Földrajz | Természetföldrajz » Magyarország régiói és megyéi

Magyarország régiói és megyéi 2002. január Magyarország kicsiny, mindössze 93 ezer km2-es területe közigazgatásilag 19 megyére és a f városra tagozódik. A gazdasági régiók kialakítására az Európai Unióhoz történ csatlakozásunk el készítésének keretében került sor, mivel a különböz gazdaságfejlesztést szolgáló közösségi alapok elosztása régiók szerint történik. Magyarországon hét gazdasági régiót alakítottak ki, ezekre épül a regionális gazdaságfejlesztési stratégia, ugyanakkor a régiók nem váltak közigazgatási egységekké, a megyék meg rizték a közigazgatásban játszott szerepüket. 1., Nyugat-Dunántúli Régió: Gy r-Moson-Sopron m, Vas, Zala 2., Közép-Dtúli régió: Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém megye 3., Dél Dunántúti: Baranya, Tolna, Somogy 4., Közép-Mo: Budapest, Pest megye 5.,Észak-Mo: BAZ, Heves, Nógrád 6.,Dél-Alföld: Bács-K, Békés, Csongrád 7., Észak-Alföld: J-N-Sz, Hajdú-Bihar,

Szabolcs-Szatmár-Bereg m A nagyrégiók európai mércének megfelel en 1-3 milliós népességszámmal és mintegy 25 magyar megyényi területtel rendelkez egységek, amelyeket egységes mér rendszer szerint és mutatók alapján szoktak egymással összehasonlítani. A Magyarországon kialakított hét régióban az egy f re jutó GDP az európai régiókkal összehasonlítva kedvez tlenebb, hátrányos helyzetet tükröz, ezért e régiók igényt tarthatnak a jöv beli támogatásokra. A strukturális alapokból támogatásra ugyanis csak az a régió számíthat, ahol az egy f re jutó GDP nem éri el az EU átlagának 75%-át. Magyarország leggazdagabb régiója, a Budapestet is magába foglaló Közép-Magyarország esetében ez az arány - a legutolsó rendelkezésre álló 1999-es adatok szerint - 76%, vagyis éppen meghaladja a támogatási küszöböt. A többi hat régió - még az igen fejlett NyugatDunántúl is ez alatt a szint alatt van, vagyis az EU-ból nézve

hátrányos helyzet nek számít. 1994 és 1999 között a bruttó hazai termék területi megoszlása szerint nem csökkent, hanem er södött az egyes régiók közötti gazdasági különbség. A rangsor els két helyén mindvégig - a Budapestet is magába foglaló - Közép-Magyarország és az Ausztriával határos Nyugat-Dunántúl állt. Ebben a két régióban a GDP tartósan meghaladta az országos átlagot, míg az összes többi régióban elmaradt attól. A tevékenységek és teljesítmények közép-magyarországi, méginkább f városi koncentrációjára utal, hogy a régió adja a GDP 43%-át, az egy f re jutó GDP értéke a legelmaradottabb Észak-Alföld és a legfejlettebb Közép-Magyarország között 2,3-szoros különbséget mutat. 1 A régiók gazdasági fejlettsége az egy f re jutó GDP alapján (1999) Régió Egy f re jutó GDP, Országos átlag EU átlag Sorrend 1000 Ft %-ában %-ában Közép-Magyarország 1.710 1. 151 76,0 Nyugat-Dunántúl

1.301 2. 115 57,8 Közép-Dunántúl 1.061 3. 94 47,2 Dél-Dunántúl 880 4. 78 39,1 Dél-Alföld 843 5. 75 37,5 Észak-Magyarország 751 6. 66 33,4 Észak-Alföld 726 7. 64 32,2 1.132 - Összesen 100 50,3 Forrás: KSH, 2001 A három vezet régió az átlagosnál gyorsabban fejl dik, nem csupán a termelés, hanem a beruházások is itt koncentrálódnak: Közép-Magyarország, Nyugat- és Közép-Dunántúl részesedése a beruházásokból 73%, a külföldi t kéb l 81%. Ez utóbbin belül kiemelt súlya van a f városnak 50%-ot meghaladó részesedésével. A vállalkozások számának területi eloszlása, valamint a régió népességéhez viszonyított aránya alapján Közép-Magyarország és Nyugat-Dunántúl kiemelked helyet foglal el. Különösen érvényes ez a külföldi érdekelség vállalkozásokra, amelyeknek 57%-a koncentrálódik Közép-Magyarországon. Nyugat- és Közép-Dunántúllal együtt a három vezet régió a

vállalkozások háromnegyedét, jegyzett t kéjük 80%-át birtokolja. A regionális fejlesztés bázisát jelentik az ipari parkok. Ma már összesen 133 ipari park ködik Magyarországon, a hálózat lefedi az ország egész területét. Számuk növelését követ en a min ségi fejlesztés került el térbe. A program középtávú célja, hogy régiónként legalább egy technológiai park m ködjön. Jelenleg hét olyan ipari park van, amely minden szempontból sikeresen m ködik, ezek mindegyike a Dunántúlon található. Az egy f re jutó családi jövedelem és az átlagbérek tekintetében a vezet helyen KözépMagyarország áll. E mutató alapján az egyes régiók közötti különbségek kisebbek, mint az egy f re jutó GDP szerint. A tudományos és fejleszt helyek számában és anyagi ellátottságában Közép-Magyarország, pontosabban Budapest dominanciája a jellemz . E vonatkozásban Közép-Dunántúl és Dél-Alföld szerepe az utóbbi években er södött. A

nehézipari centrumok megsz nését követ en alapvet en átalakult az ország fejlettségi térképe. Az új ipari parkok és ipari övezetek kijelölésével azonban még nem valósult meg az újraiparosítási folyamat. A mez gazdaság válsága valamennyi régióban érzékelhet , ennek megsz nte csak hosszabb id távlatában várható több éves stratégiai programok alapján. Ez még a DélAlföldre is érvényes, ahol a természeti adottságok különbözeti járadékot tesznek lehet vé. 2 Az egyes régiók meghatározott komparatív el nyökkel rendelkeznek, amelyekre építhet a regionális fejlesztés. A hét régió bels fejlettségi szintjében lév különbség enyhítése javítaná a térségek gazdasági hatékonyságát, növekedési lehet ségeit. Ehhez azonban nemcsak helyi, hanem központi és nemzetközi - els sorban EU - források felhasználását megcélzó programokra is szükség van. Az infrastruktúra fejlesztése külföldi t ke bevonásával

(autópálya, vasúti reform, stb.) fontos szerepet játszik a régiók közötti különbségek enyhítésében. Gyors haladás eddig csak a híradástechnikában zajlott le. A további fejlesztést az is sürgeti, hogy tapasztalatok szerint a külföldi t ke vonzása ott számottev , ahol az infrastruktúra - pl. az autópálya - adott, vagy gyorsan megteremthet , továbbá ahol a települések megfelel en képzett szakemberekkel és ipari tradíciókkal rendelkeznek. A rendszerváltozás óta a régiók közötti fejlettségi különbségek nem csökkentek, s t, bizonyos területeken tovább n ttek. E folyamat megállítása már rövid távon is nemzetgazdasági érdek. A régiók közötti kiegyenlít dési folyamat függvénye a GDP növekedésének és az abból a régiók fejlesztésére rendelkezésre bocsátott forrásoknak. Fontosabb gazdasági mutatók területi egységenként (2000) Régió Ipari termelés milliárd Ft Egy Munkanélküköd Épített lakosra jutó

liségi ráta vállalkozások lakások beruházás % száma száma 1000 Ft KözépMagyarország 2.712 363,4 3,3 359.955 7.698 Nyugat-Dunántúl 2.455 212,7 5,0 90.837 2.643 Közép-Dunántúl 2.833 172,5 6,7 94.438 1.851 Dél-Dunántúl 677 113,9 11,1 84.046 1.851 Dél-Alföld 868 94,0 9,8 108.349 2.193 ÉszakMagyarország 1.012 136,9 16,6 84.585 1.722 Észak-Alföld 1.007 89,8 15,2 105.576 3.627 11.564 197,3 8,7 Összesen 928.028 21583 Forrás: KSH, 2001 3 1., Nyugat-Dunántúli Régió: Gy r-Moson-Sopron m, Vas, Zala Gazdaság Nyugat-Dunántúl három megyét foglal magába: Gy r-Moson-Sopron, Vas és Zala megyét. A régió földrajzi fekvése miatt joggal nyerte el a „Nyugat kapuja” nevet, hiszen Ausztriával, Szlovákiával, Szlovéniával és Horvátországgal határos. Az itt található határátkel helyeken bonyolódik le hazánk áru- és személyforgalmának több, mint a fele. Az Európai Unióhoz való közelsége, az

uniós felzárkózást segít PHARE-CBC források, az odaáramlott külföldi t ke eredményeképp a nyugat-dunántúli régió az ország legfejlettebb gazdasági egysége. A régión belül e téren kimagaslik Gy r-Moson-Sopron és Vas megye, míg Zala adottságai kedvez tlenebbek. A térség viszonylag szegény energiahordozókban és ásványi anyagokban. Kimerül ben vannak a zalai olajmez k, ugyanakkor kiaknázatlanok az rségi földgázlel helyek. Jelent s mennyiség az alacsony f érték hansági t zeg, valamint a természetes széndioxid-készlet. Fontos nyersanyag még a térségben a kavics és az agyag A Kisalföldön jó min ség ek a term talajok. Termál- és gyógyvizekben ugyancsak velkedik az egész régió. A változatos természeti adottságú régióban történelmileg az ipar volt a gazdaság meghatározó ága. Ebben rejlik ma is a térség komparatív el nye, amelyet jól felismertek a multinacionális vállalkozások, s jól ki is használnak. A több száz

idetelepült külföldi érdekeltség vállalat közül kiemelkedik az Audi, a General Motors (Opel), a Philips és a General Electric. A régió az egy f re jutó GDP-t, valamint az egy lakosra jutó külföldi t ke nagyságát tekintve a második helyet foglalja el az országban. A multinacionális vállalatok területi megoszlása a régión belül er sen koncentrált: Gy r, Szentgotthárd és Nagykanizsa játszik vezet szerepet. Ennek köszönhet en alacsony a munkanélküliségi ráta, mindössze 5,0%-os. Az aktív keres k több, mint egyharmada az iparban talál munkát A régió ipari jellege tükröz dik a települési szerkezetében is. A népesség 40%-a 50 ezer lakosnál nagyobb városban él, a megyeszékhelyeken lakik a népesség 27%-a. ugyanakkor a zalai térségben jellemz a települések elaprózódása, elnéptelenedése. Az agrár-szektor jelent sége fokozatosan csökken a térségben, emiatt nagy a munkaer elvándorlás. 1992-ben még az aktív lakosság 13%-a

dolgozott a mez gazdaságban, 2000-ben már csak 7%. Az ipar elszívó hatása a térségben továbbra is érezteti hatását, ezért a mez gazdaság visszaszorulása tovább folytatódik. Az életszínvonal országos összehasonlításban magasnak mondható: az egy f re jutó GDP 15%-kal haladja meg az országos átlagot. A régió lakossága Magyarország többi térségével összehasonlítva magasabban képzett: Közép-Magyarország után itt a legmagasabb a legalább érettségivel rendelkez k aránya a 18 éven felüli lakosságon belül (33,5%), valamint a 25 éven felüliek körében a diplomával rendelkez knek (10,1%). Valamennyi régió közül Nyugat-Dunántúlon a legmagasabb a gazdaságilag aktív népesség aránya (58,6%, míg az országos átlag csak 53,4%). Az uniós felzárkózást segít PHARE CBC-program keretén belül az Európai Unió 19951999 közötti id szakra 42 millió euró támogatást hagyott jóvá az osztrák-magyar határ menti programok

finanszírozására. 2000-ben 10 millió euró támogatáshoz jutott a magyar határterület és nagyságrendileg hasonló a támogatás az idén és a következ 4 évben is. A Fert tó körül vezet kerékpárutak építését 75%-ban ebb l a forrásból finanszírozták. Ugyancsak PHARE forrásból épült meg a 85-os út fert szentmiklósi elkerül szakasza. A nyugat-dunántúli régió három megyéje és az ausztriai Burgenland tartomány együttesen alkotják Nyugat-Pannónia eurorégiót. Az osztrák viszonylatban lemaradónak számító Burgenlandban az egy f re jutó GDP mintegy háromszorosa a nyugat-dunántúli régióénak. Ugyanakkor a munkanélküliségi ráta Burgenlandban magasabb, mint NyugatDunántúl megyéiben Idegenforgalom Egyre inkább teret nyert az utóbbi években az idegenforgalom a gazdasági életben. Ebben a régióban található az ország üdül helyeinek egyharmada, gyorsan n tt a szálláshelyek száma, már több, mint 46000 fér hely áll

rendelkezésre, amelyb l a szállodák és panziók aránya 40%. A Fert tó, a Balaton és Hévíz, Sopron, K szeg, Szombathely, Gy r, Sárvár és más városok nevezetességei, a vadállomány, a borturizmus, termálfürd k, fesztiválok, kulturális rendezvények b séges kínálatából választhatnak az idelátogató turisták. A nagyobb fejlesztések között említend a sárvári gyógyfürd b vítése: a jelenleg 2-3 hektáron elhelyezked fürd területét 12 hektárra növelik. Új medencék, új épületek létesülnek. A beruházáshoz a Széchenyi terv keretében 1 milliárd forint állami támogatásra pályázik a város. A gyógyturizmus fejl dését segítené el a tervezett négycsillagos szálloda építése is. 5 2., Közép-Dtúli régió: Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém megye Gazdaság A régió természeti adottságai kedvez ek, ám az egy f re jutó GDP a térségben nem éri el az országos átlagot, attól 6%-kal elmarad. A régióhoz három megye

tartozik: Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém. Közülük Fejér megye a legnagyobb: az itt megtermelt GDP, az egy f re jutó GDP és az ipari termelés értéke is jelent sen meghaladja a másik két megyét. A közép-dunántúli régió Magyarország egyik legdinamikusabban fejl térsége. Fejl dése egyedülálló, olyan megyék alkotják, ahol a jól húzók valóban húzzák magukkal a térség többi részét is. Székesfehérvár és környéke hatást gyakorol az egész régióra, számtalan külföldi nagy- és kisbefektet a térséget választotta és még mindig választja letelepedése helyéül. Azok a cégek, amelyek Székesfehérváron már „nem férnek el” a régión belül keresik a további telephelyet. Ebben az is szerepet játszik, hogy a Közép-Dunántúl igencsak ellátott infrastruktúrával. A más régiókból hiányzó autópályából például már kett is van, s azok érintik is a kulcshelyeket. Az ipar a régióban meghatározó fontosságot

tölt be, az aktív keres k egyharmadát foglalkoztatja, az épít iparban további 7% talál munkát. A munkanélküliségi ráta is alacsonyabb az országos átlagnál. A közép-dunántúli régió komparatív el nye, hogy ipari hagyományokkal és fejlett szakembergárdával rendelkezik. A hatalmas beruházások, amelyek a térségben megvalósultak er sen „fogyasztják” a munkaer t, gyakorlatilag a térségben szakképzett dolgozókban már hosszabb ideje hiány van. Veszprém, amely egy kissé lemaradt a társai mögött a gazdasági versenyben, éppen e tekintetben rendelkezik el nyökkel: a nehézvegyipari egyetem a régió tudományos központja, a hallgatói létszám már elérte a tízezret, s több új kar is megkezdte m ködését. A térségbe beáramló külföldi m köd t ke f ként a számítógépgyártásban, a közúti járm és alkatrészgyártásban ért el jelent s kapacitás-fejlesztést, ami egyúttal az export meredek ív fejl dését tette lehet vé. Az

ipari termelés és a fejl dés üteme tekintetében Fejér megye húzó ereje domborodik ki, bár az utóbbi id ben már kezd felzárkózni hozzá Komárom-Esztergom megye is. Idegenforgalom A régiónak specifikus adottságai vannak az idegenforgalom fejlesztésére. A Balaton és Velencei-tó, a Balatonfelvidék, a Bakony, a történelmi városok (Székesfehérvár, Esztergom, Veszprém) erre sok, ma még ki nem használt lehet séget kínálnak. 1999-ben a kereskedelmi szálláshelyek száma a térségben 59 ezer volt (az ország összes fér helyeinek 20%-a). Észak-Balaton, a Dunakanyar, vagy Esztergom közismerten kiemelked szerepet játszik az idegenforgalomban. A fejlesztési elképzelések között fontos helyet kapnak más kistérségek is, így Székesfehérvár és környéke, Tata és Komárom vidéke, a Velencei-tó környéke, illetve a Veszprém-Herend-Zirc-Pápa által határolt terület. A Velencei tónál a sport és hobbikínálat b vítése, a családi és

ifjúsági turizmus feltételeinek javítása, a környezeti színvonal és az infrastruktúra fejlesztése a legf bb feladat. Tata térségében a történelmi értékek jobb kihasználása, valamint a tóhoz és a térség fürd ihez kapcsolódó turizmus fejlesztése a cél. Székesfehérvár és környéke a kulturális és az üzleti turizmushoz ideális terület. Ezeknek a lehet ségeknek a jobb kihasználásához szükség lenne egy konferenciaközpontra és a szállodai kapacitás b vítésére. Veszprém és a Magas-Bakony térségében a falusi kézm vesipar hagyományaira épülhetnek a fejlesztések, üdül falu, natúrpark létrehozása elképzelhet . 6 3., Dél Dunántúti: Baranya, Tolna, Somogy Gazdaság Ehhez a régióhoz Baranya, Tolna és Somogy megye tartozik. A régió elmarad az ország fejlettségi szintjét l, az egy f re jutó GDP annak csupán 78%-a. A régió megyéinek gazdasági szerkezete nem homogén, nagyok a különbségek. A térségben még er

teljesen hat az átalakulási válság, a bányászat nagyrészt leépült, ami f leg Baranya megyében okozott foglalkoztatási gondokat. A mez gazdaság részesedése a GDP termelésb l a térségben 11,8%-os, az ágazat azonban sok problémával küzd. A munkanélküliségi ráta 11,1%-os, 2,4 százalékponttal meghaladja az országos átlagot. Az elmúlt években a régió fejl dését hátrányosan befolyásolták a volt Jugoszlávia területén lezajlott háborús események. A fentiekkel összefüggésben a térség nem elég vonzó a külföldi t ke számára. Ezt jelzi, hogy az egy f re jutó külföldi t ke értéke csak az Észak-Alföld régióban alacsonyabb, mint itt. A gazdasági aktivitás ösztönzésére a térségben két vállalkozási övezetet hoztak létre Mohácson és Barcson, amelyek azonban a délszláv válság miatt és más okok következtében nem hozták meg a várt eredményeket, csupán a Bólyi Ipari Park vált életképessé. A régióban összesen

kilenc ipari park jött létre, amelyek célja munkaer foglalkozatási problémák enyhítése és a szerkezetváltás el segítése a beruházóknak nyújtott különböz kedvezmények formájában. Ennek ellenére a kijelölt parkok nem váltak kell en vonzóvá a külföldi t ke számára. A régión belül fejlettség eléggé differenciált. Paks és a Balaton-vidék jelent s összeg GDP-t termel, miközben Komló és általában a volt bányavárosok GDP-je rendkívül visszaesett. Pécs kulturális jelent sége nem változott, aminek következtében az ország számára sok kvalifikált szakembert bocsát ki az iskolákból. Ezt jelzi, hogy - országos összehasonlításban - Baranya megyében a legmagasabb a népességen belül az idegen nyelvet beszél k aránya. A térség gazdasági kilátásai szempontjából meghatározó szerepe van az infrastruktúra, ként a közlekedés fejlesztésének. 2002 tavaszáig tart az M7-es autópálya Budapest és Balatonaliga közötti

szakaszának felújítása, Székesfehérvártól Budapestig elkészül a bal oldali pálya harmadik sávja, valamint kiépül a jobb oldali pálya Balatonaliga és Zamárdi között. A tervek szerint 2007 végéig teljes hosszúságában, Zamárditól Letenyéig, az országhatárig kiépül az M7-es, amely várhatóan a legnagyobb forgalmú hazai autópálya lesz. A régióban két repül tér is található: a fejlesztési tervek között mind a teljes infrastruktúrával rendelkez taszári repül tér polgári célú hasznosítása, mind a kisebb gépek fogadására alkalmas pécs-pogányi repül tér fejlesztése szerepel. Idegenforgalom A régió több idegenforgalmi övezettel is rendelkezik. közülük a legjelent sebbek: a Balaton déli partja, Mecsek, Villány körzete, a termálvízzel rendelkez városok egész sora: Harkány, Dombóvár-Gunaras, Tamási, Igal, Csokonyavisonta, stb. Fejl désük az elmúlt években jelent s volt, s a szálláshelyek száma és min sége is

javult, n tt a vendégéjszakák száma. 7 A Balaton déli partjának idegenforgalma még mindig a rövid nyári szezonra koncentrálódik. A helyi önkormányzatok részér l több olyan kezdeményezés van, amely hozzájárulhat a szezon meghosszabbításához. Ezek közé tartozik a kistérségek bekapcsolása a turisztikai programokba, a környék termálvizes fürd inek fejlesztése, a sport- és hobbiturizmus (pl. a lovaglás) lehet ségeinek b vítése Mindhárom megyére kiterjed a Duna-Dráva Nemzeti Park, amelyet 1996 tavaszán hoztak létre a Duna-Sió-torkolat és az országhatár közti Duna menti, valamint a Dráva mentén fekv 1-4 kilométer szélesség területeken. Az ökoturizmus Magyarországon is egyre népszer bb, a nemzeti park látogatóinak száma évr l évre n . A nagyobb települések körzetében folyamatosan alakítanak ki kirándulóközpontokat és tanösvényeket. Szekszárd térségében, a gemenci kisvonat végállomásánál tanösvény hívja

sétára az érdekl ket. A Duna töltésrendszere kerékpártúrázásra nyújt lehet séget. Mohács térségében a bédai tájegység területén is tanösvényt alakítottak ki, ahol szürkemarha-gulya és madármegfigyel torony gazdagítja a programotstyle="mso-spacerun: yes"> Drávaszabolcs térségében hajózásra nyílik lehet ség a Dráva mentén. Az Abaligeti-gyógybarlang bejárata el l indul a Mecsek él világát bemutató „denevér” tanösvény. 8 4., Közép-Mo: Budapest, Pest megye Gazdaság Az ország legfejlettebb, de területét tekintve legkisebb régiója. 1999-ben itt állították el az ország GDP-jének 43%-át. A térség az ország területének 7,4%-át fedi le A régió a népesség számában az els helyet foglalja el, az ország lakosainak 28,3%-a él itt. 1999ben az egy f re jutó GDP értéke 1710000 Ft volt, ami 51%-kal haladta meg az országos átlagot. A régió vezet szerepe szorosan összefügg azzal, hogy Budapest is része

ennek a tervezési egységnek. Ha a f várost kiemelten kezeljük, akkor Pest megye az egy f re jutó GDP szerinti rangsorban csak a 9. helyet foglalja el, 911000 Ft-tal, ami az országos átlagnak csupán 80,5%-a. A f városban ugyanakkor az egy f re jutó GDP 2159000 Ft volt, ami 90,7%-kal magasabb, mint az országos átlag. A regionális rendszer kialakításánál felmerült az a gondolat, hogy a f várost külön egységként kellene kezelni. (Több ország regionális rendszerében ugyanis a f város önálló egység, például London, Bécs, Berlin és Madrid.) A különválás ellen szólt, hogy Budapest a régió számára komparatív el nyt jelent. A f városban van a vállalkozások 40%-a a közlekedési útvonalak központi metszéspontja. Itt található a multinacionális vállalatok zöme és a bankok nagy része. Budapestre összpontosul az ország oktatási kulturális és egészségügyi szolgáltatásainak jelent s hányada. A régió település-szerkezete

számottev en eltér az országostól, mivel hiányoznak az 50 ezer lakost számláló közepes városok, vagyis a kisebb települések dominálnak. Megfigyelhet ugyanakkor egy városodási irányzat. A városok száma Pest megyében 27re, a városi népesség aránya közel 50%-ra n tt A városnagyságot tekintve az 5-10000 lakosú települések jellemz ek, nagy részük a budapesti agglomerációs övezetben helyezkedik el. A régióban a munkanélküliség elhanyagolható: 2000-ben 3,3%-os volt, ami csupán 38%a az országos átlagnak. Különböz felmérések is azt mutatták ki, hogy a kilencvenes évek transzformációs válságán Közép-Magyarország régiója tudott a leggyorsabban túljutni. A térség iparának vezet ága a feldolgozóipar A mez gazdaság Budapestre nem jellemz , Pest megyében azonban fontos szerepet játszik. Idegenforgalom A régión belül a f város idegenforgalmi vonzereje a meghatározó. Történelmi, építészeti emlékei, a múzeumok,

kiállítótermek mellett nagy értéket jelentenek a gyógyfürd k és magas színvonalú kulturális élete. Egész évben színházi, zenei fesztiválok, koncertek, sportrendezvények követik egymást. Emellett a f város az üzleti turizmus központja is. A Budai-hegység, a Pilis, a Börzsöny a Dunakanyar fest i tájai egész évben vonzzák a kirándulókat. Történelmi m emlékek (Visegrád, Gödöll ), téli-nyári üdül helyek egész sora biztosít változatos programot az ide látogató magyar és külföldi turistáknak. 9 5.,Észak-Mo: BAZ, Heves, Nógrád Gazdaság A régió összterülete13.500 km2, népessége 1266100 f A régióhoz tartozó három megye közül Borsod-Abaúj-Zemplén megye a legnagyobb, mind területe mind pedig népessége jóval nagyobb, mint Heves és Nógrád megyéké együttesen. Észak-Magyarország az ország második legkevésbé fejlett térsége, csupán Észak-Alföld gazdasága elmaradottabb nála. Az egy f re jutó GDP az

országos átlagnak mindössze kétharmada, az Európai Unió átlagának pedig pontosan egyharmada. A gazdasági fejlettség egyéb mutatói is a térség hátrányos helyzetét mutatják: a m köd gazdasági szervezetek száma mindössze 81 ezer, ami csupán 9,3%-a az ország vállalkozásainak, a régió az országban foglalkoztatottak számából csupán 8,7%-kal részesedik. Ebben a régióban a legmagasabb viszont a munkanélküliségi ráta: 2001. els negyedévében 9,4%-os volt, ami messze meghaladta a 6%-os országos átlagot. A gazdasági aktivitás aránya itt a legalacsonyabb: 47,7%-os az országos 53,4%-kal szemben. A régió különböz fejlettség területekb l áll. A Szlovákiával határos észak-keleti sáv elmaradott mez gazdasági jelleg . Ózd, továbbá a nógrádi és a sajóvölgyi bányavidék, amely korábban nehézipari bázist jelentett, ma válságövezet. Mátraalján, Tokajhegyalján és az egri körzetben történelmi borvidék található, amely több

vonatkozásban meg rizte régi hírnevét. Az iskolázottság és az idegen nyelvtudás alacsonyabb az országos átlagnál, amely konzerváló tényez je az elmaradásnak. A régióból jelent s az elvándorlás, bár üteme az utóbbi években kissé mérsékl dik. Évr l-évre javulnak a tanulmányok folytatásának lehet ségei, feltételei. Nemzetközi példák bizonyítják, hogy egy leszakadt térség felemelkedésének az oktatás, a tudomány teremtheti meg az alapját. Az északmagyarországi régió ebb l a szempontból szerencsés helyzetben van A 15 ezer hallgató képzését ellátó Miskolci Egyetem ugyanis rendelkezik a felzárkózáshoz szükséges feltételekkel. A végzett hallgatók 70%-a ma még más térségbenstyle="mso-spacerun: yes"> - f ként a f városban és a Dunántúlon - helyezkedik el. Az uniós tagságra való felkészülés jegyében született az egyetem tízéves fejlesztési programja. A beruházás el üteme 7 milliárd forintba

kerül és ennek köszönhet en két év múlva az intézmény eléri a nemzetközi színvonalat. Az infrastruktúra fejlesztésében a régió nagy lépéseket tett el re. Épül a korszer M3-as autópálya, amely 2002-ben éri el Polgárt. Az autópálya Miskolcig történ kiépítése közelebb hozná Budapesthez a borsodi térséget, de ez csak az egyik feltétele annak, hogy a m köd t ke felfedezze magának a régiót. Emellett szükség van az autópályához kapcsolódó autóutakra is. Az utóbbi években korszer södött a vasúti közlekedés, a hírközlés. Ez reményt ad arra, hogy a térség a jöv ben komparatív el nyöket tudjon elérni, s erre, megfelel fejlesztési koncepciókat alakítson ki. A régió gazdasági elmaradásának felszámolására kedvezményezett térségeket, valamint vállalkozási övezeteket hoztak létre. Ezek hatékonyságát még nem lehet felmérni, ám sokak szerint az el rehaladás üteme elmarad a várakozásoktól. A régió távlati

fejlesztésének egyik kulcskérdése, hogy sikerül-e olyan feltételeket teremteni, amely a térséget a befektet k, els sorban a külföldiek számára vonzóvá teszik. Jelenleg erre még csak az energiaszektorban került sor Az USA helyi befektetés10 segít irodát nyitott a térségben, amely az amerikai cégek számára feltárja a kedvez befektetési lehet ségeket. Idegenforgalom A térség idegenforgalmi lehet ségei változatosak. Magyarország kilenc nemzeti parkjából három található a régióban: az Aggteleki, a Bükki és részben a Duna-Ipoly Nemzeti Park, valamint számos tájvédelmi körzet. Az aggteleki karszt és Hollók pedig a világörökség listáján is szerepel. Tokaj-Hegyalja is a világörökség része kíván lenni, az erre vonatkozó pályázatot már benyújtották az UNESCO illetékes bizottságához. Hollók n a középkori vár, az ófalu 65 házából álló m emlékegyüttes, a táji környezet és az él népi kultúra 1997 óta élvez

védettséget. A falut évente mintegy 100 ezer turista látogatja A legnépszer bb rendezvény a hollók i húsvét, amelyet 8-9 ezren látogatnak, de sok érdekl t vonzanak a várnapok, a málnafesztivál, a szüreti mulatság, a pünkösdi várkoncert is. A régió hegyes-dombos vidéke télen nyáron kínál lehet ségeket a pihenésre, sportolásra, kikapcsolódásra. A Mátra és a Bükk gyönyör kirándulóhelyei, sípályák, termálvizes fürd k (Eger), várromok, vadban gazdag erd k, a népm vészeti hagyományokat rz falvak, történelmi m emlékek várják a látogatókat. Az idegenforgalom infrastruktúrája elmarad az országostól, és ezért - a kedvez természeti adottságok ellenére - a külföldi turizmus részaránya alacsony. 11 6.,Dél-Alföld: Bács-K, Békés, Csongrád Gazdaság A régió az ország legnagyobb kiterjedés térsége, amely Jugoszláviával és Romániával határos. Néps sége mindössze 68%-a az országos átlagnak. A Dél-Alföld

komparatív el nyének tekinthet a magas min ség term föld. Az agrár-szektor részesedése az egy re jutó GDP-b l 13,1%, s a mez gazdasági termelésben dolgozik a lakosság 15,8%-a, ami mintegy kétszerese az országos átlagnak. Az egy f re jutó GDP viszont az országos átlagnak csupán 75%-a. Ez a mutató az agrárgazdaság általános problémáit figyelembe véve kedvez nek tekinthet . Szintén pozitív jelenség, hogy a munkanélküliség a régióban alig haladja meg az országos átlagot, mindössze 9,8%-os. A régió megyéinek gazdasági fejlettsége viszonylag kis eltérést mutat egymástól: a legfejlettebb Csongrád megyében 977 USD, Bács-Kiskun megyében 791, Békésben pedig 772 USD volt az egy f re jutó GDP 1999-ben. A kilencvenes években mindhárom megyére jellemz volt az ipari termelés visszaesése, amelyet csak az évtized végén váltott fel ismét növekedés. Talaj és klimatikus adottságai alapján a környezet optimális a mez gazdaság és az

élelmiszeripar számára. Az alapvet en agráradottságok ellenére er s a Dél-Alföldön a vállalkozói hagyomány és vállalkozói kultúra. Több jó min ség terméket gyártó ipari vállalat is található a térségben. (Pl Gyulai Húskombinát Rt, Pick Szeged Rt, Szegedi Paprika Rt.) Kiváló a fels oktatási infrastruktúra A munkaer jól képzett és alkalmazkodó. Megfelel és még romlatlan a dél-alföldi régió természeti környezet, ami a rekreációs és aktív turizmus fejlesztéséhez kiváló adottságokat jelent. A régió gazdasági teljesítménye messze az Európai Unió mögött kullog, a lemaradás a kilencvenes évek folyamán nem csökkent. 1999-ben az egy f re jutó GDP az uniós átlagnak csupán 37,5%-a volt, míg 1995-ben 38,2%-a. Kedvez tlen a demográfiai helyzet is, a térség mindhárom megyéjének lakossága elöreged és a lakosság száma is csökken. A fiatalok és a munkaképes lakosság egyre nagyobb számban vándorol a városba és más

városokba. A helyi gazdaságok meglehet sen sérülékenyek, a t keszegénység különösen sebezhet vé teszi ket. A legtöbb iparágra még mindig az alacsony termelékenység a jellemz , kevés a befektetés, ebb l adódóan alacsony szint az innovációs készség. Az ipari termelés aránya a régióban megtermelt GDP-ben alacsony, e tekintetben az országos rangsorban az utolsó el tti helyen áll. Az iparon belül f ként az élelmiszeripar és a feldolgozóipar jelent s. Ez tükröz dik az exportszerkezetben is, amelynek 45%-a élelmiszerekb l, italokból és dohánytermékekb l áll. A térség további fejl déséhez nélkülözhetetlen a közlekedési infrastruktúra fejlesztése. Az M5-ös autópálya ma Kiskunfélegyházáig készült el, bekapcsolva Bács-Kiskun megye északi részét a világ vérkeringésébe. A külföldi befektet k érdekl dése határozottan megn tt Kecskemét iránt az autópálya megépülését követ en, Csongrád megyének azonban erre

néhány évet még várnia kell. 12 Idegenforgalom A régió idegenforgalmi vonzása ma még nem számottev , mindössze három üdül körzettel rendelkezik. Közülük a Gyulai Várfürd a legjelent sebb. A térség a viszonylag alacsony fogyasztói árak miatt kispénz turisták számára is vonzer t jelenthet. Az elképzelések között szerepel a falusi turizmus fejlesztése és a termálvízben rejl lehet ségek kihasználása. A puszta, a tanya egy külföldi számára a szabadságot, a nyugalmat a háborítatlan természetet jelenti. Kiskunmajsát a gyógy- és termálvízre alapozott idegenforgalom tíz év alatt bíztató jöv vel rendelkez európai kisvárossá tette. A minden nyáron a Dóm téren megrendezésre kerül Nyári Szabadtéri Játékok mellett Szegeden egész évben fesztiválok, rendezvények követik egymást. 13 7., Észak-Alföld: J-N-Sz, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg m Gazdaság Nagyságát és népességét tekintve az ország második

legnagyobb régiója: az ország területének 19,1%-át foglalja el, s itt él a lakosság 15,1%-a. Három megyét ölel fel: Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét. Hosszabb szakaszon határos Ukrajnával és Romániával, egy kisebb szakaszon pedig Szlovákiával is. A régióban mindössze két olyan település van - Debrecen és Nyíregyháza - ahol a népesség meghaladja a 100 ezret - és 50 ezer f nél többen - 76 ezren - is csupán egy városban, Szolnokon élnek. A mez gazdaság meghatározó szerepet játszik, jók a term földadottságok, kiváló eredményekkel büszkélkedhetnek az állattenyésztés terén is. Kiemelked en magas (31%) a mez gazdaságban foglalkoztatottak aránya. A f gazdasági mutatók alapján ez a legfejletlenebb régió. A térség leszakadása az utóbbi években igen látványos volt. 1994-ben az egy f re jutó GDP még a 75%-a, 1999-ben már csak 64%-a volt az országos átlagnak, az EU átlagának pedig

mindössze 32,2%-át tette ki. A m köd vállalkozások számát tekintve a térség nem éri el az országos átlagot, a külföldi érdekeltség cégeknek mindössze 4,4%-a köt dik az Észak-Alföldhöz. Az, hogy a térségben viszonylag kevés a külföldi t ke, nagyban összefügg az infrastruktúra viszonylagos elmaradottságával, különösen az autópálya hiányával. 2002 végéig épül meg Az M3-as autópálya 2002 végén éri el a régiót, ekkorra tervezik a Füzesabony és Polgár közötti szakasz átadását, amelyhez megépül a pálya nyomvonalán haladó új Tisza-híd is. A további szakasznak még nincs kijelölve a végleges nyomvonala, mivel ehhez további nemzetközi egyeztetésre is szükség van. Annyi bizonyos, hogy a régiót át fogja szelni és Ukrajnában halad majd tovább. A munkanélküliség a régió mindhárom megyéjében igen magas, az országos átlagot jelent sen meghaladja. Észak-Alföldön a települések 43%-a tartozik a magas

munkanélküliséggel sújtott települések közé, ahol a munkanélküliségi ráta legalább 50%kal meghaladja az országos átlagot. A nettó keresetek éppen ezzel összefüggésben jócskán elmaradnak az országos átlagtól, ami kedvez en befolyásolja a beruházások költségeit. Emellett az elmaradott térségben a munkahelyteremt beruházások külön adókedvezményeket is élveznek. Az utóbbi években a régióban több vállalkozási övezet és ipari park jött létre, azzal a céllal, hogy kihasználva a térség gazdaságföldrajzi adottságait, vonzza a különböz befektet ket, új, korszer gazdasági ágazatok meghonosításával enyhítse a nyomasztó munkanélküliséget. Jelenleg 11 ipari park m ködik itt, és a hét vállalkozási övezet közül kiemelked jelent ség a Záhony és Térsége Vállalkozási Övezet. A Nyíregyházi Ipari Parkban a múlt évben kezdte meg a termelést a Flextronics International elektronikai alkatrészeket gyártó üzeme, és

az idén újabb gyártócsarnok épül. Az amerikai cég példáját máris követte annak néhány beszállítója, s az ipartelepítés valószín leg ösztönözni fogja a kommunális, infrastrukturális beruházásokat is. A régió tudományos-kutatási központja a több humán egyetem integrációjaként létrejött Debreceni Egyetem, amely ma az ország második legnagyobb fels oktatási intézménye: 25 ezer hallgatója van, 1500 oktatót foglalkoztat. Az egyetem kutatóbázisa a kémia, környezetvédelem, élettudományok terén ért el jelent s eredményeket. A Debreceni 14 Egyetem egy konzorcium keretében jelent s részt vállal az észak-alföldi régió területfejlesztési koncepciójának, stratégiai és operatív programjának kidolgozásában is. Idegenforgalom Az észak-alföldi régióban hatalmas kiaknázatlan idegenforgalmi lehet ségek rejlenek. Négy üdül övezete közül a legjelent sebb Hajdúszoboszló és Debrecen. A Tiszára épül fürd helyek

nemzetközi ismertsége alacsony, s hazai feltárásuk is csak az utóbbi években kezd dött meg. Még ezt a lehet séget is lerontotta a közelmúltban bekövetkezett romániai környezetszennyezés hatása. Különleges földrajzi adottságai alapján a Hortobágy továbbra is mágnesként vonzza a turistákat. Itt található Közép-Európa legnagyobb füves pusztája A Hortobágyi Nemzeti Park 1999 decembere óta a világörökség része. A Hortobágy ismert m emléke a kilenclyukú híd, amely Magyarország leghosszabb közúti k hídja. Az észak-alföldi régió akár fürd paradicsom is lehetne, ehhez azonban jelent s beruházásokra van szükség. Jelenleg Hajdúszoboszlón kívül Berekfürd (Jász-NagykunSzolnok megye) örvend nagyobb látogatottságnak, a többi fürd inkább csak helyi jelent ség . A termál- illetve a gyógyturizmus fellendítéséhez azonban további beruházásokra lenne szükség, nemcsak a fürd k fejlesztésére és b vítésére, hanem

színvonalas (4- illetve 5 csillagos) szállodák építésére is. A térség a magyarországi reformáció központja, gazdag történelmi m emlékekben is. A debreceni református Nagytemplom, Kollégium, Egyházm vészeti Múzeum mellett 130 emlék, vagy m emlék jelleg református templom található a régióban, közöttük Kunhegyesen az ország legnagyobb befogadóképesség református temploma. 15 GY R-MOSON-SOPRON megye Nyugat-Dunántúl Ausztriával és Szlovákiával határos megyéje. A f várost leszámítva gazdaságilag a legfejlettebb megye, amely kedvez természeti adottságokkal, fejlett infrastruktúrával rendelkezik és nagy helyzeti el nye, hogy az osztrák határszélen fekszik. 4062 ezer km2-es területén 424 ezren élnek, a dunántúli jellegnek megfelel en sok kisebb-nagyobb községben és Gy rt leszámítva néhány kisebb városban. Természeti szépségekben, m emlékekben gazdag vidék, ahol a helyi lakosság hagyományosan lelkesen és

leleményesen ki tudja aknázni az ebben rejl üzleti lehet ségeket. Az osztrák határon átnyúló Fert tó fürdésre, horgászásra, szörfözésre alkalmas. A közelmúltban készült el az egész tavat körülölel , fest i tájon átvezet kerékpárút. Székhelye: Gy r Nagyobb városok: Sopron, Mosonmagyaróvár, Csorna, Kapuvár Infrastruktúra A megye fontos és forgalmas tranzitútvonal Nyugat- és Kelet-Európa között. Az úthálózat jól kiépített, a vasúthálózat villamosított. Északon a Duna, a nemzetközi hajózás f európai útvonala határolja. A közm vesítés az országos átlagot jócskán meghaladja A jövedelmek ebben a megyében magasabbak, a munkanélküliség alacsonyabb az országos átlagnál. A Gy r-Göny i kiköt ro-ro termináljának fejlesztése PHARE-CBC források igénybe vételével valósult meg. A három hajóállás mellett 110 tehergépkocsi befogadására alkalmas kamionparkoló is épült, innen lehet a kaminonokat hajón útnak

indítani. A Göny n megvalósult kombinált áruszállítást a kés bbiekben kiépül vasúti csatlakozás teszi majd teljessé. A beruházási program összértéke meghaladja a 10 milliárd forintot. Gazdaság Az ipar - a foglalkoztatottak mintegy 40%-ával - meghatározó szerepet játszik a megye életében, a mez gazdaságban az aktív keres k 9%-a talál megélhetést. A szolgáltatások közül a szállítás és a idegenforgalom jelent s ágazat. A megye gazdasági kapcsolatai igen szorosak a szomszédos Ausztriával. A határmenti turizmusra épül szolgáltató szféra fontos szerepet játszik a lakosság megélhetésében. A megyében a külföldi érdekeltség cégek száma több mint 1200 és az általuk befektetett t ke is jelent sen meghaladja a megyék átlagát: több mint 70 milliárd forint. Az iparágak közül a legfontosabb szerepet a gépgyártás, az élelmiszeripar és a textilipar játssza, valamennyi iparáger sen exportorientált is. Külön említést

érdemel a gy ri RÁBA Jám ipari Holding Rt, a megye legnagyobb gépipari vállalata, a Magyaróvári Timföld és korund Kft. Mosonmagyaróvár a mez gazdasági gépgyártás centruma, ahol az osztrák ke jelenléte a meghatározó: itt van a KÜHNE Mez gazdasági Gépgyár Rt, a Vogel&Noot Mez gépgyár Kft, illetve a Vogel&Noot Kereskedelmi Kft. és a Vogel&Noot Technológiai Kft. A gabonaféléknek a jó min ség term talaj, a takarmánynövényeknek a b séges csapadék kedvez. F ként az árpa, cukorrépa és a burgonyatermesztés fejlett, de búzából is jobb a termésátlag az országos átlagnál. Hagyományai vannak a szarvasmarhatenyésztésnek, a sertéshízlalásnak is 16 Az idegenforgalom jelent sége kiemelked . A bevásárlóturizmus még mindig meghatározó szerepet játszik, f ként a határmenti városokban. Virágzik a vendéglátás és a szolgáltatások: fogorvosból csak Sopronban 300 van. Sopron város a Széchenyi terv keretében kap

támogatást a konferenciaturizmus fejlesztését szolgáló beruházásokhoz, hiszen már jelenleg is évi 150 konferenciát rendeznek a városban, többek között itt tanácskoztak az amerikai szemészorvosok és a belga vasönt k is. Hegyeshalmon az M15-ös autópálya mentén az osztrák Asamer cég tulajdonában van egy 160 hektáros ipari parknak kialakított terület, ahol Crystal City néven Michael Jackson édesapja tervez szórakoztató központot, egymilliárd dollár beruházással. A magyar Las Vegasban kaszinó és négy szálloda is épülne, s a létesítmények összesen 2500 f t foglalkoztatnának. A projekt még az el készítés szakaszában van Ipar Gy ri Ipari Park Az ipari park el nyei: kiépített infrastuktúra (bels úthálózat, víz-, iparivíz-hálózat, szennyvíz-elvezetési rendszer, áram-, földgáz-, telekommunikációs hálózat, 2 iparvágány 5 kitér vel) • az igényelt területek megvásárolhatók vagy lizingelhet k és a fejlesztések

érdekében opcionálhatók is • az önkormányzat a helyi adóból 2 évig teljes adómentességet, a beruházás nagyságától függ en 10 évig adókedvezményt nyújt • széleskör szolgáltatások vehet k igénybe a tanácsadástól a szállítmányozáson át az épületek kulcsrakész átadásáig • • a kiépített létesítmények szakszer üzemeltetése • rendszeres buszközlekedés a városba • gyors vámkezelés a helyszínen, vámraktározás, banki szolgáltatás • vagyonvédelem • inkubátorház tárgyaló- és konferenciateremmel. A Gy ri Nemzetközi Ipari Park, tulajdonosa és m ködtet je egy osztrák-magyar vegyesvállalat 60-40%-os részesedési aránnyal. A vállalkozás mögött osztrák részr l a Bank Austria AG, valamint a bécsi Mischek Bau AG áll, a magyar tulajdonrész Gy r város önkormányzatáé. Az ipari park viszonylag nagy, 125 hektáros területen terül el, ebb l 36 hektárt 1992 szeptemberében, Magyarországon els

ként adtak át teljesen közm vesítve. A park a városközponttól mindössze 5 km-re, a Bécs-Budapest vasútvonal mellett és az M1-es autópályától 3 km-re fekszik. Az ipari parkba eddig települt cégek közül említésre méltó a Philips Industries gy ri gyára, az osztrák Skiny Gyártó Kft, a német VAW Aluminiumtechnika Kft. hengerfejgyártó cég, és az amerikai érdekeltség AMOCO Fabrics Magyarország Kft, mely utóbbi 40.000 m2-es padlósz nyeg-gyárat létesített Az eddigi befektet k több mint 15 milliárd forintot fordítottak beruházásokra, az általuk foglalkoztatottak száma megközelíti az 1000 f t. Az ipari park az általa kínált közm vesített területeket els sorban azoknak a befektet knek, multinacionális cégeknek ajánlja, amelyek érdekeltek a beruházás gyors 17 megvalósításában. A teljesen zöld mez n megvalósuló beruházásokhoz képest a föld ugyan drágább, de a rövidebb építési id miatt a pluszkiadások megtérülése is

biztosított. A Gy ri Ipari Parkban innovációs technológiai központot létesítettek, jelent s PHARE támogatással. A megvalósításra létrehozták az Innonet Közhasznú Társaságot, amelynek a helyi önkormányzat mellett a megyei kamarák és több alapítvány is tulajdonosa. A PHARE CBC-program keretében elnyert 870 ezer euró összeg a teljes beruházás hetven százalékát fedezte. Az innovációs központban tizenkét iroda, nyolc laboratórium, tíz hely és egy 150 f t befogadó multimédiás el adóterem, tárgyalók és szolgáltató helyiségek vannak. Sopron-Aranyhegyi Ipari Park A projekt az ipari park címet már a tervezés szakaszában elnyerte. A megvalósításhoz a PHARE-CBC-program keretében eddig összesen 1,6 millió ECU támogatást kapott az ipari park, amely a 84-es f út mellett, zöldövezetben helyezkedik el. A park összterülete 60 hektár lesz, az I. ütemben 20 hektár várja az érdekl cégek jelentkezését. A parkban való letelepedés el

nyei: • kedvez földrajzi fekvés, közvetlenül az osztrák határ mellett, jó közlekedési kapcsolatok, a városban logisztikai központ, közvámraktár, vasúti konténeres terminál is található, • • szakképzett, idegen nyelvet is beszél munkaer , • támaszkodni lehet a Soproni Egyetem kutatóbázisára, a viszonylag magasabb telekárat kiegyensúlyozza a befektetések várható magasabb hatékonysága a gazdaságilag és kultúrálisan is fejlett környezetben, • kiváló lehet ségek a rekreációra, a város és a környék az idegenforgalom egyik legjelent sebb központja. • A beruházás iránt máris nagy érdekl dést mutatnak a befektet k, amelyek szívesen invesztálnak az infrastruktúra kiépítésébe. Els sorban technológiai, szolgáltató cégeket kívánnak telepíteni, mivel a m emlék városba környezetszennyez ipari létesítmények nem kerülhetnek. Mosonmagyaróvári Ipari Logisztikai Üzleti Park A 30000 lakosú Mosonmagyaróvár,

az osztrák és szlovák határ mellett, az Európát átszel észak-déli (E65, E75) és nyugat-keleti (E60) f útvonalak találkozásában, a BécsBudapest vasúti f vonal mellett fekszik. A város környéke Európában egyedülálló természeti terület, amelyet 2000 méter mélyr l feltör gyógyvíz tesz gazdagabbá. A városban nyíló befektetési lehet ségek ezekre az adottságokra épülnek. A város déli részén az E65 és E60-as f útvonalak és a Bécs-Budapest vasútvonal által határolt területre készül el az Ipari Park üzleti terve és rendezési el írása. A 93 hektáros terület - amely a kés bbiekben még b víthet - a már m köd vállalkozások mellett 2000 év végét l fogadja az új befektet ket. Az 5 év alatt mintegy 1,2 milliárd forint befektetést igényl területfejleszt munkához az EU PHARE-2000 programjától várható jelent s támogatás. A tradícionális munkakultúra mellett a városban m köd egyetem és a határmenti fekvés jó alapot

biztosít az innovációt hordozó vállalkozások és a logisztikai tevékenység részére. 18 Mosonmagyaróvár Sport- és Szabadid központ Mosonmagyaróvár önkormányzata csodálatos természeti környezetben - a Mosoni-Duna és a Lajta folyó találkozásánál - több mint 10 hektáros szabad területtel rendelkezik egy sport- és szabadid központ közös megvalósítására. A jelent s mérték idegenforgalomra alapozva egy olyan komplex létesítmény kialakítása látszik reálisnak, amely a pihenés, szórakozás, üzleti és bemutató vásári funkciókat, kereskedelmi és vendéglátó tevékenységet egyaránt ellát. A mintegy 2 milliárd forint önköltség létesítmény szakaszosan is megvalósítható. A mosonmagyaróvári termálfürd és pihen terület fejlesztése A meglév gyógyvízforrás és a várost körülölel folyók és erd k között szabadtéri látványfürd , gyógyszállók, pihen zöldterületek és természetes vízfolyások a terület

többfunkciós fejlesztését teszik lehet vé. Az egyre növekv vendégforgalom (Ausztriából, Németországból és Szlovákiából) a szállodai kapacitások b vítését, a strandterületek növelését teszik szükségessé. A már ma is meglév természeti turizmus - kerékpáros útvonalak, halászat-horgászat, vadászat - hosszabb tartózkodás feltételeinek megteremtését igénylik. 19 VAS megye Vas megye az ország legnyugatibb részén fekszik, Ausztriával és Szlovéniával határos. Területe 3337 km2, 266 ezer lakosa van. Természeti szépségekben és kincsekben gazdag hegyes-dombos vidék. Igen jelent s természetes széndioxidkészlettel rendelkezik Répcelakon és térségében, b velkedik termál- és gyógyvizekben. 18 kiépített termálkútja mellett további 47 várja a hasznosítást. Székhelye: Szombathely Nagyobb városok: Sárvár, Körmend, K szeg A m emlékekben gazdag megye idegenforgalmi szempontból a látnivalók tárházát kínálja (K

szeg, Sárvár, Szombathely). Két természetvédelmi területe is van: az rségi és a szegi Tájvédelmi Körzet. Infrastruktúra Az út- és vasúthálózat fejlett, fontos tranzitvonalak keresztezik a térséget. A Szombathely-Székesfehérvár-Budapest vasútvonal villamosítását 2000 szén fejezték be. A Szlovéniába vezet új vasúthoz egy csatlakozó ág segítségével Szombathely is kapcsolódni tud, így könnyen elérhet vé vált az Adria. A távolabbi jöv ben kilátás van arra, hogy az osztrákok Szombathelyen keresztül építik fel a Graz-Bécs közötti vasútvonalat. Már épül az a gyorsforgalmi út, amely Szombathelyt az osztrák A2-es autópályával köti össze. A közutak jó min ség ek Szombathely határában kisgépek fogadására alkalmas repül tér található. A közm vesítés kiváló, a gázvezeték és a csatornázás fejlesztése folyamatos. Kiváló a telefonhálózat, a terület rádiótelefonos hálózattal is lefedett. Az osztrák határ

mentén a falvakban az élet min sége már majdnem olyan, mint Burgenlandban, de a kisebb lélekszámú hegyi falvakban még nagy az elmaradottság. Gazdaság A negyedik legfejlettebb megye az 1 f re jutó GDP tekintetében. Országosan az egyik legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta. Kedvez fekvésének és gazdasági fejlettségének köszönhet en a kilencvenes években gazdasága dinamizálódott, a fejlesztések 80%-a a megye életében meghatározó szerepet játszó ipart gyarapította. Vas megye termelésének jelent s részét exportálja, els sorban az EU-országokba. Az EU közelségének hatása felértékelte Vas megyét. A további fejl dést a bels források mellett az EU PHARE CBC és az Interreg II. programjai is támogatják PHARE CBC támogatással két természetvédelmi parkot alakítottak ki, valamint kerékpárutakat is létesítettek. A mez gazdaságban az állattenyésztés a f megélhetési forrás, f ként a szarvasmarhatenyésztés, a baromfi-, ezen

belül a pulykanevelés: a pulykaállomány elérte a 812 ezret, az országos állomány 44%-át. A növénytermesztésben a takarmánynövények valamint a gyümölcstermelés játszik fontos szerepet. Ipar Az ipari termelés értéke tekintetében a hetedik helyen áll a megyék között, a termelés volumene az 1998-ban 15,4%-kal, 1999-ben 17,7%-kal - az országos átlagot meghaladva - b vült, majd 2000-ben ezen a szinten stabilizálódott. Olyan jelent s multinacionális cégek építettek gyárakat a megyében, mint az OPEL, a PHILIPS, továbbá 20 az ADA-Hungaria Bútoripari Kft, a Kromberg-Schubert vagy a Delphi Packard Hungary Kft. A fejlesztések els sorban a feldolgozóipart látták el korszer technológiával, munkalehet séggel. A megyére jellemz textil-, ruházati és cip iparban is jelent s a külföldi t ke részvétele (MSC Hungary Kft, STYL Ruhagyár). A megye iparában a feldolgozóipar a domináns, ezen belül a gépipar adja a termelés mintegy felét. Új

termékek, gyártási kultúrák jelentek meg az ipar palettáján (személygépkocsi-, számítógép-monitor-, kábelköteg-gyártás). Ezek az ágazatok az exportban is meghatározó szerepet játszanak A megye els sorban azokban a körzetekben várja a befektet ket, ahol a megyei szinthez képest alacsony a foglalkoztatottság. Ezek közé tartozik Vasvár, Körmend, Szentgotthárd térsége. Három ipari park is várja a betelepül cégeket, Szentgotthárdon, Szombathelyen és Sárváron, mindhárom városban már számos nagy külföldi cég telepedett le; az ipari parkokban a nagy multinacionális cégek számára beszállító vállalatokra is számítanak. A befektetések el nyei: • kedvez földrajzi fekvés, az EU közvetlen szomszédsága • fejlett infrastruktúra • szakképzett, zömmel németül is beszél munkaer • kooperációs lehet ség a már megtelepedett multinacionális cégekkel • egyedileg nyújtott adókedvezmények a települések

önkormányzatai által • fejlett szolgáltató és kereskedelmi háttér idegenforgalmi jelent sége miatt a turisztikai fejlesztések kifizet igénybe vehet k társaságiadó-kedvezmények • • ek, s ezekhez is gyors megvalósíthatóság a közm vesített ipari és kereskedelmi övezetekben Szentgotthárdi Ipari Park A Szentgotthárdi Ipari Park beruházásának már a második üteme van folyamatban, melyhez az infrastruktúrát - a saját er n túl - PHARE CBC támogatásból, területfejlesztési és egyéb pályázat útján elnyerhet pénzekb l építi ki a helyi önkormányzat. Ezt követ en 80 hektárnyi terület várja f leg a kis- és közepes vállalkozásokat, melyek a már meglév cégek beszállítói lennének. Az els ütemben 50 hektárnyi terület állt a vállalkozások rendelkezésére. Els ként, 1992ben az Opel telepedett Szentgotthárdra, beruházásai azóta túllépték a milliárd forintos határt. A többi 28 cég szintén jelent s,

többszázmillió forintra rúgó befektetést hajtott végre együttesen. Mindezzel egyszer s mindenkorra megsz nt a térségben az a magas munkanélküliség, amely jellemz volt az 1990-es évek elejére. Az ipari park cégei mintegy 2100 embernek adnak munkát. A Szentgotthárdi Ipari Park sajátossága, hogy határon átnyúló jelleg . A szomszédos Heiligenkreuzban szintén épült ipari park, a két park között szoros az együttm ködés. A határon átnyúló jelleget legjobban a Szentgotthárdon dolgozó példázza, mely napi szállítói kapcsolatban áll a Jennersdorfban lév Vossen céggel. 21 Sárvári Ipari Park A sárvári ipari park 55 hektár területe ma már nagyrészt beépített. A Flextronics üzemében eldobható Kodak fényképez gépeket gyártanak. A Hewlett-Packard tintasugaras nyomtatókat gyárt, a tervek szerint a termelés elérheti az évi 1 millió darabot, melynek 95%-át exportra szánják. A HP-710 és HP-720 tipusú nyomtatókat eddig csak a

Távol-Keleten gyártották, az európai piacot a jöv ben Sárvárról látják el. A Kurt Hirsch Kft. csomagolóanyagokat gyártó cég is b víti üzemét, csakúgy, mint az Amtek Hungária Rt, amely fémlemezb l préselt alkatrészeket gyárt. A területen m köd cégek több mint 2000 f t foglalkoztatnak, s a létszám a b vítések nyomán eléri a 3 ezret. Az ipari park vámszabad terület, saját vámhivatallal A nagyszabású t kebeáramlás lehet vé teszi a város idegenforgalmi célú fejlesztését is. A híres gyógyfürd t modernizálják és befogadóképességét a háromszorosára b vítik. Már épül egy új gyógyszálló is. Szombathelyi Claudius Ipari és Innovációs Park Az ipari park Szombathely keleti területén, 185 hektár területen helyezkedik el. A területen 26 vállalkozás található, köztük a Falco Rt. (faforgácslap-gyártás), a Sabina Rt (cip gyártás) A Philips Európában egyetlen monitorösszeszerel üzeme telepedett ide. Az EPCOS Kft, a

Siemens Matsushita kondenzátorgyára 1999 szén kezdte meg a termelést, jelenleg 1400 foglalkoztat. A LUK a világ második legnagyobb kuplunggyárát hozta itt létre. A DELPHI Packard Hungary Kft 750 f t foglalkoztat kábelkorbácsot gyártó üzemében A Neutronics Ecoplast Kft. pedig a közelmúltban települt át ide a Sárvári Ipari Parkból A vonzer t a kedvez fekvésen t l a 40 ezer f s szakképzett munkaer jelenti, melynek folyamatos tovább- és átképzése biztosított. A parkban meghatározó szerepet kap a személygépkocsik és más járm vek alkatrészeinek, elektronikai, informatikai termékeknek, a megye fejl mez - és erd gazdálkodására alapuló feldolgozó- és élelmiszeripari termékeknek a gyártása. Kisebbfajta Szilícium-völgy jött itt létre, amely ma már Vas megye GDP-jének 60%-át adja. 1,3 milliárd forint PHARE támogatást kapott a város az ipari park fejlesztéséhez. A parkba települ vállalkozásoknak az önkormányzat adókedvezményeket

biztosít: az els három évben mentesülnek a helyi adó fizetése alól, a második három évben pedig csak annak felét kell befizetniük. A megyébe az ipari parkokon kívül is számos külföldi cég települt. Répcelakon m ködiik a Linde Gáz Rt, amely a környék CO2 kincsét dolgozza fel, Magyarország harmadik legnagyobb sajtgyára ugyancsak Répcelakon van. A gyógyfürd jér l híres Bük városban építette fel 55 ezer tonna kapacitású Friskies gyárát a Nestlé, ahol 200 f t foglalkoztat. Sárváron a SáGa Foods Baromfiipari Rt az ipari parkon kívül tevékenykedik 22 ZALA megye Zala megye Nyugat-Dunántúl Szlovéniával és Horvátországgal határos régiója. 3784 km2-en 293 ezren élnek itt, 8 városában a lakosság 54%-a, a többiek 250 községben élnek. Dombos vidék, ahol a természeti kincsek közül a k olajkincs a legjelent sebb Termálvízkincsét a hévízi, zalakarosi gyógyfürd k hasznosítják. Székhelye: Zalaegerszeg Nagyobb városok:

Nagykanizsa, Keszthely, Hévíz Jobb min ség term földek a Mura mentén találhatók, viszont a dombokon és hegyoldalakon igen jók az adottságok a sz - és gyümölcstermesztésre. A megye területének 40%-át erd k borítják, az ország összes erd területének 10%-a itt található. Infrastruktúra A megyén haladnak át az adriai kiköt khöz vezet nemzetközi útvonalak, ezért fontos szerepet játszik a tranzitforgalomban. Még 1999-ben befejez dött a MurakeresztúrNagykanizsa vonal villamosítása Az új magyar-szlovén vasútvonal 19 km-es magyar szakaszát a közelmúltban adták át a forgalomnak. A megyén belül a városokat és a községeket jó min ség közutak kötik össze. A közm ellátottság is jobb, mint az országos átlag, a csatornázás és helyenként a gázvezeték kiépítése fejlesztend még. A megye idegenforgalmi jelent ségét els sorban Keszthely történelmi és kulturális emlékei, a gyógyfürd k (Hévíz, Zalakaros), valamint a

Kisbalaton védett madárvilága, adják. Keszthely egyetemi város, ahol az agrárszféra számára képeznek szakembereket Gazdaság Mez gazdaság Zala megye a gyümölcstermelésben játszik fontos szerepet, körtéb l az országos termés 12%-át adja. A kukorica a szántóföldek 30%-át foglalja el, a termésátlag jobb az országos átlagnál, miközben a búza szerepe fokozatosan csökken. Ezenfelül az ipari növények (cukorrépa, napraforgó, repce) valamint a rozs, árpa és a zab termelése számottev . A szarvasmarha-tenyésztés, amely korábban sikerágazatnak számított a kilencvenes évek els felében visszaesett. Az állomány 1995-re stabilizálódott, de a fellendülés még várat magára. A sertésállomány 1995 óta ismét emelkedik A baromfitenyésztés fellendült az elmúlt években, els sorban a pulykatenyésztés jellemz a régióra. Zala megye a magyarországi lótenyésztés egyik fellegvára, Rádiházán található az egyik híres ménes, amely

idegenforgalmi szempontból is vonzó tényez (Kabala ménes). A méhészet igen fejlett, a megye adja a magyarországi mézexport egynegyedét. A mézet f ként Franciaországba, kisebb részben Olaszországba és Németországba exportálják. Az erd k nagy aránya kedvez feltételeket teremt a vadállomány számára. Megtalálható a szarvas, z, vaddisznó, vadnyúl, fogoly, fácán és a róka. A vadászat az idegenforgalom és az export szempontjából fontos, az export aránya minden vadfajtánál magas; különösen értékes a szarvasállomány. Ipar Az ipar ágazati szerkezete jelent s változáson ment keresztül az elmúlt néhány évben és jelent sen megn tt a gazdálkodó szervezetek száma is. A legjellemz bb ágazatok az élelmiszeripar, a faipar, a bútorgyártás, a gépgyártás és a konfekcióipar. Az 23 élelmiszeriparban gyakorlatilag minden ágazat képviselteti magát. A megye exportjában a hús-, baromfi- és zöldségfeldolgozás, a gépipar, a

ruházati, valamint a bútoripari termékek játszanak meghatározó szerepet. Az ül bútorok nagy export re a Zala Bútorgyár Rt, a húsáruké a Zalahús Rt, a legnagyobb baromfifeldolgozó pedig a Zalabaromfi Rt, mindhárom cég székhelye Zalaegerszegen van. A legnagyobb gépipari gyártó a DKG-EAST Olaj és Gáz Rt, amely olajipari berendezéseket gyárt, alkalmazottainak száma kb. 800 f A Kögáz Rt. nemcsak gázellátó, hanem gázipari berendezések gyártója is, kimagasló eredményeket ért el az innováció, a kutatás-fejlesztés területén. A megyében számos vállalat került külföldi tulajdonba. Ma több mint ezer külföldi érdekeltség cég m ködik Zalában. A General Electric által 1993-ban megvásárolt TUNGSRAM Rt-nek két gyára van a megyében: a nagykanizsai fényforrásgyár a világ fényforrástermelésének 5%-át adja. A másik, a Zalaegerszegi Alkatrészgyár termékeinek egy része az USA-ba, Japánba vagy Kínába kerül exportra. A francia

tulajdonban lév Merlin Gerin Zala Kft. villamosipari nagyfeszültség megszakítókat, er vi elektromos berendezéseket, kapcsolókat, szigetel ket gyárt. Az ugyancsak francia Bongrain cég tulajdonában van a PANNONTEJ Rt, a megye nagy tejipari vállalata. A Flextronics International Kft-nek két zalaegerszegi gyáregysége van, az egyik az ipari parkban, a másik azon kívül helyezkedik el. Jelenleg mindkett nyomtatott áramkörök beültetésével foglalkozik. A könny iparban a német és osztrák befektetések jellemz ek. A Zalaegerszegi Ruhagyár Rt. (ZAKO Rt) osztrák, a Kanizsa Trend Bútorgyár pedig német tulajdonban van A Budapesti Értékt zsdén is jegyzett a Zalakerámia Rt. angol pénzügyi befektet k tulajdonában áll. A nemzetközileg is ismert cég padló és falburkoló lapokat gyárt a helyi agyag és mészk felhasználásával. Az olasz befektet k pedig a középméret könny ipari cégeket részesítik el nyben. A Za-Ko Rt. üzemeiben szakosodott a gyártás,

ezzel az egyenletes min ség biztosítottá vált. Zalaegerszegen a szerkesztés-modellezés és gyártás-el készítés, és a szabászat központi feladatként valósul meg, emellett itt folyik a zakó és mellény gyártás. A cég Lentiben lév üzemében férfi kabátot, Sümegen pedig pantallót gyárt. A gyártásel készítésnél a LECTRA SYSTEM alkalmazása teljeskörüvé vált A magas min ségi szint biztosítása érdekében a varrógéppark teljes cseréjére, új speciálgépek beállítására került sor. A vasalási technológia a legmodernebb BRISAY típusú vasalógépek beállításával megújításra került. A technikai korszer sítéssel egyid ben komplex, integrált információs és termelés-irányítási rendszer került kialakításra. A cég termelése az igényesebb, magasabb színvonalú termékek gyártása felé orientálódik. A társaság 1570 f t foglalkoztat. A technikai és szellemi kapacitása biztosítja a folyamatos, egyenletes, jó min ség

termék el állítását. A cég stratégiája: Európa legjobb férfi fels ruha gyártója kíván lenni. A Zalakerámia Rt. mázas kerámia padló- és falburkoló lapok, terrazzo padlólapok, kályhacsempék gyártásával, forgalmazásával foglalkozik. Ezt egészíti ki a saját tulajdonban lév agyag- és mészk bánya m ködtetése és a burkolólapok gyártásához szükséges mázat el állító frittüzem. A Zalakerámia Rt értékpapírjait röviddel megalakulása után bevezették a Budapesti Értékt zsdére, ahol egyedül képviseli a magyar épít ipart. Részvényeit számos európai t zsde, köztük a bécsi, londoni és müncheni t zsde is jegyzi. A nyolcvanas években még harmadikként nyilvántartott, 24 állami vállalatként m köd Zalakerámia mai eredményeit és nagyságrendjét tekintve is vezeti a hazai burkolólap gyártást. A végrehajtott rekonstrukciók eredménye a Zalakerámia Rt. jelenlegi, több mint 5 millió négyzetméteres

gyártókapacitása, melyb l a romhányi gyáregység 1.960000, a tófeji pedig 3050000 négyzetméterrel veszi ki a részét. A tófeji és a romhányi üzemek mellett a Zalakerámia Rt. tulajdona a Zalaegerszegen köd Cserépkályhagyár, a Sümegen m köd Mészk rl - és Mészk bánya Üzem és a zalakomári telephely terrazzo-lap üzem. A Zalakerámia Rt-nek 1997 óta tulajdonrésze van a horvátországi, zapre i (Zágráb mellett) központú Inker vállalatban valamint a bukaresti Cesarom cégben. Magyarország k olajtermelését csaknem teljes egészében Zala megye adja. A nagylengyeli olajmez t a század közepén fedezték fel, a sikeres fúrások eredményeként a kitermelés folyamatos. A terület számos lehet séget nyújt a befektet knek a termálvíz orvosi és turisztikai célú hasznosítására. Zala megye kedvez fekvése miatt továbbra is vonzó a befektet k számára. A befektetések el nyei: • horvát, szlovén szomszédság és Ausztria közelsége fontos

tranzitútvonalon fekszik, amely összeköti az Adriai tenger kiköt ivel; a közelmúltban befejez dött a magyar-szlovén vasútvonal korszer sítése • fejlett ipari térség, ahol rendelkezésre áll a szakképzett, többnyire nyelveket is beszél munkaer • a megye részt vesz az Alpok-Adria közösségben, sokoldalú kapcsolatokkal rendelkezik az érintett országokkal • a termálvizek és a gyógyturizmus miatt az idegenforgalom a megye egyik húzóágazata • jelent s fejlesztések várhatók a határ mentén, új határátkel helyek megnyitása révén javul a nemzetközi összeköttetés • az egyes önkormányzatok a befektetés nagyságától függ en adókedvezményekkel, a területek kedvezményes biztosításával támogatják a külföldi cégeket • a megye is érintett a PHARE Interreg II. programjában, ahonnan a fejlesztéshez finanszírozási források igényelhet k. • Zalaegerszegi Ipari Park A Zalaegerszegi Ipari Park 28 hektáros területen

épült, az amerikai Flextronics International Ltd. szervezésében jött létre Az amerikai cég létesítménye, amelyben nyomtatott áramköröket, elektronikus paneleket gyártanak, 1999-ben került átadásra 17000 m2-en. Azóta egy további 11000 m2-es csarnok épült, ahol mobiltelefonokat gyártanak. Az új létesítmény átadását követ en a jelenlegi 1500 f l 2300 f re emelkedik a Flextronics által az ipari parkban foglalkoztatottak száma. A teljesen közm vesített parkban els sorban elektronikával foglalkozó cégek letelepítését tervezik. 25 Rédicsi Ipari Park A kormány 1999-ben nyilvánította vállalkozási övezetté Lenti térségét. A vállalkozási övezeten belül befektet kre vár a Rédicsi Ipari Park, amelyet a helyi önkormányzat alakított ki. A park 29 hektáros területéb l 12 hektár közm vesítése rövidesen elkezd dik. A zöldmez s beruházásokra kijelölt terület, mely a határtól 2 km-re fekszik, nemcsak ipari, hanem logisztikai

cégek számára is alkalmas. Nagykanizsai Ipari Park A nagykanizsai ipari park e címet 1999-ben nyerte el. A park a város északkeleti részén fekszik, jelenleg is rendelkezik közúti és vasúti kapcsolattal: közelében van az M7-es autópálya, a nemzetközi vasútvonal, valamint a sármelléki repül tér. Az olasz Redilco cég nagyszabású beruházást tervez a parkban: els lépésben 2001-ben logisztikai központot épít fel, ezt követi majd az ipari park betelepítése. A parkban külön gyártelep, logisztikai bázis, konferencia-központ és több irodaház is helyet kap. A Redilco olasz cégek bevonásával mintegy 770 millió dolláros beruházást tervez. Els sorban Észak- és KözépOlaszországból számítanak betelepül cégekre Csesztreg önkormányzata egy 15 hektáros ipari parkot alakított ki, ahol már két autóipari beszállító cég is letelepedett, a Hoffmann-Carbon Kft. valamint a PematHungária Kft, mindkett osztrák A helyi önkormányzat 1-5

évig terjed beruházási adókedvezményt biztosít, emellett a vállalkozási övezetekben járó társaságiadókedvezmények is megilletik a cégeket. Zalalöv n ugyancsak az önkormányzat kezdeményezte az ipari park kialakítását, amely 2001. elején nyerte el az ipari park címet A park 29,5 hektáron, a 86-os f út mellett fekszik. Pacsa ugyancsak friss birtokosa az ipari park címnek, 25 hektárnyi terület el készítése már folyamatban van. 26 FEJÉR megye A Dunántúl fejlett ipari megyéje. 4273 km2-en 8 városában és 99 községében 423 ezren élnek. Idegenforgalom szempontjából a legnagyobb vonzer t a Velencei tó pihenési, sportolási lehet ségei jelentik, emellett Székesfehérvár m emlékei is sok látogatót vonzanak. Székhelye: Székesfehérvár Nagyobb városok: Dunaújváros, Mór, Sárbogárd, Bicske Infrastruktúra A megyében fejlett az infrastruktúra. Székesfehérvár közúti és vasúti csomópont, átszeli az M7-es autópálya, a másik

nagy iparváros, Dunaújváros pedig a Duna mellett fekszik, kiaknázva a vízi szállítás adta lehet ségeket. A közm ellátottság színvonala az országos átlagot minden tekintetben meghaladja. Az M7-es autópálya folyamatban lév felújítása a közúti szállítást gyorsíthatja fel. A távlati fejlesztési tervekben szerepel az M6-os és M8-as gyorsforgalmi út megépítése is, ami Ausztriával, Szlovéniával és Horvátországgal javítaná az összeköttetést. Tervezik egy új Duna-híd felépítését is, amely közvetlen kapcsolatot teremt majd a Duna bal partján fekv településekkel összekötve a 6-os és az 51-es utat. Egy angol befektet a Wiggins Group a Székesfehérvártól néhány kilométerre délre fekv börgöndi repül tér fejlesztését tervezi. Több lépcs ben összesen 250 millió dollárt fordítanának egy új kereskedelmi és utaskiszolgáló terminál építésére. A kifutópálya, az épületek, a világítás és a m szerek kiépítését

követ en akár 2003 elején megkezdhetné m ködését a légikiköt . Gazdaság A megye hagyományosan a magyar ipar, ezen belül a nehézipar egyik központja. A kilencvenes évek szerkezeti változásai Fejér megyében is éreztették hatásukat, a munkanélküliségi ráta az országos átlag körül alakult. A foglalkoztatásban az ipar szerepe a létszám jelent s csökkenése ellenére még mindig 44%, a mez gazdaság a munkavállalók 11%-ának, míg a szolgáltatás szektora immár 45%-ának nyújt megélhetést. Az iparban a nehézipar szerepe meghatározó maradt, két centruma Székesfehérvár és Dunaújváros. A gépipar és kohászat foglalkoztatja az ipari alkalmazottak több mint felét, emellett az élelmiszeripar és a textilipar jelent sebb. A külföldi befektet k nemcsak a privatizációban játszottak szerepet, hanem a megye kedvez ipari adottságaira támaszkodva több zöldmez s beruházást is megvalósítottak. Székesfehérvárra 1990 óta 1,3 milliárd

dollár közvetlen külföldi t ke érkezett. A nagyobb székesfehérvári cégek közül említésre méltó a VIDEOTON-Holding Rt, az ALCOA-KÖFÉM Kft, az ALCOA Európai Kerék Kft, a PARMALAT Rt. A Philips zöldmez s beruházásban videókat gyárt, felépült a Stollwerck csokoládégyára is. A privatizáció révén több nyugati cég telepedett le Dunaújvárosban. A Dunaferr Dunai Vasm - az ország egyetlen prosperáló kohászati vállalata - vegyes vállalatot hozott létre az osztrák Voest Alpine-nal és a Donau Brennstoffkontor-ral, illetve eladta az oxigéngyárat az osztrák Lindének, az er vet pedig az amerikai Tenneconak. A Dunapack Finompapírgyára és az Albadomu malátagyár osztrák, a Berwin Ruhagyár 27 pedig, amelynek varrodája van itt, angol tulajdonban van. A térség telefonhálózatának koncesszióját az Alcatel-csoporthoz tartozó UTI nyerte el. Mórra eddig 12 milliárd forint közvetlen t ke érkezett. A város el nyei a befektet k számára:

• kedvez földrajzi fekvés, • közúti és vasúti kapcsolódása • infrastruktúrával ellátott, kedvez áru telkek • megfelel munkakultúrával és a nemzetiségi adottságokból ered en német nyelvtudással rendelkez helyi munkaer , • kedvezmények a helyi adókból. Az els cég, az AFL Hungary Kft. betelepülésére a móri Imag céggel történ együttm ködés keretében került sor. A városban már több külföldi cég és vegyesvállalat is m ködik. Zöldmez s beruházásban elektronikai fém alkatrészeket gyártó üzemet épít a spanyol Esmar vállalatcsoport. A cég 2,5 milliárd forintos befektetéssel 3600 négyzetméteres csarnokot építtetett, amelyben a Hewlett Packard számára gyárt nyomtató alkatrészeket. A külföldi befektetéseknek is köszönhet en a megye exportjának egyharmadát a számítógépgyártás további egynegyedét a híradástechnikai fogyasztási cikkek gyártása adja. Az ipar mellett rendkívül fejlett a megye mez

gazdasága és élelmiszeripara is. A Mez föld kiváló term földjein gabona, kukorica, takarmánynövények termesztése folyik, kimagasló a szarvasmarha- és a sertésállomány. A termésátlag f ként a búza és kukorica esetében a kedvez adottságoknak köszönhet en jócskán meghaladja az országos szintet. Ipar Székesfehérvárott több ipari park is létesült, amelyek mindegyike az alábbi kedvez lehet ségek kiaknázására épült: szakképzett munkaer , f ként a VIDEOTON finommechanikai szerelésben és elektronikai alkatrészgyártásban jártas volt alkalmazottai • • a f város közelsége (60 km autópályán) • kedvez infrastruktúra • fejlett tömegkommunikációs hálózatok (digitális telefonközpont, kábeltévé) • oktatási és idegenforgalmi centrum jelleg. a idetelepült cégek Székesfehérvárott az új üzemcsarnok kapun belüli infrastruktúrájának kialakításához kormányzati támogatást vehetnek igénybe • • a helyi

önkormányzat is hozzájárul az utak, szennyvízvezetékek építéséhez a helyi adóból a beruházás nagyságától, valamint a foglalkoztatottak számától függ en kedvezmények vehet k igénybe. • 28 Ipari parkok A Sóstói Ipari Park 220 hektáron, a volt szovjet katonai bázis helyén létesült. Az amerikai LORANGER Co. és a Kincstári Vagyonkezel Központ közös vállalkozásaként jött létre A parkban ipari, kereskedelmi, szolgáltatási oktatási és lakóövezet egyaránt található, 19, egyenként 2,4-18 hektáros zöldmez s parcellán több mint 30 épület számára van hely. Az eddigi ipari befektet k a Sóstói Ipari Parkban: • LORANGER Ipari Kft (FORD számára m anyag alkatrészek gyártása), • PHILIPS Industries Magyarország Kft. (képmagnógyártás) • SHELL GAS (pb-gázpalackozás és tárolás), • STOLLWERCK (ostyagyártás) • VIENNAPLEX (PHILIPS számára részegységgyártás) • PORAN (poliuretángyártás) • NOKIA

(autóhangszórók gyártása) • MACHER (m anyagalkatrész- és szerszámgyártás) • METALLGLAS (nagy szilárdságú üveg-megmunkálás) • ALBA-ZÖHLING (nemzetközi szállítmányozás) • MERLIN (üdít ital-kereskedelem). Az ALBA REGIA Ipari és Kereskedelmi Zóna a város keleti iparterületén található, ahol a Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és a külföldi befektet k közösen hozták létre az ALBA Ipari Zóna Kft-t, amely 60 hektáros területen az infrastruktúra el készít munkáit végezte. Az els ipari üzem, egy gyógyászati csomagolóanyag gyár közel egymilliárd forintos beruházással 1996 júniusában kezdte meg a termelést. A zóna a keleti ipari övezethez kapcsolódik, ahol már olyan nagy cégek m ködnek, mint az ALCOA-KÖFÉM Kft, az ALBA REGIA ÉPÍT IPARI Rt, a PARMALAT Hungária Tejipari Rt, az ALUFE Fémszerkezeti Kft. és a Nehézfémönt de Rt Az ALBA Ipari Zóna Kft részben öner l, részben hitelb l és

önkormányzati támogatásból jelent s beruházást végzett. Az ide települ külföldi befektet k természetesen számíthatnak beruházásaik után támogatásokra és adókedvezményre. A VIDEOTON Ipari Park esetében a VIDEOTON Holding külföldi bérmunka és termelési kooperáció céljára bérbe adja a területén belüli üzemcsarnokokat, azzal, hogy a technológiát a bérbevev biztosítja, az infrastruktúrát és a munkaer t pedig a VIDEOTON adja. Ily módon több projekt is fut (pl. ALCOA-FUJICURA, AKAI, MATSHUSHITA, SAMSUNG, SIEMENS) amelyekben mintegy 8 ezer f dolgozik, a teljes termelési érték több, mint 18 milliárd forint. A VIDEOTON mellett épült fel az autóipari beszállító cég, a Visteon Hungary Kft. gyára (20 ezer m2-es üzemcsarnok, 400 f , 135 millió USD beruházás), amely csak korlátozottan támaszkodik a VIDEOTON szolgáltatásaira. Amióta a cég anyavállalata 2000-ben kivált a Ford-ból, a gyár nemcsak a Ford, hanem a Mazda, Toyota,

Volkswagen számára is szállít részegységeket. Ugyancsak a VIDEOTON szervezésében valósult meg itt az IBM-projekt, ahová a befektet t is a menedzsment hozta. Az IBM Storage Product Kft számára a VIDEOTON által épített két új gyárban 2000 f dolgozik, a beruházás értéke 200 millió USD. 29 Dunaújvárosi Innovációs Centrum és Ipari Park A 57 ezer lakosú Dunaújváros közvetlenül a Duna mellett, az ország geometriai középpontjában helyezkedik el. Dunaújváros a következ el nyöket nyújtja a befektet knek: • kiváló közúti megközelíthet ség, a 6-os és 62-es f út mellett fekszik • Budapest f város közelsége (60 km) • az ország egyik legnagyobb teherforgalmú vasútállomása dunai kiköt az országos hálózatba bekötött iparvágánnyal, darabos és ömlesztett áruk és konténerek rakodására alkalmas dokkal • modern kisváros, kiváló üzleti, szolgáltatási, kulturális, egészségügyi infrastruktúrával •

számos alapanyag termelése folyik a helyi gyárakban (kohászati vertikum, acélszerkezeti gyár, finommechanikai gyár, betonelemgyár, papírgyár, épít ipar) • szakképzett és olcsó munkaer áll rendelkezésre, a helyi f iskolán a gépész- és kohómérnöki képzés mellett informatikusokat és közgazdászokat is képeznek • • sokféle helyi támogatás igényelhet . Az ipari parknak két területileg elkülönül centruma van: Innovációs Centrum épült a város északi részén, a volt szovjet laktanya területén és az azt övez földterületeken. A város déli részén pedig a jelenlegi iparterület és a 6. sz f közlekedési út között hagyományos Ipari Park létesült. Az északi terület nagyobbrészt beépítetlen belterület, ahol a városi önkormányzat megkezdte az alapinfrastruktúra kiépítését a terület határáig (szennyvízcsatorna, villamosenergia-hálózat, víz- és gázvezeték). A területen közm vesített telkek bérbe vehet k

vagy megvásárolhatók. Az Innovációs Centrum 53 hektáros területéb l 2 hektáron inkubátorházat hoztak létre a kisvállalkozások támogatására. 20 hektáron alakították ki a Technológiai Parkot a befektet i elképzeléseknek, a nemzetközi ajánlásoknak és normáknak megfelel en zöldmez s beruházásokkal. 12 hektár a fels fokú oktatási és nemzetközi üzletitréningcentrum számára van fenntartva A termel tevékenység mellett kereskedelmi és logisztikai létesítmények létrehozása is preferált. A parkba betelepült cégek közül a Triumph a legjelent sebb, amely itt építette fel Magyarországi központi gyárát és elosztó raktárát. A másik nagy cég a japán Aikawa amely szórakoztató elektronikai termékekhez gyárt m anyag alkatrészeket. Az ipari park déli területe iparterület, a 6-os sz. f út és a DUNAFERR Dunai Vasm között fekszik, észak-déli irányban átszeli a Papírgyárhoz vezet iparvasút. Nagy része szántó, kisebb része

erd , zöldmez s beruházásokhoz alkalmas. A terület a DUNAFERR közm veire való rácsatlakozással rövid id alatt közm vesíthet . A déli területen olyan befektet t várnak, aki segít az el közm vesítésben és a közös értékesítésben. A fejlesztésekhez Magyarországon már sok pályázati úton nyerhet támogatás, illetve kedvezményes hitel áll rendelkezésre. Helyi támogatások, kedvezmények: • A hatósági eljárások és engedélyeztetések gyorsított ügyintézése. Az INNOPARK Kht közrem ködésével a helyi kapcsolatrendszer és körülmények gyors áttekinthet sége. • Egyedi kedvezmények a befektetés volumene, a helyi megrendelések és beszállítások, valamint a foglalkoztatás függvényében. (Zöldmez s, munkahelyteremt • 30 beruházásnál kedvezményes telekár és 3-5 éves helyiadó mentesség kapható, egyedi elbírálás alapján.) Segítségnyújtás állami támogatások megszerzéséhez (Foglalkoztatási Alap,

Gazdaságfejlesztési Alap, Területfejlesztési Alapok) • 31 KOMÁROM-ESZTERGOM megye Magyarország legkisebb alapterület , de Pest megye után a második legs bben lakott megyéje. Észak-Dunántúlon, a szlovák-magyar határt is jelent Duna mellett fekszik A megyében 2250 km2-en 312 ezren élnek. A lakosság 62%-a a megye nyolc városában él A Vértes hegység barnaszén- és bauxitkincsére települt a megye ipara. Teljes területének mintegy 30%-át erd k borítják. Székhelye: Tatabánya Nagyobb városok: Esztergom, Tata, Komárom, Oroszlány, Dorog, Nyergesújfalu, Kisbér A megye idegenforgalmi látnivalói közül kiemelked a m emlékekben gazdag Esztergom, az ezeréves királyi város, a Pilis hegység gyönyör vidéke, a Tatai-tó, a vértessz si el ember értékes régészeti lelete. Csodálatos környezetben várja a pihenni vágyókat a Várgesztesi Villapark, a kiváló borairól híres Ászár, Neszmély, Kesztölc borvidéken bortúra-lehet ségeket

kínálnak az ide látogatóknak. Említést érdemel még a fest i Dunakanyar és a gyógyulni vágyók számára a Komáromi Termálfürd . Infrastruktúra Kiváló közlekedési infrastruktúrával rendelkezik: az M1-es autópálya Bécs felé átszeli a megyét, vasúthálózata is fejlett. A komáromi vasúti és közúti hídon át Szlovákia felé jelent s tranzitforgalom bonyolódik. A Dunán keresztül pedig a vízi szállítás lehet sége is adott Nyugat-Európa és a Fekete-tenger felé. A Szlovákiával folytatott közúti személyforgalom megkönnyítését szolgálja az Esztergomot és Párkányt összeköt Mária Valéria-híd felépítése a Dunán, amely 2001 végéig készül el. Esztergomban repül tér is található. Gazdaság Komárom-Esztergom megye gazdaságában még ma is az iparé a f szerep, bár a bányászat és a nehézipar visszaesése miatt jelent sen csökkent a foglalkoztatottak száma. Az iparban dolgozik a munkavállalók 40%-a, míg a mez

gazdaságban csupán 7%. Különösen az élelmiszeripar, a gépipar, a vegyipar és a kohászat fejlett A mez gazdaságon belül els sorban a sertés- és a baromfitenyésztés jelent s, a növényi kultúrák közül a takarmánynövények és a cukorrépa termelése számottev . Az egy f re jutó GDP tekintetében a megye a középmez nyhöz tartozik, országosan a 8. helyet foglalja el. A bányászat korábbi kiemelked jelent sége miatt az ágazat válsága ezt a térséget súlyosan érintette, a privatizáció is további munkahelyek megszüntetésével járt. A külföldi beruházók sikeres letelepítésével - el sorban a Suzuki autógyárnak köszönhet en - a munkanélküliséget sikerült az országos átlag alá szorítani. A megyében az ipari szerkezetváltás mára megvalósult, 2000-ben az ipari termelés 57%kal n tt, ami els sorban az ipari parkokba betelepült külföldi cégeknek köszönhet . Külföldi részvétel cégek A megyébe annak méreteihez képest

jelent s mérték volt a külföldi t ke beáramlása: közel 600 külföldi érdekeltség cég m ködik a térségben. A nagy befektet k közül a legismertebb a Suzuki autógyár Esztergomban, amelynek köszönhet en Esztergom ipari vidékké fejl dött az elmúlt években. Ugyancsak ide települt az AMP elektronikai részegység gyára és itt épít új optikai gyárat a Fotex is. Esztergomban már elkészült az ipari innovációs térséget az országos közúthálózattal összeköt út-vasúti kapcsolat, valamint a kisgépek fogadására alkalmas repül tér is. A 32 fejlesztési tervekben szerepel az olcsó dunai szállítás el nyeit kiaknázó teherkiköt építése. Esztergomban a kezd vállalkozások három évig nem fizetnek helyi adót Tatabányán 1995-ben telepedett le a VAW érdekeltségi körébe tartozó Suoftec cég, amely 100 millió dolláros zöldmez s beruházással keréktárcsagyárat létesített. Az amerikai Itec cég a BHG gyárát vásárolta meg, s

itt építi ki regionális központját. Az aluminium-újrafeldolgozásba az olasz-argentin Soinco cég szállt be Eural nev leányvállalatán keresztül. A megye nagyobb cégei közül osztrák tulajdonban van az ETERNIT M vek Hatschek Lajos Kft. Nyergesújfalun, az AMSTEL Sörgyár Komáromban Nyergesújfalun a viszkózagyártó ZOLTEK Vegyipari Rt. amerikai cég tulajdonában van Görög érdekeltség a Piszkei Papírt Rt Lábatlanban. Magyar tulajdonban van még a nagyvállalatok közül a Vértesi Er Oroszlányban. A finn NOKIA konszern új mobiltelefon gyárát Komáromban építi fel A Coldmatic Building Systems (CBS) kanadai cég pedig Tatán fektetett be, itt még 2000ben megkezdi a h házi és épít ipari panelek, valamint ipari és kereskedelmi h gépek gyártását A mez gazdaság iránt is mutatkozik külföldi érdekl dés. Bábolnán - a volt állami gazdaság területén- számos vállalkozás m ködik többek között amerikai, dán, kanadai ke bevonásával az

állattenyésztés és élelmiszeripar területén, valamint az állattenyésztési technológia fejlesztésében is. Esztergomi Ipari Park A 105 hektáros ipari parkba a Suzuki betelepedését követ en 11 cég települt be, közülük 5 már m ködik. Az ide települt cégek 2000-ben 114 milliárd forint árbevételt értek el, összesen 3700 f t foglalkoztattak. A már említett AMP és Fotex mellett a park leginkább az autóipari beszállítók, a forgácsolóipar, az elektronikai és mechanikai összeszerelést végz k érdekl dését keltette fel. Fekvése igen kedvez , Budapestt l mindössze 46 kmre, a nagyobb gazdasági centrumoktól (Gy r, Székesfehérvár) mintegy 100-100 km-re helyezkedik el. Az épül dunai teherkiköt mindössze 2 km-re fekszik, a park területén iparvágány halad át, a közelben repül tér is van. 70000 m2-es terület közm vesítése már elkészült. Dorogi Ipari Park Az ipari park létesítését l az önkormányzat a szénbányászat

visszafejlesztése következtében kialakult munkanélküliség enyhítését várja. Ez a célkit zés reálisnak látszik, mivel els ként a Sanyo települt le az új ipari parkban. 14000 nm-es csarnokban mobiltelefonokhoz, számítógépekhez, elekronikus játékgépekhez való akkumulátorokat gyárt. A japán cég öt év alatt összesen 90 millió eurót fektet be, a foglalkoztatottak száma várhatóan eléri majd a 2400 f t. Tatabányai ipari park A helyi önkormányzat szeretné, ha a korábbi nehézipari struktúrát olyan korszer technológiát alkalmazó ipari - f ként gépipari - tevékenység váltaná fel, amely hasznosítani tudja a helyi szakmai kultúrát. Emellett a város helyet kíván adni minden munkahelyteremt vállalkozásnak. A Tatabányai Ipari Park létesítése egyebek között ezt a célt is szolgálja. Az ipari park el nyei: 33 • rendelkezésre állnak a szakmai, szellemi er források • az országos átlag feletti a közm ellátottság • a

város kedvez fekvése, közlekedési el nyei • munkahelyteremtés ösztönzésére a terület vételárából kedvezményeket nyújtanak milliárd forint feletti beruházások öt évig nem fizetnek helyi adót, további öt évig 30%-os kedvezményt kapnak • Az ipari park a városközponttól 3,5 km-re, a legközelebbi autópálya-csomóponttól pedig 4 km-re helyezkedik el. A befektet k növekv érdekl dése miatt viszonylag rövid id alatt kin tte eredeti területét a park, ezért nemrégiben a szomszédos Környe község területéb l hozzácsatoltak mintegy 200 hektárt, ezzel teljes területe már 423 hektárra tt, Magyarország egyik legnagyobb ipari parkja lett. A parkban eddig 9 zöldmez s beruházást valósítottak meg, a betelepült külföldi cégek összesen 3000 munkahelyet teremtettek. 1996-ban els ként a SUOFTEC Kft vásárolt meg 11 hektárt, itt létesült a keréktárcsagyár. Példáját azóta több külföldi cég is követte (a Hitachi Cable, amely

szórakoztató technikai alkatrészeket gyárt, a monitormaszkok ellen rzését végz Backbee-Mears Hungary, az SCI Systems elektronikai összeszerel cég). A dán Grundfos három fejlesztési ütemben, összesen 50 millió dollár beruházással 14 hektáros területen szivattyúgyárat épített, amelyet a közelmúltban adtak át. 2000 végéig több mint 50 milliárd forint t ke áramlott a városba. Az idén további 15 milliárd forintra számítanak. 2000 májusában kezdte meg új gyárának építését a francia FCI cég, amely az elektronikai és az autóipar részére gyárt csatlakozóelemeket. A kétmilliárd forintos beruházás nyomán 500-600 f foglalkoztatására lehet számítani. Az amerikai Artesyn induktív elemeket, tápegységeket gyártó üzemének b vítése ugyancsak befejez dött, itt a cég további 600 f t foglalkoztat majd. A német Impreglon cég zöldmez s beruházással épít üzemet fém alkatrészek gyártására, az olasz Selina cég pedig

fehérnem gyárat létesít. A dán Coloplast cég pedig 75 millió dollár befektetéssel három, összesen harmincezer négyzetméter alapterület üzemcsarnokot épít a parkban, ahol gyógyászati segédeszközöket fog gyártani. Oroszlányi Ipari Park Oroszlányban ugyancsak befektet ket várnak az ipari parkba. Az ide települ cégek a központi kedvezményeken kívül különféle helyi kedvezményeket is igénybe vehetnek majd. A f cél a munkahelyteremtés Eddig hét cég telepedett le, de tárgyalások folynak autóipari beszállító cégekkel és egy elektronikai céggel is, amelyek 300-1000 f foglalkoztatására vállalkoznának. Nemcsak a megye, de az egész Dunántúl legnagyobb beruházása kezd dött 2000 nyarán, a kanadai Weslin cég 100 millió dollár befektetéssel 22 ezer négyzetméteres üzemcsarnokot létesít, amelyben öntöttvas kipufogótorkokat gyártanak majd. A letelepedés el nyei: • jó közlekedés, az M1-es autópálya közelsége •

szakképzett munkaer • rendezett tulajdonviszonyok • pénzügyi szolgáltatások • külföldi t ke jelenléte Komáromi Ipari Park 34 További ipari parkok kialakítására került sor Esztergomban, Almásfüzit n valamint Komáromban. Komáromban az ipari park a város nyugati bejáratánál, gy rt l 35 km-re, az M1-es útra csatlakozva helyezkedik el. Valamennyi közm vel ellátott, jól képzett munkaer áll rendelkezésre. A legnagyobb beruházás itt a finn NOKIA új mobiltelefon gyára A cég döntésében szerepet játszott a jó közlekedés és infrastruktúra, Budapest és a nemzetközi repül tér közelsége. Az üzemet 25 milliárd forint beruházással 15 hektáron építették fel, a termelés már 2000-ben beindult. Az itt gyártott termékekkel a NOKIA az egész középeurópai piacot el kívánja látni A helyi önkormányzat hatéves adómentességet biztosít a NOKIÁ-nak a helyi adókból és 60 millió forinttal hozzájárul a kommunális

beruházásokhoz. Emellett a NOKIA a nagy beruházásokat megillet társaságiadókedvezményeket is igénybe veheti Az üzem kezdetben 200 f t foglalkoztat, ez a létszám azonban egy év alatt akár a háromszorosát is elérheti. A NOKIA szomszédságában az ugyancsak finn Persol fröccsönt gyárat létesít, így helyben készíthetik a mobiltelefonokhoz szükséges m anyag alkatrészeket is. Ugyancsak nagy jelent ség a külföldi érdekeltség Ex-Air Rt. katalizátorgyára, amely 1998-ban kezdte meg a termelést, katalizátorok összeszerelésével, töltésével és forgalmazásával foglalkoznak majd. Miután a park 89 hektáros területe rövidesen megtelik, további b vítését tervezik. A dunaalmási gyógyvíz hasznosítása Dunaalmáson ismét feltört a híres gyógyvíz, amely a század húszas-harmincas éveiben híressé tette a községet. A gyógyforrást a tatai szénmedencében folytatott intenzív bányam velés apasztotta el, majd, mióta a bányákat

bezárták, ismét feltört a gyógyvíz. A helyi önkormányzat befektet kkel folytat tárgyalásokat. A gyógyvízre alapozva szabadid parkot, kempinget, motelt, termálfürd t, sportpályákat és dunai jachtkiköt t szeretnének építeni, összesen mintegy 50 hektáros területen. További befektetési lehet séget jelentenek a bábolnai h források is. 35 VESZPRÉM megye Veszprém megye 4639 km2-es területének nagy részét a Bakony hegység foglalja el; északon a Kisalföld termékeny síksága, délr l a Balaton határolja. Lakossága 372 ezer f , amelynek 58%-a a megye tíz városában él, a többiek a hegyvidéki kisközségekben. Az ásványkincsek gazdagsága révén több ágazatban is az ország legnagyobb alapanyagszolgáltatója (barnaszén, lignit, bauxit, mangánérc, bazalt, tufa, agyag, márga, mészk és dolomit). Székhelye: Veszprém Nagyobb városok: Ajka, Pápa, Várpalota Természeti szépségekben gazdag vidék, a Bakony fennsík gyönyör , m

emlékekben gazdag városai, erd k, kirándulóhelyek, a Balaton-felvidék különleges látnivalói, természet- és tájvédelmi területek, arborétumok, tóparti üdülési lehet ségek, termálvizes gyógyfürd k, vadászterületek, várromok fogadják egész évben az ide látogatókat. Infrastruktúra Az út- és vasúthálózat is fejlett. Fontos közlekedési f útvonalak haladnak át a megyén, amelyek jó min ség beton- vagy aszfaltburkolattal ellátottak, szélesek. A távlati fejlesztési tervek között szerepel a 8-as f út gyorsforgalmi úttá fejlesztése, amely Grazzal javítaná az összeköttetést. A veszprémi önkormányzat külföldi befektet k bevonásával fejleszteni kívánja a szentkirályszabadjai repül teret, így a megyeszékhely bekapcsolódhatna a légi közlekedésbe. A telefonhálózat az országosnál fejlettebb, a gázvezeték kiépítése és a csatornázás fejlesztése folyamatban van. Gazdaság A szántóföldi növénytermesztés számára a

talajviszonyok általában nem kedvez ek. A Balaton-felvidék sz - és borkultúrája, történelmi borvidékei (Somló, Csopak, Badacsony) révén azonban a mez gazdaság szerepe mégis jelent s. Fejlett a megyében a szarvasmarha- és sertéstenyésztés és a kapcsolódó húsipar és tejipar. A balatoni vendégforgalom inkább nyáron, a gyógyüdülés és a kulturális idegenforgalom egész évben fontos szerepet játszik a megye gazdaságában. A turistákat 32 ezer szálláshely várja, ebb l 30000 a Balaton mellett. A megye kiváló kapcsolatokat épített ki az Európai Unióval, mindezek eredményeként a Veszprém megyébe 20 országból érkeztek befektet k, az európai országokon kívül f ként az USÁ-ból, Kanadából, Japánból és Kínából. Leginkább a hollandok érdekl dnek itteni befektetési lehet ségek iránt, a megyébe hozott külföldi t kének 35%-a Hollandiából származik. A befektetések el nyei: a megye sokféle iparága fejlett, az új

technológiák meghonosításához szakképzett, nyelveket beszél munkaer áll rendelkezésre • • jó közlekedés, kiépített infrastruktúra • helyben biztosítható az ipari alapanyagok és az épít anyagok széles skálája • a települési önkormányzatok helyi adókedvezményeket biztosítanak 36 a Veszprém Megyei Munkaügyi központ munkahelyteremt és foglalkozásb vít támogatással, a Gazdasági Minisztérium pályázható beruházás-fejleszt támogatással segíti az új befektet ket • • A veszprémi egyetem nemcsak a fels fokú szakképzésben, hanem a m szaki, ként vegyipari kutatásban is fontos szerepet tölt be. Ipar Jellegzetesen ipari megye, ahol a bányászat, gépipar, épít anyagipar, vegyipar, könny ipar és az élelmiszeripar széles skálája megtalálható. Az ipar termelésének jelent s részét exportálják A megye tradicionális exportcikkei a herendi porcelán, az ajkai ólomkristály termékek, a pápai sonka, az

alumíniumipari cikkek, m trágyák és növényvéd szerek, autóvillamossági cikkek, bútoripari termékek, épít anyagok, háztartási gépek. A jelent s exportforgalmú cégek listája évek óta változatlan: a Nitrokémia Rt, a Nitrogénm vek Rt, a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt, a MAL Magyar Aluminium Rt. inotai aluminium- illetve ajkai tímföldgyára, az Ajka Kristály Kft, a Pápai Hús- és Élelmiszeripari Rt, a Bakony Autóalkatrészgyártó Rt, és a veszprémi Balaton Bútorgyár Rt. vezetik a sort Az épít anyagipari cégek közül említésre méltó a Bramac Betoncserépgyártó és Épít anyagipari Kft, amely a hazai piac ellátásában játszik fontos szerepet. Új Atlantisz Ipari Park, Ajka Ajka a barnaszénbányászat, a timföld- és alumíniumgyártás központja. Az Új Atlantisz Ipari Park 150 hektáron a Budapest-Graz autóúttól 3 km-re fekszik, zöldmez s beruházások céljára alakították ki. Az els ütemben kijelölt 60 hektáron a szükséges

infrastruktúrát már kiépítették. Eddig tizenöt cég vásárolta meg a letelepedéshez szükséges parcellát, ebb l öt már m ködik, kett építkezik. A holland érdekeltség Shoe Cip ipari Kft. háromezer négyzetméter terület csarnokban kezdte meg a termelést, további b vítése folyamatban van, a gyár több mint 500 f nek biztosít munkát. Logisztikai, min ségbiztosítási és környezetvédelmi központ létesítését is tervezik. A helyi adók közül csak ipar zési adót kell fizetni, amelyb l a szakmunkástanulók, a munkanélküliek foglalkoztatása után kedvezmények vehet k igénybe. Bakony Ipari Park, Veszprém Veszprémben az ipar zési adó 1,2%, amelyb l azonban sokféle kedvezmény vehet igénybe. Többek között 25% kedvezményt élveznek a termel beruházást végrehajtó és a munkahelyteremt befektet k. A Bakony Ipari Park a Bakony Autóalkatrészgyártó Rt gyártelepén, Veszprém északi határán, 42 hektáros területen fekszik, amelyhez

további 200 hektár zöldmez s beruházásokra alkalmas terület csatlakozik. Az infrastruktúra kiépített, vasút 500 méterre, kisgépek fogadására alkalmas repül tér 12 km-re található. A terület megvásárolható, vagy bérelhet . A parknak otthont adó cégen kívül a parkban eddig két termel cég - a Bakony Ipari Kerámia Kft. és a Flexmont Kft - és több szolgáltató cég telepedett le. A parkba els sorban autóalkatrészgyártó, elektronika, környezetvédelmi cégeket várnak, tekintve a helyben rendelkezésre álló szakképzett munkaer t és a meglév üzemcsarnokokat. Veszprémi Videoton Ipari Park A park a Videoton szabaddá vált üzemeiben került kialakításra, ahol több nagy cég telepedett le: a Slider az IBM-nek gyárt merevlemez-meghajtókat, az Audio pedig a Sony-nak szállít hangfalakat, alkatrészeket; együttesen háromezer f t foglalkoztatnak. Az 50 hektáros területen még további infrastruktúrával ellátott területek várják a 37

vállalatokat. A tervek szerint az önkormányzat a volt szovjet laktanya 100 hektáros területét is az ipari parkhoz kívánja csatolni, amely a kés bbiekben 150 hektáros technológiai és innovációs központtá fejl dhet. Az ipari parkban a földterület csak bérbe vehet . Pápai Ipari Park Pápa és környéke gazdaságában hagyományosan a mez gazdaság és az élelmiszeripar, a ruházati ipar és a gépipar játszik meghatározó szerepet. A hangulatos kisváros idegenforgalmi szempontból gazdag látnivalókban, emellett lovagolni, vadászni és horgászni is lehet. Az ipari park a város déli részén, 116 hektáron terül el, a 83-as úttól nyugatra, amelyhez több ponton is kapcsolódik. A vev igénye szerint üzemcsarnokok felépítését is vállalják, ezek esetében a bérleti díj megegyezés tárgya. Az infrastruktúrához a Veszprém Megyei Területfejlesztési Tanács biztosította a pénzügyi fedezetet. Az infrastruktúra további kiépítésével

párhuzamosan újabb területek hasznosítására nyílik lehet ség. A helyi önkormányzat támogatásával a volt szovjet laktanyák helyén kialakított ipari parkban már 34 magyar és külföldi cég kezdte meg tevékenységét, amelyek összesen 1100 f t foglalkoztatnak. Az ipari parkba települ cégek beruházásaik és a teremtett munkahelyek függvényében mentességet kaphatnak az ipar zési adó alól. Pápán található az ország legnagyobb katonai repül tere, amelynek polgári célokra történ hasznosítása szintén szerepel a tervek között, csakúgy mint a helyi szakképzés vítése, az adókedvezmények kiterjesztése, kutató-fejleszt intézmények ide telepítése, valamint inkubátorház létesítése is. Balatonf zf i Ipari Park Balatonf zf n az ipari park a Nitrokémia Rt. területén került kialakításra, 150 hektáron, amelyb l 60 hektár teljesen közm vesített, részben beépített terület. A parkban els sorban azok a vállalkozások telepedtek

meg, amelyek a Nitrokémia Rt-r l még korábban leváltak. A parkban szakképzett munkaer , az ipari szolgáltatások teljes választéka, laboratóriumok, kutatóbázis áll a cégek rendelkezésére. Els sorban vegyipari, környezetvédelmi cégek számára ideális telephely a gyönyör , Balaton mellett fekv park, amelyet a tervek szerint 280 hektárra b vítenek majd. A Várpalotai Ipari Park 80 hektáros területét az önkormányzat és az Inotai Alukohó közösen alakította ki. Már megtelepedett benne a Mal-MWK Aluminiumkohászati Kft német-magyar önt déje, valamint homokönt dét épít a MAL Magyar Aluminium Rt. Tapolcán a Balaton közelsége és karsztvízbázison való elhelyezkedése miatt környezetbarát befektetési lehet ségeket ajánlanak: textil- és b ripar, híradástechnikai ipar, helyi bazaltk feldolgozása, idegenforgalmi beruházások. A helyi adóból többféle kedvezményt nyújtanak. Zircen belterületi földterületeket kínálnak ipari és

kereskedelmi tevékenység végzéséhez. A m emlékekben gazdag, arborétumáról híres városban az idegenforgalom fejlesztéséhez is várnak befektet ket. 38 BARANYA megye Baranya Magyarország legdélebbre nyúló megyéje, keleten a Duna, délen Horvátország határolja. 4430 km2-es területén 401 ezren élnek, a néps ség elmarad az országos átlagtól. Ugyanakkor itt a legnagyobb a településs ség, a megyeszékhelyen kívül 9 kisebb város és 291 község található a megyében. Természeti szépségekben b velkedik, mivel itt húzódik az erd kben, hévizekben és ásványkincsekben gazdag Mecsek hegység és a környez hangulatos dombvidék. Az országban egyedül itt található feketeszén, emellett urán, andezit, mészk és fonolit említésre méltó ásványi kincsek. A kitermelés egyre kevésbé gazdaságos, ezért a szénbányászat hanyatlik, az urán kitermelésével pedig fel is hagytak. Magyarország megyéi közül Baranya megye éghajlata mutat

leginkább mediterrán vonásokat, különösen a Mecsek és a Villányi hegység déli lejt in. Székhelye: Pécs Nagyobb városok: Komló, Mohács, Siklós, Harkány, Szigetvár Idegenforgalom szempontjából f ként Pécs történelmi m emlékei, a harkányi és siklósi gyógyfürd k kiemelked jelent ség ek. A délszláv háború következtében az idegenforgalom visszaesett. A megyében jelent s németajkú (sváb) valamint horvát népesség él, mely ápolja hagyományait. Infrastruktúra A Dunán keresztül vízi úton elérhet ek a nagy nyugat-európai és Fekete-tengeri kiköt k, az adriai kiköt k közúton vagy vasúton 4-500 km távolságra vannak. Autóúton északra a Balaton irányában, illetve dél felé Horvátországon keresztül elérhet k a nemzetközi autópályák. A pécs-pogányi repül tér kisebb gépek fogadására ma is alkalmas, fejlesztésére közalapítványt hoztak létre. Közepes kapacitású gépek fogadására alkalmas közforgalmi regionális

repül térré fejlesztését ez évben megkezdik a leszállító lámpasor és a repülésirányító berendezés telepítésével. A közm ellátottság jobb az országos átlagnál, de a falvakban még fejlesztésre vár a gáz- és a csatornahálózat. Gazdaság Korábban els sorban a feldolgozóipar és a szén- valamint uránbányászat játszotta a meghatározó szerepet Baranya gazdasági életében. Mára a nagy állami vállalatok privatizációjával, illetve a bányászat hanyatlásával a kereskedelem és a szolgáltatások terén m ködik a legtöbb, túlnyomórészt magánvállalkozás. Az 1 f re jutó GDP tekintetében a 20 megye közül Baranya a 11. helyen áll A munkanélküliségi ráta 10,9% ami meghaladja az országos átlagot. A munkaer szakképzettsége magas színvonalú, a pécsi polgárok 20%-a beszél idegen nyelvet. Pécs Magyarország egyik legfontosabb egyetemi központja, orvosi, m szaki, jogi, közgazdasági, üzleti, bölcsész képzés folyik. Baranya

megye vállalkozásai közül több, mint 900 külföldi érdekeltség . A külföldi cégek jelenléte a megye exportszerkezetében is jelent s változást eredményezett: a számítógépgyártás, az ipari híradástechnikai cikkek gyártása a teljes exportnak több, mint a felét adja. 39 Ipar Az ipar fejlesztésében fontos szerepet játszanak az ipari parkok, ahol a betelepül vállalkozások sokféle kedvezményben részesülnek. Pécsett a helyi önkormányzat nem vet ki kommunális adót, a vállalkozásoknak helyi adó címén csak ipar zési adót kell fizetniük. A beruházások számára a társasági adóból országosan biztosított kedvezmények mellett, a pécsi önkormányzat a helyi munkaer t foglalkoztató vállalkozásoknak az alábbi kedvezményeket nyújtja a helyi ipar zési adóból: 1. az új vállalatok 2,5 évig adómentesek 2. az exportáló vállalatok 50%-os adókedvezményt élveznek exportbevételük után 3. ha a vállalat növeli

alkalmazottainak számát, az aránytól függ en 10-30% adókedvezményben részesül. Pécsi Ipari Park A Pécsi Ipari Park Pécs város Budapest fel li határában helyezkedik el a 100 ha összterület ipari park, melyb l 30 ha még értékesíthet . • A park fekvése közlekedési szempontból ideális, f útja a városba érkez négy országos f útvonalat gy jti egybe, iparvágánnyal és közeli rendez -pályaudvarral rendelkezik. A városközpont autóval 10, busszal 15 perc alatt elérhet . A már betelepült cégek dolgozóinak munkába járása érdekében a helyi tömegközlekedési vállalat a szakváltáshoz igazodó buszjáratokat indít. • Az EU normáinak megfelel környezetvédelmi el írások és a zöld felületek 30%-os aránya min ségi környezetet biztosit. • • A megfelel en tagolt terület optimális elhelyezést tesz lehet vé a tervezett kereskedelmi, ipari vagy intézményi jelleg létesítmények számára. A tervezett intézményrendszer

(vámcentrum, logisztikai központ, technológiatranszfer intézmény, vállalkozói inkubátorház) egyedülálló hátteret biztosit a vállalkozások számára. • Már megépültek a feltáró utak, megkezd dött a tereprendezés, a felajánlott terület infrastruktúrával azonnal ellátható. Három ütemben innovációs és inkubátorközpont épül Az els két ütem 300 millió forintos beruházással már megvalósult, az épületek készen állnak. Az innovációs központban helyet kap a Dél-dunántúli Kooperációs Kutatási Központ lézertechnológiával foglalkozó részlege, az inkubátorház az indulón vállalkozásoknak kínál kedvezményes áron irodát, m helyt, laboratóriumot. A harmadik ütemben 2002 elején újabb épületet építenek fel, amelyben biotechnológia, immunológia, az orvosi mechanika, a hulladékhasznosítás és az energiával kapcsolatos kutatás is helyet kap. Az ipari parkot lakóövezetek, kereskedelmi és közlekedési

létesítmények és rekonstrukciók alatt álló ipari területek veszik körül. Az ipari parkban már m köd gyárak közül kiemelkedik a két finn cég, az Elcoteq és a Ernsto több mint 5 milliárd forintos költséggel felépített két üzeme. A már korábban elkészült, de nem m köd katétergyárat a német Koller GmbH vásárolta meg. 40 Komlói Ipari Park A komlói ipari park 25 hektáros területéb l 6,5 hektárnyit már beépítettek. A park területén korábban bányaüzemek m ködtek, innen maradtak meg a közm vezetékek, a felújítást 2002-ben kezdik el. A parkban jelenleg is 14 cég m ködik, közülük jelent sebb a gépjárm alkatrészeket és autófelszereléseket gyártó Ratipur Kft, a Kaloplast Systemtechnik Kft. és a Solisun Kft Mohácsi Ipari Park és Vállalkozói Övezet 2000. szeptemberéig különböz forrásokból összesen 100 millió forintot költ a mohácsi ipari park és a kapcsolódó vállalkozói övezet infrastruktúrájának

kiépítésére a helyi önkormányzat. A leend ipari park kiépítése szorosan kapcsolódik a város mintegy 1 milliárd forint érték kiköt fejlesztési programjához. Az ipari park I ütemében más elkészült az infrastruktúra és 2001. júniusában felavatták az els üzemet is A vállalkozói övezet f céljai között szerepel: • a határmenti interregionális gazdasági kapcsolatok fejlesztése, a közlekedési infrastruktúra továbbfejlesztése, ennek keretében logisztikai központ létrezozása Mohácson és Baján, • • hazai és külföldi vállalkozások letelepedésének el segítése,/ • innovációs központ létrehozása Baján. Az övezetben leteleped vállalkozások által igénybe vehet kedvezmények: öt évig mentes a helyi adó alól, amennyiben éves árbevételét a beruházási érték 1%-ával növeli, • • öt évig mentes a helyi adó alól a kereskedelmi szálláshely létesítése is, • az els évben a beruházás értékének

6%-a igénybe vehet társasági adókedvezmény formájában (max. a társasági adó 70%-ig), vagy • gyorsított amortizációs lehet ség. 41 TOLNA megye Tolna megye Dél-Dunántúl kis alapterület (3703 km2) és 244 ezer lakosával Magyarország legkisebb lélekszámú megyéje. Dombos vidék, keleten a Duna határolja 9 városa és 99 községe van. Természeti szépségekben gazdag, jó min ség term földdel rendelkez , hagyományosan mez gazdasági vidék. Idegenforgalmi jelent ségét a vadállományáról és különleges növényzetér l ismert gemenci erd , valamint a szekszárdi borvidék adja. Székhelye: Szekszárd Nagyobb városok: Dombóvár, Paks, Simontornya, Bonyhád Infrastruktúra A közúti infrastruktúra megfelel en kiépített, észak-déli irányban a megyét autóút szeli át. A vasúthálózat ugyancsak fejlett A Dunán a vízi szállítás is megoldott A megye északi részén Dunaföldvárnál van az els Duna-híd Budapestt l délre, amely jelent

s tranzitforgalmat bonyolít le, és amelyet 2000-ben újítottak fel. A Dunántúlra tervezett M9-es autópálya kelet-nyugati irányban halad majd át a megyén és a Bogyiszlónál - az el reláthatólag 2003 végéig felépül - új hídon halad tovább az Alföld felé. Az új híd megépülését követ en a Duna túloldalán, Kalocsán található repül tér mindössze 30 km távolságra lesz Szekszárdtól. A Sió-csatorna a Balatont köti össze a Dunával, Sióagárdig 1500 tonnás uszállyal is hajózható. A megye közm ellátottsága kiváló, jelenleg a gázvezeték kiépítése folyik. Gazdaság A megye közepesen fejlett, ipari-agrár jelleg , a foglalkoztatottak egyharmada az iparban, 15%-a a mez gazdaságban, több mint a fele pedig a tercier szektorban dolgozik. A megye legnagyobb ipari létesítménye a paksi atomer , amely egymaga adja Magyarország villamosenergia-termelésének a felét. Egyébként inkább a mez gazdasághoz kapcsolódó iparágak (a hús-,

tej-, malom- és süt ipar), a b ripar, valamint a textilipar fejlett. A f ipari körzetek Pakson kívül Szekszárd és Dombóvár. Bár a letelepedéshez az adottságok kedvez ek, ez ideig viszonylag kevés külföldi t ke áramlott Tolnába. A nagyobb külföldi befektet k közé tartozik a Samsonite (táska), a Triumph és a Van de Velde (fehérnem ) és a Massive (lámpa). A bonyhádi SABONA Cip ipari Kft. a Salamander érdekeltsége A külföldi cégek által gyártott termékek meghatározó szerepet játszanak a megye exportjában: a cip , a melltartó, fehérnem , röndök, táskák és a különféle lámpák adják a kivitel 60%-át A Paksi Atomer anyag- és alkatrészszükséglete mellett az importban is a b r- és cip ipar, fehérnem - és lámpagyártás részére behozott anyagok, félkésztermékek dominálnak. (Egyes késztermékek pl. melltartó, csillár azért szerepelnek az exportban és az importban egyaránt, mert a vámtörvény lehet vé teszi, hogy a

bérmunkában gyártott késztermékhez behozott anyagokat és félkésztermékeket is a késztermék vámtarifaszáma alatt vámkezeljék.) A megye kivitelének fele Németországba irányul, további fontos exportpiacai: Belgium, Franciaország és Olaszország, e négy ország adta a kivitel 80%-át. Az importban Németország után Oroszország a második helyen áll, ezt követi Olaszország, Franciaország és Belgium, együttesen az import háromnegyedét képviselik. 42 A mez gazdaság minden ága fejlett. Tolnában terem a legtöbb kukorica, a termésátlag másfélszerese az országos átlagnak, de fontos szerepe van a gabona és a takarmánynövények termelésében is. A híres szekszárdi borvidék az exportban is fontos szerepet játszik. Kimagasló a szarvasmarha-állomány és a sertésállomány is A megye idegenforgalmi jelent ségét a gemenci és gyulaji vadrezervátum, a Duna holtágainak horgászati lehet ségei és a szekszárdi történelmi borvidék

adják. Ipar A kedvez természeti és gazdasági adottságokkal rendelkez megyében csak a t kehiány hátráltatja az ipar növekedését. A megye ezért több területen is kedvez lehet ségeket kínál a leteleped vállalkozásoknak. A befektetések el nyei: • fejlett infrastruktúra, jó közlekedési lehet ségek • vállalkozásbarát helyi politika helyi önkormányzatok által nyújtott adókedvezmények a beruházás nagyságától függ en • • olcsó szakképzett munkaer • lehet ségek már m köd cégek megvásárlására és zöldmez s beruházásokra • a megyét érint térségfejlesztési tervek el revetítik a növekedés perspektíváit Beruházásokra az egész megyében nyílik lehet ség. A tervezett projektek között szerepel kiköt létesítése Pakson, amely évi l millió tonna kapacitásúvá fejleszthet . Nemcsak az iparban és a szolgáltatásokban, hanem a mez gazdaságban is kínálnak objektumokat (sertéshízlalda, h ház, tejipari

üzem). A helyi önkormányzatok zöldmez s beruházásokhoz alkalmas területekre várnak befektet ket többek között Pakson, Dombóvárott, Szekszárdon és Tamásiban. Szekszárdi Ipari Park Szekszárdon a város északkeleti részén épül az id vel 100 hektárosra b víthet ipari park. A terület, amelynek egy részén ma is több ipari, illetve kereskedelmi célú létesítmény m ködik, már most is rendelkezik iparvágánnyal és teljes közm hálózat is viszonylag kis költséggel kiépíthet . A Sió-csatorna közelsége pedig kés bb akár egy dunai kiköt létesítését is kínálja. A rövidesen megépül Duna-híd megteremti a közúti összeköttetést az Alfölddel is. Dunaföldvári Ipari Park Dunaföldváron az egykori szovjet laktanya területén, 13 hektáros területen m ködik az ipari park, ahol már 18 vállalkozás - f ként logisztikai cég - folytatja tevékenységét. A terület közm hálózata teljesen kiépült. Az ipari park különlegessége, hogy

- a volt tiszti lakások felújításával - 2 hektáron lakópark is épül. Eddig 172 lakást építettek át, 2000 folyamán további 47 garzonlakás készült el. 46 millió forint PHARE támogatással inkubátorházat hoztak létre, amelyhez oktatóbázis is csatlakozik majd. A növekv igények miatt az ipari park területét újabb 20 hektárral b vítik. 43 Paksi Ipari Park A Paksi Ipari Park 16,8 hektáros területének közm vesítéséhez a Gazdasági Minisztériumtól pályázati úton 42 millió forint támogatást szerzett. A park kiváló közlekedési infrastruktúrával rendelkezik, a 6-os f út mellett, fekszik, biztosított a vasúti összeköttetés. A Paksi Atomer rendelkezik saját hajókiköt vel, amely konténerek fogadására is alkalmas. 5 hektárnyi területen a közm vek már teljesen kiépültek (gáz, víz, csatorna, csapadék csatorna, elektromos energia, telefon, utak). További 12,6 hektáron folyamatban van a közm vek építése. Ezen az új

területen öt éves beruházás keretében 700 új munkahely létesül. A beruházás 2 milliárd forint ráfordítással megvalósuló els ütemében 2002 nyarára a Duna partján elkészül az els 12.000 m2-es üzemcsarnok, a saját kiköt és vasúti leágazás. A parkban már több vállalkozás m ködik. A legnagyobb fejlesztést az olasz tulajdonban lév Artemide Rt. hajtja végre, amely Közép-Európa egyik legnagyobb világítótestösszeszerel , kés bb gyártó üzemét hozta létre Pakson Itt van a telephelye a német tulajdonban lév Elektro-Metall Paks Kft-nek, amely autóipari beszállító és a Welder-Trade Kft-nek is, mely technológiai cs szereléssel foglalkozik, a Tumpek Kft. gépi forgácsolással és kisgépek gyártásával. Az ipari parkban már megkezdte m ködését a vállalkozásokat segít inkubátorház Az ipari parkot üzemeltet társaság a Paksi Atomer és Paks Város Önkormányzata 50-50%-os tulajdonában van. A Paksi Atomer saját beszállítóit,

illetve az energetikai liberalizációban érdekelt cégeket kívánja közvetlen közelében letelepíteni. Dombóvári Ipari Park Az ipari park a város ipari zónájához kapcsolódó 26 hektáros területen jött létre, ahol zöldmez s beruházásokhoz kínál telket az érdekl vállalkozásoknak. A terület infrastuktúrájának kiépítése folyamatban van. Az ipari park a Dél-Dunántúl egyik közlekedési csomópontjában, igen kedvez helyen található. A közúti és vasúti összeköttetés mellett említést érdemel, hogy közelében van a taszári repül tér is. A város mez gazdasági vidék középpontjában fekszik Hagyománya van a környéken a takarmánykukorica- és a hibridkukorica-vet mag termelésének, a sertéstenyésztésnek. A közelben van a Gyulaji erd , ahol vadászatra nyílik lehet ség; a Gunaras Gyógyfürd idegenforgalmi jelent ség . Szakképzett olcsó munkaer áll rendelkezésre, valamint az önkormányzat által biztosított kedvezmények is

segítik a vállalkozásokat. Tamásiban innovációs és technológiai centrumot hoznak létre, amelyhez PHAREtámogatást is kapnak. A projekt keretében a volt szovjet laktanya területén alakítanak át egy 300 négyzetméteres épületet, egyidej leg megvalósul a környez 5,4 hektáros terület közm vesítése, és további vállalkozások letelepedése válik lehet vé. 44 SOMOGY megye Somogy megye területe 6036 km2. Ezen a viszonylag nagy, kedvez éghajlatú és természeti szépségekben gazdag vidéken viszont mindössze 330 ezren élnek, Magyarország legritkábban lakott megyéje. A megye különleges idegenforgalmi jelent ségét a Balaton, Európa legnagyobb édesvizi tava adja. Mint a Dunántúlon általában, Somogyban is nagy a településs ség, a lakosság fele a 12 városban, a másik fele 232, általában kis lélekszámú községben él. Székhelye: Kaposvár Nagyobb városok: Siófok, Nagyatád, Marcali Infrastruktúra Mivel délen Horvátországgal

határos, jelent s tranzitforgalmat bonyolít le, mely a délszláv újjáépítéshez kapcsolódva egyre növekszik. Az út és vasúthálózat kiépített, azonban sokhelyütt korszer sítésre szorul. Ma még a nemzetközi közúti teherforgalom jelent s része a Balaton menti f útvonalon bonyolódik le. Jelenleg folyamatban van az M7-es autópálya meglév szakaszának kiszélesítése illetve Balatonaliga és Zamárdi közti szakaszának megépítése, a melynek várható befejezése 2002. májusa A távolabbi jöv ben sokat javít majd a megye közlekedésén a távlati tervezett M9-es autóút, amely Kaposvárt Szegeddel köti össze a Szekszárd térségében felépítend új Duna hídon keresztül. A közm vek terén a megyében az ellátottság megfelel , folyamatban van a gáz- és a csatornahálózat fejlesztése is. Gazdaság Az 1 f re jutó GDP-t illet en Somogy megye a 18. helyen áll az országos rangsorban; az országos átlagnál jóval fejletlenebb a gazdaság, f

ként az ipar. Az adottságok révén inkább mez gazdasági vidék, bár a term föld min sége nem a legjobb. A megye dombságait lombos erd k borítják, az összes földterület közel 30%-a erd . Nehézipar sohasem volt a megyében, ezért a környezeti ártalmaktól is kevésbé érintett térség. A balatoni idegenforgalomnak köszönhet en a megyében a szolgáltató ágazat magas aránya a jellemz , az országos átlagnál nagyobb súlyú mez gazdaság és élelmiszeripar mellett. A gazdaság privatizációja itt viszonylag kés n kezd dött és még korántsem ért véget. A gazdasági szervezetek száma, f ként a kisvállalkozásoké jelent sen gyarapodott az elmúlt években, miközben a 300 f nél több alkalmazottal dolgozó cégeké jelent sen csökkent. A tulajdonosváltás néhány területen kifejezetten élénkülést hozott a megye életébe: A külföldi t kebefektetések is jórészt a hagyományos gazdasági ágakat érintették, jelent ségük inkább a

foglalkoztatás szempontjából van, de nem hoztak változást az eddigi gazdasági struktúrába. A nagyobb befektetések között említést érdemel a Flextronics International elektronikai alkatrészeket, részegységeket gyártó tabi gyára, a Mustang farmergyára a Mustang Konfekció Rt. Marcaliban, az amerikai Purina takarmánygyára Kaposvárott, a Videoton MBKE Elektronikai Kft, a Hencse-Hedrehely golfpálya (Kaposvártól délre) a Kometa 99 Kft. (volt Kaposvári Húskombinát), a Lapajpusztai lovasbázis és a marcali Rumpold Kft. Somogy megye össztermelésének 46%-át Kaposvár adja. A megyében összesen hat gazdaságilag fejlett település van, amelyek Kaposváron kívül kivétel nélkül balatonparti 45 városok. A gépipar, a könny ipar és az élelmiszeripar az iparban dolgozók háromnegyedét foglalkoztatja. A munkanélküliség enyhítésében a megyében fontos szerepet játszik a balatoni nyári szezon, amely átmenetileg mintegy 3000 f t szippant fel a

munkanélküliek 15 ezres táborából. Az idegenforgalomban f ként a min ség fejlesztése a célkit zés, hiszen a turizmus fejlesztése lehet a megye egyik kitörési pontja. Ipar Somogy megyében els sorban zöldmez s ipari beruházásokra nyílik lehet ség, amit a helyi önkormányzatok is támogatnak. Keleti Ipari Park, Kaposvár A székesfehérvári ipari parkot m ködtet amerikai székhely Loranger magyarországi leányvállalata, a Loranger F vállalkozási Kft. és a kaposvári önkormányzat több mint egy éve írta alá azt a megállapodást, amelynek értelmében a társaság 40 hektáros ipari parkot létesít a város keleti ipartelepén. Az összesen 60 hektárnyi, a taszári repül térre vezet út mentén lév területb l 20 hektárnyi már beépült. Már itt m ködik a Purina takarmánygyár A város vállalta, hogy az idetelepül várhatóan 6-7 cégnek tevékenységi körükt l és a foglalkoztatottak számáról függ en 2-5 éves adókedvezményt ad. Az

öszesen 10 millió dolláros beruházás megvalósításától 1000-1500 új munkahely megteremtését várja a város. A legnagyobb befektet a parkban a NABI autóbuszösszeszerel cég, amellyel 2000 végén állapodott meg az önkormányzat. Az ipari parkban a flamand kormány 140 millió forintos támogatásával, illetve PHARE- és központi forrásokból inkubátorház is létesült. A 2100 négyzetméteres inkubátorház mára már teljesen megtelt, ezért 45 millió forint beruházással az idén várhatóan további öt, egyenként 100 négyzetméteres üzemcsarnokkal b vítik. VIDEOTON Kaposvári Ipari Park Ugyancsak a megyeszékhely keleti ipartelepén már m köd üzemek vannak abban az ipari parkban, amelyet az MBKE Elektronikai Kft-t megvásárló Videoton Holding Rt alakított ki. 1998 els felében a Videoton a Sanyoval közösen létesített 1800 négyzetméteres akkumulátorgyártó üzemet 100-100 millió Ft-os beruházással, sszel pedig a Philips céggel közös,

els sorban elektromos konyhai eszközöket összeszerel , majd kés bb gyártó üzemének felavatására került sor. A 300 millió forint költséggel létesített üzem 1998 végén már teljes kapacitással üzemelt. Az ipari parkot m ködtet MBKE Kft. 1998-ban 1,5 milliárd forint, 1999-ben több mint 2 milliárd forint árbevételt ért el. A parkban foglalkoztatottak száma csaknem ezerre n tt Az ipari park mindhárom üzeme immár az ISO 14000 környezetvédelmi tanúsítási rendszer el írásainak megfelel en m ködik. Tavaly az ipari park üzemei összesen 200 millió forintot költöttek fejlesztésre, a Sanyo mellett növelte gyártókapacitását a Philips is. Mintegy 80 millió forint érték beruházással elkészült a város egész keleti ipartelepét kiszolgáló vámudvar és a fedett kamionfogadó és átrakó állomás is. A Privát-Hús Kft mintegy 200 millió forintos beruházással új húsüzemet létesített, ahol a 2001 tavaszán indult meg a termelés. 46

A terület már ma is teljes infrastruktúrával rendelkezik, emellett a felszámolt nagyvállalatok üres üzemcsarnokai is adottak. Az ipartelephez egy ugyancsak jó infrastruktúrájú, de még beépítetlen terület is csatlakozik zöldmez s beruházások számára. A város jelent s adókedvezményekkel támogatja az idetelepül beruházókat Marcali Ipari Park A Marcali déli részén fekv 105 hektáros területet az önkormányzat már 1996-ban megvásárolta, majd a Befektetési és Fejlesztési Bank (BFB) többségi tulajdonában lév Balatoni Regionális Fejlesztési T ketársasággal közösen létrehozták a Marcai Ipari Zóna Kft-t, majd a társaság tulajdonosi köre az ameikai-magyar BZK Kft-vel b vült; egyúttal 30 millió forintos alapt ke-emelésre került sor. Mindez lehet vé tette, hogy igénybe vehessék a központi támogatásokat, valamint pályázatokon további összegeket nyerjenek, gyorsítva ezzel a terület-el készítés és az infrastruktúra

fejlesztésének ütemét. A társaság azóta részvénytársasággá alakult át Az iparvágánnyal is rendelkez ipari parkban eddig több mint 100 millió forint beruházás valósult meg. Nagyatádi Ipari Park A Nagyatádon az 1999-ben hivatalosan is ipari parkká nyilvánított 18 hektáros területen megvalósuló beruházások várhatóan 800 embernek biztosítanak majd munkát. A kisvárosban lév ipari park fejlesztését felgyorsította, hogy a Gazdaságfejlesztési és Területfejlesztési Célirányzat forrásaiból a központi költségvetés 137 millió forinttal járult hozzá a terület közm vesítéséhez, amely összesen 230 millió forintos beruházással 2000 decemberében fejez dött be. A város már korábban módosította adórendeletét, aminek értelmében három teljes évre adómentességet kap az a beruházó, aki új munkahelyeket teremt és tíz f nél többet foglalkoztat. Az ipari park fejlesztésének második ütemét várhatóan már saját er l, a

területek értékesítéséb l tudja finanszírozni a közelmúltban létrehozott társaság. Barcsi Ipari Park Barcs még 1999-ben megállapodott a Henkel Magyarország Kft-vel, hogy a város ipari parkját a társaság csaknem teljesen közm vesített 17 hektárnyi szabad területén alakítják ki. A megyei területfejlesztési tanács 35 millió forint támogatást nyújt a beruházáshoz, amelyet a még szükséges infrastruktúra - els sorban a víz- és szennyvízrendszer, valamint az ipari parkhoz vezet utak - kiépítésére költik. Az ipari park létesítését jelent sen el segíti, hogy a város és környéke a közelmúltban megkapta a kiemelt vállalkozói övezet címet, elkészült a határállomáshoz vezet elkerül út, 1999 nyara óta m ködik a vámudvar, továbbá fogadja a fuvarozókat a kamionterminál és elkezd dött a drávai kiköt fejlesztése is. A továbbiakban növény- és állategészségügyi állomás is épül. Az említetteken kívül ipari park

épül Siófokon és Csurgón is. Siófokon a továbbépül M7es autópálya mentén további depókat, elosztó központokat látnának szívesen 47 BUDAPEST A magyar f város az ország szívében, a Duna két partján fekszik, nemcsak Magyarország, hanem Európa egyik legszebb nagyvárosa. 1811 ezer lakosa van emlékekben, idegenforgalmi látnivalókban, gyógyfürd kben gazdag. A kultúra, az oktatás és a kutatás központja; bár világváros, mégis barátságos és hangulatos. Infrastruktúra A f város az ország közlekedési csomópontja, mind a közutak, mind a vasúthálózat szempontjából. A dunai hajózás központja, a Csepeli Szabadkiköt nagy nemzetközi tranzitforgalmat bonyolít le. A Ferihegyi nemzetközi repül tér világszínvonalú, a legmodernebb nagygépek fogadására is alkalmas. A közm vesítés országos viszonylatban itt, a f városban a legfejlettebb. A városi közlekedés fejlesztése, valamint az úthálózat rekonstrukciója az er s

igénybevétel miatt folyamatos. Gazdaság Budapest gazdasági jelent sége jóval nagyobb, mint ami a lakosság lélekszáma alapján indokolt lenne: a városban termelik az ország bruttó nemzeti termékének (GDP) 34%-át, a Magyarországra befektetett külföldi ke 60%-a is Budapestre települt. A kereskedelemben, a bankrendszerben, pénzügyi szolgáltatásokban hasonló arányú a f város szerepe. Sokak számára meglep lehet, hogy az élelmiszeripar 50%-a, s t az agrárkereskedelem 70%-a is Budapestre összpontosul. A gazdasági aktivitás összefügg az infrastruktúra fejlettségével, a hazai út- és vasúthálózat, a vízi és légi közlekedés csomópontja is a f város, amely minden égtáj irányában fontos tranzitállomás. Budapesten 267 ezer m köd gazdasági szervezetet, vállalkozást tartanak nyilván, az ország összes gazdasági szervezetének 29%-át. Bár a gazdasági átalakulással kapcsolatos gondok, a hagyományos iparágak hanyatlása, a

nagyvállalatok átalakulása, megsz nése a f várost is sújtják, mégis gyorsan alkalmazkodott az új követelményekhez. A gazdasági fejl dés dinamikusabb az országos átlagnál, a munkanélküliség pedig a legalacsonyabb, mindössze 2,6%-os. Annak ellenére, hogy a gazdaságpolitika mérsékelni kívánja a f város és a vidék gazdasági és infrastrukturális fejlettsége között különbségeket, a kilencvenes években a város még mindig gyorsabban fejl dött, mint az ország más térségei, következésképpen a különbség nem csökkent. Az egy f re jutó GDP Budapesten 91%-kal magasabb, mint az országos átlag. A f város gazdasági átalakulását az üzleti, pénzügyi szolgáltatások és a kereskedelem dinamikája vezérli, a külföldi befektetések is els sorban a szolgáltató szektorba irányultak. Az iparon belül a számítógépgyártás, a híradástechnikai ipar, a gyógyszeripar fejlett, ami tükröz dik az export ágazati szerkezetében. Az

exportban emellett olyan vállalatok termékei is megjelennek, pl. a k olajtermékek, amelyeknél a termelés vidéken folyik, de a vállalat székhelye és kereskedelmi irodája Budapesten van. Az elmúlt néhány évben Budapest Kelet-Európa egyik pénzügyi központjává fejl dött: 56 - túlnyomórészt külföldi érdekeltség - bank, 20 biztosítótársaság, mintegy 600 pénzügyi szolgáltatást végz cég székhelye van a városban. Északon, a Váci út, Hungária körút környékén az elavult ipari üzemeket felváltják az új, korszer kereskedelmi és szolgáltató létesítmények, de ugyanez a folyamat az új Lágymányosi híd és az 5-ös és 6-os út bevezet szakaszának megépítésével Dél-Budapesten is elkezd dött. 48 Elkészült a f város középtávú fejlesztési koncepciója 2015-ig, valamint rendezési terve. 1999-ben 45 milliárd forintos beruházással valósult meg a Westend City Center I. üteme, 2000-ben pedig 55 milliárd forintos

beruházással a MOM-park. A nagyobb beruházások közül említést érdemel a soroksári és budafoki logisztikai bázisok kialakítása, valamint a Csepel II. Er . A M egyetem mellett létrejött Info-parkban üzembe helyezték a Graphisoft Park I. ütemét, felépült a Siemens szoftverháza Pesten, a IX kerületben épül City Gate teljes területét a Nokia kutatóbázis foglalja el. A nagy beruházások közé tartozik a csepeli országos közforgalmú kiköt rekonstrukciója is, amely 2000-ben fejez dött be. A közelmúltban leégett Budapest Sportcsarnok újjáépítése is elkezd dött, a tervezett költség 23 milliárd forint. Budapesten a társasági adóból a nagyberuházásokhoz kapcsolódó, illetve az egyéb normatív kedvezmények is igénybe vehet k, de a beruházásokhoz nem járnak különleges kedvezmények. A szakképzett munkaer b ségesen rendelkezésre áll ugyan, de általában a munkabérek is magasabbak, mint a munkanélküliség által er sebben

sújtott megyékben. A kis- és középvállalkozások számíthatnak a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Alapítvány támogatására. Az alapítvány szolgáltatásai részben ingyenesek, részben kedvezményesen vehet k igénybe. A vállalkozásokat nemcsak tanáccsal, információval segítik, hanem kedvezményes hitelekkel is. Ipari parkok Budapesten eddig három ipari park jött létre. Az els az INFOPARK Buda déli részén, a korábban tervezett EXPO helyszínén került kialakításra. A 15 hektáros területet az állam bocsátotta a projektet menedzsel Informatikai és Technológiai Innovációs Park Rt. rendelkezésére, amelynek a Budapesti szaki Egyetem és az Eötvös Lóránd Tudományegyetem is részvényese. A tervek szerint 1 milliárd forintos beruházással összesen 300 ezer m2 területet építenek be, amelynek egy része már átadásra került. A park belterületen fekszik, ezért ipari tevékenység ide nem telepíthet . Els sorban kutatással,

informatikával és innovációval foglalkozó cégeket várnak, amelyek támaszkodhatnak az érdekelt egyetemek kutató bázisára. Az IBM épülete mellett mára már a MATÁV 18000 m2-es épülete is elkészült A zöldmez s beruházások befejezése 2003-ra várható. 1998-ban további két ipari park nyerte el a címet és az azzal járó jogokat. Az ECO-PARK Pestl rinc és Vecsés határában létesül zöldmez s beruházás céljára ideális terepen. A projekt jelenleg a tervezés stádiumában van, a befektet k döntését l függ en elképzelhet , hogy a területen szabadid központot, aqua-parkot hoznak létre. Az Észak-Pesti Ipari Parkot a város északi határán olyan területen alakították ki, ahol még van lehet ség zöldmez s ipari beruházásokra. Els sorban környezetkímél tevékenységeket, high-tech és logisztikai cégeket várnak. A betelepül cégek támaszkodhatnak a szakképzett munkaer re és a már meglév tradicionális iparra (b rés cip gyártás,

textilipar, bútoripar, gyógyszergyártás). A park még nem üzemel, a telkek értékesítése folyamatban van. 49 PEST megye Pest megye Budapestet veszi körül, élete is szorosan kapcsolódik a f városhoz. Területe 6393 km2, a nagyobb megyék közé tartozik, népessége pedig 1 millió. A megye földrajzi és gazdasági adottságai igen változatosak: hegyes és sík vidékek, ipari, mez gazdasági és idegenforgalmi jelent ség körzetek egyaránt találhatók. A Dunakanyar, a Pilis hegység, a Börzsöny inkább pihen , üdül körzetek, míg a Budapestt l délre fekv falvak a f város zöldség- és gyümölcsellátásában játszanak meghatározó szerepet. Ipari jelleg a váci körzet, valamint Cegléd és Nagykörös vidéke. A lakosság nagy része Budapesten dolgozik. Székhelye: Budapest Nagyobb városok: Érd, Cegléd, Vác, Dunakeszi, Gödöll , Nagykörös Infrastruktúra A megye infrastruktúrája igen fejlett, hiszen a Budapestet az ország többi részével

összeköt f útvonalak, autópályák mind a megyét szelik át, s a Dunán a vízi szállítás is biztosított. A megye fejl dése többirányú: egyrészt befogadja a f városból kitelepül ipart és szolgáltató tevékenységeket, másrészt a zsúfolt f város lakossága folyamatosan költözik ki a környez zöldterületekre. Ezzel függ össze, hogy a legtöbb lakás Pest megyében épül - az országban épített lakások több mint egyötöde. A megyébe ugyanakkor még mindig áramlik a munkaer az ország elmaradottabb vidékeir l. A megyének egyetemi városa is van: Gödöll , ahol az Agrártudományi Egyetemen nemcsak a képzés, hanem a kutatás is rendkívül magas színvonalú. Gazdaság A Pest megyében él k jövedelmüknek nagyobb részét Budapesten keresik meg. A megyében foglalkoztatottak 39%-ának az ipar nyújt kereseti lehet séget, a mez gazdaságban csak 4,3% talál munkát. A kereskedelem, vendéglátás, különféle szolgáltatások szerepe mára

meghatározóvá vált. A legfejlettebb iparágak a gépipar, a k olajfeldolgozás, az élelmiszeripar, valamint a textilipar. A megye nagyvállalatai közül említésre érdemes a MOL Rt Dunai olajfinomítója Százhalombattán, az élelmiszeriparban a CEGLÉDTEJ Rt, a Nagyk rösi Konzervgyár Rt, a Dunakenyér Süt ipari és Kereskedelmi Rt. és a Coca-Cola Beverages Kft. (mindkett Dunaharasztiban), Gödöll n pedig aHuman Oltóanyagtermel és Gyógyszergyártó Rt. A megye területén 1900 külföldi érdekeltség cég m ködik, Budapest után Pest megye vonzotta a legtöbb külföldi t két. A Pest megyébe települ vállalkozásokat f ként a f város közelsége vonzotta, illetve az, hogy míg Budapesten már nemigen nyílik lehet ség zöldmez s beruházásokra, addig Pest megyében erre több helyen is kiválóak az adottságok. A helyi önkormányzatok is szívesen fogadták a munkaer t helyben foglalkoztató cégeket, hiszen így némiképp csökkenthet a f várostól való

függ ség. Ugyanakkor az ide települ cégek támaszkodhatnak a f városi egyetemekr l kikerül magasan kvalifikált munkaer re és a város kutatóbázisaira is. Budaörsön és Törökbálinton jelent s logisztikai központok jöttek létre, Budaörsön található pl. a Shell Gas, a United Telecom és a Pannon GSM központja, a Tetra Pak Rt, továbbá nagy bevásárlóközpontok, mint az Auchan, a Cora és a Metro. Törökbálinton alapított központot többek között az Astra Continent és a Glaxo Wellcome gyógyszeripari 50 vállalat, továbbá a Hungaroweiss szállítmányozási cég. A megye jellegzetes ipari központja Vác és környéke, ahol a Forte Fotokémia Rt, a Zollner Elektronic Kft. valamint a Duna-Dráva Cement Kft. és a Duna-Dráva Mészm Kft is m ködik A megyében a mez gazdaság minden ága fejlett, különösen nagy jelent ség azonban a gyümölcstermesztés. A f várost körbefogó gyümölcsöskertek nemcsak fest i látványt nyújtanak, hanem a

termésmennyiség is kiemelked : Magyarország gyümölcstermésének 15%-át ez a vidék adja, s a megyék közül csupán a híres almaterm vidék, Szabolcs-Szatmár-Bereg el zi meg. A helyi alapanyagra épül konzervgyártás az exportban a harmadik legfontosabb ágazatnak számít. Ipar Pest megyében már tizennégy ipari park is várja a betelepül cégeket. Budaörs, Bugyi, Cegléd, Dabas, Dunavarsány, Fót, Páty, Pécel, Ráckeve, Százhalombatta, Szentendre, Szigetszentmiklós, Tököl, Vác, Újhartyán városok különféle kedvezményeket nyújtanak a befektet knek. Közülük több is megkezdte m ködését A befektetések el nyei: • a f városhoz közeli fekvése miatt fejlett az infrastruktúra, f ként az úthálózat • szakképzett és olcsó munkaer áll rendelkezésre • az ingatlanárak, bérleti díjak alacsonyabbak, mint Budapesten a helyi önkormányzatok a foglalkoztatottság és a beruházás nagysága arányában kedvezményeket nyújtanak a

letelepedéshez • a megye kiválóan alkalmas logisztikai központok, kereskedelmi létesítmények számára • Airport Ipari Park, Tököl Az ipari park területén korábban a Pestvidéki Gépgyár m ködött, ahol az infrastruktúra már adott volt, azt csak modernizálni, fejleszteni kellett. Az ipari park Csepel szigeten, Budapest határában fekszik, közlekedés szempontjából kiváló (vasút, M0-ás körgy ,a Csepeli Szabadkiköt közelsége). Az egyetlen olyan ipari park az országban, amely köd repül téren található, és tulajdonosa egyedi lehet séggel, azaz korlátozás nélküli repül térhasználati joggal rendelkezik. Eddig 11 cég telepedett le, a legnagyobb a Dunai Repül gépgyár Rt. 200 f vel A parkban olyan cégek megjelenését várják, amelyek környezetbarát tevékenységet folytatnak a repül ipar, a közlekedési eszközök gyártása, javítása és a high-tech terén és akik számára a kultúrált ipari környezet mellett fontosak a

kiváló közlekedési lehet ségek, a repül tér nyújtotta plusz szolgáltatások, valamint a magasan kvalifikált munkaer . Érdemes olyan cégeknek is letelepedniük, amelyek kooperációs kapcsolatot kívánnak létesíteni a parkban m köd a Dunai Repül gépgyár Rt-vel. ÉMI Ipari Park, Szentendre Az ipari park Budapestt l 15 km-re északra, Szentendre déli iparterületén fekszik, ahol az ÉMI Rt. telephelyét alakították át ipari parkká A parkot eredetileg innovációs parkká kívánták fejleszteni, tekintettel arra, hogy a park lehet vé teszi a min ségbiztosításhoz szükséges laboratóriumok használatát és megkönnyíti a cégek K+F munkáját. A parkban az ÉMI Kht. és az ÉMI TÜV-Bayern Kft mellett több kisebb vállalkozás m ködik A cégek a területet bérlik, megvásárolniuk nem lehet. 51 Multimedia Ipari Park, Fót A fóti ipari park Budapestt l mindössze 16 km-re, gyönyör környezetben helyezkedik el. Területén eddig csak a MAFILM Rt.

filmgyára m ködött A park 23 hektáros területéb l 11 hektár beépített, ahol 2 filmstúdió, irodaház, asztalosm hely, egyéb létesítmények találhatók, 2000 közepén 13 hektár még rendelkezésre állt a zöldmez s beruházásokhoz. A tulajdonosok szeretnék elérni, hogy Hollywoodhoz hasonló Multimedia Ipari Park alakuljon ki területükön. A rendelkezésre álló területen kiválóak az adottságok a filmek és televíziós produkciók gyártásához. A betelepül cégek igényeihez igazodva tervezik a szükséges infrastuktúra továbbfejlesztését (ISDN hálózat, szatelit-antennák stb.) Terminál Ipari Park, Páty A kanadai érdekeltség Terminál Rt. hozta létre az ipari parkot, amely Budapestt l 21 km-re nyugatra, az M1-es autópálya mellett fekszik. Szorosan kapcsolódik a magyarországi tranzit és közúti teherforgalmat kiszolgáló vámszabad területhez és az azon kívül elhelyezked átrakodó bázishoz. A parkban már telephelye van a MOL Rt-nek,

az AIG/Lincoln L.LC amerikai cég pedig 16 hektáron megkezdte a logisztikai központ létesítését. A zöldmez s beruházásokra kiválóan alkalmas terület iránt máris több külföldi cég érdekl dik. Ceglédi Mobil Ipari Park A parkot a helyi önkormányzat hozta létre; f leg munkahelyteremt beruházókat, els sorban élelmiszerfeldolgozó, könny gépgyártó és ruhaipari cégek letelepedését várják. A park Budapestt l 60 km-re helyezkedik el A zöldmez s beruházásokhoz alkalmas 18,3 hektáros terület közm vesítése 2000-ben készült el. A 400 millió forintos beruházás háromnegyed részét állami pályázatokból szerezte meg az önkormányzat. Már megkezd tött a cégek betelepülése. Duna Ipari Park, Pécel Pécelen az önkormányzat a svájci-magyar SIMEX Kft-vel közösen tervezte az ipari parkot. A 34 hektáros területre zöldmez s beruházásokat terveznek A parkba csak ún "tiszta" technológiák kerülhetnek, amelyek nem veszélyeztetik

a kedvez környezeti adottságokat. A legszívesebben, a hagyományokhoz is igazodva, a következ iparágakat látják: elektrotechnika, finommechanika, híradástechnika, b r- és kézm ipar, fabútoripar, textilipar, játékgyártás, díszüveg- és m szakiüveg-gyártás, gyógyászati segédeszköz-gyártás, háztartási kisgépek gyártása. A park közlekedése kiváló: Budapest határától 2 km-re, vasútállomás közelében, útvonal mellett helyezkedik el, a Ferihegyi repül tért l csupán 17 km-re. Ráckevei Ipari Park Az ipari parkot az önkormányzat hozta létre. A park a Duna partján, az 51-es f út mellett helyezkedik el. 81 hektáros területéb l 13 hektár közm vesítése elkészült, jelenleg befektet ket keresnek a további fejlesztéshez. Környezetbarát tevékenységek fogadására készülnek fel: A tájjelleg és biokultúrás termékek kiszerelése és forgalmazása az átlagnál magasabb jövedelmez séget biztosíthat. Ráckeve mint folyóparti

üdül hely külföldön is ismert, ebb l ered en potenciális befektet knek min sülhetnek a nemzetközi sporthorgász- és folyami horgászati termékgyártók, valamint a sporthajózási és vizisporteszköz-gyártók. 52 Szigetszentmiklós-Leshegy Innovációs Központ és Ipari Park A város nagy el nye, hogy az M0-ás autópályán közvetlenül megközelíthet . Az ipari park ugyan csak 2001. január 1-t l nyerte el ezt a címet, 60 hektáros területén azonban már alig van szabad terület. Ez f ként a Samsung letelepedésének köszönhet Ugyancsak itt tervez több milliárd forint érték höldmez s beruházást a szállítmányozással foglalkozó Delacher and Co. Transport Kft Az új logisztikai központot 2002 elején kezdik el építeni és a tervek szerint nyáron adják át. M5 Ipari Park (Újhartyán) Az ipari parkban els ként a Mitsubishi Corporation vásárolt területet és épített fel ipari csarnokokat, valamint egy irodaházat. A Mitsubishi Corporation

azért alapította az MC Joint Factory Kft-t, hogy üzemcsarnokokat hozzon létre kis- és középméret japán vállalkozások részére. A parkban máris több japán cég m ködik: a Hokushin Kft a Hewlett Packard számára gyárt alkatrészeket. A Nissho Hungary Kft speciális fémeket és fóliát állít el . 53 BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye Észak-Magyarország fest i szépség tájakban gazdag hegyvidékén fekszik. 7247 km2-en 730 ezren élnek itt, a népesség az utóbbi évek elvándorlása miatt fokozatosan csökkent. A települések száma 355, a megyék közül itt a legnagyobb. A városhálózat fejletlen, a lakosság 45%-a községekben él Székhelye: Miskolc Nagyobb városok: Ózd, Kazincbarcika, Szerencs, Mez kövesd, Tiszaszederkény, Sárospatak, Sátoraljaújhely Az ásványkincsek közül a barnaszén és a vas említésre méltó, emellett kaolin, betonit, perlit fordul el . A terület negyedrészét erd borítja, ez

Magyarország legerd sebb tája A megyéhez tartozik a hegyaljai borvidék, ahol a világhír tokaji borokat termelik. Idegenforgalmi szempontból kevés vonzóbb vidék található Magyarországon: történelmi és kulturális m emlékek mellett a különlegesen szép aggteleki cseppk barlang, a miskolc-tapolcai gyógyfürd említésre méltó. A megye délen a Tiszáig nyúlik le, a term föld nagy része is itt található. Infrastruktúra A közúti és vasúti infrastruktúra kiépített, azonban mára elavulttá vált. Az M3-as autópálya Füzesabonyig, illetve az M30-as út Miskolcig már megépült, a BudapestZáhony vasútvonal korszer sítése is folyamatban van. A közm ellátottság terén a megyében nagy az elmaradottság, f ként a csatornázás és a gázvezeték kiépítése terén. Gazdaság A megye korábban az ipar egyik fellegvára volt, itt termelték a barnaszén 30%-át, a nyersvas, az acél több mint a felét, valamint az etilén, polipropilén és a PVC

teljes mennyiségét. A kilencvenes években válságba került a kohászat, a bányászat és a gépipar, s t a korábban még húzó ágazatnak számító vegyipar is visszaesett. A nagyvállalatok felbomlását munkahelyek tízezreinek megsz nése kisérte, a munkanélküliségi ráta 19,9%-os, az országban a legmagasabb. A privatizációt követ en létrejött sok kisvállalkozás nem tudta betölteni a korábbi nagyvállalatok szerepét a foglalkoztatásban. A megyébe eddig viszonylag kevés külföldi t ke áramlott be, aminek egyik f oka az infrastruktúra viszonylagos fejletlensége, f ként a közlekedés terén. A táj jellegének megfelel en Borsod-Abaúj-Zemplén megye az ország legnagyobb burgonyaterm vidéke. Emellett jelent s mennyiség árpa terem A sz - és gyümölcstermesztés is hagyományos kultúrája a vidéknek. A megye a gazdaság fejlesztésének, átalakításának problémáit öner l nem képes megoldani, ezért a térség fejlesztését a kormány is

támogatja. Az észak-magyarországi régió fejlesztési programjához, amely már évek óta jól m ködik, az EU PHARE-forrásból 22 millió ECU támogatást nyújtott. Az ipar fejlesztésével kapcsolatban fontos szerepet szánnak az ipari parkok létesítésének. Ezek közül a legnagyobb múltra az Ózdi, a Diósgy ri, a BorsodChem Ipari Park tekinthet vissza. 1998-ban további négy: Tiszaújváros, Sajóbábony, Sátoraljaújhely és Kazincbarcika, 1999-ben Miskolc-Alsózsolca, 2000-ben pedig Encs és Mez kövesd nyerte el az ipari parki cím viselésének jogát. 54 A külföldi t ke az elmúlt másfél évben növekv érdekl dést mutat a megyeszékhely, Miskolc iránt. A város tudatosan törekszik arra, hogy a Szlovákia, Ukrajna és Románia határain is átnyúló régió gazdasági, pénzügyi és kereskedelmi központjává fejl djön. A kormány 2000-ben vállalkozási övezetté nyilvánította az Ózd-Putnok-Észak-Hevesi és a határ menti zempléni

térséget. Így jelenleg 80 településen minden eddiginél kedvez bb beruházási és térségi adókedvezményeket kapnak a befektet k. Ipar A vegyipar meghatározó szerepet játszik a megye exportjában, ezen belül is a két nagyvállalat a kazincbarcikai Borsodchem és a tiszaújvárosi Tiszai Vegyi Kombinát által gyártott m anyagipari és egyéb alapapanyagok a meghatározóak. Ózdi Ipari Park A felszámolás alatt álló Ózdi Kohászati Üzemek területén jött létre 50 hektáros területen. Az ide települ vállalkozások számára a következ el nyök kínálkoznak: az infrastruktúra már jórészt kiépített, a vasúti kiszolgálás iparvágányokkal megoldott, a közutak pormentesek • 20000 m2 irodaépület és 30000 m2 csarnok rendelkezésre áll, amelyek felújítással hasznosíthatók • • Szlovákia közvetlen közelében van, amellyel út- és vasúthálózat is összeköti, • olcsó és szakképzett munkaer áll rendelkezésre • a miskolci

egyetem kutató bázisként szolgálhat a m szaki fejlesztéshez az ipari parkba befektet k számára a társasági adóból igénybe vehet k az ún. térségi és a munkanélküliek foglalkoztatásához biztosított kedvezmények • Az ipari park menedzselését az Ózdi Ipari Park Kft. végzi, a finanszírozást és a befektetés-szervezést a COVENT Ipari Kockázati T ke Befektet Rt. koordinálja Eddig már több mint 100 vállalkozás folytat termel tevékenységet a parkban. DIGÉP Ipari Park (Diósgy r) A Diósgy ri Gépgyár területén jött létre, mintegy 300 millió forintos befektetéssel, amelyhez 50%-os támogatást kapott a megyei területfejlesztési tanácstól. Új ivóvíz- és iparivíz-hálózatot építenek ki, a szennyvízhálózatot pedig rekonstruálják. A meglév épületek hasznosítása mellett zöldmez s beruházásokhoz 2-4 hektáros parcellákat alakítanak ki. A városi önkormányzat három évre adómentességet, további két évre 50%-os

adókedvezményt biztosít. A tervek szerint három év alatt akár 1000 munkahely is teremthet . Borsodchem Ipari Park A f ként vegyipari alapanyagokat gyártó Borsodchem nagyvállalat a saját telephelyén egy kihasználatlan, közel 15 hektáros területet dózerolt le, majd 200 millió forintot költött az el készít munkálatokra. A kiépített infrastruktúrával rendelkez ipari parkban már 22 cég üzemel, közülük a legnagyobb betelepül egy milliárdos beruházással a BC/KC Formalin Kft. (formalinüzem és a m gyantagyár), és az amerikai Air Liquide Ipari Gáztermel Kft, amely kétmilliárd forint befektetéssel oxigéngyárat épített. 55 A fejlesztés további szakaszában kerül sor újabb 20 hektáros terület el készítésére. Az ipari park a helyi adottságoknak megfelel en els sorban vegyipari vállalkozásoknak ad otthont, amelyek a helyi alapanyaggyártásra tudnak támaszkodni. Tiszaújvárosi Ipari Park A Tiszaújvárosi Ipari Park területe 140 ha,

amely zöldmez s beruházással valósul meg. 2000 végéig befejez dött 70 ha terület teljes közm vesítése. A befektetókkel eddig megkötött szerz dések alapján 7-800 embernek ad munkahelyet a Tiszaújvárosi Ipari Park. Az ipari park a következ el nyöket nyújthatja • közlekedés szempontjából igen kedvez a fekvése: a vasúti összeköttetés megoldott, 2002 októberére éri el a 7 km-re fekv Polgárt a Budapestr l induló - jelenleg Füzesabonyig átadott - M3-as autópálya, a tervezett tiszaújvárosi kiköt létesítésével pedig a Tiszán is fejleszthet az áruszállítás, emellett közel van a debreceni repül tér is, a városban m köd vegyi alapanyag-termel nagyvállalatok (Tiszai Vegyi Kombinát Rt, Tiszai K olajipari Vállalat) a továbbfeldolgozó cégeket vonzhatják a körzetbe, • • a területre már több jelent s új külföldi vállalkozás települt (Akzo-Nobel), a vonzáskörzet mez gazdasági adottságai (sertésállomány,

iparinövény-kultúrák) élelmiszeripari fejlesztéseket is lehet vé tesznek • • a rendelkezésre álló olcsó, szakképzett munkaer , • a térségben a beruházók térségi és egyéb adókedvezményeket élvezhetnek • telekárkedvezmény, opciós jog, részletfizetési kedvezmények. A távolabbi területfejlesztési tervekben szerepel egy logisztikai központ létrehozása, amely f ként a tiszai kiköt megépítéséhez kapcsolódna. A parkban 2000. augusztusában kezdte meg a termelést az amerikai érdekeltség Javill Circuit Gyártó Kft, amely integrált áramköröket gyárt. A német MAM cég kereskedelmi és szervíz központjának felépítése a végéhez közelít. Itt m ködik az OPEL kereskedelmi egysége, a MIVAS Kft és több helyi vállalkozó Kazincbarcikai Ipari Park Az amerikai AES Corporation tulajdonában lév Borsodi Energetikai Kft. területének hasznosításával els sorban kis- és középvállalkozások számára alkalmas ipari park

kialakítása folyik. Három év alatt félmilliárd forint beruházással nyugati mintájú ipari parkot hoznak létre a volt szénosztályozó területén. Míg az ugyancsak kazincbarcikai Borsodchem Ipari Parkba f leg vegyipari, addig a Kazincbarcikai Ipari Parkban inkább a járm ipari alkatrészgyártás, környezetvédelmi berendezések gyártását, valamint a anyagipari feldolgozó tevékenységet helyezik el térbe. Miskolc Alsózsolca Ipari Park Az ipari parkot a Csavar és Húzottáru (CH) Rt. saját telephelyén hozta létre Már eddig is számos, els sorban gépipari cég telepedett le itt, amelyek a szomszédos Diósgy ri Acélm vek (DAM) által gyártott alapanyagokra építenek, mint pl. az MSM Gépgyártó Kft, az Elma Nemzetközi Gépgyártó és Kereskedelmi Kft, az Avermann-Holvex Kft, a Befektetés 98 Vaskohászati Termel Kft, valamint a Strong és Mibet Épít elemgyár Kft. A befektet k szellemi bázisként számíthatnak a Miskolci Egyetem kutatóbázisára is.

56 HEVES megye Észak-Magyarország természeti szépségekben, ásványkincsekben gazdag, bortermelésér l világszerte ismert megyéje. A megyében ipari és mez gazdasági tájak váltják egymást, és az idegenforgalmi szempontból vonzó látnivalók gazdag tárházát kínálják. Gyönyör kirándulóhelyek, sz hegyek, borpincék, történelmi m emlékek sora várja a látogatókat. A megye viszonylag kis területén (3630 km2) 323 ezren élnek, 7 városban és 111 községben. Székhelye: Eger Nagyobb városok: Gyöngyös, Hatvan, Heves A megye területén két kiemelt üdül körzet is van: a Mátra-Bükk és a Közép-Tiszavidéki Üdül körzet. Itt találhatók Magyarország legmagasabb hegységei: a Bükki Nemzeti Park, a Mátra legmagasabb csúcsa, a Kékes télen-nyáron vonzza a kirándulókat. A parádi, bükkszéki, egerszalóki és egri források és fürd k a megye rendkívül gazdag termálvízkincsét hasznosítják gyógycélokra. Szilvásvárad a lipicai

ló, a fogathajtás és a lovassportok hazája. A Mátra és a Bükk erd it a vadászok is kedvelik Infrastruktúra A megye közúti és vasúthálózata fejlett, az új M3-as autópálya Budapestt l Füzesabonyig biztosítja a gyorsforgalmat. Folyamatban van továbbépítése a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Polgárig, ez a szakasz 2002 novemberére készül el. A megyében a településeket kivétel nélkül szilárd burkolatú utak kötik össze. A megyét átszel Budapest-Miskolc vasútvonal, valamint a Vámosgyörk-Gyöngyös illetve a Füzesabony-Eger közötti vonalak is villamosítottak. A közm vek kiépítettek, jelenleg a csatornahálózat és a gázvezetékek építése áll fejlesztés alatt. Gazdaság A hagyományos ércbányászat, épit anyagipar, a mez gazdasági termékeket feldolgozó iparágak (dohányipar, cukoripar, malom- és süt ipar) mellett az elmúlt évtizedben nehézipari fejlesztések is megvalósultak Heves megyében. Az iparban dolgozik a

foglalkoztatottak 39%-a, a mez gazdaság mindössze 8%-kal részesedik. A tercier szféra mára 53%-ot képvisel. Az északi régió másik két megyéjéhez hasonlóan Heves is a magas munkanélküliséggel (15337 f ) sújtott területek közé tartozik. A munkanélküliségi ráta 11,1%, melynek alapján a 8. helyen áll a megyék között Kedvez tlenebb a helyzet a kevéssé iparosodott, hátrányos helyzet északi és a mez gazdasági jelleg déli térségben, melyben a mez gazdasági termel szövetkezetek megsz nése, átalakulása is csökkentette a munkahelyek számát. Az északi régió másik két megyéjéhez hasonlóan Heves is a magas munkanélküliséggel (15337 f ) sújtott területek közé tartozik. A munkanélküliségi ráta 11,1%, melynek alapján a 8. helyen áll a megyék között Kedvez tlenebb a helyzet a kevéssé iparosodott, hátrányos helyzet északi és a mez gazdasági jelleg déli térségben, melyben a mez gazdasági termel szövetkezetek megsz nése,

átalakulása is csökkentette a munkahelyek számát. 57 A kutatás-fejlesztés terén fontos szerepet játszik az Agrártudományi Egyetem, melynek kutatásai agrotechnikai, technológiai, talajvédelmi, környezetvédelmi jelleg ek. Jelent s eredményeket értek el a lucerna, az szi és a tavaszi árpa nemesítésében. Természet- és társadalomtudományi kutatásokat folytat az Eszterházy Károly Tanárképz F iskola. A gazdasági szervezetek m szaki fejleszt tevékenysége az elmúlt évtizedben visszaesett, kis hányaduk foglalkozik piac- és versenyképességét fokozó termékfejlesztéssel. Fontos el relépésnek tekinthet , hogy számos vállalkozás ismerte fel a min ségbiztosítás megteremtésének szükségességét. Heves megyében közel 60 vállalkozás rendelkezik ISO 9000 tanúsítvánnyal, de ez a szám napról napra n . Ipar Az ipar els sorban Hatvan, Gyöngyös és Eger városba és környékére települt. Kevésbé iparosodott és a fejlesztend

térségek közé tartozik északon Pétervására és körzete, délen Heves és környéke. A már említett iparágak mellett a villamosenergia-termelés (Mátrai Er ), fémfeldolgozás, gépgyártás, a könny ipar területén pedig a ruházati ipar és a bútorgyártás kiemelked . Az ipari termelés 34%-át exportálják, az élelmiszer- ital és dohány a kivitel 17%-át, a gépipar 73%-át adja. A külföldi t kebefektetések a megyében zömmel az exportorientált ágazatokba koncentrálódtak, erre utal, hogy a megye exportjának 60%-át a vegyes vállalatok adják. A Heves megyében m köd összes külföldi t ke mintegy háromnegyede Németországból, 11% az USA-ból és 8%-a Ausztriából származik. Újabban nagyobb számban fordulnak el kínai vagy kínai-magyar vállalkozások is. A megye nagyvállalatai között sok a külföldi tulajdonú: Mátrai Er Rt. (német), a Philip Morris Magyarország Cigarettagyártó Kft. (osztrák) a dohányiparban, a Leoni Hungária a

fémiparban, az LKH Leoni Kábelgyár Kft. (német) a szigetelt kábelek gyártásában, a ZF Hungária (német) az autóalkatrész-gyártásban, a Robert Bosch Elektronika Gyártó Kft. az elektronikában, az EGÚT Egri Útépít Rt (osztrák), az OmyaEger Mészk feldolgozó Kft (osztrák) az épít anyagiparban, a Schön-Kaev Eger Kft (német) a könny ipari gépgyártásban tevékenykedik. A Mátracukor Rt francia érdekeltség cég. A felsorolt külföldi cégek befolyása tükröz dik a megye exportjának ágazati szerkezetében is. A magyar tulajdonban lév cégek közül a termelésben és exportban egyaránt kiemelked a Mátrametál Kft, amely fém tubusokat, a Pikopack Rt. amely m anyag csomagolóanyagokat gyárt. A nagyszámú borászati vállalkozás közül a legnagyobb a Sz skert. Rt Nagyrédén, illetve az Egervin Rt Egerben A beruházások el nyei a megyében: • kiépített infrastruktúra • szakképzett és olcsó munkaer • igen alacsony helyi adók,

térségi és egyéb adókedvezmények • sokoldalú rekreációs lehet ségek Egri Ipari Park Eger, a megyeszékhely, Magyarország északi részén a hegyvidék és a Alföld találkozásánál fekszik, Budapestt l 128 km-re keletre. A 60 ezer f s város ódon várával, barokk belvárosával igazi turisztikai látványosság. Eger a bor városa, az Egri Bikavér 58 világhírnévnek örvend. A város b velkedik szórakozási lehet ségekben Országos jelent ség rendezvényeknek számít a barokk fesztivál, az Agria játékok, a szüreti napok és a Muzsikáló Augusztus nevet visel rendezvény. Az Egerbe látogatók felkereshetik város uszodáját, termálvizes gyógyfürd jét, a Szépasszony-völgy pincesorát, emellett vadászatra és lovaglásra is van lehet ség. A megyeszékhely tradicionális iskolaváros jellege nemcsak az oktatási intézmények nagy számában nyilvánul meg, hanem az itt él emberek életvitelében, mentalitásában is. A város és környéke

a megye ipari térsége, ahol az ipari kultúrának hagyományai vannak. Az ipari park Eger déli iparterületén fekszik, ahol már eddig is folyt ipari tevékenység. Jelenleg az I-4. tömb, összesen mintegy 15 ha infrastruktúrával ellátott terület várja a letelepülni szándékozó vállalatokat. A zöld mez ben megindult, lépcs zetesen megvalósuló fejlesztés eredményeként az ipari park összesen 42,3 ha, megfelel infrastruktúrával ellátott helyet biztosít majd az ipari és szolgáltató cégek számára. A terület tulajdonviszonyai rendezettek. A telkek a tömbökön belül szabadon alakíthatók, megvásárolhatók vagy bérelhet k. Az ipari parkban máris több cég található, többek között a ZF Hungária, a Leoni Hungária, a Schön-KAEV, a Dietiker Egri Bútorgyár, a VILATI. Az angol Firth Rixon Kft kovácsolt termékeket, a Lasselsberger Kft. épít anyagokat gyárt itt Hatvani Ipari Park Az ipari park 47,5 hektáron 1998-ban alakult; eddig három

nagyobb cég telepedett itt le: a koreai-japán DAIDONG Hungária Rt. 250, az LKH Leoni 50 f t foglalkoztat A legnagyobb befektet a Bosch, amely 90 millió német márka beruházással új üzemcsarnokot épített, ahol már jelenleg 650 f t foglalkoztat. Az üzemet a Robert Bosch Elektronikai Gyártó Kft. üzemelteti, gépjárm -felszereléshez szükséges elektronikai alkatrészek (chipek, panelek) készülnek itt. Emellett az Eastern Asia Kft valamint a Magyar Cip bár Kft. is a parkban m ködik A telket a leteleped cégek az önkormányzattól megvásárolhatják. A központi irodaépületben pedig a beruházás idejére irodát bérelhetnek. A hatvani önkormányzat az ipari parkban 50-300 f t foglalkoztató üzemek létesítése esetén két évig, 300 f felett pedig öt évig biztosít adómentességet az ipar zési adó fizetése alól. Az Ózd-Putnok-Észak-Hevesi Vállalkozási Övezet Borsod-Abaúj-Zemplén megyéb l átnyúlva felöleli Heves megye munkanélküliségt l

leginkább sújtott északi részét. Ezen a vidéken sok a kis hegyi település, a fejlesztési irányelvek is ehhez igazodnak, prioritást élveznek a munkahelyteremt beruházások, a mez gazdasági kisgazdaságok meger sítése, minden olyan tevékenység, amely a térség t kevonzó képességét javítja és a települések lakosságának megtartását el segítheti. A vállalkozási övezetben a beruházási érték 6%-ának megfelel kedvezményt kaphatnak a beruházók a nyereségadóból az üzembehelyezés évében. 3 milliárd forintot meghaladó befektetéseknél a cégek 10 évig mentességet élveznek a társasági adó fizetése alól. 59 NÓGRÁD megye Nógrád megye Észak-Magyarország alapvet en nehézipari megyéje, amely a második legkisebb terület (2544 km2) és a legkisebb lélekszámú megye. 216 ezer lakosának csupán 44,9%-a él a megye 6 városában, a lakosság zöme 121 jellegzetes, a hegyek között meghúzódó aprófaluban él. Természeti

szépségekben, ásványkincsekben gazdag vidék, f kincse a barnaszén. M emlékek, várromok, gyönyör kirándulóhelyek, patakok, erd k jellemzik a Szlovákiával határos tájat. Székhelye: Salgótarján Nagyobb városok: Balassagyarmat, Bátonyterenye, Pásztó, Szécsény, Rétság Infrastruktúra A megye infrastruktúrája még fejlesztésre szorul. Az úthálózat s ugyan, de a fele másodrend út. A vasúti összeköttetés az iparvárosokkal megoldott A közm vesítésben a terület viszonylag elmaradott, mind a csatornahálózat, a gázvezeték-hálózat tekintetében elmarad az országos átlagtól, fejlesztés alatt áll a telefonhálózat is. Az elmaradottság leküzdésére a megye az állami költségvetésb l évente majdnem kétmilliárd forint többlettámogatást kap, a pénzt els sorban infrastrukturális fejlesztésekre fordítják. Ennek eredményeként javult az úthálózat, ma már minden településen van telefon, vezetékes ivóvíz. Befejez dött a 210-es

gyorsforgalmi út építése amely a somosk újfalui határátkel helyig vezet, ahol 1999 áprilisában 34 járm befogadására alkalmas kamionterminál létesült. Gazdaság Az infrastruktúra elmaradottsága az egyik alapvet oka annak, hogy Nógrád megye a fontosabb gazdasági mutatók (a megtermelt GDP, az ipari termelés értéke, a m köd gazdasági szervezetek száma) tekintetében az utolsó a megyék rangsorában. Az ipari termelés volumenének növekedése a kilencenes években messze elmaradt az országos átlagtól, csak 2000-ben élénkült meg a növekedés, els sorban az ipari parkokba betelepül külföldi cégek beruházásának köszönhet en. A térség fejlesztéséhez küls forrásokra is szükség van, a befektetéseket, a munkahelyek teremtését különböz forrásokból az állam is támogatja. A befektetések el nyei Nógrádban: a munkanélküliség és az infrastrukturális elmaradottság miatt a megye a kiemelt térségek közé tartozik • • a

megyében igénybe vehet az adókedvezmények széles skálája • rendelkezésre áll az olcsó és szakképzett munkaer kedvezményes telekvásárlási lehet ségek várják a magyar és a külföldi beruházókat • a beruházásokhoz, fejlesztésekhez központi és helyi források is rendelkezésre állnak, • a határmenti területek fejlesztéséhez pedig a PHARE Interreg program keretében válhatnak elérhet vé pénzügyi források. • 60 Ipar Nógrád megye gazdaságában az iparban dolgozik a foglalkoztatottak 40, a mez gazdaságban 11%-a. A munkanélküliségi ráta az utóbbi években mérsékl dött, de még így is 14,5%, az egyik legmagasabb az országban. A megye életében korábban meghatározó jelent ség bányászat, kohászat elsorvadásával mára a gépipar, az elektronika, az épit anyagipar és a textilipar játszik fontosabb szerepet. Az ipari szerkezetváltás jól tükröz dik az exportban, amelynek az elektronikai alkatrészek és a

híradástechnikai cikkek, villamos motorok gyártása adja több mint a felét. A megye nagyobb iparvállalatai közé tartozik MKM Balassagyarmati Kábelgyára, az SVTWamsler Háztartástechnikai Rt, az Elektronikai és Mechanikai Kft, a Salgótarjáni Acélárugyár Rt, a Silco Kft, az ST GLASS Öblösüveggyártó és Forgalmazó Rt, a Salgótarjáni Üveggyapot Rt. és a TDK Elektronikai Rt Rétsági Ipari Park Rétság az ipari park címet ugyan csak 2001 januárjától nyerte el, de területén már évek óta m ködnek ipari cégek. Az els zöldmez s beruházó a japán TDK, amely öt éve gyárt itt elektronikai részegységeket, jelenleg 1150 f t foglalkoztat. Rétságon m ködik a Spektíva 2000 Kft, amelyet a Vademeant befektet csoport alapított. A varrodát, ahol természetes b rb l exportra ül garnitúrákat készítenek, a belga tulajdonostól a müncheni Himolla csoport - Európa egyik legnagyobb ül garnitúra-gyártója - vásárolta meg. 1999-ben adták át

Rétságon az amerikai Tredegar 2,6 milliárd forintból felépített gyárát, ahol nagy nedvszívóképesség anyagokat gyártanak majd pelenkákhoz, betétekhez, többek között a Procter & Gamble számára. A rétsági termékek f piaca Magyarország mellett Nyugat-Európa, Lengyelország és több kelet-európai állam. Balassagyarmati Ipari Park Balassagyarmaton az ipari park 13,5 ha területén a betelepülni szándékozók számára tíz, egyenként 0,75, illetve 1,4 hektáros telephely áll rendelkezésre. Északról az Ipoly folyó határolja, délen pedig az évtizedek óta meglév iparterület. Az els lépcs ben a közm veket fektették le, a teljes infrastruktúrát egy éven belül biztosítják a betelepül cégeknek. Az itt leteleped keresked knek három, a gyártó cégeknek öt évre szóló mentességet biztosit az önkormányzat a helyi adóból. 61 Salgótarjáni Ipari Park A város déli iparterületén meglév , de kihasználatlan ipartelepeket

kívánják ipari parkként hasznosítani. Az ipari park teljes területe 33 hektár, ebb l eddig 4,5 hektárt építettek be. A terület teljesen közm vesített, a fejlesztést nagyrészt állami, területfejlesztési forrásokból finanszírozták. A közelmúltban adták át a 240 millió forintos beruházással felépített, 1000 négyzetméteres új, m szaki innovációs központot. Az ipari park vonzerejét növeli, hogy jól megközelíthet , mivel a 21. számú f út mellett található, közel a szlovák határhoz, • teljes közm vel ellátott ingatlan, ahol a területek megvásárolhatók vagy bérelhet k, a minimális teleknagyság 5000 m2, • • a város két évig teljes adómentességet, ezt követ három évig kedvezményeket biztosít a befektet knek. az ipari park a Salgótarján-Bátonyterenye Vállalkozási Övezetben fekszik, ezért itt a leteleped vállalkozások 10 éven át külön kedvezményeket is élvezhetnek. • A parkba a Rétságon ugyancsak

érdekelt belga Vademeant befektet csoport már három céget is telepített: a Depexa Kft. a Volvo autók alumínium elemeinek megmunkálását végzi, a KF-Car Kft ugyancsak Volvo-beszállító, míg a Sinia Kft. ül garnitúrákat gyárt A Metateam Bt. százmillió forintos beruházással új szitanyomógép-gyártó üzemet épít fel, amely 2001. októberében kezdi meg a termelést Határmenti együttm ködés Nógrád megye hagyományosan jó kapcsolatokat ápol a szomszédos Szlovákia vállalkozóival. Salgótarján testvérvárosával, Besztercebányával közösen a határ mentén vámszabad terület kialakítását tervezi. A fejlesztési tervekben szerepel többek között a Salgótarjánt az M3-as úttal összeköt 21-es út kiszélesítése, valamint a mellette futó vasútvonal villamosítása. Nógrád megyei települések két határmenti eurorégiót is létrehoztak, hogy Brüsszelben uniós forrásokra pályázzanak a terület gazdasági fejlesztéséhez. A

Salgótarján-Losonc térségét átfogó Neogradiensis Eurorégióhoz a határ két oldalán munkanélküliséggel küzd , egykori nehézipari térség, az Ipoly Eurorégióhoz pedig a Balassagyarmat-Ipolyság térség tartozik. Els sorban környezetvédelmi területen kívánnak közös programot kidolgozni, tekintettel az itt elhelyezked Duna-Ipoly Nemzeti Parkra. 62 BÁCS-KISKUN megye Bács-Kiskun megye Magyarország két legnagyobb folyója, a Duna és a Tisza között, a nagy magyar síkságon, az Alföldön fekszik. Az ország legnagyobb megyéje: 8360 km2-en terül el, népessége 532 ezer f . Hagyományosan mez gazdasági és élelmiszeripari vidék, ahol a természeti környezet mindenütt magán viseli az emberi kéz nyomát: a futóhomokot telepített erd kkel, gyümölcsösökkel, sz vel kötötték meg, az öntözésr l a csatornák segítségével gondoskodnak. A kunsági tájhoz ma is hozzátartozik a tanyavilág, ahol a helyi lakosság 13%-a él. Az ország egyik

legnaposabb, s egyben legszárazabb vidéke. Nagy hagyományai vannak a növénynemesítésnek. A kecskeméti barack, kajszi, szilva, alma - és az e gyümölcsökb l készült pálinka is - fogalommá vált. Világszerte híres termékei közé tartozik a kalocsai paprika. Székhelye: Kecskemét Nagyobb városok: Kalocsa, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Baja, Kiskörös, Kiskunmajsa Infrastruktúra A megye infrastruktúrával jól ellátott, folyami kiköt kkel, fejlett út- és vasúthálózattal rendelkezik. A megyét észak-déli irányban átszel M5-ös autópálya építése koncesszió keretében folyik, Kiskunfélegyházáig már átadták a forgalomnak. Telefonhálózata és közm vekkel való ellátottsága is kiváló. Mez gazdasági, gépipari, valamint tanárképz iskola gondoskodik a képzett munkaer l. A megyében több tudományos kutatóintézet is található. Gazdaság A szolgáltatások és a kereskedelem mára meghatározó szektorokká váltak, a háztartások

jövedelmének több mint a fele innen származik, míg az ipar részaránya egyharmad, a mez gazdaságé mintegy 10%. A mez gazdaságon belül els sorban a gyümölcs- és zöldségtermesztés, a kukoricatermesztés, valamint a déli határ mentén a búzatermelés fejlett. Magyarország megyéi közül itt a legnagyobb a sertésállomány, az ország sertésállományának több mint 10%-a, a szarvasmarha-állománynak 7%-a Bács-Kiskun megyében található. A juhállomány országosan ugyancsak itt a legnagyobb: 2000. végén 200 ezret tett ki; ez az ország juhállományának 18%-a. Az ipari termelés 80%-át az élelmiszeripar, a gépgyártás, a fa-, papír-, valamint a nyomdaipar adja. A nagyobb üzemek vonzották a külföldi befektet ket A privatizáció során a Kecskeméti Konzervgyár amerikai tulajdonba került, a Kiskunhalasi Kötöttárugyárat részben a Levi Strauss vásárolta meg. A bajai Duna Kötöttárugyár pedig egy amerikai konzorcium tulajdonában van, a

gyár csaknem kizárólag Amerikába irányuló exportra termel. Kecskemét a zöld mez s beruházások egyik legfontosabb magyarországi célpontja is, olyan cégek telepedtek meg a megyeszékhelyen, mint a Thyssen Production Systems Kft, a Rösch Mode Textil- és Ruházati Üzem Kft, a svájci Phoenix Mecano Kecskemét Kft. a Hilti Szerszám Kft, a Hanwha Élelmiszerek Magyarország Kft. illetve a Bosch csoporthoz tartozó Digital Disc Drives Gyártó Kft 63 A mez gazdasági gépgyártásnak nagy hagyományai vannak a megyében: az AGRIKON csoporthoz tartozó AGRIKON-KAM Kft. Kiskunmajsán mez gazdasági gépek fülkéit, felépítményeit, az AGRIKON-Solt Rt. talajm vel gépeket, míg az AGRIIKON Siló Kft rl -daráló gépeket gyárt. Ipar Bács-Kiskun megyében többirányú törekvés van ipari parkok létrehozására, közülük eddig négy nyerte el hivatalosan is az ipari park címet. Kunszentmiklósi Ipari Park Kunszentmiklóson már elkezd dött az ipari park

kivitelezése. A terület nagy el nye Budapest közelsége (60 km), jól megközelíthet közúton és vasúton is. Az ipari park 11 ha közm vesített területen helyezkedik el, ahol több vállalkozás vásárolt már telephelyet, de a terület igény szerint akár a háromszorosára is b víthet . A kunszentmiklósi ipari park el nyei: • alól. A betelepül vállalkozások 5 évig mentesülnek a helyiadó-fizetési kötelezettség A vállalkozáshoz szükséges földterületet kedvezményesen kapják, s az saját tulajdonukba kerül. • • Kialakításra kerül egy vállalkozói inkubátorház • A kés bbiekben a területen logisztikai centrum kerülhet kialakításra, mivel vízi és szárazföldi utak keresztezésében az ország szívében, a f városhoz közel helyezkedik el. A közelben fekszik a Kiskunsági Nemzeti Park, amelynek különleges flórája és faunája idegenforgalmi vonzóer t is jelent. • Az ipari parkba eddig három cég települt be: a

tejtermékgyártó Cosinus Gamma Kft, az elektronikai alkatrészek összeszerelésével foglalkozó Euro-Kun Kft, valamint az ipari tapaszokat gyártó Otis Bt. Kecskeméti Ipari Park A megyeszékhelyen, Kecskeméten két terület is az ipari park cím boldog tulajdonosa. A Kecskeméti Ipari Park a város keleti részén 110 hektár területet foglal el, amelyb l az l.a ütemben 27 hektár került közm vesítésre Az ipari parkban régi és új üzemek találhatók egymás mellett, így például olyan nagyvállalatok mellett, mint a HILTI, a THYSSEN és a KNORR-BREMSE itt van a francia Cofinec tulajdonában lév Pet fi Nyomda, valamint a Kecskeméti Konzerv Rt. Az ipari parkban jelenleg 11 cég m ködik, együttesen 720 f t foglalkoztatnak. A betelepül cégek a közm vesített földterületet önköltségi áron megvásárolhatják. A helyi adókból kedvezményeket vehetnek igénybe, a 100 millió forint feletti beruházások 5 évig teljes adómentességben részesülnek, ha

legalább 40 f részére munkahely létesül. KÉSZ Ipari Park, Kecskemét Ugyancsak várja a letelepedni kívánó cégeket a KÉSZ Ipari Park, amely a Könny szerkezet Épít és Szolgáltató Kft. szervezésében valósul meg A 10 hektár terület parkban a KÉSZ Kft. három termel üzeme m ködik, továbbá a betelepült a német tulajdonban lév STEMA Kft. is, amely utánfutókat gyárt 64 Kalocsai ipari park Kalocsa a Duna közelében fekszik, a városban és vonzáskörzetében 70 ezer ember él. A ezeréves múltra visszatekint alföldi város világszerte ismert népm vészetér l valamint szerpaprika-termesztésér l. A kalocsai volt szovjet katonai repül téri bázison mintegy 20.000 m2 alapterület épületállomány található. A repül térhez 200-220 ha terület tartozik A repül tér repülési funkciójának biztosítása mellett az ahhoz nem szükséges mintegy 120-150 hektáron korlátozás nélkül ipari telephelyek létesíthet k. Ennek els üteme mintegy 41

hektárra terjed ki. A befektetés el nyei: • A terület Budapestt l 120 km-re, a Dunától 2-3 km-re, f útvonal mellett fekszik. • Az alapvet közm vek közvetlenül elérhet k és bekapcsolhatók. • Vasúti iparvágány és közúti összeköttetés biztosított. A terület Kalocsa, Fokt és Uszod önkormányzatainak tulajdonában van, a tulajdonjog kedvezményesen megszerezhet . • A helyi adókból az önkormányzatok a beruházás volumenét l és a foglalkoztatottak számától függ en kedvezményeket biztosítanak. • • Megfelel szakképzett munkaer áll rendelkezésre, f ként a könny ipar és élelmiszeripar területén • A munkanélküliség a régióban magas, ezért a munkahelyteremt beruházásokhoz állami forrásokból vissza nem térítend támogatásokat vagy beruházási kamattámogatásokat lehet megpályázni. Kalocsa és térsége területfejlesztési szempontból a támogatásra jogosult kiemelt körzetek között van. • 65 A bajai

kiköt és környéke Baja Dél-Magyarország legjelent sebb közlekedési csomópontja, a déli határhoz való közelsége révén három ország határmenti térségi logisztikai szolgáltató központja lehet. Közúti és vasúti kapcsolatát a város Duna-hídja teszi kiemeltté, amely összeköttetést teremt a Dunántúl és az Alföld között. Magyarország egyik legjobban felszerelt kiköt je itt található, ahol még további fejlesztési lehet ségek várják a befektet ket. Jelenleg csaknem befejez dött a 120 fér helyes ro-ro kiköt i terminál építése. A közforgalmú kiköt ben mintegy 600 méter hosszban 8.000 m2 partmenti terület biztosított kiköt i szolgáltatások b vítésére, rakodás gépesítésre, illetve tárolók létesítésére. A terület hosszú távra (35 év) bérelhet , de állami tulajdon marad A tervezett logisztikai szolgáltató központ területén mintegy 142.000 m2 infrastruktúrával ellátott területen van lehet ség logisztikai

szolgáltató beruházásokhoz. Itt a területet bérelni vagy megvásárolni is lehet. Kisebb részben vállalatok, nagyobb részben a városi önkormányzat tulajdonában van. Baja város keleti részén, az 51. számú f út mellett 17 db, egyenként 4000 m2 nagyságú újonnan kialakított telephely vár hasznosításra. A térségben jelenleg is ködnek ipari üzemek, így a mirelit élelmiszereket gyártó UNILEVER Rt, a Bácska Süt ipari Rt. Kenyérgyára, a DÉLHÚS vágóhídja és a Pannónia Sörgyár A további ütemekre biztosított terület nagysága 300 hektár. A kialakítandó telephelyek között a kapcsolat igen kedvez . A fejlesztési terület centrumában vasúti pályaudvar található A logisztikai központtól, illetve a közforgalmú kiköt l való távolság nem több mint 3 km, így a beruházó cégek számíthatnak a logisztikai központ szolgáltatásaira (konténerek kezelése, szállítás, rakodás, raktározás, szállítmányozás, stb.) Baja város

önkormányzata a helyi ipar zési adót a beruházott vagyon nagyságának, valamint a foglalkoztatottak számának arányában csökkenti vagy maximum négy évre elengedi. A tevékenységt l függ en az önkormányzati területek megvásárlásánál vagy bérleti díjának megállapításánál az önkormányzat a befektet knek kedvezményt adhat. A közm fejlesztéshez anyagilag hozzájáruló befektet k is jogosultak a kedvezményekre. Az önkormányzat emellett segítséget nyújt a központi állami támogatások és hitellehet ségek megismeréséhez is. 66 BÉKÉS megye A megye az ország délkeleti részén fekszik, Romániával határos. Békés megye 5631 km2en terül el Viszonylag ritkán lakott vidék, népessége 392 ezer f A lakosság 63%-a a 14 kisebb-nagyobb városban él. Békés ásványkincsei közül az egyik legjelent sebb a földgáz, az országos kitermelés 20%-a származik innen, biztosítva ezzel szinte valamennyi település gázhálózathoz való

csatlakozását. A termálvizekben gazdag vidék számtalan kihasználatlan lehet séget kínál az itt él k számára. Székhelye: Békéscsaba Nagyobb városok: Gyula, Orosháza, Szarvas, Sarkad, Mez berény, Szeghalom Infrastruktúra A megyén vezet át a 44-es út, amely igen fontos szerepet játszik a nemzetközi tranzitforgalomban Románia felé. Az épül déli autópálya a forgalmat meg fogja könnyíteni, míg a fejlesztés alatt álló békéscsabai repül tér a légi közlekedést javítja. A közm ellátás még fejlesztésre szorul; mind a vezetékes vízellátás, mind a gázhálózat elmarad az országos átlagtól. Gazdaság Békés megye gazdasági fejl désében a vidék jellegének megfelel en hagyományosan a mez gazdaság és az élelmiszeripar játszotta a f szerepet. A tájat gyakran még ma is Magyarország magtárának nevezik: míg az ország területéb l 6%-kal, addig a megm velt földterületb l 10%-kal részesedik. Az országban itt a leghosszabb és a

legforróbb a növénytermesztési szezon. Az éves csapadékmennyiség 500-600 mm, ami azonban kiszámíthatatlanul oszlik meg az egyes területek között. A szárazság jelenti a f gondot errefelé, ezért nagy szükség van az öntözésre, amihez f ként a felszíni vizeket használják fel. A legfontosabb növénykultúrák termésátlaga 15-20%-kal is meghaladja az országos átlagot: Békés megye adja az ország gabonatermésének 10-15%-át. Az utóbbi években a mez gazdaság és az ipar szerepe némileg csökkent a szolgáltatások és a kereskedelem javára. A vállalkozások száma megn tt, ám az új magánvállalkozások zöme kisvállalkozás. Az iparvállalatok 35%-a 10 f nél kevesebbet foglalkoztat, 22%-a 10-20 f s, 16%-a 21-50 f s létszámmal dolgozik. A mez gazdaságban teret nyertek a családi és egyéni farmok és az új típusú szövetkezetek. Békés megye ipari szerkezetét alapvet en a kiváló min ség term talaj határozza meg. A hagyományok alapján

meghatározóvá vált a gabonatermesztés és az állattenyésztés, így a megye feldolgozóiparában domináns a húsipar, baromfifeldolgozó-ipar, a malomipar, konzervipar, a tejipar. Az élelmiszeripar mellett a gépgyártás, valamint az itt található épít anyag-ipari ásványkincsek alapján (agyag, homok, kavics) jelent s a tégla-, cserép-, betonelemgyártás. Kiemelked jelent ség az orosházi sík- (float) és csomagolóüveg-gyártás A nyomdaiparban a Cofinec Kner Címkegyártó Kft. játszik fontos szerepet Annak ellenére, hogy Békés megye kevés erd vel rendelkezik, igen jelent s a megyében található faipari vállalkozások jelenléte. A n i munkaer foglalkoztatásában a f képp nyugat-európai piacra bérmunkát végz megyei textilipari cégek jelent ssége emelhet ki. 67 Az 1999. évi visszaesés után 2000-ben Békés megye ipari termelése és exportja is dinamikusan b vült, az épít ipari termelés is lendületet kapott. Ennek köszönhet en

csökkent a munkanélküliek száma, de még mindig igen magas - 12,1%-os a munkanélküliségi ráta. A megyében eddig viszonylag kevés a külföldi befektetés, alig több, mint 200 a külföldi érdekeltség cégek száma, akik közül említésre méltó az orosházi Guardian Hunguard Üvegipari Kft. az amerikai Guardian, az Egyesült Magyar Csomagolóüveg Kft kanadai befektet k, a Jamina Tégla és Cserépgyártó Rt. a német Ziegelwerke Gleinstätten tulajdonában van. Körösladányban a múlt évben kezdte meg a termelést a Henkel mosószergyára. A megye exportszerkezete is jól tükrözi a mez gazdaság meghatározó szerepét: a baromfi- és a húsfeldolgozás, gabonatermelés, zöldség és gyümölcsfeldolgozás mellett csupán a siküveggyártás és a textilipar játszik jelent sebb szerepet. Ipar A megyében a feldolgozóipar fejletlen, még mindig az alapanyag-termelés dominál. Mivel magas a munkanélküliség, az ide települ vállalkozások kedvezményeket

vehetnek igénybe a társasági adóból. A felzárkózás el segítésére a megye 1996-ban 600, 1997ben 866, 1998-ban 828 millió forintot kapott az államtól területfejlesztésre A Békés Megyei Vállalkozói Övezetben 22 település várja azon befektet ket, akik külön kedvezményeket szeretnének elérni. Ezen kívül eddig 7 város - Szeghalom, Gyula, Sarkad, Mez hegyes, Orosháza, Gyomaendr d és Békéscsaba - nyert el ipari parki címet, s az ipari parkok városonként eltér fejlettségi állapotban várják a betelepülni szándékozó vállalkozásokat. Békés megye el nyei a befektetések szempontjából: • jó term föld, kiváló adottságok a mez gazdaság és élelmiszeripar számára, • alacsony fokú a környezetszennyezés, jó együttm ködési, kereskedelmi lehet ségek a romániai és más kelet-európai vállalkozókkal, • viszonylag jó infrastruktúra, a víz- és a gázhálózat kiépített, a csatornázás még folyamatban van, • •

kiterjedt út- és vasúthálózat • szakképzett munkaer . Sárréti Ipari Park A Sárréti Ipari Park Szeghalmon a vállalkozási övezeten belül található, vagyis az ide települ cégek külön kedvezményre is számíthatnak. A Békés megyei vállalkozási övezetben a beruházási érték 6%-ának megfelel adókedvezményt vehetnek igénybe a befektet k az üzembe helyezés évében. A 3 milliárd forintot meghaladó befektetéseknél a cégek 10 évig mentességet élveznek a társasági adó fizetése alól. A vállalkozói övezet céljai között szerepel a határmenti együttm ködési lehet ségek kihasználása is. Békéscsabán nyaranta megrendezésre kerül a CSABA EXPO, amelyen nemzetközi üzletember-találkozókat is szerveznek. Tavaly Szlovákiából, Ukrajnából, Romániából és Jugoszláviából érkeztek az érdekl k. 68 A három megyét (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád) magában foglaló dél-alföldi régió fejlesztésére a PHARE alapból

mintegy egymilliárd forint érték támogatás pályázható. Els sorban az idegenforgalom fejlesztését, a mez gazdasági és ipari termelés integrációját, az agrárium fejl dését támogatják. A térségfejlesztési támogatás egy-egy pályázó esetében 5-100 millió forint közötti összeg lehet, a költségek 40-80%-át is elérheti. Termálfürd k - gyógyturizmus A megye földje alól gyógyhatású termálvizek törnek fel. Gyógyfürd található szinte minden városban (Gyula, Békéscsaba, Gyomaendr d, Füzesgyarmat, OrosházaGyopárosfürd ). A gyulai várfürd nemzetközileg is hírnévre tett szert a balneológia terén. A fürd höz terápiás központ is csatlakozik A folyók és öntöz csatornák vízszintje a vízgy jtés id szakában (májustól októberig) gyakorlatilag állandó, ezért vízi sportokra kiválóan alkalmas. A legkedveltebb sporttelepek a K rösök és a Berettyó folyó partján találhatók. A lovaglás és a vadászat is hagyományos

sportágak. A megye kis- és nagyvadakban gazdag, fogoly, vadkacsa, vadnyúl vadászatára ideális vidék. A térség jellegzetes termékének és második legfontosabb exportcikkének, a csabai kolbásznak a népszer sítésére minden évben megrendezésre kerül a Csabai Kolbászfesztivál. Egy 2000 négyzetméteres sátorban 100 csapat látványos versenyen 1000 kilogramm kolbászt készít, melyet azután a vendégek fogyasztanak el. 69 CSONGRÁD megye Csongrád megye Dél-Alföldön, a Tisza mentén fekszik. Délen Romániával és Jugoszláviával határos, ennélfogva aktív szerepet játszik a két országgal folytatott külkereskedelmi és tranzitforgalomban. A megye 4263 km2-en fekszik, 418 ezer lakosa van. Az ipar és a mez gazdaság is fejlett, az egy f re jutó GDP alapján a megyék rangsorában a 6. helyen áll Kiváló term földdel rendelkezik, amelyen f ként gabonát, kukoricát termelnek, emellett a zöldségtermesztés is jelent s: itt terem a világhír

szegedi paprika és makói hagyma. Mind a szarvasmarha-, mind a sertéstenyésztés fejlettebb az országos átlagnál. Az élelmiszeripar fellegvára: a malomipar, a hús- és baromfifeldolgozás egyaránt fejlett. A megye fontos ásványkincse a földgáz. Székhelye: Szeged Nagyobb városok: Hódmez vásárhely, Szentes, Makó A megyeközpont, Szeged nemcsak idegenforgalmi szempontból jelent s, hanem DélAlföld kulturális és oktatási központja, egyetemi város. Csongrád megyében van országosan a legkevesebb település, a népesség ebben a megyében koncentrálódik a leginkább a városokba: lakosság 73,8%-a a megye 8 városában él. Infrastruktúra A megye úthálózata fejlett, a vasúthálózat is megfelel . A lakások számát tekintve az ellátottság országos összehasonlításban a legjobb, viszont a közm vesítés színvonala elmarad az országos átlagtól, f ként a csatornázás és a vezetékesgáz-ellátás terén. Gazdaság A földgáz, a k olaj, a

termálforrások és a meleg éghajlat együtt határozzák meg Csongrád megye gazdasági szerkezetét. A helyi ipar b vítése és modernizálása túlnyomóan külföldi t kéb l valósult meg. Csongrád megye az ország földgáztermelésének kétharmadát adja. Dönt en a k olajra és földgázra épülve, a közszolgáltató ipar a megye teljes ipari termelésének egyötödét teszi ki. Az ipar a foglalkoztatottak számából egyharmaddal, a mez gazdaság 10%-kal részesedik. A megye életében az élelmiszeripar, a textilipar és a gépipar jelent s A nagyobb vállalatok közül említésre méltó a Pick Szegedi Szalámigyár, a Szegedi Paprika Rt, a Villeroy & Boch Rt, a GALA Hungária Tejipari Rt, a Heavytex Újszegedi Szöv Rt. a Phoenix Rubber Gumiipari Kft. Mivel a nehézipar sosem játszott fontos szerepet a megye életében, a kilencvenes évek gazdasági változásai is kevésbé rázták meg: a munkanélküliségi ráta az egyik legalacsonyabb az országban. A

megyében sok, f ként kis- és középvállalkozás m ködik, ami a lakosság aktivitását és vállalkozási hajlandóságát tükrözi. A délszláv háború befejezését követ en Csongrád megye az országos átlagot meghaladó mértékben vonzotta a külföldi befektet ket: a külföldi érdekeltség vállalatok száma 1700 felett van, a befektetett t ke meghaladja a 35 milliárd forintot. Magas a francia ke aránya a gáz-, az áram- és a telefonszolgáltatásban, illetve az olasz részesedés a tej- és húsfeldolgozásban. A német t ke els sorban a kis- és középvállalkozásokban van jelen. 70 Ipar A megyében még mindig vannak kiaknázatlan lehet ségek az élelmiszeripar területén, amelyhez hatalmas nyersanyagbázist kínál a környék mez gazdasága. Az ilyen jelleg beruházásokhoz kooperációs lehet ségek is adódnak. Adott a kutatási háttér a Szegedi Biológiai Kutató Központban, gazdaságos együttm ködésre van lehet ség a beszállítókkal,

pl. a csomagolás (Szegedpack), a vegyipar (Florin, Medikémia) illetve a gép- és m szergyártás (Hódgép, Metripond) terén. Homokhát térségi Agrár-ipari Park (Mórahalom) Az ipari park létesítéséhez Mórahalom önkormányzata 12 hektár területet bocsátott rendelkezésre. A park Szegedt l 20 km-re, az 55 f út mentén terül el Az infrastruktúra (vízvezeték, szennyvízcsatorna, csapadékvíz-elvezetés, gázvezeték, telefonhálózat) már kiépült. A betelepül cégek kívánt nagyságú parcellákat (400 és 28000 m2 között) megvásárolhatják. A kivitelez cégekkel kötött megállapodás alapján egy új üzemcsarnok három hónap alatt felépíthet . Az ipari park 1999 óta teljes kapacitással m ködik Az 500 m2-es központi épület mellett az idén átadták az új inkubációs centrumot, amely PHARE támogatással létesült. Az itt tevékenyked cégek a központi épületben irodahelyiséget és üzemcsarnokot is bérelhetnek. Az ipari park f céljai:

1. A helyben termelt agrár-nyersanyagok feldolgozása Ehhez várják élelmiszeripari cégek jelentkezését (konzervgyártás, üdít gyártás, snack-, hasábburgonya gyártás és húsfeldolgozás). 2. Mez gazdasági eszközök, anyagok gyártásának meghonosítása (gépipar, csomagolóanyagok, növényvéd szerek gyártása). 3. Innovatív technológiákat alkalmazó cégek (pl biotechnológia) befogadása 4. Az export ösztönzése, mivel térségnek hagyományosan jó piaci kapcsolatai vannak a szomszédos országokkal. Az ipar zési adóból a betelepül vállalkozások legalább 5 f foglalkoztatása esetén 2-5 évig teljes adómentességet kapnak. A foglalkoztatottak után ezt követ en is igényelhet adókedvezmény. Ugyancsak 1-3 évig mentességet élvezhetnek az építményadó alól Mórahalom és térsége több tekintetben is különleges besorolást élvez: • Földm velésügyi Minisztérium vidékfejlesztési mintarégió • Dél-alföldi mintarégió

Területfejlesztési szempontból kedvezményezett kistérség (társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségnek van besorolva) - az ország összes ipari parkja közül csak hat található ilyen térségben • Csongrád megye részt vesz a PHARE CBC határmenti együttm ködést segít programban. • A fenti min sítések alapján a betelepül cégek a kedvezményezett térségekre szóló kormányzati támogatásokra eséllyel pályázhatnak. Csongrádi környezetvédelmi ipari park Csongrád város önkormányzata 1998 óta jogosult az ipari park cím viselésére. Az önkormányzat vállalta az ipari park infrastruktúrájának teljes kör biztosítását. Megtörtént a víz-, gáz- és villamosenergia-hálózat b vítése, megkezd dött a szennyvízelvezetés kiépítése és a csatornahálózat városi hálózatra történ rákötése is. Az 71 infrastruktúra folyamatos építése mellett folytatódik a városi elkerül út megépítése is. 2000-ben

megépül a korszer szennyvíztisztító telep is. A parkba betelepült cégek közül a Zenner Magyarország Mér szer Kft. már 110 f t, az ipari h gépeket gyártó FRIGOLUX Rt. 100 f t, a holland JMH Vision BV érdekeltségében lév AVEX Elektronikai Kft. 50 f t foglalkoztat Az igényelt földterület megvásárolható, bérelhet vagy lízingelhet . Az ipari park területén az önkormányzat a város más területein érvényes bérleti díjakból és ingatlanárakból 20% kedvezményt nyújt 1998-tól kezd en három évig. A mez gazdasági feldolgozó tevékenységet végz és az 50 f nél több munkahelyet teremt vállalkozások számára az önkormányzat meghosszabbított adómentességet biztosít. Els Szegedi Ipari Park Szentesen, Makón, Hódmez vásárhelyen és Szegeden is folyik az ipari parkok kialakítása. Szegeden a KÉSZ Kft. és az önkormányzat közös beruházásában jött létre az ipari park, amely a város szívét l mindössze 2 km-re helyezkedik el. A

kiváló infrastruktúrával ellátott terület részben beépített, de lehet ség van a betelepül cégek igényének megfelel új épületek létesítésére is. Hódmez vásárhelyi Ipari Park Az ipari park f célja a helyi adottságokra alapuló ipar fejlesztése. Ezért els sorban mez gazdasági termékek feldolgozása, a helyi hagyományokra épül iparágak (textilipar, kerámiagyártás, mez gazdasági gépgyártás) betelepülésére számítanak. A parkban már épít ipari, épít anyag-gyártó, épületgépészeti, acélszerkezet gyártó cégek, vámügynökség, szállítmányozó cég is m ködik. A közm vesítés teljes egészében 2001ben fejez dik be Szentesi Ipari Park Szentesen is els sorban környezetet nem szennyez , a helyi adottságokat, a szakképzett munkaer t hasznosító iparágakat részesítenek el nyben. Az ipari parkot vonzóvá teszi a kedvez közlekedési infrastruktúra: iparvágánnyal rendelkezik, a legközelebbi kiköt a Tiszán mindössze 5

km-re, a kisgépek fogadására alkalmas repül tér ugyancsak 5 km-re van. Ehhez képest az építési telek ára illetve az éves bérleti díj jelképes összeg Eddig ként húsipari cégek, téglagyártók, acélszerkezet gyártók és bútoripari cégek termelnek a parkban, közülük a legnagyobb a Hungerit Rt. baromfifeldolgozó üzeme Makói Vállalkozói Övezet Makó várost és térségét vállalkozói övezetté nyilvánította a kormány, ezért 2007-ig az itt köd vállalkozások jelent s adókedvezményeket kapnak. Az ipari park, ahová els sorban a mez gazdasági feldolgozóipar vállalkozásait várják, a vállalkozói övezeten belül létesült. Makón több ipari üzem szüntette be tevékenységét, az ezekb l elbocsátott szakképzett munkaer rendelkezésre áll. A város építeni kíván a magyar-román kapcsolatokra, amihez az M5-ös autópálya további szakaszának megépülése teremt a jelenleginél kedvez bb feltételeket. 72 JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK

megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Magyarország keleti felében, az Alföld közepén, a Tisza, Körös, Zagyva folyók mentén terül el. A megye területe: 5607 km2, népessége: 411 ezer . A megye mai formájában 1876 óta létezik Lakosságának kétharmada a 16 városban, egyharmada a 62 községben él. Székhelye: Szolnok Nagyobb városok: Jászberény, Törökszentmiklós, Mez túr, Karcag, Tiszafüred A megye természeti értékei közül kiemelend a term föld, a termálvízvagyon és a napsütéses órák magas száma. A megyében található az ország második legnagyobb állóvize, a Tisza-tó, valamint a Hortobágyi Nemzeti Park nyugati része. Fejlettségi szempontból a megyét két jól elkülöníthet részre oszthatjuk. A Tiszától nyugatra elterül rész dinamikusan fejl dik, míg a folyótól keletre lév rész elmaradott, és válságterületnek számít. Infrastruktúra A megyét fontos kelet-nyugati tranzit vasúti és közúti f útvonalak szelik át (a 4-es

és a 44-es számú f utak, a Budapest-Záhony és a Budapest-Lökösháza vasútvonalak). A megyében négy repül tér található: Szolnokon, Kunmadarason, Kenderesen és Pusztataskonyban. A megye valamennyi települése bekapcsolódott a távolsági közlekedésbe. Minden településen kiépült az elektromos hálózat, az egészséges vezetékes ivóvízhálózat, a telefonhálózat és a vezetékes gázellátás. Fejlesztésre vár még a csatornahálózat és a hulladékszállítás. A kereskedelmi ellátás és a lakossági szolgáltatások viszonylag fejlettek. A megyében öt kórház és négy fels oktatási intézmény található Gazdaság Jász-Nagykun-Szolnok megye gazdasága ipari-agrár jelleg nek tekinthet . A foglalkoztatottak száma 150 ezer f , amelynek 36%-a az iparban, 13%-a a mez gazdaságban, 51%-a pedig a tercier ágazatokban dolgozik. A munkanélküliségi ráta 12,5%-os, ami jócskán meghaladja az országos átlagot (8,7%). A munkanélküliek aránya a

megye tiszántúli térségeiben a legmagasabb. A megyében a kilencvenes években dinamikusan n tt a gazdasági szervezetek és vállalkozások száma. Jelenleg 27 ezer vállalkozás m ködik, amelynek 80%-a egyéni vállalkozás. A megye iparágai közül országos mértékben is kiemelked a h gép-, a mosószer-, a papír- és m trágyagyártás, a cukor-, a növényolaj- és malomipar, valamint a cip ipar. A mez gazdaságban a tulajdoni viszonyok átrendez désével jelent sen b vült a tulajdonosok és a m köd gazdasági szervezetek száma. Az egyéni földtulajdonosok száma meghaladja a 33 ezret, a mez gazdaságban dolgozó egyéni és társas vállalkozások száma pedig mintegy kett ezer. A megye hagyományosan az ország éléskamrája. A mez gazdasági termelésben meghatározó a búza-, kukorica-, napraforgó- és cukorrépa-termelés, valamint a sertés-, 73 baromfi-, szarvasmarha- és juhtenyésztés. A megye területének egyharmada öntözött; így itt a

legmagasabb az országban a rizstermesztés. A nyugati részben sajátos zöldség-, gyümölcs- és sz termel övezetek alakultak ki, jelent s mértekben kapcsolódva a város napi zöldség- és gyümölcsellátásához. A kereskedelem és a vendégfogadás alapvet en magánkézbe került, illetve a korábbi szövetkezeti vállalkozások tulajdonában maradt. Az utóbbi években mind a kereskedelem, mind az idegenforgalom mutatói visszaestek. Számottev magánbefektetések valósultak meg az élelmiszerkereskedelemben (áruházláncok), valamint a motorizációhoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztésében, továbbá dinamikusan bontakozott ki a megyében a falusi turizmus. A regionális fejlesztés f irányai a foglalkoztatás b vítésének segítése érdekében ipari parkok, vállalkozási övezetek kialakításának ösztönzése, • a megye mez gazdaságának átfogó fejlesztése, els sorban a termékek min ségének emelése és a feldolgozottsági fok növelése; az

élelmiszeripar rekonstrukciója, • az idegenforgalmi lehet ségek b vítése (a termál-turizmus fejlesztése, a softturizmus ágainak meghonosítása, a rendezvényturizmus er teljesebbé tétele), • • a közlekedési kapcsolatok er sítése (gyorsforgalmi utak, városokat elkerül útszakaszok, összeköt utak, vasúthálózat-fejlesztés), a közúti tranzitforgalomhoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése, • a regionális hulladék- és szennyvízgazdálkodás megvalósítása. Ipar A kilencvenes években bekövetkezett gazdasági és társadalmi változások miatt jelent s mértékben átalakult a foglalkoztatási szerkezet. A megye keleti részében megjelentek a nagy multinacionális cégek, amelyek üzemeket vásároltak meg. Ezek: Jászfényszaruban a Samsung, Jászberényben az Electrolux, Szolnokon a Begin Say, Martf n a Feruzzi és a Brau AG. Ezenkívül számos korábbi ipari üzem került a menedzsment, illetve a dolgozók tulajdonába, els sorban a

tejiparban és a süt iparban, ahol közepes vállalkozások jöttek létre. A magyar tulajdonban lév cégek közül a szolnoki Mez gép Rt, valamint a szolnoki Tiszamenti Vegyim vek Rt. játszik fontos szerepet a foglalkoztatásban Mára a külföldi érdekeltség cégek meghatározó szerepet játszanak az exportban is, a h gépek (Elektrolux-Lehel Rt, Carrier Rt.) a papír (Neusiedler Szolnoki Papírgyár Rt), a cip (Tisza Cip Rt, Legero-Tisza Kft, Saltis Kft.) el állítása mellett jelent s a külföldiek részvétele a mez gazdasági gépek gyártásában is. A megyében eddig két ipari park fejlesztése kezd dött el: a Jászfényszarui Ipari Centrum, valamint a Martf i Ipari Park már várja az érdekl magyar és külföldi cégek jelentkezését. Jászfényszarui Ipari Centrum Az ipari park jelenleg 12,6 hektár teljesen közm vesített területet foglal magába. Közvetlenül csatlakozik a városban már meglév iparterülethez, ahol a Samsung 74 Electronics Rt, a

STIROL Csomagolóanyag-gyártó Kft. és más vállalkozások m ködnek A további igényeknek megfelel en az ipari centrum területe tovább b víthet . A betelepülés el nyei között a jó közlekedési kapcsolatok, az olcsó, szakképzett munkaer , a f város közelsége és ehhez viszonyítva rendkívül kedvez telekárak érdemelnek említést. Martf i Ipari Park A 7654 lakosú Martf város Szolnoktól 20 km-re fekszik. Kedvez földrajzi adottságának megfelel en fejlett mez gazdasági kultúrával rendelkezik. Martf városban hagyományos iparág a cip gyártás, a Tisza Cip Rt. a Saltis Kft, a Legero-Tisza Kft ma is a legnagyobb foglalkoztatók. Emellett a növényolaj-gyártás (Cereol Rt.) és a söripar (Brau Union Rt) is több száz f t foglalkoztat. Az ipari park 14 hektáros területe jelenleg még mez gazdasági terület, amelyen zöld mez s beruházásokhoz várják a befektet k, betelepül k jelentkezését. A terület közm vesítéséhez az önkormányzat PHARE

pályázat útján kíván forrásokat szerezni, de az eddigi pályázatok nem jártak sikerrel. A park fekvése igen kedvez , a vasút mindössze 2 km, a Tiszán épül kiköt 3 km-re, a legközelebbi repül tér - a szolnoki katonai repül tér - 20 km-re található. A parkba els sorban élelmiszeripari, könny ipari, faipari valamint gépipari beszállító cégek letelepedését várják. A helyi munkaer t foglalkoztatóknak nem kell kommunális adót fizetniük. Az induló vállalkozások három évig mentesek az ipar zési adó alól, majd további három évig 50%-os kedvezményt kapnak. Kunmadaras és Térsége Vállalkozási Övezet A vállalkozási övezetet a kormány 1999. január 1-t l jelölte ki Az övezethez hat település tartozik: Abádszalók, Berekfürd , Karcag, Kunhegyes, Kunmadaras és Tiszafüred. A vállalkozási övezet fejlesztésének f irányelvei: a kunmadarasi repül tér polgári hasznosítása, a Hortobágyi Nemzeti Park és a környék

természetvédelmi követelményeinek figyelembe vétele mellett, • • a repül tér területének alkalmassá tétele ipari park létesítésére, • a térség t kevonzó képességének javítása, korszer technikával rendelkez vállalatok letelepedésének el segítése, a helyi vállalkozások termelékenységének növelése és innovációs fejl désének támogatása, • • korszer mez gazdasági termékfeldolgozás kialakítása, • idegenforgalmi szálláshelyek létesítése, • a repül tér körzetében a környezeti károk megszüntetése. A vállalkozási övezetben befektet cégek a befektetés 6%-ának megfelel kedvezményt kapnak a társasági adóból - legfeljebb az adó összegének 70%-ig. A 3 milliárd forintot meghaladó befektetések esetében a cégek 10 évig mentesülhetnek a társasági adó fizetése alól. 75 HAJDÚ-BIHAR megye Kelet-Magyarországnak viszonylag nagy kiterjedés (6211 km) közigazgatási körzete. Hasonlóan a

szomszédos Békés megyéhez, a települések nagyobbak és egymástól viszonylag nagyobb távolságra helyezkednek el. A megye 542 ezer lakosából 207 ezren a nagy múltú Debrecenben élnek A táj hagyományos mez gazdasági vidék, a szántók legel kkel, nádasokkal és halastavakkal váltják egymást. A táj Európában egyedülálló nevezetessége a Hortobágy, amely természetvédelmi terület. Világhír a megye termálvízkincsét hasznosító hajdúszoboszlói gyógyfürd is. Székhelye: Debrecen Nagyobb városok: Hajdúböszörmény, Hajdúszoboszló, Berettyóújfalu Infrastruktúra A Tiszántúl közlekedési f vonalai átszelik a megyét. Debrecen Kelet-Magyarország legnagyobb vasúti csomópontja. A közúthálózat is fejlett A megye valamennyi települése be van kapcsolva a nemzetközi távhívásba, illetve a rádiótelefonos vételi lehet ségek egész területén biztosítottak. Kiépített a vezetékes gázellátás is A debreceni katonai repül tér

polgári hasznosítása a gyógyturizmus mellett az egész gazdaságfejlesztési koncepció szempontjából kulcsfontosságú. A megye ugyanis Budapestt l távol van, s a vasúti és közúti közlekedés lassúsága miatt nem elég vonzó az igényes befektet k számára. A repül tér 2500 m hosszú beton kifutópályával rendelkezik, az elmúlt évtizedben történt fejlesztések eredményeként 150-200 f s utasszállító gépek fogadására is alkalmas. Gazdaság A Romániával határos megyén fontos tranzitútvonalak vezetnek át Kelet felé, ennek megfelel en fontos szerepet játszanak a gazdaságban a Romániával - f ként Erdéllyel kialakított kapcsolatok. A megyék rangsorában a középmez nyben, az egy f re jutó GDP tekintetében a 13. helyen áll Hajdú-Bihar megyében a munkavállalók 30%-ának az ipar nyújt megélhetést, a mez gazdaság csak mintegy 9%-kal részesedik, miközben a kereskedelem és vendéglátás, a szállítás, valamint az egyéb szolgáltató

ágak szerepe megn tt. A megye exportjában meghatározó szerepet játszanak az élelmiszerek és mez gazdasági cikkek, itt van az ország egyik legnagyobb búza- és kukoricaterm vidéke. Itt terem a legtöbb cukorrépa, az ország termésének 15%-a, és egyike a legnagyobb burgonyaterm megyéknek. Az állattenyésztésnek évszázados hagyományai vannak a hajdúsági tájakon: a megye Magyarország legnagyobb állatállományával rendelkezik, a juhállomány 17,5%-a, a szarvasmarha-állomány 10,3%-a, a sertésállomány 9,8%-a itt található. Emellett a lúdtenyésztés egyik fellegvára is. Az itt termelt mez gazdasági cikkek és élelmiszerek bio-kultúráknak tekinthet k, hiszen a megyében sosem volt nehézipar, és országos viszonylatban is csekély a környezetszennyezés. Ennek is köszönheti sikeres fejl dését az egyik legnagyobb, külföldi t kerészesedéssel m köd baromfifeldolgozó vállalat, a HAJDÚ-BÉT Rt, de említésre méltó többek között a

Debreceni Hús Rt, a DEKO-FOOD Kft, a tejiparban a 76 holland érdekeltség NUTRICIA Kft. A baromfifeldolgozás a megye exportjában is a vezet ágazatnak számít. Ipar Az iparon belül az élelmiszeripar, a gépipar, a textilipar, a faipar és a gyógyszeripar a fontosabb ágazatok. A gépipari cégek közül említésre méltó a DAEWOO Magyar Gördül csapágy M vek Rt. Debrecenben, amelyet a közelmúltban vásárolt meg a koreai autógyártó cég, hogy innen lássa el részegységekkel romániai autógyárait. Fontos szerepet játszik a foglalkoztatásban a gyógyszergyártás ás a gyógyszer alapanyagok gyártása (BIOGAL Rt.), az orvosi m szerek és eszközök gyártása is Hagyományos iparág Debrecenben a b rgyártás, valamint a dohányfeldolgozás (REEMTSMA Debreceni Dohánygyár Kft.) és itt van az ország egyetlen hajlítottbútor-gyára a Sellaton Rt Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Park A debreceni ipari park koncentrált ipartelepítéssel és

korszer technikák honosításával segítené a helyi tudományos és m szaki potenciál jobb kihasználását. Az ipari park magában foglal majd egy inkubátorházat, valamint innovációs centrumot is. A befektetés el nyei között említést érdemel: • az olcsó területszerzési lehet ség • a kiváló közlekedési infrastruktúra • az olcsó és szakképzett munkaer a kutatás-fejlesztési bázis, f ként a debreceni orvostudományi egyetemre támaszkodva, • a keleti piacok karnyújtásnyi közelsége, többoldalú kooperációs kapcsolatok szempontjából ideális fekvés • • a környezetvédelmi szempontból tiszta, egészséges vidék • a térségi és a helyi önkormányzat által biztosított egyéb kedvezmények A debreceni önkormányzat az indulás évében és az azt követ négy évben teljes helyiadó mentességet kíván biztosítani az ipari parkban legalább 500 millió forintos beruházást végrehajtó cégeknek. Az ipari park bels

közm vesítéséhez PHARE alapból 600 eurót nyertek, amelynek segítségével 2001 széig befejez dött a bels közm hálózatok kiépítése. 2002 els félévében megépülnek az ipari park bels feltáró közlekedési útvonalai is. A parkban el készítés alatt áll a National Instruments, a világ egyik vezet informatikai cégének a beruházása, amely már az els ütem megvalósításával 500 f nek biztosít munkalehet séget. Megkezd dött a Lasselsberger korszer automatizált betongyárának felépítése is. Bihari Vállalkozási Övezet A kormány 1998 tavaszán vállalkozási övezetté nyilvánította a Berettyóújfalut és térségében összesen 33 települést felölel területet. A bihari vállalkozási övezet fejlesztésének f céljai között szerepel • a határmenti együttm ködés kiaknázása • a tranzitforgalomra épül szolgáltatások fejlesztése, logisztikai központ kialakítása 77 • mez gazdasági termékek feldolgozása •

korszer technológiák létesítése • külföldi vállalkozások letelepedésének el segítése • a térség turisztikai fogadóképességének fejlesztése A vállalkozói övezeten belül jött létre a Bihari Regionális Ipari Park Berettyóújfalun. A város közlekedése kiváló: a Debrecent Szegeddel összeköt 47-es út mellett fekszik, a 42-es út pedig Biharkeresztessel, a magyar-román határátkel hellyel teremt közvetlen összeköttetést. A pályaudvarhoz RO-LA terminál is csatlakozik Az ipari park vonzerejét növeli, hogy az ide települ vállalkozások a vállalkozási övezetben elnyerhet kedvezményeket is élvezhetik (társaságiadó-kedvezmény, gyorsított amortizáció, állami támogatások igénybevételénél el ny). Mindezek révén akár a beruházott összeg 100%-át is megkaphatják. A parkban máris több kis- és középvállalkozás m ködik A jelent sebbek közé tartozik a Hajdú Berstahl Kft. (épít ipari szerelvénygyártás) az Impex

Hungária Kft. (SOLEX kerékpárgyártás) a Rollexco Kft (t zoltókészülékek gyártása) valamint a Trade-Szolg. Rt (szerszámgyártás, kovácsoló üzem) Gyógyturizmus A gyógyturizmus fejlesztése jó alapokról indul. A hajdúszoboszlói termálvíz Európa-szerte ismert. A modernizáláshoz, fejlesztéshez els sorban osztrák t kére számítanak, tekintve, hogy a fürd külföldi látogatói ma még zömmel Ausztriából és Németországból érkeznek. A társasági adóból egyébként a turisztikai célú nagyberuházások után is jelent s kedvezmények vehet k igénybe. Mivel a gyógyturizmus nem szezonális jelleg , a befektetések rövidebb id alatt térülnek meg, mint például a nyaralókörzetekben. A légi összeköttetés megteremtésével távlatilag a tengerentúli vendégforgalom növelése is elképzelhet . 78 SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Magyarország északkeleti csücskében fekszik, három országgal határos:

Szlovákiával, Ukrajnával és Romániával. A megye 5937 km2-es alapterületén 17 városban és 211 községben 570 ezren élnek; ez a harmadik legnagyobb lélekszámú megye. A városok Nyíregyháza, a megyeszékhely kivételével többnyire kisvárosok, ahol a lakosság száma nem éri el a 20000 f t. A lakosság eloszlása a megye területén nem egyenletes, míg a nyugati területek s bben lakottak, addig a keleti vidéken csupán elszórtan találhatók aprófalvak. A megyében viszonylag ép a környezet, sok az erd , a nádas. A nyolcvanas évek elején 22000 hektáron természetvédelmi területet hoztak létre, ahol ritka növények és állatfajok élnek. Székhelye: Nyíregyháza Nagyobb városok: Kisvárda, Márészalka, Nyirbátor Infrastruktúra A közlekedés fejlett, tekintettel a megyének és különösen Záhonynak a kelet-nyugati tranzitforgalomban játszott fontos szerepére. Az úthálózat jó min ség , de hiányzik az autópálya, amelyre a megyének

néhány évet még várnia kell. Az M3-as autópálya 2002 végén éri el a Hajdú-Bihar megyei Polgárt, új szakaszának építése Nyíregyháza mellett az ukrán határ felé csak ezután kezd dik. A vasúti összeköttetés kiváló: a megyén vezet át Budapestt l Záhonyig a kétvágányú, villamosított f vonal. Emellett a Tiszán a vízi szállítás lehet sége is adott. Nyíregyházán 10-12 személyes kisgépek fogadására alkalmas repül tér is van, ahol 2001-ben megnagyobbították a kifutópályát és átalakították az utasforgalmi épületet. A kilencvenes években kormányzati támogatással kiépült a gázvezeték, ma már csaknem minden települést bekapcsoltak a hálózatba. Fejlesztésre vár még a telefon-, és a csatornahálózat. Nyíregyházán tanárképz , egészségügyi és mez gazdasági f iskola, valamint görögkatolikus egyetem m ködik. Gazdaság A hagyományos mez gazdasági tájon igen magas a napütéses órák száma, els sorban meleg-

és napfényigényes kultúrák termesztésére alkalmas a vidék. A szántóföldi kultúrák közül különösen a cukorrépa, a dohány és a burgonyatermelés kiemelked . Az ország legnagyobb gyümölcsterm vidéke: 24 ezer hektáron terem a híres szabolcsi alma, valamint a szilva, meggy és dió. Az ország gyümölcstermésének egyharmadát itt termelik meg. A megyében a kilencvenes években a termelés visszaesett, mind az iparban, mind a mez gazdaságban. A nagyobb állami cégek privatizációját követ en túlnyomórészt kisvállalkozások jöttek létre, amelyek azonban többnyire néhány f t foglalkoztató cégek vagy egyéni vállalkozók. A cégek zöme a szolgáltatások, a kereskedelem terén m ködik, az iparban mindössze 10%-a, a mez gazdaságban 6%-a. A nagyvállalatok megsz nése és a mez gazdasági termelés válsága miatt igen magas a munkanélküliség: a munkanélküliségi ráta 18,3%-os. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 228 települése közül 188-ban

tartozik a hivatalosan magas munkanélküliséggel sújtott települések közé, ahol a munkanélküliségi ráta legalább másfélszerese az országos átlagnak. 79 Ipar Az iparon belül még mindig az élelmiszeripar a vegyipar, a textilipar, valamint a ruházati, a fa- és a papíripar játszik fontos szerepet. A vegyipari cégek között fontos szerepet játszik az ICN Magyarország Rt. Tiszavasváriban, a BIGE Holding Nyíregyházán Az ipari termelés egyharmada exportra kerül. A könny ipar az exportban is meghatározó szerepet játszik. A textiliparban a tiszalöki KOMÁR Textil Kereskedelmi Kft a legjelent sebb, a lábbeligyártásban pedig a csengeri Josef Seibel Cip ipari Kft. A TAURUS Mez gazdasági Abroncs Kft. Nyíregyházán ugyancsak a megye nagyvállaltai közé tartozik. A keleti piacok a földrajzi közelség miatt is életfonfosságú szerepet játszanak a megye gazdaságában. A térségbe eddig az országos átlaghoz képest eddig igen kevés külföldi t

ke áramlott be. Külföldi érdekeltség vállalkozásból is mintegy 600 van. Az utóbbi id ben fokozódik az érdekl dés a megye iránt, tekintve, hogy a befektetések a térségben sok szempontból el el nyösek. A befektetések el nyei: • közel esik a keleti piacokhoz, jó kooperációs lehet ségek kínálkoznak • jó az infrastruktúra, a közlekedés • • ségesen áll rendelkezésre fiatal, szakképzett munkaer zöldmez s beruházásokhoz rendkívül el nyösen szerezhet terület a magas munkanélküliség miatt a munkabérek 15-20%-kal alacsonyabbak az országos átlagnál és a munkanélküliek foglalkoztatói adókedvezményben részesülnek • a megye kiemelt térségnek számit, ezért a gépi és az infrastrukturális beruházásokra 6%-os kedvezmény vehet igénybe a társasági adóból • bizonyos feltételek teljesítése esetén 5 éven át 100%-os adókedvezmény vehet igénybe a társasági adóból • a helyi önkormányzatok külön

megállapodások keretében speciális kedvezményeket nyújtanak a helyi adókból • Záhonyi ipari zóna Záhonyban, a határátkel helyhez és tranzitállomáshoz kapcsolódóan ipari zónát alakítanak ki. A tervezett fejlesztések révén annak területe 350-400 km2-t is elérhet Az ipari zóna vámszabad-területet, logisztikai központot, kamionterminált és számos kapcsolódó létesítményt foglal majd magába. A kormány Záhonyt és térségét vállalkozási övezetté nyilvánította. Az övezethez 50 település tartozik, az ide települ cégeket a térségi kedvezményeken felül a vállalkozási övezetben külön adókedvezmények is megilletik, amelyek nemcsak a gépi, hanem az építési beruházások után is igénybe vehet k. A záhonyi ipari zóna várhatóan fontos szerepet játszik majd a térség fejlesztésében. Els sorban a kelet-európai piacokra termel , valamint szállítmányozó cégek, biztosítók, bankok érdekl désére számítanak. A

tervezett V. számú közlekedési folyosó, amely Dél-Európát köti majd össze Ukrajnával, Záhony logisztikai csomóponti szerepét is feler síti, hiszen itt találkozik a kontinens normál és széles nyomtávú vasúti hálózata. Brüsszel a közlekedési infrastruktúra 80 javítását szolgáló ISPA-program alapjából jelent s összeggel támogatja majd a Záhonyt is érint közlekedési folyosó létrehozását. Nyíregyházi Ipari Park A megyében a záhonyin kívül további hat ipari park várja a betelepül ket. A Nyíregyházán kialakított ipari park 107 hektáron terül el. Határáig az önkormányzat már kiépítette a közm vek vezetékrendszerét, 1999 végére pedig 20 hektár elektromos-, vízés szennyvízhálózata is elkészült. A parkban máris megtelepedett több multinacionális cég: a svéd Gripen Saab és a British Aerospace itt létesíti magyarországi gyártóbázisát. A befektet k három évre adómentességet élveznek, amennyiben

legalább száz dolgozót foglalkoztatnak vagy 500 millió forintot fektetnek be. A Primom Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kisvállalkozói centrumot hoz létre a parkban. A már elkészült tervek szerint 5500 négyzetméter alapterület épületet kapnak azok a vállalkozók, akik e lehet ség kihasználása céljából települnek az ipari parkba. Mátészalkai Ipari Park Mátészalkán a 78 hektáros ipari park a hetvenes évek elején kialakított városi iparnegyedhez csatlakozik. Az ipari parkban 120 millió forint ráfordítással megteremtették a teljes infrastruktúrát, a park saját iparvágánnyal is rendelkezik. A munkahelyteremtés támogatása érdekében az önkormányzat a vállalkozóknak hét évre elengedi a 2%-os ipar zési adót. A parkban már több nagyvállalat is eszközölt beruházásokat. A Carl Zeiss Hungária Optikai Kft. 900 f t, a MOM Vízméréstechnikai Rt 270 f t foglalkoztat, de itt termel a Buchmann-MOM Kft.

valamint a Buchmann Rt is A bútoriparból a Sandra Form Euromobili Kft. továbbá a Sandra Kárpitos Rt üzemei találhatók a parkban Els sorban az optika, finommechanika, valamint a fa- és bútoripar területér l számítanak további vállalkozások letelepedésére. Csengeri Ipari Park Csengerben az ipari parkhoz egy négyezer négyzetméter alapterület építménycsoportot is kínálnak. A területen zöldség-gyümölcs-szárító és egy h ház is található, az élelmiszer-feldolgozásnak teremtenek újabb terepet, valamint a város cip iparát szeretnék fejleszteni. A város el nyei között említend , hogy hármas határ mellett terül el, ezért els sorban a szomszédos Ukrajnával és Romániával kooperáló cégeknek érdemes tevékenységüket ide telepíteni. Fehérgyarmati Ipari Park Az ipar park 61,5 hektáron terül el, amelyb l 47 hektáron a fejlesztésre váró repül tér található. A repül tér jelenleg kisgépek fogadására alkalmas, a fogadótorony

már felépült, további fejlesztéséhez az önkormányzat szakmai befektet t keres. A zöldmez s beruházásokra alkalmas terület közm vesítése már befejez dött. 81 Nyírbátori Ipari Park Nyírbátorban egy h ház és egy hatezer négyzetméteres ipari csarnok képezi a meglév létesítmények kínálatát, emellett még zöldmez s beruházásra is van lehet ség. A parkot iparvágány szeli át, a teljes közm kiépítése 2000 végére várható. A parkban már 17 cég ködik, közöttük fa-, bútor-, cip , textil- élelmiszeripari, agrárkereskedelmi vállalkozások találhatók. A helyi önkormányzat a legalább 50 f t foglalkoztató vállalkozások részére 10 évre mentességet biztosít a helyi adó alól. Tuzséri Ipari Park Vállalkozói alapon hozták létre a tuzséri ipari parkot, ahol a rendelkezésre álló 600 hektáros területb l 121 hektáron már m ködnek cégek. Ezek a kelet-nyugati kereskedelemben vesznek részt, többek között fafeldolgozást

folytatnak, illetve szállítmányozással, raktározással foglalkoznak. A parkban a keskeny és az Ukrajnából érkez széles nyomtávú vasútvonal találkozásában nagy forgalmú átrakóhely m ködik. A továbbiakban a foglalkoztatottság érdekében szeretnének iparvállalatokat is betelepíteni. 82