Földrajz | Térképek » Érd térképe és rövid története

Alapadatok

Év, oldalszám:2000, 1 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:87

Feltöltve:2008. április 16.

Méret:291 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

U. . u. u. a u. u. lák Su ly gá Da c se t Me u. Hamzsabég u. tér Minaret ny u.adi u. ge ne u. ó Ar at re ik . pá ry Csó nak ai u. út Ko u. cs a Sz Sziget m u. Érd ÁR Ró LN Szent Mihály reb- . tér Geye k l . u. ak Ke . rcs r Tá na u . u. ro k Bo Eke ék u. ria lvá Ká ély M u. Kö RÓ t k. él ÚT MAI Me cse t k. el Kerülõ u. ede u. k Százhalmok (Földvár) 0 U. u. u. MO Szapárykastélyrom Mer u. ly sté . Kua. u u. Kálvária-hegy õ atta u. tak -pa bor Tal a bor út D u n a u. anna Su gá r u. U t u. Gá Hõsök Ó F A L tere Já k. ro a m p k. Ka k. a sz ár a nt K a Ken K gy la ko Is . k g . e k Ny Kerül mb Tetényi út a zs ró sin rc Po u. c sz Ter a na Tár út u. . . s u Csordás u. z ás n Ka z ö k ikó Cs u. halo Hu fA ttil U. G. YI ON RD GÁ ÚT Mécsv. u. Margaré ta u. u. Mályva u. BALAT ONI iom u. Tala u. Cecilia Borbála u. Berta u. u. ád pr

Po z rví Sá u. SDI Bianka u. nc re Fe Lil Kö kö u. rcsin ia u. y tó Kesken õ Vet z kö u ás r zto Pás nd Ko Szá z Ci K. Nó u. ra u. u. u. n et u. Viola S z Sz ark egfû a lá b Po Sz pr ád al v u. la Iré éb zs Re ár izs ld Bo Bé or U. v irág u. Bu U. án y ken Kes u. z C sõ s u. s batt a Tur ó s tyán s C . eu u. p sa nd to áb ár lû ve Bo G Alad a le rs Há Ka da rk u. ki ele gt Ag C Ká rm Fu en rm tõ in t ye kn Ké án yk a lû M Le u. ad Ar u. en k u. esz Cs ly tá t us M u. ko ERCS I Ádám a Há rsf u. u. u. u. i ny Ügy vívõ u. Ágoston u. Gy e lag u. r on u. ya Ga u. nfa ert yá Gy u. ác Ak u. ri Bi u. u. ye fa sz ten Ge u. u. u. u. Alm u. fa u. Er Lo u. nc u. afa Avar u. a af Al m Kass u. Körmöci Korponai Tücsök u. c Lu u. Áf u. M u. u. on ya as ny ya on Áf ha U. oh og u. yoró Me fa gg yfa M u.

áln a u. M an u. dula fa M ak k u . Lu ga su . a Mo h u. u. sor rdõ óe Als i u. u. u. Komáromi Be ned ek Na s u. poly e To bo z u. u. Szilfa Alm afa nfa atá Tü sk ag ón i u. Ma h u. sfa nc Pl u. ko egi Kalo óka u . ÚT fa a írf Ny TI IN u. Somogyvári Ár Ká ly u. hás s ito u. us u. u. rõ ep Ny ár Na ra ó árt gy rék Ke Ká rp u. tik u. ys mé n Ké u. ys ep rõ Ko vá cs Ké mé n Kolozsvári Es u. u. u. ce u. s ve mû u. tasz ER CS I ó u. u. Ku b ve zõ Kõ u. ó M. M u. s iku u. DIÓ Dóz Sz u. há Szá zha lom u. k Bara-dûlõ i Külsõ Róma Vetõ Bo s ikó Cs k u. Bara-árok u. FÕ y örg Gy sa Jó zse f A. u. jtár 47352 ta pa lák Állatvásártér U. u. Rövid T em etõ s Széle Ju e nyi u. Õ LS FE u. 23/ Akasztó-domb u. ina u. u. A. ef . zs u ú E73 Jó 70 6 Judit d Teté Ed a u. l u. u. 2030 . U. gy tin sz Ju ö Lajta u.

u. u. a Su J 6 Fazekastanya f u. u. d rná u. u u. u. E73 au Ern réz Te u. a - est dap Bu 6 u. a U. e i-h cs Bé u. Irm la bel Iza a ztin Júlia õ E73 ÚT u. u. 6 u. u. u. u. U. u. Száva Apály BUDAFOKI u. na Ilo Jolán u. E73 a lõ kül Kü u. rös Kõu. rka Keu. s po Kau. ly Ipo . u ágy tob Hor u. u. ród mo Ho g nsá Ha He Árva u. u. nka u. Ja u. lia rné Ko z s lyá Gu u. t u. u. u. ika n Iré e Lapály u. u. u. u. lga ram Ga Ga ram Ga g Bodro na Berez yó Béga Berett . Cs. u u. Nagytétény-Érdliget v.um Nagytétény-Érdliget u. os Arany Latorc al ed M u. a s er Lendv Marc Maro Morva u. u. Barca Dráva Tisza ÚT Csilla u. 70 u. u. os u. Arany u. u. u. u. va u. Onda u. u. Néva u. Néva rond u. Ko u Mura t Sárré Sárd Laborc u. Olt s u. u. U. d Nyitra s u. Náda u. VA DL ÚD u. út . u. u. u. u. u. li né r Júlia m út

tag u u. ely u. Er r Ko u. Gulyástanya e P E S T B U D A Zápor Zuha u. i u. u. Zala u. u. Kin ga ella u. Giz u. J . a u n ka ra u. Kláu. ssz Szõlõk alatti dûlõ u. Láp u. Sás Nyárá u. u. a u. s Tölté u. Néva Túr Topoly út Za pán sz ki u. ny só Vi Zsilip u. Patak or ab Zsil Csem Forrás tér u. . té Te g Ér u. u. yú tt Ha u. Zsitv.a u Vá u. va Zagy u. u. u. u. u. l Ta ly rká u. z T u. ke yõ földi pu Bp.-Kelen u. u. g Te u. u. Un E u. Holló z s ra Til nt Pi u. cs u. ó ink u. u. y án Ha ej u. a s . C u ny ó íg R u. u. g alo u. rcis el ef N u. án té Má k. u. m a DUNA Rábc Ráko u. Sárd u. Sajó sk o Pir Szakorvosi rendelõintézet Ildiku. Szõketanya i egy sh Sa Diófa lm Ká th u. ár Gy M. de Fü u. á rm Sá u. rj lka Za irózs U. Zapán Cs Pré szki ap s zá ru Dau. lya Guó. mb la Ga u. réb Ve Ná iro

d. kos mo út Ho iks TO LA BA U. u. u. u. Õsz Hé Törpeman rics dula F. M ÁR sz 400 m 200 NI t es ap u. zte Es et éb zs Er E u. u. u. e es Em lka e t E u. ma Bella u. a Nõ Ú O rc u. Tállya l Tarca ÚT u. ula rág pvi Na T G pió Tá u. u. Pa u. Ell u. u. jka u. Ágota u. Em ilia Em Õ LS FE na Ilo dit u. SÓ AL Enikõ u. dt u. Béke tér Aranka ira u. Elv Antónia u. Anna u. Angyalka Emõke u. u. Adél BUDAI u. Rima Szinv. a u os Sza.m u ia án el M Márta Malv Mag. u u. Kálvin ÚT tér Sajó zala u. S Ágnes Érd alsó vá. es Séd Sió rd u. u. hi s Teme Rába u. Seb u. u. Mária Nóra u. Matild it u. Marg ella Marc u. in u. Aba Érd felsõ v. m u. u. sa óz inr rcs ng u. o P á szp u. Pu . u. u u. u. u. Széchenyi tér sz Érdliget v. m u. t or ihály Sá 1:15 000 0 T Ú d Bu ály Siru. ly go Ba CS s PIPA u. inu tu Org o I na u. u. etefû TONI

BALA rbara án R Pem u. Reba u. rics Hé . u ip Tul s ti bel Áko. An la Á u. u ta u. Á u. A l u nyo nd su . . u. u. Ajto ny ol nd aM u. u. Erkel F u At d GY u. õ rd Fü u. U. u. a ed ez zsa I ON AT L u. ény pk Ró L BA lin n Ka u. u. ey u. u . u u. r tá u. u. tak u. F. y- y s k R. c j sz u. Ba ilin re u. ZsEnd lcs os u. . Ha õu ny Fe . u. u u. aj Árv nyh alá Pa Kö am Sz s ro a u. u. D u. os z án 70 T a Ma a b Rá D. u. u. Hóvirág R Ric Álm Zs Sá kö n Vi Zo lt u. s z Tis áv Dr Sárgaróz sa u. u. u. sin óc mK Ko övi ró z u. u. u. u. p Tom Eskü lán Jo öz k u. D DI Árpá u. Ho b u. U. u. u. renc t Fe u. U. Jó ka i u. u Ida a olin Kri á élib yalja u. N JÁ I D ÓS u. Lisz õr Ellenu. u. F eket e Sas dû l õ H eg u. u. Ba Szõlõk fölötti dûlõ u. ó zia rág u. y . su láz Jáz u. sa lla ka min int u. u. u.

MIHÁLYTELEP Pillang u. u. nyhaj alá Árv rten gvi lka ran u. rg la k u. u. . va É u. t ür f na mi Ka u. ni Pá I u. G ÖM yõ ÖT sony zõ k Ta H TÖ in tal Tó ISTVÁNTELEP fû u. m io Lil at u. rm Z. y Ha ál d Ló Ko u. u. kk u. p zsó Jác u. ót r Ba ku Muskátli i ka Jó Érd (közép) U. 70 u. T Fõnö K. u T. u. u. rj Fü Ho Ha õd n vi Er u. yö yu t in oly g Fo icabogár Kat u. u. Em u. G en Ka u. u. ek AI s cs ölgy út Li V ge ts Ke zé se pe rûf û u. ag ed l Bá Ka Kar mb Dou. U. F. R. Jókai se yi in Zr köz FI TÕ E P u. Hom ok b u. ány u. a a b a r Cs bo á G Homokbánya Ko u. al Isz u. úz B lnok á ap u. . us u u. u. u. ek El G ó I. Dobu. u. ály Mih u. u. õ Terveuz. TISZTVISELÕTELEP Mók olya Csom jna ba Ha d u. u. u. arty tézõ u. In lõ e vis s Kegyeleti emlékhely u. szfû u. aná ér õm u. Imre u. ösm k Elnö k

u. p Ké so ác u. Ikra u. eg d en Hivata U. N SÁ ág Csa Cs Ed kos õ ách iel Vör Írno u. R ro virá Ú BUD na Tó DO a Búz u. . gu Józ u. Du u. a u. DIÓSD u. Ínfû u. Szabadság tér . u. as arv Sz vir u. Domo Dezs u. Dán u. dó Elõa. u ÚT eu u. Õzike sz irág . Ibo. u Iglic u. B U. k u. nd u. i F ok ürdõ rn Tá út K uty av Kutyavár u. ári ktu Hóv BA u. u. Tüdõgondozó n Ta r ká Tit u. k Ka u. u. y Is u. . Tan. u . ztv Tis u. ÁCS TOLM hn c Te t ná kö Thö Fõnö u. lno Tol s iku u. lan Mad nyi án Alisp . u. Õ Z GY ó Baju u. ol . u. op ér nõ re ly Im tván hor velõ Köny u. u. ós d Tu u. u. Er B J s k sz u u. e u. ta er s áno u. u. O Bír u. u. Dénes Bikav zse gy. Felü u. ó ljár Elõu. óu Tolmács u. u. Cs a nk Ber adi EN Huny G . Á u BO R Bát Boro r u. r Be S Tü Berza-kert u. é mb Tár Gyö u.

nok i ér AJO no lia u. es Mik . K. u u. cá cé r HL nc jd Fa Di KI Rák s rvo JE u. HL u. lm. Fogau. u. r Gépí nok Gya koru. ny u. n cá Érd vá. Fa u. n tvá u. u. gá u. u. Fá . YÁ s áno s nt I jos y La u. ihály alo üle j köz lu ály u. ny J Sze Nag ály s kir sy M kác u. Cs em Fül k rnö Mé u. em u. te UT OSS K U. BE T Ara u. U. u. yá Mát Mun u. G. I E C N u. ly u. u. - Velencei-tó ÚT ke tyõ Pin ó u. rig rga . Sá u é reg Se u. u. u. SZENTILONATELEP 70 Martonvásár ály Sir u. cán Fá glic Stiu. m s Sa sirta agá ó lyû Vé Pac Pap ajk u. ly va se Ke u. rc VEL u. de u. u. ere iF ócz E u. u. ári Sz ja Hé r Ka ul r Tu lyo Só u. se Holló tér u. ári Kan Kan VÁ ÉR H ó Holl u. e yõk u. Pint ya RI FE rka Sza jú Var u. u. á. v ok Csóka u. u. u. u. k Ka ÚT kály v k uk rk a u. H Har ály T ta

Hiva Eszperantó u. tér Ügy ész u. Hírnõk Díjnok u. u. G Pá l u. Kise állatImr ly korház ö hök lnok u. u. Kán ke cs Fe Öly gy u. alo Sz bá u. or a nk u. u. u. u. u. P M ig renc k Rá Mih õfi S Pet u. u. oly r ru E L kó Can Bag ke Cin u. Csé z Csí ic Bíb Da E u. Tá m Gé a cs ár . Sz u TÁRNOK rn u. U yázó Felv iFe ócz gorE El u. rtP é l l e é u. R köz oly arty or ánd N iF cz nie ösm A Szent László tér enc er Bag ö Böl u. at u. g n Bi T J nos i Já yad Hun p u. Cson a õ Fá . út ád õd án L u. oly or ó ák ika mb a cs á lik t- Ú S KOS u. lya Kó Pe kú ris Ha u. ca Ru sa ac dk . Va u ZÁ ok M Túz Só OR I s Gó u. D DLÚ VA u. is Har yú Hatt sök Vöc Töröktanya m Gé IMRETELEP U. u. u. El il u. r b ók a so u. u ár yo G Csan álm nos U th K y Já C szá ran u. A enc éza S Mik ny

ppá yi G Bag u. u. . L UTH IN u. u Miklós . u. Vör t n Ko don u. U ánd Pet Dá n me Fer u. õfi S u. e. m De u. ú lcs Bu Em u. Ko e kF y u. ly rge Ge u. Gár ác n s Ig Deá rg u. ly k Deá u. c ren IM yö ve Ke u. T R G K u. s ovic Dávid or u. de en ikló rtin u. un László án ály álm Mih rály jos s ki csy sK s no Já ich an VÁN IST mj Da ZENT S tyá nká yve y La Má Mu Kön Gé u. Ma u. u. le yi M T u. la ba n u. be ere József G u. u tér Lor án d Ke Zrín ed u. jó P O S T Á S T E L E P za Nag u. u. u. rka tói Lip aho U. i Ká ok lm án rKn á T á ro ly u. ia ics Gl u. er án u. u. szn u. i u. Tárnoki os u. Ez i árnok re okiJán Aszú tv i rad A u. u. rn Tá u. Jen õ u. Kra u. u. Tárnoki Aradi Komló Mátra B i Korompai u. zeg Fátra i ny ako árki Is B Kés m Kõs ai Hu yu u. u. u. u. Ászok u. U. út

G u. H Tátra u. ri iha u. ty u. Ba Im u. u. u. u. út u. u. r r Bakaulo . u. io Év ny n rjá jto . Bo u u. Fá a i lus ad Gl u. u. ád Borszéki u. Bik u. gr u. u. u. yalja u. ilv Nó u. De a rk glá . Bo u Csics Fe Szír u. t Fo u. . i rcefû ta ói u. ina vé u. u. u. Heg Ha ra t sz am ml u. u. du lgy en rm do u. u. org Ge u. Sz Sz So r . rfe Sá u. sz Sau. yi ál di i B u. u. u. lle u. u. u. u. sz Kárpáti ni ná ki zé s or Lú ónia ön u. . zs e r lé Peu. yig el n c B e n u. Vi ada V g ki cs BA ük on izlin J B yi R CS i ó D s YRe ó on. as ZS lló ty orHt Br ez IL Ote Op or. Czabai-kertR IN át i SZ eg éc KY Ra i d i na d i zá u. ks Bi Na i ri sé nc s Tu s u. i yi ki tó i y ön rz Bö u. yó rán se Lip vá e Tr rcs t Si sn Mu ec EI u. CS u. LÕ M õi i u. Gy u. u. oz u. dr en da h u. Cser há er Cs almi u. ép lér

ceFl Ilo n i V ac n éli Ciklámen ka a u. u. Beg lia Dá Al só vö u. u. Sz a R Sz r To si Tö mö Tö u. u. ai Bazsarózsa u. sf ru i ec lm U. u. i nc bá o Cs Cserhalmi dn Jávorfa u. éd C r Se Cs u. u. u. r Ra a fa u. ko u. u. ói g ur u. ág vir gy r Bo ág vir zû u. ûs Gy u. di ös öly m un rk rg Ür Tö u. i Bu ka t To rá u. ba ke ni ür õlõ od Sz Sz or . u . iu án u. m a Av u. Jegenyef u. fa Cserje tro a Bo ári u. i ai út rás i y eg Juharfa u. fa u. ogyv ci Börzsönyi u. u. Ci Dió oly ck fa rb ra u. u. Bodzafa tér ó Bo Ba fa ye gy Es ist mit den beinahe 50000 Bewohnern die größte Agglomerationsgemeinde des Komitats Pest. Das dem Neandertaler Urmenschen ähnlichen Lager, Erdburg aus der Bronsezeit, der römische Weg beweisen, daß es schon früh bewohnt war. Nach der Landnahme gab es in der Gegend mehrere Dörfer, aber ständig bewohnt war nur das Altdorf. Érd hatte

in der Arpadenzeit mehrere Besitzer: Waldheger, Waffenträger, die Familie Berki und die Abtei von Ócsa. Auf dem Gebiet Érdliget ließ König Matthias das Schloß Kutyavár /Hundeburg/ bauen Zum ersten Mal wird Érd- als Erdu- 1243 urkundlich erwähnt. Der erste Gutsherr war der Kapitän aus Preßburg András Sárkány, der in der Schlacht bei Mohács starb Im Juli 1526 hat Ludwig II. die Donau hier übergesetzt, von seiner Frau auf der Insel Csepel Abschied zu nehmen Daran erinnert das LajosDenkmal aus 1926 Im 16 Jh gehörte es den Türken, die hier Bretterzaunburg, Seraj und Moschee bauten, die Minaret ist heute noch zu sehen Am Ende des 17. Jh-s wohnten hier außer Türken Kroaten, Slowaken, Deutschen und Serben Von der Familie Sárkány bekam es die Familie Illésházy, dann im 19. Jh die Barone Sina Sie bauten das Schloß Illésházy im Neorenessaince-Stil um, das dann die katholische Kirche bekam und das Zentrum der Volkshochschule KALOT wurde hier untergebracht. Das Gebäude

ging nach 1945 zugrunde Érd wurde 1772 zum Marktflecken erhoben. Nach dem Überwasser von 1838 wurde der Teil Újfalu/Neudorf /gebaut In den 1930 er Jahren wurde es parzelliert- so ist Parkváros entstanden. In den Stadtteilen sind viele Kunstdenkmäler, geologische Gebilde, Pflanzen, Reste alter Wälder aufzufinden Seit 1983 befindet sich im Zentrum der Stadt das ungarische Erdkunde-Museum. Die Infrastruktur und Verkehrsverbindungen mit der Hauptstadt sind gut yi Ében r u. ói lg Sa Som õi br De i ri Ig git r Ha With its nearly 50 thousand inhabitants its is the largest agglomeration settlement of Pest county and environment of Budapest. Excavated hunting-camp of the Neanderthal man, motte from the bronze-age, Roman road prove that it was inhabited for a very long time. After the Hungarian Conquest there were several villages on the area, but only the present village has been populated continously. During the Kings of Árpád-house it was owned by several landlords:

forest-guards, armigers, the Berki- family and the abbot of Ócsa. King Mátyás built a royal castle on the todayÉrdliget-part of the village (Kutyavár - Dogs Palace).Érd was was first mentioned in the register in 1243 (Erdu) First owner of the village was Sárkány András captain of Pozsony, seneschal, who lost his life in the battle of Mohács. In July 1526 King Lajos II crossed the Duna here to Csepel- island to say farewell to his wife. The Lajos-monument erected in 1926 reminds to the event The new owner, Turkish Hamzsa-bey built a picket-fenced fort and a seraglio (castle) in the XVIth century. Later the Turks built a mosque - its minaret can still be seen today At the end of the XVIIth century beside the Turks Croatians and Serbians, later Germans and Slovaks settled down in the village. From the Sárkány- family the village went to the Illésházy- family, later it was owned by the Sina barons (XIXth century). They rebuild in Neorenaissance style the Illésházycastle

which owned by the Catholic church was the KALOT popular academies The building was damaged in 1945 then it perishedÉrd became a market-town in 1772, the flood in 1838 destroyed hard, then the new part was built. In the 1930s there were large morcellements Parkváros was born then. It has been a town since 1979 There are a lot of monuments in its districts On its territory rare geological alluviums, plants, protected plantations of old forests can be observed. The Hungarian Geographical Museum wokrs in the centre of town since 1983 The infrastructure of town is developing steadily - public transport to Budapest is favourable. õ d r lg n sz a fa oly ko Bo S O Bo vö a ók a lsõ Égerfa u. r Bo u. u. Fe Cs e m ói R u. u. u. lg rb u. u. tro Ci KY Sa Bo e rme irág v Vad ÚT e ny rke Be fa u. zk ibi R u. a s ve Cs ny erf Fe öz Bo a kré k taf a Ci tro mf a u. u. SZ IN IL k gy u. re S -Z i ec I TA kó vá u. u. ár ke Ibo

Írisu. lya z u. ön kk Bü u. SY JC lm e y ett u. u. u. lói gv Un ec u. õfa erf u. Da oc es u. r Ve u. ny fa Á e Cégényitanya u. szméte FoKö lyo nd ár Körteufa . y u. BA tõ Se Á OV u. Fe Ep mf r To m Te z u. Zengõ u. Kökén U. sz u. SZ vai fa u. S ge sz õi di ri ki sz án p Za e TöltikÁ. s u zo k u. For d u. án at Pl Re u. ge u. ert Kisk ár u. Ér or Bar nc So V K Dé zfa Fü nd va fa Fû u. u. Margitliget u. os ack lyo gy sfa ra - Törökbálint - Budapest Cse E. fas ler Rös Tis z Fo u. fa ró ttony i Dió S u. egy h zõlõ u. u. õ Sz út S R Pu út i zk öz ns rk z pá llé Za nce ár kö d Vi Ká útja ye TÁRNOK A út lõh u. Na y lsõ vö lg yi Fa u. dr en Sz ri u. u. Újh egyi ng ö ilfa ír Ny g Dré u. vá ér Fü Pi n u. ce ok ok t rn on Tá özp K á sv Zilahi a u. TÁRNOK-ÖREGHEGY át Ó Só SK sk

ÚT út I D u. Újhegyi u. ely ná i s óz u. . F.mu ar rádi yom u. rka yi g he egK Ör ert b Zal agy tel ló év Füzérvári u. Öreg-hegy . 169 O ai i u. Fülek g Vise Zól Kövir da Ka Kökörc sin . ó u TÖ ári s Tu u. . Bérc u n to la Ba B Sz ÁL KB RÖ i Tör c y u. lg osás vö Vízm Fu nd ok lia u. u. Orom Csúcs u. i Szig D etvá ri Frakn k em ÚT u. öz ny é év u. u. n Frak M7 u. Bérc u. alm Dr kei õ u. Barlang Kõh r u. rv ge u. P égely E71 u. i rvár c Vere Hollók Sziklás vgy. si ara Fog u. dá B. J t a u. tó Ká Sz il u. mí I E u. etõ u. u. au. S út u. Ege u. i rvár Ege Archeológiai terület u. Ajnácskõ sz ná Ak õ Fe Tö u.lgyf afa u. lõ ÚT K ÓS úti Só sk u. okli rlát i Szirtes õ kei d Fun o Vih rád F Csókak u. õ ere ég Si zó sz A u. ti Sóskú út c Vere u. u. eg Vis u. ci in elv u. õ

én He pé K út u. u. . su irto F u. Detrek Sz Gé u. u. agó Far Ak ó ltoz Írottkõ Sz u. to fal u. nász u. kõ los tel ed O AR IP u. ágó Asz los fa Asz . óu oz falt ta Asz Somos Sz u. zta As R u. Kõrisfa kás Érdi csomópont A s Alsó erdõsor tõ Fû U. u. u. P u. Kö rûs Kö s u. u. u. u. Ács lõ u. ige zö u. Bá o se ác Sz sz nyá gos erc õ g M0 Te k Ta k a N Falvitanya õ õsor u. etõ mun zõ tõ Fav ó Sz tos ka La ég s aro Fuv Föld ye Fén u. Fes u. u. nár oz eton úti Sósk Tö rök u. u. zo ló Me ste r Má én s igá Cs u. u. u. u. Bog Bád bá lin t st pe Tö r u. u. z ze ré s Mû Mû s Sz u. oló Burk fed öv u. B Bu lin bá ök u. tõ ve ze Na ps zá m os Ny om C Te tõ rd Alsó e s aro u. koló Bur t- u. u. sz S z Fuv sis tõ s illé Cs u. ó l zo Fel s u. õerd U. u. Tím Vá u. ár Vé ujár s

. u.nök u. u. r da u. tár sz va Ol dá O u. s pé Gé AR IP õ yez u. VÁR Virágtanya M7 eg e u. s u. kás un Fén U . u. Fû zelõ á Búv SÕ E71 Üv uke Dar FEL i u. ldm Fö ó Foun. tõ Fes ágó kas Fav e Faz os ály terg es ész Fûr u. hegy S O AR IP os var Fu õ u. Esz József-hegy nt Ö f Józse . su vö Öt õ t öv Közel 50 ezer lakosával Pest megye, egyben Budapest környékének legnagyobb agglomerációs települése. A neandervölgyi típusú õsember feltárt vadásztábora, bronzkori földvára, a római út bizonyítják, hogy területe igen régen lakott hely. A honfoglalást követõen több falu is volt itt, de tartósan lakott csak a mai ófalu lett. Földjét az Árpád-házi királyok alatt többen is birtokolták: erdõõrök, fegyverhordozók, a Berki család és az ócsai apát. A mai érdligeti részen Mátyás király kastélyt épített (Kutyavár) Érd neve oklevélben elõször 1243-ból

ismert (Erdu) A falu elsõ nagybirtokosa Sárkány András pozsonyi fõkapitány, országbíró volt, aki a mohácsi csatában vesztette életét. 1526 júliusában II Lajos itt kelt át a Csepel szigetre feleségétõl elbúcsúzni. Erre emlékeztet az 1926-ban felállított Lajos-emlékmû A XVI században a török úr, az új birtokos Hamzsa bég palánkvárat és szerájt (palotát) emelt itt. Késõbb a törökök dzsámit is építettek - minaretje ma is látható A XVII század végén a törökök mellé horvátok és szerbek, majd késõbb németek és szlovákok települtek a faluba. A sárkány családtól az Illésházyak birtokába került a falu, késõbb a Sina báróké (XIX. század) lett Õk építették át neoreneszánsz stílusban az Illésházy kastélyt, amely a katolikus egyház tulajdonába jutva a KALOT népfõiskolák központja volt - az épület 1945-ben megsérült és utána elpusztult. Érd 1772-ben mezõváros lett, az 1838-as árvíz erõsen

pusztította, ez után épült fel az Újfalu-i rész. Az 1930-as években területén nagy parcellázások voltak Parkváros ekkor született 1979 óta város. Kerületeiben számos mûemlék található Területén ritka földtani képzõdmények, növények, régi erdõk megmaradt védett facsoportjai tanulmányozhatók. 1983 óta a város központjában mûködik a Magyar Földrajzi Múzeum A város infrastruktúrája erõteljesen fejlõdik tömegközlekedése a fõvárossal jó Zimándy Ignác tér Isk ola TÖRÖKBÁLINT pon Sz s vö Öt Csalogánytanya mó õ Érd Y. U DÓZSA G M0-M7 csomópont fed cso TIHANYITANYA 1 -M Te tõ M0 Róka-hegy . 265 1:15 000 200 400 m