Informatika | Számítógép-architektúrák » Mágneses háttértárak

Mágneses háttértárak Adataink, programjaink hosszabb idejű tárolására hátértárakat használunk. A háttértárak a szg kikapcsolása után is magtartják a rajtuk rögzített adatokat.A jelenleg használatos háttértárak működési elve lehet mágneses és optikai. Mágneses elvű háttértárak: -hajlékony lemez (floppy disk: FD) -merevlemez (winchester, hard disk: HD) -mágnesszalag (streamer) A lemezek fizikai felépítése: A hajlékony lemez és a merevlemezek mindkét oldalán a mágnesezhető felületen az adatok koncentrikus körök mentén helyezkednek el. Ezek a sávok Minden sáv azonos számú további részekre, szektorokra osztható fel. Egy egy ilyen kialakított szektor tárolókapacitása 512 byte A lemezeken mágnesesen tárolt adatok olvasását, illetve az információk lemezre írását az adatokat tároló oldalak felett (illetve alatt) sugár irányban mozgó író/olvasó fejek biztosítják. A fej sugár irányú mozgása közben a lemezek

állandó fordulatszámmal forognak. A hajlékonylemez: A hajlékonylemez műanyag alapú korong, amelynek felületét mágnesezhető réteggel vonták be. Ez a bevont korong egy műanyag tokban helyezkedik el. Néhány éve még kétféle méretű lemez volt használatos (5 1/4" és 3 1/2"). Napjainkban már csak az utóbbit használjuk. Ennek a legáltalánosabb tárolókapacitása névlegesen 1,44 Mbájt Az ilyen lemezeken DS HS jelölésekkel találkozunk. Ezek jelentése: DS: Double Sides (két oldalas) HS: High Density (magas írássűrűség) A lemez logikai felépítése: 1. Betőltő szektor (boot szektor) 2. Állomány elhelyezési tábla (File Allocation Table - FAT) 3. Gyökér könyvtár (Root directory) 4. Adatterület 1. Betöltő szektor: A rendszer indítására alkalmas lemez esetén ebben a s zektorban helyezkedik el az a p rogram amelyik a g épet működtető operációs rendszer operatív tárába töltését indítja. Ezen kívül ez a szektor

információkat is tartalmaz a lemezről (szektorok száma és mérete, FAT-ok száma, gyökérkönyvtár bejegyzéseinak száma, stb.) A szg bekapcsolása után a BIOS a herdvereszközök tesztelése után ezt a szektort keresi. 2. Állomány elhelyezési tábla: Amint láttuk a lemez szektorokat tartalmaz. Az adatok tárolását csak úgy tudja megoldani, ha az adatokat szektor méretű részekre szabdalja, és ezeket a részeket egy egy szektorban helyezi el. A feldarabolt állomány egyes részei nem biztos, hogy egymás utáni szektorokba kerülnek eltárolásra. Gondoljunk arra hogy a lemezre folyamatosan helyezünk el állományokat, majd ezek közül néhányat törlünk, majd ismét írunk, és így tovább. Az írás során előfordulhat hogy nincs egymás után annyi üres szektor, amennyit az állomány igényelne, de szétszórva van elég üres szektor. A FAT az állományok darabjainak sorrendjét tartja nyilván, ezzel biztosítja a szétdarabolt állomány

összeállíthatóságát. 3. Gyökérkönyvtár: Minden lemezen elhelyezett fájlhoz és alkönyvtárhoz tartozik egy 32 bájtos bejegyzés, ami töbek között a bejegyzés nevét, kiterjesztését, tulajdonságait (atribútumait), a hozzá tartozó kezdő cluster* sorszámát, és az állomán méretét tartalmazza. *: Az operációs rendszer úgy dolgozik hogy bár a lemez 512 bájtos szektorokat tartalmaz, az állományokat több szektor méretű részekre darabolja. Pl 2048 bájt méretű részek esetén 4 szektornyi részre. Ezt nevezzük az állomány elhelyezési egységnek, idegen szóval cluster-nek A merevlemez: A lemez alumíniumötvözet hordozóra felvitt mágnesezhető réteget tartalmaz. A égmentesen zárt házban általában több, de legalább kettő, egy tengelyre elhelyezett lemez található. A légmentes zárás a szennyeződések bejutását akadályozza meg. Az író-olvasó feje a l emezek gyors forgásából eredő légpárnán lebegnek. A lemezek állandó

3600, 5400, illetve 7200 percenkénti fordulattal forognak. A lemezek szerkezete a hajlékonylemezhez hasonlóan sávokból és szektorokból épül fel