Gazdasági Ismeretek | Pénzügy » Pénzügy kérdések és válaszok

Pénzügy kérdések és válaszok 1.Mit értünk árupénzen? Az árupénz szerepét olyan áru tudja betölteni, amely értékálló, osztható, könnyen kezelhető, megfelelő esztétikai tulajdonságokkal rendelkezik. A pénz fejlődésének 3. Szakasza, valamely közismert áru(k) a csere közvetítője 2. Melyek a pénzhelyettesítők? Klasszikus papírpénz, váltó, bankjegy, bankváltó 3. A mai pénz lényege? Belső értékkel nem bíró, mesterséges, teremtett eszköz, melynek gazdaságba való bekerülése (teremtése), illetve onnan történő kikerülése (megsemmisülése) csak a bankrendszer intézményeinek segítségével történhet. 4. Ismertesse a pénz funkcióit! Elszámolási eszköz-értékmérő eszköz: árak, árarányok meghatározása. Csereeszköz-forgalmi eszköz: árucsere közvetítése. Az árumozgás és a p énzmozgás egybeesik. Felhalmozási eszköz: az ideiglenesen felesleges pénz felhalmozása, megtakarítás, a pénzzel későbbi

Szükségleteket elégítenek ki, vagy a pénz hozadékából jövedelemre tesznek szert. Fizetési eszköz hitelpénz: elválik az áru és a pénzmozgás egymástól- adós- hitelezői viszony jelenik meg. Vásárolunk és később fizetünk, vagy fizetünk és később kapjuk meg az árut 5. Melyek a pénzteremtés módjai? Két fő módja van: 1.hitelnyújtás: közvetlenül vagy közvetetten értékpapír vásárlással 2. külföldi fizetőeszköz (valuta, deviza) vásárlással: a deviza belföldön nem minősül pénznek, de ha nemzetközi fizetőeszközt ad érte, akkor növeli a kiáramló nemzeti fizetőeszköz mennyiségét monetáris politika közvetítése 6. Mit jelent a pénz időértéke? A pénz időértéke úgy értelmezhető, hogy egységnyi jelenbeli pénz többet ér, mint egységnyi jövőbeli pénz. Azt, hogy mennyivel többet, azt az egyének időpreferenciája, a befektetési lehetőségek (várható hozamok) és a várható infláció nagysága határozza

meg. Az idő értéke kifejezi: 1. A hozamkövetelményt, amelyet a rendelkezésünkre álló pénztől Elvárunk 2. lehetővé teszi a különböző időpontokban és nagyságrendben ki- és visszaáramoló pénzek összeadhatóságát 7. Mi a nominál és az effektív kamat? nominál kamatláb: egy adott pénzmennyiség után egy év múlva milyen összegű pénz kap vagy fizet. effektív kamatláb: kamatos kamatozással számított éves kamatláb, a kamatot az alapösszeghez hozzáadják (tőkésítik) és a hozadékra is kamatot számítanak. 8. Mi jellemzi az egyszerű és a kamatos kamatozást? 1 Egyszerű kamatozás: a kezdő tőkebefektetés összegére számítják a kamatot (mindig ugyanarra az alapösszegre számítják a kamatot). Így a pénzünk a lekötés időtartama alatt lineárisan (periódusonként azonos összeggel) nő. Kamatos kamatozás: a kamatot az alapösszeghez hozzáadják (tőkésítik) és a hozadékra is kamatot számítanak. Így a lekötés

időtartama alatt a pénzünk exponenciálisan (periódusonként azonos ütemben) nő. 9. Mit értünk a pénz jelenértékén és milyen tényezők befolyásolják a pénz jelenértékét? Present value egy később várhatójövedelem, pénzáramlás mai értéke, amit a várható jövedelem diszkontálásával kapok meg. 10. Mit értünk örökjáradékon? Örökjáradék: olyan pénzáramlási sorozat, amely végtelen számú tagból áll és a tagok értéke megegyezik. Például vásárolhatunk egy kötvényt, amely után a kibocsátó nem fizet kamatot, a kötvényt nem vásárolja vissza, de kötelezettséget vállal arra, hogy évente, meghatározatlan ideig, meghatározott fix összegű jövedelmet fizet. Ezt a jövedelmet járadéknak nevezzük Változatlan tagú örökjáradék: a pénzáramlás minden eleme megegyezik és végtelen tagokból áll, nincs lejárata. Az olyan annuitást, amelynek nincs lejárata, örökjáradéknak nevezzük. 11. A növekvő tagú

örökjáradék képlete? És annuitás jövőértéke? A növekvő tagú örökjáradék: Olyan pénzáramlás – sorozat, amelyeknél a j áradéktagok állandó ütemben (g %-kal) növekednek, és a sorozat a végtelenig tart. PV=C/(r-g); C: járadéktag, 1 évvel ezelőtti érték, r: kamatláb, g: járadéknövekedés Annuitás: állandó tagú járadék, amely egy meghatározott időponttól kezdődően, adott számú éven keresztül a jogosultat illeti. Annuitás jövőértéke: FVan=C*[{(1+r)n+1/r}-1] 12. Az MNB helye a kétszintű bankrendszerben A Magyar Nemzeti Bank a kétszintű bankrendszerben az első szinten található. Állami tulajdonú, az országgyűlésnek tartozik beszámolással. Alapvető célja: árstabilitás elérése és fenntartása, a kormány gazdaságpolitikájának a támogatása. 13. Az MNB jogállása és alapvető feladatai Az MNB jogállása: • Az állam bankja: a költségvetés finanszírozása, az államháztartás számlájának vezetése.

• A bankok bankja: az üzleti bankok és egyéb pénzügyi intézmények felügyelete, közöttük lévő pénzügyi kapcsolatok lebonyolítása, a törvényes fizetőeszköz kibocsátása, monetáris politikájával segíti az állam gazdaságpolitikáját Az MNB alapvető feladatai: • A nemzeti fizetőeszköz értékállóságának védelme • Bankjegy- és érme kizárólagos kibocsátása • Deviza és aranytartalék képzése • Árfolyampolitika alakítása • Belföldi fizetési és elszámolási rendszerek támogatása • Infláció szolgáltatása • A pénzügyi rendszer biztonságos működésének felügyelete • Emissziós feladatok: bankjegy- és érme kizárólagos kibocsátása 2 14. A monetáris politika lényege és eszközrendszere: A monetáris politika lényege: a pénz- és hitel iránti kereslet és kínálat egyensúlyának megteremtése. A monetáris politika legfontosabb eszközei: • Kötelező jegybanki tartalék • Refinanszírozás •

Kamatszabályozás • Rendkívüli hitelnyújtás szükséghelyzetben lévő hitelintézeteknek • Kötelező likviditási tartalék • Árfolyam-szabályozás 15. Jellemezze a kötelező tartalékráta politikát A hitelintézetek pénzteremtő képességét szabályozza. A tartalékképzés alapja: a hitelezet összes forint- és devizaforrása. Nem kell tartalékot fizetni: • A saját tőke, a céltartalék, az alárendelt kölcsöntőke • Az MNB által nyújtott refinanszirozási hitel után • A legalább 5 éves lejárati időre kibocsátott jelzáloglevél útján gyűjtött források • A hitelintézet saját munkavállalóinak ki nem fizetett munkabér után A kötelezőtartalék-rendszer által előírt tartalékkövetelménynek havi átlagban kell megfelelni, ami rugalmasabbá teszi a bankok saját likviditás-szabályozását, és csökkenti a bankközi forrásoktól való adott napi függést. 16. Mit fejez ki a multiplikátor? Azt jelzi, hogy a bankrendszer

egészében minden egyes pótlólag megjelenő pénzegység hányszorosára növekszik adott időszak alatt. A kötelező tartalékráta fékezni a számlapénz sokszorozódását. Pénzmultiplikátor: 1/t (kötelező tartalékráta) 17. A rediszkontlábpolitika A jegybank által felszámított kamat értéke: a rediszkontláb. A kereskedelmi bankok által egyszer már leszámítolt váltók visszleszámítolásával ( rediszkontálásával ). (Ezt a netről szedtem, mert a könyben semmit nem találtam róla!) 18. Nyílt piaci műveletek Az MNB értékpapírt ad el és vásárol Kamatok szabályozása: - jegybanki alapkamat (éven túli refinanszírozási hiteleknél) - piaci kamatláb (likviditási hiteleknél) - preferenciális kamatláb (támogatásoknál) - napi pénzpiaci feltételekhez igazodó kamatláb (nyílt piaci műveleteknél) 19. Kamatok szabályozása Ehhez a kérdéshez nem találtam semmit Majd utánakérdezek a tanár néninél . 3 20. A pénzkereslet

jellemzői Pénzkeresleten azt értjük, hogy a gazdasági szereplők mekkora pénzösszeget szándékoznak tartani, azaz mekkora pénzmennyiség fölött kívánnak bármikor rendelkezni. Az üzleti tevékenység zavartalan folytatása és a l ikviditás biztosítása a p énzkeresletben jövedelemmel egyező irányban mozog. Minél több a jövedelmünk, annál többet fogyasztunk, így a pénz iránti igény egyre nő. Egy nagyobb befektetés nyilván nagyobb likvid tőkével kell rendelkeznie. Pénztartalékok képzése szintén a jövedelem növekvő függvénye Az óvatossági motiváció, amely az előre nem látható eseményekre való felkészülést jelenti, nem növeli korlátlanul a pénzkeresletet. A pénztartás alternatív költsége, hogy azt a pénzt nem fektetette be, így az nem kamatozik semmit. Éppen ezért a kamatláb mozgása ellentétes irányú a pénzkereslet nagyságával. Ha magasak a kamatlábak az emberek több pénzt fognak a bankban tartani. A

pénzkereslet alakulását tehát két tényező határozza meg, az egyik a jövedelem, amely egyenes arányban változik a k ereslettel, a másik a k amatláb, amely viszont fordított arányosságban áll a pénzkereslettel 21. A pénzkínálatot meghatározó tényezők A pénzkínálat az a pénzmennyiség, amelyet a bankrendszer a gazdaság rendelkezésére bocsát. A pénzkínálatot a jegybank képes befolyásolni. Ennek az egyik módja a refinanszírozási kamatláb csökkentése, vagy növelése. Ha a jegybank növeli a refinanszírozási kamatlábat, a bankok profitjuk megtartása érdekében növelik hitelkamatlábukat. Ekkor a gazdaság szereplői kevesebb hitelt vesznek fel, csökkenek a vállalatok betétei, kevesebb pénz kerül forgalomba. A csökkenő refinanszírozási kamatláb ellentétes hatást vált ki, növeli a pénzkínálatot. A befolyásolás másik módja a gazdaságban lévő jegybankpénz növelése, ill. csökkentése, amelyet a jegybank arany,

értékpapír, vagy más vagyontárgy vásárlásával, ill. eladásával ér el Ha egyensúlyban lévő pénzpiacon a jegybank növeli a forgalomban lévő jegybankpénz mennyiséget, az egyensúly hatására arra nincs kereslet. Annak ösztönzésére csökkenti a refinanszírozási kamatlábat, azaz olcsóbbá teszi hitelét. A kereskedelmi bankok számára így előnyössé válik a hitelfelvétel, hiszen az által megnő a jegybanki tartalékuk, javul a hitellehetőségük. A pénz kereslete azonban nem változik, a bankok nem tudják kihelyezni hiteleiket. Megoldásként enyhíteniük kell hitelfeltételeiket, csökkentik a kamatlábat A gazdaságban lévő jegybankpénz csökkentése a kamatláb növekedéséhez vezet. Tudjuk tehát, hogy a pénzkínálatot a jegybank a refinanszírozási kamatláb, vagy a jegybankpénz mennyiség változtatásával befolyásolni tudja. Megfigyelhettük, hogy a 4 rendelkezésre álló pénzmennyiség és a hitel kamatlába, fordított

arányban változik. Ha az egyik nő, a másik csökken és fordítva 22. A pénzügyi intézményrendszer jellemzői MNB – az ország központi bankja Pénzügyi intézmények Hitelintézetek Bankok Szakosított hitelintézetek Pénzügyi vállalkozások Szövekezeti hitelintézetek A PSZÁF a pénzügyi szervezetek általános országos hatáskörű állami felügyeleti szerve. A bankfelügyeleti teendőkön kívül az értékpapír-, illetve tőzsde-felügyeleti feladatokat, a biztosítás-felügyeletet, a lakástakarék- és nyugdíjpénztárak, jelzáloghitel-intézetek, valamint a pénzügyi vállalkozások felügyeletét is ellátja. Tehát felügyeli az egész pénzügyi intézményrendszert. 1.2 1996 CXII hitelintézeti törvény – Hitelintézetek alapítása és biztonságos működése Cél: a p énz- és tőkepiaci intézmények működése, irányítása és tulajdonosi szerkezetének átláthatóbbá tétele, s egyben biztonságossabb működése. Az 1996 évi CXII

törvény elsősorban a pénzügyi szolgáltatások illetve a kiegészítő pénzügyi szolgáltatások végzése szerint határozza meg a pénzügyi intézmények körét és fogalmát. A pénzügyi intézmény hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás lehet. Pénzügyi intézmény a pénzügyi szolgáltatásokon kívül csak kiegészítő pénzügyi szolgáltatást, meghatározott körű biztosítási ügynöki, árutőzsdei ügynöki és befektetési szolgáltatást, valamint aranykereskedelmi ügyletet és részvénykönyv-vezetést végehet Hitelintézet: - betétek gyűjtése és egyéb pénzügyi szolgáltatások nyújtása - kizárólagos jogosultság betétgyűjtésre és pénzforgalmi szolgáltatásra - lehet: bank, szakosított hitelintézet, hitelszövetkezet A hitelintézet lehet bank, szakosított hitelintézet vagy szövetkezeti hitelintézet. Bank: üzletszerűen végez betétgyűjtést és pénzforgalmi szolgáltatást, hitelt és pénzkölcsönt nyújt,

pénzforgalmi szolgáltatást nyújt. A pénzügyi szolgáltatások teljes körét végezheti Szakosított hitelintézet: nem végezheti az összes tevékenységet, hanem a rá vonatkozó külön törvény alapján csak azok meghatároztt körét Hitelszövetkezet: cs ak saját tagjai körben végezhet tevékenységet, de a pénzügyi szolgáltatások közül nem végezhet le tétkezelést, hitel referencia szolgáltatást, vagyonkezelést, elszámolásforgalmi ügyletet, illetve pénzfeldolgozási tevékenységet. Pénzügyi vállalkozás: egy vagy több pénzügyi szolgáltatást végezhet, de nem láthat el kiegészítő pénzügyi szolgáltatást. Nem végezhet betétgyűjtést, nem nyújthat pénzforgalmi szolgáltatást, nem bocsáthat ki készpénzt helyettesítő fizetési eszközt. Kizárólagos tevékenységként végezhet készpénzátutalást, pénzkölcsön nyújtást illetve a bankközi piacon, pénzügyi ügynöki tevékenységet, illetve hitelreferencia-szolgáltatást.

5 A hitelintézetnek úgy kell gazdálkodnia a reá bízott forrásokkal, hogy jövedelmet termeljen és közben folyamatosan fenntudja tartani fizetőképességét, mert csak így tudja teljesíteni kötelezettségeit. Ez szolgálják a banküzem biztonságát szolgáló törvényi előírások Ezek a tőkére, a kockázatvállalás korlátozására és a likviditás biztosítására vonatkoznak. A hitelintézetek tevékenységének felügyeletét, a t örvényi szabályok betartását a P énzügyi Szervezetek Állami Felügyelete látja el. 23. Milyen formában és mennyi alaptőkével lehet pénzügyi intézményt alapítani? Működési forma Minimális alapítói tőke Bank Rt 2 milliárd ft Szakosított hitelintézet Rt A rá vonatkozó törvény szerint Szövetkezeti hitelintézet Pénzügyi vállalkozás Szövetkezet 250 millió Rt, szövetkezet 100 millió A pénzügyi szervezetek csak megszabott szervezeti keretek között működhetnek. Pénzügyi

intézmény működhet: - részvénytársaságként - szövetkezetként - fióktelepként. A pénzügyi intézményekre a társaságok és szövetkezetek általános működési szabályai vonatkoznak, de egyes területeken szigorúbbak a követelmények. Kötelező a belső ellenőrzés és annak részletes szabályozása, a felügyelőbizottságnak speciális feladatai is vannak. 24. A PSzÁF (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) feladataAmikor megtakarított pénzünket be kívánjuk fektetni a legkedvezőbb hozam reményében, közvetítő cégeket veszünk igénybe, nagyon körültekintően kell eljárnunk. Általában bankokhoz vagy brókercégekhez fordulunk, amelyek megfelelő ismeretek birtokában a legkedvezőbb befektetési formákat tanácsolhatják. Ezen közvetítő cégeknek nagy gondossággal kell eljárniuk, de előfordulnak olyan rendkívüli események, amikor a befektetők elveszíthetik pénzüket vagy annak egy részét. A befektetők védelmében hozták

létre a PSZÁF-t, a BEVAt A PSZÁF jogi személyiségű, önállóan gazdálkodó, a kormány irányítása alatt működő országos hatáskörű közigazgatási szerv, felügyeletét a pénzügyminiszter látja el. A felügyelet tevékenységének célja: - a pénz és tőkepiac zavartalan és eredményes működésének, a pénzügyi szervezetek ügyfelei érdekei védelmének, a piaci viszonyok átláthatóságának, a tisztességes és szabályozott piaci verseny fenntartásának elősegítése, a pénzügyi szervezetek prudens működésének, valamint tulajdonosaik gondos joggyakorlásának folyamatos felügyelete A szervezet célja a b iztosítási, pénztári, pénz- és tőkepiaci területeken működő szervezetek tevékenységének ellenőrzése. E felügyeletek elsődleges küldetése a pénzügyi szervezetek ügyfeleinek védelme, a tisztességes és átlátható piaci verseny fenntartása. 6 A felügyeletek fő feladata a különböző pénzügyi szervezetekre

vonatkozó törvények betartatása, a pénzügyi rendszerek biztonságos működésének szavatolása, és mindazon piaci résztvevők érdekeinek képviselete, akik kapcsolatba kerülnek a pénzügyi piacokon működő különféle szervezetekkel és személyekkel. Ugyanakkor megkövetelik a befektetési döntések megalapozásához szükséges információk közzétételét is. 25. Pénzügyi szolgáltatások A modern piacgazdaságokban a pénzügyi közvetítőrendszer, így a hitelintézetek (kereskedelmi bankok) feladata, hogy összehozza a gazdaság megtakarításokkal rendelkező és a megtakarításokat felhasználni kívánó szereplőit. A pénzügyi közvetítő rendszer része a gazdaságnak, hiszen a pénzügyi termékek és szolgáltatások előállítása és értékesítése – a pénz- és tőkemozgások segítése a feladata. Az allokációs mechanizmus révén összegyűjti például a banki folyószámlán a szabad pénzeket, vagy pénzpiaci értékpapírok

helyezzük, illetve hosszabb távú megtakarításokat befektetési alapokba, kötvényekbe és részvényekbe fektetjük, í gy biztosítva forrást az állam, az önkormányzatok vagy a gazdaság egyéb szereplői részére Pénzügyi szolgáltatások 1. betétgyűjtés – pénzeszközök gyűjtése kamatfizetés ellenében 2. pénzkölcsön nyújtása – hitelező és az adós között létesített szerződés alapján pénzösszeg rendelkezésre bocsátása visszafizetési kötelezettséggel 3. pénzügyi lízing 4. pénzforgalmi szolgáltatások nyújtás: pénzforgalmi számla vezetése, fizetési megbízások teljesítése 5. készpénz-helyettesítő fizetőeszköz kibocsátása és az azokkal kapcsolatos szolgáltatások nyújtása 6. kezesség és bankgarancia vállalása 7. kereskedelmi tevékenység valutával, devizával, váltóval, csekkel 8. pénzügyi szolgáltatások közvetítése 9. letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás 10. hitel referencia szolgáltatás

– bankinformáció díjazás ellenében történő nyújtása 11. vagyonkezelés önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére 26. Kiegészítő pénzügyi szolgáltatások: 1. pénzváltás (külföldi fizetőeszközök adásvétele) 2. elszámolás-forgalmi ügylet (elektronikus elszámolás) 3. pénzfeldolgozási tevékenység (bankjegyek, érmék valódiságának és forgalomképességnek ellenőrzése, tételes megszámolása. 4. pénzügyi ügynöki tevékenység (bankközi piacokon a felek egymásra találásának segítése) 27. Pénzügyi kockázatok Erről se volt semmi 28. Prudens szabályok -fizetőképesség fenntartása -a saját tőke megkövetelt nagyságának biztosítása, védelme -a szavatoló tőke nagyságának biztosítása, védelme -az általános tartalék képzés követelményének való megfelelés -a hitelintézet tőkemegfelelésének biztosítása -kölcsönnyújtás kockázatának csökkentése 7 -nagykockázat vállalásának

mérlegelése -kockázati céltartalék képzése -az ügyfelek jogainak védelme 29. Fizetőképesség fenntartása(likviditás, szolvencia) -Azonnali fizetőképesség vagy likviditás:esedékességkor bevételei és kiadásai egyensúlyban legyenek -Hosszútávú fizetőképesség vagy szolvencia:Követelései és kötelezettségei lejárata szerint, időperiódusonként egyensúlyban legyenek 30. Szavatoló tőke A hitelintézetnek a számviteli jogszabályok által meghatározott saját tőkéje és azok a források, amelyek a hitelintézettel szemben fennálló követelmények kielégítésébe tőkeként bevonhatók. Általános tőkeelemek: -jegyzett tőke: az a tőke amit a részvényesek mint tulajdonosok jegyeznek befizetnek -tőketartalék: a részvények kibocsátási értéke és névértéke közöti különbözet -eredménytartalék: az a saját tőke amelyet a korábbi években elért adózott eredményekből halmmoztak fel azáltal hogy az a d ózott eredményt vagy

annak egy részét nem fizették ki osztalék címén henem azt a pénzügyi intézménybe visszaforgatták, újratőkésítették -mérleg szerinti eredmény: az osztalékra igénybevett eredménytartalékkal növelt a f izetett osztalékkal csökkentett tárgyévi adózott eredmény -általános tartalék: a hitelintézetnek az adózott eredményéből az osztalék ill a részesedés kifizetése előtt tartalékot kell képeznie.az általános trtalékot csak a tevékenységéből eredő veszteségek fedezésére használhatja fel Járulékos tőkeelemek: -értékelési tartalék: a pénzügyi intézmény évenként dec 31. fordulónappal értékeli befektetett eszközeit.Az értékelés során megállapítja azok piaci értékét és a k önyviteli nyilvántartás szerinti nettó értékét.Amennyiben az értékelésbe bevont egyedi eszköz piaci értéke több mint a könyv szerinti nettó értéke akkor a különbözetet a mérlegben Értékelési tartalékként mutatja ki.

-alárendelt kölcsöntőke: minden olyan kölcsön amelyre a vonatkozó szerződés tartalmazza kölcsönt nyújtó fél egyetértését arra vonatkozóan hogy az általa nyújtott kölcsön a pénzügyi intézmény adósságának rendezésébe bevonhatja és a kölcsön futamaidej az 5 évet meghaladja a kölcsön összege a pénzügyi intézmény számára azonnal jogvita vagy sorstársi kötelezettség nélkül hozzáférhető. 31. Hitelintézeti tőkemegfelelés -Tőkemegfelelési mutató: 8%-os követelmény a bank a kockázattal korrigált eszközeinek mérlegfőösszegét milyen mértékben finanszíroza a szavatoló tőkéjével. Tőkemegfelelési mutató: a fizetőképesség mérésére szolgáló összetett mutatószám szavatoló tőke / kockázattal korrigált eszközeinek mérlegfőösszege 32. Nagykockázat vállalás: A hitelintézet részéről nagykockázat vállalásának minősül az a kockázatvállalás amikoe egy ügyfél vagy ügyfélcsoport részére történt

összes kockázatvállalás nagysága hitelintézet szavatoló tőkéjének meghaladja a 10%-át. 8 Szabályozása:? 33. Kockázati céltartalék: A hitelintézet tevékenységével együttjáró valamennyi feltárható és minősíthető kockázat fedezésére, a kockázatokból keletkező kockázati veszteségek fedezésésre szolgál. Ez lehet kamat,-árfolyam,-befektetési, ország- és egyéb kockázat. 34. Általános kockázati céltartalék: Az előre nem látható veszteségek fedezésésre. Mértéke a korrigált mérlegfőösszeg 1,25%-a 35. Betétbiztosítás: Minden betétet gyüjtő hitelintézet köteles csatlakozni az Országos Betétbiztosítási Alaphoz. Az alap védelmet nyújt a betéteseknek olyan esetekre, amikor a betétet elfogadó hitelintézet fizetésképtelensége következtében a betétes jogszerű követelését teljesíteni nem tudja. Ez a biztosítás csak névre szóló betétekre terjed ki, hitelintézetenként összevontan legfeljebb egymillió

forint összeghatárig. 36. Ügyfélvédelem: Az ügyfelek általános védelme mellett az egyes ügyfélnek is köteles a hitelintézet megadni mindazt a szolgáltatást amely szükséges ahhoz, hogy a hitelintézettel kötendő szerződésből fakadó jogait és kötelezettségeit megértse a pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó döntésének meghozatala során azokal számolhasson. 37. Banktitok Banktitok minden olyan, az egyes ügyfelekről a pénzügyi intézmény rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a p énzügyi intézmény által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a p énzügyi intézménnyel kötött szerződéseire vonatkozik. 38. Az MNB refinanszírozásának milyen céljai és formái vannak? Refinanszírozás lényege: a finanszírozás finanszírozása –a jegybank:

-értékpapírt számítol le -refinanszírozási és egyéb hiteleket nyújt -értékpapír ügyleteket köt visszavásárlási megállapodással A refinanszírozási hitel a forrása lehet: -exportösztönző hitelnek -reorganizációs támogató hitelnek -vállalkozásokat támogató hitelnek 39. Ismertesse a passzív bankügyletek körébe tartozó pénzügyi szolgáltatásokat -betétgyűjtés -külön jogszabály szerint kibocsátható értékpapír -refinanszírozási hitelek igénybevétele az MNB-től -hiteleket vesz hitelintézettől 40. Mi a bankközi piac szerepe? Amikor egy pénzintézetnek átmenetileg több a forrása, mint amennyit hitelügyletként ki tud helyezni, akkor a többletet felajánlja egy másik banknak, azaz ő helyez el betétet. (e betétek lejárata néha nem több egy napnál. Egy hónapra vagy ezt meghaladó időszakra elhelyezett 9 betét ma még ritkaságszámba megy. Mivel e b etétek kihelyezése csak telefonon történik, a bankközi piacot

telefonpiacnak is szokás nevezni). 41. Mit értünk bankbetéten? A személy megtakarításainak az a r észe, amit a h itelintézetnél jövedelemszerzés céljából helyeznek el. 42. Mi a különbség a látra szóló és a határidős betét között? A látra szóló betétet a betét elhelyezője bármikor előzetes bejelentés nélkül felmondhatja. Határidős betét a lekötés időtartama alatt nem mondhatók fel . 43. Milyen pénzügyi szolgáltatások tartoznak az aktív bankműveletek körébe? -kötelező jegybanki tartalékot helyez el az MNB-nél -hiteleket nyújt hitelintézeteknek -értékpapírokat vásárol -hiteleket nyújt vállalkozásoknak -hiteleket nyújt a szervezeteknek -hiteleket nyújt a lakosságnak 44. Ismertesse a bankhitel fogalmát Pénzeszközök átengedése, illetve előlegezése kamatfizetés ellenében meghatározott időre. A hitel tulajdonképpen lehetőség pénzfolyósításra. 45. Mi jellemzi a kereskedelmi hitelt? Kereskedelmi hitel

jellemzői: egymással áruszállítási vagy szolgáltatási viszonyban álló vállalkozók közötti halasztott fizetés. 46. Értelmezze a pénzhitelek fogalmát! Pénzhitel vagy pénzkölcsön folyósítása esetén a bank az ügyfélnek azonnal kifizeti a kölcsön összegét készpénzben vagy számlajóváírással. Két típusa van a f olyószámlahitel és a számlahitel. Folyószámlahitel: meghatározott időtartamra, meghatározott összegű hitelkeretet tat nyilván ügyfele pénzforgalmi számláján- külön biztosíték nélkül nyújtja. Számlahitel: a hiteltartozást külön számlán vezeti (hitelszámla – a mindenkori hitelállományt mutatja), de átkönyveli pénzforgalmi számlára, innen veszi fel az ügyfél, ezen keresztül történik a visszafizetés is. 47. Mit értünk kötelezettségvállalási hitelen? A bank kölcsönnyújtási készsége. A bank arra tesz többnyire visszavonhatatlan ígéretet, hogy bizonyos feltételek megvalósulása esetén

hajlandó az ügyfelének pénzt adni, vagy helyette fizetést teljesíteni, ha az tartozását esedékességkor részben vagy egészben megfizetni nem tudja. Lehet: kauciós hitel, elfogadmány hitel, akkreditív hitel Kauciós hitel: a bank saját ügyfelének nyújtja (aki nála vezeti a számláját). A bank vállalja ügyfelének harmadik személlyel szemben fennálló, nem vitatott tartozásának kiegyenlítését, ha az ügyfél a fizetési kötelezettség teljesítésének időpontjában nem tud fizetni. Elfogadmány hitel: Azok a hitelek, amikor a hitelintézet az ügyfélnek meghatározott összegű pénzügyi keretet biztosít arra a célra, hogy e keret felhasználásaként a hitelintézetre váltókat intézvényezzen Akkreditív hitel: a bank vissza nem hívható köztelezettséget vállal arra, hogy ügyfele számlája terhére, harmadik személy javára meghatározott összegben fizetéseket teljesít. 10 48. Mit tartalmaz a hiteldíj? - kamatok (ügyleti kamat: a

k ölcsön rendelkezésre bocsátásáért fizetett díj, kereskedelmi kamat: az esedékességkor meg nem fizetett törlesztő részlet, illetve a vissza nem fizetett pénzkölcsön összege után. Irányadó mértékét jogszabály határozza meg, de el lehet térni) - kamat jellegű díjtétel - költségtérítés Díjak, költségek – a hitelintézet üzletszabályzata tartalmazza - bankári tanácsadás (tanácsadási díj) - hitel- ill. kölcsönkérelmi bírálati díj - hitelkeret rendelkezésre tartási díj - hitelfolyósítási díj - monitoring díj = a kölcsön rendeltetésszerű felhasználásának ellenőrzése 49. Milyen szempontok szerint csoportosíthatjuk a hiteleket? 1. A pénztömeg nagyságára gyakorolt hatás szerint: - jegybanki hitel (számlapénzt és készpénzt teremt) - kereskedelmi banki hitel (számlapénzt teremt) - bankközi hitel (repo hitel) 2. A hitelfelvevők köre szerint - vállalkozói hitelek (nyitott hitelkeret, rulírozó, áthidalási

hitel, forgótőke hitel, beruházási hitel) - lakossági hitelek (fogyasztói hitel, áruvásárlási kölcsön) 3. A hitelek tartalma szerint - pénzhitelek (személyi hitelek, reálhitelek) - kötelezettségvállalási hitel (kauciós hitel, elfogadmány hitel, akkreditív hitel) 4. A hitel fedezete szerint - fedezet nélküli hitelek (ügyféllimit, name lending, negativ pladgel) - fedezettel bíró hitelek (személyi biztosíték, dologi biztosíték) 5. A hitelek lejárata szerint - rövid lejáratú (éven belül) - közép lejáratú (1-5 éves lejáratú hitelek) - hosszú lejáratú (5 évnél hosszabb lejáratú hitelek) 50. Mit jelent a nyitott hitelkeret? A bank a vele állandó pénzügyi kapcsolatban lévő, első osztályú adósnak minsősülő ügyfelének biztosítja. A bank a korábbi hitelbírálati eljárás lefolytatása nélkül az ügyfél szezonális vagy ciklikus igénye alapján nyújt finanszírozási hitelt. A hitelszerződésben rögzítik: a hitelkeret

igénybe vételének idejét, a rendelkezésre tartási jutalék nagyságát A már felvett hitel visszafizetése nem növeli a hitelkeretet, az adós az igénybevett hitelt egy összegben fizeti vissza. 51. Mit értünk rulírozó hitelen? Hasonlít a h itelkeretre, de a f elvett kölcsön a visszafizetéssel a nyitvatartási időn belül feltöltődik és ismét igénybe vehető. Átmeneti vagy szezonális tőkeszükséglet finanszírozása, rövid vagy középlejáratú hitel. Hosszabb időn át megújítható 11 52. Mit értünk áthidalási hitelen? Az átmeneti forráshiány megszüntetésére, rendkívüli beszerzésekre biztosít rövid lejáratú hitelt. Ezeket külön-külön kell elbírálni, rendszerint valamilyen eszközzel (készlet, vevőállomány) fedezik, visszafizetésük egy eszköz értékesítésekor várható. 53. Milyen fajtáji vannak a fedezetlen hiteleknek? I. Ügyféllimit: azoknak az ügyfeleknek biztosít szerződésben meghatározott nagyságú és

időtartamú hitelkeretet, akikkel hosszú ideje rendszeres kapcsolatot tart, naprakészen ismeri a ég jövedelmezőségi, likviditási helyzetét, befektetéseinek megtérülését amelyek megfelelnek a legszigorúbb adósminősítési követelményeknek. II. Negatív Pledge (elzálogosítási záradék): a bank a vele hosszú idő óta pénzügyi kapcsolatban álló, első osztályú adósainak nyújt kölcsönt elzálogosítási záradék alapján. A hitelfelvevő arra vállal kötelezettséget, hogy a kölcsön visszafizetéséig nem ad harmadik személynek olyan jogot, amelynek alapján az a követelését a bank által folyósított kölcsön visszafizetése előtt kielégítheti. III. Name lending (cégnév): a bank a vele hosszú ideje pénzügyi kapcsolatban álló, nagy tőkeerővel rendelkező, kiterjedt piai részesedéssel rendelkező, a tevékenysége területén nemzetközileg is meghatározó szerepet betöltő vállalatcsoport tagjainak hitelez. 54. Milyen fajtái

vannak a lakossági hiteleknek? 1. Hosszú lejáratú lakossági hitelek: ingatlan vásárlására, felújításra, korszerűsítésre, közművek fejlesztésére 2. Rövid lejáratú lakossági hitelek: fogyasztási kölcsönök, mindennapi élet szokásos tárgyainak megvásárlásához 55. Mi jellemzi a hitelbiztosítékot? A hitelezés a banki gyakorlatban jelentős kockázattal járó tevékenység.A kockázat csökkentésének lehetőségeként a hiteligénylőtől biztosítékot kérhet a bank. Ez lehetővé teszi, hogy a bank az adós vagyoni helyzetének romlásából adódó veszélyt elhárítsa. 56. Milyen biztosítékok tartoznak a személyi biztosítékok körébe? Bankkezesség: Egyszerű kezesség, Készfizető kezesség, Váltókezesség bankgarancia. 57. Mi a különbség az egyszerű kezesség és a készfizető kezesség között? A kezesség járulékos kötelezettségvállalás, amely mindig feltételezi a főkötelezettséget. Egyszerű kezesség esetében a

kezes sortartási kifogással élhet, készfizető kezesség esetén a hitelező a behajtásért azonnal felkeresheti. 58. Mit értünk bankgarancián? Feltétel nélküli és visszavonhatatlan, szerződésen alapuló kötelezettségvállalás. A garáns az első felszólításra, az alapszerződés vizsgálata nélkül köteles megfizetni a kölcsön összegét és járulékait. A bankgarancia jellemzője, hogy valamely bank/hitelintézet önálló kártalanítási kötelezettségvállalása arra vonatkozóan, hogy a meghatározott feltételek beálltakor, a garancia kedvezményezettje számára, határozott összegig, határozott időpontig, felszólításra azonnal fizetést teljesít. 59. Sorolja fel a tárgyi biztosítékokat!: óvadék, zálog 12 60. Mit értünk jelzálogon és mit kézizálogon? Kézizálog: (lombard hitelek). Ez a hitelezési forma igen elterjedt, mivel ingóságok elzálogosításával lehet a hitelhez hozzájutni, a zálogtárgy a hitelnyújtás

fedezete. A hitelnyújtás összegét meghatározza a zálogtárgy minősége és mobilizálhatósága. A zálogtárgy lehet értékpapír, életbiztosítási kötvény, áru. A hitelnyújtás időtartama ált :3-6 hónap, de lehet 12 hónap is. Jelzálog: Alkalmazására a hosszúlejáratra történő hitelezésnél kerülhet sor. Ebben az esetben a hitelfedezetet csak képletesen veszi zálogba a b ank, mert a t elekkönyvi hivatalnál jelzálogbejegyzést tesz. A jelzáloghitelezés speciális forma, ezért külön intézetek specializálódtak e hitelezésre. A kamatláb lehet fix az egész időszakra, de meghatározhatják a mindenkori viszontleszámítolási kamatlábtól függően is. 61. Mi lehet a bankhitelt biztosító zálogjog tárgya? Nem kell átadni a zálogtárgyat, ezért: - biztosítási kötelezettséget köt ki - fenntartja a zálogjog feletti ellenőrzés jogát - kiköti, hogy a tulajdonos csak a bank hozzájárulásával rendelkezhet a vagyontárgy felett 62. Mit

értünk óvadékon, és mit követelés engedményezésén? Óvadék: dologi jellegű biztosíték, de tárgya csak készpénz, értékpapír, lekötött deviza- és forintbetét lehet. A hitelező közvetlenül felhasználhatja az óvadékot követelésének kielégítésére. Az óvadék tárgyát képező dolgot át kell adni a hitelezőnek Ekkor az adós vagyontárgyat, vagyontömeget bocsát a hitelező rendelkezésére arra az esetre, ha fizetési kötelezettségét nem teljesítené. Követelések engedményezése: Olyan jogosultság, amely lehetővé teszi, hogy a követelés jogosultja követelését egy harmadik személyre átruházza.Tárgya: minden fennálló, jövőben esedékes vagy lejárt követelés (kivéve a személyhez kötött követeléseket) Banki gyakorlatban az engedményezés „engedményezési szerződés” kötésével történik. 63. Ismertesse a hitelnyújtás folyamatában végzendő tevékenységeket! 1. Kapcsolatfelvétel a bankkal 2. A hitelezés

normatív feltételeinek megismerése 3. Hitelkérelem összeállítása és benyújtása a bankhoz 4. A hitelkérelem megtárgyalása a bankkal 5. A bank döntése - hitelkérelem befogadása vagy elutasítása 6. A hitel-, kölcsönszerződés megkötése 7. A hitel, a kölcsön folyósítása 8. A hitel felhasználásának, az adós pénzügyi helyzete alakulásának folyamatos ellenőrzése (a hitel felmondása – behajtási eljárás) 9. A törlesztési ráták és a kamatfizetések elszámolása 64. Milyen kritériumok alapján bírálja el a hitelintézet a hitelkérelmet? Hitelnyújtási kritériumok A hitelkérelem elbírálásának kritériumai: • Jellem • Fizetőképesség • Tőke, pénzügyi helyzet • Biztosíték • Feltételek 13 Jellem: ügyfele korábban hogyan teljesítette fizetési kötelezettségeit, mennyire fizetőkész és szavahihető. Fizetőképesség: a kölcsönigénylő bevételei realizálhatóak-e, a kiadásait a várható bevételeiből

tudja-e teljesíteni. A bevételi és kiadási pénzáram időben hogyan jelentkezik Tőke, pénzügyi helyzet: mekkora a hiteligénylő vagyonának könyv szerinti értéke, továbbá nettó eszközértéke Biztosíték: a hiteligénylő által felajánlott biztosítékok megfelelnek –e a jó biztosítékkal szemben támasztott követelményeknek. Feltételek: külső tényezők, amelyek a hiteligénylő helyzetét befolyásolják. PL adótörvények, monetáris politika változása, technológiai színvonal változása. Döntés a hitelkérelemről A Centúrabizottság a követelményeknek való megfelelés szerint javaslatot készít. 65. Mit tartalmaz a kölcsönszerződés? Hitel-, kölcsönszerződés Tartalmazza a hitelnyújtással kapcsolatos alapvető adatokat, jogokat és kötelezettségeket. Kötelezettség- vállalás: • • Számszerűsített gazdasági, pénzügyi teljesítmények elérése illetve megtartása Meghatározott cselekménytől való tartózkodás

illetve a bekövetkezett cselekményekről a hitelintézet tájékoztatása. Pozitív kötelezettség vállalás: a szerződésben meghatározott intézkedések vállalását, megtételét jelenti. Negatív kötelezettségvállalás: a kölcsön felvevő tartózkodik bizonyos cselekmények megtételétől. Kölcsöntörlesztési terv-törlesztési és kamatfizetési terv Az Fizetési Kölcsönállomány Adósságszolgálat adósságszolgálatból Kölcsönállomány periódusok az időszak elején összege Kamat az időszak végén törlesztés Tartozás 1 év Aktuális tartozás törlesztése 2 év Aktuális tartozás 3 év Aktuális tartozás Az idő múlásával az adósságszolgálat összegén belül csökken a kamat és nő a törlesztés aránya. 66. A váltó lényege, fajtáji Váltó A váltó jellemzői Fogalma: pénzkövetelést megtestesítő értékpapír, amelynek kiállítója vagy elfogadója kötelezettséget vállal arra, hogy a váltón meghatározott összeget

meghatározott helyen és időben saját maga vagy egy harmadik fél meg fogja fizetni. Fajtái: • idegen váltó: olyan fizetési meghagyás, amelyben a kibocsátója arra szólítja Fel a címzettet, hogy a váltó feltüntetett összeget a váltón meghatározott 14 • időben és helyen fizessen meg. „Fizessen e való alapján” saját váltó: a váltó kiállítója feltétlen ígéretet tesz a kedvezményezettnek, hogy a váltón feltüntetett összeget a megadott helyen és időben és helyen maga fizeti meg. „Fizetek e váltó alapján” 67. A váltó törvényes kellékei • a váltó szó az okirat szövegében • határozott pénzösszeg fizetésére szóló feltétlen meghagyás • a fizetésre kötelezett neve • a kedvezményezett neve • a címzett neve • az esedékesség megjelölése • a fizetési hely megjelölése • a váltó kiállítási helyének és napjának megjelölése • a kiállító aláírása • a kibocsátó aláírása Ezek

közül a címzett csak az idegen váltón szerepel. 68. Váltóforgatás – váltóleszámítolás A váltó forgatása: a váltó birtokosa, ha arra lehetősége van, felhasználhatja fizetőeszközül valamely hitelintézetnél, esetleg az esedékessége előtt leszámítoltatja Forgató: aki a váltót átruházza Forgatmányos: akire a váltót átruházzák A váltó esedékessége: mikor kell bemutatni a fizetési kötelezettnek Váltóleszámítolás: a h itelintézet Üzletszabályozásában meghatározott feltételek szerint a leszámítolással egy későbbi időpontban esedékes követelést vásárol meg és ezáltal a váltóval fedezett áruügylet vevőjének nyújt hitelt. 69. A faktorügyelet milyen pénzügyi szolgáltatás? A faktoring fogalma: 1. szállító és vevő közötti kereskedelmi megállapodásban meghatározott, fizetési haladékkal rendelkező számlaköveteléseknek ellenérték fejében harmadik félre történő engedményezése 2. adott

szállító számlaköveteléseinek speciális pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző szervezet (faktor) által történő folyamatos megvásárlása és szükség szerinti előfinanszírozása. Mai joggyakorlatban: a számlaköveteléseket lejárat előtt, meghatározott finanszírozási feltételekkel megvásárolják. Faktorügylet A sikeres vállalkozás az, ak i nemcsak termelni, hanem eladni is tud. Fel kell készülni a vállalkozásnak arra, hogy a vevő nem tud fizetni, s akkor milyen eszközök alkalmazhatók a követelések behajtására. Ismerni kell a követelések behajtásának módszereit és azok gyakorlatát. Nemfizetés esetén először számlakivonatot küld az adósnak s felszólítja kötelezettségei teljesítésére. Ha ez nem teljesül sürgető levelek, faxok következnek, majd perrel fenyegetik meg. Mindaddig amíg nem jut hozzá a pénzéhez, valamiből finanszíroznia kell P r o b l é m á k: kis vállalkozások nem rendelkeznek kell

tőkefedezettel az ilyen esetekre nem rendelkeznek kellő szervezettel és szakmai felkészültséggel a követelések behajtásához Ezt felismerve hoztak létre követelések behajtására ügynökségeket, vállalatokat. 15 Ezek a cégek magas díjazás ellenében sem vállalnak garanciát arra, hogy a jogosult hozzájut a követeléséhez. A behajtási megbízást adónak viszont szüksége van a pénzre, ha el akarja kerülni a csődhelyzet kialakulását. A követelés behajtását bízhatja hitelintézetre is, amely hajlandó megfelelő díj ellenében a követelés behajtását vállalni és a behajtási idő alatt a követelést refinanszírozni. Azt a hitelintézetet, amely a követelések m egvásárlásával és behajtásával foglalkozik, faktorbanknak, az ügyletet faktorügyletnek nevezzük. 70. Mutassa be a faktorügyelet szereplőit A faktorügylet szereplői: 1. faktorbank - faktorház: a faktoring szolgáltatás nyújtója, az a a pénzintézet, amely eladja a

szolgáltatást 2. faktoring szolgáltatás vevője, az áruügylet eladója, aki megbízza a faktort követelésének behajtásával, vagy eladja a követelését a faktornak 3.az áruügylet vevője (a fizetésre kötelezett), aki fizetni köteles az áruügylet eladójának, faktorálás esetén a faktornak Faktorbank szolgáltatásai: - adminisztrációs feladatok - ügyfele követelésének behajtása - ügyfele követelésének finanszírozása - a hitelezési kockázat átvállalása (delcredere faktorálás) - hitelbírálat 71. A faktorügyelet keretében milyen követeléseket vásárol meg a faktorbank? Faktor ügylet: szerződésen alapuló ügylet keretében a factor a rövid lejáratú követeléseket vásárolja meg, azok refinanszírozására, behajtására vállalkozik A faktorszerződés kötésének eredményeképpen az eladó a bizonytalan fizetőképességű vevő helyett egy első osztályú, megbízható pénzintézettel kerül pénzügyi kapcsolatba, miközben a

vevőt, mint kereskedelmi partnert megtartja. 72. Szemléltesse a faktorügyelet technikai bonyolításának folyamatát A követelés megvásárlásának folyamata FAKTOR 7 6 1 AZ ÁRUÜGYLET 2 VEVŐJE 3 5 AZ ÁRUÜGYLET ELADÓJA 4 1. az áruügylet eladója megkérdezi a faktor-ügylettel foglakozó bankot, hogy az 16 2. 3. 4. 5. 6. 7. általa megnevezett vevőjével kötendő adás-vételi szerződésből fakadó követelését hajlandó-e megvásárolni amennyiben a f aktor bank ügyfele követelését kész megvásárolni, az áruügylet eladója megköti az adásvételi szerződést az áruügylet vevőjével és a faktorszerződést a faktor intézettel az áruügylet eladója eleget tesz az adásvételi szerződésben foglalt kötelezettségének az áruügylet vevője felé az áruügylet vevője igazolja a teljesítést, ha azt a szerződésben foglaltakkal egyezőnek fogadja el. a faktor bank az áruügylet eladójával kötött faktorszerződés alapján

megvásárolja az ügyfele követelését, a kamat és a faktordíj összegének levonásával a követelés összegét az áruügylet eladójának számláján jóváírja a faktor bank a faktor szerződés alapján levélben értesíti az áruügylet vevőjét arról, hogy a factoring szerződésben meghatározott adásvételi szerződésből fakadó fizetési kötelezettségét nem az eladónak, hanem neki /a banknak/ teljesítse. a vevő megfizeti tartozását a faktorbanknak. Készítette: Maros Kornél 73. tétel: Mit jelent a visszkereseti jog? • A faktorügylet magában hordja annak a kockázatát, hogy a követelés esedékességekor a vevő /fizetésre kötelezett/ nem fizet. • A fizetésre kötelezett nemfizetéséből eredő kockázatot a faktorbank a követelés megvásárlásáról szóló szerződésben úgy érvényesíti, hogy a szerződést visszkereseti jog érvényesítésével (visszterhes faktoring) vásárolja meg. • A kockázat csökkentése érdekében a

bank hogy a követelést biztosítsa, a biztosítási díjat ügyfelének felszámolja, továbbá kötelezi ügyfelét, hogy valamennyi vevőjét bevonja a faktoring megállapodásba. 74. tétel: Hasonlítsa össze a faktor és a forfait ügyletet! A faktor és a forfait ügylet összehasonlítása FORFAIT-FINANSZÍROZÁS Közép- és hosszúlejáratú megvásárlása FAKTORING követelések Rövidlejáratú követelések megvásárlása (max. 12 hó) Váltó és számlakövetelések megvásárlása Számlakövetelések megvásárlása 17 Egyedi megállapodások Általában keretmegállapodások (meghatározott időtartamon belül valamennyi követelést felölel) Áruügyletből származtatott követelések. Csak absztrakt (az áruügylettől elszakadt) Az ellenérték meghatározott hányadát követelések, zárolt összeg nélkül zárolják későbbi reklamációk, mennyiségi, minőségi kifogások, hiányok fedezetére A minimális követelés összege, amelyet Kis

összegű követelések megvásárlására is kiterjed megvásárolnak általában jelentős összeg A kockázatviselés és a f inanszírozási Egyik vagy másik funkciót részben vagy funkció egymástól elválaszthatatlan egészben egymástól elválasztják A szolgáltató-ügyintézői funkció nem A szolgáltató jelentős jelentős funkció gyakran igen A vevő (az importőr) a forfait ügylet A vevő (importőr) a faktoring ügyletről létrejöttéről nem szerez tudomást tudomást szerez A visszkereseti jog kikötése kizárt A visszkereset kikötése gyakori A teljes kockázat miatt a k öltségek A költségek attól függően változnak, hogy magasak a faktor milyen szolgáltatásokat nyújt 75. tétel: A lízing lényege és fajtái A lízing lényege: olyan üzletfajta, amelynek során a lízingbe adó azzal a céllal vásárolja meg a lízingbe vevő által kiválasztott jószágot, hogy annak használatát lízingbe vevőnek díjfizetés ellenében adott

időre átengedje, s egyben lehetőséget teremt számára, hogy a futamidő végén tulajdonába menjen át. A lízingügylet két alapvető fajtáját különböztetjük meg: 1. Pénzügyi lízing 2. Operatív lízing 1. A pénzügyi lízing adásvétellel összekötött bérleti ügylet A használatba adás lízingszerződés alapján történik. A lízingbe vevő: 18 Viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot Hasznok szedésére jogosulttá válik Viseli a terheket Jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával maradványértéken tulajdonjogot szerezzen. Kötöttségek: a bérbeadó finanszírozó, a bérbe vevő írja elő a lízingelni kívánt eszköz jellemzőit: a) A felek már a szerződéskor rendelkeznek a jószág futamidőt követő tulajdonjogáról (a lízingbe vevő részére opciós vételi jogot biztosít maradványértéken) b) Teljes amortizációs lízing (a futamidő megegyezik a lízingtárgy

könyvszerinti értékének nullára csökkenésével) Beszélhetünk még zártvégű pénzügyi lízingről, és nyítvégű pénzügyi lízingről. • • • • 2. Operatív lízing:A lízingbe adó komplex szolgáltatást nyújt a saját eszközei kihelyezésével – a karbantartásban érdekelt. • A lízing tárgyak a lízingbe vevőnek előre meghatározott díjfizetés ellenében használatra adja, de a futamidő lejáratával vissza kell szolgáltatni • Az üzemeltetési költségek megosztják egymás között • A lízingbe adó többletszolgáltatásokat is vállalhat Meghatározott időszakra igényelt berendezéshez jut a bérbevevő, ez idő alatt a haszonszerzés a lízingbe vevőt illeti, a kockázatokat megosztják. Különleges lízingfajták: o Visszlízing o Allízing o Szolgáltatási lízing o Szervízlízing 76. tétel: Lízingdíj Lízingdíjak: fedezetet kell nyújtani a v ételárra, kamatra, értékcsökkenési leírásra és a társaság hasznára

fizetendő Lízingszorzó= lízingdíj gép teljes ára teljes A lízingdíj részei: 1. A lízingelt eszköznek a lízingbe adó által számlázott összegének a lízingszerződés szerinti törlesztése. 2. A lízingbe adó által számlázott, a lízingbe vevő által még meg nem fizetett eszközérték után fizetendő kamatösszeg. 3. A lízingcég lízingeléssel kapcsolatos költségei Operatív lízingügyletben a lízingdíjat a lízingbe vevő költségként, mégpedig nem anyagjellegű szolgáltatások értékeként számolja el. 19 77. tétel: A pénzforgalom lényege – A pénzforgalom lebonyolításának formái Pénzforgalom: A pénztulajdonosok közötti pénzmozgások összessége, amely végbemehet • közvetlenül a gazdasági élet szereplői között teljesítenek (vevő-eladó). • közvetve, a hitelintézetek által vezetett számlákon keresztül. A pénzforgalom lebonyolításának módozatai: 1. készpénzfizetéssel 2. készpénzkímélő

fizetéssel-készpénz helyettesítő  elektronikus fizetési eszköz: bankkártya, hitelkártya, elektronikus pénzeszköz  csekk, utazási csekk, pénzforgalmi betétkönyv 3. készpénz nélkül fizetési módok – bankszámlák közötti elszámolással – számlapénzforgalom  átutalási megbízás: a fizetési kötelezett rendelkezik, hogy számlája terhére utalják át a meghatározott összeget egyszerű átutalás, csoportos átutalás  beszedési megbízás: a jogosult kezdeményezi a fizetést, ami lehet határidős vagy azonnali akkreditív (okmányos meghitelezés) 78. tétel: Bankszámlaszerződés Bankszámlaszerződés: a szerződésben a hitelintézet arra vállal kötelezettséget, hogy a vele szerződő fél részére számlát nyit, a számlán a szerződő fél pénzeszközeit nyilvántartja, pénzforgalmát lebonyolítja (kifizetési és átutalási megbízásokat tejesít, a számla javára és terhére írt összegekről, a számla

egyenlegéről meghatározott időben és módon számlakivonatot küld.) A bankszámlaszerződés általános feltételei: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. a bankszámlaszerződés tárgya a bankszámlaszerződés alapján nyitható külön számlák a rendelkezés a bankszámlák felett kamat, jutalék és a felmerült költségek elszámolása a hitelintézet felelőssége a számlatulajdonos értesítése vegyes rendelkezések Bankszámlaszerződést nyithat:  Gazdálkodó szervezet, ha igazolja cégbejegyzési kérelmét és megkapta a KSH számot.  Egyéni vállalkozónak rendelkeznie kell vállalkozói igazolvánnyal.  Az adóhatósági bejegyzés feltétele bankszámlaszerződéssel. 79. tétel: Bankszámlák fajtái Elszámolási betétszámla • Szerepe a gazdasági tevékenységgel kapcsolatos pénzforgalom lebonyolítása. • Elszámolási bankszámla nyitására kötelezett: gazdasági társaság, egyéni vállalkozók. • Számla feletti rendelkezési jogosultság:

írásbeli bejelentés alapján (aláírási címpéldány), elektronikus kódolás. • Fizetés teljesítése csak az elrendelő bizonylat alapján. 20 Megbízások teljesítése: o Teljesítési sorrend: megbízások sorrendjében. (Kivétel: hitelintézeti helyesbítés, állami adóhatóság és vámhatóság, Magyar Államkincstár által benyújtott követelések.) o A hitelintézet üzletszabályzata határozza meg: munkanapon belül a fizetési megbízások befogadása, adott napi megbízások teljesítésének időpontja. o A teljesítés feltétele, hogy a bankszámla egyenlege fedezetet biztosít. Elkülönített betétszámla • A hitelintézet köteles kötni. • Az elszámolási számláról teljesítendő fizetésekhez szükséges fedezetet tartalmazó analitikus bankszámla. • Alkalmazása: az eladó azzal a feltétellel köti az adásvételi szerződést, ha az ellenértéket fedezetül elkülöníti. Folyószámla • A hitelintézet nem köteles kötni. •

Folyószámla-szerződéssel az egymással szoros üzleti kapcsolatban álló vállalkozók meghatározott jogviszonyból származó kölcsönös pénzköveteléseiknek egységes számlán való elszámolására vállal kötelezettséget. • A folyószámla-szerződés a bankszámlaszerződés speciális fajtája, amelyben a felek arra vállalnak kötelezettséget, hogy meghatározott jogviszonyból származó kölcsönös pénzköveteléseiket egységes számlán számolják el, a folyószámlán levő egyes követeléseikkel azonban nem rendelkezhetnek, e joguk csak a folyószámla egyenlegére nézve áll fenn. Az egyenleget, illetve az annak alapjául szolgáló tartozásokat és követeléseket a felek a közléstől számított tizenöt napon belül írásban kifogásolhatják. A kifogásolás alapján született megállapodás vagy bírósági ítélet a folyószámla-egyenleget véglegessé teszi azzal, hogy az egyenleg alapjául szolgáló követelések megszűnnek. Ugyanez

vonatkozik arra az esetre is, ha a felek határidő alatt nem éltek a kifogásolás jogával. Betétszámla Az elszámolási számla is betétszámla – a pozitív egyenleg után fizetett kamat kisebb, mint a betétszámlán lekötött kamat. Hitelszámla • Céljellegű, egyedi hitelcélokra, általában egy évnél hosszabb lejáratra nyújtott hitelkeretet és felhasználásával kapcsolatos pénzforgalmat tartalmazza. • Folyószámlahitel: a hitelintézet a hitelt felvevő elszámolási számlájára utalja és a visszafizetés is az elszámolási számláról történik jóváírással. Folyószámla-hitelszerződés • A folyószámla-szerződéshez hitelszerződés is kapcsolódhat, amelynek az alapján a bank meghatározott hitelkeretet tart a s zámlatulajdonos rendelkezésére, amelynek terhére külön rendelkezése nélkül kölcsönt folyósít a számlatulajdonos részére. • A folyószámlahitel igénybevétele úgy történik, hogy a bank a hitelkeret terhére

teljesíti azokat a fizetési megbízásokat, amelyekre a számlatulajdonos bankszámlakövetelése nem nyújt fedezetet. • A keretből fel nem használt összeg után a bank rendelkezésre tartási jutalékot, az igénybevett hitel után pedig kamatot számol fel 21 Telephelyi számla • A leányvállalat pénzforgalmának lebonyolítása – a számla pénzforgalma beépül a vállalat elszámolási számlájának pénzforgalmába. 80. tétel: Készpénzforgalom formái Pénzforgalmi elszámolás készpénzzel: 1. pénzösszeg közvetlen átadása 2. készpénz befizetése bankszámlára: hitelintézet pénztárnál, bankautomatánál, más hitelintézet pénztáránál, postai átutalási megbízással 3. az összeg készpénz átutalási megbízással a jogosult részére való továbbításával 4. készpénz kifizetése bankszámláról: a hitelintézet pénztárnál kifizetési postautalvánnyal, távirati postautalvánnyal 5. pénzforgalmi betétkönyv: a kijelölt

postahivatalnál vezetett, nem a hitelintézet székhelyén működő számlatulajdonos készpénzellátása kifizetési utalvány útján utalhat ellátmányt 6. házipénztári forgalom: a készpénzbevételek és készpénzkiadások vállalkozáson belüli bonyolítása, bizonylatok forgalma, egyéb vagyoni értékek kezelése és forgalma 81. tétel: Házipénztár o A gazdálkodó szerv működéséhez szükséges készpénz, értékpapírok, valamint egyéb értékek kezelésére, forgalmának lebonyolítására kijelölt helyiség. o A házipénztár forgalom lebonyolításának tárgyi feltételei a p énztárhelyiség és a többzáras páncélszekrény. o Személyi feltételi pedig a pénztáros, utalványozásra jogosult, pénztári számfejtő, és a pénztárellenőr. Házipénztári forgalom lebonyolítás: 1. a pénztár ellátása fizetőeszközzel (készpénzzel), pénzszállítás 2. a pénztárba történő befizetések és kifizetések 3. pénztárzárlat, napi

zárókészlet megállapítása 4. pénztári nyilvántartások vezetése 82. A csekk jellemzői – Fizetés csekkel  A csekk olyan értékpapír, amelyen a csekk kibocsátója utasítja a címzettet, hogy fizesse ki a megadott összeget a csekk tulajdonosának. Jellemzői: Érintettjei: a csekk kiállítója, kifizetője, birtokosa és a kezese. Fajtái: névre szóló, bemutatóra szóló.  Fizetés csekkel: belföldön 8 napon belül, azonos földrész esetén 20 napon belül, különböző földrész esetén 70 napon belül kell fizetésre bemutatni. A címzett hitelintézet akkor fizet, ha a csekk törvényes kellékeit ellenőrizte, és ha van fedezet. 83. A bankkártya jellemzői és fajtái A bankkártya olyan fizetési eszköz, amelyet az annak kiadására jogosult hitelintézet bocsát ki, és amellyel annak birtokosa készpénzt vehet fel számlájáról, vagy kielégítheti vásárlásainak ellenértékét. (=> előnyök: nem kell kp-t tarts magadnál, ha zárva a

bank, akkor is tudsz kivenni) Fajtái:  Betéti kártyák – fedezet (betét) erejéig  Hitelkártyák – nem kell hozzá betét, részletekben kell visszafizetni 22  (Terhelési kártyák – számlakivonat kézhezvétele után rögtön kell visszafizetni) 84. A hitelkártyák szerepe A hitelkártya birtokosának a hitelintézet meghatározott időtartamra hitelkeretet biztosít. Egyszerűbb vele a hitelfelvétel, a bank számára pedig bevételt jelent (kamat, használati díj). 85. Készpénz nélküli fizetési formák jellemzői Készpénz nélküli fizetés a bankszámlák közötti elszámolás és a számlapénzforgalom lehet. Készpénz nélküli fizetés  előfeltétele: rendelkezzenek bankszámlával  folyamata: a bank a fizetésre kötelezett számláját megterheli, a jogosult számláját elismeri az elszámolás összegével.  módjai: 1. átutalási megbízás, 2 beszedési megbízás, 3 akkreditív, 4 elszámolási csekk 86. Átutalás  Az

adós kezdeményezi a fizetés teljesítését.  Folyamata: A fizető megküldi bankjának az átutalási megbízást, amely bank megterheli a fizető számláját. Ezután a fizető bankja átutalja a jogosult bankjának az összeget, amely bank jóváírja az adott összeget. A jogosult bankja számlakivonaton értesíti ügyfelét az átutalás teljesítéséről. Majd a fizető bankja is ugyanígy értesíti ügyfelét.  Csoportos átutalás: azonos jogcímen több jogosultnak teljesítenek. 87. Beszedési megbízás (inkasszó) – Határidős beszedési megbízás lebonyolítása  A jogosult kezdeményezi a fizetés teljesítését.  Folyamata: A jogosult beszedési megbízást ad bankjának, amely bank ezen megbízást benyújtja a kötelezett bankjának. A kötelezett bankja kiegyenlíti az összeget, amit a jogosult bankja jóváír a jogosult számláján. A kötelezett bankja értesíti ügyfelét Teljesítés feltétele, hogy a számlatulajdonos befogadja a

számlát.  Belföldön használt inkasszó-fajták: 1. Határidős beszedési megbízás – a kötelezett meghatározott ideig kifogással élhet a beszedési megbízás ellen. Ha ezt nem teszi, bankja teljesíti a megbízást 2 Azonnali beszedési megbízás. 3 Csoportos beszedési megbízás 88. Akkreditív  Létrejön: Ügyfelek közötti bizalom hiánya esetén, amikor az eladó szeretné, ha a vevő előre fizetné az árut, a vevő pedig az áru ellenőrzése után szeretne fizetni.  Megoldás: A vevő akkreditívet nyit bankjánál – elkülönítve rábízza pénzét –, s a teljesítés után az eladó megkaphatja az összeget.  A bank szerepe: maga is ígéretet tesz a fizetésre, kiegészítve a vevő fizetési ígéretét a saját fizetési kötelezettségvállalásával.  Szereplői: 1. A vevő, 2 Az akkreditívet nyitó bank, 3 Az eladó, aki az akkreditív kedvezményezettje, 4.(nem mindig van) Az eladó bankja, ez lehet: avizáló (közvetítő),

igazoló (biztosíték vizsgáló) és negociáló (okmányok helyességét ellenőrző) 89. Giro rendszer – belső és külső klíringkör  A kötelezett és a kedvezményezett közötti elszámolás a bankszámlák közötti elszámolással történhet. A hitelintézet a fizető számlájáról leemelt pénzt átteszi a kedvezményezett számlájára. 23   Belső klíringkörről beszélünk akkor, ha egy hitelintézeten belül vezetett számlák között mozog a pénz. Ezen belül vannak helyi tételek – amikor egy fiókon belül vezetett számlák között mozog a pénz, illetve helyközi tételek – amikor egy hitelintézet területileg elkülönülő fiókjai között mozog a pénz. Külső klíringkörről pedig akkor beszélünk, amikor különböző hitelintézetek számlatulajdonosai között mozog a pénz (a fizetés ilyenkor a hitelintézetek jegybanknál vezetett számláin keresztül bonyolódik) 90. Giro-elszámolás – átutalás lebonyolítása

 Giro-elszámolás: A hitelintézetek a külső klíringkörbe tartozó elszámolásforgalmat giro-elszámolással bonyolítják le. (A Giro-rendszer lehetővé teszi, hogy a hozzá tartozó pénzintézetek ügyfelei közötti pénzmozgások elektronikus üzenetváltás formájában történjenek) M. o-n ezt a GIRO Rt végzi  Giro-rendszer átutalási folyamata: 1. A külső bank ügyfele benyújtja átutalási megbízását a bankjához, 2 a külső bankfiók ezt feldolgozza, 3. az információkat továbbítja a GIRO felé, 4 A GIRO-ban feldolgozzák a tranzakciót, 5. A GIRO a feldolgozás során előállt információkat továbbítja a fogadó banknak és az MNB-nek, 6. A fogadó bank jóváírja ügyfele számláján az átutalt összeget. 91.Az electronic banking elektronikus fizetési formák A bankműveletek lebonyolítása a kiépített számítástechnikai feltételek mellett elektronikus úton is lehetséges Első lépésként az elektronikus adatfeldolgozás terjedt el

a bankrendszeren belül. Elektronikus fizetések ( –EFT ) .Az elektronikus eszközök terjedése az elektronikus átutalásokat lehetővé téve a készpénz nélküli elszámolások arányának megnövekedése irányába hat. A bankügyletek gépesítése az első időben lassan fejlődött, majd felgyorsult az elektronikus eszközök használata. Electronic banking: számítógép-bank. telefon-bank kontakt Az electronic banking formái: 1 ) office banking: egy cég áll számítógépes kapcsolatban a bankkal; 2)home banking: magánszemély és a hitelintézet komputeres összeköttetése. Az electronic banking üzletág egyik legfontosabb válfajának, a telefonos hitelintézeti kapcsolatnak alapvetően három formája ismeretes: 1) csak az automata kommunikál: az ügyfél telefongombok nyomásával kérhet különböző szolgáltatást. 2)gépi hangot operátor helyettesíti, aki válaszol is; 3) elvileg az összes hívást az automata fogadja, de a telefonáló kérheti az

operátor közremüködését. Az elektronika alkalmazásának alapvető alkalmazásai: 1)fizetések, átutalások lebonyolítása; 2) ügyfélkapcsolat elektronikus eszközökkel. Az elektronikus fizetések lebonyolításához megfelelő számítógépes terminálok kiépítése szükséges, amelyeket a bankokban illetve más helyeken elhelyezve müködhetnek: 1) on line vagy on site computer services – állandóan összekapcsolva; 2) off line illetve off site üzemmód – nincsenek közvetlenül összekapcsolva a számítógéppel. Az elektronikus fizetési formák: 1) automatizált klíringházak; 2) elektronikus számla-jóváírás; 3)elektronikus számlaterhelési rendszer; 4) távirati átutalási rendszer; 5)üzletekben felszerelt terminálok; 6) automatizált pénztárak 1)automatizált klíringházak: az ACH bankok közötti terheléseket és jóváírásokat az elektronikus eszközökkel meggyorsítják. Mivel az el elszámolások egyre gyorsabb ütemben terjedt el, az

elszámolóházak létesítése alapul szolgált az elektronikus adatfeldolgozás, a terhelések és számlajóváírások rendszerének elterjedésében. 24 2) Elektronikus számlajóváírási rendszer: az elektronikus számlajóváírás formájában tulajdonképpen előzetes felhatalmazás alapján hajtanak végre számlajóváírásokat. A fizetés módja: 1)valamely kifizető elektronikus úton közli a bankkal a kifizetési adatokat (pl. munkabér kifizetés) , a kifizetés összegét, a kedvezményezett megnevezését, bankját, számlaszámát. 2) kifizető bank megterheli a számláját, majd az összeg megjelenik a kedvezményezett bankjánál, ahol jóváírják a fizetést. Előnyei: nincs csekkforgalom; Hátránya: nincs kellő bizalom az iránt, hogy a fizetés összege a meghatározott napon rendelkezésre áll, s elvesztik a személyes ellenőrzésüket a fizetésük felett 3)elektronikus számlaterhelési rendszer : az elektronikus számlajóváírási

rendszernél sokkal gyorsabban terjedt el az elektronikus számlaterhelési rendszer. Végrehajtása egy előzetesen jóváhagyott számlaterhelés alapján történik. A gyakorlatban a magánügyfelek rendszeres fizetési kötelezettségeit számlájuk terhére a bankok közvetlenül teljesítik. Az elektronikus terhelési rendszer előnye: kiküszöböli a csekkel kapcsolatos költségeket, s a tulajdonos nem veszíti el az ellenőrzési lehetőségeit kötelezettsége felett, s le is tilthatja a fizetéseket. 4)Távirati átutalási rendszer: a bankok a gyors fizetéseket távirati úton rendezik, s az elektronikus rendszer ezt sokkal gyorsabbá teszi. 5) Bankközi elektronikus elszámolások: a bankok közötti elektronikus elszámolások nemcsak technikai feltételek, hanem megfelelő szervezetek létrehozását is szükségessé tették. A klíringház-rendszer teszi lehetővé a bankok közötti elszámolások lebonyolítását. Különösen fontos a szerepük abban, hogy a

fizetés még a benyújtás napján megtörténjen. N emzetközi elszámolások esetén a közvetlen elszámolások mellett nemzetközi telekommunikációs kapcsolatok megteremtésével és üzenetek továbbításával a fizetés előfeltételeit is lehet biztosítani. 6)Üzletekben felszerelt terminálok: az üzletekben felszerelt terminálok az elektronikus fizetések lebonyolításának eszközei. A hitelkártya és a s zámítógépek segítségével ki lehet fizetni a vásárolt árut, pénzt lehet felvenni, a csekk érvényességét is lehet ellenőrizni. A terminálokkal végezhető műveletek: 1) hitel garantálása: a kártya kibocsátója megerősíti, hogy a szükséges pénz a vásárló rendelkezésre áll; 2) a csekk verifikálása (ellenőrzése)- pénzintézet megerősíti, hogy a csekk összege az ügyfél rendelkezésre áll. 7)automatizált pénztárak: a legismertebb elektronikus pénzeszköz. A korszerűbb változatai lehetővé teszik a készpénz felvételén

kívül betételhelyezést, átutalás teljesítését, hitel felvételét. Szélesebbkörű elterjedését a magas beszerzési és müködtetési költségek, a megfelelő helyek kiválasztása és kiépítése korlátozza. Az elektronikus fizetések terjedése lehetővé teszi a készpénz nélküli és azonnali fizetések megvalósítását. A fizetési forgalom felgyorsulása radikálisan lecsökkenti a készpénz használatát, a készpénz-tartással kapcsolatos költségeket. Önmagában az ésszerűségi elv nem elegendő a gyors terjeszkedéshez, mert a fogyasztók, a vállalkozók ellenállása akadályozza a bővülést. Még napjainkban is erős a kötődés a készpénz-forgalomhoz, de ha a rendszer azt biztosítja, hogy a kintlévőségek a leggyorsabban a s zámlájukra kerülnek, élni kívánnak az elektronikus elszámolási rendszer előnyeivel. Az ellenérzések egyik oka a félelem, hogy az automata pénztárakból illetéktelenül lehívhatnak a számlájukról

pénzt, másrészt félnek a számítógépek hibáitól. 92.Szolgáltatások az interneten: Az elektronikus banki csatornák jelentősége ma már nem vonható kétségbe, de nem tudni egyértelműen, hogy mit nyer ezzel a pénzintézet, és mit a felhasználó magánszemély vagy vállakozás. (és mit nyernek az internetrendszerek fejlesztői illetve a rendszerintegrátorai, akik egy-egy pénzintézet meglehtősen bonyolult struktúrájába próbálják beilleszteni e szolgáltatást. Az on-line banki szolgáltatások tömeges elterjedésének egyik fontos alapja a hazai internetes 25 tábor növekedése. Az internetes szolgáltatások bevezetése: - önálló ügyfélkapcsolati csatorna kialakítása - sokcsatornás kiszolgáló létrehozása (a kiszolgálói hátterét felkészíti az ügyfélkapcsolati módszerek s okaságának kezelésére, amelyek közül egyik az internet. A fiókokban történő kiszolgálástól való elszakadás automatikusan kialakítja a

szolgáltatás úgynevezett”7/24”, vagyis éjjel-nappal való működtetésének igényét. Ez a pénzintézeti számítástechnikát tekintve (napzárás, egyelegrendezések, kamatelszámolások) nem éppen egyszerűen megvalósítható feladat. Az ügyfelek folyamatos kiszolgálása mellett a könyvelési fegyelem minden korábbinál magasabb szintjét kell elérni a s zervezeteknek. Ugyanis a sokcsatornás értékesítés alapvetően átláhatóvá teszi a szervezetek könyvelési, nyilvántartási feladatait. Vagyis a korábban alkalmazott adatfeldolgozási módszereket fel kell váltani: nincs lehetőség téves könyvelések utólagos módosítására, hibás tételek, értéknapok kézi korrekciójára. Az internetalapú kiszolgálás bevezetésének egyik jellemzője a korábbi technológiáknál jóval nagyobb erkölcsi amortizáció. Ezt különösn a pénzügyi-beruházási tervezésnél kell figyelembe venni. Ugyanis ezen beruházások megtérülése 3 év lehet Az ezen

az időtávon túlmutató megtérülések megtérülések kezelhetetlenek, mivel a t echnológia f olyamatos fejlesztést igényel, ami egyre gyorsuló költségspirálba vezetheti a szolgáltató szervezetet. Az internet rendkivűl gyors fejlődése szinte naponta újabb és újabb technológiák, programozási eljrásáok, alkalmazások megismerését igényli. Felgyorsul a t udás megszerzésének és alkalmazásának (és elévülésének) sebessége. Jellemző módon az internetes szolgáltatások a magánügyfelek és a kisvállalatok (egyéni vállalkozók) szegmensében terjedtek el. A nagyvállalati ügyfélkörnk már korábban kialakították az un. Office-banking szolgáltatásokat Az e-banking gyors elterjedésének előfeltétele a háttrérrendszerek kialakítása. A 7/24-es működése természetesen feltételezi, hogy az összes elektronizálható funkció elérhető legyen az interneten – minden háttérgéppel kapcsolatot kell tudni építeni és a napi zárások

ideje alatt is működőképesnek kell lennie a rendszernek. A tradicionális banki szervezetbe nehezen illeszthető, ezért egy un. Belső „kannibalizáció” alakulhat ki Ma a világháló web oldalain a bankok még alapvetően csak termékeiket, szolgáltatásaikat ismertetik. A teljesen interaktív, a pénzügyi szolgáltatások széles körét kínáló internetes bankolást világszerte még kevés hitelintézet végzi. A rendszer kiépítésének szakaszai: 1. belépési fázis: a b ank megjelenik a hálón ; 2) alapfokozat: az ügyfél a kondíciókra vonatkozó információkat kérhet le és ezek alapján számításokat végezhet; 3)haladó szakasz: a számlatulajdonos az interneten számlakivonatot kérhet, vagy éppen hitelkérelmet nyújthat be; 4)fejlett: már nem csupán standard szolgáltatásokhoz lehet hozzájutni; hanem módja van számlán nyitni. 93.Biztonság kérdések, elektronikus aláírás Biztonság és felelősség A szolgáltatások valóban a világ

bármely részéről elérhetőkké válnak, ahol egy működőképes internetböngészőt találunk. Az internet banking alkalmazások esetében egyes megoldások nem elégszenek meg egyszerű felhasználó-jelszó párost alkalmazó azonosítással, hanem ennél összetettebb m ódszer alkalmazását írják elő (elektronikus aláírás). Az esetek jelentős részében ilyenkor a helyhezkötöttség már bonyolódik, telepített kártyaolvasóra, letölthető Java-appletre vagy plug-in modulra. (csatlakozó) 26 Ezek az azonosítást segítik elő, s ezzel a bankok kockázata hatékonyabban kezelhető. A visszaélések megakadályozását ezen kívül felhasználói krolátok beállítása (pl. utalási összegre), a jogosultságok szabályozása, technológiai védelmek és ügyfélszokás-vizsgálaton alapuló módszerek segítik elő. Az on-line ügyintézés egyre sokoldalúbb és valóban felhasználóbarát szolgáltatásokkal várja az ügyfeleket. A fejlődés

megköveteli, hogy a felhasználókat támogató és segítő információk álljanak rendelkezésre az internetes honlapokon. 27