Környezetvédelem | Tanulmányok, esszék » Laki Dóra - A tiszai cianidszennyezés

Alapadatok

Év, oldalszám:2001, 21 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:75

Feltöltve:2008. március 18.

Méret:239 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

A tiszai cianidszennyezés L k Dóra Laky Dó Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki kar, V. évfolyam • a cianid ion főbb tulajdonságai • alkalmazása az ércfeldolgozásban • a gátszakadás • a szennyező hatás csökkentése érdekében megtett vízkormányzási intézkedések • ökológiai hatások A cianid ion • ·C ≡ N • jellegzetesen j ll t kkesernyés é mandulaszagú d l ú CN • mérgező g hatású tüdőben gázcsere a vér oxigénnel dúsul hemoglobin oxigént szállít red. citokróm (Fe 2+) citokróm oxidáz enzim (Fe 3+) a sejtek oxigént vesznek fel A cianid ion • ·C ≡ N • jellegzetesen j ll t kkesernyés é mandulaszagú d l ú CN • mérgező g hatású tüdőben gázcsere a vér oxigénnel dúsul hemoglobin oxigént szállít red. citokróm (Fe 2+) citokróm oxidáz enzim (Fe 3+) FULLADÁSOS HALÁL a sejtek nem jjutnak oxigénhez! A cianid ion alkalmazása az ércfeldolgozásban

4Au + 8NaCN + 2H2O + O2  4Na[Au(CN)2] + 4NaOH 2Na[Au(CN) [ ( )2] + Zn  Na2[[Zn(CN) ( )4] + 2Au A zagytározó • a cianid tartalmú folyadék tárolására • nagy felület (93 hektár) • gátszakadás Semlegesítés Fe(II)SO4 + 2CN–  Fe(II)(CN)2 + SO42– Fe(II)(CN)2 + 4CN–  [Fe(II)(CN)6]4– [Fe(II)(CN)6]4– Fe(III)  {Fe(III)[Fe(II)(CN)6]}– {Fe(III) [Fe(II)(CN)6]}– oldható berlini kék Fe(III)  Fe(III)4[Fe(II)(CN)6]3 oldhatatlan berlini kék Miért nem alkalmazható a semlegesítés természetes körülmények között? • vízmennyiség í é • a teljes elkeveredés nem biztosítható • a folyamat végbemeneteléhez szükséges hőmérséklet nem állt rendelkezésre • a cianid főként fémekhez kötődve érkezett A vízkormányzási intézkedések célja • a cianid koncentráció csökkentése • a holtágak, mellékágak, hullámterek védelme Kiskörei tározó • Felülete: F lül 127 km k 2 – 93% -

tározó – 7% - folyó • Speciális áramlási viszonyok – a Tisza „átfolyik átfolyik” a tározón – a medencék, öblözetek kizárhatóak az áramlásból Vízállás változások a Tiszán a Kiskörei Vízlépcsőnél p ‐ betározás FELVÍZI VÍZÁLLÁS Betározás ALVÍZI VÍZÁLLÁS FELVÍZI VÍZÁLLÁS Betározás Higítás Vízállás Ví állá változások ál á k a Ti Tiszán á a Kiskörei Vízlépcsőnél – tározó ürítése ALVÍZI VÍZÁLLÁS FELVÍZI VÍZÁLLÁS Betározás Higítás Vízállás változások a Tiszán a Ki kö i Vízlépcsőnél Kiskörei Ví lé ő él – árhullám á h llá visszafogása Á Árhullám á visszafogás ALVÍZI VÍZÁLLÁS KISKÖREI TÁROZÓ HELYSZÍNRAJZA A Kiskörei Tározó helyszínrajza záró műtárgy tisztán maradt szennyezett volt öblítő csatorna övzátony, sziget Feb 3, 3 12:00 Térkép Feb 5, 08:00 12.4 Feb 7, 16:00 Feb 8, 06:00 3 88 3.88 Feb 10, 12:00 2.90

Feb 11, 12:00 2.20 1.49 4.9 13.5 Feb 1, 20:00 32.6 Transzport elemzések 1 D-s transzportegyenlet k=0  ( AC )  ( AUC )  C   (DL A )  kAC t x x x a cianid nem halmozódott fel az üledékben Transzport elemzések 1 D-s transzportegyenlet k=0  ( AC )  ( AUC )  C   (DL A )  kAC t x x x a cianid nem halmozódott fel az üledékben Ökológiai hatások • planktonikus élővilág éő á – „vízzel sodródó” – gyors regenerálódás (szaprobiológiai vizsgálatok) • makroszkópikus gerinctelenek – legérzékenyebben g y reagáló g csoportok: p rákok – jellegzetes túlélő szervezetek: vízicsigák, kagylók, szitakötő lárvák, kérészlárvák, tiszavirág g Ökológiai Ök ló i i hatások h tá k halpusztulás • az összes halelhullás: 1241 t • legmagasabb g g koncentráció: epe, p vese, máj, kopoltyú legalacsonyabb koncentráció: hús Következtetések •

monitoringrendszer d kiépítésének ké í é é k szükségessége (alvízi ország) • vízkormányzási létesítmények szerepe • holtágak szerepe • jogi előírások szigorítása