Gazdasági Ismeretek | Magyarország » Nagy Tibor - Külföldi működőtőke beruházások hatási és az EBRD tevékenysége a rendszerváltás után Magyarországon

Nyíregyházi Főiskola Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Gazdálkodási Szak KÜLFÖLDI MŰKÖDŐTŐKE BERUHÁZÁSOK HATÁSAI ÉS AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANK TEVÉKENYSÉGE A RENDSZERVÁLTOZÁS UTÁN MAGYARORSZÁGON Összehasonlító Gazdaságtan házi dolgozat Készítette: NAGY TIBOR Évfolyam: II Tagozat: levelező Csoport: C 2 Tartalomjegyzék 1. A beruházás fogalma 2. A beruházás forrásai Magyarországon a rendszerváltás után 3. A külföldi működő-tőke - beruházások 3.1 Külföldi működőtőke - beruházások fő formái hazai szemszögből 3.2 A külföldi működőtőke - beruházások számokban 3.3 A külföldi működőtőke - beruházások hatásai 3.31 Foglalkoztatás 3.32 Struktúra átalakulás 3.33 Régiók 3.34 Fizetési mérleg 3.35 Költségvetés 3.36 Beruházások 3.37 Technológia 3.38 Multikplikárok (beszállítók) 3.39 Egyéb mikrogazdasági hatások 3.4 A külföldi működő-tőke beruházások hatásai 4. Az Európai

Beruházási Bank tevékenysége Magyarországon 3 1. A beruházás fogalma A rendelkezésre álló vagy idegen forrásból származó pénzeszközökből materiális és immateriális vagyontárgyakat vásárolunk, melyek a birtokló számára a későbbiekben (jövőben) haszonnal járnak. Lehetnek: - Tárgyi és forgóeszközök. Ezek materiális javak beruházását jelentik - Immateriális javak: kutatás, fejlesztés, reklám, képzés, szociális jellegű. Beruházások jellemzői és szerepe a gazdaságban: - Általában hosszú távú stratégiai eszköz a vállalatoknál, több évre meghatározhatja a vállalat helyzetét és megítélését. - A vállalat figyelme mindenképp ki kell, hogy terjedjen a beruházás vonatkozásában nemcsak a termelésre, hanem a foglalkoztatás és értékesítés területére is. - Közvetlenül hatnak a gazdálkodás hosszú távú folyamataira. A vállalati tartós versenyképesség egyik feltétele, hogy a termelő

berendezések és technológiák korszerűsítve legyenek. - A műszaki fejlesztés szorosan összefonódik a beruházási tevékenységgel, ezért a vállalaton belüli szerepe jelentős. A beruházás a jövő termelőkapacitása - Piacelemzésnek kell lenni, és a jó döntéshez piaci ismerettel kell rendelkezni. - A beruházás kockázattal jár, és ezt mérsékelni csak akkor lehetséges, ha biztosítani tudjuk a tőke gyors megtérülését. A megtérülés forrása az amortizáció és a nyereség. - Ha a b eruházási tevékenység folyamatos és gyorsan megtérül, akkor a vállalat viszonylag fiatal eszközállománnyal rendelkezik ez, pedig visszahat a jövedelmezőségre. - A vállalati aktivitás a beruházási lehetőségre való gyors reagálást is jelenti, amely a piaci versenyben előnyt jelent. Ez átváltható jövedelmezőségi előnyre 4 2. A beruházás forrásai Magyarországon a rendszerváltás után Magyarországnak a

rendszerváltáskor szembe kellett nézni azzal a ténnyel, hogy az állam súlyosan eladósodott, és a gazdaságból hiányoztak a tőkeerős vállalatok. Ezért volt szükség a külföldi tőkére, hiszen a tőkehiányos gazdaság nélküle képtelen lett volna felzárkózni a fejlett piacgazdaságokhoz, integrálódni a világgazdaság vérkeringésébe. Fontos szerepet játszik még a magyarországi beruházásokban az Európai Unió különböző szervezetei által biztosított támogatások és hitelek. 3.A külföldi működőtőke-beruházások (FDI-Foreign Direkt Investment) 3.1 Külföldi működőtőke - beruházások fő formái gazai szemszögből - Egy külföldi (cég) új vállalatot alapít Magyarországon. - Már létező vállalatot részben vagy egészben megvásárol (régebben ez főleg a privatizációhoz kapcsolódott). - A már működő külföldi érdekeltségű cég nyereségét a tulajdonos újra befekteti. - A leányvállalatának hitelt

nyújt, vagy abban tőkét emel. 3.2 A külföldi működőtőke-beruházások számokban 1) 1999 november 30-ig mintegy 20 milliárd dollárnyi külföldi működőtőke érkezett hazánkba, ezzel a k elet-közép-európai térségben a második helyen vagyunk, csak Lengyelország előz meg bennünket. Az 1 főre jutó állomány így megközelítően 2 ezer dollár, ami viszont a legmagasabb érték a régióban. Az évenkénti eloszlás természetesen ingadozó, az 1990-as, illetve 1995-ös esztendő, pl. kiemelkedő volt a MATÁV és az energiaszektor magánosítása miatt. Körülbelül 1998 óta azonban a működőtőke-befektetési új szakaszba léptek, amelynek egyik jellemzője a hozzávetőlegesen 2 M rd. USD körül stabilizálódó évenkénti beáramlás Ez az összeg megfelelő mértékű a folyó fizetési mérleg passzívumának finanszírozásához. Fontos tudni, hogy míg eleinte a külföldi tőke importja inkább a privatizációval függött össze, addig ma már

egyértelműen a zöldmezős beruházások, valamint a pótlólagos befektetések dominálnak. 5 2) A külföldi érdekeltségű vállalatok szám szerinti aránya 1998-ban valamivel több mint 10 %-os volt a teljes vállalkozói körön belül, ez a mintegy 250 ezer vállalkozásból 2627 ezret jelent. A külföldi tőke azonban az összes jegyzett tőke 38 %-át tette ki (kb 6360 Mrd Ft-ból 2400 Mrd. Ft), ami arra utal, hogy a külföldi cégek átlagosan magasabb tőkével működnek. 3) A külföldi tőke nemzetgazdasági ágak/ágazatcsoportok közötti megoszlás a következő volt: feldolgozóipar 40 %, élelmiszeripar 10 %, vegyipar 8 %, gépipar 12 % , kereskedelem 12 %, pénzügyi tevékenység 12 %, szállítás, raktározás, posta, távközlés 8 %, egyéb 28 %. Ezek az adatok csupán tájékoztató jellegűek, ám azt már érdekesebb megfigyelni, hogy milyen mértékben „uralja” a külföldi tőke a különböző ága(zatok)kat: feldolgozóipar 60 %,

élelmiszeripar 62 %, vegyipar 56 %, gépipar 66 %, energiaszektor 32 %, kereskedelem 4 %, pénzügyi tevékenység 57 %. Az arányok láthatóan elég magasak, különösen a gépiparban való kétharmados részesedést, tekintve, hogy ez az ágazatcsoport az utóbbi években a növekedés és az export szempontjából húzóerővé vált. 4) A legnagyobb befektetők országok szerint: 1. Németország (28 %), 2 Hollandia (16 %), 3-4. USA, Ausztria (12-12 %), 5 Nagy-Britannia, 6 F ranciaország, 7 Olaszország, 8. Svájc, 9 Belgium, 10 Japán Itt annyit szükséges kiemelni, hogy az első 4 országból érkezett az összes külföldi tőke kétharmada. 5) A külföldi érdekeltségű cégek: - az összes hozzáadott érték felét állították elő, egy főre jutó hozzáadott értékük 78 %kal haladta meg a teljes vállalati kör adatát, - egy főre jutó nettó árbevétele háromnegyedével volt magasabb a teljes vállalati körénél, - az adózás előtti eredmények 65

%-át, az adózott eredmények 70 %-át adták. 3.3 A külföldi működőtőke-beruházások hatásai A következő pontok ugyan fontosak, de kifejtésükre most nem kerül sor. Ezek a - magántulajdonosi szemléletre, - a termelési, vezetési, szervezési kultúrára, - a külgazdaságpolitkára és 6 - a gazdasági növekedésre gyakorolt hatások. Az alábbi területek bővebb magyarázatára a következőkben kerül sor: - foglalkoztatás, - struktúra átalakulás, - régiók, - fizetésimérleg (folyó és külkereskedelmi) - költségvetés, - beruházások, - technológia, - multiplikátor (beszállítók) - egyéb mikroszint. 3.31 Foglalkoztatás A külföldi tőke vonzását legalábbis az motiválja, hogy az járuljon hozzá a foglalkoztatottság növeléséhez. Ennek nem csak pénzügyi kihatásai vannak (pl kevesebb segélyt kell fizetni vagy több lesz az állam szja-bevétele), hanem alapvető érdeknek minősíthető, hogy egy

társadalomban, aki dolgozni akar, az tudjon is, és a munkájáért megfelelő bért kapjon, amiből tisztességesen meg tud élni. A külföldi tőke hatása e téren kettős. Ugyanis a zöldmezős beruházásoknál egyértelmű a pozitív hatás, hiszen a külföldi beruházó itt gyárat, üzemet stb. épít, és alkalmazottakat vesz fel, a privatizáció esetében azonban ennek fordítottja is előfordulhat. Nevezetesen ekkor először a megvásárolt cég racionalizálására kerül sor, ami kapacitások leépítését és így elbocsátásokat eredményezhet. A későbbi terjeszkedések a foglalkoztatást újra jótékonyan befolyásolják. Mára ugyan a magánosítás nagyjából lezárult, ezzel e probléma is megszűnt, ám jött helyébe egy másik, bár egyelőre sokkal kisebb. Ez a különböző fúziók és felvásárlások nyomán állt elő, vagyis ha egy összeolvadt vállalkozás hatékonyan akar működni, akkor a létszám egy része fölöslegessé válhat. Pl egy

bank a fiókhálózatot megtarthatja, de nem lesz szükség két Treasuryre, vagy két Marketing osztályra, és akkor már felvetődik, hogy mennyi embert tud átvenni. 7 A külföldi érdekeltségű cégek 1998-ban az alkalmazottak mintegy negyedét (27 %át) foglalkoztatták, ami önmagában elég jelentős arány, azonban az ilyen vállalatok (össz)teljesítményéhez mérten meglehetősen alacsony érték. Ez a foglalkoztatás hatékonyságára enged következtetni, ami mindenképpen kívánatos. A külföldi társaságoknál a bérek a teljes vállalati kör fizetéseinek másfélszeresét tették ki, ez szintén kedvezőnek tekinthető. A multi-/transznacionális vállalatok odafigyelnek a munkatársak képzésére is (belső vagy külső tanfolyamok, tréningek, stb.), tehát valószínűleg máshol is hasznosítható ismereteket nyújtanak. 3.2 Struktúra átalakulás A cél, azaz a külföldiekkel szembeni elvárás e körben a korszerű és versenyképes

termékszerkezet kialakítása, valamint a piacváltás lehetőségének megteremtése volt (a volt KGST országok piacai helyett fejlett „nyugati” államokba exportáljunk). Ez bizonyíthatóan sikerült is, hiszen ma már a magyar kivitel háromnegyede az EU felé, kb. 90 %-a az OECD tagországokba irányul. Az iparban 1994 ót a látványos az export évenkénti növekedése (18-34 %), míg akkoriban a termékeknek csupán a negyede értékesült külpiacokon, addig 1999-ben már majdnem a fele (igaz, a belső kereslet igen lanyha volt). Olyan ágazatok váltak húzóerővé, mint a számítógépgyártás, autógyártás, híradástechnikai termékek gyártása, elektronikai alkatrészgyártás stb. Saját számítások szerint, ha az ipari termelés 1999-ben 10-11 %-os bővülésből kivonjuk a villamosgép-, műszer-, valamint a járműgyártás teljesítményét, akkor a termelés stagnálásáról beszélhetünk, holott e két ágazatcsoport súlya „mindössze” 36 %. Az

exportra ez fokozottan igaz, bár ott a súly jóval nagyobb, hatvan százalék körüli. Természetesen az említett ágazatokban nemcsak külföldi cégek léteznek, azonban tény, hogy a járműgyártás teljesítményét gyakorlatilag a három nagy autógyártó adja, a villamosgép-, műszergyártás pedig ugyan heterogénebb ágazatcsoport, de abban is a nagy multinacionális társaságok szerepe a meghatározó. Hozzá kell tenni, hogy az ipari alkalmazottaknak csupán az ötödét foglalkoztatják és a termelékenység emelkedése itt rendkívül dinamikus. 8 3.33 Régiók A gazdaságpolitika az egyes térségek közti „eredetileg” meglévő különbségek kiegyenlítését, majd a nagyjából egyenletes fejlődést szerette volna elérni a külföldi beruházások révén, ám ez nem valósult meg. Ugyanis a külföldi cégek szívesebben telepedtek meg eleve iparosodottabb régiókban, ahol fejlettebb volt az infrastruktúra, képzettebb a munkaerő, magasabb az

életszínvonal. Így a szakadék nemhogy eltűnt volna, hanem tovább mélyült, és ezen az egyes ösztönző eszközök se tudtak változtatni. Bár egyes „fecskék” a keleti országrészben (is) vándoroltak - ahonnan könnyebb a környező piacokra szállítani - (pl. Michelin, Unilever), nem sokan követték őket A külföldi tőke 80 %Közép-Magyarországra (62 %), illetve Közép- és Nyugat Dunántúlra (18 %) érkezett, a többi térségre így csupán a maradék 20 % jutott. Ennek következményei lemérhetők, pl az egy főre jutó GDP-n vagy a munkanélküliségi rátán, ami az elmaradottabb régiókban az átlagot jelentősen alul-, illetve felülmúlja. 3.34 Fizetési mérleg A folyó fizetésimérlegre a külföldi működőtőke értelemszerűen pozitív hatást gyakorol, mivel ez nem adóssággeneráló, forrást biztosít a passzívum finanszírozásához, az állandóság törlesztéséhez. Ám visszatérve egy korábbi utalásra, a

működőtőkebefektetések terén az utóbbi 2-3 évben új szakasz kezdődött, és ez éppen itt érhető tetten Egyrészt 1998-ban történt meg először, hogy a profitrepatriálás mértéke számottevő, kb. 1 milliárd dollár volt. Ekkor egyesek kissé megijedtek attól tartván, hogy ez az összeg nőni fog, ami végük nem következett be, valamint, hogy nem forgatják vissza a pénzt a vállalkozásba. Az aggodalomban talán az is közrejátszott, hogy az akkori válságok (1997 ősz Dél-Kelet-Ázsia, 1998 nyár Oroszország, 1999 tavasz Jugoszlávia) üzenete az volt, hogy ezek a fejlődő/átmeneti gazdaságok esetleg nem is annyira biztonságosak. Mindenesetre attól függetlenül, hogy a jövedelmek kivonása számunkra nem örvendetes, be kell látni, hogy ez a folyamat természetes, hiszen ha a külföldi fél idehozta és költötte a pénzét, eleinte feltehetően veszteségeket könyvelt el, majd végre nyereséget realizált, akkor nyilvánvaló, hogy a tőke egy

részét szeretné „viszontlátni”. A másik tényező az, hogy a működőtőke importon belül megnőtt a tulajdonosi hitelek aránya, ami viszont már hozzájárult az adóssághoz, mert ezt törleszteni kell. A harmadik jelenség pedig az, hogy 9 Magyarország már tőke-exportőrként is megjelent, bár ennek mértéke egyelőre nem túl jelentős. A külkereskedelmi forgalomnak mintegy háromnegyedét (az export 77 % -át, az import 74 % -át) a külföldi érdekeltségű vállalatok bonyolították 1998-ban. A mérleg mindkét oldalát felduzzasztották, kérdés, hogy az egyenleg milyen lett. Mielőtt a konkrét számok bemutatásra kerülnének, érdemes egy kis figyelmet fordítani a dolog elméleti hátterére. Egyrészt nyilvánvalóan van egyfajta fáziskésés abból adódóan, hogy a termelés és kivitel felfutását az eszközök (gépek, berendezések, felszerelések, nyersanyagok stb.) beszerzése előzi meg, ami jelentős részben import útján történik.

Másrészt nem minden külföldi beruházás egyformán exportorientált, az esetek többségében a hazai piac lefedése volt a cél (az előbbire példa talán az autóipar, utóbbira az élelmiszeripar lehet). Ekkor csak abban lehet bízni, hogy a termelés importigénye viszonylag alacsony. Végül megjegyzendő, hogy bármilyen is az egyenleg, az elengedhetetlen exportpotenciált mindenképpen a nagy multi- és transznacionális vállalatoknak köszönhetjük. Lássuk az adatokat: 1998-ban a külföldi érdekeltségű vállalkozások 282 Mrd. Ft passzívumot idéztek elő, ami a teljes hiány fele volt. A tendencia azonban javuló, a megelőző 5 év átlaga ugyanis azt mutatta, hogy ezek a cégek közel hetven százalékban (67 %) feleltek a n egatív egyenlegért - azóta tehát a k ivitel gyorsabban emelkedett a behozatalnál. Kiemelendő, hogy az ügyletek (értékben) körülbelül 75-80 %-ban fejlett országokkal zajlottak, és velük szemben aktívum mutatható ki, a

passzívum a fejlődő és egyéb országokkal történő külkereskedelemből származott. Az exportban és az importban egyaránt a gépek és szállítóeszközök, illetve a feldolgozott termékek dominálnak, előbbi kategóriában többlet, utóbbiban hiány keletkezett. 3.35 Költségvetés E téren azt kell mérlegelni, hogy a kiadások és a pótlólagos bevételek hogyan viszonyulnak egymáshoz a külföldi vállalkozások működése következtében központi, illetve helyi szinten. Összességében - utalva egy fenti adatra (mekkora részét adják a külföldi társaságok az összes vállalkozás eredményeinek) - evidens, hogy e kör teljesítménye a büdzsé legalább egyik oldalára nagyban kihat. 10 Az ütemcsúszás itt is fennáll: az állam akkor tesz szert jelentős bevételnövekményre, amikor a beruházások beértek és az adott kedvezmények lejártak. Ez a megállapítás meglehetősen leegyszerűsített, mert számos összefüggésben

emelkedhetnek vagy éppen csökkenhetnek az államháztartás kiadásai/bevételei a k ülföldi cégek tevékenysége okán, ami komolyabb tanulmányozást igényel. Ha csak néhány alapvető adófajtát nézünk, akkor az alábbiak mondhatók el: - A személyi jövedelemadó és tb-járulékok összege magasabb foglalkoztatás és bérezés esetén nő (eltekintve a családokról). - A társasági adó bevételek a profitok emelkedésével párhuzamosan nőnek, amennyiben nem élnek már az erre vonatkozó kedvezmények, amelyekben a költségvetés részben vagy egészben lemond a nyereség „őt” illető hányadáról. - Az önkormányzatoknál, pl. az iparűzési adó pár évig történő elengedése lehet megfelelő ösztönző, amely áldozat később szépen megtérül. A település infrastruktúrájára, munkanélküliségre, pénzügyeire, stb. kedvező hatást gyakorol egy-egy nagyobb cég megjelenése, ezért a polgármestereknek célszerű törekedni a

külföldi tőke vonzására. Eklatáns példaként Székesfehérvárt szokták emlegetni Ezzel kapcsolatosan még egy kérdést érdemes felvetni, nevezetesen a t ranszferárak létét. Itt arról van szó, hogy az anya- és leányvállalat belső ügyeleteinél alul- vagy felülszámlázás történik, annak érdekében, hogy a nyereséget olyan országba mutassák ki, ahol alacsonyabbak a közterhek. A hazai 18 % -os társasági adókulcs kifejezetten alacsonynak számít (bár az osztalékokra már jóval nagyobb elvonás érvényes), így nálunk ez nem tűnik akkora veszélynek. 3.36 Beruházások A gazdaságpolitika a beruházások, valamint azok GDP-hez való hozzájárulásának növekedését szerette volna elérni a külföldi befektetők révén. A folyamat azonban kettős: zöldmezős beruházások esetén az invesztíció egyértelmű (és jelentős), privatizált vállalatoknál viszont eleinte inkább kapacitásokat építenek le, és legfeljebb utána eszközölnek

beruházásokat. Ráadásul nem minden ágazat igényel állandó bővítéseket, fejlesztéseket: a modern technológiával működő exportorientált vállalkozásoknál 11 valószínűleg nagyobb szükség van invesztíciókra, mint a hazai piacot ellátó vagy bérmunkát végző végeknél (pl. ruhaipar) 1998-ban a beruházások 57 %-át a külföldi érdekeltségű cégek produkálták, ami azt jelenti, hogy a hazai tulajdonúaknál aktívabban e téren. Van azonban egy nem számszerűsíthető hatás, az ún. demonstrációs hatás Eszerint egy sikeresen működő külföldi társaság másokat is (köztük partnereket, versenytársakat) megtelepedésre tud ösztönözni, ezen kívül a potenciális magyar beszállítókat is invesztíciókra sarkallhatja. 3.37 Technológia Az biztosan helytálló, hogy a technikai-technológiai korszerűsítés megvalósításához a külföldi működőtőke bevonása az egyetlen járható út, és ennek szerepe e téren

összességében nyilvánvalóan pozitív volt. Ám ez - akárcsak az előbbi pont esetében - nem feltétlenül igaz a gazdaság minden szegmensére. Egyes szektorokban (különösen a zöldmezős beruházásoknál) bizonyára kiemelkedő változás ment végbe, másokban viszont szinte semmi sem történt. Itt is igaz az a m egállapítás, hogy a k ülföldiek azonban az ágazatokat preferálták, ahol eleve jobbak voltak a f eltételek, a profit és növekedési kilátások, a termelékenység. Váltás tehát nem mindenhol valósult meg, de arra a vádra, miszerint a levetett technikát importáltuk, azért az a korrekt válasz, hogy talán nem is voltak mindenhol megfelelő kondíciók ahhoz, hogy a csúcstechnológiát vezessék be. A K+F kiadások Magyarországon közismerten rendkívül alacsonyak, és számos külföldi gondolta azt, hogy nincs szükséges az itteni kutató-fejlesztő munkára, amely vélekedés remélhetőleg módosul, hiszen az ellenkezőjére is van

példa. Ugyanakkor a számok azt mutatják, hogy az ilyen kiadások túlnyomó többségét (77 % 1998-ban) még így is a külföldi cégek eszközölték. 3.38 Multiplikátor (beszállítók) A multiplikátor hatást tágan értelmezve arról van szó, hogy a külföldi beruházások hatásai a gazdaságban továbbgyűrűznek, azaz akár egészen más területeket is befolyásolhatnak. Az Opel szentgotthárdi megtelepedése következtében, pl a környék elektromos és gázhálózata is fejlődött, sőt lakások is épültek a munkatársak elhelyezése 12 érdekében. A gazdaságpolitika célja éppen ez, vagyis hogy a nagy múlti- és transznacionális cégek ne „szigetként” működjenek, hanem az egész gazdaságot magukkal húzzák. Kiemelt ezen belül a beszállítók kérdése, ami a magyar kis- és középvállalkozói kör felzárkózását jelentené a versenyképes nyugati cégekhez. Ez a szándék azonban eddig nemigen valósult meg, dacára a beszállítói

Célprogramnak és egyéb hasonló kezdeményezéseknek. A hazai vállalatok zömében ugyanis nem tudtak a külföldi társaságok üzleti partnerévé válni, ez utóbbiak általában kevés magyar céget találtak alkalmasnak az együttműködésre. (Persze vannak kivételek, az Unilever pl magas hazai beszállítói aránnyal dolgozik.) Ennek oka többféle is lehet. A japánok az ottani munkahelyek védelme miatt eleve nem szívesen cserélik le tradicionális szállítóikat, ez kulturális tényező. Mások döntését nem afféle megfontolások befolyásolják, hanem egyszerűen elégedetlenek a magyar cégek teljesítményével. Egy néhány évvel ezelőtti felmérésből az derült ki, hogy a külföldi beruházók ugyan kedvezőnek találták a hazai vállalkozások árait, a minőséget és a rugalmasságot már csak közepesnek értékelték, a pontosságról (határidők betartása) és a megbízhatóságról viszont már kimondottan negatívan vélekedtek. A probléma

csak az, hogy a szigorú követelményeknek való megfelelés feltétele nem biztos, hogy adottak. Az ugyanis, előnyös volna, ha a magyar vállalkozók a külföldiekkel történő együttműködés céljából szakképzett embereket foglalkoztatnának, beruháznának és minőségi termékeket gyártanának, ám az ehhez szükséges tőkét nagyon nehéz előteremteni (a bankok köztudottan nem ezt a kört preferálják, még ha ebben az utóbbi időben volt is némi elmozdulás). A külföldiek tehát ez idáig leginkább a minőségbiztosítási rendszerek bevezetésében nyújtottak támogatást, a fent említett multiplikátor hatás érvényesülése korántsem valósult meg a kívánatos mértékben. 3.39 Egyéb mikrogazdasági hatások Az alábbi sorok gyakorlatilag a privatizált vállalatokra vonatkoznak, hiszen a zöldmezős beruházások esetében a külföldi fél olyanná építette a vállalkozását, amilyenné 13 akarta, erről most a legjobbakat tételezzük

fel. A kérdés itt az, hogy mit tettek az új tulajdonosok a korábbi magyar cégekkel. Először is a pénzügyi gondokat kellett megoldani, szükség esetén helyreállítani a likviditást, átalakítani az adósságportfóliót, kedvezőbb feltételekkel hitelt felvenni. Természetesen a feljavítási időszak terheit is ők viselték. Ezután megkezdődött a profiltisztítás, vagyis a felesleges egységektől (üzemekről), kapacitásoktól, termékektől, létszámtól való megszabadulás. Majd az új technológia, tervezési, szervezési, vezetési kultúra bevezetésére, valamint a korszerű és versenyképes termékszerkezet kialakítására került sor. A folyamat megfelelő voltát bizonyítja, hogy a külföldi érdekeltségű cégek (itt már nem csupán a magánosított, hanem bármely vállalatra kell gondolni) jövedelmezősége (üzemi tevékenység eredménye/saját + idegen tőke) 1998-ban a t eljes vállalati körénél harmadával magasabb volt, vagyonarányos

nyereségük (adózott eredmény/saját tőke) annak másfélszeresére rúgott. A leírtakból az a következtetés vonható le, hogy a külföldi tőke jelenléte a magyar gazdaságban mindenképpen szükséges, és az ilyen beruházások számos pozitív hatással járnak, azt azonban nem kell feltétel nélkül elfogadni, hogy mindig minden területet jótékonyan befolyásolnak. 3.4 A külföldi működőtőke-befektetések ösztönzése A külföldi beruházások hatásai után ide kívákozik az ösztönzésükkel kapcsolatos jellemzők vázolása, mert a két téma értelemszerűen szorosan összefügg. Ha ugyanis a működőtőke-import előnyei elismertek, akkor a gazdaságpolitika nyilvánvalóan igyekszik a legtöbbet megtenni a befektetők vonzása érdekében. A cselekvés sikeréhez először is nem árt tudni, hogy a külföldi fél egyáltalán mit tart fontosnak. Az olvasott felmérésekből egyöntetűen az tűnik ki, hogy a legfontosabb tényezők: 1. A

gazdasági, politikai stabilitás, a jog- és intézményrendszer szilárdsága, a p énzügyi szektor fejlettsége. 2. A fölrajzi elhelyezkedés (exportlehetőségek) és a lefedetlen piac 3. A relatíve alacsony munkabérek (szakképzett munkaerő) és termelési költségek 14 Ezek tulajdonképpen inkább adottságnak tekinthetők, mint közvetlen ösztönzőknek, utóbbiak közé elsősorban az adó- és vámkedvezmények, valamint a pénzügyi támogatások tartoznak. Az infrastruktúra is kiemelt jelentőségű, ez valahol a kettő között helyezkedik el, mivel adott valamilyen állapot, de ösztönözni is lehet az ilyen célú beruházásokat. Magyarországon a kormányzat nemigen tud a külföldi beruházóknak pénzt kifizetni (bár léteznek mindenféle Célirányzatok, pl. Gazdaságfejlesztési, Vidékfejlesztési, stb), ezért az eszköztárban az ún. nemfizető kedvezmények maradtak Ilyen, pl a társasági, vagy iparűzési adó ideiglenes elengedése,

mérséklése, a v ámszabadterületi befektetések engedélyezése. Terjedelmi okokból nem részletezem a jelenleg élő kedvezményeket, annyi azonban megjegyzendő, hogy valamennyi a potenciális beruházások nagyságrendjéhez, a foglalkoztatáshoz, a kutatás-fejlesztéshez, illetve az elmaradottabb régiókban történő beruházásokhoz kapcsolódik. 4. Európai Unió által biztosított hitelek és támogatások Az EU számos olyan területen nyújt anyagi segítséget, ahol Magyarország önerőből nem tudná időre teljesíteni az uniós elvárásokat. Ez a támogatás a közlekedéstől a mezőgazdaságig, a környezetvédelemtől a közigazgatásig, az igazságügytől a médián keresztül a szociális programokig, számos területen jelent hathatós segítséget. Uniós támogatásokból épülhetnek utak, az EU segítheti egy folyó megtisztítását, vagy kedvezményes kölcsönökkel hozzájárulhat a kis- és középvállalkozások uniós tagságra való

felkészüléséhez. 2000 é s 2006 köz ött Magyarország évente mintegy 184 millió euró pénzügyi támogatást kap az Uniótól a három legfontosabb pénzügyi programon keresztül (PHARE, ISPA, SAPARD). Fontos szerepet játszik még az uniós beruházásokban az Európai Beruházási Bank. 4.1 Az Európai Beruházási Bank tevékenysége Magyarországon A együttműködés keretei Az EIB Igazgatótanácsa 1989. november 29-én döntött a Közép- és Kelet-Európa felé történő nyitásról és felhatalmazta a menedzsmentet, hogy - első lépésben - 3 év során összesen 1 milliárd ECU-ig hitelt nyújtson saját forrásaiból Magyarországnak és Lengyelországnak különféle programok finanszírozására. 15 Az EIB az első - a felek közötti pénzügyi együttműködésre vonatkozó keretmegállapodást Magyarországon, a Magyar nemzeti Bankkal kötött (PM-egyetértéssel) 1990. június 25-én Ennek 8 C ikkelye egyebek mellett kimondta: „Amikor - a jelen

megállapodás kereti között - egy kölcsön kedvezményezettje nem az MNB, a Bank a kölcsönnyújtás feltételeként kikötheti - az adott esettől függően - a Magyar Köztársaság vagy az MNB garanciáját. A másik kiemelten fontos 9. C ikkely transzfergaranciát nyújt az EIB-hitelek adósságszolgálatának teljesítésére. A keretmegállapodásban foglaltak érvényessége addig tart, amíg a megállapodás alapján kötött finanszírozási szerződések vonatkozásában esedékes minden összeg (kölcsöntőke, kamat és díjak, ha van ilyen) teljes mértékben visszafizetésre nem került. Ez az időpont az „utak II” kölcsön utolsó részletének visszafizetési dátuma: 2013. szeptember 20 1994. október 21-én került sor az EIB és a Magyar Köztársaság közötti pénzügyi együttműködésről szóló keretmegállapodás aláírására. A megállapodás előzményeként az EIB - az Európai Unió Tanácsának 1993. de cember 13-i határozata, valamint a b

ak kormányzótanácsának 1994 m ájus 2-i határozata értelmében - újabb 3 milliárd ECU kihelyezésére kapott felhatalmazást az 1993. de cember 23-től kezdődő három éves időtartamra, ezúttal tíz közép- és kelet-európai ország részére. Ebből mintegy 500 millió ECU-t szánt magyarországi projektek finanszírozására. A megállapodás - lényegét tekintve- a korábbi MNB-vel kötött megállapodás és a P M-deklaráció együttes, egységes szerkezetbe foglalt szövegét tartalmazta. 1997. szeptember 22-én írta alá az EIB a magyar Köztársasággal a magyarországi tevékenységét szabályozó keretmegállapodást, amely a jövőbeli együttműködés jogi alapjainak kereteit hivatott rendezni. Ez a korábbiaknál sokkal szélesebb körű tevékenységről szóló megállapodás - egyebek között - lehetővé tette harmadik országbeli programok finanszírozását, ami Magyarország területén keresztül történik (például magyar kereskedelmi bankok

számára más országbeli programok EIB-hitelkeretből történő finaszírozását). Emellett lehetőséget biztosít az EIB számára, hogy a magyar jogszabályok és rendelkezések szerint kölcsönfelvételi tevékenységet is folytasson, tehát például kötvényt bocsásson ki. A bank teljes körű adómentességet és a korábbinál szélesebb körű transzfergaranciát kapott. Mivel a eddigi utolsó keretmegállapodás meghatározatlan időre szól, továbbiakra valószínűleg nem lesz szükség. 16 A fentieken túl megemlítendő az, hogy az EIB által 1998-ban kezdeményezett speciális ún. előcsatlakozási hitellehetőség (Pre-Accession Facility) Magyarországot is érintette, melynek az volt a célja, hogy erősítse a csatlakozni kívánó országok integrációs folyamatát, olyan kulcsberuházások finanszírozásával, amelyek segítik kommunikációs infrastruktúrájuk és ipari versenyképességük Európai Uniós szintre való feljavítását, illetve az

„acquis communautaire” átvételéhez járulnak hozzá. Különös hangsúlyt kívántak helyezni a környezetvédelemre és a regionális fejlesztésre. Ez az addicionális, összességében3,5 milliárd ECU hitellehetőség, az EIB-től igénybe vehető források megkétszereződését jelentette, az ezt követő két évben. Ahogy korábban jeleztük, az EIB ezen hitellehetőséget - bővítettebb formában - 2000-ben újra meghirdette. Az EIB-hitelek időbeli és felhasználás szerinti megoszlásának összefoglalása Az 1. ábra a magyar kölcsönfelvevők által 2000 december 31-ig aláírt hiteleket foglalja össze, az aláírás éve szerinti csoportosításban (ami a legtöbbször nem esik egybe a folyósítás évével, hiszen a hiteleket sokszor akár 5-7 éven keresztül is folyósítják). Az összegek a szerződésben szereplő számokat tartalmazzák, amelyek a törlések miatt nem feltétlenül esnek egybe a ténylegesen folyósított összeggel. (A magyar

kölcsönfelvevőknek nyújtott EIB-hitelek időbeli eloszlása hektikus, nem mutat határozott tendenciát, bár némi növekedés kimutatható. Az EIB hiteleinek évenkénti megoszlása 1999 és 2000 között (millió ECU, illetve EUR) 375 400 350 300 240 250 240 170 200 150 120 100 140 115 70 95 92 35 50 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 1.ábra 17 A 2. ábra a hitelek szektorok közötti megoszlását hivatott bemutatni, de a tisztánlátás kedvéért hozzáfűzendő: habár a hitelkereteket elsősorban a kis- és középvállalkozások finanszírozására szánja az EIB, kivételes esetekben a t ávközlés-, az autópályaprogramok, illetve az energiaszektor beruházásai is részesültek kereskedelmi bankok által közvetített EIB-hitelben. Ezen kívül, 1994 ót a a kisebb önkormányzati beruházások is mindinkább a célprojektek közé tartoznak (pl. a szennyvíztisztítók vagy a csatornázás) A kördiagram egyértelműen

mutatja, hogy az infrastruktúra, a hitelkeretekre és az energiaszektorra közel azonos rész jut. Ha a távközlést az infrastruktúra részeként kezeljük, akkor tisztán látható e szektor kiemelkedő szerepe hazánkban is, ami egyébként jellemző az EIB általános tevékenységére is. Az EIB-htitelek felhasználás szerinti megoszlása 1999 és 2000 között 6% 14% 26% 27% 27% Távközlés Energia Hitelkeretek Ipar Infrastruktura 2. ábra A magán- és nem magán szektornak nyújtott hitelek évenkénti megoszlása Az alábbiakban bemutatandó megoszlás értékelésénél fontos figyelembe venni, hogy 1994 végén merült fel először, hogy kereskedelmi banki garancia mellett is lehet hitelfelvétel, tehát igazából 1995-től lehetett számítani magánszektornak nyújtott hitelekre. 18 A 3. ábra egyértelműen mutatja a magánszektor előretörését, illetve azt a tényt, hogy 1998 áprilisa óta a magyar állam nem írt alá finanszírozási szerződést

az EIB-vel. A vizsgált időszakban a magánszektor részesedése mintegy 40 % volt. Ha figyelembe vesszük, hogy a MATÁV- 1997-ben, illetve 1999-ben - valamennyi EIB-kölcsöne esetén kiváltotta az állami garanciákat, továbbá ha kivesszük a metróprojektet, valamint a garanciával még nem rendelkező Fővárosi Önkormányzati Programot, akkor egy jóval árnyaltabb - a tényleges helyzetet jobban tükröző - képet kapunk. (4 ábra) Az EIB hiteleinek évenkénti megoszlása 19990 és 200 között a magán- és nem magán szektor közötti (millió ECU, illetve EUR) „A” változat 300 240 250 220 200 155 160 170 140 150 120 115 95 92 100 80 70 35 50 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 Nem magán 1996 1997 1998 1999 2000 Magán 3. ábra A magánszektor részesedése a fentiek szerint korrigált módon számítva majdnem 60 %, de a tendencia mindkét esetben egyértelmű: az utóbbi években az állami jellegű

hitelfelvételek teljesen háttérbe szorultak, ugyanakkor a magánszektor részéről folyamatos igény van az igen kedvező feltételű EIB- kölcsönök iránt. 19 Az EIB hiteleinek évenkénti megoszlása 1990 és 2000 között A magán és nem magán szektor között (millió ECU, illetve EUR) „B” változat 300 240 250 200 155 150 170 130 115 100 92 80 110 100 95 70 60 50 40 40 0 0 0 1991 1992 1993 35 0 0 0 0 1999 2000 0 1990 1994 1995 Nem magán 1996 1997 1998 Magán 4. ábra Az EIB forintban denominált kötvénykibocsátása Magyarországon Az EIB 1997 áprilisában Magyarországon tartott, kihelyezett igazgatótanácsi ülése alkalmával jegyzőkönyv került aláírásra az EIB, az ÁPTF és az MNB között az EIB Magyarországon kibocsátandó kötvényeinek általános feltételeiről. Az EIB 1997 októberében indította el kötvénykibocsátási programját Az eredetileg 20 milliárd Ft összeget 2000 áprilisában 50 milliárd

Ft-ra emelték. A ténylegesen kibocsátott kötvények értéke 19,5 Mrd Ft volt 2000. december 31-én A kötvénykibocsátás célja a források azon végső felhasználóinak helyi pénznemű kölcsönök iránti igényének kielégítése, amelyek nem tudják felvállalni a devizahitelekhez kapcsolódó kockázatokat. A kötvényeket a belföldi piacon bocsátják ki, és a befolyó összegeket Magyarországon megvalósítandó beruházások finanszírozására használják. A kamatszintet illetően elmondható, hogy mivel az EIB az államnál is jobb minősítésű, így alacsonyabb kockázatú, ezért elméletileg ennek a piaci árban is 20 tükröződnie kellene. Ugyanakkor - néhány elemző szerint - a jobb minősítés ellenére az EIB-nek egyfajta likviditási prémiumot kell fizetnie a befektetőknek, így összességében az EIB-kötvények hozama a hasonló futamidejű államkötvények hozamához közel esik. Az EIB először 1998 áprilisában zártkörűen

bocsátott ki 2 milliárd Ft összegű kötvényt, 5 éves lejárattal, mely a futamidő végén egy összegben törlesztendő (bullet). A befolyó forintösszeget a „Pénzügyi szektor globális kölcsön” keretén belül az egyik kereskedelmi bank használhatta fel. A kötvény kamatlába: 3 havi BUBOR-0,2 % volt A főszervezők az ABN-Amro és a CIB, a szervező pedig a K&H volt. Másodszor 1998 decemberében került sor immár nyilvános kibocsátásra, ekkor már 5 milliárd Ft értékben, mely részben szintén a fentebb említett kölcsön keretén belül, illetve egy része egy EIB kölcsönfelvevő által közvetlenül került felhasználásra. A kötvény ebben az esetben is bullet típusú volt, 5 év lejárattal, kamata a havi BUBOR-0,3 % volt. A főszervezők az ABN-Amro és a CIB, a szervezők pedig a BNP-Dresdner és az OTP voltak. A harmadik kibocsátásra 1999 j úniusában került sor. Ez alkalommal az EIB fix kamatozású kötvény kibocsátását

választotta. A névérték alatti árfolyamon kibocsátott papír tényleges hozama 12,22 %. Ami megfelelt az ötéves állampapírok akkori referenciahozamának A nyilvános kibocsátás összege 8 milliárd Ft volt, a lejárat 5 év, a főszereplők a CIB Értékpapír Rt. és a B NP-Dresdner (Hungária) értékpapír rt, míg a nemzetközi befektetők szervezői a Commerzbank, a Deutsche bank és a Dresdner Bank voltak. A negyedik kibocsátás gyakorlatilag az előző kibocsátás folytatása volt, majdnem ugyanolyan feltételek mellett, csak a futamidő csökkent 4,6 évre. A főszereplők a CIB és a Deutsche bank voltak. A kibocsátás összege 45 milliárd Ft, a kupon: ebben az esetben is 11,75-os kamatra jogosít. 2000-ben nem került sor kibocsátásra. Miért érdemes az EIB-vel együttműködni? A kamatláb- és az egyéb költségek figyelembevételével elmondható, hogy Magyarország számára az EIB tudja a legolcsóbb összköltségű, piaci feltételű devizaforrást

nyújtani. Az ehhez kapcsolódó igen hosszú lejárat és a jelentős türelmi idő még attraktívabbá teszi az EIB-hiteleket mind a nemzetközi fejlesztési intézmények, mind az egyéb piaci szereplők nyújtotta forrásokkal való összehasonlításban. Az EIB-től származó kölcsönök nemcsak az állam, hanem a magánszféra számára is bővítik a magyar tőkepiacon egyelőre nem vagy csak igen korlátozottan létező hosszú 21 lejáratú, kedvező kamatozású, de piaci felvételű forrásokat. Mindemellett a legolcsóbb hitelforrásokat nyújtó EIB-vel való együttműködés pozitívuma az is, hogy például az EIB által finanszírozott beruházásokhoz jóval könnyebb további hosszú lejáratú forráshoz jutni. Az EIB hiteleivel hozzájárult konvertibilis adósságállományunk lejárati szerkezetének javításához, és mindez a tőkepiacon Magyarország számára rendelkezésre álló hitelek átlagos finanszírozási költségénél jóval alacsonyabb

szinten valósult meg. Az EIB-hitelekben résztvevők - legyenek azok beruházók vagy kereskedelmi bankok- a hitelvizsgálatok és az ellenőrző látogatások során igen sokat tanultak az EIB-s kollégáktól, és a kölcsönfelvevők gyakorlatilag ingyenes szaktanácsadást kaptak. Hátrányként szokták említeni, hogy a szabadon felhasználható hitelekkel szemben az EIB-hitelek kapcsán mind az előkészítés, vagyis a hitelvizsgálat, mind a lebonyolítás során bizonyos mértékű többlet adminisztrációra, információnyújtásra van szükség. Ezen információnak azonban rendelkezésre kell állniuk bármely beruházás előkészítése során, annak érdekében, hogy a programgazda döntést tudjon hozni a beruházás megvalósításáról. A beruházások lebonyolítása közben benyújtott előrehaladási jelentések szintén nemcsak a bank, hanem a programgazda számára is kiemelt jelentőségű információt hordozhatnak - főként, ha problémák merülnek fel -

és az EIB szinte minden esetben rugalmasan alkalmazkodott a kialakult helyzethez és tanácsot adott a felmerült problémák megoldására. Összegezve, az EIB megkívánta adminisztrációs teher csak a p rojekt szakszerű megvalósítását szolgálja. Az EIB forintban denominált kötvénykibocsátásai hozzájárultak a magyar kötvénypiac fejlődéséhez és megerősödéséhez, hiszen az EIB egyrészt egy a magyar piacon viszonylag hosszú lejáratúnak számító 5 é ves konstrukcióval jelent meg, másrészt ezzel bővítette a piaci kínálatot, és így például biztosítótársaságoknak és nyugdíjpénztáraknak hosszú távú, gyakorlatilag kockázatmentes befektetési lehetőséget nyújtott. Habár az EIB segélyeket általában nem nyújt, de természeti katasztrófák esetén több országnak nyújtott gyorssegélyt, így például Magyarország 200-ben az árvíz okozta károk enyhítésére 500 ezer euró gyorssegélyt kapott az EIB-től, de több EIB hitelhez

kapcsolódott PHARE-segély. Az EIB - évtizedes magyar tapasztalatával, szakembergárdájával - sokat segíthet az EU-ak, de még inkább Magyarországnak az uniós segélyek elnyerésében. Az EU számára ugyanis a segélyek odaítélésének egyik fontos szempontja, hogy biztosak legyenek a támogatások felhasználásában, meg legyenek győződve arról, hogy az unió által biztosított vissza nem térítendő összegeket az EU által preferált célra, a leghatékonyabb módon, 22 ténylegesen a megadott beruházás finanszírozására költik, oly módon, hogy a beruházás megvalósítójának kiválasztásánál a segélyt kapó országok betartják a megfelelő ellenőrzési, monitoring- és versenyeztetési szabályokat. Ezen kívül, mint ismertes, az ISPA-ról szóló rendelet tartalmaz egy olyan kikötést, hogy a Bizottság biztosítani kívánja az ISPA-keretből nyújtandó támogatások és a nemzetközi pénzügyi intézmények térségbeli tevékenysége

közötti koordinációt és összehangolt, illetve meghívhatja az NFI-ket a projektek vizsgálatánál. A Európai Bizottság ISPA-keretet kezelő szervezeteinek képviselői hangsúlyozták, hogy a támogatás megadására vonatkozó döntésnél figyelembe veszik, hogy a támogatásra beadott projektet a nemzetközi pénzügyi intézmények kölcsönnyújtásra érdemesnek találják-e. Magyarország esetében ezt a szerepet mindenekelőtt az EIB tölti be Emellett, ugyanezen rendelet 14. Cikkelye szerint az EIB egy szavazásra nem jogosult tagot ad az ISPA - a Bizottságot munkájában segítő - ügyvezető testületbe és a támogatások felhasználásának figyelemmel kísérésére létrehozott ad hoc bizottságokban is képviselteti magát. A magánszektor finanszírozása nemcsak hosszú lejáratú, kedvező forrás nyújtását jelenti, hanem - az EIB szándéka szerint - ezáltal hozzájárul a m agyar vállalatoknak az európai versenyhelyzethez való alkalmazkodásához.

A jövőbeli együttműködés lehetőségei Amint az fentebb említésre került, a jelenleg érvénybe lévő, a Miniszterek tanácsától kapott általános kölcsönnyújtási felhatalmazás értelmében az EIB 200-2007 között 8,68 milliárd EUR összegig kölcsönt nyújthat a tíz csatlakozó országnak (és 3 balkáni államnak). A második „Előcsatlakozási hitellehetőség” (az ún Pre-Accession Facility) keretében az EIB Kormányzótanácsa 8,5 milliárd EUR összeg erejéig hatalmazta fel az EIB vezetőségét a csatlakozó országokba (beleértve Ciprust és Máltát) irányuló kölcsönnyújtásra 2000-2003 között. Ez utóbbi célja a csatlakozó országok integrációjának elősegítése, gazdaságaik és az EU gazdasági színvonala közötti különbségek csökkentése, a gazdasági modernizáció támogatása. A jövő alapvetően a magyar állam és a más kölcsönfelvevők igényeitől függ és attól, hogy tud-e a magyar fél megfelelően

előkészített, hatékony projekteket felmutatni, elfogadva az EIB (gyakorlatban az EU-ban kialakított) versenyeztetési és egyéb szabályait. 23 Az EIB klasszikus partner lehet az infrastrukturális projektek szinte mindegyike esetén, kiemelten azokban, amelyek bármilyen EU-segélyben részesülnek. Az NFI-kel, illetve az Eu-csatlakozás kapcsán eddig folytatott tárgyalások alapján az együttműködés alábbi körvonalai rajzolódnak ki. - a környezetvédelmi hiányosságok (a szennyvíz-csatornahálózat kiépítése és - tisztítása, illetve a hulladékkezelés és - hasznosítás problémájának megoldása) az EU-csatlakozás egyik fő kérdése, ami még középtávon sem oldható meg, elsősorban a magas költségek, illetve a nagyfokú lemaradás miatt. A szennyvíz gyűjtővezeték és a tisztítókapacitás kiépítésére a tervek szerint 2001-2015 közötti mintegy 810 milliárd Ftra lenne szükség, amelynek előteremtésére az önkormányzatok

nyilvánvalóan képtelenek, még állami támogatás esetén is. Mivel az EU kiemelten kezeli ezt a területet, megfelelően előkészített projektek esetén, az ISPA nagy valószínűséggel jelentős támogatást fog nyújtani és az EIB is szívesen finanszírozna ilyen projekteket. A kisebbeket hitelkeretein keresztül, míg a nagyobbakat közvetlenül. 200-ben az ISPA 21,56 milliárd Ft támogatást szavazott meg magyar környezetvédelmi projektek számára, amely összeg 2001 é s 2007 között (de nagyrészt 2001-ben) kerülhet felhasználásra. A távolabbi jövő egyik kiemelkedő beruházása lehet a szakminisztériumok által is támogatott csepeli szennyvíztisztító megépítése, amelyhez is várhatóan ISPA támogatást fog kérni az állam. - A vasúti infrastruktúra fejlesztésére eddig is jelentős EIB- és EU-források álltak rendelkezésre, és várhatóan a jövőben is mind a segély, mind az EIB-hitelek tekintetében nagy volumenű források

vehetők igénybe, ha a magyar fél megfelelő projekteket tud felmutatni. Az ISPA, a közlekedési projektek közül 2001-ben csak vasúti projekteket támogatott 50,34 milliárd Ft összegben, amelyhez ugyanekkora saját forrás szükségeltetik. - A közutak útburkolatának megerősítését, terhelhetőségének, tengelyterhelésének növelését szolgáló fejlesztések terén olyan mértékű elmaradásunk van, hogy függetlenül az EU-csatlakozástól, erre igen jelentős összegeket kellene költeni. Az EUcsatlakozás szempontjából fontos megemlíteni, hogy Magyarországon 10 t onna tengelyterhelés a megengedett a főútvonalakon, de a jelenlegi állapotok még ezt sem biztosítják, míg az unióban 11,5 tonna tengelyterhelés az elfogadott. 24 A közlekedési tárca az elkövetkező hároméves időszakban 466 km főút felújítását tervezi mintegy 22 milliárd Ft-ból, amelyhez 30 m illió euró (kb. 8 m illiárd Ft) ISPA támogatási igény merült fel. A

fennmaradó összeg jelents részét, EIB hitelből lehetne finanszírozni. - Az autópályák és gyorsforgalmi utak, városi elkerülő szakaszok (kiemelten az M0-ás körgyűrű): az EIB jelezte, hogy amennyiben a magyar él igényli, hajlandó megvizsgálni ilyen jellegű projekteket (pl. M3-as, M7-es) finanszírozásra való alkalmasságát. Az egyéb gyorsforgalmi utak és városi elkerülő szakaszok építésének hitelezése, az EIB tradicionális tevékenységei közé tartozik, így ezek finanszírozása is elsősorban a magyar fél igényeitől függ. Az ISPA támogatásokhoz való jutás való jutás valószínűleg ezen a területen viszonylag kisebb, mint például a vasút esetén, de nem teljesen kizárt, például az M esetén (természetesen az ismert feltételek megfelelő teljesülése mellett). - A légi közlekedéssel kapcsolatos beruházások - A ferihegyi repülőtér 2/C termináljának legkésőbb 2004-2005-remeg kellene épülnie, de „A két (jelenleg

üzemelő) terminál már 2002-2003-ban is csak kényelmetlenségekkel képes kiszolgálni az utasokat”. Az előzetes számítások szerint a bekerülési költség kb. 200 m illió USD, melynek egy részét az EIB szívesen finanszírozná. - A MALÉV repülőgépparkja korszerűsítésének finanszírozásáról évek óta folynak puhatolózó tárgyalások a MALÉV pénzügyi vezetése és az EIB között, mivel az EIB az EU-n belül rendszeresen nyújt segítségeket repülőgépek vásárlására. A magánszektor várhatóan továbbra is élni fog az EIB nyújtotta lehetőségekkel, sőt, ahogy Magyarország devizaadósságának minősítése javul, a magyar kölcsönfelvevők egyre olcsóbban juthatnak megfelelő első osztályú kereskedelmi banki garanciához, ami még vonzóbbá teheti az EIB-hiteleket. Az EIB által a magyar államhoz jóváhagyásra eddig benyújtott kérelmek alapján látható, hogy jelenleg is számos privát beruházás EIB-hitellel történő

finanszírozás, illetve hitelkeretek vannak előkészületben. A projektek számát illetően valószínűleg a jövőben még egyértelműbb lesz a magán szektor előretörése az állami projektekkel szemben (összegét tekintve nem feltétlen, hiszen 25 az állam jóval nagyobb beruházásokat valósíthat meg, illetve nagyobb összegű kölcsönöket tud felvenni egyszerre még akkor is, ha az elmúlt évek tapasztalata nem ezt mutatta). Emellett magyar vállalkozások az EIB-vel közösen harmadik országbeli tranzakciókat is bonyolíthatnak, bár Magyarország esetén a tőkekivitel, illetve a külföldi vállalatok magyar bankok által történő hitelezése még viszonylag „gyerekcipőben” jár. Az EIB tervei között szerepel a f orint-kötvénykibocsátás folytatása. A magyar igényektől és a piaci viszonyoktól függően mintegy 30 milliárd forintnyi kötvénykibocsátást terveznek a jövőben Magyarországon. A jövő legfontosabb fejleménye az

Európai Unióhoz való csatlakozás lesz, amellyel lényegében automatikusan az EIB tagjává válunk, annak minden következményével: szavazati jogunk lesz, részt vehetünk az EIB Kormányzótanácsának munkájában, és természetesen anyagilag is hozzá kell járulni az EIB alaptőkéjéhez az ország EU-n belüli gazdasági teljesítményhez viszonyított arányban. A tagság másik következménye, hogy megszűnnek a korlátozások, a kvóták az egy adott időszakba, egy adott országban kihelyezhető hitelösszeg tekintetében. Az EU-hoz való csatlakozást követően - a jelenlegi uniós tagországokba irányuló EIB hitelezési tevékenység tapasztalatai alapján - tagságunkból kifolyólag még inkább fokozódni fog az EIB szerepe. Tevékenysége egyre inkább a környezetvédelmi beruházások irányába fog eltolódni és új elemként meg fog jelenni az egészségügyi, az oktatás és az audiovizuális terület finanszírozásának lehetősége. Az EIB-ben,

2000-ben lezajlott változások különös figyelmet érdemelnek, amelyből Magyarország sokat profitálhat és nemcsak a hagyományos infrastrukturális területeken. 26 Az európai beruházási bank magyarországi projektjei* Kölcsönelvevő 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 MVMT MATÉV Inter-Európa Bank MVMT MNB Magyar Állam Magyar Állam Magyar Állam MVM OTP 11 MATÁV 12 K&H, ING, BA-CA, Inter-Europa, Raiffeisen, OTP* 13 MATÁV 14 ÉKMA 15 MVM 16 Magyar Állam 17 MOL 18 BKV 19 Fővárosi Önkormányzat 20 21 22 23 24 25 26 27 28 K&H Bank DENSO Raiffeisen Bank Debreceni Kombinált Ciklusú Erőmű Kft. BORSODCHEM Bank Austria-Creditanstalt MOL Hypo Vereinsbank H. Rt Debreceni Kombinált Ciklusú Erőmű Kft. MOL SANYO Hungary K&H Bank 2000. december 31 Aláírás Összeg A projekt célja éve (millió EUR) Hálózatfejlesztés 1990 15 Távközlésfejlesztés 1990 80 Hitelkeret 1990 25 Gázturbina-beruházás 1991 35 Hitelkeret 1991 80 Közúti program 1992 50

Légiközlekedés fejlesztés 1992 20 Közúti program 1993 72 Hálózatfejlesztés 1993 20 Önkomrányzati infrastruktúra fejlesztés 1994 40 Távközlésfejlesztés 1994 100 Hitelkeret 1995 190 Távközlésfejlesztés M3-as autópálya (I. szakasz) Erőműberuházás Vasúti pályarekonstrukció Kőolajfinomító program DBR-METRÓ Környezetvédelmi és infrastruktúra p. Hitelkeret Ipari beruházás Hitelkeret 1995 1996 1997 1998 1998 1998 50 95 35 60 125 50 1998 1998 1999 1999 110 30 35 30 Hőerőmű beruházás Független ipari erőmű létesítése Hitelkeret Kőolajfinomító program Hitelkeret 1999 1999 1999 1999 2000 15 20 20 50 40 2000 2000 2000 2000 20 100 60 20 1692 Hőerőmű beruházás 29 Olaj- és gázrendszer fejlesztés 30 Ipari beruházás 31 Hitelkeret ÖSSZESEN: *Törlesztések nélkül, aláírt finanszírozási szerződések. 27 Irodalomjegyzék Antalóczy Katalin – Sass Magdolna: Működőtőke-áramlások, befektetői motivációk és

befektetésösztönzés a világgazdaságban és Magyarországon. Közgazdasági Szemle, 2000. május A külföldi működőtőke Magyarországon 1997-1998. (KSH, 2000) Tóth Ferenc: Az Európai beruházási Bank tevékenysége Magyarországon, Bankszemle, 2001. 4-5 Internet