Betekintés: Szántó Gábor - Az igazgató alkalmasságának ismérvei a közoktatási intézményben

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM
MŰSZAKI PEDAGÓGIA TANSZÉK
KÖZOKTATÁSVEZETŐ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS

Az igazgató alkalmasságának ismérvei a közoktatási
intézményben
Felnőttek Középiskolája
Győr

Szántó Gábor
I. évfolyam

Konzulens: SZALAI FERENC



1. BEVEZETÉS........................................................................................................ 3
2. TÖRVÉNYI ELŐÍRÁSOK AZ IGAZGATÓ ALKALMASSÁGÁRÓL ....... 4
2.1. AZ IGAZGATÓ ALKALMASSÁGÁNAK KRITÉRIUMAI (AZ 1993. ÉVI LXXIX.
TÖRVÉNY SZERINT ): .............................................................................................. 4

2.2. SZÜKSÉGES EGYÉB FELTÉTELEK : ................................................................. 4
3. AZ IGAZGATÓ SZEMÉLYISÉGJ EGYEI ...................................................... 5
3.1. L EGYEN KIEGYENSÚLYOZOTT ...................................................................... 5
3.2. J ELLEMEZZE A KEZDEMÉNYEZŐKÉSZSÉG ................................................... 6
3.3. A KOMMUNIKÁCIÓS KÉSZSÉG A SIKER FELTÉTELE ..................................... 6
3.4. NÉLKÜLÖZHETETLEN TULAJ DONSÁG AZ IRÁNYÍTÁS KÉSZSÉGE ................ 7
3.5. SZÜKSÉGES A KÖZÖSSÉGALKOTÁS KÉPESSÉGE ........................................... 7
3.6. F ELTÉTEL A KELLŐ ÖNISMERET , AZ ÖNBIZALOM ....................................... 8
3.7. AZ ÉRZELMEK FEGYELMEZÉSE MEGTANULHATÓ ....................................... 8
4. AZ IGAZGATÓ SZAKMAI FELKÉSZÜLTSÉGE ........................................ 9
4.1. K ÖVETELMÉNY AZ ÁTFOGÓ PEDAGÓGIAI KULTÚRA .................................. 9
4.2. F ONTOS A TÁJ ÉKOZOTTSÁG A VEZETÉSELMÉLETBEN ................................ 9
4.3. I GAZGATÁSI , GAZDÁLKODÁSI , J OGI , VEZETÉSPSZICHOLÓGIAI ISMERETEK
................................................................................................................................ 9
4.4. A GYAKORLAT TAPASZTALATAI ................................................................. 10
5. AZ IGAZGATÓ KÖZÉLETI EMBER ........................................................... 10
6. AZ IGAZGATÓ, MINT MENEDZSER ......................................................... 11
7. ÖSSZEGZÉS ...................................................................................................... 13
8. FELHASZNÁLT IRODALOM........................................................................ 13

2



Mottó: „Akinek vezetnie kell a többi embert, annak bölcsességre és olyan
ismerettárra

van

szüksége,

amelyet

a

saját

élettapasztalatából

megszerezni nemigen tud, hanem tanulnia is kell hozzá.”
(Veres Péter)

1. BEVEZETÉS
Az iskola élén egyszemélyi felelősséggel áll az igazgató, aki maga hozza
döntéseit, és a felelősséget is saját személyében viseli a döntések végrehajtásának
megszervezéséért, a végrehajtásért és a végrehajtás ellenőrzéséért.
Ezt a felelősséget fogalmazza meg a közoktatási törvény 54.§-a, amelynek első
mondata így hangzik:
„ A közoktatási intézmény vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes
működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és
dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet
jogszabály, vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más
hatáskörbe.”
Az igazgató képviseli iskoláját külső fórumokon (önkormányzat, szponzorok, stb.),
ahol az általa vezetett intézményt az ő megjelenése, illetve magatartása alapján
ítélik meg. Tehát a vezetői hatékonyság szempontjából roppant fontosak az
igazgató személyiségjegyei, készségeinek fejlesztési lehetőségei.
A gyakorlatban azonban nem minden esetben érvényesülnek azok a
kritériumok, amelyek az igazgató, az intézményvezető egyéniségét, munkáját meg
kellene, hogy határozzák, ami számos konfliktus forrásává válik. Ez nemcsak a
közösségi szellem romlásának, a széthúzásnak, hanem az oktató-nevelő munka
minőségének, a vezetői tekintélynek, sőt az intézmény jövőbeni működésének a
rovására is mehet.

3



2. TÖRVÉNYI ELŐÍRÁSOK AZ IGAZGATÓ ALKALMASSÁGÁRÓL
2.1. Az igazgató alkalmasságának kritériumai (az 1993. évi LXXIX. törvény
szerint):
Az intézmény jellegének megfelelő pedagógus munkakör betöltéséhez
szükséges

pedagógus

szakképesítés.

(

Az

igazgatónak

olyan

felsőfokú

végzettséggel kell rendelkeznie, mint az intézmény legmagasabb oktatási szintjén
szükséges pedagógus képesítés - pl. általános iskolában főiskolai végzettség, de ha
gimnázium is működik, akkor egyetemi végzettség kell. )
Legalább 5 év szakmai gyakorlat pedagógus munkakörben. ( Ismerje az
iskola belső légkörét, követelményeit, kipróbálja tanári felkészültségét, szervezői,
vezetői képességét, ismerje a tanulókkal, munkatársakkal, szülőkkel való
kapcsolattartás módját stb. )
Nevelési-oktatási

intézményben

pedagógus

munkakörben

fennálló,

határozatlan időre szóló alkalmazás.

2.2. Szükséges egyéb feltételek:
Sikeres pedagógus legyen. Legyen emberséges, humánus, szeresse a tanulót.
Ne éljen vissza hatalmával, ne alázza meg a tanulót, ne gúnyolja ki, segítse a
hátrányos helyzetűt. Legyen igazságos. Legyen derűs, jókedvű, humoros. Legyen
szakmailag jól felkészült, és tudjon tanítani. Legyen sokoldalú az érdeklődése.
Legyen türelmes a lassabban haladókkal.
A tanári erények azonban az intézményvezető számára nem elégségesek. A
pedagógiai vezető szerep nem azonos az igazgató vezető szerepével. A tanári
teljesítmény nem azonos az igazgató teljesítményével. A tanár szakmai
felkészültsége nem azonos az igazgató szakmai felkészültségével. Egy igazgatónak
szüksége van: vezetéselméleti, gazdasági, jogi és tanügyi igazgatási ismeretekre is.

4



3. AZ IGAZGATÓ SZEMÉLYISÉGJEGYEI
Az igazgató pedagógiai vezető, személyzeti vezető és gazdasági vezető is,
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


akinek szüksége van vezetéselméleti ismeretekre, gazdasági, jogi, tanügy-igazgatási
felkészültségre, személyiségében pedig azokra a személyiségjegyekre, amelyek
alkalmassá teszik a vezetésre.
Az igazgató személyiségében legyen jelen a jó értelemben vett becsvágy,
amelynek tartalma az igazgatói posztra való törekvés, a vezetésre való igény.

A

jó igazgató megtalálja munkája szépségét, s éppen ezért a sikerélményeket is. Az az
igazgató, akit lelkesít a munkája, aki energikusan, hittel, ambícióval teszi a dolgát,
az át tudja vinni hitét a tantestület tagjaira, munkahelyi környezetére is.
De ha a vezető egyéni ambícióit tartja fontosabbnak az általa irányított
intézmény, közösség érdekeinél, ha nem tartja szem előtt beosztottjai
megbecsülését, vagy nem képezi tovább magát a folyton változó követelményekkel
összhangban, akkor könnyen ellehetetlenülhet mind munkatársai, mind a fenntartó
szemében.
A

fentiekhez

hasonlóan

fontos

az

emberi,

szakmai

hitelesség,

feddhetetlenség is.

3.1. Legyen kiegyensúlyozott
A jó igazgató egyik fő jellemzője, hogy kiegyensúlyozott, harmonikus
személyiség. Ez a követelmény rá éppen úgy érvényes, mint a jó tanárra.
Ahhoz, hogy az igazgató nyugalmat árasszon maga körül, biztonságérzetet
jelentsen a környezete számára, bizalmat keltsen munkatársaiban, partnereiben,
feltétlenül szükséges, hogy erős egyéniség, szilárd jellemű ember legyen. A gyenge
jellemű

ember

önmagával

sincs

kibékülve,

sérültsége

bizonytalanná,

kiszámíthatatlanná teszi. A vezetőt nem befolyásolhatják magánéleti problémái
sem. Az ilyen igazgató körül sokasodnak a konfliktusok, ezek állandó
nyugtalanságot okoznak, rossz munkahelyi légkört teremtenek. Ilyen légkörben
sikeres nevelői-oktatói munkát nem lehet végezni.
5



3.2. Jellemezze a kezdeményezőkészség
Napjainkban csak az lehet eredményes, akiben megvan a megfelelő
kezdeményezőkészség, vállalkozói kedv. A hagyományok értékeinek ápolása és
őrzése mellett elengedhetetlen feladattá vált az innováció, az új iránti nyitottság, az
új módszerek segítése, kezdeményezések felkarolása.
Ugyanakkor a meggondolatlan újítás, az állandó változtatás nyugtalanságot okoz,
felborítja az iskola kialakult rendjét. A frissen kinevezett intézményvezető tartsa
meg a jól működő mechanizmusokat, közvetlen munkatársait elsősorban
rátermettségük és szakértelmük alapján válassza meg.
A jó igazgató újításait akkor vezeti be, ha azokhoz meg tudta teremteni a szükséges
feltételeket, ha azokat el tudta fogadtatni.

3.3. A kommunikációs készség a siker feltétele
A kommunikációs készség hiánya sikertelenséget jelent a tanításban is. Az
igazgatónak erre a készségre és tudásra még inkább szüksége van. Az igazgató
kapcsolatai szélesebbek, többféle közegben érvényesülnek. A tanár-diák közötti
kommunikáció

nem

használható

a

szülőkkel

való

kapcsolatban,

az

iskolafenntartóval való együttműködésben. Az igazgatót különböző jellegű
tárgyalásaiban különböző magatartás, érvelés vezeti.
Általános érvényű kötelezettsége, hogy mindig a partner elismerése,
tisztelete vezesse, nem becsülheti le partnerét, csak érvekkel, meggyőzéssel
szerezhet érvényt igazának. Ugyanakkor kellő határozottságot is kell mutatnia: az
iskola érdekét tekintve mindenekelőtt. Ha partnereinek kedvező tapasztalatuk van
tisztességéről, korrektségéről, akkor könnyebb helyzetben van a legnehezebb
tárgyalások során is.
Viszont a kommunikáció terén több hibalehetőség is van a vezetői
gyakorlatban. Alapvetően fontos a nyílt kommunikáció, a személyi, munkaügyi
problémák megfelelő kezelése, a hangoztatott elvek betartása, mert ennek
elmulasztásával nemcsak a vezetői, hanem az emberi hitelét is elveszti az igazgató.
A nyíltsággal szorosan összefügg, hogy a vezetőnek is el kell fogadnia az építő
6



kritikát, értékelnie kell a segítő szándékot. Sohasem lehet „képmutató” a
tanárokkal, az alkalmazottakkal, a diákokkal, a szülőkkel szemben (pl. személyi
döntéseit az érintettekkel idejében, indokokkal alátámasztva közölje).

3.4. Nélkülözhetetlen tulajdonság az irányítás készsége
Az igazgató irányítása azt jelenti, hogy pedagógiai koncepcióját el tudja
fogadtatni, a munkatervben elhatározott feladatok végrehajtását meg tudja tervezni
és szervezni, garantálja személyiségével az iskola zavartalan működését.
Az irányítási készségben szerepet kap a helyzetfelismerés, a gyors reagálás
készsége, mert gyakorta jelentkeznek váratlan szituációk, amelyek megoldása nincs
benne a munkatervben, a szervezeti és működési szabályzatban.
Többek szerint a jó irányítás alapfeltétele a kellő szigorúság, az azonnali
felelősségre vonás. Az ilyen magatartású igazgató könnyen esik pánikba, hajlamos
felnagyítani az ügyeket, mindent kihasznál arra, hogy saját fontosságát,
nélkülözhetetlenségét igazolja.
A jó irányító tud észrevétlen maradni, tudja, hogy irányítása akkor lesz
hatékony, ha azt gondos tervezéssel és szervezéssel, tartalmas ellenőrzéssel
alapozza meg, ha az iskola nyugodt működését a testület közreműködésével kívánja
elérni. Ugyanakkor az észlelt hiányosságokat sem hagyhatja figyelmen kívül, a
problémákat nem szabad másra hárítania vagy elkendőznie. A megfelelő
munkamorál fenntartása érdekében megfelelően és arányosan szankcionálja az
irányítása alatt állók mulasztásait. Ösztönözzön a magas szintű teljesítményre. A
kiemelkedő munkavégzést legalább erkölcsileg, de – ha van rá módja – anyagilag is
becsülje meg.

3.5. Szükséges a közösségalkotás képessége
Az iskola szervezetét közösségek alkotják: a testületi közösség, a
tanulóifjúság közössége, a szülők közössége.
Közösséggé akkor válnak, ha már vannak közös céljaik, s ha e cél elérése
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


érdekében közös feladatokat vállalnak. A közösségalkotás egyértelműen a
7



pedagógiai vezetés körébe tartozó feladat. A módszerekhez egyaránt hozzátartozik
az egyéni foglalkozás, a meggyőzés, a szakmai munkaközösségek megnyerése, a
testületi értekezletek vezetése, témáinak megválasztása. A jó közösségek a külső
formális jegyek nélkül is kifejezésre juttatják az iskolához, az iskola közösségéhez
való tartozásukat.
Az igazgató ne a közösséget bomlasztó, inkább azt összetartó erő legyen.
Vonja be a tervezésbe az intézményi szervezeteket, a döntéshozatalkor konzultáljon
velük. Az egyéni szimpátia nem vezetheti döntéseiben, nem mérheti a tantestület
tagjait eltérő mércével. Tudja és akarja is kezelni az intézmény belső és külső
konfliktusait. Érezze át a felelősségét az intézményi közösség minden tagjának
boldogulása, előmenetele szempontjából.

3.6. Feltétel a kellő önismeret, az önbizalom
Az, aki helyesen méri fel képességeit, tudását, rendelkezhet a kellő
önbizalommal is. Önbizalom nélkül nehéz boldogulni az igazgatói poszton.
A bizonytalan vezető bizonytalanná teszi környezetét is. A túlzott önbizalomból
azonban könnyen lesz szakmai gőg, a mindent jobban tudás érzete, az eltérő
vélemények elutasítása. A kellő önbizalommal rendelkező vezető is maradjon
szerény, magabiztossága ne váljon bántóvá.

3.7. Az érzelmek fegyelmezése megtanulható
Az igazgatót méltatlan helyzetbe hozza, ha nem szab határt érzelmeinek, ha
szabadjára engedi indulatait, dühének kitörését, ha egyéni rokonszenvét
kinyilvánítja, és ez értékelésében is befolyásolja. Nem könnyű feladat az érzelmek
kordában tartása, de meg kell tanulni, mert nagy haszonnal jár a vezetésben.

8



4. AZ IGAZGATÓ SZAKMAI FELKÉSZÜLTSÉGE
4.1. Követelmény az átfogó pedagógiai kultúra
Nagy szüksége van a vezetőnek azokra a széleskörű ismeretekre, amelyet
munkája során hasznosíthat. Az átalakuló iskolarendszer megköveteli a vezetőtől,
hogy rendszeresen tájékozódjon a változásokról, szélesebb körben tájékozódjon,
mint egy beosztott nevelő. Ezek a követelmények a következők: széleskörű
tájékozottság az oktatási rendszerekről, tájékozódni kell a változások irányairól,
okairól, a hazai iskolarendszer átalakulásáról, és ismerni kell a törvényeket.
Tájékozottnak kell lenni a tantervi követelményekről, és az ellenőrzés
szakirodalmát ismerni kell, tájékozottnak kell lenni a helyi tantervkészítésben, a
kutatási módszerekben. A lemaradás ugyanis nemcsak a vezető, hanem az általa
vezetett intézmény lemaradása is. Az igazgató „haladjon a korral”, feleljen meg a
változó követelményeknek, saját feladatait ne hárítsa beosztottjaira. Vezetői
jogosítványait ne engedje ki kényelmi szempontokra alapozva a kezéből, mert aki
ezt teszi, az „feleslegessé válik”.

4.2. Fontos a tájékozottság a vezetéselméletben
A tervezés, a szervezés, az ellenőrzés és értékelés, a döntés elméleti alapjait
és gyakorlati alkalmazását is fontos egy vezetőnek ismernie.

4.3. Igazgatási, gazdálkodási, jogi, vezetéspszichológiai ismeretek
Az igazgató szakmai felkészültségéhez hozzátartozik az igazgatási és
gazdálkodási feladatok ismerete, ezek alkalmazásának módja. További szakmai
ismereteket kell szerezni a tanügyigazgatás, iskolaszervezés, tanügyi jogi
ismeretek, az iskola innovációs fejlesztése területén is. Nélkülözhetetlen a
vezetéslélektan, a motivációs elméletek ismerete is.

9



4.4. A gyakorlat tapasztalatai
A szakmai gyakorlat ideje alatt kialakul a tanár értékrendje, elfoglalt helye a
tantestületben,

tekintélye,

megbecsültsége.

Egyértelművé

válnak

értékei

személyiségében is, módszereiben is. Kiderül, hogy milyen kapcsolatteremtő
készséggel jelentkezik, mennyire bizalomkeltő, milyen ígéretet jelent, hogy jó
vezető váljon belőle, milyen a munkabírása, kollegialitása, stílusa. Bárki vezetési
gyakorlatot szerezhet osztályfőnökként, szakmai munkaközösség vezetőjeként,
érdekvédelmi vezetőként. Nagyon fontos ismerni az intézményben oktatott tárgyak
cél- és feladatrendszerét.

5. AZ IGAZGATÓ KÖZÉLETI EMBER
Ez a közéletiség nem politikai hovatartozást jelent. A közéletiséget a
közszolgálati funkció adja.
Az igazgató természetesen vonzódhat politikai irányzathoz, valamely párthoz, de
ennek az igazgatói munkájában, feladatai ellátásában nem szabad megnyilvánulnia.
Azt kell érzékelnie, tapasztalnia mindenkinek, hogy az igazgató az iskola ügyeit
képviseli, és ezzel szolgál igazi közügyet.
Az igazgatónak kellő tájékozottsággal kell rendelkeznie a társadalmi
viszonyokról, különösen jól kell ismernie azt a falut, várost, amelyben iskolája
működik. Tudnia kell, hogy miben, kire számíthat, szövetségesként kell
megnyernie a helyi erőket a politikai és civil szerveződéseket. Az iskoláért
folytatott vitákban, tárgyalásaiban nem tekintheti személyes sértésnek az
ellentmondást, a bírálatot, meg kell találnia az ellenállás okát, és újabb érvekkel,
bizonyítással kell képviselnie az iskola érdekeit.
Az iskola ellát közművelődési feladatokat is. Ezek ugyan többletterhet
jelentenek, de az iskola támogatásában többszörösen megtérülnek. Ebben a közéleti
tevékenységben különösen nagy szüksége van az igazgatónak a kommunikáció
ismeretére, annak a legkülönbözőbb helyzetekben való felhasználására.

10



Előfordul, hogy az igazgatónak vállalnia kell olyan közéleti szereplést is,
amely a személye iránti bizalom következménye, így például az önkormányzatban
való képviselőséget. Arra azonban vigyázzon, hogy közéleti szereplése ne vonja el
az iskolától, és ne az iskola rovására végezze ezeket.

6. AZ IGAZGATÓ, MINT MENEDZSER
A társadalom mai életrendszerében szükség van az oktatás megújítására. Ez
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


más, új szemléletet követel mind az iskolaigazgatóktól, mind a vezetésük alatt álló
tantestületektől. Lehetséges módja – az igények kielégítésének – a vezetők részéről
a menedzser szemlélet elsajátítása és alkalmazása.
A fenntartó saját részéről pedig érdekelt a szűkös erőforrásokat hatékonyan
felhasználni képes intézményvezető kinevezésében.
A magyar nyelv átvette a manager nemzetközi szót, amely a manage (irányít,
szervez, boldogul valamivel) ige származéka. A Magyar Nyelv Értelmező Szótára
így fogalmazza meg a menedzser szó egyik jelentését: valamely vállalkozást
üzletszerűen vezető, irányító vállalkozó.
A menedzser szó többet jelent, mint vezető, több mint igazgató:
• Eredménycentrikus

vezetés

az

alkalmazottak

hatékonyabb

foglalkoztatásával, a munka intenzitásának növelésével, a tanulók
konstruktív életvezetésre való felkészítése érdekében (Taylor).
• Eszközrendszere

rendkívül

gazdag,

beletartoznak

a

vezető

személyiségjegyei és cselekvési rendje, amelyek a hatékony működést
megteremtik.
A menedzser típusú igazgató legfontosabb ismérvei:
• szilárd jellem;
• kiegyensúlyozott;
• egészséges önbizalom;

11



• jó értelemben vett becsvágy;
• önismeret;
• kezdeményezőkészség, új iránti nyitottság;
• jó kommunikációs készség;
• határozottság;
• jó döntőképesség;
• szilárd értékrend;
• jó ízlés;
• kiváló pedagógiai érzék;
• megfelelő gazdasági, jogi, tanügy igazgatási felkészültség;
• vezetéselméleti ismeretek;
• távlatokban gondolkodás;
• külső változásokra fogékonyság;
• átfogó pedagógiai kultúra;
• állandó önképzés;
• jó szervezési készség;
• válsághelyzetben higgadtság;
• szintetikus látásmód;
• informatikai ismeretek, esetleg idegen nyelv tudása;


némi humorérzék.

12



7. ÖSSZEGZÉS

Kész igazgatók nincsenek, a gyakorlat során válnak erénnyé az előbb
felsorolt tulajdonságok, ha megvan bennük a kellő tudásvágy, ambíció, akarat. De
talán még ez sem elég, mert legalább ennyire fontos a felelősségtudat, az
emberismeret, az empátia és az emberség. És talán a munka iránti alázat is.
A vezetéstechnika elsajátítható, de legalább ennyire fontos a közösség, az
intézmény iránt érzett felelősségtudat. Az igazgatónak nemcsak a fenntartónak kell
megfelelnie, hanem értékteremtő légkört is kell biztosítania az általa vezetett
intézményben. Az emberi tényező, a „kvalitás” nem kizárható, hanem inkább
elsődleges

tényező

a

nevelési-oktatási

intézményrendszerben,

társadalomformáló erő is egyben.

8. FELHASZNÁLT IRODALOM

Mezei Gyula: Alkalmazott vezetéselmélet 39-51. oldal
Varga Erika: Az igazgató személyiségjegyei (dolgozat) 2-7. oldal

13

amely