Földrajz | Természetföldrajz » Hogyan alakultak ki a tengeráramlások, milyen az éghajlatmódosító hatásuk?

Hogyan alakultak ki a tengeráramlások, milyen az éghajlatmódosító hatásuk? Tengeráramlás: A tengevíz tartósan egyirányú mozgása. Oka: Huzamosan egy irányba fújó szelek. Irányt módosító tényezők: Corioli-erő, szárazföldek elhelyezkedése. Ha csak egy Észak-déli irányú kontinens lenne, akkor az elméleti áramlási rendszer a következőképpen nézne ki: Ék-i és Dk-i passzát mozgatná az Észak- és Dél-egyenlítői áramlást, melyeknek iránya kelet-nyugati. Amikor beleütköznek a kontinensbe, mindegyik áramlás kettéválik, és egyik részük egyenlítői-ellenáramlásként visszaáramlik kelet felé. Másik részük a s arkok felé mozogna, beérne a nyugati szelek övébe és nyugat keleti irányban áramlana – nyugatiszél-áramlás. Amikor ismét nekiütközik a kontinensnek, újra kettéválik, egyik része visszaáramlana az egyenlítő felé, másik része a sarki szelek zónájába jutna, ahol kelet-nyugati irányba újra átszelné az

óceánt – sarkiszél-áramlás. Lásd tk 123 o 99ábra A tengeráramlások fajtái: Ha a víz távolodik az Egyenlítőtől, akkor meleg vizet szállít, ezek a meleg tengeráramlások. Ellenkező esetben, ha az Egyenlítő felé tart, akkor hideg vizet szállít, ezek a hideg tengeráramlások. A meleg és hideg szó relatív, nem ténylegesen jelent meleget vagy hideget. Csak azt jelzi, hogy az áramlás körül lévő vízhez képest meleg vagy hideg az áramlás vize. Pl egy 4 fokos áramlás meleg, ha a körülötte lévő tengervíz csak 2 fokos. Ismertebb tengeráramlások: Golf áramlás és Kuro-shio áramlás: Mindkettő meleg áramlat, és az Egyenlítőtől tart észak, majd beérve a nyugati szelek övezetébe északkelet felé. Előbbi Európa, utóbbi Alaszka felé tart. Labrador és Oja-shio áramlás: Sarkvidéki hideg áramlatok. Előbbi Észak-Amerika utóbbi Ázsia partjai előtt mozog dél felé. Humboldt és Benguela áramlás: mindkettő a déli féltekén

végigfutó nyugatiszél-áramlásból ered. Akkor szakadnak le róla, amikor Dél-Amerika illetve Afrika déli csücske északra tereli az áramlás víztömegének egy részét. Mindkettő hideg áramlás Éghajlatmódosító hatás: Az óceánok óriási víztömege akkor is módosítja a partvidék éghajlatát, ha nincsenek benne áramlások. A víz lassabban hűl le és lassabban melegszik fel, mint a levegő, és ez lassítja a partvidék hőmérsékletváltozását is, kiegyenlítettebbé téve azt. Télen csökkenti a lehűlést, vagyis fűti a partokat, nyáron csökkenti a felmelegedést, vagyis hűtő hatást gyakorol. A hőmérsékleten kívül a csapadékot is befolyásolja Az elpárolgó víz legnagyobb része a partokhoz közel válik ki, ezért a kontinensek partvidékei általában csapadékosabbak, mint a belső területek. Az áramlatok felerősíthetik a fenti hatásokat: Meleg áramlás: Télen még jobban csökkenti a lehűlést, nyáron viszont valamivel

kevésbé a felmelegedést. A meleg tengervíz jobban párolog, ezért a csapadékmennyiség is több lesz, mint áramlás nélküli óceán esetén. Hideg áramlás: Télen kevésbé csökkenti a lehűlést, nyáron erősen gátolja a felmelegedést. Csökkenti a cs apadékmennyiséget, mert kevésbé párolog. Speciális esetekben szinte teljes cspadékmentességet okoz, mint pl. Dél-Amerikában az Atacama-, vagy Dél-Afrikában a Namíb-sivatagban. Itt közvetlenül a part mellett magas hegyek húzódnak A tengeráramlás felett lehűlt levegő megüli a tengerpartot, és mivel hidegebb, mint a szárazföld, ezért nem hajlandó felemelkedni. Emelkedés nélkül viszont nem keletkezik hulló cspadék, csak legfeljebb köd. Ezek tehát hideg, ködös sivatagok