Történelem | Tanulmányok, esszék » Hámori Frédi - Magyar törzsnevek és népnevek mezopotámiai magyarázata

Magyar Törzsnevek és Népnevek Mezopotámiai Magyarázata Hámori Frédi 1997 Számtalanszor olvastam magyarországi lapokban és könyvekben, hogy a magyar nép és nyelv finnugor származású, és nincs más nyelvi rokona csak ez. Néha azt is megemlítik, hogy a történelmi Magyar és Nyék törzsnevek értelmét is csak ezekbõl a rokon nyelvekbõl lehet megfejteni, de a többi név az törökös eredetü. A magyar finnugor összehasonlító szótáromat, már többször fellapoztam, hogy felvilágosítsanak ezek a magabiztos nyelvészek a nevek értelmezésérõl. A szótár lényegében csak a régen szomszéd kis "Ob- Ugori" nyelvi ágban talál valami közös értelmet a két törzsnévvel a többi finnugor nyelvek között. Így nagyon gyanús, hogy õk is csak átvették a déli szomszédtól, a magyaroktól, akikkel csupán nyelvi, de nem faji rokonság észlelhetõ. Az ugor népek mongoloid fajúak míg a honfoglalók között nem volt ilyen fajú csoport.

Annak ellenére, hogy nagyon sok alapvetõ történelmi magyarázat hiányzik vagy éppen nem egyezik a történeti-régészeti és a Finn-Ugor elméletek között, elõszeretettel dorgálják azokat az embereket akik mernek más utakon, más irányba is kutatni, hogy megtalálják a hiányzos részleteket. Az utolsó cikk amit olvastam, a szumir nyelv kutatóit akarta lejáratni mindjárt a cikk kezdetén, mintha az lenne a legfontosabb mondanivalója az írónak és nem a honfoglalás, amiröl a cikk irodott. Gondoltam hogy, ahol sok a füst ott tûz is van Ezért megpróbáltam a nép és törzsneveinket evvel a nyelvel megmagyarázni avval a kitétellel, hogy az értelmezés csak akkor fogadható el ha magyarul is érthetõ. Tehát az idegen értelmezés az már lehet véletlenség és nem lényeges. Az Interneten található szumir szótárt használtam, amit John Halloran szerkesztett és ez összefoglal hat nagy nyugat európai kutató munkájának anyagát. Evvel a szó anyag

segítségével sikerült megmagyarázni az Onogur, Magyar, Nyék, Kari, Kaszi, Kürt-(Gyarmat) nemzetségneveket és a Hungár, Székely, Örség, Csángó, Kabar neveket is anélkül, hogy mindegyiket külön külön más és más nyelvbõl vagy idegen értelmezéssel magyarázzam! Evvel nem akartam kizárni a többi Urali vagy Altáji hasonloságokat sem. Ezután a munka után pedig kissé gyanús lett, hogy miért nem képes a Habsburgok és a szláv kommunizmus alatt ránk erõltetett "egyetlen rokon" nyelvcsoport egy ilyen egyszerû próbára? Ezt nem azért írom, hogy én kétkedek a finnugor nyelvrokonságban, mert nem kétkedek annak a távoli idöbeli rokonságában. De ugyanakkor nehéz elképzelni egy egyenes és egyetlen tõbõl kialakuló és szétágazódó finnugor nyelvcsaládot amelynek annyira más és más a nyelve, kultúrája, zenéje, hagyománya, emberfajtája és életformája mint ennek a csoport és a magyarságnak. Nekem is van több õsõm és

természetesnek tartom, hogy nemzetünknek is volt több mint egyetlen tõbõl származó õse. Nekik is jár ugyanaz a tisztelet mind az "egyetlen" kiválasztott csoportnak, mivel õk is sokat adtak, és miattuk lett a magyarság mégis olyan más a többi "rokon" néptõl. Ez pedig nem közvetlen a honfoglalás elött történt, mint ahogyan szeretik bemutatni, hanem több ezer év különélés és más kapcsolatok miat. Egyes kutatók azt állítják, hogy a magyar és Ugor nyelvek már különálló nyelv lett a finnugor csoporttól legalább 4,000 évvel ezelõtt. Ezt glotochronologikus nyelvi számítások alapján a magyar nyelv sok különlegességei miat számitották igy, ami sok idöt adot az Altáji és Déli kapcsolatoknak is. Kezdjünk avval a példával ami legjobban érdekel minket magyarokat. Mit jelenthet a magyar népnév A Magyar Név A szó régi írás formái ezek Arabul M-G-Y-RIYA, Mogurdi (1086), [Dentu]-Moger, Mogerii, Megyer, Magur,

Meger, Magyary, stb. A Finnugor összehasonlító nyelvészet szerint az õsi Ugor { ns } hangból származik a különlegesen magyar "gy" hang és ezért a keleti Manysi nyelvrokonunk is ugyanezt az õsnevet használja mint mi, csak mi ezt tovább fejlesztettük az õsi alapból. A Manysi nyelvben a szó azt jelenti hogy ember/fátria Hasonlóan a keleti Altáji Mandzsú nyelv és nép is ehhez hasonló nevet használt, de nem rokona.(?) Az osztják ugor nyelvben a szó inkább "mos" változatban van meg és férfit, fatriát/fejedelemséget jelent. Teljes összetett formájában nem létezik ez a név az Ob-Ugoroknál, csak a magyarból származó népeknél, mint a baskirok orosz nyelvü neve a "Moz-er-ján", akiknél megmaradt több magyar törzsnév is. Tehát ez a Magna Hungariai kapcsolbol származik akik Juliánus barát idejében (13szd) még tiszta magyart beszéltek. A mongolok majdnem kipusztították õket és ezután erõs török nyelvhatás

és keveredés alá kerültek. Ha õstörténelmi feljegyzésekben kutatunk a Magyar népnév után, akkor sokkal bõvebb anyagra teszünk szert. Nemcsak Juliánus járt keleten, hanem 1232-ben egy Ottó nevû barát három társával együt volt a kaukázusi magyaroknál. Ezek pedig keleti keresztények voltak és nem pogányok. 1329-ben II János pápa levelet küldött a keleti magyarok királyának, Jeretyánnak akit a magyarországi keresztény királyok rokonának hívott. Sajnos a mai nyelvészet már sok mindent félremagyarázott és persze ezt is tagadja, mivel a szittyákat ma már csak árjáknak minõsítik, azért mer találtak olyan népet akik azok voltak vagy azok lettek egy erös perzsa birodalmi hatás miat. Õk a szittyákat csak árjáknak fogadják el ma annak ellenére, hogy az õsmagyar, török és hun ugyananazt a szittya életmódot élte és a korai történészek ugy is hivták öket. Az akkori pápa pedig valami alapon mégis "királyi

szittyáknak" tartotta a magyarokat, úgy mint krónikáink. Vajon miért? Elõször is azért, mert a magyar népnév fõleg a szittyák között volt leg tovább megtartva és legjobban elterjedve. Errõl azonban nem szabad ma a finnugoristáknak írni, mert ez privát árja elsõségi nyelvterület lett és mindenben meg kell alázni a nem árja magyarságot. Nem számit az, hogy a honfoglaló magyarság mûvészete fõleg keleti szittya alapokra hasonlít és nem török, nem finn-ugor, nem görög vagy orosz stílusú, hanem fõleg kaukázusi, pártus szittya, szaszanida-iráni és az õsi szogdiai szittya fémmûvészetre és kaukázusi és Ó-perzsa ruha stílusra hasonlit. Tehát szittya és mezopotámiai Árpád fõvezér (Gyula) és családja pedig pártus szittya rangjelzõ címnevet viseltek. A Gyula is a kushán szittyák fõvezéri címrangját viselte és nem az avar-hun és török "khagán" nevét vagy az ugorok "Nayer" fejedelmi címét.

Ugyanakkor a magyar törzsnév is a "Szaka Uraka" (Szittya Urak = királyi szittyák) törzsszövetségében van feljegyezve. De ez csak egy része az egész névelterjedésnek, mivel a görög történelemben is többször írtak egyes királyi szittya származású "Modar-es" hercegrõl, aki a görögök között élt. A turáni alföldön élõ nagy szittya törzsszövetség, a masa-géták mellet is magar nevû nép élt. Nem véletlen, hogy ez a MASA-géta népnév is az õsi (ugor?) MAS, MOS uralkodó nevet használta, ami inét bekerült az északi ugor nyelvekbe is. Ez elött is megvolt ez a MOS név változata az õsi szumir nyelvben és a ma is létezõ indiai dravida nyelvben. ( szumir MIS = herceg, uralkodó, dravida MAK, MAS=férfi, úr.) Ugyanakkor nyelvészeti tény, hogy a magyar népnév határozottan nem lehetett török /altáji származású. Tehát ez a gyakran hangoztatott török - finnugor "nyelv háború" csak idõvesztés és

félrevezetés! De ahogy látjuk ez a név szintén nem finnugor származású, hanem a déli nyelvekbõl való, úgy mint a többi népneveink, törzsneveink, uralkodó címneveink. Még a legegyszerûbb fõneveinkig is mint "én, te, ö, mi, -unk" és ezek ragozott formái megvannak a szumirba, dravidában, vagy ös Hurriban és hasonlítanak a finnugor és altáji nyelvekre. De ahogyan a többi nyelvrokonainknál is tisztán látható, a nyelvrokonság nem bizonyit vérrokonságot! Ehez én nem is ragaszkodok. Söt nem tartom fontosnak ugy magyarázni a magyar etnogenezist hogy délröl jöttünk a Kaukázusba és onnét Panoniába. Lehetséges hogy már ott voltunk sokkal korában a honfoglalás elöt, de voltak keleti ágazatai is a magyarságnak. A Kaukázusi hegységben több ezer éven keresztül feljegyezték a "Mesh-es", "Mazar", "Mizor", "Makur" és "Magar" népneveket, gyakran a szabir népnév mellet. A Modern

Arab Encyclopedia a Szijevortik címszó alatt, mely a Szavirok öse, a magyarok õshazájának hívja ezt a területet, ahol egyszer éltek és ahonnét származtak. Nem véletlen hogy a szomszéd örmény nyelvben van egy jó pár átvett magyar vagy Finn-Ugor szó. Nem véletlen, hogy még a középkorban is létezett egy örmény "Madjar" Agadzor tartomány. Akkor nagyon sok magyarországi helységnév volt található a kaukázusban és annak az északi lejtõjén. Erröl délre a Káspi tó déli részén az õskorban létezett Szubartu álam, amely a magyarok egyik õsi népneve. Ebbõl származik a görög krónikákban feljegyzett "Szuvartu Aszfalu" Ezt a nevet adta Árpád egyik unokája a magyarok nevének amikor meglátogatta a Görög császárt Konstantin Porpurogenitost. Tehát a szittyák eredeti õshazájában a Kaukázusban és a Turáni alföldön, voltak Magyar (Makar, Macar, Mazar, Magur) nevû nemzetségnevek és helységnevek Krisztus

születése elõtt, egészen a honfoglalás utánig. Innét északra kezdtek húzodni, fõleg a keletrõl jött Hunok nyomása miatt és utána a délrõl terjeszkedõ muzulmán hódítások elöl. Már ezen a területen a Kaukázusban, volt egy másik társnemzetünk az Onogurok, akik adhatták a nemzetünk másik nevét a Ungár-t, amibõl a franciák csináltak Hongre-t és ebböl az angolok Hungáriant. A (H)Ungar nevet is a török nyelvbõl szokják magyarázni, úgy mind a szabirt, de egyik sem valóban csak török, mert mind a két kifejezés már megvolt a Kaukázusban és megvolt a szumirban is, a török terjeszkedés elõtt. A Szumirba az UNG kifejezés az egyszerû "népet" jelentette. Egyik változata megvan az -UNK névszó ragunkban ma is (ír-UNK, megy-ÜNK stb). Tehát elképzelhetetlen, hogy ezt késöbb vettük volna át török nyelvböl A keletrõl jövõ hunokkal és a szomszéd Iráni Jász-Alán néppel egy Hun-Avar-Magyar keresztény királyi

dinasztiát alapítottak. Errõl a nép keveredésrõl beszél mitikus formában a Csodaszarvas monda, amikor a Hunor, Magor és az aláni nõk hazasságáról beszél. Ez a csodaszarvas monda nem hasonlit a finn "Hiisi" isten gonosztevõ szarvasához, de nagyon sok hasonlósága van a hun és szittya mondák és mûvészet által illusztrált égi csodaszarvasával, mely agancsai közt hordja a napot, vagy a napot jelképezõ lángokat. Ennek a jelenete van megörökitve egy Hun köoszlopon Mongoliában és egy Dunghuani (Kina) barlangfestményen, amit a Hunok kérésére festették. Ebben a festményben még az ikker testvérek is benne vanak ugy mint a Hetita (ös Anatoliai) köoszlopon. Már ott a Kaukázusban õseink felvették a keleti kereszténységet, amirõl több adatunk van. Már régen tudják a kutatóink hogy a honfoglalók nem lehettek pogányok vagy primitiv sámán hivök, de még ma is ezt a magyar ellenes propagandát hirdetik a nemzetünknek és a

külfödnek. Már itt a Kaukázusban használják a cimerben a hármas halmot az egyágú kereszttel. A magyar koronát is itt, ezen a vidéken készítették egy hun-magyar keresztény dinasztiának, ahogy azt Csomor Lajos könyvében "Õfelsége a Magyar Szent Korona", 1966, bebizonyította az ott talált egyforma zománcképekkel és aranymûvészettel, amit lehetetlen letagadni. Amit a korona hátso görög részének tanítottak, az csupán a 16-odik század után ráfoltozott idegen származásu három hátsó kép. Három földi uralkodoval kicserélték szüz Mária és két arkangyal képét. Evvel egy szentségtörést okoztak a koronán, megváltoztaták jelképét avval a céllal, hogy a Magyar Szent Korona mágikus erejét, a Boldogasszonnyal kötött szerzödést és igy az országot Bizánc uralma alatt hübéressé tegyék. A Görög és Latin betûk csupán egy terjedõ keresztény világ miatt használt írásmód, de semmi köze a korona valódi eredeti

származásához. A pápa vissza adta az elvet Avar-Hun-Magyar dinasztia koronáját, amit a Frank, Nagy Károly ellopott több szekér kinccsel együtt az Avar Hunoktól! Ha átnézzük a Magyar Krónikákat akkor nemcsak ezekröl a keleti kapcsolatokról olvashatunk, hanem a honfoglalás élötti uralkodóinkról is. Ezek kezdetben mitologikus, utána szittya-méd, és a végefelé fõleg avar hunok és magyarok voltak. Nevük nagyrészét meglehet találni a keleti történelmi irodalomban. Nem kitalált hamisítások ezek, hanem a legtöbbjük történelmileg feljegyzett uralkodók voltak. A következõ részben az alapnevek össze hasonlitására a szumir nyelvet használtam. Ezek a kis szócsoportok, amelyeknek több mint csak egy értelme van, külön "logogramok" szerint vannak felsorolva. Ezek csoportjai eredetileg egy jelképpel voltak írva a szumirban annak ellenére, hogy több mind egyértelmûek. Ng/Nk orhang Szumirban g, Urali nyelvekben Nk Magyarban

N>n,ny,nk,g lett. A déli nyelveket mint a Szumért és az élö Dravidát föleg azért mutatom hogy nem csak északon, de keleten és délen is vannak hasonló nyelvek melyekben ugyan azok a FinnUgorak nevezet szavak megvoltak, vagy megvannak. Tehát nem vagyunk rászorulva az egyoldalú értelmezésnek amit a magyar(?) FinnUgor iskola eröszakol. Ök nemcsak a magyarság ellen tettek rosz hirterjesztést, hanem a FinnUgor népek ellen is. Nem véletlen hogy, a Finnek is kezdik ellenezni a hamisitot Finn-Ugorizmust. Mivel ugy mint a magyarok nem látnak rokonságot a keleti "nyelvrokonokkal". Nyelv rokonság van, de nem olyan amit kitaláltak nekünk vagy nekik. A magyarságot nem lehet és nem szabad az Ob Ugoroktol levezetni, se nyelvileg se fajilag. Evvel nem tagadjuk ki öket a nyelvrokon-ságbol vagy legaláb is az ösi szomszédságbol. A barátság és törödés maradhat az öszinte összehasonlitás után is A Hungár népnév déli magyarázata: A Hun szó

tiszta véletlenségböl egyezik a mai Hungar népnévhez, habár még ennél a szónál is van Ural-Altáji egyezés! kunsa =emberek, nép/Finn, kun =ember, nép. /Török <van egyezés> kun = hun az ugyan az. Az Unga kisé más eredetü. ùnga,ung,ùku,un = emberek,népek [ng=torokhang] /Szumér veng-er, ugor stb = Magyar /Orosz ung-ár =Magyar /Németül ug-ar-it=ös Hurrita város mely késöbb el szemitásodot/E Mezopotámia hung-ár =magyar . ne-m, né-p, -unk, ug-or, ung-ár >> hung-ár =magyar na-f =nép, rokonság /Turfáni Pártus Szittya naf-an =társaság /Turfáni Pártus szittya ne-b= nép [p>b]/O-Egyitomi neph-ilim =isteni nép?/Biblia eme-gir = fõ Szumir nyelvjárás /Szumér magáru = megegyezni, megérteni /Akkád mági =nem árja Méd papi nemzetség /Média magyar-áz /Magyar mozer-ján =Baskirok /Orosz mos= fátria, fejedelem/Ostján -Ugor mieh-en=ember [ -nc > s / h ]/Finn manci = mansi / Vogul nép mas, mac=férfi,férj /Dravida (Dél

India) mogara=tömeg, sokaság /Dravida miš,mèš,mes = fiatal ember, hõs, herceg /Szumér mad-ir= hõs /Tuva A szumir nagykirályok nevei általában a MES szoval kezdödtek. A Kaukázusban több régi irásban a mazar, macur, makar alakok tükrözik a régi kiejtést, amit a többi ragozo nyelvek is használtak. mah h< >g=nagy lenni, magas, hõsies, dicsõséges,nagy-fontos /Szumér Mak-aroi= Saka-Uraka király címe és nemzetsége /Szittya Modar= a királyi szittyák /Szitya (Görög feljegyzés) Mihir=a nap isten /Kusán Szittya Makar =nap isten egyik neve /O-Görög Vagur = Nimród egyik fia [ m>v ] [ Hunor és Magor monda ]/Asszyr mag-as g<k>h /Magyar Magyar=a királyi nemzetnév ami késöbb adta az egész népnevet. A Nyék Törzs Ebben a Szumir szóban már meg van az erdõ >> árnyék alap értelme, amibõl származik a Nyék név, mint egy védett, erdõs óvhely. Úgy mint a finnugor [ ns] hang, a szumirban is volt egy [ng] féle orhang, amit ma

sokszor g~ jellel jelzik. Ez a hang leggtöbbször átfejlõdik ny, gy, vagy n, g, k hangra a magyarban. Tehát az NY hangváltozás egy gyakran észrevehetõ törvényes hangváltozás, aminek példái vannak még a mai magyar nyelvben is. Ezek a Nyékiek lehettek a hatérvédö, vagy külsö erdös területiek. giš = fa, erdõ, /Szumér geš= jogar, szerszám, eke /Szumér gesz-t = ó magyar erdõs, fás/Magyar gaz = fás >> gazos, ágas ng>g agac =erdö, fa /Török g>ny példák nyé-l, nyíl =régi rangjelzõk ng>ny /Magyar *nidhe = nyél [ ng>n, d/t>s ]/Urali ösnyelv (KrE. 8000) ngissu, ngizzu, (ñiš+su) = árnyék /Sumér ár-nyék [ng>ny ]/Magyar neke- = bekeritet hely? /Ugor Nyék = Magyar törzsnév /Magyar Naick-erde= Aral Tó melletti "erdö" lakos honfoglalás elötti õs nemzetség/Szittya vagy Ugor. [Tolsztov szerint Alán nép?] ngagia = kolostor(óv hely) /Szumér nyug = pihenõ (hely?) ng>ny nyug-odt ng>ny nyék=biztos védet

tisztás az erdöben. ng>ny A KASZI vagy KESZI Törzsnév A Keszi név történelmi feljegyzésekben: Keseih (1086), Kezu (1113), Kesceu (1156), Kesceh (1171), Kesuk (1186) Keszeg, Keszeu a késöi változatai. kaš4, kas4: szaladni gyorsan, gyorsan utazni, gyorsaság, gyorsan /Szumér kasi = versenyezni, gyors /Ugor kocsi, gáz-olni, stb. [ š>cs ] /Magyar kés-ni [ellentétes szó ] /Magyar kao-chi=Nagykerekü szekér /Ujgur vagy Kinai Kaszi =Magyar törzsnév. Kosa = az Uygur/Yugor-al szövetséges törzs. /Ujgur Kush-án szittya, egykor óriási szittya birodalmat alapítottak Indiába ezek a Közép Ázsiából származó népek. Uralkodóik neve a Gola (Gyula) 7 törzsük volt. kusán = a fehér hunok /örmény történelem guzza = tronus, uri- szék /Szumér gaszan = urnö, gazda /Szumér gaz-da = tulajdonos, birtokos /Magyar asz-ony =királynö /Honfoglalás kori Magyar gendz= gazdagság /O-Török kat-un = urnö /O-Török és Avar Hun Géza= királynév /Magyar

királynév A gúz (török úz?) lehetet az egyik központi, öszekötö nemzetség. Vagy pedig az egyik õsi alaptörzs, amibõl a többi származott. Az õs elámi nép is AS -nak tartotta magát és az alánok is AS-nak hivták magukat. Az õs elámi nyelv ragozó nyelv és egyes tudósok szerint rokona az ös finnugor nyelveknek. (AJ Boot , The Trilingual Inscriptions, New York 62) Az ó-perzsa birodalom egyik legfontossab irodalmi nyelve volt az elámi nyelv. Sajnos mindig csak a Perzsákrol szeretnek irni az europaiak és elfelejtik az Elámi alapitókat mivel nem árja nyelv volt. A Kari Törzs A Kari nemzetségnevet gyakran a törökbõl magyarázzák annak ellenére, hogy a magyarban megvan az alapértelme és hasonlóan megvolt a szumirban is. Evvel nem azt mondom, hogy a török értelmezés lényegtelen hanem csak egy másik nyelvrokon ágazat. (mivel náluk is gyakran elöfordul), de nincs értelme átvételnek tekinteni, mint szokásos, hanem közös urál-altáji

szónak kellene elfogadni. kur4: nagy /Szumér kur4,gir8: nagynak érezni, nagynak lenni g<>k /Sumér kara= nagyság, böség, kari=sok, nagy, tull nagy /Dravida me-kora=milyen nagy, kövér, Kari = magyar törzsnév /Magyar Khurri=észak mezopotámiai ragozo nyelvü ösnép/Hurri-Khurri Khwar-ez-mia =Az Aral tó melletti õsi birodalom amit a Hurrik alapították. Ellentétben a kurta pedig kicsit, rövidet jelentett kur-ta =rövid /Magyar qirt = rövid / O-Török kuru=rövid, kicsi /Dravida Kürt-Gyarmat=Magyar törzsnév mely két kisebb törzsbõl egyesült. Kurd = Mezopotamiai hegységeiböl származo ösnép mely idövel Iráni hatás miat elvesztette ösnyelvét. Kartveli = Gruzia és rokon ragozo nyelvek. Nagyon furcsa hogy a Kürt (Kurta) Gyarmatot, vagyis a kis Gyarmat törzset megint a törökbõl magyarázzák nem pedig a magyarból. A török "Jurmati" névvel magyarázzák ami azt jelenti, hogy "fáradhatatlan". Miért nem jó a magyarul

érthetö gyarmat? Ami a gyûrû + vidék/föld szavak finnugor és szumir értelmezésébõl szépen meglehet magyarázni. A gyarmatok a keleti népeknél mindig a külsõ határ helységet foglalták el és védték a belsõ településen az uralkodó nemzetségeket. Így a (gyar=gyürü) és mat/mada pedig határ vidék, külsõ terület. Finn metsä = messze, nedves föld, mocsár, stb ami nagyon hasonlít a Magyar messze, mezõ, mocsár szavakra és a mög=hátsó. Mivel a magyarban van egy M>V változás a vid-ék, vad-ón kapcsolatban van az ösmezopotámiai mada szóval. A megye, mezsgye szó szláv értelmezésével nem értek egyet mivel ennek a magyarázata a Latin meda=közép és ez pont ellenkezö értelmezésü a FinnUgor és Mezopotámiai szó értelmének. Hasonlóan a szumirban ma=föld, mada =ország, imi =nedves, uma=mocsár, ma3 =menni, mar,ngar=merül. Ez nagyon hasonlit a FinnUgor nyelvhez A szumir mada szavat majdnem minden régi mezopotámiai nyelv

átvette, még Egyiptomban is használták "mat" formában. Hogy meggyõzõdjünk arról, hogy a "mat" eredetileg vizenyõs, vizes földrész és pedig külsõ távoli határörvidék volt, azt a magyar mat-roz és vizzel, mocsár szóval lehet bizonyítani. KAR szó nem csak a nagyságot, hanem a nép kormányzási körét is jelképezte ugy a magyarban, mint a török nyelvekben. Azt a kört, amely az uralkodó tanácsát, kormányzó körét képezte. Tehát a kör szóval is kell foglalkozni és annak a kormányi jelképével A kör, kór stb értelmek it egybefüzödnek mivel a tanácsot nem a fiatalok hanem az öregek tarthatták. gúr =gömb, kör, gyürü, hurok; /Sumér gúr =le hajlani,hajolni, meghodolni, engedelmeskedni/Szumér gúr = meg halni./Szumér gur-úl,kör,kor-ong,ker-ék, ker-ek, gör-gö stb/Magyar gyürü , kör-ül, hur-ok, gör-be, haj-ol /Magyar kor = betegség, idö /Magyar xor = folyó fordulata, görbülete /Ugor Vogul kiero, kayra

=görbe /Finn hara =görbe [k>h] /Szamoyéd ör=forogni /O-Turk, Uygur kur = derék, öv, yüzü=gyürü r>z, /Török qay =hajolni qary =öreg, koros /Torok kari =idö mulás, elkopás, meghal, elöreged /Dravida ma-garru=kerék, /Akkád ur-ul= gurul, uri = hurok, hur, kötél [ *k- > ø ]/Dravida A gur szó a szumirban gyarapodást, sokaságot, kövérséget is jelent ugy mint a magyarban és a Török nyelvekben. A Tarján Törzs Tarján nemzetségünk fõleg a Szittya népek között volt elterjedve. A Pártus Szittyáknál a herceg cime volt a Tarxan. A törököknél ez egy uralkodo nemes réteget jelentett A névnek nincs egyszerüen észlelhetõ magyar nyelvi értéke már és így feltehetõ, hogy egy csatlakozó nem Magyar szittya nép lehetett eredetileg. Padányi a bányászattal és fémfeldolgozással hozta kapcsolatba ezt a nevet. A törökös tarxan =kovács, mig az iráni-szittya kovarc>>[szlovák, magyar]=kovács. Lehet hogy a kõ szó is evvel van

kapcsolatban, mivel a legkorábbi korokban az éles obszidián kõszilánkokból csinálta a "kova+ács" a szerszámokat és fegyvereket. Kinai feljegyzések szerint a "kaw" szó a hunoknál is valamilyen üveges vagy kristály követ jelentett, amit a kinaiak gyémántra forditották. targitar= egyik õse a szittyának a hiedelmük szerint. /Szittya eredet monda-Herodotus tarxan = herceg, arsak =úraság /Partus tarxan = nemes urak /Torok tarján, torgyán = egyik magyar törzs tur-ni, tör-ni, fel-tár stb./Magyar tarkinius ? /Etruszk (keleti származásu észak Olaszországi ösnép Lehetséges hogy, evvel rokonságban van a Turk népnév is. A Jenõ törzsnév A késõbbi keleti Juan Juan, vagy Zsuan Zsuan a hunoknál a királyi név Jenu-je volt és a székelyeknél és a honfoglaló magyaroknak is volt egy Jenõ törzse. Ez egy csatlakozó keleti nép lehetett. Tolsztov "Az Õsi Chorezm" , könyvében megemlíti hogy a korai kínai Han

dinasztiából való jelentések Khwarezmia Birodalmáról azt írják hogy: "Kang Kü [Khwarezmia] fennhatósága alá 5 kis uralkodó is tartozik. Ezek a Su-hie [Szaka Uraka? vagy Szittya király törzs], Fu-mo, Jüni [Jenõ], Jül-kien. Khwarezmia déli határán voltak a Jüe-Chi szittyák, és a keleti határon a hunok. Máshelyen megemlíti, hogy körûlbelûl Kre 100-ban a Jen-ek törzsek az Aral tó északi erdõs részétõl egészen az Azovi tengerig élt, Khwarezmiai fenhatósága alatt. Tolsztov ezt a népet alán népnek képzeli, de nem bizonyítja Arról is írt, hogy már a Kr.e 9-ik században a badzsir-magyarok keleti ágának a déli határa elérte az Aral tó északi részét. Ezt abból az elméletbõl nevezi a déli határnak, mivel az Ural hegységet képzelték a magyar õshazának és nem a kaukázust, vagy a Kárpát medencét. Tolsztov az irja hogy, az ó-görög írók szerint az Aral tó volt a magyarok Meotisz tava és nem az Azovi tenger. Az Aral

Tó melleti õsi Khwarezmiai Birodalom címeren már látható a hármas halom, egy egyenes vonallal a középsõ halmon [rovás S], és cikázó villám jelzi az istent? Sajnos semmilyen megbízható nyelvi magyarázat nem származik ezektõl a szittya eredetû népektõl ami a Jenõ nevet ismertetné vagy megmagyarázná. De Tolsztov erröl a területröl származtatja a Magyarságot. šubur = föld, šub =eldobni, kidobni, šuba=csupasz,szép /Szumér šuba=figyelni, vigyázni, pásztor, lehelö /Szumér suvár-aj-mih=Khorezmiai (ös Szabir) /Szanszkrit uvár-az-miš =Chorasmia (ös Szabir) /Aveszta Iráni Jenej =törzsnév /Baskir (törökösitet magyar) Jenek =törzs, nép /Aral To környéki szittya nép Avar Hun = Hun és Suvar/Avar Hun + Pártus keverék Székely Származású törzseink zag,zà= váll, óv hely, határ,terület, jobb (oldal),külsö, kivül, elött /Szumér i-sag =nemzetségfö, fejedelem /Szumér sag =fej, csucs/Sumér szaka =uralkodoi cimnév /Szittya

csig-olya [s>cs ] /Magyar szig-et [z>sz ] /Magyar zug, szek-rény /Magyar szeg-ély [z>sz ]/Magyar szeg=központi hely(védet hely) szék, székhely =uralkodo,tronus szög-be, szem élõt, sze-m Szék-ely = "határ/szegélyi" Szék-ely Magyarok [z>sz,g>k] sáng = szétszórt /Szumér "szana szét", szét szórt. [ng>n ] szeny [ng>ny ] Csángó =Moldva, Romániában élõ magyar származású szétszórt nép. [s>cs ] ùru figyelni, örködni,védeni,õr-tûz,fénylõ tárgy /Szumér ör =õr, õrködni, úr ör-köd=véd, örköd ör-ség =Nyugati határon élõ magyarok (székelyek?) ra-gy-og=nagyon fényes [-u] Csatlakozott keleti Török népek kabar = pásztor fiú /Szumér kabar,kobor=aki állandoan jár (ká + bar) mint a pásztor, legelõt keres. kabar=keveredni-kovályogni /magyar, török kever,kovály-og [b>v] Kabar = a Khazároktol letört csoport akik a magyarokhoz csatlakoztak. Származásuk szerint Chorezmiai ? Török.

Az õsi társadalmakban megvoltak a rabszolgák, parasztok, kereskedõk, harcosok, papok, és a király vagy fejedelem. Ezek a szavak mind megvannak a szumirban és gyakran hasonlítanak a magyarhoz rab,rap= megkötni, láncba verni /Sumér arad =rab /Sumér rab >>> Sláv rob-ot=dolgozó /Magyar erum2,3, eru2,3: rabnõ /Szumér árva [m>v] A nemzetétöl megfosztva a rab is árva! su-bar = par-asz-t, északi /Sumér Sabar, Sabyr =bolyongó, vándorló [ pásztor nép] Szubartoi Aszfalu =a déli magyarok "régi neve" /Purporigenitosz Subartu = Dél Kaukázusi õsi birodalom a Van Tó mellet. par-asz-t (fordítót sorrend par <> asz) [ b>p]/Magyar Khwarezmiát eredetileg a Szubar-Hurri nép alapitotta, az észak Mezopotámiábol jött népekkel. Észak mezopotámiaban pedig a Magar, Mazar, Macar nevek voltak használva az ó-kor óta. Még az Egyptomi hieroglifa szotár is megemliti ezt a területet Magor formában. A paraszt, vagyis

"szu-bar/par" eredeti szumir értelme nem földmûvelõ volt, hanem egy szegény nép, akik a száraz földeken éltek [ Par, parlag], fõleg állattenyésztéssel foglalkozott a határok mellet. Ezt a legeltetésre használt határvidéket a szumirok ÉD-EN nek hívták és ez határt, legelõt, pusztaságot jelentett. A szó kezdete ED azt jelenti hogy "hát" az -EN rag csak egy genetivus rag mely a magyar szavakban is megvan több mint egy formában, mint genitivus, lokativus -NAK, vagy -NÁL vagy már elfelejtett és szógyökhöz kövesedett rag maradék. [gyék-ény, szalon-na, szig-ony, szer-ény stb]. A földmûves nép a nedves gazdag földeken élt és õket a szumirok "in-gar"=?=(H)un-gar néven ismerték, ami azt jelenti hogy "ÖNT-özõ" munkás, vagyis földmûvelõ. Ott a sivatagos földeken csak öntözéssel és csatornázással lehetett a földet megtermékenyíteni. Az amit nem öntöztek, az PAR-im lett, vagyis magyarosan

PAR-lag és PER-em. Itt a PAR/PER a száraz POR értelméböl származik A harcosok vagyis katonák, a nemzetségbõl vagyis "hadakból" képzet férfiak védték a földeket, a hazát a kóborlóktól. A harcosok neve nagyon hasonlít a magyar és rokon népek szavaihoz: . HAD, HARC, KATONA, HAT-ár, HAR-ag, HÁBORU stb mind megvan a szumirban. A szumirban használt kemény H hang legtöbbszór G a magyarban és forditva a Szumir G legtöbbször H vagy K a magyarban. A szumirban is van egy g<>hváltozat mely bizonyitja hogy a két irot betü frma felcserélhetö volt. gud2,gu2,4: harcos, katona, /Szumér gúd-ibir (gud2+bir)= háború /Szumér kant-an = harcos, férj /Dravida had, katona, háboru /Magyar kunta = nemzetség /Ös Urali hõs, húsz-ár, kat-ona, hód-it [g>h, d>s ]/Magyar kasz-ár-nya [g>k, d>s]/magyar huszár = közkatona [g>h, d>s ] /Ujgur (Kiszely szerint) giš2,3, geš2,3, uš: férfi /Szumér kuš =férfi segéd [ng>ny ] /Ob

Ugor hõs, húsz-ár [ng>g ] /Magyar gazi =hõs [ng>h]/Török gusur = hös [ng>h ] /Káldeusi gùd =fészek (ház) /Szumér had =katonaság /Hurri gud =fészek /Dravida kot-lo /Magyar kat =ház, kunta=nemzet/FinnUgor kuttu=nemzet, csoport, kuti=ház, gudu=fészek /Dravida had =nemzet, csoport "hadosztály", t>z ház, köz-ség /Magyar qotu =nemzet, törzs,/ O-Turk qoda/qot =ereder, gyökér /Ujgur kat =lakás /Török kota =város /Mongol kend=vidék /Török (Iránibol magyarázák, de ez a szó Iráni átvétel) A szó alapértelme a köt, összekötés szó, mely megvan a rokon nyelvekben is. Ez az ismertetõ is mutatja, hogy milyen arányú egyezés van a szumir, török, dravida és magyar nyelvek között. Ez a pár példa valóban csak egy csep a vödörben Érthetetlen, hogy miért üldözik, gúnyolják, rágalmazzák ezt az elméletet, amikor egyetlen nemzetnek sincs annyi bizonyitéka, származására, nyelvére, õstörténelmére, mint a

magyaroknak. Ennek ellenére minden történelmi adatot letagadnak vagy félremagyaráznak ami kibövitené a Finn-Ugoron kivüli történelmünket. Nem kel a többi rokon nyelvek letagadásával, hanem inkább tiszteletével értelmezni nyelvünket. Nem kel nyelvi kapcsolatokat kisajátitatni, mind szokásos, hanem széles és biztos alapokra tenni a többi rokon nyelv segitségével. Azok a szavak melyek nálunk már elvesztek azok nagyon gyakran megvannak egy rokon nyelvben még ma is. Igy többet érhetünk el közösen mint egyedül. A mai nyelvkutatás már tulhaladta azt az elméletet hogy csak a mai nyelvcsaládok voltak a kezdettöl máig. Nem, inkább voltak ezek elöti, elöd nyelvcsaládok is, és ezek szerint volt egy nagyobb arányu kapcsolat az Urali-Altáji-Elámi-Dravida nyelvek közöt mely egészen észak europátol indiáig terjedö ragozo rokon nyelvü és hasonló szokincsü népek éltek. Ehez a nagyarányu hálozathoz oda lehet könyeben kötni a Szumérokat

mind mikor csak Magyar-Szumér kapcsolatról beszélünk, mivel az egyezés erösebb mikor az õs-Urali és õs-Altáji szavakat hasonlitunk a szumérhoz mint egy mai nyelvet, mely már sok sok idön keresztül változott. A visszavezetet szónak szélesebb és eredetibb alapja van mint a mai szónak. Ezt majd példákkal jobban bebizonyitom mivel tudom hogy sokan kétkednek benne Hámori Frédi, Huntington Beach, California