Gazdasági Ismeretek | Adózási ismeretek » Molnár Katalin - Forgalmi adók

Nyíregyházi Főiskola Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Gazdálkodási szak Összehasonlító gazdaságtan beadandó dolgozat Forgalmi Adók Tiszaújváros, 2003.November 25 Készítette: Molnár Katalin 2003/2004 tanév. I félév II.évfolyam gazdálkodási szak levelező tagozat C. csoport 1 Tartalomjegyzék 1. A magyar adórendszer 3 1.1A fogyasztásarányos adóztatás indoklása 3 2. Forgalmi adó 4 2.1Az összfázisú nettó forgalmi adók sajátosságai 5 3. Az általános forgalmi adó 6 3.1Az adó alanya 6 3.2A tv területi hatálya 6 3.3Az adófizetési kötelezettség keletkezésének ideje 6 3.4Adómentességek: tárgyi és alanyi adómentesség 6 3.5Az ÁFA lényege 7 4. Adórendszerünk és az Európai Unió 12 4.1Továbbra is mi fizetjük Európa legmagasabb áfáját 13 4.2 Az ÁFA-kulcs esetleges csökkentésének hatásai a fogyasztói árindex és a költségvetés alakulására . 15 5. Áfafizetés az Unióban 15 5.1 Uniós

áfaszabályok - célország szerinti adózás 16 5.2 Adókulcsok, adómentességek 16 5.3 Unión belüli kereskedés, közösségi adószám 18 5.4 Összesítési kötelezettség (kimutatás) 19 5.5 Bevásárlóturizmus 20 5.6 Áfa kulcsok – átsorolások 20 6. Az ÁFA kulcsok emelésének hatása 23 7. Magyarország a csatlakozáskor 23 Táblázatok ábrák jegyzéke. 27 Mellékletek . 28 Irodalomjegyzék . 29 2 1. A magyar adórendszer A polgárság követelte a t örténelem során elõször a társadalmilag igazságos közteherviselést. A feudális arisztokrácia elleni politikai harcnak kiegészítése volt a privilégiumai elleni harc. Az arisztokrácia adómentességének megszüntetése a társadalmi igazságosság jelszavával egyben gazdasági korlátozását, a k ialakuló burzsoázia kedvezõbb helyzetbe hozását jelentette. Ezért követelték, hogy a közteherviselés arányos legyen a teherviselõ-képességgel. Ennek a jövedelem- és vagyonarányos

adóztatás felelt meg. A kapitalizmus kialakulásának korában a polgárság haladó jellegét, a t ársadalmi fejlõdést szolgáló tevékenységét jelzi adófilozófiája is. A vagyon- és jövedelemadóztatás ugyanis valóban igazságos, a teherviselõ-képességgel arányos közteherviselést jelent. A modern polgári demokráciák adófilozófiája már gyökeresen eltér az eredeti, a társadalmilag kétségkívül igazságos, a teherviselõ-képességgel arányos közteherviseléstõl. Az állam adóbevételeiben eljelentéktelenedett a vagyonokat sújtó adó, háttérbe szorultak a jövedelmeket terhelõ adók, tehát a direkt adók. Az adóbevételek zömét – mint látni fogjuk, hazánkban idén a háromnegyed részét – a fogyasztást terhelõ adók adják. Az adófilozófia tehát megváltozott, az adóterheket a lakosság nem vagyona és jövedelme arányában, hanem fogyasztása arányában viseli. Hozzátehetjük, hogy a kormányzat adópolitikájának nyíltan

meghirdetett célja a közvetett adók, vagyis a fogyasztást terhelõ adók arányának további növelése az adóbevételekben. 1.1 A fogyasztásarányos adóztatás indoklása Az adófilozófia gyökeres megváltozásának alapvetõ, de nyíltan be nem vallott oka az, hogy a fogyasztást terhelõ adók leplezik az adóztatás nagyságát. A lakosság tulajdonképpen csak a direkt adókkal, a személyi jövedelemadóval találkozik közvetlenül. Az árakban rejlõ közvetett adókat a mindennapi életben nem érzékeli; az árak nagyságát és emelkedését, az árszínvonalat az infláció rovására írja és nem adóteherként kezeli. (Ritka kivétel az üzemanyagok ára, melyrõl közismert, hogy mintegy kétharmadát teszik ki az ad ók: fogyasztási adó, ÁFA stb.) Így a f ogyasztást terhelõ adók nemcsak az adóterhek nagyságát leplezik, hanem azt is elrejtik, hogy kik viselik az egyre növekvõ adóterheket. Kétségtelen ugyanis, hogy a fogyasztást terhelõ adókat

a lakosság túlnyomó többségét – legalább háromnegyed vagy négyötöd részét – kitevõ bérbõl és fizetésbõl élõk, nyugdíjasok, tehát a kis- és közepes jövedelműek fizetik. A közvetett adók nagyságát két, igen könnyen támadható érvvel szokták indokolni. Elõször arra hivatkoznak, hogy a fogyasztást terhelő adók folyamatosan folynak be a költségvetésbe, ezzel az állam rendszeres azonnali bevételhez jut és folyamatosan tudja finanszírozni kiadásait. Ez azonban mondvacsinált érv, hiszen a direkt adó, a személyi jövedelemadó a bérbõl és fizetésbõl élõktõl levont adóelõlegek formájában szintén folyamatosan befolyik. Sõt, ha jól utánagondolunk, még elõbb is eljut a költségvetésbe, hiszen a dolgozók még meg sem kapják, el sem költhetik jövedelmüket, amikor a direkt adót már befizettetik velük. A másik érv – ha lehet – még gyengébb lábakon áll Ez ugyanis az, hogy a közvetett adóknál nincs

lehetõség adócsalásra, míg a direkt adóztatás lehetõséget ad a jövedelmek vagy egy részük eltitkolására. Egyrészrõl azonban a jövedelem eltitkolására az adóztatás szabályozása és az ellenõrzés hiányosságai adnak 3 lehetõséget. Az adózás elkerülésére a s zabályozás úgy ad módot, hogy például, mint az országgyûlési képviselõknél, a fizetés egy részét költségtérítés címén fizetik, így az mentesül az SZJA-tól. Másrészrõl azonban a tapasztalatok azt mutatják, hogy a közvetett adózás nagyságrendekkel nagyobb adócsalást tesz lehetõvé. Elég csak arra hivatkoznunk, hogy az ÁFA-visszatérítésnél évente sokmilliárd forintos adócsalásokat lepleznek le, amit sohasem lehet behajtani. És a leleplezett ÁFA-csalások csak a jéghegy csúcsát jelentik, a tömeges kisebb összegû, jogtalan ÁFA-visszatérítés, amely nem derül ki, becslések szerint tízmilliárdos nagyságrendû veszteséget okoz évente. Nem

kell mást tenni, csak alapítani vagy 14 vá llalkozást, körbeszámlázni – akár nem létezõ – árukat, mindenhol visszaigényelni a sehol be nem fizetett ÁFÁ-t és a végén az összes vállalkozást fantomizálni, mondjuk eladni Kaya Ibrahimnak vagy az útlevelével jelentkezõ ismeretlennek. Adórendszerünk a g yakorlatban tehát azt mutatja, hogy a fogyasztás adóztatása sokkal inkább és sokkal nagyobb mértékû adócsalásra nyújtott és nyújt lehetõséget, mint a direkt adóztatás. 2. Forgalmi adó A forgalmi adó az értékasítéshez kapcsolódik, mégpedig oly módon , hogy a termelői árra rárakódva ártényezőként, az árba beépülve növeli a termék árát. A forgalmi adónak két alapvető formája van: a bruttó forgalmi adó és a nettó forgalmi adó. Más csoportosításban megkülönböztethetünk egyfázisú forgalmi adót, amelyet a termelés egyes vertikumaiban vetnek ki; és összfázisú forgalmi adót, amelyet a termelés valamennyi

fázisában érvényesítenek. A bruttó forgalmi adó jellemzője,hogy általában a termelés egy-egy fázisában vetik ki, ez lehet a végtermék fázis is. Ha nem végtermék-fázisban, hanem az alapanyag- vagy köztes termék termelésének fázisában történik az adó kivetése, akkor a forgalmi adó halmozódása révén jelentősen torzítja az arányokat. A halmozódó hatás miatt a bruttó forgalmi adót egyre inkább mellőzik a piacgazdasági rendszerekben. Hazánkban az 1987-88. é vi adó- és részleges árreformot megelőző időszakban a forgalmi adóztatásnak ezen formáját alkalmazták. Annak ellenére, hogy ezres nagyságrendű forgalmi adó kulcs volt érvényben, a forgalomban érvényesített adók mértéke (az ebből származó össbevétel) összességében alacsony volt. Ez a rendszer- a fogyasztói árkiegészítés rendszerével kiegészítve – jól alkalmazkodott az adott időszak árpolitikájához, amikor a fogyasztói árakat alapvetően

eltérítették a termelői áraktól- a fogyasztás egyes területének preferálása illetve diszpreferálása jegyében. Ez a megfontolás indokolta a nagyszámú adókulcsot, az átlagosan alacsony mértéket pedig az a szempont vezérelte, hogy az adóztatás súlypontja a termelésben és nem a fogyasztásban volt. A bruttó forgalmi adóztatás a szocialista országok altalános gyakorlata volt. A nettó forgalmi adóztatás jellemzője, hogy a megelőző vertikumban érvényesített adók levonhatók, (visszaigényelhetők az adóhatóságtól) és az így megtisztított termelői árra tevődik rá a forgalmi adó. Ilyen módon kiküszöbölődik az adóhalmozódás, megszüntetve 4 ezáltal a bruttó forgalmi adóknak a vertikumok számától- a feldolgozási foktól- függő ártorzító hatását. A nemzetközileg elterjedt összfázisú nettó forgalmi adókat hozzáadott-érték adónak is nevezik. Ez azonban nem azt jelenti, hogy kiszámítják a hozzáadott

értéket, és ezt tekintik adóalapnak, mert ez nehézkes és értelmetlen dolog lenne, hanem az előző fázisban felszámított forgalmi adó levonásával a hozzáadott értékhez közelítő tartalmú adóalaphoz jutunk. Az EU országaiban az összfázisú nettó forgalmi adóztatás rendszerét alkalmazzák. Ez azt is jelenti, hogy az elmúlt években az EU-ba belépett országok közül azok, amelyek ettől eltérő rendszert alkalmaztak, átálltak (át kellett állniuk) az összfázisú nettó forgalmi adó rendszerre.(Pl Görögország és Spanyolország) A Magyarországon alkalmazott forgalmi adó rendszer, az az Általános Forgalmi Adó (ÁFA) 1988. január 1-jével került bevezetésre Az ÁFA bevezetése részleges árreformmal járt együtt, hiszen – mint azt az előzőkben említettük- a forgalmi adó ártényező, beépül az árba. Az ÁFA bevezetése együtt járt a termelésben érvényesített adók megszüntetésével, illetve lényeges csökkentésével.

Ilyen módon megtörtént az adóztatásnak a termelésből a fogyasztási szférába való áthelyezése. Az ÁFA bevezetésekor fontos szempont volt többek között az, hogy a forgalmi adó rendszer megfeleljen az EK követelményeinek, irányelveinek. Ezek a követelmények teljesültek, a Magyar forgalmi adóztatás kevésbé tér el az EU követelményrendszerétől, mint egyes tagországok gyakorlata. 2.1 Az összfázisú nettó forgalmi adók sajátosságai A széleskörű elterjedtségét számos előnyének köszönheti. Az áru- és szolgáltatás világot csupán kis számú kategóriára osztja. Nem jár adóhalmozódással, ártorzító hatással A fogyasztásban érvényesülve csak már csak realizált jövedelmet adóztat (hiszen az értékesítéskor kerül felszámításra). Nem hozza hátrányos helyzetbe halmozódásával a magasabb feldolgozottsági fokú terméket előállító termelőket. Export és import esetén a különböző országok közötti

adórendszerbeli eltérések nagy részét képes kiszűrni, hiszen az áru beszerzése a forgalmi adó nélküli áron történik meg és végül az importáló ország forgalmi adó kulcsa kerül érvényesítésre. Az összfázisú nettó forgalmi adó rendszerében sajátosan jelenik meg az adómentesség. Más adónemeknél az adómentesség azt jelenti, hogy az adóalany vagy az adóalap mentesül az adó megfizetése vagy a felszámítási kötelezettség alól, azaz az adómentesség pozitív diszkriminációt jelent. Ennél az adónemnél nem feltétlenül jelent kedvezményezést. Az adómentes termékek és szolgáltatások estében ugyanis az előzetesen felszámított forgalmi adót nem lehet levonni, de nem is számítanak fel forgalmi adót. 5 3. Az általános forgalmi adó Az ÁFA általános adó, amely minden termékre és szolgáltatásra vonatkozik. (kivéve az alanyi és tárgyi adómentességet). Forgalmi típusú adó, mivel az áruértékesítést terheli

Indirekt adó, az adó áthárítható a vevőre, az adófizető és az adóviselő különválik. Nettó jellegű adó, csak a hozzáadott értéket terheli. Fogyasztói adó, mivel a forgalmi fázisok összes adóterhét a végső felhasználó fizeti meg. 3.1 Az adó alanya Az adó alanya minden természetes személy, jogi személy, bármilyen szervezet, ha belföldi termékértékesítéssel, szolgáltatásnyújtással vagy külkereskedelemmel saját nevében, rendszeresen jövedelemszerzési céllal foglalkozik. (kivételek: áruminta, természetbeni adomány alapítvány, közérdekű kötelezettségvállalás céljára, kis értékű ajándék, sajtó köteles példánya, termék ingyenes átadása törvényi kötelezettség alapján). 3.2 A tv területi hatálya A törvény hatóköre belföldre terjed ki, beleértve a vámszabad területeket és vállalkozói övezeteket is. 3.3Az adófizetési kötelezettség keletkezésének ideje Az adófizetési kötelezettség az

értékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontjában, illetve az egyszerűsített számla kibocsátásának napján keletkezik. A kötelezettség nem függ attól, hogy a vevő az ellenértéket ténylegesen kiegyenlítette-e. Pénzforgalmi szemléletű könyvvezetésnél maximum 60 nap halasztás lehetséges, hogyha a vevő nem fizetett (a részletes szabályokat l. ÁFA tv 16-20§) Az adó tényleges befizetésének határidejét az adózás rendjéről szóló törvény rögzíti. 3.4 Adómentességek: tárgyi és alanyi adómentesség Az ÁFA törvényben az adómentesség nem jelent kedvezményt, az addig felszámított adó terhét az adóalany viseli, nem tudja áthárítani. Az adómentességnek két formája van: a./ Tárgyi adómentesség: Az ÁFA törvény bizonyos tevékenységi területekre adómentességet ír elő. Ezen területek: • • • közösségi célú tevékenységek, pl.: oktatási, sport, egészségügyi, ellátás (a teljes körű

felsorolást a tv.2sz melléklete tartalmazza) vámmentes import (kivételekkel, pl. apport, kérelemre engedélyezett vámmentesség) a vámkedvezményes utas és ajándékforgalom 6 az áru továbbítás, raktározás, bérmunka, ideiglenes behozatal jogcímén vámkezelt termékimport A tv. által kijelölt körben az adómentesség helyett nem választható adókötelezettség.! (kivéve: szerzői jogvédelem alá eső szellemi alkotások eredeti szerzői által végzett rendszeres bevételszerző tevékenység, illetve könyvtári szolgáltatás, de az adókötelezettség választása legalább két adóévre szól.) A kizárólag tárgyi adómentesség körében tartozó tevékenységet végzőknek nem kell ÁFA bevallást benyújtaniuk. b./Alanyi adómentesség: Az adókötelezettség helyett választható az alanyi adómentesség, ha a vállalkozás: • belföldi székhelyű, és • előző évi tényleges és tárgyévi várható árbevétele 2 millió Ft. alatt van (ha

tárgyi adómentes vagy mezőgazdasági tevékenységet végez nincs értékhatár) • Az átalányadózó egyéni vállalkozónál 4 mFt. az értékhatár • A családi gazdálkodó és kistermelő esetén 6 mFt. Az alanyi és tárgyi adómentesség előnye a kisebb adminisztrációs teher, valamint a vevő számára kedvezőbb árkalkuláció lehetősége, amely piaci előny. Hátránya az, hogy az előzetesen felszámított ÁFA nem igényelhető vissza. A kibocsátott számlákban ÁFÁ-t feltüntetni nem szabad, (ha ÁFA-s számlát bocsát ki, az adót saját maga köteles megfizetni). A számlákon az „ adómentes” megjelölést kell alkalmazni Az ÁFA kötelezettséget az adóhatóságnál be kell jelenteni, a b ejelentéskor az adómentesség választásáról is nyilatkozni kell. 3.5 Az ÁFA lényege a./ Az ÁFA alapja: Az adóalap a teljesítményért járó ellenérték, amelynek • • • • • részét képezik az árkiegészítések, támogatások,

különböző adók (kivétel ÁFA) és járulékos költségek (ügynök, biztosítási díj, közlekedési költségek, stb.) nem része: árengedmény, árleszállítás címén elengedett összeg, más javára beszedett összeg bizományosi értékesítésnél: vételi megbízásnál az adóalap része a bizományosi díj eladási megbízásnál nem része 7 • Az adóalapot csökkenti az engedmény címén visszatérített összeg, visszavett göngyöleg betétdíja, a teljesítés meghiúsulása miatt visszatérített összeg. • A teljesítményért járó ellenérték helyett a forgalmi érték az adóalap, ha az ellenérték aránytalanul alacsony és munkaviszony , m egbízási jogi, tulajdonosi viszony áll fenn az adóalannyal, továbbá c sere vagy nem pénzbeni ellenérték esetén. A termékimportnál: az adóalap a v ámérték, növelve a v ám, a v ámkezelési díj, illetékek összegével és egyéb járulékos költségekkel. • Szolgáltatásimportnál

a külföldről vagy külföldtől igénybevett szolgáltatások külföldi számlája. • Saját vállalkozásban megvalósított beruházás (saját rezsis beruházás) esetében pedig az előállítási költséget kell az adó alapjául venni. • b ./ÁFA mértéke: Megnevezés általános adókulcs pl.: villanyáram, gőz, víz, egészségügyi eszközök, könyv, folyóirat stb.(teljes körű felsorolásukat ld. tv1sz melléklet) termékexport (vámszabadterület is beleértve), humán gyógyszerek és gyógy-készítmények Adókulcs %-ban 25 12 0 Fontos tudni, hogy a 0 kulcs nem adómentesség, az előzetesen felszámolt ÁFA visszaigényelhető! c./Az ÁFA tipikus előfordulása: • • • • felszámított (vagy fizetendő) ÁFA: vevőszámlák belső számlák (saját termék vagy szolgáltatás vállalkozáson belüli felhasználása) import • előzetesen felszámított (vagy előzetes) ÁFA: • szállítók számlái • belső számlák • import Mindkét

kategóriában lehetnek ÁFA -körbe nem tartozó bevételek vagy kiadások (termőföld értékesítése, árfolyamnyereség, gazdasági társaság értékesítése, stb.) 8 Az ÁFA szempontjából figyelembe kell venni néhány sajátos tényezőt.: Az import esetén a fizetendő ÁFÁ -t a vámhatóság veti ki, de előzetes ÁFA ként az adóhivatallal szemben számolható el. • A belső számlák ÁFÁ -ja a felszámítással egyidejűleg helyezhető levonásba. • A szállítók számláiban szereplő ÁFA (a törvényben meghatározott kivételekkel) automatikusan levonásba helyezhető (a számlán szereplő adatok helyességéért mindig a számla kibocsátója felel). • Az apport, lízing, és r észletre történő értékesítésnél az adófizetési kötelezettség a tulajdonba vagy birtokba adáskor keletkezik (mindig amelyik korábban következik be). Ha a beszerzés egyszerűsített (ellenértéket és adót egy összegben tartalmazó) számával történik, a

vevő számítja ki az adó összegét (a feltüntetett felülről számított adókulcs segítségével). • d./ Az adó levonása Az előzetesen felszámított ÁFA levonható: Az adóalany jogosult az általa felszámított (fizetendő) ÁFA összegéből levonni a neki előzetesen felszámított , rá áthárított ÁFA összegét és csak a (pozitív vagy negatív) különbözetet rendezi az adóhatósággal. Az adólevonási jog gyakorlásának feltétele: • az adó összegét hitelesen igazoló dokumentum (számla, egyszerűsített számla, nyugta, határozat, belső számla, egyéb okirat). A jogszabály alapján le nem vonható előzetes ÁFÁ-t elkülönítetten kell nyilvántartani. Az általános szabálytól eltérően nem vonható le (nem igényelhető vissza) az előzetes ÁFA: • • • • • • • • • • alanyi és tárgyi adómentességnél, személygépkocsi beszerzés (vásárlás, lízing) esetén , kivéve a továbbértékesítésű célú

beszerzést, illetve a távolsági és helyi taxi szolgáltatást végzést. 125 cm3-nél nagyobb motorkerékpár, jacht, vagy szórakozás célú hajó élelmiszerek, italok beszerzése éttermi, cukrászati szolgáltatások igénybevétele személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához kapcsolódó termékek beszerzése személytaxi (helyi és távolsági) igénybevételénél, parkolási díj, úthasználati díj fizetése lakóingatlan építéséhez, felújításához kapcsolódó beszerzések Helyi és távbeszélő szolgáltatás, mobiltelefon-szolgáltatás, esetén a felszámított adó 30%-a nem vonható le 9 • • ha tételes költségelszámolás helyett költségátalányt számolnak el (pl.: személygépkocsi használatánál fenntartási javítási költségként 3 Ft/km) üzemanyag beszerzés esetén (kivéve továbbértékesítési célt) Néhány esetben az ÁFA tv. a szükséges dokumentumok megléte esetén lehetővé teszi az adó levonását, az

előzetes ÁFA elszámolását: • Természetes személynél a vállalkozási tevékenység megkezdése előtti legfeljebb 3 évvel a vállalkozáshoz szükséges beszerzéseket terhelő adó • Gazdasági társaságnál (az alapításkor szerzett nem pénzbeni betét, hozzájárulás adója Az adólevonási jog keletkezésének időpontja: a számlán (egyszerűsített számlán, számlát helyettesítő okmányon) a teljesítés időpontjaként feltüntetett nap. A számlát ki nem egyenlítő, de adólevonási jogával élő vevővel szembeni rendelkezés: kezesként felel (az előzetes ÁFA összegéig és a számla tényleges kiegyenlítéséig) az adó megfizetéséért. Az adótartozás összegét az adóhatóság nemcsak az eladótól, hanem a (nem fizető) vevőtől is követelheti. Ha az adóalany adómentes és adóköteles tevékenységet is végez, a l evonható ÁFA megállapítható: • elkülönített számlák alapján • arányosítással. Az arányosítás

képlete: Adóköteles tevékenység nettó (ÁFA nélküli) értéke LH=-------------------------------------------------- Adóköteles tevékenység nettó értéke + Adómentes tevékenység e./ Az ÁFA megfizetése és visszaigénylése Fizetési kötelezettség: negyedévente, illetve, ha az éves nettó módon számított fizetendő ÁFA (befizetésvisszaigénylés egyenleg) 1 millió Ft. felett van havonta (a negyedévet, ill tárgyhót követő hónap 20. napjáig) Ez alól kivétel az az adóalany, akinek éves ÁFÁ-nélküli bevétele az előző évben nem haladta meg a 8 000 000Ft.-ot Ez esetben csak éves adóbevallási kötelezettsége van. (ez esetben is választhatja a negyedéves bevallást) Visszaigénylés: ha az előzetes ÁFA meghaladja a felszámított ÁFA-t, a különbözetet az adóhatóság csak az alábbi feltételek esetén térít vissza: • az összesített adóalap az adóév elejétől, (vagy a bejelentkezés időpontjától kezdődően

időarányosan ) eléri vagy meghaladja a 4 millió forintot, • a tárgyi eszköz beszerzések ÁFÁ-ja (saját beruházást is beleértve) 200 000,Ft.-tal meghaladja a ( szintén göngyölítetten számított) fizetendő ÁFÁ-t 10 a havi bevallónál ha az elszámolandó adó legalább 2 hóna pon át negatív a többi feltétel megléte mellett (kivéve az exportőrök és beruházók, akik nem az ÁFA tv. miatt vannak ebben a körben) • külön szabály vonatkozik a jogutód nélkül megszűnő vállalkozásokra • A negatív elszámolandó adót - legfeljebb annak összegéig- csökkenteni kell azon beszerzésekre jutó adóval, amelyeknek adóval növelt ellenértékét illetve a termékimportnál és külföldi esetében az adót a bevallásban szereplő időpontig az adóalany nem fizette meg. Egyéb esetekben a következő (negyedévi, havi adó-elszámolási időszak(ok)ban kell beszámítani a negatív adóegyenleget. • f./ Különleges eljárások az ÁFA

megállapítására: A megjelölt tevékenységeknél az általános eljárás helyett választható különleges eljárás is, de ez esetben az előzetes ÁFA nem számolható el. Különleges szabályok vonatkozhatnak az alábbiakra: • • • • • Kereskedelmi szálláshely szolgáltatás: ha az éves bevétel 4 millió Ft. alatt van, és mezőgazdasági tevékenység kivételével más gazdasági nem tevékenységet nem folytat, a fizetendő ÁFA átlagadókulcsa 6,8%. Mezőgazdasági termelés: nem ÁFA köteles, (kivéve a termékimport) de a vissza nem igényelt ÁFA ellentételezésére a felvásárló adóalany a felvásárlási áron felül un. kompenzációs felárat köteles fizetni (amit saját tevékenysége szempontjából előzetes ÁFA-ként vehet figyelembe). Mértéke: mezőgazdasági termékeknél 12%, állat és állati eredetű termékeknél 7 % (ld. ÁFA tv. 4 sz melléklet) Bolti kiskereskedelem.: az értékesítéshez igazodó sajátos számítási mód

(képlete ld. ÁFA tv 5sz melléklet) Különbözet szerinti adózás:(használt termékek, műalkotás, régiség értékesítése, árverezése esetén, ha a vétel adófizetésre nem kötelezettől vagy különbözet szerint adózótól történik. Különbözet szerinti adózás: adóalap a beszerzsi és eladási ár különbözete. Idegenforgalmi tevékenység: adóalap az árrés, adókulcs 25 %. 11 4. Adórendszerünk és az Európai Unió Az utóbbi években elõszeretettel hivatkoznak az EU-konformitás követelményére. Ennek a jelenlegi adórendszer és az adófilozófia éppen azért nem felel meg, mert egyrészrõl a lakosság túladóztatott, másrészrõl eltúlzott a k özvetett adók aránya az adóbevételekben. A lakosság túladóztatása összefügg a közvetett adók igen magas arányával. Míg az EUban a közvetett adók, a fogyasztást terhelõ adók – helyenként eltérõen még – az adóbevételek mintegy felét adják, hazánkban 2001-ben az

összes adóbevételek háromnegyed részét (75,5%) a közvetett adók teszik ki. Csak példaként említjük, hogy az EU-ban az ÁFA legmagasabb kulcsa 20 s zázalék, nálunk az alap 25 százalék és a kedvezményes is 12 százalék. A fogyasztást terhelõ adók ilyen magas (75,5%-os) aránya már csak azért is indokolatlan, mert igen alacsony jövedelemszínvonalhoz kapcsolódik. Közismert, hogy a magyar átlagkeresetek az EU átlagának mintegy 10 százalékát teszik ki és még a “f elzárkózó” országok (Portugália, Görögország, Spanyolország) átlagkereseteinek is csak 18-36 százalékát érik el. Arra pedig már másfél évszázaddal ezelõtt gróf Széchenyi István is rámutatott, hogy az indirekt adózás csak olyan országban növelhetõ, amelyben viszonylag magas a jövedelmek színvonala. Eszébe se jutott, hogy a létfenntartáshoz szükséges alapvetõ termékeket indirekt adóval lehetne terhelni. Ezért jutott arra a következtetésre, hogy a direkt

adóztatásra van csak lehetõség. “Az indirect adó. általján véve nem látszik Magyarország mai körülményeihez még illõnek. Sokan azonban azon vélekedésben lehetnének, hogy csalatkozom, s honunk aránylag nincs olly keveset fogyasztó, azaz olly sínylõ állapotban, mint én teszem fel; mikép tán még is célszerû lehetne használni honunk felvirágzása végett az indirect adót. S igaz, ha például Boszniával hasonlítjuk össze constitutionális Hunniát, akor meglehet igen virágzó állapotban fog ezen utolsó mutatkozni elõttünk, s hogy felette sok kellemszerűeket fogyaszt. Ámde itt nem az forog kérdésben, magunkat a leghátulabb állókkal hasonlítgatnunk össze.” Ezért érvelt Széchenyi a “Jelenkor”-ban megjelent cikksorozatában újabb sóadó kivetése ellen, helyette a két garasos földadó bevezetését ajánlva. Azt viszont senki nem vitathatja, hogy hazánk és a fejlett országok jövedelemviszonyai között ma mélyebb a s

zakadék, mint a X IX. század elsõ felében Mégis nálunk lényegesen nagyobb a közvetett adók aránya az adóbevételekben. A magyar adórendszer tehát valójában nem “eurokonform”, elsõsorban azért, mert – mind az EU átlagához, mind a hazai jövedelemviszonyokhoz képest – túl magas a közvetett adók mennyisége és aránya. Hazánk csatlakozásához tehát csökkenteni kell a lakosság adóterhelését, mindenekelõtt a közvetett adókat, a fogyasztást terhelõ adókat. Ezzel adórendszerünk két alapvetõ hibáját javíthatjuk ki: a túladóztatást és a közvetett adók túlzott arányát. Közelebb juthatunk egy társadalmilag igazságosabb, a teherviselõképességgel arányos közteherviseléshez 12 4.1 Továbbra is mi fizetjük Európa legmagasabb áfáját A kedvezményes sem kedvezményes A kedvezményes áfakulcs esetében az EU egy, esetleg kettő kulcsot javasol, amelynek mértéke 5 százaléknál nem lehet alacsonyabb. Magyarországon

jelenleg a kedvezményes adókulcs mértéke 12 százalék, azaz a kötelező minimum több mint duplája. Ezzel az adókulccsal szintén az élbolyba fogunk tartozni a csatlakozás után, hiszen ennél magasabbat csak Finnországban (17 százalék) és Írországban (13,5 százalék) vetnek ki. Németországban a kedvezményes áfakulcs mértéke 7 százalék, Franciaországban 5,5 százalék, az Egyesült Királyságban pedig 5 százalék. A kormány tervei szerint ezt az adókulcsot jövőre 15 százalékra emelik. Az általános forgalmi adó fogalmát 1988-ban ismerhették meg hazánk állampolgárai, mikor is hatályba lépett az első áfatörvény. Az azóta sokat változtatott törvény az utóbbi évek során gyakorlatilag teljesen EU-komformmá vált, így az áfa jelenlegi rendszerében alapvető változások már nem várhatók a csatlakozást követően. Néhány európai ország áfakulcsai Hazánk nem csupán Nyugat-Európát előzi meg az áfakulcsok terén, hanem a

térségben is listavezető: a régióban csupán Szlovákia tud minket megközelíteni 23 százalékos általános áfakulcsával, a gazdaságilag fejletteb Szlovéniában 19 százalék az áfa, de még Csehországban sem szednek be többet 22 százaléknál 1. ábra Néhány kelet-európai ország áfakulcsai Ország Áfakulcs százalékban (általános/kedvezményes) Magyaroszág 25/12 (jövőre 15) Szlovákia 23 (jövőre 19)/6 Csehország 22/5 Lengyelország 22/12/7 Szlovénia 19/8 Forrás: OECD 13 2. ábra Néhány EU-tag ország áfakulcsai Ország Áfakulcs százalékban (általános/kedvezményes) Dánia 25 Svédország 25/12 Finnország 22/17 Ausztria 20/10 Írország 21/13,5 Olaszország 20/10 Franciaország 19,6/5,5 Anglia 17,5/5 Portugália 19/12 Németország 16/7 Forrás: Az Európai Unió hivatalos oldala - 2003. májusi adatok Kifejezetten magas adókulcsok érvényesülnek Magyarországon közép-kelet-európai

összehasonlításban Az ÁFÁ-t illetően a normál adókulcs vonatkozásában 25%-kal a l egmagasabb értéket alkalmazza Magyarország, s a m érsékeltnek szánt 12%-os érték is a m ásodik legmagasabb a 8 ország között elvégzett összehasonlításban. (Mint ismeretes a 2004-től csökkenő szja-kulcsoknak a korábban tervezett ÁFA kulcs-csökkentés feladása volt az ára.) 3. ábra 14 4.2 Az ÁFA-kulcs esetleges csökkentésének hatásai a fogyasztói árindex és a költségvetés alakulására Magyarországon a 25%-os normál és a 12%-os csökkentett általános forgalmi adókulcs nemzetközi viszonylatban rendkívül magas. A világ valamennyi országa közül mindössze két országban, Dániában és Svédországban alkalmaznak 25%-os standard forgalmiadókulcsot. A nyugat-európai és a fejlõdõ országok többségében a standard ÁFA-kulcs 1520% között, a közép-kelet-európai országokban 20-22% között mozog A 12%-os csökkentett adókulcs is igen

magasnak számít, hiszen az országok többségében 6-10% közötti kedvezményes ÁFA-kulcs jellemzõ. A 12%-os kedvezményes adókulcsot a magyar kormány 1995 elején vezette be a költségvetés akkori akkut finanszírozási problémáinak a kezelésére: 1992 vé géig ugyanis még nulla volt a szociális szempontból fontos kedvezményes adókulcs, amit 1993 január elsején 6, majd augusztusban 10%-ra emeltek, s nem telt el két év, amikor 1995. e lején az újabb emelésre sor került. Az adókulcsok csökkentésével szemben (legyen szó bármilyen adófajtáról), általában az a legfõbb érv, hogy az adóbevételek mérséklõdése az államháztartási hiány emelkedéséhez vezet, hacsak nem kerül sor vagy más adófajta rátájának az emelésére, vagy a kiadások hasonló mértékû csökkentésére. Magyarországon 2001 elején-közepén azonban olyan kivételes helyzet állt elõ, amely nemcsak célszerűvé, őõt szükségessé, hanem ugyanakkor lehetővé is

teszi a forgalmat terhelõ adók csökkentését a költségvetési hiány növekedése, illetve más adónemek emelése nélkül. Célszerűvé az teszi, hogy az ÁFA-kulcsok mérséklésével olyan egyszeri impulzust lehetne adni a fogyasztói árindex csökkenésének, amely feltehetõleg kimozdítaná az - úgy tűnik - 10% körül beragadt inflációt, s lehetõvé tenné éves szinten akár a 7 ,8%-os, ezen belül a második félévben az 5,7%-os árindex elérését, s ezzel kedvező alapot nyújtana a jövő évi infláció további csökkenéséhez is. 5. Áfafizetés az Unióban Az áfa jelenlegi rendszerében alapvető változások már nem várhatók, szükség van azonban az adókulcsok, az Unión belüli beszerzések, illetve az adóhatósági együttműködés összehangolására. Az adórendszer meghatározása alapvetően a tagállamok belső jogára tartozik, az általános forgalmi adó szabályainak az összehangolása a k özösségen belüli vámhatárok

megszűnése miatt azonban elengedhetetlenül szükséges. Az ún kö zvetett adóztatásból (hozzáadott érték adó) származó bevételek beszedése kiemelkedően fontos feladat, mivel az Uniónak fizetendő tagdíj összege az áfa bevételek százalékosan meghatározott aránya. Az általános forgalmi adózás területén Magyarország az elmúlt évek során folyamatosan teljesítette az uniós csatlakozás feltételeként előírt jogharmonizációs kötelezettségét, így 15 a csatlakozás időpontjától jelentős, nagy horderejű változások már nem várhatók, ennek ellenére mégis több új rendelkezésre számíthatunk, leginkább azonban az eddigiektől eltérő gondolkodásmódra lesz szükség. A csatlakozást követően is a jelenlegi áfa rendszer szabályait kell majd alkalmazni, újdonságnak tekinthető azonban a tagállamok közötti kereskedelem szabályozása. 5.1 Uniós áfaszabályok - célország szerinti adózás Az Európai Unió az

általános forgalmi adózás rendszerének az egységesítését tűzte ki célul, ennek a m egvalósítására azonban még várni kell. A pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint az egységes uniós adózásnál az értékesítés után mindig az értékesítő, azaz a származási állam szabályai szerint kell majd adót fizetni, a tagállamok kötelesek lesznek a ál taluk beszedett áfa egymás közötti elszámolására. Az egységes uniós áfa rendszert, főként az adóbevételek elosztásával kapcsolatos kérdések megoldatlansága miatt, nem sikerült ezidáig megvalósítani. A közösségen belüli - tagországok közötti árubeszerzés esetén a közvetett adózás egységes rendszerének létrejöttéig -átmenetileg - a célország (rendeltetési ország) szerinti adóztatás szabályai alkalmazandók. Azaz a tagországok közötti áruforgalomban az áfát a vevőnek kell a rendeltetési helyre vonatkozó szabályok alapján - mértékben - megfizetnie. (E

szabály alól vannak azonban kivételek.) A tagországok jelenlegi forgalmi adóztatási rendszerei alapvetően megegyeznek. Az adókulcsokat azonban egyelőre nem sikerült teljes mértékben harmonizálni. E tekintetben a közösségi jog sem tartalmaz kötelező előírásokat, kizárólag ajánlásokat (6. számú irányelv) fogalmazott meg. A közvetett adózás területén történő igazgatási együttműködésről szóló rendelet szabályait ellenben minden ország köteles a belső jogába beépíteni. 5.2 Adókulcsok, adómentességek Az EU-ban áfaköteles tevékenységnek minősül: o a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás, amit az adóalany belföldön, ellenszolgáltatás fejében végez; o az ún. közösségen belüli (tagállamok közötti), ellenszolgáltatás fejében történő árubeszerzés, valamint o a termékimport, amely természetesen csak az Unión kívülről, harmadik országból érkező áruk tekintetében értelmezhető. o Az Európai

Unión kívülre, harmadik országba irányuló export tekintetében a j elenleg hatályos szabályozás (nincs áfa felszámítás) a jövőben is változatlanul irányadó. Az adómérték tekintetében a vonatkozó EU-irányelv a következő ajánlásokat (nem kötelező!) tartalmazza: 16 o az áfakulcsokat csak %-os mértékben határozhatók meg (fix összegben nem), o az általános áfakulcs nem lehet 15%-nál alacsonyabb, o a tagállamok egy, esetleg kettő kedvezményes kulcsot alkalmazhatnak, amelyek 5%-nál nem lehetnek alacsonyabbak, o kedvezményes kulcs alá csak meghatározott termékek, szolgáltatások tartozhatnak, o 0%-os adókulcs az Unióban nem alkalmazható. Dr. Bessenyei Gábor APEH-főosztályvezető az előadása során utalt arra, hogy az adókulcsok harmonizálása gyakorlatilag már megtörtént. A 0%-os adókulcs megszűnt, az általános adókulcs pedig feltehetőleg a csatlakozás után is 25% marad. (Egyetlen tagállam sem alkalmaz ennél magasabb

adókulcsot.) Számos, korábban kedvezményes kulccsal adóztatott termék idén január elsejétől a normál kulcs alá került, így a csatlakozáskor jelentős változás ezen a téren sem várható. Átmenetileg a csatlakozást követően is kedvezményes, 12%-os adókulcs alá tartoznak majd egyes tüzelőanyagok (szén, brikett, tűzifa, faszén), a távfűtés, illetve az éttermi szolgáltatások. A földgáz és az elektromos áram is változatlan kulccsal adózik a csatlakozást követően. Adómentesség az uniós szabályok szerint egyebek mellett bizonyos közhasznú tevékenységekre, a b iztosítási tevékenységre, a betéti és folyószámla forgalomra, az import bizonyos eseteire, a közösségen belüli exportálás esetén alkalmazható. A Miniszterelnöki Hivatal és a Külügyminisztérium közös kiadásában megjelent Európai Füzetek 2. szakmai összefoglalója szerint egyes áfaalanyok (alanyi) adómentességgel élhetnek a közösségen belüli

beszerzéseik tekintetében, ha a beszerzések áfa nélküli értéke a tárgyévben, illetve az azt megelőző évben éves szinten nem haladja meg a tagország által meghatározott értékhatárt (az értékhatár legalább 10 000 euró kell hogy legyen). Ez azt jelenti, hogy amennyiben az adóalanynak az adott tagországban történő beszerzése az adott ország által meghatározott értékhatárt nem haladja meg, úgy az áfát nem az unión belüli kereskedés szabályai, hanem az értékesítő ország szabályai szerint fizeti meg. (Németországban az előbb említett értékhatár 12 500 euró Alanyi adómentesség választása esetén a magyar kisvállalkozás a 12 500 euró alatti beszerzései tekintetében az áfát egyszer, Németországban fizeti meg.) Az értékhatár túllépése esetén a célország szerinti adózás szabályai alkalmazandók (Magyarországon, a magyar áfatörvény szerinti mértékben köteles általános forgalmi adót fizetni.) 17 5.3

Unión belüli kereskedés, közösségi adószám Az Európai Unióhoz történő csatlakozással Magyarország is az egységes vámunió részévé válik, amely a belső vámhatárok megszűnését vonja maga után. Így tehát a hagyományos bel- és külkereskedelmi kategóriák közé az ún. közösségen belüli kereskedelem kategóriája ékelődik a maga sajátos szabályaival. A tagállamok közötti ún közösségen belüli beszerzésnek, értékesítésnek kizárólag az általános forgalmi adó szempontjából vannak speciális szabályai. (A vámunió következtében ezek a jogügyletek kikerülnek a vámeljárás hatálya alól.) Közösségen belüli értékesítés általános szabálya szerint az értékesítés, amennyiben áfaalanyok (gazdálkodószervezetek) között valósul meg "adómentességet" élvez (nem kell az eladónak adót felszámítania), ha az áru elhagyja az országot. Az áfát a vevő a célországban, a célország adókulcsának

alkalmazásával önadózás útján köteles bevallani és megfizetni. Pl az Ausztriában vásárolt áruról kiállított számlában az osztrák kereskedő kizárólag az áfa nélküli, vételárat tünteti fel. A magyar vevőnek is csak a nettó vételárat kell megfizetnie. Az áfát ellenben itthon, a h azai szabályok szerint köteles felszámítani, bevallani és - levonási jog hiányában - megfizetni. Ha az adózó adólevonási joggal rendelkezik, az uniós beszerzéseit terhelő áfát ugyanazon adóbevallási időszakban (hónapban, negyedévben) levonható adóként érvényesítheti, azaz a közösségi beszerzési tényleges adófizetési kötelezettséggel nem jár. Az unióban beszerzett áru továbbértékesítésekor a kereskedő az áfát a hazai szabályok szerint köteles felszámítani. A tagállamok közötti kereskedelmi szabályok alkalmazásához a vevőnek úgynevezett közösségi adószámra van szüksége, amelyet a hazai adóhatóságától kell

kérnie. (Az adószám első két karaktere az adott tagállamra történő utalást tartalmazza.) Érvényes közösségi adószám hiányában az eladó köteles az értékesítéskor a s aját állama szerinti áfát felszámítani. A vevőnek ugyanakkor a későbbiekben már nem lesz lehetősége a külföldön felszámított adót visszaigényelni (ahogy ez a jelenleg hatályos szabályok szerint történik.) Fontos szabály, hogy az adófizetés alól a vevő utólag már egyetlen esetben sem mentesíthető. A közösségi adószám nélkül külföldön vásárolt áru esetében a vevő a teljes, áfával növelt, ún. bruttó vételárát köteles megfizetni, az áfát azonban utóbb már nem jogosult visszaigényelni. (Ez a lehetőség az uniót elhagyó áruk tekintetében megmarad.) Az Unión belüli értékesítéshez kapcsolódó adómentesség feltétele, hogy az értékesítésről szóló számlán (bizonylaton) a vevő érvényes közösségi adószámát fel kell

tüntetni (az érvényességet igazolása szükséges), továbbá az értékesített terméknek az eladó tagállamát el kell hagynia. Dr. Bessenyei Gábor külön hangsúlyozta, hogy a közösségen belüli gazdasági kapcsolatokban a jogügylet megkötésekor a másik fél uniós adószámáról és annak érvényességéről minden esetben érdeklődni kell. Ugyanis, ha az uniós értékesítésről kiállított számlán szereplő áfa azonosító nem érvényes, az adófizetési kötelezettség a vevő helyett az eladót terheli. Felhívta a figyelmet arra, hogy azoknak, akik az ún közösségi adószámukat 2003. augusztus 15-ig automatikusan nem kapták meg, a változás bejelentési eljárás szabályai szerint maguknak kell kérniük azt. (A kizárólag belföldön kereskedő adóalanyoknak közösségi adószámra, amíg uniós piacra nem kívánnak lépni, természetesen nincs szükségük.) A közösségen belüli kereskedelmi tevékenység 18 megszüntetésekor a

közösségi adószám törlését kell kérni. Ennek elmulasztása adókötelezettség keletkezését vonhatja maga után. A közösségi adószámokról az adóhatóság öt évre visszamenőlegesen, naprakész nyilvántartást vezet, amelyből egyértelműen megállapítható, hogy az adóalany a jogügylet megkötésekor rendelkezett-e érvényes uniós adószámmal (és így jogosult-e az unión belüli kereskedés szabályainak az alkalmazására vagy sem.) A továbbértékesítési célú - háromszög vagy sokszög - ügyletek kapcsán az unió sajátos szabályokat alkotott. Az ilyen ügyleteket esetében a beszállítótól a megbízotthoz kerül az áru, aki továbbküldi azt a megrendelőnek. Az általános forgalmi adót végső soron a megrendelő köteles a saját állama szerinti mértékben megfizetni. A közbenső szereplőknek a célországban nem kell áfaalannyá válniuk. Saját országukban pedig a megvásárolt árut terhelő áfát a továbbértékesítés

miatt visszaigényelhetik. 5.4 Összesítési kötelezettség (kimutatás) A közösségen belüli értékesítést végzők kötelesek az áfabevallásuk mellékleteként negyedévente ún. összefoglaló nyilatkozatot, jelentést, kimutatást csatolni, amely tartalmazza az adott időszakban a konkrét uniós vevő részére (közösségi áfaazonosítóval megjelölve) teljesített termékértékesítés összegét, beleértve a h áromszög vagy sokszög ügyleteket is. A havi bevallók az összesítési kötelezettségüket havonta, míg a gyakorított bevallók - a tervek szerint - várhatóan a gyakorított bevallással együtt teljesíthetik. Éves összesítésre azonban nincs lehetőség. Az összefoglaló nyilatkozat elkészítéséhez természetesen szükség van pontos nyilvántartásokra üzleti partnerenkénti és országonkénti bontésban. APEH Központi Kapcsolattartó Iroda Magyarországon az együttműködési feladatokat az APEH Központi Nemzetközi főosztálya

keretében belül felállítandó Központi Kapcsolattartó Iroda (KKI) látja el. Tevékenysége egyrészt a t agországok illetékes irodái, másrészt az APEH igazgatóságai felé irányul. Minden uniós tagállam köteles az általános forgalmi adóval kapcsolatban meghatározott adatokat tartalmazó elektronikus adatbázist létesíteni és működtetni, valamint az ún. áfainformációs csererendszerhez kapcsolódni A tagországok belső elektronikus adatbázisa tartalmazza egyebek mellett: o az unión belüli értékesítést végző adóalanyok közösségi adószámát, érvényességét, o a részükre teljesített uniós értékesítések teljes összegét, valamint a beszerzők közösségi áfaazonosító számát. Az információcsere keretén belül a közös rendszerből bizonyos adatok minden tagállam számára szabadon hozzáférhetők, automatikusan lehívhatók (pl. mely közösségi adószámok alatt teljesítettek áruszállítást a megkeresett országba).

Ezen túlmenően a nemzeti kapcsolattartó irodák megkeresésére - pl. adóellenőrzés érdekében - számos egyéb adatot is továbbítanak. 19 5.5 Bevásárlóturizmus A pénzügyminisztérium szakmai összefoglalója szerint, ha az értékesítés nem áfaalanyok, hanem magánszemély és valamely uniós kereskedő között, a kereskedő tagállamában valósul meg (pl. magyar vevő osztrák üzletben vásárol), az eladó az áfát a saját hazai szabályai szerint számítja fel. A vevő ellenben nem válik áfa-visszatérítésre jogosulttá akkor sem, ha az árut az országból bizonyíthatóan kiviszi, ugyanakkor a saját országában sem kell utólag megfizetnie azt. Speciális szabályok érvényesülnek azonban az új közlekedési eszközök, illetve jövedéki termékek értékesítése esetén. (Európai Füzetek 2) 5.6 Áfa kulcsok - átsorolások Az általános forgalmi adóra vonatkozóan a csatlakozási felkészülés legnagyobb része folyamatosan valósult

meg az elmúlt évek törvénymódosításainál. Így alapvető változásokra már nem kell számítani, bár egyes változások csak a csatlakozáskor lépnek életbe, mivel a M agyarország és az EU-tagállamok közötti, belső piaci szabályok értelemszerűen csak taggá válásunkkor időszerűek. A hazai gyakorlatban alkalmazott 0 százalékos kedvezményes áfa-kulcs nem felel meg az uniós szabályozásnak, ennek helyébe egy legalább öt százalékos kulcs lép majd. (Lásd 4 ábra) Ez a v áltozás Magyarországon a elsősorban a gyógyszerek és tankönyvek adóját érinti. A változás ezen termékek árának megközelítőleg 5 százalékos emelkedését jelentheti. A tagállamok ugyanakkor szabadon dönthetik el, más módon kompenzálják-e azokat, akiket ez a lépés szociális szempontból hátrányosan érint. A 25 százalékos normál áfa-kulcs nemcsak megfelel a közös alsó küszöb előírásnak, de egyetlen tagállam sem alkalmaz ennél magasabb normál

kulcsot. Egyes, a h azai adószabályok szerint kedvezményes kulccsal adóztatott termékeknek a normál kulcs alá kell kerülniük – ám az átcsoportosítások többsége már megtörtént a felkészülés során, így a fogyasztókat nem érik különösebb meglepetések a csatlakozáskor. A már említett egyhangú döntéshozatal miatt a közös áfa-szabályozás nem érte még el azt a teljességet, ami egy nemzeti piacra jellemző; erre már csak belépésünk után, az egyetértésünkkel kerülhet sor. Az áfa tekintetében a legfontosabb változás, hogy az uniós jogharmonizáció jegyében egyes termékeket, szolgáltatásokat más adókulcs alá a k edvezményes (12 százalékos) kulcsból vagy a tárgyi adómentesség köréből a 25 százalékos normál adókulcsba soroltak át. 20 4. ábra A tagállamok általános forgalmi adókulcsai Tagállam Alacsonyabb Kedvezményes Normál Parkoló kedvezményes kulcs kulcs kulcs Eredeti neve kulcs Ausztria

- 10/12 20 - MwSt Belgium - 6 21 12 TVA/BWT Dánia - - 25 - Moms Egyesült - 5 17,5 - VAT - 8/17 22 - ALV 2,1 5,5 19,6 - TVA Görögo. 4 8 18 - FPA Hollandia - 6 19 - BTW 4,3 12,5 21 12,5 VAT Luxemburg 3 6 15 12 TVA Németo. - 7 16 - MwSt Olaszo. 4 10 20 - IVA Portugália - 5/12 17 - IVA Spanyolo. 4 7 16 - IVA Svédo. - 6/12 25 - Moms Kir. Finno. Franciao. Íro. Forrás: VAT Rates Applied in the Member States of the EC, 2002 21 Tárgyi adómentesség helyett 25 százalékos adókulcsba került:         lakóingatlanok kezelése, a bíróságok és a hatóságok által kirendelt igazságügyi szakértők által végzett szakértői tevékenység, és az önálló bírósági végrehajtó tevékenysége, az ügyvédekről szóló törvény szerint a kizárólag ügyvéd által végezhető tevékenység, illetőleg jogi képviseleti tevékenység, továbbá jogi

dokumentációs tevékenység, műemlékvédelmi szakértés, egészségügyi tervezés, módszertani feladatok, tudományos rendezvények lebonyolítása, egyéni vállalkozói igazolvány kiadása, iskolarendszeren kívüli felnőttoktatás, az oktatási pedagógiai szakértés, szaktanácsadás, a p edagógiai tájékoztatás, pedagógus-továbbképzés szervezés, valamint a tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása, közös ismeretterjesztés és ismeretszerzés,   Tárgyi adómentesség helyett 12 százalékos adókulcsba került:  Könyvtári, levéltári, múzeumi és egyéb kulturális szolgáltatás,  eredeti szerzői, előadóművészi tevékenység  12 százalékos adókulcsból 25 százalékos adókulcs alá került:  katalizátor járművekhez,  zeneműkiadás,  raktározás,  szállítás,  parkolás, úthasználati díj,  napilap, folyóirat postai továbbítása,  kutatás, kísérleti fejlesztés,

 kéménytisztítás és tüzeléstechnikai szolgáltatás,  mosás, vegytisztítás, textilfestés,  ásványvizek,  Tárgyi adómentessé vált:   a kereskedő által a külföldi utas javára végzett adóvisszatérítés, zsűrizett népművészeti és iparművészeti termékek értékesítése kijelölt üzletekben (Nem tartoznak ide az ipari gyártástechnológiával előállított termékek még akkor sem, ha azokat népművész vagy iparművész formaterve alapján ún. esztétikai zsűri minősítette és zsűriszámmal ellátta.) 22 6. Az ÁFA kulcsok emelésének hatása Az infláció 2003-ban elsõ felében megfigyelt mérséklõdését követõen májustól ismételten enyhén gyorsul és év végére meghaladja a maximum 4,5%-os jegybanki célt. A 2004-es infláció tovább gyorsul, köszönhetõen az ÁFA kulcsok változásának, a hatósági áras termékek árai emelésének. Mindezek eredményeképpen az átlagos infláció 6,5%, az év végi

6% körül várható, meghaladva a 2004- re kitûzött inflációs célokat. Miközben az intézkedések nyomán várhatóan az infláció csak átmenetileg gyorsul néhány olyan tényezõre is fel kell hívni a figyelmet, ami okozhat bizonytalanságot az átmeneti áremelkedés idõbeli lefutásában és mértékében. Az egyik ilyen tényezõ az adóemelések tovagyûrûzõ hatása: az ÁFA kulcsok emelésének közvetlen árszínvonal-növelõ hatása mellett lehet közvetett, másodlagos hatása is, amely a bérek és inflációs várakozások növekedésén keresztül hat az inflációra. Az adóemelések tovagyûrûzõ hatása mellett a másik bizonytalanságot okozó tényezõ az árfolyam alakulása. A nagy kérdés az, hogy a Forint árfolyama a mostani és a j egybank által az inflációs célok szempontjából kívánatosnak tartott szinten marad-e, vagy a magas folyó fizetési mérleg hiány, illetve egy jövõ évi esetleges kamatcsökkentés nyomán nem

értékelõdik-e le. Mivel az árfolyamcsatorna hatása erõteljes, ezért a F orint gyengülése felfelé módosíthatja az inflációt, bár a leértékelés begyûrûzése nem lineáris, illetve függ a gyengülés mértékétõl, a gazdaság ciklikus pozíciójától is. 7. Magyarország a csatlakozáskor Magyarországnak a csatlakozási tárgyalások során sikerült átmeneti mentességeket elérnie a k özös áfa-szabályok alkalmazási kötelezettsége alól. A kevésbé hatékony tüzelőanyagok (szén, brikett, tűzifa, faszén), a távfűtéssel együtt például 2007 végéig továbbra is a j elenlegi kedvezményes (12 százalékos) kulccsal adóznak. Ugyancsak 2007-ig nem emelkedik az áfa-kulcs az éttermi szolgáltatások esetében sem. Magyarország 2004. májusi csatlakozásakor a mai áfa-rendszer lesz érvény ben A hazai vállalkozások tehát a jól ismert szabályok keretében működhetnek majd. Bővítést jelentenek azok a r endelkezések, amelyek az egységes

piacon, a t agállamok között megvalósuló termékforgalmat szabályozzák. A vámhatárok megszűnését követően fogalmaiban új, gyakorlati vonásaiban azonban a külkereskedelmi áfa-szabályokkal nagymértékben rokon rendszer lép életbe. A rendelkezések csak a csatlakozáskor módosulnak, de mindez olyan kismértékű változást jelent, hogy az érintetteknek nem kell komolyabb nehészségekkel számolniuk. 23 24 25 26 Táblázatok, ábrák jegyzéke 1. ábra Néhány kelet-európai ország áfakulcsai Forrás: OECD . 13 2. ábra Néhány EU-tag ország áfakulcsai Forrás: Európai Unió hivatalos oldala . 14 3. ábra ÁFA kulcsok közép-kelet-európai összehasonlításban Forrás: KPMG, BBJ . 14 4. ábra A tagállamok általános forgalmi adókulcsai Forrás: VAT Rates Applied in the Member States of the EC, 2002 . 21 27 Mellékletek 1. melléklet Az ÁFA-kulcsok mértéke %-ban, 1999 Forrás: IMF. 24 2. melléklet Összes adóbevétel a GDP

%-ában Forrás: OECD Revenue Statistics . 25 3. melléklet Az ÁFA bevételek aránya az összes adón belül(%-ban,1999) Forrás: OECD Revenue Statistics . 26 28 Irodalomjegyzék Palócz Éva: Az ÁFA-kulcs esetleges csökkentésének hatásai a fogyasztói árindex és a költségvetés alakulására MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési Intézet, 2001. április IICEG Európai Központ: Kérdõjelek és bizonytalanságok a 2004-es makrogazdasági folyamatokban Budapest 2003. október Adóváltozások, Áfát másznak Haszon Magazin, 2003/7 november Tárnoki Péter: Az európai egységes piac általános forgalmi adó szabályai Európai Füzetek 2. Budapest 2003. február Internetes források: www.p-mhu/dokumentumok/hírek/sajtó/közlemények www.origohu/eu www.fnhu www.kumhu/euanyag/csatlakozas 29