Történelem | Középiskola » Az Anjou kor gazdasága a Magyar Királyság területén

Alapadatok

Év, oldalszám:2007, 2 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:514

Feltöltve:2007. december 02.

Méret:57 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

Szóbeli tétel Az Anjou kor gazdasága a Magyar Királyság területén. Ismertesse Károly Róbert gazdaságpolitikájának főbb elemeit! Magyarázza meg, milyen összefüggés van a gazdaságpolitika és a királyi hatalom jellege között! Károly Róbert (1308-1342) mellett álltak azok az erők, amelyek le kívánták győzni az anarchiát. Az egyházi nagybirtokosok mellett a köznemesség is a megerősítendő királyi hatalomtól várt védelmet, elsősorban a bárók hatalmával szemben Károly Róbert győzelmet aratott Csák Mátéval szemben a rozgonyi csatában A királyi hatalom megerősítésére szolgált az új gazdaságpolitika. Az uralkodó a feudális anarchia idején tönkre ment államháztartást új alapokra fektette. Megnőtt a szerepük az egész ország területén a királyi felségjog alapján szedett jövedelmeknek, a regáléknak. A regálék között a legfontosabb volt a megreformált bányamonopólium, a pénzverés monopóliuma és a harmincadvám.

Megjelent a jobbágyok első állandó állami adója, a kapuadó A földesurak a királyi bányamonopólium miatt addig nem részesülhettek a birtokukon levő lelőhelyek jövedelméből, ezért ezeket igyekeztek eltitkolni. Az 1327-ben hozott intézkedésének köszönhetően a föltárt bányák jövedelméből a földbirtokos megkapta a királynak fizetendő bányabér, az urbura harmadát. Ezzel a király érdekeltté tette a földesurakat abban, hogy a lelőhelyeket fölfedjék. Újabb királyi jövedelmi forrás lett a pénzverés monopóliuma A kibányászott nemesércet be kellett váltani a király által vert pénzre A gazdasági életben igen sok zavart okozott, hogy az országban kb. 35 féle hazai és külföldi pénz forgott Ennek megoldására Károly Róbert firenzei mintára értékálló aranyforintot veretett. Ez azonban azzal járt, hogy a király elesett egyik igen fontos jövedelmétől Ennek pótlására vezette be a kapuadót, amelyet jobbágyportánként

szedtek (évenként 18 dénárt). Károly Róbert a gazdasági reformok végrehajtására kibővítette az ország pénzügyi szervezetét, az állami jövedelmeket behajtó és kezelő kamarákat. A kamarák élén a kamaraispánok álltak A kamaraispánok familiárisai voltak a pénzbegyűjtők A kamaraispánok fölött a tárnokmesterek álltak. A XIV. században kibontakozó fejlődés hatására megélénkült a külkereskedelem A nyugat felé irányuló kereskedelmet a bécsi kereskedők fölözték le (árumegállító jog). Az 1335. évi visegrádi találkozón, ahol Károly Róbert meghívására Luxemburgi János cseh és III. Kázmér lengyel király vett részt A három ország kereskedelmi megállapodást kötött Ennek alapján hozták létre az új, királyi védelemben részesített, jogtalan vámoktól megtisztított, Bécset kikerülő kereskedelmi útvonalakat. A királyi kincstárnak jelentős haszna származott az élénk külkereskedelemből Ez a nyugati és

északi irányú kereskedelem értékének harmincad részét tette ki, ez volt az ún harmincadvám Károly Róbert békét teremtő, az ország egységét helyreállító politikája kedvezett a gazdaság fejlődésének. Az ország lakossága a tatárjárás után meghaladta a 2 milliót A Felvidék északkeleti részére ruszin, Erdélybe szász és román bevándorlók jöttek. Tehát átrendeződött a népességszerkezet. Elterjedt a fordítóeke használata, növekedett a szőlővel és gyümölcsfákkal beültetett területek nagysága. A földbirtokosok csökkentették a saját használatukban lévő földterületet, a parasztoknak állandósult a falubéli házhelye, és a határbéli külsőségek: szántók, rétek. Együtt alkották a jobbágytelket A robot veszített jelentőségéből A mezőgazdaság fejlődése azt eredményezte, hogy a jobbágy munkájával már nem csak a családjának és földesurának szükségleteit elégítette ki, hanem egyre több terméket

vihetett piacra. Ezekből a vásároshelyekből fejlődtek ki a mezővárosok A mezővárosok azért voltak kedvezőbb helyzetben, mint a jobbágyfalvak, mert a földesúri adót egy összegben fizették, és ezt nem lakosságszám alapján állapították meg. A mezővárosok önállóan választhattak bírót és esküdteket, de a földesúr beleszólhatott az igazságszolgáltatásba. A XIV. századi mezővárosok egy része közvetlenül a király hatalma alá tartozott Károly Róbert céltudatosan fejlesztette őket és egyrészük várossá vált A városi kiváltságok adományozásában Buda vált mintává. Még IV Bélától kaptak országos vámmentességet (kivéve a harmincadot) Megkapták az árumegállító jogot is Ezenkívül bírájukat, plébánosukat szabadon választhatták. A királyi méltóságviselők sem szállhattak meg erőszakkal náluk Viszont a polgároknak a király által vezetett hadjáratokba 10 nehézfegyverzetű lovast kellett fölszerelniük.

Felhasznált irodalom: Walter Mária- Történelem (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest)