Fizika | Energetika » Csűrök-Fazekas-Popovics - Energiapolitikai feladatok a kapcsolt hő- és villamosenergia termelés területén

Alapadatok

Év, oldalszám:1998, 29 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:109

Feltöltve:2007. november 17.

Méret:355 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

ZÖLD BELÉPŐ Magyarország az ezredfordulón MTA Stratégiai Kutatások EU-csatlakozásunk környezeti szempontú vizsgálata Csűrök Tibor – Fazekas András – Popovics Attila ENERGIAPOLITIKAI FELADATOK A KAPCSOLT HŐ- ÉS VILLAMOSENERGIA TERMELÉS TERÜLETÉN 60. szám Témavezető: Zsebik Albin Sorozatszerkesztő: Kerekes Sándor és Kiss Károly 60. számú füzet A tanulmány a Magyar Tudományos Akadémia és a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium anyagi támogatásával készült Kiadja: BKE Környezetgazdaságtani és technológiai tanszék 1092 Budapest, Kinizsi u. 1-7 tel/fax: 217-95-88 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS 5 2. A KAPCSOLT TERMELÉS KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐNYEI, JELLEMZŐI 7 2.1 A kapcsolt energiatermelés 2.2 A kapcsolt energiatermelés előnyei 3. KAPCSOLT VILLAMOS ENERGIA TERMELÉS MAGYARORSZÁGON 3.1 A jelenlegi helyzet 3.11 Közcélú erőművek kapcsolt energiatermelése 3.12 Nem közcélú erőművek kapcsolt

energia termelése 3.2 A kapcsolt energia termelési potenciál 3.21 Közcélú erőművek 3.22 Kisléptékű kapcsolt energiatermelési potenciál 3.23 Összefoglaló becslés 4. HAZAI ÉS NEMZETKÖZI KÖRNYEZET 4.1 EU előírások és nemzetközi egyezmények 4.11 Környezetvédelmi egyezmények, előírások 4.12 Az EU energiapolitikája 4.2 A magyar energia- és környezeti politika 4.21 Környezetvédelem 4.22 Energiapolitika 7 7 10 10 10 11 13 13 14 16 17 17 17 19 22 22 23 5. VÁRHATÓ HATÁSOK 24 5.1 Környezetvédelem 5.2 Liberalizáció 24 24 6. JAVASLATOK A CSATLAKOZÁSI TÁRGYALÁSOKON KÉPVISELENDŐ ÁLLÁSPONTRA 6.1 Környezetvédelmi kérdések 6.11 Nagy erőművek emissziója 6.12 Kisteljesítményű energetikai emisszió források 6.13 Környezetterhelési díj 6.14 Nemzetközi egyezmények 6.2 Az európai villamos energia piachoz való csatlakozás 6.21 Menetrend 6.22 Piacnyitás mértéke 6.23 A hozzáférési modell 6.24 Indoklás 27 27 27 27 28 28 28 28 28 28

28 Bevezetés 1. Bevezetés A tanulmányban feldolgozott problémakör annyira komplex, hogy talán nem is egyértelmű első pillantásra, miért kezeljük környezetvédelmi témaként. Természetesen a helyzet sokkal világosabb, ha a k örnyezetvédelmet általánosabb keretbe helyezve a „fenntartható fejlődés” koncepciójával együttesen tekintjük – amint azt a kormányzatok, nemzetközi szervezetek teszik. A toxikus, vagy savasodást okozó légszennyezés emissziós normákkal, leválasztási technológiákkal kezelhetővé vált. Ennek következtében a CO 2 kibocsátás került a nemzetközi környezetvédelmi együttműködés előterébe. Pillanatnyilag a számottevő csökkentés alapvetően egy módon valósítható meg: kevesebb fosszilis energiahordozó felhasználásával. A kapcsolt energiatermelés nemcsak a különféleképpen hasznosítható energiahordozókat állítja elő kapcsoltan, hanem a gazdasági szereplők között is olyan

kapcsolatot hoz létre, amely a f unkcionális gazdasági, piaci munkamegosztás keretei között szokatlan. A kapcsolt energiatermelés nyilvánvaló környezeti előnyei ellenére emiatt a „ köztes” helyzete miatt van világszerte nehéz helyzetben. És éppen ezért, környezetvédelmi előnyeinek kiaknázása csak kismértékben mozdítható elő pusztán környezetvédelmi oldalról. A kapcsolt energiatermelés hazai piaci részesedését olyan erőtér határozza meg, amelynek főbb pólusai: - Környezeti állapotunk, vállalásaink a környezet terhelésének csökkentésére - Hazai energiapolitika, piaci erőviszonyok - Az EU-csatlakozás elvárásai: energia hordozók piacának liberalizációja - Kapcsolt energiatermelési potenciál A tanulmány kénytelen röviden áttekinteni a vázolt kölcsönhatások jellemzőit, várható jövőbeli alakulását. Ugyanis így tudja csak megadni azokat a szempontokat és javaslatokat, amelyek nyomán környezetvédelmi

előnyöket is rejtő beavatkozások tehetők. 5 Bevezetés Először a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés jellemzőit mutatjuk be; környezetvédelmi előnyei közül a CO 2 kibocsátás csökkentésére gyakorolt hatását emeljük ki. Ezt követi a kapcsolt energia termelési potenciál, mint a nagyerőműi rendszerfejlesztés alternatívájának bemutatása. A technológia alapos körbejárása után a hazai és nemzetközi környezetpolitika releváns tulajdonságait tekintjük át. 6 A kapcsolt termelés környezetvédelmi előnyei, jellemzői A kapcsolt energiatermelés 2. A kapcsolt termelés környezetvédelmi előnyei, jellemzői 2.1 A kapcsolt energiatermelés A kapcsolt energiatermelés alatt a kapcsolt hő- és villamos energia termelést értjük, a hazai gyakorlatnak megfelelően azonban a továbbiakban gyakran csak egyszerűen kapcsolt energiatermelésként említjük. Elvileg ugyanis a kapcsolt energiatermelésnek számos formája elképzelhető,

de a gyakorlatban kizárólag kapcsolt hő- és villamos energia termelés létezik. A kapcsolt hő- és villamos energia termelés alatt azt értjük, hogy egy energiaátalakításra szolgáló egységbe bevitt energiahordozó felhasználásával kétféle energiát, hő- és villamos energiát állítunk elő. A definíció értelmezésénél kiemelendő, hogy egyetlen, funkcionálisan egységként működő, és ily módon szétválaszthatatlan technológiáról van szó, vagyis a 1 hőenergia a villamos energiától elválaszthatatlanul képződik . A technológiába bevitt energiahordozónak az energiatartalma mindig hő formájában szabadul fel, függetlenül attól, hogy ez elégetéssel, vagy maghasadás révén történik. Hagyományosan mind a hő-, mind a villamos energia igényeket külön-külön elégítették ki, gőzkazánok, illetve gőzgépek segítségével. A két folyamat összekapcsolását a gőzturbinák megjelenése tette lehetővé, az amelynek

igénye pedig a századfordulót követő ipari fellendülés nyomán jelent meg. Ekkor alakultak ki azok a ma is jellemzően energiaigényes iparágak, amelyek mindkét energiahordozót igényelték és képesek voltak az erre szolgáló technológiák finanszírozására (pl. petrolkémiai, kohászati, élelmiszeripari konglomerátumok, trösztök). Ezzel párhuzamosan alakultak ki világszerte a villamos energia szolgáltató vállalatok, amelyek szinte kizárólagosan villamos energiát termelnek és szolgáltatnak hálózatukon keresztül a lakossági és ipari fogyasztóknak. Ebben az esetben a bevitt energiából egyetlen termék, a villamos energia keletkezik Ugyanekkor jelentek meg a hőszolgáltatók a kommunális piacon, kazánházakból elégítve ki – gőz vagy forró víz hőhordozó segítségével – egész városrészek fűtési és melegvíz igényét. 2.2 A kapcsolt energiatermelés előnyei A kapcsolt energiatermelés energetikai előnyét az 1.ábra mutatja be

Feltételezésünk szerint ugyanannyi hőenergiát lehet értékesíteni, mint amennyi villamos energiát. Az ábra felső része azt mutatja be, hogy mennyi tüzelőanyag hőre van szükség a külön-külön történő előállításnál. Az alsó része a kapcsolt előállítás tüzelőhő igényét mutatja. A különbség számottevő, a külön-külön történő termelés kiváltásával mintegy 30 %-kal lenne csökkenthető a primer energiahordozó felhasználás. 1 Szigorúan véve ez utóbbi nem mindig teljesül, de mindenképpen jellegzetes, általános tulajdonsága a technológiának, amint azt majd a későbbiekben látni fogjuk. 7 A kapcsolt termelés környezetvédelmi előnyei, jellemzői Hő- és villamosenergia külön-külön előállítva ηhő=0,9 ηvill=0,38 Hő- és villamosenergia kapcsoltan előállítva ηvill=0,38 A kapcsolt energiatermelés előnyei hőenergia: 1 villamosenergia: 1 felhasznált tüzelőhő: 3,74 felhasznált tüzelőhő: 2,63

hőenergia: 1 villamosenergia: 1 1. ábra A kapcsolt energiatermelés energetikai előnye Az ábra alá azonban írhattuk volna azt is, hogy „a kapcsolt energiatermelés környezetvédelmi előnye”, hiszen kevesebb tüzelőanyagból kevesebb légszennyező anyag keletkezik, illetve a kimerülő erőforrások használata is csökken. Annak érdekében, hogy ne vesszünk el a részletekben és bizonyos mértékig tekintettel legyünk a világszerte tapasztalható tendenciákra, csak a C O 2 kibocsátás szempontjából vizsgáljuk a kérdést. A többi környezetre káros égéstermék keletkezése befolyásolható, vagy a f üstgázból leválasztható, ezért hatásuk nemcsak az energetikai hatékonyság függvénye. A CO 2 viszont a termelési technológiának az elkerülhetetlen velejárója, s az energetikai hatékonyság növelése a legkézenfekvőbb módja az emisszió csökkentésének. A ténylegesen keletkező CO 2 mennyisége függ a tüzelőanyag

típusától, attól, hogy mekkora a széntartalma és milyen kötésekkel kapcsolódik a szén a többi atomhoz. Ha a földgáz fűtőértékre vetített CO 2 keletkezését egységnyinek vesszük, akkor olaj esetében 1,4-szeres, szén esetében 1,6-1,8-szeres CO 2 emisszióval számolhatunk. Azonos tüzelőanyag bázison érdemes kapcsolt energiatermelést létesíteni, de földgáz tüzelést szénen alapuló kapcsolt energiatermeléssel felváltani a CO 2 emisszió szempontjából nem érdemes. 8 A kapcsolt termelés környezetvédelmi előnyei, jellemzői A kapcsolt energiatermelés előnyei A villamos energia nagy távolságra (1000 km) is viszonylag gazdaságosan elszállítható magas feszültségen, a hőenergia azonban csak lokálisan (20 km) használható fel gazdaságosan. A legtöbb nagy hőfogyasztó azonban egyben jelentős villamos energia felhasználó is, legyen az ipari létesítmény, vagy lakótelep. A villamos energia nagy távolságú szállítása

óhatatlanul veszteséggel jár: a hazai villamos energia rendszerben a termelőtől a fogyasztóig átlagosan 21 % veszteséggel jut el az energia 2. Márpedig ezt az útközben (szállítási, fel- és letranszformálási veszteség) elvesző energiát is elő kell állítani. A kapcsolt energiatermelés további előnye, hogy eleve a nagyobb fogyasztói körzetekben telepíthető, a megtermelt villamos energia döntő részben helyben felhasználható, miáltal a képződő veszteség 5-10 %-kal csökkenthető. 2 Magyar Villamos Művek Közleményei, 1997.3 Statisztikai adatok, 1996 9 Kapcsolt villamos energia termelés Magyarországon A jelenlegi helyzet 3. Kapcsolt villamos energia termelés Magyarországon A jelenlegi hazai helyzet bemutatásánál és a továbblépési lehetőségek felvázolásánál igazodunk a kialakult gyakorlathoz: a 20 MW alatti és e feletti villamos teljesítménnyel rendelkező erőműveket külön kezeljük. Ennek oka egyrészt, hogy a

törvény3 itt húzza meg a határt, másrészt a kapcsolt energiatermelés szempontjából nagy hőfogyasztók igénye indokol csak 20 M W-nál nagyobb villamos teljesítményt, harmadrészt a 20 M W alatti tartományban jönnek szóba a gázmotoros és kisebb gázturbinás, esetleg gőzturbinás megoldások; efölött már mindenképpen nagyerőműi megoldások indokoltak, negyedrészt a 20 MW alatti teljesítmény helyben szétosztható, efölött már nagyobb távolságra, magasabb feszültség szinten érdemes elszállítani. A 20 MW villamos teljesítmény alatti erőművek már nem számítanak közcélúnak, még ha eladásra termelnek is, ezek általában az áramszolgáltatók lehetséges partnerei, míg 50 MW fölött a szállító MVM Rt. a villamos energia vásárlója (20 és 50 MW között egyedi megállapodás kérdése az értékesítés). 3.1 A jelenlegi helyzet 3.11 Közcélú erőművek kapcsolt energiatermelése Elvileg valamennyi korábban MVM Rt. tulajdonú

erőmű kapcsolt energiatermelést végez Ez azonban inkább azt jelenti, hogy ezekből az erőművekből igyekeznek kielégíteni a közelben jelentkező hőigényeket, mintsem hogy a telephely közelében meglévő hőigényekre alapozva kerültek volna megépítésre. Annyiban természetes is a helyzet, hogy az ország villamos energia igényeit nem is lehetne gazdaságosan kielégíteni az utóbbi szempontok alapján. A kapcsolt energiatermelés arányait jól mutatja az alábbi 1.táblázat Az MVM Rt. – korábban mint tulajdonos, most mint nagybani és kizárólagos vevő – szokásos elszámolása szerint a kapcsolt energiatermelés „haszna” a villamos energiát illeti. Ezért a kapcsoltan termelt villamos energia fajlagos tüzelőhő felhasználása 5013 kJ/kWh volt, ami 72 %-os termelési hatásfoknak felel meg. A hőtermelés fajlagos tüzelőhő felhasználása 1,269 kJ/kJ volt, ami 79 %-os hőtermelési hatásfokot jelent, gyakorlatilag megegyezik a kazánházban

hagyományosan történő hőelőállítás hatásfokával. Ne feledjük el ezeket a számokat, mert ezekben gyökeredzik nemcsak a kapcsolt energiatermelés, hanem a távhőszolgáltatás alapproblémája, amelyre majd még visszatérünk. 1.táblázat A volt MVM erőművek kapcsolt hő- és villamos energia termelése 1997-ben Összes villamos energia termelés 3 GWh 34528 A villamos energiáról szóló 1994. évi XLVIII törvény 10 Kapcsolt villamos energia termelés Magyarországon Ebből kapcsoltan termelt Összes kiadott hő A jelenlegi helyzet GWh 2942 TJ 41612 TJ 32138 A hővel kapcsoltan termelt villamos energia aránya % 8 A villamos energiával kapcsoltan termelt hő aránya % 72 Ebből kapcsoltan termelt A táblázat adataiból látható, hogy egyrészt hagyományos, nem kapcsolt energia termelést is végeznek az erőművek, másrészt szembetűnő, hogy termelésüknek csak 8 %-a kapcsolt villamos energia termelés. A nemzetközi vonatkozásban

is alacsony részarány persze az erőmű rendszer fejlesztésének évtizedei alatt alakult ki. A meglévő telephelyeken ennek növelése csak a hőigények növekedése, vagy újabb fogyasztók belépése révén lenne elérhető. Ha másért nem is, az árviszonyok miatt ez nem valószínű A kapcsoltan termelt hőenergia ára hatóságilag maximált, negyedévente az ipari (jelenleg a gazdasági) miniszter rendeletben hirdeti ki. Az árképzés gyakorlatilag a termelők igényei szerint történik A korábban említett és hosszú távú szerződésben rögzített kalkulációs módszer persze a termelők számára nem hagy túlzott mozgásteret. A legproblémásabbak következésképpen azok a helyek, ahol az erőmű villamos teljesítményéhez képest jelentős a hőértékesítés – vagyis ahol valóban kapcsolt energia termelés zajlik. A sajtóban is nagy visszhangot kiváltott árfeszültségek is ilyen helyeken jelentkeztek, először az Oroszlányi Erőmű, aztán a

Budapesti Erőmű, legutóbb pedig a Debreceni Erőmű hőárai miatt. Fennáll a veszélye, hogy éppen a kapcsolt energia termelés szempontjából legkedvezőbb helyeken történik meg csak hőszolgáltatásra szolgáló fűtőművek létesítése. Kivétel talán ez alól Várpalota, ahol földgáz tüzelésű fűtőmű váltja ki a szénen alapuló kapcsolt energiatermelést – itt a CO 2 kibocsátás szempontjából a helyzet kedvezőbbé válik. A legkedvesebb gond ott tapasztalható, ahol a kapcsoltan előállított hő elenyésző mértékű mint Pakson vagy a Mátrai Erőműben. 3.12 Nem közcélú erőművek kapcsolt energia termelése A nem közcélú erőművek alapvetően két csoportba sorolhatóak: üzemi erőművek és kommunális erőművek. Az üzemi erőművek elsősorban energia igényes üzemi technológiák kiszolgálására létesültek, vagy még a negyvenes-ötvenes években, vagy az utóbbi évtizedben. Az előbbire példa a volt Almásfüzitői

Timföldgyár mostanában nem üzemelő ellennyomású gőzturbinái, amelyek hővel és villamos energiával látják el a környező ipartelepet és lakótelepet. Az utóbbira példa a Gyöngyösön – a nemrég csődbe jutott – Thur Rt-nél beépített gázmotoros blokkfűtőerőmű. A kommunális erőművek csoportjába a távhőszolgáltatásban, vagy közintézményekben – kórházakban, egyetemeken – működő berendezések tartoznak. Az előbbire példa a szombathelyi távfűtésben részt vevő gázmotoros blokkfűtőerőmű, az utóbbira a keszthelyi kórházban és a Budapesti Műszaki Egyetemen üzemelő gázmotoros egységek, köztes helyzetben van az FKF Rt. Hulladékhasznosító Műve Tanulmányunkban elsősorban a távhőszolgáltatás vonatkozásában vizsgáljuk a kapcsolt energiatermelést. Az ok igen praktikus: a távhőszolgáltatás a kapcsolt energiatermelés igen jelentős bázisa, és ami a legfontosabb: országos szakmai szervezete révén viszonylag

naprakész és részletes adatokkal rendelkezünk róla. Mivel a tanulmánynak nem célja konkrét műszaki és gazdasági kérdésekbe bocsátkozni, a levont tanulságok általánosíthatóak, vagy kiterjeszthetőek az üzemi kapcsolt energiatermelés területére is. A távhőszolgáltatásban az összes beépített hőteljesítmény 16389 MW, a távhőrendszerek összes csúcshőigénye 7884 MW, az összes értékesített hőenergia mennyisége 73405 TJ/év. A felhasznált összes 11 Kapcsolt villamos energia termelés Magyarországon A jelenlegi helyzet energiahordozó mennyisége 96217 TJ/év, melynek 60%-a földgáz, 22%-a szén, 18%-a olaj és egyéb 4 folyékony energiahordozó . A 274 hőtermelő létesítményből 25 végez kapcsolt energia termelést, az értékesített hőenergia közel fele kerül ki erőművekből, ennek nagy része kapcsolt energiatermelés terméke. A villamos energia termeléssel kapcsolt beépített hőteljesítmény a távhő csúcs

hőteljesítmény igényének 11,3 %-a, ami az összes beépített teljesítménynek 5,5 % -a. A távhőszolgáltatásban részt vevő kapcsolt energiatermelő teljesítmények 70 %-a a p rivatizált erőművekben, 15 % -a szintén privatizált áramszolgáltatók erőműveiben, 8 %-a állami tulajdonú erőműben, a fennmaradó rész a távhőszolgáltatók és egyéb vállalkozások tulajdonában lévő üzemekből származik. A villamos energia árak terén érvényesülő – az előző pontban már említett – szociál- és iparpolitikai megfontolások a korábban nem említett áramszolgáltatói és független termelői szférában is érvényesülnek. Ugyanis az önfogyasztást meghaladó megtermelt villamos energiát csak az áramszolgáltatónak lehet értékesíteni. Az áramszolgáltató pedig mindig a lehető legalacsonyabb áron köteles vásárolni. A nagykereskedő MVM Rt. árai pedig tulajdonosi érdekek miatt leginkább a dömping ár kategóriájában mozogtak

eddig. A kisebb kapcsolt termelők csak olyan nyomott áron tudják értékesíteni a termelt villamos energiát, hogy a hőenergia árában már csak alig lehet felfedezni a kapcsolt termelés előnyét. A kis teljesítményű, 2 MW alatti teljesítménnyel kapcsoltan termelt villamos energia átvétele 1996 végéig 5 – viszonylag kedvező áron – kötelező volt , azonban az átvételi kötelezettség 1997-ben megszűnt, majd év közben – lobbytevékenység eredményeképpen – újra visszaállításra került. Most már nincs szó kedvező árról, de korábban sem ez volt az egyetlen probléma. Az áramszolgáltatói hálózatra való táplálás műszaki feltételeit is biztosítani kell ugyanis, ami az esetek kis százalékában sikerült. Még ma sem hozzáférhető az áramszolgáltatók által készített írásos feltételrendszer. Az áramszolgáltatók ellenérdekeltsége nyilvánvaló: a tőlük független – kapcsolt – termelő egyben kieső fogyasztó is, aki

esetleg több gondot okoz majd, mint amennyi hasznot hoz. A nehézségek ellenére számos kapcsolt energiatermelő projekt valósult meg. A távhő szektorban gázmotoros blokkfűtőerőmű épült Szombathelyen, Ózdon, Kaposvárott. Ugyancsak gázmotor működik a Műegyetemen, Keszthelyen és a Ganz Holdingnál. A Debreceni Erőmű – tulajdonosa révén közcélú, de jelenlegi teljesítménye alapján ebbe a kategóriába tartozik – használt gőzturbinát épített be és ezzel végez kapcsolt termelést. Összességében azonban mindezek inkább tekinthetők demonstrációs projekteknek, mint rendes üzleti tevékenység részének. 4 5 A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének 1995-re vonatkozó adatai. Az ipari és kereskedelmi miniszter 28/1995. (VII25) IKM rendelete 12 Kapcsolt villamos energia termelés Magyarországon A kapcsolt energia termelési potenciál 3.2 A kapcsolt energia termelési potenciál 3.21 Közcélú erőművek Az alpont címe

ebben az esetben még áttételesebben értelmezhető. A következőkben azokat a lehetséges fogyasztói területeket vizsgáljuk meg, ahol lehetőség van villamos energiával kapcsolható hőtermelésre. A cím azt jelzi, hogy ezeken a helyeken olyan mértékű a hőigény, hogy közcélúnak minősülő, vagy azokkal egy nagyságrendbe eső teljesítményű erőmű építhető. A jelentősebb fogyasztói körzeteket és éves hőigényüket a 2.táblázat mutatja be Ezek vagy nagy távhő hálózatok, vagy jelentős ipari fogyasztókkal rendelkező távhő rendszerek. A táblázat utolsó oszlopa jellemzi azt, hogy a jelenlegi beépített villamos teljesítmény hogyan viszonyul a hőigényekhez. A „Max” azt jelenti, hogy a jelenlegi villamos teljesítmény és hőszolgáltatási teljesítmény igény aránya a kapcsolt energiatermelés szempontjából az optimálishoz közeli érték. Másképpen fogalmazva, további villamos teljesítmény beépítése már elsősorban

villamos energia termelést és nem kapcsolt energiatermelést szolgálna. A két kiemelt mező azt jelzi, hogy számottevő beruházást nem terveznek és az nem is szükséges. A „Min” arra utal, hogy a hőszolgáltatás az optimálisnál alacsonyabb villamos energia termelés mellett történik. A tényleges adatok birtokában azt is mondhatjuk, hogy minimális a kapcsoltan előállított villamos energia. A két nagy közcélú, de nem volt MVM Rt erőmű (Csepelen és Dunaújvárosban) olyan helyen található, ahol a hőigények a közeljövőben teljes mértékben kielégíthetőek kapcsolt termeléssel, a vállalkozók pedig elsősorban villamos energiát kívánnak termelni. 13 Kapcsolt villamos energia termelés Magyarországon A kapcsolt energia termelési potenciál 2.táblázat A jelentősebb távhő körzetek Megnevezés Éves hőigény, PJ Erőműből kiadott, PJ Kapcsolt termelés Százhalombatta 7,5-8,0 8,6 Max. Kelenföld 5,0-5,5 Pécs 2,9-3,1

3,0 Max. Borsod (Kazincbarcika) 2,8-3,0 2,8 Max. Kispest 2,7-2,9 Debrecen 2,5-2,8 Kőbánya 2,4-2,6 Min. Újpest 2,3-2,5 Min. Angyalföld 2,2-2,5 Min. Ajka 2,1-2,3 Max. Min. 2,5 2,5 Min. Max. A „Min.”-mal jelölt négy budapesti és egy debreceni telephely az, ahol indokolt lenne új kapcsolt energiatermelő kapacitást beépíteni. A nem említett három „Max” telephelyen a meglévő technológia modernizálására van szükség. Számottevő többlet villamos teljesítmény nem indokolt, a beruházások környezetvédelmi szempontból is indokoltak: egyik sem felel meg a környezetvédelmi előírásoknak, a berendezések elhasználódottsága miatt új gépegységek beépítésére van szükség. Ennek során hatékonyabb kapcsolt villamos energia termelés valósítható meg. 3.22 Kisléptékű kapcsolt energiatermelési potenciál Ezek alatt azokat a távhő rendszereket értjük elsősorban, amelyekben a kapcsolt energiatermelés szempontjai

alapján jellemzően 20 MW villamos teljesítmény alatti, de 50 MW-ot semmiképpen sem meghaladó egységek építhetőek be. Alulról is célszerű korlátozni a v izsgálatot, a k isebb egységek jelenleg viszonylag magas beruházási költsége és az alkalmazási lehetőségek túl széles köre miatt. Csak a 0,5 MW-nál nagyobb egységekkel számolunk. Ezen szempontok alapján 60 he lyen lehetséges kapcsolt energiatermelés megvalósítása. A következő elemzés nemcsak az ebben a csoportban létező kapcsolt energiatermelési potenciált mutatja be, hanem a CO 2 kibocsátás csökkentésének lehetőségét is. Csak azokat a telephelyek vettük figyelembe, ahol kizárólag hőtermelés folyik. Ezek beépített kazán kapacitása 3556 MW, a fogyasztói csúcs hőteljesítmény igény kereken 2000 MW, a termelt hőenergia 20748 TJ/év. 14 Kapcsolt villamos energia termelés Magyarországon A kapcsolt energia termelési potenciál A modellben együtt kezeljük a

valóságban az országban szétszórtan elhelyezkedő rendszereket, ami megtehető, mert mindenhol az arányok a fontosak. Három helyzetet különítettünk el a beépített kapcsolt hőteljesítmény szerint. A minimum változat csak az egész évben fennálló használati melegvíz (nyári hőigény) igényekre alapoz. Az átlagos változat a csúcs hőigény 11 %-át elégíti ki, míg a maximum változat a csúcs hőigény 30 %-át képes kielégíteni. A hőigények éves tartamdiagramját és az egyes szcenáriókat a 2.ábra mutatja be A kapcsolt hőtermelés mindig a tartamdiagramon belül, vagy annak határán zajlik (mindig legfeljebb annyit termel, amennyi az igény), a villamos energia termelés ettől egy szűk sávon belül eltérhet. A szcenáriók egyben az árviszonyokra való reagálást is mutatják: az alacsonyabb értékesítési ár csak nagyobb kihasználás mellett tudja fedezni a beruházási költségeket. A szcenáriók vonala feletti és a tartamdiagram

alatti terület a kazánokban csak hőtermelésként előállított hőmennyiséget jelöli. hőteljesítmény, MW 2500 hőigények min. átl. max. 2000 1500 1000 500 0 0 2000 4000 6000 kihasználtság, h/év 8000 10000 2.ábra A távhőrendszerek kapcsolt energiatermelési potenciálja A vizsgálatba bevont telephelyeken évente 20748 TJ hőenergiát állítanak elő. Többségükben gázmotoros kapcsolt energiatermelés indokolt; a termelhető hő és villamos energia aránya 3:2. A nagyobb fűtőművekben gázturbinán alapuló kapcsolt energiatermelés megvalósítása is indokolt lehet; ezeknél a hőenergia és villamos energia aránya 2:1. Ez utóbbi arányaiban, az elérhető tüzelőanyag megtakarítás vonatkozásában, kevésbé előnyös, ezért óvatosságból ezzel számolunk. A három változatra vonatkozó megtakarítási lehetőségeket a 3.táblázat mutatja be 3.táblázat A kapcsolt energiatermelés kedvező hatása a vizsgált három szcenárió mellett

Min. Átl. Max. 4150 7260 12450 Kapcsoltan termelt vill.en, GWh/év 580 1000 1720 Megtakarítható energiahord., TJ/év 1150 2000 3430 62597 108986 186860 151200 263250 451350 Kapcsoltan termelt hő, TJ/év Elkerült CO 2 kibocsátás, t/év Kiváltott széntüzelés esetén, t/év A táblázatban a hazai helyzetnek megfelelően földgáz alapú kapcsolt energiatermelést feltételeztünk, a meglévő kazánházak többsége ugyanis ezzel üzemel. A táblázat utolsó sorában azt mutatjuk meg, hogy 15 Kapcsolt villamos energia termelés Magyarországon A kapcsolt energia termelési potenciál országos szinten milyen mértékű CO 2 kibocsátás takarítható meg, ha az így megtermelt villamos energia széntüzelésű erőműben termelt villamos energiát vált ki. 3.23 Összefoglaló becslés A fejezet összefoglalásaként ebben a pontban nagyságrendi becslést adunk a hazai kapcsolt energiatermelési potenciálra és az általa megvalósítható

emisszió csökkenésre. Emiatt itt mégis meg kell megemlíteni, hogy az általunk vizsgált távhőrendszereken túlmenően a nagyobb üzemek (például MOL üzemek, gépkocsi összeszerelő üzemek, ipari parkok, vegyipari vállalkozások) is a kapcsolt energiatermelés potenciális bázisai. Sőt, sokkal kedvezőbb adottságokkal rendelkeznek, mert folyamatos termelés esetén sokkal jobb kihasználtságot, gazdaságosabb energiatermelést biztosítanak, mint a szezonálisan és napon belül is ingadozó igényű távhőszolgáltatás. Nem tévedünk nagyot, ha a jelenlegi kapcsolt energiatermelés potenciált országos szinten a kisléptékű kapcsolt energiatermeléssel foglalkozó rész átlagos lehetőségeket bemutató változatának négyszeresére vesszük fel. A közcélú tartományba tartozó projekteket és az ipari projekteket másfélszeres nagyságúnak tekinthetjük. Az előbbi esetben a nagyobb méretből adódó gazdaságosabb üzem, az utóbbiban a magasabb

kihasználás indokolja ezt. Következésképpen az így beépíthető villamos teljesítmény 800-900 MW (a Paksi Atomerőmű fele), a termelhető villamos energia 4000 GWh (a hazai termelés több mint 10 %-a), a földgáz bázison számolt CO 2 kibocsátás csökkenése 430 ezer t, ami legfeljebb 1 Mt CO 2 kibocsátást takaríthat meg rendszer szinten. A kapcsoltan és a külön-külön termelő berendezésekre vonatkozóan azonos környezetvédelmi technológiákat és normatívákat feltételezve, a tüzelőanyag megtakarítás arányában egyéb szennyezők kibocsátásának csökkenése is feltételezhető. További előnye a kapcsolt energiatermelésnek, hogy koncentráltabb előállítást jelent, egyetlen környezetvédelmi berendezés két terméket tesz elfogadhatóbbá. Az elkülönülten történő előállításnál két berendezést kell esetleg beépíteni, magasabb együttes költséggel. Végül ismét hangsúlyozzuk azt az előnyt, amely főleg a kisebb

egységeknél jelentkezik, a helyi (on site) termelést és felhasználást. Vagyis mind a hő, mind a villamos energia nagyrészt a termelés helyén kerül felhasználásra, egyik termék esetében sem kell jelentős szállítási és transzformálási veszteséggel számolni, és a szállító rendszer beruházási költségének a terméket terhelő része is alacsonyabb lehet. Az emisszióra gyakorolt kedvező hatás drasztikus is lehet, meghaladhatja a tíz százalékot is. 16 Hazai és nemzetközi környezet EU előírások és nemzetközi egyezmények 4. Hazai és nemzetközi környezet 4.1 EU előírások és nemzetközi egyezmények 4.11 Környezetvédelmi egyezmények, előírások A „Zöld Belépő” kutatási program más tanulmányai már részletesen tárgyalták a levegőtisztaság-védelmi előírásokat és a környezeti állapot megőrzésével kapcsolatos nemzetközi egyezményeket. Ezért ezekre nem térünk ki, csak a C O 2 kibocsátással kapcsolatos

részeket tárgyaljuk. Foglalkozunk azonban a hatályos egyezményeknek, előírásoknak és a jövőre vonatkozó tervezeteknek a kapcsolt energiatermelést érintő hatásaival. ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény A légköri CO 2 mennyisége a fosszilis energiahordozók fokozódó felhasználása miatt kialakult üvegházhatás növeli az éghajlatváltozás kockázatát. A folyamat megfékezése érdekében az 1992. évi ENSZ Környezet és Fejlődés Konferencia keretében fogadták el a K eretegyezményt. Célja az üvegházhatású gázok antropogén eredetű kibocsátásának korlátozása olyan szinten, amely lehetővé teszi az éghajlatváltozás káros következményeinek elhárítását. A Keretegyezményből származó konkrét kötelezettség, hogy a csatlakozó országok 2000. évi üvegházgáz kibocsátása nem haladhatja meg az 1990. é vi szintet Az átalakuló gazdaságú országok bizonyos mértékig eltérhetnek az előírásoktól. Magyarország

1994-ben csatlakozott a K eretegyezményhez, vállalva, hogy a széndioxid kibocsátás 2000-ig nem haladja meg az 1985-1987 évek átlagos 17 Hazai és nemzetközi környezet EU előírások és nemzetközi egyezmények kibocsátását. Ez egyelőre nem jelent súlyos kötelezettséget, mivel 1996-ban a CO 2 kibocsátás több mint 15 % -kal alatta maradt a kitűzött értéknek 6. Kyotóban Magyarország a bázis időszakhoz képest 6 %-os csökkentést vállalt az üvegház hatású gázok kibocsátására, amit a 2008-2012 időszakban kell elérni 7. Energia Charta Az Energia Charta 1994-ben Lisszabonban került elfogadásra, Magyarország 1995-ben csatlakozott hozzá. Az Egyezmény olyan – a kereskedelem és a beruházások liberalizálását előíró – nemzetközi szerződés, amelynek hatálya az energetikai ágazatban folytatott gazdasági tevékenységekre terjed ki. Elősegíti a közép- és kelet-európai országok piacgazdaságainak kialakulását,

integrálódását a nemzetközi gazdasági életbe, hangsúlyt helyezve ezen országoknál az energiahatékonyság növelésére és a környezet fokozottabb védelmére. Az Egyezmény külön foglalkozik az energetika környezeti vonatkozásaival. Kiemeli többek között az ezzel összefüggő nemzetközi környezetvédelmi egyezmények (Éghajlatváltozási Keretegyezmény, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló egyezmény) figyelembevételének fontosságát, illetve külön rendelkezéseket tartalmaz a környezetvédelmi kérdésekről: szorgalmazza a piacorientált árképzésben a k örnyezetvédelmi költségek érvényesítését, a környezeti hatások értékelését a beruházási döntések előkészítésében, a környezetbarát technológiák kutatását, fejlesztését, elterjesztését, a m egújuló energiaforrások fokozottabb felhasználását, az információáramlást, a k özvélemény tájékoztatását, a káros környezeti

hatások megakadályozását, illetve felszámolását. Várható tendenciák Az utóbbi években történt természeti csapások és a világ fokozatosan növekvő energia felhasználása előre vetíti a további nemzetközi önkorlátozás szükségességét. Kyotóban felszínre kerültek a főbb ellentmondások és érdekek, a folytatás valószínűleg további, szigorúbban számon kért kötelezettségek 6 Az IKIM jelentése az Országgyűlés számára a magyar energiapolitika végrehajtásáról, 1997. Bohoczky Ferenc: Klímaváltozási Keretegyezmény – megújuló energiaforrások. MATÁSZ Hírlevél, V.évf 2, 1998 7 18 Hazai és nemzetközi környezet EU előírások és nemzetközi egyezmények előírása lesz. Ugyanis, amennyiben a jelenlegi tendenciák folytatódnak, 2010-ben a CO 2 kibocsátás az 1990-es szint másfélszerese lesz. Megfigyelhető volt, hogy az EU megpróbál egységesen, valódi unióként 8 fellépni e téren és gazdasági egységként

kíván kötelezettséget vállalni . A 88/609/EEC irányelvben lefektetett emissziós előírások elvileg átvételre kerültek a hazai szabályozásban – azért elvileg, mert életbe nem léptek ugyan a megfelelő rendeletek, csak tervezetek formájában léteznek. Elfogadottságukról mégis beszélhetünk, mert az új erőműi kapacitások létesítésére kiírt tenderekben már ezek szerepelnek engedélyezési feltételként. A nemzetközi szabályozás alapja a TALuft volt, időközben elkészültek az új egységekre vonatkozó ún „fél-TA-Luft” kibocsátási határértékek 9 is . Ezekben már a felükre csökkentett határértékek szerepelnek, bevezetésük a közeljövőben nem várható. (A tervezett hazai szabályozás a NOx tekintetében ennek már bizonyos tekintetben elébe ment) Természetesen a tervezett normatívák úgy lettek kialakítva, hogy azok piacérett termékekkel kielégíthetőek legyenek. A 96/61/EEC irányelv (az elérhető legjobb technológia

alkalmazása, feltéve, hogy az kivitelezhető) a 88/609/EEC irányelv keretei között túlhaladottá vált, hiszen mire az utóbbi elfogadottá vált addigra mind az energiahordozó piac, mind az energiatermelő technológia úgy átrendeződött, hogy némi túlzással nehezebb lett volna olyan berendezést létesíteni, amelyik nem elégíti ki a normákat. A kapcsolt energiatermelés legperspektivikusabb terepe, a helyi termelés azonban az a terület, ahol a szigorodó szabályozás több kárt okozhat, mint amennyi hasznot hajt. A normatívák ugyanis csak az 50 MW termikus inputnál nagyobb teljesítményű berendezésekre vonatkoznak. A korábban viszonylag enyhén kezelt hőtermelő kapcsolt energiatermelést megvalósítva szigorúbb normákkal találja magát szemben. Az adott helyen lehet, hogy megnő az emisszió mg/m3-ben (feltéve, hogy nem alkalmaz olyan új technológiát, amely esetleg még csökkenti is), de összességében csökken a levegőbe bocsátott

szennyező anyagok mennyisége, az előny máshol jelentkezik. A nemzetközi egyezményekben kitűzött össztársadalmi célok ellentétbe kerülhetnek a direktívákban megfogalmazott regionális környezetvédelmi érdekekkel. Éppen ezért elhangzanak olyan javaslatok, hogy az emissziós normákat korrigálni kellene az energetikai 10 hatásfokkal is . A kapcsolt energiatermelés pillanatnyilag hátrányos helyzetét részben az okozza, hogy a két érdekszféra határán található. 4.12 Az EU energiapolitikája Kapcsolt energiatermelés Az EU szervezetei előmozdításával, régóta környezetvédelmi foglalkoznak és a energiapolitikai kapcsolt energiatermelés szempontból kedvező tulajdonságai miatt. A kapcsolt energiatermeléssel hivatalból az EU DG XVII igazgatósága (Energy Directorate-General of the EC) foglalkozik. Az első témába vágó javaslatuk az EC Council Recomm,1988 volt, amely a független és közszolgáltató áramtermelők jogviszonyát

javasolta meg rendezni. Az 1990-ben indult SAVE program a kapcsolt energiatermelés akadályait volt hivatva feltárni, találtak is számos problémát. A villamos energia piac liberalizálását előkészítő 1993 végi bizottsági javaslatba csak annyi került be, hogy 11 a terhelés elosztásnál előnyt kaphat a kapcsoltan termelt villamos energia . A szakmabelieket leginkább a feltételes mód sérti, a döntéshozók pedig a verseny semlegességet hangoztatják, a gyakorlati megvalósítás problémáiról nem is szólva. 8 HVG 1997. December 6 Environmental Aspects of CHP Systems, Thermie Report, 1997. 10 Uo. 11 David Green: The successful development of CHP and district heating – the need to promote policy change. 14 Távhő Konferencia, 1994szeptember 12-15 Debrecen 9 19 Hazai és nemzetközi környezet EU előírások és nemzetközi egyezmények 12 A fejlemények ellenére a kapcsolt energia termelés látványosan fejlődik Európában . Ez köszönhető

egyrészt a kisebb, sűrűbben lakott országok kedvező adottságainak és elkötelezettségének, a növekvő energia áraknak és nem utolsó sorban a nemzetközi egyezményeknek, illetve az azok végrehajtását segítő „Fehér Könyv”-nek. Adminisztratív úton nem sikerült ugyan a kapcsolt energiatermelést előnyösebb helyzetbe hozni, de a beruházást segítő állami támogatással, a gazdasági szabályozással indirekt módon a 13 korábbinál kedvezőbb környezet teremthető számára . Az egységes európai villamos energia piac Az EU belső villamos energia piacának liberalizálásáról kiadott irányelv legalább annyira befolyásolja majd csatlakozásunk feltételeit és környezetvédelmi hatásait, mint a kimondottan környezetvédelmi jellegű irányelvek és nemzetközi egyezmények. Az eredmény még csak sejthető. Nemzeti érdekek csapnak össze vállalati érdekekkel; s a piac felszabadítását valószínűleg a fogyasztók fogják végül

kikényszeríteni 14. Az első ezirányú javaslat COM(88)238 számmal és The Internal Energy Market – third party access címmel jelent meg és éles vitákat váltott ki. Az irányelv hosszas egyeztetés után, jelentős kompromisszumok árán 96/92/EC sorszámmal 1996. jún 20án született meg A tagállamok piacának fokozatos megnyitásáról, a h atárok átjárhatóságáról és a h armadik fél általi hozzáférés módjáról ad útmutatást. Az EU villamos energia piac liberalizálásának menetrendjét a 4.táblázat mutatja be vázlatosan 4.táblázat Az EU közös villamos energia piacának kialakítása. 1997.0219 Az irányelv életbe lépett 1998.0219 Harmonizációs feladatok felülvizsgálata 1999.0219 A legtöbb államban bevezetésre kerül évi 40 GWh feletti fogyasztókra alkalmazva (22%-os piacnyitás) 2000.0219 Belgium és Írország is bevezeti évi; 20 GWh feletti fogyasztókra kiterjesztve (27%-os piacnyitás) 2001.0219 Görögország is

bevezeti 2001.0819 Vészhelyzeti klauzula véglegesítése 2003.0219 Évi 9 GWh feletti fogyasztókra is alkalmazva (32%-os piacnyitás) 12 Peter Mullins: Cogeneration growing in Europe. Diesel and Gas Turbine Worldwide, July-August, 1997. 13 Lehet, hogy a hazai helyzet is más lenne, ha nem csupán az átvételi kötelezettség kodifikálása lenne az összes állami segítség. 14 A Power Economics 1997. Márciusi száma kizárólag ezzel a témával foglalkozik 20 Hazai és nemzetközi környezet 2006.0219 EU előírások és nemzetközi egyezmények Az irányelv fenntartás nélkül alkalmazandó A tagországokat ez a menetrend különbözőképpen érinti. Egyesek már jóval előrébb járnak – legalábbis a szabályozás területén –, a gyakorlatban azonban még náluk is a tapasztalatszerzés és átrendeződés zajlik. Az egyes tagországok hozzáállásáról, preferált hozzáférési modelljéről az 5.táblázat nyújt áttekintést 5.táblázat

Előrejelzés az egyes hozzáférési modellek alkalmazásáról az EU tagországokban Szabad hozzáférés (TPA) tárgyalásos alapon Belgium, Dánia, Görögország, Hollandia, NSZK szabályozott alapon Portugália, Spanyolország Kizárólagos vásárló (SB) tárgyalásos alapon átvételi kötelezettséggel Ausztria, Írország Franciaország, Olaszország Már liberalizált piacok minden végfelhasználó számára Norvégia, Finnország, Svédország 0,3 GWh éves felhasználás felett Egyesült Királyság A táblázat középső részében találhatóak az elképzelés iránt legkevésbé nyitott országok, Franciaország és Olaszország ellenzi leghevesebben az iparág privatizációját és a piac felszabadítását. A direktíva 15 elfogadását követően felmérés készült arról, hogy az érintettek hogyan látják a kialakuló piaci versenyt, kik lesznek annak fő résztvevői – ebbe nyújt betekintést a 6.táblázat A táblázat középső oszlopában

az látható, hogy kik lehetnek a főszereplők, a két szélső oszlopban pedig a fogyasztók és a most még kulcspozícióban lévő szolgáltatók véleménye látható. Figyelemre méltó, hogy a szolgáltatók elsősorban a hazai ipari termelőktől tartanak és nem a külföldi konkurenciától, míg a fogyasztók továbbra is a hazai szolgáltatók sikerét várják. Akármelyik csoportnak lesz is igaza, úgy tűnik némi piaci átrendeződés várható. 15 Uo. 21 Hazai és nemzetközi környezet A magyar energia- és környezeti politika 6.táblázat Felmérés a kialakuló piaci verseny fő szereplőiről fogyasztók szolgáltatók 42% hazai szolgáltatók 31% 30% külföldi szolgáltatók 23% 15% ipari termelők 37% 4% egyéb szállítók 9% 9% nem tudja Figyelemre méltó az ipari nagyfogyasztók mint kiemelt haszonélvezők véleménye is. Megítélésük szerint egyelőre kevés az információjuk a tervezett szabályozásról és gyakorlatról,

de azt várják, hogy versengeni fognak értük a szolgáltatók. Majdani döntésükkor 1/3-uk ugyanattól a szolgáltatótól szeretne vásárolni az országban vagy Európában bárhol elhelyezkedő telephelyein, 2/3-uknál az árszempontok a meghatározóak. 4.2 A magyar energia- és környezeti politika 4.21 Környezetvédelem Ha a légszennyező anyagok emissziós normáit előíró rendelet tervezet nagy teljesítményű (50 MW hőteljesítmény feletti) berendezésekre vonatkozó része kiadásra kerül, akkor összhangba hozza a hazai és EU szabályozást. A kritikus kérdés a meglévő egységek emissziójának a kezelése, amely minden bizonnyal hozzájárul a késlekedéshez. A kapcsolt energiatermelés szempontjából mérvadó gázmotorokra 16 vonatkozó szabályozás is összhangban van az EU tagállamok előírásaival . A CO 2 kibocsátás csökkentésére irányuló nemzetközi együttműködés keretében régóta napirenden van a CO 2 és az energia adó

bevezetésének kérdése. Néhány, az energiatakarékosságban érdekelt EU tagállamot 17 leszámítva ebben a kérdésben nem várható előrelépés, mivel az USA-ban például az 1990-es CO 2 kibocsátási szint megtartásához szükséges adó a tüzelőanyag árának akár duplája is lehetne. E téren sem valószínűek a jelentős meglepetések. Kevéssé ismert az 50 MW hőteljesítmény alatti berendezésekre vonatkozó tervezett szabályozás. Még ha közös EU normatíva nincs is ezen a területen, komoly viták várhatók. Egyrészt az energia termelés jelentős része ebben a tartományban folyik, másrészt az energetikai berendezések kereskedelmére is jelentős hatást gyakorolnak ezek a normatívák. Az elsőként említett vonatkozásban a kapcsolt energiatermelés erősen érintett, a normatívák egyáltalán nem közömbösek a liberalizált piacon versenyző termelők szempontjából sem. A második esetben a határértékek jelentősen befolyásolják a

tüzelőberendezések importjának arányát. 18 A környezetterhelési díjak tervezett bevezetése összhangban van az EU irányelveivel. Ha bevezetésük megvalósul, számos tagországot megelőzünk majd vele. A megfelelő arányok megtalálása mellett ez olyan eszköz lesz, amely segíti a nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségek betartását, egyúttal hosszabb távon egészséges energiatermelési struktúra kialakulását teszi lehetővé. 16 V.ö Thermie Report és 49/1997 (XII29) KTM rendelet Dr. Pethő Szilveszter: Jelentős fordulat a globális energiapolitikában Energiagazdálkodás, 19972 18 HVG, 1997. Október 18 140old 17 22 Hazai és nemzetközi környezet A magyar energia- és környezeti politika 4.22 Energiapolitika A tanulmányban eddig tárgyalt kérdések, problémák nagyjából egy irányba mutattak, a v illamos energia árképzésének kérdését leszámítva nem kerültek felszínre súlyos konfliktusok. Ez kiemelkedő

jelentőségű, mivel az országos energiapolitikában összhangba kell hozni a bel- és külpolitikai érdekeket, a különféle piaci szereplő érdekeit és természetesen a szociálpolitika érdekeit is. 19 A magyar energiapolitikát az országgyűlés határozatban fogadta el, végrehajtásáról a kormány kétévente számol be. Kulcselemei: az energiaellátás biztonsága, az import diverzifikálása, az energiatakarékosság fokozása, a környezetvédelmi szempontok érvényesítése, legkisebb költség és verseny elve az energia szektorban, piackonform szabályozási környezet és nyilvánosság. A felsorolt szempontok nyilvánvalóan ellentétes kívánalmakat is jelenthetnek, a hatékony megvalósítás csak kompromisszumok, „optimálás” révén történhet. Az EU Bizottság egyébként nem talált kivetnivalót a magyar energiapolitikában Az energiahordozó ellátás biztonsága érdekében a földgáz függőség csökkentését tűzte ki a kormány. Ez

tükröződik az „erőmű tenderekben” is, a kisebb kapacitást érintő I. kategóriában legfeljebb 50 %-nyi kapacitás épülhet földgázra, a II. csoportban pedig földgáz egyáltalán nem jöhet szóba Az utóbbi időben olyan nyilatkozatok láttak napvilágot, melyek szerint az I. kategóriában engedélyezett teljesítmény valószínűleg a minimum közelében lesz. Ennek részben az az oka, hogy biztosnak látszik a földgáz bázisú újpesti és csepeli erőművek megépítése. Nyilvánvaló következmény a széntüzelés előtérbe kerülése, ennek nyomán pedig a CO 2 és SO 2 kibocsátás növekedése. A – be is vallott – indíték elfogadható: a szénbányászat fenntartása és a hirtelen világpiaci árváltozások kiküszöbölése a cél. A kormánynak szándékában áll az integráción kívüli bányák támogatásának EU konformmá tétele, jóllehet ennek célszerű módja nem tisztázott. Ezen bányák helyzetén vagy új erőművek

segíthetnének valamelyest, vagy pedig a kimondottan szociálpolitikai alapon adott támogatás. Az erőművekkel összevont bányák sorsa közvetetten terheli a kormányt, itt is a telephelyek fejlesztése a fennmaradás kulcsa. Az Éghajlatváltozási Keretegyezmény megvalósulásában – és persze a gazdaság versenyképességében – fontos szerepet játszik az egyébként önálló fejezetben szereplő energiatakarékosság. Az erre a célra mozgósított eszközök azonban kizárólag a fogyasztói oldalt célozzák meg. 19 21/1993. (IV 9) OGY határozat 23 Várható hatások Környezetvédelem 5. Várható hatások Ebben a f ejezetben arra teszünk kísérletet, hogy felvázoljuk az EU-hoz való képzeletbeli azonnali és feltétlen csatlakozás hatásait. Javaslatainkat ennek alapján tesszük meg a következő fejezetben. 5.1 Környezetvédelem A meglévő erőművek moratóriuma 2004-ben lejár, ezt követően meg kell felelniük az EU normáknak. Valamennyi

széntüzelésű erőműben kénleválasztót kell beépíteni, ennek költsége gyakorlatilag csak a Mátrai Erőműben térülne meg, ahol már el is kezdődött a beruházás. A többi széntüzelésű erőműben szinte bizonyosra vehető a meglévő kazánok leállítása. A fűtőolaj tüzelésű erőművek szintén kritikus helyzetbe kerülnek. Csak kis kéntartalmú fűtőolajat tüzelhetnek, azt is helyenként csak földgázzal vegyesen. Kéntelenítő beépítése nem csupán meglehetősen drága, hanem kockázatos is a bizonytalan jövőbeni árviszonyok és ellátási színvonal miatt. Esetleg egy-két blokk fűtőolajra való átállítása elképzelhető, a fennmaradó egységek pedig földgázzal üzemelnének tovább. 20 A folyamatban lévő és az I. tender nyomán újonnan épülő erőművek természetesen megfelelnek az EU normáknak, az új kapacitás mintegy harmada valószínűleg szénen alapul. Ez utóbbi kereken 400 MW-ot jelent a 2004-ig környezetvédelmi

okokból megszűnő 900 MW-tal szemben, a földgáz bázisú bővítés bőven fedezi a különbséget, hiszen az 800 MW-ra tehető. Ez egyben azt is jelenti, hogy a kapacitás versenyben dől el a villamos energia nagykereskedelmi ára, hiszen a környezetvédelmi beruházások a régi egységeket nem terhelik – mivel azok jórészt leállnak, vagy tüzelőanyagot váltanak. A földgáz világpiaci ára nem drágítja a villamos energiát, a beruházási költség lesz az, ami meghatározó tényezővé válik. A környezetterhelési díj bevezetése nem lesz sürgős, valószínűleg szociálpolitikai szempontok alapján, fokozatosan történik majd. A kapcsolt energiatermelés előnye ugyan nő, de önmagában ettől a helyzete nem változik meg jelentősen. A földgáz relatív előretörése a CO 2 kibocsátás oldaláról sem jelent nyomást, a szén és az olaj térvesztésével jelentős csökkenés is elérhető. Egyedül az enyhén emelkedő villamos energia árak

motiválhatják a kapcsolt energiatermelés elterjedését. 5.2 Liberalizáció 20 A II. tender nyomán épülő új alaperőmű üzembe lépésének időpontja, egyáltalán a tender eredménye bizonytalan. A legesélyesebb pályázó a Bükkábrányi Erőmű Projekt az RWE-től 24 Várható hatások Liberalizáció A piacnyitás menetrendjét a 4.táblázat szerinti ütemezésűnek tételezzük fel Az ott rögzített éves felhasználási értékek a hazai piacon más százalékos megoszlást jelentenek; ezeket az értékeket a 7.táblázat mutatja be Megfigyelhető, hogy a verseny elsősorban az ÉMÁSZ-t, az ÉDÁSZ-t és a DÉDÁSZ-t érintené. 7.táblázat A piacnyitás lépcsői áramszolgáltatónként, göngyölt százalékos értékekkel Áramszolgáltató 100 GWh/év (%) 40 GWh/év (%) 20 GWh/év (%) 9 GWh/év (%) ÉDÁSZ Rt. 14,5 25,9 31,8 40,5 ELMŰ Rt. 8,1 12,8 18,5 23,0 ÉMÁSZ Rt. 26,9 35,1 43,8 47,8 DÉDÁSZ Rt. 14,9 17,4 21,1 25,1

DÉMÁSZ Rt. 4,9 6,9 10,5 15,2 TITÁSZ Rt. 0,0 2,0 9,6 15,3 12,2 18,0 24,0 29,4 Összesen: A piacnyitás első lépcsőjében nem történnének számottevő változások, a termelőkhöz egyébként közel elhelyezkedő nagyfogyasztók – akik közé inkább jogilag, mintsem fizikailag ékelődik az áramszolgáltató – keresnék a közvetlen vásárlás lehetőségét. Ez a szerződéskötésben inkább kedvezőbb árakat eredményez, mintsem a szerződés felbontását: az áramszolgáltató kénytelen lenne csak a tranzitdíjat felszámítani a fogyasztónak. A legjobb pozícióban az ÉMÁSZ van, tulajdonosa ugyanis egyben a Mátrai Erőmű tulajdonosa is – a portfolió kialakítása nem véletlenül történt így. Igaz, az első körben érintett borsodi régióban az AES Tiszai Erőműve erős konkurenciát jelent. Az ÉDÁSZ saját fűtőerőművei révén szintén jó helyzetben van, ráadásul ezek a nagy fogyasztói központokban találhatóak.

Időközben – a második és a harmadik fázisra készülődve – a befektetők kapcsolt energiatermelési projekteket készítenek elő. Az erőmű építési tendereken győztes telephelyeken kívül nagy erőművet építeni kockázatos és engedélyeztetési szempontból is nehéz. Az alacsonyabb teljesítmény tartományokban csak a kapcsolt termelők lehetnek esélyesek a fajlagosan magasabb beruházási költségek miatt. Elsősorban a nagyobb termelők, az ESCO-k és az áramszolgáltatók fognak a piacon megjelenni A nagyfogyasztók azért, mert hosszabb távon könnyen értékesíthető lesz a felesleg, az ESCO-k az általuk végzett energia szolgáltatást kívánják hatékonyabbá tenni, az áramszolgáltatók pedig piacuk védelme érdekében cselekszenek. Utóbbiak valószínűleg szinte mindenhol megjelennek konzorciális partnerként Esélyeik jók, hiszen hálózati kapcsolat nélkül nehezen él meg a saját termelés. A harmadik fázist követően a piaci

szereplők profilja kissé megváltozik: az áramszolgáltatók részben termelők is lesznek, másrészt árbevételük fokozódó része a tartalékkapacitás szolgáltatásából adódik majd. Az MVM Rt nagykereskedői szerepe erősödik, kisebb árutőzsdét működtet majd és jelentős export-import műveleteket végez. Bizonyos korlátozott átjárhatóság alakul ki az áramszolgáltatói hálózatokon, elsősorban a külföldi cégeket mint fogyasztókat illetően. Az árversenyben veszélybe kerül az új tulajdonosoknak megígért nyereség (igaz nemcsak ettől): az első lépcsőben elpártolni készülő nagyfogyasztók már most is ezt tervezik (például a Borsodchem). A villamos energia ára reálértékben mindenestre csökkenni fog, a külföldi befektetők egyáltalán nem fogják támogatni a liberalizációt és kormányaik sem fogják túlzottan erőltetni a csatlakozási tárgyalásokon. Erős lesz a motiváció az elodázható környezetvédelmi beruházások

halogatására is, vagy a szolgáltatók egyszerűen megpróbálják majd a versenyszférán kívül eső fogyasztókra átterhelni a költségeiket. Végül is azoknak lesz igaza, akik nem várnak drasztikus áresést: az MVM Rt. képes lesz importból és a Paksi Atomerőműből viszonylag olcsó kínálatot nyújtani, és az állami szabályozással karöltve olyan egyensúlyi helyzetet kialakítani, amely minden fogyasztónak elfogadható. A fent vázolt folyamatot lassítja, hogy a jelenlegi és az idén még kiválasztásra kerülő termelők hosszú távú (15 éves) szerződést kötöttek, illetve kötnek az MVM Rt-vel. Ezeket lejártuk előtt csak közös 25 Várható hatások Liberalizáció megegyezéssel lehet módosítani, felbontásuk szankciókkal jár. A nagy termelők oldaláról csak viszonylag csekély mértékű piacra dobható kapacitás jelentkezik. Hasonló a helyzet az áramszolgáltatók esetében is Ezek a beépített fékek az újonnan pályára

lépőknek kedveznek, akik ily módon kényszerítik ki a hosszú távú kapacitás lekötési szerződések módosítását. 26 Javaslatok a csatlakozási tárgyalásokon képviselendő álláspontra Környezetvédelmi kérdések 6. Javaslatok a csatlakozási tárgyalásokon képviselendő álláspontra A tanulmány ugyan csak a kapcsolt energiatermelést elsősorban érintő szén-dioxid kibocsátásra és villamos energia piac liberalizálásra koncentrált, a j avaslatokat mégis átfogóan adjuk meg azért, mert bizonyos mértékű kölcsönhatás létezik a légszennyező anyagok kibocsátásával. A javaslatokban természetesen a korábban felsorolt szempontok játszanak meghatározó szerepet. 6.1 Környezetvédelmi kérdések 6.11 Nagy erőművek emissziója Új egységek E téren feltétlenül érdemes elfogadni az EU szabályozást. Ez egyrészt hallgatólagosan már megtörtént, másrészt az új beruházásoknál teljesítésük nem jelent számottevő

többletköltséget, mivel piaci technológiákról van szó. Meglévő egységek Célszerű az erőmű tender eredményének függvényében felülvizsgálni a meglévő és megmaradó egységeket. Már most indokoltnak látszik jelezni a szabályozásban meglévő könnyítések igénybevételének szándékát; sőt egyes telephelyeken indokoltnak látszik átmeneti, vagy korlátozott felmentést kérni. A hazai energiapolitika alapján is indokoltnak látszik a hazai szabályozásban az EU normákat meghaladó szigorítások felülvizsgálata, elsősorban a hazai szénvagyon hasznosítását illetően. Mindkét vonatkozásban az elérhető emisszió csökkenést kell szem előtt tartani és nem csak a normatívákat. Szükség esetén a csatlakozási alkunak tárgyát képezhetnék a kért felmentések és derogációk. Az e téren tett engedmények elsősorban úgyis EU-ból érkező befektetőket érintenek 6.12 Kisteljesítményű energetikai emisszió források Javasoljuk az

EU tagországok átlagos normáinak átvételét. Ez olyan hazai szabályozás kidolgozását jelenti, amely olyan szigorításokat tartalmaz, amelyek figyelembe veszik az energiahasznosítás hatásfokát is. A jelenlegi hazai szabályozás a gázmotorok vonatkozásában megfelel az EU gyakorlatnak 27 Javaslatok a csatlakozási tárgyalásokon képviselendő álláspontra Az európai villamos energia piachoz való csatlakozás 6.13 Környezetterhelési díj Mielőbbi bevezetését javasoljuk. Úgy, hogy motiválja a szennyezés csökkentését és a kapcsolt energiatermelés előmozdítását, de csak a feltétlenül szükséges szelekciót végezze el a termelők között. Pillanatnyilag ez a szén-dioxid kibocsátás csökkentésének egyetlen indirekt eszköze. 6.14 Nemzetközi egyezmények Érdemes újabb vállalásokat tennünk. Ebből a szempontból értékes EU tagok lehetünk, mivel a bázisunk magas. Erőműrendszerünk ebből a szempontból kedvező pályán mozog,

csak az új ligniterőmű építése okozhat gondot. A földgáz alapú kapcsolt energia termelés elterjedése képes ezt ellensúlyozni 6.2 Az európai villamos energia piachoz való csatlakozás 6.21 Menetrend A folyamatba mindenképp késéssel kapcsolódunk be, ezért csak a taggá válás után célszerű bevezetni. A piacnyitás tényleges menetrendjét célszerű a gyorsított felzárkózás jegyében kialakítani. Az előkészítést viszont már most meg kell kezdeni. Nem tűnik célszerűnek például a mostani erőmű tender nyerteseivel a korábbi feltételek szerinti hosszú távú kapacitás lekötési szerződést kötni. A magyar gazdaság versenyképességét jelentősen befolyásolják az energia árak, vagyis a legjobb módszernek a verseny látszik. 6.22 Piacnyitás mértéke A hazai fogyasztói méretekhez célszerű illeszteni a lépéseket, azaz kisebb GWh értékekhez kötni a hozzáférést. 6.23 A hozzáférési modell A szabad hozzáférést célszerű

megcélozni, az adminisztratív keretek és garanciák nehézkesen működnek. 6.24 Indoklás Ismét hangsúlyozzuk, hogy tudatosan került környezetvédelmi tanulmányba a téma. Jelenleg a kapcsolt energiatermelés az a technológia, amely termelői oldalról lehetővé teszi a széndioxid kibocsátás csökkentését – egyéb környezetvédelmi előnyein túlmenően. Széleskörű hazai elterjedését a villamos energia piac liberalizálása tudná előmozdítani. 28 Összefoglalás Energiapolitikai feladatok a kapcsolt hő- és villamosenergia termelés területén az EU csatlakozás előkészítése során és megtörténte után Összefoglalás A kapcsolt hő- és villamosenergia termelés ma az egyetlen olyan eljárás, amely a termelés oldaláról képes számottevően csökkenteni a CO 2 kibocsátást. A jelenlegi fejlődési trendek és kondíciók kedvezőek a hazai ipar számára, de a nemzetközi egyezményekben vállalt környezetvédelmi kötelezettségeink

hosszú távon nehezen tarthatóak. Értékelésünk szerint az EU arra törekszik, hogy az EU-irányelvek betartatásával is kikényszerítse a tagországok nemzetközi vállalásait. Magyarországgal szemben minden bizonnyal elvárás lesz, hogy ne rontsa az átlagot. A tanulmány ezért vizsgálta a kapcsolt energiatermelés és az EUcsatlakozás összefüggéseit szélesebb háttérbe ágyazva A kapcsolt energiatermelés révén – azonos output mellett – 30-40 %-kal csökkenthető a CO 2 kibocsátás (és hasonló nagyságrendben az egyéb szennyező kibocsátás). A hazai energiaárak torz szerkezete kedvezőtlenül hat a kapcsolt energiatermelésre, az energetikailag és környezetvédelmileg kevésbé hatékony megoldásokat támogatja. Az EU-csatlakozás amellett, hogy követelményeket támaszt, kedvező változásokkal is jár. A fokozottan számonkért környezetvédelmi elkötelezettség, az energetikai hatékonyság adó jellegű eszközrendszerrel való

elősegítése és a villamosenergia-piac liberalizálása olyan hatásokkal lesz ránk, amelyek egyúttal jelentősen segítik a megoldások megtalálását is. Igen óvatos becslésekkel dolgozó és csak az optimális mértékű kapcsolt energiatermelést megvalósító potenciállal számolva legalább 1 Mt-val csökkenthető az éves CO 2 kibocsátás. Amikorra az EU tagjai leszünk, már a hazaitól lényegesen eltérő villamosenergia-piacon találjuk magunkat. Ez a piac kevésbé lesz monopolisztikus, minden résztvevőnek erős versenyhelyzettel kell számolnia. Ez a versenyhelyzet rendkívüli lehetőséget kínál a kapcsolt energiatermelésnek, legyen az tisztán kereskedelmi célú, vagy helyi igényekre alapozott. Ezért feltételezhetjük, hogy megfelelő környezetvédelmi szabályozás mellett a nyitott piac egyben az általános társadalmi érdekeket is szolgálni fogja. Javaslatainkat úgy fogalmaztuk meg, hogy az EU környezetvédelmi és energiapiaci viszonyaihoz

való illeszkedésünk ne sértse érdekeinket és segítse elő környezetvédelmi kötelezettségeink teljesítését. Javaslataink összefoglalva a következők: 29 Összefoglalás Javaslat Indoklás Nagy erőművek emissziója Új egységek EU szabályozás elfogadása. De facto megtörtént, többletköltséget. nem okoz Meglévő egységek Könnyítések igénybevétele. Hazai energiapolitika, versenyhelyzet. Egyedi felmentések kilátásba helyezése. Szükséges lehet, alkupozíció: feladható. Hazai szabályozás enyhítése. Néhol szükségtelenül szigorú. Kisteljesítményű egységek Átlagos tagországi normák átvétele. Nem jelent egyelőre szigorítást. Környezetterhelési díj Mielőbbi bevezetés. Eszköz vállalásaink teljesítésére. Nemzetközi egyezmények Akár szigorúbb vállalásokat is tehetünk. Csatlakozás piacához az EU Csak taggá válás késleltetéssel. Kedvező hazai helyzet, kedvező fogadtatás.

villamosenergia után, minimális A gazdaság versenyképessége. Előkészületeket már most megkezdeni. Jelenlegi viszonyok konzerválódnak. Azonos százalékos piacnyitás. Kapcsolt termelés jobb pozíciója. Szabad hozzáférési modell. Átláthatóság, fokozottabb verseny. 30