Erotika, Szexológia | Tanulmányok, esszék » A szűzhártya

A szűzhártya A külső húgycsőnyílás alatt a vestibulumban található a hüvelybemenet. A hüvelybemenetben egy körkörös, jelentéktelen, ismeretlen funkciójú hártya található, melyet a görög mitológiában szereplő mennyegzőisten, Hümenaiosz után neveztek el. Valószínűleg kevés olyan egyéb részei vannak a női nemzőszerveknek, melyek oly sok népies hiedelmet és félreértéseket mondhatnának magukénak, mint a szűzhártya. A legtöbb ember nem is tudja, hol van, azt hiszik, valahol a hüvely mélyében, a méhnyak táján helyezkedik el. Általános az a hiedelem, hogy az első koitusznál beszakad bőséges és látható vérzés kíséretében, és minthogy a szüzet ezáltal defloreálják, a szüzesség elvétele különleges és romantikus csengésű nevet kapott. Ha nem jelenik meg vérzés, ez a köztudatban a szüzesség korábbi elvesztésének biztos jele. Ugyanígy azt hiszik, hogy a menstruáció idején szűz nem viselhet vaginális

tampont, illetve ha ezt teszi, a szüzesség elvesztését jelenti. Ez mind teljes ostobaság. Az érintetlen hymen a szüzességnek nem bizonyítéka, a beszakadt szűzhártya sem bizonyítéka a megtörtént közösülésnek, és senki, még az orvos sem tudja megmondani, a hüvely megtekintése által sem, megtörtént-e az első közösülés. Általában pontosan meg lehet mondani egy nőről, hogy szült-e már, de lehetetlen megállapítani, szűz-e vagy sem. Ez annak következménye, hogy a hymen lehet: • • • • vékony, mint a pókháló, vagy vaskos és húsos; bőven erezett, jó vérellátással, vagy viszonylag erezetlen; nagy a változatosság a tekintetben, hogy a hüvelynyílás mekkora területét fedi; néha annyira rugalmas és tágulékony, hogy még szülés után sem reped be, hanem kinyúlik. A szűzhártya ritkán teljesen elzárhatja a hüvelybemenetet. Ezt imperforált (nem lyukas) hymennek nevezik, és általában serdülőkorban derül ki. Az ilyen,

nem átjárható szűzhártyájú leány hónapról hónapra a hüvelybe menstruál, a vér meggyűlik a hüvelyben, ezt nevezzük haematocolposnak (hüvelyi vérgyülem). Ha nem fedezik fel, a menstruációs vér kitöltheti a méhüreget és a petevezetéket is. A hymen bemetszése megoldja a problémát, és nincs további következménye. Másik variáns az osztott szűzhártya. Ha a válaszfal nem túl vaskos és eléggé tágulékony, a közösülést nem gátolja. Ilyen esetben a tampon felhelyezése sem ütközik akadályba, bár az eltávolításnál némely nehézségekkel számolni kell. Szülés után a szűzhártya folyamatos szegélye általában megszűnik, és különálló maradványok formájában látható, kis résekkel. Ezeket hívják carunculae hymenalesnek A szűzhártya az egész élet során megmarad, nincs funkciója, és jobbára csak fejlődéstani maradvány. Pszichológiai, szociológiai és kulturális jelentősége csak azok számára van, akik hisznek

a mitológiában