Egészségügy | Gyermekgyógyászat » Pászthy Bea - A lelki egészség zavarai

A legnagyobb ütemben növekvő gyermekkori morbiditás: A LELKI EGÉSZÉG ZAVARAI LÉLEKSIMOGATÓ Pászthy Bea Semmelweis Egyetem I. Gyermekgyógyászati Klinika • Idősek száma emelkedik • Fiatalkorúak száma csökken • Fertilitási ráta csökken Minőségi mutatók hogyan alakulnak? WHO előrejelzés 2020 • 2000 utáni évtizedben az egészségügy legsúlyosabb problémái pszichiátriai, pszichológiai megbetegedések és következményei lesznek • 2020-ra 50%-al emelkedik a lelki beteg gyermekek száma Egész-ség „ Az egészség nem csupán a betegség hiánya, hanem a testi, szellemi és szociális jól-lét állapota” (WHO, Ottawai Karta, 1986) Bio-pszicho-szociális szemlélet Egészség  Élettani, biológiai  Pszichológiai, mentális  Szociális Rendszer-szemlélet (a gyermek kontextusa) A test nem gyógyítható a lélek nélkül Platon: „Mert az a legnagyobb hiba a betegségek kezelésénél, hogy vannak orvosok csak a

test, és vannak orvosok csak a lélek gyógyítására.” A dualista szemlélet okai – Csak fiziológiailag igazolható okok számítanak tudományosan elfogadottnak – Pszichológiai irányzatok csak lelki tényezőket vesznek figyelembe OKTATÁS-NEVELÉS Komplex,multidiszciplináris megközelítés – A mentális betegségek biológiai, pszichológiai és szociokulturális kóroki tényezők kontextusában értelmezhetők Lelki betegség-szomatikus tünetek és következmények: AN, OB, Depr, Kényszer, ADHD, Suic Testi betegség-lelki tünetek: DM, Neph, Dial, Transzpl, Kardiol, Onkol, Koraszülöttek Kompetens gyermekorvosok= szűrő funkció, korai felismerés és korai intervenció Új morbiditás A gyermekgyógyászati praxisban egyre nagyobb mértékben nő az alábbi kórképek jelentősége: figyelemzavar magatartászavar, hyperaktivitás agresszió, deviáns magatartásformák drog és alkohol abúzus gyermek és serdülőkori hangulatzavar

szorongásos kórképek bántalmazott gyermek szindróma serdülőkori öngyilkosság és erőszakos bűncselekmények elkövetése pszichoszomatikus kórképek (Pediatrics, 5. Nov 2001) Mentális problémákkal küzdő gyermekek száma USA 1976 : 10% 1989 : 18% 2000 : 24% (Wright et al.) Nagy Britannia Magyarország 1997: 11-25% 1993: 23,4% (Rutter et al.) 2004:16-25% (Padget, Cohen) (Vetró és mtsai) A lelki betegségek rizikófaktorai I. alacsony IQ A lelki betegségek rizikófaktorai II. válás A lelki betegségek rizikófaktorai III. „ Nem mindegy, hogy milyen világot hagyunk gyermekeinkre. És nem mindegy, hogy milyen gyermekeket hagyunk a világra” Hagyományos jóléti állam válsága 1. • demográfiai okok • tartós munkanélküliség • társadalmi kirekesztés (roma, idős, leszakadók, pszichiátriai betegek) 2. Társadalmi biztonság három alappillére • az állam • a munkaerőpiac és a • család

kudarca Kedvezőtlen társadalmi folyamatok • Felnőttek világa (individualizmus, munkanélküliség, szegénység, társadalmi leszakadás) • Család válsága • Válások nagy száma (1000/536) • Értékrendválság • Társadalmi bizalom elsilányosulása • Identitás krízis • Virtuális valóság-média • Fogyó társadalom • Gyermekszegénység növekszik 16 é feletti népesség 30,5%-a panaszkodik depressziós tünetekről (Hungarostudy, 2003 Kopp Mária és mtsai ) „Depression: Social and Economic Timebomb” 2003 októberi konferencia WHO, Royal Society of Medicine, IFHF Ma a világon a 15-44-éves korosztályban a depressziós megbetegedések a járulnak hozzá a legnagyobb mértékben a betegségben eltöltött életévek számához (DALY) -WHO, World Bank adata Hungarostudy 2002 A magyar nők 19%-nál fordul elő szorongásos zavar. Egészségkárosító magatartásformák 29%-ban fordultak elő. Gyermekszegénység • Életre

szóló hátrányok • Segélyezési küszöb alatt: 700-900 ezer gyermek • Szegénységi ráta (0-16 év)1992: 18 %, 2005: 32,2 % (jóléti társadalom??) • Leküzdésére erőteljes kormányzati akaratra van szükség A szegénységi ráták változása (TÁRKI) Szegénységi ráták a különböző életkori csoportokban 1991/1992 2002/2003 20 % 15 10 5 0 0-2 3-6 7-14 15-19 20-29 30-39 40-49 50-59 60-69 1991/1992 2002/2003 70 felett • A legnagyobb szegénységi kockázattal a kisgyerekek (0-2 év), a többgyermekes családban (3 és több gyermek), illetve az egyszülős családban élő gyermekek rendelkeznek. • A gyermekek relatív szegénységi rátái meghaladják a népesség más korcsoportjainak szegénységi rátáit. • A gyermekszegénység többdimenziós jelenség: a szegénység együtt jár a gyermekek egészséges pszicho-szociális fejlődésének veszélyeztetettségével. RC7: child and adolescent poverty and well-being in EU UNICEF

2006 UNICEF 2006 „ a gyermekek jóléte nemcsak egy társadalom erkölcsi értékeinek indikátora; a gyermek emberi tőke is, a társadalom jövőjének legfontosabb forrása” (Bradshow 1998) Zavart pszichoszociális és szomatikus fejlődés • Tartósan alacsony jövedelmű családok • Többszörösen hátrányos helyzetű családok • Csökkent mobilitási esélyek • Társadalomban normaszerűnek tekintett tevékenységektől való megfosztottság • Kiegyensúlyozatlan családi és kortárs kapcsolatok • Negatív megküzdési stratégiák Gyermekközpontú társadalompolitika=beruházás a jövőbe • Tudásintenzív gazdaságban emberi tőke különleges jelentőséggel bír • Oktatás szerepe felértékelődik • Egyéni esélyek az egyéni tanulási lehetőségtől és az egyén motiváltságától függenek (társadalmi helyzettől függ) • Gyermekkori leszakadás: a szegénység újratermelése Oktatás-nevelés • Iskola érettségi

vizsgálat- tartós leszakadás a mobilitási esélyeket biztosító iskoláktól • Alacsonyabb társadalmi státuszú gyerekek gyengébb minőségű oktatásban részesülnek • Jelen oktatási rendszer nem személyközpontú, nem fejleszti a készségeket, a csoportmunkában való gondolkodást, problémamegoldást. • Szoros a szülők iskolázottsága és a gyermek teljesítménye közti összefüggés (társadalmi egyenlőtlensége átörökítése) Szövegértés és származás közötti korrelációs együttható Apa iskolai végzettsége Anya iskolai végzettsége Norvégia 0,16 0,14 Írország 0,15 0,15 Görögország 0,22 0,24 Lengyelország 0,26 0,24 Ausztria 0,23 0,24 Franciaország 0,19 0,22 Anglia 0,19 0,20 Magyarország 0,38 0,40 Csehország 0,36 0,31 Portugália 0,22 0,24 A politikusok gyakran mondják, hogy mi, gyerekek vagyunk Európa jövője. De mi most élünk. A gyerekkorunk ma van, nem holnap vagy azután.’

Alberto Giacometti (1901-1966): A kutya Depresszív hangulat (HBSC, 2006) Válaszadók aránya (%)) Fiúk 60,0 40,0 56,1 40,1 24,5 32,1 27,8 20,0 19,4 0,0 0-1 pontszám 2-3 pontszám Gyermekkori Depresszió Kérdőív 4-16 pontszám Lányok Gyakori fáradtság (HBSC, 2006) Hetente többször fáradt ) tanulók aránya (%) Fiúk 60,0 46,7 40,0 37,8 30,8 28,4 37,0 30,9 Lányok 55,3 42,2 20,0 0,0 5. 7. Osztály 9. 11. Drogfogyasztás, családstruktúra és családi jómódúság kevésbé jómódú (CSJS1) jómódú (CSJS 2,3) 100 90 88,7 88,2 80 Jómódúság szerint nincs különbség a cannabisfogyasztásban 70 60 50 40 30 intakt család 20 11,3 11,8 10 90 0 életében legfeljebb 1-2-szer fogyasztott cannabist életében legalább 3-5-ször fogyasztott cannabist nem intakt család 100 89,7 86,2 80 70 60 Szignifikáns különbségek családstruktúra szerint 50 40 30 20 10,3 10 13,8 0 életében legfeljebb

1-2-szer fogyasztott cannabist életében legalább 3-5-ször fogyasztott cannabist A magyar gyermekek egészségi állapota Lelki egészség  Szaporodó mentális problémák: magatartási és figyelemzavarok, a szorongás és depresszió (a tünetek súlyosságától függően 20-30%)  A fiatalok saját egészségük megbecsülésére végzett önminősítő egészségi állapotvizsgálatai szerint,  20-24%-ban: gyakori a rossz hangulat, fejfájás  magas a magukat „boldogtalannak” és az „egészségüket nem jónak” tartók aránya is (21,8%) „Iskoláskorú gyerekek egészségmagatartása” WHO- magyarországi reprezentatív felmérések, OGYEI A magyar gyermekek egészségi állapota Életmód Alkohol: A serdülők alkoholfogyasztásában negatív tendenciák: gyakoribb a korai kezdet, minden korcsoportban nő a többszöri részegség. Az első és második osztályos középiskolások 90,8%-a életében már legalább egyszer fogyasztott

alkoholt. Az előző hónap prevalencia értéke 52,2%, az előző hónapban hat, vagy több alkalommal fogyasztók aránya pedig 18,2%. Szabadidő eltöltés: a fiatalok 1/3-a egyáltalán nem sportol, és folyamatosan nő azoknak a serdülőknek a száma, akik napi 6-8 órát tévéznek, videóznak. „Iskoláskorú gyerekek egészségmagatartása” WHO- magyarországi reprezentatív felmérések, A dohányzás főbb mutatóinak évfolyamonkénti megoszlása (%) Dohányzás mutatói 1. osztály 2. osztály Összes Dohányzott már az életben 70,5 76,4 73,3 Dohányzott az előző hónapban 36,7 44,7 40,4 Napi rendszerességgel dohányzik 24,9 34,0 29,4 Droghasználat A biztosan drogfogyasztási céllal droghasználók aránya országosan 17,3%. A 7,8% azoknak az aránya, akik valamilyen gyógyszert visszaélésszerűen fogyasztottak Első és másodéves középiskolások tiltott szer és gyógyszer fogyasztása: 25,1 % (ESPAD) Droghasználat kezdete

Elekes Zs, Paksi B:A középiskolások drogfogyasztása Budapesten 2003-ban.Helyzetkép és tendenciák Iskoláskorú gyermekek szexuális magatartása Magyarországon (HBSC 2002) Volt már szexuális kapcsolata 9.osztály fiúk: 27,6% lányok: 18,5 % 11.osztály fiúk: 48,7 % lányok: 52,5 % Iskoláskorú gyermekek szexuális magatartása Magyarországon (HBSC 2002) Rizikómagatartás • Védekezési ráta legalacsonyabb • 24,4 % fogyasztott a legutóbbi együttlét alatt alkoholt és/vagy kábítószert (fiúkra jellemzőbb) 9.osztályos fiúk: minden 3 11.osztályban: minden 4 ! Az evés- és testképzavarok kialakulása és a tömegmédia szerepe közti összefüggések Pro-Ana (pro-anorexia) és Pro-Mia (pro-bulimia) site-ok „Ana is not a disease, it’s a lifestyle” „Starving For Perfection” „Thinspriation” „Én egy olyan országban szeretnék élni, ahol jó gyereknek lenni” Gyermekközpontú társadalompolitika=beruházás a jövőbe

Gyógyítás = szeretetátadás Oktatás, nevelés =szeretetátadás „ Én Istenem, legyek vidám, hogy házamat vidítani tudjam. Mosolyogjak, ha bántanak És senkire se haragudjam. Én Istenem, legyek vidám, Ma minden gondot tűzre vessek. Nyújtsam ki kincstelen kezem S szegényen is nagyon szeressek” Áprily Lajos