Alapadatok

Év, oldalszám:2008, 47 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:12

Feltöltve:2023. december 09.

Méret:12 MB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

1. eset Idős nőbeteg bal karjának gyengeségét, fáradékonyságát panaszolja. Milyen vizsgálatot javasolnátok? Ultrahang CT angiográfia MR angiográfia Pulzus tapintás DSA a terápiás beavatkozás lehetőségével Vérnyomásmérés Következő eset UH Igen, ez az elsőként választandó vizsgálat a fizikalis vizsgálatot követöen. Lelet:  Bal artéria vertebralis: retrograd áramlás  Bal a. subclavia és a brachialis: monophasisos görbe  (nyomd meg a space gombot 3x) Egészséges lelet: Mindkét a. vertebralis: antegrade áramlás A. subclavia és a brachialis: triphasicus görbe Vissza az 1. esethez Sajnos ez hibás válasz.    CTA Nincs szükség CTA-ra Ha a duplex UH negatív: subclavian steal syndroma kizárható. Ha a duplex UH pozitív: a helyes választ megtalálod a többi lehetőség között. Vissza az 1. esethez MRA Sajnos ez hibás válasz. Nincs szükség MRA-ra  Ha a duplex UH negatív: subclavian steal syndroma

kizárható.  Ha a duplex UH pozitív: a helyes választ megtalálod a többi lehetőség között.  Vissza az 1. esethez Pulzus tapintás Jól teszed, ha a képalkotás kezdete előtt vagy alatt megtapintod a beteg radiális pulzusát mindkét oldalon. A bal radiális pulzus gyengült. Egészséges tapintási lelet: egyenlő erősségű, rhytmicus Vissza az 1. esethez DSA a terápiás beavatkozás lehetőségével   IGEN, symptomás beteg esetén, pozitív UH után ez a MÁSODIK választandó vizsgálat. A beteg tájékozott beleegyezése szükséges. Bal a. subclavia PTA és stentelés Vissza az 1. esethez    Igen, vérnyomásmérést mindkét karon legalább évente egyszer el kell végezni. Subclavia steal syndromában az érintett oldalon legalább 20 Hgmm-rel alacsonyabb a vérnyomás. Asymptomaticus esetben nincs szükség műtéti/intervenciós terápiára. DE: a betegnek tudnia kell a vérnyomás különbségről, ellenkező esetben a

vérnyomásbeállítás hamis érték alapján történik. Vissza az 1. esethez 2. eset 59 éves, láncdohányos férfi Claudicatio, 70 m-t tud megtenni megállás nélkül Milyen vizsgálatokat javasolnál? Ultrahang CT angiográfia MR angiográfia Pulzus tapintás DSA a terápiás beavatkozás lehetőségével Vérnyomásmérés– ABPI index Következő eset UH Az UH a legtöbb centrumban nem az első választás az alsó végtag artériás kivizsgálása során. Hasznos lehet speciális kérdések megválaszolására (pl.: intervenció után pseudoaneurysma jelenlétének kimutatása) Colour flow image: significans arteria szűkület. Normalis triphasisos görbe az a. femoralis communisban Abnormalis, monophasisos görbe az a. femoralis communisban, „inflow” betegséget jelez. Vissza a 2. esethez CTA IGEN, ez lehet elsőként választott vizsgálat. Vissza a 2. esethez MRA IGEN, ez lehet elsőként választott vizsgálat. Vissza a 2. esethez Pulzus

tapintás Jól teszed, ha a képalkotás kezdete előtt vagy alatt megtapintod a beteg pulzusát (a. dorsalis pedis, a tibialis post.) mindkét oldalon Lelet: normális pulzus a bal oldalon, hiányzó a jobb oldalon (ADP és ATP). Vissza a 2. esethez DSA a terápiás beavatkozás lehetőségével   IGEN, szimptómás betegek esetén a legtöbb centrumban ezt választják. Interventio együlésben is elvégezhető vagy később, multidisciplinaris konzultáció (érsebész, angiologus) után. A beteg tájékozott beleegyezése szükséges. Jobb a. poplitea - PTA A PTA-t követően >500 m-t tudott megtenni a beteg, ABPI 0.8-ra (jobb ADP) illetve 09-re nőtt (jobb ATP) Vissza a 2. esethez Vérnyomásmérés  Boka-kar index (ABPI=ankle brachial pressure index Normalis: 0.9 - 12: lábfekély kockázata alacsony Definitív érbetegség : 0.6 - 09: lábfekély kockázata közepes, és a többi rizikófaktrotól függ. Súlyos érbetegség: < 0.6: lábfekély

kockázata igen magas Lelet: Bal ADP: 1.1 Bal ATP: 1.0 Jobb ADP: 0.5 Jobb ATP: 0.6 Vissza a 2. esethez 3. eset    70 éves beteg, extensív, éles, hirtelen mellkasi fájdalom miatt kerül felvételre. RR: 170/95 Hgmm, P: 76/min, normal EKG Melyik képalkotó módszerrel kezdenéd a kivizsgálást? Ultrahang Tüdő szcintigráfia iv. kontrasztdúsított CT Mellkas rtg Következő eset UH  Rossz választás, az UH csak igen korlátozott esetekben használatos mellkasi képalkotásra ( pl.: pleurális folyadék lecsapolásának vezérlése) Vissza a 3. esethez Tüdő szcintigráfia  Rossz választás, acut esetben ma már nem használatos. Tüdőembólia bizonyítására vagy kizárására a CTA sokkal gyorsabb, megbízhatóbb, és könnyebben elérhető vizsgálat. Vissza a 3. esethez CTA    HELYES VÁLASZ A CTA gyors módszer, alig pár percet vesz igénybe, kizárható vagy bizonyítható a tüdőembólia, aorta dissectio és aorta

aneurysma. FONTOS:   Mellkasi aorta dissecto vagy aneurysma esetén a hasi aortát is meg kell vizsgálni. Az a. mesenterica superior érintettsége esetén a bél ischaemia halálhoz vezet 2-4 napon belül. Ez megelőzhető, ha késedelem nélkül bizonyításra kerül. CTA Mellkasi aorta dissectio mely ráterjed a hasi aortára és érinti a mesenteriális erek valamint az a. renalisok eredését is Vissza a 3. esethez Mellkas rtg felvétel Hibás válasz, ebben az acut esetben nem jutunk többlet információhoz, csupán időveszteség. Vissza a 3. esethez 4. eset 64 éves nőbeteg, átmeneti, 20 percig tartó, jobb alsó és felső végtagi gyengeséget észlel egy hete.  Melyik módszerrel kezdenéd a kivizsgálást? Ultrahang CT angiográfia MR angiográfia Pulzus tapintás DSA a terápiás beavatkozás lehetőségével Vérnyomásmérés Következő eset UH   KITŰNŐ VÁLASZ A carotis duplex UH vizsgálatával mérhető az a. carotis

interna szűkülete a bifurcatio szintjében és az extracranialis szakaszon. Lelet: significans szűkület (>85% átmérő csökkenés) a bal ACI eredésénél. Súlyos ACI stenosis az eredésnél (PSV 704 cm/s, EDV 137 cm/s), ettől craniálisan az ACI normális Vissza a 4. esethez CTA Sajnálom, helytelen válasz. A CTA nem elsőként választandó vizsgálat  Ha a duplex UH >50% stenosist mutat, gyakran kérik második vizsgálatként.  Vissza a 4. esethez MRA Sajnálom, helytelen válasz. Az MRA nem elsőként választandó vizsgálat.  Ha a duplex UH >50% stenosist mutat, gyakran kérik második vizsgálatként.  Vissza a 4. esethez Pulzus tapintás Sajnálom, helytelen válasz.  A pulzus tapintás nem ad értékelhető információt a carotis szűkülettel kapcsolatban. Vissza a 4. esethez DSA a terápiás beavatkozás lehetőségével Helytelen válasz:  DSA sohasem első vizsgálat, tekintettel invazív természetére és a

potenciális szövődményekre (<0.5% diagnosticus beavatkozás során, 1-3% carotis stentelés során), mint a distalis embolisatio és a stroke.  Ha a duplex UH >60% stenosist mutat, CTA vagy MRA kell a megerősítésére. A sebészi vagy intervenciós terápia választása mérlegelést kíván. Sikeres a. carotis stentelés Vissza a 4. esethez Vérnyomásmérés Sajnálom, helytelen válasz.  A vérnyomásmérés nem ad értékelhető információt a carotis szűkülettel kapcsolatban. Vissza a 4. esethez 5. eset 30 éves nőbeteg magas vérnyomással Vese arteriogrammok 1. Melyik választás a leghelyesebb? A B C Abnormalis-csak a jobb oldalon Abnormalis-csak a bal oldalon Abnormalis bilateralisan Következő kérdés  A: Helyes válasz. Gratulálok Vese arteriogram: A bal a. renalis és ágai eltérés nélkül A jobb a. renalison szűkületek és tágulatok váltakoznak, ágyrugóhoz hasonlatossá téve azt. Vissza az 5. eset 1

kérdéséhez   B: Sajnálom, helytelen válasz. A bal a. renalis teljesen normális megjelenésű Vissza az 5. eset 1 kérdéséhez  C: Sajnálom, helytelen válasz. Vissza az 5. eset 1 kérdéséhez 2. Melyik lehetőség felel meg leginkább a kóros struktúrá(k)nak? A A. arcuata B A. renalis C Az összes ábrázolódott artériás ág D Vese parenchyma E Mellékvese Következő kérdés  A: Sajnálom, helytelen válasz. Vissza az 5. eset 2 kérdéséhez  B Helyes válasz. Gratulálok Vissza az 5. eset 2 kérdéséhez  C: Sajnálom, helytelen válasz. Vissza az 5. eset 2 kérdéséhez  D: Sajnálom, helytelen válasz. Vissza az 5. eset 2 kérdéséhez  E: Sajnálom, helytelen válasz. A selectív vese arteriogramon a mellékvese legtöbbször egyáltalán nem ábrázolódik. Vissza az 5. eset 2 kérdéséhez 3. Melyik lehetőség felel meg legjobban a diagnózisnak? A B C D E Polyarteritis nodosa

Hypercholesterolemia Page kidney (subcapsuláris vesehaematoma) Fibromuscularis dysplasia Neurofibromatosis Mára vége, ugrás az utolsó diához A: Sajnálom, helytelen válasz.     A PAN egy multiszisztémás megbetegedés, ami lázzal, izzadással, súlyvesztéssel, súlyos izom és ízületi fájdalmakkal jelentkezhet. A PAN kialakulhat subacutan, hetek, hónapok alatt. Szinte a test bármely részét érintheti, predilekciós helyei: bőr (kiütés, fekély) , vese, perifériás idegek (peripheriás neuropathia-fájdalom, égő érzés, fülcsengés, zsibbadásérzés, kezek, lábfej gyengesége), és gastrointestinalis tractus és sokkal ritkábban a szív, szem, genitáliák. Az a. renalis vasculitise következtében proteinuria, csökkent vesefunkció, és magas vérnyomás alakulhat ki. Néhány beteg dialysisre szorulhat   B: Sajnálom, helytelen válasz. Hypercholesterolemia esetén előbb-utóbb atheroscleroticus placque-ok jelennek meg.

 C: Sajnálom, helytelen válasz. Subcapsularis haematoma (Page kidney) egy 30 éves epilepsiás nőbetegben. Jobb oldali deréktáji fájdalmat panaszolt, RR magas. Az i.v kontrasztdúsított CT-n subcapsularisan folyadékgyülemet (H) találtak, mely ellapította a jobb vesét. Terápia: UH vezérelt percutan drainage.  D Helyes válasz. Gratulálok. Lelet: Renal arteriogram: a bal a. renalis és ágai eltérés nélkül A jobb a renalison szűkületek és tágulatok váltakoznak, ágyrugóhoz hasonlatossá téve azt. Terápia: ballonos angioplastica, már csupán nagyon kis residualis stenosis és irregularitás látható a jobb a. renalison Diagnosis: Fibromuscularis dysplasia Az FMD: A secunder hypertensio egyik oka Leggyakoribb fiatal nők körében-3-5. évtized 65%-ban kétoldali. Számos altípus létezik, melyek radiológiai megjelenése különbözik, attól függően, hogy az érfal mely rétege érintett. A leggyakoribb altípus a median fibroplasia

(65-80%), ez adja az ágyrugó megjelenést. Terápia: ballonos angioplastica. Angioplastica utáni kép: Igaz/Hamis: Az angioplasticával elért kedvező eredmény csupán rövid távú az FMD esetén, az egyéb okból keletkezett a. renalis stenosis kapcsán végzett angioplasticákhoz képest.       E: NF1 (von Recklinghausen kór) AD öröklődésű illetve az esetek 50% ában spontán mutatio eredménye 1:3000 magasvérnyomás az esetek 1% -ában fordul elő-coarctatio aortae, phaechromocytoma vagy a. renalis stenosis (in more than half of the cases the stenoses are located at the ostia) következtében. Az a renalison aneurysmák is kialakulhatnak. Cafe-au-lait foltok a bőrön Neurobibrómák a bőr alatt Köszönjük a figyelmet! A jövő heti viszontlátásra!