Vallás | Keresztény » Szántai Pál - Paradigmaváltás keresztény szemmel

Bibliai füzetek sorozat 8. füzet Szántai Pál Paradigmaváltás keresztény szemmel Bibliai füzetek sorozat 8. füzet Amit tudni kell a paradigmaváltásról A VikiSzótár.hu szerint a paradigmaváltás nem más, mint gondolkodásmód váltás Egy adott szakterületen, tudományban, vagy akár egy csoportban, akár az egész társadalomban az egy időben és adott korszakban általánosan elfogadott elveken, megoldási módszereken való változtatás, amely hatékonyabb, jobb, az új kihívásoknak megfelelőbb, eredményesebb megoldásokhoz vezet. Ez a folyamat átlépi a korábban kijelölt határokat, új megközelítési és szemléleti módot vezet be. A Wikipédia szerint a paradigma jelentősége abban áll, hogy az ember néha krízisbe, konfliktusba kerül meglévő véleménye, beállítottsága, hiedelmei, gondolatai, ismeretei stb. ellentmondásossága miatt, amelyet sokszor ezek átfogó (paradigmaméretű) megváltoztatásával tud csak feloldani. A

társadalmi méretű paradigmaváltásra ezzel szemben akkor szokott sor kerülni, ha a lakosság nagy részében áll fenn hasonló konfliktus, és csupán a hozzáállás megváltoztatásával – amely viszonylag kevés pszichikai energia ráfordítását igényli – jelentős alkotó energiákat lehet az elérendő közösségi célokra felszabadítani. A szó maga neutrális (semleges), tényt közlő, állapotot leíró. Nem negatív Nem pozitív A paradigma és a paradigmaváltás fogalmát Thomas Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete (Structure of Scientific Revolutions) c. műve tette ismertté az 1960-as években Kuhn szerint a paradigma egy adott időszakban az adott tudomány művelői között kialakult és intézményesült közmegegyezés arról, hogy mi az adott tudomány tárgya, feladata, hol húzódnak a tudományosan érvényes ill. érvénytelen kérdésfeltevések közötti határok, ill mely feltételek mellett lehet valamely álláspontot egyáltalán

tudományon belülinek elfogadni. Kuhn megfigyelése szerint ez a mindennapi kutatási gyakorlatot irányító tudásrend a fejlődés egy bizonyos pontján válságba juthat. Nem egyszerűen az anomáliák száma okozza ezt, hiszen a tudományos gyakorlatnak természetes része az anomália: tények, amelyeket – még – nem tudunk megmagyarázni. A normál tudományos időszakban azonban a tudósok bíznak abban, hogy előbb vagy utóbb minden előkerülő anomáliát meg tudnak majd magyarázni a paradigma keretein belül. Válság akkor jön létre, amikor ez a paradigmába vetett bizalom meginog – például azért, mert olyan "tényt" kell megmagyarázni, ami a korábbi paradigmában esetleg nem is számított ténynek. Hogy új paradigma van a láthatáron, azt nem könnyű felismerni – hiszen az a normál tudomány álláspontjáról nézve gyakran látszik sarlatánságnak. Ez többnyire egy-egy szokatlanul, de koherensen gondolkodó nagy egyéniség

fellépésével jár, aki maga rendszerint tisztában van azzal, hogy az általa felismert valamely részösszefüggés csak a tudományterület teljes újra rendezésével kerülhet a helyére. Ilyenkor a tudósok körében heves harcok támadnak, lázas keresés indul meg: ilyen időkben kerülnek elő a tudományterület alapjaira vonatkozó – egyébként mindig is jelen lévő – filozófiai problémák. Válság idején azonban a tudósok számára is fontossá válnak e kérdések. Minden új paradigma gyors ütemben képes a legtehetségesebbek – gyakran a fiatal tehetségek – maga mellé állítására – hiszen új fényt képes vetni olyan jelenségekre is, amelyek az előző tudásrendben szerkezeti okokból nem kaptak kellő figyelmet. A paradigmaváltás akkor következik be, amikor a tudósok többsége elfogadja az új paradigmát a további tudományos tevékenység alapjaként – vagyis, ha az új tudásrend képes intézményesülni, létrehozza saját

tudományos intézeteit, tanszékeit, lapjait ill. átveszi a korábbiak feletti ellenőrzést. Fontos, hogy Kuhn a paradigma fogalmával inkább a tudás és a tudomány egy szociológiai elméletét teremtette meg. 2022. június 29 2 Bibliai füzetek sorozat 8. füzet A paradigmaváltás Kuhn szerint az érett tudományok – és itt elsősorban a természettudományokra gondolt – szokásos fejlődési mintája. Nem következik ebből, hogy minden tudományban vannak ehhez hasonló forradalmak. Ő maga is nyitott kérdésnek tartotta, hogy miként érvényesül mindez a társadalomtudományok területén. Ugyanakkor számos más terület tudósai és történészei is úgy érezték, hogy Kuhn elmélete valamiképpen rájuk is vonatkozik. Elkezdtek a társadalomtudományok, sőt, a matematika történetében is kutatni a kuhni értelemben vett forradalmak, azaz paradigmaváltások iránt. A paradigmaváltás koncepciója azonban számos új, izgalmas filozófiai problémát

is felvet. Kuhn így ír könyve Bevezetésében: „Mindegyik tudományos forradalom elkerülhetetlenné tette, hogy a közösség elvesse a hagyományos tudományos elméletet egy vele összeegyeztethetetlen másik kedvéért, következésképpen mindegyik megváltoztatta a tudományos vizsgálódás számára hozzáférhető tények körét és azokat a kritériumokat, amelyek alapján a szakma eldönti, hogy mi tekinthető értelmes problémának és mi jogos problémamegoldásnak. Mindegyik úgy átalakította a tudományos képzelőerőt, hogy azt kell mondanunk: maga a tudományos munka színterét képező világ alakult át.” Korunk legfontosabb paradigmaváltásai Úgy érzem jelen írásom csak abban az esetben lesz érthető, ha legelőször tisztázom a paradigmaváltás paradigmáját. Ez abból a körülményből indul ki, hogy világunkban hihetetlenül felgyorsult a tudományos fejlődés. A tudomány fejlődését sok esetben a véletlenszerűség jellemzi. Kevés

olyan tudományos eredmény született, ahol a kutatási cél teljesüléseként megjelent az eredeti céllal adekvát kutatási eredmény. A mai korunkban azonban már egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy a kutatási célnak megfelelő kutatási eredmény születik. Mintegy azt is mondhatnánk, hogy a kutatók egyre kevésbé tapogatóznak a sötétben. A kutatásokat egyre inkább képesek összehangolni Az is jól látható, hogy az emberiség egyre nagyobb tőkét és munkaerőt köt le kutatási területeken. Mindezek azt is eredményezik, hogy felgyorsul a paradigmaváltás folyamata. Ebből következően a legfontosabb paradigmaváltás, hogy adott paradigmák egyre rövidebb ideig lesznek érvényben. Úgy érzem, társadalmi szintű paradigmaváltás robbanásához érkeztünk el. Ez ugyanis az emberiség teljes gondolkodási rendszerét az alapjaiban rázza meg. Megváltoztatja az emberek gondolkodását saját tudományukról, a keresztény vallásról, és e kettő

közötti viszonyról kialakított nézeteit. Jelen írásomban évezredes gondolkodásmódváltás szükségszerűségére hívom fel a figyelmet. Az emberi tudományok fejlődése ugyanis mára érte el azt a szintet, hogy kezdi megérteni saját tudományos eszközeivel, fogalmi rendszerével, gondolkodásmódjával a keresztény tanításokat. Ezek a tanítások ugyanis nem szólnak másról, mint tulajdon képen arról, hogy hogyan lehet az ember boldog. Boldog családjában, közösségében, társadalmában és hitében Ezen egységes szerkezetű élettudomány megértéséhez az emberi tudományok közül több tudománynak is el kellett érnie a jelenlegi fejlettségi szintjét, így különösen a szociológiának, pszichológiának, közgazdaságtudománynak, jogtudománynak, biológiának filozófiának. Ezek a tudományok ugyanis mind kardinális szerepet játszanak abban, hogy az ember eljusson a boldogsághoz. Ugyanakkor ezek a tudományok eredményeikkel jelenleg csak

kis részben szolgálják az ember boldogság iránti elkötelezettségét. Önállóan nem is képes rá egyik sem Jelenleg az emberi tudás a vagyonosodást, a társadalmi növekedést, fejlődést szolgálja. 2022. június 29 3 Bibliai füzetek sorozat 8. füzet Egyedül a keresztény tanítás az, amely olyan tudományos tanítás, amely képes az embert eljuttatni a földi életben a boldogság állapotába, amennyiben az ember a tanítások szerint rendezi életét. A fentiek alapján a második paradigmaváltás, hogy a tudományok célja nem elsősorban a fejlődés, növekedés kell, hogy legyen, hanem az emberi boldogság elérése, és minden egyéb cél ennek rendeződik alá. Ebből következően a keresztény tanítások szerepe a tudományok között meghatározó. Meghatározó, mivel az egyetlen tudomány, mely maradéktalanul biztosítani képes az ember boldogságát. Ebből következően a többi tudomány számára iránytűként szolgál Megmutatja azok

helyes fejlődési irányát. A fenti megközelítés alapján a keresztény tanításokat úgy is nevezhetnénk, mint a tudományok tudománya, de nevezhetnénk akár a tudományok királynőjének is. A következő paradigmaváltás, hogy a keresztény tanítások az emberi tudományok fölött állnak. Az emberiség történelmében már nem egyszer megfogalmazódott a katolikus egyházban, hogy a hit a tudományok fölött áll. A mostani helyzet ettől több szempontból eltér Egyrészt fenti állításomat nem a hitre alapoztam, hanem arra, hogy több előző írásomban is bemutattam a mai tudományok eszköztárának igénybevételével a keresztény tanítások érthetőségét, igazságát. A keresztény tanításokat azért alapozta Isten a hitre, mert akkor még az emberi tudás nem tartott ott, hogy a tanításokat ésszel felfogja, megértse. A következő paradigmaváltás értelmében ma már a keresztény tanítások egyre növekvő része válik érthetővé az

emberi tudomány jelenlegi és jövőbeni eszközeinek segítségével. Hát kérem, lassan felnő az emberiség az isteni tanításokhoz. Azért ne reménykedjünk A tanítások jó része a legnagyobb erőfeszítéseink ellenére sem lesz érthető a közeljövőben. A hit szerepe tehát – ha a jelenleginél kisebb mértében is – fennmarad. Egyébként is a tanítások jelentős számban tartalmaznak olyan részeket, melyek nem a földi világgal foglalkoznak. Ezek mindig a hit világába fognak tartozni. Ilyen például az Istenbe vetett hit is Hívők számára kétségtelenül bizonyított tény, hogy az Istenben való hit megkönnyíti a boldogság elérését. Ha már itt tartunk, nézzük meg a keresztény tanítások szerkezetét. A tanítások egy része az emberi tudományok segítségével előbb utóbb érthetővé válik. A keresztény tanítások másik része csak a hit által befogadható. A következő paradigmaváltás állítása szerint a keresztény

tanítások emberi tudományok segítségével érthetővé váló területei önmagukban is jelentős minőségi változást eredményezhetnek az emberek életében. Azonban az is biztos, hogy csak a hit az, melynek alapján az emberi boldogság a földön elérhető maximum értéken kiteljesedhet. A következő paradigmaváltás arról szól, hogy a keresztény tanítások közül azok, melyek csak a hit által befogadható tanítások, közülük is számos tanítás tapasztalati úton belátható. A bizonyítást azonban nem lehet laboratóriumi körülmények között lefolytatni. A hit pozitív következményei ugyanis csak azoknak jelenik meg, akik hisznek Istenben, és egyre jobban elmélyülnek tanításaiban, azokat követik életükben. A pozitív következmények közül csak egyet említenék. Aki életvitelszerűen – botlásai ellenére is – Isten tanításai szerint próbálja egész életét élni, annak sorsára nem olyan formában vonatkozik a nagy számok

törvénye, mint azokra, akik nem hisznek. A nagy számok törvénye szerint, ha véletlen kiválasztással húzunk számokat egy és száz közül, akkor, ha elég sok számot húzunk ki, a kihúzott számok között 50%-ban lesz páros és 50%-ban lesz páratlan szám. Ez az életben azt jelenti, hogy ugyan olyan 2022. június 29 4 Bibliai füzetek sorozat 8. füzet mértékben történnek velünk kedvezőtlen, mint kedvező dolgok. Akik hisznek, és Isten tanításai szerint is élnek, azok esetében is bekövetkeznek kedvezőtlen események. Még az is lehet, hogy ezek mértéke a nagy számok törvénye szerinti. Tehát mégis csak vonatkozik rájuk is, azonban a kedvezőtlen események negatív következményei, valahogy minden esetben jóra fordulnak. A saját életemet végig nézve, amióta teljesen megtértem, és Isten tanításai szerint próbálom élni életemet, azóta a rossz dolgok előbb utóbb mindig jóra fordultak. Ilyen véletlenek pedig nincsenek csak

akkor, ha Isten beleavatkozik a történésekbe. Isten tehát megvédi azokat, akik benne hisznek. Ez a hívek számára köztudott volt eddig is, mivel megtapasztalhatták Ez csak a hitetlenek számára jelenthet újat. Kérdezhetné valaki, hogy Isten miért nem védi meg híveit attól, hogy rossz történjen velük? Mert az ember gyarló. Ha mindig csak jó történik vele, elfeledné, hogy ezt Istennek köszönheti, előbb-utóbb azt hinné, hogy ez az ő életének természetes velejárója. De hát, ha mindig úgy kell élnünk, ahogy az Isten parancsolja, akkor hol marad az emberi szabadság? Hát igen. Isten az embert szabadnak teremtette Szabadon választhatja a jót, de akár a rosszat is. A következő paradigmaváltás szerint az emberi szabadság tehát a választás szabadsága Az ember döntése, hogy melyik útra lép, melyik úton jár. Ha rossz úton jár, eltávolodik Istentől és vállalja az önálló lét összes következményeit. Mert ezen az úton Isten nem

fogja segíteni, csak ha vissza akar térni hozzá, amit persze bármikor megtehet. Miért válasszák az emberek mégis a rossz utat és dobják félre Isten segítségét? Hát ez hosszú történet, de elmondható röviden is. Isten már a teremtés előtt tisztában volt azzal, hogy az ember nem Őt, hanem a tudást fogja választani. Ennek ellenére az embert úgy teremtette meg, hogy az Nélküle, a paradicsomi körülmények hiányában is életképes maradjon. Az embert tehát már a teremtéskor ösztönökkel, képességekkel látta el, főleg azért, hogy a kezdeti mostoha körülmények között is fenn tudjon maradni, szaporodjon, fejlődjön, hogy benépesítse a földet. Férfit és nőt egyenlően, de nem egyformán látta el ezekkel a képességekkel, ösztönökkel. A férfinak erőt adott, hogy képes legyen megküzdeni a természet mostoha körülményeivel. Hogy a nőt is megvédje a mostoha természettől, a férfiba erős szexuális vágyat plántált, melyet

maradéktalanul csak a nő tud kielégíteni. Ugyanakkor a nőbe olyan hormonokat ültetett, melyek felkeltik a nő érdeklődését adott férfi iránt, azzal szemben vágyat ébresztenek és kötődést alakítanak ki. Így már férfi és nő egymásra talál Azonban ahol ketten vannak, kell egy vezető közülük. Az ezzel adekvát képességeket a férfinak adta meg A férfinak hatalmi vágyat is adott, amivel kialakította a férfiak társadalmát. A férfinak a nő fölött pedig szintén hatalmat adott. Az embereknek életük védelmében pedig életösztönt adott Az ösztönök olyan erősek, hogy képesek az emberek az ösztöneikből fakadó vágyaik miatt túlzásokba esni. Ez odáig fajulhat, hogy kielégítetlen vágyaik bűnre csábítanak. Ezeknek a csábításoknak pedig sokszor enged az ember és bűnbe esik. Mivel az ösztönöket az Isten plántálta belénk, ezért pontosan ismeri fenti hatásmechanizmust. A következő paradigmaváltás szerint Isten pontosan

jól tudja, hogy ösztöneinek kielégítése fogja az embert a bűnbe vinni. Az ember azért ragaszkodik bűneihez, mert vágyai kielégítése jó érzésekkel tölti el. Ezért Isten tanításai jórészt a fenti ösztönök megzabolázásáról szólnak. Ugyanis, ha nem szabunk korlátot ösztöneinknek, egymásnak bánatot és szomorúságot okoznánk és ezzel megakadályoznánk egymást az igazi boldogság elérésében már itt a földön. 2022. június 29 5 Bibliai füzetek sorozat 8. füzet Ezen fenti sorokból ugyanakkor további fontos paradigmaváltás is következik. Freudnak igaza volt. A következő paradigmaváltás állítása, hogy az ember továbbra is egy ösztönlény, mint aminek teremtetett, akit ösztönei vezérelnek. Ami ezt elfedi, az csak egy tudományos, kulturális máz, ami rögtön lehullik rólunk adott pillanatban. Ezen ösztönállapotból csak egyetlen módon tudunk kikeveredni. A pszichológia szerint az ember alapvető személyiségi

jegyei gyerekkorában kialakul. Ezt követően alapvetően már nem változunk. Én azért ehhez fűznék pár megjegyzést Tapasztalatom szerint, ha valakit igazán nagy trauma ér, képes a helyzethez adekvát módon változni. Ugyanakkor van olyan pozitív változási folyamat is, ami nem jár traumával. Ez a változási folyamat az, amikor a keresztény ember Isten útját járja. A hitnek ugyanis megszámlálhatatlan szintje van Az ember – keresztény élete alatt – egyre jobban elmélyül a hitében, egyre jobban azonosul Isten tanításaival. Vagyis folyamatosan változik a tanítások szerint Ez a változás egy életre szól Egy élet kell hozzá, hogy Isten tanításait feldolgozzuk, magunkévá tegyük. Ezen folyamat során egyre inkább megtanuljuk ösztöneinket kezelni, együtt élni velük. Mert nehogy valaki azt higgye, hogy a felebaráti szeretet kulturális fejlettségi kérdés. Kialakulhat ugyan, hogy másokban jobb benyomást tudjunk kelteni, de adott

pillanatban rögtön lehullik rólunk az álca. A családtagok szeretete sem magától értetődő érzés. Az emberek a családtagjaikat használják, kihasználják ösztöneik szerint. A következő paradigmaváltás azt mondja ki, hogy az ember ösztönein csak a keresztény hit segítségével tud felülemelkedni. Utószó Ugyan nem érzem, hogy ez a téma ennyivel ki lenne tárgyalva. Azonban mégis abba hagyom írásomat ezen a szinten, mivel a leírtakat kereknek, egybefüggőnek érzem, másrészt túl sok időre lenne szükség ezen téma mélyebb kifejtéséhez. Még nem mélyültem el a témában annyira. És egyébként is kétszer ad, aki gyorsan ad Minél hamarabb közkincsé kell tenni ezen felismeréseket, hogy mások is elgondolkodhassanak rajta. 2022. június 29 6