Jogi ismeretek | Polgári jog » Kurila Levente Péter - A házasság és az élettársi kapcsolati formák jogkövetkezményei

3.Tétel: A házasság és az élettársi kapcsolati formák jogkövetkezményei: A házasság személyi joghatásai: • Polgári Törvénykönyvön belül a családi jog könyvben helyezkedik el a házaságra vonatkozó szabályozás. • Eszerint a házasság személyi joghatásai – amelyek főként erkölcsi tartalmúak – közé tartozik a hűség, az együttműködés és a kölcsönös támogatás kötelezettsége, a házasélet és a család ügyeiben való döntés, továbbá a névviselés. • Vagyoni jogkövetkezmény a közös háztartás fenntartása, a kölcsönös tartási kötelezettség, azaz a házastársi tartás, a vagyoni viszonyok megváltozása, illetve a lakáshasználat. A személyi joghatások: 1. Együttműködési és támogatási kötelezettség • a házastársak hűséggel tartoznak egymásnak; kötelesek közös céljaik érdekében együttműködni és egymást támogatni. • a támogatási kötelezettség törvényben meghatározott esetben a

házasság felbontását követően is fennáll. • Az egymás támogatásának kötelezettsége már nem csupán személyes, hanem vagyoni kötelezettséget is feltételez, hiszen a másik házastárs gondozása, ápolása nem csak személyileg követel helytállást, hanem anyagilag is. 2. Közös és önálló döntési jog • a házastársak a házasélet és a család ügyeiben közösen, a személyüket érintő ügyekben önállóan, de a család érdekére figyelemmel döntenek. Döntéseik során figyelembe kell venniük gyermekük és egymás érdekeit is • a házastársak egyenjogúak, azaz egyiknek sincs hatalma a másik személye és vagyona felett. Ebből kiindulva döntéseikben is tekintettel kell lenniük egymás, valamint a család – ezzel együtt a gyermek – érdekeire is. 3. A lakóhely megválasztása • a házastársak a lakóhelyüket egymással egyetértésében választják meg. Ezt azonban tág értelemben kell figyelembe venni, vagyis a lakóhelyen

kívül a tartózkodási hely is beletartozik. • mindkét házastársnak egyenlő joga van ahhoz, hogy a család közös lakóhelyét kiválassza, vagy a másik házastársétól különálló lakóhelyet válasszon. 4. Névviselés a házasságban • a feleség a házasságkötés után, választása szerint viselheti a születési nevét vagy a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét, amely utóbbinak akkor van jelentősége, ha a házasságot megelőzően már élt házasságban, ugyanis ilyenkor megtarthatja korábbi házassággal szerzett nevét. Házassági vagyonjog:  a házassági vagyonjogi kérdések rendezésére elsődleges eszközként a házassági vagyonjogi szerződést tekintjük  Házassági életközösségen alapszik, aminek feltételei o Felek közös háztartásban élnek (nem baj, ha objektív okok miatt ebben megszakítás van) o Érzelmi közösség fennállása a felek között o Gazdasági közösség (közös gazdasági célok vezérlik

őket) o Együvé tartozás, illetve ennek a szándéka harmadik személyek előtt is nyilvánvaló  Házassági vagyonjogi szerződés o Megköthető a házasságkötést megelőzően, de a házasság fennállása alatt is o Részleges házassági vagyonjogi szerződés is köthető o Felmondás: a szerződés megkötésére visszamenőleges hatállyal szűnik meg a szerződés úgy, mintha azt meg sem kötötték volna o Megszüntetés:  csak a később keletkező jogviszonyok tekintetében szűnik meg a házassági vagyonjogi szerződés érvényessége  Közös vagyonba tartoznak o Mindaz a vagyon, amit a házassági életközösség fennállása alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek. o A külön vagyon házassági életközösség alatt keletkező haszna is (levonva belőle a kezelés és fenntartás költségeit; pl. állatszaporulat, termés stb) o Feltalálót, újítót, szerzőt és más szellemi alkotást létrehozó személyt a házassági

életközösség alatt megillető esedékes díj (Az alkotás maga viszont a szerzőt illeti, pl. a házasság megszűnése után viszi magával, az akkori díjakból a volt házastárs már nem részesül) o Különvagyonhoz tartozó, mindennapos életvitelt szolgáló, valamint a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lépő tárgy 15 évi házassági együttlét után közös vagyonná válik  Nem válik közös vagyonba tartozóvá az eredeti különvagyonba tartozó tárgy (csak az annak helyébe lépő)  Csak berendezési és felszerelési tárgyak, tehát pl. személyautó helyett vásárolt másik autó, vagy ingatlan automatikusan nem válik közös tulajdonná o Amit a házastárs a közös vagyonban ad a megtérítés szándéka nélkül (ingatlant csak írásbeli szerződéssel lehet közös vagyonba utalni)  Különvagyon - Csjt. 28 § (1) o Házasságkötéskor megvolt vagyontárgy o Házasság fennállása alatt öröklés jogcímén

szerzett, vagy ajándékba kapott vagyontárgy  Jelentősége lehet, hogy a vagyontárgyat kifejezetten az egyik házastárs kapta-e, vagy az ajándékozó szándéka az volt, hogy a közös életvitelt szolgálja  Nászajándék, menyasszonytáncból befolyó összeg o Személyes használatra szolgáló szokásos mértékű, illetőleg mennyiségű vagyontárgy o Különvagyon értékén szerzett vagyontárgy  Ha nem olyan, amire vonatkoznak a közös vagyont keletkeztető szabályok Házasságkötés jogkövetkezményei: • Névviselés • Tartási kötelezettség (házastársak mindenki mást megelőzően, volt ht is) • Házasság fennállása alatt közös vagyon keletkezik • Öröklés • Apasági vélelmet keletkeztet Élettársi kapcsolatban ilyen jogok nem keletkeznek Élettársi kapcsolat jogkövetkezményei: 