Informatika | Számítógép-architektúrák » BMF-NIK Géczy László - Perifériák, multimédia eszközök

FÉRIÁK (kézirat) Rögzített kivitelt szolgáltató berendezések Bevezetô Az illendõség és a célszerûség azt kivánja, hogy magamat és az általam képviselt témát, tárgyat bemutassam és rövid áttekintést adjak a várható tárgyalás módról. Perifériák 1. A tárgy címe: 2. Az ismeret-halmazok, így az elõadási témák is lehetnek rendezetlenek és rendezettek. A rendezett ismeret-halmaz az ember áttekintésétjavítja Teremászetesen, célszerûnek tatott rendezett ismeret közlésre törekszik minden elõadó, minden könyv szerzõje. Azonban koronként és személyenként a csoportosítás módja eltérõ lehet, ez így van a perifériák vonatkozásában is. A számítástechnikai eszközök fejlõdése és az alkalmazási szemlélet változása, mint korszak meghatározók az eszközök csoportosításának alapvetõ tényezõi, éppen ezért el kell fogadnunk más korábbi, vagy más szándékú szerzõk szempontjait, és meg kell értenünk

szándékaikat. 3. Világosan kell látnunk, hogy a számítógép és környezete - a számítógépes rendszer azonban mindenkor volt. ESZKÖZ - SZERSZÁM A szerszám termelési eszköz, amelyet értékek elõállítására használnak. A drága szerszámot, eszközt vizsgálják: kihasználtság, szolgáltatási, kiszolgálási, hasznos üzemidõ szempontjából. A szerszámot kezelõ, használó ember vonatkozásában ilyenkor az emberi tényezõ az optomális kiszlogálásban és a kihasználtság fokozásában nyilvánul meg. 1 1 Szeretném egy kis szakmai anekdótával megvilágítani a gondolat dialektikáját: Még a személyi számítógépek megszületése és nagy mértékûelterjedése elôtt az egyik számítóközpontban mûszaki fejlesztésre adódott lehetôség. Mérlegelték a fejlesztésre megérett területeket és úgy találták, hogy az adatelôkészítés szorul elmaradottsága miatt leginkább eszköz cserére. A meglévô berendezések fôként

finomechanikai szerkezetek meglahetôsen elhasználtak voltak, zajszintjük is jelentôs. A termelési és emberi tényezôk egybeesni látszottak Megvásárolták a korszerû, kis zajú kártyalyukasztókat. Minden új szerszám, vagy berendezés beállításakor szükséges egy betanulási, megszokási idôszak, amikor is a kezelôk teljesítmény bérezését felfüggesztik. Ez nem jelenti a teljes szabadságot - hiszen, mint ebben az esetben egy hónap után visszaáll a szokásos termelési rend. A dolgozók igyekeznek minnél hamarabb elérni a megszokott szintet, sôt ha lehet jobb szerszámmal azt túl is szárnyalni. A vezetôk feladata: figyelni a teljesítményt, hogy szükség esetén beavatkozhassanak A teljesítmények folyamatos értékelése során hamarosan kiderült, hogy nem következett be a várt hatás berendezések cseréje után. A teljesítmény nagyon lassan nôttek A vezetôk személyesen figyelni kezdték a lyukkártya lyukasztó hölgyek munkáját. A

teljesítmény elmaradását megfigyeléseik alapján a következô képpen magyarázták: 2010-10-02 18 Géczy László FÉRIÁK (kézirat) Rögzített kivitelt szolgáltató berendezések Természetesen ez nincs ellentmondásban az emberi tényezô figyelembe vételének szükségességével, amelyet csak az adott mûszaki szinvonalon és ergonómiai ismeretekkel oldhatók meg. A kihasználhatóság másik oldala - egyen szilárdságúnak kell lennie a rendszernek. 4. A rendszer felosztásának alapjául a következôk is szolgálhatnak: Gépi szempontú input (beviteli eszközök) output (kiviteli eszközök) Adathordozó szerinti papir mágneses optikai Ember-gép kapcsolat szerint interaktív nem iteraktív 5. Ha a számítógépes rendszer SZERSZÁM - ESZKÖZ, akkor célja nem lehet más, mint az ember kiszolgálása, az emberi tevékenység támogatása. A személyi számítógépek korszakában ez a dekalrálás elég nyilvánvalónak tünik, de nem szabad

megfeletkeznünk arról, hogy ez csak az adott kor szemléletében lehet az. Az anekdóta korában sokkal fontosabb volt a termelés elsôdlegessége, de még ekkeor sem feledkeztek meg az eredményesség miatt az emberi tényezôrôl. Tehát mégegyszer a CÉL a számítógépes rendszer az emberhez alkalmazkodóan szolgálja a feladat elvégzését - mivel hölgyekrôl van szó, és korábbi tapasztalataikból jól tudták, hogy az adat elôkészítési munka közben, ezek a gyakorlott dolgozók, megbeszélik minden ügyes bajos dolgukat és ennek ellenére teljesítményük, hiba arányuk megfelelô; az új berendezések beállítása óta ugyanazon hölgyek minden energiájukat hasznosítva dolgoznak, munka közben nincsen trécselés, nincs teljesítmény; a régi elavult berendezések zajosak voltak, de feltehetôen a zaj frelvencia tartománya, idôbeli lefolyása kedvezôen befolyásolta a mozdulat befejezését jelentô visszacsatolás érzékelését - egyszerûbbe ritmust

adott, mint meneteléskor a pergô dob, tánczenében a ritmus hangszerek; az új berendezések csendesek, a visszacsatolás lehetôsége ugyan biztosítot, de a tapasztaltak alapján valószínûsíthetô, hogy a hölgyek pszihéjét ez nem mozgósította; Ezekután, kisérletképpen a felállított elméletük igazolására, részben visszaállították a régi kártyalyukasztókat. A visszaállítás mindenki számára megnyugtató eredményt hozott. Konklúzió: az értékelés helyes volt, tehát nem feltétlenül a zaj szintje a káros a dolgozók egészségére, elôforgulhat , hogya a csendes berendezések is okozhatnak infarktust, ha nem illeszkednek az emberi érzékelés rendszeréhez. Az emberi tényezô igen sok rétû lehet 2010-10-02 19 Géczy László FÉRIÁK (kézirat) Rögzített kivitelt szolgáltató berendezések Ezen gondolat alapján a feladat szerinti felosztás: Számítógépes rendszer elektronikus feldolgozó logikai rendszer perifériák

feldolgozó logikai rendszert kiszolgáló közvetlen ember kapcsolatú (külvilággal érintkezô) Az elektronikus feldolgozó logikai rendszert kiszolgáló perifériák, eszközök, mivel komplex rendszerben az emberi tevékenységet szolgálják, természetesen közvetve - egyéb rendszer elemekkel együtt ember kapcsolatúak. komplex rendszer elemei elektronikus feldolgozó logikai rendszer kiszolgáló, mûködtetô szoftver feldolgozó logikai rendszert kiszolgáló perifériák szolgáltatási misôség mûködési idô Célszerû ilyenkor egy program betöltésére gondolni, amikor is a várakozás a háttér tároló sebességének a függvénye. Példaként gondoljuk me, milyen idô arányok adódnak kompakt kazettás, hajlékony lemezes és winchwster alkalmazások között. Nem lényegtelen kérdés, hogy a rendszer szoftverhez kapcsolódó kiszolgáló szoftver (szoftverek) milyen segítséget nyújtanak a kezelésben, mennyire gyorsítják a felhasználó

munkáját és mennyi helyet foglalnak el az operatív tárban stb. 2010-10-02 20 Géczy László FÉRIÁK (kézirat) Rögzített kivitelt szolgáltató berendezések Feldolgozó logikai rendszert kiszolgáló perifériák (logikai funkció, mûködés szerint) adatbeviteli eszközök adatrögzítôk háttértárak Ezekkel kapcsolatban hangsúlyozni kell, hogy a feladatokat a lehetô legkülönbözôbb tipusú eszközökkel lehet és kell megoldani az alkalmazás körülményeinek megfelelôen. Szélsôséges példát említve - nagy ipari kürnyezetben CNC gépen a mágneses adathordozónak, az adatoknak a károsodása valószínûsíthatô, az adatokban bekövetkezett változás a termék elôállításában jelentôs veszteséget okozhat (hajó gyártásban lemez kiszabása), ennek elkerülésére még most is célszerübbnek tartják a papír alapú adathordozókat. Meg kell jegyezni, hogy az ilyen tipusú tárolt információk általábannem érik el a kB értéket.

közvetlen ember kapcsolatú perifériák (logikai funkció, mûködés szerint) információ beviteli eszközök emberi megnyilvánulásokkal közvetlen összefüggô - akusztikus - optikai - scanner - OCR közvetlen ember-gép kapcsolatú eszközök, rendszerek összetett emberi tevékenységhez kapcsolódó - billentyûzet - rajz digitalizáló - egér - fényceruza információ kiviteli eszközök rögzítés nélkül mûködô berendezések vizuális információk akusztikus szöveges rögzítô berendezések (vizuális információk) raszteres vektoros szöveges és vonalas, vonalas, képi információ tonusos - rajzolók képi információ - nyomtatók A felszotás középsô ágában lévô meghatározást úgy kell tekintenünk, mintha az a két szomszédos csoportot - információ beviteli összetett emberi tevékenységhez kapcsolódót, valamint az információ kiviteli rögzítés nélkül mûködôt - fogná össze egy új lehetôséggé. 2010-10-02 21 Géczy

László FÉRIÁK (kézirat) Rögzített kivitelt szolgáltató berendezések Néhány valóságos példa: közvetlen ember-gép kapcsolatú eszközök, rendszerek információ beviteli eszközök információ kiviteli eszközök - terminálok, personal computerek (megjelenítôk, billentyûzetek) - CAD berendezések (megjelenítôk, rajz digitalizálók; megjelenítôk, egerek, stb) Ezek a berendezések eszköz csoportok együttese, így alapeszközeiket külön-külön és az egymásra hatásokat az alapok megismerése után szintézis szerûen kell vizsgálni. Magyarázatot kell adnom: - az emberi tevékenységgel közvetlen összefüggô fogalomra: Mely megnyilvánulások tekinthetôk közvetlen emberi tevékenységnek? Nem kell tulzott filozofiai mélységekbe merülni, hiszen elég a gondolat közlésére utalni. A gondolat közlés legegyeszerûbb formája a beszéd (akusztikus megnyilvánulás), a másik az írás (vizuális megnyilvánulás). Miért nem ezeken,

természetesnek látszó utakon került kapcsolatba a számítógéppel az ember? A számítógép alkalmazásának kezdeteitôl fogva gond volt a géppel való együttmûködéssel. Az elsô idôben a berendezés értéke, meglepô mûszaki lehetôségei és kihasználtságának fokozása miatt a magasan képzett kezelô személyzet a lehetô legprimitívebb megoldásokat is elfogadta. A szám`tógép alkalmazás válásával, a személyzet szakmai szinvonalának az átlagoshoz való közeledésével, a számítógép termelési eszközzé válásával a gondok szaporodtak. Kisérletek voltak a billentyûzetek, adatelôkészítôk - lyukszalagos, lyukkártyás, mágnesszalagos adatelôkészítôk - küszöbölésére. Az elsô berendezések optikai jelolvasók voltak Az elektronikai technológia fejlôdésével az elméletileg és módszerében megoldott akusztikai terület is elôtérbe került. Ezek a berendezések jelenlegi fejlettség mellett sem olcsók, az alkalmazásukhoz

szükséges szoftverek költségesek és elég terjedelmesek. Mondhatjuk, hogy még fejlôdésben vannak - összetett emberi tevékenységhez kapcsolódó fogalomra: Hogyan kell érteni az összetett emberi tevékenységet? Ehhez feltétlen közvetítô eszközre van szükség, amely helyettesíti a tollat, ceruzát és a képi megjelenítés számítógép, periféria közbeiktatásával történik. Bizonyos esetekben )rajz digitalizáló, egér, fényceruza) bonyolítja a dolgot, hogy a gépi rendszerrel együtt, a tevékenység közben a gondolat közlésen túl összetett logikai, matematikai döntéseket is kell hozni. 2010-10-02 22 Géczy László FÉRIÁK (kézirat) Rögzített kivitelt szolgáltató berendezések 6. El kell fogadnunk azt az adott helyzetet, hogy a különbözô feladatok megoldhatóak esetenként azonos eszközzel (felddolgozó logikai rendszert kiszolgáló perifériák setében adatbeviteli eszköz, adatrögzítô, háttértár egyaránt lehet

mágneszalagos berendezés), vagy más feladat csoportban a megoldásra több különbüzô fajta eszköz (közvetlen ember kapcsolatú perifériák, információ kiviteli csoportban a rögzítô berendezések lehetnek irógépek, sornyomtatók, rajzolók) is rendelkezésre áll. Ezt a dialektikus állapotot kellemesnek kell tekintenünk, hiszen a széles választék sokkal változatosabb, alkalmazáshoz illeszkedôbb rendszer kialakítást tesz lehetôvé. 7. A logikai funkció, mûködés szerinti csoportosítás mrgmutatja számunkra, hogy az eszközök milyen módon kötôdhetnek a feladathoz és az emberi tevékenységhez, de egyáltalában nem segíti az eszközök fizikai mûködéshez kötött tárgyalását. A továbbiakban az eszközök fizikai mûködési alapelvét célszerû követni, mert ez adja az egyszerübb, összefogottabb tárgyalási lehetôséget. - Péladként említem: A leütéses (impact) nyomtatók elsô közelítésben fizikai mûködésük fontos

tényezôje, az hogy valamilyen tömeg impulzusa váltja ki a festéknek a festék-szalagról/kendôrôl a papír alapú adathordozóra való felkerülését. Ez különbözteti meg ezen eszköz-féleségeket a leütés nélküli nyomtatók csoportjától, ahol a felületen más elvek (pl: tinta freccsentés) felhasználásával képzôdik a felület fedettsége a tinta felhasználásával. Az emberi tényezô ezen bemutatási módszer mellett sem sikkad el, mert folyamatosan felhívom a figyelmet az adott eszköz logikai funkció, mûködés szerinti tulajdonságaira. A fizikai mûködés szerinti csoportosítás szempontját szemelôtt tartva bemutatom, azokat a területeket, amelyek a félév órakeretei között elfogadható mértékben és terjedelemben tárgyalhatóak. 7.1 A feldolgozó logikai rendszert kiszolgáló perifériák egy közös jellemzô alatt, mint nagy tömegû adatok tárolásának eszközei, ismertethetôek. Nagy tömegû adatok tárolásának eszközei

(háttértárolók) mozgó mágneses rétegen törtémô tárolás közvetlen elérésû (lemez) 7.2 2010-10-02 soros elérésû (szalag) mozgó optikai rétegen törtémô tárolás közvetlen elérésû (lemez) soros elérésû (szalag) Az információ bevitelieszközök közül 23 Géczy László FÉRIÁK (kézirat) Rögzített kivitelt szolgáltató berendezések - az összetett emberi tevékenységhez kapcsolódó csoportosításból látható a felsorolás. Ezeken a területeken az eszköz mûködését közvetlenül az ember szempontjából a fizikai alapelv jelnetôsen nem befolyásolja és csak felsorolásszerûen tárgyalhatóak. 7.3 Az információ beviteli eszközök közül - az emberi tevékenységgel közvetlen összeföggô, optikai alapelven mûködô eszközök az adathordozóhoz kötöttek és így kapcsolhatók össze. A legjellemzôbb adathordozó a papír A papír adathordozóval kapcsolatban nemcsak a beviteli, hanem a kiviteli eszközök is igen

röviden említésre kerülnek, hogy a történetiség szempontjából teljes legyen ez a terület. Az adathordozó minôsítése, valamint az adathordozó továbbítása közös jellemzôjük. 2010-10-02 24 Géczy László FÉRIÁK (kézirat) Rögzített kivitelt szolgáltató berendezések Optikai alapelven mûködô papír alapú adathordozókat használó beviteli/kiviteli eszközök lyukszalagos olvasó lyukasztó lyukkártyás olvasó OCR - jel/karakter olvasók scanner-ek lyukasztó vonal (bar) kód olvasók jelölés olvasók karakter olvasók 7.4 Az információ kiviteli eszközök közül - a rögzítés nélkül mûködô berendezések csoportjában a vizuális információkat adók, több féle alapelvi értelmezéssel tovább csoortosíthatók Pl: - vektoros vagy raszteres - frissitéses vagy frissítés nélküli eszközök. Vizuális információkat szolgáltató eszközök (Megjelenítôk) fizikai alapelv és mûszaki megoldás szerint

Katódsugárcsöves (Cathode Ray Tube) Folyadék kristályos (Liquid Crystal Display) LED diódás lumineszcens (Light Emitting Diode) plazma 7.5 Az információ kiviteli eszközök közül - a rögzítô berendezések, más megfogalmazásban rögzített outputot szolgáltató berendezések esetében a feladat, mûködés szerinti csoportosítás nagyon közel áll a készülék fizikai, mûszaki mûködési alapjaihoz. 2010-10-02 25 Géczy László FÉRIÁK (kézirat) Rögzített kivitelt szolgáltató berendezések Rögzített outputot szolgáltató berendezések nyomtatók leütéses 2010-10-02 leütés nélküli rajzolók sík mikrofilmes berendezések dob 26 Géczy László FÉRIÁK (kézirat) Rögzített kivitelt szolgáltató berendezések Rögzített kivitelt (outputot) szolgáltató berendezések A közvetlen ember-gép, az ember-számítástechnikai rendszer (eszköz) közötti kapscsolatban a közvetlen ember kapcsolatú bevitelen kivül az

eredmények kihozatalának nagy jelentôsége van, hiszen a gépekben más emberszbású folyamatok nincsenek. A kihozatalban (outputban) a rögzítésnek, kitüntett a szerepe, mivel az eredmények az ember számára, ismételten, áttekinthetôen, gép függetlenül is rendelkezésre állanak és felhasználhatóak. Felhasználási példák: - egyrészt a pénzügyi, kereskedelmi, nyilvántartási bizonylatok; - másrészt a mûszaki tervezés, és ipari termelés számára készítendô dokumentációk. A bizonylatokat, a készítés helyétôl több száz, esetenként több ezer km távolságban is kell fogadni (szállító levél, számla, stb.), illetve fel kell tudni használni. Nem ellenpontként kivánom említeni, de sajnálatos az a helyzet, hogy a számítógépes adattárolás (mágneses, optikai) módszerei még nem bizonyították eléggé a hosszú idejû tartosságukat (anyag szerkezet öregedése) úgy, mint a papír alapú adattárolás (több száz éves

könyvtárak, levéltárak anyagai). Az informatikusok, számítástechnikusok ezen kijelntésemen bizonyosan felháborodnak, de ôk maguk is tudják, hogy a gyártó cégek az általuk gyártott mágneses és optikai adathordozókra nem, vagy csak nagyon ritkán specifikálnak hossúidejû tárolást garantáló adatokat. Kijelentésem védelmében egy egészen más területrôl analóg példát mutatok be. Társasházat építettünk az építkezést egy idôsebb szakember, úgynevezett pallér irányította. A falak felhúzása közben szóba került, hogy milyen ablakokat akarunk beépíteni Minden féle megoldás szóba került, a mûanyag keretes is. Véleményét a mûanyag szerkezetû ablak kerettel kapcsolatban így fogalmazta meg - még nem látta senki sem azt ötven év múlva. Ezt talán úgy lehetne értelmezni, hogy az optomális mértékû konzervatizmus ilyen tipusú feladatok megoldásákor észszerûnek tünik. Jelenleg, és a valószinû távlotakban is, a papír

alapú eljárásnak társadalmi jelentôsége megmarad az irattárazás (számítástechnikában sem idegen kifejezéssel - archuválás) szempontjából. Az ember központú vizsgálat nem maradhat el, mert a bevezetôben hangsúlyozott szemléletbeli fejlôdés tartalmi kérdés. Eleinte a drága berendezés optimális kihasználhatósága befolytásolta az ergonómia alkalmazását (termelési ergonomia). Késôbb a személyi használatú eszközök (napjainkban is) az emberi (szellemi) tevékenységi körök legszélesebb rétegeiben alkalmazásra kerül, és az ergonomia szükségessége alkalmazói oldalról jeletkezik. A vizuális, képi információ nem marad meg a képernyônél, mert annak leképzése a rögzítô berendezésekben történik meg, tehát a képernyô fontos elôkészítôje a rögzítésnek. 2010-10-02 27 Géczy László FÉRIÁK (kézirat) Rögzített kivitelt szolgáltató berendezések A vizuális, képi információ milyensége döntô, és mint

esztétikai élmény - a két szélsôséget - az eredmény szempontjából tekintve lehet a megyerô - a siker, - a taszító - a bukás. A rögzítô berendezések fejlôdése folyamatos volt, de nem mindig volt a fejlôdés következménye a megjelenítési minôség (nyomdai minôség) javulása, és így nem kerülhetett elôtérbe a nyomdai anyagok készítésének fontossága. A nyomdai elôkép és a nyomdászat fejlôdésének eredménye, mûvészeti, kulturális, nem utolsó sorban hagyomány értéke jelentôs, és a vizuális információk elôállításának fontos alapja. A következôkben áttekintést és rövid összefoglalót adok a nyomdászat alapjairól és a nyomdászatban használt betûkrôl, összevetve a számítástechnikában alkalmazottakkal. A közvetlen ember kapcsolatú perifériák információ kiviteli tipusai közül a vizuális információkat rögzítôk (másként a rögzített outputot szolgáltató berendezések) raszteres, ill. vektoros

megoldásúak lehetnek a két különbözô megoldás sajátosságainak megfelelôen - természetesen átfedéssel, de két különbözô területen alkalmazhatók. A számítástechniában a kezdeti idôkben az írógép írásmódszere volt a minta: - az írószerkezet a már kialakult betû formákat tartalmazta, amelyek egy- és folytonos vonalból álltak; - a betû papíron egyetlen leütés hatására jött létre; - a betû képe állandó és változtathatalan volt egy írószerkezetnél. A növekvô teljesítményû számítástechnikával szemben egyre nagyobb igény volt az ember-gép kapcsolat minél szinvonalasabb biztosítására: - a nyomtató szerkezetben a nagy batû után elôször a kis betûk alkalmazása következett; - majd olyan írószerkezetek, amelyek a karakterkészlettel együtt viszonylag egyszerûen cserélhetôk (pl. lánc és öv nyomtatók); - még késôbb a betû felületét elemi részenként elôállító mátrix nyomtató. A mátrix nyomtató, a

karaktert pontokbó állítja elô. A pontok számának növekedésével a megljelenített karakter egyre inkább közelíti a folytonos vonalú tervezett nyomdai megfelelôjét. A karakter folytonos vonalú képébôl mechanikai, vagy más technikai megoldású átvivô rendszeren a papír felületén jön létre a nyomtatott kép. A betû képe a nyomdászat hasonlóan áll elô A számítástechnikai berendezéseknél az ábra, a képfeleület pontokra bontásával technikájában közeledik a nyomdászat alkalmazott alaplevekhez. A szöveg- ill. képközlés a nyomdászatban formájában kidolgozott és jelentôs hagyományokra alapozódik, ezért célszerû a legfontosabb nyomdászati tudnivalókkal röviden megismerkedni. 2010-10-02 28 Géczy László FÉRIÁK (kézirat) Rögzített kivitelt szolgáltató berendezések Nyomtatók hagyományos csoportosítási lehetôségei rögzítési technika adat mennyisége adatátvitel rögzítési mód blokkos (párhuzamos)

byte soros rögzítés idôbeli viszonya karakterenként laponként leütéses soronként leütés nélküli közvetlen ember-gép kapcsolat (irógép jellegû) egyszerû archiválás nyomdai jellegû termelés karakterenként soronként laponként Leütéses nyomtatók írógépszerû (byte soros) irókaros hengeres 2010-10-02 sornyomtatók (blokk átvitelû) mátrix margareta tárcsás gömbfejes mátrix karakter hengeres szalag, öv lánc, heveder 29 Géczy László FÉRIÁK (kézirat) Rögzített kivitelt szolgáltató berendezések Leütés nélküli (Non-impact) nyomtatási eljárások hôtechnikai hôérzékeny papirral tintacseppes eljárás elektrográfiás transzfer módszer elektrosztatikus folyamatos (continuous-jet, bubble-jet) kilöveléses (drop on demand) piezo optikai ionréteg halmazállapot váltós (phase-changed) thermodinamikus Lapnyomtató technológiák (elektrográfiás eljárások) laser LED (Light Emitting Diode) LCS

(Liquid Crystal Shutters) ion-réteg (ion-deposition) Mindhárom eljárásnál egy sornyi elem végzi a rögzítést és így kevesebb a mozgó alkatrész, mint a laser-ben, a megbízhatóság relatíven nagyobb, viszont a beépített elemek száma határozza meg a felbontást. 2010-10-02 30 Géczy László FÉRIÁK 1. (kézirat) Rögzített kivitelt szolgáltató berendezések Kódolás, hibajavítás 1.1 Kódolás 1.11 Az információ (a jel) és a kódolás Az emberek egymás közötti viszonylatában, valamint az emberek által saját használatukra, céljaikra előállított berendezésekben az egységek között a kapcsolatok fenntartására jelkapcsolatok jönnek létre és hosszabb-rövidebb ideig állanak fenn, majd megszűnnek. A jelkapcsolatban van jelforrás amely az üzenő és a jelérzékelő (vevő, fogadó) - az értesített Általánosságban az üzenet tartalma tetszőleges lehet, ellenben a tartalmat az adott környezet korlátozhatja és kereteit

megszabhatja a jelkapcsolatban lévők között 2. A kapcsolatot a következõképpen is ábrázolhatjuk: Jelforrás Jelérzékelő üzenet Ezt a teljesen általános részleteket nem tartalmazó képet az ember-ember, valamint villamos, elektronikus, ember-gép, gép-ember kapcsolatokban tovább kell részletezni. eredeti közlemény kódolt közlemény vett közlemény dekódolt közlemény Jelérzékelő Jelforrás Jelkapcsolat 2 Például: Nézzük a könnyebb szemléltetés érdekében azt a régi emberi, de jellemzõ gazdasági kapcsolatot, amely a gazda és a számadó juhász között fennállott. Itt a gazdasági tevékenység a meghatározó környezet. Elsõdlegesen a jelkapcsolat a juh állományra vonatkozik. Mint az alkalmazott pásztor nevében is meg van, számot ad, darabra megmondja mennyien vannak a gondjára bízott juhok. 2010-10-02 31 Géczy László FÉRIÁK (kézirat) Rögzített kivitelt szolgáltató berendezések A legközelebb álló

példát - az emberi kapcsolatokat - vizsgálva, láthatjuk, hogy az legalább két alapvetõen fontos rendszerre épül, az egyik a beszéd, a másik az írás. A beszédben az információ hordozó a hang, tehát a jelkapcsolat hangokkal jön létre Az írásban az információ hordozó a betû és a jelkapcsolat betûk által valósul meg. Az eredeti közlemény az emberi agyban, mint gondolat áll elõ és az ember átalakító képességén keresztül vagy hangokként, vagy leírt szövegként jelentkezik (kódolt közlemény) a jelkapcsolatban. A jelkapcsolat végállomásán a hallott, vagy olvasott jelekbõl (vett közlemény) elõ kerekedik csaknem az eredeti gondolat (dekódolt közlemény). Általában vizsgálva: a jelforrás jelei lehetnek diszkrétek, vagy folytonosak. A gyakorlatban elõforduló információ források mindig véges sebességû jeleket bocsátanak ki. Diszkrét jelforrások esetében (emberi kapcsolat) ez azt jelenti, hogy a szolgáltatott jelek száma

véges és idõbeni egymás utánja (gyakorisága) egy meghatározott értéket nem halad meg. A szempontunkból lényeges diszkrét jelforrások által kibocsájtott véges számú különbözõ jel közül a különbözõ jeleket különbözõ, az azonos jeleket pedig azonos szimbólumokkal jelöljük (hangok, betûk, számok, írásjelek) és ezt a jelteret egy szimbólum készlettel (abc betûi) helyettesítjük. 2010-10-02 32 Géczy László FÉRIÁK (kézirat) Rögzített kivitelt szolgáltató berendezések 1.12 A kódolás alapfogalmai A kód fogalma: A kód, az információk kifejezésére, közlésére, megjelenítésére szolgáló rendszer. A kód az információt hordozó szimbólumokat, a szimbólumokból felépített szavakat, valamint a szimbólumok és szavak összekapcsolásának szabályait tartalmazza. A kódhoz az információn keresztül jutunk. Vizsgáljuk meg az információ, jelforrás sajátosságait, hogy a kódról többet és általánosabbat

tudjunk meg. Az információ-forrás, vagy jelforrás általános esetben az egyes szimbólumokat nem azonos valószínûséggel szolgáltatja. A szimbólum készlethez hozzá rendelhetõ egy diszkrét (nem folytonos) valószínûségi kép, amely a szimbólum készlettel együtt jellemzõje az információ forrásának. Az emberi kapcsolatok példát követve a beszélt nyelv hangjai, a hangértéknek megfelelõ betûk (szimbólumok) elõfordulási gyakorisága tapasztalatból is belátható, hogy jelentõsen eltér. A rögzített betûkészletbõl dolgozó nyomdászok, grafikusok ezt tapasztalatot hasznosították, amikor a különbözõ betûkbõl különbözõ készleteket biztosítottak a szövegek kiszedéséhez. A m a g y a r A B C k is b e t ű in e k h a s z n á la t i v a ló s z ín ű s é g e a b e s z é lt n y e lv b e n A z a lf a s e t b e tű k é s z le t a v a ló s z ín ű s é g i- k é p a la p ja ö s s z e s b e tű 1 1 7 5 á tla g 3 4 , 5 6 s zó r á s 2

3 ,4 2 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 e t a s l r n i á z é k o m g d y v betűk ó b ö c j ő p f h u ú ü ű x w q Például az információ forrás n db szimbóluma legyen a következõ: 2010-10-02 33 Géczy László FÉRIÁK (kézirat) Rögzített kivitelt szolgáltató berendezések x 1 , x 2 , x 3 , ., x i , x n Az n darab szimbólum elõfordulásának valószínûsége pedig rendre P(x 1 ) = p 1 ; P(x 2 ) = p 2 ; . ; P(x i ) = p i ; ; P(x n ) = p n ez a valószínûségi kép akkor teljes, ha a. egyik szimbólum valószínűsége sem 0, tehát pi ≠ 0 (i = 1, 2, . , n) b. egyik szimbólum valószínűsége sem 100 %-os, tehát pi ≠ 1 (i = 1, 2, . , n) 2010-10-02 34 Géczy László FÉRIÁK (kézirat) Rögzített kivitelt szolgáltató berendezések c. biztos eseménynek tekintjük azt az információ szerzést, amely alatt csak az adott szimbólumkészlet kerül közvetítésre, tehát n ∑ pi =1 i =1 A

diszkrét információ forrásból szerzett információ mennyiségét információ tartalomnak vagy hírtartalomnak nevezzük. Az információ forrást jól jellemzi a szimbólumok átlagos információ tartalma. Az következõ egyenlet kifejezi egy szimbólum egyedi információ tartalmát I( x i ) = loga 1 pi Az egyedi információ tartalom kiterjesztése a n H( X ) = − ∑ p i ⋅ loga p i i =1 a jeltér átlagos információ tartalma, entrópiája. A kifejezésekben a logaritmus alapszáma az információ tartalom mérõszámát jelenti és adott esetben ez a mérõszám például: a = 2 estén H(X) bit/jel-ként, a =10 esetén H(X) Hartley/jel-ként értelmezendõ. Az adatátvitelben és a számítástechnikában a kialakult információs egységek és azok elemi megjelenítésére célszerûségi okokból a bit 3 vált általánosan alkalmazottá, ezért a továbbiakban a = 2, bit/jel mérõszámmal fogunk dolgozni. Az információ forrásának az átlagos információ

tartalmából származtatható további jellemzõi is vannak, ezek pedig az információ tömörsége és redundanciája. Bizonyítható, hogy a jelforrás átlagos hírtartalma akkor a maximális, ha szimbólumkészlete azonos valószínûségû Az információ tömörségét a következõ arány fejezi ki: µ= H( X ) ≤1 H( X )max Ha a szimbólumkészlet nem azonos valószínûségû, akkor a µ <1. Az információ redundanciája: R= H( X )max − H( X ) = 1− µ H( X )max Hogy lehet értelmezni a redundanciát? Elõfordul-e a beszélt nyelvekben is? A beszélt nyelv is redundáns. Tapasztaljuk minden nap, hogy egy gondolatot számtalan képen lehet megfogalmazni, és még több képen lehet érteni Ez természetesen távolabb van attól a kiinduló ponttól ahonnan szemléltük a jelforrást, de minden esetre jellemzi a redundanciát általában. A kódolás elméletének áttekintõ vizsgálatára, − egyrészt azért van szükségünk, mert a jelkapcsolatok általában

nem zavar mentesek és szeretnénk biztonságosabb, minnél kisebb zavarokkal jelkapcsolatokat fenntartani 4. 3 binary digit, bináris számjegy 2010-10-02 35 Géczy László FÉRIÁK (kézirat) Rögzített kivitelt szolgáltató berendezések − másrészt Csak azt lehet mondani, hogy az üzenet szimbólumai (szimbólumkészlete) nem azonos valószínűségűek, akkor az információ tartalma redundáns (lásd Az ABC betűire vonatkozó valószínűségi ábrát). A redundancia, pedig az analógiák alapján látható, hogy bizonyos fokú hiba javításra alkalmas. Ezzel a néhány alapvető fogalommal megismertük az információt és az információ forrást (jelforrást) jellemző mennyiségeket. A továbbiakbana kód fogalmában szereplő további fogalmakat kell meghatározni. Szimbólumkészlet: Azoknak a szimbólumoknak az összessége, amelyek az információ szerkesztéséhez szükségesek. A tizes számrendszer szimbólumainak száma tíz. Bármilye tizes

számrendszerbeli szám ezekkel leírható Az emberek egymásközötti kapcsolatában az információ szimbólumai a beszédhangok illetve a betûk, számok és az írásjelek. A kódszó: A szimbólumkészletből alkotott sorozat, amelynek szerkesztéséhez meg kell adni a szimbólumok összekapcsolásának szabályait, valamint az egyes szavak megkülönböztetésénak szabályait. A kódszó vagy szó, az emberi kapcsolatokban használt beszélt nyelvben az információ átvitelelt, feldolgozást végző berendezésekben használt szó fogalmát is magába foglalja. A kódszó-készlet: Az egy rendszeren belül használt kódszavak készlete. Ez feltételezi azt, hogy előfordulhat olyan kódszó-készlet, amely esetében vannak megengedett és tiltott kódzsavak. Ha tovább visszük az emberi kapcsolat példáját, akkor a magyar nyelv szavai számunkra mindenkor értelmesek, megengedettek az idegen nyelvek szavai érthetelnek azaz tiltottak. A szóhosszúság: A kódszóban

lévő szimbólumok száma. Vannak rendszerek, amelyek rögzített (fix) szóhosszúsággal, vannak olyanok, melyek változó szóhosszúsággal dolgoznak. Az emberi kapcsolatokban használt szavak hossza változó, az egy betűs szavaktól (latin) az irdatlanhosszúságú összetett szavakig (német). A számítógép szavai a leginkább állandó szóhosszúságuak, vagy néhány jellemző méretre korlátozódnak. Az eddigiek alapján példaként vizsgáljuk meg a numerikus és az alfanumerikus információk közismert kódjait. Mivel a számítógépek és számítógépes rendszerek túlnyomó töbsége két állapotú elemkeből van felépítve, ezért igen elterjedtek a két szimbólumot (0,1) használó bináris alapú kódok. A bináris kód szimbólumai egyenlő valószínűséggel fordulnak elő, ezért a bináris kód maximális hírtartalma: H max = 2 1 1 ∑ 2 ⋅ log2 2 + 2 ⋅ log2 2 = log2 2 = 1bit / szimbólum i =1 4 A jelenlegi mûszaki szinvonalon már csak

ritkán tapasztalható, hogy nagy távolságú telefon beszélgetések esetén a párbeszédet folytatók ismétlésre kérik beszálgetõ társukat. A felkérés leginkább abból származik, hogy a vonalak zajosak, torzítanak és a kimondott szóban az egyes hangok nem érthetõk tisztán. Félreértés mentes információ csere (beszélgetés) csak akkor jöhet létre, ha mechanikus ismétléssel, esetleg megfelelõ szinonimával helyettesítve, kiegészítve megy végbe. 2010-10-02 36 Géczy László FÉRIÁK (kézirat) Rögzített kivitelt szolgáltató berendezések Az adatrendszereinkben alkalmazott számrendszer a tizes. A tizes számrendszerben tíz szimbólum van és ezek gyakorlatilag azonos valószínûséggel fordulnak elõ, tehát H max = 10 ⋅ log10 10 1 1 ⋅ log2 10 = = = 3,32 bit / szimbólum 10 log10 2 0,301 Az eddigi két példa alapján az információk szóhosszúsága bináris információra 1 bit decimális információra 4 bit, ha binárisan

akarjuk kifejezni. Azaz a bináris szám leírására elégséges egy, a tizesére 4 bináris szimbólum szükséges. Ezen értelmezési kiindulás alapján a bináris kódoláson azt értjük, hogy a különböző információs rendszerk szimbólumai bináris szimbólumokkal vannak meghatározva. A 4 biten megvalósított tizes számok ábrázolásának tömörsége és redundanciája a következő: H max = log2 16 = 4bit / szimbólum H = 3,32 3,32 H µ= = = 0,83 4 H max − H 4 − 3,32 H = = 0,17 R = max 4 H max azaz a redundancia 17%-os. A számítógépek számára illetve az ember számára elõálló információban nemcsak számok, hanem betûk és jelek is szerepelnek. Például a különbözõ közepes (assembly) szintû és magsszintû programnyelvekben. A betûk, jelek és számok leírására különbözõ bináris kódok vannak, amelyek nemzetközöleg is elfogadottak és alkalmazottak. Az alfanumerikus kódok közül példaként az EBCDIC 8 bites kódot vizsgáljuk

meg, amely 23 vezérlőjel 27 irásjel 26 kisbetű 26 bagybetű 10 számjel szimbólumot foglal magába. Az összes szimbólumok száma 112 Ha feltételezzük, hogy a szimbólumok előfordulási valószinűsége egyenlő 5, akkor az átlagos információ tartalom 2 + log10 112 , 0,301 H( X ) = 6,82 bit / szimbólum H( X ) = log2 112 = 5 A betûkre az ábrában látható, hogy ez a valóságban nem igaz. Azonban a gondolat kisérlet által a lehetséges szélsõértéket kiszámíthatjuk 2010-10-02 37 Géczy László FÉRIÁK (kézirat) Rögzített kivitelt szolgáltató berendezések Az eredményből következik, hogy az alfanumerikus szimbólumok bináris leírására a szükséges bitek száma 7, tehát a 8 bites EBCDIC kód redundáns. Ebben az esetben H(X) max = 8 R= H max − H 8 − 6,82 = = 0,146 H max 8 A kiszámított redundancia mértéke, ha hibajavításra nem kivánjuk használni, akkor feleslegesen nagy. Amit nyivánvalóan látunk az, hogy a kód

leírására 7 bit is elégséges. A következő számítást végezzük el és ezzel ellenőrizhetjük állításunkat (H(X) max = 8, H(X)= 7) R= 8− 7 1 = ⇒ 12,5% 8 8 Az alfanumerkus kódok esetében a 8 bites, azaz 1 Byte-os bináris (karakter) ábrázolás esetén hibajelző bitkén szokás a 8. bitet használni Az alkalmazott hibajelzés a paritás. 1.13 A kódszó A numerikus és alfanumerikus kódolás szóhosszát, információ tartalmát, redundanciáját meismerve vizsgáljuk meg a kódszó szerkesztésének lehetőségeit. 1.131Numerikus kódolás A numerikus kódolásnak kevesebb a szimbóluma és egyszerûbb a szerkezete. A numerikus kódok alpvetõen két csoporrtra binthatók: − súlyozott − nem súlyozott. Mielőtt ezen kódok értelmezési algoritmusára néhány pédát mutatnék be a következő foglamakkal célszerű megismerkedni. A tetrád a decimális és a hexa decimális számok bináris kódolásához szükséges bináris helyiértékek., amelyeket a

4 , a 3 , a 2 , a 1 indexelt betükkel szokás jelölni Az a betű szibólum értéke 0, illetve 1 lehet. A d vagy h decimális, hexadecimális számjegy értékét az alábbi algoritmusokkla számíthatjuk ki: − a decimális alapú (PL.:BCD binárisan kódolt decimális, vagy hexadecimális) kódból, ahol a helyiértékek súlya rendre 8 - 4 - 2 - 1 d = 8 ⋅ a4 + 4 ⋅ a3 + 2 ⋅ a2 + 1⋅ a1 − az Aiken kódból (decimális önkomplementáló kód), ahol a súly 4 - 2 - 2 - 1 d = 4 ⋅ a4 + 2 ⋅ a3 + 2 ⋅ a2 + 1⋅ a1 − a három többletes kód előfeszített súlyozott kód d = 8 ⋅ a4 + 4 ⋅ a3 + 2 ⋅ a2 + 1⋅ a1 − 3 − a Gray kód nem súlyozott kód a bináris számból a következő algoritmus szerin állítható elő, ahol a b 4 , b 3 , b 2 , b 1 a bináris kombinációnak megfelelő tetrádok:jelölése: Bináris Gray a4 = b 4 a3 = b 4 ⊕ b 3 2010-10-02 Gray Bináris b 4 = a4 b 3 = a4 ⊕ a3 38 Géczy László FÉRIÁK (kézirat) Rögzített

kivitelt szolgáltató berendezések a2 = b 3 ⊕ b 2 a1 = b 2 ⊕ b1 index Kód 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 2010-10-02 b 2 = a4 ⊕ a3 ⊕ a2 b1 = a4 ⊕ a3 ⊕ a2 ⊕ a1 BCD HEXA S ú l yo z á s 8 - 4 - 2 - 1 0000 0001 0010 0011 0100 0101 0110 0111 1000 1001 1010 1011 1100 1101 1110 1111 0000 0001 0010 0011 0100 0101 0110 0111 1000 1001 3 tö b b le te s G R A Y A IK E N 4 -2 -2 -1 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0000 0001 0010 0011 0100 0101 0110 0111 1000 1001 1010 1011 1100 1101 1110 1111 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 A B C D E F 39 n in c s 0000 0001 0010 0011 0 1 2 3 0110 4 1001 5 1100 1101 1110 1111 6 7 8 9 0000 0001 0010 0011 0100 0101 0110 0111 1000 1001 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0000 0001 0011 0010 0110 0111 0101 0100 1100 1101 1111 1110 1010 1011 1001 1000 Géczy László 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 A B C D E F FÉRIÁK (kézirat) Rögzített kivitelt szolgáltató berendezések 1.132Az alfanumerikus kódlás Az információ-átviteli és -feldolgozó

rendszerekben a betűk, számok, jelek kódolására különböző alapokon szerekesztett alfanumerikus kódok használatosak. A kódszavak - alfanumerikus kódok esetén használatos a kódszó helyett a karakter megjelölés, különböző jellemző csoportokba rendezettek. Ezek: − a vezérlőjelek, − írásjelek, − számjelek, − kis és nagy betűk. Az alfanumerikus kódok 6, 7 illetve 8 bitesek szoktak lenni. Ezeket a kódokat a nemzetközi adatátvitel kialakulása igényelte és általában valamilyen nemzeti, nemzetközi szabvány írja elõ. Ilyen általánosan használt kódok az ASCII (American Standard Code for Information Interchange), EBCDIC (External Binary Coded Decimal Interchange Code), ISO (International Organization for Standardisation) határozza meg. Az ISO kód (Táblázat 1) a nemzetközi szabványosítási szervezetben résztvevõ tag államok igényei által lett kialkítva. A kód természetesen nem mindig egyezik meg a nemzeti szabványokban

meghatározott kódokkal. Erre jó példa a 7 bites ASCII, mert a kis és a nagy betûk csoportja felcserélõdött a az ISO-hoz képest. X 2 X 1 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 A B C D E F 0 Í 1 V R N K 2 E Á A I 3 Z S G S 4 É J Y 5 R E B 6 L L B E 7 Ő E T 8 É T Ű 9 J S Ű K A E K B L S C E Z D K Á E M F Táblázat Hiba! A kapcsoló argumentuma érvénytelen. A hexadecimális kód kiolvasása a következõ - az X1 oktális X2 hexadecimális értékeit egymás után írjuk, például 5 F , azaz binárisan 101 1111. A 7 bites ASCII kódot (Táblázat 2.) a táblázatból az X1 oktális X2 hexadecimális értékeinek kiolvasásával lehet meghatározni A bináris megfelelõ az oktális és a hexadecimális értékek alapján elõállítható. A táblázat megmutatja, hogy az ASCII kód tisztán 7 bites (Táblázat 3) 2010-10-02 40 Géczy László FÉRIÁK (kézirat) Rögzített kivitelt szolgáltató berendezések X 2 X 1 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 A B C D E F 0 Í 1 V R K N 2 E Á I A 3

Z S S G 4 É J Y 5 R E B 6 L L E B 7 Ő T E 8 É Ű T 9 J S K Ű A E K B L S C E Z D K Á E M F Táblázat Hiba! A kapcsoló argumentuma érvénytelen. X 2 X 1 0 1 2 3 4 5 6 7 0 Í 1 V R K N 2 E Á I A 3 Z S S G 4 É J Y 5 R E B 6 L L E B 7 Ő T E 8 É Ű T 9 J S K Ű A E K B L S C E Z D K Á E M F Táblázat Hiba! A kapcsoló argumentuma érvénytelen. A 8 bites ASCII a 7 bites kód kiegészített változata. A kiegészítés a következõképpen történik - a 7 bites kód legnagyobb helyértékét meg kell ismételni a 2.helyérték után Például: 100 0001 1010 0001, 010 0001 0100 0001. Az EBCDIC kód (Táblázat 4.) a 80 oszlopos lyukkártyás adatfeldolgozó rendszerekben alakult ki Ennek legnagyobb bázisa az IBM volt A kód alapja a tizes számrendszer. A kezdeti idõkben csak számokkal dolgoztak (BCD kódok), erre tökéletesen alkalmas volt a kártya lyukasztási rendszere. Az igények fejlõdése következtében a meglévõ hardver rendszereken kevés

változtatással és a kód kibõvítésével a szöveges információ is megfelelõ szoftverrel feldolgozásra kerülhetett. A táblázatban a jel csoportok elhelyezkedése világosan mutatja, hogy a tizes számrendszer alapján hozták létre. A kód képzése a táblázatból azonos módon történik az elõzõekkel 2010-10-02 41 Géczy László FÉRIÁK (kézirat) Rögzített kivitelt szolgáltató berendezések X 2 X 1 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 A B C D E F 0 K N 1 V I A S 2 E S G Z 3 Z J Y Á 4 É E B M 5 R L E B O 6 L E T E K 7 Ő K Ű T 8 K Ű 9 K A B Í J C R E D Á L E S E F K Táblázat Hiba! A kapcsoló argumentuma érvénytelen. 2010-10-02 42 Géczy László FÉRIÁK (kézirat) Rögzített kivitelt szolgáltató berendezések 1.2 Hibajelző és hibajavító kódok Működőképes rendszerekben csak olyan hiba fordulhat elő, amely a jelforrásból érkező kódszó egy vagy több bitjének a továbbításakor ill. érkezésekor az adott jelkapcsolatban

tévesztést okoz. Ez azt jelenti, hogy bitcsere következik be a tévesztés helyén A jel kapcsolatok véletlen hibái esetén két féle tipikus jelenség áll elõ: a. Kis sebességű rendszerekben egy-egy kódszóban legfeljebb egy bitcsere fordulhat elő, és a hibák egymástól függetlenek b. Nagy sebességű információ-továbbítás esetén zavaró hatás időtartama általában hosszabb az egy bit továbbításának idejénél, így előfordulhat több egymás melletti biten hibacsomó. A hiba valószínűsége exponenciálisan csökkenthető a jel időtartammal, és valójában ezért is különböztetünk meg kétféle hibaforrást. A hibák előfordulását már a kezdeti időkben is észlelték és jelzésére vagy kiküszöbölésére különböző eljárásokat vezettek be, amelyek a redundanciával függenek össze. Ezek alap módszerek és máig használatosak, amelyek két csoportba sorolhatók: a. A jelkapcsolat többszörözésével többségi logika

alkalmazása 6 (csak hibajavítás) b. A jelkapcsolatban a szimbólumok redundáns kódolása (hibajelzés és hibajavítás) A jelen anyagban a redundáns kódolás lehetõségét tekintheti át az olvasó. 1.21 A szimbólumok redundáns kódolása A hibajavítás korlátlanul nem használható, mert mint az előző gondolatokból is kiderült jelentős költség növekedést okozhat a túlzott mértékű alkalmazás. Az alaklmazás korlátossága miatt olyan megoldásokat kell keresni, amelyek a jelkapcsolatot észszerűen felhasznáhatóvá teszi: a. rendszertechnikai megfontolások - a kialkítási alapokat minél jobban körül kell határolni, a fizikai működést a lehető legbiztonságosabbá kell fejleszteni a technológiák megfelelő megválasztásával. b. a hibaarányt jelentősen kell csökkenteni viszonylag kevés áramköri eszközzel, illetve egyéb összettett berendezéssel Ezekután nézzük meg milyen alapfogalmak szükségesek a továbbiakhoz. Elõször is

két lehetõség van: a. hibajelzés 7, amely lényegesen alacsonyabb értékű módszer, de el kell fogadnunk, hogy ezzel arányosak a ráfordítási igények b. hibajavítás 8, olyan kódok szerkesztésének lehetősége, amely a bitcsere helyét megadja, és a szükséges visszaállítást elvégzi A hibajavítás elméletével érdemben elsőként Shanon foglalkozott és olyan alapvető megállapításokat tett, amelyek nélkül a hibajavítás módszereit nem lehetne matematikai módszerekkel kidolgozni. 6 A vizsgált rendszer elemek számának páratlannak kell lennie, tehát az összekötetésben legalább 3 azonos jelkapcsolatnak kell léteznie. A többségi logika a két azonos átvitelt fogadja el helyesnek. Ez természetesen feltételezi, hogy a jelkapcsolatban csak egy információ sérült meg A rendszer elemek lehetnek párhuzamosak, ekkor az eszköz (hardver) ráfordítások jelentõsen növekednek. A soros elemek alakalmazása azt jelenti, hogy egyetlen eszközzel

(hardver) ismétléssel oldható meg a feladat. Ezzel az idõ ráfordítás jelentkezik komoly tényezõként 7 Egy vagy több bitcsere esetén, a nem megengedett kódszót hibásnak jelzi. Error Dtecting Code = EDC 8 Error Correcting Code= ECC 2010-10-02 43 Géczy László FÉRIÁK (kézirat) Rögzített kivitelt szolgáltató berendezések Kimutatta, hogy a zajos jelkapcsolatnál tetszőleges kis hiba valószinűséggel megvalósítható a jelkapcsolat, de ekkor a kód entrópiáját - H(X) legalább annyival meg kell növelni, mint amekkora a jelkapcsolat zaj entrópiája. 9 9 Ennek a magyarázataként, egy gyakran elõforduló jelneséget vizsgálunk meg. A kis iskolásokat kirándulni, orvosi vizsgálatra viszik Tömegközlekedési eszközzel utaznak Mielõtt felszáltak volna a kis iskolások, a jármûvön volt valamilyen alapzaj, és ehhez mérten, megfelelõ hangerõvel beszálgettek az utasok. A kis iskolások a felszálás után elkezdték, vagy folytatták

csevegéseiket. A figyelmes utas, de a figyelmetlen is hamarosan érzékelhette, hogy a csevegés ricsjjá fokozodott néhány megálló után, és kibírhatatlaná vált. Mi a jelenség magyarázata? Nagyon egyszerû, és a Shanon tétele az alpja A beszélgetõ kis iskolások az általuk, a környezetükben beszélgetésük által zajt keltettek egymás számára. A zaj hatásának csökkentésére növelték a beszélgetésük hang erõsségét Ez ismét zaj növekedést okozott A zaj hatásának csökkentésére ismét hang erõsség növekedés következett be. A pozitív visszacsatolás a végsõkig növelte a zajt 2010-10-02 44 Géczy László FÉRIÁK (kézirat) Rögzített kivitelt szolgáltató berendezések A kódok jellemzõik szerint lehetnek: a. szimbólum készletük szerint b. szóhosszúság szerint - bináris - nem bináris - rögzített - változó. A számítástechnika számára a bináris jelkepcsolat alapvetően meghatározó. A berendezések

egyszerűsége, megbízhatósága, a jel csatorna fizikai jellemzői miatt a jelkapcsolatok többségénél bináris szimbólumokkból álló jel sorozatokkal történik az információ átvitel. Erre alapozva továbbiakban a hibajező és -javító kódolás elmélet leginkább kidolgozott területével a bináris blokk kódokkal foglakozunk. A bináris szimbólum készletű kódok esetén a véletlen 0 1, vagy 1 0 bitcsere valószínűségének azonosságát feltételezzük, azaz a bináris csatornák a továbbiakban szimetrikusak. 1.22 A hibajelzés és a hibajavítás jellemzői A redundáns kódok hibajelző és hibajavító tulajdonságainak vizsgálatához szükséges − a kódszó súlya W(x i ), − a Hamming távolság D − a kódszó Hamming súlya W(x i ) A kódszó súlya W(x i ) Rögzítette hosszúságú bináris kód x i kódszavának W(x i ) súlyát a kódszóban lévõ 1-es szimbólumok száma adja. Példák: a. A már korábban is vizsgált EBCDIC 8 bites

kódban a lehetséges kódszavak száma 256 A kódszó készlet - azaz a megengedett kódszavak száma 112, tehát maximálisan 7 bittel írhatók le ezek a kódszavak. Az eredmány az EBCDIC kód maximális súlya W(x i ) = 7. b. Ha az egyszerű paritásos hibajelzést vizsgáljuk, a páratlan paritás esetén a 8 bites kódszavak maximális súlya W(x i ) = 7 Hamming távolság Két kódszó Hamming távolságát úgy lehet kiszámítani, hogy a két kódszó azonos helyen álló elemeit összehasonlítjuk és megszámláljuk, hogy hány helyen áll különböző bit. A bitek összehasonlítására alakalmas a moduló összeadás: x i ⊕ yi . Az X(x 1 , x 2 , ., x n ) és az Y(y1 , y2 , , yn ) kódszavak Hamming távolsága n D( X, Y ) = ∑ ( x i , y i ) i=1 Példák: Használjuk az ASCII 7 bites kódot és állapítsuk meg a. az A és a kódszavak Hamming távolságát A kódszó bináris alakja 2010-10-02 100 0001 45 Géczy László FÉRIÁK (kézirat) Rögzített

kivitelt szolgáltató berendezések a kódszó bináris alakja a moduló művelet elvégzésének eredménye Tehát a Hamming távolság 110 0001 010 0000 D=1 b. az Z és z kódszavak Hamming távolságát Z kódszó bináris alakja akódszó bináris alakja a moduló művelet elvégzésének eredménye Tehát a Hamming távolság 101 1010 110 0001 011 1011 D=5 Az egyes kódszavak Hamming távolságának a hibajelzésben és a hibajavításban nincs számot tevő jelentősége, azonban alpját képezi a kódszó készlet Hamming távolságának. A kódszó készlet minimális Hamming távolsága D min , az a legkisebb Hamming távolság, amely a kódszó készlet két szava között található az összes megengedett kódszó valamennyi lehetséges párosítását figyelembe véve. 2010-10-02 46 Géczy László FÉRIÁK (kézirat) Rögzített kivitelt szolgáltató berendezések Példák: a. A páratlan parítású 8 bites kód esetében vizsgáljuk meg mekkora a

minimális Hamming távolság A kódszó legkisebb helyértékére helyezzük a paritás bitet. A 7 bites paritás nélküli legtöbb egyest tartalmazó kódszó 111 1111, a tőle csak 1 bitben eltérő kódszó legyen 111 1110. Így 1111 1110 1111 1101 a két összehasonlítandó kódszó. Az összehasonlítás 0000 0011. A minimális Hamming távolság D min = 2. Vizsgáljuk meg a kódszó készlet redundanciáját is. Ebben az esetben H(X) max = 8 R= H max − H 8 − 7 = = 0,125 H max 8 b. Ha a 7 bites kódszó készletet vizsgáljuk meg, akkor az előbbi példában megadott két lehetséges kódszó Hamming távolsága akár ránézésre is megállapítható 111 1111 1111 110 Az összehasonlítás 0000 001 A minimális Hamming távolság D min = 1. Vizsgáljuk meg ennek a kódszó készletnek redundanciáját is. Ebben az esetben H(X) max = 7 R= H max − H 7 − 7 = =0 H max 7 A kódszó Hamming súlyának nevezzük azt a távolságot, amelyet a zérus kódszótól (0000

0000) mérve, a nem zérus bitjeinek száma. Ezt a mennyiséget is W(x i ) vel szokás jelölni A definicióból következik, hogy két kódszó X 1 és X 2 Hamming távolsága a két kódszó moduló összegének súlyával egyezik: D( x1 , x 2 ) = W ( x1 ⊕ x 2 ) A definiciót alkalmazva egy vizsgált kódszó készlet minimális Hamming távolsága megegyezik a kódszókészlet nem zérus kódszavainak minimális súlyával. Példa: D((10110), (11001)) = 4 10110 11001 ⊕ 01111 W(01111) = 4 1.23 A hibajelzés korlátai A kódok hibajelző és hiba javító képességét aszerint kell megállapítani, hogy a jelkapcsolatot megvalósító rendszernek milyen az elemi hiba valószínűsége. A hibajelző és hibajavító kódok alkalmazásakor a jelkapcsolatban az információ maximális valószínűségű (maximum likelihood) dekodolását a gyakorlatban ritkán alkalmazzák. Jelentősége abban van, hogy hozzá hasonlítjuk a gyakorlatban megvalósított összes dekódolást

2010-10-02 47 Géczy László FÉRIÁK (kézirat) Rögzített kivitelt szolgáltató berendezések A hibajavító kódot optimálisan akkor választjuk meg, ha részletesen ismerjük a jelkapcsolat statisztikáját, ami a gyakorlatban többnyire nem áll rendelkezésre. A jelkapcsolat részleges ismerete alapján figyelmünket célszerűbb a tipikus hibák javítása felé fordítani. A tipikus hibák javítása, és ezentúl a véletlen hibák jelzése is fontos feladat. Ennek megfelelően a javítandó ill. jelzendő hibák számának megállapítása után meg kell határozni a kódszó hosszát A kódszó készlet javítási és jelzési feltételeit a hibák számának ismeretében a minimális Hamming távolság segítségével lehet megállapítani. A hibajavítás feltételei a redundancia biztosítására az első lépés Hibajelzéskor bármilyen kombinációjú d, vagy ennél kevesebb számú hiba jelzésének szükséges és elégséges feltétele: D min ≥ d + 1

Hibajavításkor bármilyen kombinációjú maximálisan t számú hiba javíthatóságának feltétele: D min ≥ 2 ⋅ t + 1 Hibajelzéskor és hibajavításkor maximálisan d számú hibajelzés és maximálisan t számú hibajavítás esetén a feltétel: D min ≥ t + d + 1 A kódszó hosszát a hibajíavítási korlátból lehet származtatni. A korlátot eddig exakt módon nem tudták előállítani, ezért a korlát számítására vonatkozóan több közelítő módszert dolgoztak ki, ugyanis a jelkapcsolat statisztikáját a gyakorlatban részletesen nem lehet megismerni. Ezek a közelítési módszerek különböző szempontokat vettek figyelembe és ennek ismeretében célszerű alkalmazni. A kódszó készletet erdeti kódszavai k bitből állnak, a hibajavításra alkalmas kódszavak redundánsak és n-k bittel megnövelt a hosszuk. Tehát az eredeti közlemény kódszavainak hossza k, a kódolás utáni kódzsavak hossza n. A hiba korlátok képletei elvileg a

redundaciát létrehozó bitek (n-k) számának meghatározását szolgálja. A következőkben bemutatott képletekkel explicit módon, közvetlenül nem lehet kifejezni az n-k -t. Hamming korlát: Plotkin korlát: Varsharmov-Gilbert-Socks korlát: t  n 2 n − k ≥ ∑   10 i = 0 i  n − k ≥ 2 ⋅ D min − 2 − log10 D min D min − 2  n − 1 2n−k ≥ ∑   i= 0  i  2. Rögzített kivitelt (outputot) szolgáltató berendezések A közvetlen ember-gép, az ember-számítástechnikai rendszer (eszköz) közötti kapcsolatban a közvetlen ember kapcsolatú bevitelen kívül az eredmények kihozatalának nagy jelentősége van, hiszen a gépekben más emberszabású folyamatok nincsenek. A kihozatalban (outputban) a rögzítésnek, kitüntetett a szerepe, mivel az eredmények az ember számára, ismételten, áttekinthetően, gép függetlenül is rendelkezésre állanak és felhasználhatóak. Felhasználási példák: 10 Megjegyzés

2010-10-02  n n!  =  i  i!⋅ ( n − i )! 48 Géczy László FÉRIÁK (kézirat) Rögzített kivitelt szolgáltató berendezések − egyrészt a pénzügyi, kereskedelmi, nyilvántartási bizonylatok; − másrészt a műszaki tervezés, és ipari termelés számára készítendő dokumentációk. A bizonylatokat, a készítés helyétől több száz, esetenként több ezer km távolságban is kell fogadni (szállító levél, számla, stb.), illetve fel kell tudni használni. Nem ellenpontként kívánom említeni, de sajnálatos az a helyzet, hogy a számítógépes adattárolás (mágneses, optikai) módszerei még nem bizonyították eléggé a hosszú idejű tartósságukat (anyag szerkezet öregedése) úgy, mint a papír alapú adattárolás (több száz éves könyvtárak, levéltárak anyagai). Az informatikusok, számítástechnikusok ezen kijelentésemen bizonyosan felháborodnak, de ők maguk is tudják, hogy a gyártó cégek az általuk

gyártott mágneses és optikai adathordozókra nem, vagy csak nagyon ritkán specifikálnak hosszúidejű tárolást garantáló adatokat. Kijelentésem védelmében egy egészen más területről analóg példát mutatok be. Társasházat építettünk az építkezést egy idősebb szakember, úgynevezett pallér irányította. A falak felhúzása közben szóba került, hogy milyen ablakokat akarunk beépíteni Minden féle megoldás szóba került, a műanyag keretes is. Véleményét a műanyag szerkezetű ablak kerettel kapcsolatban így fogalmazta meg - még nem látta senki sem azt ötven év múlva. Ezt talán úgy lehetne értelmezni, hogy az optimális mértékű konzervatizmus ilyen típusú feladatok megoldásakor észszerűnek tűnik Jelenleg, és a valószínű távlatokban is, a papír alapú eljárásnak társadalmi jelentősége megmarad az irattárazás (számítástechnikában sem idegen kifejezéssel - archiválás) szempontjából. Az ember központú vizsgálat

nem maradhat el, mert a bevezetőben hangsúlyozott szemléletbeli fejlődés tartalmi kérdés. Eleinte a drága berendezés optimális kihasználhatósága befolyásolta az ergonómia alkalmazását (termelési ergonómia). Később a személyi használatú eszközök (napjainkban is) az emberi (szellemi) tevékenységi körök legszélesebb rétegeiben alkalmazásra kerül, és az ergonómia szükségessége alkalmazói oldalról jelentkezik. A vizuális, képi információ nem marad meg a képernyőnél, mert annak leképzése a rögzítő berendezésekben történik meg, tehát a képernyő fontos előkészítője a rögzítésnek. A vizuális, képi információ milyensége döntő, és mint esztétikai élmény - a két szélsőséget - az eredmény szempontjából tekintve lehet − a megnyerő a siker, − a taszító a bukás. A rögzítő berendezések fejlődése folyamatos volt, de nem mindig volt a fejlődés következménye a megjelenítési minőség (nyomdai

minőség) javulása, és így nem kerülhetett előtérbe a nyomdai anyagok készítésének fontossága. A nyomdai előkép és a nyomdászat fejlődésének eredménye, művészeti, kulturális, nem utolsó sorban hagyomány értéke jelentős, és a vizuális információk előállításának fontos alapja. A következőkben áttekintést és rövid összefoglalót adok a nyomdászat alapjairól és a nyomdászatban használt betűkről, összevetve a számítástechnikában alkalmazottakkal. A közvetlen ember kapcsolatú perifériák információ kiviteli típusai közül a vizuális információkat rögzítők (másként a rögzített outputot szolgáltató berendezések) raszteres, ill. vektoros megoldásúak lehetnek a két különböző megoldás sajátosságainak megfelelően - természetesen átfedéssel, de két különböző területen alkalmazhatók. A számítástechnikában a kezdeti időkben az írógép írásmódszere volt a minta: 2010-10-02 49 Géczy László

FÉRIÁK (kézirat) Rögzített kivitelt szolgáltató berendezések − az írószerkezet a már kialakult betű formákat tartalmazta, amelyek egy- és folytonos vonalból álltak; − a betű papíron egyetlen leütés hatására jött létre; − a betű képe állandó és változtathatatlan volt egy írószerkezetnél. A növekvő teljesítményű számítástechnikával szemben egyre nagyobb igény volt az ember-gép kapcsolat minél színvonalasabb biztosítására: − a nyomtató szerkezetben a nagy betű után először a kis betűk alkalmazása következett; − majd olyan írószerkezetek, amelyek a karakterkészlettel együtt viszonylag egyszerűen cserélhetők (pl. lánc és öv nyomtatók); − még később a betű felületét elemi részenként előállító mátrix nyomtató. A mátrix nyomtató, a karaktert pontokból állítja elő. A pontok számának növekedésével a megjelenített karakter egyre inkább közelíti a folytonos vonalú tervezett nyomdai

megfelelőjét. A karakter folytonos vonalú képéből mechanikai, vagy más technikai megoldású átvivő rendszeren a papír felületén jön létre a nyomtatott kép. A betű képe a nyomdászat hasonlóan áll elő A számítástechnikai berendezéseknél az ábra, a képfelület pontokra bontásával technikájában közeledik a nyomdászatban alkalmazott alaplevekhez. A szöveg- ill. képközlés a nyomdászatban formájában kidolgozott és jelentős hagyományokra alapozódik, ezért célszerű a legfontosabb nyomdászati tudnivalókkal röviden megismerkedni. 2.1 A nyomtatott közlés szerkezete és formája A modern társadalomban az információk óriási tömegének terjesztésére az eszközök egyre bővülő körét használják fel - és a számítástechnika ebben egyre nagyobb és fontosabb szerepet tölt be. a közlési módok egyik nagy csoportja az úgynevezett vizuális kommunikáció, melyet ideiglenes magyar fordítással szemléltető közlésnek neveznek. A

rögzített és nem rögzített vizuális információ előállításának módja a nyomtatás és a megjelenítés. Mind kettő esetében a közlés alapja a nyomdai betű és a kép előállítás. A szöveg alapeleme a betű 11 A nyomdászatban a betűket, sorokat és szóközöket jól kiépített rendszer méreteinek megfelelően tervezik és készítik el (tipográfia). B e tű k ö z ö k h jk A a A m lo j A b e tű m o d u l A k is b e t ű m agassága S o rk ö z A k is b e t ű m agassága h jk A a A m lo j S o r tá v o lsá g S o rk ö z B e tű v o n a l v o n a l a la t t i b e t ű A nyomtatásban, a betű elemi-egységként történő felhasználást Gutenberg találmánya segítette elő. Guttenberg a betűt, mint öntött modult alkalmazta a szöveg szedésekor és a szöveg ez által a betű alakjának árnyalati fedettségének megfelelő méretű és alakú egységekből állt elő. 11 2010-10-02 50 Géczy László FÉRIÁK (kézirat) Rögzített

kivitelt szolgáltató berendezések Ábra Hiba! A kapcsoló argumentuma érvénytelen. A betű modul sajátosságai A nyomdaipar több száz éves fejlődése során a szakmai munkamegosztás kialakulásával és elterjedésével szükségessé vált egy általánosan elfogadott, egységes mértékrendszer használata. Európában ma használatos nyomdai mértékrendszer kialakítását a francia S P Fourier (1737 körül) munkássága indította el. Ezt a rendszert F A Didot és fia módosította 1770-ben Az egység, a nyomdai pont, amely a lábnak 864-ed része (6*1212), metrikus rendszerben 0,376 mm. Az Egyesült Államokban a pont mérete egy más kiindulásból származtatott érték 0,0138 inch, 0,351 mm. A nyomdászatban az árnyalatos képek nyomtatásakor az árnyalatokat a szabályos távolságokban elhelyezett különböző nagyságú pontok alkotják. A számítógép periférián, nyomtatón a papír szabadon maradt része, valamint a pontok sűrűsége (esetleg még

nagysága) alakítja ki az árnyalatokat, mivel az egyes felületi elemeket nem vagy kevéssé lehet észlelni megfelelő felbontási értéknél és ez a nyomdaiparival analógnak tekinthető eljárás. Ábra Hiba! A kapcsoló argumentuma érvénytelen. Az árnyalatos kép nyomdai előállításakor a fedettség változását a rácspontok méretének változtatásával érik el. A nyomdászatban a képpontok előállítására szolgáló képfelbontó rácsok különböző rácssűrűségének jellemzője a rácsállandó. A rácsállandó a képfinomságának minőségi jellemzője és ez a szám, amely megadja, hogy 1 cm-re hány fedett vonal, ill. 1 cm-re hány rácspont esik (pl: az 54-es rács esetén 54 pont/cm). A rácsokat különböző finomságban gyártják, használják és a rácssűrűség kiválasztásakor figyelembe kell venni a kép árnyalati finomságait, a papír felületi simaságát, a nyomtatandó képanyag jellegét. A következő rácsállandójú rácsok

használatosak: 20, 25, 34, 40, 45, 48, 54, 60, 70, 80, 100. 2010-10-02 51 Géczy László FÉRIÁK (kézirat) Rögzített kivitelt szolgáltató berendezések 2.11 A betű Az „ábécé”, vagyis a hangjelek segítségével való írás sokkal régebbi, mint a nyomtatás. A tipográfia 12 volt az, amely az írást a nyomtatáshoz (nyomdászat), mint fejlett technikai eszközhöz alkalmazta. Szerencsére már ezt a célszerű utat járják a számítástechnikai szoftver és hardver fejlesztők, tehát nekünk is ezen az úton kell járni. Az írott betű formáját, amelyet a betűvetés csak nagyjából határoz meg, mai szóval élve, szabványosítani kellett. Ezt követően a spontán kézvonásokból eredő betűk helyébe mindig azonos formában ismétlődő és bármelyik szomszédos betűvel harmonikus kapcsolatot képező nyomtatott betűt alkalmaztak. Az ilyen betű nem véletlenül kapta a típus vagy francia nyelvben a caractčre nevet Az írással - amíg az a

nyomtatás előtti korban az ilyesfajta közlésnek egyedüli eszköze volt - a kifejezés formai szépségének magvalósítására is törekedtek és kialakították a betű művészetét, a kalligráfiát. A nyomtatott betű is olyan eszköz, amellyel a gyakorlati közlési feladatokat a forma szépségéből eredő esztétikai hatások felhasználásával valósítjuk meg. A betűk szabványosítása és a tipográfiai mértékrendszer lehetővé tette, hogy a szöveg egyes részei előre kiszámított terjedelműek és hangsúlyúak legyenek, s hogy a mondanivalót tipográfiai módon rendezett formában tükrözzék. Ábra Hiba! A kapcsoló argumentuma érvénytelen. Leonardo da Vinci és Albrecht Dürer betű tervei A szabványosított betűtípusokból és a tipográfiailag rendezett elemekből felépített szövegnek sajátos tipográfiai kifejezési formái vannak. A tipográfiai kifejezés sokoldalúan változatos: Tipográfia (görögből „veret+írás”) 1.

Könyvnyomdászat 2 A készülő nyomtatványok betűszedésének kialakítása a tartalom jellege és esztétikai formák követelményeinek figyelembe vételével. 3 Magasnyomású eljárás, magasnyomást hasznosító eljárás 12 2010-10-02 52 Géczy László FÉRIÁK (kézirat) Rögzített kivitelt szolgáltató berendezések nemcsak a monoton szöveget adja vissza, hanem annak hangsúlyát, nem egyszer hanglejtését is; a kifejezés ilyen eszközei: - a különböző nagyságú betűk, - a kiemelések, - az eltérő betűk keverése, stb. a szavak megkülönböztetésén túl, a kifejező erejű tagolással (tördeléssel is érzékeltethetik a gondolat csoportokat, elemeket, azok összefüggéseit. A tipográfiai közlésre tehát a funkcionális sajátosság a jellemző. A tipográfia legkisebb, de fontos alapeleme a betű. A nyomtatott betűt betűművészek rajzai alapján állítják elő (lásd Átmeneti antikva, Tótfalusi Medieval 13). Ábra Hiba! A kapcsoló

argumentuma érvénytelen. Tótfalusi normál betű Ábra Hiba! A kapcsoló argumentuma érvénytelen. Tótfalusi kurzív betű A nyomtatott betűnek típusjellege miatt többféle technikai és esztétikai feltételnek kell megfelelnie: − a betűnek jól olvashatónak kell lennie; − harmonikusan illeszkedniük kell; Misztótfalusi Kiss Miklós nyomdász és betűmetsző, sz. 1650 megh 1702 Nagyenyedi tanulmányai befejezésével 1677-ben rektor lett Fogarason Egyházi hatósága 1680-ban Amsterdamba küldte, hogy ott egy új magyar biblia kiadás nyomásánál a korrektori felügyeletet végezze. A híres Blaeu nyomdásznál maga is megtanulta a nyomdászatot és betűmetszést. Blaeu ajánlatára nála rendelték meg betűkészletüket a georgiai (grúziai) királyi, a toszkániai fejedelmi, a vatikáni és egy stockholmi nyomda Miután Erdélyben a biblia kiadást halogatták, 1684-ben maga adta ki. 1689-ben visszatért Magyarországra és átvette a kolozsvári ref egyház

nyomdájának vezetését Kb 100 magyar és latin könyvet adott ki. a magyar helyesírást egyszerűsítette (czc, phf, yi), azonban az önérzetes pap és tanárszerzők kézirataik javítását nem tűrték, szöveg hamisítással vádolták, 1698ban zsinat elé idézték, ott meg dorgálták s Maga személyének Mentése c iratának visszavonására kötelezték Ez kedvét szegte és életerejét is megtörte (Új IDŐK Lexikona) 13 2010-10-02 53 Géczy László FÉRIÁK (kézirat) Rögzített kivitelt szolgáltató berendezések − összhatásuk és tónusértékük összehangolt legyen. − még ritmikusnak is kell lennie; Mivel a betű használatakor az ábécé valamennyi betűje szomszédságba kerülhet, ezért minden esetben harmonikusan illeszkedniük kell a környezetében lévő más betűkhöz. Jól olvashatónak azok a betűk bizonyulnak, amelyek formai jellegzetesek, nem uniformizáltak, az „ábécé” egyes betűinek sajátos, megkülönböztethető és

rögződő jellemvonásaik vannak, anélkül hogy ez nyugtalanságot idézne elő, vagy a sorok összhangját megbontaná. A klasszicizmus és a reá következő korok túlságosan mértani rendbe szedett betűi (pl. a Bodoni antikva, vagy a Primusz stb) kevésbé olvashatók, mint a reneszánsz betűi (pl.: a Bembo, a Garamond stb) Az egyes korok betű hangulat kifejezők is lehetnek, hiszen azon időszak nyomtatványait jellemezték. Például a Magyar Nemzet napilap 14 cím felirata az 1848-ban a Landerer és Heckenast nyomdájában készített Nemzeti Dal és a Tizenkét pont betűivel azonos betű típussal készült, kifejezve a szabadsággal és a demokráciával való lelki rokonságot. A napilap a mai napig megtartotta ezt a cím formát. Ábra Hiba! A kapcsoló argumentuma érvénytelen. Bembo és Garamond talpas reneszánsz antikvák Ábra Hiba! A kapcsoló argumentuma érvénytelen. Bodoni és Times barokk (átmeneti) talpas antikvák A gyakorlat kialakította az egyes

betűk szélességének a magassághoz viszonyított helyes arányát is. Az un normál szélességű betűk jobban olvashatók, mint a keskenyek. A nyomtatott betű rajzainak (tervdokumentációjának) alkalmasnak kell lennie a legkisebb betűfokozattól a legnagyobbig az „ábécé” valamennyi betűjének kivitelezésére. További fontos követelmény, hogy összhatásuk és tónusértékük összehangolt legyen, mert hiszen a szedésben is egymás mellé kerülnek. 14 A Magyar Nemzet politikai napilap. Pető Sándor alapította 1938-ban a fasizmussal szemben álló - a Márciusi Frontban tömörülő - értelmiség lapjaként 2010-10-02 54 Géczy László FÉRIÁK (kézirat) Rögzített kivitelt szolgáltató berendezések A betűnek még ritmikusnak is kell lennie. A szedett soroktól egyenletes ritmust követelnek meg, kiugrások, tömörebb vagy lazább, az átlagostól eltérő tónusértékű csomópontok nélkül. 2.12 A betűcsalád és a betű méretei A

betűcsalád ugyanazon típus változatainak összességét jelenti: b e tű c sa lá d n o rm á l szé le ssé g ű , n o rm á l v a sta g sá g ú b e tű re é p íte tt v á lto za to k szé le ssé g szé le síté s k e s k e n yí t é s v o n a lv a sta g sá g n ö v e lé s c sö k k e n té s a la k v á lto za t d ő lt k isk a p itá lis k o n tu rv o n a la s d íszíte tt Az antikva betű a hozzá tartozó kurzívval (italic) és félkövérrel (félkövér 15, bold) együtt betűcsaládot alkot. A könyv szövegbetűi viszonylag szűk családot képeznek: az antikvát kiegészíti a kurzív, valamint a kiskapitális (KISKAPITÁLIS, SMALL CAP). NORMÁL KISKAPITÁLIS BETŰ TIMES NEW ROMAN 12 PONT AAÁÁBBCCDDEEÉÉFFGGHH NORMÁL BETŰ TIMES NEW ROMAN 12 pont AaÁáBbCcDdEeÉéFfGgHh KURZÍV BETŰ TIMES NEW ROMAN 12 pont AaÁáBbCcDdEeÉéFfGgHh NORMÁL FÉLKÖVÉR BETŰ TIMES NEW ROMAN 12 pont AaÁáBbCcDdEeÉéFfGgHh KURZÍV BETŰ FÉL KÖVÉR VÁLTOZATBAN

TIMES NEW ROMAN 12 pont AaÁáBbCcDdEeÉéFfGgHh 1234 1234 1234 1234 1234 Ábra Hiba! A kapcsoló argumentuma érvénytelen. Minták a betű családot alkotó néhány fontosabb változatára, amelyek alapján a változatok hatása szemléletesebb. 15 A nyomdai nyelven félfettnek nevezik. 2010-10-02 55 Géczy László FÉRIÁK (kézirat) Rögzített kivitelt szolgáltató berendezések A kurzív dőlt betű; a kiskapitális pedig olyan nagybetűsor, amelynek méretét a kisbetűkkel azonos vonalközre csökkentették és kezdő betűnek nagy betűt használnak. Bonyolultabb szedésű szakkönyvek, katalógusok és az újságok még egy vastagabb szövegbetű változatot igényelnek, ezt kövérnek, nyomdai köznyelven fettnek (fett) nevezik. NORMÁL BETŰ NEBRASKA HUN NORMAL 12 pont AaÁáBbCcDdEeÉéFfGgHh NORMÁL BETŰ NEBRASKA HUN BOLD 12 pont AaÁáBbCcDdEeÉéFfGgHh NORMÁL FÉLKÖVÉR BETŰ NEBRASKA HUN BOLD 12 pont AaÁáBbCcDdEeÉéFfGgHh 1234 1234 1234 Ábra

Hiba! A kapcsoló argumentuma érvénytelen. A kövér betű változat más változatokkal együtt Prospektusok, alkalmi kiadványok tipográfiájához sokkal változatosabb betűcsaládokat kellett kiépíteni. Így kialakították a normál mellett a vékony és kövér, a keskeny és a széles, valamint ezeknek minden lehetséges kombinációját, továbbá mindezeknek a dőlt változatát is. aáb cd efg h ijklm n AÁBC D EFGH IJK aáb cd efg h h ijklm AÁBC D EFGH IJK aáb cd efg h ijklm n A Á B C D EFGH IJK aáb cd efg h h ijklm A Á B C D EFGH IJK 123456789 123456789 123456789 123456789 aábc defghijk l A Á B C D EF GH I J aábc defghijk l A Á B C D EF GH I J aábc defghijk l A Á B C D E F GH I J aábc defghijk l A Á B C D E F GH I J 123456789 123456789 123456789 123456789 Ábra Hiba! A kapcsoló argumentuma érvénytelen. A keskeny betű vékony, normál, félkövér és kövér változatai A betűk nagyságát tekintve tipográfiai fokozatok szerint a célszerű

betűkészlet (lásd Táblázat 1.) a következő: − a szövegbetű fokozatai 6-tól 12-14 pontig terjednek; − ezek közül a 6, 7 pontosat alárendelt szövegrészekre használják; − a 8 pontos betű viszont az újságoknak, folyóiratoknak, katalógusoknak, prospektusoknak meghatározott tipográfiai részéhez is alkalmazhatók; 2010-10-02 56 Géczy László FÉRIÁK (kézirat) Rögzített kivitelt szolgáltató berendezések − a 9, 10 és esetenként a 11 pontos betű a könyvek szedésének a kenyér betűje, tartósan és jól olvashatók; − a 12, 14 pontos betűk használata gyermekkönyvek, ifjúsági könyvek esetén indokolt. − a címbetűk a 14 és 48 pontos fokozat közöttiek. A címbetűknél a hazai nyomdáinkban leggyakrabban előforduló fokozatok az 1 táblázatban találhatók. A betűkészlet kiépítésében célszerű a változatosság mellett egy-egy betűcsalád minél teljesebb kialakítása. Ezáltal nyílik lehetőség az egységes

harmonikus tipográfiai szerkezetre. Táblázat Hiba! A kapcsoló argumentuma érvénytelen. A betű fokozat Elnevezése Gyémánt Gyöngy Nonpareille Kolonel Petit Borgisz Garmond Ciceró Mittel Tercia Text Kétciceró Kétmittel Kéttercia Háromciceró Három és fél ciceró Négyciceró Négy és fél ciceró Ötciceró Hatciceró Hétciceró Nyolcciceró Mérete pont 4 5 6 7 8 9 10 12 14 16 20 24 28 32 36 42 48 54 60 72 84 96 mm 1,504 1,880 2,256 2,632 3,008 3,385 3,761 4,513 5,265 6,017 7,521 9,026 10,530 12,034 13,538 15,795 18,051 20,308 22,564 27,077 31,589 36,102 A vonal helye a betűtörzs felső szélétől pont mm 3.1 1.166 4.1 1.542 4.6 1.730 5.1 1.918 6.1 2.294 6.6 2.482 7.6 2.858 9.1 3.422 11.1 4.174 12.1 4.550 16.1 6.055 18.1 6.807 22.1 8.687 24.1 9.063 28.1 10.567 32.1 12.072 36.1 13.576 42.1 15.823 46.1 17.337 54.1 20.345 64.1 24.106 72.1 27.114 2.13 Kis betű és nagy betű A kis betű ábécé-je a folyóírásból származik s bár nem kapcsolódnak össze,

mint a kéziratban, a betűk rajzai őrzik e kapcsolóvonalak maradványait, mint pl. a, b, d, i, h, l, m, n, p, r, t, u betűk Ez az ábécé hagyományosan a folyamatos, szöveges közlés betűjeként ment át a köztudatba Így folyó szövegben ma is természetes a kisbetű használata és idegenszerű erőltetett a nagybetű. 2010-10-02 57 Géczy László FÉRIÁK (kézirat) Rögzített kivitelt szolgáltató berendezések A nagybetű a római felírtok kőbe vésett betűiből maradt ránk és a hagyományt követi az a szokás, hogy címek, feliratok tipográfiájához használják. E jellegét már megjelenésével jelzi és a történelem során rokonságba került azokkal a rövidített nyelvi fordulatokkal, amelyek elnevezések, címek kifejezésére hivatottak. A nagybetűnek folyó szöveg szedésére való használata rendellenesség benyomását kelti. A kisbetű általános elterjedtsége miatt, a modern tipográfia minden célra egyaránt használható, s a

feliratos szövegek területén is egyenértékűen helyettesítheti a nagybetűt. 2.14 Betűkeverés Az egyes szövegfunkciók kifejezésére nemcsak az egy betűcsaládon belül előforduló változatok alkalmazhatók, hanem különböző családok tagjait is egymáshoz lehet kapcsolni. A betűk ilyen keverése akkor indokolt, ha gazdagítja a tipográfiai kifejezést, érthetőbben vagy nyomatékosabban közli a tartalmat, mintha egyazon betűcsalád tagjaiból komponálták volna. A betűcsalád tagjainak használata éppen a változatok közötti rokonságra épít, ezzel ellentétben a betűkeverés a különbségre, a kontrasztra. Ha a különbség nem szembetűnő, akkor a keverés véletlennek, tévedésnek, zavarosságnak hat A betűk kontrasztja alapulhat a tónusértékeken, ha levegős, világos rajzú betűt erős, kövér, fekete betűkkel kevernek. Lehet vonalvezetésen alapuló ellentét is, ha játékos, változatos rajzú betűt nyugodt, mértanias vonalúhoz

kapcsolnak, és így tovább. 2.15 A sor A betűkből összeállított legegyszerűbb tipográfiai elem a sor. A sor szalagszerű tónusegység Egységét egyrészt a betűk egyenletes ritmusa teszi lehetővé, másrészt a szavak ritmikus kapcsolódása. E ritmikus kapcsolat a szóközök egyenletességén és méretén alapul: akkorák lehetnek, hogy a sort egybekapcsolják és ne darabolják fel. A tipográfiai sor lehet szabadon álló eleme egy kompozíciónak, s illeszkedhet középtengelyes rendszerbe, mint egy szimmetriára épített kompozíció egyik tagja. Végül eleme lehet egy szövegtömbnek, amelyre nézve azonban a sorkizárásnak másféle szabályai érvényesek 2.16 A szövegtömb, bekezdés A szövegtömb jellegzetesen tipográfiai szerkezetű szövegközlési forma, amely az írással ellentétben, egyenlő hosszúságú, tömböt képező sorokból áll. A leírt nyers sorok, amelyek eredetileg különböző hosszúságuak lennének, sorkizárás módszerével

egyenlő hosszúságúvá alakíthatók A sorok az elválasztás segítségével a sorkizárásban is megőrizhetik szalagszerű tónusegységüket, mert a szóközök mérete még nem darabolja fel a sort. A szöveg szó nem véletlenül emlékeztet a szövetre vagy a szövedékre, s a latin textus ugyancsak a szövedéket idézi. A reneszánsz klasszikus könyvnyomtatóink ideálja az olyan egyenletes szövegfelület volt, amely emlékeztet. A szövegtömb tipográfiai képét a sorok közötti hézagok is meghatározzák. A tömör szövegtömb képzés a szalagszerű soregységet szinte feloldja, észrevehetetlenné teszi és egységes szövedékbe foglalja az egész oldalt. A sorközi ritkítás viszont bontja a négyszöges szövedéket, amelyet minél jobban ritkítva a sorok vízszintes szalagjait hangsúlyozó kompozícióvá alakul. A korszerű tipográfiában az adott közlési funkció és az adott betűtípus kívánalmainak megfelelő differenciált sorköz alkalmazása

indokolt, az olvashatóság követelményeit is figyelembe véve. 2010-10-02 58 Géczy László FÉRIÁK (kézirat) Rögzített kivitelt szolgáltató berendezések A szövegtömb tónusértéke különösen észrevehetővé válik, ha másik szövegtömb kerül mellé, s a kettőnek a folthatása összehasonlítható. A könyv szövegében a bekezdést behúzással vagy sor távolság növeléssel jelzik. A kezdősorokat a sor hosszától függetlenül 10 pontos törzs betű négyzetével szokás beljebb kezdeni. Ha sorok közötti távolság nő, a behúzás kisebbnek hat, ezért ilyenkor célszerű a behúzást egy optikai négyzet mértékére növelni, amely tipográfiai mértékben mintegy másfél négyzetnek felel meg. Tompa kezdésnek nevezik a bekezdés első sorának a bal szélen való kezdését, behúzás nélkül. Hátránya, hogy kevésbé szembetűnő, továbbá, hogy amennyiben a szöveg előző bekezdésének utolsó sora tele sor, akkor az új bekezdést

tulajdonképpen semmi sem jelöli, s így a tipográfiai közlés megváltoztatja a szerző szövegtagolását. A tompa kezdést, ezért szükséges a bekezdések közötti sor távolság növelésével együtt alkalmazni 2010-10-02 59 Géczy László FÉRIÁK (kézirat) Rögzített kivitelt szolgáltató berendezések Nebraska Hun-Normal 12 pontos betű estén a bekezdésen belüli sor távolság hatása 1-es sor távolsággal HHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHhhhgggjjjllffppqqzzzyyyHHHHHHHHH HHHHHHHHHHWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWW WWWWWWWWWWWWWWWWWWMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMM 10 pontos sor távolsággal HHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHMMMMMMMMMMMMggghhjjffppqqzzyyyMMMMMMMMM MMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMM 2.17 A nyomdai tükör A könyv nyomdai tükre az a felület, amelyet a könyv lapjának síkjából a szöveg ill. a kép elfoglal A nyomdai tükör méretezésekor általában

figyelmen kívül hagyják az oldalszámot, amely a tükrön kívül, a margóra kerül, azonban nyomdai tükör részének szokták tekinteni az élőfejet 16. A nyomdai tükör mérete, alakja, valamint a lap síkján való elhelyezéséből eredő margók hordozzák azoknak az arányoknak egyik legfontosabb csoportját, amelyek a könyv tipográfiai képét meghatározzák. Nem véletlen, hogy a nyomdai tükör és a margók arányi kezdettől fogva foglalkoztatják a könyvművészeket. A nyomdai tükröt és a margó arányokat ma is mindig két szemben fekvő lap együttesében, vegyis a nyitott könyv látványa alapján vizsgálják. A kötés margók szűkebbre méretezését nyílván az a körülmény alakította ki, hogy a nyitott könyv lappárját szemlélve, a szomszédos kötés margók összeadódnak, és ezért indokolt, hogy a két kötés margó együttvéve közelítse meg a lapszél margók méretét. A láb margó nagyobb, mint a fej margó, s így a nyomdai

tükör nem geometriai hanem optikai középen helyezkedik el, így látjuk kiegyensúlyozottnak. A margók kialakulásának van azonban technikai oka is. A könyvkötőnek a csekély mértékben is ingadozó, de különböző méretű lapokat egyformára kell. vágni, ha sor kerül a könyv bekötésére 2.2 Szöveges és grafikus rögzítő berendezések s o rn y o m ta tó k s e b e s s é g i je lle m ző k h a tá ra i ö s s ze h a s o n líth a tó je lle m ző k [k a r/p e rc ] 16 író g é p le ü té s e s (im p a c t) n y o m ta tó s o r h o s s zú s á g = 1 3 2 [k a r/s o r] lé ze r n y o m ta tó s o r h o s s zú s á g = 1 3 2 [k a r/s o r] m ik ro film e s k im e n e t (C O M ) la p m é re t = 1 .8 0 0 [k a r/la p ] 1 0 - 1 5 [k a r/s ] 2 0 0 -1 .8 0 0 [s o r/p e rc ] 2 0 .0 0 0 [s o r/p e rc ] 3 .5 0 0 [la p /p e rc ] 600 - 900 2 6 4 0 0 - 2 3 8 .0 0 0 2 .6 4 0 0 0 0 6 .3 0 0 0 0 0 Az élőfej a nyomdai tükör felső sora címmel és

oldalszámmal, szövegtől vonallal vagy hézaggal elválasztva. 2010-10-02 60 Géczy László FÉRIÁK (kézirat) Rögzített kivitelt szolgáltató berendezések Nyomtatók hagyományos csoportosítási lehetôségei adat mennyisége adatátvitel rögzítési mód rögzítési technika karakterenként laponként leütéses soronként leütés nélküli közvetlen ember-gép kapcsolat (irógép jellegû) blokkos (párhuzamos) byte soros rögzítés idôbeli viszonya egyszerû archiválás karakterenként soronként laponként 2.21 Leütéses nyomtatók Leütéses nyomtatók írógépszerû (byte soros) irókaros hengeres 2010-10-02 sornyomtatók (blokk átvitelû) mátrix margareta tárcsás gömbfejes mátrix karakter hengeres 61 Géczy László szalag, öv lánc, heveder nyomdai jellegû termelés FÉRIÁK (kézirat) Rögzített kivitelt szolgáltató berendezések Ábra K Betűkaros, villanymotoros írógép egy betűkarjának vonalas

működési vázlata 0 . h e l yz e t 1 . h e l yz e t 0 . e m e le t 1 . e m e le t 2 . e m e le t 3 . e m e le t 2 . h e l yz e t A 3 . h e l yz e t B Ábra L Gömbfejes írógépben alkalmazott mechanikai logika 2010-10-02 62 Géczy László FÉRIÁK (kézirat) Rögzített kivitelt szolgáltató berendezések g ö m b fe j A B b e á llító k a ro k Ábra M A gömbfej emelet beállítást végző mechanukájának vonalas vázlata Ábra N Margarétatárcsa 2010-10-02 63 Géczy László FÉRIÁK (kézirat) Rögzített kivitelt szolgáltató berendezések M a rg a ré ta tá rc sá v a l k ö z ö s t e n g e l ye n k é t fo g a zo tt k e ré k 2 . M o to r 1 . M o to r V é g t e l e n í t e t t l á n c ,v a g y fo g a zo tt szíj Ábra O Margarétatárcsa továbbítását és forgatását szolgáló meghajtó szerkezet festék kendő orsók festék kendő állandó mágnes papír továbbító tarktor karakter henger papír festék kendő orsók

zászló beállító csavar papaír lerakó kalapács pad papaír tároló 2010-10-02 64 Géczy László FÉRIÁK (kézirat) Rögzített kivitelt szolgáltató berendezések Ábra P Sornyomtató vázlatos rajza T ű o szlo p o k a n yo m t a t ó f e j b e n P o n t o szlo p o k a p a p íro n Ábra Q A 18 és 24 tűs nyomtatófej tű-oszlopainak elhelyezkedése és az általuk előállított pont oszlopok h u llá m o ssá g  3 1 −  = 13,5% 2   2r h u llá m o ssá g 1 0 0 % Ábra R Mátrix nyomtatókkal előállított vonal hullámosága 6 0 0 d pi 3 0 0 d pi 6 0 0 d pi 3 0 0 d pi 2010-10-02 65 Géczy László FÉRIÁK (kézirat) Rögzített kivitelt szolgáltató berendezések Ábra S A képminőség értelmezése 300 dpi-s és 600 dpi-s nyomtatási felületen A z e lső tű o szlo p p a l n yo m t a t h a t ó m á t r i x fe lü le t A z e lső tű o szlo p p a l n yo m t a t h a t ó m á t r i x fe lü le t A m á so d

ik tű o szlo p p a l n yo m t a t h a t ó m á t r i x fe lü le t A m á so d ik tű o szlo p p a l n yo m t a t h a t ó m á t r i x fe lü le t A v o n a l a la tti p o n to k A b e tű v o n a l Ábra T A 18 és 24 tűs mátrix nyomtatóval kialakítható karakter felületek hálózata fe rd e v o n a la k , a n y o m ta tó tű s o rra l h e g y e s s zö g e t b e zá ró v o n a la k h u llá m o s s á g a , e g y e n le te s s é g e ro s s za b b e rő s e n to rzíto tt m in ő s é g ű k é p 9 tû s n yo m tató 2 4 tû s n yo m tató 4 8 tû s n yo m tató Ábra U Mátrix nyomtatók leütési képének összehasonlítása 2010-10-02 66 Géczy László FÉRIÁK (kézirat) Rögzített kivitelt szolgáltató berendezések s tí l u s tek er cs á l l a n d ó m á g n es r u g a l m a s h en g er l á g y m á g n es m a g fésű fog végén nyomtató tüske gerjeszt ő l á g y m á g n es m a g p a p í r és f es ték sza la g visszaállító

rugó tek er cs fésű fogak k a l a p á cs r u g o z ó s z a ka s z a r ö g z í tés i f el ü l et a. b. Ábra V a. A fésűs nyomtató lényeges szerkezeti elemei b. A fésűs nyomtató kalapács kialakítása L in e á rism o to r á lló ré sz L in e á rism o to r m o zg ó ré sz K a la p á c sta rtó M o to r fe lfü g g e szté s K a la p á c sta rtó ru g a lm a s fe lfü g g e szté se Ábra W A fésűs nyomtató kalapácstartó kerete és mozgató mechanikája 2010-10-02 67 Géczy László FÉRIÁK (kézirat) Rögzített kivitelt szolgáltató berendezések K a la p á c s K a la p á c s m o z gá sa N yo m ta tó tű k E re d ő m o zgás P a p ír m o zgása N y o m t a t ó fe j m o z g á s a a .) M ező sz é le ssé g b .) Ábra X Leütéses mátrix nyomtatók betűkép előállítási módjai. (a 9 tűs nyomtatófej; b fésűs nyomtató) ille s ztő b e té t te k e rc s ille s ztő g y ű rű p ó lu s o k n y o m ta tó tű

n y o m ta tó tű csap ág ya rö g zítő e le m ru g ó m o zg ó rés z b u rk o la t Ábra Y A mátrix sornyomtató tű felépítése 2010-10-02 68 Géczy László FÉRIÁK (kézirat) Rögzített kivitelt szolgáltató berendezések 2.22 Leütés nélküli nyomtatók L e ü té s n é lk ü li (N o n im p a c t) n yo m t a t á s i e l j á r á s o k h ő te c h n ik a i h ő é rzé ke n y p a p írra l tin ta c se p p e s e le k tro g rá fiá s tra n szfe r m ó d sze r e le k tro szta tik u s f o l ya m a t o s (c o n tin u o u s je t) p ie zo k ilö v e lé se s (d ro p o n d e m a n d b u b b le -je t) o p tik a i io n su g a ra s f o l ya m a t o s (c o n tin u o u s je t) th e rm o d in a m ik u s 2.221Hőtechnikai nyomtatók N yo m ó g ö r g ő P a p ír T o v á b b ító g ö rg ő k F e sté k k e n d ő o rsó F e sté k k e n d ő o rsó F e sté k k e n d ő , v a g y sza la g H ő n yo m t a t ó fe j N yo m t a t ó s z e m ö l c

s Ábra Hiba! A kapcsoló argumentuma érvénytelen. A transzfer hőnyomtatő felépítési vázlata 2010-10-02 69 Géczy László FÉRIÁK (kézirat) Rögzített kivitelt szolgáltató berendezések 2.222Tintacseppes nyomtatási eljárások fe l t ö l t ö t t , e l t é r ít e t t t in t a c s e p p e k n a g y fe s z ü l t s é g ű e l t é r ít t ő e l e k t r ó d a fú v ó k a tö ltő e le k tró d a p ie z o k r is t á l y k r is t á l y m e g h a jt ó á k . fe l t ö l t e t l e n t in t a c s e p p e k s z iv a t t y ú fe l t ö l t é s ve z é rlé s p a p ír g y ű jt ő k a ra k te r k ó d t in t a f o r r á s g y ű jt ő t a r t á l y t in a t s z ű r ő Ábra Hiba! A kapcsoló argumentuma érvénytelen. Folytonos müködésű tintacseppes nyomtató-fej működési vázlata +U A tin tá t a fú v ó k á b a n fö ld e lik +U Ábra Hiba! A kapcsoló argumentuma érvénytelen. A tintasugár, tintacseppek feltösi elve 2010-10-02

70 Géczy László FÉRIÁK (kézirat) Rögzített kivitelt szolgáltató berendezések a.) b.) Ábra Hiba! A kapcsoló argumentuma érvénytelen. A normál (a - 1, 2, 3, 4) és speciális réteggel bevont (b - 1, 2, 3, 4) papír tinta beszívási folyamata Világosan látszik a tinta beszívódási különbsége. n y o m tó f e j tin ta p o lia m id p a s s z iv á lt a lu m in iu m r é te g A l v e z e tő r é te g T a A l e lle n á llá s r é te g ü v e g a la p S iO 2 h o r d o z ó Ábra Hiba! A kapcsoló argumentuma érvénytelen. Termodinamikus nyomtatófej egy tinta kilövelő nyílásának felépítése 2010-10-02 71 Géczy László FÉRIÁK (kézirat) Rögzített kivitelt szolgáltató berendezések Kilövelés pillanata Kilövelés után vákuum keletkezik a.) b.) c.) Ábra Hiba! A kapcsoló argumentuma érvénytelen. A termodinamikus tinta kilövelés folyamata Ábra Hiba! A kapcsoló argumentuma érvénytelen. Más elrendezésű

termodinamikus nyomtató fej 2010-10-02 72 Géczy László FÉRIÁK (kézirat) Rögzített kivitelt szolgáltató berendezések Ábra Hiba! A kapcsoló argumentuma érvénytelen. Az ábrából a fej előállítására alkalmazott vékonyréteg technológia előnye is látszik p ie zo k e rá m ia la p k a Ábra Hiba! A kapcsoló argumentuma érvénytelen. Piezoelekrtromos hatás alkalmazásával a tintában létrehozott túlnyomás löveli ki a tinta cseppet A l v e z e tő r é te g tin ta Ta T a A l ( e lle n á llá s ) s z ilic iu m o x id s z ilic iu m h o r d o z ó 2010-10-02 N M O S tr a n z is z to r 73 Géczy László FÉRIÁK (kézirat) Rögzített kivitelt szolgáltató berendezések Ábra Hiba! A kapcsoló argumentuma érvénytelen. A termodinamikus fej előállítására alkalmazott technológia a méretek csökkentése miatt egyre mélyeben hatol be az elektronikai eszközök előállítására alkalmazott technológiába PIEZO ELEKTROMOS

SZIVATTYU PIEZO KRISTÁLY PAPIR ADAGOLÓ NYOMTATÓ FEJ SZILÁRD TINTA RUDAK TOVÁBBÍTÓ HENGER FUTÔ TEKERCSEK NYOMÓERÔ FOLYÉKONY TINTA HIDEG, NYOMÓ RÖGZÍTÉS A PAPIR ÚTJA FÁZIS-VÁLTÓS INK-JET TECHNOLOGIA Ábra Hiba! A kapcsoló argumentuma érvénytelen. Fázis-váltós szilárd tintás tintacseppes nyomtató vázlatos felépítése 1 / 6 0 0 in c h 1 / 3 0 0 in c h 1 / 6 0 0 in c h 1 / 3 0 0 in c h Ábra Hiba! A kapcsoló argumentuma érvénytelen. A nyomtatási pontok elhelyezési lehetősége a 300x 300 dpi-s és a 600x300 dpi-s nyomtatóban 2010-10-02 74 Géczy László FÉRIÁK (kézirat) Rögzített kivitelt szolgáltató berendezések 2.223Elektrogáfiás nyomtási eljárások 2.2231 Elektrosztatikus nyomtatók 2010-10-02 75 Géczy László FÉRIÁK (kézirat) Rögzített kivitelt szolgáltató berendezések to v á b b ító h e n g e re k rö g zítő á llo m á s p a p ír fe szítő h e n g e re k m ágnes p a p ír sík e lk e

tró d a fe sté k ta rtá ly tű e lk e tró d á k fe sté k e ző á llo m á s Ábra Hiba! A kapcsoló argumentuma érvénytelen. Az elektrosztatikus nyomtató vázlata sík e le k tró d a fe ltö lte n d ő p a p ír, m in t d ie le k trik u m tű e le k tró d a so ro s v é d ő e lle n á llá so k A tű e le k tró d á k k iv á la sztá sa é s n a g yf e s z ü l t s é g r e k a p c so lá sa Ábra Hiba! A kapcsoló argumentuma érvénytelen. Az elektrosztatikus nyomtató nyomtató tű vezérlési lehetősége 2010-10-02 76 Géczy László FÉRIÁK (kézirat) Rögzített kivitelt szolgáltató berendezések A a23 tű e le k tró d á k e lre n d e zé s e Ábra Hiba! A kapcsoló argumentuma érvénytelen. Az elektrosztatikus nyomtató tű elktródáinak lehetséges elrendezése 2010-10-02 77 Géczy László FÉRIÁK (kézirat) Rögzített kivitelt szolgáltató berendezések 2.2232Optikai elven működő elektrogáfiás nyomtatók (lézer

nyomtatók) Lapnyomtató technológiák (elektrográfiás eljárások) laser LED (Light Emitting Diode) LCS (Liquid Crystal Shutters) ion-réteg (ion-deposition) Mindhárom eljárásnál egy sornyi elem végzi a rögzítést és így kevesebb a mozgó alkatrész, mint a laser-ben, a megbízhatóság relatíven nagyobb, viszont a beépített elemek száma határozza meg a felbontást. S o kszö g ű fo r g ó t ü k ö r fo r g ó t e n g e l y H e n g e re s le n c se S zó ró le n c se T o ro id le n c se K e t t ő s s z fé r i k u s le n c se S o r ke zd e t é rzé k e lő G yű j t ő l e n c s e S zó ró le n c se fé n ys u g á r á l t a l le k é p ze tt p o n tso r LÉZER F o t ó fé l v e z e t ő h e n g e r fe l ü l e t Ábra Hiba! A kapcsoló argumentuma érvénytelen. Az elektrográfiás - lézer - nyomtató leképzési elve, a pásztázó fény által létrehozott pontsor 2010-10-02 78 Géczy László FÉRIÁK (kézirat) Rögzített kivitelt

szolgáltató berendezések F o rgó , so kszö gű tü k ö r H e n g e r e s le n c s e B e e s é s i m e r ő le g e s O p to - a k u s z tik a i m o d u lá to r V is s z a v e r t f é n y s u g á r L ézer fén yfo rrás V is s z a v e r ő d ő f é n y s u g á r e g y ik s z é ls ő á llá s a V is s z a v e r ő d ő f é n y s u g á r e g y ik s z é ls ő á llá s a T o r o id le n c s e Ábra Hiba! A kapcsoló argumentuma érvénytelen. A sokszögű forgótükörrel megvalósítható (lézer) fénysugár pásztázás optikai vázlata N y o m ta tó v e z é r lé s r ö g z ít ő á llo m á s k ö te ge lt le ra k á s fo l y a m a t o s le ra k á s in t e r f é s z f e s t é k á t v it e l i á llo m á s je l é r z é k e l ő m ik r o s z á m ít ó g é p tö rlő lá m p a fé l v e z e t ő h en ger e l ő t is z t ít ó k o ro n a vaku u m k a m ra t is z t ít ó k e f e p o r fe s t é k f e l v it e l eszk ö z o l d a l iv e z é

r l é s tö ltő k o ro n a le ra k ó le ra k ó tá ro ló l é z e r fé n y fo r r á s f é n y s u g á r p á s z t á z ó e l t é r ít é s e Ábra Hiba! A kapcsoló argumentuma érvénytelen. Nagyteljesítményű lézer nyomtató felépítési vázlata 2010-10-02 79 Géczy László FÉRIÁK (kézirat) Rögzített kivitelt szolgáltató berendezések p a p ír le r a k ó to v á b b ító g ö r g ő k lé z e r le k é p z ő á llo m á s n a g y f e s z ü lts é g ű f e ltö ltő á llo m á s f e s té k k a z e tta , f é lv e z e tő h e n g e r r e l é s tis z tító á llo m á s a l r ö g z ítő á llo m á s p a p ír f e ls z e d ő p a p ír tá r o ló n yo m ó g ö rg ő to v á b b ító g ö r g ő k f é lv e z e tő h en ger to v á b b ító g ö r g ő k á tv ív ő á llo m á s Ábra Hiba! A kapcsoló argumentuma érvénytelen. Közepes és kis teljesítményű lézer nyomtató felépítése Lézer fény forrás

Tisztító és feltöltô állomás Festék tartályok Szelén szalag Rögzítô állomás Akkumulátor szalag Papír Átviteli állomás 2010-10-02 80 Géczy László FÉRIÁK (kézirat) Rögzített kivitelt szolgáltató berendezések Ábra Hiba! A kapcsoló argumentuma érvénytelen. Egyfázisú szines lézer nyomtató felépítési vázlata Ábra Hiba! A kapcsoló argumentuma érvénytelen. Rácsképpontokkal dolgozó lézer nyomtató által készített tonusos ábra és kinagyított részlete 2010-10-02 81 Géczy László FÉRIÁK (kézirat) Rögzített kivitelt szolgáltató berendezések 2.224Az ionsugaras nyomtató g e r je s z t ő e l e k t r ó d a d ie l e k t r o m o s r é t e g re te sz e le k tró d a ve z é rlő m ező g y o r s ít ó m ező k é p e le k tró d a d ie l e k t r o m o s r é t e g Ábra Hiba! A kapcsoló argumentuma érvénytelen. Ion-sugaras nyomtató összefoglaló müködési vázlata 2010-10-02 82 Géczy László

FÉRIÁK (kézirat) 2.23 223 Rögzített kivitelt szolgáltató berendezések A szines nyomtatás eszközei Szines nyomtatási technológiák tűs pont mátrix tintacseppes eljárás plotter elektrográfiás eljárás hôtranszfer toll plotter k ilin c s a k a sztó k a r elektrosztatikus iró szerkezettel v ö rö s zö ld kék fe k e te k ö v e t ő b ü t yö k fe k e te kék zö ld v ö rö s e lm o zd u lá st g á tló k a r szín k iv á la sztó k a r Ábra VV Szines leütéses nyomtató szinkiválasztó szerkezetének rajza Szin előállítása három spektrális fôszín keverésével történik: Spektrális fôszínek Kiegészítô színek kék sárga=zöld+vörös zöld bíbor 17=kék+vörös vörös cián=kék+zöld 17 bíbor = magenta (angolszín név) 2010-10-02 83 Géczy László FÉRIÁK (kézirat) Rögzített kivitelt szolgáltató berendezések kék hiány (kék szűrô) Y vörös hiány (vörös szűrô) G R C M B zöld hiány

(zöld szűrô) − A képernyős, megjelenítési eszközöknél az RGB (red, green, blue) elnevezésű eljárást, − míg a nyomtatásnál a CMY -t (Cian, Magenta, Yellow) vagy az RGB-t (red, green, blue) alkalmazzzák. A CMYalapszínek (kivonó) keverésével elméletileg a fekete is előállítható, mint a barna egy igen sötét fokozata. A színes nyomtatók többsége az igazi feketét (Black) is alkalmazza és így négy szín található a festék készletükben. Az RGB alapszínek (összegzô) keverésével elméletileg a fehér is elôálítható. 2010-10-02 84 Géczy László FÉRIÁK (kézirat) Rögzített kivitelt szolgáltató berendezések sárga zöld kék hiány vörös fekete ciánkék bíbor vörös hiány zöld hiány kék 2010-10-02 85 Géczy László FÉRIÁK (kézirat) Rögzített kivitelt szolgáltató berendezések á r/te lje sítm é n y ö ssze h a so n lítá s R e l a t ív á ra k 30 10 3 1 0 ,3 0 ,1 2.3 2010-10-02 0

,3 1 ,0 3 ,0 1 0 ,0 Rajzoló berendezések 86 Géczy László 3 0 ,0 n yo m ta tá si se b e ssé g [p e rc /la p ] FÉRIÁK 2010-10-02 (kézirat) Rögzített kivitelt szolgáltató berendezések 87 Géczy László FÉRIÁK 2010-10-02 (kézirat) Rögzített kivitelt szolgáltató berendezések 88 Géczy László FÉRIÁK 2010-10-02 (kézirat) Rögzített kivitelt szolgáltató berendezések 89 Géczy László FÉRIÁK 2010-10-02 (kézirat) Rögzített kivitelt szolgáltató berendezések 90 Géczy László FÉRIÁK 2010-10-02 (kézirat) Rögzített kivitelt szolgáltató berendezések 91 Géczy László FÉRIÁK (kézirat) Rögzített kivitelt szolgáltató berendezések Nyomtató fej Papír haladási irány Továbbító henger (dob) Lap papír Útvonal váltó Tekercs papír 2010-10-02 92 Géczy László FÉRIÁK 2010-10-02 (kézirat) Rögzített kivitelt szolgáltató berendezések 93 Géczy László

FÉRIÁK 2010-10-02 (kézirat) Rögzített kivitelt szolgáltató berendezések 94 Géczy László FÉRIÁK 2.4 (kézirat) Rögzített kivitelt szolgáltató berendezések Összehasonlítások 2.41 Leütéses (impact) nyomtatási eljárások (technológiák) összehasonlítása Eljárás (Technológia) Rögzítési Adatátvitel Rögzítési Alkalmazási előnyök mód időbeli módja sebesség viszonyai HENGERES karakterenké soros 10 kar/s olcsó nt 2010-10-02 95 Géczy László Alkalmazási korlátok alacsony sebesség, csekély megbízhatóság, gyenge nyomtatási minőség zajos FÉRIÁK (kézirat) Rögzített kivitelt szolgáltató berendezések GÖMBFEJES karakterenké nt soros 15 kar/s MARGARÉTA TÁRCSÁS karakterenké nt soros 30 -35 kar/s MÁTRIX 1. karakterenké nt soros 31 -35 kar/s MÁTRIX 2. soronként párhuzamos KARAKTERHENGER ES LÁNC vagy HEVEDER soronként SZALAG vagy ÖV soronként 2010-10-02 soronként 600 800 1400

sor/perc párhuzamos 300 2000 / párhuzamos 300 2000 sor/perc párhuzamos 30 kar/s 2000 sor/perc különösen jó nyomtatási minőség, betű alacsony sebesség, csekély készlet cserélhető és a választéka megbízhatóság, viszonylag zajos bőséges megbízhatósága jó, nyomtatási kisebb sebesség, mint a mátrix-nál minősége jó, cserélhető betűkészlet, nagyobb sebesség, mint a gömbfejesnél tű mérettől és elrendezéstől függően a megbízhatóság a megoldási módoktól felbontás növelhető, betűkészlet függ, a tartós üzemeltetést nem bírja tetszőleges, semigrafikus lehetőségek, b é függően a a felbontás növelése csak korlátozottan tű mérettőlköés elrendezéstől felbontás növelhető, betűkészlet lehetséges tetszőleges, semigarfikus lehetőségek, közepes sebesség, ó l a jó é közepestől bí j nagy megbízhatóság, a korlátozott betűkészlet, téves rögzítés hosszú üzemeltetési időig jó nyomtatási kép,

cserélhető lánc vagy heveder elhasználódás a nagy betűkészlet, amely 128 karakterig igénybevétel miatt növelhető jó nyomtatási kép, cserélhető szalag és mozgató szerkezetének nagy betűkészlet, nagy megbízhatóság igénybevétele, teljes szalag csere egyedi hibás karakter miatt 96 Géczy László 2.42 Leütéses mátrix sornyomtató nyomtatási-sebeség alakulása vátozó feltételek között (MÁTRIX 2.) nyomtatás tipusa draft gyors írás gyors írás aláhúzással Courier, Gothic Courier, Gothic aláhúzással Nyomatási sebesség kép felületi MT 645 MT 661 MT 691 mátrix felület elemek aránya 9x5 45 1 (580) 800 1.400 9x7 63 1,4 450 600 1.000 9x9 81 1,8 360 480 800 27x11 297 6,6 210 280 500 27x13 351 7,8 180 240 420 FÉRIÁK (kézirat) Rögzített kivitelt szolgáltató berendezések 2.43 Az azonos méretű mátrix pontok egymáshoz való viszonyának és a különböző méreteknek az éretelmezése 1 / 6 0 0 in c h 1 / 3 0 0 in c h 1

/ 6 0 0 in c h 1 / 3 0 0 in c h A p o n t á tm é rő d = 3 /2 * 1 /3 0 0 1 /d p i a za z d = 1 /2 0 0 d p i A p o n t á tm é rő d = 2 * 1 /6 0 0 1 /d p i a za z d = 1 /3 0 0 d p i 2.44 Tintacseppes mátrix nyomtató nyomtatási sebeség alakulása vátozó feltételek között nyomtatási fekete fekete és csak mód színes színes gazadságos 7 3 1,5 lap/perc normál 6 1,5 0,5 lap/perc finom 4 1 0,5 lap/perc Nyomtatási sebesség [lap/perc] 7 6 5 4 fekete 3 2 fekete és színes 1 0 gazdaságos normál csak színes finom 98 FÉRIÁK (kézirat) Rögzített kivitelt szolgáltató berendezések 2.45 A nyomtató és a megjelenítő összehasonlítása 640*480 méretű képernyő felületét egy az egybe pixelről-pixelre kinyomtatva 200 dpi-s nyomtatóval a kép méret 3.2*2.4 inch 813*61mm 81.3 mm 123456789012345678901234567890123456789012345678901234567890123456789012345678 90 234567890123456789012345678901234567890123456789012345678901234567890123456789 0

345678901234567890123456789012345678901234567890123456789012345678901234567890 45678901234567890123456789012345678901234567890123456789012345678901234567890 5678901234567890123456789012345678901234567890123456789012345678901234567890 678901234567890123456789012345678901234567890123456789012345678901234567890 78901234567890123456789012345678901234567890123456789012345678901234567890 8901234567890123456789012345678901234567890123456789012345678901234567890 901234567890123456789012345678901234567890123456789012345678901234567890 01234567890123456789012345678901234567890123456789012345678901234567890 123456789012345678901234567890123456789012345678901234567890123456789012345678 90 234567890123456789012345678901234567890123456789012345678901234567890123456789 0 345678901234567890123456789012345678901234567890123456789012345678901234567890 45678901234567890123456789012345678901234567890123456789012345678901234567890 5678901234567890123456789012345678901234567890123456789012345678901234567890

678901234567890123456789012345678901234567890123456789012345678901234567890 78901234567890123456789012345678901234567890123456789012345678901234567890 8901234567890123456789012345678901234567890123456789012345678901234567890 901234567890123456789012345678901234567890123456789012345678901234567890 01234567890123456789012345678901234567890123456789012345678901234567890 123456789012345678901234567890123456789012345678901234567890123456789012345678 90 234567890123456789012345678901234567890123456789012345678901234567890123456789 0 345678901234567890123456789012345678901234567890123456789012345678901234567890 45678901234567890123456789012345678901234567890123456789012345678901234567890 5678901234567890123456789012345678901234567890123456789012345678901234567890 99 61mm FÉRIÁK (kézirat) 400 dpi-s nyomtatóval Rögzített kivitelt szolgáltató berendezések a kép méret 1.6*1.2 inch 407*30.5mm 40.7mm

12345678901234567890123456789012345678901234567890123456789012345678901234567890 2345678901234567890123456789012345678901234567890123456789012345678901234567890 345678901234567890123456789012345678901234567890123456789012345678901234567890 45678901234567890123456789012345678901234567890123456789012345678901234567890 5678901234567890123456789012345678901234567890123456789012345678901234567890 678901234567890123456789012345678901234567890123456789012345678901234567890 78901234567890123456789012345678901234567890123456789012345678901234567890 8901234567890123456789012345678901234567890123456789012345678901234567890 901234567890123456789012345678901234567890123456789012345678901234567890 01234567890123456789012345678901234567890123456789012345678901234567890 12345678901234567890123456789012345678901234567890123456789012345678901234567890 2345678901234567890123456789012345678901234567890123456789012345678901234567890

345678901234567890123456789012345678901234567890123456789012345678901234567890 45678901234567890123456789012345678901234567890123456789012345678901234567890 5678901234567890123456789012345678901234567890123456789012345678901234567890 678901234567890123456789012345678901234567890123456789012345678901234567890 78901234567890123456789012345678901234567890123456789012345678901234567890 8901234567890123456789012345678901234567890123456789012345678901234567890 901234567890123456789012345678901234567890123456789012345678901234567890 01234567890123456789012345678901234567890123456789012345678901234567890 12345678901234567890123456789012345678901234567890123456789012345678901234567890 2345678901234567890123456789012345678901234567890123456789012345678901234567890 345678901234567890123456789012345678901234567890123456789012345678901234567890 45678901234567890123456789012345678901234567890123456789012345678901234567890 5678901234567890123456789012345678901234567890123456789012345678901234567890

678901234567890123456789012345678901234567890123456789012345678901234567890 78901234567890123456789012345678901234567890123456789012345678901234567890 8901234567890123456789012345678901234567890123456789012345678901234567890 901234567890123456789012345678901234567890123456789012345678901234567890 30.5mm 2.46 A különböző típusú eszközök felbontásának összehasonlítása felbontás inch-ben, vagy dpiben 0,001inc Plotter h 400dpi Elektrosztatikus plotter 200dpi Hőtranszfer nyomtató 300dpi 300dpi Tintacseppes eljárás min. tű 0,007inc DMI a lehetséges felbontást a tű átmérője határozza meg átmérő h max. tű 0,014inc átmérő h 300dpi Színes elektrográfia min. 1.000dpi Nyomdai felbontás monotypiás betűszedő felbontás (hagyományos ólombetűs) hagyományos grafikus-reprodukciós eljárás felbontás 1.000dpi 2.000dpi felbont ás mmben 0,025 0,065 0,13 0,085 0,085 0,18 0,36 0,085 0,021 0,025 0,001 2.47 Elektrogáfiás nyomtatók teljesítmény adatai 2.471

Lézer nyomtatók megengedett maximális teljesítőképessége lap/hó nagyon 500 alacsony alacsony 2.500 - 3000 5000 közepes 8.000 - 10000 16000 magas 30.000 - 50000 2.472Ionsugaras nyomtató maximális teljesítőképessége és élettartama maximális teljesítőképesség 150.000 lap/hó élettartam 1.800000 lap 100 FÉRIÁK (kézirat) Rögzített kivitelt szolgáltató berendezések 2.473Lézer nyomtatók festék kazetta és félvezető henger élettertema, a nyomtatott lap 5%-os fedettsége mellett - 3000 lap - 4000 lap - 16000 lap 2.474Lézer nyomtatók nyomtatási sebességei − forgó tükrös nyomtatók lap/perc - 4 - 6 - 8 - 10 − raszteres (LED) - max 24 101