Kémia | Anyagtudomány » Bugyjás József - Kidolgozott mintapéldák szilárdságtanból

Alapadatok

Év, oldalszám:2017, 20 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:35

Feltöltve:2020. július 25.

Méret:2 MB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

Kidolgozott mintapéldák szilárdságtanból 1. példa Határozzuk meg az SZ 1. ábrán látható téglalap alakú keresztmetszet másodrendű nyomatékát az ‘xs’ (súlyponton átmenő) tengelyre definició alapján! A definició szerinti képlet: � 2 � − 2 � �3 2 2 ��� = ∫ � � ⏟∙ �� = a [ 3 ] �� � − 2 = �� 3 12 SZ 1. ábra 2. példa a) Határozzuk meg az SZ2. ábrán látható téglalap alakú keresztmetszet ‘Ix’ tengelyre számított másodrendű nyomatékát! b  y3  a  b3 I x  a   y dy  a     3  3 0 0 b 2 SZ 2. ábra SZ 2. ábra b) Igazoljuk a Steiner tételt! 2 I t = Is + e A �� 3 � 2 �� 3 �� 3 �� 3 �� = + ( ) ∙ �� = + = 12 2 12 4 3 3. példa Az ábrán látható két végén támasztott rudat két koncentrált erő terheli. a./ Határozzuk meg a reakcióerőket! b./ Írjuk fel az igénybevételi függvényeket! c./ Rajzoljuk meg az

igénybevételi ábrákat! SZ 3. ábra a./ Reakcióerők meghatározása Az egyensúlyi egyenletek alapján felírhatjuk F 0 i M i 0 Mivel csak ‘y’ irányú erőkomponensek vannak, ezért F  FA  F1  F2  FB  0 iy (1) A nyomatékokat írjuk fel az ‘A’ pontra. M    i  F1  1.5  F2  4  FB  6  0 (2) A (2) egyenletből FB  F1  1.5  F2  4 4  15  9  4 42    7N 6 6 6 Ha az eredmény (+) , akkor helyesen vettük fel az irányt. Behelyettesítve a (1) egyenletbe és FA-t kifejezve FA=6 [N] adódik. b./ Igénybevételi függvények A két koncentrált erő a rudat három szakaszra osztja. A tengelyre merőleges síkok helyeit z koordinátákkal, a keresztmetszeteket rendre K1, K2, K3 –al jelölöljük. (A bal oldali rúdrészt hagyjuk el) Az első szakasz K1 keresztmetszetének igénybevételei és igénybevételi függvényei: Hajlítás: Nyírás Mh1 = -FA∙z 0 ≤ z

≤ 1.5 V1= FA Az második szakasz K2 keresztmetszetének igénybevételei és igénybevételi függvényei: Hajlítás Nyírás Mh2 = -FA∙z + F1∙(z – 1.5) V2= FA – F1 1.5 ≤ z ≤ 4 Az harmadik szakasz K3 keresztmetszetének igénybevételei és igénybevételi függvényei: Hajlítás Mh3 = = -FA∙z + F1∙(z – 1.5) + F2∙(z – 4) = -FB∙(l – z) Nyírás V3= FA – F1 – F2 = -FB 4≤z≤6 c./ Igénybevételi ábrák a SZ ábrán látható M(1,5) = - 6 [N]∙1,5[m] = 9 [kNm] M(4) = - 6∙4+4∙(4-1.5) = - 14 M(6) = - 6∙6+4∙(6-1.5)+9∙(6-4) = 0 SZ 31. ábra 4. példa Határozzuk meg az SZ 4. ábrán vázolt tartó ‘K’ keresztmetszetének igénybevételeit A ‘K’ keresztmetszet súlypontjában a SZ 41. ábrán láható módon derékszögű koordinátarendszert választottunk. A keresztmetszet egyik oldalán elhelyezkedő tartórészre ható külső erőrendszer az ‘F’ erőből áll, tehát ezt kell redukálni a SZ 4. ábra

koordinátarendszer origójába. A redukált erő a keresztmetszet síkjában fekszik tehát nyíróerőt ad: V=F A nyomatékvektor a következőképpen számítható: MK = r X F, r = l2i + l1j, F = Fk i M K  l2 0 j l1 0 k 0  l1  Fi  l 2  F j  M cs  M h F SZ 41. ábra 5. példa Határozzuk meg az SZ 5. ábrán vázolt kéttámaszú tartó igénybevételi ábráit! A szimmetriából következően a reakcióerők: AB F 100   50N 2 2 A rudat csak a tengelyére merőleges irányú koncentrált erők terhelik, tehát a keresztmetszetek igénybevételei a nyírás és a hajlítás. A nyíróerő szakaszonként állandó, a hajlitónyomaték pedig lineárisan változik. Az I. szakaszban a keresztmetszetek igénybevételeinek meghatározására célszerű a keresztmetszettől balra lévő SZ 5. ábra erőket, esetünkben az egyetlen ‘A’ reakcióerőt felhasználni. Ez felfelé mutat, tehát a szakasz valamennyi keresztmetszetére

nézve pozitív nyíróerót ad. V1 = A = 50 [N]. A hajlitónyomatékot az ‘A’ erő nyomatékaként kapjuk: MI (z) = A · z = 50 [N] · z. A II. szakaszban az igénybevételi függvényeket a keresztmetszetektől jobbra lévő ‘B’ erő felhasználásával célszerű meghatározni: TII = - B = - 50 [N] MII (z) = B· (l- z) = 50 [N]· (4 [m] · z). A nyomatéki ábrát a szakaszhatárokon kiszámított értékek alapján célszerű megrajzolni. Az alátámasztási pontokon a hajlitónyomaték zérus, középen pedig: M max  A  l F l 100  4     100Nm 2 2 2 4 6. példa Az SZ 6. ábrán látható egyik végén befogott rudat a f=20 [N/m] intenzitású egyenletesen megoszló terhelés, és a rúd végén az FB=50[N] koncentrált erő terheli. a. Határozzuk meg a befogásban ébredő reakciókat! b. Írjuk fel az igénybevételi függvényeket! c. Rajzoljuk meg az igénybevételi ábrákat! SZ 6. ábra a. Reakciók a befogásban Az egyensúlyi

egyenletek alapján a következő egyenletek írhatók fel: F  0  F M  0 iy A  f  l  FB (1) (2) i A (2) nyomatéki egyenletet az ‘A’ pontra felírva kapjuk MA  f  l2  FB  l  0 2 (3) Az (1) egyenletet rendezve FA  f  l  FB  20  2  50  90[ N] Az (3) egyenletet rendezve MA  f  l2 20  2 2  FB  l   50  2  140[ Nm] 2 2 Az eredmény (+) , tehát helyesen vettük fel az irányokat. c. Az igénybevételi függvények Az ‘AB’ rudat a ‘z’ koordinátával jellemzett helyen a tengelyvonalára merőleges síkkal képzeletben kettévágjuk. Az elvágás helyén levő ‘K’ keresztmetszet igénybevételei és igénybevételi függvényei, a baloldali rúdrész elhagyaásával a következők: Hajlításra M h  M A  FA  z  Nyírásra V = FA - f∙z f 2 z 2 A fenti függvények ‘z’ szerinti deriválásával beláthatjuk a Zsuravszkíj féle összefüggések

bizonyítását. f   d  M A  FA  z  z 2  dM h f 2      FA  2 z   FA  f  z  V dz dz 2 dV  f dz d. Az igénybevételi árák a SZ 61 ábrán láthatók SZ 61. ábra 7. példa Vizsgáljuk meg az SZ 7. ábrán látható konzolos tartó igénybevételeit! SZ 7. ábra Reakció erők kiszámításához írjuk fel az egyensúlyi egyenleteket. F iy M 0 A  B F6f (1)  0  3  6  f  6  B  3  F  M (2) i A (2) egyenletből B  3  6  f  3  F  M 3  6  1  3  2  3 15    2.5[ N] 6 6 6 Az (1) egyenletbe behelyettesítve és A-ra kifejezve A  6  f  B  F  6  2.5  2  15[ N] A jellemző értékek kiszámításához írjuk fel az igénybevételi függvényeket. A könnyebb számolás érdekében ebben az esetben a bal oldali rúdrészre ható külső erőket redukáljuk. V(x) Mh(x) 0≤x≤3 3≤x≤6 6 ≤

x ≤ 8 A - f∙x A - f∙x + F A - f∙6 + F +B = 0 Ax  f  x2 2 Ax  f  x2  F  x  3 2 A  x  f  6  x  3  F  x  3   B  ( x  6)  3 A matematikai analízis szerint a másodfokú egyenlet ott van szélső értéke ahol az első deriváltja zérust vesz fel. dM h ( x)  V ( x)  0 dx -A + fx1 = 0  x1  A 1.5   1.5[m] f 1 M 1  Mx 1   A  x 1  f  x 12 1  1.5 2  1.5  15   1.12[ Nm] 2 2  -A + fx2 - F = 0 x2  A  F 1.5  2   3.5[m] f 1 f  x 22 1  3.5 2 M 3  Mx 2   A  x 2  Fx 2  3   1.5  35  2  05   0.125[ Nm] 2 2 M 2  M3  A  x  f  x2 f  32 1  32  3 A   3  1.5  0 2 2 2 8. példa Az SZ 8 ábrán vázolt d1 = 4 [cm] és d2 = 3 [cm] átmérőjű szakaszokból álló, kör keresztmetszetű egyenes rudat „F”

erővel terheljük. A megengedhető legnagyobb feszültség meg = 108 [Pa] A lekerekítés miatt a keresztmetszet hirtelen váltásának zavaró hatásától eltekintünk. a. Mekkora lehet a maximális húzóerő? b. Mekkora a maximális húzóerővel terhelt rúd megnyúlása, ha E = 21011 [Pa] ? c. Mennyivel csökken a d2 átmérő, ha a Poissontényező értéke: m  10 ? 3 SZ 8. ábra a. Mivel a befogás helyén „F” nagyságú reakció erő ébred, a rúd egész hosszában a húzóerő értéke egyenlő. Ebből következik viszont, hogy a kisebb átmérőjű rúdrészben nagyobb feszültség ébred (SZ 81. ábra) 1  F A1 2  F   meg (2) A2 (1) „F” meghatározásakor tehát a kisebb átmérőjű rúdrész terhelhetőségét kell figyelembe venni. A (2) egyenlet SZ 81 ábra alapján: F  A 2   meg  d 22   0.03 2 [m 2 ]  314  N   meg   10 8  2   70685[ N] 4 4 m  b. A megnyúlás

egyenesen arányos a hosszal és a feszültséggel Mivel a rúd két szakaszánál mindkető más értékű, a két rúdrész megnyúlását külön-külön kell meghatározmi, összegezni.(SZ 82 ábra) l = l1 + l2 l1  SZ 82. ábra F  l1 A1  E l = l1 + l2 = l 2  F  l2 A2  E l  F  l1  2   E  A1 A 2  d 12   0.04 2  314 A1    1.2566  10 3 [m 2 ] 4 4 A 21  l  d 22   0.03 2  314   0.7068  10 3 [m 2 ] 4 4  70685[ N]  0.5[m] 0.2[m]   0.24  10 3 [m]  3 2 3 2   N  1.2566  10 [m ] 07068  10 [m  2  1011  2   m  c. Az átmérőcsökkenést a keresztirányú fajlagos hosszváltozás, ‘k’ alapján számíthatjuk k  m   k d 2 d2  d 2   k  d 2  k   m  E d 2   k  d 2     d2   d2  m Em 10 8 10 2  1011

 3  0.03  45  10  6 [m] majd 9. példa A ’G’ súlyú terhet két acélhuzal tartja a SZ 9. ábra szerint Terheletlen állapotban a huzalok helyzetét az ’AC’ és ’BC’ egyenesek jelölik ki. Mekkora a teher felfüggesztési pontjának h lesüllyedése? Adatok: d = 0.8 [cm] l0 = 100 [cm] h = 20 [cm] G = 1600 [N] E = 2.1 1011 [Pa] SZ 9. ábra Egyelőre tekintsünk el ‘C’ pont elmozdulásától. Legyen  az acélhuzaloknak a vízszintessel bezárt szöge. Az SZ 91 ábra szerint a ‘G’ súly egyensúlyából: G  2  S  sin   2  S  h l (1) ahol ‘S’ a huzalban ébredő erő, ‘l’ egy-egy huzal eredeti hossza, l = ‘AC’ = ‘BC’ = l 02  h 2  100 2  20 2  102[cm] A (1) egyenletből S  SZ 91. ábra G  l 1600  102   4080[ N] 2h 2  20 A huzal keresztmetszete A  A huzalok megnyúlása:   Sl  AE d 2   0.8 2  314   0.5026[cm 2 ] 4 4 4080[ N] 

102[cm]  0.0394[cm] 2 7 N  0.5026[cm ]  21  10  2   cm  sin   h   h , a SZ 92. ábrából pedig sin   , így h l l 102    0.0394  02[cm] h 20 A számítás közelítő, mert eltekint  változásától, holott az előbbiek szerint sin  kb. 1%-kal nő a ‘C’ pont elmozdulása következtében. SZ 92. ábra 10.példa Az “l” hosszúságú sineket ‘t1’ hőmérsékleten fektetik le, ‘K’ hézaggal. (SZ 10 ábra) Mekkora erők lépnek fel a sinekben ‘t2’ hőmérséklet esetén? Megfelel-e a hézag? Adatok: l = 25 [m] t1 = 10 [C] A = 20 [cm2] SZ 10. ábra K = 4 [mm] t2 = 50 [C] E = 21011[Pa]  1   t  12.5  10 6  o  meg = 85107 [Pa]  C Két szomszédos sin közepét helytállónak tekintjük. A hőmérséklet növekedésével a sinek megnyúlnak. ‘K’ hézag elérése után a további nyúlást megakádályozandó erék lépnek fel a sinekben. Irjuk

fel a sindarabok nyúlását:  t   F   t  t  l  Fl K AE (1) t – a sin hőmérséklet hatására bekövetkező megnyúlása F – a sinekben keletkező nyomóerő okozta rövidülés Az (1) egyenletből F   t  t  l  K   AE  l N 2  10 3 [m 2 ]  2  1011  2     1  m    12.5  10 6  o   50  10 c C  25[m]  0004[m]   25[m]  C     = 8.5 10-3  16 107 = 136 [kN] F 1.36  10 5 [ N]    6.8  10 7 [Pa] 3 2 A 2  10 [m ] Mivel  < meg a hézag megfelel. 11. példa Méretezzük az SZ 11. ábrán látható fali vezetéktartó kart, ha a keresztmetszete téglalap, „U” szelvény, illetve cső. SZ 11. ábra G = 500 [N] meg = 108 [Pa] A konzol nyomatéki ábrája a SZ11-1. ábrán látható A nyomaték a befogás keresztmetszetében SZ 11-1. ábra maximális.

M max  100[cm]  G  75[cm]  G  50[cm]  G  225[cm]  500[ N]  112500 [ Ncm ] A szükséges keresztmetszeti tényező: K sz  M max 112500[ Ncm]   11.25[cm 3 ]  meg  N  10000 2   cm  Téglalap keresztmetszet esetén válasszuk: b = 2a (Ez a választás önkényes, más is lehet.) a  b2 A téglalap keresztmetszeti tényezője: K  6 a  2a  2  a3  6 3 2 K a3 3 3 K  3 11.25  25649[cm] 2 2 b = 2a = 5.1298 [cm] „U” szelvény esetén a melléklet táblázatából vehetjük a szükségeshez legközelebb eső, nagyobb keresztmetszeti tényezővel rendelkező szelvényt. Ez az UE 160 ahol Ky = 13.8 [cm3] Acélcső esetén a külső és belső átmérő viszonyát válasszuk meg d  0.8 D d = 0.8D   D4   d4    4 4  D  0.8  D  I D3   64  64 K   64  1  0.8 4  0058  D 3 D D e 32 2 2 D3   K 11.25 3  5.79[cm]

0.058 0.058 d = 0.8 D = 463 [cm] 12. példa Határozzuk meg az SZ 12. ábrán látható kéttámaszú tartó mértékadó keresztmetszetében ébredő legnagyobb  feszültséget! Ábrázoljuk a hajlított és nyírt keresztmetszet ’y’ tengelye mentén a  és  feszültséget! A szimmetrikus terhelésből adódik, hogy a támasztási pontokban a reakció erő F/2 lesz. A tartó nyíró és hajlító igénybevételnek van kitéve. Rajzoljuk fel az igénybevételi ábrákat, melyek az SZ 12. ábrán láthatók Az igénybevételi ábrák alapján a maximális igénybevételek: Ft max  SZ 12. ábra M max F 5000[ N]   2500[ N] 2 2 F  l 5000  2   2500[ Nm] 4 4 Mivel a hajlítás tengelye a keresztmetszet főtengelye, egyenes hajlításról van szó. Először meghatározzuk a keresztmetszet súlypontjának helyzetét. (SZ 12-1 ábra) A1 = s1 a = 40  20 = 800 [mm2] A2 = s2 b = 15  80 = 1200 [mm2] y1  b  a 20  80   90[mm]

2 2 SZ 12-1. ábra y2  b 80   40[mm] 2 2 ys  y A A i i  i y1  A1  y 2  A 2 90  800  40 1200   60[mm] A1  A 2 800  1200 Így v1 = y1 – ys = 90 – 60 = 30[mm] v2 = y2 – ys = 40 – 60 = - 20[mm] A hajlítás tengelyére vonatkozó másodrendű nyomaték: I xs  I x1  v12 A1  I x 2  v 22 A 2  s1a 3 s b3  v12 A1  2  v 22 A 2 12 12 40  203 15  803  30 2  800   20 2 1200  1.866 106 [mm 4 ] 12 12 I xs  A szélső szál távolsága ymax = ys = 60 [mm], így a keresztmetszeti tényező: I xs 1.866 10 6   3.1110 4 [mm 3 ] y max 60 Kx  A I és II pontok fölött, valamint az S súlypont alatt lévő keresztmetszetrész elsőrendű nyomatéka a hajlítás tengelyére: SrxI,II  v1A1  30  800  24000 [mm 3 ] SrxS  s 2 y s2 15  60 2   27000[mm 3 ] 2 2 A keresztmetszetben ébredő legnagyobb húzófeszültség és a jellemző 

feszültségek:  max  I   II  M max 2.5 10 6  N    80.39 4 2 Kx 3.1110  mm  Ft max  SrxI,II I xS  s1  2500  24000  N   0.804 6 2 1.866 10  40  mm  s1 40  N  I   0.804  2144 2 s2 15  mm   max  Ft max  SrxS 2500  27000  N    2.41 6 2 I xs  s 2 1.866 10 15  mm  A számított értékek alapján a feszültségek diagramjait a SZ 12-2. ábrán rajzoltuk meg SZ 12-2. ábra 13. példa Az SZ 13. ábrán motoros wattóra számláló forgórészének vázlata látható A nyomatékot adó motorrész és az örvényáramú fékezőkorong l = 5 [cm] hosszú tengellyel kapcsolódik egymáshoz. Az átadandó maximális üzemi nyomaték Mü = 2.5 [Ncm] Méretezzük a tengelyt, ha zárlatkor tízszeres nyomatéklökés keletkezik és a tengely anyagára meg = 3 107 [Pa]. Számítsuk ki a tengely szögelfordulását! G = 8

 1010 [Pa] A zárlati nyomaték: Mz = 10  Mü = 10  2.5 [Ncm] = 25 [Ncm] = 025 [Nm] Tömör tengely esetén a keletkező csavaró feszültség: SZ 13. ábra M  z R Ip  R3 D4   R 4   Ip   32 2 2  Mz   meg R3  2  Mz 2  0.25 3  1.744  10 3 [m] = 0174 [cm] 7  meg   3  10   D = 0.348 [cm] Az elcsavarodás:  D 4   3.48  10 3 Ip   32 32 M l  z Ip  G   4   1.44  10 11[m 4 ] 0.25  005  0.01085[rad]  062 o 1.44  10 11  8  1010 14. példa Egy URH adóantenna súlya F = 260 [N]. Ezt a háztető felett l = 12 [m] magasan kell elhelyezni (SZ 14. ábra) A szerelvény vascsőre erősíthető fel Méretezzük a csövet kihajlásra! p = 105 7  1011 Megengedett kritikus feszültség: kmeg = 2 Tegyük fel, hogy a rúd karcsúsági tényezője nagyobb, mint 105. Ekkor Euler képlet szerint

méretezhetünk.  F A 2  l 2k l 2k  A  I i2 Mivel kmeg =  SZ14. ábra F 7  1011  I A lk2  A Legyen D = 2d, ekkor I  I F  l 2k 7  1011 F  l 2k D4  d 4 15  d 4    64 64 7  1011 Jelen elrendezés szerint a szabad kihajlási hossz: lk = 2  l = 24 [m] F  2  l  64 260  24 2  64   2.9056  10 7 [m] 11 11 7  10    15 7  10    15 2 d4  d = 0.0232 [m], D = 0.0464[m] Ellenőrzésül ki kell számítani a rúd karcsúsági tényezőjét: D4  d 4 0.0464 4  00232 4 I      2.1331 10-7[m4] 64 64 D2  d 2 0.04642  002322 A    1.2682  10 3 [m2] 4 4 i  I 2.1331 10 7   1.29339  10 2 [m] 3 A 1.2682  10 lk 24   1943   k Tehát helyesen alkalmaztuk az Euler formulát. i 1.29339  10 2 15. példa SZ 15. ábrán vázolt távvezetékoszlopot a

súlyerők nyomásra, a vezetékhúzás hajlításra veszi igénybe. Határozzuk meg a veszélyes (befogási) keresztmetszetben ébredő feszültségeket, és a semleges vonal helyzetét! Adatok: l = 12 [m] a = 12 [cm] F = 1500 [N] b = 20 [cm] G = 8500 [N] Megoldás: Maximális hajlítófeszültség:  h max  M K M = F  l = 1500 [N]  12 [m] = 18 000 [Nm] K a  b 2 12  20 2   800[cm3 ]  8 10 4 [m 3 ] 6 6  h max  SZ 15. ábra 18000  2.25 107 [Pa] 8 10 4 Nyomófeszültség:  ny  G A A = a  b = 12  20 = 240 [cm2] = 2.4  10-2 [m2]  ny  8500[ N]  3.54 105 [Pa] 2 2 2.4 10 [m ] Az alsó szálban a húzófeszültségek összegződnek.  = 225 105 + 3.54  105 = 22854 105 [Pa] A semleges szál helyzetének meghatározásához írjuk fel a hajlításból eredő  feszültségfüggvényét:  M y I I a  b 3 12  203   8000[cm 4 ]  8 10 5 [m 4 ] 12

12  18000  y  2.25 108  y 5 8 10 A semleges szálban a húzó és nyomófeszültségek abszolút értéke azonos h = ny 2.25  108  t = 354  105 t 3.54 105  1.573 10 3 [m]  01573[cm] 2.25 108 A feszültségeloszlást a SZ 15-1. ábra szemlélteti SZ 15-1. ábra 16. példa Határozzuk meg az SZ 16. ábra szerinti tengely I szakaszának mértékadó keresztmetszetében a redukált feszültséget! SZ 16. ábra A tengely közepén fogaskerék adja át az Mt = 0.15 [Nm] csavaró nyomatékot A tengely I szakaszát csavaró és hajlító igénybevétel terheli. A csavaró terhelésből:  Mt d  Ip 2 d 4   0.4 4   Ip    2.5133 10 3 [cm 4 ]  25133 10 11[m 4 ] 32 32  0.15[ Nm] 0.004[m]   1.19 107 [Pa] 11 4 2 2.5133 10 [m ] F M t 0.15[ Nm]   15[ N] r 0.01[m] A hajlító nyomaték: Mhajl = F  l = 15[N]  0.03[m] = 045[Nm] d 3  

0.43   K   6.286 10 3 [cm3 ]  6286 10 9 [m 3 ] 32 32  hajl  M hajl K  0.45[ Nm]  7.16 107 [Pa] 9 3 6.286 10 [m ] A redukált feszültség Mohr szerint:  red   2hajl  4   2  7.16 10  7 2   4  1.19 107  2  7.545 107 [Pa] Melléklet 2.3 Táblázat