Gazdasági Ismeretek | Tanulmányok, esszék » Dr. Jankovics István - A pandémia humán és gazdasági hatásai, várható lefolyása, következményei, védekezés eszközei, azok hatékonysága

A pandémia humán és gazdasági hatásai, várható lefolyása, következményei, védekezés eszközei, azok hatékonysága [Dr. Jankovics István] Országos Epidemiológiai Központ, virológiai osztály vezetôje Az Amerikai Egyesült Államok az új pandémiás influenza elsô eseteirôl 2009. április 21-én közleményt adott ki, majd két hónappal késôbb, a fertôzés rendkívül gyors terjedése miatt, a WHO 2009. június 11-én az 5-ös fokozatú pandémiás riasztási szintet a legmagasabb, 6-os fokozatúra emelte fel. Influenza vírusok, influenza pandémia kialakulása Az influenza fertôzés az egyike azoknak a vírusfertôzéseknek, amely pandémát idéz elô, és az interpandémiás periódusokban országokra vagy földrészekre kiterjedô, nagyszámú megbetegedéssel járó járványokat okoz. Ez a járványtani jellegzetesség elkülöníti az egyéb felsô légúti megbetegedéseket okozó vírusfertôzésektôl (parainfluenza, corona-, adeno-, RS-, rhino-

és respiratorikus enterovírusok). A járvány terjedésében jelentôs szerepe van a vírus tulajdonságainak, a változó antigénszerkezetnek; a lakosság immunállapotának az aktuális variánssal szemben; és a modern, gyorsan fejlôdô közlekedési eszközök térhódításának. Az influenzás megbetegedések pandémia, epidémia és sporadikus esetek formájában jelentkeznek. A vírus három típusa ilyen tekintetben különbözik egymástól. Pandémiát csak az influenza A típus okoz, és az általa okozott epidémiák a legkiterjedtebbek. Az influenza B típus pandémiát nem idéz elô, és az epidémiák is körülírtabbak, terjedési sebessége lasabb. Sporadikus esetek is elôfordulnak és járványok idején több a tünetmentes fertôzés is, mint az influenza A típus esetében. Az influenza C típus kisebb járványokat és sporadikus megbetegedéseket okoz, leginkább kisgyermekek között. Az influenza A vírus megjelenhet teljesen új felületi

antigénszerkezettel (altípusok) a humán populációban („shift”). Az új antigénszerkezetû vírussal szemben az egész emberiség fogékony. Így jöttek létre az 1918–1919, az 1957–1958. és az 1968–1969 évi pandémiák Antigén „drift"-ek ugyancsak az influenza A altípusok esetében jönnek létre a leggyakrabban. A járványok kiterjedtségét az adott területen befolyásolja, hogy az antigén „drift” kö- vetkeztében létrejött új variáns milyen fokú antigénszerkezeti rokonságban van a korábbi variáns antigénszerkezetével, s milyen immunitási viszonyokkal találkozik az új vírus a populációban. Az influenza B típus esetében csak antigén „drift”-ek következnek be hosszabb idô után. Az influenza C vírustípus antigénszerkezete stabil és szóródási képessége alacsony, járványtani jelentôsége csekély. Míg a szezonális influenza járvány fôleg a téli, tavaszi hónapokban jelentkezik, a lakosság 10%-át érinti,

addig a pandémiás járvány esetén az év bármely szakaszában jelentkezhet, általában a lakosság 25%-át is érintheti, mivel teljesen új vírus jön létre, mellyel szemben a lakosság védtelen. A szezonális influenzajárványok hazánkban általában 10–12 hét alatt zajlanak le. A járvány tetôzése 5–6 héten következik be. A pandémiás járványok akár hónapokig, sôt évekig is eltarthatnak. Szezonális járványok esetében veszélyeztetettek az idôsek és bizonyos krónikus betegségben szenvedôk, addig a jelenlegi pandémiás járvány halálos áldozatai a 35–60 éves korosztályból kerültek ki, a megbetegedés pedig a gyermekeket, fiatalabb korosztályt, terheseket, a súlyosan elhízottakat, valamint a krónikus betegségben, ill. anyagcserebetegségben szenvedôket veszélyezteti A jellemzô lappangási idô 1–3 nap között változik (átlagosan 2 nap). Az influenza fertôzés forrása a beteg, vagy a tünetmentes fertôzésben szenvedô

ember. A betegek a tünetek kezdete elôtti naptól az azt követô legalább 3 napig ürítik a vírust orr- és torokváladékukkal, de a fertôzôképesség a megbetegedés kezdetét követô 3–5 nap után gyorsan csökken. A súlyos immunkárosodottak akár hetekig, hónapokig ürítik a vírust. (1, 2, 3) Surveillance A WHO influenza központjainak hálózata négy nemzetközi influenza központból (Atlanta, London, Melbourne és Szentpétervár) és 82 ország 110 nemzeti influenza központjából áll. A nemzetközi influenza központok fô feladata az aktuálisan elôforduló influenza vírustörzsek begyûjtése a [ MEDICUS | UNIVERSALIS XLII/2009 ] 183 nemzeti influenza központoktól; ezek gyors antigénszerkezeti azonosítása. Új vírusvariánsok elôfordulása esetén a törzseket vakcina termelésre alkalmas vírusokká kell alakítani, és elküldeni a nemzeti influenza központoknak és a vakcinát elôállító intézményeknek. A nemzeti influenza

központok feladata, hogy a WHO központját hetente tájékoztassák az influenza helyzet alakulásáról, és az újonnan izolált törzsek közül mintákat kell küldeniük az illetékes nemzetközi influenza központnak. Pandémiás felkészülés, nemzetközi és nemzeti ajánlások Az influenzavírus által okozott pandémia abban különbözik az egyéb, nem járványügyi, ám ugyancsak felkészülést igénylô katasztrófahelyzetektôl, hogy idôben jobban elhúzódik, összességében súlyosabb, minden ágazatot érintô krízist okoz. A nemzetközi szervezetek (WHO, CDC, ECDC) elkészítette az influenza pandémia bekövetkezése esetén szükséges stratégiai terveket, megfogalmazták ajánlásaikat. Az egész világot érintô, emberrôl emberre gyorsan terjedô, súlyos megbetegedéseket és jelentôs mértékû halálozást okozó járvány esetén nemcsak az egészségügyi szektor, hanem a nemzetgazdaság valamennyi ágazata, a társadalom széles rétegei, ill.

szinte valamennyi család érintett lesz közvetlen, vagy közvetett módon. A nemzetközi egészségügyi szervezetek (WHO, CDC, ECDC) ajánlásaikban kitérnek arra, hogy a lehetô legszélesebb körû szektorközi felkészülésre van szükség, hiszen a felkészülésnek biztosítania kell, hogy a gazdasági tevékenység a világjárvány ideje alatt is lehetôség szerint zavartalanul mûködhessen. Az országos felkészülési terveket részletezni kell, hogy alkalmazhatóak legyenek regionális és helyi szinten. Meg kell határozni a kulcsfontosságú társadalmi csoportokat, ahol biztosítani kell a prevenciót (vakcina, antivirális chemoprofilaxis), és ki kell dolgozni a lakosság számára a szükséges profilaktikus (vakcina, antivirális chemoprofilaxis, maszk) és terápiás (antivirális szer készletezés) lépéseket. Hazánkban 2005-ben elkészült a Nemzeti Influenza Pandémiás Terv, melyet 2009-ben a WHO és az ECDC ajánlásainak figyelembevételével

módosították. A tervezet tartalmazza többek között az influenzáról szóló összefoglaló, általános ismereteket, útmutatókat a nemzetgazdasági szervezetek felkészüléséhez, mind az uniós, mind a hazai jogszabályi hátteret, a járványügyi bizottság munkarendjét, a megelôzés és a kezelés irányelveit, a kórházak felkészülését, a Nemzeti Influenza Pandémiás Prevenciós Bizottság mûködési rendjét. (2) 184 [ MEDICUS | UNIVERSALIS XLII/2009 ] Az influenza pandémia humán hatásai A sentinel orvosok által vett mintákból megállapíthtó, hogy a világon jelenleg a H1N1 influenzavírus okozza a legtöbb megbetegedést. Az országok többségében a lakosság veszélyeztetett, mivel ez ellen az új típusú vírus ellen kevés személynek van (részleges) immunitása. A WHO jelentése szerint a legtöbb szövôdményes és halálos eset az 50 év alattiakat érinti, míg a szezonális influenzában a 65 évesnél idôsebb korcsoport a

veszélyeztetett. A megbetegedettek közel 15% (Ausztráliában több mint 20%) kórházi kezelést igényel. Fokozottan veszélyeztetettek a pandémiás járványban a terhesek, a krónikus betegségben szenvedôk (asthma, szív- és keringési problémákkal küzdôk, cukorbetegek, immunnszuprimáltak), valamint az elhízott személyek. (3) A CDC közleménye szerint (2009. július 24-én) a laboratóriumilag megerôsített esetek közül a megbetegedettek 50%-a az 5–24 éves korosztályból kerülnek ki, míg a 65 év felettieknek mindössze 1%-a érintett. Kórházi ápolást igénylô betegek 34%-a tartozik az 5–24 éves korosztályba, míg a 65 év felettieknek mindössze 4%-a. A pandémiás influenzavírusok miatt elhunyt személyek 41%-a a 25–49 éves korosztályba tartozik, míg 65 év felett ez az érték 9%. Jelentôs eltérés mutatkozik a szezonális és pandémiás influenza járvány morbiditási, hospitalizációs és mortalitási értékei között. (4) A

Nagybrittanniai Kabinet Iroda és az Egészségügyi Osztály feltételezései szerint a lakosság 30%-a lesz fertôzött, a járvány csúcspontján a populáció 6,5%-a fertôzôdik meg hetente, a fertôzôttek 15%-nál várhatóan beavatkozásra lesz szükség (gyógyszeres kezelés), a fertôzöttek 2%nál kórházi ápolásra lesz szükség. A járvány csúcspontján a munkaerô 12%-a hiányozni fog. (5) Az influenza pandémia gazdasági hatásai Egy világjárvány esetén a tömeges megbetegedések természetesen a gazdálkodó szervezetek – és ezáltal az egész nemzetgazdaság – teljesítményét visszavethetik. A 2003as SARS járvány adta ennek ékes bizonyítékát, amikor is dacára annak, hogy csupán 8000 megbetegedést regisztráltak, a számítások szerint ez csaknem 60 milliárd dollár kiesést eredményezett a világgazdaságban. (6) A jelenlegi influenza pandémia azonban az elôrejelzések szerint lényegesen nagyobb mértékû megbetegedést

eredményezhet; szakértôi becslések szerint a 30%-os infekciós rátát is elérheti. A fertôzési hullám csúcsán széles rétegek betegednek meg egyszerre, ami mind a keresleti, mind a kínálati oldalról károsan hat a gazdaság teljesít- ményére. A kínálati oldalról problémát okoz a munkaerô tömeges kiesése, amely hosszabb-rövidebb ideig a gazdálkodás folyamatát lassíthatja, esetenként meg is rekesztheti. A keresleti oldalon pedig a fertôzésveszélytôl való félelem az embereket távol tarthatja a sokak által látogatott helyektôl – repterektôl, éttermektôl, szórakozóhelyektôl, bevásárlóközpontoktól stb. Mindez fôleg a turizmusnak és a szolgáltató ágazatnak okoz jelentôs kieséseket. Angliában konkrét számításokat is végeztek a gazdasági visszaesés mértékének becslésére, a H1N1 járvány elsô néhány hónapjának tapasztalatai alapján. A kalkulációk azt mutatták, hogy egy hat hónapon át tartó járvány a

nemzeti össztermék (GDP) nagyjából 5%-ának kiesését eredményezheti. (7) Mindezt pedig éppen akkor, amikor a világgazdasági válság következtében az európai gazdaságok a lehetô leggyengébbek. Influenza pandémia elleni intézkezdések, influenza pandémia megelôzése, kezelése A pandémia elleni védekezésnek két fô csoportját különíthetjük el, a gyógyszeres és nem gyógyszeres intézkedéseket. A gyógyszeres védekezés körébe sorolhatjuk az antivirális szerek pre- és postexpozíciós valamint terápiás felhasználását, és a vakcinációt. A nem gyógyszeres intézkedések közé tartoznak például: iskolabezárás, karantén, határvédelem, megfelelô maszk használata. Fergusson és munkatársai modellezték ezek alkalmazásának kombinációit és azt találták, hogy a lehetô legtöbb beavatkozást kombináló modell bizonyult a leghatásosabbnak. Leírták, hogy antivirális készítményeknél, amennyiben a tünetek megjelenése után 24

órán belül alkalmazzák, csökkenti a terjedést és több, mint 12%-kal a fertôzöttek arányát. Az antivirális készítményeket pre- és postexpozíciós profilaxisként használva akár 30%-kal csökkenti a fertôzöttek arányát. Az iskolák bezárása 40%-kal csökkentheti a csúcsincidenciát a fertôzés során Tehát érdemes többféle stratégiával kombináltan készülni a járványfolyamat lassítása, ill fékezése során. (8) A pandémia hatása magánszemélyekre A félelem csökkentése érdekében egyértelmû tanácsokkal kell ellátni az embereket a valós helyzetrôl, és arról, hogyan védhetik meg magukat és családjukat a fertôzéstôl. A személyi higiénérôl szóló oktatás hatékony, olcsó és könnyen kivitelezhetô. A higiénés szabályok betartásával csökkenthetô a megbetegedések száma és lassítható a járvány terjedése. A járvány idején az egészséges személyek folytathatják a napi tevékenységüket A fertôzés teljes

bizton- sággal nem kerülhetô el, de a fertôzôdés esélye csökkenthetô, ha kerülik a szoros érintkezéseket, és alkalmazzák a személyi higiénés szabályokat. A javasolt higiénés szabályok a következôk • • • • • • • • • Fertôzô betegség esetén a teljes gyógyulásig tartózkodjon otthonában. Köhögéskor, tüsszentéskor zsebkendôvel takarja el orrát és száját. Javasolt az eldobható papírzsebkendô használata. A használt zsebkendôket azonnal helyezze a táskájába vagy zárható szemeteszsákba Gyakran mosson kezet meleg vízzel és szappannal, különösen orrfújás és a zsebkendô kidobása után. Ezzel megakadályozhatja, hogy a kezérôl a szabad szemmel nem látható kórokozók tárgyakra, felületekre, onnan mások kezére, nyálkahártyájára kerüljenek. Rendszeresen tisztítsa meg a gyakran használt tárgyakat, gyakran érintett felületeket (asztal, kilincs stb.) Kerülje a zsúfolt helyeket különösen a

zsúfolt zárt helyiségeket. Tartson minimum 1 m távolságot más személyektôl. Kerülje a kézfogást. Kerülje a liftek használatát. Zárt terekben gondoskodjon a gyakori alapos szellôztetésrôl. Amennyiben influenzaszerû tünetei vannak, használjon eldobható szájmaszkot olyankor, amikor feltétlenül szükséges a lakását elhagynia, másokkal közeli kontaktusba kerül, esetleg betegvizsgálatra várakozik. A védôoltás elkészüléséig alapvetô szerepe van a preés postexpozíciós valamint terápiás célú antivirális készítmények alkalmazásának. Mindazoknak ajánlott, akik nem akarják, vagy nem vehetik fel a védôoltást, valamint akik az influenza tüneteit észlelik magukon. A pandémia hatása az egészségügyi intézményekre: (9) Az influenza járvány egyaránt érinti az alapellátást, a sürgôsségi ellátást, a hosszú ápolási idejû intézményeket, valamint az aktív fekvôbeteg ellátó intézményeket és ezek dolgozóit. Az

egészségügyi szektornak fel kell készülnie a tömeges megbetegedések ellátására, valamint arra, hogy sokan az egészségügyi személyzetbôl is megbetegedhetnek, ez pedig jelentôs munkaerôkiesést okozhat. Valamennyi egészségügyi szolgáltatónak rendelkeznie [ MEDICUS | UNIVERSALIS XLII/2009 ] 185 kell megfelelôen használható felkészülési tervvel, mely minimálisan az alábbiakat tartalmazza: • A védôoltás elkészüléséig a személyzet védelme antivirális készítményekkel (pre- és postexpozíciós, valamint terápiás) • Személyzet védôoltással való ellátása • Szigorú higiénés rendszabályok betartása • Képzések • Izolációs lehetôségek kialakítása • Látogatási tilalom elrendelése Hogyan készüljenek az utazók az influenza pandémiára? Az CDC honlapján tette közzé azokat a tudnivalókat, amelyeket érdemes megfontolni minden utazónak. • Ha az az utazó rosszul érzi magát, azaz influenzaszerû betegség

tüneteivel küszködik, akkor nem szabad utaznia. Ezek a tünetek többek között a láz, a köhögés, a torokfájás, a testszerte jelentkezô izomfájdalom, a fejfájás, és kimerültség. A vírus által megfertôzött emberek jelentôs hányada hasmenésrôl és hányásról is beszámolt. • Utazás elôtt kérjen tájékoztatást az útitervében szereplô országokban fenntartott követségektôl, hogy be-utazáskor milyen szûrôvizsgálati eljárásokat alkalmaznak. • Ha az új H1N1 influenza kimutatása céljából végzett vizsgálat pozitív, az utazó beleegyezését kérhetik ahhoz, hogy kórházba utalják, és orvosi kezelésben részesítsék. • A járvánnyal összefüggô esetleges késések (pl. több napos vesztegzár) kihathatnak tervezett úticélra, és váratlan költségekkel járhatnak, a CDC ezért nyomatékosan ajánlja, hogy az utazók kössenek utasbiztosítást. (10) • Az utazás elôtt érdemes armaszkot, antivirális készítményeket

kiváltani, és magukkal vinni. A szezonális és pandémiás oltás felvétele utazók számára ajánlott, hiszen még nagyobb kockázatnak vannak kitéve az utazás során. 186 [ MEDICUS | UNIVERSALIS XLII/2009 ] Konklúzió A jelenlegi H1N1 influenza világjárvány minden eddiginél gyorsabban terjed. Évek óta várható volt egy esetleges pandémia megjelenése. A nemzetközi ajánlások alapján az egyes országok elkészítették pandémiás tervüket. Nehéz pontosan megjósolni a tényleges társadalmi és gazdasági hatását, azonban rendkívül fontos, hogy a védekezés megfelelô hangsúlyt kapjon. A megelôzés módszerei akár a nem-gyógyszeres eszközök (pl maszk, higiénés elôírások), az antivirális profilaxis továbbá a védôoltás kulcsfontosságú. Kombinált alkalmazásuk és az antivirális kezelési ajánlások követése hatékonyan csökkentheti a pandémia okozta társadalmi, egészségügyi és gazdasági károkat. Hivatkozások 1. R J Garten

Antigenic and Genetic Characteristics of Swine-Origin 2009 A(H1N1) Influenza Viruses Circulating in Humans Sciencexpress/www.sciencexpressorg (2009) 2. Pandémiás Tiszti Fôorvosi Körlevél 5 sz melléklet Az Országos Epidemiológiai központ és az infektológiai Szakmai Kollégium influenza megelôzésérôl és kezelésérôl szóló módosított szakmai irányelvének kiadásáról (2009) www.antszhu/portal/portal/infl szakmai tajek 3. WHO Pandemic H1N1 2009 briefing note 9: Preparing for the second wave: lessons from current outbreaks www.whoint/csr/disease/swineflu/notes/h1n1 second wawe 20090828/en/in dex.html 4. wwwcdcgov 5. Planning Assumptions for the Frst Wave of Pandemic Influenza, 16 July 2009 6. Seegobin V Global Health Security – Examining the ceonomic costs of H1N1 http://www.stimsonorg/globalhealth/?SN=GH200905112048 7. Oxford Economics: Will swine flu push the world into deflation? – Economic outlook http://www.oefcom/free/pdfs/ukmswineflu(jul09)pdf 8. M

Fergusson et al Strategies for mitigating an influenza pandemic Nature 442, 448-452 (2006) 9. Pandémiás Tiszti Fôorvosi Körlevél 2 sz melléklet Útmutató gazdálkodó szervezetek számára a kulcsfontosságú infrastuktúra, és a kritikus erôforrások folyamatos biztosításának tervezéshez influenza pandémia idején (2009) www.antszhu/portal/portal/infl szakmai tajek 10. Possible Novel H1N1 Flu Screening for International Travelers wwwn.cdcgov/travel/content/news-announcements/delays-H1N1screeningaspx