Gazdasági Ismeretek | Magyarország » Magyarország gazdaságának várható fejlődése az Európai Unióhoz való csatlakozás után

Magyarország gazdaságának várható fejlődése az Európai Unió-hoz való csatlakozás után 1. Az elismerés első lépései Magyarország szempontjából az Európai Közösséghez fűződő viszony változása az 1960-as évek második felében, a magyar gazdaságirányítási rendszer reformjának előkészületeivel párhuzamosan kezdődött el, és mintegy húsz éven át, a kapcsolat normalizálásáig viszonylag kis és óvatos lépések sorozatából épült fel. A szovjet hatalmi rendszerben nem lehetett egymástól függetlenül kezelni a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa egyes tagállamai és a KGST, mint szervezet, kapcsolatainak alakulását az Európai Közösséggel. Magyarország és a hasonló helyzetben lévő országok ugyanis nemcsak a KGST tagjai voltak, hanem a más gazdasági szervezetekhez fűződő viszonyukat illetően annak foglyai is. A fejlett piacgazdaságú országok – túlnyomórészt NATO-tagállamok – gazdasági szervezeteivel

fenntartható kapcsolataiknak ugyanis kemény korlátot szabtak a Varsói Szerződés (VSZ), illetve a KGST keretében elfogadott, politikai indíttatású döntések. Magyarország számára az 1990-es évek elején nyílt meg az európai uniós tagság elvi lehetősége. A rendszerváltás megteremtette a szabad értékválasztás esélyét, a magyar külpolitika önállóságát. E sorsfordító változással együtt született meg a széleskörű politikai és társadalmi konszenzus: Magyarország fontos célja az Európai Közösség teljes jogú tagjává válni. Az ország politikai vezetése és a társadalom kellően kitartónak és tűrőképesnek bizonyult: nem hagytuk magunkat sem lebeszélni, sem alternatív megoldásokra rábeszélni. Fokozatosan választ kaptunk a három alapkérdésre: milyen feltételekkel, mikor és mely országokkal együtt kerül sor az EU újabb bővítésére, amely már hazánkat is magában foglalja. Az európai egység úgy jött létre, hogy

nem veszélyeztette a nemzetek identitását, nyelvük és kultúrájuk megőrzését. Az Unióban egységesen szabályozzák ugyan például az erőművek szennyezőanyag-kibocsátásának mértékét, vagy a ketreces tojótyúk tartásának körülményeit, ám a szabályokat a tagállamok közösen alkotják, és azokat az Unió összes (jelenleg tizenegy) hivatalos nyelvén bárki elolvashatja. 1 1 1. 2 Átalakuló külpolitikai mozgástér Magyarország nemzetközi kapcsolatai számára az EU-csatlakozás mindenekelőtt az alábbi fő következményekkel fog járni: EU-tagként Európa nagyobb részével az Európai Unió belső kapcsolatai rendszerében, illetve azt szem előtt tartva ápoljuk majd a viszonyt. Az unión belüli érdekharmonizálási és alkufolyamatok nemcsak a tizenöt jelenlegi EU-tagállammal fogják meghatározni kapcsolatainkat, hanem a velünk együtt csatlakozó országokkal is. A Németországhoz, Franciaországhoz és a többi jelenlegi

EU-tagállamhoz fűződő kétoldalú viszonyunk középpontjában jelenleg még az EU-csatlakozás tárgyalási témái és a f olyamat előrehaladásának kérdései állnak. A csatlakozási szerződés aláírásával ezek az ügyek egy csapásra eltűnnek, és helyettük az Európai Unión belüli együttműködés kerül a középpontba. Az Európai Unió kibővítése és Magyarország csatlakozása után a magyar külkereskedelmi forgalom mintegy 80%-a az Európai Unión belül fog lebonyolódni. Ezáltal a kivitel és behozatal túlnyomó része végképp mentesül a nemzetközi kereskedelem szabályai és esetleges korlátai alól. A jelenlegi tizenöt EU-taggal és a v elünk együtt csatlakozó országokkal folytatott kereskedelemre és egyéb gazdasági kapcsolatokra az Európai Unió belső rendje, főképpen az egységes belső piac szabályai lesznek irányadók. Magyarország EU-tagként közelebb kerül a külgazdasági viszonyait megszabó normák alakításában a

döntési lehetőségekhez, mint az Európai Unión kívül, a globális nemzetközi közösség és szervezetek – például a WTO, IMF stb. – egyik tagjaként, jóllehet az Európai Unió önmagában is egy zárt é s rendkívül részletes kormányközi alkufolyamat, amely a bővülés által még bonyolultabbá és összetettebbé válik. A magyar külkereskedelemnek az Európai Unión kívülálló országokkal lebonyolódó mintegy 20%-a az unió közös kereskedelempolitikájának hatáskörébe kerül. Ez azt jelenti, hogy például a vámok alakítása, esetleges védőintézkedések bevezetése, a kereskedelmet és a hozzá kapcsolódó gazdasági viszonyokat fejlesztő nemzetközi megállapodások kötése és végrehajtása uniós hatáskört fog képezni. Magyarországnak alkalmazkodnia kell a közösség érdekeihez: támogatnia kell olyan lépéseket is, amelyekhez esetleg nem fűződik közvetlen érdeke azért, hogy adandó alkalommal kivívhassa a többi tagállam

együttérzését és cselekvő támogatását a saját érdekében álló lépések megvalósításához. 2 1 2 Forrás: Az Európai Unió politikái (Budapest Osiris 2001) Forrás: Az Európai Unió politikái (Budapest Osiris 2001) 2 2. Magyar gazdasági helyzetkép a makromutatók alapján Egy EU-csatlakozásra váró gazdaságot az tesz éretté régiónkban erre a l épésre, ha a transzormációs folyamat véget ér és működő piacgazdaság jön létre. Magyarország esetében feltételezhető, hogy mostanra elértük ezt a minőséget. Mint bármely minőségértékelés esetében, a mennyiségi mutatókon keresztüli mérés itt sem lehetséges. Abból lehet kiindulni, hogy ha a magyar gazdaság állapota középtávon viszonylag nagy valószínűséggel prognosztizálható fejlődési trendet mutat, akkor a nemzetközi minősítő intézetek számára is ismert és kezelhető valódi piacgazdaság működik az országban. Magyarország az egyetlen a régióban, ahol

az elmúlt évtized kezdetétől a munkaadó és a munkavállaló szerepének világos elkülönülését eredményező privatizációs formák voltak érvényben. Ezért kockáztatható meg az a m egállapítás, hogy a térségben talán egyedül csak Magyarország gazdasága tekinthető olyannak, ahol a privatizáció folyamatként befejeződött. Nyilván van még néhány cég, amit a továbbiakban kell részben vagy egészben privatizálni, ez azonban súlyát tekintve az egészen belül – már a piacgazdaság mint minőség szempontjából – nem bír különösebb jelentőséggel. Az, hogy Magyarországon az említett típusú privatizációs gyakorlat volt a jellemző, egyben azt is jelentette: az ország a kilencvenes évek elejétől várta és kedvező feltételekkel fogadta a külföldi működő tőkét. Ennek következményeként az egy főre jutó külföldi tőke szempontjából Magyarország úgy első a régióban, hogy az utána következő ország megfelelő

mutatójának hozzávetőleg kétszerese a magyar mutató. 3 3. Vidékfejlesztés és előcsatlakozási felkészülés Magyarországon 3. 1 A SAPARD-program Hosszú vajúdás után, 2002 őszén Magyarországon is beindult a SAPARD- (Special Accession Programme for Agriculture and Rural Development) program, amely az EU előcsatlakozási programcsomagján belül a k elet-közép-európai mezőgazdaság és a vidékfejlesztés csatlakozásra való felkészülést segíti. A SAPARD elindulását Magyarországon négyéves tervezési és akkreditációs időszak előzte meg, amely jelentős hatással volt a magyar vidékfejlesztés gyakorlatára, intézményeire és a vidéki problémák általános kezelésére. 3 Forrás: Az Európai Unió a számok tükrében (Bp. KSH 1996) 3 A magyar sajtóban és politikai elemzésekben a SAPARD-dal kapcsolatban legtöbbször az anyagi források, illetve azok esetleges elveszése került szóba. A közelebbi vizsgálat azonban nyilvánvalóvá

teszi, hogy a SAPARD még maradéktalan alkalmazása esetén sem hozhat jelentős új forrásokat a magyar vidékfejlesztésbe. Magyarország számára az EU SAPARDprogramjának keretében érkező támogatás maximális összege nem haladhatja meg az évi 38 millió eurót (körülbelül 10 milliárd forint). Az EU előcsatlakozási stratégiáján belül ez a legkisebb program. Költségvetése mindössze 17 százalékát teszi ki a r emélt éves támogatásnak, az ISPA több mint kétszer, a PHARE pedig több mint háromszor ennyi pénzt hozhat az országnak. Magyarország agrár- és a v idékfejlesztése – legalábbis pénzügy tekintetben – tehát nem jut hangsúlyos szerephez az EU előcsatlakozási stratégiáján belül. A vidékfejlesztésre szánt hazai erőforrásokkal való összehasonlításban is hasonló a helyzet. A SAPARD-támogatás maximális összege is csupán 4,5 százalékát tenné ki a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) éves

költségvetésének, amelyben egy sor különböző alap foglalkozik a hátrányos helyzetű vidéki területek támogatásával. Ezek aggregált költségvetése többszöröse az EU SAPARD-programjából remélt támogatásnak. A szükséges intézményhálózat és a végrehajtás szabályainak területén a SAPARD a k orábbi EU-politikától és a többi előcsatlakozási programtól is jelentősen eltér. A legfőbb különbség a szubszidiaritás elvének alkalmazásában áll. E szerint a korábbi gyakorlattól eltérően, a program elindításakor az EU az egyes csatlakozó országok rendelkezésére bocsátja az anyagi erőforrásokat. Ezután a teljes megvalósítás – a pénzügyi adminisztrációval és az utólagos ellenőrzéssel együtt – decentralizáltan, a részt vevő államok szintjén történik. Ehhez Magyarországon is létre kellett hozni az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EAGGF) szabályainak megfelelő – kifizető és

lebonyolító – ügynökséget (SAPARD Ügynökség), amely az EU más programjai esetén nem volt követelmény. Mindez komoly problémákat és egyben jelentős változásokat hozott a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium számára. E változásokon, amelyek megfelelnek az EU Bizottság várakozásainak, jól nyomon követhető az EU centralizációs üzenetének hatása. Másik jelentős újdonság: A SAPARD megköveteli a hosszú távú tervezést és a széles körű társadalmi egyeztetést, ezzel jelentős hatást gyakorolva a magyar vidékfejlesztésre. Részben ennek következtében indult el egy sor hazai finanszírozású vidékfejlesztési program; megerősödtek a civil szervezetek; kiépült az egész országot átfogó kistérségi társulások hálózata; és a vidéki problémához való általános hozzáállás is megváltozott. Ezek a változások nem szerepeltek az előcsatlakozási programok konkrét céljai között és az EU 4

Bizottság sem támogatta őket, mégis jól nyomon követhető rajtuk az EU decentralizációs törekvéseinek a hatása. A SAPARD jelentősége tehát nem elsősorban az általa közvetített uniós erőforrásokban rejlik. A tanulási folyamat az igazán fontos, amely ideális esetben felkészíti a f ogadására, ugyanakkor lehetőséget nyújt speciális, a hazai körülményekhez alkalmazkodó fejlesztési modellek kidolgozására. Ezek szerint a SAPARD értékeléséhez elemeznünk kell mind a tervezési, intézményépítési folyamat egészét, mind magát a S APARD –tervet, illetve az EU előcsatlakozási stratégiájának hatásait. Az EU által elfogadott magyar SAPARD-terv – a technikai segítség mellett – nyolc intézkedéscsomagot tartalmaz. Az előírt intézményhálózat létrehozásának nehézségei miatt azonban a m agyar kormány jelenleg csak három csomagra akkreditálta a S APARD Ügynökséget, a maradék öt beindítására még tovább kell várni. Ha

az uniós csatlakozás a jelenleg tervezett időpontban megtörténik, akkor ezek végrehajtására valószínűleg nem marad idő. A terv szerint a magyarországi SAPARD-program három deklarált fő célja a következő: - a mezőgazdaság és a feldolgozóipar versenyképességének növelése, - a környezetvédelem és az ökológiai szemlélet erősítése, - a vidéki térségek adaptációs képességének fokozása. A terv ezenkívül hét speciális célt is felsorol. A speciális célok: - a mezőgazdasági termelés piaci hatékonyságának növelése, - az élelmiszer-biztonsági, higiéniai, környezetvédelmi, állatvédelmi előírások feltételeinek megteremtése, - a nagyobb minőségi követelményeknek megfelelő és magasabb feldogozottsági fokú termékek arányának növelése, - a környezeti terhelés csökkenése, - termelői csoportok, szövetkezetek létrehozása, amelyek az egyes termelők piacra jutásának jobb feltételeit megteremtik,

- munkahelymegőrzés és –teremtés a vidéki térségekben, - a vidéki területek népességmegtartó képességének fokozása. A program fontos célja a vidéki munkahelyek teremtése. A SAPARD-terv végrehajtása esetén 25 000 vidéki munkahely létrehozását, illetve megtartását ígéri a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban. A nem mezőgazdasági munkahelyek létrehozásáról, támogatásáról azonban kevés szó esik, a terv ezen a területen semmilyen számszerű célkitűzést nem állít fel. 5 Általában véve elmondható, hogy a magyar SAPARD-terv elsősorban a mezőgazdaság fejlesztését, ezen belül is különösen a s ertés-, a baromfi-, a s zarvasmarha-tenyésztést és a takarmánytermelést próbálja támogatni. Más célok, mint a tájfenntartás, a környezetvédelem vagy a vidéki gazdaság diverzifikációja, csak másodlagosak. Mindez összhangban van az EU általános vidékfejlesztési filozófiájának. A programon belül a

mezőgazdasági támogatások esetében nincs földrajzi, területi megszorítás, bármely településen élők jogosultak lehetnek a támogatásra. A vidékfejlesztési támogatások azokra a településekre korlátozódnak, ahol a népsűrűség nem haladja meg a 120 főt km2-ként. Ez az ország területének 84 százalékát, a lakosság 34 százalékát érinti, magában foglalva a leghátrányosabb helyzetű vidéki területeket. 4 3. 1 1 Az intézkedéscsomagok céljai, a jogosultság indikátorai, pénzügyi keret Az intézkedéscsomagokat és a f orrások részarányát (az egész hatéves periódusra) az 1. táblázat tartalmazza. 1. táblázat A SAPARD-terv intézkedéscsomagjai A költségvetés Az intézkedés- százalékos csomag teljes részaránya forrása (ezer euró) 28,46 100 809 1,79 6 330 20,53 72 722 Agrár-környezetvédelem 4,27 15 106 Termelői csoportok felállítása 7,35 26 040 62,40 221 007 Az intézkedéscsomag megnevezése

Mezőgazdasági csomag Mezőgazdasági vállalkozások beruházásai Szakképzés Mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozása és értékesítése Mezőgazdaság összesen 4 Forrás: Európa 2010: gyakorlati kézikönyv az Európai Unió jelenéről és jövőjéről (Bp. Euro Info Service 2001) 6 Vidékfejlesztési csomag Falumegújítás 9,06 32 093 gazdasági tevékenységek 15,46 54,769 Vidéki infrastruktúra fejlesztése 11,98 42 438 Vidékfejlesztés összesen 36,5 Alternatív jövedelemszerzést biztosító Technikai segítségnyújtás Mindösszesen 1,10 3 847 100 Az 1. táblázat alapján megállapítható, hogy a források 60 százalékát a mezőgazdaság átalakítására szánják, körülbelül egyharmada szolgálja a vidéki gazdaság más ágazatainak fejlesztését, és kevesebb mint 5 százaléka jut agrár-környezetvédelemre. A források megoszlása jól mutatja a tervben megjelölt célok közötti fontossági sorrendet. Az EU

társfinanszírozási aránya minden támogatás esetén 75 százalék, azonban a központi támogatás aránya és a saját erő összege olykor még az eges intézkedéscsomagokon belül is jelentős mértékben különbözik. Az agrár-környezetvédelem és a termelői csoportok 100 százalékos támogatást kapnak, a vidéki infrastruktúra és a falumegújítás 75 százalékos, a feldolgozóipari befektetések, valamint a mezőgazdasági ingatlan beruházások esetén 40 százalékos, míg a mezőgazdasági gépek vásárlásához csak 30 százalékos támogatásra lehet számítani. A számítások szerint a m agyar SAPARD-program teljes költségvetésén belül csupán 37,8 százalék az EU-támogatás aránya. Az egy projektre vagy egy kedvezményezettre vonatkozó támogatás lehetséges felső határa is nagymértékben különbözik az egyes intézkedéscsomagok esetén. Egy cég vagy egyéni termelő mezőgazdasági beruházási támogatás kedvezményezettjeként

összesen akár egymillió euró támogatást is kaphat. Ezen belül az egyetlen projektre kapható támogatás összegének felső határa 160 ezer euró. Ezzel szemben a nem kifejezetten mezőgazdasági beruházások esetében (például helyi piacok létesítése, gazdasági tevékenység diverzifikációja) a támogatás felső határa csupán 20 ezer euró, vidéki közberuházások (utak és más infrastruktúra építése, középületek felújítása) esetén 160 ezer euró lehet egy-egy esetben a támogatás maximuma. A fő elvekben a munkahelyteremtés fontosságát, a gazdaság diverzifikációját, a fiatalok támogatását, a v idék népességmegtartó erejének növelését és a k örnyezet védelmét hangsúlyozzák, azonban a jövendő kedvezményezettek értékelésének legfontosabb mutatói: a 7 gazdasági életképesség, a v ersenyképesség növekedése, a befektetések megtérülésének aránya, a létrehozott munkahelyek száma. A program azokat a

termelőket kívánja támogatni, akik már versenyképesek vagy könnyen azzá válhatnak. A mezőgazdasági projektek esetén az együttműködést, a szinergikus hatásokat, a pályázók más SAPARD-intézkedéscsomagokhoz vagy hazai vidékfejlesztési célokhoz való kapcsolódását nem veszi figyelembe. A program vidékfejlesztési részében nagyobb a koherencia, itt jelentős mértékben támogatják, ha a jelöltek szervesen kapcsolódnak más SAPARD-intézkedéscsomagokhoz, vidékfejlesztési célokhoz, vagy ha szerepelnek a helyi és regionális fejlesztési programokban. Több esetben jelentősen korlátozzák a jelentkezők jogosultságát, például a feldolgozóipart és a mezőgazdasági termékek marketingjét célzó projektekből a kiskereskedelemmel foglalkozó vállalkozások ki vannak zárva a lehetséges kedvezményezettek köréből. 5 3. 1 2 Agrár-környezetvédelmi szempontok A deklarált célok szerint a terv egyik legfontosabb eleme a vidéki

területeket érintő környezetvédelem fejlesztése. Ez a t éma ugyancsak szerepel a S WOT-analízisben, bár meglehetősen elkülönül mind ettől a fejezettől, mind a dokumentum egészétől. A környezettel foglalkozó rész felsorolja (de nem elemzi) a t alajjal, vízzel, az állat- és növényvilággal kapcsolatos fő témákat, kiemelve az eróziót, a szikesedést és a természetes élőhelyek zsugorodását. Alig kerül azonban említésre a környezetvédők körében legsúlyosabbnak tartott veszélyforrás: a gyengébb minőségű földek tradicionális, extenzív művelésének megszüntetése. A vidéki területek SWOT-analízisében az elsőként említett gyengeség az a 10 százalék földterület, amelyet természetvédelmi szempontok miatt „kivontak a mezőgazdasági művelés alól” Az agrár-környezetvédelmi csomag kivételével, a k örnyezetvédelem úgy jelenik meg, mint fontos uniós kritérium, amely azonban inkább a mezőgazdasági

termelés fejlesztésének akadályát, semmint a vidékfejlesztés egyik fő erőforrását jelentené. A program alkalmazása során be kell tartani a hazai környezetvédelmi előírásokat, s a legtöbb SAPARD-intézkedéscsomag deklarált célja között fontos helyen szerepel a környezetvédelem, a környezetbarát tevékenységek és az EU-normákhoz való közelítés. A pályázók osztályozásakor azonban az agrár-környezetvédelem mellett csak két másik esetben (mezőgazdasági befektetés és feldolgozóipar) érvényesülnek környezeti szempontok. A mezőgazdasági befektetések esetében az EU nitrátdirektívájának alkalmazása is követelmény. 8 A feldolgozóipar támogatásánál ugyancsak szigorú, speciális előírás egy sor, az EU-ban már alkalmazott környezeti és élelmiszer-biztonsági szabály betartása, azonban környezeti hatástanulmány készítése (ami pedig mára bevett gyakorlattá vált az EU-ban) egyik intézkedéscsomagban

sem kötelező. Az agrár-környezetvédelem feladatcsomagjai és eredményességi mutatói nagyon részletesen és precízen kidolgozottak, és a célok, a választhatósági kritériumok az ellenőrzés mind megfelel az EU-szabályozásának. A pénzbeli támogatás kerete azonban meglehetősen alacsony: egy hektárra évenként 28 euró jut, ez messze elmarad az európai gyakorlattól. A SAPARD agrár-környezetvédelmi része kísérleti jellegű: csupán 15 vidéki kistérségben, ott is csak egyes kiválasztott gazdaságokban szándékoznak végrehajtani, a SAPARD-költségvetés 4,2 százalékának felhasználásával. Következésképpen ez a cs omag nem célozhatta meg jelentős környezeti és agrár-környezetvédelmi problémák megoldását.6 3. 1 3 Kritikák, a végrehajtás várható nehézségei Az eredeti szándékok szerint a SAPARD végrehajtásának legfőbb eredménye lehetne az intézményhálózat kapacitásának bővítése és az emberi erőforrások

fejlesztése a vidékpolitika legkülönbözőbb szintjein. Ez lehetővé tenné, hogy Magyarország a csatlakozás után a lehető legkisebb késedelemmel hozzáférhessen jelentős, a tagállamok számára elérhető EUtámogatásokhoz, azonban éppen azok a szektorok (agrár-környezetvédelem, vidéki diverzifikáció) maradnak ki az előkészületekből – az idő és a hivatali kapacitás hiánya miatt -, amelyekkel kapcsolatban amúgy is kevés a tapasztalat. E területeken fejletlen az intézményhálózat és az eljárásrend, így éppen hogy a l egtöbb felkészülést igényelnék a csatlakozásig hátralevő időszakban. A közeljövőben megvalósuló három – a mezőgazdasági beruházásokat, a feldolgozóipart, valamint a vidéki infrastruktúrát támogató – intézkedéscsomag nem sok újat hoz a magyar vidékfejlesztés területére. Ugyanakkor a hazai pályázatok követelményeit általában egyszerűbb teljesíteni és olykor nagyobb is az

elnyerhető összeg, mint a SAPARD esetében. Ha valakinek nincs mozgatható tőkéje, akkor különösen távolivá válnak számára a SAPARD mezőgazdasági beruházásra szánt forrásai. A hazai támogatási rendszerben ugyanakkor20-25 százalékos gépberuházási támogatásra lehet pályázni bonyolult eljárások, jövőbeli kötelezettségvállalás és jelzálog nélkül. Ráadásul a g éptámogatás mellett pluszpénzekhez is 5 6 Forrás: 1000 kérdés, 1000 válasz az Európai Unióról (Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó 2003) Forrás: 1000 kérdés, 1000 válasz az Európai Unióról (Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó 2003) 9 lehet jutni közpályázatokon (például regionális fejlesztési pályázatok), amelyek együttesen könnyen túlléphetik a SAPARD által biztosított 30 s zázalékot. Következésképpen azok a kistermelők, akik nem rendelkeznek jelentős pénzügyi és hivatali tőkével, minden bizonnyal ragaszkodni fognak a hazai kiírásokhoz. A SAPARD

beruházási forrásait tehát minden bizonnyal az intenzív termelést folytató versenyképes mezőgazdasági nagyvállalatok és vállalkozók fogják igénybe venni. Ezt valószínűsíti az egy vállalkozás, illetve egy projekt számára odaítélhető források magas felső határa (egymillió euró) is. Hasonló folyamatok várhatók a mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és marketingjének fejlesztését célzó intézkedéscsomag esetében is. Ez a cs omag, nevével ellentétben, csak a f eldolgozást támogatja Magyarországon, a m arketingtevékenységet nem Ez azt jelenti, hogy például egy helyi vagy regionális termékre kidolgozott általános marketingstratégia, amely hasznos lehet a kisebb termelőknek is, nem lesz jogosult SAPARDtámogatásra. A feldolgozóipari befektetések támogatása szintén korlátozott, kiskereskedelmi szintű vállalatok nem támogathatók. E szerint a SAPARD-források csupán néhány nagy, országos, illetve megyei

jelentőségű feldolgozócéghez jutnak majd el. A fő cél az EU közösségi vívmányaiban szereplő higiéniai és élelmiszer-biztonsági követelmények teljesítéséhez szükséges beruházások támogatása. A legnagyobb összegű SAPARDtámogatást tehát néhány nagy élelmiszer-ipari feldolgozó fogja kapni Ez természetesen igen fontos a m agyar élelmiszer-gazdaság jövője szempontjából, a v idékfejlesztés számára azonban valószínűleg nem hoz majd jelentős eredményt. A két eddig tárgyalt mezőgazdasági intézkedéscsomag az összeg SAPARD-forrásnak körülbelül 50 százalékát, a közeljövőben várhatóan felhasználásra kerülő pénznek pedig közel 80 százalékát teszi ki. Ez az arány magasabb is lehet a gyakorlatban, mivel az EU-szabályozás lehetővé teszi, hogy az egyes intézkedések forrásának 12 százalékát mozgatni lehessen. Nagy költségvetésű intézkedések esetében ez jelentős összeg. Az agrártárca álláspontja

szerint az összes felhasználatlan SAPARD-pénzt a mezőgazdasági intézkedések keretei közt próbálják majd elkölteni. 3. 2 Mezőgazdaság A mezőgazdasági politikában az EU-tagállamok önállósága minimális. Az együttesen kialakított és minden tagországra kötelező Közös Agrárpolitika (KAP) meghatározza a termelési és támogatási kvóták számításának módszerét, a t ámogatások körét, az élelmiszerbiztonsági, állat- és növény egészségügyi követelményeket. Nagyobb a tagállamok 10 önállósága a vidékfejlesztési programok tervezésében, bár a kereteket itt is az uniós szabályok határozzák meg.7 3. 2 1 Kvóták Az EU csak azokban az ágazatokban alkalmaz támogatási vagy termelési kvótákat, amelyekben közvetlen termelői támogatás, feldolgozói támogatás vagy garantált értékesítést biztosító közösségi felvásárlási (intervenciós) rendszer működik. Kvótáink az utóbbi négy-öt év statisztikai

adatokkal igazolható, tényleges termelési szintjét tükrözik, sőt a legtöbb esetben még bizonyos növekedést is megengednek. Így az EUcsatlakozás után egyetlen ágazatnak sem kell visszafognia termelését a kvóták miatt A kvóták - a tej kivételével - egyébként is csak a M agyarországnak járó EU-támogatás keretösszegét határozzák meg, a gazdálkodók számára semmiféle termelési korlátot nem jelentenek. Túllépésüknek nem jár szankcióval, ám a k vóta feletti termelésre vagy feldolgozásra nem jár támogatás, a cukor esetében pedig támogatás nélküli exportálási kötelezettség áll fenn. A nemzeti kvóta túllépését az EU egyedül a tejnél bünteti. A Magyarország által megszerzett tejkvóta fedezi a jelenlegi teljes termelést. Itt is van azonban lehetőség a termelés fokozására, mivel a hazai statisztikákban kimutatott termelés több mint tíz százaléka - az uniós szabályozás szerint - nem számít majd bele a

kvótába (ilyen például az extra minőséget el nem érő tej. 3. 2 2 Közvetlen támogatások A magyar gazdálkodók már az átmeneti időszak alatt fokozatosan jogosultak lesznek a közvetlen EU-támogatásokra. Gabonafélék, olajnövények és fehérjenövények esetében ez a művelt terület alapján, húshasznú szarvasmarha és juh esetében állatlétszám alapján, tejhasznú szarvasmarha esetén pedig - 2005-től - a tejkvóta arányában jár. Az unió a csatlakozás évében, 2004-ben a közvetlen támogatási szint 25 százalékát fizeti. A közösségi finanszírozás előbb évi öt, 2008-tól pedig évi tíz százalékpontos növekedéssel 2013-ban éri el a száz százalékos szintet. Lehetőség van azonban arra, hogy Magyarország a közvetlen támogatásokat saját költségvetésből kiegészítse további harminc százalékponttal. Így a támogatás már a tagság első évében 55 százalékról indulhat, és a hetedik évben elérheti 7 Forrás: 1000

kérdés, 1000 válasz az Európai Unióról (Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó 2003) 11 a száz százalékot. A nemzeti kiegészítés céljára felhasználhatjuk a v idékfejlesztésre kapott EU-források egy részét is. Fontos tudni, hogy a területalapú támogatások euróban számított, hektáronkénti összege az EU-n belül nem egységes, mert függ az adott ország vagy régió terméshozamától. Például a magyar gazdák a magasabb terméshozam miatt kezdettől fogva több mint másfélszer annyi támogatást kaphatnak hektáronként, mint lengyel versenytársaik. Más összehasonlításban a közvetlen támogatások 55 százalékos kezdő szintje a spanyol gazdák által kapott összeg kilencven százalékát teszi ki, és a nemzeti kiegészítés lehetőségét kihasználva a harmadik évben, 2006-ban már meg is haladhatja azt. 3. 2 3 Intervenció, exporttámogatás A magyar termelők, feldolgozók és forgalmazók a tagság első napjától teljes joggal részt

vehetnek a közösségi intervenciós rendszerben, illetve pályázhatnak exporttámogatásokra. A közösségi intervenciós felvásárlási árak, az egyes termékeknek a piacról történő átmeneti vagy végleges kivonásához kapcsolódó támogatások (például: borfelesleg lepárlási támogatása, zöldség-gyümölcs szektor kivonási és egyes feldolgozási támogatásai, sertéshús magántárolási támogatása), valamint az exporttámogatások teljes mértékben - száz százalékos szinten - vonatkoznak a magyar termelőkre, feldolgozókra és forgalmazókra is. Ennek eredményeként az értékesítési biztonság számottevően javul, a bevétel a jelenleginél sokkal kiszámíthatóbbá válik. 3. 2 4 Fennmaradó nemzeti támogatások Az unió által biztosított támogatásokon kívül az agrárágazatban csak rendkívül korlátozott körben adhatók nemzeti támogatások. Magyarország azonban a belépés után is fenntarthatja jelenlegi nemzeti támogatásai jó

részét. Ez a lehetőség maximum három évre szól, de az Európai Bizottság a három év lejárta előtt is elrendelheti a támogatások megszüntetését, ha a KAP elveinek súlyos megsértését tapasztalja. A KAP magyarországi alkalmazásának várható hatásai a következők: - A korábbi piacvédő intézkedések (magyar-EU viszonylatban a vámok és exporttámogatások) teljes körű megszűnésével a magyar mezőgazdasági termékeket az egységes belső piacon lehet értékesíteni. Ez lehetőséget ad a magyar agrárgazdaság komparatív előnyeinek további kihasználására. - Az EU-tagállamokból korlátozás nélkül beáramló termékek a korábbinál élesebb 12 versenyhelyzetet teremthetnek a magyar termékek számára. Ez azonban főként arra a néhány termékcsoportokra érvényes, amelyek kereskedelmét jelenleg még mennyiségi korlátok vagy vámok fékezik (például sertéshús, baromfihús). A korábbinál szigorúbb marketing és

minőségi követelményeknek kell megfelelniük a magyar termelőknek és feldolgozóknak. - Az EU exporttámogatási rendszerének átvétele várhatóan több lehetőséget nyújt az unión kívüli országok piacaira történő kivitelhez. A WTO-tárgyalások és az EU világpiaci alkalmazkodása kapcsán ugyanakkor hosszabb távon az exporttámogatások és az importkorlátozások csökkenésével kell számolnunk. - Az EU agrárpiaci és strukturális támogatásai a jelenleginél jóval magasabb jövedelemhez juttathatják a magyar agrárgazdaságot, lehetőséget nyújtva a modernizációra, a termelés színvonalának növelésére. A legfontosabb termékcsoportok (gabona, tej, marhahús) esetében alkalmazott piactámogató intézkedések például az intervenció és a magántárolás értékesítési biztonságot nyújtanak a termelőknek. - Mivel ma az EU sem üzemméret, sem jogi forma szerint nem tesz különbséget a gazdálkodók között, az eltérő birtok-

és tulajdonosi struktúra nem akadály a csatlakozáskor. A közvetlen jövedelemkiegészítő támogatások alanya mindig a gazdálkodó, tehát a földhasználó vagy az állattartó. - A KAP-on túlmenően, a vidéki élet minőségére kedvező hatást gyakorolnak majd a strukturális alapokból nyújtott támogatások is.8 3. 3 Halászat Mivel Magyarországnak nincs tengere, és az EU-szabályozás nagyrészt a tengeri halászatra vonatkozik, annak átvétele és alkalmazása nem okoz gondot sem a magyar szakigazgatásnak, sem a h alászati szektornak. Az édesvízi halászatra és haltenyésztésre vonatkozóan az uniós szabályozás nem alkalmaz sem termelési, sem halászati kvótákat, sem pedig halméretre vonatkozó szabványokat. A halászati ágazat versenyképességének fokozására, a feldolgozás és az értékesítés javítására, továbbá a halászati területek revitalizációjára a Halászati Orientációs és Pénzügyi Eszköz (HOPE) forrásai lesznek

felhasználhatóak, a Magyarország által készített több éves halászati orientációs terv alapján. Ez jelentős nagyságrendű, szerkezetátalakításra fordítható támogatástöbbletet jelent az ágazat számára, amelyet - a szakminisztérium tervei szerint - 8 Forrás: Európai jelentés-árnyalatok (Ventus Vibro 2003) 13 többek között halastó-rekonstrukcióra és a h alászati gazdaságokat sújtó természeti károk enyhítésére kívánnak fordítani. Csatlakozásunkkal járó további előny, hogy 2004. május elsejétől Magyarország részévé válik az új tagállamokkal együtt immár 443 milliós európai piacnak, ahol versenyképes halászati termékeinket vámok és mennyiségi korlátozások nélkül tudjuk értékesíteni. Ezzel egyidejűleg arra is fel kell viszont készülni, hogy a magyar piacon a magyar áruknak is állniuk kell a versenyt a más tagállamokból szabadon beáramló termékekkel szemben (például cseh ponty).9 3. 4 Az

EU-csatlakozás hatása a hazai élelmiszeriparra Az EU-csatlakozással a termékpiac, a tőkepiac és a munkaerőpiac szabadságának kiterjedésével (a vámvédelem eltűnésével, a támogatott uniós export megszűnésével, a szakemberek külföldi munkavállalásával, uniós léptékű vállalati kereszttulajdonlással és fúziókkal) várható a magyar élelmiszer-ipari árszínvonal és árarányok átalakulása, az élelmiszeripar és kereskedelem vállalati összefonódásainak átrendeződése, a magyar piacon érdekelt vállalatok határon át való terjeszkedése és új dimenziójú stratégiai szövetségek kialakulása. A magyar gazdaság nyitottá válása s az EU-hoz való közeledés több – a globalizálódással egyébként is együtt járó – folyamat felerősödésével járt: a) a vásárlói szabadság kiterjedése, ami élesebbé teszi az élelmiszer-gazdasági termékek versenyét és látványosabbá a termékkínálat megújulását; b) az

élelmiszer-biztonság és a termékminőség iránti igények határozottabbá válása, termelői és fogyasztói kultúrába épülése; c) nagyméretű élelmiszer-ipari szakosodás, stratégiai szövetségek kialakulása és disztribúciós rendszerek vállalati gazdálkodáson belüli felértékelődése. Az uniós csatlakozás nem fog minőségi változást jelenteni e folyamatok természetében. A vámok mint költségtényezők és mint adminisztratív korlát leépülése azonban megváltoztatja az e folyamatokban kialakuló új természetű piaci kapcsolatok és együttműködések horizontját: a kooperációs hálók kiterjednek, a féltermékpiacok (a szereplők számának emelkedése miatt) standardizáltabbak lesznek, a s tratégiai kapcsolatteremtés lehetséges választéka nagyságrendekkel nagyobb lesz. Számítani kell ugyanakkor arra, hogy az élelmiszeripar nyersanyag-felhasználásában 9 meghatározó Forrás: HVG XXV. évfolyam, 39 szám 14

mezőgazdaság termelési és értékesítési rendje gyorsan változik a közös agrárpolitikában (CAP) illeszkedés kényszere miatt is, ezért a feldolgozók beszerzési és termeltetési technikáit is folyamatosan alakítani kell. Az alkalmazkodás és az új lehetőségek kihasználásának sikerét erősen befolyásolja az, hogy mennyire érzékeny a hazai élelmiszer-ipari felhasználók szükségleteire az állami intézményfejlesztés, a hazai agrárrendtartás CAP-ba illesztése. Számítani kell arra is, hogy a csatlakozás után nem csupán a k örnyezetvédelmi és élelmiszer-biztonsági szabályok válnak egyre szigorúbbá és betartásuk egyre ellenőrizettebbé, hanem arra is, hogy az egyes szakágazatok, feldolgozási területek uniós országban kialakult szokásai adottságként, alkalmazkodási kényszerként jelennek meg a m agyar élelmiszer-feldolgozók számára. Ezért nemcsak az írott joganyaghoz való alkalmazkodásnak van szerepe, hanem a

szokásjog megértésének is. A vállalatok számára a kinyíló és egyre korlátlanabb globális verseny a v állalatok piaci pozícióinak gyors és folyamatos átrendeződésében jelenik meg. Ezt a permanens átalakulást három dimenzióban követjük nyomon: 1. A legtöbb figyelmet az élelmiszerpiaci árváltozások, árszerkezet-változások folyamata keltette fel, ugyanis az üzemgazdasági elemzések ezt tudják a legkönnyebben megragadni. Ebben az átalakulási folyamatban egyrészt megjelenik a világpiac, az uniós piac és a magyar piac hagyományosan eltérő agrár árszerkezetének közeledési folyamata, ezen belül a növényi termékek, gabonafélék fel- és az állati termékek relatív leértékelődése. Másrészt pedig a vertikális termékláncon belül a hozzáadott értéken való osztozkodási arányok megváltozása, továbbá a mezőgazdasági, majd a feldolgozói fázis relatív leértékelődése a kereskedelmi fázisban realizálódó

jövedelmekhez képest. 2. A változások másik dimenziója a termékpiacok súlyának megváltozásában ragadható meg. Ennek oka fogyasztási szerkezet átalakulása, amelyben a zöldség- és gyümölcstermékek térnyerése megy végbe, és valamennyi vertikumban előtértbe kerülnek az igényesebben feldolgozott, sajátos fogyasztói igényekhez alkalmazkodó termékek. 3. A változások legfontosabb dimenziójának a kooperációs rend változásait tekintjük A vertikum vállalatai belső rendjének és együttműködési formáinak átalakulásában érhető tetten, hogy az első két dimenzióban megfogalmazható változások mit követelnek a gazdálkodóktól, mennyire képesek a szereplők a jövendő piac formálóivá válni. A versenyképesség alapvetően a kooperációs rendszeren múlik. 15 3. 4 1 Árváltozások, árszerkezet-változások Az EU-országok árszerkezetének és a magyar árszerkezet legfőbb különbségének az látszik, hogy az EU-ban

általában - különösen a közeli országokban – még azoknak az élelmiszereknek is jelentősen magasabb a fogyasztói ára, amelyeknek a termelői árai alig különböznek. Ebből azonban mégsem következik, hogy a csatlakozás után automatikusan jelentősen megemelkednének a magyar élelmiszerek fogyasztói árai. Az árnövekedésnek ugyanis továbbra is határt fognak szabni az adott vásárlói kereslet korlátai. Az így formálódó, a hivatalos árfolyamon számított viszonylag alacsony magyar árak arra alkalmasak, hogy korlátozzák az EU-országok gyártóinak kedvét a magyarországi exportra. Az árszínvonal általános és valószínűleg tartósan fennmaradó különbségénél jobban befolyásolják a jövendő kereskedelmet a közeli uniós országok és Magyarország árszerkezetében fennálló különbségek. Az árszerkezeti eltérések hatásai két dimenzióban értékelhetők: - az egyes élelmiszer-vertikumokon belül a szereplők (mezőgazdaság,

elsődleges feldolgozás, termékgyártás, kereskedelem, vendéglátás) közötti osztozkodási arányok eltéréseiből fakadó kereskedelmi és munkamegosztási lehetőségek szempontjából; - az egyes élelmezésicikk-csoportok közötti árarányok eltérése szempontjából, mert ez befolyásolja a fogyasztási szerkezet további alakulását. Általánosságban – a feldolgozási támogatást kapó termékek kivételével – elmondható, hogy az élelmiszeripar és a kereskedelem részesedése a teljes árból az Európai Unióban még ma is nagyobb, mint Magyarországon, noha a kilencvenes évek közepén itt is eltolódás történt először az élelmiszeripar, majd az évtized végén a kereskedelem javára. A feldolgozási és az értékesítési terület nagyobb arányú részesedése az EU-ban azonban – legalábbis az igényesebb fogyasztói szegmensekben – több szolgáltatást (gondosabban kialakított terméket, jobb csomagolást, kellemesebb vásárlási

körülményeket, felhasználóbarát kapcsolatokat) takar, mint amit a magyar feldolgozás és kereskedelem nyújt. A magyar élelmiszerágazat két meghatározó területén, a h úspiacon és a f eldolgozott zöldségek és gyümölcsök piacán máshogyan alakulnak ezek az EU-ban szokásos osztozkodási arányok. Míg az uniós húspiacon nagyobb az élelmiszeripar és a kereskedelem részesedése, mint Magyarországon, addig a tartósított zöldség-gyümölcs termékek piacán a termelői részesedés alig marad el a magyartól. Ebből az következik, hogy (legalábbis a tömegtermékek piacán) az uniós sertést és baromfit feldolgozó cégek nem fognak intenzíven versenyezni a magyar piacon. A konzerv- és fagyasztóipar cégei viszont igyekezni fognak 16 betörni a magyar piacra. Ez utóbbi uniós cégek versenyképességét növeli magyar társaikkal szemben, hogy az uniós közös agrárpiaci intézményrendszere a nyerstermék-összegyűjtés, készletezés és

–előkészítés terhét leveszi a vállukról. A már EU-tagok zöldség- és gyümölcsfeldolgozó cégei két területen is meg fognak jelenni a magyar piacon: mint nyerstermék-felvásárlók és mint termékértékesítők.10 3. 4 2 Termékpiaci arányváltozások Az élelmiszeripar egyes területeinek jövendő piaci pozícióját befolyásolja az, hogy az EU egészében már nem várható az élelmiszer-fogyasztás mennyiségének (kalóriatartalmának, az elfogyasztott fehérjék mennyiségének) számottevő növekedése, és Magyarországon is csak valószínűleg lassan regenerálódik újra a nyolcvanas években elért fogyasztási színvonal. A magyar élelmiszer-feldolgozásnak az uniós csatlakozás után is a hazai piac lesz a meghatározó értékesítési közege. Nemcsak azért, mert termelésének összességében közel 80 százalékát továbbra is itt fogyasztják, hanem azért, mert hazai közegben is tudatosulnak és rögzülnek azok a n ormák, amelyek a t

ermékfejlesztés, a t ermékbiztonság és a d isztribúciós módszerek meghatározói. Mivel a f ogyasztás összetétele mind a h azai, mind az európai piacon folyamatosan tovább változik, a m agyar élelmiszeripar egyes szakágazatainak életképességét az jelzi, hogy ezt a változást mennyire képes követni és generálni.11 3. 4 3 Az élelmiszer-vertikum EU-országokban szokásos rendje Az EU élelmiszeriparának helyzetét és lehetőségeit alapvetően meghatározza a CAP által kialakított intézményrendszer. A szabályrendszer alkotói és alakítói tisztában voltak azzal, hogy az EU élelmiszeriparának versenyképessége feltétele a mezőgazdasági termelők boldogulásának is. A szabályozóalakítások korporációs rendje általában meghatározza azt a politikai mechanizmust, mely a legélesebb agrár érdekvédő politikai nyomást is képes úgy kezelni, hogy ne csorbuljon az élelmiszeripar biztonsága. Az EU élelmiszer-ipari cégei annak fejében,

hogy tudomásul vesznek szimbolikus agrárius érdekeket tükröző politikai tabukat és kényszereket („az agrárjövedelem-diszparitás kezelése”, a védőárakhoz való alkalmazkodás, az importszállítások körülményes ütemezése), biztonságos intézményi térben és jól kalkulálható árakkal tudnak dolgozni. Értékesítési és 10 11 Forrás: Gyakorlati tudnivalók az Európai Unióról (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium) Forrás: 1000 kérdés, 1000 válasz az Európai Unióról 17 készletezési problémáik megoldásában támaszkodhatnak az állami intervenciós rendszerre. Higiéniai és minőségbiztosítási rendszereik fenntartásában jelentős külső segítségek kapnak azáltal, hogy a beszállítók minőségellenőrzéséről gyakorlatilag az állam gondoskodik. Az EU-hoz való közeledés folyamán a m agyar élelmiszer-ipari vállalatok hátránya elsősorban abból adódik, hogy nem számíthatnak ilyen megbízható beszállítói

háttérre, másodsorban abból, hogy éppen ezért velük mint lehetséges kooperációs partnerekkel szemben is bizalmatlanok az EU-partnerek (élelmiszer-ipari és kereskedelmi vállalatok). A csatlakozással összefüggő gondok másik része abból származik, hogy az áruk és a tőke szabad mozgása miatt a v ersenytárs és lehetséges EU-partnervállalatok az EU-ban tágabb piacokon, szélesebb kooperációs választék mellett tanultak meg gazdálkodni, mint a magyar vállalatok. Ennek következtében az EU élelmiszeriparában világosabban elhatárolódnak az egyes anyagok és féltermékek piacai a késztermékpiacoktól, mint Magyarországon, az élelmiszer-ipari nagyvállalati rendszerek és a gyártók közti gyakori stratégiai szövetségek, szakosodási megállapodások, közös fejlesztések ellenére a k öztes termékek piacibb körülmények között mozognak. Ezért létezhet a késztermékgyártó vállalatok önálló, az alapanyaggyártástól

(zöldségfeldolgozás, tőkehús előállítása) elszakadt rendszere, s ezért lehet az is, hogy még a mezőgazdasági termelők új szövetkezései is gyakrabban irányulnak egy-egy céltermék előállítására (például bortípus, felvágott típus, sajttípus készítésére), mint standardizált alapanyaggyártásra (vágóhídra, általános borfeldolgozóra). Az EU-csatlakozással (a magyar gazdaság nyitottá válásával) jelentkező kihívásokat a vásárlói szabadság minden eddiginél tágabb mivolta, ehhez igazodva a termékkínálat kiszélesedése és gyors újulása; az élelmiszer-biztonsággal és termékminőséggel szembeni igények kiteljesedése; az élelmiszer-ipari szakosodás és stratégiai szövetségek gyorsuló terjedése, a disztribúciós rendszerek felértékelődése generálja. E kihívások a magyar élelmiszeripart nem elsősorban az élelmiszer- és mezőgazdasági árváltozások, árszerkezetváltozások, a termékpiaci arányváltozások

tekintetében állítják kiélezett helyzet elé. Az EUcsatlakozásból következő kihívások alapvetően azt jelentik, hogy szemben a mai helyzettel, a magyar élelmiszeriparnak is az u nióbelihez hasonló környezetben és feltételrendszerben kellene tevékenykednie, hogy versenyképes legyen a kitágult piacokon. Az EU-n belül a magyar vállalatok számára is megváltozik (általában kiterjed) azon termék- és szolgáltatáskapcsolatok köre, amelyben a piacra bízhatja magát a feldolgozó vállalat, s megváltoznak a t artalmi követelmények azokban a k apcsolatokban, amelyek szervezése az élelmiszer-ipari cégre hárul. 18 Azzal a h átránnyal azonban még hosszabb távon is számolni kell, hogy a magyar mezőgazdaság szervezettsége, minőségi és kereskedelmi rendje csupán a belépéstől nem fogja elérni az uniós szervezettségi szintet, ezért az élelmiszeripar továbbra sem viszonyulhat úgy mezőgazdasági partnereihez, mint más beszállítóihoz. Ha

a termékpiaci versenyben helyt akar állni, olyan szervezési, agrárintegrációs feladatokat kell az élelmiszeripar több szakágazatához tartozó cégeknek vállalni, amely uniós társaikat nem ebben a formában terheli. Míg az EUbeli élelmiszer-ipari termékgyártóknak többnyire az igényeiket és az ajánlataikat kell megfogalmazniuk a mezőgazdasági beszállítóikkal szemben, addig a magyar cégeknek szerepet kell vállalniuk a mezőgazdasági termelés megszervezésében is.12 3. 5 Textil- és ruházati ipar Hazai szempontból különös jelentőségű az Európai Unió textil- és textilruházati iparának fejlődése, hiszen ez a legnagyobb kereskedelmi partnerünk. Az EU-ban a t extil- és ruházati ipar a k ész textiltermék-gyártás teljes folyamatát felöleli, a szálasanyagok gyártásától a kész ruházati cikkek elkészítéséig. A textilipar magában foglalja a háztartási és a műszaki textíliák gyártását is. A magyar termelés EU-mércével

mérve nem jelentős, a textil- és textilruházati iparban alig több, mint az Európai Unió termelésének 0,5%-a. Az egész magyar ruházati ipar termelési értéke nem éri el az EU termelésének 1%-át. A magyar szektorok export-orientáltsága erősebb, a 0,63% termelési viszonyszámmal szemben 1,56%.13 4. Foglalkoztatottak száma Az Európai Unió foglalkoztatottjainak számához viszonyítva nálunk jelentős túlfoglalkoztatás van. Ezek után nem lehet csodálkozni azon, hogy termelékenységünk az Európai Unió átlagának csak törtrésze. Ez akkor is megdöbbentő, ha tudjuk, hogy a statisztikai adatok belső tartalmában, megbízhatóságában vannak eltérések. Az arányokat nyilvánvalóan befolyásolják: - az eltérő műszaki-technológiai adottságok, - a vállalkozások vezetési színvonala, szervezettsége, - a munkaerő intenzitását meghatározó magatartási normák és motivációs problémák, 12 13 Forrás: Európa 2010: gyakorlati

kézikönyv az Európai Unió jelenéről és jövőjéről Forrás: Az Európai Unió politikái 19 - a forráshiányra visszavezethető munkaellátási zavarok, a dolgozók változó leterheltsége, - a folyamatos forintleértékelődés - és nem utolsó sorban a magas bérmunka-arány. Ahhoz, hogy versenyképességünket megtartsuk és termelékenységünket növeljük, a fenti tényezőkben mielőbbi és számottevő változásra van szükség. Az Európai Unió országaival folytatott kereskedelmünkben a megszűnő beviteli kvóták elvileg megkönnyítik majd a ruházati exportot, de ahhoz, hogy ezt ki is lehessen használni, megfelelő termékekre és eladási árszintre van szükség. A színvonalas kollekciót a magyar és az esetenként nálunk foglalkoztatott külföldi tervezők, a hazai technológusok és szakmunkások munkája révén biztosíthatónak látjuk. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás során az Európai Unió belső piacán elsősorban az

elmaradottabb tag- illetve csatlakozó országokkal (Portugália, Görögország, Törökország, Csehország, Lengyelország) szembeni verseny éleződésére lehet számítani. Az Európai Unió belső piaci védettsége jobb az EU-n kívüli országokkal szemben, a magyar előírásoknál szigorúbb követelményeket támaszt. A szektorok vállalatainak fel kell készülniük arra, hogy az Európai Unió piacán a versenyképesség kritériumai között legfontosabb a minőség, a dinamikusság és az ár. A ruházati termékek árszintje esetében a bérköltségek meghatározóak. A belföldi értékesítés a vállalatok stabilabb pénzügyi helyzete és az import csökkenése miatt, a remélt rendezett piaci viszonyok esetén növelhető lesz.14 5. Közlekedés A közlekedési szektor jelentőségét mutatja, hogy az Unió GDP-jének tíz százalékát adja és, több mint tízmillió ember számára nyújt munkalehetőséget. A közösségi közlekedéspolitika kiemelt célja a

fenntartható mobilitás. Ennek érdekében kell fejleszteni és egységesíteni a közlekedési rendszereket, növelni a szállítási szolgáltatások hatékonyságát, ám eközben külön figyelmet kell szentelni a környezeti károk csökkentésének és megelőzésének is. 5. 1 Közút Magyarországon az áruszállítás már ma is liberalizált tevékenység. Kivétel ez alól a nemzetközi fuvarozás, de a cs atlakozással e tevékenység végzése is szabaddá válik. Tekintettel a k özszolgálati funkcióra, a s zemélyszállításban más a h elyzet. Az Európai 20 Közösséget létrehozó szerződés megengedi, hogy az állam támogassa a közszolgáltatásnak minősülő személyszállítást. Így érvényesülhet az állami ármeghatározás, a szociális alapú támogatás (például tanuló- és nyugdíjas-kedvezmények), vagy a cégeknek közvetlenül juttatott üzemeltetési támogatás. Ebből következően a csatlakozás önmagában nem hozza magával a

közlekedési szolgáltatások drágulását. A csatlakozást követő három évben a magyar közúti szállítók nem végezhetnek közúti árufuvarozási kabotázst (nem honos fuvarozó által végzett belföldi szállítást) a jelenlegi és a majdani EU-tagállamokban. Ugyanígy a tagállamok fuvarozói sem végezhetnek Magyarországon kabotázs-tevékenységet. A harmadik év lejárta előtt bármelyik tagállam saját viszonylatában, egyoldalú értesítéssel további két évre meghosszabbíthatja az átmenetet. Ha egy tagállam nem él ezzel, a csatlakozás utáni ötödik év végéig még mindig lehetősége van arra, hogy a nagymértékű kabotázs-tevékenység miatt kialakuló piaci válság esetén védő intézkedéseket vezessen be. Az átmeneti időszak nem zárja ki, hogy Magyarország és a többi EU-tagállam kétoldalú egyezményeket kössön a kabotázspiac fokozatos megnyitásáról. Az átmenetet nemcsak Magyarország, hanem az EU jelenlegi

tagállamai is kérték (elsősorban Németország és Ausztria). A tagországok saját fuvarozóikat kívánták megvédeni, arra hivatkozva, hogy a tagjelöltek szállítói sokkal alacsonyabb költségszinttel működnek. Az átmenet Lengyelországra, valamint némileg más feltételekkel Csehországra, Szlovákiára és a három balti államra is kiterjed. 5. 2 Vasút Az áruszállítást illető piacnyitásra Magyarország átmeneti időszakot kapott. A csatlakozással csak részben kell megnyitnia vasúti fővonalait a többi EU-tagállam vasúttársaságai előtt, ha azok igénylik ezt nemzetközi áruszállításaikhoz. A vasúti áruszállítás liberalizációjáról szóló irányelvek alapján az uniós vasúttársaságok háromféle módon férhetnek hozzá más tagállamok hálózatához: - a vasúttársaságok nemzetközi csoportosulásainak tranzitjogot, - a kombinált fuvarozásban részt vevőknek pedig szabad hozzáférést kell biztosítani; - 2003. március

15-től szabad a nemzetközi fuvarozás a Transzeurópai Vasúti Árufuvarozási Hálózaton (Trans-European Rail Freight Network, TERFN A 2006 végéig tartó átmenet alatt a TERFN-hálózat magyarországi szakaszaira, lényegében a vasúti fővonalainkra csak a pályakapacitás húsz százalékáig engednénk be az uniós vasúttársaságokat. A piacra lépés három módozata közül az első kettőre (nemzetközi 14 Forrás: Az Európai Unió politikái 21 szövetségek, kombinált fuvarozás) abban az értelemben nem vonatkozik az átmenet, hogy ezeknek az igényeknek a húsz százalék túllépése esetén is eleget teszünk. A liberalizáció harmadik módozatát igénybe vevő vasúttársaságok ebben az esetben nem kapnak hozzáférést, egyébként pedig a húsz százalékból fennmaradó részre jogosultak. 2008-tól már nemcsak a fővonalakat, hanem teljes vasúti hálózatunkat meg kell nyitnunk a nemzetközi fuvarozás számára. A belföldi áruszállítás

liberalizációja azonban jelenleg még az Unióban is csupán jövőbeli elképzelés. 5. 3 Légi közlekedés Az EU-csatlakozással megvalósul a t eljes piaci liberalizáció: a többi tagállam légitársasága előtt megnyílik a magyar piac, de ugyanígy a MALÉV előtt is teljesen nyitottá válik az unió légi szállítási piaca. Mindez erőteljes versenykihívás a magyar légitársaságnak, amelynek erre időben fel kell készülnie. Ez a folyamat már megkezdődött a repülőgéppark lecserélésével, a szövetségi partnerkapcsolatok kiépítésével és a MALÉV EXPRESS regionális leányvállalat megalapításával. 5. 4 Belvízi és tengerhajózás Az EU és Magyarország számára egyaránt fontos e k örnyezetbarát fuvarozási mód minél szélesebb körű használatának elősegítése. Ehhez megfelelő kikötői létesítményeket kell építeni, és különböző kedvezményekkel támogatni a folyami hajózást, így csökkentve a közúti szállítás

túlsúlyát. A hajókra vonatkozó műszaki és biztonsági szabályokat, a legénység számára előírt képesítési, szociális és munkavédelmi rendelkezéseket már jórészt átvettük, a cs atlakozás tehát nem hoz jelentősebb változást. Itt is érvényes a kölcsönös elismerés elve: a magyar tengerészek, hajóskapitányok itthon megszerzett képesítéseit, okmányait, bizonyítványait elismerik majd az EU-tagállamokban. 6. A csatlakozás fő hatásai A magyar infrastruktúra-hálózat jelentős lemaradásban van az unióéhoz képest. Az autópályaés autóút-hálózat sűrűsége egynegyede az EU átlagának A teljes úthálózat sűrűsége nem marad el az uniós átlagtól, azonban állapota, minősége, teherbírása nem felel meg a jelenlegi forgalmi igényeknek. A vasútnál is hasonló a helyzet: a vonalsűrűség ugyan meghaladja az EU-átlagot, de minősége (kétvágányú pályák, villamosított vonalak aránya, megengedett sebesség) elmarad tőle.

22 A fejlesztési politika elsőrendű célja, hogy kiépüljenek a Transzeurópai Hálózatok magyarországi szakaszai. Ehhez nyújtanak segítséget az EU kohéziós és strukturális alapok támogatásai.15 Magyarország EU-tagsága olyan változások elindítója lesz, amelyek elősegítik az ország gazdasági fejlődését, a társadalmi és területi egyenlőtlenségek csökkenését, az egyéni boldogulást. A belépés érzékelhető, jótékony hatása fokozatosan, évek alatt bontakozik majd ki. Mindennapi életünkben az EU-csatlakozás nem hoz azonnali, drámai változásokat, sem pozitív, sem negatív értelemben. 15 Forrás Gyakorlati tudnivalók az Európai Unióról 23 Tartalomjegyzék 1. Az elismerés első lépései1 1. 2 Átalakuló külpolitikai mozgástér2 2. Magyar gazdasági helyzetkép a makromutatók alapján3 3. Vidékfejlesztés és előcsatlakozási felkészülés Magyarországon3 3. 1 A SAPARD-program3 3. 1 1 Az intézkedéscsomagok céljai, a

jogosultság indikátorai, pénzügyi keret6 3. 1 2 Agrár-környezetvédelmi szempontok8 3. 1 3 Kritikák, a végrehajtás várható nehézségei9 3. 2 Mezőgazdaság10 3. 2 1 Kvóták11 3. 2 2 Közvetlen támogatások11 3. 2 3 Intervenció, exporttámogatás12 3. 2 4 Fennmaradó nemzeti támogatások12 3. 3 Halászat13 3. 4 Az EU-csatlakozás hatása a hazai élelmiszeriparra14 3. 4 1 Árváltozások, árszerkezet-változások16 3. 4 2 Termékpiaci arányváltozások17 3. 4 3 Az élelmiszer-vertikum EU-országokban szokásos rendje17 3. 5 Textil- és ruházati ipar19 4. Foglalkoztatottak száma19 5. Közlekedés20 5. 1 Közút20 5. 2 Vasút21 5. 3 Légi közlekedés22 5. 4 Belvízi és tengerhajózás22 6. A csatlakozás fő hatásai22 24 Felhasznált irodalom 1. Az Európai Unió a számok tükrében (Bp KSH 1996) 2. Az Európai Unió politikái (Bp Osiris kiadó 2001) 3. Európa 2010: gyakorlati kézikönyv az Európai Unió jelenéről és jövőjéről (Bp Euro Info Service

2001) 4. 1000 kérdés, 1000 válasz az Európai Unióról (Bp Nemzeti Tankönyvkiadó 2003) 5. Európai jelentés-árnyalatok (Ventus Vibro kiadó 2003) 6. Gyakorlati tudnivalók az Európai Unióról (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 2003) 7. HVG XXV évfolyam, 39 szám 25