Gazdasági Ismeretek | Közgazdaságtan » Piacformák

7. PIACFORMÁK Tiszta piac / Tökéletesen versenyző piac Sok kis vevő van a keresleti oldalon, akik nagy számuk miatt nem tudnak összefogni és együttesen fellépni, az egyéni keresletek összessége jelenti a piaci keresletet – ∑d = Demand A kínálati oldalon is sok kis vállalatot találunk, akik nem tudnak együttesen fellépni, az egyéni kínálatok összessége a piaci kínálat – ∑ s = Supply A piaci árat a kereslet és a kínálat együttesen határozza meg, és a kereslet és a kínálat változásától függően szabadon változik a piaci ár – szabadpiaci ár, az ár kialakításába semmi sem szól bele • • a piac teljesen szabad, bármikor be és ki lehet lépni elméletben a tiszta piacon tökéletes verseny van és ez a fogyasztónak a legkedvezőbb Monopolisztikus piacok Valamelyik oldalon nagyon kevés szereplő van, amik a piacot befolyásolni tudják I. • • • • • • II. • • • • • • • • Tiszta monopólium a

keresleti oldalon sok kis vásárló van, nem tudnak összefogni, együttesen fellépni, az egyéni kereslet jelenti a piaci keresletet – ∑ d = D kínálati oldalon 1 nagy vállalat van, ami képes kielégíteni a teljes piaci keresletet, az egyéni kínálat egyben a piaci kínálat – ∑ s = S ez döntőben az állami befolyás miatt alakul ki pl.: Magyarországon a MÁV a piaci ár diktált ár, mert a monopólium egyoldalúan határozza meg, de figyelembe veszi a piaci keresletet és a fogyasztók jövedelmét (ezt keresleti korlátnak nevezzük) a monopolár mindig magasabb, mintha verseny lenne a piac merev, a be- és kilépés nem lehetséges Duopólium ugyan az, mint a tiszta monopólium, de kínálati oldalon 2 nagy vállalat van, akik együttesen befolyásolni tudják a piacot az együttes kínálatuk lesz a piaci kínálat: s1 + s2 = S képesek a teljes keresletet kielégíteni a piac befolyásolására valószínű, hogy kartellt alakítanak, melyben hallgatólagosan

megegyeznek a kínált mennyiségre és árra vonatkozóan mivel a fogyasztóknak ez hátrányos, a versenytörvény tiltja keresleti oldalon sok kis egyéni fogyasztó van, akik nem képesek összefogni – ∑ d = D a piaci ár diktált ár, a két vállalat egyoldalúan határozza meg, de figyelembe veszi a fizetőképes keresletet (keresleti korlát) a piac korlátozott, a belépés erőteljesen korlátozott, fogyasztói oldalról is alacsony III. • • • • IV. • • • • • • V. • • • • • • Oligopólium keresleti oldalon sok kis egyéni fogyasztó, kínálati oldalon 2 vagy néhány a piac méretéhez képest nagyon kevés vállalat van, akik együttesen befolyásolni tudják a piacot. Tipikus a kartellezés, melyet a Gazdasági Verseny Hivatal ellenőriz és büntet árkialakítás: itt is diktált ár van, de árdiktálás és árkövetés is megfigyelhető itt is van keresleti korlát, de többféle árszintet találunk már a piac

szabadságfoka közepes Monopszón(ia) piac keresleti oldalon 1 nagy felvásárló cég van, tipikusan állami szabályozás miatt, mely képes a teljes kínálatot, termelést felvásárolni az egyéni kereslet egyben a piaci kereslet – ∑ d = D vele szemben sok kis egyéni termelő cég van, az egyéni kínálatok összessége a piaci kínálat – ∑ s = S, nagy számuk miatt nem lehetséges az összefogás mezőgazdaságban tipikus piacforma árkialakítás: diktált ár, egyoldalúan a felvásárló vagy az állam határozza meg, nem veszi figyelembe a termelői oldal költségeit, a felvásárlói árat a világpiaci ár határozza meg a piac szabadságfoka termelői oldalról magas, felvásárlói oldalról merev Oligopszón(ia) piac 2 vagy több, de kevés nagy felvásárló cég van, piaci vagy állami hatás miatt képesek a teljes kínálatot felvásárolni tipikus az összefogás és a piac felosztása kínálati oldalon sok kis egyéni termelő van, akik nem képesek

összefogni diktált ár van, de minimális árverseny már megfigyelhető a költségek nem, a kínálati mennyiség és a világpiaci árak befolyásolják szabadságfoka közepes Kartell: A vállalatok közötti olyan megegyezés a profit növelése érdekében, mely a verseny korlátozására és az eladási árak növelésére irányul. Teljes / összprofit: TΠ, az összes bevétel és az összes költség különbözete, kiszámítása: TΠ = TR – TC Határbevétel: (MR) az a szám, amely megmutatja, hogy hogyan változik a bevétel, ha egy egységgel változik az eladás, kiszámítása: MR = dTR / dQ Maximális profit: profitmaximalizálás fő szabálya – a profit annál a kínálati mennyiségnél (Q) maximális, amelynél a határköltség egyenlő a határbevétellel: MC = MR Fedezeti pont: Fedezeti pontnak nevezzük azt a termelési szintet, amelynél az árbevétel megegyezik az összköltséggel, sem nyereség, sem veszteség nincs. Az összköltség tartalmazza

az eladott áruk beszerzési értékét is. Üzemszüneti pont: Az átlagos változó költség minimumát üzemszüneti pontnak nevezzük. Ennél a pontnál AVC megegyezik a határköltséggel és a piaci árral. Az átlagos változó költségek a termeléssel arányosan változnak. Az üzemszüneti pontnál a változó költségek még éppen megtérülnek. Profitmaximalizálás Veszteségminimalizálás Üzemszünet A piacszabályozás szükségessége A monopólium ugyanis kisebb termékmennyiséget visz a piacra, és magasabb áron is adja. Ezzel szemben a kompetitív piacon – a termelési tényezők optimális termékfelhasználás miatt – magasabb mennyiséget lehet alacsonyabb áron megvásárolni. A monopólium tehát károkat okoz a fogyasztóknak és a társadalomnak egyaránt. Ezeknek a károknak az elhárítására pedig csak az állam képes. p p fogyasztói többlet fogyasztói többlet p* MC=AC p π holtteherveszteség MC=AC D q MR q q* D q

fogyasztói többlet: azok, akik a piaci árnál is többet lettek volna hajlandók fizetni termelői többlet: azok, akik a saját határköltségüknél magasabb áron lettek volna képesek eladni holtteher-veszteség: a társadalom vesztesége a monopólium miatt; sem a fogyasztók, sem a vállalatok nem tudnak belőle profitálni