Oktatás | E-learning » Török Mátyás - E-learning oktatásmenedzsment keretrendszerek

Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Gazdálkodástudományi Kar Információrendszerek Tanszék e-Learning oktatásmenedzsment keretrendszerek (Learning Management Systems) Készítette: Készítés éve: Főszakirány: Szakcsoport: Szakszeminárium vezető: Török Mátyás 2003 Információgazdálkodás e-Learning Gábor András Szakdolgozat BKÁE Gazdálkodási kar Információrendszerek tanszék e-Learning oktatásmenedzsment keretrendszerek Török Mátyás Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 2 Bevezetés 4 1. A keretrendszerek meghatározása 6 1.1 Minimáldefiníció 2. A keretrendszerek piaca 2.1 Megcélzott szegmensek, implementációs költségek 7 8 8 2.2 Vásárlási, licencelési lehetőségek 10 2.3 Magyar sajátosságok 12 2.31 Keretrendszerek a magyar oktatásban 2.4 LMS-ek összehasonlítása, kiválasztás 3 Technológia 13 14 18 3.1 Általános technológiai háttér 18 3.2 Fejlesztési technológiák 19 3.3

Szerverarchitektúra 20 3.4 Szabványosítás 21 3.5 Integritás 25 3.6 Biztonság, jogosultságok 26 4. LMS-ek funkcionalitása 29 4.1 Adminisztratív funkciók 29 4.2 Felhasználói interfész 31 4.3 Kommunikációs funkciók 32 4.31 Aszinkron lehetőségek: 32 4.32 Szinkron lehetőségek: 32 4.4 Specialitások 33 4.41 Számonkérés, vizsgáztatás 33 4.42 Kompetencia-menedzsment 34 5 Szerepkörök 36 V. / 2 Szakdolgozat BKÁE Gazdálkodási kar Információrendszerek tanszék e-Learning oktatásmenedzsment keretrendszerek Török Mátyás 5.1 Szervező 36 5.2 Oktató 37 5.3 Adminisztrátor 37 5.4 Hallgató 38 5.5 Egyéb gyakori szerepkörök 39 5.51 vezető 39 5.52 vendég 40 6 LMS-ek fajtái 41 6.1 Nagyvállalati LMS-ek 41 6.2 Szerzői kiegészítésű LMS-ek 43 6.3 Akadémiai keretrendszerek 44 6.4 Tartalomcentrikus LMS-ek 46 6.5 Alacsony költségvetésű, csökkentett funkcionalitású LMS-ek 47 7 LMS-ek és LCMS-ek 7.1

Az oktatási tartalommenedzsment rendszerek 49 49 7.11 Tananyagegység tárház 49 7.12 Automatizált Szerzői Rendszer 50 7.13 Dinamikus Kiszolgáló Interfész 51 7.14 Adminisztrációs alkalmazás 52 7.2 Összefüggések, átfedések 52 8 Jövőkép 55 Irodalomjegyzék 58 Táblázatok jegyzéke 61 Ábrák jegyzéke 61 Függelék 62 V. / 3 Szakdolgozat BKÁE Gazdálkodási kar Információrendszerek tanszék e-Learning oktatásmenedzsment keretrendszerek Török Mátyás « A legtöbb mai e-Learning program a tartalomra koncentrál, annak akkumulációját, szervezését és szolgáltatását hangsúlyozza. Ez az új szektor minden vonatkozásában nyilvánvaló , a technológia-szállítók üzleti és működési modelljeiben; a keretrendszerek fejl ődésében; és a kiadók, egyetemek, vállalkozók befektetéseiben egyaránt. » (Gilroy, 2001) Bevezetés Ma, amikor az e-Learning, a tudásmenedzsment, tudásgazdaság fogalmak egyre fontosabbá

vállnak, az igazán versenyképes szervezeteknek képesnek kell lenniük képzési programjaik megszervezésére és levezetésére a szervezetek különböző területei és földrajzilag megosztott egységei között. Mindezt gyorsan és költséghatékonyan kell megoldaniuk. A szervezeteknek világszerte szembe kell nézniük a képzett munkaerő hiányával és az erőforrások szűkösségével. Az is egyre nyilvánvalóbb, hogy a szervezeti tudás iránti igény, a szervezeti képzés, tanulás nem áll meg a vállalaton belül, további képzési szolgáltatásokat kell nyújtani számos külső érintettnek is. Válaszként az innovatívabb egyetemek, multinacionális vállalatok megoldásokat keresnek elektronikus oktatásaik, képzési programjaik menedzselésére, következetes képzési szabványok használatára. Reális alapokról vizsgálva ezt csak olyan Web-alapú informatikai rendszerrel lehet elérni, ami folyamatos, 24 órás elérhetőség mellett,

teljesen rugalmasan, akár több nyelven is lehetőséget biztosít a külső és belső érintettek számára a szervezeti tanulással, képzéssel kapcsolatos teendőik elvégzésére. A szervezetek képzési rendszereinek eLearning jellegű Management átalakításához System-re (LMS) első fő alkotóelemként van szükségük. A egy korai Learning e-Learning oktatásmenedzsment keretrendszerek készítői még egyedi e-Learning projektek támogatására készítettek speciális rendszereket, amelyek korlátozott V. / 4 Szakdolgozat BKÁE Gazdálkodási kar Információrendszerek tanszék e-Learning oktatásmenedzsment keretrendszerek Török Mátyás lehetőségeket nyújtottak, és rendkívül költséges testreszabással voltak csak implementálhatóak különböző szervezetekben. Sok bevezetés nem volt gazdaságilag kellően megalapozott. A mai trend egyfajta konszolidáció felé halad, aminek a célja egy, közös infrastruktúra megteremtése,

amely a teljes szervezet képzési és oktatási tevékenységét támogatja. A szakdolgozatban keretrendszerek megvizsgálom jellemzőit. A a korszerű körültekintő oktatásmenedzsment meghatározás után a piac sajátosságait – a releváns piaci szegmenseket, a bevezetések költségeit illetve a rendszerek összehasonlításának, kiválasztásának lehetőségeit – vizsgálom meg. A technológia fejezet a keretrendszerek fejlesztésének és működtetésének speciális jellemzőit mutatja be. Ezt követően a fontosabb funkcionalitási igényeket veszem számba. A felhasználók sokféle viszonylatban kerülnek kapcsolatba az oktatási rendszerrel, ezzel foglalkozik a szerepkörökről szóló fejezet. A keretrendszerek fejlődése során a fejlesztő cégek jelentős specializációjának következtében sokféle verzió alakult ki, ezeket elemzem a keretrendszerek fajtáiról szóló fejezetben. Részletesen kitérek a keretrendszerek és a

velük rokon oktatási tartalomfejlesztési rendszerek kapcsolatára, átfedéseire. Végül pedig betekintést nyújtok a keretrendszerek további fejlődésének lehetséges irányába, az e-Learning technológiák fejlődési lehetőségeibe. V. / 5 Szakdolgozat BKÁE Gazdálkodási kar Információrendszerek tanszék e-Learning oktatásmenedzsment keretrendszerek Török Mátyás 1. A keretrendszerek meghatározása Az e-Learning viszonylag új tudományterületként még nem rendelkezik kiforrott, egységes meghatározásokkal. Ez nem csak a diszciplínára, hanem magára az e-Learning megnevezésre is igaz. Egyfajta tágabb definícióként e-Learning-nek hívhatjuk a modern informatika nyújtotta lehetőségek bármiféle felhasználását a képzés során. Ebbe a kategóriába tartozik akár egy órán leadott jegyzet továbbítása emailen a hallgatóknak. Sokkal szűkebb értelmezések is léteznek, amelyek szerint az e-Learning nem más, mint a modern

oktatástechnológiai és pedagógiai módszertanokra épülő alkalmazott tudomány, amely szervesen alkalmazza az informatika és a telekommunikáció vívmányait a képzési folyamat hatékonyabbá tételére. Ez a meghatározás már nem nélkülözhet egyfajta keretet, ami a módszertani elvárásoknak és a technológiai feltételeknek is megfelel. Nem szabad elfelejtenünk azonban, hogy a keretrendszerek iránt a felhasználóknak csupán származékos keresletük van, nem a keretrendszerek funkcionalitása, komplexitása teszi őket vonzóvá, hanem az a tény, hogy az eLearning képzés létrejöttét, sikerességét elősegítő lehetőségeket nyújtanak. Az oktatásmenedzsment keretrendszerek (LMS; Learning Management Systems) olyan informatikai rendszerek, amelyek automatizálják a képzési folyamatokat. Minden oktatásmenedzsment keretrendszer képes regisztrált felhasználók kezelésére, ismeretek, információk adminisztrálására, és a kettő

összerendelésére, tananyagok kiszolgálására, képzések nyújtására. A továbbiakban az LMS, a keretrendszer, illetve az oktatásmenedzsmentrendszer kifejezéseket szinonimaként fogom használni, de előrebocsátom, hogy véleményem szerint a szaknyelvben egyszerűsége és szemléletes volta miatt a keretrendszer kifejezés használata a legcélszerűbb. V. / 6 Szakdolgozat BKÁE Gazdálkodási kar Információrendszerek tanszék e-Learning oktatásmenedzsment keretrendszerek Török Mátyás 1.1 Minimáldefiníció Pár évvel ezelőtt még két külön fejlesztési irány létezett párhuzamosan, az oktatásmenedzsment keretrendszerek, és a kiterjedtebb, nagyobb terhelhetőségű integrált oktatásmenedzsment keretrendszerek fejlesztése. Ez a megkülönböztetés mostanára elhalványult, a gyártók a kisebb és na gyobb szervezetek számára ugyanazokat a rendszereket kínálják magasabb vagy kevesebb felhasználószámra licencelve. Bármilyen

alkalmazási trendek legyenek is a mérvadóak, minden keretrendszernek kell, hogy legyen egyfajta minimális funkcionalitása, ami alapján kiérdemeli a keretrendszer nevet. A Learning Management System kifejezés ma már az olyan alkalmazások egy szélesebb, integrált körének a leírására használatos, amely a modern képzési-oktatási folyamatnak legalább a következő igényeit lefedi: • Szervezet leképezése • Felhasználók, szerepkörök kezelése • e-Learning tananyagok kezelése, kiszolgálása • Személyre szabható Web alapú felhasználói interfész • Mentorálás, tutorálás lehetősége • Kommunikációs lehetőségek Létezik tehát egyfajta minimális funkcionalitási kör, amely minden keretrendszernek a sajátja. Ezt a meghatározást nevezem minimáldefiníciónak Összefoglalva tehát, a keretrendszerek nyújtják a modern, virtuális teret az e-Learning képzési folyamat számára, biztosítják, hogy az összes

résztvevő helytől és időtől függetlenül képes legyen kihasználni a számára elérhető lehetőségeket. V. / 7 Szakdolgozat BKÁE Gazdálkodási kar Információrendszerek tanszék e-Learning oktatásmenedzsment keretrendszerek Török Mátyás 2. A keretrendszerek piaca 2.1 Megcélzott szegmensek, implementációs költségek A mai keretrendszerek multifunkcionális, többszerveres architektúrára épülő, komplex igényeket kiszolgáló bonyolult szoftvertermékek. Kifejlesztésük a legmodernebb szoftverfejlesztési technológiákat felhasználva is rendszerint soksok ezer fejlesztői óraszámot emészt fel, és működtetésük is komoly infrastruktúrát feltételez. Ez természetesen azt is jelenti, hogy ezek a rendszerek költségesek, és a pénzbeli befektetés mellett komoly informatikai és egyéb szervezeti erőforrások lekötését is igénylik. Egy mikrovállalkozásnak általában nincsenek olyan oktatási igényei, ami a szervezettség

keretrendszerek által kínált fokát kívánná meg. Általában még a közepes vállalatoknál sem megtérülő beruházás egy teljes körű LMS bevezetés. Ők a képzési igényeiket külső oktatási intézmények által fedezik. A keretrendszerek potenciális piaca a pár száz fős szervezetektől a sok tízezres intézményekig terjed. Természetesen ezen belül van specializáció, illetve a különböző szállítók megoldásaik több verzióját alakítják ki. A megcélzott területek szempontjából három elkülönülő irányt azonosíthatunk, a gazdasági szféra nagyvállalatait, a kormányzati szerveket, és az oktatási szférát, tipikusan a felsőfokú közoktatást. Ezek azok a területek, ahol az online képzésekre nagy szervezettségben és olyan mennyiségben van igény, amely méretgazdaságossá teszi egy keretrendszer alkalmazását. A keretrendszerek világpiaca jelenleg erősen az angolszász országokra (USA, Anglia) és Skandináviára

koncentrálódik, Nyugat-Európa kis lemaradásban van. A Brandon Hall szerint[online2] mintegy 150 jelentős LMS szállító található 2003 elején. Mindehhez világszerte 17000 LMS bevezetés kapcsolódik, ez átlagosan 113 implementációt jelent fejlesztőnként. Az iparág kezdeti, kialakulóban lévő V. / 8 Szakdolgozat BKÁE Gazdálkodási kar Információrendszerek tanszék e-Learning oktatásmenedzsment keretrendszerek Török Mátyás voltát mutatja, hogy nagyon fregmentált, főleg az üzleti célú keretrendszerek területén. Nincsenek igazi piacvezetők, nincs olyan gyártó, aki a piac több mint 4%-át birtokolná. Ez az oktatási keretrendszerek területén már nem ennyire egyértelmű, erről viszont nem találhatóak pontos, iparági szintű adatok. A költségeket jól példázza, hogy a sajtó 2 millió dolláros megoldásokként emlegeti a multinacionális vállalatok teljes e-Learning bevezetését. Ez valószínű nem nagy túlzás, mivel csak a

keretrendszerek licencdíja – a tartalom, az infrastruktúra és a belső költségek nélkül – is jelentős lehet. A következő táblázat a lokálisan installált és üzemeltetett LMS megoldások átlagárait tartalmazza. Az adatok 72 keretrendszer vizsgálatából származnak: [2; 3] 1 éves licenc 3 éves licenc és díja ($) upgrade díja ($) 500 felhasználó 41 442 63 165 10 000 felhasználó 224 040 357 663 25 000 felhasználó 422 601 657 239 Lokális megoldások Ugyanezen adatok a szolgáltató által hosztolt megoldások esetén: 1 éves licenc 3 éves licenc és díja ($) upgrade díja ($) 500 felhasználó 45 268 126 050 10 000 felhasználó 184 187 481 335 25 000 felhasználó 332 185 878 319 Hosztolt megoldások V. / 9 Szakdolgozat BKÁE Gazdálkodási kar Információrendszerek tanszék e-Learning oktatásmenedzsment keretrendszerek Török Mátyás 2.2 Vásárlási, licencelési lehetőségek Alapvetően négy licencelési

modell van jelen az e-Learning piacon: • A szoftvert a szervezet megvásárolja, installálja, és maga üzemelteti, tartja fenn. • A szervezet megvásárolja a szoftvert, de azt nem maga, hanem egy harmadik fél üzemelteti, házon kívül. A felhasználók (adminisztrátorok, tartalomfejlesztők, tutorok, diákok) a rendszert az Interneten keresztül érik el. • A szervezet megvásárolja a szoftvert, installálja a saját telephelyén saját hardverre és infrastruktúrára, de az üzemeltetést, és a későbbi upgradeeket már az LMS szállítóval, vagy harmadik féllel (pl. egy rendszerintegrátor által) végezteti el. • Létezik egy még költségkímélőbb megoldás is. Vannak nagyobb LMS szállítók, akik LMS adatközpontokat működtetnek, ahol egy virtuális részrendszert szakítanak ki az előfizetőknek. Tulajdonképpen ilyenkor a szervezet “helyet” bérel egy infrastruktúrában, hasonlóképpen a nagy webfarmokon kínált virtuális

webszerver előfizetésekhez. A helyes vásárlási vagy licencelési megoldás kiválasztásában elsődleges szempont a szervezet nagysága és tevékenységének típusa. Er ősen támaszkodni kell emellett a szervezet meglévő informatikai infrastrukturájára, illetve annak bővítési lehetőségeire. Szintén alapvető a szervezet változási lehetőségeinek, tanulási képességeinek feltérképezése. V. / 10 Szakdolgozat BKÁE Gazdálkodási kar Információrendszerek tanszék e-Learning oktatásmenedzsment keretrendszerek Török Mátyás Általában elmondható, hogy különböző implementációk esetén nincsenek teljesen egységes, dobozolt megoldások, mindenhol választási lehetőségekkel szembesülünk. Ez azért hasznos, mert egy nagyobb hatékonyságot jelentő személyre szabott alkalmazást implementálhatunk. A választási lehetőségek előrevetítik azonban a szakmai ismeretek meglétének igényét. Ilyen döntés többek között, hogy a

bevezetendő alkalmazásunkat egy külső vállalkozó által hosztolt környezetben használjuk, vagy a saját infrastruktúránkon magunk üzemeltetjük. Hasonlóképpen fontos, hogy ha egy ilyen döntést megtettünk, legyen lehetőségünk ezen változtatni. Ez a saját rugalmasságunkat és a rendszer szállítójának felkészültségét is igényli. Ahogy e-Learning igényeink növekednek, vagy akár szervezetünk mérete valamilyen okból kifolyólag radikálisan változik, nem akarunk bezárva maradni egy olyan megoldásba, ami hosszú távon egyre kényelmetlenebb, egyre kevésbé hatékony. Ha már bevezettünk egy keretrendszert, reális elvárás részünkről, hogy tovább bővíthessük, a technológiai platformot cserélhessük alatta. Külön kiemelendő fontosságú, hogy e váltásoknál nyilván nem akarunk veszteni a rendelkezésre álló funkcionalitásból. Egy ideális keretrendszernek tehát skálázhatónak, és az aktuális és újonnan megjelenő tartalmi

szabványok és technológiák irányában befogadónak kell lennie. Fontos kérdés még a frissítések, upgrade-ek árazása. A nagyobb gyártók általában 3-4 hónaponként adnak ki új verziót, amelyek lényeges javításokat, fejlesztéseket tartalmaznak. Általános eljárás az, hogy rendszervásárlás esetén a frissítéseket a vásárláson belüli egy évben tartalmazza az eladási ár. A későbbiekben évente fizettetnek a frissítésekért, aminek a mértéke egész különböző lehet, valahol az 5 és 30 százalékos intervallumban. Bérlés esetén a frissítéseket automatikusan nyújtja a szállító, azonban gyakran fenntartják a jogot, hogy szoftver-generációs váltásoknál, vagy nagyobb mérvű fejlesztéseknél külön fizettessenek. V. / 11 Szakdolgozat BKÁE Gazdálkodási kar Információrendszerek tanszék e-Learning oktatásmenedzsment keretrendszerek Török Mátyás 2.3 Magyar sajátosságok Magyarországon a helyzet kissé különbözik,

aminek a legfontosabb oka az, hogy a megfelelően nagy méretű szervezetek aránya jóval kisebb, mint a nálunk fejlettebb gazdasági szerkezettel rendelkező országok, illetve a legtöbb nálunk is jelenlévő multinacionális cégnél az e-Learning beruházások kérdését központilag határozzák meg. A piacot tehát erősen két részre lehet osztani Az innovatív nagyvállalatok gyakran saját fejlesztésű, jól bevált rendszereiket használják (HP Education), illetve ezeket kínálják más szereplőknek is (Oracle iLearning). Ezek a keretrendszerek, illetve általában az elismert nagy nemzetközi keretrendszerek nem rendelkeznek magyar nyelvű támogatással. e-Learninggel foglalkozó hazai vállalatok mintegy 3 éve kezdtek megjelenni, eleinte többnyire rendszerintegrációval foglalkozó hazai nagyvállalatok oktatási ágazatából váltak ki. (Synergon -> Synedu; Antenna Hungária; Számalk OKK) Mára mintegy 10-12 komolyabb, az e-Learning technológiai

hátterével is foglalkozó vállalkozás próbál megküzdeni a jelenleg még vajmi kevés megrendelést biztosító hazai e-Learning piacon. Ezek többsége rendelkezik saját fejlesztésű keretrendszerrel. A magyar Sabedu Kft. a következőképpen adja meg Knowledge Linker termékének fejlesztési pozicionálását: “A globális megközelítésből kiindulva az alábbi piaci szegmenseket szeparáljuk el üzleti és szakmai megfontolások alapján: 1. Multinacionális szektor 2. Hazai nagyvállalati szektor 3. Kis és középvállalkozások 4. Kormányzati szektor V. / 12 Szakdolgozat BKÁE Gazdálkodási kar Információrendszerek tanszék e-Learning oktatásmenedzsment keretrendszerek Török Mátyás 5. Oktatási szektor 6. Magánszemélyek”1 A keretrendszerek árazására vonatkozólag viszont nem lehet semmi konkrét információt megtudni. Én az elmúlt 1-2 évben azt a tapasztalatot szűrtem le, hogy a szállítók a megbízó szervezet rezervációs árát

próbálják kipuhatolni, és tulajdonképpen hasra ütve határoznak meg egy minél magasabb összeget. Ennek a szoftverlicencre eső díja általában 5 és 30 millió Ft közé esik. Ez természetesen még nem tartalmazza a hardvereszközök költségét (ezekkel gyakran már rendelkezik a megrendelő), az implementációhoz tartozó oktatást, helyszíni felügyeletet, stb. Furcsa paradoxon, hogy a magyar fejlesztésű keretrendszerek között nem indult meg még semmiféle szegmentáció, a fejlesztők gyakorlatilag a nagyvállalatokra szabott rendszereket próbálják alkalmazni az oktatási és a kormányzati szektorban is. Amint később látni fogjuk, már terminológiailag is meglehetősen nagy különbségek vannak az igényelt megoldások között, a funkcionalitásbeli elvárások – kezdve a leképezni kívánt szervezet jellemzőivel – pedig szintén erősen különbözőek lehetnek. 2.31 Keretrendszerek a magyar oktatásban Magyarországon az oktatási szféra

felismerte az új technológiákon alapuló oktatás előnyeit. A szakmai kompetencia kialakulóban van, szinte havonta tartanak országos szintű konferenciákat az e-Learning és az elektronikus távoktatás területén. Az e-Learning megoldásokra a fizetőképes kereslet azonban még elhanyagolható, emellett a magyar oktatás számos régi beidegződéstől, szervezeti bürokráciától és politikai irracionalitástól szenved. 1 http://www.sabeduhu/pages/getpageaspx?id=5D79ED6B-3E00-4F7F-ABD2-E50343CC7797 V. / 13 Szakdolgozat BKÁE Gazdálkodási kar Információrendszerek tanszék e-Learning oktatásmenedzsment keretrendszerek Török Mátyás Az ágazatban komoly kormányzati szándék érezhető az e-Learning technológiák elterjesztésére, mindez egyelőre inkább csak retorikai szinten létezik, konkrét támogatási programok ritkán jelennek meg. Ezekre példa az Apertus Közalapítvány és a Nyitott Szakképzésért Közalapítvány, amelyek az évek során 300

milliós nagyságrendű forrásallokációt valósítottak meg.2 Ennek a keretnek nagy része a kutatási szféra finanszírozására, illetve tartalomfejlesztésre jutott, csupán nagyon kis szelete szolgált infrastruktúra és rendszerbeszerzésre. További probléma, hogy az így finanszírozott megoldások teljes egészében a közalapítvány vagyonát képezik, ezért az egyetemek nehézkesen tudják ezeket felhasználni, továbblépni. Jómagam alig tudok pár keretrendszer-alkalmazásról: a Debreceni Egyetemen használnak Oracle iLearninget, a Veszprémi Egyetemen Docent-et, illetve az Eszterházy Károly Főiskolán WebCT-t. Hosszú távon – évtizedes perspektívában – az e-Learning LMS piacon az oktatási ágazat részesedése meg kell, hogy közelítse az üzleti szféráét. Attól a ponttól kezdve, hogy az e-Learning képzés a hagyományos oktatás arányában a százalékos nagyságrendű értéket eléri, óriási piaccal lehet szembenézni. Az

oktatási szféra, ha lassan is, de végérvényesen a piacosodás irányába halad, és a modern oktatástechnológiai eszközök alkalmazása ebben a szegmensben mindenképpen komoly versenyelőnyt jelent majd. Az Európai Unióhoz való csatlakozással elkerülhetetlen az oktatási és a versenyszféra közötti jelenleg szignifikáns szakadék graduális csökkenése. 2.4 LMS-ek összehasonlítása, kiválasztás Általában nagy értékű befektetésről lévén szó, először is azzal kell tisztában lennünk, hogy a saját szervezetünkön belül megvan-e a kellő elhatározás, 2 Szabó István: Távoktatás és e-tanulás Magyarországon című előadása; Agria Média konferencia, Eger, 2002. október 10 V. / 14 Szakdolgozat BKÁE Gazdálkodási kar Információrendszerek tanszék e-Learning oktatásmenedzsment keretrendszerek Török Mátyás bizalom, fegyelem. Pontos célokat, feszes időbeosztást és teljesítménymérést kell alkalmazni. Az üzleti alapú

elemzések, megfontolások elkerülhetetlenek Az oktatási befektetéseknek, mint minden más befektetési törekvésnek meg kell térülnie. A kiválasztáskor nem szabad a szállítók által nyújtott teljes funkcionalitást felvállalni, üzleti és oktatási megközelítésből egyaránt meg kell vizsgálni, hogy a rendszer milyen szolgáltatásaira van igényünk, és melyekre nem. A keretrendszerek előzetes értékelésében fontos megvizsgálnunk magát a szállítót is. Akár megvásároljuk a szoftvert, akár outsourcing szerződést kötünk, mindenképpen olyan hosszú távú partnerre van szükségünk, aki biztos anyagi háttérrel rendelkezik, és nagy fokú kitekintéssel a technológiák globális fejlődésére, változásaira. Ez azért nagyon fontos, mert az oktatási beruházásunk nem csak egy évre szól, később szükségszerű továbbfejleszteni, változásokat eszközölni, újabb standardoknak megfelelni, stb. Szintén fontos, hogy a fejleszt ő ne csak

technológiai, hanem oktatási, pedagógiai kompetenciával is rendelkezzen, legyen tagja az iparági szervezeteknek, alkalmazzon oktatási szakértőket. Vannak a keretrendszereknek olyan tulajdonságai, amelyek kiemelten fontossá válnak, ahogy az e-Learning felhasználás növekszik. Működtetési megközelítésből a keretrendszernek és legfőbb komponenseinek (tartalommenedzsment, felhasználói adminisztráció, rendszeradminisztráció) 100%-osan Web-kompatibilisnek kell lenniük, amik nem igényelnek további kliensalkalmazásokat. Minden más vállalati alkalmazásra is igaz, hogy mennél jobban testreszabott egy informatikai rendszer, annál munkaigényesebb annak üzemeltetése, továbbfejlesztése, kibővítése. Jellemző példa, hogy sok vállalat e-Learning megoldásának bevezetésekor technológiailag messze túlhaladta az igényeit, óriási összegeket költve tanácsadásra és testreszabásra. Mivel az online képzésük pedagógiai és

üzleti modellje még egy sokkal kezdetlegesebb állapotban volt, ahogy az oktatási célkitűzések változtak, fejlődtek, a szervezetek V. / 15 Szakdolgozat BKÁE Gazdálkodási kar Információrendszerek tanszék e-Learning oktatásmenedzsment keretrendszerek Török Mátyás megragadtak a bebetonozott megoldásukkal, amely csak nagyon korlátozottan tette lehetővé a továbbfejlődést, skálázást. Ez elvezet egy következő kérdéskörhöz. Olyan LMS rendszert ajánlatos választani, amely nyílt architektúrákra támaszkodik, és megfelel a kialakuló oktatási szabványoknak. A legfontosabb betűszavak: SCORM, AICC, LOM3 Végül egy összefoglalás, amely a legfontosabb megvizsgálandó kérdésköröket tartalmazza. A következő lista a Chief Learning Officier Magazine 2003 januári számából származnak: [3] • Magas rendelkezésre állás (high availability): Az LMS-nek eléggé robosztusnak kell lenni ahhoz, hogy akár több tízezer felhasználót

is kezeljen, illetve párhuzamosan több ezret kiszolgáljon. • Skálázhatóság (scalability): Az infrastruktúrának – mind hardver, mind szoftver oldalról – bővíthetőnek kell lenni a felhasználók számának és aktivitásának növekvésének megfelelően. • Használhatóság (usability): Nagyon fontos, hogy maga a keretrendszer használata ne legyen túl bonyolult a felhasználók számára. A hallgató figyelmét sokkal inkább a tananyag elsajátítása kell, hogy lekösse, mintsem egy konfúz felhasználói felület. Az automatizált, személyre szabott lehetőségek egész sorát felvonultató szolgáltatásoknak könnyen használhatónak, erősen intuitívnek, motiválónak kell lenniük – mintha a felhasználó a Weben szörfölne, vagy egy szövegszerkesztőt használna. • Együttműködési képesség (interoperability): Nagyon fontos tulajdonsága a keretrendszereknek, hogy a különböző kívülről érkező tartalmakat hogyan képes kezelni. Egy

hosszú távra tervezett LMS implementációnál az együttműködési képességet a nyílt szoftveripari szabványoknak, és a fontosabb e-Learning szabványoknak való megfelelés jelenti. 3 A szabványosításról részletesebben írok a Technológia fejezetben. V. / 16 Szakdolgozat BKÁE Gazdálkodási kar Információrendszerek tanszék e-Learning oktatásmenedzsment keretrendszerek Török Mátyás • Stabilitás (stability): Az LMS infrastruktúrának megbízhatóan és hatékonyan kell biztosítania akár egy nagy szervezet számára is az oktatási szolgáltatásokat, a hét 7 napján, 24 órában. • Biztonság (security): Mint minden más nyílt felülettel rendelkező, interaktivitásra épülő rendszernél, az oktatásmenedzsment keretrendszereknél is fontos igény, hogy a sokszínű felhasználói közösség számára az online tartalomhoz és erőforrásokhoz megfelelően korlátozott és kontrollált hozzáférést biztosítson. V. / 17

Szakdolgozat BKÁE Gazdálkodási kar Információrendszerek tanszék e-Learning oktatásmenedzsment keretrendszerek Török Mátyás 3 Technológia 3.1 Általános technológiai háttér A keretrendszerek minden esetben hálózati alkalmazások és szinte kivétel nélkül internetes / intranetes környezetben alkalmazzák őket. Egyes LMS-eknél van ugyan lehetőség, hogy a keretrendszer csökkentett funkcionalitású másolatát konkrét tartalomhoz kötve CD-ről egyedül álló számítógépen is indíthatjuk, de ez esetben már nem teljesülnek a minimáldefinícióban meghatározott igényeink. Az Interneten a keretrendszerek kliens szerver viszonylatban működnek. Ez azt jelenti, hogy az alkalmazás központi kiszolgálón (többnyire kiszolgálókon) fut, az összes lényeges feladat ide koncentrálódik. A felhasználók egy szabványos böngészőn (Netscape Navigator, Internet Explorer) keresztül lépnek kapcsolatba a rendszerrel. A böngésző csupán megjeleníti a

kiszolgáló által meghatározott struktúrában átadott információkat, illetve lehetőséget ad a kapcsolat interaktív voltának kihasználására, visszajelzéseket küld a kiszolgálónak. Ezek a visszajelzések lehetnek automatikusak (pl.: a felhasználó sikeres belépését nyugtázó üzenet), és lehetnek a felhasználó választását tükrözők (pl.: a felhasználó kattintására elindul egy bizonyos információs oldal vagy kommunikációs felület). A tartalmak futtatása viszont gyakran teljes egészében a kliens gép erőforrásait használva megy végbe. A kiszolgáló a tanuló által elérhető tananyag programját átadja a kliensnek, és ezután szabványos csatolón csak töredékes információkról értesül: mikor kezdődött a tananyag futtatása, meddig tartott, hol hagyta abba a tanuló, vizsgát teljesítette-e, milyen eredménnyel, stb. A keretrendszerek adatbázis alapú rendszerek. Ez egyrészt az adatok (törzsadatok, tananyagok) az

alkalmazásoktól elkülönített, többcélú felhasználást biztosító hatékony tárolását eredményezi. Másrészt a számtalan különböző V. / 18 Szakdolgozat BKÁE Gazdálkodási kar Információrendszerek tanszék e-Learning oktatásmenedzsment keretrendszerek Török Mátyás interfész, kapcsolódási lehetőség biztosítja, hogy a keretrendszert sokféle környezetben sokféle célra elosztott rendszerként használjuk. Az LMS-ek fejlesztési módszertana tehát nagymértékben hasonlít a Webalapú integrált nagyvállalati alkalmazások fejlesztéséhez. 3.2 Fejlesztési technológiák Az első e-Learning-et kiszolgáló online rendszerek a ’90-es évek közepén a dinamikus tartalomszolgáltatás fénykorában keletkeztek. Ezeket a webes világ tipikus CGI kiegészítésű nyelvein írták - mint például a C, illetve az interpreteres Perl - általában a Unix / Linux vonzáskörébe tartozó operációs rendszereken. Ezek még különösebb

rendszertervezési, fejlesztési módszertan nélkül készültek. Szintén nagy lökést adott a kiegészítő jellegű online oktatási jellegű szoftverek fejlesztéséhez az ingyenes adatbázisok, a PostgreSQL és a MySQL elterjedése, illetve a mai napig talán legnépszerűbb nyílt forráskódú webes programnyelv a PHP elterjedése. Ezek azonban a nagy, költséges keretrendszerek fejlesztésénél nem nagyon rúghattak labdába, a gigászi fejlesztésekhez nem tudták azt a megbízhatóságot és támogatást nyújtani, mint a költségesebb társaik. 1998-ban kezdett elterjedni a Sun cég égisze alatt a Java, ami természetesen az oktatási beruházások területén is hódított. A Java további evolúciója sikeres fejlesztői környezetek sorát eredményezte. Manapság a felhasználási területek sokszínűségével igyekszik megtartani versenyképességét, ennek eredményeként a sokszerveres integrált rendszerfejlesztésektől a mobil hálózati

alkalmazásokig mindenhol használják. A Java technológiák nagy előnye a platformfüggetlenség, bár leggyakrabban Sun Solaris / Oracle környezetben használják. Természetesen a Microsoft sem maradt ki a piacról sokáig A szoftverpiac globális vezetője az Internetes technológiák fontosságát felismerve V. / 19 Szakdolgozat BKÁE Gazdálkodási kar Információrendszerek tanszék e-Learning oktatásmenedzsment keretrendszerek Török Mátyás gyorsan ledolgozta hátrányát. A különböző környezeteik legújabbja, a net fejlesztői környezet kezdi átvenni a vezető szerepet. 3.3 Szerverarchitektúra A profibb keretrendszereknél a felhasznált informatikai infrastruktúrát csak egy tényező, az aktuális skálázási szint szerinti felhasználói szám szabja meg. Kisebb mérvű bevezetésnél teljesen ugyanazt az alkalmazást tudjuk működtetni egyetlen kiszolgálón, nagyobb rendszereknél a különböző funkciók dedikált kiszolgálókat kapnak, a

földrajzi széttagoltsághoz igazodva a szerverarchitektúra egyes elemeit pedig megtöbbszörözik. Ilyenkor a duplikált elemek a működést automatikusan összehangolják. A keretrendszerek alapja a webszerver. A Webszerveren fut maga a keretrendszer alkalmazás. A felhasználók lekérése a klienstől ide érkezik, az internetes oldalakat a különböző sablonokból, template-ekből és az aktuálisan megjelenítendő információkból a webszerver valós időben, on-the-fly állítja össze. Mint minden komolyabb dinamikus alkalmazásnál szükség van egy adatbázisszerverre, amely a rendszer összes adatát, információját kezeli. Nagyobb nemzetközi szervezeteknél a regionális vagy országos szintű elérés egy domainon belül, de különböző aldomaineken érhető el. Ilyenkor egy domain szerver alkalmazás, vagy külön DNS 4 szerver is része a rendszernek. Ezeket egészítik ki a biztonságot szolgáló infrastrukturális elemek, tűzfalak, hardveres port

szűrők, stb. Erőforrásigényes tartalmak esetén gyakori, hogy elkülönített médiaszervereket alkalmaznak. Mikor a hallgató a tananyag indítását kezdeményezi (nyilván a megfelelő jogosultság vizsgálata után), a webszerver átadja az irányítást a 4 DNS: Domain Name Service: Az internetes tartományokat, domainokat kiszolgáló, a kliens lekéréseket irányító, célba juttató szolgáltatás. V. / 20 Szakdolgozat BKÁE Gazdálkodási kar Információrendszerek tanszék e-Learning oktatásmenedzsment keretrendszerek Török Mátyás médiaszervernek, aminek az egyetlen feladata a nagy adatmennyiségű letöltések optimalizált kiszolgálása. Erre általában olyan tananyagok esetén van szükség, amelyben nagy tárigényű audio és video elemek vannak. Szintén szükség lehet médiaszerverre a szinkron kommunikációs lehetőségek használata esetén, ilyenkor egy videokonferencia alkalmazást vagy streaming media letöltést vezérel a média

szerver. 3.4 Szabványosítás A szabványosításról, annak konkrét lépéseiről külön szakdolgozat értekezik, én csupán a keretrendszerek kontextusában a téma kiemelt fontosságara kívánok rávilágítani. Vizsgáljuk meg, miért is olyan fontos kérdés a szabványosítás A Web-alapú oktatási technológiák jelen állapotára alapvetően jellemző az intézményi, tartalmi, felhasználásbeli és technológiai sokszínűség. Nagy hagyományos gyűjtemények, oktatási anyagok kerültek digitalizálásra, és nagy mennyiségű oktatási tartalom már alapvetően webes felhasználásra jött létre. Természetesen fontos megtartani az elosztott jelleget, de szükséges, hogy ne csak formailag, de tartalmilag is kialakuljanak mindenki által elfogadott konvenciók, vagy az iparág által pontosan definiált szabványok. A szigetszerű rendszerek összekapcsolhatóvá tételével átjárható, együttműködő tartalmakat kaphatunk. A szabványosítás felgyorsítása

mellett kardoskodók sok meggyőző érvvel rendelkeznek. • Jobb, állandóbb minőségű, hatékonyabb tartalmat eredményez Az egységes megközelítésből kifolyólag mind a pedagógiai-, módszertani, mind a technológiai megfontolásokat jobban szem előtt tartják a tartalomfejlesztők. V. / 21 Szakdolgozat BKÁE Gazdálkodási kar Információrendszerek tanszék e-Learning oktatásmenedzsment keretrendszerek Török Mátyás • Rugalmasan karbantartható Egy apró változás végigvezetéséhez nem szükséges egy új verzió kiadása, a megfelelő jogosultság mellett ez pillanatok alatt elvégezhető. • Objektív értékelés lehetősége Ha a tananyagokat ki lehet próbálni azonos környezetben, azonnal nem csak a mennyiségi jellemzők, hanem a tartalom oktatás-pedagógiai, ergonómiai stb. tulajdonságai is összehasonlíthatóak • Olcsóbb, mint a hagyományos online tananyagok. Ez az érv nagyon könnyen megtámadható, és csak akkor igaz, ha az

adott tartalmat tényleg sok helyen, különböző technológiai környezetben is felhasználják. • Könnyebben újrafelhasználható (Reusable Learning Object) A szabványok általában szem előtt tartják, hogy a legkisebb tananyagegységek elve szerint tárolják a tartalmat. Ez azt eredményezi, hogy e tananyagegységekre az aktuális igények szerint bármikor rá lehet építeni egy teljesen új struktúrájú kurzust. • Széleskörű hozzáférés biztosítható, mivel egyszerűen disztributálható, ez a tananyagok élénkebb piacának kifejlődését is eredményezheti. Az IEEE5 a legfontosabb független szabvány akkreditációs testület, amely tavaly májusában fogadta el az első hivatalos szabványt, az LOM 6-et. Ennek az alapja az ún. „Dublin Core”, amely az általános célú (nem kifejezetten oktatási irányultságú) elektronikus tartalmak minimális metaadat készletét rögzíti. Lényegi része pedig többek között az eddigi szakmai

szabványosítási 5 IEEE: Institute of Electrical and Electronics Engineers: Az IEEE a világ legnagyobb technológiai szakmai szervezete, amelyik az elektrotechnológiai és kapcsolódó területek szabványosítási tevékenységének meghatározója. Az IEEE-n belül létrehoztak egy kimondottat az e-Learninggel foglalkozó bizottságot, az LTSC-t (Learning Technology Standards Committee). 6 LOM: Learning Object Metadata: Az első globális, általános, elfogadott szabvány, amely az online képzéi tartalmak leírását, metaadatokkal való kiegészítését támogatja. V. / 22 Szakdolgozat BKÁE Gazdálkodási kar Információrendszerek tanszék e-Learning oktatásmenedzsment keretrendszerek Török Mátyás próbálkozásokból (mint például a SCORM 7) és egyéb iparági csoportok eredményeinek (AICC, IMS) felhasználásaiból táplálkozik. Egyszerűbb megfogalmazásban ezek az iparági szabványosítási csoportok technikai specifikációkat készítenek

abból a célból, hogy egységesített, standardizált tartalomfejlesztési modellek jöjjenek létre a Web-alapú oktatás területén. Amikor különböző forrásokból és különböző hálózatokból állítunk össze tartalmat, akkor a legnagyobb előttünk tornyosuló feladat, hogy rábírjuk a rendszereket, hogy beszéljenek egymással, adatokat importáljanak, exportáljanak, és azonos operációs parancsokra válaszoljanak. Nézzünk konkrét alkalmazási példákat. Alapvető elvárás, hogy ha a „tartalomboltban” veszünk egy dobozolt tananyagot, akkor azt a keretrendszerbe (bármilyen szabványos tananyagot, bármilyen kezel ő szabványokat keretrendszerbe) pár kattintással feltölthessük. Ettől a pillanattól kezdve a tananyag kiszolgálható, meghirdethető, letölthető, navigálható stb. Ha a tananyagot a hallgató elindította, erről a keretrendszer szabványos csatolókon értesüljön. Tudja, hogy a felhasználó mennyi időt töltött a

tananyaggal, meddig jutott, szekvenciálisan, vagy akár teljesen össze-vissza lépdelve dolgozta-e fel, stb. Olyan apróságokra is gondolhatunk a tananyag és a keretrendszerek kommunikációja terén, hogy ha a hallgató abbahagyja a tananyag böngészését, a következő alkalommal tartalomjegyzéknél, vagy az az indításkor utolsónak tudjon vizsgált választani, képernyőnél hogy a kezdi-e a továbbhaladást. Párhuzamosan tegyük fel, hogy az egyetemünk valamilyen szakmai területen kiemelkedő kompetenciával, kiváló szakértőkkel, újdonságokat tartalmazó szakmai anyagokkal szolgáltathatja ezt a bír. Ha diákjainak mindezt a e-Learning közoktatás tartalommá keretein belül gyúrja, a saját keretrendszerén, ugyanezen platformon külső érintetteknek, akár jó pénzért 7 SCORM: Shareable Content Object Reference Model: XML-alapú váz, ami definiálja a legkisebb tananyagegységek elérésének módját. V. / 23

Szakdolgozat BKÁE Gazdálkodási kar Információrendszerek tanszék e-Learning oktatásmenedzsment keretrendszerek Török Mátyás fizetős kurzusként is meghirdetheti. Nagyságrendekkel megnöveli a lehetőségeit azonban, ha a tananyag szabványos, és különösebb technológiai nehézségek nélkül eladhatja vagy bérbe adhatja más egyetemeknek, vagy akár egy közös virtuális térben dolgozhat annak továbbfejlesztésén. Fontos azt is látnunk, hogy ez az egységesítési folyamat még nagyon kezdetleges fázisban van. Véleményem szerint még a modern technológiákkal (keretrendszeren belül) felhasznált tartalmak esetében is a szabványos csatolókkal, interfészekkel rendelkező tananyagok aránya messze a 10%-os küszöb alatt marad. Az ezévi Online Learning konferencián hangzott el, hogy a tartalomfejlesztők egy adott szakmai anyagból a szabványoknak megfelelő tananyagok legyártását a sima webes, navigálható tananyag elkészítésénél 2-től

15-szörös többletköltséggel vállalják. Ilyen körülmények között nem csoda, ha az egységesítés még várat magára. Hiányoznak az egységes felhasználhatóságú tartalmak kereskedelmét végző tartalom-disztribúciós cégek, nyilván azért, mert erre specializálódni manapság még nem megtérülő befektetés. 3.1 ábra: A szabványok kialakulásának folyamata V. / 24 Szakdolgozat BKÁE Gazdálkodási kar Információrendszerek tanszék e-Learning oktatásmenedzsment keretrendszerek Török Mátyás Még egy tényező lassítja a szabványosítás folyamatát. Nagyon sok oktatási területen az információk speciális megjelenítésére van szükség, nem is beszélve a számonkérésről. Tipikusan ilyen területek az orvosi oktatás, a repüléstechnikai képzés és más, különleges eszközöket feltételező, pontos szimulációkat igénylő képzés. Innen indult egyébként az egyik első szabvány, az AICC 8 fejlődése is Ezeket a területeket

az általános globális standardok csak kis mértékben tudják lefedni, szükség van tehát specializáltabb konvenciók kifejlesztésére is. További probléma, hogy a sok helyről kezdeményezett szabványosítási törekvések már most is nagyon konfúz helyzetet jelentenek, szakértőnek kell lenni annak, aki minden kezdeményezést ismer és átlát, persze idővel ezeknek a próbálkozásoknak a többsége eltűnik, és csak a tényleg használhatóak és széles körben elfogadottak maradnak. A szabványosítás célja tehát a szigetszerű e-Learning tartalmakat és e-Learning rendszereket egy közös kontextusba helyezni. A jövő mindenképpen ebbe az irányba mutat, nem lehet azonban a gazdasági racionalitás mellőzésével radikálisan felgyorsítani ezt a folyamatot. 3.5 Integritás A modern informatikában a szervezet különböző rendszereinek együttműködése kulcskérdés. Ma már nem tárolnak redundáns adatokat, nem frissítik kézzel az

adatbázisokat. Ez a fajta együttműködés, “összedolgozás” a keretrendszerektől is racionális elvárás. A képzési erőforrások és szolgáltatások minél nagyobb fokú automatizálásának, illetve az „önkiszolgáló” jellegű oktatásnak és oktatásadminisztrációnak érdekében a szervezeten belül sok részegységnek kell együttműködnie. Nézzünk meg pár példát, hogy a keretrendszereknek milyen területeken kell együttműködniük egyéb üzleti alkalmazásokkal. 8 AICC: Aviation Industry CBT Committee V. / 25 Szakdolgozat BKÁE Gazdálkodási kar Információrendszerek tanszék e-Learning oktatásmenedzsment keretrendszerek Török Mátyás Egy házon belüli kereskedelmi oktatás esetén például szükségünk lehet szakmai információkra, technológiai modellekre, amelyeket a HR, vagy a termelési osztály nyújt számunkra, vagy éppen a jogi osztályról származó minőségbiztosítási előírásokat, vagy kötelező

tesztelési fázisokat kell elérnünk. Ügyfelek által végzett kurzusokról szóló információkat akár egyenesen a CRM9 rendszerünkbe is táplálhatunk. Az oktatáshoz felhasznált tantermek, egyéb fizikai erőforrások (informatikai eszközök, kivetítők) beosztásának szintén kapcsolódnia illik a vállalat (egyetem) erőforrás-menedzsment rendszeréhez. Egyáltalán nem szokatlan megoldás az sem, ha egy vállalat megfizetteti a partnereivel, ügyfeleivel vagy egyéb külső érintettekkel a nekik nyújtott oktatást. Ebben az esetben a keretrendszernek az egész üzleti folyamatot vezényelni kell, az online megrendelésektől kezdve a pénzügyi rendszerrel egyeztetett fizetési információkon keresztül a kontrolling applikációknak nyújtott visszajelzésekig. A fenti megoldások kivitelezéséhez az általános keretrendszereknek gyakran komoly testreszabása, továbbfejlesztése szükségeltetik, de az eredmény még mindig alacsonyabb költségszintet

jelenthet, mint az integráció hiánya. Ahogy az online képzések az ügyfél illetve alkalmazotti viszonylatok egyre több területén jelennek meg, az itt felsorolt integrációs igények csak nőni fognak. Az integrációs lépések célja tehát a szervezeten belüli „információs szigetek”, vagy még rosszabb esetben duplikált információk elkerülése. 3.6 Biztonság, jogosultságok A keretrendszerek biztonsági kritériumai is teljesen megegyeznek a más Webalapú alkalmazásokkal szemben támasztott követelményeknek. A különböző kiszolgálókat kívülről tűzfalakkal védik, de a belső kommunikáción is szűrik a 9 CRM: Customer Relationship Management: az ügyfélorientált üzleti stratégia megvalósításának szellemében együtt ható emberek, folyamatok, és technológiák együttműködése, melynek célja az ügyfelek azonosítása, megszerzése és megtartása. Ezt a szép definíciót a http://wwwrealmarketcom/crmdefinehtml oldalról

fordítottam. V. / 26 Szakdolgozat BKÁE Gazdálkodási kar Információrendszerek tanszék e-Learning oktatásmenedzsment keretrendszerek Török Mátyás megengedhető portokat, illetve az indokolt kommunikációs protokollokat. Az operációs rendszerek, rendszerszoftverek verzióit a megismert biztonsági hibák függvényében rendszeresen frissítik. Nehezíti a feladatot, ha a rendszer összetevői földrajzilag, illetve a hálózati architektúrát tekintve jelentős távolságban vannak egymástól. Ez főleg a nagyobb megosztott tananyag- illetve médiatáraknál fordulhat elő. Gyakran a fontosabb hozzáféréseket bizonyos IP tartományra korlátozzák, ahol a kommunikáció szintén kódolt csatornán folyik. A rendszer életében az összes fontos eseményt (belépés, tananyagindítást, stb.) loggolják, feljegyzik, folyamatosan naplózzák a terheltséget is (load monitoring). A rendszerek általában automatikusan jelzik a terheltségben beállt hirtelen

változásokat, a kiemelkedő számú sikertelen belépéseket, illetve a felderíthető betörési próbálkozásokat. Több előadáson hallottam azt a véleményt, hogy a nagy keretrendszerek rendre túlbiztosítottak. Az oktatás, illetve a tudás maga nyilvánvalóan az egyik legfőbb érték, azonban nem jellemző, hogy a hálózaton pont a képzési-oktatási rendszerek váljanak támadás áldozatává. Gyakran mind a kliens, mind a szerver oldalon bonyolult beállításokat kell eszközölni, hogy a szigorú tűzfalakon keresztül lássák egymást a felek, tudjanak kommunikálni. Ennek az lehet a következménye, hogy bizonyos potenciális felhasználók kimaradnak a rendszer használatából. A legtöbb komplex Internetes rendszer rendelkezik felhasználói és adminisztrációs (frontend és backend) funkcionalitással. A frontend funkciókat jellemzően a felhasználók sokkal többet használják, a rendszer működési kereteit befolyásolni, beállításokat

eszközölni, a teljes rendszert adminisztrálni viszont a backend-en keresztül lehet. Nincs ez máshogy az oktatásmenedzsment keretrendszerek esetében sem. Általában ezek a backend funkciók megfelelő authentikáció után online elérhetőek. Szinte minden rendszerre jellemző, hogy rendelkezik egyfajta online rendszergazdai hozzáféréssel (a megnevezések a következők: superuser, V. / 27 Szakdolgozat BKÁE Gazdálkodási kar Információrendszerek tanszék e-Learning oktatásmenedzsment keretrendszerek Török Mátyás superadmin vagy operator), amellyel a teljes funkcionalitás elérhető. A legszofisztikáltabb rendszerek megengedik, hogy a superuser a létrehozott egyéni felhasználókhoz egyedi módon dinamikusan rendelje hozzá az adott egyén által elérhető funkcionalitást. A legtöbb keretrendszer azonban ezeket csokorba gyűjtve tipikus felhasználói csoportokat, szerepköröket azonosít, amely tagjainak azonos csoportosításával,

jogosultságot feladataival engedélyez. a szerepkörök A felhasználók fejezetben tipikus részletesen foglalkozom. V. / 28 Szakdolgozat BKÁE Gazdálkodási kar Információrendszerek tanszék e-Learning oktatásmenedzsment keretrendszerek Török Mátyás 4. LMS-ek funkcionalitása A modern oktatásmenedzsment keretrendszerek komplex módon képesek kiszolgálni a szervezet képzési igényeit. A rendkívül sokféle gyártó termékei sokban különböznek, sokféle speciális igényt elégítenek ki. Létezik mindazonáltal a funkcióknak egy olyan alapvető halmaza, amely szinte minden keretrendszer sajátja. Erre egyelőre nem alakítottak ki iparági előírásokat, amolyan de facto szabványként működnek. Nézzük meg ezeket a funkcionális területeket. Komplex rendszerekről lévén szó, a fejezetnek nem célja, hogy a teljes funkcionalitásról kerek képet adjon, hiszen egy keretrendszer specifikáció több száz oldalas is lehet. Csupán a

funkcionalitás logikájára kívánok rávilágítani, és kiemelni egy-két érdekes területet, specialitást. 4.1 Adminisztratív funkciók A keretrendszerek rendre lehetőséget adnak az adott szervezet struktúrájának leképezésére. Ez általában egy szervezeti diagramm létrehozását jelenti Jobb esetben ez egy külső HR-rendszerből kinyerhető, és automatikusan frissíthető. A szervezeti térképek fa struktúrában ábrázolják a szervezetet. Ez azért hasznos, mert egységesen bánhatunk az általunk szabadon definiált alcsoportokkal. Lehetőség van például arra, hogy a vállalat egyes osztályait, vagy egyes telephelyek alkalmazottjait egy kattintással kötelezzük egy munkavédelmi kurzus elvégzésére, ahelyett, hogy több száz embert egyenként kellene regisztrálnunk. Rutin jellegű állandó feladatkör a felhasználók kezelése is. Egy élő szervezetben természetes az egyének mozgása: új alkalmazottak érkeznek, régiek távoznak. Az is

jellemző, hogy egy szereplő többféle szerepkörben (például egyszerre tanárként és hallgatóként is) használja a keretrendszert. Ezek az igények, V. / 29 Szakdolgozat BKÁE Gazdálkodási kar Információrendszerek tanszék e-Learning oktatásmenedzsment keretrendszerek Török Mátyás hozzáférések folyamatosan változhatnak, amit egy gyors, egyszerűen kezelhető, felhasználó-adminisztrációs modulnak kell lefednie. Fontos tevékenység maga az oktatási folyamat adminisztrációja is. A keretrendszerek a képzés, a kurzus, és a tananyagok hármas logikájában gondolkodnak. Létrehozhatunk egy képzési vázat, amelyben a kurzusok egymásra épülését írjuk le, előfeltételeket, elektív tárgyakat definiálhatunk. Lehet ez például egy főiskolai szak, vagy egy szakmai továbbképző intézet több éves tanmenete. A konkrét oktatás megszervezése érdekében van lehetőségünk kialakítani a kurzusokat. A kurzusokhoz meghatározhatunk

jelentkezési időszakot, legkorábbi kezdési, befejezési időszakot, vizsgaidőpontokat, a keretrendszer ennek megfelelően fog hozzáférési lehetőséget adni a hallgatóknak. Ha a vizsga előtt meghatározott időben a tutor nem töltötte fel a vizsgasort, egy ideális keretrendszer diszkrét felszólító üzenetet küld. Nagyon fontos, hogy a kurzusokhoz erőforrásokat tudjunk rendelni, főleg olyan esetekben, ahol az online kurzus kiegészítője a tantermi oktatásnak. Az erőforrások lehetnek fizikaiak (például tantermek, számítógépek, projektorok), vagy személyiek is (oktatók, vizsgafelügyelők, stb.) A kurzusokat természetesen egyedi módon, a képzési váztól függetlenül is meghirdethetjük. Akár a képzésekhez általánosan, akár az egyes kurzusokhoz, vagy egy bizonyos időponthoz hozzárendelhetünk tananyagokat. A tananyagokat a képzési felépítéstől tananyagok természetesen univerzálisan, függetlenül tárolja többszörösen

a keretrendszer, felhasználhatóak, ezért a változásaik, frissítéseik is könnyedén adminisztrálható. Amennyiben a keretrendszer által kiszolgált oktatási tevékenység üzletszerű, akkor az ezzel kapcsolatos adminisztratív tevékenységeket is le kell tudni fednie a keretrendszernek. A kurzusokhoz önköltséget és meghirdetett üzleti árat rendelhetünk. A keretrendszer kontrolling információkkal is szolgálhat a képzések megtérüléséről. A jelentkezések alapján meghatározhatunk olyan időpontokat, amikor az addig beérkezett jelentkezések alapján döntünk V. / 30 Szakdolgozat BKÁE Gazdálkodási kar Információrendszerek tanszék e-Learning oktatásmenedzsment keretrendszerek Török Mátyás véglegesen a kurzus indításáról. A keretrendszer nyilvántartja a hallgatókat, naplózza a befizetéseket. Időszakonként vagy igényeink szerint automatikusan generált listák állnak rendelkezésünkre a felhasználók aktivitásáról, a

teljes körű esemény-naplózás lehetőséget nyújt sokféle statisztika lekérésére. A tutorok teljesítményértékeléséhez például megtudhatjuk, hogy az adott tanár mennyi időt töltött a rendszerben, hány levelet váltott a hallgatókkal, hány házifeladatot adott föl, javított ki, stb. 4.2 Felhasználói interfész A keretrendszerek dinamikus felhasználói felületet nyújtanak. A lényeg, hogy a rendszer egy olyan virtuális teret nyújtson, aminek az átláthatósága, interaktivitása önmagában is motiváló hatással van a felhasználókra. Belépés után általában közvetlenül egy „saját oldalra” kerül a felhasználó, ahol a számára legfontosabb információkkal találkozik. Azonnal látja a neki érkezett üzeneteket, vagy az erről szóló értesítést. Elérheti a képzési listát, böngészhet és jelentkezhet a meghirdetett kurzusok között. Az éppen folyó kurzus tananyagait kiemelt módon rögtön indíthatja. A fejlesztők

a szerepkörökhöz megfelelő template-eket hoznak létre. Arra is akad példa, hogy a felhasználó a saját felületének tartalmát maga állíthatja össze a választható funkcionalitásból, ezt bármikor megváltoztathatja aktuális igényeinek megfelelően. Bonyolultabb a helyzet, ha egy felhasználó többféle szerepkörrel is rendelkezik. Ebben az esetben a legtöbb fejlesztő úgy jár el, hogy az egyes szerepkörökhöz definiált template-ek közötti átváltást a felhasználói felületen biztosítja. A gyakoribb szerepkör-párokhoz létrehozhatnak ugyan kevert funkcionalitású template-eket, ez azonban elég bonyolult és kusza helyzetet eredményezhet. Régi és kellemetlen megoldás, de még mindig gyakori, hogy más szerepkört választva a felhasználónak újra kell authentikálnia magát. V. / 31 Szakdolgozat BKÁE Gazdálkodási kar Információrendszerek tanszék e-Learning oktatásmenedzsment keretrendszerek Török Mátyás 4.3 Kommunikációs

funkciók A keretrendszerek egyik legfontosabb feladata, hogy kommunikációs platformként szolgáljanak a rendszer használói számára. A tiszta e-Learning képzések folyamán ez elengedhetetlen, de a kevert képzések (osztálytermi és e-Learning elemeket egyaránt tartalmazó képzések) esetén is nagyon fontos. A kommunikációs lehetőségeket szinkron, és aszinkron funkciókra bonthatjuk aszerint, hogy a kommunikáció valós idejű (szinkron), vagy sem (aszinkron). 4.31 Aszinkron lehetőségek: Az aszinkron lehetőségek nem igénylik, hogy a kommunikáló felek egy időben jelen legyenek a keretrendszer terében. Ez lehetővé teszi, hogy a hallgatók rugalmas időbeosztásban, a saját lehetőségeikhez és képességeikhez alkalmazkodva haladjanak a képzésben. Az aszinkron modulok a következők lehetnek: • automatikus üzenetküldés (rendszerüzenetek jelentkezésről, regisztrációról, tananyag frissüléséről stb.) • belső

üzenetküldés • levelezés • feladat-kiadás, házifeladat-küldés • fórum 4.32 Szinkron lehetőségek: V. / 32 Szakdolgozat BKÁE Gazdálkodási kar Információrendszerek tanszék e-Learning oktatásmenedzsment keretrendszerek Török Mátyás A szinkron lehetőségek esetén a hallgatók és oktató, vagy a hallgatók egy szűkebb csoportja valós időben kommunikál egymással. Ez a fajta lehetőség kicsit a hagyományos osztálytermi képzés hangulatát idézi. A szinkron funkciók meglehetősen erőforrás-igényesek, és fejlett infrastruktúra (nagy sávszélesség) meglétét feltételezik mind a kliens, mind a kiszolgáló oldalon. Az ide tartozó modulok: • chat • valós idejű tutorálás (egyirányú) • konferencia-hívás (csak audio) • videó-konferencia 4.4 Specialitások 4.41 Számonkérés, vizsgáztatás A keretrendszerek vizsga-moduljával készíthetünk vizsgasorokat. Ezek állhatnak nyílt és zárt kérdésekből. Zárt

kérdések azok, amelyeknek a javítását, értékelését a vizsga-modul önmaga meg tudja oldani. Ilyen lehet egy feleletválasztós teszt, vagy értékeket, intervallumos eredményeket váró kérdés, esetleg teljes körű megfelelést igénylő szöveg. Nyílt kérdések (például esszékérdések) azok, amelyeket a tutornak mindenképpen személyesen kell kiértékelnie. Bizonyos tananyagtípusoknál léteznek olyan előtesztek is, amelyek „felmérik” a hallgató tudását, és eszerint emelnek ki tananyagrészleteket, vagy határozzák meg a fejezeteken való végighaladás sorrendjét. A vizsgáztatás kérdése nagyon fontos, és technológiailag is érdekes probléma. Vajon hogyan lehet a valódi távtanulás (distance learning) alkalmazása közben a V. / 33 Szakdolgozat BKÁE Gazdálkodási kar Információrendszerek tanszék e-Learning oktatásmenedzsment keretrendszerek Török Mátyás vizsgáztatás során azonosítani a hallgatót, és biztosítani, hogy ne

vegyen igénybe semmilyen nem megengedett segédanyagot vagy emberi tényező segítségét? Sajnos teljes mértékben sehogy, csak bizonyos lehetőségek feladásával. A felhasználók, hallgatók authentikációja a rendszerbe való belépéskor megtörténik. A kommunikáció mindig valamiféle standard webes biztonságos csatornán (pl. SSL felett) zajlik, ami meggátolja a szabad hálózaton áramló adatok lehallgatását, “sniffelését”. Az azonosító, jelszó páros egyértelmű megfeleltetést tesz lehetővé, és azt is szabályozza, hogy az adott hozzáféréssel csak egyszer, egy gépről (IP címről) lehet hozzáférni a keretrendszerhez. Ez azonban csak akkor jelentene kielégítő megoldást, ha a hallgatónak nem állna érdekében egy vizsga során más segítségét igénybe venni. 4.42 Kompetencia-menedzsment A szofisztikáltabb LMS-ek lehetőséget nyújtanak az egyéni és a szervezeti kompetenciák vizsgálatára. Ez az egyéni szinten azt jelenti, hogy

a rendszer előre definiált, tudásértékelő teszteket töltet ki a felhasználóval, ami alapján kurzusokat, képzési lehetőségeket ajánl. A szervezeti szinten pedig lehetőség van az alkalmazottak teljes köréről való információszerzés után egy vállalati tudástérkép kiépítésére. Ez alapján a keretrendszer képes a megfelelő tudással, szakismerettel rendelkező alkalmazottak megtalálására, ami a nagyobb vállalatoknál hagyományosan munka-intenzív és időigényes. Példaképp gondoljuk csak el, hogy egy sok ezer fős létszámot foglalkozó nagyvállalat egyik egysége hirtelen kap egy spanyol nyelvű tenderfelhívást. Ha nincs az osztályon spanyolul értő, akkor jobb esetben kiadják a dokumentumot egy fordítóirodának, ami költséges lehet, illetve a szakmai ismeretek hiányában nem lesz pontos a fordítás. Rosszabb esetben az ajánlat egyszerűen elsikkad A kompetencia- V. / 34 Szakdolgozat BKÁE Gazdálkodási kar

Információrendszerek tanszék e-Learning oktatásmenedzsment keretrendszerek Török Mátyás térkép megléte esetén pillanatok alatt megtalálhatjuk a két irodával arrébb levő tökéletes nyelvismeretű munkatársat, jobb esetben még válogathatunk is fiatalabb vagy idősebb kompetensek között. Az is lehetséges, hogy nincs ilyen, ez esetben – ha az eset rendszeres előfordulását valószínűsítjük – javaslatot tehetünk egy spanyolul is értő szakember felvételére. A keretrendszerek kompetencia-menedzsment alkalmazásai tehát lehetőséget adnak a vállalaton belüli tudás egységes kezelésére, bővítésére, sőt a szervezeten belüli előrehaladás, sikeres karrierépítés lehetőségét is nyújthatja a szervezet tagjai számára. V. / 35 Szakdolgozat BKÁE Gazdálkodási kar Információrendszerek tanszék e-Learning oktatásmenedzsment keretrendszerek Török Mátyás 5 Szerepkörök Eleddig sok mindent megtudhattunk az oktatásmenedzsment

keretrendszerek mivoltáról, alkalmazási, fejlesztési sajátosságairól. A következő fejezetben igyekszem megvizsgálni, hogy a szervezetekben az egyének egyes csoportjai milyen módon kerülnek kapcsolatban a keretrendszerekkel, milyen lehetőségekkel rendelkeznek, illetve milyen feladatot kell ellátniuk az adott szervezet oktatási folyamatai során. 5.1 Szervező A legkomplexebb, legátfogóbb, a keretrendszer funkcionalitásának legnagyobb részét lefedő feladatkörrel rendelkező szereppel az LMS-ekben a szervező rendelkezik. Ez azért is nyilvánvaló, hiszen a keretrendszerek legfőbb feladata a vállalaton belüli képzés megszervezésének a teljes körű irányítása. A szervező egyfajta folyamat-irányító menedzserként vezeti végig az oktatást. Ő kezeli a szervezeti struktúrát, ő hozza létre a képzések vázát. A felhasználók létrehozása, kezelése is hozzá tartozik. Meghirdeti az aktuális képzéseket, összerendeli a szükséges

fizikai és emberi erőforrásokat. Az adott képzésben résztvevő hallgatókat regisztrálja a kurzusokra, amennyiben szabadon regisztrálhatnak, a jelentkezéseket ő dolgozza fel. Kommunikál a belső és külső érintettekkel. Amennyiben a vállalat által nyújtott képzések költségtérítésesek, a szervező adminisztrálja a fizetést, számlázást, stb. Az elvégzett képzések, sikeres vizsgák letételét átvezeti a HR adatbázisokba, illetve megfelelő bizonyítványt, oklevelet, tanúsítványt állít ki a hallgatok számára. Tulajdonképpen az online képzéssel kapcsolatos minden adminisztratív, szervezési jellegű feladat az ő kompetenciájába tartozik. V. / 36 Szakdolgozat BKÁE Gazdálkodási kar Információrendszerek tanszék e-Learning oktatásmenedzsment keretrendszerek Török Mátyás 5.2 Oktató A modern e-Learning keretrendszerekben az oktatónak alapvetően két, jól elkülöníthető feladata van. Egyrészt a tananyagot

gondozza, azt az aktuális információkkal frissíti, biztosítja annak pedagógiai és szakmai korrektségét, hatékonyságát. A másik, hagyományosabb feladat – legyen szó akár tradicionális képzés kiegészítéséről vagy akár önálló online képzésről – a hallgatók folyamatos segítése, istápolása, előmenetelük nyomonkövetése, és természetesen a számonkérés, amire a tanár a keretrendszer kommunikációs felületeit használja fel. Az e-Learning esetén e funkciókat ellátó személyeket az eltérő szerepkör miatt inkább tutoroknak, mint oktatóknak nevezzük. A felsőoktatásban – erősen konzervatív területről lévén szó – némileg komplexebb az oktatók feladata. Felsőoktatási konferenciákon a jövő lehetőségeit taglaló előadásokon érezhető volt az oktatói gárda idegenkedése az új lehetőségektől. Az biztos, hogy hosszú távon a hagyományos tanári szerep valamiféle átalakuláson megy keresztül, de mint

ahogy a személyes kontaktus fontossága sem csökken, a tanárok, oktatók iránti igény sem változhat jelentősen. A tanárnak – ugyanúgy, mint a hagyományos képzés keretében – felelőssége a hallgatók előmenetelének, részvételének nyomonkísérése, értékelése. Ez a szerepkör nagyon fontos az online képzésekben, hiszen az oktatás minőségét, hatékonyságát alapvetően befolyásolja. 5.3 Adminisztrátor Az adminisztrátor feladata, hogy technológiai, rendszerközeli ismereteire támaszkodva támogassa a szervező munkáját. Annyival másabb ez egy V. / 37 Szakdolgozat BKÁE Gazdálkodási kar Információrendszerek tanszék e-Learning oktatásmenedzsment keretrendszerek Török Mátyás hagyományos rendszergazda vagy rendszeradminisztrációs funkciónál, hogy az LMS-ek a rendszer működtetéséhez szükséges eszközöket, “toolokat” egy adminisztrációs felületen összegyűjtve rendezik egy egységes informatikai keretbe. Nagyon

hasonlít ez a webes Content Management rendszerek adminisztrációs felületéhez, természetesen az eszközök az oktatási környezet kezelését szolgálják. Sok adminisztrátori funkció (pl ideiglenes tartalom, hírezés, üzenetek adminisztrálása) a szervezői szerepkörben is elérhető. Kisebb rendszereknél előfordul, hogy nincs külön adminisztrátor felhasználói szerepkör, hanem az egybeolvad a korábban részletezett superuser felhasználóval. 5.1 ábra: A SABA LMS egy adminisztrációs felületének részlete 5.4 Hallgató Maga a hallgató, a képzésben résztvevő diák a rendszer használatát mennyiségileg vizsgálva a leggyakoribb felhasználó; a technológiai kapacitás, terheltség nagy részét ő okozza. Egy komplex e-Learning oktatási környezetben a hallgatónak sok választásra van lehetősége, fura módon a funkcionalitást V. / 38 Szakdolgozat BKÁE Gazdálkodási kar Információrendszerek tanszék e-Learning oktatásmenedzsment

keretrendszerek Török Mátyás tekintve viszont a többi szerepkörhöz viszonyítva meglehetősen kevés lehetőséggel rendelkezik. Az authentikáció után saját testreszabott felületét használja. Bizonyos kurzusokra szabadon jelentkezhet, másokra nyilván kötelező jelleggel beregisztrálódik. A tananyagok indítása, azok használata a rendszer által szabott kereteken belül tértől és időtől független, mint ahogy az is, hogy az adott anyagot a hallgató szekvenciálisan dolgozza fel, vagy válogat abból. A hallgató a rendszeren belüli kommunikációs lehetőségeknek is a legaktívabb felhasználója, rendszeres kapcsolatot tarthat a keretrendszer összes érintettjével. 5.5 Egyéb gyakori szerepkörök 5.51 vezető Sok üzleti keretrendszerben jelenik meg az a menedzseri orientáció, miszerint a szervezeti hierarchiának megfelelően bizonyos felelősségteljes döntéseket csak az arra felhatalmazott vezető hozhat meg. Párhuzamosan a vezetőknek nem

szükséges a mindennapi repetatív feladatokhoz, rutinszerű eljárásokhoz hozzáférnie, mivel ezeket nyilván alsóbb szintre delegálja. Egy szakképző cég esetén tipikus feladatmegosztás lehet, ha a felhasználókat az adminisztrátor, vagy a szervező regisztrálja, a kurzusokat, a kurzusokra való jelentkezéseket szintén a szervező hagyja jóvá, a kurzusok szerkezetének, tanfolyamvázak kialakításának jóváhagyása azonban kizárólag a vezető kompetenciájába tartozik. A vezetőnek szükségszerűen látnia kell a rendszer működésének számára fontos jellemzőit, felhasználói, regisztrációs, egyéb statisztikákat. V. / 39 Szakdolgozat BKÁE Gazdálkodási kar Információrendszerek tanszék e-Learning oktatásmenedzsment keretrendszerek Török Mátyás 5.52 vendég A vendég szerepkör szintén elég gyakori, főleg a versenypiaci LMS-ek körében. Gyakran fordul elő, hogy az adott oktatási anyaghoz szabad hozzáférést enged a szervezet. A

vendég felhasználó megkönnyített authentikációval léphet be a rendszerbe, ami vagy fix jelszót, vagy egy egyszerű regisztrációs űrlap kitöltését jelenti. Ezután a szabadon elérhető információkhoz juthat hozzá Az LMS-ek gyakran csak az azonos időben jelenlevő vendég felhasználók maximumát korlátozzák, nehogy ezek a felhasználók a rendszer lelassulását eredményezzék. A vendég szerepkör gyakorlatilag a hallgató szerepkör által elérhető funkcionalitás egy szűkített körét tartalmazza. A vendég indíthatja azon tananyagokat, amelyeket a szervezők előfeltétel nélkül indíthatónak jelölnek. A vendég általában szabadon használhatja a keretrendszer összes kommunikációs szolgáltatását, beleolvashat a publikus fórumokba, részt vehet a szinkron előadásokon. Lényeges különbség a hallgatóval szemben, hogy a vendég felhasználói aktivitását, kurzus-kezelését a keretrendszerek gyakorlatilag nem

tartják nyilván. V. / 40 Szakdolgozat BKÁE Gazdálkodási kar Információrendszerek tanszék e-Learning oktatásmenedzsment keretrendszerek Török Mátyás 6 LMS-ek fajtái Természetesen minden keretrendszer más jellemzőkkel bír, viszonylag pontosan körülhatárolható azonban, hogy milyen igények lefedésére, melyik piaci szegmensek kiszolgálására jött létre. Megpróbálom ezért a keretrendszereket kategorizálni. A kategóriák nem rendelkeznek éles határokkal, gyakran átfedők, illetve egy-egy keretrendszer akár több kategóriának is megfeleltethető. Ahogy a következő fejezetben, az LCMS rendszerekkel való összehasonlítás során látni fogjuk, ezek az átfedések olyan mérvűek is lehetnek, hogy egy rendszerről még azt is nehéz megállapítani, hogy fő feladatai alapján egyáltalán keretrendszer-e. Mégis azt gondolom, hogy az itt azonosított LMS típusok a piacra jellemző, valós kategóriák, könnyebb átláthatóságot tesznek

lehetővé a keretrendszerek világában. A kategóriák vezető szoftvereit legfőképpen az Eduventures a Brandon Hall [online 2] [online 7] és elemzéseiből, illetve a saját ismereteim, benyomásaim alapján választottam, ami nem feltétlenül egyezik a valós piaci vezető pozíciókkal. 6.1 Nagyvállalati LMS-ek Az e-Learning oktatásmenedzsment keretrendszer kifejezést hallván első pillanatra többnyire egy monstre nagyvállalati alkalmazásra gondolunk. Ez azért van, mert a piac nagy részét – ha az implementációk számában nem is, de a forgalom tekintetében mindenképp – a nagyvállalati LMS-ek alkotják. Nézzük meg, milyen jellemzőkkel rendelkeznek ezek a hatalmas, főleg a multinacionális cégek számára kialakított rendszerek. Egy multinacionális vállalat alkalmazottjai általában területileg és szervezetileg egyaránt széttagolt struktúrában működnek. A felhasználók száma a több tízezer V. / 41 Szakdolgozat BKÁE

Gazdálkodási kar Információrendszerek tanszék e-Learning oktatásmenedzsment keretrendszerek Török Mátyás főt is elérheti. A nagyvállalati LMS-ek ezért sokszerveres, elosztott architektúrájú rendszerek. Bizalmas információkat tároló rendszerekről lévén szó, a biztonság kérdése is kiemelt fontosságú. Alapkövetelmény a tűzfalak használata, a kódolt felületen zajló adminisztráció, illetve az elkülönített VPN10 használata. Egy nagyvállalati környezetben fontos az egyéb informatikai rendszerekkel való összekapcsolódás. Ez egyrészt azért meghatározó, hogy a menedzsment viszonylag korrekt képpel rendelkezzen a szervezeten belül zajló folyamatokról, az információk minél teljesebb körét ismerve hozhasson döntéseket, illetve megfelelő kontrolling lehetősége legyen a költségek utólagos elemzésére. Másrészről költséges, redundáns munkafolyamatokat lehet elkerülni integrált rendszerek alkalmazásával. A legalapvetőbb

a szervezeti leképezések, HR információk automatikus duplikálása, jellemző még az ERP és a CRM integráció. A nagyvállalati szféra nagyon komoly megtérülési követelményeket támaszt a képzési célú beruházásokkal szemben. Mivel az elmúlt évek rengeteg keretrendszer bevezetése között szép számmal akadtak irracionális vagy sikertelen beruházások, általában az új bevezetéseket igen alapos beruházásmegtérülési elemzések (rate of investment study, ROI) és megvalósíthatósági tanulmányok (feasibility studies) előzik meg. Ezek kiszolgálására a gyártók a végletekig hangsúlyozzák a skálázhatóságot, ezáltal a skálázhatóan tervezhető költségvetést. A nagyvállalati keretrendszerekre jellemző a legnagyobb fokú funkcionalitás, a specialitások legkiterjedtebb használata, a kompetencia menedzsment és tudásmenedzsment modulok beillesztése a keretrendszerekbe. A magyar fejlesztésű keretrendszerek is nagyvállalati

irányultságú keretrendszerek funkcionalitásukban, szabványkövetésükben, megbízhatóságukban azonban messze elmaradnak a nemzetközi szinttől. Ez legalább annyira 10 VPN: Virtual Private Network: virtuális magánhálózat, nyílt hálózaton (pl.: Internet) olyan virtuális kommunikációs tér elkülönítése, amelyben csak egy meghatározott kör kommunikációja folyik. V. / 42 Szakdolgozat BKÁE Gazdálkodási kar Információrendszerek tanszék e-Learning oktatásmenedzsment keretrendszerek Török Mátyás jellemzi a magyar üzleti szféra nagyfokú tudatlanságát az e-Learning technológiákkal kapcsolatban, mint a szolgáltatók teljesítményét. 6.2 Szerzői kiegészítésű LMS-ek A szerzői kiegészítésű keretrendszerek az LMS-ek és a velük rokon LCMS-ek határmezsgyéjét jelentik. Ez azt jelenti, hogy az LMS funkcionalitás mellett erős szerzői, tartalom előállító és menedzselő lehetőséggel rendelkeznek. Gyakran egész egyszerű

rendszerek, az LMS funkcionalitás sem túlságosan kiterjedt, éppen ezért viszonylag gyorsan implementálhatóak. A szerzői kiegészítésű LMS-ek elődjei az oktatási portálok voltak. Ezek olyan dinamikus online közösségek, amelyek gyakran önszerveződésként, non-profit módon jöttek létre. Ilyen portálok most is élnek, gyakran egy szervezeten belüli intraneten is, de ezek messze vannak a keretrendszertől. Nincs lehetőség az egyéni teljesítmény mérésére, értékelésére, a tartalom nem különül el a rendszertől, és a kommunikációs lehetőségeket legfeljebb egy praktikus fórum jelenti. A szerzői kiegészítésű keretrendszerek rendkívül fontos kritériuma a dinamikusság. Gyakran olyan szervezetekben alkalmazzák őket, ahol a folyamatosan változó, naprakész tartalomnak nagy jelentősége van. Éppen ezért ezek rendkívül Web-centrikusak, csak hálózatból érhetőek el, szinte kizárhatóak a fix tárolású (pl.: DVD-s, CD-ROM-os)

tartalmak Kisebb rendszerek révén jelentősen olcsóbbak nagyobb testvéreiknél, ezzel párhuzamosan fejlesztőik sokkal kevesebb hangsúlyt helyeznek az integrációra, általában a HR-adatbázis beszippantásán kívül másra nem képesek, kevesebb a lehetőség a szervezeti hierarchia leképezésére is. Skálázhatóságuk azonban igen jelentős, egy szerveres, úgynevezett all-in-one megoldással már V. / 43 Szakdolgozat BKÁE Gazdálkodási kar Információrendszerek tanszék e-Learning oktatásmenedzsment keretrendszerek Török Mátyás használhatóak, de a megfelelő infrastrukturális háttért biztosítva egész nagy felhasználói számot képesek kiszolgálni. Az általam olvasottak alapján ebbe a kategóriába tartozó szoftverek a VuePoint, a TopClass, és a ViewCentral. 6.3 Akadémiai keretrendszerek Az akadémiai keretrendszerekkel – talán kissé öncélúan – többet foglalkozom, mint a keretrendszerek többi fajtájával. Ennek oka az,

hogy az elmúlt évben munkaköröm legfontosabb részét tette ki az ezekkel való ismerkedés, sőt ezen a területen részt vettem fejlesztési specifikációs munkákban is. A közoktatási szférában csak a legfelsőbb szinten, egyetemeken, főiskolákon jellemző egyelőre az oktatásmenedzsment keretrendszerek használata. Itt is fontos kiemelni, hogy az esetek legnagyobb részében az e-Learninget nem csak online képzések kivitelezésére használják, hanem sokkal inkább a hagyományos képzések kiegészítésére. Ez nagyon jelentős különbség a nagyvállalati keretrendszerekkel szemben, ahol a képzés az e-Learning körül összpontosul. Ez alól csupán pár kivétellel találkoztam, ezek is kizárólag az angolszász országokban fordulnak elő, ahol hirdetnek meg teljesen online egyetemi képzéseket. Nagyon fontos funkcionális igényeket támaszt a felsőoktatásban jellemző szocializáció illetve kollaboráció, kiemelten fontossá téve a keretrendszerek

kommunikációs lehetőségeit. A felhasználók nem csak az általános aszinkron és szinkron kommunikációs eljárásokat használhatják ki, hanem gyakran speciális lehetőségekkel is rendelkeznek. Egy kurzussal vagy akár egy tananyagegységgel kapcsolatosan is automatikusan hozhat létre a keretrendszer fórumtémákat, amiket csak az adott tárgy hallgatói érhetnek el. Szükség lehet a V. / 44 Szakdolgozat BKÁE Gazdálkodási kar Információrendszerek tanszék e-Learning oktatásmenedzsment keretrendszerek Török Mátyás tutoroknak, oktatóknak olyan felületre, ahol a belső üzenetküldő rendszeren speciális formában küldhetnek el a diákoknak kidolgozandó feladatokat, esettanulmányokat, amelyeket azok immáron megoldva, elkészítve azonos csatornán juttatnak vissza a tutorhoz. Az akadémiai keretrendszerek hagyományosan erős és elengedhetetlenül fontos területe a számonkérés és vizsgáztatási rendszer. Itt fontos szempont a

biztonság is, egyaránt biztosítani kell, hogy a már elkészült, a keretrendszerben tárolt vizsgasorok a vizsga időpontja előtt ne kerülhessenek a diákok kezébe, illetve a vizsga időtartama alatt ne vehessenek igénybe semmiféle külső, vagy jogosulatlan segítséget. Az oktatási szférában működő keretrendszerekkel szemben is megfogalmazhatók integrációs igények, amelyek a egészséges, költséghatékony működést alapvetően befolyásolják és javítani tudják.11 A legfontosabb nyilván a hallgatói információs rendszerekkel való együttműködés. Nemzetközi téren nem alakultak ki egységes rendszerek, mivel a különböző országokban az oktatás, főleg a közoktatás erősen sajátos jegyeket hordoz. Ez az Európai Unió tagállamaiban a közeljövőben sem lesz másképp, viszonylag kevés kötelezettség van ugyanis a felsőfokú oktatási szisztémák egységesítésére, és ezek is többnyire a bizonyítványok, diplomák

kölcsönös elfogadását, illetve az átjárhatóság megkönnyítését célozták meg. Magyarországon belül azonban két nagy egyetemi tanulmányi rendszerről beszélhetünk, a BME-n indult Neptun és a Pécsi Tudományegyetem vonzáskörében fejlesztett ETR (egységes tanulmányi rendszer). Ezek piaci megoszlása a bevezetések szerint 70-30%-os, de a felhasználók számát tekintve megközelítőleg azonos. Állítólag mindkét rendszert fejlesztő vállalkozás gondolkozik valamiféle e-Learning-et támogató modul kifejlesztésén, de amennyiben lenne egy speciálisan a magyar felsőoktatási szféra igényeire és sajátosságaira kialakított keretrendszer, az integrációs lehetőségekhez szükséges kapcsolati interfészeket azonnal biztosítanák. Egy 11 Az alábbi megállapítások többsége egy Rós Lászlóval, az ETR-t fejlesztő Dexter Kft. igazgatójával történt beszélgetésen fogalmazódott meg. V. / 45 Szakdolgozat BKÁE Gazdálkodási kar

Információrendszerek tanszék e-Learning oktatásmenedzsment keretrendszerek Török Mátyás ilyen nagyságú fejlesztés azonban jelenleg a hazai felsőoktatás anyagi állapota miatt nem látszik kivitelezhetőnek. A közoktatáson kívül gyakran az akadémiai keretrendszereket használják szakképzéssel, átképzéssel, felnőttoktatással, vagy akár nyelvoktatással foglalkozó üzleti vállalkozások is. Ez azért van, mert nagyjából azonos igényeket kell kiszolgálni ezen a területen is. A keretrendszerek feladata itt is a tantermi képzés kiegészítése, segítése. A legfontosabb akadémiai keretrendszerek a piacvezető WebCT, illetve az IBM LearningSpace rendszere. 6.4 Tartalomcentrikus LMS-ek Az informatikai alkalmazások terén az elmúlt évtized egyik meghatározó vesszőparipája, hogy a technológia folyamatosan fejlődik ugyan, de a tartalom messze lemarad. Valóban sok tekintetben nagy hiányosságok vannak, a tartalomiparban a fejlődés mindig

lassúbb, felzárkózás jellegű. Ezen űrt hivatottak betölteni a tartalomcentrikus LMS-ek12 Ezek szállítói alapvetően nem keretrendszer fejlesztők, hanem a tartalomra specializált szolgáltatók. Hogy miért is adnak mégis keretrendszert az általuk készített tartalmakhoz? Alapvetően két okból. Az egyik ismét a szabványosítás kezdetleges voltához vezet vissza. Ha csak tartalmat kínálnának, sok vevő nem tudná azokat alkalmazni, mert nem lenne kompatibilis az általa használt keretrendszerrel. A másik megfontolás szerint sok olyan speciális tartalom van, aminek mind a megjelenítése, mind egyes fajta számonkérési feladatok szintén speciális módszereket, alkalmazásokat követelnek meg, amik az általános jellegű 12 Az angol szakirodalom rendszerint a Content Library Solutions kifejezést használja, a tartalomcentrikus keretrendszer magyarul azonban találóbb. V. / 46 Szakdolgozat BKÁE Gazdálkodási kar Információrendszerek tanszék

e-Learning oktatásmenedzsment keretrendszerek Török Mátyás keretrendszerekben nem találhatóak meg. Ilyen területek lehetnek például az orvosi, vagy az avionatikai képzések. Ebbe a kategóriába sok kisebb cég tartozik, akik egyes szakterületek specialistái. Léteznek azonban olyanok is, akik inkább a technológiára koncentrálva szolgáltatnak tartalmat, vagy saját fejlesztésűt, vagy vásároltat, vagy maguk választott területeken rendelnek meg tartalmi kompetenciát. Ezek a cégek egész nagyra nőttek az elmúlt években, a legnevesebbek a SkillSoft, a NETg, és az ElementK 6.5 Alacsony költségvetésű, csökkentett funkcionalitású LMS-ek A fizetőképes kereslet minden jól működő piacon, így a képzési célú befektetések területén is nagy úr. A nagy fejlesztőcégek a verseny nyomásának eleget téve nem tehetik meg, hogy a kisebb költségvetéssel rendelkezők keresletére ne válaszoljanak. Ez az igény hozta életre a csökkentett

funkcionalitású keretrendszereket. Az alacsony költségvetésű rendszerek az esetek nagyobb részében e-Learning technológiai szállítók nagy rendszereinek „lebutított” változatai. Ez rendszerint a funkcionalitási kör szűkítését, illetve a kiszolgált felhasználók számának limitálását jelenti. Gyakoriak az olyan megoldások is, ahol a keretrendszer csak egy központi infrastruktúrában működik, nem lehet elosztott rendszerként használni. Másik megközelítésben ez a kategória annyiban is szélesíti a kínálatot, hogy gyakran olyan szoftvergyártók is belekezdenek olcsóbb keretrendszerek előállításába, akik egyébként teljesen más típusú fejlesztésekre specializálódtak. Erre nagyon jellemző példa a Pinnacle cég esete, akik főleg médiakezelő és tartalom előállító szoftvereket fejlesztenek, de egy alacsonyan pozícionált keretrendszer ereéig ők is belekóstoltak az e-Learning technológiába. V. / 47 Szakdolgozat BKÁE

Gazdálkodási kar Információrendszerek tanszék e-Learning oktatásmenedzsment keretrendszerek Török Mátyás Az üzleti szférában még az is jellemző, hogy nagyobb hardver, infrastruktúra beszerzésekhez kapcsolt ingyenes szoftvercsomag (software boundle) mindenféle költségtérítés nélkül tartalmaz keretrendszert, persze limitált felhasználói számú, de a szervezet igényeit nagyon jól lefedő licenc-szel. Érdekesség, hogy az oktatási ágazatban nem nagyon hallottam ilyen olcsó megoldásokról. A nagyobb egyetemi keretrendszereket 1000 felhasználó alá egyszerűen nem lehet licencelni. Talán mivel az egész ágazat kevésbé piacszerű, nem működnek azok az automatizmusok, amelyek a kisebb költségvetésű bevezetések lehetőségét megteremtenék. Másik válasz lehet, hogy az egyetemek gyakran komoly szakmai, fejlesztői potenciállal rendelkeznek, és ahelyett, hogy megvásárolnának egy megoldást, inkább maguk kezdenek bele ennek

kifejlesztésébe. Ebbe a kategóriába tartozik a Pinnacle keretrendszere a LearnFrame, az OnTrack a DK Systemstől, de bátran ide sorolható az egyik legnépszerűbb LMS, az Oracle iLearning alacsony felhasználószámra licencelve. V. / 48 Szakdolgozat BKÁE Gazdálkodási kar Információrendszerek tanszék e-Learning oktatásmenedzsment keretrendszerek Török Mátyás 7 LMS-ek és LCMS-ek Az e-Learning keretrendszereknek szűken vett értelmezés szerint általában nem feladata a tartalom, az interaktív tananyag előállítása. Erre valók az oktatási tartalommenedzsment rendszerek az ún. Learning Content Management Systems. Az oktatásmenedzsment keretrendszerekkel való számos átfedés, integritási igény miatt kicsit részletesebben is kitérek rájuk, illetve a két megközelítés rokonságra. 7.1 Az oktatási tartalommenedzsment rendszerek Az oktatási tartalommenedzsment rendszereket úgy definiálhatjuk, mint azon informatikai rendszerek, amelyek képesek

az e-Learning tartalom előállítására, kezelésére, tárolására és kiszolgálására. Ezen rendszerek az e-Learning tananyagot a legkisebb tananyagegységekből, un. learning object-ekből építik fel. A keretrendszerekhez hasonlóan a tartalommenedzsment rendszerekre sem létezik jelenleg iparági szabvány, ezért mind funkcionalitásukban, a megcélzott szervezetek speciális igényeiben, és az interoperabilitási képességükben is jelentősen eltérhetnek. A sok különbség ellenére a következő ábrán bemutatott komponensek megléte általában közös jellemzőjük:13 7.11 Tananyagegység tárház 13 Az itt bemutatott komponens felosztást az IDC – LCMS [3] kiadvány alapján készítettem: http://www.knowledgemechanicscom/downloads/IDCLCMSWhitePaperpdf V. / 49 Szakdolgozat BKÁE Gazdálkodási kar Információrendszerek tanszék e-Learning oktatásmenedzsment keretrendszerek Török Mátyás A tananyagegység tárház (learning object repository) egy

központi adatbázis, amelyben a tananyagegységek kezelése és tárolása zajlik. Ezen legkisebb egységeket eljuttathatjuk közvetlenül egyéni hallgatóknak, vagy felhasználhatjuk nagyobb oktatási modulok, vagy teljes kurzusok felépítésére a személyre szabo tt képzési igényeknek megfelelően. A végleges kimenetet alapvetően Weben, de akár CD-ROM-on, vagy nyomtatott anyagként is szolgáltathatjuk. Ugyanazt a tananyagegységet számtalanszor, különböző célokra, és különböző struktúrák használata mellett is felhasználhatjuk, ehhez csupán a képzési szerkezet tananyagtól független eltárolására van szükség. A tartalom integritását a kiszolgáló platformtól függetlenül meg lehet őrizni oly módon, hogy a tartalmat következetesen elválasztjuk a programozói logikától és kódtól. 7.12 Automatizált Szerzői Rendszer Ennek a modulnak tananyagegységek a feladata létrehozása. Ez az újra az felhasználható applikáció

legkisebb automatizálja a tananyagkészítés folyamatát, támogatja a tananyagtörténet, tananyagvázlat elkészítését és template-ek kiterjedt kezelését. Ezen template-ek felhasználásával a szerzők vagy tudásgazdák teljes kurzusokat állíthatnak össze már létező – a tananyagegység tárházban tárolt – tananyagegységek felhasználásával, illetve új tananyagegységeket hozhatnak létre. A szerzők lehetnek egy bizonyos képzésmenedzsment szakmai szakemberek, tudásterület gazdái, oktatástechnológiai- vagy lehetnek vizuális szakértők, vagy akár szervezeti vezetők is. Ezen eszközök használhatók a szervezetben már meglévő „könyvtárak” tartalmának gyors konvertálására is, tipikusan plusz lehetőségek és e-Learning oktatástechnológiai metodológia hozzáadásával. A szerző lehet a szervezet tagja, de a tevékenység végezhető kiszervezett formában, külső szolgáltató által is. V. / 50

Szakdolgozat BKÁE Gazdálkodási kar Információrendszerek tanszék e-Learning oktatásmenedzsment keretrendszerek Török Mátyás 7.13 Dinamikus Kiszolgáló Interfész A dinamikus kiszolgáló interfész segítségével a legkisebb tananyagegységeket a hallgatói profil alapján személyre szabottan tudja kiszolgálni a rendszer. Ez a komponens az alapját szolgáltatja a hallgatói előrehaladás mérésének, csatolhatja a releváns külső információforrásokat, és szolgáltatja az infrastruktúrát az értékeléshez, visszajelzéshez. Az LCMS kiszolgáló interfészét gyakran testreszabják a felhasználó szervezet számára. A tartalmat például úgy prezentálják a Weben, hogy az felveszi a szervezet egységes arculatát, vagy közvetíti a kívánt vállalati imázst. Dinamikus alkalmazásról lévén szó, további megszámlálhatatlan lehetőség rejlik a testreszabásban, például regionális különbségek, vagy akár kulturális specialitások

beépítésében. 7.1 ábra: Az oktatási tartalommenedzsment rendszerek komponensei V. / 51 Szakdolgozat BKÁE Gazdálkodási kar Információrendszerek tanszék e-Learning oktatásmenedzsment keretrendszerek Török Mátyás 7.14 Adminisztrációs alkalmazás Az adminisztrációs alkalmazás modul fő feladata a hallgatói adatok kezelése, az e-Learning tananyag indítása, a hallgatói előrehaladás nyomonkövetése. Ezek az információk többnyire betölthetők az oktatásmenedzsment keretrendszerekbe, amelyek sokkal kiterjedtebb adminisztratív funkcionalitással rendelkeznek. És most vizsgáljuk meg a tartalommenedzsment rendszerek és a keretrendszerek közötti összefüggéseket, átfedéseket. 7.2 Összefüggések, átfedések Az oktatásmenedzsment tartalommenedzsment keretrendszerek rendszerek (LCMS) (LMS) és gyakorlatilag az oktatási meglehetősen különböző funkcionalitással rendelkező informatikai rendszerek. Igazából nem

szerencsés, hogy az elnevezések ennyire hasonlóak. Gyakorlatiasan vizsgálva, egyszerűen más igények kialakítására jöttek létre. A keretrendszereknek az oktatásszervezési modul alapvető eleme. Míg a tartalom-menedzsment rendszerek gyakran kínálnak a felhasználóknak alapvető regisztrációs és katalogizáló funkcionalitást, ezek nem annyira kifinomultak, robosztusak, mint a keretrendszerek által kínáltak, és kimondottan a tartalomra koncentrálnak. Az LCMS-ek fő feladata tehát az e-Learning tartalom, a tananyagok kezelése, előállítása a hallgatók illetve a szervezet igényei szerint. A különbség megértése azért is nehéz, mert az LCMS-ek gyakran rendelkeznek LMS funkcionalitással, és fordítva. Az amerikai piacon14 az LCMS rendszerek 81%-a rendelkezik valamiféle beépített LMS funkcionalitással. Érdekes módon a 14 Az adatok a Brandonhall.com elemzéséből származnak: Comparative Analysis of Systems Used to Construct, Organize and

Re-Use "Learning Objects", http://www.brandon-hallcom/learconmansyhtml V. / 52 Szakdolgozat BKÁE Gazdálkodási kar Információrendszerek tanszék e-Learning oktatásmenedzsment keretrendszerek Török Mátyás gyártók 100%-a állítja magáról, hogy rendszere képes együttműködni más szállítók LMS keretrendszereivel. Az elemzett rendszerek több mint 54%-ánál sikeresen hajtottak végre együttműködési teszteket. Ez a funkcionalitási átfedés fordítva is fennáll. Még a legegyszerűbb keretrendszerekre is, így az általam megismert magyar próbálkozásokra is jellemző valamiféle tananyag-generáló, tartalom-előállító modul megléte. Ezek minimálisan arra képesek, hogy megfelelően előreformázott Ms Office applikációkból (Word, PowerPoint) strukturált, navigálható, HTML alapú tartalmat generáljanak, amit aztán a keretrendszer kapásból tud online szolgáltatni. Gyakori plusz lehetőség, hogy ezek a tananyagok előre

elkészített template-ek arculatát veszik fel, ezeket a template-eket a megrendelő arculatához igazodva készítik el a szállítók az implementáció alkalmával. A következő táblázat összehasonlításából vázát és fordítottam, néhány később tételét a lényegesen Brandonhall.com kibővítettem, kiegészítettem.[4] Ők azt állítják, hogy habár általánosan van is átfedő funkcionalitás, a következő irányok, területek, megközelítések alapvetően különböznek: LMS LCMS Elsődleges felhasználói csoport képzési vezetők; tartalomfejlesztők; tutorok; tudásgazdák; oktatásszervezők képzéstervezők Kezelendő elsődleges kategória hallgatók Erőforrás-menedzsment, ILT15 menedzsment igen, de nem minden nem esetben 15 tartalom; tananyag ILT: Instructor-led training: emberi közreműködéssel vezetett, oktató által irányított képzés V. / 53 Szakdolgozat BKÁE Gazdálkodási kar Információrendszerek tanszék

e-Learning oktatásmenedzsment keretrendszerek Török Mátyás Képzési folyamat összegzése, teljesítménymérés elsődleges feladat másodlagos feladat Hallgatói kollaboráció igen igen Részletes hallgatói adatbázis, hallgatói profil kezelés igen nem Hallgatói adatok megosztása külső ERP rendszerrel igen nem Kompetenciák feltérképezése, képességek hiányának felismerése általában igen néhány esetben Esemény-ütemezés igen nem Tartalom előállítási képesség nem, csak nagyon igen korlátozottan Újrahasznosítható tartalom újraszervezése nem Tesztkészítési, vizsgáztatási funkciók igen (az LMS-ek igen (az LCMS-ek 92%73%-a támogatja) a támogatja) Dinamikus előtesztelés és adaptív tananyagok előállítása nem igen Folyamatkezelő eszközök a tartalomfejlesztés segítésére nem igen Tartalom kiszolgálása igen általában nem igen V. / 54 Szakdolgozat BKÁE Gazdálkodási kar

Információrendszerek tanszék e-Learning oktatásmenedzsment keretrendszerek Török Mátyás 8 Jövőkép A dolgozat vége felé érve felmerül a kérdés, hogy vajon mennyire lesznek meghatározóak az oktatásmenedzsment keretrendszerek a jövőben. Abban mindenki egyetért, hogy az oktatás kiegészítése modern info-kommunikációs eszközökkel a közeljövőben egyre inkább általánossá válik. Az sem kétséges azonban, hogy az elmúlt években nagyobb fejlődést reméltek az e-Learning ágazatban. Mi sem mutatja ezt jobban, mint a számos felvásárlás, csődeljárás az e-Learning piacon.16 Az oktatási keretrendszerek pedig bármennyire radikálisan fejlődnek is, a magas költségeket igénylő és bonyolult szervezeti változásokat követelő bevezetések miatt csupán szűk körből kikerülő kiválasztottak igényeit fedik le. A jövő nagy feladata, hogy ez a szűk kör a releváns piaci igényeket kihasználó technológiai szállító

vállalatoknak köszönhetően jelentősen kibővüljön, és a kisebb egységek (szakképzéssel, felnőttoktatással foglalkozó vállalkozások, magániskolák, középiskolák) is rendelkezzenek a saját igényeiket kielégítő integrált oktatásmenedzsment keretrendszerekkel. Mint már láttuk, a nagy szervezetek lehetősége abban rejlik, hogy sok felhasználójú megoldások esetén a hatékonyabb méretgazdaságosság kínálta előnyök következtében olyan oktatási beruházások is gazdaságosak lehetnek, amik a kisebb szervezeteknél nem. A jövőben a szervezeti tudástranszfer folyamat olyannyira állandóvá válik, akár a pénzügyi, vagy a logisztikai rendszer működése. A technológiai háttér biztosítja, hogy a ciklikusan továbbfejlődő képzések rendre igazodjanak a vállalat külső és belső környezetének változásaihoz. A nemzetközi szabványokhoz való igazodás és a világpiaci trendek figyelembe vétele mellett az egyedei ügyféloldali

kívánalmak integrációja 16 Az Eduventures elemzése szerint [online 7] a 100 legfontosabb e-Learning szállító 15%-a évente eltűnik, és ettől függetlenül is nagy mozgások vannak a listán. V. / 55 Szakdolgozat BKÁE Gazdálkodási kar Információrendszerek tanszék e-Learning oktatásmenedzsment keretrendszerek Török Mátyás és a folyamatos fejlesztés egyaránt jellemzője lesz a jövő oktatásmenedzsment keretrendszereinek. 8.1 ábra: SABEDU Vállalati tudástranszfer modell Egyfajta utópisztikus szcenárióként egy olyan oktatási technológiai hátteret képzelek el, amelyik a minimálisra csökkenti a képzésekkel kapcsolatos tevékenységek emberi erőforrásigényét. Az integrált oktatási rendszer automatikusan kér információkat a szervezet tagjaitól a saját kompetenciájukról, és ez alapján folyamatosan frissíti a szervezet „tudástérképét”. A felmerülő kielégítetlen igényeket módszeresen rögzíti, jelzi a

kompetencia hiányokat. A képzés teljes folyamatának adminisztrációját egységes keretben biztosítja. Egyéni és szervezeti hatékonyságát. Az szinten oktatási egyaránt folyamatok elemzi a tudás-gyarapodás ellenőrzésére visszajelzésekkel, folyamatos információkkal szolgál a vezetés számára. Egy efféle önjáró infrastruktúra nagy hatékonyságnövekedést jelent, de még egyszer fontosnak tartom kihangsúlyozni, hogy a keretrendszerek piaca egy származékos iparág. Nem önálló terület, hanem azt az igényt hivatott szolgálni, hogy a modern oktatásnak hatékony, modern technológiai keretet biztosítson. Elsősorban tehát nem a keretrendszerek további fejlődésének kell drukkolnunk, V. / 56 Szakdolgozat BKÁE Gazdálkodási kar Információrendszerek tanszék e-Learning oktatásmenedzsment keretrendszerek Török Mátyás hanem az e-Learning elterjedésének, a szabványosítási törekvéseknek, a színvonalas tartalmak

gyarapodásának. Ez a fajta evolúció – amely biztosan végbemegy, csupán intenzitása kérdéses – maga után vonzza a technológiai háttér, ezen belül a keretrendszerek fejlődését is. Végezetül egy gondolat Knapp Gábortól: „Az e-Learning akkor tölti be igazán hivatását, ha megszűnik maga a fogalom, ha az oktatási folyamatoknak automatikusan részévé válik a modern info-kommunikációs eszközök és technológiák felhasználása.”17 17 Elhangzott a Comdex szakkiállításon[konf1] Knapp Gábor „Elektronikus tartalmak metaadatbázisa, szabványos követelmények” előadásán. V. / 57 Szakdolgozat BKÁE Gazdálkodási kar Információrendszerek tanszék e-Learning oktatásmenedzsment keretrendszerek Török Mátyás Irodalomjegyzék Nyomtatott irodalom: 1. A tudásszerzés szükségszerűsége és új módjai – Tézisek az információs társadalomról 32-42. old szerk: Talyigás Judit; Miniszterelnöki Hivatal, 2000 Budapest 2. Chapman,

Bryan; Nantel, Richard: Low-Cost Learning Management Systems: 15 Products for Limited Budgets 2002 December; Sunnyvale, CA, USA 3. Hall, John: Assessing Learning Management Systems; Chief Learning Officier Magazine – 2003 Január, 27-35 old. 4. Agria Media Információtechnológiai és Oktatástechnológiai Konferencia és Kiállítás előadás-gyűjteménye – Eszterházy Károly Főiskola, Eger; 2002. október 10-12 5. Broad, M L; Newstrom, J W: Transfer of Training Addison-Wesley, 2001 6. Phillips, J J: A képzési célú befektetések nyeresége Biztosítási Oktatási Intézet, 2000 7. Kevin Keenoy, Kevin; Papamarkos, George: Existing Learning Management Systems and Learning Object Repositories University of London, 2003 Online irodalom: 1. Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem honlapja http://www.bkaehu Letöltés ideje: 2003. március 2. Brandon Hall Online http://www.brandonhallcom Letöltés ideje: 2003. január-április V. / 58 Szakdolgozat BKÁE Gazdálkodási

kar Információrendszerek tanszék e-Learning oktatásmenedzsment keretrendszerek Török Mátyás 3. Michael Brennan, Susan Funke, Cushing Anderson: The Learning Content Management System – IDC White Paper http://www.knowledgemechanicscom/downloads/IDCLCMSWhitePaperpdf Letöltés ideje: 2003. március 4. Learning Management Systems and Learning Content Management Systems Demystified http://www.brandonhallcom/public/resources/lms lcms/lms lcmshtm Letöltés ideje: 2003. március 5. A WebCT Inc honlapja http://www.WebCTcom Letöltés ideje: 2003. március 6. Az Eduventures Inc honlapja http://www.eduventurescom/indexcfm Letöltés ideje: 2003. március, április 7. Leading Businesses Transforming the Education Economy: The Eduventures 100 http://www.eduventurescom/research/industry research resources/ev10 0 2003.cfm Letöltés ideje: 2003. március 8. Epyc: The Europace Learning Support Service http://www.epycinfo/ Letöltés ideje: 2003. április Konferenciák: 1. Comdex Hungary

Szakvásár eLearning szabványosítási szimpózium 2003. április 16 Budapest, SAP Rendezvénycsarnok http://www.matiszhu/MAKHIR/2003/hirlevel2003 07htm#comdex 2. e-Magyarország, e-Kormányzat – Konferencia és kiállítás 2002. november 13-14 V. / 59 Szakdolgozat BKÁE Gazdálkodási kar Információrendszerek tanszék e-Learning oktatásmenedzsment keretrendszerek Török Mátyás Balatonaliga http://www.piac-profithu/?id=c-20021411551503-3549 3. Multimédia az oktatásban – Konferencia és kiállítás 2002. október 20-21 Dunaújvárosi Főiskola 4. Agria Média Információtechnikai és Oktatástechnológiai Kiállítás 2002. október 10-12 Eszterházy Károly Főiskola, Eger http://www.ektfhu/amedia2002/ 5. Közoktatás és szakképzés jövője – Konferencia és kiállítás 2002. október 07-08 Pesti Vigadó 6. Informatika a felsőoktatásban 2002 – Konferencia 2002. augusztus 28-30 Debreceni Egyetem http://www.datehu/if2002/ V. / 60 Szakdolgozat BKÁE

Gazdálkodási kar Információrendszerek tanszék e-Learning oktatásmenedzsment keretrendszerek Török Mátyás Táblázatok jegyzéke 2.1 Lokális üzemeltetésű LMS megoldások átlagárai 9. old 2.2 Hosztolt üzemeltetésű LMS megoldások átlagárai 9. old 7.1 LMS és LCMS rendszerek összehasonlítása 53. old Ábrák jegyzéke 3.1 A szabványok kialakulásának folyamata 24. old http://www.epycinfo/ 5.1 A SABA LMS egy adminisztrációs felülete 38. old https://doc.telinnl/dscgi/dspy/Get/File-26611/E-LinCC D23pdf 7.1 Az oktatási tartalommenedzsment rendszerek komponensei 51. old http://idcresearch.com 8.1 SABEDU Vállalati tudástranszfer modell 56. old http://www.sabeduhu V. / 61 Szakdolgozat BKÁE Gazdálkodási kar Információrendszerek tanszék e-Learning oktatásmenedzsment keretrendszerek Török Mátyás Függelék A Brandon Hall Online Magazin által jegyzett LMS-ek • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

• • • • • • • • • • • • • • • • Above Learning Center Active Learner A-TrainES Certification Impact Conductor Corporate Horizon DigitalThink Docent EDAPT / CATS EDGE INTERACTIVE Education Director™ ElementK Enterprise LMS Etrax Flextraining Software Generation21 Total Knowledge Management System Geolearning LMS GForce Central GOTRAIN.NET Headlight.com How to Master LMS icCampus ILMS Infotec Learning Manager Ingenium Intellinex Intralearn Intranet U Knowbase KP 2000 Learning Community LearningVista LIBRIX Learning Manager’s Edge • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • Maaya Corporation Merant Training Solutions Mindlever Oracle iLearning Ontrack for Training Pathlore PC Compliance Peer3 Administrator Pinnacle Learning Manager Plateau Enterprise Profis Quest System Custom Saba Sigal Strategic Interactive TBK Tracker Teamscape TEDS The Learning

Manager Thinktanx THINQ TrainingServer TopClass Total Knowledge Manager Traccess Training Wizard TrainingDepartment TrainingOffice TrainingPartner Vcampus Vuepoint Virtual Training Assistant WBT Manager WebCT WebMentor WebTrain YnotLearn V. / 62