Szociológia | Tanulmányok, esszék » Horváth Mártonné - Munkahelyem, mint szervezet

Alapadatok

Év, oldalszám:2006, 4 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:153

Feltöltve:2004. november 29.

Méret:60 KB

Intézmény:
[PTE] Pécsi Tudományegyetem

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

Horváth Mártonné PTE-ETK OLKDA/LOT I.évfolyam 2006/2007 Munkahelyem, mint szervezet A különböző szociológiai kutatások már a XIX. Század közepétől fogva foglalkoztak a szervezet, mint fogalom különböző irányból történő megközelítésével. Max Weber a szervezet felépítését és működésének alapjait állapította meg, és foglalta össze a bürokratikus szervezet típusában. Frederick W. Taylor a munkamegosztás elemeinek tulajdonított fontos szerepet, és az embert is a gép kiegészítőjének tekintette. Elton Mayo ezzel szemben a struktúrában dolgozó embert és az általa kialakított kapcsolatokat látta döntőnek. Max Weber kivételével, aki mint alakulatot, mint társadalmi jelenséget elemezte a szervezetet, a többi magyarázat csak egy-egy részt hangsúlyozott, a szervezetet, mint egészet figyelmen kívül hagyták. Mindezek miatt a szervezetet a maga egészében, különböző struktúráinak egységében csak úgy tudjuk

értelmezni, ha mint rendszert fogjuk fel. Ennek az elképzelésnek nagy úttörője Michael Crozier francia szociológus. Aki a szervezetet és környezetét együttesen vizsgálta. A szervezet egy meghatározott cél vagy célok érdekében létrehozott, annak elérését szolgáló elemek funkcionális összekapcsolódásából adódó formalizált struktúrák összessége, melynek határai a környezethez képest egyértelmű, „tagsága” meghatározott és működése e struktúrákra épülő jelentős mértékben ezeket megvalósító emberi tevékenységek összessége. Ha a s aját munkahelyemet nézem – a kórház -, adott cél érdekében, ami a gyógyítás. A laboratórium, ahol dolgozom csak egy részfeladatot, lát el ebből a célból, mivel a gyógyításhoz szükséges eredményeket szolgáltatja, adott kezelés monitorozását, hatásainak nyomon követését végzi. A cél elérését szolgáló elemeknek vehetem a laboratóriumban dolgozó

szakszemélyzetet és az általa működtetett automaták összességét. A LABORATÓRIUM 10 diplomás és 52 asszisztensi álláshellyel rendelkezik. A fő laboratóriumi orvosi munkaterületek: klinikai kémia, hematológia, hemosztazeológia, fertőzésszerológia, immunológia, endokrinológia, gyógyszerszint monitorozás, orvosi genetika és molekuláris genetika. Mindezek határai természetesen a környezethez képest világosan behatárolt, tagsága a szakszemélyzet részéről bizonyos képesítést feltételez és a kredit pontrendszer szabályai szerint időközönkénti továbbképzést, igényel. Mindezek dolgok összességét a szakszerű vezetőség fogja össze és koordinálja. A szervezetnek a létszámát tekintve a vezetői rész egy kisebb létszámú rész. A másodlagos csoport létszáma nagyobb az előzőhöz képest. Az adott részlegek létszáma a vezetői rész által megállapított létszám, bizonyos keretek között álladó. A munkahelyem, mint

szervezet egy meghatározott cél érdekében, külső akarat elhatározás következtében alakult. A LABORATÓRIUM-mal kapcsolatban álló betegek és megbízók (beutaló orvosok) mindenkori elvárása és követelménye, a kor színvonalán álló, a hazai és nemzetközi gyakorlatban alkalmazott laboratóriumi diagnosztikus eljárások alkalmazása, magas szintű szolgáltatás biztosítása a hatályos törvények és jogszabályok figyelembe vételével. Ezen fő alapelvre épülő elvárás a magas minőségi színvonalú, hatékony és a betegségek minél pontosabb felismerését, a gyógyulást és megelőzést legjobban elősegítő diagnosztikus módszerek, eljárások alkalmazásával végzett tevékenység, s mellette a korszerű nemzetközi igényeket is kielégítő környezeti teljesítés. Alapvető követelményünk a betegek és a megbízók szükségleteinek maradéktalan és gazdaságos kielégítése. A LABORATÓRIUM megbízói lehetnek az OEP,

egészségbiztosítók, háziorvosok, kórházak, magánszemélyek, klinikai kipróbálások esetén a gyógyszergyárak és a szolgáltatói szerződést kötők. A szolgáltatási tevékenységek végzésekor és a különböző beszállítókkal szemben a minőségi magatartás és az eredményesség az alapvető követelmény. Tudatosan és programszerűen törekszik a kitűzött feladatok megvalósítására. Ha a k órház egészét nézem, és ezt tekintem a rendszer elsődleges csoportjának, akkor a munkahelyem a központi laboratórium másodlagos csoportnak tekinthető. Ez által a kitűzött feladatokhoz szükséges struktúrákkal, alapszabállyal és működési szabályzattal rendelkezik. Ez a belső rendszer meghatározza a laboratórium tagjainak státuszát és e státuszokhoz fűződő elvárásokat. Mindez a munkaköri leírásokban pontosan le van írva, hogy adott dolgozóra milyen feladat hárul, mik a kötelességei, miért kell fellelőséget vállalnia, és

milyen jogok illetik meg. A laboratórium formalizált struktúráját hierarchikusan, azaz felülről lefelé irányuló lépcső szerint építik fel. A laboratóriumi tevékenység koordinációját egyrészt a hierarchikus irányításból adódóan a Főorvos látja el, másrészt a vele összefüggő információs rendszer biztosítja. Mint azt már írtam a vizsgálatokat a s zakszemélyzet végzi, azaz emberek végzik, ezért a formalizált struktúrára épülve nem formális csoportképződmények, azaz kis csoportok is létre jöhetnek és létre is jönnek. Ami adódik a laboratórium felépítéséből, ha megnézzük az organogrammot, a laboratórium tíz részlegre bomlik, ami a pontosabb, gyorsabb, hatékonyabb munkavégzéshez elengedhetetlen. A laboratórium, mint az adott rendszer szervezetének csak egy része, céljai, feladatai szélesebbek távolabbra mutatók, mint az a cél, amelynek elérésére létrehozták. Ezek a feladatok időről időre változnak

követve a változó korok elképzeléseit és annak igyekezetét, hogy egyre jobbá, hatékonyabbá tegyék a működést, a társadalom által támasztott elvárásokat. Ha a kórház egészét nézzük a működése szempontjából, nem működhet izoláltan, mivel a hasonló tevékenységet folytató szervezetekkel egy nagy szervezetrendszerbe kapcsolódik be. Ahol már különböző szinteken működhetnek, illetve bekapcsolódhatnak egy vagy több magasabb szintű szervezetrendszerbe. Mindennek azért van jelentősége, mert a szervezetrendszer a maga irányító tevékenységével eleve értékeli a környezet viszonyait. A kórházi körülményeket nézve a magasabb szervezetrendszer a minisztérium, ahol behatárolják adott kórház helyzetét, meghatározzák a t ámogatás mértékét, vagy ha az új bevezetés előtt álló változásokat nézzük, kiemelt vagy ne kiemelt voltát, ami már meghatározza a funkciót, aktív ágy számot, osztályokat és ez által a

támogatást is. Minderről nagy vita folyik, lévén minden kórház a megmaradásért küzd