Gazdasági Ismeretek | Számvitel » Számvitel szóbeli kérdések

Számvitel szóbeli kérdések 1. Ismertesse a számviteli törvény filozófiáját! E törvény olyan számviteli szabályokat rögzít, amelyek összhangban állnak az Európai Közösségnek e jogterületre vonatkozó irányelveivel, figyelemmel vannak a nemzetközi számviteli elvekre, és amelyek alapján megbízható és valós összképet biztosító tájékoztatás nyújtható e törvény hatálya alá tartozók jövedelemtermelő képességéről, vagyonáról, vagyonának alakulásáról, pénzügyi helyzetéről és jövőbeli terveiről. 2. Ismertesse a beszámolóval szembeni alapvető követelményeket! 4. § (2) A beszámolónak megbízható és valós összképet kell adnia a gazdálkodó vagyonáról, annak összetételéről (eszközeiről és forrásairól), pénzügyi helyzetéről és tevékenysége eredményéről. (3) A törvényben előírtakon túlmenő, további információkat kell a kiegészítő mellékletben megadni, amennyiben e törvény

előírásainak alkalmazása, a számviteli alapelvek érvényesítése nem elegendő a megbízható és valós összképnek a mérlegben, az eredménykimutatásban történő bemutatásához. (4) A törvény előírásaitól csak abban a kivételes esetben lehet eltérni, ha az adott körülmények mellett e törvény valamely rendelkezésének alkalmazása nem biztosítja a (2) bekezdés szerinti megbízható és valós összképet. 3. Sorolja fel a számviteli alapelveket! A vállalkozás folytatásának elve. A teljesség elve. A valódiság elve. A világosság elve. A következetesség elve. A folytonosság elve. Az összemérés elve. Az óvatosság elve. A költség-haszon összevetésének elve bruttó elszámolás elve. Az egyedi értékelés elve. Az időbeli elhatárolás elve. A tartalom elsődlegessége a formával szemben elve. A lényegesség elve. A költség-haszon összevetésének elve költség-haszon összevetésének elve. 4. Ismertesse a vállalkozás

folytatásának elvét! 15. § (1) A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy a gazdálkodó a belátható jövőben is fenn tudja tartani működését, folytatni tudja tevékenységét, nem várható a működés beszüntetése vagy bármilyen okból történő jelentős csökkenése (a vállalkozás folytatásának elve). 5. Ismertesse a teljesség elvét! 15. § (2) A gazdálkodónak könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyeknek az eszközökre és a f orrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a b eszámolóban ki kell mutatni, ideértve azokat a gazdasági eseményeket is, amelyek az adott üzleti évre vonatkoznak, amelyek egyrészt a mérleg fordulónapját követően, de még a mérleg elkészítését megelőzően váltak ismertté, másrészt azokat is, amelyek a mérleg fordulónapjával lezárt üzleti év gazdasági eseményeiből erednek, a mérleg fordulónapja előtt még nem

következtek be, de a mérleg elkészítését megelőzően ismertté váltak (a teljesség elve). 6. Ismertesse a valódiság elvét! 15. § (3) A könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Értékelésük meg kell, hogy feleljen az e törvényben előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak (a valódiság elve). 7. Ismertesse az óvatosság elvét! 15. § (8) Nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. A tárgyévi eredmény meghatározása során az értékvesztés elszámolásával, a cél tartalék képzésével kell figyelembe venni az előrelátható kockázatot és feltételezhető veszteséget akkor is, ha az az üzleti év mérlegének fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között vált ismertté. Az

értékcsökkenéseket, az értékvesztéseket és a céltartalékokat el kell számolni, függetlenül attól, hogy az üzleti év eredménye nyereség vagy veszteség (az óvatosság elve). 8. Ismertesse az összemérés elvét! 15. § (7) Az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek (az összemérés elve). 9. Ismertesse a tartalom elsődlegessége a formával szemben elvet! 16. § (3) A beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően - e törvény alapelveihez, vonatkozó előírásaihoz igazodóan - kell bemutatni, illetve annak megfelelően kell

elszámolni (a tartalom elsődlegessége a formával szemben elve). 10. Ismertesse az egyedi értékelés elvét! 16. § (1) Az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni (az egyedi értékelés elve). A beszámoló elkészítése során - a (3)-(5) bekezdésben és a 46. § (3) bekezdésében foglaltak alapján - az egyedi értékelés elve e törvény szerinti esetekben sajátosan érvényesülhet. 46. § (3) Az eszközöket és a k ötelezettségeket leltározással, egyeztetéssel ellenőrizni és - a törvényben szabályozott esetek kivételével - egyedenként értékelni kell. Egyedenkénti értékelésnek minősül a különböző időpontokban beszerzett, általában csoportosan nyilvántartott, azonos paraméterekkel rendelkező eszközöknél az átlagos beszerzési áron, továbbá a FIFO módszerrel történő értékelés is. 11. Bruttó elszámolás elve: 14.§ A bevételek

és a költségek (ráfordítások), illetve a követelések és a kötelezettségek egymással szemben az e törvényben szabályozott esetek kivételével - nem számolhatók el (a bruttó elszámolás elve). 12. Időbeli elhatárolás elve: 14.§ Az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik (az időbeli elhatárolás elve). 13. Lényegesség elve: 14.§ Lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása - az ésszerűség határain belül - befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit (a lényegesség elve). 14. Költség-haszon összevetés elve: 14.§ A beszámolóban (a mérlegben, az eredménykimutatásban, a kiegészítő mellékletben) nyilvánosságra hozott

információk hasznosíthatósága (hasznossága) álljon arányban az információk előállításának költségeivel (a költség-haszon összevetésének elve). 15. Világosság elve: 14.§ A könyvvezetést és a beszámolót áttekinthető, érthető, e törvénynek megfelelően rendezett formában kell elkészíteni (a világosság elve). 16. Folytonosság elve: 14.§ Az üzleti év nyitóadatainak meg kell egyezniük az előző üzleti év megfelelő záróadataival. Az egymást követő években az eszközök és a források értékelése, az eredmény számbavétele csak e t örvényben meghatározott szabályok szerint változhat (a folytonosság elve). 17. Következettesség elve: 14.§ A beszámoló tartalma és formája, valamint az azt alátámasztó könyvvezetés tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell (a következetesség elve). 18. Mit értünk az egyedi értékelés elvének sajátos érvényesülése alatt?: Az

eszközöket és a k ötelezettségeket a k önyvvezetés és a b eszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni (egyedi értékelés elve). Egyedenkénti értékelésnek minősül a különböző időpontokban beszerzett, általában csoportosan nyilvántartott, azonos paraméterekkel rendelkező eszközöknél az átlagos beszerzési áron, továbbá a FIFO módszerrel történt értékelés is. 19. Kikre nem terjed ki a törvény?: 2.§ A törvény hatálya nem terjed ki az egyéni vállalkozóra, akkor sem, ha egyéni cégként a cégbíróságon bejegyezték, a polgári jogi társaságra, az építőközösségre, továbbá a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseletére. 20. Ismertesse a beszámoló formája és a könyvvezetés módja közötti összefüggéseket: 8-10.§ A beszámoló formája az éves nettó árbevétel nagyságától, a mérleg főösszegétől, a foglalkoztatottak számától, mindezek

határértékétől függ. Beszámoló lehet: • éves beszámoló, • egyszerűsített éves beszámoló, • konszolidált éves beszámoló, • egyszerűsített beszámoló. A vállalkozónak a beszámolót a kettős könyvvitellel kell alátámasztania. Kivétel: a.) egyszerűsített beszámolót készíthet az iskolai szövetség, a jogi személyiséggel nem rendelkező munkaközösség, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely e törvény életbelépésekor is egyszerűsített beszámolót készít, és akkor, ha a vállalkozási tevékenységből származó éves nettó árbevétele (két egymást követő évben) nem haladja meg az 50 millió forintot, függetlenül az általa foglalkoztatottak számától és a mérlegfőösszegtől. b.) Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül

kettő bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértékeket: • a mérlegfőösszeg a 150 mFt-ot, • az éves nettó árbevétel a 300 mFt-ot, • a tárgyévben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt. A b.) előírásait az Rt-k, a konszolidálásba bevont vállalkozások, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe nem alkalmazhatja. Összevont éves beszámolót (konszolidált) és konszolidált üzleti jelentést is köteles készíteni az a vállalkozó, amelyik egy vagy több vállalkozóhoz fűződő viszonyában anyavállalatnak minősül. 21. Ismertesse a beszámolók fajtáit és azok részeit! A vállalkozások beszámolói: 1. éves beszámoló; 2. egyszerűsített éves beszámoló (96-98§); 3. összevont (konszolidált) éves beszámoló (115-119§); 4. egyszerűsített beszámoló (99-100 §) 1. Az éves beszámoló részei: - mérleg; - eredménykimutatás; - kiegészítő melléklet - (2001. jan1-jétől az üzleti jelentés

nem része a beszámolónak, de továbbra is el kell készíteni) 2. Egyszerűsített éves beszámoló részei: ~fő részei azonosak az éves beszámolóéval, de mérlege az eszközöket és a forrásokat, eredménykimutatása a bevételeket és ráfordításokat összevontabban, kevésbé részletezetten tartalmazza, s kevesebb információt kell közölni a kiegészítő mellékletben is. 3. Az összevont (konszolidált) éves beszámoló részei: - összevont (konszolidált) mérleg; - összevont (konszolidált) eredménykimutatás; - összevont (konszolidált) kiegészítő melléklet. - (nem része az üzleti jelentés) 4. Egyszerűsített beszámolót a vállalkozások tv-ben meghatározott köre készíthet, melynek részei: - az egyszerűsített mérleg és az eredménylevezetés. A beszámoló formáját meghatározza: Egyszerűsített éves beszámolót készíthet az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ahol a két egymást követő évben a mérleg

fordulónapján a 3 mutató közül 2 nem haladhatja meg a meghatározott értéket. - mérlegfőösszeg 150 millió Ft. - éves nettó árbevétel 300 millió Ft. - tárgyévben foglalkoztatottak száma 50 fő. 22. Mely vállalkozó készíthet egyszerűsített beszámolót? Egyszerűsített éves beszámolót készíthet az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ahol a két egymást követő évben a mérleg fordulónapján a 3 mutató közül 2 nem haladhatja meg a meghatározott értéket. - mérlegfőösszeg 150 millió Ft. - éves nettó árbevétel 300 millió Ft. - tárgyévben foglalkoztatottak száma 50 fő. 23. Ki készíthet egyszerűsített beszámolót? Egyszerűsített beszámolót készíthet egyszeres könyvvitellel alátámasztva: - az iskolai szövetkezet, - jogi személyiséggel rendelkező munkaközösség, - jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, ha a vállalkozásból származó nettó árbevétel két egymást követő évben nem haladja

meg az 50 millió Ft.-ot, függetlenül a mérleg főösszegétől és a foglalkoztatottak létszámától, ha 2001. jan1-jén is egyszeres könyvvitelt vezetett. 24. Ismertesse a könyvviteli rendszerek változtatásával kapcsolatban tanultakat! 25. Mi az az üzleti év? (11.§) Az üzleti év az az időtartam, amelyről a beszámolót kell készíteni. Az üzleti év időtartama megegyezik (kivételek következőben) a naptári évvel. Ennek hossza – korábban alapított vállaklozás esetében, folyamatos működést feltételezve- általában 12 hónapa mérleg fordulónapja dec.31 26. Mekkora lehet az üzleti év időtartama? Előző válasza.+ A következő gazdálkodók térhetnek el ettől: - külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, abban az esetben, ha a külföldi székhelyű vállalkozásnál is eltér, - külföldi anyavállalat konszolidálásba bevont magyarországi leányvállalata, ill. ezen leányvállalat további leányvállalata,

eltérés lehetséges csak, ha a mérleg fordulónapja a külföldi anyavállalatnál is eltér dec. 31-étől Fontos, hogy a hitelintézetek, pü-i vállalkozások, biztosítóintézetek akkor sem élhetnek a mérlegfordulónap megváltoztatásának lehetőségével, ha egyébként a fenti feltételeknek megfelelnek. 27. Ismertesse a számviteli politikával kapcsolatban tanultakat! (14.§) A számviteli politika legfontosabb tartalmi elemei – a teljesség igénye nélkül- a következők nélkül: - a könyvvezetés módjának meghatározása a mérleg és az eredménykimutatás választott formája a beszámoló készítésének rendje, a mérlegkészítés időpontja(i) az évközi- és év végi zárlatok célja, időpontjai és feladatai az eszközök és források besorolásának minősítési szempontjai, értékelési eljárásai az amortizációs politika a bekerülési érték (beszerzési ár, előállítás önköltség) tartalma a devizás (valutás) tételek

értékelése (alkalmazott árfolyam) tartalma az értékvesztések kezelésének általános szabályai az időbeli elhatárolások köre a jelentős összegű hiba és a valós képet lényegesen befolyásoló hiba nagyságának meghatározása az eszközök értékhelyesbítésnek köre, megállapításának módszerei a céltartalék-képzés köre és alkalmazott módszerei a kiegészítő melléklet szerkezete és tartalma az üzleti jelentés szerkezet és tartalma stb. 28. Mit kell tartalmaznia a számlarendnek? (161.§) A sztv. Meghatározza a számlarend tartalmának kötelező elemeit, amelyet a gazdálkodó természetesen tovább bővíthet. Kötelező tartalmi elemek: - a számlatükör, azaz minden alkalmazásra kijelölt főkönyvi számla száma és megnevezése az 1-9. és a 0. számlaosztályban, - az alkalmazott könyvviteli számlák tartalmának meghatározása, ha az a megnevezésükből egyértelműen nem következik, - az alkalmazott könyvviteli számlákon :

-az érték növekedésének és csökkenésének jogcímei -előforduló gazdasági események, azok más könyvviteli számlákkal való kapcsolata (ellenszámlák) a főkönyvi számlák és a kapcsolódó analitikus nyilvántartások kapcsolata, adataik egyeztethetősége a számviteli bizonylat rendje. Az előzőeken túlmenően fontos tartalmi elem a beszámoló készítéséhez kapcsolódó zárlati időpontok, s a továbbá elvégzendő feladatok meghatározása is. Az egyes számlaosztályok főkönyvi számláinak kijelölésekor az egységes számlakeret tartalmának meghatározásánál ismertetett sajátosságokra indokolt kiemelt figyelmet fordítani. 29. Mit tartalmaz az 1-4 számlaosztály? (160.§) Az egységes számlakeret célja, hogy a gazdálkodó eszközeinek és forrásainak, a gazdasági műveletek eredményeire gyakorolt hatásának egységes rendszerbe foglalása. Az 1-4 számlaosztály tartalmazza a m érlegszámlákat, ezen belül az 1-3. számlaosztály az

eszközszámlákat, a 4. számlaosztály pedig a forrásszámlákat 1. számlaosztály: Befektetett eszközök (-immateriális javak, - tárgyi eszközök, - befektetett pü-i eszközök) 2. számlaosztály: Készletek (- anyagok) 3. számlaosztály: Követelések, pénzügyi eszközök és aktív időbeli elhatárolások (-követelések áruszállításból és szolgáltatásból.) 4. számlaosztály: Források (- Saját tőke,- Céltartalékok) 30. Mit tartalmaz az 5-9 számlaosztály? 1. számlaosztály: Költségnemek (- Anyagköltség, - Igénybevett szolgáltatások költségei) 2. számlaosztály: Költséghelyek, általános költségek (-Javító-karbantartó üzemek költségei) 3. számlaosztály: Tevékenységek költségei (- Tevékenységek költségei, - Termelés költségei) 4. számlaosztály: Értékesítés elszámolt önköltsége és ráfordítása (-Anyagjellegű ráfordítások) 5. számlaosztály: Értékesítés árbevétele és bevételek ( Belföldi

értékesítés árbevétele) 31. Mit értünk bizonylati elv és bizonylati fegyelem alatt? (165 §) Minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). A gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelből rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet - hiba esetén – előírásszerűen javítottak. A bizonylatok feldolgozási rendjének kialakításakor figyelembe

kell venni a következőket is: -a pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, illetve bankszámla forgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor, az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket legkésőbb a tárgyhót követő hó 15-ig a könyvekben rögzíteni kell. -az egyéb gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait a gazdasági műveletek, események megtörténte után, legalább negyedévenként, a számviteli politikában meghatározott időpontig (kivéve, ha más jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz), legkésőbb a tárgynegyedévet követő hó végéig kell a könyvekben rögzíteni. A főkönyvi könyvelés, az analitikus nyilvántartások és a bizonylatok adatai közötti egyeztetés és ellenőrzés lehetőségét, függetlenül az adathordozók fajtájától, a feldolgozás technikájától, logikailag zárt

rendszerrel biztosítani kell. 32. Mi lehet számviteli bizonylat? (166 §) Számviteli bizonylat minden olyan a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, számlát helyettesítő okmány, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) - függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától -, amelyet a gazdasági esemény számviteli nyilvántartása céljára készítettek, és amely rendelkezik az e törvényben meghatározott általános alaki és tartalmi kellékekkel. 33. Mit jelent a bizonylatok esetében a szigorú számadási kötelezettség? (168 §) A készpénz kezeléséhez, más jogszabály előírása alapján meghatározott gazdasági eseményekhez kapcsolódó bizonylatokat (ideértve a

számlát, az egyszerűsített számlát és a nyugtát is), továbbá minden olyan nyomtatványt, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni, vagy amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat, szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni. A szigorú számadási kötelezettség a bizonylatot, a nyomtatványt kibocsátót terheli. A szigorú számadás alá vont bizonylatokról, nyomtatványokról a kezelésükkel megbízott vagy a kibocsátásukra jogosult személynek olyan nyilvántartást kell vezetni, amely biztosítja azok elszámoltatását. 34. Meddig kell megőrizni a bizonylatokat? (1) A gazdálkodó az üzleti évről készített beszámolót valamint az azt alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, továbbá a naplófőkönyvet, valamint más, e törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást, az egyszerűsített

beszámolót alátámasztó leltárt és a részletező nyilvántartást olvasható formában, valamint az adatok feldolgozásánál alkalmazott, működőképes állapotban tárolt számítógépes programot legalább 10 évig köteles megőrizni. (2) A könyvviteli beszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ide értve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat is), legalább 8 évig kell olvasható formában, a k önyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőrizni. A folyószámláknál az elévülési idő a folyószámla megszűnésének időpontjával kezdődik. (3) A szigorú számadású bizonylatok rontott példányaira is vonatkozik a (2) bekezdés szerinti megőrzési kötelezettség. (4) A megőrzési időn belüli szervezeti változás (ideértve a jogutód nélküli megszűnést is) nem hatálytalanítja e kötelezettségét, így az (1), illetve a (2) bekezdés

szerinti bizonylatok megőrzéséről a szervezeti változás végrehajtásakor intézkedni kell. 35. Mik azok az immateriális javak? Az immateriális javak között vagyoni értékű jogként azokat a megszerzett jogokat kell kimutatni, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz, nem tartoznak a szellemi termékek közé. Ilyenek különösen: a bérleti jog, a használati jog, a koncessziós jog, a játék jog, továbbá a márkanév, a licencek, valamint az ingatlanhoz nem kapcsolódó egyéb jogok. 36. Mit mutathatunk ki az alapítás - átszervezés aktivált értéke között? Alapítás - átszervezés aktivált értékeként a vállalkozási tevékenység indításával, megkezdésével, jelentős bővítésével, átalakításával, átszervezésével kapcsolatos -beruházásnak, felújításnak nem minősülő - a külső vállalkozók által számlázott, valamint a saját tevékenység során felmerült olyan közvetlen önköltségbe tartozó költségeket lehet kimutatni,

amelyek az alapítás – átszervezését követően a tevékenység során a bevételekben várhatóan megtérülnek. Ide tartoznak a minőségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos tevékenység költségei is. 37. Ismertesse a kísérleti fejlesztéssel kapcsolatban tanultakat! Kísérleti fejlesztés aktivált értékeként a jövőben hasznosítható, a kísérleti fejlesztés eredményének jövőbeni hasznosításakor az árbevételben megtérülő, a kísérleti fejlesztés eredménye érdekében felmerült olyan számlázott összeget és a saját tevékenység során felmerült közvetlen önköltségbe tartozó költségeket lehet figyelembe venni, amelyek aktiválható termékben - szellemi termék, tárgyi eszköz, készlet - nem vehetők számításba, mivel a létrehozott termék piaci – várható piaci – árát meghaladják. A kísérleti fejlesztés állományba vett aktivált értéke nem haladhatja meg azt az ö sszeget, ami várhatóan

megtérül a kapcsolódó jövőbeni gazdasági haszonból a további fejlesztési költségek, a várható termelési költségek, illetve a termék értékesítése során közvetlenül felmerülő értékesítési költségek levonása után. A kísérleti fejlesztés aktivált értékeként lehet kimutatni a megkezdett, de az üzleti év mérlegforduló napjáig be nem fejezett kísérleti fejlesztés – a jövőben várhatóan megtérülő – közvetlen költségeit is. Ez esetben a kísérleti fejlesztés aktivált értéke nem csak a kísérleti fejlesztés többletköltségeit foglalja magában, hanem azon termékek közvetlen költségeit is, amelyeket csak később, a kísérleti fejlesztés befejezésekor lehet a készletek, tárgyi eszközök, a szellemi termékek között állományba venni a kísérleti fejlesztés aktivált értékének csökkentésével. Az alap- és alkalmazott kutatás költségei, valamint a kísérleti fejlesztés közvetett és általános

költségei nem aktiválhatók. 38. Mik azok a vagyoni értékű jogok? Az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok különösen: a földhasználat, a haszonélvezet és használat, a bérleti jog, szolgalmi jog, az ingatlanok rendeltetésszerű használatának előfeltételét jelentő – jogszabályban nevesített – hozzájárulások (víz és csatorna használati hozzájárulás, villamos fejlesztési hozzájárulás, gázelosztó vezetékre vonatkozó hálózatfejlesztési hozzájárulás) megfizetése alapján szerzett használati jog, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó egyéb jogok. 39. Sorolja fel, mik tartoznak a szellemi termékek közé! Szellemi termékek közé sorolandók: a találmány, az iparjogvédelemben részesülő javak közül a szabadalom és az ipari minta, a szerzői jogvédelemben részesülő szoftver termékek, az egyéb szellemi alkotások, a jogvédelemben nem részesülő, de titkossága révén monopolizált javak közül a know-how és

gyártási eljárás, a védjegy, függetlenül attól, hogy azt vásárolták, vagy a vállalkozó állította elő, illetve használatba vették-e azokat vagy sem. 40. Mikor keletkezik üzleti vagy cégérték? Üzleti vagy cégértékként kell kimutatni cégvásárlás esetén a jövőbeni gazdasági haszon reményében teljesített többletkifizetés összegét, átalakulás esetén az ilyen címen megállapított értéket. Cégvásárlás esetén (amikor a m egvásárolt társaság, annak telephelye, üzlethálózata eszközeit és kötelezettségeit a vevő tételesen állományba veszi): a fizetett ellenérték és az egyes eszközök piaci értékének az átvállalt kötelezettségek értékével csökkentett értéke közötti különbözet, ha a f izetett ellenérték a magasabb. Cégvásárlás esetén (amikor az adott társaság részvényeit úgy szerzi meg a vevő, hogy ezzel a vásárlással az adott társaságban közvetlen irányítást biztosító befolyást

szerez, és az adott társaság részvényeit a tőzsdén jegyzik, illetve forgalmazzák): az adott társaság megszerzett részvényeiért fizetett ellenérték lényegesen több mint a megvásárolt részvények piaci értéke, a kettő közötti pozitív különbözet. 41. Hogyan kell kimutatni az immateriális javakra adott előlegeket a mérlegben? SZVT 25. § (9) Az immateriális javakra adott előlegként kell kimutatni az ilyen címen a szállítóknak átutalt - a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összeget. 42. Mit tartalmaz az immateriális javak bekerülési értéke? SZVT 51. § • Vételár (számlázott érték) (+) • Felárak (+) • Engedmények (-) • Beszerzéshez közvetlenül kapcsolódó - alapozás, szerelés, üzembe helyezés díja (+) - közvetítői, bizományi díj (+) - vámteher (+) • Beszerzéshez szorosan kapcsolódó - illeték (+) - le nem vonható ÁFA (+) - hat. igazgatási, szolgáltatási

díj (+) - vásárolt vételi opció díja (+) • Beszerzéssel kapcsolatos hitel, kölcsön - bankgarancia díj, kezelési díj (+) - jutalékok (folyósítás stb.) (+) - közjegyzői hitelesítés díja (+) - aktiválásig esedékes kamat (+) - devizahitel árfolyamvesztesége (+) csak vagyoni értékű jogok esetében • Bérmunkadíj (+) Az egyes immateriális javaknak sajátos költségvonzatai vannak, így például a különböző illetékek, szakértői díjak, ügyvédi és hitelesítési költségek vagy jogszabályon alapuló szolgáltatási díjak stb. A saját előállítású szoftvertermékek és a kutatás, fejlesztés közvetlen önköltségét tényleges adatok alapján kell meghatározni. Az alapítás és átszervezés érdekében felmerült minden közvetlen költség aktiválható, ha a gazdálkodó él ezzel a lehetőséggel. Az előzetesen felszámított, de teljes összegében le nem vonható általános forgalmi adó az immateriális javak értékét

növelő tétel. Az immateriális javak között kötelező kimutatni a vagyoni értékű jogok, az üzleti vagy cégérték és a szellemi termékek beszerzési árát, illetőleg közvetlen önköltségét. A térítés nélkül vagy hagyatékként, ajándékként kapott vagyoni értékű jogokat vagy szellemi termékeket az átadó által közölt értéken, de maximum a piaci értéken kell állományba venni. Az immateriális javak beszerzéséhez (előállításához) nem kapcsolódik beruházási számla. Ezért az analitikus nyilvántartás keretében kell biztosítani a bekerülési érték tételeinek kimutatását. 43. Mit értünk terv szerinti értékcsökkenésen és milyen korlátot ír elő a számviteli törvény az immateriális javakkal kapcsolatban? SZVT 52. § Az immateriális javak esetében – a számviteli törvényben foglaltaktól eltekintve – azok rendeltetésszerű használatbavételének napjától kezdve terv szerinti értékcsökkenést kell

elszámolni. A törvény szerint a terv szerinti értékcsökkenéssel kell kifejezni a gazdálkodónál a használatban lévő immateriális javak használat miatti fizikai kopásának és technikai avulásának mértékét (amortizáció). A terv s zerinti értékcsökkenést ezen eszközök esetében akkor is el kell számolni az eredményt csökkentő tételként (költségként), ha a g azdálkodó eredménye ezáltal veszteséggé válik. Az immateriális javak esetében a bekerülési (beszerzési vagy előállítási) értéknek (bruttó értéknek) csak olyan hányada számolható el terv szerinti értékcsökkenésként, amely hányad az eszköz használatból történő kivonásakor más módon nem térül meg. Egyes immateriális javak (és tárgyi eszközök) esetében a számviteli törvény szerint nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés (földterület, telek, erdő, képzőművészeti alkotás, régészeti lelet, kép- és hangarchívum). Ezen eszközök

közös jellemzője, hogy • bekerülési értéküket nem a ténylegesen felmerült ráfordítások határozzák meg, • értékükből a használat során nem veszítenek, hanem általában értékük évről évre nő. A számviteli törvény szerint a terv szerinti értékcsökkenést az eszköz rendeltetésszerű használatba vételének (aktiválásának, üzembe helyezésének) napjától kezdve kell elszámolni az eszköz tervezett hasznos élettartamának időszaka alatt. Hasznos élettartam: az az időszak, amely alatt az amortizálható eszközt a gazdálkodó időarányosan vagy teljesítményarányosan az eredmény terhére elszámolja. A terv szerint elszámolható értékcsökkenés összege nem más, mint az eszköz bekerülési (beszerzési vagy előállítási) értékének a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értékével, a maradványértékkel csökkentett összege. Bruttó érték - halmozott értékcsökkenés = nettó érték • üzleti

vagy cégérték terv szerinti értékcsökkenésének elszámolása 5 é v, vagy ennél hosszabb időszak alatt történhet, • a szellemi termékekre és a vagyoni értékű jogokra a számviteli törvény nem határoz meg leírási időt, ezt a gazdálkodó döntésére bízza Az 50 000 forint egyedi beszerzési érték alatti szellemi termékek és vagyoni értékű jogok esetében a terv szerinti értékcsökkenés az eszköz használatba vételét követően egy összegben is elszámolható. • a befejezett kutatási, fejlesztési tevékenység aktivált értékét 5 év vagy ennél rövidebb idő alatt kell terv szerinti értékcsökkenésként leírni, azaz költségként elszámolni. • Az alapítás, átszervezés értékcsökkenésénél a számviteli törvény maximum 5 évet vagy ennél rövidebb időt állapít meg az elszámolásra A számviteli törvény nem állapít meg külön leírási módszereket az immateriális javak értékcsökkenésének elszámolására.

Választható módszerek: • lineáris leírási módszer • degresszív leírási módszer (mértani, számtani) • teljesítményarányos leírás • progresszív (késleltetett, lassított) leírási módszer 44. Hol számolható el az immateriális javak körében terven felüli értékcsökkenés? SZVT 53. § Az immateriális javak esetében terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni a számviteli törvény szerint, ha • az immateriális jószág könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke; • a szellemi termékek értéke tartósan lecsökken, mert a s zellemi termék a v állalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan; • a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető; • a

befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák vagy megszüntetik, illetve eredménytelen lesz. Az immateriális javak esetében a terven felüli értékcsökkenést olyan mértékig kell végrehajtani, hogy az immateriális jószág használhatóságának megfelelő, a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéken szerepeljen a mérlegben. Amennyiben az immateriális jószág rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan, megsemmisült vagy hiányzik, azt az immateriális javak közül – a terven felüli értékcsökkenés elszámolása után – ki kell vezetni. A terven felüli értékcsökkenés összegét minden esetben az egyéb ráfordítások között kell elszámolni, függetlenül annak jogcímétől, összegétől, illetve attól, hogy az immateriális jószág állományban marad-e vagy sem. 45. Mikor kerülhet sor az immateriális javak terven felüli értékcsökkenésének a

visszaírására? Az immateriális javak esetében a korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenések összegét visszaírással csökkenteni kell, ha az immateriális jószág mérlegkészítés időpontjában ismert és várható piaci értéke tartósan és jelentősen meghaladja a könyv szerinti értéket. Mind a piaci, mind a könyv szerinti érték meghatározása során figyelembe kell venni a t erv szerinti értékcsökkenés összegét, oly módon, hogy a terv szerinti értékcsökkenés visszaírással soha nem módosítható. 46. Ismertesse az immateriális javak értékhelyesbítésével kapcsolatos ismereteit! SZVT 25. § (10) Értékhelyesbítés számolható el – a gazdálkodó döntésének függvényében – az immateriális javak közül a vagyoni értékű jogok és a szellemi termékek után. Az értékhelyesbítés mind a mérlegben, mind a főkönyvi könyvelésben elkülönített főkönyvi számlán kerül kimutatásra, mely a következő: 117.

Immateriális javak értékhelyesbítése Az értékhelyesbítések és az értékelési tartalék számlák mindig csak egymással szemben használhatók. Értékhelyesbítés nyilvántartásba vételének elszámolása, valamint a k orábbi években felvett értékhelyesbítések összegének tárgyévi növelése T 117. Immateriális javak értékhelyesbítése K 417. Értékelési tartalék A korábbi években felvett értékhelyesbítések összegének tárgyévi csökkentésének elszámolása T 417. Értékelési tartalék K 117. Immateriális javak értékhelyesbítése 47. Ismertesse az immateriális javak analitikus nyilvántartásával kapcsolatban tanultakat! Az immateriális javak egyedi analitikus nyilvántartást igényelnek. Az azonosítási adatok, a nyilvántartási, az állomány- és értékadatok biztosítása itt is követelmény. Azonosítási adatok, amelyek az immateriális jószág megnevezését, a kapcsolódó főkönyvi számla számát és

elnevezését, a szerződés szerinti „szállító” megnevezését, a beszerzés (saját előállítás), aktiválás időpontját tartalmazza. Nyilvántartási adatok, amelyek a használó költséghelyet és annak változásait, az értékcsökkenés elszámolásának módszerét, a leírás kulcsát (összegét, egységét), annak változásait és időpontjait, a terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának várható utolsó időpontját és az adótörvényben meghatározott amortizációs normát tartalmazzák. Állomány és értékadatok, amelyek a bruttó értéket és annak változásait, a v isszaírt terven felüli értékcsökkenések összegeit és annak változásait tartalmazzák, valamint a nettó értéket. Értékhelyesbítés esetén az analitikus nyilvántartásba beépíthető a piaci érték és ennek alapján a piaci érték és a nettó érték különbözete és annak változásai is. Ez természetesen csak a piaci értékelésbe bevonható vagyoni

értékű jogokat és szellemi termékeket érintheti. Az analitikus nyilvántartás adatait a főkönyvi számlák csoportjaihoz kell rendezni, ugyanakkor a terv szerinti értékcsökkenési leírás költséghelyenkénti (üzemi, igazgatási stb.) elszámolásához a cs oportos nyilvántartás is szükséges lehet. Az ezzel kapcsolatban is követelmény az azonosítási, a nyilvántartási, az állomány- és értékadatok kimutatása. Az analitikus nyilvántartásban az előzőeken kívül rögzíteni kell a leltározás időpontjait, az állományból történő kivezetés időpontját, bizonylatát és értékét. Jellemzően az immateriális javakat egyeztetéssel lehet leltározni, általában a mérleg fordulónapjára vonatkozóan. 48. Mutassa be az immateriális javakkal kapcsolatban tanult főbb főkönyvi elszámolásokat! Terv szerinti értékcsökkenés elszámolása T 571. Terv szerinti értékcsökkenési leírás K 119. Immateriális javak értékcsökkenése Terven

felüli értékcsökkenés elszámolása T 866. Terven felüli értékcsökkenési leírás K 119. Immateriális javak értékcsökkenése Visszaírt terven felüli értékcsökkenés elszámolása T 119. Immateriális javak értékcsökkenése K 966. Visszaírt terven felüli értékcsökkenés Immateriális javak értékhelyesbítésének elszámolása T 117. Immateriális javak értékhelyesbítése K 417. Értékelési tartalék Immateriális javak értékhelyesbítésének visszaírása T 417. Értékelési tartalék K 117. Immateriális javak értékhelyesbítése +immateriális javak állományának növelő és csökkenő tételeinek könyvelése (UNIO-s könyv (zöld) 169. o-tól) 49. Hol találhatók az immateriális javak a mérlegben? Eszközök (aktívák) A. Befektetett eszközök I. Immateriális javak 1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke 2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 3. Vagyoni értékű jogok 4. Szellemi termékek 5. Üzleti vagy

cégérték 6. Immateriális javakra adott előlegek 7. Immateriális javak értékhelyesbítése 50. Hol jelennek meg az immateriális javakkal kapcsolatos gazdasági események az eredménykimutatásban? Eladáskor bevétel III. Egyéb bevétel k. sz érték VII Egyéb ráfordítás ÉCS VI. Értékcsökkenési leírás Apportként vagy térítés nélkül átadott XI. Rendkívüli ráfordítás 51. Milyen információkat tartalmaz a kiegészítő melléklet az immateriális javakkal kapcsolatban? A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az immateriális javak, a tárgyi eszközök nyitó bruttó értékét, annak növekedését, csökkenését, záró bruttó értékét, külön az átsorolásokat, továbbá a halmozott értékcsökkenés nyitó értékét, tárgyévi növekedését, csökkenését, záró értékét, külön az átsorolásokat, a tárgyévi értékcsökkenési leírás összegét legalább a mérlegtételek szerinti bontásban. 92 § (1) 52. Milyen

információkat tartalmaz az üzleti jelentés az immateriális javakkal kapcsolatban? Ki kell térni az immateriális javakat (is) érintő, a fordulónap után bekövetkezett jelentős eseményekre 95. § (2) a) 53. Mik azok a tárgyi eszközök? A tárgyi eszközök között a mérlegben azokat a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket (földterület, telek, telkesítés, erdő, ültetvény, épület, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés, ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok), tenyészállatokat kell kimutatni, amelyek tartósan - közvetlenül vagy közvetett módon szolgálják a vállalkozó tevékenységét, továbbá az ezen eszközök beszerzésére (a beruházásokra) adott előlegeket és a beruházásokat, valamint a tárgyi eszközök értékhelyesbítését. 26 § (1) 54. Mit mutathatunk ki az ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok

között? Az ingatlanok között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba vett földterületet és minden olyan anyagi eszközt, amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek. Az ingatlanok közé sorolandó: a földterület, a telek, a telkesítés, az épület, az épületrész, az egyéb építmény, az üzemkörön kívüli ingatlan, illetve ezek tulajdoni hányada, továbbá az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, függetlenül attól, hogy azokat vásárolták vagy a vállalkozó állította elő, illetve azok saját tulajdonú vagy bérelt ingatlanon valósultak meg. 26 § (2) Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok különösen: a földhasználat, a haszonélvezet és használat, a bérleti jog, a szolgalmi jog, az ingatlanok rendeltetésszerű használatának előfeltételét jelentő - jogszabályban nevesített - hozzájárulások (víz- és csatornahasználati hozzájárulás, villamosfejlesztési hozzájárulás,

gázelosztó vezetékre vonatkozó hálózatfejlesztési hozzájárulás) megfizetése alapján szerzett használati jog, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó egyéb jogok. 26 § (3) 55. Mit mutathatunk ki a műszaki berendezések, gépek, járművek között? A műszaki berendezések, gépek, járművek között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a vállalkozó tevékenységét közvetlenül szolgáló erőgépeket, erőművi berendezéseket, egyéb gépeket, berendezéseket, műszereket és szerszámokat, szállítóeszközöket, hírközlő berendezéseket, számítástechnikai eszközöket, a tevékenységi profilt meghatározó vasúti, közúti, vízi- és légiközlekedési eszközöket, valamint az itt felsorolt, bérbe vett eszközökön végzett és aktivált beruházást, felújítást. 26 § (4) 56. Mit mutathatunk az egyéb berendezések, felszerelések, járművek között? Az egyéb berendezések, felszerelések, járművek

közé tartoznak azok a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé nem tartozó gépek, berendezések, felszerelések, járművek, amelyek a vállalkozó tevékenységét közvetetten szolgálják. Ilyenek különösen: az egyéb üzemi (üzleti) gépek, berendezések, felszerelések, járművek, az irodai, igazgatási berendezések, felszerelések, az üzemkörön kívüli berendezések, felszerelések, járművek, valamint az itt felsorolt, bérbe vett eszközökön végzett és aktivált beruházás, felújítás. 26 § (5) 57. Mik tartoznak a tenyészállatok közé? Tenyészállatok között kell kimutatni azokat az állatokat, amelyek a tenyésztés, a tartás során leválasztható terméket (szaporulatot, más leválasztható állati terméket) termelnek, és a tartási költségek ezen termékek értékesítése, vagy az egyéb (igateljesítmény, őrzési feladat, lovagoltatás) hasznosítás biztosítja a

tartási költségek megtérülését, függetlenül attól, hogy azok meddig szolgálják a vállalkozási tevékenységet. 26 § (6) 58. Mit mutathatunk ki a beruházások között? A beruházások, felújítások között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett, a (2)-(6) bekezdésben nevesített eszközök bekerülési értékét, továbbá a már használatba vett tárgyi eszközökön végzett bővítéssel, rendeltetésváltozással, átalakítással, élettartam-növeléssel, felújítással összefüggő munkák - még nem aktivált - bekerülési értékét. 26 § (7) 59. Hogyan kell kimutatni a beruházásokra adott előlegeket a mérlegben? Beruházásokra adott előlegként kell kimutatni a beruházási szállítónak, importbeszerzésnél az importálást végző vállalkozónak, az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog eladójának ilyen címen átutalt - a levonható előzetesen felszámított általános

forgalmi adót nem tartalmazó - összeget. 26 § (8) 60. Mit tartalmaz a tárgyi eszközök bekerülési értéke? A tárgyi eszközök értékhelyesbítéseként csak a (2)-(6) bekezdésben nevesített eszközök - könyv szerinti értéket meghaladó - piaci értéke és könyv szerinti értéke (a bekerülési értéknek a terv szerinti értékcsökkenés elszámolt összegével csökkentett értéke) közötti különbözet mutatható ki. 26 § (9) 61. Mi nem része a bekerülési értéknek? A bekerülési (beszerzési) értéknek nem része a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó, továbbá az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint ellenérték arányában megosztott előzetesen felszámított általános forgalmi adó le nem vonható hányada. A beruházáshoz kapcsolódó, véglegesen kapott támogatás összege nem csökkenti az eszköz bekerülési (beszerzési) értékét. 47 § (3) Nem része a bekerülési értéknek az utólag

kapott engedmény. A hitelviszonyt megtestesítő, kamatozó értékpapír bekerülési (beszerzési) értéke nem tartalmazhatja a [vételár részét képező, továbbá a kibocsátási okiratban, a csereszerződésben, a vagyonfelosztási javaslatban meghatározott piaci, forgalmi, beszámítási érték részét képező] (felhalmozott) kamat összegét. 50 § (3) 62. Mit értünk terv szerinti értékcsökkenésen? Terv szerinti értékcsökkenést a már rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett immateriális javak, tárgyi eszközök után kell elszámolni addig, amíg azokat rendeltetésüknek megfelelően használják. 52. § (7) Egy tárgyi eszköz üzembehelyezésekor meg kell határozni a t árgyi eszköz hasznos élettartamát, maradványértékét és az értékcsökkenés elszámolásának módszerét. Az ezekből az adatokból a futamidő minden egyes üzleti évére jutó értékcsökkenés összegét hívjuk terv szerinti értékcsökkenési

leírásnak. 63. Hol nem számolható el a tárgyi eszközök között terv szerinti értékcsökkenést? Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés a földterület, a telek (a bányaművelésre, veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek kivételével), az erdő bekerülési (beszerzési) értéke után, és az üzembe nem helyezett beruházásnál. 52 § (5) Nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni a képzőművészeti alkotásnál, a régészeti leletnél, valamint az olyan kép- és hangarchívumnál, illetve egyéb gyűjteménynél, egyéb eszköznél, amely értékéből a használat során sem veszít, illetve amelynek értéke - különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan - évről évre nő. 52 § (6) Nem számolható el sem terv szerinti, sem terven felüli értékcsökkenés a már teljesen leírt, ill. a tervezett maradványértéket elért eszközöknél. 64. Mikor kerülhet sor a tárgyi eszközök

terven felüli értékcsökkenésének a visszaírására? A korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenés összegét meg kell szűntetni, vissza kell írni, ha ez eszköz piaci értéke úgy változik, hogy az meghaladja annak könyv szerinti értékét. Ezt a megbízható, valós összkép indokolja. Feltétele ennek az, hogy a korábbi terven felüli értékcsökkenés elszámolásának az okai már nem, vagy csak részben állnak fenn. A visszaértékelés korlátja a korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenés összege. Ez az elszámolás csak éves beszámolót készítőknél kötelező A visszaírás összegét az egyéb bevételek között kell elszámolni. 65. Ismertesse a tárgyi eszközök értékhelyesbítésével kapcsolatos ismereteit! Abban az esetben ha az eszköz piaci értéke jelentősen több a visszaírás utáni könyv szerinti értéknél, akkor ez az eszköz piaci értéken is felvehető. Ekkor tárgyi eszközöknél a könyv szerinti

érték és a piaci érték különbözetét az eszközök között értékhelyesbítésként kell kimutatni. A tárgyi eszközök értékhelyesbítéseként csak az ingatlanok, az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, a műszaki berendezések, gépek, járművek, az egyéb berendezések, felszerelések, járművek, tenyészállatok - könyv szerinti értéket meghaladó - piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet mutatható ki. 26 § (9) 66. Ismertesse a tárgyi eszközök analitikus nyilvántartásával kapcsolatban tanultakat! Az analitikus könyvelés részletes mennyiségi és értéknyilvántartást jelent. Az aktivált tárgyi eszközök egyedi, vagy csoportos analitikus nyilvántartása a követezőket tartalmazza: - Azonosítási adatok Megnevezés, Tartozékok, Azonosításhoz szükséges leltári szám, Főkönyvi számla száma és elnevezése, Szállító (gyártó) megnevezése, Gyártás éve, Beszerzés, üzembe helyezés,

pótlólagos beruházások, felújítások kivitelezőit és pontos időpontját. - Nyilvántartási adatok Használó költséghely, ÉCS elszámolásának módszere, Leírás kulcsát, Terv szerinti ÉCS elszámolásának várható utolsó időpontja, A TAÓ szerinti amortizációs norma, A személyi használatra kiadott tárgyi eszközöknél a munkavállaló neve és a munkahely megnevezése. - Állomány- és érték adatok Bruttó (bekerülési) érték, Tervezett maradványérték, Terv szerinti ÉCS adott időszakra elszámolt és halmozott összege, Terven felüli ÉCS elszámolt összege, Nettó érték. Állomány változását (növekedés, csökkenés) minden esetben a g azdasági eseményt tartalmazó bizonylatok alapján kell az analitikus nyilvántartásba vezetni. A tárgyi eszközök meglétét a számviteli politikában meghatározott időszakonként leltározással vagy a nyilvántartással való egyeztetéssel ellenőrizni és egyedenként értékelni kell.

67. Mutassa be a tárgyi eszközökkel kapcsolatban tanult főbb főkönyvi elszámolásokat! 1. Tárgyi eszközök értékcsökkenésének elszámolása: T 571. terv szerinti értékcsökkenési leírás K 129-159. Értékcsökkenés számlák 2. Tárgyi eszköz terven felüli értékcsökkenésének elszámolása: T 866. Terven felüli értékcsökkenési leírás K 129-159. Értékcsökkenés számlák 3. Visszaírt terven felüli értékcsökkenés elszámolása: T 129-159 Értékcsökkenés számlák K 966 Visszaírta terven felüli értékcsökkenés 4. Tárgyi eszköz aktiválása: T 12-14 Tárgyi eszközök K 161 Befejezetlen beruházások 5. Tárgyi eszköz apport átvétele: T 12-16 Tárgyi eszközök K 359. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke Majd: T 359. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke K 411. Jegyzett tőke 6. Anyag- és árukészlet tárgyi eszközzé átsorolása: a.) A még használatba nem vett készlet átsorolása T 161 K 21-22, 26-28 Anyag és

árukészletek T 13-14 K 161. b.) A már használatban lévő tárgyi eszközök értékének elszámolása T 13-14 K 511. Anyagköltségek Átsorolástól számított ÉCS pótlólagos elszámolása: T 571 K 139-149 7. Tárgyi eszköz térítés nélküli átvétele: a.) T 161 K 98. Rendkívüli bevételek b.) aktiválás T 12-14 K 161 c.) Rendkívüli bevétel időbeli elhatárolása T 98 K 483 halasztott bevételek d.) elhatárolás feloldása az elszámolt ÉCS arányos részének megfelelő összegben: T 483 K 98. 8. Tárgyi eszköz leltár többlet elszámolása: a.) Állományba vétel T 12-14 K 98 b.) Rendkívüli bevétel időbeli elhatárolása T 98 K 483 halasztott bevételek c.) elhatárolás feloldása az elszámolt ÉCS arányos részének megfelelő összegben: T 483 K 98. 9. Tárgyi eszköz apport más váll-ba: a.) ÉCS átvezetése T 129-149 K 12-14 b.) Nettó érték kivezetése T 881 Társaságba bevitt vagyontárgyak nyil. Szerinti értéke K 12-14 c.)

Társasági szerződés szerinti érték elszámolása ci.) Cégbírósági bejegyzésig T 32. követelések kapcs Váll Szemben K 981 Társaságba bevitt vagyont. Társ Szerz-beni értéke cii.) bejegyzés után T 17 részesedések K 32. d.) Fizetendő ÁFA T 881 K 467 Fizetendő ÁFA 10. Tárgyi eszközök értékesítése a.) ÉCS átvezetése T 129-149 K 12-14 b.) Nettó érték kivezetése T 861 értékesített Imm. Javak, tárgyi e Nyilvántartás szerinti értéke K 12-14 c.) számlázott összeg T 311 belföldi követelések K 961 Értékesített Imm. Javak Tárgyi e Bevétele K Fizetendő ÁFA 11. Tárgyi eszköz, selejtezése, leltárhiány elszámolása a.) ÉCS átvezetés T 129-149 K 12-14 b.) hulladék érték elszámolása T 21-22 Anyagok K 12-14 c.) Nettó érték átvezetése T 866 Terven felüli ÉCS K 12-14 d.) Biztosító térítése T 384 Elszámolási betétszámla K 9631 Káreseménnyel kapcsolatos bevételek 12. Tárgyi eszköz térítés nélküli

átadása a.) ÉCS kivezetés T 129-149 K 12-14 b.) Nettó érték átvezetés T 889 Térítés nélk. Átadott vagyontárgyak nyilv Szerinti értéke K 12-14 c.) Piaci érték után fizetett ÁFA T 889 K 467 68. Hol találhatók a tárgyi eszközök a mérlegben? Eszközök (aktívák) A. Befektetett eszközök MÉRLEGFŐCSOPORT II. Tárgyi eszközök MÉRLEGCSOPRT 1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok 2. Műszaki berendezések, gépek, járművek 3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek 4. Tenyészállatok 5. Beruházások, felújítások 6. Beruházásokra adott előlegek 7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése 69. Hol jelennek meg a tárgyi eszközökkel kapcsolatos gazdasági események az eredménykimutatásban? (Összköltség eljárással, A változat) Tárgyi eszközök értékcsökkenése: VI. Értékcsökkenési leírás A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (I+II+III-IV-V-VI-VII) Tárgyi eszközök terven felüli

értékcsökkenése: Egyéb ráfordítás: VII. Egyéb ráfordítások Ebből: értékvesztés A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (I+II+III-IV-V-VI-VII) Tárgyi eszköz térítés nélküli átvétele: Rendkívüli bevételek X. Rendkívüli bevételek D. Rendkívüli eredmény (X-XI) Tárgyi eszköz leltár többlet elszámolása: Rendkívüli bevételek X. Rendkívüli bevételek D. Rendkívüli eredmény (X-XI) Tárgyi eszközök értékesítése: Értékesített Imm. Javak Tárgyi e Bevétele III. Egyéb bevételek Ebből: visszaírt értékvesztés A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (I+II+III-IV-V-VI-VII) Tárgyi eszköz térítés nélküli átadása: Térítés nélk. Átadott vagyontárgyak nyilv Szerinti értéke XI. Rendkívüli ráfordítások D. Rendkívüli eredmény (X-XI) 70. Milyen információkat tartalmaz a kiegészítő melléklet a tárgyi eszközökkel kapcsolatban? A. Általános jellegű kiegészítések - Tárgyi eszközök értékelésére

alkalmazott eljárások, - A bekerülési érték tartalmának meghatározása, - Amortizációs politika, Terv szerinti ÉCS elszámolás alapja (bruttó, vagy nettó érték után), Várható hasznos élettartam, és a maradványérték meghatározásának módszere, ÉCS elszámolásának módszere (lineáris, degresszív, teljesítményarányos, egyéb), ÉCS elszámolásának gyakorisága, Kis értékű tárgyi eszközök terv szerinti ÉCS leírásának választott módszere, Tervezett leírás megváltoztatásának kritériuma, Terven felüli ÉCS elszámolásának, ill. a visszaírásnak a feltételei, B. Specifikus jellegű kiegészítések - Tárgyi eszközök nyitó bruttó értéke, növekedése, csökkenése, halmozott ÉCS nyitó értéke, növekedése, csökkenése, - Tárgyévi ÉCS leírás összege mérlegtételek szerinti bontásban, - Terven felüli ÉCS és visszaírásának összegei, - A környezet védelmét közvetlenül szolgáló tárgyi eszközök nyitó

bruttó értéke, növekedése, csökkenése halmozott ÉCS nyitó értéke, növekedése, csökkenése - A környezet védelmét közvetlenül szolgáló tárgyi eszközök tárgyévi ÉCS leírásának összege a mérlegtételek szerinti bontásban, - Meghatározó jelentőségű tárgyi eszköz terv szerinti ÉCS változása esetén az eredményre gyakorolt hatása, - Az értékhelyesbítés nyitó értéke, növekedése, csökkenése, D. Cash flow kimutatásban a Tárgyi eszközök vétele, értékesítése 71. Milyen információkat tartalmaz üzleti jelentés a tárgyi eszközökkel kapcsolatban? 95. § (2) Az üzleti jelentésben ki kell térni: e, a telephelyek bemutatására Ezen kívül tartalmazhat még információt a minőség alakulásáról. 72. Mik tartoznak a befektetett eszközök közé? 24. § B efektetett eszközként olyan eszközt szabad kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet, működést tartósan, legalább egy éven túl szolgálja.

Összetevői: -Immateriális javak -Tárgyi eszközök -Befektetett pénzügyi eszközök Csoportosítása: Belső -saját tevékenységbe tartozó• Anyagi jellegű, tárgyiasult (Tárgyi eszközök) • Nem anyagi jellegű, elvont (Immateriális javak) Külső • Befektetett pénzügyi eszközök 73. Mik tartoznak a tulajdonosi részesedést jelentő befektetések (részesedések) közé? Számviteli alapismeretek 73. old Minden olyan nyomdai úton előállított vagy dematerializált értékpapír, illetve a Szt. által értékpapírnak minősített okirat, amelyben a kibocsátó meghatározott pénzösszeg, nem pénzbeli vagyoni érték tulajdonba ( használatba) vételét elismerve arra kötelezi magát, hogy meghatározott, vagyoni és egyéb jogokat biztosít az értékpapír, az okirat birtokosának. A Szt. Ide sorolja: részvényt, üzletrészt, részjegyet, vagyonjegyet, vagyoni betétet, befektetési jegyet (határozatlan futamidejűt), kockázati tőkejegyet,

kockázati tőkerészvényt 74. Mik tartoznak a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok közé? 27. § (7) Azok a befektetési céllal beszerzett értékpapírok, amelyek lejárata, beváltása a tárgyévet követő üzleti évben még nem esedékes, és a vállalkozó azokat a tárgyévet követő üzleti évben nem szándékozik értékesíteni. 75. Mik azok a tartósan adott kölcsönök? 27. § Azok a pénzkölcsönök (ideértve a pénzügyi lízing miatti, a részletre, a halasztott fizetéssel történt értékesítés miatti követeléseket is), tartós bankbetétek, amelyeknél a p énz formában kifejezett fizetési igények teljesítése, a betét megszüntetése a tárgyévet követő üzleti évben még nem esedékes. 76. Sorolja fel, mik tartoznak az értékpapírok közé! Pénzügyek alapjai Valamilyen vagyonnal kapcsolatos jogot megtestesítő forgalomképes okirat. • Pénzkövetelést megtestesítő értékpapír (váltó, csekk, kötvény, letéti

jegy, jelzáloglevél, államadóssági kötvény, államjegy, állami pénztárjegy, kincstárjegy) • Részesedési jogot megtestesítő értékpapír (részvények, befektetési jegy) • Áruval kapcsolatos jogot megtestesítő értékpapír (közraktárjegy, hajóraklevél) • Kárpótlási jegy 77. Mit tartalmaz a befektetett pénzügyi eszközök bekerülési értéke? 49. § (3-7) (3) A gazdasági társaságban lévô tulajdoni részesedést jelentô befektetés bekerülési (beszerzési) értéke vásárláskor a részvényekért, üzletrészekért, vagyoni betétekért fizetett ellenérték (vételár), cégvásárláskor - üzleti vagy cégérték, illetve negatív üzleti vagy cégérték kimutatása esetén - az üzleti vagy cégértékkel csökkentett, a negatív üzleti vagy cégértékkel növelt ellenérték (vételár). (4) A gazdasági társaságban lévô tulajdoni részesedést jelentô befektetés bekerülési (beszerzési) értéke alapításkor,

tôkeemeléskor a létesítô okiratban, annak módosításában, illetve a közgyûlési, az alapítói, a taggyûlési határozatban a jegyzett tôke fedezeteként, valamint a jegyzési, a kibocsátási érték és a névérték különbözeteként, a jegyzett tôkén felüli tôke fedezeteként meghatározott vagyoni hozzájárulás együttes értéke a ténylegesen befizetett pénzbetétnek és a rendelkezésre bocsátott nem pénzbeli betétnek megfelelô összegben. (5) A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés névértéke fejében a jegyzett tőke leszállításakor (ideértve a tőkeleszállítással egyidejűleg végrehajtott, a leszállított jegyzett tőkével arányos jegyzett tőkén felüli saját tőke kivonást is) átvett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke a gazdasági társaság által közölt, illetve számlázott érték, a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a vagyonfelosztási javaslat

szerinti érték. (6) Gazdasági társaság átalakulása esetén a megszûnt gazdasági társaságban lévô tulajdoni részesedést jelentô befektetés ellenében kapott részesedés bekerülési (beszerzési) értéke a megszûnt részesedésre jutó - a megszûnt gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti - saját tôke összege. (7) Gazdasági társaság beolvadása esetén a külsô tulajdonosnál a megszûnt gazdasági társaságban lévô tulajdoni részesedést jelentô befektetés ellenében kapott részesedés bekerülési (beszerzési) értéke a megszûnt részesedésre jutó - a megszûnt gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti - saját tôke összege. 78. Mik azok a diszkont értékpapírok? 3. § (6) 4 Olyan hitelviszonyt megtestesítő, nem kamatozó értékpapírok, amelyeket névérték alatt bocsátottak ki, és a lejáratkor névértéken váltanak be. 79. Mit tartalmaz az értékpapírok bekerülési értéke? 50. § (3) Nem

tartalmazhatja a vételár részét képező (felhalmozott) kamat összegét. 80. Mikor kerülhet sor tulajdonosi részesedést jelentő befektetésnél értékvesztés? 54. § (1) Ha a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti - veszteségjellegű különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. A piaci érték meghatározásánál figyelembe kell venni: 1. A gazdasági társaság tartós piaci megítélését, a piaci megítélés tendenciáját, a befektetés osztalékkal csökentett tőzsdei, tőszdén kívüli árfolyamát, annak tartós tendenciáját 2. Megszűnő gazdasági társaságnál a várható megtérülési összeget 3. A gazdasági társaság saját tőkéje és a jegyzett tőkéje, illetve a befektetés könyv szerinti értéke és névértéke arányát 81. Mikor kerülhet sor a hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál értékvesztés elszámolására és annak visszaírására? 54. § (4) A hitelviszonyt megtestesítő,

egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírnál - függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel - értékvesztést kell elszámolni, ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír könyv szerinti értéke és - (felhalmozott) kamatot nem tartalmazó - piaci értéke közötti különbözet veszteségjellegű, tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. Piaci érték meghatározása: - az értékpapír tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyama, piaci értéke, annak tartós tendenciája - az értékpapír kibocsátójának piaci megítélése, a piaci megítélés tendenciája - a kibocsátó a lejáratkor, a beváltáskor a névértéket várhatóan megfizeti-e, illetve milyen arányban fizet ezeket a szempontokat komplexen kell figyelembe venni. 54. § (6) Amennyiben a (4) bekezdés szerinti értékpapír mérlegkészítéskori piaci értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a könyv szerinti értéke, a

különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával az értékpapír könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a 62. § (1) bekezdése szerinti beszerzési értéket, illetve ha a beszerzési érték magasabb a névértéknél (névérték felett vásárolt értékpapírnál), az értékvesztés visszaírásával az értékpapír könyv szerinti értéke nem haladhatja meg az adott értékpapír névértékét. 82. Hogyan kell megállapítani a külföldi pénzértékre szóló, tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél, illetve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál az értékvesztést? A külföldi pénzértékre szóló részesedések esetében az elszámolandó értékvesztés összegének meghatározását mindig a devizás tételekre vonatkozó mérlegfordulónapi értékelést megelőzően kell elvégezni. Az értékvesztés összegét első lépésben devizában kell

meghatározni, majd a devizában meghatározott értékvesztés összeget kell forintra átszámítani. Átszámítás során a bekerülési árfolyamot kell alkalmazni. Az értékvesztések a részesedések és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében mindig a pénzügyi műveletek ráfordításai között, illetve a pénzügyi műveletek ráfordításait csökkentő tételként elszámolni. 83. Ismertesse a befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítésével kapcsolatos ismereteit! Az értékhelyesbítés nem más, mint a befektetett eszközök meghatározott körére vonatkozóan a gazdálkodónál esetlegesen meglévő rejtett tartalékok mérlegbe történő felvétele. Az értékhelyesbítés csak lehetőség a kettős könyvvitelt vezető vállalkozásoknak – számviteli politikában kell rögzíteni. Az értékhelyesbítést a választott eszközök fordulónapon meglévő állományára a december 31-i piaci érték figyelembevételével kell

elvégezni. 27. § ( 8) Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítéseként a r észesedések - bekerülési értéket meghaladó - piaci értéke és bekerülési értéke közötti különbözet mutatható ki. 84. Ismertesse a befektetett pénzügyi eszközök analitikus nyilvántartásával kapcsolatban tanultakat! 1. értékapírok analitikus nyílvántartásai A befektetett pénzügyi eszközök és a forgóeszközök között kimutatott részesedésekről befektetésenként egyedi analitikus nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás javasolt tartalma: • a befektetés megnevezése, azonosító adatai • a beszerzés módja és időpontja • a névértés és a beszerzési érték • a befektetés helye • a befektetés jellemezői • a befektetés értékelésének információi, az értékvesztés összegem a visszaírt értékvesztés összege • a befektetés megszűnésének információi 2. vásárolt kötvények : tartalmazza kibocsátónként:

• a beszerzési értéket és időpontját • a névértéket • a vételárban lévő kamat kiemelt összegét • a beszerzéssel kapcsolatos járulékos költségek beszerzési árba beépített összegeit • a korrigált bekerülési érték és a névérték különbözeteként a beszerzéskor keletkezett árf. különbözet elhatárolandó összegét • az átutalt törlesztőrészletek összegeit és időpontját • devizában vásárolt kötvény esetében az alkalmazott árfolyamot • devizás kötvények esetében az elszámolt realizált, valamint a m érleg-fordulónapi átértékeléskor keletkezett nem realizált árf. különbözetek összegeit • a még fennálló követelés összegét 3.vásárolt egyéb EP Értékpapírfajtáként: • beszerzési értéket és időpont • a névértéket • a devizában történt vásárlás esetén az alk. árf –ot • az elszámolt árfolyamkülönbözetek összegeit és időpontját • az elszámolt

értékvesztések és visszaírt értékvesztések összegét • a beváltás összegét és időpontját 85. Mutassa be a befektetett pénzügyi eszközökkel és az értékpapírokkal kapcsolatban tanult főbb főkönyvi elszámolásokat! részvény-, üzletrész vásárlása beszerzési áron T 17, 371-372 K 381,384,386 részvény-, üzletrész vásárlása elszámolási áron T 17, 371-372 K 478 fizetett bizományi díj, és a vásárolt opció díjának elsz. ha része a bekerülési értéknek: T 17,371-372 K 367,384,386 forgatási célú részesedéshez kapcs. fizetett bizományi díj, és a vásárolt opció díjának elsz ha nem része a bekerülési értéknek: T 53 K 367,384,386 értékesített részvények, üzletrészek könyv szerinti értékének kivezetése: T 379 K 371-372 , 17 értékesített részvények, üzletrészek eladási árának elszámolása: T 311.381384 K 379 árf. nyereség : T 379 K 972, 975 árf. veszteség : T 871, 875 K 379 értékesített

részvények, üzletrészek után járó osztalék: T 384 K 971 visszavásárolt saját részvény, üzletrész elszámolása beszerzési áron: T 373 K 381,384 visszavásárolt saját részvény, üzletrész bevonásakor a visszavásárlási érték kivezetése: T 887 K 373 visszavásárolt saját részvény, üzletrész bevonásakor a névérték elszámolása: T 411 K 987 hitelviszonyt megtestesítő EP. vásárlása beszerzési áron: T 18, 374 K 381,384,386 86. Hol találhatók a befektetett pénzügyi eszközök a mérlegben? A Befektetett eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök 1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban 3. Egyéb tartós részesedés 4. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban 5. Egyéb tartósan adott kölcsön 6. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 7. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése 27. § ( 1) A

befektetett pénzügyi eszközök között a mérlegben azokat az eszközöket (részesedés, értékpapír, adott kölcsön) kell kimutatni, amelyeket a vállalkozó azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, adott át más vállalkozónak, hogy ott tartós jövedelemre (osztalékra, illetve kamatra) tegyen szert, vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el. A befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítését szintén a befektetett pénzügyi eszközök között kell a mérlegben kimutatni. 87. Hol találhatók az értékpapírok a mérlegben? Az értékpapírok megjelenése az éves beszámoló mérlegében alapvetően az alábbi szempontoktól függ: • az értékpapír lejárta • az értékpapír típusa • az értékpapír kibocsátója Az éven túli esedékességű, befektetési szándékkal megszerzett értékpapíroknak a mérlegfordulónapján meglévő, forintban kifejezett állományát az éves beszámoló mérlegében a

befektetett eszközök között az alábbi struktúrában kell szerepeltetni: A. Befektetett eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök 1.Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 3. Egyéb tartós részesedés 6. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 7. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése 27. §(2) Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban mérlegtételként a 3 § ( 2) bekezdésének 7 pont ja szerinti vállalkozásban lévő tulajdoni részesedést jelentő, tartósan befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget biztosító befektetéseket (részvényeket, üzletrészeket, vagyoni betéteket) kell kimutatni. (4) Egyéb tartós részesedés mérlegtétel minden olyan tulajdoni részesedést jelentő befektetést tartalmaz, amely nem tartozik a (2) bekezdés körébe, de tartósan szolgálja a vállalkozó érdekeit. (7) Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírként azokat a befektetési céllal beszerzett

értékpapírokat kell kimutatni, amelyek lejárata, beváltása a tárgyévet követő üzleti évben még nem esedékes, és a vállalkozó azokat a tárgyévet követő üzleti évben nem szándékozik értékesíteni. Az éven belüli esedékességű, forgatási céllal beszerzett értékpapíroknak a mérleg fordulónapján meglévő, forintban kifejezett állományát az éves beszámoló mérlegében a forgóeszközök között az alábbi struktúrában kell szerepeltetni B. Forgóeszközök III. Értékpapírok 1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Egyéb részesedés 3. Saját részvények, saját üzletrészek 4. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 30. § ( 1) A forgóeszközök között értékpapírként a forgatási célból, átmeneti, nem tartós befektetésként vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, illetve tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket kell kimutatni. (2) Részesedés kapcsolt

vállalkozásban mérlegtételnél a 3. § ( 2) bekezdés 7 pont ja szerinti vállalkozásban lévő tulajdoni részesedést jelentő, forgatási célból, általában árfolyamnyereség elérése érdekében vásárolt befektetéseket (részvényeket, üzletrészeket, vagyoni betéteket) kell kimutatni. (3) Egyéb részesedés minden olyan tulajdoni részesedést jelentő, forgatási célból vásárolt befektetés, amely nem tartozik a (2) bekezdés szerinti részesedések közé. (4) Saját részvények, saját üzletrészek a vállalkozó által visszavásárolt tulajdoni részesedést jelentő saját befektetések. (5) A forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok között azokat az értékpapírokat kell kimutatni, amelyeket forgatási célból, kamatbevétel, illetve árfolyamnyereség elérése érdekében szereztek be, továbbá azokat, amelyek a tárgyévet követő üzleti évben lejárnak. A visszavásárolt saját részvények, üzletrészek

névértéken számított összegét információs jelleggel be kell mutatni az éves beszámoló mérlegének forrás oldalán a saját tőké belül is. 88. Hol jelennek meg a befektetett pénzügyi eszközökkel és értékpapírokkal kapcsolatos gazdasági események az eredménykimutatásban? 13. Kapott (járó) osztalék és részesedés Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 14. Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 15. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 16. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 17. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei VIII. Pénzügyi műveletek bevételei (13+14+15+16+17) 18. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott 19. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások Ebből: kapcsolt vállalkozásnak

adott 20. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése 21. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai (18+19+20+21) 84. § ( 1) Kapott (járó) osztalék és részesedés a tulajdoni részesedést jelentő befektetés után kapott, az adózott eredményből járó összeg (ideértve a kamatozó részvények után kapott, illetve járó kamatot is), amennyiben az a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált. (2) Részesedések értékesítésének árfolyamnyereségeként kell kimutatni a befektetett pénzügyi eszközök között lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítésekor az értékesített befektetés eladási ára és könyv szerinti értéke közötti - nyereségjellegű - különbözetet. (3) Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége között kell kimutatni: a) a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott adott kölcsön (ideértve a bankbetétet is),

hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír után kapott (esedékes, járó) kamat összegét, továbbá a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír értékesítésekor az eladási árban lévő kamat összegét; b) a befektetési jegyek nettó eszközértéke és névértéke közötti különbözet összegében kapott hozam összegét, függetlenül attól, hogy az kamatból, osztalékból vagy árfolyamnyereségből származik, továbbá a befektetési alapnak történő eladáskor, beváltáskor a n ettó eszközérték és a k önyv szerinti érték különbözetében realizált hozamot [forgatási célú befektetés esetén ezt a t ételt az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek között kell figyelembe venni]; c) a pénzügyi lízing esetén a lízingdíjban lévő kapott (járó) kamat összegét; d) a tartós befektetést jelentő diszkont értékpapír vételára és névértéke

közötti különbözetből a tárgyévre időarányosan jutó összeget; e) a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott és eladott, beváltott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír - kamatozó értékpapírnál az eladási árban lévő kamattal, diszkont értékpapírnál a d) pont szerint elszámolt kamattal csökkentett - eladási ára, illetve névértéke és könyv szerinti értéke közötti nyereségjellegű - különbözetet az értékesítéskor, illetve a beváltáskor. (4) A befektetett pénzügyi eszközök kamatait csökkentő tételként kell kimutatni a (3) bekezdés a) pontja szerinti kamatozó értékpapír vételárában lévő kamat (beszerzéskor elszámolt) összegét. (5) Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek között kell kimutatni: a) a forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír után kapott (esedékes, járó) kamat összegét, továbbá ezen értékpapír

értékesítésekor az eladási árban lévő kamat összegét; b) a forgóeszközök között kimutatott kölcsön, váltókövetelés, pénzeszközök után kapott (esedékes, járó) kamat összegét; c) a forgóeszközök között kimutatott diszkont értékpapírok vételára és névértéke közötti különbözetből a tárgyévre időarányosan jutó összeget; d) a pénzügyi intézménnyel kötött valódi penziós ügylet esetén az azonnali eladási ár és a határidős visszavásárlási ár (kötési ár) különbözetét; e) a valódi penziós ügyletek esetén a h atáridős viszonteladási kötelezettség mellett vásárolt eszköz követelésként kimutatott vételára és kötelezettségként kimutatott eladási ára közötti különbözet összegében elszámolt kamatbevételt; f) kamatjellegű bevételként a kamatfedezeti ügyletek (határidős, opciós, swap és azonnali ügyletek) teljes nyereségét, ha az ügylet az üzleti év mérlegfordulónapjáig

lezárult, továbbá a mérleg fordulónapjáig még le nem zárt ügyletek (kivéve az opciós ügyleteket) időarányos nyereségét, legfeljebb a fedezett alapügylet időarányos veszteségének összegéig, függetlenül attól, hogy azt hitelintézet, más gazdálkodó vagy magánszemély fizeti. (6) Az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek csökkentő tételeként kell kimutatni az (5) bekezdés a) pontja szerinti kamatozó értékpapír vételárában lévő kamat (beszerzéskor elszámolt) összegét. (7) A pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell kimutatni: a) a forgóeszközök között kimutatott tulajdoni részesedést jelentő befektetések (ideértve a saját részvényt, a saját üzletrészt is) értékesítésekor az értékesített befektetés eladási ára és könyv szerinti értéke közötti nyereségjellegű - különbözetet (árfolyamnyereséget); b) a forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő

értékpapír - a kamatozó értékpapírnál az eladási árában lévő kamattal, diszkont értékpapírnál az (5) bekezdés c) pontja szerint elszámolt kamattal csökkentett - eladási ára és könyv szerinti értéke közötti - nyereségjellegű - különbözetet (árfolyamnyereséget) az értékesítéskor; c) a forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír beváltásakor a névérték és a könyv szerinti érték közötti - nyereségjellegű - különbözetet (árfolyamnyereséget); d) a diszkont értékpapír beváltásakor a (3) bekezdés d), illetve az (5) bekezdés c) pontja szerint kamatbevételként elszámolt összeggel csökkentett névérték és a v ételár közötti - nyereségjellegű különbözetet; e) a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír évente történő tőketörlesztése esetén a törlesztő rész, valamint a könyv szerinti értéknek a törlesztő rész és a törlesztő részt is magában

foglaló hátralévő törlesztő részek arányában meghatározott összege közötti - nyereségjellegű - különbözetet; f) a d eviza- és valutakészletek forintra átváltásával kapcsolatos árfolyamnyereséget, valamint a k ülföldi pénzértékre szóló követeléshez, befektetett pénzügyi eszközhöz, értékpapírhoz és kötelezettséghez kapcsolódó, az üzleti évben pénzügyileg realizált árfolyamnyereséget; g) a valutakészlet, a d eviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír és kötelezettség mérlegfordulónapi értékelésekor összevontan elszámolt árfolyamnyereséget, és azt teljes összegében - a bevételként elszámolt összeg csökkentésével - időbelileg el kell határolni a következő üzleti év(ek) árfolyamveszteségének fedezetére; h) a névérték alatt vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír bekerülési értéke és névértéke közötti -

nyereségjellegű - különbözetből az időbelileg elhatárolt összeget; i) a névérték alatt vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír bekerülési értéke és névértéke közötti - nyereségjellegű - különbözet korábban időbelileg elhatárolt összegének megszüntetését; j) a nem fedezeti célú elszámolási határidős, opciós ügyletek és swap ügyletek határidős része esetén, az ügylet zárása (lejárata, ellenügylet kötése, lejárat előtti megszüntetése) időpontjában érvényes piaci árfolyam és kötési (határidős) árfolyam közötti - nyereségjellegű - különbözet teljes összegét, ha az ügylet zárása a mérleg fordulónapjáig megtörtént, illetve a pénzügyileg is realizált nyereségjellegű különbözetnek a tárgyévre időarányosan jutó összegét, amennyiben az ügylet zárása a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között megtörtént; k) a n em kamatfedezeti célú,

egyéb fedezeti ügyletek (határidős, opciós, swap és azonnali ügyletek) nyereségének teljes összegét, ha az ügylet zárása a mérleg fordulónapjáig megtörtént, illetve a n yereség tárgyévre jutó időarányos összegét, legfeljebb a fedezett alapügylet időarányos vesztesége összegéig, ha az ügylet (kivéve az opciós ügyletet) a mérleg fordulónapjáig nem zárult le; l) a kiírt opcióért kapott opciós díjat; m) a vásárolt követelés könyv szerinti értékét meghaladó összegben befolyt pénzbevétel összegét; n) a vásárolt követelés értékesítésekor az eladási ár és a könyv szerinti érték közötti - nyereségjellegű különbözetet; o) a szerződésben meghatározott fizetési határidőn (esedékességen) belül történt pénzügyi rendezés esetén kapott - legfeljebb a késedelmi kamattal arányos, nem számlázott - árengedmény összegét; p) közös üzemeltetés esetén a közös költségeknek a közös üzemeltetésben

részt vevőkre átterhelt összegét, illetve a közös üzemeltetésből származó nyereség - tárgyévvel kapcsolatosan - átvett összegét; r) egyesülésnél a m űködés költségeinek - tárgyévvel kapcsolatosan - az egyesülés tagjaira átterhelt összegét. (8) A külföldi pénzértékre szóló részesedésnél, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnál a (2) bekezdés, a (3) bekezdés a)-b) és e) pontja, a ( 7) bekezdés a)-d) pontja szerinti árfolyamnyereséget a deviza árfolyamváltozása hatásának kiszűrésével kell meghatározni. 85. § (1) Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamveszteségeként kell kimutatni: a) a b efektetett pénzügyi eszközök között kimutatott és eladott, beváltott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír - kamatozó értékpapírnál az eladási árában lévő kamattal, diszkont értékpapírnál a 84. § (3) bekezdésének d) pontja szerint elszámolt kamattal csökkentett - eladási ára, illetve névértéke és

könyv szerinti értéke közötti - veszteségjellegű - különbözetet az értékesítéskor, illetve a beváltáskor; b) a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítésekor az értékesített befektetés eladási ára és könyv szerinti értéke közötti - veszteségjellegű különbözetet. (2) Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások között kell kimutatni, függetlenül attól, hogy azt hitelintézet, más gazdálkodó vagy magánszemély részére kell fizetni: a) a hosszú, illetve a rövid lejáratú kötelezettségek között nyilvántartott kölcsönök, hitelek, kötvénykibocsátásból és más hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásból fennálló tartozások, váltótartozások után fizetett, fizetendő (esedékes) kamat összegét az eszközök bekerülési értékében elszámolt, figyelembe vett kamat kivételével; b) a h átrasorolt kötelezettségek (az

alárendelt kölcsöntőke) után fizetett, fizetendő (esedékes) kamat összegét; c) befektetési jegyeknél a b efektetési alapnak történő eladáskor, beváltáskor a n ettó eszközérték és a könyv szerinti érték különbözetében realizált veszteséget; d) valódi penziós ügyletek esetén a határidős visszavásárlási kötelezettség mellett eladott eszköz kötelezettségként kimutatott eladási ára és követelésként kimutatott vételára közötti különbözet összegében elszámolt kamatráfordítást; e) kamatfedezeti ügyletek (határidős, opciós, swap és azonnali ügyletek) teljes veszteségét, ha az ügylet a mérleg fordulónapjáig lezárult, továbbá a mérleg fordulónapjáig még le nem zárt ügyletek (kivéve az opciós ügyleteket) időarányos veszteségét, legfeljebb a f edezett alapügylet időarányos nyereségének összegéig. (3) A pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell kimutatni: a) a forgóeszközök

között kimutatott tulajdoni részesedést jelentő befektetések (ideértve a saját részvényt, a saját üzletrészt is) értékesítésekor az értékesített befektetés eladási ára és könyv szerinti értéke közötti veszteségjellegű - különbözetet (árfolyamveszteséget); b) a forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír - kamatozó értékpapírnál az eladási árában lévő kamattal, diszkont értékpapírnál a 84. § ( 5) bekezdésének c) pontja szerint elszámolt kamattal csökkentett - eladási ára és könyv szerinti értéke közötti - veszteségjellegű - különbözetet (árfolyamveszteséget) az értékesítéskor; c) a forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír beváltásakor a névérték és a könyv szerinti érték közötti - veszteségjellegű - különbözetet (árfolyamveszteséget); d) a diszkont értékpapír beváltásakor a 84. § ( 3) bekezdésének d),

illetve a 84 § ( 5) bekezdésének c) pontja szerint kamatbevételként elszámolt összeggel csökkentett névérték és a vételár közötti veszteségjellegű - különbözetet; e) a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír évente történő tőketörlesztése esetén a törlesztő rész, valamint a könyv szerinti értéknek a törlesztő rész és a törlesztő részt is magában foglaló hátralévő törlesztő részek arányában meghatározott összege közötti - veszteségjellegű - különbözetet; f) a deviza- és valutakészletek forintra átváltásával kapcsolatos árfolyamveszteséget, valamint a külföldi pénzértékre szóló követeléshez, befektetett pénzügyi eszközhöz, értékpapírhoz és kötelezettséghez kapcsolódó, az üzleti évben pénzügyileg realizált árfolyamveszteséget; g) a valutakészlet, a deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír és kötelezettség mérlegfordulónapi

értékelésekor összevontan elszámolt árfolyamveszteség összegét, csökkentve azt a 84. § ( 7) bekezdésének g) pontja szerint elhatárolt árfolyamnyereség megszüntetett összegével, legfeljebb az elszámolt árfolyamveszteség összegéig; h) a névérték felett vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír bekerülési értéke és névértéke közötti - veszteségjellegű - különbözetből az időbelileg elhatárolt összeget; i) a névérték felett vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír bekerülési értéke és névértéke közötti - veszteségjellegű - különbözet időbelileg elhatárolt összegének megszüntetését; j) a nem fedezeti célú elszámolási határidős, opciós ügyletek és swap ügyletek határidős része esetén, az ügylet zárása (lejárata, ellenügylet kötése, lejárat előtti megszüntetése) időpontjában érvényes piaci árfolyam és kötési (határidős) árfolyam közötti -

veszteségjellegű - különbözet teljes összegét, ha az ügylet zárása a mérleg fordulónapjáig megtörtént, továbbá a pénzügyileg is realizált veszteségjellegű különbözetének a tárgyévre időarányosan jutó összegét, ha az ügylet zárása a m érleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között megtörtént, valamint a veszteségjellegű különbözet pénzügyileg nem realizált várható összegét, ha az ügylet zárása a mérlegkészítés időpontjáig nem történt meg; k) a n em kamatfedezeti célú, egyéb fedezeti ügyletek (határidős, opciós, swap és azonnali ügyletek) veszteségének teljes összegét, ha az ügylet zárása a mérleg fordulónapjáig megtörtént, illetve a veszteség tárgyévre jutó időarányos összegét, legfeljebb a fedezett alapügylet időarányos nyereségének összegéig, ha az ügylet (kivéve az opciós ügyletet) a mérleg fordulónapjáig nem zárult le; l) a vásárolt eladási opcióért

fizetett opciós díjat, a lejáratkor le nem hívott vételi opcióért fizetett opciós díjat, és a forgatási célú értékpapír beszerzéséhez kapcsolódóan felmerült, lehívott vételi opció opciós díját, ha ez utóbbit a vállalkozó a 61. § (2) bekezdése szerint a beszerzési értékben nem veszi figyelembe; m) a behajthatatlannak minősített vásárolt követelés leírt összegét, továbbá a vásárolt követelés könyv szerinti értékének azon részét, amelyre a befolyt pénzbevétel nem nyújt fedezetet; n) a vásárolt követelés értékesítésekor az eladási ár és a könyv szerinti érték közötti - veszteségjellegű különbözetet; o) a szerződésben meghatározott fizetési határidőn (esedékességen) belül történt pénzügyi rendezés esetén adott - legfeljebb a késedelmi kamattal arányos, nem számlázott - árengedmény összegét; p) közös üzemeltetés esetén a közös üzemeltetésben részt vevők által - a tárgyévvel

kapcsolatosan megtérített, megtérítendő közös költségek összegét, illetve a közös üzemeltetésből származó nyereség tárgyévvel kapcsolatosan - átadott összegét; r) egyesülés tagjainál az egyesülés működési költségeinek - a tárgyévvel kapcsolatosan - megtérített összegét. (4) A külföldi pénzértékre szóló részesedésnél, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnál az (1) bekezdés, a (2) bekezdés a) pontja, a (3) bekezdés a)-d) pontja szerinti árfolyamveszteséget a d eviza árfolyamváltozása hatásának kiszűrésével kell meghatározni. (5) A pénzügyi műveletek egyéb bevételeinek a 84. § (7) bekezdése szerinti tételei a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai (3) bekezdés szerinti tételeivel nem vonhatók össze, azokat bruttó módon kell kimutatni, kivéve a mérlegfordulónapi értékeléskor elszámolt árfolyamkülönbözetet, amelyet összevontan kell kimutatni. (6) Részesedések, értékpapírok,

bankbetétek értékvesztéseként kell kimutatni a tulajdoni részesedést jelentő befektetések, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, a tartós bankbetétek elszámolt értékvesztését, csökkentve azt a korábban leírt értékvesztések visszaírt összegével. 86. § (1) A rendkívüli eredmény a rendkívüli bevételek és a rendkívüli ráfordítások különbözete (2) A rendkívüli bevételek és a rendkívüli ráfordítások függetlenek a vállalkozási tevékenységtől, a vállalkozó rendes üzletmenetén kívül esnek, a szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban. (3) A rendkívüli bevételek között kell kimutatni: a) a tulajdonosnál (a tagnál) a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak létesítő okiratban, annak módosításában meghatározott értékét; b) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése esetén (a felszámolás, a v

égelszámolás befejezésekor), az erről szóló határozat jogerőre emelkedésekor a megszűnt részesedés (részvények, üzletrészek, vagyoni betétek) ellenében kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti értékének és az átvett kötelezettségek megállapodás szerinti értékének különbözetét, amennyiben a kapott eszközök értéke a több; c) az átalakult gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) - a gazdasági társaság átalakulása esetén - az átalakulással létrejött gazdasági társaságban szerzett részesedés bekerülési értékeként a megszűnt részesedésre jutó - a jogelőd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti - saját tőke összegét; d) a külső tulajdonosnál (tagnál) - a gazdasági társaság beolvadása esetén - az átvevő (beolvasztó) gazdasági társaságban szerzett részesedés bekerülési értékeként a megszűnt részesedésre jutó - a jogelőd gazdasági társaság végleges

vagyonmérlege szerinti - saját tőke összegét; c) a térítés nélkül átvett eszközök átadónál kimutatott nyilvántartási (legfeljebb forgalmi, piaci) értékét, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci értékét; d) a t artozásátvállalás során harmadik személy által - ellentételezés nélkül - átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét, ha az beszerzett eszközhöz kapcsolódik. (5) Rendkívüli bevételként kell kimutatni a (4) bekezdés szerint halasztott bevételként elszámolt, időbelileg elhatárolt összegből a 45. § ( 2) bekezdése szerint a kapcsolódó költségek, ráfordítások ellentételezésére megszüntetett összeget. (6) A rendkívüli ráfordítások között kell kimutatni: a) a t ulajdonosnál (a tagnál) az alapításkor, a j egyzett tőke emelésekor a g azdasági társaságba bevitt vagyontárgyak nyilvántartás szerinti értékét; b) a v

isszavásárolt saját részvény, saját üzletrész bevonása esetén, azok visszavásárlási (nyilvántartás szerinti) értékét; c) a tulajdonosnál (a tagnál) a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése esetén (a felszámolás, a végelszámolás befejezésekor) - az erről szóló határozat jogerőre emelkedésekor - a jogelőd gazdasági társaságban lévő megszűnt részesedésének (részvényeinek, üzletrészeinek, vagyoni betéteinek) nyilvántartás szerint (könyv szerinti) értékét, valamint a megszűnés miatt - a megszűnt részesedés (részvények, üzletrészek, vagyoni betétek) ellenében - kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti értékének és az átvett kötelezettségek megállapodás szerinti értékének különbözetét, amennyiben a kapott eszközök értéke a kevesebb; d) az átalakult gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) - a gazdasági társaság átalakulása esetén - az átalakult gazdasági

társaságban lévő megszűnt részesedésének (részvényeinek, üzletrészeinek, vagyoni betéteinek) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékét; e) a külső tulajdonosnál (tagnál) - a gazdasági társaság beolvadása esetén - a jogelőd gazdasági társaságban lévő megszűnt részesedésének (részvényeinek, üzletrészeinek, vagyoni betéteinek) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékét; f) a t ulajdonosnál (a tagnál) a g azdasági társaság jegyzett tőkéjének leszállításakor, ha a t őkeleszállítás tőkekivonás útján valósul meg, a bevont részesedések (részvények, üzletrészek, vagyoni betétek) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékét. (7) A rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni: a) a térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értékét, a térítés nélkül nyújtott szolgáltatások bekerülési értékét, a f elszámított, az átvevő által meg nem térített

általános forgalmi adóval növelt összegben, valamint - a behajthatatlannak nem minősülő - elengedett követelés könyv szerinti értékét; b) a t artozásátvállalás során - ellentételezés nélkül - átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét - a 33. § (1) bekezdésének figyelembevételével - a tartozást átvállalónál; c) a fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettség nélkül - átadott, pénzügyileg rendezett támogatás és a véglegesen átadott pénzeszközök összegét. (8) A (3)-(4) bekezdés szerinti rendkívüli bevételeket, a (6)-(7) bekezdés szerinti rendkívüli ráfordításokat a felsorolt jogcímek szerint a kiegészítő mellékletben részletezni kell, amennyiben azok eredményre gyakorolt hatása jelentős. 89. Milyen információkat tartalmaz a kiegészítő melléklet a befektetett pénzügyi eszközökkel és az értékpapírokkal kapcsolatban? A befektetett és a forgóeszközök között

kimutatott értékpapírokkal kapcsolatban az éves beszámoló kiegészítő mellékletében a következő tételeket kell bemutatni: • az értékpapírok értékelésével kapcsolatos szabályokat, eljárásokat • az értékpapírok értékvesztésének elszámolási esetei, a visszaírások eseteit • be kell mutatni a részesedést jelentő befektetések kiemelt adatait konszolidált szempontok szerint csoportosítva • be kell mutatni a részesedést jelentő befektetések kiemelt adatait a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti befolyásolási típusok szerint csoportosítva • a befektetett pénzügyi eszközök és a forgóeszközök között kimutatott értékpapírokkal kapcsolatban külön-külön az elszámolt értékvesztéseket, valamint a v isszaírt értékvesztések összegét • a tartós részesedésekkel kapcsolatban kimutatott értékhelyesbítés összegét 90. Milyen információkat tartalmaz az üzleti jelentés a befektetett

pénzügyi eszközökkel és az értékpapírokkal kapcsolatban? Az éves beszámoló üzleti jelentésében külön kikell térni a v isszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek megszerzésére vonatkozó adatokra. Ezen túlmenően célszerű az üzleti jelentésben bemutatni a visszavásárolt részvények, üzletrészekkel kapcsolatos jövőbeni elképzeléseket. 91. Mik azok a készletek? (28.§) A vállalkozási tevékenységet közvetlenül vagy közvetetten szolgáló olyan vagyonelemek, amelyek a vállalkozás tevékenységét maximum egy évig szolgálják. 92. Sorolja fel a készletek tartalmát! (28.§) Készletek közé tartoznak az anyagok (alapanyag, nyersanyag, segédanyag, üzem- és fűtőanyag, egyéb anyagok, anyagi eszközök, elfekvő anyagok), a befejezetlen termelés, félkész termékek, a növedék-, hízó, egyéb állatok, a késztermékek, az áruk (kereskedelmi, betétdíjas göngyölegek, közvetített szolgáltatások), a készletekre

adott előlegek. Itt kell kimutatni, használatba vételükig azokat az anyagi eszközöket (szerszám, műszer, munkaruha, védőruha), amelyek a vállalkozás tevékenységét legfeljebb 1 évig szolgálják. 93. Sorolja fel a készletek fajtáit! (28.§) anyagok: termék előállítás vagy szolgáltatás nyújtása közben használják fel, befejezetlen termelés, félkész termék: az értékesítést megelőzően a termelés, feldolgozás valamely fázisában vannak, növedék-, hízó-, egyéb állatok: a tartás költségei eredményeként növekednek, gyarapszik tömegük, függetlenül attól, hogy a vállalkozás tevékenységét mennyi ideig szolgálják, késztermékek: feldolgozott, elkészült állapotban értékesítésre váró eszközök, áruk: a szokásos üzleti tevékenység keretében értékesítési céllal beszerzett, a b eszerzés és az értékesítés között változatlan formában maradó eszközök, bár értékük változhat, készletekre adott

előlegek: az anyag-, áruszállítónak ilyen címen átutalt – levonható ÁFÁ-t nem tartalmazó – összeg. 94. Eredetük alapján, hogyan csoportosíthatjuk a készleteket? Vásárolt készletek: anyagok, áruk. Saját termelésű készletek: befejezetlen termelés; félkész termékek; növedék-, hízó-, és egyéb állatok; késztermékek. 95. Mik tartoznak a vásárolt készletek közé? A vásárolt készletek az anyagok (termelő cég) és az áruk (kereskedő cég). Beszerzés útján kerülnek a vállalkozásba (kivétel pl.: saját előállítású alkatrész, göngyöleg) 96. Mik tartoznak a saját termelésű készletek közé? A saját termelésű készletek a termelési folyamat eredményei (kivétel pl.: vásárolt állatok), a vállalkozás célja ezek értékesítése. 97. Ismertesse a készletekre adott előlegekről tanultakat! (66.§) Olyan követelés, amely abból ered, hogy a vállalkozás még az árú, anyag tényleges beszerzése előtt ad át

pénzeszközt a szállítónak. A mérlegben az átutalt – a levonható előzetesen feszámított ÁFÁ-t nem tartalmazó –, összegben, illetve a m ár elszámolt értékvesztéssel csökkentett, értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni. 98. Mit tartalmaz a készletek bekerülési értéke? (47.,48,50§) Az, az érték, amekkora összegben a vagyon és tőkeelemeket a nyilvántartásokba és könyvekbe bevezetjük, lehet beszerzési érték (vásárláskor), illetve előállítási érték (előállításkor) alapú. Mindazon tételek, amelyek az eszköz vásárlása esetén a raktárba kerülésig a vételáron felül felmerülnek. Beszerzés esetén: szállítási-, rakodási-, közvetítői-, vám költségek; bizományi-, igazgatási-, szolgáltatási-, hitel igénybevételéhez kapcsolódó-, díjak; beszerzéshez kötődő adók; felár; nem utólag kapott engedmény (!); kamat; illetékek; le nem vonható ÁFA. Előállítás

esetén: közvetlenül felmerült költségek; mutatók, jellemzők alapján elszámolható költségek (nem más, mint a közvetlen önköltség). 99. Milyen értéken kerülhetnek állományba a készletek? Aktiváláskor a vásárolt készletet beszerzési értéken, a saját termelésű készletet előállítási költségen kell állományba venni. 100. Hogyan számolhatják el a gazdálkodók a készleteik beszerzését? Egyik változat: leltár alapján a zárókészlet (nyitó) értékét változatlanul hagyják egész évben, és év végén a fordulónapi záró- és nyitóleltár értékkülönbözetével módosítják az elszámolt anyagköltséget. Második változat: az anyagköltségek terhére átvezetik a nyitó anyagkészletek értékét és év végén a záró leltár értékének teljes összegével módosítják az elszámolt anyagköltség összegét. 101. Mikor kerülhet sor a készletek értékvesztésének elszámolására ? Számviteli tv, 54 § (1)

Ha a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti különbözet összege, tartósnak és jelentős összegűnek. Mutatkozik 102. Hogyan kell a készletek értékvesztését megállapítani? Számviteli tv, 54 § (2) (2) Az (1) bekezdés szerinti befektetés piaci értéke meghatározásakor figyelembe kell venni: a) a gaz dasági társaság tartós piaci megítélését, a pi aci megítélés tendenciáját, a befektetés (felhalmozott) osztalékkal csökkentett tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyamát, annak tartós tendenciáját, b) a megszűnő gazdasági társaságnál a várhatóan megtérülő összeget, c) a gazdasági társaság saját tőkéje és a jegyzett tőkéje, illetve a befektetés könyv szerinti értéke és névértéke arányát. 103. Mikor kerülhet sor a készletek értékvesztésének visszaírására? Számviteli tv, 54 § (3) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti befektetésnek a (2) bekezdés figyelembevételével meghatározott,

mérlegkészítéskori piaci értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a befektetés könyv szerinti értéke, a különbözettel a k orábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a be fektetés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a 62. § ( 1) bekezdés szerinti beszerzési értéket. 104. Ismertesse a készletek analitikus nyilvántartásával kapcsolatban tanultakat! Számviteli tv, 56 § (1) Ha a vásárolt készlet (anyag, áru) bekerülési (beszerzési), illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a m érlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke, akkor azt a m érlegben a tényleges piaci értéken, ha pedig a saját termelésű készlet (befejezetlen termelés, félkész és késztermék, állat) bekerülési (előállítási), illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára,

akkor azt a mérlegben a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett, várható támogatásokkal növelt eladási áron számított értéken kell kimutatni, a készlet értékét a különbözetnek értékvesztéskénti elszámolásával kell csökkenteni. 105. Milyen bizonylatokról tanult a készletek elszámolásával kapcsolatban! Számviteli tv, 166 § Bizonylat minden olyan a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, számlát helyettesítő okmány, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) - függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától -, amelyet a gazdasági esemény számviteli nyilvántartása céljára készítettek, és amely rendelkezik az e törvényben

meghatározott általános alaki és tartalmi kellékekkel. 106. • • • Mutassa be a készletekkel kapcsolatban tanult főbb főkönyvi elszámolásokat! Elszámoló árnál KÉK % számoltunk Fogysztói árnál Árrést számoltunk Betét díjas v. göngyöleg esetén KÉK % számoltunk 107. Mutassa be az elszámoló áron (fogyasztói áron, betétdíjas áron) nyilvántartott készletekkel kapcsolatban tanult főbb főkönyvi elszámolásokat! (Lásd. Előző) 108. Ismertesse a kiskereskedelmi áruk fogyasztói áron történő értékesítésének főkönyvi elszámolását! Értékesítés: Fogyasztói áron Számla Áfa T: 384 T: 91 K: 91 K:467 Készlet csökkenés könyvelése T: 814 ELÁBÉ T: 265 K264 kisker. árú K:814 Eladási ár (fogyasztói ár) x ( 265 egyenlege/ 264 egyenlege) Kiskereskedelmi áruk nyilvántartása eladási áron történik!!! 109. Hol találhatók a készletek a mérlegben? Eszközök (aktívák) A. Befektetett eszközök I.

Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök B. Forgóeszközök I. Készletek 1. Anyagok 2. Befejezetlen termelés és félkész termékek 3. Növendék-, hízó- és egyéb állatok 4. Késztermékek 5. Áruk 6. Készletekre adott előlegek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök C. Aktív időbeli elhatárolások Eszközök összesen Források (passzívák) D. Saját tőke I. Jegyzett tőke Ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék VII. Mérleg szerinti eredmény E. Céltartalékok F. Kötelezettségek 110. Hol jelennek meg a készletekkel kapcsolatos gazdasági események az eredménykimutatásban? 01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 02. Exportértékesítés nettó árbevétele I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02) 03. Saját termelésű

készletek állományváltozása 04. Saját előállítású eszközök aktivált értéke II. Aktivált saját teljesítmények értéke (+03+04) III. Egyéb bevételek Ebből: visszaírt értékvesztés 05. Anyagköltség 09. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke IV. Anyagjellegű ráfordítások (05+06+07+08+09) VI. Értékcsökkenési leírás VII. Egyéb ráfordítások Ebből: értékvesztés 111. Milyen információkat tartalmaz a kiegészítő melléklet a készletekkel kapcsolatban? Számviteli tv, 92 § (3): A kiegészítő mellékletben be kell mutatni: a) a befektetett pénzügyi eszközök, b) a készletek, c) a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok értékelése kapcsán elszámolt értékvesztés nyitó értékét, tárgyévi növekedését, tárgyévi csökkenését, a visszaírt értékvesztés összegét, az értékvesztés záróértékét legalább mérlegtételek szerinti bontásban. 112. Milyen információkat tartalmaz az üzleti

jelentés a készletekkel kapcsolatban? Üzleti jelentésben ajánlatos kitérni: − a vállalkozás tevékenységének bemutatására, értékelésére − piaci pozíciók, vevőkapcsolatok alakulására − a minőség alakulására − a gépi kapacitások, azok kihasználásának alakulására, a beruházási, befektetési döntések értékelésére − a kutatás-fejlesztés értékelésére − az információs és érdekeltségi rendszerre − vagyoni helyzetre, tulajdonosi szerkezetre − pénzügyi-finanszírozási helyzetképre − a hatékonyság és jövedelmezőség alakulására − a tulajdonosi kör változásaira − a jelentő kötelezettségekre és kockázatokra /bocs, de ide hirtelen nem találtam jobbat/ 113. Mik azok a követelések? Számviteli tv, 29 § (1): Követelések azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a

vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez (ideértve az osztalékelőleget is) kapcsolódnak, ide értve az egyéb követeléseket, továbbá a vásárolt követeléseket, a térítés nélkül és egyéb címen átvett követeléseket is. Követelések tartalma (érthetőbben): különféle szerződések vagy jogszabályi előírásokból eredő, pénzben kifejezett fizetési igények, amelyek olyan konkrét teljesítésekhez kapcsolódnak, amit a másik fél (pl. vevő) is elismer, elfogad. Szerződések lehetnek: szállítási szerződés, szolgáltatási-, munka-, kölcsön-, társasági szerződés 114. Sorolja fel a követelések fajtáit! Követelések konkrét formái lehetnek: − termék vagy szolgáltatás

értékesítéséből eredő – vevőkövetelés − értékpapír eladásból eredő – egyéb követelés − rövid lejáratú kölcsön nyújtásából, előlegfizetésből eredő – egyéb követelés − váltó elfogadásából eredő – váltókövetelés − a munkavállalók tartozásából eredő – egyéb követelés − vásárolt követelések – egyéb követelés − költségvetéssel szembeni kiutalási igények – egyéb követelés − peresített követelésekből a mérlegkészítésig befolyt összeg – egyéb követelés − a tartósan adott kölcsönök átsorolt része – egyéb követelés Irány szerint: − belföldi − külföldi Behajthatóság szerint: − biztos követelés ( fordulónap és mérlegkészítés között befolyt) − kétes követelés (értékvesztést kell utána elszámolni) − behajthatatlan követelés (hitelezési veszteségként le kell írni) Kétes követelés ha az adós minősítés alapján bizonytalan a

megtérülése Behajthatatlan az a követelés: − amelyre az adósnál a végrehajtás során nincs vagy nem elegendő a fedezet − amelyet a hitelező elengedett (csődeljárás, felszámolás során) − amelyre a felszámoló igazolása alapján nincs fedezet − amelyet nem lehet eredményesen érvényesíteni − amelyet a bíróság előtt érvényesíteni nem lehet − amelyik jogszabály alapján már elévült 115. Mik azok a vevőkövetelések? Követelések áruszállításból és szolágáltatásból (vevők) 29 § (2): .között kell kimutatni minden olyan, a vállalkozó által teljesített – a vevő által elismert – termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó követelést, amely nem tartozik a követelések kapcsolt vállalkozással szemben, a követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben, valamint a t artósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban, tartósan adott kölcsön egyéb részesedési

viszonyban álló vállalkozásban, egyéb tartósan adott kölcsönök közé. Ezek olyan követelések, amely termék eladásból, továbbá idegeneknek végzett vagy közvetített szolgáltatásból származnak. Csak olyan céggel szembeni vevőkövetelés mutatható itt ki, amelyben a vállalkozásnak semi befektetése nincs. Vevőkövetelés akkor keletkezik ha a natural teljesítés (termék átadása) időben megelőzi a pénzügyi teljesítést, vagyis a partner adós pozícióba kerül. 116. Mit kell kimutatni a kapcsolt vállalkozással szembeni követelések között? 29 § (3): azokat a követeléseket tartalmazza, amelyeknél az adós kapcsolt vállalkozás, és a követelés nem tartozik a tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban, tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban, egyéb tartósan adott kölcsönök közé Itt kell kimutatni azokat a vevő-, váltó- és egyéb követeléseket, amelyek kapcsolt vállalkozással

szemben állnak fenn. 117. Mit kell kimutatni az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni követelések között? 29 § (4): .azokat a követeléseket tartalmazza, amelyeknél a követelés egyéb részesedési viszonyban lévő adóssal szemben áll fenn, és a követelés nem tartozik a a tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban, tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban, egyéb tartósan adott kölcsönök közé Itt kell szerepeltetni azokat a vevő-, váltó- és egyéb követeléseket, amelyeknél az adós egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozás. 118. Mi mutatható ki a váltókövetelések között? 29 § ( 5): Váltókövetelések között csak a nem részesedési viszonyban lévő adóssal szembeni váltóköveteléseket szabad kimutatni. Tartalma a kapott (elfogadott) váltó alapján fennálló követelés. A váltó elfogadásával a vállalkozás hitelező pozícióba kerül

(váltóbirtokos lesz). A váltó a számvitelben nem számít értékpapírnak. Olyan fizetési igérvény, amely egy későbbi időpontban esedékes fizetést rögzít. A váltókövetelés a váltó után járó kamat összegét nem tartalmazhatja. 119. Ismertesse az egyéb követelések tartalmát! 29 § ( 6)-(8): Egyéb követelésként kell kimutatni a munkavállalói tartozást, a visszatérítendő adót, az igényelt, de még nem teljesített támogatást, a rövid lejáratra kölcsönadott pénzeszközt. Egyéb követelésként kell kimutatni valódi penziós ügylet esetén a határidős viszonteladási kötelezettség mellett vásárolt eszköz kifizetett vételárát, illetve a határidős visszavásárlási kötelezettség mellett eladott eszköz kifizetett visszavásárlási árát, továbbá a határidős és opciós ügyletek esetén a fizetett letétek, pénzügyi biztosítékok, árkülönbözetek összegét, amíg az ügylet le nem zárul. Egyéb követelés

mérlegtételnél kell kimutatni továbbá a nem részesedési viszonyban lévő adóssal szembeni követeléseket - a követelések áruszállításból és szolgáltatásból és a váltókövetelések kivételével -, a tartósan adott kölcsönből a mérlegfordulónapot követő egy éven belül esedékes részleteket, a peresített követelésekből azt az összeget, amelynek pénzügyi rendezése az üzleti év mérlegfordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között megtörtént. Tartalma: mindazok a követelések, amelyek előző 4 követelés egyikébe sem sorolhatók be. Jellemzően ide tartoznak: − munkavállalók tartozásai (előleg címén) − a költségvetési kiutalási igények (támogatások, adótúlfizetések, stb) − a peresített követelésekből mérlegkészítésig befolyt összegek − a tartósan adott kölcsönökből átsorolt összegek − a rövid lejáratú kölcsönök − a valódi penziós ügyletekkel kapcsolatos követelések És

mindezek nem részesedési viszonyban álló adóssal szembeniek. 120. Hogyan határozható meg a követelések bekerülési értéke? 50. § (1): Követelés fejében átvett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az eszköz megállapodás, csereszerződés, vagyonfelosztási javaslat szerinti (számlázott, bizonylatolt) értéke. (2) Csere útján beszerzett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az eszköz csereszerződés szerinti értéke, a cserébe adott eszköz eladási ára. 121. Milyen értéken kerülhetnek állományba a követelések? A belföldi vevőköveteléseket a kiszámlázott, másik fél által elismert, elfogadott, felárakkal növelt, engedményekkel csökkentett, az ÁFÁ-t is tartalmazó összegben kell nyilvántartásba venni. (Devizás vevőkövetelés a teljesítéskor érvényes választott árfolyamon kerül állományba.) A váltóköveteléseket a kiváltott követelés összegének megfelelően kell állományba venni. A jegyzett, de még

be nem fizetett tőkét a társasági szerződésben rögzítetteknek megfelelően kell állományba venni. Az adott előlegeket, kölcsönöket a ténylegesen fizetett összegben kell nyilvántartásba venni. 122. Hogyan kell értékelni a devizás követeléseket? Fő szabályok: A, a választott hitelintézet deviza vételi és eladási átlagára B, MNB által közzétett hivatalos árfolyam C, forintban ténylegesen fizetett ellenérték Speciális esetek: D, nem konvertibilis, nem jegyzett valuta esetén szabadpiaci árfolyam E, a megbízható és valós összkép követelménye a főszabályok szerinti értékelés mellett nem teljesül (ekkor csak vételi vagy csak eladási árfolyamon értékelünk – az eltérést a kiegészítő mellékletben be kell mutatni) F, barter ügylet esetén – az első teljesítéskori főszabály szerinti árfolyamon értékelünk) 123. Mik módosíthatják a követelések értékét? Hitelezési veszteségek elszámolása,

értékvesztések, és visszaírt értékvesztések elszámolása, devizás követelések mérlegfordulónapi átértékelése 124. Mikor számolható el a követelésekre hitelezési veszteség? A, Elengedett követelés esetén – rendkívüli ráfordításként. B, Behajthatatlan követelés esetén – egyéb ráfordításként Behajthatatlannak kell minősíteni azt a követelést Amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi Amelyet a hitelező a csődeljárás, felszámolási eljárás során egyezségi megállapodás keretében elengedett Amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás szerint nincs fedezet Amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a v agyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet Amelyet nem lehet eredményesen érvényesíteni, amelynél a végrehajtási költségek nincsenek arányban a követelés

várhatóan behajtható összegével Amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet Amely a hatályos jogszabályok alapján elévült. 125. Ismertesse az év végi devizás értékelés lépéseit! A devizás követeléseket egyenként értékeljük a mérlegfordulónapi választott árfolyamon. Majd az összes devizás tételt (kötelezettségeket is) összevontan vizsgáljuk. Ha az összevont árfolyamkülönbözet nem jelentős, akkor az egyes tételek nem kerülnek átértékelésre. Amennyiben a különbözet jelentős, úgy minden tétel minden tétel átértékelésre kerül. Lásd még 122 és 126 pont 126. Hogyan minősíthető az év végi értékelés során keletkezett összevont árfolyamkülönbözet? Jelentős vagy nem jelentős. Ha jelentős és nyereség jellegű, akkor pénzügyi műveletek egyéb bevételei, melyet passzívan el kell határolni. Ha jelentős és veszteség jellegű, akkor pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai. 127. Mikor kerülhet

sor a követelések értékvesztésének elszámolására? A vevő, az adós minősítése alapján az üzleti év mérlegfordulónapján fennálló és a mérlegkészítés napjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél értékvesztést kell elszámolni – a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján – a követelés könyv szerinti értéke, és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti – veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. 128. Mikor kerülhet sor a követelések értékvesztésének visszaírására? Amennyiben a vevő, az adós minősítése alapján a követelés várhatóan megtérülő összege jelentősen meghaladja a k övetelés könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a k övetelés könyv szerinti értéke

nem haladhatja meg a nyilvántartásba vételi értéket. 129. Ismertesse a követelések analitikus nyilvántartásával kapcsolatban tanultakat! A követelések analitikus nyilvántartásaival szemben általános követelményként meghatározható, hogy egyrészt annak egyedi jellegűnek kell lennie, másrészt célszerű elkülöníteni a kapcsolt vállalkozásokkal és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal szembeni követeléseket. A vevőkövetelések analitikus nyilvántartásának javasolt adattartalma: A számla sorszáma A vevő azonosítására szolgáló információk Teljesítés időpontja A teljesítés beazonosítása A számla kiállításának időpontja ÁFA alapja kulcsonkénti részletezésben ÁFA kulcsa, ÁFA összege Értékvesztések összege Visszaírt értékvesztések összege Esedékesség időpontja Pénzügyi teljesítés időpontja és módja Pénzügyi teljesítés összege Leírás összege, oka és időpontja. Devizában

fennálló vevőkövetelések esetén a fentieken túlmenően az analitikus nyilvántartásnak tartalmaznia kell: A követelés összegét devizában A nyilvántartásba vételkor alkalmazott árfolyamot Értékvesztések összegét devizában, alkalmazott árfolyamot Visszaírt értékvesztés összegét devizában, alkalmazott árfolyamot Mérlegfordulónapi átértékelés összegét forintban. Az adott előlegek esetén a vevőkéhez hasonló analitikus nyilvántartást kell vezetni, azzal a különbséggel, hogy milyen kötelezettséget jelentő teljesítési ügylethez tartozik, és annak mi a teljesítési időpontja. A jegyzett, de még be nem fizetett tőke analitikus nyilvántartását a társasági szerződés, alapító okiratban foglaltak alapozzák meg, javasolt tulajdonosonkénti, tagonkénti bontásban, esedékességi időpont megjelölésével elkészíteni. Az adott kölcsönök esetén az analitikus nyilvántartás célszerű adattartalma: A kölcsönt igénybe

vevő azonosítására szolgáló adatok Folyósítás időpontja Folyósítás forintösszege Törlesztések esedékességének időpontja, összege Pénzügyi rendezések időpontja, összege Kamatfeltételek Behajtásra tett intézkedések Értékvesztések, visszaírt értékvesztések összegei Deviza kölcsönök esetében a mérlegfordulónapi átértékelés forintösszege 130. Milyen bizonylatokról tanult a követelések elszámolásával kapcsolatban? Vevőkövetelés – számla Váltókövetelés – váltó Jegyzett, de még be nem fizetett tőke – alapító okirat, cégbírósági bejegyzés Adott előleg – szerződés, bankkivonat 131. Mutassa be a követelésekkel kapcsolatban tanult főbb főkönyvi elszámolásokat! Áruértékesítés árbevétele: T 311 Belföldi követelések K 91-92 Belföldi értékesítés árbevétele K 467 Fizetendő ÁFA Export árbevétel: T317 Külfüldi követelések K 93-94 Export értékesítés árbevétele Váltókövetelés: T

311 Belföldi követelések K 341 Belföldi váltókövetelések Tárgyidőszakot megillető váltókamat elszámolása T 391 Bevételek aktív időbeli K 9741 Forgóeszk. között kim elhatárolása kölcsön, váltókövetelés, pénzeszk. után kapott kamat T 346 Külföldi váltókövetelések K 317 Külföldi követelések 132. Mutassa be a váltókövetelésekkel kapcsolatban tanult főbb főkönyvi elszámolásokat! Váltókövetelést a kiváltott értékben Váltótartozást névértéken tartunk nyilván. Váltókövetelés T 311 Belföldi követelések K 341 Belföldi váltókövetelések Tárgyidőszakot megillető váltókamat elszámolása T 9741 Forgóeszk. között kim K 391 Bevételek aktív időbeli elhatárolása kölcsön, váltókövetelés, pénzeszk. után kapott kamat T 346 Külföldi váltókövetelések K 317 Külföldi követelések A mérlegfordulónapon az értékelés miatt keletkezett árfolyamnereség T 346 Külföldi váltókövetelések

Időarányos kamat T 391 Bevételek aktív időbeli elhatárolása Kiegyenlítés T 386 Deviza betétszámla K9763 Külföldi pénzértékre szóló eszk. És kötelezettségek mérlegfordulónapi értékelésének árf. Nyeresége K 9741 Forgóeszk. között kim kölcsön, váltókövetelés, pénzeszk. után kapott kamat K 346 Külföldi váltókövetelések K 9741 K 9763 133. Hol találhatók követelések a mérlegben? Eszközök B. Forgóeszközök II. Követelések 1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) 2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben 3. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 4. Váltókövetelések 5. Egyéb követelések III 134. Hol jelennek meg a követelésekkel kapcsolatos gazdasági események az eredménykimutatásban? Értékesítés nettó árbevétele (2) A teljesítés időszakában (üzleti évében) elszámolt értékesítés nettó árbevétele magában foglalja a) a

vevőnek a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított, elküldött, a vevő által elismert, elfogadott számlában rögzített vagy a készpénzben kapott - általános forgalmi adót nem tartalmazó - ellenértékkel egyező árbevételt, Egyéb bevételek az olyan, az értékesítés nettó árbevételének részét nem képező bevételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során keletkeznek, és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek bevételeinek, sem rendkívüli bevételnek. 135. Milyen információkat tartalmaz a kiegészítő melléklet a követelésekkel kapcsolatban? Követelések kapcsolt vállalkozással szemben mérlegsorból külön-külön mennyi az anya-, illetve a leányvállalattal (leányvállalatokkal) szembeni követelés. (Fölérendelt anyavállalat esetén az anya-, leányvállalati minősítést a fölérendelt anyavállalat szempontjából kell elvégezni.) (SZVT 90§ 2 bek) 136. Mik azok a

pénzeszközök? A pénzeszközök a készpénzt, az elektronikus pénzeszközöket és a csekkeket, továbbá a bankbetéteket foglalják magukban. (SZVT 31§) 137. Megjelenési formájuk szerint, milyen pénzeszközökről beszélhetünk? Készpénz, Elektronikus pénzeszközök /debit és credit kártyák/ Csekk Betétszámla – Számlaszerződés kivonat 138. Sorolja fel milyen elkülönített pénzeszközökről tanult ebben az előadásban? Elkülönített betétszámlák – Meghatározott célra elkülönített bankszámlák Kamatozó betétszámlák Elkülönített pénzeszközök kötvénykibocsátásból Fejlesztési célra elkülönített pénzeszközök Egyéb célra elkülönített pénzeszközök 139. Ismertesse a devizabetét számlával kapcsolatban tanultakat! A devizaszámlára be ill. kikerülő devitzát a bekerüléskori illetve teljesítéskori forintértéken kell a nyilvántartásba venni. A devizabetét számla főkünyvi bontásával, vagy az

analitikus nyilvántartás keretében biztosítani kell , hogy a devizakészlet állománya devizanemenként devizában és forintban is rendelkezésre álljon. Mérleg fordulónapra vonatkozóan értékelni kell MNB hivatalos devizaárfolyamán, vagy választott hitelintézet devizavételi-eladási átlagárfolyamán. Amennyiben az értékelésből adódó különbözet jelentős ha összevontan a külföldi pénzértékre szóló követelések és kötekólezettségek különbözete veszteség, úgy a Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között – árfolyam veszteségként kerül elszámolásra Amennyiben összevontan nyereség, a Pénzügyi Műveletek egyéb bevételei közötti elszámolás után a következő üzleti év(ek) árfolyamveszteségének fedezetére időbelileg el kell határolni. (SZVT 60§) 140. Milyen készpénzkímélő fizetési eszközökről tanult ebben az előadásban? Csekk készpénzkimélő fizetési eszköz A csekkek között kell kimutatni a

csekk-kártyák, hitellevelek, hitelkártyák, utazási csekkek stb. forintértékét. 141. Mi az az elektronikus pénzeszköz? 3.§ (8) 12: „elektronikus pénzeszköz: az elektronikus fizetési eszközök kibocsátására és használatára vonatkozó egyes szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott fogalom” 142. Hogyan történik a pénzeszközök állományba vétele? 31.§ „Pénzeszközök a készpénzt, az elektronikus pénzeszközöket és a csekkeket, továbbá a bankbetéteket foglalják magukban.” Bekerülési értéken kell állományba venni. Alapbizonylatai: bevételi pénztárbizonylat (kp), bankszámlakivonat (bankszámlapénz). 143. Hogyan határozható meg a valuta, deviza bekerülési értéke? 60.§ (1) „A valutapénztárba bekerülő valutakészletet, a devizaszámlára kerülő devizát a bekerülés napjára vonatkozó – a (4)-(6) bekezdés szerinti – devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a könyvviteli

nyilvántartásba felvenni, kivéve a f orintért vásárolt val utát, devizát, amelyet a f izetett összegben kell felvenni, és amelynél a ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni. (4) A valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza forintértékének meghatározásakor a – választott – hitelintézet által meghirdetett devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlagán vagy a M agyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. (5) A (4) bekezdésben előírt devizaárfolyam használatától el kell térni, ha a hitelintézet, illetve a Magyar Nemzeti Bank által nem jegyzett és nem konvertibilis valutát kell forintra átszámítani. Ez esetben a valuta szabadpiaci árfolyamán (ennek hiányában országos napilapban a világ valutáinak árfolyamáról közzétett tájékoztató adatai alapján), a választott hitelintézet, vagy a Magyar Nemzeti Bank által

jegyzett devizára átszámított értéket kell a hitelintézet által jegyzett deviza devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlagán vagy a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamán forintra átszámítani. (6) va lamennyi külföldi pénzértékre szóló eszköz és kötelezettség egységesen értékelhető devizavételi vagy csak devizaeladási árfolyamon is, - a (4) bekezdés szerinti értékeléstől eltérő értékelésből adódó különbözetnek a kiegészítő mellékletben történő bemutatása mellett –, ha a (4) bekezdés szerinti értékeléstől történő eltérésnek az eszközökre-forrásokra, illetve az eredményre gyakorolt hatása jelentős és emiatt a megbízható és valós összkép követelménye a (4) bekezdés szerint történő értékelés mellett nem teljesülne.” Megjegyzés: A (6) bekezdés szerinti „jelentős” szintet a számviteli politikában kell meghatározni. 144. Milyen értéken kerül

állományba a valutapénztárban a devizaszámláról felvett valuta? 60.§ (1) „ A valutapénztárba bekerülő valutakészletet a bekerülés napjára vonatkozó – a (4)-(6) bekezdés szerinti – devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni ” Árfolyamkülönbség fog realizálódni! 145. Milyen értéken kerül meghatározásra a devizaszámlán jóváírt export szállításból származó követelés? Ld: 60.§ (1) A vevőkövetelés keletkezésekor: az exportszállítás teljesítésének napján – ez a számlán feltüntetett teljesítés napja – érvényes (4)-(6) bekezdés szerinti devizaárfolyamon. A vevő fizetésekor: a bankszámlára a j óváírás napján érvényes – (4)-(6) bekezdés szerinti – árfolyamon kerül jóváírásra. Itt is árfolyamdifferencia keletkezik! 146. Hogyan történik a pénzeszközök év végi értékelése? 60.§ (2): „A mérlegben a valutakészletet, a

devizaszámlán lévő devizát, továbbá a külföldi pénzértékre szóló – az 54-55.§ szerint minősített – minden követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó – a (4)-(6) bekezdés szerinti – devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni, amennyiben a mérlegfordulónapi értékelésből adódó különbözetnek a pénzértékre szóló eszközökre, kötelezettségekre, illetve az eredményre gyakorolt hatása jelentős. (3) A valutapénztárban lévő valutakészletnek, a devizaszámlán lévő devizának, továbbá a külföldi pénzértékre szóló követelésnek, befektetett pénzügyi eszköznek, értékpapírnak, illetve kötelezettségnek az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó (2) bekezdés szerinti értékelése előtti könyv szerinti értéke és az értékeléskori forintértéke közötti különbözetet: amennyiben az összevontan

veszteség, egyenlegében a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell árfolyamveszteségként elszámolni amennyiben az összevontan nyereség, egyenlegében a pénzügyi műveletek egyéb bevételei közötti elszámolás után a következő üzleti év(ek) árfolyamveszteségek fedezetére időbelileg el kell határolni.” Megjegyzés: A (2) bekezdés szerinti „jelentős” szintet a vállalkozó a számviteli politikájában határozza meg. 147. Mikor kerülhet sor a pénzeszközök értékvesztésének elszámolására? Az eszközök értékvesztéséről az 54-56.§ szól, ebben a pénzeszközökről nem esik szó Pénzeszközökre nem számolunk el értékvesztést. 148. Mikor kerülhet sor a pénzeszközök értékvesztésének visszaírására? Az eszközök értékvesztéséről az 54-56.§ szól, ebben a pénzeszközökről nem esik szó Pénzeszközökre nem számolunk el értékvesztést, így a visszaírásra sem kerülhet sor. 149. Ismertesse a

pénzeszközök analitikus nyilvántartásával kapcsolatban tanultakat! Minden pénztárat, bankszámlát külön kell vezetni. A valutapénztárat valutában, a devizaszámlát devizában kell vezetni, az analitikából látni kell a mozgások és az egyenlegek forintértékét is. Az analitikából látszik, hogy milyen dátummal, milyen jogcímen, mekkora összegek mozogtak. 150. Milyen bizonylatokról tanult a pénzeszközök elszámolásával kapcsolatban? Készpénz: bevételi pénztárbizonylat, kiadási pénztárbizonylat (csak a mozgásokat mutatják, egyenlegeket nem), pénztárjelentés (=pénztárösszesítő, ebbe egy időszak mozgásait viszik fel, látszik belőle a nyitó és a záró pénzállomány). Bankszámla: bankszámlakivonat, átutalási megbízás, készpénzfelvételi bizonylat. 151. 1. a) b) 2. a) 1. a) b) c) d) e) 152. Mutassa be a pénzeszközökkel kapcsolatban tanult főbb főkönyvi elszámolásokat! Valuta vásárlás az elszámolási betét

terhére, a valutapénztár (382) javára Valuta vásárlás (pü. teljesítéskori ELADÁSI áf) T 382 Átvezetés T 389 Munkavállalónak adott elszámolási előleg valutában Valutapénztár csökkenés FIFO módszerrel T 361 Valuta felvétele devizabetétszámláról, befizetés valutapénztárba Devizabetétszámla csökkenés FIFO módszerrel Valutapénztár növekedés (pü. teljesítéskori áf) Realizált áf. nyereség (nyilvántartott <-> pü teljesítéskori) Realizált áf. veszteség (nyilvántartott <-> pü teljesítéskori) Dec. 31 Valutapénztár értékelése (nyilvántartott <-> dec 31) Áf. nyereség esetén összevonás előtt Áf. veszteség esetén összevonás előtt Dec. 31 Devizabetétszámla értékelése (nyilvántartott <-> dec 31.) Áf. nyereség esetén összevonás előtt Áf. veszteség esetén összevonás előtt K 389 K 384 K 382 T 389 T 382 T 389 T 876 K 386 K 389 K 976 K 389 T 382 T 3/4 K 3/4 K 382 T 386 T 3/4 K 3/4 K

386 Hol találhatók pénzeszközök a mérlegben? B. Forgóeszközök IV. Pénzeszközök 1. Pénztár, csekkek 2. Bankbetétek 153. Hol jelennek meg a pénzeszközökkel kapcsolatos gazdasági események az eredménykimutatásban? Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek között kell kimutatni: a forgóeszközök között kimutatott kölcsön, váltókövetelés, pénzeszközök után kapott (esedékes, járó) kamat összegét. A pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell kimutatni: • • a deviza- és valutakészletek forintra átváltásával kapcsolatos árfolyamnyereséget, valamint a külföldi pénzértékre szóló követeléshez, befektetett pénzügyi eszközhöz, értékpapírhoz és kötelezettséghez kapcsolódó, az üzleti évben pénzügyileg realizált árfolyamnyereséget, a valutakészlet, a deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír és kötelezettség

mérlegfordulónapi értékelésekor összevontan elszámolt árfolyamnyereséget, és azt teljes összegében - a bevételként elszámolt összeg csökkentésével időbelileg el kell határolni a következő üzleti év árfolyamveszteségének fedezetére. A pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell kimutatni: • a deviza- és valutakészletek forintra átváltásával kapcsolatos árfolyamveszteséget, valamint a külföldi pénzértékre szóló követeléshez, befektetett pénzügyi eszközhöz, értékpapírhoz és kötelezettséghez kapcsolódó, az üzleti évben pénzügyileg realizált árfolyamveszteséget, • a valutakészlet, a d eviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír és kötelezettség mérlegfordulónapi értékelésekor összevontan elszámolt árfolyamveszteség összegét. 154. Milyen információkat tartalmaz a kiegészítő melléklet a pénzeszközökkel kapcsolatban? Szerintem

semmilyet. 155. Hogyan csoportosíthatók az időbeli elhatárolások? Aktív időbeli elhatárolásként - elkülönítetten - kell a mérlegben kimutatni • az üzleti év mérlegének fordulónapja előtt felmerült, elszámolt olyan összegeket, amelyek költségként, ráfordításként (ideértve a halasztott ráfordításokat is) csak a mérleg fordulónapját követő időszakra számolhatók el, • valamint az olyan járó árbevételt, kamat- és egyéb bevételeket, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el, • továbbá a fizetendő kamat tárgyévet követő üzleti évet terhelő összegét az aktív időbeli elhatárolások között kell állományba venni, és időarányosan kell elszámolni. Passzív időbeli elhatárolásként kell elkülönítetten kimutatni • a mérleg fordulónapja előtt befolyt, elszámolt bevételt, amely a mérleg fordulónapja utáni időszak árbevételét, bevételét

képezi, • a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő költséget, ráfordítást, amely csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban merül fel, kerül számlázásra, • a mérleg fordulónapja és elkészítésének időpontja között a vállalkozóval szemben érvényesített, benyújtott, ismertté vált, a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó kártérítési igényt, késedelmi kamatot, kártérítést, bírósági költséget, • a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó, a jóváhagyásra jogosult testület által megállapított, kötelezettségként ki nem mutatott prémiumot, jutalmat, azok járulékát. 156. Mik tartoznak az aktív időbeli elhatárolások közé? Aktív időbeli elhatárolásként kell a mérlegben kimutatni • a (kamatbevételekkel szemben elszámolt) névérték alatt kibocsátott, a névérték alatt vásárolt diszkont - hitelviszonyt megtestesítő, befektetett vagy forgóeszközként kimutatott -

értékpapírok névértéke és kibocsátási értéke (vételára) közötti különbözet adott üzleti évre, időarányosan járó összegét mindaddig, amíg ezen értékpapírokat nem értékesítik, nem váltják be, a könyvekből nem vezetik ki. • a (pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel szemben elszámolt) befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt, névérték alatt vásárolt - hitelviszonyt megtestesítő - kamatozó értékpapír beszerzési értéke és névértéke közötti - nyereségjellegű - különbözetből a beszerzéstől az üzleti év mérlegfordulónapjáig terjedő időszakra időarányosan jutó összeget. Az így elhatárolt összeget ezen értékpapír értékesítésekor, beváltásakor, továbbá a könyvekből - egyéb jogcímen - történő kivezetése esetén, valamint akkor kell megszüntetni, ha olyan összegű értékvesztést kell elszámolni, amelynek hatására ezen értékpapír könyv szerinti értéke a beszerzési érték alá

csökken. 157. Sorolja fel a halasztott ráfordítások közé tartozó tételeket? Az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként kell kimutatni • az ellentételezés nélküli tartozásátvállalás során - a tartozásátvállalás beszámolási időszakában - a véglegesen átvállalt és pénzügyileg nem rendezett kötelezettség rendkívüli ráfordításként elszámolt szerződés (megállapodás) szerinti összegét. Az elhatárolást az átvállalt kötelezettségnek a szerződés (megállapodás) szerinti pénzügyi rendezésekor, a teljesítésnek megfelelően kell a rendkívüli ráfordításokkal szemben megszüntetni. • a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó tartozások esetén a t árgyévben, a m érlegfordulónapi értékelésből adódóan keletkezett árfolyamveszteség teljes összegét a pénzügyi műveletek

egyéb ráfordításainak a csökkentésével (nem realizált árfolyamveszteség). A hiteltartozások, devizakötvénykibocsátásból származó tartozások törlesztésekor - az előző időszakokban elhatárolt halmozott összegből - a törlesztőrészletre jutó - halasztott ráfordításként kimutatott - nem realizált veszteséget meg kell szüntetni, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításainak a növelésével (realizált árfolyamveszteség). 158. Mik tartoznak a passzív időbeli elhatárolások közé? Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni • a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott, pénzügyileg rendezett, egyéb bevételként elszámolt támogatás összegéből az üzleti évben költséggel, ráfordítással nem ellentételezett összeget. Az elhatárolást a költségek, ráfordítások tényleges felmerülésekor, illetve a támogatási szerződésben, megállapodásban

foglaltak teljesülésekor kell megszüntetni. • a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaival szemben, a befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt, névérték felett vásárolt - hitelviszonyt megtestesítő - kamatozó értékpapírok bekerülési értéke és névértéke közötti - veszteségjellegű - különbözetből a beszerzéstől az üzleti év mérleg-fordulónapjáig terjedő időszakra időarányosan jutó összeget. Az így elhatárolt összeget ezen értékpapírok értékesítésekor, beváltásakor, továbbá a könyvekből - egyéb jogcímen - történő kivezetésük esetén, valamint akkor kell megszüntetni, ha olyan összegű értékvesztést kell elszámolni, amelynek hatására ezen értékpapírok könyv szerinti értéke a névérték összege alá csökken. • a valuta- és devizakészlet, a k ülföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek mérlegfordulónapi értékelésekor kimutatott, összevontan nyereséget mutató

különbözetet, amelyet a következő üzleti év(ek) - előbbiekből adódó - árfolyamvesztesége esetén a k ülönbözet összegében kell megszüntetni. 159. Sorolja fel a halasztott bevételek közé tartozó tételeket? A passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell kimutatni A rendkívüli bevételként elszámolt • fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott, pénzügyileg rendezett támogatás és a véglegesen átvett pénzeszköz összegét, • elengedett, valamint a harmadik személy által átvállalt kötelezettség összegét, amennyiben az a kötelezettség terhére beszerzett eszközökhöz kapcsolódik (legfeljebb a kapcsolódó eszközök nyilvántartás szerinti értékében), • térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközök átadónál kimutatott nyilvántartási (legfeljebb forgalmi, piaci) értékét, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a

többletként fellelt eszközök piaci értékét. A támogatásonként, a véglegesen átvett pénzeszközönként, a térítés nélkül átvett eszközönként kimutatott halasztott bevételt a fejlesztés során megvalósított eszköz, az elengedett, valamint a harmadik személy által átvállalt kötelezettséghez kapcsolódó eszköz, illetve a térítés nélkül átvett eszköz bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének költségkénti, illetve ráfordításkénti elszámolásakor kell a rendkívüli bevételekkel szemben megszüntetni. Halasztott bevételként kell kimutatni cégvásárlás, illetve átalakulás esetén a n egatív üzleti vagy cégértéket. A negatív üzleti vagy cégértékként kimutatott halasztott bevételt a cégvásárlást, az átalakulást követő 5 év vagy ennél hosszabb idő alatt lehet az egyéb bevételekkel szemben megszüntetni. 160. Mikor kerülhet sor az időbeli elhatárolások állományba

vételére? Szerintem a fentiekből következik. 161. Hogyan határozható meg az időbeli elhatárolások mérlegértéke? Az időbeli elhatárolások alkalmazásával biztosítható, hogy egy adott üzleti évet megillető bevételekkel ugyanazon időszakot terhelő ráfordítások álljanak szemben, függetlenül attól, hogy a bevételek és ráfordítások melyik üzleti évben merültek fel. Kiemelten olyan bevételek és ráfordítások estében kell az időbeli elhatárolásokat elvégezni amely bevételek és ráfordítások több évet érintenek ( összemérés elvét érvényesítve). Fajtái: Aktív és Passzív időbeli elhatárolás. 162. Ismertesse az időbeli elhatárolások analitikus nyilvántartásával kapcsolatban tanultakat! • • • • A kiadásokat és bevételeket érintő aktív időbeli elhatárolásokat legkésőbb a mérlegkészítéshez kapcsolódva az adott év eredményének helyesbítéseként kell elszámolni és a következő év nyitó

tételek között az elhatárolást megszüntetni. A többletkötelezettségek miatti aktív időbeli elhatárolásokat nem feltétlenül kell a következő évi nyitó tételeként megszüntetni, hanem mindig csak a tárgyidőszakot érintő arányos részt kell átvezetni az eredmény terhére. A kötelezettségekhez kapcsolódó aktív időbeli elhatárolások összegeinek elszámolását a hozzá kapcsolódó eredmény korrigálását a pénzügyi teljesítés elszámolását követően lehet elvégezni. Az évközi időbeli elhatárolások esetén a könyvelés elvégezhető úgy is, hogy az elhatárolt összeget a Nyitó tételek között teljes egészében visszavezeti, majd a következő időszak végén az azt követő időszakot megillető részt ismét elhatárolja. Lehetőség van arra is, hogy az adott időszakban az elhatárolt összeget nem vezeti vissza a következő időszak elején teljes összegében, hanem fokozatosan csökkenti azt a következő időszak

költségei ill. bevételeivel szemben (pl havi, v negyedévi terminusokban). 163. Mutassa be az időbeli elhatárolásokkal kapcsolatban tanult főbb főkönyvi elszámolásokat! KIADÁSOK aktív időbeli elhatárolása 1. előre fizetendő díjak 2. immateriális javak közé fel nem vett vagyoni értékű jog T39 – K512 BEVÉTELEK aktív időbeli elhatárolása 1. járó bevétel 2. járó kamat 3. diszkont értékpapír járó kamata T39 – K97 T39 – K97 TÖBBLET KÖTELEZETTSÉG aktív időbeli elhatárolása 1. váltótartozás kamata T39 – K448 EGYÉB KÖNYVELÉSI TÉTELEK: 1. Ipari kiállítási költség: ) 2. Államkötvények kamata: 3. Aktív váltó tárgyévet terhelő kamata: 4. Következő évre fizetendő újság előfizetés: T39 – K56 T39 – K91-94 T39-K512 ( áfát nem kell elhatárolni T39-K971 T39-K972 T39-K512 ( áfa nélkül ) 164. Hol találhatók időbeli elhatárolások a mérlegben? AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁS: (A és B változatú

mérlegben)Eszközök oldalon a C mérlegfőcsoportban. Mérlegsorai: 1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása 3. Halasztott ráfordítások PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁS: (A változatú mérlegben) Források oldalon a G mérlegfőcsoportban. (B változatú mérlegben) Források oldalon a E mérlegfőcsoportban Mérlegsorai: 1. Bevételek passzív időbeli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása 3. Halasztott bevételek 165. Hol jelennek meg az időbeli elhatárolásokkal kapcsolatos gazdasági események az eredménykimutatásban? Összköltség eljárással készülő eredménykimutatásban ( A változat) III. EGYÉB BEVÉTELEK IV ANYAG JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK 06. Igénybe vett szolgáltatások értéke VII EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK VIII PÉNZÜGYI MŰVELETEK BEVÉTELEI IX PÉNZÜGYI MŰVELETEK RÁFORDÍTÁSAI 166. Milyen információkat tartalmaz a kiegészítő

melléklet az időbeli elhatárolásokkal kapcsolatban? 90. § (1) A kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell: a) a bevételek aktív időbeli elhatárolásának, b) a halasztott ráfordításoknak, c) a költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolásának, d) a halasztott bevételeknek a jelentősebb összegeit, azok időbeli alakulását. 167. Mik tartoznak a céltartalékok közé? 421. Céltartalékok a várható kötelezettségekre 422. Céltartalékok a jövőbeni költségekre (424. Árfolyamveszteség időbeli elhatárolása alapján képzett céltartalék) 168. Hogyan csoportosíthatók a céltartalékok? 421. CÉLTARTALÉKOK A VÁRHATÓ KÖTELEZETTSÉGEKRE:  Garanciális kötelezettség  Függő kötelezettség    Biztos (jövőbeni) kötelezettség Végkielégítés, korkedvezményes nyugdíj miatti fizetési kötelezettség Környezetvédelmi kötelezettség 422. CÉLTARTALÉKOK A JÖVŐBENI KÖLTSÉGEKRE:  Időszakonként

ismétlődő fenntartási, átszervezési és környezetvédelmi költségek 429. EGYÉB CÉLTARTALÉK:  Ide tartozik a nem realizált árfolyam veszteség (halasztott ráfordítás) után képzett céltartalék 169. Mire kötelező a céltartalékképzés? A SZT szerint céltartalékot kell képezni a várható kötelezettségekre és céltartalék képezhető a jövőbeni költségekre. (A kötelező céltartalék képzéssel összefüggésben azt szükséges rögzíteni a számviteli politikában, hogy milyen információk alapján kell megállapítani a céltartalék képzési kötelezettséget és milyen összegű céltartalékot kell képezni.) 170. Milyen elvek alapján képezhető céltartalék a garanciális kötelezettségekre? A céltartalék képzése az óvatosság számviteli alapelvnek való megfelelés egyik eszköze. Olyan eredménykorrekció, amelyik a követelések bizonytalan befolyásából származó várható veszteségekhez, továbbá a várható

kötelezettségekhez kapcsolódik. Másrészt a valódiság, összemérés elve érvényesül akkor, amikor a veszteségeket ténylegesen a felmerülésük pillanatában számoljuk el. 171. Mik tartoznak a függő kötelezettségek közé? A függő kötelezettség olyan - általában - harmadik személlyel szemben vállalt kötelezettség, amely a mérleg fordulónapján fennáll, de mérlegtételkénti szerepeltetése jövőbeni eseménytől függ. Ide tartoznak különösen: a kezességvállalás, az opciós ügyletek (ideértve az eladási opció kiírójának kötelezettségét, illetve a vételi opció vevőjének kötelezettségét), a garanciavállalás, a nem valódi penziós ügyletek, a váltókezesi kötelezettség, a le nem zárt peres ügyekkel kapcsolatban várható kötelezettség 172. Mik tartoznak a biztos jövőbeni kötelezettségek közé? A biztos (jövőbeni) kötelezettség olyan visszavonhatatlan kötelezettség, amely a mérleg fordulónapján már fennáll,

de a szerződés teljesítése még nem történt meg, ezért mérlegtételként nem szerepeltethető. Ide tartoznak különösen: a határidős adásvételi ügyletek, a swap ügyletek határidős része miatti kötelezettségek. Nem tartoznak ide az üzleti tevékenységgel kapcsolatos, folyamatosan felmerülő költségek 173. Mire képezhető céltartalék? Az adózás előtti eredmény terhére - a valós eredmény megállapítása érdekében a szükséges mértékben céltartalék képezhető az olyan várható jelentős és időszakonként ismétlődő jövőbeni költségekre (különösen a fenntartási, az átszervezési költségekre, a környezetvédelemmel kapcsolatos költségekre), amelyek - a mérlegkészítés időpontjáig rendelkezésre álló információk szerint - feltételezhetően vagy bizonyosan felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük időpontja a mérlegkészítéskor még bizonytalan és nem sorolhatók a passzív időbeli elhatárolások

közé. Ide tartoznak különösen a: • Fenntartási és • Átszervezési költségek • Környezetvédelemmel kapcsolatos költségek 174. Mire nem képezhető céltartalék? A céltartalék a szokásos üzleti tevékenység rendszeresen és folyamatosan felmerülő költségeire nem képezhető. 175. Milyen összefüggés van a halasztott ráfordítások és a céltartalékképzési kötelezettség között? Ha a vállalkozó a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló beruházáshoz (beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó hiteltartozások, továbbá devizakötvény kibocsátásából származó - beruházáshoz (beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó - tartozások nem realizált árfolyamveszteségét a 33. § (2) bekezdése szerint halasztott ráfordításként mutatta ki, az üzleti év végén az így elhatárolt halmozott

összegnek a hitelfelvételtől eltelt időtartam és a hitel figyelembe vehető futamideje arányában számított hányadának megfelelő összegű céltartalékot kell kimutatnia. Amennyiben az előző üzleti év végéig ilyen címen képzett céltartalék ennél kevesebb, illetve több, a különbözettel a tárgyévben kell a cél tartalékot növelni az egyéb ráfordításokkal szemben, illetve csökkenteni az egyéb bevételekkel szemben. A számításnál figyelembe vett futamidő nem lehet hosszabb, mint a hitel futamideje, illetve mint a hitellel finanszírozott tárgyi eszköz, vagyoni értékű jog várható - amortizációnál figyelembe vett - élettartama, ha a hitel futamideje hosszabb. Ha a halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget a 33. § (3) bekezdése szerint meg kell szüntetni, akkor a 33. § (4) bekezdés szerint képzett céltartalék is megszüntetendő 176. Hogyan számítható ki a halasztott ráfordításként kimutatott nem

realizált árfolyamveszteségre képzett céltartalék összege? Céltartalék = A * A kötelezettség keletkezésétől eltelt időtartam A kötelezettség figyelembe vehető futamideje Amennyiben az előző üzleti év végéig ilyen címen képzett céltartalék ennél kevesebb, illetve több, a különbözettel a t árgyévben kell a céltartalékot növelni az egyéb ráfordításokkal szemben, illetve csökkenteni az egyéb bevételekkel szemben. A számításnál figyelembe vett futamidő nem lehet hosszabb, mint a hitel futamideje, illetve mint a hitellel finanszírozott tárgyi eszköz, vagyoni értékű jog várható - amortizációnál figyelembe vett - élettartama, ha a hitel futamideje hosszabb. 177. Hogyan határozható meg az állományba kerülő céltartalékok összege? A várható kötelezettségekre képzett céltartalékok részben a k ötelezettségek ismert összege (például korengedményes nyugdíjkötelezettség vállalkozást terhelő része),

részben a tervezett adatok (pl. garanciális kötelezettségek) alapján kerülnek álloműnyba vételre. Az egyéb céltartalékok között a n em realizált árfolyamnyereségekre képzett céltartalék állományba vételre kerülő összegei számítások alapján kerülnek meghatározásra. 178. Ismertesse a céltartalékok analitikus nyilvántartásával kapcsolatban tanultakat! A céltartalékokról olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyben: • A céltartalékok jogcímenként elkülönítetten kerülnek rögzítésre • Könnyen beazonosításra kerülhetnek a főkönyvi számlákon könyvelt összegek • Megtalálhatók a céltartalékképzés számításai, illetve megfelelő dokumentáltság biztosítható a kötelezettségek esetében. • Világosan megtalálhatók a képzés időpontjára és a megszüntetés idejére vonatkozó információk. Az analitikus nyilvántartásnak tartalmaznia kell az érintett kötelezettségek dokumentumait illetve

információit is. 179. Mutassa be a céltartalékokkal kapcsolatban tanult főkönyvi elszámolásokat! Céltartalékok a számlatükörben: 42. Céltartalékok 421. Céltartalék a várható kötelezettségekre 422. Céltartalék a jövőbeni költségekre 423. Árfolyamveszteség alapján képzett céltartalék 424. Egyéb céltartalék Céltartalékok nyitása: 491. Nyitómérleg szla 42. Céltartalékok K. sz érték Előző évi céltartalék megszüntetése: 96. Egyéb bevételek 42. Céltartalékok Megsz. Került össz Üzleti évben képzett céltartalék elszámolása: 42. Céltartalékok 86. Egyéb ráfordítások A képzett össz. Céltartalékok zárása: 42. Céltartalékok 992. Zárómérleg szla K. sz érték 180. Hogyan kell leltározni a céltartalékokat? A gazdálkodónak a céltartalékokról egyedi nyilvántartást kell vezetniük. Az analitikus nyilvántartás adatait dokumentumokkal és számítási anyagokkal kell alátámasztani, amelyek a

céltartalékok jogosságát és számszerű helyességét bizonyítani képesek.  A céltartalékok leltározása egyeztetéssel történik 181. Hol találhatók a céltartalékok a mérlegben? A céltartalékok az éves beszámoló mérleg mind "A", mind "B" változatában megjelennek. Mindkét változatban külön mérlegcsoport alá kell sorolni a céltartalékokat. Ezeket könyv szerinti értéken kell kimutatni. E. / I Céltartalékok 1. Céltartalék a várható kötelezettségekre 2. Céltartalék a jövőbeni kötelezettségekre 3. Egyéb céltartalék 182. Hol jelennek meg a céltartalékokkal kapcsolatos gazdasági események az eredménykimutatásban? A képzett céltartalék összegének felhasználását (csökkenését, megszűnését) az egyéb bevételek között kell kimutatni. Az üzleti évben képzett céltartalék összegét, a képzett céltartalékot növelő összeget az egyéb ráfordítások között kell kimutatni. (77§ (3), 81§

(3)) 183. Milyen információkat tartalmaz a kiegészítő melléklet a céltartalékokkal kapcsolatban? A kiegészítő mellékletben - jogcímenként elkülönítetten - be kell mutatni az előző üzleti évben képzett céltartalék összegét, illetve annak felhasználását. Ha az egyes jogcímek szerint képzett céltartalék összege az előző évi összegtől jelentősen eltér, akkor azt a kiegészítő mellékletben indokolni kell. (94§ (3)) 184. Mik tartoznak a kötelezettségek közé? Kötelezettségek azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő pénzértékben kifejezett, elismert tartozások, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönt nyújtó már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz, valamint a kincstári vagyon részét képező eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódnak. (42§ (1)) 185. Hogyan

csoportosíthatók a kötelezettségek? A kötelezettségek között megkülönböztetünk hosszú lejáratú, rövid lejáratú, és hátrasorolt kötelezettségeket. Valamint megkülönböztetjük a kötelezettségeket aszerint, hogy azok kapcsolt vállalkozással szembeni, illetve egyéb részesedési viszonyban lévő partnerrel kapcsolatban áll fenn.(42§ (1)) 186. Mik tartoznak a hátrasorolt kötelezettségek közé? Hátrasorolt kötelezettségként kell kimutatni minden olyan kapott kölcsönt, amelyet ténylegesen a vállalkozó rendelkezésére bocsátottak, és a vonatkozó szerződés tartalmazza a kölcsönt nyújtó fél egyetértését arra vonatkozóan, hogy az általa nyújtott kölcsön bevonható a vállalkozó adóssága rendezésébe, valamint a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok előtti legutolsó helyen áll, azt a vállalkozó felszámolása vagy csődje esetén csak a többi hitelező kielégítése után kell

kiegyenlíteni, a kölcsön visszafizetési határideje vagy meghatározatlan, vagy a jövőbeni eseményektől függ, de eredeti futamideje öt évet meghaladó lejáratú, a kölcsön törlesztése az eredeti lejárat vagy a szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges. (42§ (4)) 187. Mik tartoznak a hosszú lejáratú kötelezettségek közé? Hosszú lejáratú kötelezettség - a hitelezővel kötött szerződés szerint - az egy üzleti évnél hosszabb lejáratra kapott kölcsön (ideértve a kötvénykibocsátást is) és hitel, a mérleg fordulónapját követő egy üzleti éven belül esedékes törlesztések levonásával, továbbá az egyéb hosszú lejáratú kötelezettség. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségként kell kimutatni a lízingbevevőnél a pénzügyi lízingbe vett, beruházásként elszámolt eszköz lízingbeadó (helyette az eladó) által számlázott ellenértékének megfelelő kötelezettséget, valamint a kincstári

vagyon részét képező eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódó kötelezettséget. (42§ (2)(5)) 188. Mik tartoznak a rövid lejáratú kötelezettségek közé? Rövid lejáratú kötelezettség az egy üzleti évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel, ideértve a hosszú lejáratú kötelezettségekből a mérleg fordulónapját követő egy üzleti éven belül esedékes törlesztéseket is (ez utóbbiak összegét a kiegészítő mellékletben részletezni kell). A rövid lejáratú kötelezettségek közé tartozik általában a vevőtől kapott előleg, az áruszállításból és szolgáltatás teljesítésből származó kötelezettség, a váltótartozás, a fizetendő osztalék, részesedés, kamatozó részvény utáni kamat, valamint az egyéb rövid lejáratú kötelezettség. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségként kell kimutatni különösen a munkavállalókkal, a költségvetéssel, az önkormányzatokkal kapcsolatos

elszámolásokat, továbbá a jogerős határozattal előírt kötelezettségeket is. A rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni valódi penziós ügylet esetén a határidős visszavásárlási kötelezettség mellett eladott eszköz befolyt eladási árát, illetve a határidős viszonteladási kötelezettség mellett vásárolt eszköz befolyt viszonteladási árát, továbbá a határidős és opciós ügyletek esetén a kapott letétek, árkülönbözetek összegét, amíg az ügylet le nem zárul. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között köteles kimutatni a külföldi székhelyű vállalkozással vagy annak más fióktelepével szembeni kötelezettségeit, ideértve azokat a tételeket is, amikor a fióktelep kötelezettségét, a külföldi székhelyű vállalkozás, vagy annak más fióktelepe közvetlenül egyenlít ki. (42§ (3), 43§) 189. Mik tartoznak a függő

kötelezettségek közé? Kötelezettségnek minősülő, de a kötelezettségek között még nem szereplő tételek. Függő kötelezettség az olyan, általában harmadik személlyel szemben vállalt kötelezettség, amely a mérleg fordulónapján fennáll, de a m érlegtételkénti szerepeltetése jövőbeni eseménytől függ. Ide tartoznak különösen: a kezességvállalás, az opciós ügyletek (ideértve az eladási opció kiírójának kötelezettségét, illetve a vételi opció vevőjének kötelezettségét), a garanciavállalás, a nem valódi penziós ügyletek, a váltókezesi kötelezettség, a le nem zárt peres ügyekkel kapcsolatban várható kötelezettség. (3§ (14)) 190. Mik tartoznak a biztos (jövőbeni) kötelezettségek közé? Biztos (jövőbeni) kötelezettség az olyan visszavonhatatlan kötelezettség, amely a mérleg fordulónapján már fennáll, de a szerződés teljesítése még nem történt meg, ezért mérlegtételként nem szerepeltethető.

Ide tartoznak különösen: a határidős adásvételi ügyletek, a swap ügyletek határidős része miatti kötelezettségek. Nem tartoznak ide az üzleti tevékenységgel kapcsolatos, folyamatosan felmerülő költségek. (3§ (15)) 191. Hogyan kerülhet meghatározásra a kötelezettségek bekerülési értéke ? A vevőtől forintban kapott előleget a ténylegesen befolyt összegben (Áfával együtt) kell kimutatni, a devizában kapott előleget forintra átszámított összegben. /Szvt törvény 68par(3)/ A felvett hitelt, kölcsönt a ténylegesen folyósított, illetve a törlesztésekkel csökkentett összegben kell kimutatni. (68par(4)) Az áruszállításból származó, Áfá-t is tartalmazó kötelezettséget az elismert , számlázott összegben kell kimutatni (devizában teljesítendő kötelezettséget forintra átszámított összegben). (68par(5)) Váltótartozás : a fizetendő összegben, névértéken (kamattal együtt) kell nyilv.tartani (68par(6)) Ha a

kötelezettség visszafizetendő összege nagyobb a kapott összegnél, váltótartozásként vagy egyéb rövid lejáratú kötelezettségként kell nyilvántartani. /68par(1)/ A külföldi pénzértékre szóló kötelezettséget a devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell nyilv.tartásba venni Átszámításhoz alkalmazható árfolyamok, főszabály szerint : -a választott hitelintézet devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlaga, -MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyam, -forintban ténylegesen fizetett ellenérték. Speciális esetek: -a hitelintézet ill.MNB által nem jegyzett és nem konvertibilis valuta esetén (ekkor szabadpiaci árfolyam), -a megbízható és valós összkép követelménye a főszabály szerinti értékelés mellett nem teljesül (ekkor vagy csak vételi, vagy csak eladási árfolyamon), -barter ügylet esetén (első teljesítéskori valamelyik főszabály szerint). (60.par (1), (4)-(6) ill 2001ápr4-i órai anyag

alapján) 192. Hogyan értékelhetők a kötelezettségek? -A kapott összegben, ilyenek : hitel, kölcsön. -A többletkötelezettséggel növelt összegben, ilyenek : váltótartozás, tartozás kötvénykibocsátásból ha névért. alatt lett kibocsátva Ezeknél a visszafizetendő összeg nagyobb a kapott összegnél. A többletkötelezettséget aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni és időarányosan fizetendő kamatként elszámolni. Év végi értékelés forintban kimutatott kötelezettségnél: MÉ=könyv szerinti érték-elévülés (Számvitel alapjai könyv, 185.o78/C) 193. Hogyan értékelhetők a devizás kötelezettségek? A külföldi pénzértékre szóló kötelezettséget a mérlegfordulónapra vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni, amennyiben az értékelés előtti könyv szerinti érték és az értékeléskori forintérték közötti különbözet jelentős. Ha a különbözet -összevontan veszteség,

egyenlegében a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell árfolyamveszteségként elszámolni, -összevontan nyereség : egyenlegében a pénzügyi műveletek egyéb bevételei közötti elszámolás után a következő üzleti évek árfolyamveszteségének fedezetére időbelileg el kell határolni. (60.par(2-3), ill2001ápr4-i órai anyag) Év végi értékelés devizás kötelezettségeknél : Könyv szer.érték –elévülés +- árfolyamkül(ha jelentős) = Mérlegérték (Számvitel alapjai könyv 185.o78/C) 194. Ismertesse a kötelezettség analitikus nyilvántartásával kapcsolatban tanultakat! (Konkrétan erről nincs fellelhető írasos anyag . A következőről lehet szó : Az analitikus nyilvántartás részletes, mennyiségbeni, értékbeni elszámolást jelent. A kötelezettségeket a források között tartjuk nyilván, a 4.számlaosztályon belül, a 43-47 számlacsoportokban. 43. Hátrasorolt kötelezettségek, 44 Hosszú lejáratú

kötelezettségek, 45-47 Rövid lejárkötel A forrásszámlák növekedését a követel oldalukon rögzítjük, tehát a kötelezettségek növekedésének összegét a megfelelő forrásszámla követel oldalára vezetjük. A csökkenést a tartozik oldalra ) 195. Mutassa be a hosszú lejáratú kötelezettségekkel kapcsolatban tanult főbb főkönyvi elszámolásokat ! 385 Elkülönített betétszla 444 Beruházási hitel Pl. Beruházási hitel felvétele Kötvénykibocsátás, névérték felett: 385 443 Tartoz. kötvénykibocs-ból névértéken névért. és árfközti kül : 385 976 Átváltási árf.nyereség kibocs.árfnévért Kötvénykibocsátás, névért.alatt: 385 443 kibocs.árf-on névérték és kibocs.árfközti kül: 876 443 névért.-kibocsárf 196. Mutassa be a rövid lejáratú kötelezettségekkel kapcsolatban tanult főbb főkönyvi elszámolásokat ! Gépvásárlás: 161 Bef.tlen beruházás 4542 Külfszállító összeg(Ft-ra átszám) vámhatározat

161 465 Vám elszám.szla import Áfa 368 Kül.egéb követelés 465 Váltót adunk szállítónak 4541 457 Váltótartozás tényl.kötelezettség ért Váltó kamata 392 Ktg,ráf.aktív idelhat 457 kamat Tényl.kötelez+kamat=névért Vevőtől előleget kapunk 384 Elsz.betét 453 Vevőtől kap.előleg Áfa nélküli érték Áfával kerül be! Áfa : 368 Kül.egyéb követ 467 Fizetendő Áfa Áfa összege Bruttó bér elszámolás 541 Bérktg 471 Jövedelem elszám.szla Munkaadói járulék 563 M.adói járulék 463 Ktgvetési befiz.kötelezettség Kötelezettség átvállalás 888 Tartozás átvállalás 479 Kül.egyéb kötelezettség 197. Hol található kötelezettség a mérlegben ? Források F. Kötelezettségek I. Hátrasorolt kötelezettségek, II Hosszú lejáratú kötelez, III Rövid lejáratú kötelez 198. Hol jelennek meg a kötelezettségekkel kapcsolatos gazdasági események az eredménykimutatásban? VII. ill VI Egyéb ráfordítások (pl káreseményekkel

kapcsolatos fizetendő összeg, bírság, késedelmi kamat, a ktgvetéssel elszámolt adók , illetékek fizetendő összege (Szvt.törvény 81par(2a-b)) VIII. Pénzügyi műveletek bevételei 19 Fizetendő kamatok (a kötelezettségek között nyilvántartott kölcsönök, hitelek után fizetendő kamat összege 85.par(2)) XII. Adófizetési kötelezettség 199. Milyen információkat tartalmaz a kiegészítő melléklet a kötelezettségekkel kapcsolatban? A kieg.mellékletben értékelni kell a kötelezettségek tételeinek alakulását is (Szvttörvény 88par(2)) Be kell mutatni -hogy a Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben, a Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben, a Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt váll.-al szemben mérlegsorokból külön-külön mennyi az anya-, ill. a leányvállalattal szembeni kötelezettség -azokat a kötelezettségeket, amelyek futamideje több mint öt év, -azon pénzügyi

kötelezettségeket, amelyek a mérlegben nem jelennek meg, de jelentősek (pl.végkielégítésikötelez) -mérlegen kívüli tételként a függő és a biztos jövőbeni kötelezettségek összegét fajtánkénti részletezésben. (Szvt.törvény 90par (2-4)) -ha a kötelezettség visszafizetendő összege nagyobb a kapott összegnél, a visszafizetendő összeget (68.par(1)) -külf.pénzérték átszámításakor, ha nem főszabály szerinti árfolyamot választanak, mert a megbízható és valós összkép követelménye akkor nem teljesülne (tehát vagy csak devizavételi vagy csak eladási árfolyammal számolnak), az eltérést a kieg. mellékletben részletezni kell (2001ápr4 órai anyag) 200. Mi az a saját tőke ? Saját tőkeként a mérlegben csak olyan tőkerészt szabad kimutatni, amelyet a tulajdonos (tag) bocsátott a vállalkozó rendelkezésére. A saját tőke a -jegyzett, de be nem fizetett tőkével csökkentett- jegyzett tőkéből, a tőketartalékból, az

eredménytartalékból, a lekötött tartalékból, az értékelési tartalékból és a tárgyév mérleg szerinti eredményéből tevődik össze. (Szvttörvény 35par(1-2)) 201. Hogyan csoportosítható a saját tőke? Jegyzett t. Jegyzett, de még be nem fizt Tőketartalék, Eredménytartalék, Lekötött tartalék, Értékelési tartalék, Mérleg szerinti eredmény 202. Mi az a jegyzett tőke? Rt-nél, Kft-nél a cégbíróságon bejegyzett tőke a létesítő okiratban összegben Általában a tulajdonos által tartósan és TÉNYLEGESEN ilyen címen rendelkezésre bocsátott tőke. 203. Mi az a jegyzett, de még be nem fizetett tőke? A jegyzett tőkére a tulajdonosok által még be nem fizetett összegek 204. Ismertesse a tőketartalék növekedésének és csökkenésének jogcímeit! A tulajdonos által rendelkezésre bocsátott, de a cégbíróságon be nem jegyzett saját tőke Növekedik: Ázsió Jegyzett tőke leszállítása Alapításkor, tőkeemeléskor az a

rész amit a tulajdonosok nem jegyeztek be Lekötött tart. visszavezetése Szöv. üzletrész bevonás miatt képzett fel nem osztható vagyon összege Csökken: Áthelyezés jegyzett tőkébe Átvezetés eredménytartalékba, Átvezetés lekötött tartalékba 205. Ismertesse az eredménytartalék növekedésének és csökkenésének jogcímeit! Fogalma: A tárgyévet megelőző üzleti években folytatott gazdálkodás eredményének halmozott összege, osztalékkal, részesedéssel csökkentve Növekedés: Előző évi MSzE. Átvezetése Jegyzett tőke leszállítása Tőketartalékkal szembeni átvezetés Korrekciók Ellenőrzés, önellenőrzés miatt Lekötött tartalék visszavezetett összege Gazd. Társ Tagjánál a veszt Pótlásához nem szüks pótbefiz Visszakapott összege Csökkenés: Előző évi MSzE. Átvezetése Veszteség Jegyzett tőke emelése Felhasználása osztalékra és annak adójára Jogszabályi előíráson alapuló eszközátadás Korrekciók

Ellenőrzés, önellenőrzés miatt , Átvezetés lekötött tartalékba Gazd. Társ Tagjánál a veszt fedezéséhez teljesített pótbefiz összege 206. Ismertesse a lekötött tartalék tartalmát és változásának jogcímeit! Fogalma: a tőketartalékból és az eredménytartalékból lekötött összegeket és a kapott pótbefizetéseket kell e mérlegtételben szerepeltetni Képezni kell: Tőketartalékból: Forgalomképtelen eszközök után Külső személy engedélye alapján átruházható eszközök után Saját elhatározás alapján Szövetkezetnél fel nem osztható vagyon összegét Eredmény tartalékból: Visszavásárolt részvények, üzletrészek után Alap, átszerv , kis. fejl ért még le nem írt összege után 207. Ismertesse az értékelési tartalék tartalmát! A számviteli törvény szerint meghatározott eszközök piaci értékének és könyv szerinti értékének pozitív különbözete, vagyis egyfajta felértékelési különbözet. 208. Mi

az a mérleg szerinti eredmény? Tartalmi megközelítés szerint: Tárgyév hozzájárulása a saját tőkéhez Számítás szerint: Kiindulás: üzleti év adózott eredménye + osztalékra bevont eredménytartalék jóváhagyott osztalék, részesedés = mérleg szerinti eredmény 209. Ismertesse az osztalékfizetési korlátokat! Tárgyévi adózott eredmény akkor fizethető ki osztalékként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőkeösszege az osztalék kifizetése után sem csökken a jegyzett tőke összege alá. A meglévő eredménytartalék osztalékra történő bevonására csak akkor kerülhet sor, ha az igénybevétele után a lekötött tartalékkal továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege meghaladja a jegyzett tőkét 210. Hogyan határozható meg a saját tőke bekerülési értéke? A eszközök és a források könyv szerinti értékének a különbözeteként 211.

Ismertesse a saját tőke analitikus nyilvántartásával kapcsolatban tanultakat! Sajnos erre nem találtam semmit. Ha valaki tud segíteni, kérem szóljon 212. Mutassa be a saját tőkével kapcsolatban tanult főbb főkönyvi elszámolásokat! Jegyzett tőke emelése átváltoztatható kötvény részvénnyé való alakítása miatt T 443 Tartozások kötvénykibocsátásból K 411 Jegyzett tőke Tőketartalék Pénzeszközök átvétele T 38 Pénzeszközök K 412 Tőketartalék Részvénykibocsátás T 38 Pénzeszközök K 3 Jegyzett de be nem fizetett tőke T 3 Jegyzett de be nem fizetett tőke K 411 Jegyzett tőke Ázsió könyvelése T 3 Jegyzett de be nem fizetett tőke K 412 Tőketartalék Jegyzett tőke emelése T 412 Tőketartalék K 411 Jegyzett tőke Jegyzett tőke leszállítása T 411 Jegyzett tőke K 412 Tőketartalék Eredménytartalék Nyitás utáni átvezetés T 419 MSZE K 413 Eredménytartalékl (vagy fordítva) Veszteség esetén pótbefizetés T 384

Elsz. Betétszla K 413 Ereménytartalék Ha negatív,hiány pótlása tőketartalékból T 412 Tőketartalék K 413 Eredménytart. Lekötött tartalék Tőketartakékból képzés T 412 Tőketartalék K 1414 Lekötött tartalék Pótbefizetés T384 Elsz. Betétszla K 4143 Lekött tartalék Értékelési tartalék Értékhelyesbítések (pl. immat Javak, ingatlanok, termelőgépek, szerszámok, tenyészállatok ) Termelőgépek értékhelyesbítése T 1317 K417 Értékelési tartalék MSZE Átvezetése adózott eremény számláról T493 Adózott eredmény K419 MSZE Ha veszteség T 413 Eredménytartalék K 419 MSZE Ha nyereség T 419 MSZE T 413 Eredménytartalék 213. Hol található a saját tőke a mérlegben? A forrás oldalon „D” főcsoportban 214. Hol jelennek meg a saját tőkével kapcsolatos gazdasági események az eredménykimutatásban? Az eredménykimutatás utolsó soraiaban található az eredménytartalék, a részesedés és a MSZE. ( MSZE= Adózott eredmény -

ereménytartalék - részesedés) 215. Milyen információkat tartalmaz a kiegészítő melléklet a saját tőkével kapcsolatban? Be kell mutatnia a saját tőke üzleti éven belüli változását, annak okait, különös tekintettel a jegyzett tőke változásaira. Ismertetni kell azt is, hogy a jegyzett tőkéből milyen értéket képvisel és hogyan változott az anyavállalat, a leányvállalat, közös vezetésű vállalkozások, társult vállalkozások által jegyzett összeg. 216. Hogyan állapítható meg az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye? Eredménykimutatással A vállalkozó tárgyévi mérleg szerinti eredményének levezetését tartalmazza: üzemi tevékenység eredménye, a pénzügyi műveletek eredménye és a rendkívüli eredmény együttes összege csökkentve az adófizetési kötelezettséggel. Az üzemi tevékenység eredménye kétféle módon állapítható meg: Összköltség eljárással: az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó

árbevételének, az eszközök között állományba vett saját teljesítmények értékének, az egyéb bevételeknek, valamint az üzleti évben elszámolt anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, értékcsökkenési leírás és egyéb ráfordítások együttes összegének különbözete. Ezzel a módszerrel akkor célszerű elkészíteni az eredménykimutatást, ha a vállalkozás termelése az értékesítéssel nagyjából azonos, tehát saját termelésű készlet nincs, vagy minimális.I Forgalmi költség eljárással: az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének és az értékesítés közvetlen költségei, az értékesítés közvetett költségei különbözetének, valamint az egyéb bevételek és az egyéb ráfordítások különbözetének összevont értéke. Ezt az eljárást akkor érdemes alkalmazni, ha a vállalkozás különböző tevékenységet végez, és a termelés, értékesítés időben eltér

egymástól. 217. Ismertesse az összköltség eljárással készülő eredménykimutatás fajtáit és azok felépítését ld. melléklet 218. Ismertesse a forgalmi költség eljárással készülő eredménykimutatás fajtáit és azok felépítését! ld. melléklet 219. Ismertesse az értékesítés nettó árbevételének tartalmát! Az üzleti évben eladott készletek és idegeneknek végzett szolgáltatások k iszámlázott, az üzleti partner által elismert ellenértéke. Csökkenti: utólag adott engedmény, visszaküldés Növeli: árkiegészítés, felár 220. Ismertesse az egyéb bevételek tartalmát! Olyan bevételek, melyek a rendszeres tevékenység során keletkeznek, de nem minősülnek: ért.nettó árbev, pü-i műv. bev Rendkív bev Ilyenek : káresemény címén kapott bev , kapott bírság, kötbér, kamat, Céltartalék feloldása, értékesített eszközök, imm. Javak ellenértéke Elkülönítetten: értékvesztés visszírt összegét, leltár kül

pozitív 221. Sorolja fel a költségnemeket! 51. Anyagköltség; 52 Igénybe vett szolgáltatások költségei; 53 Egyéb szolgáltatások költségei; 54 Bérköltség; 55. Személyi jellegű egyéb kifizetések; 56 Bérjárulékok; 57 Értékcsökkenési leírás; (A törvényben nem, de a számlatükörben benne vannak: 58. Aktivált saját teljesítmények értéke; 59 Költségnem átvezetési számla, Költségnem ellenszámla) 222. Ismertesse az anyagjellegű ráfordítások tartalmát! Összköltség eljárással készülő eredménykimutatáshoz: 811. Anyagköltség (vásárolt és felhasznált anyagok értéke); 812. Igénybe vett szolgáltatások értéke (le nem vonható általános forgalmi adót is magában foglaló értéke); 813. E gyéb szolgáltatások értéke; 814 Eladott áruk beszerzési értéke; 815 Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke 223. Ismertesse a személyi jellegű ráfordítások tartalmát! Összköltség eljárással készülő

eredménykimutatáshoz: 821. Bérköltség (alkalmazottaknak munkabére, szövetkezet tagjainak munkadíjként elszámolt összeg, természetes személy tulajdonos (tag) személyes közreműködése ellenértékeként kivett összeg); 822. Személyi jellegű egyéb kifizetések; 823 Bérjárulékok 224. Mit nevezünk értékcsökkenésnek, ismertesse az értékcsökkenés elszámolásával kapcsolatban tanultakat! Az értékcsökkenés az immateriális javak, tárgyi eszközök használata során a fizikai elhasználódás, erkölcsi avulás, ill. előre nem tervezhető okok miatt bekövetkező értéki csökkenések összege Az értékcsökkenés lehet: a) Terv szerinti értékcsökkenés: Az immateriális javak, a tárgyi eszközök, hasznos élettartamának végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési értékét (bruttó értékét) azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatóan használni fogják, az így számított ill.

elszámolt értékcsökkenése terv szerinti értékcsökkenés, ami az adott üzleti évben költség, neme szerint értékcsökkenési leírás. Hasznos élettartam: az az időszak, amely alatt a gazdálkodó az eszközt teljesítmény vagy időarányosan az eredmény terhére elszámolja. Maradványérték: a rendeltetésszerű használatbavétel, az üzembe helyezés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján, az eszköznek a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke. Nulla lehet a maradványérték, ha annak értéke valószínűsíthetően nem jelentős. A leírás lehet: a leírás alapja szerint: - bruttó érték utáni, - a maradványértékkel csökkentett bruttó érték utáni, - a terv szerint értékcsökkenéssel csökkentett nettó érték utáni. az alkalmazott módszer szerint: - teljesítményarányos, - időarányos: lineáris, gyorsított: szorzószámos, évek számának összege módszerével számított, nettó érték

alapján lineáris kulccsal, lassított, ill. változó összegű Törvényi megkötések: Immateriális javaknál a számviteli törvény időkorlátokat ír elő a terv szerinti écs elszámolására: az üzleti vagy cégértéket min. 5 év alatt; az alapítás, átszervezés- ill a kísérleti fejlesztés aktivált értékét max. 5 év alatt lehet leírni Nem számolható el terv szerinti écs: a földterület, a telek (a bányaművelésre, veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek kivételével), az erdő bekerülési (beszerzési) értéke után; az üzembe nem helyezett beruházásnál; a képzőművészeti alkotásnál, a régészeti leletnél, valamint az olyan kép- és hangarchívumnál, ill. egyéb gyűjteménynél, egyéb eszköznél, amely értékéből a használat során sem veszít, illetve amelynek értéke - különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan - évről-évre nő. Nem számolható el terv szerinti, illetve terven

felüli értékcsökkenés a már teljesen leírt, ill. a t ervezett maradványértéket elért immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél. Ha a vállalkozó szempontjából meghatározó jelentőségű tárgyi eszköznél az értékcsökkenés megtervezésekor figyelembe vett körülményekben (pl. az adott eszköz használatának időtartamában, az adott eszköz értékében és a várható maradványértékben) lényeges változás következik be, akkor a terv szerint elszámolásra kerülő écs megváltoztatható! b) Terven felüli értékcsökkenés: Terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális jószágnál, a tárgyi eszköznél elszámolni akkor, ha az immateriális jószág, a tárgyi eszköz könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint a piaci értéke; ha a szellemi termék, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) értéke tartósan lecsökken, mert a szellemi termék, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) a

vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan. A terven felüli értékcsökkenés (nem számolható el költségként!) ⇒ EGYÉB RÁFORDÍTÁS Terven felüli értékcsökkenés visszaírása: Amennyiben az immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél a piaci érték jelentősen meghaladja a könyv szerinti nettó értéket, és az alacsonyabb értéken való értékelés - a terven felüli értékcsökkenés - okai már nem, illetve csak részben állnak fenn, a már elszámolt terven felüli értékcsökkenés összegének csökkentésével (ami egyidejűleg ⇒ EGYÉB BEVÉTEL) az eszközt piaci értékére, legfeljebb a terv szerinti értékcsökkenés figyelembe vételével meghatározott nettó értékére vissza kell értékelni (= visszaírás). 225. Ismertesse az egyéb ráfordítások tartalmát! Egyéb

ráfordítások az olyan, az értékesítés nettó árbevételéhez közvetlenül vagy közvetetten nem kapcsolódó kifizetések és más veszteség jellegű tételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során merülnek fel, és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek ráfordításainak, sem rendkívüli ráfordításnak. 861 Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke; 862 Értékesített, átruházott (engedményezett) követelések könyv szerinti értéke; 863. Mérlegfordulónap előtt bekövetkezett eseményeknek az üzleti évhez kapcsolódó ráfordításai; 864. Utólag adott - közvetve kapcsolódó - pénzügyileg rendezett engedmény; 865. Céltartalék képzése; 866 Értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés; 867. Adók, illetékek, hozzájárulások; 869 Különféle egyéb ráfordítások 226. Ismertesse a pénzügyi műveletek bevételeinek tartalmát! A pénzügyi műveletek bevételei közé

tartoznak: a kapott (járó) osztalék és részesedés, a részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége, a befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége, az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek, a pénzügyi műveletek egyéb bevételei. 971. Kapott (járó) osztalék és részesedés; 972 Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége; 973 Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége; 974. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek; 975-979. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei 227. Sorolja fel a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel kapcsolatban tanultakat! 975. Forgóeszközök között kimutatott; 976 Á tváltási, értékeléskori árfolyamnyereség; 977 Egyéb árfolyamnyereségek, opciós díjbevételek; 978. V ásárolt követelésekkel kapcsolatos bevételek; 979 Egyéb pénzügyi bevételek A pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell kimutatni: a

forgóeszközök között kimutatott tulajdoni részesedést jelentő befektetések (ideértve a saját részvényt, a saját üzletrészt is) értékesítésekor az értékesített befektetés árfolyamnyereségét; a forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír - a kamatozó értékpapírnál az eladási árában lévő kamattal, diszkont értékpapírnál elszámolt kamattal csökkentett - árfolyamnyereségét; a forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír beváltásakor az árfolyamnyereséget; a d iszkont értékpapír beváltásakor a kamatbevételként elszámolt összeggel csökkentett árfolyamnyereségét; a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír évente történő tőketörlesztése esetén a törlesztő rész, valamint a könyv szerinti értéknek a törlesztő rész és a törlesztő részt is magában foglaló hátralévő törlesztő részek arányában meghatározott összege

közötti - nyereségjellegű - különbözetet; a deviza- és valutakészletek forintra átváltásával kapcsolatos árfolyamnyereséget, valamint a külföldi pénzértékre szóló követeléshez, befektetett pénzügyi eszközhöz, értékpapírhoz és kötelezettséghez kapcsolódó, az üzleti évben pénzügyileg realizált árfolyamnyereséget; a valutakészlet, a deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír és kötelezettség mérlegfordulónapi értékelésekor összevontan elszámolt árfolyamnyereséget, és azt teljes összegében - a bevételként elszámolt összeg csökkentésével - időbelileg el kell határolni a következő üzleti év(ek) árfolyamveszteségének fedezetére; a névérték alatt vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír bekerülési értéke és névértéke közötti - nyereségjellegű különbözetből az időbelileg elhatárolt összeget; a névérték alatt

vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír bekerülési értéke és névértéke közötti - nyereségjellegű - különbözet korábban időbelileg elhatárolt összegének megszüntetését; a nem fedezeti célú elszámolási határidős, opciós ügyletek és swap ügyletek határidős része esetén, az ügylet zárása (lejárata, ellenügylet kötése, lejárat előtti megszüntetése) időpontjában érvényes piaci árfolyam és kötési (határidős) árfolyam közötti nyereségjellegű - különbözet teljes összegét, ha az ügylet zárása a mérleg fordulónapjáig megtörtént, illetve a pénzügyileg is realizált nyereségjellegű különbözetnek a tárgyévre időarányosan jutó összegét, amennyiben az ügylet zárása a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között megtörtént; a nem kamatfedezeti célú, egyéb fedezeti ügyletek (határidős, opciós, swap és azonnali ügyletek) nyereségének teljes összegét,

ha az ügylet zárása a mérleg fordulónapjáig megtörtént, illetve a nyereség tárgyévre jutó időarányos összegét, legfeljebb a fedezett alapügylet időarányos vesztesége összegéig, ha az ügylet (kivéve az opciós ügyletet) a mérleg fordulónapjáig nem zárult le; a kiírt opcióért kapott opciós díjat; a vásárolt követelés könyv szerinti értékét meghaladó összegben befolyt pénzbevétel összegét; a vásárolt követelés értékesítésekor az árfolyamnyereséget; a szerződésben meghatározott fizetési határidőn (esedékességen) belül történt pénzügyi rendezés esetén kapott - legfeljebb a késedelmi kamattal arányos, nem számlázott - árengedmény összegét; közös üzemeltetés esetén a közös költségeknek a közös üzemeltetésben részt vevőkre átterhelt összegét, illetve a közös üzemeltetésből származó nyereség tárgyévvel kapcsolatosan - átvett összegét; egyesülésnél a működés költségeinek -

tárgyévvel kapcsolatosan - az egyesülés tagjaira átterhelt összegét. A külföldi pénzértékre szóló részesedésnél, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnál az árfolyamnyereséget a deviza árfolyamváltozása hatásának kiszűrésével kell meghatározni. 228. Ismertesse a pénzügyi műveletek ráfordításainak tartalmát! A pénzügyi műveletek ráfordításai közé tartoznak: a befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége, a fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai, a részesedések, az értékpapírok, a bankbetétek értékvesztése 871. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége; 872-873 Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások; 874. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése; 875-879 Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai 229. Sorolja fel a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaival kapcsolatban tanultakat! 875. Forgóeszközök

között kimutatott; 876 Á tváltáskori, értékeléskori árfolyamveszteség; 877 Egyéb árfolyamveszteségek, opciós díjak; 878. V ásárolt követelésekkel kapcsolatos ráfordítások; 879 E gyéb pénzügyi ráfordítások A pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell kimutatni: lásd a pénzügyi műveletek egyéb bevételeinél felsoroltak árfolyamveszteségét 230. Ismertesse a rendkívüli bevételek tartalmát! 981. Társaságba bevitt eszközök létesítő okiratban meghatározott értéke; 983 Megszűnt részesedés ellenében kapott eszközök és átvett kötelezettségek értékének különbözete, ha a kapott eszközök értéke a több; 984. Tőkekivonással történő tőkeleszállításnál a bevont részesedés névértéke fejében átvett eszközök értéke; 985. Átalakuláskor a megszűnt részesedésre jutó - végleges vagyonmérleg szerinti saját tőke összege; 986 Beolvadáskor a megszűnt részesedésre jutó - végleges

vagyonmérleg szerinti saját tőke összege; 987 Visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész bevonásakor a névérték; 988 Tartozásátvállalás során - ellentételezés nélkül - átvállalt kötelezettség összege; 989. Egyéb vagyonnövekedéssel járó rendkívüli bevételek A rendkívüli bevételek között kell kimutatni: a tulajdonosnál (a tagnál) a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak létesítő okiratban, annak módosításában meghatározott értékét; a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a g azdasági társaság jogutód nélküli megszűnése esetén (a felszámolás, a végelszámolás befejezésekor), az erről szóló határozat jogerőre emelkedésekor a megszűnt részesedés (részvények, üzletrészek, vagyoni betétek) ellenében kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti értékének és az átvett kötelezettségek megállapodás szerinti értékének különbözetét, amennyiben a kapott eszközök

értéke a t öbb; az átalakult gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) - a gazdasági társaság átalakulása esetén - az átalakulással létrejött gazdasági társaságban szerzett részesedés bekerülési értékeként a megszűnt részesedésre jutó - a jogelőd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összegét; a külső tulajdonosnál (tagnál) - a gazdasági társaság beolvadása esetén - az átvevő (beolvasztó) gazdasági társaságban szerzett részesedés bekerülési értékeként a megszűnt részesedésre jutó - a jogelőd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti - saját tőke összegét; a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság jegyzett tőkéjének leszállításakor, ha a tőkeleszállítás tőkekivonás útján valósul meg, a bevont részesedés (részvény, üzletrész, vagyoni betét) névértékének fejében átvett eszközök értékét; a visszavásárolt

saját részvény, saját üzletrész bevonása esetén, azok névértékét; a jegyzett tőkén felüli vagyon fedezete mellett - törvényi előírás alapján - kibocsátott részvények ellenében elengedett - a részvénytársaságnak nyújtott hitel miatt fennálló - kötelezettség összegét; a tartozásátvállalás során harmadik személy által - ellentételezés nélkül - átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét, továbbá a hitelező által elengedett, valamint az elévült kötelezettség összegét, ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik. A rendkívüli bevételek között kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni: az elengedett kötelezettség összegét akkor, ha az beszerzett eszközhöz kapcsolódik; a fejlesztési célra visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott, pénzügyileg rendezett támogatás és a v églegesen átvett pénzeszközök összegét; a térítés nélkül

átvett eszközök átadónál kimutatott nyilvántartási (legfeljebb forgalmi, piaci) értékét, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci értékét; a tartozásátvállalás során harmadik személy által - ellentételezés nélkül - átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét, ha az beszerzett eszközhöz kapcsolódik; a halasztott bevételként elszámolt, időbelileg elhatárolt összegből a kapcsolódó költségek, ráfordítások ellentételezésére megszüntetett összeget 231. Ismertesse a rendkívüli ráfordítás tartalmát? A rendkívüli ráfordítások között kell kimutatni: a) a t ulajdonosnál (a tagnál) az alapításkor, a j egyzett tôke emelésekor a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak nyilvántartás szerinti értékét; b) a v isszavásárolt saját részvény, saját üzletrész bevonása esetén, azok visszavásárlási (nyilvántartás szerinti)

értékét; c) a tulajdonosnál (a tagnál) a gazdasági társaság jogutód nélküli megszûnése esetén (a felszámolás, a végelszámolás befejezésekor) - az erről szóló határozat jogerőre emelkedésekor - a jogelôd gazdasági társaságban lévő megszûnt részesedésének (részvényeinek, üzletrészeinek, vagyoni betéteinek) nyilvántartás szerint (könyv szerinti) értékét, valamint a megszûnés miatt - a megszûnt részesedés (részvények, üzletrészek, vagyoni betétek) ellenében - kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti értékének és az átvett kötelezettségek megállapodás szerinti értékének különbözetét, amennyiben a kapott eszközök értéke a kevesebb; d) az átalakult gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) - a gazdasági társaság átalakulása esetén - az átalakult gazdasági társaságban lévő megszûnt részesedésének (részvényeinek, üzletrészeinek, vagyoni betéteinek) nyilvántartás

szerinti (könyv szerinti) értékét; e) a külső tulajdonosnál (tagnál) - a gazdasági társaság beolvadása esetén - a jogelőd gazdasági társaságban lévő megszûnt részesedésének (részvényeinek, üzletrészeinek, vagyoni betéteinek) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékét; f) a tulajdonosnál (a tagnál) a gazdasági társaság jegyzett tőkéjének leszállításakor, ha a tőkeleszállítás tőkekivonás útján valósul meg, a bevont részesedések (részvények, üzletrészek, vagyoni betétek) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékét. (7) A rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni: a) a térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értékét, a térítés nélkül nyújtott szolgáltatások bekerülési értékét, a felszámított, az átvevő által meg nem térített általános forgalmi adóval növelt összegben, valamint - a behajthatatlannak nem minősülő - elengedett követelés könyv

szerinti értékét; b) a t artozásátvállalás során - ellentételezés nélkül - átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét - a 33. § (1) bekezdésének figyelembevételével - a tartozást átvállalónál; c) a fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettség nélkül - átadott, pénzügyileg rendezett támogatás és a véglegesen átadott pénzeszközök összegét. (8) A (3)-(4) bekezdés szerinti rendkívüli bevételeket, a (6)-(7) bekezdés szerinti rendkívüli ráfordításokat a felsorolt jogcímek szerint a kiegészítő mellékletben részletezni kell, amennyiben azok eredményre gyakorolt hatása jelentős. 232. Mit értünk a vezetői számvitel fogalma, tartalma, orientáltsága alatt? A vállalkozás tevékenységének teljes körű megfigyelése és rögzítése. A vállalkozás vezetői számára olyan információkat nyújtanak, amelyek a költségek és ráfordítások ésszerű, takarékos felhasználását segítik

elő, ill. a fennálló veszteségforrások feltárását szolgálják A vezetői számvitel fogalmán olyan rendszer elméletben kialakított szervezési, tervezési, elszámolási, értékelési információ szolgáltatási rendszert kell érteni, amelynek célja, hogy a vezetők ,valamint a szervezeti egységek részére a tevékenység ellátásához szükséges ( döntéshozatalt, tervezést, ellenőrzést, értékelést segítő) adatokat, információkat biztosítsa a teljesítmények az eredmény maximalizálása érdekében. 233. Milyen kapcsolatban van a pénzügyi számvitel és a vezetői számvitel? A pénzügyi számvitel a külső befektetőknek (befektetni vágyók, vevők, szállítók, hitelezők, adóhatóságok, önkormányzatok, állami szervek stb.) készül (hozamok, ráfordítások) A vezetői számvitel a hozamok, ráfordítások adta információkon túl a vállalat belső (tulajdonosok, igazgatók, igazgatóság, Felügyelő Bizottság tagjai, vezetők,

dolgozók képviseleti szervei) folyamatairól is információkat nyújt. 234. Mi a vezetői számvitel célja? Önköltség számítás; Döntéshozatalt elősegítő információk nyújtása; Tervezés és ellenőrzés. 235. Mik a vezetői számvitel feladatai? Sokrétű feladat, amely egymásra épülő egymással összefüggő munkák szervezését és végrehajtását jelenti, igényli. A következő feladatokat kell ellátni: − meg kell határozni azokat a vezetési szinteket, funkciókat, szervezeti egységeket, amelyeknél vezetői számvitelt megkívánják valósítani (elszámoltatási központok); − a kijelölt elszámoltatási központok mindegyikére meg kell fogalmazni azokat a célokat, feladatokat, amelyek teljesítését elsődlegesen várjuk tőlük. − Meg kell szervezni az elszámoltatási központok részére meghatározott feladatok tervezését kialakítva a tervfejezeteket, tervezés módját, eljárást. − Biztosítani kell, hogy a számvitel az

elszámoltatási központok szintjén a r észükre megtervezett feladatok teljesítéséről szolgáltassa a tényleges adatokat. − Meg kell szervezni a feladatok végrehajtásának ellenőrzését. − Ki kell alakítani a feladat végrehajtás elemzésének, értékelésének rendjét. − Ki kell dolgozni a teljesítményekhez kapcsolható érdekeltségi rendszereket. Meg kell határozni, szervezni a rendszer működéséhez szükséges információ körét, előállításuk és szolgáltatásuk rendjét. 236. Mit értünk költségközpontú vezetői számviteli rendszer alatt? Ahol a fő cél a költség optimalizálása, a költség és az önköltség csökkentése. Általános, mindenütt hasznosítható orientáció, mert minden funkció, minden szervezet és tevékenység „költség-okozó”. Ebben a rendszerben meghatározó a k öltségek tervezése, a költségek könyvviteli elszámolásának megfelelő részletezettség kialakítása, az önköltség-számítás

súlyponti feladatként való kezelése, korszerű költséggazdálkodási módszerek előtérbe helyezése. 237. Mit értünk árbevétel-központú vezetői számviteli rendszer alatt? Ahol a cél a teljesítménymérés, a beszámoltatás, az értékelés elsődleges tényezőjének az árbevétel növekedését tekintik, értékesítéssel foglalkozó vállalati szervezeteknél, kereskedelmi tevékenységet ellátó vállalkozásoknál ajánlható elsősorban. Ennél a rendszernél az árbevétel igen részletes tervezése, a könyvvitelben az árbevételek elszámolásának kellő mélységű tagolására (szervezetenkénti, vevőnkénti) helyezik a hangsúlyt. 238. Mit értünk eredmény-központú vezetői számviteli rendszer alatt? Ahol arra kívánják a rendszerbe bevontakat ösztönözni, hogy minél kedvezőbb eredményt érjenek el (nyereségmaximalizálás, ill. veszteségminimalizálás) Minden olyan területen alkalmazható, ahol a szervezetnek mind a

költségek, mind az árbevétel alakulására befolyása van. Ebben a rendszerben mind a tervezésnél, mind a k önyvvitelben meg kell oldani a k öltségek és az árbevételek szervezeti egységenkénti- cél és feladatorientált- kimutatását, elszámolását. 239. Milyen egyéb vezetői számviteli rendszerekről tanult ebben a fejezetben? Pl.: − beruházás, fejlesztés központú rendszer, ahol súlyponti feladatként a fejlesztés (beruházási) célkitűzések megoldását határozzák meg, teszik az érdekeltség központjába; eszközgazdálkodás központú rendszer, amelynél a fő feladat az eszközökkel való gazdálkodásra való orientálás. 240. Mi a költség? Egy adott teljesítmény érdekében felhasznált munka és egyéb termelési tényező pénzben kifejezett összege. 241. Mi a ráfordítás? Egy meghatározott időszak eszközfelhasználásának mennyiségben és pénzértékben kifejezett összege. A ráfordítás tehát tágabb fogalom, mint a

költség, mert olyan felhasználásokat is tartalmaz, amelyek nem számolhatók el költségként. 242. Mi a kiadás? Minden esetben pénzeszköz csökkenéssel jár együtt. 243. Ismertesse a költségek csoportosításának ismérveit! 1. Költségnemek szerint 2. Összetételük szerint 3. Felmerülésük szerint 4. Termelési folyamattal való kapcsolatuk szerint 5. Tervezés, utalványozás és elszámolhatóság szerint 6. Tevékenység jellege szerint 7. Újratermelési folyamatban betöltött szerepük szerint 8 Fedezeti számítás módszere szerint 9. Árképzés szempontjából 10. Termelés volumenével való kapcsolata szempontjából 244. Hogyan csoportosíthatjuk a költségeket költségnemek szerint? 1. Költségnemek szerint - Anyagköltség - Igénybe vett szolgáltatások értéke - Egyéb szolgáltatások értéke - Bérköltség - Személyi jellegű egyéb kifizetések - Bérjárulékok - Értékcsökkenési leírás 245. Hogyan csoportosíthatjuk a

költségeket összetételük szerint? 2. Összetételük szerint - Egyszerű (elemi): további részekre, összetevőkre nem bontható költségek (anyagköltség, munkabér, écs.) - Összetett: több elemi költséget tartalmaz (karbantartási költség, étkezési költség) 246. Hogyan csoportosíthatjuk a költségeket felmerülésük szerint? 3. Felmerülésük szerint - Költséghely: üzemi, irányítási ( vállalati általános). Csoportosítás általában a 6 számlaosztályban történik. - Költségviselő: az a t ermék, szolgáltatás, vagy egyéb tevékenység, amelynek érdekében a költség felmerült, és amelyre azt elszámolják. A költségviselők számláit általában 7 számlaosztályban nyitják meg a tevékenység jellege szerinti tagolásban. 247. Hogyan csoportosíthatjuk a költségeket tervezés, utalványozás és elszámolhatóságuk szerint? 5. Tervezés, utalványozás és elszámolhatóság szerint - Közvetlen: előre vagy utólag meg lehet

határozni, hogy melyik terméket és milyen mértékben terheli. - Közvetett: nehezen, vagy nagyon körülményesen állapíthatók meg a fentiek. 248. Hogyan csoportosíthatjuk a költségeket a fedezeti számítás módszere szerint? 8 Fedezeti számítás módszere szerint - Prorporcionális (arányos): a termelési volumen (vagy más költségjellemző) változásának hatására összegükben viszonylag arányosan változnak. - Fix: a fentiekkel ellentétben változatlanok maradnak. 249. Hogyan csoportosíthatjuk a költségeket a termelés volumenével való kapcsolatuk szempontjából? 10. Termelés volumenével való kapcsolata szempontjából - Állandó (Fix) - Változó - Arányosan változó (Proporcionális) - Arány alatt változó (Degresszív) - Arány felett változó (Progresszív) 250. Milyen a költségszámadásban érvényesülő fejlődési tendenciákról tanult ebben a fejezetben? Megkülönböztetünk A) Költségelszámolás rendje szerinti

fejlődési tendenciákat - Utólagos - Költségtervezés - Költségnormalizálás B) Költségelszámolás módszere szerinti fejlődési tendenciákat - Teljes költségszámítás módszere - Rész-költségszámítás módszere (fedezeti költségszámítás) C) Költségek szerkezete szerinti fejlődési tendenciákat - Ügyviteli (általános) költségek növekedése Az általános költségek „elosztási”, „felosztási” módszertana került az érdeklődés középpontjába, a „csökkentési” módszer fejlesztése helyett. 251. Mi a lényege az utólagos költségelszámolásnak? Ennek az elszámolásnak a lényege, hogy a költségeket mind a termelési folyamat időszakára mind a teljesítményegységekre, mind a költséghelyekre csak utólagosan állapították meg. 90-100 évvel ezelőtt a termelés folyamata, jellege egyszerűbb, a termékek összetettsége kevésbé bonyolult, a termékek kicserélődési üteme kisebb mértékű volt, mint ma. Ebben az

időszakban a költséggazdálkodás szervezete lényegében az utókalkulációra szorítkozott. 252. Mi a lényege a költségtervezésnek? A termelés, a gyártás, a gyártás jellegének bonyolultabbá válásával kiderült, hogy az utólagos költségszámítás nem elégítheti ki a vele szemben támasztott vezetési igényeket. A költségtervezés bevezetésével kezdődött el a költségszámítás második szakasza. A költségtervezés bevezetésével: • előzetesen végzett számításokkal megalapozottan lehetett gazdasági döntéseket előkészíteni, illetve döntéseket hozni. • Tervhez való viszonyítással folyamatos ellenőrzést lehetett biztosítani a költségalakulás felett. • A költségalakulás elemzését nemcsak a bázishoz, hanem az előirányzatokhoz, a tervhez mérten is el lehetett végezni. 253. Mi a lényege a költségnormalizálásnak? A költségszámítás harmadik szakaszát a normatív költséggazdálkodás bevezetése jelenti,

ami lényegében az „eltérések alapján történő vezetés” meghonosítását jelenti ezen a területen. A normatív költséggazdálkodás megvalósítása esetén a vállalat valamennyi tevékenységének eszközfelhasználását normák, normatívák alapján irányozzák elő (teljesítménytől függően) és az előirányzatokhoz folyamatosan mérik, hasonlítják a tényleges felhasználásokat. A költségek normalizálása egyrész a költségek értékelésénél alkalmazott árakra, bérekre, tarifákra, másrészt a f elhasználási mennyiségekre vonatkozik. 254. Mi a jellemző a költségszerkezet alakulására? Ügyviteli (általános) költségek növekedése Az általános költségek „elosztási”, „felosztási” módszertana került az érdeklődés középpontjába, a „csökkentési” módszer fejlesztése helyett. 255. Ismertesse a költséggazdálkodás fogalmát, tartalmát! Olyan tevékenység, amelynek középpontjában a költség áll és

tartalmazza annak • Tervezését • Utalványozását • Analitikus nyilvántartását • Főkönyvi elszámolását • Kalkulációját • Ellenőrzését • Elemzését • Információrendszerének kialakítását 256. Mit értünk utalványozás alatt? Norma vagy a terv alapján történő eszközfelhasználás (Engedélyezés) Befolyásolja a vállalat: - Eszköz és ezen keresztül a költségfelhasználás nagyságát, megalapozottságát, gazdálkodási fegyelmét, - Felhasználások elemzését - Ellenőrzését 257. Ismertesse a költséggazdálkodás területeit! A költséggazdálkodás területe: - Költségnemek szerinti elszámolás - Költségviselők szerinti elszámolás - Költséghelyi elszámolás 258. Ismertesse a költséggazdálkodási tevékenység időbeli jellegét! A költséggazdálkodási tevékenység időbeli jellege: • Előzetes tevékenység (tervezés, utalványozás) • Folyamatos tevékenység (nyilvántartás, ellenőrzés) •

Utólagos (elemzés) • Esetenkénti (szervezési jellegű feladatok) 259. Ismertesse a költséggazdálkodás ebben a fejezetben tanult módszereit! 1. Felhasználási normák, normatívák 2. Költségváltozási tényező alkalmazása 3. Fedezeti költségszámítás 4. Határköltség-számítás 5. Standard költségszámítás 6. Értékelemzés 7. Egyéb módszerek 260. Mit értünk költségváltozási tényező alatt? A költségváltozási tényezőnek (reagálási fok, jele az ”r”) több értelmezése lehet: • Az egyik értelmezés szerint az „r” azt fejezi ki, hogy 1%-os termelésváltozást, jellemző változást milyen mértékben követ a költség • Egy másik értelmezés szerint az „r” azt fejezi ki, hogy a költségből hányadrész tekinthető proporcionálisan változónak. 261. Mit értünk fedezeti költségszámítás alatt! 1. Árbevétel 2. Proporcionális jellegű költség 3. Fedezeti összeg (1-2) 4. Fix jellegű költség 5. Eredmény

(3-4) 262. Ismertesse a fedezeti költségszámítás alkalmazásainak előnyeit! A módszer alkalmazásának az előnye, hogy külön feltételezés hiányában a bázisidőszakra támaszkodó számítások esetén • a proporcionális jellegű költségek változását arányosnak kell tekinteni a volumen változásával, • a fix jellegű költséget változatlan összeggel kell szerepeltetni. A fix jellegű költségek fel nem oszthatósága azt eredményezi, hogy a tevékenység, a termék jövedelmezőségének az elbírálása nem az eredmény, hanem a fedezeti összeg, illetve a fedezeti hányad alapján történik. 263. Hogyan kell kiszámolni az eredményhányad mutatót? Eredmény hányad = Eredmény / Árbevétel *100 264. Hogyan kell kiszámolni a költségre vetített eredmény mutatóját? Költségre vetített eredmény = Eredmény / Költségek *100 265. Hogyan kell kiszámolni a költségszint mutatót? Költségszint = Költségek / Árbevétel *100 266.

Hogyan kell kiszámolni a fedezeti hányad mutatót? Fedezeti hányad = Fedezeti összeg / Árbevétel *100 267. Rajzolja le a hagyományos fedezeti diagrammot! Árbevétel és költségek (1000 EFt) Fedezeti Diagramm 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 Árbevétel Összes költség Fix költség 0 25 50 75 Kibocsátás (1000 egység) 268. Mit nevezünk fedezeti pontnak? 100 Az a termelési, értékesítési volumen, amely mellett a vállalkozásnak sem vesztesége, sem nyeresége nem keletkezik. 269. A hagyományos fedezeti diagrammban hol van a biztonsági sáv? A biztonsági sáv a fedezeti pont értékesítési szintjének és a normál értékesítési szintnek a különbsége (értékesítési egységben vagy forintban kifejezve). 270. Hogyan számolja ki, hogy hol van a fedezeti pont? Fedezeti pont = Fix költség / egy egység fedezeti összege Értékesítés = Fix költség + Változó költség 271. Hol alkalmazható a fedezeti költségszámítás? 1. A

vállalti szintű döntések során olyan esetekben, amikor a bázisidőszak adataira támaszkodva azt vizsgálják, hogy: - különböző árbevétel, ill. kapacitáskihasználás és előre feltételezett költségváltozás mellett milyen eredmény és összes ktg. várható és tervezhető, - különböző nagyságú eredmény eléréséhez bizonyos ktg változásokat is feltételezve mennyivel kell a bázishoz mérten az árbevételt, ill. a kapacitáskihasználást változtatni, - milyen érbevételnél van a fedezeti pont, vagyis az az árbevétel (ill. volumen), amelynél az eredmény nulla. 2. Gyártmány karakterisztikák készítésére A fedezeti összegből képzett mutatószámok alapján gyártmánykarakterisztikának. Felhasználási területetek: - műszaki fejlesztési döntések megalapozása, - termelési programok optimalizálása, - piaci döntések megalapozása, - árképzéshez. összeállított termékrangsort nevezzük 3. A gazdasági kalkulációk során

272. Ismertesse a fedezeti költségszámítás korlátjait! A feltételezések, amin nyugszik nem mindig teljesülnek, még rövidtávon sem. - A gyakorlatban nem mindig könnyű a ktg-eket a fix és a proporcionális ktg-ek kategóriájába sorolni. - Nem számolunk a befejezetlen termeléssel és az elfekvő készlettel. - A számítás során egy termékkel számolunk. - A termékek ára változhat a fogyasztók ill. piaci szegmensek függvényében - A termékösszetételnek alkalmazkodnia kell a k ereslet változásaihoz, ezért nem lehet pontosan előrejelezni. 273. Ismertesse a rétegtermelés fogalmát! A pótlólagos termelés mennyisége. 274. Ismertesse a rétegköltség fogalmát! A rétegtermelés költsége. 275. Ismertesse a határköltség fogalmát! A rétegtermelés önktg-e. 276. Ismertesse az átlag- és a határköltség közötti összefüggéseket! - Az első egységnél az összes ktg, az átlagktg és határktg értéke azonos (Ha a 0 darabos termelés

ktg.-e =0!) - Az összes ktg értéke mindig azonos az előző határértékek összegével Az átlag- és a határktg között mindig összefüggés áll fenn: - ahhoz, hogy az átlagérték nőjön a határértéknek nagyobbnak kell lennie az átlagértéknél. - Ahhoz, hogy az átlagérték változatlan maradjon, az átlagértéknek azonosnak kell lennie a határértékkel. - Ahhoz, hogy az átlagérték csökkenjen a határértéknek kisebbnek kell lennie az átlagértéknél. Mivel a marginális ktg midig zérus, az állandó ktg sohasem befolyásolhatja a határktg-et csak az átlagktget. 277. Hol alkalmazható a határköltség-számítás? - Árengedmény, árpolitika kialakításához, - A ktgkihatású döntéseknél, az optimális változat kiválasztásához, - Átlagktg számításon alapuló döntések helyességének ellenőrző számításaként. 278. Mit értünk az önköltségszámításon? Az a tevékenység, amellyel a termék / szolgáltatás önköltségét /

előállítási ktg-ét megállapítjuk. 279. Ismertesse az önköltségszámítás feladatait! Az önktg megállapítása és arról adatszolgáltatás: - a saját termelésű készletek értékeléséhez, - az önktgcsökkenés tervezéséhez, megfigyeléséhez és elemzéséhez, - a saját termelésű készletek könyvviteli elszámolásához (elszámolási egységár), - árképzéshez, árellenőrzéshez, - gazd-i számításokhoz, döntésekhez. 280. Mi lehet az önköltségszámítás tárgya? A kalkulációs egység, amire az önktgszámítás irányul. - Rendelés - Termelési egység - Speciális mérőszám - Elszámolási időszak. 281. Ismertesse az önköltségszámítás fajtáit! Termelési folyamatokhoz viszonyítottan: előkalkuláció (megkezdése előtt), közbenső kalkuláció (folyamatában), utókalkuláció (befejezése után). 282. Mit nevezünk előkalkulációnak? Gazdasági-műszaki tevékenység, amellyel a vállalkozó a termelés megkezdése

előtt – a műszaki és technológiai előírások figyelembevételével – meghatározzák a t ermék / szolgáltatás várható önköltségét (tervkalkuláció). 283. Mit nevezünk közbenső kalkulációnak? Az önköltséget a termelés folyamata alatt számítja ki a vállalkozó. 284. Mit nevezünk utókalkulációnak? Az önköltséget a termelés befejezése után, illetve év végén számítja ki 285. Mely vállalkozásoknak kell az utókalkuláció módszerével megállapítaniuk a saját termelésű készleteik közvetlen költségeit? 1. Értékesítés nettó árbevétele – (ELÁBÉ + közv szolgáltatások értéke) meghaladja az 1 milliárdot 2.Költségnemek összege meghaladja az 500 milliót (kiv: nem éri el, egyszerűsített éves beszámolót készít, egyszeres könyvvitelt vezet) Belső szabályzat készítése önköltségszámítás rendjére! 286. Mi tartozik a közvetlen költségek közé? Termék: ráfordítások közül: a termék

előállítása, üzembehelyezése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, eredeti állagának helyreállítása során közvetlenül felmerültek; előállítással szoros kapcsolatban vannak; az eszközre megfelelő mutatók segítségével elszámolthatók Szolgáltatás: végzése, nyújtása, teljesítése során közvetlenül felmerültek, szoros kapcsolatban vannak, megfelelő mutatók segítségével elszámolhatók. 287. Ismertesse az önköltségszámítás módszereit! Hogyan rendeljük a költségeket a kalkulációs egységhez. Osztókalkuláció, pótlékoló kalkuláció, vegyes kalkuláció, normatív kalkuláció. 288. Ismertesse az osztókalkulációt! Egyszerű osztókalkuláció : Önköltség = összes költségek / előállított mennyiség (egyfajta termék) 289. Ismertesse az egyenértékszámos osztókalkuláció menetét! Egyenértékszámok segítségével osztjuk meg a termékekre -műszaki egyenértékszámos :

ikertermékeknél – vezértípus választása -érték egyenértékszámos : valamilyen érték, pl. árbevétel alapján osztjuk meg 290. Mutassa be a pótlékoló kalkulációt! Ahol sokféle termék, különféle technológiákkal, sok üzemben állítanak elő. A közvetlenül felmerült költségeken kívüli költségeket valamilyen vetítési alap segítségével rendeljük a kalkulációs egységekhez. Pótlékkulcsok megállapítása 291. Mit értünk vetítési alapon? Azt az ér tékben vagy mennyiségben is meghatározható termelési tényezõt értjük, amelynek mértéke és változása a l egjobban befolyásolja a közvetett költségek összegének és gyártmányonkénti mértékének alakulását. 292. Hogyan kell kiszámolni a pótlékkulcsot? = Felosztandó költség / vetítési alap 293. Ismertesse a pótlékoló kalkuláció menetét! Egyszerû pótlékoló kalkuláció: költség kigyûjtésen alapul: egy vetítési alapot alkalmaznak. Válogató

pótlékoló kalkuláció: több vetítési alapot alkalmaznak 294. Ismertesse a normatív kalkuláció menetét! Tömeggyártás vagy nagy sorozatgyártás esetén célszerû. Norma szerinti önköltség megállapítása, normaváltozások kezelése, eltérések gyûjtése és elemzése. 295. Írja fel az önköltségszámítás sémáját! 1.Közvetlen anyagköltség 2.Közvetlen bérköltség 3.Közvetlen bérek járulékai 4.Gyártási különköltség 5.Egyéb közvetlen költségek 6.Közvetlen önköltség (1+2+3+4+5) 7.Közvetlenül el nem számolt üzemi általános költség 8.Szûkített önköltség (6+7) 9.Értékesítés, igazgatási és egyéb általános koltség 10.Teljes önköltség (8+9) 296. Ismertesse az önköltségszámítás során a közvetlen anyagköltséggel kapcsolatban tanultakat! Felhasznált nyers és alapanyag, fûtõanyag és energia (technológiai energia), vásárolt félkész termékek és alkatrészek, továbbfelhasznált saját termelésû

félkész termékek Mind külön mérhetõ kell hogy legyen.Bérmunka díja is, amennyiben a kalkulációs egységre elszámolható Csökkenteni kell a hulladék és melléktermék értékével. 297. Mi a teendõ a közvetlen anyagköltség kalkulációs tételként történõ beállítása során, ha a vállalkozás elszámoló árat alkalmaz? Meg kell határozni a f elhasználásra jutó anyagárkülönbözet elszámolásának módját, illetve a külön felszámított szállitási és rakodási költségek elszámolásának módját, ha ez nincs beépítve az elszámoló árba. Készletérték-különbözetet is el kell számolni 298. Mi a hulladék? Az az anyagmennyiség, amely a gyártáselõkészités által utalványozott és kiadott anyagok kiszabása, méretrevágása, megmunkálása közben keletkezik. (Piaci vagy használati értéken szerepeltetni kell a kalkulációban) 299. Mi a melléktermék? Olyan anyag , amely a gyártási folyamatban keletkezik és hasznos

tulajdonsággal rendelkezve felhasználhatóvá válik. (Piaci vagy használati értéken szerepeltetni kell a kalkulációban) 300. Mi a teendõ a selejtes termék anyagköltségével, annak értéke hol jelenik meg? Az utókalkulációban jelenik meg, selejt javitása a közvetlen bérköltséget terheli. 301. Hogyan kell kiszámolni az anyagkihozatali mutatót? Anyagkihozatali mutató = Nettó norma / bruttó norma A kalkulációban az anyagköltség összege mellett a n yers- és alapanyag felhasználásának bruttó és nettó mennyiségi adatait is célszerű feltüntetni. 302. Sorolja fel a kereset összetevőit! Alapbér illetve törzsbér, bérpótlék, kiegészítő fizetés, egyéb bér, prémium, jutalom. 303. Mi az alapbér illetve a törzsbér? Időbér: dolgozó által munkahelyen töltött idő Munkaidő nyilvántartó lap Jelenléti ív Teljesítménybér: munkautalvány, Utasítás a munka elvégzésére, Meghatározza a feladatot, teljesítménynormát,

időt, a munka elvégzésének igazolására szolgál 304. Mit nevezünk bérpótléknak? A törzsbérhez járuló, a munkavégzés különleges feltételeit, valamint az általánostól eltérő munkaidőbeosztás ellentételezésére szolgáló bérösszeg. (pl. műszakpótlék, a munka különleges körülményei miatt fizetett pótlék, beosztás v képesítés alapján fizetett pótlék, egyéb a Kollektív szerződésben meghatározott pótlék). 305. Mik tartoznak a kiegészítő fizetések közé? Le nem dolgozott munkaidőre a munkaviszonyra vonatkozó törvényi szabályozás, illetve más szabály alapján járó munkabér. (rendes, rendkívüli szabadság idejére, tanulmányi munkaidő-kedvezmény, idejére, munkaszüneti napokra fizetett munkabér, a szoptató anyák munkaidő-kedvezménye címén fizetett munkabér, sztrájk idejére fizetett munkabér stb.) 306. Ismertesse az egyéb bér tartalmát! Állományba nem tartozók kereseteként elszámolandó

kifizetések. (felmondási idő alatt felmentési időre vonatkozó, munkakörrel össze nem függő munkavégzésért, tanácsadóként szakértői díj, alkalmi munkavállalók bére). 307. Mit nevezünk prémiumnak? Előre megállapított feladatok teljesítése esetén, a munkavállaló részére az alapbéren felül fizetett összeg. 308. Mit nevezünk jutalomnak? Az elvégzett munka utólagos értékelése alapján a munkavállaló részére fizetett összeg. Ide tartozik a 13. Fizetés is 309. Ismertesse a közvetlen bérek járulékait! A kiegészítő fizetéseket, a bérpótlékokat és az így számított összes bért terhelő társadalombiztosítási járulék összegét foglalja magában. Az összes bér fizetési jegyzék Előkalkuláció tervezett pótlékkulcs Utókalkuláció tényleges pótlékkulcs 310. Ismertesse a gyártási különköltség tartalmát! Csak meghatározott kalkulációs egységekhez kapcsolódhat. speciális készülékek, szerszámok,

mintáknak, különleges gyártóeszközök, találmányi, szabadalmi díjnak, újítási díjnak, licencdíjnak, szakértői díjnak kalkulációs egységre közvetlenül elszámolható költségei, kalkulációs egység helyszíni szerelésével, beépítésével kapcsolatban felmerült, 311. Mik tartozhatnak az egyéb közvetlen költségek közé? A vállalkozás sajátosságaitól függően számolhatók el a termelőberendezések működtetésének és üzemeltetésének költségei, amennyiben azok kalkulációs egységre jutó értéke megfelelő mutatók, jellemzők segítségével megállapítható. (anyagköltségként el nem számolt víz, gáz, üzemanyag, energia Gépkezelők, kiszolgálók el nem számolt közvetlen munkabére. Üzemeltetéshez kapcsolodó segéd ill Fogyóeszköz. Fenntartási költségek, értékcsökkenési leírás) 312. Mik nem tartozhatnak az egyéb közvetlen költségek közé? Azon tárgyi eszközök működtetési, fenntartási költségei,

amelyek az üzem egészét szolgálják, és igy azon kapcsolata nincs okozati kapcsolatban a kalkulációs egység mennyiségével és összetételével. 313. Ismertesse az önköltségszámítási szabályzat tartalmát! • Meg kell határozni az önköltségszámítás alapfogalmait (költségnem, költséghely, költségviselő, önköltség, költségtényező, vetítési alap, közvetlen önköltség) • Ki kell alakítani a költségelszámolás rendjét • Meg kell határozni a költségelszámolás és kalkuláció folyamatában résztvevő egységek feladatait, a feladatok elvégzéséért felelősöket • Ki kell jelölni a kalkuláció tárgyát, a kalkulációs egységeket • Meg kell határozni a különböző kalkulációk sémáját, a kalkulációs tételek tartalmát, költségtényezőit, tagolását, valamint az egyes költségtényezők tartalmát • Ki kell jelölni a kalkulációs időszakot • A vállalkozás műszaki technológiai adottságai alapján a

költségszámítás szempontjából csoportosítani kell a vállalkozás fő- és segédüzemeit • Szabályozni kell a k özvetlen és közvetett költségek utalványozásának és elszámolásának valamint ellenőrzésének rendjét. Különös gondot kell fordítani a bizonylati rend és a bizonylat feldolgozásának szabályozására • Meg kell határozni az alkalmazott munkaszám módszereket és azok rendszerét • Meg kell határozni a költségelszámolás és az utókalkuláció egyeztetésének módját, gyakoriságát • Az árképzés és árellenőrzés érdekében ki kell dolgozni az önköltség elemzés módszerét • Ki kell alakítani a költségbeszámoló rendszerét, valamint a vezetői beavatkozás szintjét és lehetésges módjait 314. Sorolja fel mik tartoznak a saját termelésű készletek közé! Minden olyan készlet, amit a vállalkozó maga állít elő. Az állatok akkor is saját term Készlet ha a vállalkozó vásárolta. •

Befejezetlen termék • Félkész termék • Késztermékek • Növendék-, hízó- és egyéb állatok 315. Mit nevezünk befejezetlen termelésnek? Megmunkálás alatt lévő, a vállalkozó termelő egységein belül további megmunkálásra váró termékek összessége. Csak olyan termék amellyen viszont már legalább egy számottevő munkaműveletet elvégeztek (számviteli politikában rögzíteni, hogy mi a meghatározó). Év végén ki nem számlázott szolgáltatások teljesítménye is. 316. Mit nevezünk félkész terméknek? Olyan termék, amely már legalább egy megmunkálási fázison átesett és így vették raktárra. 317. Mit nevezünk készterméknek? Olyan termék, amely a vállakozáson belül már valamennyi termelési fázison átesett, minősége mindenben megfelel a szabványi előirásoknak. 318. Hogyan értékeljük a saját termelésű készleteket Tényleges közvetlen önköltségen (§ 51) vagy utókalkulációval meghatározott illetve a

norma szerinti közvetlen önköltség. 319. Hogyan lehet vezetni a saját termelésű készletek analitikus nyilvántartását? A vállalkozás nagyságrendjének megfelelően mennyiség és értékbeni, vagy csak mennyiségi adatokat tartalmazó analitikus nyilvántartást kell kialakítani. Tételes ellenörzési lehetőséget biztosít 320. Mivel függ össze a saját termelésű készletek analitikus nyilvántartásának kialakítása? A vállalkozás választott költségelszámolási módjával és az év végi leltárkészítési kötelezettséggel. Mindettől függetlenül az analitikus nyilvántartásoknak szoros kapcsolatban kell lenniük a főkönyvi könyveléssel, a kettő közötti értékadatok számszerű egyeztetését biztosítani kell. 321. Melyik számlacsoportban történhet a félkész termékek nyilvántartása? A 23.befejezetlen termelés félkész termékek számlacsoportban megnyitott számlákon kell a vállalkozónak kimutatni a befejezetlen termelés

és a raktáron lévő félkész termékek állományának értékét. El kell különíteni a 23 számlacsoporton belül a befejezetlen termelést 231-234 és a f élkész termékeket 235-237. 322. Melyik számlacsoportban történhet a késztermékek nyilvántartása? A 25. K észtermékek számlacsoportban megnyitott számlákon kell legalább évzárlatkor kimutatni a vállakozónak a raktáron lévő saját termelésű készletek készleteinek értékét. Szt 160 paragrafus (2) b)- A 2. számlaosztály vásárolt és saját előállítású készletek 323. Sorolja fel a saját termelésű készletek növekedésének jogcímeit! Január 1-jei nyitóérékeket. Értékesített félkész illetve késztermékek könyv szerinti értékét Félkész termék felhasználása előállítási költségen. Késztermékek saját boltba történő kiszállítását könyv szerinti értéken Apportként átadott késztermékek könyv szerinti értékét. Jegyzett tőke leszállításakor,

megszünéskor az alapítónak visszaadott késztermékek k.sz értékét L eltárhiány értékét Térítés nélkül átadott kszért Káresemény, selejtezés, értékvesztés értékét. 324. Sorolja fel a saját termelésű készletek csökkenésének jogcímeit! Készletre vett félkész, illetve késztermékek előállítási költségét. Vevők által visszaküldött készletek értékesítéskori könyv szerinti értékét. Félkész illetve késztermékek leltári többletértéket Záró termelés értékét. 325. Hogyan történik a készletre vétel elszámolása összköltség eljárással készülő eredménykimutatás alkalmazása esetén? 581. Stk Állományváltozása (Köv)– 251 Késztermékek (Tart) (készletre vétel közvetlen önköltségen) 326. Hogyan történik a készletre vétel elszámolása forgalmi költség eljárással készülő eredménykimutatás alkalmazása esetén? 7. Tevékenységek költségei(Köv) – 251 Késztermékek(Tart)

(készletre vétel közvetlen önköltségen) 327. Milyen módszerrel történhet a saját termelésű készletek elszámolása a hatályos számviteli törvény előírásai alapján? -Évközi folyamatos nyilvántartás vezetése esetén az értékelési eljárásoknak megfelelően előállítási költségen (közvetlen önköltségen) kell figyelembe venni. -Közvelten önköltségen aktivált saját termelésű készletek csökkenéseinek elszámolásakor az általános készletértékelési eljárások valamelyikét kell alkalmazni (átlagos/súlyozott vagy FIFO szerinti előállítási költség) . 328. Hogyan történik a készletcsökkenés elszámolása összköltség eljárással készülő eredménykimutatás alkalmazása esetén? 251. Késztermékek(Köv) – 581 Stk Állományváltozása(Tart) (közvetlen önköltségen) 329. Hogyan történik a készletcsökkenés elszámolása forgalmi költség eljárással készülő eredménykimutatás alkalmazása esetén? 251.

Késztermékek(Köv)-81Értékesítés közvetlen költségei(Tart) (közvetlen önköltségen) 330. Az eredménykimutatást összköltség eljárással készítő vállalkozónak melyik számlaosztályban kell kimutatnia az aktivált saját teljesítmények értékét? Az 5.Számlaosztályon belül elkülönítetten kell kimutatni az- egyébként költségnemnek, költségmegtérülésnek nem minősülő- aktivált saját teljesítmények tárgyévi értékének változását, mint vele azonos nagyságú közvetlen költségek fedezetét, és az értékesítésre nem került teljesítmények közvetlen önköltséggel azonos értékét 331. Mik azok a sajátos elszámolások? Sajátos elszámolások alatt azokat a tételeket kell érteni, amelyeknél a saját termelésű készleteket az évközi értéknyilvántartás hiánya ellenére is készletre kell venni a 2 6. KERESKEDELMI ÁRUK SZÁMLACSOPORTBAN, az eltérő elszámolás miatt. E szempontból az eltérő elszámolást az

üzemi (üzleti) tevékenység eredményen kívüli tételenkénti elszámolás jelenti. 332. Sorolja fel a sajátos elszámolásokkal kapcsolatban tanult gazdasági eseményeket! A saját termelésű készletek: apportkénti átadása, alapítónak történő visszaadása a jegyzett tőke leszállításakor, a megszűnésekor, térítés nélküli átadása természetbeni bérként, természetbeni juttatásként történő átadása, göngyölegkénti készletre vétel, a saját termelésű készletek értékvesztésénél. 333. Ismertesse a költségelszámolás és a saját termelésű készletek elszámolásának menetét, ha a vállalkozás kizárólag az 5. számlaosztályt alkalmazza T: 51-57 Költségnemek K: 1-4 Mérlegszámlák Termelési költségek Késztermékek készletváltozásának elszámolása (növekedés és csökkenés) T: 251. Késztermékek K: 581. STK ÁV Készletre vétel ktlen önköltségen T: 581. 581 STK ÁV K: 251. Késztermékek

Készletcsökkenés ktlen önköltségen 334. Ismertesse a költségelszámolás menetét, ha a vállalkozás elsődleges költségnem, másodlagos költséghely és költségviselő elszámolást alkalmaz. Költségek elszámolása elsődlegesen: T: 51-57. Költségnemek K: 1-4. mérlegszámlák Termelési költségek Időszak költségeinek elszámolása másodlagosan T: 6-7. Ktg hely és Ktg viselők K: 59. Ktg nem és átvez Termelési költségek szla. 335. Ismertesse a saját termelésű készletek készletre vételének elszámolását, ha a vállalkozás elsődleges költségnem, másodlagos költséghely és költségviselő elszámolást alkalmaz. Késztermékek készletre vétele elsődlegesen T: 251. Késztermékek K: 581 STKÁV Készletre vétel ktlen önktg-en Késztermékek készletre vétele másodlagosan T: 59. Ktg nem átvez szla K: 7. Tevékenységek ktg-i Készletre vétel ktlen önktg-en 336. Ismertesse a saját termelésű készletek értékesítésének

elszámolását, ha a vállalkozás elsődleges költségnem, másodlagos költséghely és költségviselő elszámolást alkalmaz Késztermékek értékesítése elsődlegesen T: 581. STKÁV K: 251. Késztermékek Készletcsökkenés ktlen önktg-en Késztermékek értékesítése másodlagosan T: 81. Értékesítés ktlen ktg K: 59 Ktg nem átvez. szla Készletcsökkenés ktlen önktg-en 337. Ismertesse a költségelszámolás menetét, ha a vállalkozás elsődleges költséghely és költségviselő, másodlagos költségnem elszámolást alkalmaz Költségek elszámolása elsődlegesen: T: 6-7. Ktg hely és ktg viselők K: 1-4 Mérlegszámlák Termelési költségek Időszak költségeinek elszámolása másodlagosan T: 51-57. Ktg nemek K: 59. Ktg nem ellen szla Termelési költségek 338. Ismertesse a saját termelésű készletek készletre vételének elszámolását, ha a vállalkozás elsődleges költséghely és költségviselő, másodlagos költségnem elszámolást

alkalmaz! Késztermék készletre vételének elszámolása elsődlegesen T: 251. Késztermékek K: 7.Tevékenységek ktg-i Készletre vétel ktlen önktg-en Késztermékek készletre vételének elszámolása másodlagosan T: 59. Ktg-nem ellen szla K: 581 STKÁV Készletre vétel ktlen önktg-en 339. Ismertesse a saját termelésű készletek értékesítésének elszámolását, ha a vállalkozás elsődleges költséghely és költségviselő, másodlagos költségnem elszámolást alkalmaz! Késztermék értékesítésének elszámolása elsődlegesen T: 81. Értékesítés ktlen ktgK: 251 Késztermékek Készletcsökk. ktlen önktg-en Késztermék értékesítésének elszámolása másodlagosan T: 581. STKÁV K: 59. Ktg-nem ellen szla Készletcsökk ktlen önktg-en 340. Mit kell bemutatnia a forgalmi költség eljárás szerinti eredménykimutatást készítő vállalkozónak a kiegészítő mellékletben a költségelszámolásnál tanultakkal kapcsolatban? „A forgalmi

költség eljárás szerinti eredmény kimutatást készítő vállalkozónak a kiegészítő mellékletben be kell mutatnia az aktivált saját teljesítmények értékének részletezését, a költségek költségnemenkénti megbontását legalább a 2.sz melléklet „A” változat 03-04, 05-07, 10-12, és VI sorainak megfelelő részletezettséggel és a kettős könyvvitel zárt rendszerében kimutatott értékadatokkal.” 341. Mit nevezünk társüzemi szolgáltatásnak? Társüzemi szolgáltatást elsősorban a vállalaton belüli szolgáltatások céljából létesített karbantartó, energiaellátó, belső szállítást végző, szerszámokat gyártó stb. üzemek nyújtanak A társüzemi szolgáltatások költségeit az igénybe vevő költségek között kel felosztani. Ezért a társüzemi szolgáltatások az általános költségeken belül átcsoportosítást jelentenek, így azok összegét nem változtatják meg. Ha valamely üzem egy másiknak közvetlenül a

termelési munkához nyújt segítséget, ez nem tekinthető társüzemi szolgáltatásnak, hanem termelésnek. Ebből az elvből származik, hogy társüzemi szolgáltatások címén a termelési számlák nem terhelhetőek. 342. Mutassa be a társüzemi szolgáltatások főkönyvi elszámolását! A társüzemi szolgáltatások elszámolásának elvi alapja az igénybevétel A 6. számlaosztály egyenlege változatlan 62. Kazánház költségei > 611 Fűrészelő üzem költségei általános költségek > 612. Összeszerelő üzem költségei általános költségek > 66. Központi irányítás költségei általános költségek 343. Ismertesse az aktivált saját teljesítmények értékét! Aktivált saját teljesítmények: -Saját előállítású eszközök aktivált értéke, lásd 344. kérdés -Saját termelésű készletek állományváltozása, lásd 345. kérdés 344. Mi tartozik a saját előállítású eszközök aktivált értéke közé? -a saját

vállalkozásban végzett és a befektetett eszközök között állományba vett immateriális javak és tárgyi eszközök előállítási költségen (közvetlen önköltségen) számított értéke, -a tárgyi eszközök saját vállalkozásban végzett felújításával, bővítésével, rendeltetésváltozásával, átalakításával, élettartam növelésével összefüggő munkák (együtt felújítások) aktivált értéke, előállítási költségen (közvetlen önköltségen), -saját termelésű betétdíjas göngyölegek előállítási költségen (közvetlen önköltségen) számított értéke, azok készletre vételekor, -az egyéb ráfordítások, illetve a rendkívüli ráfordítások között elszámolandó saját előállítású eszközök és saját teljesítmények közvetlen önköltsége (előállítási költsége), -a készletek között állományba vett saját előállítású gyártóeszközök, egyéb anyagi eszközök előállítási költségen

(közvetlen önköltségen) számított értéke, azok készletre vételekor. A saját előállítású eszközök aktivált értékét mindig az előállítás tényleges költségeinek összegével kell számításba venni, az óvatosság elve, valamint a beszerzési költség, illetve előállítási költségre vonatkozó előírásoknak megfelelően. 345. Mit értünk saját termelésű készletek állományváltozása alatt? A saját termelésű készletek naptári év végi záró állományának és a naptári év eleji nyitó állományának különbözetét kell kimutatni, amely már nem tartalmazza a SEEAÉ közé „átminősített”, korábban saját termelésű készletként előállított készletek értékét. A saját termelésű készletek állományát előállítási költségen kell értékelni: -utókalkuláció szerinti tényleges közvetlen önköltségen, vagy -norma szerinti közvetlen önköltségen amelyet módosítani kell a számviteli törvény

szerint esetlegesen elszámolandó értékvesztések és hiányok összegeivel. A saját termelésű készletek állományváltozását a mérlegkészítés időpontjában ismertté vált értékvesztések összegeivel is korrigálni kell; STK értékbeni csökkenése! 346. Mi a jellemző a forgalmi költség eljárással készülő eredménykimutatásra? Forgalmi költség eljárás szerinti eredménykimutatás esetén: -kiindulás a forgalomból, -az eredménykimutatás a forgalom bevételei és az ennek megfelelő ráfordítások szerepelnek, -nem lehet az aktivált saját teljesítményeket külön is feltűntetni ->csak forgalmi adatok! STKÁV->az évközi mozgások elszámolását követően – a kettős könyvvitel zárt rendszerében automatikusan kialakul a 2. számlaosztályban!! Megoldási lehetőségek: 1. A sajátos gazdasági eseményeket a f orgalmi költség eljárás szerinti eredménykimutatáshoz szükséges módon könyveljük, SEEAÉ -> közvetlenül nem

áll rendelkezésre, de kigyűjtéssel meghatározható: -a 7-es számlaosztályból –pl.: saját beruházás -a 8-as számlaosztályból –pl.: apport -részben az analitikából – pl. tárgyi eszközzé ténylegesen átminősített STK 2. A sajátos tételeket könyveléstechnikailag is átminősítjük saját előállítású eszközzé a 7-es számlaosztályon belül pl.: T79 Késztermék elszámolási számla K.78 Saját előállítású eszközök aktivált értéke Ezzel egyidejűleg a STK-ek csökkenését az érintett számlákkal szemben számoljuk el. 3. Az aktivált saját teljesítményeket az 5-ös számlaosztályban (az 58-as számlacsoportban) teljes körűen könyveljük. Ez a megoldás egy másodlagos könyvelést jelent, amelyek során pl.: az 589-es számlát használhatjuk technikai ellenszámlaként. Így az 58-as számlacsoport önmagában zár A könyvelendő tételszám jelentősen megnő! 347. Mi a jellemző az összköltség eljárással készülő

eredménykimutatásra? A kiindulás kettős szemléletű, azaz: -bevételi oldalon a kibocsátások bevételei, -ráfordítás oldalon viszont nem a kibocsátások, hanem a termelés költségei jelennek meg elsődlegesen, -az aktivált saját teljesítmények külön szerepeltetése feltétlenül szükséges! Az aktivált saját teljesítmények értékének a (korrekciós) figyelembe vétele elméletileg: -csak a ráfordításokat módosíthatja, -csak a bevételeket módosíthatja, -akár a ráfordításokat, akár a bevételeket érintheti. 348. Ismertesse a költséghelyi elszámolás követelményeit! A költséghelyeken történő könyvviteli költségelszámolás kialakításával kapcsolatban a következőkre kell tekintettel lenni: -mindazokra a költséghelyekre, funkcionális szervekre ki kell alakítani a könyvviteli elszámolást, amelyeket elszámolási költséghelyekké megszerveztek és amelyekre a költségek tervezése megtörtént, -az elszámolási

ktshelyeken a ktsek gyűjtését azzal a tartalommal és abban a szerkezetben kell végezni, ahogyan a tervezés történt (pl. a közvetlen és a közvetett költségeket is vagy csak a közvetett költséget) e nélkül a terv végrehajtása nem ellenőrizhető, a költséghely költséggazdálkodása nem minősíthető, az elszámolás ktshelyeken a tényleges költségek könyvelése történhet: -csak főkönyvi számlákon, azon belül kódok használatával a további bontás érdekében, -és/vagy a főkönyvi számlák összevont adatait analitikában részletezik, -vagy kizárólag analitikus nyilvántartás szolgál az elszámolási költséghelyek költségeinek kimutatására, elszámolására, -biztosítani kell, hogy a költséghelyek fel nem osztott általános, közvetett költségei az előírt bontásban *értékesítési, forgalmazási, *igazgatási, *egyéb általános költségek, a kötelezően előírt éves beszámolókhoz rendelkezésre álljanak, -azokra a

költséghelyekre, amelyeket nem kezelünk elszámolási költséghelyként, összevontan könyveljük a költségeket, -minden költséghelyre meg kell határozni és gyűjteni kell azokat az ún. vetítési alapokat, amelyekkel az ott gyűjtött költségek átvezetése vagy felosztása és a költséghely gazdálkodásának kiértékelése történik. 349. Milyen költségek gyűjtésére szolgál a 6. számlaosztály? A 6. Költséghelyek, általános költségek számlaosztály a költséghelyeken felmerült költségek, továbbá a közvetlen költségnek nem minősíthető költségek (általános költségek) elszámolására, gyűjtésére szolgál. A 6. Számlaosztály tartalmazhat technikai számlákat, annak érdekében, Hogy az egyes költséghelyeken az ott felmerült költségek egy része a közvetlen költségek közé, Más része valamely költséghelyre, illetve az értékesítés k özvetett költségei közé átvezetésre (áttételezésre) kerül. A

számlaosztályban megnyitott számlák időszak végi zárásig az adott költséghelyen az időszakban felmerült költségek együttes összegét mutatják. 61. Javító-karbantartó üzem költségei 62. Szolgáltatást végző üzemek költségei 63. Gépköltségek 64-65. Üzemi irányítás általános költségei 66. Központi irányítás költségei 67. Értékesítési költségek 68. Elkülönített egyéb általános költségek Üzemek általános költségei: az irányító, ellátó személyzet bér jellegű költségei, munkavédelmi költségek, az üzem tárgyi eszközeinek (épületeinek) értékcsökkenési leírása, bérleti díja, fenntartási és üzemeltetési költségei, az egyéb, a végzett szolgáltatás közvetlen költségei közé nem tartozó, az üzemben keletkezett költségek. Az üzemeltetés dologi költségei: az üzem kenő-, segéd-, fűtő-, világítási, takarítási, tisztítási anyagok felhasználásának költségei, a vásárolt vagy

termelt elektromos energia, hő-, gőz-, gázenergia értéke, a vízdíj. A csatornahasználati díj, vízellátással, a környezetvédelemmel kapcsolatos költségek, Központi irányítás költségei: igazgatási költségek (reprezentációs költségek, faktoring díj, bankköltségek, az oktatás és tapasztalatcsere költségei, perköltségek, egyenruhaköltség), egyéb általános költségek (polgári védelem költségei, a más szervek részére fizetett szakértői, pályázati és tiszteletdíjak, a munkásszállás és a munkásszállítás vállalkozást terhelő költségei, a vállalkozást terhelő jóléti és szociális költségek, a biztosítási díjak, a raktárak tűz. és munkavédelmi költségei) Értékesítési, forgalmazási költségek: az értékesítéssel kapcsolatos különköltségek, a k észtermékek raktározási költségei, az értékesítő részlegek és irodák költségei, a reklám, a propaganda és a piackutatás költségei, az

eladott termékek szállítási és rakodási költségei, bizományi díjak, a minőségvizsgálatért, a forgalomba hozatalhoz szükséges engedélyekért kifizetett összegek. Elkülönített egyéb általános költségek: az alapítás-átszervezés költségei, a k utatás-kísérleti fejlesztés költségei, garanciális javítások költségei, egyéb elkülönített költségek 350. Mutassa be a 7. számlaosztály tartalmát! A 7. Tevékenységek költségei számlaosztály a v állalkozási tevékenység közvetlen költségeinek elszámolására, gyűjtésére szolgál. A 7 Tevékenységek költségei számlaosztály számláit úgy indokolt részletezni és az azokhoz kapcsolódó olyan analitikus nyilvántartást vezetni, hogy a termelés, a tevékenységek keretében előállított termékek, illetve teljesített szolgáltatások közvetlen önköltsége megállapítható legyen. Ennek megfelelően a főkönyvi számlákat célszerű kalkulációs egységként megnyitni.

A kalkulációs egység lehet termék, terméksorozat, termékcsoport, építmény, megrendelés szerinti munka, de lehet technológiai folyamat (termelési fázis) vagy egy adott időszak alatt előállított termékmennyiség. A kalkulációs egység kijelölése elsősorban a gyártás jellegétől és a gyártott termékek összetettségétől, a vállalkozási tevékenység sajátosságaitól függ. A 7 Tevékenységek költségei számlaosztály számláit vagy az analitikus nyilvántartás tagolását a vállalkozó a saját termelésű készletek értékelésére vonatkozóan a számviteli törvényben meghatározottakra figyelemmel – információ igényeinek megfelelően – határozza meg. 351. Ismertesse az egyszeres könyvvitel sajátosságait! Az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó a kezelésében, a használatában, illetve a tulajdonában lévő pénzeszközökről, és azok forrásairól, továbbá a pénzforgalmi gazdasági műveletekről, pénzforgalmi

műveletekhez közvetve kapcsolódó, de tényleges pénzmozgást nem eredményező végleges vagyonváltozásokról, nem pénzben kiegyenlített bevételekről, ráfordításokról olyan könyvviteli nyilvántartást köteles vezetni, amely ezen eszközökben, és forrásokban bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan áttekinthetően mutatja. E könyvviteli nyilvántartáshoz kapcsolódóan az egyszerűsített beszámoló összeállításához szükséges, hogy a gazdálkodó az eszközökről, a forrásokról részletező nyilvántartásokat is a valóságnak megfelelően és folyamatosan vezesse. 352. Ki készíthet egyszerűsített beszámolót? Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő évben a mérlegforduló napján a következő, a nagyságot jelző 3 mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértékeket: a mérleg főösszeg a 150 millió

Ft-ot, az éves nettó árbevétel a 300 millió Ft-ot, a tárgyévben az átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt. Részvénytársaság, a konszolidálásban bevont vállalkozás, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe nem alkalmazhatja. Nem készíthet az a vállalkozó sem egyszerűsített éves beszámolót, ahol az üzleti év a naptári évtől eltér.(9,11§) 353. Ismertesse a számviteli alapelvek érvényesülését az egyszerűsített beszámolóban! Az egyszerűsített beszámolót készítő vállalkozó az árbevételt, az egyéb bevételeket, valamint a költségeket, a r áfordításokat – az értékcsökkenési leírás és az értékvesztés kivételével – és az egyéb kiadásokat a pénz tényleges befizetése és kifizetése időszakában, illetve a nem pénzben történt (ideértve a váltót) kiegyenlítés időszakában köteles a könyvben elszámolni. 354. Milyen technikai megoldással valósítható meg az egyszeres

könyvvitel? 162.§(2) A pénzeszközökről és azok forrásairól, valamint az azokban beállott változásokról vezetett könyvviteli nyilvántartási kötelezettségének naplófőkönyv vagy más, a követelményeknek megfelelő nyilvántartás vezetésével lehet eleget tenni. Az alkalmazott nyilvántartási rendszereknek olyannak kell lennie, amely a teljes üzleti pénzforgalmat, a pénzforgalomhoz kapcsolódó, de pénzmozgással nem járó vagyon- és eredményváltozásokat az elszámolások egyezőségét biztosító formában mutatja ki. 164.§(1,3) A könyvviteli zárlathoz az üzleti év végén a folyamatos könyvelés teljessé tétele érdekében végzett kiegészítő, helyesbítő, egyeztető, összesítő könyvelési munkák és számlák technikai lezárása tartoznak. Az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó a naplófőkönyvet vagy más, e törvény követelményeinek megfelelően nyilvántartást az általa választott időszakonként, de legalább az

egyszerűsített beszámoló alátámasztásához, valamint a más jogszabályban előírt, a számviteli adatokon alapuló adatszolgáltatáshoz köteles lezárni. 355. Ismertesse az egyszerűsített mérleg sajátosságait! 100.§(3) Az egyszerűsített mérleg a vállalkozó december 31-én meglévő, a leltárba értékkel felvett valamennyi eszközét és azok forrásait; az eredmény levezetés az üzleti évben folytatott tevékenység valamennyi végleges (vissza nem fizetendő) bevételét és végleges (vissza nem követelhető) kiadását, valamint az eszközök, a kötelezettségek mérleg fordulónapi értékeléséből származó értékmódosításokat bruttó módon tartalmazza, függetlenül attól, hogy az ügyletek teljesítésekor tényleges pénzkiadásra vagy pénzbevételre sor került-e vagy sem. 356. Sorolja fel, mik tartoznak a pénzkiadásból származó követelések közé! 101. § (1) Pénzkiadásból származó követelésként kell az egyszerűsített

mérlegbe felvenni a vállalkozó által nyújtott kölcsön, a nem beszerzési céllal adott előleg és az adótúlfizetés más adónemben fennálló kötelezettség teljesítésére be nem tudott összegét. 357. Sorolja fel, mik tartoznak a pénzmozgáshoz nem kapcsolódó követelések közé! 101. § (2) A pénzmozgáshoz nem kapcsolódó követelések között kell az egyszerűsített mérlegben kimutatni az áruszállításból, szolgáltatás teljesítéséből származó követeléseket (vevők), valamint a jogszerűen igényelt, de a mérlegforduló napig pénzügyileg még nem teljesített támogatásokat. 358. Ismertesse a tartalék számításának a menetét! 102.§ (5)Az egyszerűsített mérlegben kimutatott tartalék azt az adózás előtti jövőbeni vagyonváltozást mutatja, amelyet az egyszerűsített mérlegben beállított, a jövőbeni pénzügyi rendezéskor adóköteles bevételt vagy, ráfordítást eredményező eszközök és források

különbözete jelent. Tartaléknak minősül a) az egyszerűsített mérleg eszközoldalára beállított saját termelésű készletek, a fizetendő általános forgalmi adót nem tartalmazó vevőkkel szembeni követelések, továbbá a 106.§ (3) bekezdésének alkalmazása esetén a pénzkiadásból származó követelések, a pénzbevételből származó kötelezettségek bevételként még el nem számolható árfolyamnyeresége együttes összegének, és b) az egyszerűsített mérleg forrásoldalára beállított, a vásárolt készletek záró állományához nem kapcsolódó szállítókkal szembeni kötelezettségek levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó összege, továbbá a 103. § (1) bekezdése szerinti céltartalék, valamint a 103 § (2) bekezdése szerinti rövid lejáratú kötelezettségek közül a jövőbeni kiegyenlítésükkor költséget, ráfordítást jelentő kötelezettségek együttes összegének különbözete (negatív előjelű is

lehet). 359. Sorolja fel mik tartoznak a pénzbevételből származó kötelezettségek közé! 103. § (2) A pénzmozgáshoz nem kapcsolódó rövid lejáratú kötelezettségek között kell az egyszerűsített mérlegben kimutatni a pénzforgalmi nyilvántartásban nem könyvelt, elismert kötelezettségeket, így a) a szállítóval szembeni kötelezettségeket (ide nem értve a beruházási szállítókat), b) a tulajdonosok részére jóváhagyott osztalék (részesedés) összegét, c) a nem áruvásárlásból, a nem szolgáltatás igénybe vételéből, a nem hitel- és kölcsönfelvételből származó, a tárgyidőszakot terhelő kötelezettségek (decemberi munkabér, társadalombiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás, egyéb) összegét, továbbá a költségvetéssel, a helyi önkormányzatokkal az üzleti évre elszámolt (bevallott), de pénzügyileg a mérlegforduló napig még nem rendezett adókötelezettségek összegét is. 360. Sorolja fel mik

tartoznak a pénzmozgáshoz nem kapcsolódó kötelezettségek közé! 103. § (2) A pénzmozgáshoz nem kapcsolódó rövid lejáratú kötelezettségek között kell az egyszerűsített mérlegben kimutatni a pénzforgalmi nyilvántartásban nem könyvelt, elismert kötelezettségeket, így a) a szállítóval szembeni kötelezettségeket (ide nem értve a beruházási szállítókat), b) a tulajdonosok részére jóváhagyott osztalék (részesedés) összegét, c) a nem áruvásárlásból, a nem szolgáltatás igénybe vételéből, a nem hitel- és kölcsönfelvételből származó, a tárgyidőszakot terhelő kötelezettségek (decemberi munkabér, társadalombiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás, egyéb) összegét, továbbá a költségvetéssel, a helyi önkormányzatokkal az üzleti évre elszámolt (bevallott), de pénzügyileg a mérlegforduló napig még nem rendezett adókötelezettségek összegét is. 361. Ismertesse az eredménylevezetés

felépítését! A. Végleges pénzbevételek, elszámolt bevételek (III+IV) 1. Pénzügyileg rendezett nettó árbevétel 2. Pénzügyileg rendezett adóköteles egyéb bevételek I. Adóköteles pénzbevételek (1+2) 3. Nem pénzben kiegyenlített értékesítés nettó árbevétele 4. Nem pénzben kiegyenlített egyéb bevételek II. Pénzbevételt nem jelentő adóköteles bevételek (3+4) III. Adóköteles bevételek (I+II) 5. Pénzbevételt is jelentő jövedelemadózás alá nem vont bevételek 6. Pénzbevételt nem jelentő jövedelemadózás alá nem vont bevételek IV. Jövedelemadózás alá nem vont bevételek (5+6) B. Végleges pénzkiadások, elszámolt ráfordítások (VIII+IX) 7. Anyag- és árubeszerzés költségei 8. Személyi jellegű ráfordítások 9. Egyéb termelési és kezelési költségek, ráfordítások V. Ráfordításként érvényesíthető kiadások (7+8+9) 10. Nem pénzben kiegyenlített, nem beruházási célú beszerzések 11. Természetbeni

juttatások munkavállalóknak, tagoknak 12. Nem pénzben kiegyenlített ráfordítások VI. Ráfordítást jelentő eszközváltozások (10+11+12) 13. Értékcsökkenési leírás 14. Értékvesztés 15. Kifizetett vásárolt készletek állományváltozása +VII Ráfordítást jelentő elszámolások (13+14+-15) 16. Beruházási kiadások 17. Egyéb kiadások IX. Jövedelemadózásban ráfordításként nem érvényesíthető kiadások (16+17) C. Pénzügyi eredmény adóköteles tárgyévi változása (I-V) D. Pénzügyi eredmény jövedelemadózás alá nem vont tárgyévi változása (5-IX) E. Pénzügyi eredmény tárgyévi változása (+-C+-D) F. Nem pénzben realizált eredmény (II+6-VI-VII) G. Adózás előtti eredmény (C+F-6)=(III-VIII) 18. Fizetendő társasági adó H. Adózott eredmény (G-18) 19. Jóváhagyott osztalék I. Egyszerűsített mérleg szerinti eredmény (H-19) 362. Mit kell kimutatni az eredménylevezetésben a pénzbevételt nem jelentő adóköteles

bevételek között? a.) Az elengedésről, az átvállalásról szóló megállapodás szerint az üzleti évben elengedett vagy harmadik személy által átvállalt beruházási szállítóval, szállítóval szembeni kötelezettség összegéből a beszerzett eszköz üzembe helyezése óta elszámolt (halmozott) értékcsökkenést részben vagy teljes egészében ellentételező összeget, b.) A tulajdoni részesedést jelentő befektetés könyv szerinti értékét meghaladóan, nem pénzben kapott értéket a gazdasági társaság átalakulásakor, megszűnésekor. 363. Mit kell kimutatni az eredménylevezetésben a pénzbevételt nem jelentő, jövedelemadózás alá vont bevételek között? Itt kell kimutatni a tényleges pénzmozgás nélkül, a változás végleges jellegére tekintettel elszámolt bevételeket, ideértve a kölcsönkövetelés, az értékpapír ráfordításként elszámolt értékvesztésének, behajthatatlanként leírt összegének utólagosan, nem

pénzben történő kiegyenlítését is. 364. Mit kell kimutatni az eredménylevezetésben a nem pénzben kiegyenlített ráfordítások között? a.) az immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értékének a mennyiségi csökkenéssel együtt járó kivezetését az állományból az eszköz értékesítésekor (ideértve a k ötelezettség teljesítésére történő átadást is), vagyoni hozzájárulásként vagy térítés nélküli átadásakor, megsemmisülésekor, hiányakor, csökkentve azt a készletre vett hulladékanyagok, haszonanyagok értékével, b.) az egyéb eszközök átadásával teljesített, ráfordítást eredményező kötelezettségek értékét, c.) az átalakulás kapcsán a részesedés értékében bekövetkezett csökkenést 365. Ismertesse a konszern beszámoló készítésének célját! A konszern beszámoló készítésének célja az, hogy a jogilag önálló, de gazdaságilag e gymással szoros kapcsolatban álló vállakozások

együttes vagyoni, pénzügyi és jövedelmi viszonyait úgy mutassa be, mintha azok egyetlen vállakozásként működnének. 366. Ismertesse a nagyságrendi mentesítés paramétereit! Az anyavállalatnak nem kell az üzleti évről összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie, ha az üzleti évet megelőző két – egymást követő – üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: a.) a mérlegfőösszeg 2700 millió forintot, b.) az éves nettó árbevétel 4000 millió forintot, c.) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt 367. Ismertesse a konszolidálás előkészítő munkaszakaszát! A konszern beszámoló a konszolidációba bevont vállalkozások egyedi éves beszámolójára épül. Mindebből következik, hogy a konszern beszámoló készítéséhez kapcsolódó munkafázisok egyik része az egyedi beszámolónak a

konszolidáláshoz alkalmassá tételéhez kapcsolódik. Ezeket a munkafázisokat, lépéseket gyűjtő néven az előkészítő munkaszakasznak nevezik. Ez a munkaszakasz több munkafázisból tevődik össze. Ezek a következők:     közbülső beszámoló készítése eltérő fordulónap esetén, a bevont vállalatok eltérő mérlegbeállítási gyakorlatának egységesítése, forintra történő átszámítás, az egységes értékelés végrehajtása. Ezeknek a lépéseknek mindegyike az egyedi beszámolók egységesítését jelenti. Arra irányulnak, hogy az egyedi beszámolók összevonásának feltételeit megteremtsék, ezért e munkafázisok együtt az összevonás munkaszakaszának is nevezhetők. Az előkészítő munkaszakasz végül azzal zárul, hogy az egyedi mérlegeket, illetve az egyedi eredménykimutatásokat összevonják, egyesítik és ennek az összegzésnek lez az eredménye az előkészítő mérleg és az előkészítő

eredménykimutatás. Az előkészítő mérleg és az előkészítő eredménykimutatás fordulópontot jelent a konszern beszámoló készítésének munkafolyamatában. Ennek elkészítésével az előkészítő munkaszakasz lezárul és már csak egy mérleg és egy eredménykimutatás áll rendelkezésre. 368.        Sorolja fel a konszolidálás munkafázisait! Tőkekonszolidálás Adósságkonszolidálás Közbenső eredmények elhagyása Bevétel, ráfordítás konszolidálása Közös vezetésű vállakozások konszolidálása Társult vállakozások konszolidálása Konszolidálásból eredő társasági adókülönbözet megállapítása