Gazdasági Ismeretek | Pénzügy » Valuta, devizarendszer

Valuta, devizarendszer Devizapolitika. Valuta és devizagazdálkodás A nemzetközi kapcsolatokban tartozások és követelések jelennek meg, az elszámolások ezeknek pénzügyi rendezését jelentik. A keletkezés alapján a t artozások és követelések a nemzetközi kapcsolatokban a következők: 1., gazdasági műveletekből: - legnagyobb hányaduk a nemzetközi kereskedelemből ered - nem kereskedelmi szolgáltatások - nemzetközi tőke-, és hitelmozgások 2., politikai okok a lapján létrejött tartozások és követelések (jóvátételek, külföldi hírszolgálatok fenntartása, külföldi haderő állomásoztatása). A devizapolitika mindig egy-egy időszakban adott ország kialakult feltételrendszerét veszi figyelembe, elemzi a bel- és külföldi külgazdasági feltételeket, és ehhez igazítja a devizapolitikai eszköztárat. A devizagazdálkodás az állam által hozott devizapolitikai intézkedések összessége, ezek szervezett keretek közötti

megjelenítése. A devizagazdálkodás többféle lehet: szabad devizagazdálkodás: devizaműveletek szabad megvalósítása gazdasági integrációk által meghatározott devizagazdálkodás: a r észes államok kollektív devizagazdálkodást folytatnak duális devizagazdálkodás: deviza-belföldiek és a deviza-külföldiek esetében eltérő jogok és kötelezettségek érvényesülnek kötött devizagazdálkodás: ha a nemzetközi fizetési kapcsolatokat állami ellenőrzés alá vonják. A nemzetközi elszámolások államközi megállapodások alapján vagy ezek nélkül is lebonyolíthatók. A felek kétoldalú, vagy bilaterális klíringmegállapodást alkalmaznak, ha a két ország közözz keletkezett tartozásokat, és követeléseket kölcsönösen beszámítják, és csak az eltéréseket, klíringcsúcsokat (spicc) egyenlítik ki. Több ország részvételével kialakulhat a multilaterális, vagy sokoldalú államközi fizetési megállapodás. Ebben az esetben az

elszámolás zárt körben zajlik. Valuta és deviza fogalma, jellemzői, értékelése, értékváltozása és ennek hatása a gazdasági életre Az elszámolások eszközei, ezek jellemzői: a jelen időszakban a nemzetközi tartozások és követelések kiegyenlítésére a nemzeti pénzeket alkalmazzák. Kiegyenlítés eszközei: arany: (1976-ig) a fejlődés folyamán folyamatosan elveszítette pénzfunkcióit, kiszorult a tartalékeszközök területéről is. Ezt a folyamatot nevezzük demonetizálásnak mesterségek vagy szintetikus pénzek: tudatosan kialakított, nemzetek feletti elszámolási eszközök valuta és deviza: jelenti a jelen időszakban az elszámolások fő eszközét. A nemzetközi elszámolásokban a deviza játszik jelentős szerepet. A deviza tartalma szerint külföldi pénznemre kiállított fizetési okmány, követelés, külföldi székhellyel. A devizák több szempontból értékelhetők: tartalom alapján fizetési ígéret, amelynek

kibocsátója cég vagy magánszemély forgalomképessége a tartalom alapján meghatározott fedezet alapján a bankok által kibocsátott fizetési ígéret a legkedvezőbb esedékesség alapján lehet látra szóló és lehet határidős fizetési ígéret pénzpiac megnevezése szerint lehet még a devizát jelezni (pl.: londoni kifizetés, ekkor a deviza angol fontban kiállított) Valuták, devizák átváltása, az árfolyam: a nemzetközi pénzügyi műveletek lebonyolításához ismerni kell a pénznemek egymáshoz illetve valamely közös nevezőként felhasználható egyenértékhez mért értékszintjét. Az elméleti érték megnevezése a p aritás, amely arányt, viszonyt jelöl. Vásárlóerőparitás: az egyes valuták vásárlóerejét valutakosár alapján határozzák meg. Az egyes valuták esetében azonban a piaci érték a meghatározó, ezt nevezzük árfolyamértéknek. A valutaárfolyam/devizaárfolyam adott pénznemnek a pénzpiacon kialakuló tényleges

kereskedelmi ára. Adott pénzpiacon kialakuló valuta-, és devizaárfolyamokat meghatározott időpontokban a kijelölt szervezetek feljegyzik, és árfolyamjegyzéken közzéteszik. Ez a művelet az árfolyamjegyzés, amely kétféle lehet, közvetlen és közvetett formájú. A nemzetközi gyakorlatban a legelterjedtebb jegyzésféle a közvetlen jegyzés. A másik módszer a közvetett, vagy angolszász jegyzés Az árfolyam alakulásáról a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások adnak tájékoztatást. A bankok általában kétféle árfolyamot jegyeznek: - vételi árfolyam (pénzárfolyam) - eladási vagy áruárfolyam, ez a magasabb A két árfolyam közti eltérés a bank kereskedői haszna, ezt nevezzük árfolyam-különbözetnek, vagy marge-nak, vagy árfolyamrésnek. A keresztárfolyamok alakulását a k özépárfolyamok felhasználásával lehet számítani. A keresztárfolyam két deviza számára devizakülföldinek számító devizapiacon – leggyakrabban

a devizapiac hazai valutája segítségével – számított értékviszony. A valutaárfolyam a piacon határozódik meg a kereslet és a kínálat hatására. Ezek alakulását több tényező alakíthatja: munka termelékenysége, nemzetközi pénzmozgás, adott ország valutájának a nemzetközi piac többi valutájához képest jelentős leértékelődése árfolyamcsökkenést eredményez. A valutaárfolyam közgazdasági működése alapján a következő hatásokkal kell számolni: kiegyenlítő hatás: hazai és világpiaci árak közti kapcsolatok megteremtése terelő hatás: termelés és forgalmazás területén is kifejt fedezeti hatás: külgazdasági egyensúly megvalósítása differenciáló hatás: a magas termelékenységi színvonal és a termékek iránti jelentős kereslet esetén adott valuta árfolyama magas szinten stabilizálódhat. A valutaárfolyam változásának hatása a gaz dasági életre: adott ország esetében a h azai valuta árfolyamának

csökkenése elméletileg ösztönzi az exportot és korlátozza az importot. Az árfolyamváltozás érzékelhetően alakítja a belföldi árakat, az árszínvonalat. Az árfolyamcsökkenés hatása belföldön az árszínvonal emelkedése (megdrágulhat az import termékek ára). Ha az export oldaláról vizsgáljuk: jelentős exportnövekedés eredménye is a belföldi árszínvonal emelkedése. Az árfolyamváltozás nem hagyja változatlanul a külföldi követeléseket és tartozásokat sem. A hazai valuta árfolyamcsökkenése a külföldi valutában fennálló követelések tulajdonosai számára kedvező feltételt jelent, mert követelésükért több hazai fizetőeszközhöz jutnak. A paritás (névleges érték) és az árfolyam (tényleges érték) között háromféle megfeleltetés lehetséges: ázsiója van a valutának, ha a tényleges magasabb a névleges értéknél diszázsiója van, ha a tényleges alacsonyabb, mint a névleges érték parin áll a valuta, ha

a két érték azonos. A 60-as években a rögzített árfolyamból adódó nehézségek kerültek felszínre. E nehézségek megoldását kezdetben az intervenciós pontok/sávok kiszélesítésével próbálták megoldani. A megoldást a lebegő (flotáló) árfolyamok rendszerének kialakításában látták (a kötöttségeket megszüntetik, és az árfolyamot a kereslet-kínálat hatásának teszik ki szabadon). Kialakult az elmúlt időszakban még egy megoldás is, amely korlátozott rugalmasságot jelent, ez esetben valamely nemzeti valutát úgynevezett valutakosárhoz rögzítenek. A konvertibilitás: a valuták csoportja a következő: kötött vagy klíring valuta (legnehezebben mobilizálható); transzferábilis valuta (átválthatóság alapján korlátozott, de határozott szerződéses körben szabadon felhasználható, átváltható); konvertibilis (szabadon felhasználható, átváltható). Konvertibilis: a szabad átválthatóság adott ország számára igen

jelentős terheket jelent, szükséges, hogy rendelkezzen a következő feltételekkel: fejlett, kiegyensúlyozott gazdasági háttér; jelentős monetáris tartalék; a nemzetközi tartozások, és követelések összhangja megvalósul. A konvertibilis a jelen időszak szóhasználata szerint szabadon felhasználható valuták a g yakorlati szerepük alapján többféle minősítést kaptak: kulcsvaluták, tartalékvaluták, kereskedelmi valuták. Devizabelföldi: az a t ermészetes, vagy jogi személy, akinek/amelynek lakhelye/székhelye belföldön van. Devizakülföldi: az a természetes, vagy jogi személy, akinek lakhelye/székhelye külföldön van. Devizaérték: deviza, valuta, arany Devizahatóság: MNB Devizahatósági engedély szükséges a devizabelföldiek és a devizakülföldiek közötti valuta, deviza, belföldi fizetőeszköz illetve vagyoni érték átruházásához. Külkereskedelmi ügyletek Külkereskedelmi tevékenység a belföldi által külföldivel

kötött szerződés előkészítése, megkötése és a szerződés teljesítése. (Árukkal kapcsolatos ügyletek, vállalkozási tevékenység, külföldi gazdasági vállalkozás stb.) A külkereskedő a kereskedés és a p énzügyi kapcsolatok megvalósítását speciális feltételek között végzi, ezek: az eladó és a vevő különböző jogrendszerű államban tevékenykedik (jogi kérdések rendezése a szerződésben) adott országban különböző fokú és típusú devizagazdálkodást alakítottak ki általában elválik a szolgáltatás helye és időpontja a távolság jelentős költségnövekedést eredményez megnőnek a gazdasági-, politikai- és árfolyamkockázatok igazolni kell a származást hatósági előírásokat kell betartani különleges tőkeigényesség jelenik meg általános piaci információszerzés szükséges Egyszerű áruügyletek: export és importügyletek. Exportügylet vagy kiviteli ügylet: lehet közvetlen (amikor a termelő

önmaga exportálja) és lehet közvetett (amikor a termelő közvetítőket kapcsol be az ügylet megvalósításába). Importügylet, amely szintén lehet közvetlen és közvetett. Különleges áruügyletek: Árucsereügyletek: nem egy egységes jól definiálható ügyletfajtát jelent. Többféle változata alakult ki: barterügylet: naturális árucsere történik, nincs pénzmozgás kompenzációs ügylet: csereügylet, áruszállítás értékét pénzben is kifejezik. Lehet részleges, teljes, önkompenzáció, háromszögügylet viszontvásárlásos ügylet: két adás-vételi szerződés visszavásárlásos ügylet: a kapcsolt ügyletek hosszú lejáratra kialakult változata offsetügyletek: repülőgépipar, a hadászati ipar és az űripar ellenügyletei. Reexport ügyletek: két részből tevődnek össze: egy importügylet és egy exportügylet. Az áru útja alapján lehet a reexport közvetlen, ekkor az eladó országából az árut közvetlenül a vevő országába

szállítják, az áru nem érinti a reexportőr országát. A közvetett reexport: az árut a reexportőr országának érintésével szállítják a vevő részére. A reexport ügyletek megköthetők szabadon átváltható devizában és klíring devizában is. haszonügylet: reexportőr megvásárol külföldön egy árut, és azt más országban haszonnal továbbadja közvetítői ügylet: egyik ország kereskedője két másik országbeli kereskedő között létesít közvetlen kapcsolatot tranzitügylet: valamely ország exportőre és egy másik ország importőre valamilyen ok miatt nem tudja az ügyletet közvetlenül lebonyolítani, ekkor kérnek fel egy tranzitkereskedőt, amely olyan harmadik országban található, amelyet mindkét országban kereskedelmi partnerként elfogadnak switch ügylet: teszi lehetővé, hogy a klíringdeviza követelést szabadon devizára, illetve a szabad devizakövetelést devizára lehessen átváltani (bemeneti vagy aller ügylet: cél a

tartozás kiegyenlítése; kijöveteli vagy retour ügylet: cél a klíringdevizában fennálló követelés leépítése; körswitch ügylet: bemeneteli, és kijöveteli switch ügyletek összekapcsolását jelenti aktív, illetve passzív feldolgozás (bérmunkaügylet): bértermeltetés és bérfeldolgozás. Különleges külkereskedelmi ügyletek: licencia és know-how kereskedelem: megtörténhet áruszállítással és áruszállítás nélkül is. Az ellenérték kiegyenlítésének megoldásai: egyszeri összegben, fix összeg fizetése és ehhez részfizetés, rovatolt, fix összeg és folyamatosan fizetett licencdíj együttese franchise a termelés, elosztás különböző fázisaiban való együttműködést jelent. A gyakorlatot átadó a rendszert fejleszti ki, az átvevő a vállalkozás beindítását finanszírozza kooperáció: kétféleképpen valósítható meg: egyszerű szerződéses kapcsolat, konzorcium formájában (profit-, költség- és kockázatmegosztó)

létesítményügylet: (export fővállalkozás) a létesítményügylet teljes külföldi beruházás megvalósítása. (Létesítményügylet különböző szerződéstípusok alapján: egyszerű létesítményexport, kulcsra kész átadás, termék a k ézben; Kockázatok: konkretizálás kockázata, komplettség kockázata, helyszíni ismeretek kockázata) érdekeltségek létesítése: magyar érdekeltségek létesítése külföldön, illetve a külföldiek magyarországi kereskedelmi képviselet lízing Szolgáltatásra kötött ügyletek: fuvarozási és szállítmányozási szolgáltatások. A minőségellenőrzés tevékenysége a nemzetközi kereskedelemben alapvető jelentőségű, mivel az áru ellenértékének kiegyenlítése, illetve jogviták esetében nélkülözhetetlen a szakértői vélemény. A nemzetközi pénzforgalom Amennyiben a pénzmozgások országok közötti elszámolásokban jelennek meg, nemzetközi pénzforgalomról beszélünk. A nemzetközi

pénzkapcsolatok sajátos feltételek között történnek, ezek: adott ország különböző fokú és típusú devizagazdálkodást folytat és eltérőek lehetnek a külkereskedelemben alkalmazott elszámolási formák is; a szolgáltatások esetében a hely és az időpont elválik a fizetésektől; speciális külgazdasági ismeretekre van szükség a megvalósításhoz; lebonyolítás során a járulékos költségek megnőnek; több és nagyobb a kockázat, mint a belföldi forgalom esetében; a kapcsolatok összessége bankkapcsolatokon keresztül jelenik meg. A nemzetközi kereskedelem és pénzforgalom területén jelentős szerephez jutottak a bankok; ezek különbözőképpen kapcsolódnak a pénzügyi életbe: fiókintézetek létrehozása a számukra legfontosabb piacokon banktranzakciókban való részvételre külföldi bankösszeköttetések létrehozására. A bankok a pénzpiacon tevékenykednek alapvetően, amely a rövidlejáratú pénz-, és hitelmozgások piaca,

ahol a hivatalos pénzügyi intézmények egymás közötti rövidlejáratú likvid eszközforgalma történik, devizában. A bankok feladata a nemzetközi pénzkapcsolatok során a szakértelem és az érdekvédelem biztosítása. Ennek megfelelően egymással rendszeres kapcsolat kialakítására törekednek. Az együttműködés során kiépítik: levelezői kapcsolatukat, számlavezetői kapcsolatukat, hitelkapcsolatukat. A gyakorlatban a fizetési módozatok két fő csoportot alkotnak: készpénzfizetések: azonnali fizetések esetében a vevő az áru átvételével egyidőben rendezi kötelezettségét hitelfizetések: az áruszállítás és a fizetés időpontja eltérő, ezért e területen különböző megoldási módok jelennek meg: - előrefizetés - előlegfizetés - utólagos fizetés A számlapénzforgalom területén alkalmazott fizetési módozatok a következők lehetnek: nyitva szállítás: nyílt fizetés esetében az árut és az okmányokat az exportőr

feladja az importőr részére, és megegyeznek az ellenérték kiegyenlítésének módozatáról okmányos beszedési megbízás: olyan polgári jogi megbízás, amelyben a megbízott vállalja, hogy megbízója helyett, annak okmányokkal igazolt esedékes követelését beszedi az elfogadott megbízás alapján. Az inkasszók két csoportot alkotnak: egyszerű (sima, nyitott, nem vinkulált: az árut az eladó közvetlenül a vevő, vagy annak megbízottja részére adja fel, az okmányokat pedig a saját bankján keresztül a vevő bankjához juttatja); vinkulált inkasszó esetében a vevő az áruhoz, illetve az áru feletti rendelkezési jogot biztosító okmányokhoz, csak a kiegyenlítést követően jut akkreditív: (okmányos meghitelezés) kötött fizetési mód, amelyben a nyitó bank (vevő bankja) a vevő megbízásából a k edvezményezettel (eladóval) szemben kötelezettséget vállal, hogy javára fizetést teljesít, váltóit elfogadja vagy megvásárolja,

amennyiben az exportőr benyújtja a megadott határidőn belül nála az előírt okmányokat, és ezek teljesen megegyeznek az akkreditív, illetve a nemzetközi szokványok előírásaival, tartalmukat tekintve teljesen hibátlanok. Az akkreditív önálló jogügyletnek minősül. Megnyitása során lehet az eladó bankja: nyitó bank, igazoló bank (confirming bank), avizáló bank (az akkreditív megnyitásáról az eladót késedelem nélkül értesíti). Az akkreditív igénybevétele során is többféle szerepet vállalhat: fizető bank, akceptáló bank (kötelezi magát váltó elfogadására a nyitó bank megbízásából, és esedékességkor történő kifizetést vállal), negociáló bank (amikor saját számlára megvásárolja az okmányokat, vállalva a kockázatát a nemfizetésnek. Az akkreditív esetében precízen szabályozni kell a feltételeket, ezek: a résztvevők és adataik, akkreditív visszavonható vagy visszavonhatatlan volta, az igénybevétel

módja, az akkreditív nyitásának és lejáratának időpontja, a szállítási határidő, okmányok megjelölése és benyújtásának határideje, az áru mennyisége és egységára, a meghitelezés összege, banki jutalékok mértéke. Az akkreditív formai ügylet, ezért szükséges az előírt okmányok benyújtása: kereskedelmi és egyéb okmányok: ezek az árura és ennek jellemzőire vonatkoznak szállítási okmányok: fuvarlevelek biztosítási okmányok: biztosítási kötvény vagy biztosítási bizonylat. Akkreditív fajtái: készpénzakkreditív, amelyben a bank az előírt feltételek teljesítésekor azonnali készpénzfizetést teljesít halasztott fizetésű akkreditív átruházható akkreditív: a megbízó hozzájárul a fedezet másik bankhoz történő áttelepítéséhez back to back akkreditív: a reexportőr először az eladás feltételeit tisztázza feltöltődő akkreditív: az eladó rendszeres szállításokat végez a vevő részére, így nem

célszerű, ha a teljes időszakra vonatkozó, az egész szállítás ellenértékét előre letétbe kell helyezni. (a feltöltődő akkreditív meghatározott értékhatár eléréséig folyamatosan újra érvényessé válik, majd ezután kimerül nemzetközi kereskedelemben jelentős szerepet kap a kereskedelmi hitellevél, alkalmazásakor az importőr bankja levelet küld az eladóhoz, amely értékpapírnak minősül. Kockázatok, kezességek, garanciák a nemzetközi bankgyakorlatban A nemzetközi kapcsolatok fejlődése a külgazdasági kapcsolatok formáinak differenciálódását és a k ockázatok növekedését eredményezte. A gyakorlatban a k ockázat a v eszteség, illetve egyéb érdeksérelem lehetőségét jelenti. A külgazdasági tevékenység lebonyolítása során a kockázati tényezők a következők: gazdasági kockázat: a vevő nem akar, vagy nem tud fizetni, esetleg késedelmesen teszi ezt politikai kockázat: a vevőt adott ország jogszabályai fosztják

meg a kötelezettség teljesítésének lehetőségétől árfolyamkockázat (valutáris kockázat): a kiegyenlítés pénznemében bekövetkezett jelentős és igen hirtelen értékváltozást jelent. A megismert kockázatok ellen a külkereskedelemben igen hatékony védelmi rendszert épített ki, ennek egyik formáját jelenti a garanciák és a kezességek alkalmazása, a másik a tőzsdei műveletek (opciók, fedezeti műveletek). Abból a szempontból, hogy a jogosult fél mikor fordulhat a teljesítés érdekében a kezeshez, a kezességi ügyletek két csoportba sorolhatók: egyszerű kezesség: a jogosult köteles megkísérelni az adósság behajtását a kötelezettől készfizetői kezesség: a hitelező azonnal kérheti az ellenérték összegét a kezestől. A gyakorlatban a kezességvállalásnak és a garanciavállalásnak sokféle változata alakult ki: vételár kezesség: a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy kifizeti az áru ellenértékét, ha az

importőr azt nem teszi meg előleg kezesség: importőr előleget fizet az exportőr számára váltókezesség: külön záradék formájában szerepel a v áltón, jelölés hiányában a vállalt kezesség a kibocsátóra vonatkozik váltóbeváltást ígérő kezesség: a váltó lejárat napján történő beváltásáért vállal a bankkezes kötelezettséget áruokmányt pótló kezesség: értékpapírok segítségével kiváltható az áru keretgarancia: a vételár átutalása vagy inkasszálása megvalósítását erősíti meg a garáns transzfergarancia: a devizahatóság vállalja azt a kötelezettséget, hogy ha az importőr a rendelkezésére álló hazai pénzt devizára szeretné váltani, a bank a transzfert biztosítja akkreditív nyitást ígérő garancia: az eladó javára akkreditívet nyit a szerződésben meghatározott feltételek szerint bánatpénzt pótló garancia: tendergarancia. A nemzetközi pénzkapcsolatok mérése Adott ország gazdasági

folyamatainak áttekintéséhez szükséges a nemzetközi pénzügyi elszámolások regisztrálása, feldolgozása és elemzése. Fontos a megítélés szempontjából a nemzetközi pénzkapcsolatokban betöltött szerepe, a termelőerők fejlettségi foka és a munkatermelékenység alakulása. Ezek értékelése két megoldással lehetséges: kvantifikálható mutatók alkalmazásával mérlegek összeállításával és elemzésével (tartozások és követelések, valamint a bevételek és kiadások összehasonlítására adnak lehetőséget). A külkereskedelmi mérleg: ez tekinthető a nemzetközi mérlegek legmegbízhatóbb, a tényleges helyzetet legprecízebben mutató mérlegnek. Áruforgalmi szemléletben készül, naturális folyamatokat tükröz, a valóságos árumozgásokat jeleníti meg. Elkészíthető tiszta áruforgalmi mérlegként, ez esetben csak az export és az import szerepel a kimutatásban és az egyenleg meghatározásában. A mérleg egyenlege aktívum, ha

az export nagyobb, mint az import és passzívum, ha az import nagyobb, mint az export, egyensúlyban van, ha a két forgalom egyenlő nagyságú. Elkészíthető teljeskörű külkereskedelmi mérlegként is. Ekkor az export és az import mellett szerepel benne a reexport, reimport és a tranzitforgalom is. A kereskedelmi mérleg részletes elemzése nélkül nincs mód adott országban megalapozott kereskedelempolitikai eszközök alkalmazására. Összeállításának elsődleges célja a nemzetközi kapcsolatokban az áruforgalmi egyensúly megteremtése. A cserearányok alakulásának mérése mutató segítségével történik, ez az export árindex és az import árindex hányadosa. A mutató jelzi, hogy egy korábbi időszakhoz képest, hogyan változott meg egységnyi import megvásárlásához szükséges export árszínvonala. A nemzetközi fizetési mérleg: devizabelföldiek és devizakülföldiek között adott időszakban lebonyolított összes áru-, szolgáltatás

és egyéb pénzügyi jellegű művelet egységes rendszerbe foglalt mérlegszerű kimutatása, amelyben a műveletek csoportosítása is megjelenik jellegük és tartalmuk szerint. Megismerjük, hogy a reálfolyamatokat alapul véve milyen műveletek bonyolódtak le adott időszakban, illetve, hogy ezen műveletek kapcsán milyen elszámolási jellemzők, illetve pénzügyi műveletek történtek. A nemzetközi fizetési mérleg két fő részre bontható: folyó fizetési mérleg; tőkeforgalmi és monetáris műveletek mérlege. A folyó fizetési mérleg tartalmazza az úgynevezett látható (külkereskedelem) és láthatatlan (idegenforgalom) tételeket. Legjellemzőbb részei: nemzetközi fuvarozás, biztosítás, nemzetközi szállítmányozás, idegenforgalomhoz kapcsolódó bevételek és kiadások és ezek egyenlege, külföldi befektetések jövedelmei, kormányzat fizetései, egyéb szolgáltatások (postai, hirdetési, ügynöki), magán és állami transzferfizetések

(segélyek, jóvátételek, ösztöndíjak). A folyó fizetési mérleg bruttó szemléletben készül, azaz a b evételek és a kiadások nemcsak adott időszak tényleges fizetéseit tartalmazzák, hanem azon követeléseket is, amelyek kiegyenlítésére a későbbiek során kerül sor. Egyenlege jelzi, hogy a nemzetközi jövedelem megtermelt szintje elegendő e a belföldi gazdasági folyamatok megvalósításához, vagy nem. A tőkeforgalmi és monetáris műveletek mérlege a külső tartozások és követelések állományában, az egyes műveletek eredményeként bekövetkezett változásokat mutatja. Jelzi a felvett és a nyújtott hiteleket, a h iteltörlesztéseket, egyenlege pedig adott ország esetében adott időpontban a devizahelyzet változását jeleníti meg