Művészet | Kézművesség » Grüll Tibor - Bevezetés a római gazdaságtörténetbe

Alapadatok

Év, oldalszám:2016, 72 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:41

Feltöltve:2016. május 01.

Méret:7 MB

Intézmény:
[PTE] Pécsi Tudományegyetem

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

BEVEZETÉS A RÓMAI GAZDASÁGTÖRTÉNETBE A kézműipar (kerámia, tégla, fém, üveg) Grüll Tibor egyetemi docens PTE BTK TTI Ókortörténeti Tanszék BEVEZETÉS A RÓMAI GAZDASÁGTÖRTÉNETBE KERÁMIAIPAR Egy tömegcikk: a római kerámia 1899 Heinrich Dressel – amphora 1895 Hans Dragendorff – terra sigillata 1919 Siegfried Loeschcke – mécsesek (Vindonissa) A terra sigillata (pecsételtdíszű kerámia) gyártási központjai Terra sigillata-készlet (Condatomagus / La Graufensenque) Lezoux Millau African Red Slip ware (ARS) Rheinzabern Wessex (late Roman) Eastern Sigillata A (Pergamon) A nagy kemence (La Graufesenque) 40 000 edény égetésére volt alkalmas A területen 600 kisebb-nagyobb kemence működött Edénytípusok a kemencében Autagis cintux XXI tuthos decametos luxtos uerecunda canastri S=D eti pedalis CX eti canastri = D Albanos panias (I)XXV Albinos uinari D Summacos catili (I)(I)CDLX Felix scota catili V

CC Tritos priuatos paraxi V DL Deprosagi paraxidi (I)(I)DC Masuetos acitabli IX D C. Sertorius Proculus Q. Castr(icius) Ve(- - -) Sallèles d’Aude nagy égetőkemence (Musée Amphoralis) Sallèles d’Aude 17 kemencés kerámiagyárának hatása a deforesztációra Cala Culip IV BEVEZETÉS A RÓMAI GAZDASÁGTÖRTÉNETBE TÉGLAGYÁRTÁS Téglagyártás Indiában Téglagyártás (Uganda) Téglagyártás (Sonora, Mexico) Téglaégető Szudánban antefix tegula és imbrex tubulus cunei tegulae sine marginibus fistula praefurnia Legio XX Victrix bélyeges téglája Carlisle, 1. század Hollandiában talált bélyeges téglák (imbrices) Katonai és civil téglagyártás Germania Superiorban Rekonstruált római kemence (Westfalen-Lippe) Téglaégető kemence (Stettfeld) Téglaégető feltárása (Sutz-Lattringen, Bern, 2009) „Pulsator accipit lamnas LXXX imbrices murales N XX quinos dodrantes N XX sextum

Kalendas Augustas; Iustius Optatus accipit secundarias N lamnas N XII imbrices N XXX.” Egy kemencemester felirata (Schuld an der Ahr, villa rustica) BEVEZETÉS A RÓMAI GAZDASÁGTÖRTÉNETBE VASMŰVESSÉG Forest of Dean Durham Weald Autun Toletum Elba Noricum Bosnia Alsótelek Bor Chalybes/Amisus Cartagena Indiai import acél A vasbányászat és vasművesség központjai Vasérc Magdalensberg A vasolvasztás folyamata Kemence maradványa (Keban) Pig iron Iron ingots Magdalensberg Vaskori vas-ingot-k (Gallia) L. Herennius aquileiai kovács (faber aciarius) Vaseszközök Ferrarius-boltok 1 millió db (7 tonna) 12-24 cm-es vasszeg Inchthutill erődjéből BEVEZETÉS A RÓMAI GAZDASÁGTÖRTÉNETBE ÜVEGMŰVESSÉG „Aké és Tyros között a part homokos, s ez adja az üveghomokot. Állítólag nem itt öntik, hanem elviszik Sidónba, s ott végzik az öntést. Némelyek szerint a sidóniaknál is van öntésre

alkalmas üveghomok, mások szerint mindenütt minden homok önthető. Alexandreiában az üvegmunkásoktól azt hallottam, hogy Egyiptomban is van egy üvegföld fajta, amely nélkül nem lehet a sokszínű és drága edényeket készíteni, mint ahogy egyéb készítményekhez egyéb keverékekre van szükség. Állítólag Rómában is többféle keverést találtak ki mind a festésre, mind az elkészítés megkönnyítésére is, pl. a kristálypoharaknál; ott egy khalkosért egy csészét és egy serleget lehet vásárolni.” (Sztrabón, Geógraphika XVI 2.25 C 758) Kvarchomok Nátron (szódium-karbonát (Na2CO3) Az üveggyártás központjai Nátron lelőhelyek az ókorban Wadi Natrun (Egyiptom) A Crypta Balbi-ban talált üvegek kémiai összetétele (HIMT = magas vas, magnézium és titán-oxid összetétel, egyiptomi üveg!) Üvegfújó műhely (Pelusium) Miniatűr egyiptomi fajanszüvegek Egyiptomi üveggyöngyök és üveg dobókocka

(görög számokkal) Augustus üvegből készített portréja Üvegfújó (terrakotta mécses, Asseria, Horvátország) Üvegtömb a Bejrúti Nemzeti Múzeumban és a lelőhely Tyrusban Sidóni üvegedények, 2-3. század Galliai üvegek Üvegtípusok és -árak Diocleatianus árrendeletében (PE 16.1-9) „Ennion készítette”, Sidón, 1. század SENTIASE / CUNDAFA/CITAQ[uileia] VITR[eraria], Sentia Secunda műhelye, Aquileia Bet She’arimban 1956-ban talált üvegtömb (9 tonna!) Üveg újrahasznosítás „Művelt szellemű vagy, hiszed, Caecilius, Hidd meg, nem vagy. Ugyan mi hát? Szószátyár, Hasonló Tiberentúli házalóhoz, Aki tört üvegért árulja sárga Kénrúdját, ahhoz, ki főtt borsóját Árulgatja a lusta néptömegnek, Őréhez szelidített viperáknak, Hitvány hallevet áruló fiúhoz, A szakácshoz, amint forró fazékban Kolbászait berekedve kínálgatja, Utcán verseket áruló költőhöz, Avagy gádesi, aljas

keritőhöz” Martialis Epigrammata I. 41 HAJÓRAKOMÁNYOK • Iulia Felix, Grado (1986), 2-3. század, 15-16 m hosszú, 5-6 m széles corbita, rakomány: 560 amphora (olaj), egy Poseidón és egy Minerva fej, egy 1,4 m magas fahordó, benne kb. 11000 db üvegtöredék (cullet = újrahasznosítandó üvegcserepek), az eredeti úti cél Aquileia lehetett (bibl.: Silvestri, A, G Molin, G Salviulo 2008. „The colourless glass of Iulia Felix”, Journal of Archaeological Science 35(2): 331-341. • Ouest Embiez I, Embiez (1995, 2001, 2004), 2-3. század, Dressel 2-4 amphorák borral, 8-10 tonna nyers üveg, 1500 kész üvegáru, kétféle ablaküveg (bibl.: Foy, D, Jezegou, M.P, 2004 „Sous les vagues de verre L’épave antique”, Archeologia 407: 22-31. Római kori hajóroncsok üvegmaradványokkal Üveggyártó műhely (Basinghall street, London) Üvegműhely (Basinghall street) 70 kg üveghulladék!