Egészségügy | Anatómia » Dr. Veres Gábor - Nem minden melanoma fekete

Nem minden melanoma fekete A festékes b rrák, a melanoma a b r pigmenttermel sejtjei, az úgynevezett melanociták rosszindulatú daganata. Nagy az áttétképz hajlama. Egyike az emberben el forduló legrosszabb indulatú rákoknak: egy 5 mm vastag melanoma kimenetele nagy valószín séggel halálos. Egy fél centis tumor a szervezetben bárhol máshol jó kórjóslatú lenne (vannak kivételek persze). Sok a tévhit: a melanoma mindig anyajegyb l alakul ki; ha egy „anyajegyhez hozzányúlunk", melanomává alakul; a melanoma mindig fekete; ha régen megvan és nincs panasz, nem kell vele tör dni. Gyakori tumor, ráadásul el fordulása az utóbbi 30 évben drámaian n tt. Jellemz korcsoport a középkorú feln tt populáció. N knél a lábon, férfiaknál a háton a leggyakoribb. A n k kórjóslata általában kedvez bb Hajlamosító tényez k: 1. Napfény, napégés Gyermekkori, f leg hólyagos égés, férfiaknál a szabad téri munka hajlamosít. 2. Világos b r:

I-es, II-es b rtípus (lásd a napozásnál) 3. Anyajegyek: a) sok anyajegy; b) nagy veleszületett anyajegy, c) diszpláziás (szabálytalan) anyajegy; d) rendszeresen sérül anyajegy. 4. Családi halmozódás Atípusos anyajegy szindrómának nevezzük azt az öröklött állapotot, amikor a beteg rét akár száznál is több, nagy és változatos alakú anyajegy borítja és az egyéni vagy családi kórel zményben el fordul melanoma. Nemcsak anyajegyb l, hanem az ép b rön is kialakulhatnak: nyilvánvaló, hogy az anyajegyek levétele nem jelent melanoma megel zést. Nem a napfény az egyetlen oka, hiszen a szájüregi és a nemi szervi nyálkahártyán, illetve a központi idegrendszerben is kialakulhat. A melanoma típusa a kórjóslatot is befolyásolja. Leggyakoribb formái a gyakoriság sorrendjében: 1. Felületesen terjed : Laposan elterül folt vagy plakk, hosszú fennállás. 2. Csomós: Kiemelked csomó, rövidebb kórel zmény. 3. Lentigo maligna melanoma: Öreg

emberek fénykárosodott arcán igen lassan növekv szabálytalan folt. 4. Végtagi: a) Ujjon, talpon stb. csak kékesszürke elszínez dés látszik b) Köröm alatti pigmentcsík. c) Körmöt, ujjat roncsoló tumor. Alakjuk többnyire szabálytalan, de lehet teljesen gömb alakú is. Méretük, növekedési ütemük, fennállásuk ideje is változó. Sem a kiemelkedés, sem a szín nem ad egyértelm támpontot. Lehetnek teljesen laposak vagy félgömbszer en kiemelked k Színük a feketét l, szürkét l a sötét- és világosbarnán át a vörösig terjed. Tartalmazhatnak fehér vagy kékes területeket. Fontos: nem minden melanoma tartalmaz pigmentet: akár b rszín ek is lehetnek. Ezeket kés bb veszik észre. Szintén túl kés n szokott megszületni a nyálkahártya-, szem- vagy idegrendszeri melanoma diagnózisa. A végtagi melanomák a gyors áttétképzés miatt halálosak. Ide is leírom a következ ket: Mindig kérjük ki b rgyógyász véleményét. Sok ember halálát

okozta az a rendületlenül kitartó tévhit, hogy „az anyajegyekhez jobb nem hozzányúlni". Egyet kell leszögezni: a sebészileg, szikével, széltében és mélységében teljesen eltávolított anyajegyb l soha nem lesz melanoma. A laikus számára hogyan különíthet el az anyajegy és a melanoma? Az ABCD szabály: 1. A = Aszimmetria Az anyajegy szimmetrikus, a melanoma aszimmetrikus. 2. B = Border (határ) Az anyajegy éles, a melanoma elmosódó határú. 3. C = Color (szín) Az anyajegy egyszín , a melanoma sokszín . A színeket fent részleteztem 4. D = Diaméter (átmér ) Az anyajegy 6 mm alatti, a melanoma ennél nagyobb. 5. E = Eleváció (kiemelkedés) Ha egy korábban lapos képlet kiemelkedik a rfelszínb l. A fenti szabály gyors tájékozódásra szolgál, mindenkinek javasolt pigmentált elváltozásait b rgyógyásznak megmutatni. Kezelése m téti. A betegség kiterjedését l függ en kiegészít terápiák is szükségesek lehetnek: sugárterápia,

kemoterápia, immunterápia. Kontrollra melanoma eltávolítás után egy életen át kell járni. Akár 10 év után is kiújulhat, vagy adhat áttétet. Kórjóslata a primer tumor vastagságától függ, melyet a szövettani leletnek tartalmaznia kell. Az áttét el ször általában a környéki nyirokcsomókban lép fel. Az áttétes melanoma kórjóslata nagyon rossz. Forrás: Weborvos - Dr. Veres Gábor