Gazdasági Ismeretek | Világgazdaságtan » Borsos Gabriella - Nemzetközi pénzügy jegyzet, 2001

Vázlatok a Nemzetközi pénzügy című tárgyhoz K é s z í t e t t e : B o r s o s G a b r i e l l a b g a b i @ t a n c s i c s o h a z a . s u l i n e t h u (Megjegyzés: Horváth Gyula úr néha bizony nem azt mondta, mint ahogy a jegyzetben található (adatok, évszámok stb.), és itt alant az van, amit ő mondott vala + némileg több a nemzetközi pénzügyi intézményekről – saját forrásból. Sorry, és jó munkát az összehasonlítgatáshoz!) 1 N E M Z E T K Ö Z I P É N Z Ü G Y E K Jegyzet: SALDO Pénzügytan II/6. rész (195-253 o) Botos K. - Kőrösy I: A világgazdaság az ezredfordulón I-II rész (7-163 o) (Pázmány Péter Katolikus Egyetem) Botos K.: Bankfelügyelet az EU-ban (Szabó András emlékkönyve) (86-101 o) Bankszemle XLI. évfolym, 12 szám: Soós J - Tóth G L: Előkészületek az új európai valuta bevezetésére (1-24. o) A nemzetközi pénzügyek jelentősége • brazil, mexikói válság • orosz válság • Thaiföld,

Malajzia, Indonézia válsága (fejlesztések miatt eladósodtak) Az aranydeviza-rendszer Kezdet: 1948-49. Bretton Woods-i egyezmény • az USD korlátlan átválthatósága aranyra megszűnt • az összes forgalomban lévő valuta 60-62%-a volt külföldi forgalomban, csak a többi belföldön • nem volt totális aranyfedezete, kb. 60 % elégséges • elvi aranydeviza rendszerű fizetés lett • Az elv alapja: az aranydeviza-rendszert magukévá tevő országok hogyan alakítják a saját gazdaságpolitikájukat Monetáris politika: ♦ pénzpolitikából és hitelpolitikából áll ♦ eszközei: ⇒ inflációs politika ⇒ árfolyam-politika ⇒ kamatláb-politika ⇒ nyíltpiaci műveletek ⇒ tartalékráta-politka • Az elv feltételrendszere: szubjektívebbek (kb. 20-25%-ban objektív) Nem zárt a gazdaság, van külkereskedelem, export, import • az alapnak és a feltételrendszernek egyre kevésbé tudnak megfelelni a kis országok (objektív!). Hátrányban vannak

nyersanyagban, technológiában ♦ Albánia - licencvásárlás ♦ Kuvait - mindent importál, olajat és gázt exportál • Hogyan próbálnak az államok megfelelni a rendszer által előírt árfolyam-követelménynek? 2 ♦ Paritás elvének érvényesítése: ⇒ USA ⇒ Németország ⇒ Japán a paritás meghatározói ⇒ Franciaország ⇒ Nagy-Britannia ♦ Az elv lényege: a valutakosárban lévő valutáknak nem lehet nagy ingadozása (+- 0,75%kal térhet el az árcentrumtól). Ha az alsó vagy a felső határhoz közeledik, a jegybank beavatkozik. ♦ Intervenció: feltételezi, hogy legyen hozzá eszköz (valuta) tartalékban. Magyarországon ez kb. az import 45%-a, azaz ≈ 8,6 Mrd $ ⇒ felső határ túlértékelt a nemzeti valuta le kell értékelni a piacon valutát vesz a jegybank ⇒ alsó határ alulértékelt a nemzeti valuta fel kell értékelni a piacon valutát ad el fékezi az importot, ösztönzi az exportot ♦ A kisebb országok: ⇒ nem

tudják tartani a 0,75 %-ot ⇒ tartalékot kell mobilizálniuk (ha van) vagy növelni az exportot ♦ A középmezőny és a hátsók: hitelt vesznek fel, mert nem tudják tartani a követelményt ♦ Ha fellép egy tömeges válság, ez a gazdag országoknak sem jön jól. Az SDR rendszer − Az SDR művaluta, mint az ECU vagy az Euro. − Az SDR funkciói: • lehívási lehetőség; nem kincsként szolgál, de tartalékolni lehet • elszámolási eszköz (stabil volt), az 5 ország valutájához képest stabil; készpénz formája nincs, azaz nem valuta • valutarendszer alapja (tagországok befizetései és szavazatai) • értékmérő; árfolyama van, a konvertibilis valutákkal szembesül − Technikai jellegű: • bilaterális elszámolási eszköz (nem papír) • multilaterális − Az SDR jellemzői: ⇒ az SDR vagy magyarul Különleges Lehívási Jogok rendszere funkcióját tekintve nemzetközi tartalékeszköz, amelyet az IMF a kvóták arányában oszt fel a

tagállamok között ⇒ fontos szerepet kap az SDR a tagországok közötti elszámolási műveleteknél is ⇒ az SDR számlapénz, valójában pénzre szóló követelés } 3 ⇒ létrehozása az IMF joga, kibocsátására az IMF vezérigazgatója tesz javaslatot az Ügyvezető Igazgatóság vagy a Kormányzótanács ajánlása alapján (a döntéshez szükséges a Kormányzótanács 85 %-os szótöbbsége) ⇒ az SDR valutakosár, amelyben öt meghatározó valuta szerepel: − USA dollár − német márka − japán jen − francia frank − angol font ⇒ minden SDR-birtokos kamatot kap, amely az SDR kosarában szereplő öt ország meghatározott rövidlejáratú értékpapírjainak piaci kamata vagy hozama súlyozott számtani átlaga ⇒ a kamatlábakat hetenként állapítják meg ⇒ felhasználási területén fontos szerepet kap a fizetési mérleg hiányának finanszírozása (a nehéz helyzetbe jutott országok ún. kijelölési tranzakció segítségével SDR-t

használhatnak fel devizavásárlásra, így késedelem nélkül juthatnak a szükséges forráshoz ⇒ az SDR elszámolási egységként való felhasználási formái: − ún. denominátorként alkalmazzák az IMF-en kívüli magánforgalomban kötött szerződések SDR-ben való kifejezésére, referencia-megjelölésként, általában az értékállandóság megőrzésére − lehet a pénzügyi műveletek elszámolási eszköze, ilyenkor a jogokat és a kötelezettségeket is SDR-ben érvényesítik 4 Nemzetközi pénzügyi szervezetek I. BIS = Nemzetközi Fizetések Bankja: − 1931-ben alakult bank 500 millió svájci aranyfrankkal − Jung terv (1930): ⇒ az első világháborúból vesztesen kikerült Németország gazdasági talpra állítása volt a célja ⇒ a gazdasági világválsághoz való alkalmazkodás − Alapítói: ⇒ Belgium ⇒ Franciaország ⇒ Anglia ⇒ Olaszország ⇒ Svájc ⇒ Német Birodalom ⇒ Japán − Ma már: ⇒ Dél-afrikai

Köztársaság ⇒ Kanada ⇒ Ausztrália is − Európában a fejlesztési bank szerepét tölti be − 1938-44 között 3 válságot élt át − 1935-37 között Németország hiteleket vett fel a BIS-től (fegyverre és sztrádák építésére). Németország az első törlesztőrészletet nem tudta vagy nem akarta visszafizetni. Később sem történt visszafizetés. − Más országok sem tudják fejlesztési hiteleiket törleszteni a háború miatt. − 1940-ben már csak 1 millió aranyfrankja volt − 1945-46 körül kiderül, hogy mekkora vesztesége van − 1948: „Lenni vagy nem lenni?” megmentették a BIS-t, amely azóta jól működik, kooperál más nagybankokkal (pl. EBRD) − a BIS a legrégibb nemzetközi pénzügyi intézményként, a jegybankok bankjaként alakult − létrehozása a jegybankok közötti rendszeres, szervezett együttműködés érdekében történt − jelenlegi feladatköre: ⇒ támogatja a nemzetközi devizapolitikai együttműködést:

aktuális gazdaságpolitikai kérdések megtárgyalására van mód informális szinten és a jegybankok részére rövidtávú pénzügyi segítséget is ad ⇒ a jegybankok bankjaként működik ♦ műveleteit általában a rövidlejáratú területekre koncentrálja ♦ likviditásának fenntartására gondosan ügyelnek ♦ jellemző műveletei: ∗ központi bankok megbízásából vagy saját számlára vesz és elad aranyérméket és aranyrudakat 5 − − − − ∗ aranyat tartalékol saját számlára a központi bankok részére ∗ kölcsönkérhet a központi bankoktól aranyfedezet ellenében váltót, már rövidlejáratú kötelezettségeket vagy más értékpapírokat ∗ vesz és elad devizát saját számlára vagy központi bank megbízásából ∗ leszámítol a központi bankok részére váltót, amit nála helyeznek letétbe ∗ vesz és elad forgatható értékpapírokat (kivéve: részvény!) saját számlára vagy központi bankok megbízásából

♦ feladatai közül kizártak: ∗ bankjegykibocsátás ∗ váltókkal és részvényekkel való műveletek ∗ kormányhitelek felvétele és nyújtása ∗ kormányok nevében valutaszámlák megnyitása ∗ üzleti részesedésekben többség szerzése ⇒ lebonyolítja a nemzetközi elszámolásokat, megbízottként tevékenykedik − mára túlnőtt az elszámolás-technikai szerepén − fontos szerephez jut az eurobetétek és eurohitelek nemzetközi nyilvántartásában, az europiaci helyzet elemzésében − jelentős a szerepe a nemzetközi eladósodással kapcsolatos információs anyagok kidolgozásában és a nemzetközi bankválság veszélyének elhárításában is a Bank legfőbb döntést hozó szervezete a Közgyűlés, amely évenként egy alkalommal ülésezik a másik fontos szerve az Igazgatótanács, amely a Bank vezetését gyakorolja alaptőkéje 1,5 milliárd aranyfrank részvényese csak jegybank lehet (az MNB részvényes) II. IMF = Nemzetközi

Valutaalap: − a létrejötte és feladatai: (1945) ⇒ szabályzatának elfogadása komoly viták eredményeként történt, a két benyújtott tervezet (angol és amerikai) közül végül az amerikai álláspontot fogadták el, kihasználva az USA gazdasági erőfölényéből eredő lehetőségeket ⇒ az IMF olyan kormányközi együttműködés céljával alapított pénzügyi intézmény, amelynek alapokmány határozza meg a tevékenységét és a politikáját is; az ENSZ szakosított pénzintézete ⇒ szabályozó, konzultatív és pénzügyi funkciók egységesítése terén igen fontos szerepet játszik ⇒ célkitűzései: ♦ a nemzetközi monetáris együttműködés elősegítése, konzultációs fórum lehetőségének kialakítása ♦ a nemzetközi kereskedelem bővítése és kiegyensúlyozott növelése ♦ árfolyam-stabilitás megteremtése 6 ♦ a tagországok részére sokoldalú fizetési rendszer megteremtése a folyó műveletekre és a

devizakorlátozások megszüntetése ♦ a fizetési mérleg egyensúlyhiányának rendezésére segítségnyújtás, pénzügyi erőforrások biztosításával ⇒ az IMF tehát a nemzetközi monetáris rendszer egészének nehézségeit próbálja megoldani, célja a tagországok együttműködésének segítése a pénzügyi rendszer stabilitása és a tartós gazdasági növekedés érdekében ⇒ az IMF tagjává csak azok válhatnak, akik a következő három feltételnek megfelelnek: ♦ csak országok lehetnek és a tagfelvételt a kormányok kérhetik ♦ vállalják az alapszabályban meghatározott kötelezettségek teljesítését ♦ önálló külgazdasági tevékenységet folytatnak oly módon, hogy ennek feltételrendszerét is önállóan alakítják • az IMF szervezete: ⇒ Közgyűlés: évente ülésezik, a múltról és a jövőről számol be; feladata az új alapokmánypontok elfogadása ⇒ élén a Kormányzótanács áll, amely a tagországok által

kinevezett kormányzók és kormányzóhelyettesek (MNB-elnök vagy a pénzügyminiszter) testülete, évenként egy alkalommal a közgyűlésen dönt a felmerülő kérdésekben, feladatai: ♦ tagfelvétel ♦ kizárás ♦ kvóta meghatározása ♦ SDR kihelyezések ♦ az Alap vezetőjének, a vezérigazgatónak megválasztása, 5 évenként, aki egyben az Ügyvezető Igazgatóság elnöke is ⇒ az Ügyvezető Igazgatóság az alap rendszeres tevékenységet végző szervezeti egysége, amelynek élén a vezérigazgató áll. Az Igazgatóság 22 tagú, a tagoknak annyi szavazati joga van, amennyivel az őket delegáló ország kvótája alapján rendelkezik ⇒ a szervezet fontos részét jelentik az ad hoc bizottságok és az állandó bizottságok, amelyeket meghatározott feladatok ellátására hoznak létre, hatáskörüket a Kormányzótanács határozza meg • a kvóta jellemzői és szerepe: ⇒ az IMF a döntéshozatalnál az ún. súlyozott szavazási gyakorlatot

alkalmazza (a kormányzótanács minden tagját 250 alapszavazat illeti meg, a változó rész a kvóták alapján határozódik meg); pl. USA 40%, Franciaország, Anglia 11-11% ⇒ általában az egyszerű szavazati többség elegendő a döntésekhez, de meghatározott fontos kérdésekben a minősített többséget alkalmazzák (mértéke 80 %), illetve a speciális minősített többséget (mértéke 85 %) ⇒ a kvóta az IMF tagállamainak a Valutaalap alaptőkéjéből való részesedése, amelynek meghatározásához a következő adatokra van szükség: ♦ a bruttó hazai termék (GDP), illetve a nemzeti jövedelem alakulása ♦ adott ország gazdasági teljesítménye 7 ♦ a nemzeti tartalékszint ♦ a külkereskedelmi forgalom alakulása ♦ a fizetési mérleg alakulása ⇒ az alaptőkéhez való hozzájárulás meghatározását követően a kvóta befizetése teljes összegben történik, 20%-ban szabadon átváltható valutában és 80%-ban a tagország

valutájában ⇒ a kvóták felülvizsgálatára 5 évenként kerül sor, ekkor van mód a változások esetében a kiigazításra ⇒ A kvóta meghatározása a tagország súlyát jelzi az egyes testületekben és több dolgot is meghatároz: ♦ a forrásokhoz való hozzáférés mértékét ♦ a lehívható hitelek nagyságát ♦ az SDR-ből való részesedést ♦ az adott ország szavazatait • az IMF pénzügyi forrásai: ⇒ a valutaalap pénzügyi forrásai két részből tevődnek össze: ♦ rendes vagy általános források, amelyek a tagállamok kvótabefizetéseiből adónak (szabadon felhasználható valuták és SDR-készletek) ♦ hitelforrások egészítik ki a rendes forrásokat, mert az IMF rendszeres jövedelmein kívül idegen források bevonására is törekszik • az IMF által nyújtott hitelek: ⇒ az IMF elsősorban a fizetésimérleg-gondok megoldására ad lehetőséget, mivel ezek a kedvezőtlen gazdasági szerkezetből eredőek, azaz a reál- és

pénzügyi folyamatok egyensúlyhiányából fakadnak ⇒ az IMF által folyósított hitelek és pénzügyi támogatások határidős devizaügylet formájúak swap-ügyletként működnek ♦ ez azt jelenti, hogy adott ország megkapja a hitel összegét és ekkor saját fizetőeszközét adja cserébe ♦ ezzel egyidőben kötelezettséget vállal arra, hogy a hitel visszafizetésének időpontjában visszavásárolja az Alapnál lévő saját pénzére szóló követelést megtestesítő devizát ♦ a swap művelet tehát valutacsere ⇒ az IMF hiteleit a tagországok a befizetett alaptőke-részesedésük (kvótájuk) arányában vehetik igénybe, megállapodás alapján ⇒ tartaléktranche: jogosult lehívni minden tagállam automatikusan, kamat és lejárat nélkül az első hiteltranche-t (hitelszelvényt), amely a kvóta 25%-a ⇒ a további szelvények lehívását az IMF feltételességhez köti, ami különböző teljesítménykritériumok vállalását jelenti: ♦ a

feltételesség azt jelenti, hogy adott ország kötelezettséget vállal a korábban folytatott és kedvezőtlen eredményt elért gazdaságpolitika kiigazítására ♦ az IMF meg kíván győződni a hitel visszafizetésének realitásáról 8 ♦ a kötelezettségvállalás a gazdaságpolitika eredményeit jelző mutatószámokhoz kapcsolódik (pl. költségvetés egyenlege, infláció mértéke, GDP és növekedése stb) ⇒ a tagállamok a hitelfelvétel kapcsán szándéklevélben fogalmazzák meg azokat a gazdaságpolitikai vállalásokat, amelyeket a hitel elnyerése érdekében megvalósítani szándékoznak ♦ ebben fogalmazzák meg az Alap által kért feltételesség részleteit jelző mutatókat, feltételeket ♦ az Alap ebből néhány paramétert kiválaszt és ezt értékeli teljesítménykritériumként ♦ ezen kritériumok nem teljesítése esetén az Alap a már odaítélt hiteleket, illetve azok fel nem vett részét visszatarthatja ♦ a hiteleket

általában negyedévenként folyósítják ⇒ az IMF jelenleg differenciált hitelpolitikát folytat ♦ ez azt jelenti, hogy ma jóval nagyobb a kvótákhoz viszonyított hitelfelvételi lehetőség mértéke valamely fejlődő ország esetében, mint a fejlett országoknál ♦ a hitelfelvétel kritériumai alapvetően a fejlődő országok feltételeihez igazodnak ⇒ az IMF hitelek formái: ♦ készenléti hitelmegállapodások ∗ makrogazdasági és pénzügyi stabilizációt szolgálnak ∗ a megállapodások 12-24 hónapra szólóak ∗ a hitelt lehívó ország szándéklevélben rögzíti a vállalt kötelezettségeket ∗ a tagország a megállapodásban rögzített feltételek mellett, meghatározott időszak alatt, meghatározott összeg erejéig hívhat le hitelt ∗ az igénybevétel negyedéves, illetve féléves bontásban történhet, a kritériumok betartása mellett ♦ kibővített megállapodás ∗ 1974 óta alkalmazzák ∗ az Alap elvárja a hitelt kérő

tagállamtól, hogy a megállapodás egész időtartamára vonatkozóan körvonalazza gazdasági célkitűzéseit, a megvalósítás eszközeit és ezeket évenkénti megvalósítási rendszerben mutassa be ∗ ez a megoldás kibővíti a készenléti hitelek rövidtávon megvalósítható feltételeit ∗ arra épül, hogy mivel a gazdasági nehézségek hosszabb folyamat eredményeként alakultak ki, a megszüntetés is stabilizációs folyamattal lehetséges ∗ ezt teszi lehetővé a 36 hónap alatt lehívható, 5-10 éves futamidőre nyújtott hitel, amelyet egyenlő részletekben kell törleszteni ♦ kompenzációs és feltételes finanszírozási hitel ∗ jellemzője, hogy a tagország teljesítményétől független és váratlan külső tényezők miatt az ország kedvezőtlen pénzügyi helyzetbe kerül ∗ az exportbevételek kiesését hivatott pótolni ez a hitel ♦ ütközőkészlet-finanszírozás ∗ az egyes országokban a létrehozott ütközőkészletekre

biztosított hitel 9 ∗ a konjunkturális áringadozások csillapítására hozzák létre az ütközőkészleteket, amelyek jelentős pénzigényűek (pl. kávé, kakaó stb) ♦ szerkezet-átalakító és egyensúlyjavító hitelek ∗ a legalacsonyabb jövedelmű tagországok jutnak hozzá (GDP-jük alapján) ∗ célja a makrogazdasági programok segítése az egyensúly megteremtése érdekében ∗ 1986-tól működik ♦ kibővített szerkezet-átalakító hitel ∗ az előbbi hitel olyan megjelenése, ahol a legszegényebbek részére van mód az igénybevételre (az 1 főre eső GDP-vel mérik) 10 ♦ adósság és adósságszolgálat csökkentésének finanszírozása ∗ a készenléti, a kibővített, a szerkezet-átalakítási és a kibővített szerkezet-átalakítási hitelekhez kapcsolódnak ∗ részben a jóváhagyott összegeken belül különítenek el meghatározott részarányt a tőketartozás csökkentését szolgáló műveletek finanszírozására,

részben pótlólagos forrásként működnek ♦ természeti katasztrófákhoz kapcsolódó finanszírozás ∗ 1960 óta működik ∗ mivel a természeti katasztrófák jelentősen megzavarhatják adott ország gazdasági életét, ezért azonnali segítséget kaphat az IMF-től ∗ a segítségnyújtás összegét 3 év türelmi idő után 5 éven belül kell visszafizetni ♦ gazdasági átállás elősegítésére nyújtható hitel ∗ átmeneti jelleggel 1993-tól működik ∗ alapvetően a piacgazdaságra áttérő országok részére nyújtott hitel, mivel az áttérés eredményeként megnő az importköltség és lecsökken az exportbevétel ⇒ a hitelek lehívásakor egyszeri jutalékot, a le nem hívott rész után rendelkezésre tartási jutalékot számít fel az IMF (a rendelkezésre tartási jutalékot a hitel folyósítását követően visszatéríti) ⇒ a tagállam kamatterhe akkor keletkezik, ha az IMF-fel szemben adóspozícióba kerül ⇒ a kamatjövedelem

azt a tagállamot illeti, amelynek valutájából az IMF hitelt nyújt és az Alapnál lévő összeg egy meghatározott szint alá süllyed − Az alapokmány 4., 8, 11 cikkelye árfolyam-felügyelettel foglalkozik: ⇒ a tagországok ne manipulálják saját valutájuk árfolyamát bármely célból ⇒ a tagországok pénzügyi kormányzata, nemzeti bankja köteles beavatkozni, ha erőteljesen ingadozik a nemzeti valuta rövidtávon ⇒ ha egy ország az árfolyam-politikáját megalkotja, abban követnie kell az IMF és a többi ország érdekeit III. IBRD = Világbank: − a Világbank a gazdasági növekedés beindítását tűzte ki célként − mindig konkrét projekteket finanszíroz, amelyek általában kapcsolódnak egyéb ipari, illetve szolgáltatási ágakhoz − a Világbank, mint szervezet nem egyetlen intézményt jelent, mivel az eltelt időszakban sok új feladat jelent meg, így a feladatok megoldására egyre új intézményeket alakítottak ki − a

Világbank-csoport tagjai: ⇒ Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD) vagy röviden ez maga a Világbank, amely 1946 júniusától működik ⇒ Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC), amely 1956-tól dolgozik ⇒ Nemzetközi Fejlesztési Társaság (IDA), amely 1960-tól segíti a leggyengébbeket ⇒ Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID), amely 1966-ban alakult meg ⇒ Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség (MIGA), amely 1988-ban alakult meg 11 A.) Világbank = IBRD: − 10 Mrd USD, 100.000 db részvény volt az induláskor − működésének célja: ⇒ a második világháború utáni újjáépítés elősegítése ⇒ a magántőke befektetéseinek előmozdítása ⇒ a nemzetközi kereskedelem fejlesztése ⇒ a különféle kölcsönök összehangolása ⇒ a külföldi beruházások figyelemmel kísérése − tagjává válhat: ⇒ minden olyan ország, amely az IMF-nek tagja és elfogadja a Világbank

Alapokmányában foglaltakat ⇒ a tagság akkor jöhet létre, ha a tagállam lejegyzi az előírt részvényeket ⇒ a jegyzett tőke 1 %-át szabadon átváltható fizetőeszközben, 9 %-át hazai pénzben kell befizetni ⇒ a fennmaradó rész a garanciahányad, amelyet csak akkor kell befizetni, ha valamilyen rendkívüli ok miatt erre szükség lenne és ezt kérné a Bank, de erre a fennállása óta nem került még sor − a Bank részvénytársasági formában működő, eredményérdekeltségű intézmény − szervezeti felépítése és a döntéshozatal megfelel az IMF-nél megismerteknek; illetve van ügyvezetősége, amely az operatív irányító szerve − a Világbank tevékenységének finanszírozásához a következő forráslehetőségek biztosítják a szükséges összegeket: ⇒ a tagországok befizetett tőkehozzájárulásai és az alaptőke-emelések (a megalakulás óta három általános alaptőke-emelés történt) ⇒ rendszeres tőkepiaci

kölcsönfelvételek ♦ az egyik a szokásos tőkepiaci feltételek mellett a kötvények kibocsátása és elhelyezése a kereskedelmi és a befektetési bankoknál ♦ a másik pedig fix kamatozású értékpapírok (kötvények, adósságlevelek) kibocsátása és értékesítése kormányok, központi bankok és más hivatalos pénzügyi intézmények részére ⇒ hiteltörlesztések ⇒ kinnlévőségek átruházása ⇒ üzleti tevékenység során elért nyereség − pénzpolitikája óvatos és körültekintő − kölcsönfelvételeinél és kihelyezéseinél az egyes valutanemek árfolyam- és kamatkockázatának minimalizálásával alakítja ki a valuták összetételét − a hitelezési tevékenység feltételrendszere (igen körültekintően alakította ki): ⇒ meghatározott 1 főre jutó GNP teszi lehetővé a hitel igénybevételét ⇒ csak akkor vehető igénybe a bank szolgáltatása, ha a tervezett létesítmény finanszírozására más eszközök nem állnak

rendelkezésre 12 ⇒ a megvalósítandó tervnek alapvető gazdasági jelentőségűnek kell lennie adott ország esetében ⇒ kormánygaranciára van szükség a hitel igénybevételéhez ⇒ a Világbank a beruházások azon hányadát finanszírozza, amelynek beszerzése adott országban nem lehetséges és a többi tagországtól meghatározott beszerzési eljárások mellett tudja megszerezni ⇒ nem kötik a kölcsönt a létesítmény által megtermelt áru szállításához ⇒ a hitelek nem ütemezhetők át − a Világbank által nyújtott hitelek: ⇒ beruházási kölcsönök ♦ ezek felhasználására nagyméretű beruházások megvalósításakor kerül sor, amelyet a bank közvetlenül a beruházó részére biztosít ♦ olyan forma is gyakori e hitelezés területén, amikor a bank adott fejlesztési pénzintézet számára keretjelleggel biztosítja a hitelezéshez szükséges forrást (ennek kihelyezése a pénzintézet feladata) ⇒ ágazati

szerkezet-átalakítási hitel ♦ ebben az esetben a Világbank a jövedelmezőbb gazdálkodás elérése érdekében biztosítja a hiteleket, mivel pontosan látszik, hogy a nehézséget valamely ágazat nem megfelelő működése okozza ♦ a hatás, amennyiben jól választják ki a hitelnyújtás területét, a gazdaság területén multiplikáltan jelentkezik ⇒ átfogó szerkezet-átalakítási hitel ♦ ekkor a hitelnyújtás célja a nemzetgazdaság szerkezeti változtatásainak támogatása ♦ lényegében véve a hitel a fizetési mérleg javítását szolgálja, gyorsan lehívható, az általános importot finanszírozza ♦ arra hivatott, hogy a nemzetgazdaság ágazatát, vagy valamely területét korszerűsítse, s ezzel hatékonyabb, jövedelmezőbb gazdálkodást eredményezzen 13 − a Világbanki program folyamata: ⇒ a beruházási cél kiválasztása ⇒ a fejlesztési célok előkészítése, azaz konkrét beruházási összefoglaló jelentés, a

szükséges tanulmányokkal együtt ⇒ hitelvizsgálat és értékelés, azaz helyszíni ellenőrzés, pénzügyi elemzés, világbanki mérleg összeállítása, pénzügyi mutatószámok meghatározása ⇒ hitel-megállapodási tárgyalás, szerződéskötés ⇒ megvalósítás, ellenőrzés, ⇒ utólagos értékelés − a Világbank sajátos hitelfolyósítási mechanizmussal dolgozik, mert a hitel mindig utólag, a ténylegesen megvalósított feladatok arányában bocsátja az adós rendelkezésére − a hitelképesség megállapításánál elemzett mutatók: ⇒ likviditási mutató ⇒ adósságszolgálati fedezet mutatója ⇒ adósság és saját alapok aránya ⇒ belső megtérülési ráta − a Bank a nyújtott hitelek után kamatot számít fel, amely mozgó kamatlábbal történik − társfinanszírozás jelentése: a projekt finanszírozása a Világbank részéről is két önálló kölcsönnel valósul meg: ⇒ az ún. „A” kölcsönnek minősül a

hagyományosnak tekinthető világbanki forrásból és feltétellel nyújtott kölcsönrész ⇒ az ún. „B” kölcsön jellemzője, hogy a Világbank és a kereskedelemi bankok által megszerzett társfinanszírozásból a Világbank által vállalt rész − a társfinanszírozásra akkor kerül sor, ha a Világbank közvetlenül nyújtott „A” hitelei és a tagország forrásai együttesen sem elegendőek a beruházás költségeinek fedezésére, ekkor kiegészítő jelleggel kerül sor a „B” hitelkonstrukcióra − a Világbank kölcsöneinek lejárata országcsoportok szerint 15-20 év, a türelmi idő 3-5 év − hiteleinek kamata 0,5%-kal magasabb, mint az általa felvett hitelek kamata (fix kamatozású kötvényeket bocsát ki) B.) − − − Nemzetközi Pénzügyi Társaság = IFC: alapvető feladatának tekinti a fejlődő országokba irányuló magántőke ösztönzését a tagság előfeltétele, hogy adott ország a Világbank tagja legyen önálló

szervezetként működik, de igénybe veszi a Világbank adminisztratív és egyéb szolgáltatásait − saját forrásjuttatáson túl kiemelkedő jelentőségű közvetítő szerepet játszik a fejlődő országokban a külföldi befektetők és a hazai fejlesztési célok összehangolására − támogatja a termelő magánvállalkozásokat a tagállamokban − tevékenységének területei: ⇒ részvétel a beruházási programok előkészítésében, fejlesztési programok pénzügyi terveinek összeállításában segítségnyújtás 14 ⇒ gyártási ismeretek átadása, ezek megállapodásainak előkészítése, műszaki és gazdasági vezetésre vonatkozó megállapítások előkészítésében való részvétel ⇒ tanácsadó tevékenység ⇒ tagállamok szerkezet-átalakító és gazdasági-műszaki racionalizálási terveinek előmozdítása ⇒ források megszerzése ⇒ külföldi vegyesvállalatok létesítésének támogatása ⇒ belső pénzügyi források

hatékonyabb felhasználása − tevékenysége során a felhasznált pénzügyi eszközök konkrét formái: ⇒ önálló kölcsönnyújtás (készenléti hitelnyújtás) és részvényberuházás ⇒ kölcsönszindikátusok szervezése ⇒ fejlődő országok tőkepiacainak létrehozása, szervezése ⇒ technikai segítségnyújtás ⇒ garanciavállalás − a hitelei hosszú lejáratra szólnak, kamatai a pénz- és tőkepiaci feltételeknek megfelelőek (fix és változó is lehet) − kölcsönei kiegészítő jellegűek C.) − − − − − − − − Nemzetközi Fejlesztési Társaság = IDA: önálló jogi személy, de saját apparátusa nincs a szükséges feladatokat a Világbank munkatársai végzi az IDA tagja csak az lehet, aki az IBRD-nek tagja célja a nemzetközi tőkepiaci feltételektől eltérő, rendkívül előnyös hitelnyújtás, gyakorlatilag a legszegényebb fejlődő országok pénzügyi támogatásának megvalósítása tevékenysége során

figyelembe kell vennie a Világbank által meghatározott alapelveket, azaz hogy a finanszírozott objektum gazdaságosan működjön és hozamot eredményezzen a Világbank feltételeihez képest hitelnyújtási tevékenységében a következő eltérések jelennek meg: ⇒ kedvezőbb feltételek, azaz hosszabb lejárati idő (max 40 év, ehhez 10 év türelmi idő lehetősége), kamatmentesség, 0 % rendelkezésre tartási jutalék, csupán a kölcsönösszeg 0,75%-ának megfelelő kezelési és egyéb költséget számít fel ⇒ a legszegényebb országok juthatnak csak hitelhez, így a megállapított GNP alacsonyabb, mint a Világbank által nyújtott hiteleknél abban az esetben nem finanszíroz adott országot, ha az magánforrásokból kölcsönhöz juthat megfelelő feltételekkel vagy a Világbank kölcsöneihez hozzáfélhet hitelnyújtáshoz forrásai: ⇒ 3 évenként az IBRD tagországai (az IDA donorországai) feltöltik a pénzalapját ⇒ az előzőleg nyújtott

kölcsönök törlesztései ⇒ az IBRD nettó jövedelméből történő átutalások D.) Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja = ICSID: 15 − célja, hogy a szerződő államok, illetve a szerződő államok állampolgárai között kialakult vitákat egyeztetéssel vagy döntőbírósági eljárással rendezze − az ICSID önkéntes fórum, a nemzetközi befektetéseket gátló viták, kockázatok elhárítását próbálja megvalósítani − a szervezet a koncessziós, létesítményi, vegyesvállalati, szolgáltatásnyújtási, nyereségmegosztási, valamint a know-how vitákkal foglalkozik E.) Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség = MIGA: − a politikai és gazdaságpolitikai kockázatok ellen nyújt védelmet a külföldi befektetőknek − emellett a fejlődő országokban megvalósítandó beruházások biztosítására is garanciát vállal és technikai segítséget nyújt a beruházások előkészítésében és megvalósításában

− a MIGA kettős feladatkört lát el: ⇒ részben biztosítási, védelmi ügynökség ⇒ részben a beruházások ösztönzője, segítője a fejlődő országokban − kizárólag abban az esetben köt biztosítási szerződést, ha a tőkeimportőr az állam támogatását bírj adott beruházását illetően − tevékenységét az előbbiek mellett az értékpapír-jellegű kölcsönökre és a közvetlen beruházásokra egyaránt kiterjeszti − négy nagy kereskedelmi kockázattípus ellen ad védelmet: ⇒ jövedelemtranszfer, a valuta átutalási kockázata ⇒ adminisztratív kérdések, azaz a tulajdontól megfosztás ⇒ jogvédelem abban az esetben, ha fogadó országa nem ismeri el a befektetővel kötött szerződést ⇒ fegyveres konfliktusok (háború, polgárháború) − tevékenységi körébe beletartozik a szellemi termékek kereskedelme is A magyar gazdaság minden szervezetben tagként együttműködik a Világbank-csoport tagjaként. IV. Az Európai

Újjáépítési és Fejlesztési Bank = EBRD: − 1990-ben parafálták az alapokmányát és 1991-ben kezdte meg működését − államok a tagjai, az általuk kinevezett kormányzó képviseli az országot a legfőbb fórumban, a Kormányzótanácsban − ez a második világháborút követő legjelentősebb nemzetközi méretű segélyezési pénzintézet, amely tőkét és technikai segítséget ad a kelet-európai országok magángazdaságainak újjászervezéséhez − célja, hogy segítse a magánvállalkozói kezdeményezéseket − segíti a pénzügyi, gazdasági, környezetvédelmi és tőkepiaci kezdeményezéseket és az olyan gazdaságilag fontos létesítményeket, amelyekben egynél több fogadóország érdekelt − a bank alaptőkéjét a kormányzótanács legalább 5 évenként felülvizsgálja, felemelés esetén minden tag lehetőséget kap, hogy az eredeti jegyzési arányát megtartsa − tagjai lehetnek: 16 − − − − − ⇒ minden európai

ország, amely az alapokmánynak megfelel (azaz plurális demokrácia) ⇒ nem európai ország, amely IMF-tag ⇒ aki EU-tag, az automatikusan EBRD-tag alapítói: ⇒ 12 EK-ország ⇒ 6 EFTA-ország ⇒ 14 nem európai IMF-tag ⇒ 8 kelet-európai ország (ma már 30) a Bank rendes tőkeforrásai: ⇒ a Bank engedélyezett alaptőkéje (a befizetett és a felhívásra befizetendő részvények összessége) ⇒ kölcsönök útján szerzett tőke ⇒ kölcsönök vagy garanciák visszafizetéséből kapott tőke és az érdekeltségi befektetések eladásából származó jövedelem ⇒ értékpapír-átvételi kötelezettségekből származó jövedelem ⇒ egyéb az alapokmány a hitelekkel kapcsolatban: ⇒ a hitel 40%-át az infrastruktúrára kell fordítani, 60%-át a magánszektor finanszírozására ⇒ a hitel a lejegyzett alaptőke 30%-a lehet egy országnál ⇒ a magánszektor mellett az állami szektort is segíti ⇒ a lejárat 5-15 év közötti (akár 5 év

moratóriummal is lehet); a kamat LIBOR felett minimálisan a Bank különleges tőkeforrásai: ⇒ a Bank által bármely különleges alaphoz csatolás miatt elfogadott tőke ⇒ bármely különleges alapból finanszírozott kölcsönökkel és garanciákkal kapcsolatos tőke és érdekeltségi befektetésekből származó jövedelem ⇒ különleges tőkeforrások befektetéséből származó jövedelem a Bank finanszírozásának típusai: ⇒ hitelek (60%-át a kelet-közép-európai országokba helyezi ki; ECU-ben, USD-ben vagy külön kérésre más valutában) ⇒ jegyzett alaptőke fel nem töltött része ⇒ garanciavállalás és -nyújtás ⇒ más nemzetközi intézményekkel, bankokkal, hitelezőkkel közös finanszírozás 17 − a Bank tevékenységi köre: ⇒ a magánszektor fejlesztéséhez szükséges intézményi, infrastrukturális keretek kialakításának segítése ⇒ privatizáció ⇒ pénzügyi szektor reformja (tőkepiac, új pénzügyi

közvetítők, pénzintézeti rendszer) ⇒ kis- és középvállalatok megteremtése ⇒ iparvállalatok szerkezeti átalakítása ⇒ környezetvédelem, környezeti rehabilitáció, amely rendkívüli jelentőségű • a Bank teljes hatásköre a Kormányzótanácsra bízott, amely évenként ülésezik • az Igazgatótanács a Bank központjában működik és olyan gyakran tartja üléseit, ahogyan azt a Bank üzletmenete igényli, 23 tagú és az operatív irányítás a feladata (EK-ból 11 ország, USA=1, KKE országai 4 ország=1 képviselő) • a Bank székhelye London • éves jelentésben számol be a legalább havonként készít pénzügyi helyzetéről beszámoló jelentést V. Európai Beruházási Bank = EIB: − létesítését a Római Szerződés alapozta meg (1958), 12 taggal indult − regionális fejlesztési bank, célkitűzése elsősorban az EU-n belüli kiegyensúlyozott fejlődési lehetőségek megteremtése − tevékenységét az állami és a

magánszektorban egyaránt segíti azon beruházásokat, amelyek a kijelölt prioritásoknak megfelelőek − az EIB által finanszírozott feladatok: ⇒ regionális fejlesztés, azaz a tagországok olyan területeinek fejlesztése, ahol alacsony színvonalú a termelés ⇒ a tagországok különféle ágazatainak korszerűsítése, új technológiák bevezetése, szerkezetátalakító programok finanszírozása ⇒ ún. közös érdekű finanszírozás, amely az EU tagállamok közös fejlesztéseit segíti (pl energetika, távközlés, infrastruktúra stb.) − az EIB forrásai: ⇒ alaptőke (1 Mrd ECU volt induláskor, ma kb. 100 Mrd ECU) ⇒ tőkepiaci hitelek igénybevétele ⇒ törlesztőrészletek visszafizetett összegei és a kamatok − az EIB hitelnyújtásai: igen kiterjedtek, de főként állami hitelek nyújtását vállalja a következőképpen, ECU-ben ⇒ közvetlen hitelnyújtást meghatározott célokra, projektekre (az összhitelek 3/4-e ilyen) ⇒ ún.

globális hitelnyújtás, amelynek keretében adott ország pénzintézetei jutnak a hitelhez, majd ezt továbbhitelezik a kis- és közepes vállalkozások részére ⇒ garanciavállalás más pénzintézetekkel együtt tőkepiacokon kötött szerződések esetében, közvetett hitel − az EIB általában a beruházási költségek 25%-áig nyújt hitelt, de maximálisan 50%-ig 18 − meghatározzák a hitel-igénybevétel időtartamát, ami 7-12 évtől 20 évig terjedhet, 3 év moratórium − a hitel folyósítására több részletben, a munka megvalósítási ütemének megfelelően kerül sor, a bank végig, a megvalósulás teljes időszaka alatt követi a beruházást; a kamatozás kombinált (fix, majd változó) − a kihelyezhető limit az alaptőke 2,5-szerese lehet, ezen felül idegen forrásokat is igénybe vesz (USA, Japán, sőt, a Világbank is hitelezője) − döntéshozó szervei: ⇒ igazgatótanács: a legfőbb döntéshozó, a tagországok miniszterei a

tagjai. Feladata közé tartozik az éves mérleg elfogadása, az alaptőkével kapcsolatos döntések, hitelezési koncepciók ⇒ ügyvezető igazgatóság ⇒ menedzsment bizottság ⇒ 8 főosztály, 6 iroda (európai városokban) − forrásgazdagsággal rendelkezik − perspektívák: a következő 10 évben a kelet-közép-európai országok EU-csatlakozása kapcsán szükséges fejlesztésekhez hitelnyújtás EGK, EU (1957-napjainkig; 2002-ig) − A II. világháborút követően az európai országok érzik azt, hogy a háborús károkat szenvedett országok gazdaságai lendületbe jöttek, de nincsenek meg azok a multilaterális kapcsolatok, amelyek katalizálnál a gazdaságot. − Gazdasági világhatalmak: ⇒ USA ⇒ EU ⇒ Japán ⇒ Dél-Korea, kistigrisek (Thaiföld, Malajzia, Indonézia) − Római szerződés (1957) keretében elhatározza 6 ország, hogy létrehoz egy gazdasági jellegű társulást, amelynek célja a gazdaság fejlesztése, a tagországok

szuverenitása hosszú távon is megmarad ⇒ Franciaország ⇒ Spanyolország ⇒ Németország ⇒ Anglia ⇒ Hollandia ⇒ − Alapszabályok (1957): ⇒ szabad áruforgalom ⇒ személyek szabad mozgása a meghatározó ⇒ szolgáltatásnyújtás szabadsága ⇒ tőkemozgás szabadsága } 19 − I. SZAKASZ - 1968, Vámunió: ⇒ ezen országok egymással szemben semmiféle diszkriminatív vámszabályt nem alkalmaznak, a vámhatárok leomlanak, nincs vám ⇒ fináncok vannak, ha gyanú merülne fel fegyver vagy kábítószer szállítására − II. SZAKASZ - 1985, Fehér könyv: ⇒ egységes belső piaccá deklarálja az országok egyes piacait (a belépő országok számára) ⇒ ekkor már 12 tagország van ⇒ EFTA: • szabadkereskedelmi társulás (tiszteletben tartják az országok alapokmányát, jogilag független) • 7 tagországa volt, ebből 4 tag felvételt nyert az EU-ba • a fennmaradó 3 ország szerepe minimális lesz; az EFTA szerepét átveszi az EU

⇒ Schengeni egyezmény: • aláírják az első megállapodást a monetáris unióról • határok őrzésének külön kérdése (pl. német-lengyel határ: ne legyen emigráció befelé az EK-ba) − III. SZAKASZ - 1993 Maastricht-i egyezmény: meghirdeti a gazdasági és pénzügyi unió legmagasabb fokozatát − A monetáris unióhoz nem csatlakozott: ⇒ Dánia ⇒ Ausztria ⇒ Anglia ⇒ Görögország − ECU: ⇒ 1984 - 85 körül lép színre ⇒ a közös valuta hiánya ugyanis gondot jelentett ezelőtt ⇒ az ECU előtt a DEM volt a legerősebb, az USD és az ITL eléggé ingadozott, a drachma és a spanyol peseta is ingadozott, és az árfolyamok nyomottak voltak 20 − EU-költségvetés: ⇒ nem adót fizetnek a tagok, hanem meghatározott nomenklatúra alapján vannak a befizetések ⇒ bevételek: • kereskedelmi részesedés • 1 főre jutó GDP alapján befizetés • EU-n belüli tőkemozgás (tőkeexport) ⇒ kiadások: is vannak. ⇒ általában a

bevételek meghaladják a kiadásokat, azaz szufficites − Az ECU indokai: ⇒ nemzeteken felüli ⇒ nem kötődik érzelmekhez ⇒ stabil ⇒ semleges − Gyenge pontja az EU-nak a mezőgazdaság. Mezőgazdasági típusú országok fognak nagyobb számban csatlakozni. NÉMETORSZÁG • az ipar nagy • a mezőgazdaság nagyon hatékony (állattenyésztés, gabona) DÁNIA • fejlett ipara van • de a mezőgazdaság hozzájárulása a GDP-hez nagyon nagy (ez gyengeség) − A nyomott árak a túlkínálat miatt alakulnak ki, a költségvetéseknek dotálni kell az árakat. Így ez az EU-ban is így lesz, illetve így van. − Reformtervek: megpróbálják helyrehozni az EU mezőgazdasági túltermelését (pl. Franciaország új szőlőtelepítés, pótlás tilalom alatt van; kontingensek, korlátok) Megnevezés EU 11 Japán USA Népesség (M fő) 287,2 124,9 263,0 GDP (Mrd USD) 6743 4377 7575 − Konklúzió: ⇒ Népességben: 1. EU 2. USA 3. Japán ⇒ GDP-ben: 1. USA 2. EU

3. Japán ⇒ 1 főre jutó GDP-ben: 1. Japán 2. USA 21 1 főre jutó GDP 23,47841 35,04404 28,80228 3. EU − Az EU a versenyben jelenleg hátrányban van, a jövőben: ⇒ társulás, ⇒ erősítés, ⇒ bővítés a célja. − Kelet-Közép-Európa csatlakozása piacot fog jelenteni. 22 − Az EU tagországok részaránya az ECU-kosárban: ⇒ Németország: 30,7% ⇒ Franciaország: 19,1% ⇒ Egyesült Királyság: 12,3% ⇒ Olaszország: 9,8% ⇒ Hollandia: 9,6% ⇒ Belgium: 7,9% ⇒ Spanyolország: 5,3% ⇒ Dánia: 2,5% ⇒ Írország: 1,1% ⇒ Portugália: 0,8% ⇒ Görögország: 0,6% ⇒ Luxemburg: 0,3% − Hollandia: kicsi ország, de nagyon fejlett, nagyon nagy a részaránya a méretéhez, lakosságához képest − Klíring: ⇒ 1989-ig Magyarországon speciális klíringrendszer működött nemzetközileg ⇒ KGST: 1945-1989 között ezen a körön belül a transzferábilis rubel egy kvázi-konvertibilis valuta volt ⇒ rubel-alapú volt az elszámolási

rendszer ⇒ keretszállításokon felüli szállításoknál a dollár volt az elszámolás eszköze ♦ keret-megállapodások multilaterálisan ♦ többlet - ezen felül, ezt már dollárral kellett fizetni, nem rubellel − II. világháború után: ⇒ igény a társulásra ⇒ Kelet-Európában feltétel volt a katonai együttműködés ⇒ a NATO-tagság viszont nem feltétele az EU-tagságnak, illetve aki NATO-tag, az nem jelenti azt, hogy EU-tag is ⇒ Európa érzi annak szükségességét, hogy gazdasági társulásba tömörüljön. − Marshall-segély: ⇒ USA kínálta fel a II. világháborútól kár szenvedett európai országoknak ⇒ nem volt politikai hatása, elkötelezettséget nem jelentett ⇒ mozdonyok, fegyverek, élelmiszerek ⇒ lendületet kaptak az országok, akik megkapták − Bretton Woods - a kincsképzési funkció megszűnik − Modern pénz = hitelpénz − Konvertibilitás fontossága: az a valuta működik jól nemzetközi viszonylatba, amely

konvertibilis − Egészséges lokálpatriotizmus: egészséges nacionalizmus ⇒ érzelmi kötődés a nemzeti hagyományokhoz és a nemzeti valutához ⇒ a konvertibilitás terjedésével idegenkednek más valutáktól 23 ⇒ ha konvertibilis a nemzeti valuta sérelmére konvertibilis ♦ részleges: ∗ belső - az országon belül korlátlanul átváltható a nemzeti valuta ∗ külső - az országon kívül elfogadják, de belföldön nem átváltható ♦ teljes − A pénz autonómiája: ha a nemzeti valutát felváltja a konvertibilis valuta, mint pénz az elveszti az autonómiáját − EGK/EURO szakaszai: 1989-1992 - folyó fizetések és tőkeműveletek liberalizálása 1993-1998 - a kereskedelem teljes liberalizálása 1999-2002 - az EURO bevezetése, funkcionáltatása a nemzeti valutákkal paralel 2002- az EU bővítése, illetve a gazdasági kapcsolatok marginális kérdésinek elmélyítése − 2 nagy érdekcsoport: MONETARISTÁK ÖKONOMISTÁK ∗ franciák ∗

németek ∗ spanyolok ∗ hollandok ∗ portugálok ∗ belgák ⇒ először a közös pénz dolgait kell ∗ luxemburgiak lerendezni (EURO) ⇒ mindennek az alapja a gazdaság ⇒ és emellett, ennek segítségével a ⇒ a pénz és a monetarizmus csak gazdaságban bekövetkezhet a ennek a szolgálóleánya kedvező változás − Konvergencia: = közelítés rövidtávon ⇒ nem az az alapkérdés, hogy mi legyen előbb ⇒ hanem az űr, a távolság a legjobbak és a leggyengébbek között (15-ök) ⇒ Anglia, Németország, Franciaország ⇔ Portugália, Spanyolország ⇒ lemaradási - utolérési effektus, el fognak veszni a részletekben − 2000. április 30-ig meg kell mondani, hogy mikor kapcsolódhatunk (mi és a másik 5 ország) Az EGK külkapcsolatai Politikai külkapcsolatok 2. Gazdasági külkapcsolatok 1. − Kapcsolatrendszerek: 1. GATT - a vámtarifákra koncentrált, ebben látta az üdvözítő utat 2. WTO - ipari termékeknél ne legyenek 4%-nál nagyobb

védővámok A mezőgazdasági termékeknél ezt nem lehet megvalósítani (aránytalan a túltermelés és a hiány földrajzi struktúrája) 3. OECD-országok 24 • legstabilabb, pénzügyileg legjobb országok • Magyarország és Csehország is tagja (1996 óta), illetve Lengyelország is közel áll hozzá. 1996-ban a devizaműveletek liberalizálása megtörtént, ez kellett a felvételhez; belső konvertibilitás; a külkereskedelmi cél kivételével szabadon kivihető az országból az átváltott valuta ∗ folyó műveletek (vásárlások - áruk, szolgáltatások) ∗ tőkeműveletek (hozadéki célúak - betétlekötés külföldön MNB engedéllyel lehetséges; Magyarország kötvényeit, értékpapírjait külföldön azonban nem lehet megvenni!) − EU-sarokszámok: • Európa lakossága 7%-a a Föld népességének • Európa termelt GDP-je: 23% • Világexport aránya: 19% (az egymás közti kereskedelem nincs benne) • Energiafogyasztás: 17% • A világ

valutatartaléka: 37% • Fejlődő országok támogatása: 53% − A 15-ök a világ legnagyobb gazdasági potenciálja: • USA-nál 10%-kal több a GDP-je • Japánénál 60%-kal több a GDP-je 25 − Az EU tagjai közül: • A legnagyobbak 75%-kal részesednek az össz-GDP-ből: ∗ Németország ∗ Franciaország ∗ Nagy-Britannia ∗ Olaszország • A legkisebbek 3%-kal részesednek az össz-GDP-ből: ∗ Luxemburg ∗ Finnország ∗ Portugália ∗ Írország − Az EU kivitele: • 75% a legfejlettebb ipari országokba irányul (Európa) • 7-8% Észak-Amerika, Ázsia • 2% Japán − Európai gazdasági térség: • EU • EFTA (Norvégia, Svájc, Izland, Lichtenstein) • társult országok (Magyarország, Csehország, Lengyelország, Szlovénia, Törökország, Málta, Ciprus) • majdani társult tagokká váló országok: Baltikum (Lettország, Litvánia, Észtország), Románia, Bulgária • Oroszország 26