Egészségügy | Belgyógyászat » Invaginatio

INVAGINATIO (Pintér & Fekete) D e f i n í c i ó : egy bélszakasz betüremkedése a tőle distalisan levő bélszakaszba, az invaginálódott bélszakasz képezi az invaginatiós tumort Lokalizáció: 1) ileoilealis (proximalis a distalisba) 2) ileocoecalis: leggyakoribb az ileum distalis szakaszának betüremkedése a coecumba 3) ileocolicus 4) ileoileocolicus Következmény:  bél betüremkedik ⇒ perisztaltika jön, de nem jut tovább ⇒ hirtelen kezdődő görcsös hasi fájdalom ⇒ megpihen ⇒ 8-10 perc múlva újrakezdi ⇒ intermittáló  betüremkedés kezdetben csak mesenterialis vénás és nyirokkeringést akadályozza ⇒ intussusceptum oedemás lesz ⇒ nyálkahártyavérzés, majd 12-24 óra múltán az artériás keringés érintettsége is kialakul ⇒ trophicus zavar jön létre ⇒ bélszakasz necrosisa, perforatio E l ő f o r d u l á s : egyik leggyakoribb csecsemő- és kisgyermekkori hasi katasztrófa  leggyakrabban (50-70%) 5-10

hónapos, pastosus csecsemőkben (fiúk)  későbbi életkorban (3-8 évesen): 1) erős bélmozgások: pl. enteritis 2) betüremkedést elősegítő lokális elváltozás mint vezérpont: a) Meckel-diverticulum b) polypus c) malignus vastagbéltumor, bélfali haemangioma d) vérzés a bélfalban e) mesenterialis lymphadenitis (infectio virosa) Tünetek:  hirtelen (szinte teljes jólétből) jelentkező, görcsös hasi fájdalom miatt a csecsemő élesen felsír, elsápad, lábát felhúzza  utóbb a fájdalom oldódik, a tünetmentesség órákig is tarthat, de azután a tüne- tek/panaszok újra és újra szinte rohamokban jelentkeznek, a tünetmentes periódusok egyre rövidebbek (1/4 óra)  hányás korai tünet, reflexes eredetű (epés hányás inkább előrehaladott, elhanyagolt Invaginatio / 2 esetekben észlelhető)  véres széklet, később véres nyálka (málnazselészerű): bélelhalást kísérő artériás vérzést majdnem mindig megelőzi a

mucosából eredő vénás vérzés ↵ invaginatio után a vastagbélben lévő széklet még kiürülhet, így a csecsemő kezdetben többször üríthet híg, véres székletet ↵ de utána széklet nincs, csak kevés vér vagy véres nyálka: a vér nem emésztett, de nem is teljesen friss  a kórkép progresszív jellegű, a beteg állapota fokozatosan romlik: haspuffadás, láz, shock (fájdalom, dehydratio) fejlődik ki D i a g n ó z i s : igen fontos a betegség korai felismerése  kórelőzmény két legjellegzetesebb vonása a "teljes jólétben" hirtelen jelentkező, intermittáló fájdalom és a véres széklet  invaginatiós tumor tapintása: hasfalon keresztül (nehéz előrehaladott esetben, mikor már feszesen puffadt a has) vagy rectalisan  rectalis vizsgálatkor véres nyák látható a vizsgáló ujjon  röntgen: ileus esetén proximalisan tág bélkacs nívók, míg a distalis bélszakasz gáztalan  irrigoscopia: kontrasztanyag

elakadása s azon a helyen az invaginatum szélein befolyva ollószerű alakja igazolja  UH: kimutatja az invaginálódott belet Differenciáldiagnózis: 1) dysenteria: véres-nyálkás és gennyes széklet és fájdalom, de egyéb tünetek hiánya 2) gastroenteritis, enterocolitis 3) Schönlein-Henoch-purpura: hasonló görcsös fájdalom és véres széklet Terápia: ÁLTALÁNOS: shockprofilaxis és -kezelés KONZERVATÍV: hydrostaticus desinvaginatio:  anusnyíláson keresztül magas beöntéssel a vastagbélbe juttatott kontrasztanyaggal (bárium, gastrographin), konyhasóval vagy levegővel (Uh-ellenőrzés mellett) létre- hozott nyomás megszünteti a bélbetüremkedést (korán 80%-ban)  sikeres beavatkozás jele, hogy a desinvaginatióra használt anyag megjelentik a vékonybélben, beteg megkönnyebbül, béltartalom és gázok ürülnek  mindig gondolni kell kiváltó anomáliák lehetőségére!!! MŰTÉT: fenti módszer eredménytelensége,

peritonitis esetén laparotomia során manuális desinvaginatio vagy bélelhalás esetén resectio és anastomosis (kiváltó ok eltávolítá- Invaginatio / 3 sa) P r o g n ó z i s : időben felismert esetekben igen jó, elkésve kórismézett betegekben bélresectio válhat szükségessé