Média Ismeretek | Sajtó » KJF - A magyar sajtó története 1705-1848-ig

Kodolányi János Főiskola Médiatörténet I Évfolyam I. félév MÉDIATÖRTÉNET Magyar sajtó története 1705-1848-ig Mi a sajtó? Nincs igazi definíció Vagy talán mégis: A társadalmi kommunikáció egy olyan eszköze Fontos, hogy időszerűség jellemezze! Fontos jellemzői: • Aktualitás (aktuális legyen) • Publicitás (mindenkihez szóljon) • Periódikus (időszakosan jelenjen meg) • Univerzitás (minden jelenjen meg) Előzmények: már az ősember és a régi görögök, rómaiak is kommunikáltak. Előszőr a sajtó, mint olyan XVI. században jelenik meg angliában A főurak számoltak be az aktuális pletykákról. NEWS LETTERS Gasetta - Olaszországban Gazietta - Oroszoknál Guttenberg János - neki köszönhetjük, hogy az újságok nyomtatva jelenhettek meg. Ausburg, anglia, franciaország - itt már nyomtatott hírközlő lapok jelennek meg. Hetente, kéthetente A hírközlésnek politikai szerepe van, erre már jó korán rájönnek. A királyi udvar

adja ki az engedélyt (franciáknál is). Kivétel ez alól: angliában nincs hatalma az udvarnak a sajtóban. 1694-ben törvénnyel megszüntetik minden ilyen irányú jogukat. Sajtószabadság! XVIII. században rengeteg morális lap jelenik meg Az erkölcs javítása a cél Goethe és Shiller is ír nekik USA-ban természetszerűen szabaddá válik. 1789 végén Francia forradalom, ekkor már több, mint 30 szabad sajtó jelenik meg. 1705 Első magyar lap megjelenése Rákóczi szabadságharc történéseit ismertette. Latin nyelvű volt MERCURIUS HUNGARICUS 1711-ig jelent meg. Arra szolgált, hogy hadi vezetők írhattak benne, hadi eseményekről. XVIII. század elején más latin nyelvű újságok is megjelentek Pozsonyban például: ROVA POSONYIECA - Pozsonyi újság Anno tankönyvként is használták ezeket az újságokat. Ezeket magolták a diákok. 1 Kodolányi János Főiskola Médiatörténet I Évfolyam I. félév 1780 Első magyar nyelvű újság MAGYAR HíRMONDÓ

- 9 évig havonta jelent meg MAGYAR KURIR Publicista: - Szacsvai János II. József udvarában tevékenykedett Az ő haláláig a sajtó nagyon rossz helyzetbe került. Folyóiratok: Kazinczy Ferenc MAGYAR ORFEUS URÁNIUS Reformkor (1830-as évektől 1840-ig) Ezek az újságok gyakorlatilag az 1848-as forradalom szellemi és politikai előkészületeiről szóltak. Polgári átalakulás: Két variácó Széchenyi István 1832 JELENKOR Duna-Tisza szabályozása Azokhoz az újságokhoz húzott, amelyek támogatják a reformokat. Írt az országgyűlésekről. Az egyik írásáért nagyon megrótták, majd később betiltották. Nem írhattak egyáltalán politikáról Kossuth Lajos Kéziratos lapok - HÍREK Előfizetés útján történt a terjesztése. Kézzel írták, és levélben továbbították. Törvényhatósági tudósítások. A megyegyűlésekről tudósítottak Fiatal újságírók részt vettek ezeken a megyegyűléseken és tudósításaikat továbbították Kossuthnak.

Ezeket összegezte Kossuth A bécsi abszolútizmus ezt nem nézte jó szemmel. 1836-ban a bécsi országgyűlés végül teljesen megelégelte a dolgot és Kossuth-ot és Wesselényi-t börtönbe zárták, ahol 4 éven keresztül raboskodtak. A 30-as években megerősödtek a folyóiratok. Kritikai lapok jelentek meg. 1837 ATHÉNEUM Bajza, Toldi, Wörösmarty Az irodalmi kritika kezdete Magyarországon. Ezt már több, mint 1000en olvassák 30-as évek végére megerősödnek a nőket érdeklő folyóiratok: ÉLETKÉPEK - itt kezdtt etőfi DIVATLAPOK REGÉLŐ Tudománytár Toldi Ferenc 1830-40-es években. 1840 Bécsi abszolútizmus rájön, hogy a kemény kéz nem nyerő. Amnesztiát hírdet. Kiengedik a rabokat Kossuth kap egy szerkesztői állást. Próbaként Úgy gondolták, hogy képesek lesznek irányítani. Nem jött össze 2 Kodolányi János Főiskola Médiatörténet I Évfolyam I. félév 1841-ben indult PESTI HÍRLAP Kossuth was very happy Bécsi jóváhagyással

politikáról is írhatott. Ezen felbőszülve az egész magyar reformkor tematikáját megírja. Politikai vezércikk Kossuth nevéhez fűződik Jobbágyrendszer, polgári értelmi parlamentarizmus, egészségügy, tanrendszer. Felrázó ereje volt, hiszen mindenről írtak Ekkor már 5000 előfizetője volt. Széchenyi oldaláról jön a támadás, hogy ez nem újságba való téma és hogy forradalmoba viszi az egész országot. Kossuth FELELET Ebben írja Széchényiről: "A legnagyobb magyar!" "Rend csak mivelünk lehet, akik a szabadság hívei." Kossuth pénzügyminiszter Széchenyi kereskedelmi miniszter Centralisták: nemzeti liberális átalakulás hívei Deák és Szalai Francia mintára központi demokratikus államot akartak elérni. Az 1848-as forradalom idején komoly szerepet játszottak a centralisták. 1847 Egyesült nemzedék komoly orgánuma a Pesti Hírlap 1848 elejére már rengeteg kiforrott törvényjavasat látott napvilágot, melyek

arra vártak, hogy véghez vigyék őket. 12 pont. Sajtószabadság Nemzeti dal Áprilisi törvények: Polgári társadalom kialakulása. 18. törvénycikk a sajtóról: "Gondolatait a sajtóról mindenki" Innentől kezdve nem kell engedélyt kérni az új lapok indításához. Ellenben igen kemény óvadékot és kauciót kellett letétbe helyezni. Ha csődbe menne a lap, akkor ebből fedezik az előfizetőket. Ha pedig hibát követnek el, akkor a büntetéseket ebből vonták le, amit később pótolni kellett. Végrehajtási utasítás: Francia mintára készült a sajtótörvényről. Deák Ferencnek adták oda, hogy nézze át. 1848 tavasza SAJTÓSZABADSÁG! Pesti Hírlap - napilap Kemény Zsigmond Csengery Antal Március 15-e - napilap "Nem kell táblabíó politika!" Forradalmi riport - Kossuth toborzó körútjairól írt, hadi eseményekről. Munkások újsága - Táncsics Mihály Jobbágyrendszer következetes felosztásáról írt. Annyira jól

csinálta, hogy decemberben be is tiltották Pedig Kossuth és Széchényi is figyelmeztette, hogy fogjon vissza magán egy kicsit. Nép Barátja - Vas Gereben 3 Kodolányi János Főiskola Médiatörténet I Évfolyam I. félév Nem kellett kauciót letennie, abszolút a kormány támogatásával működött. Román, szlovák, német nyelveken is megjelent Kossuth Hírlapja - Bajza Józsefet bizza meg szerkesztőnek. 1849-et követő időszak a Bach korszak 1852 • • • • • Birodalmi sajtótörvény. Néhány fontos polgári nézet Kötelező példányszám Ipmresszum Megintési rendszer Magában foglalta továbbá, hogy miként kell eljárni a renitens újságokkal szemben 1867-ig volt életben ez a tövény. 1850 Pesti Napló 1855-ben lesz ennek az újságnak a szerkesztője Kemény Zsigmond. 1865 Deák Ferenc Húsvéti Cikk Ebben fogalmazza meg, hogy milyen veszteséggel alakul a magyar rendszer. Óriási vita alakul ki , hogy milyen legyen a kiegyezés Deák

Ferenc kérésére: Jókai Mór A Kiegyezés részleteit taglalja Széchényiék "49" A HON Deákék válaszul "48" 1867 KIEGYEZÉS Ennek értékelése meglehetősen zavaros. A kiegyezést követő időszakban elindul a gazdasági, társadalmi, politikai fejlődés az ország egész területén. Tulajdonképpen ez tett pontot a 1848-as forradalom végére. Osztrák-Magyar Monarchia >>> Magyaroszág fellélegezhetett. Rohamos fejlődésnek indult: Duna-Tisza szabályozása. Körutak építése. Földalatti telepítése. Malmok építése. Technikai fejlődések. (Ennek a nagyirímú fejlődésnek az első világháború vetett teljes mértékben véget.) A sajtóban is megváltozik a társadalmi szerkezet. Eötvös - kötelezővé teszi, hogy legalább 6 osztályt ki kell járnia mindenkinek. Ezzel felszámolják az analfabétizmust, ugyanakkor megjelenik egy teljesen új olvasóréteg 1906-ra már 36 napilap jelenik meg. Óriási példányszámban

jelennek meg az újságok, amelyeket hírekkel kell ellátni. Hírügynökségek jönnek létre: 1881 Magyar Távirati Iroda Előfizetésekkel lehetett megrendelni a híreket. Ezek a hírügynökségek szerződéseket kötöttek külföldiekkel és onnan adták tovább a híreket 4 Kodolányi János Főiskola Médiatörténet I Évfolyam I. félév 1896 Lapok utcai árusítása. Megjelentek a rikkancsok Hírdetési adóbélyeg. Adómentesek lettek a hírek Ugyanakkor rájöttek, hogy előfizetésekből és utcai árusításokból nincs tuti bevétel Kialakul a hírdetésüzlet. Ennek egyenes következménye a sajtó korrupció. Hiszen pénzről van szó!!! Revolverújságok. Fizetsz, vagy megírom, ogy kivel voltál tegnap a szeparéban. Tisza István féle sajtótörvény. 1912 Háború esetére kivételes eseményekről. Ha kitör a háború, milyen intézkedéseket kell tenni. Nagyvárosi sajtó Technikai feltételek: USA-Európa nagyüzemi gépek Rotációs gép:

fellendülnek a példányszámok Szedőgépek. Szerkezetileg is átalakulnak az újságok (új rovatok): • Bűnügyi, törvényszéki rovatok • Sport (sakk, kard, lóverseny) • Közigazgatási Napilapok is elkezdnek foglalkozni a divattal, habár előszőr csak vasárnaponként. Új szakszavak, szakterületek: • Tudósítás, • Interjú, • Riport Ezektől újjá, érdekessé válnak az újságok. Kitünő irodalmi iratok jelennek meg. A szerkesztők megpróbálják leszerződtetni a legjobb írókat, költőket Pl: Mikszáth, Ady, Kosztolányi, Jókai Nagyobb szerkesztőségek alakulnak ki. Önálló szakmává válik 1896 BUDAPESTI ÚJSÁGíRÓK EGYESÜLETE Mikszáth-nak köszönhetően (a mai Magyar Újságírók Országos Szövetségé-nek az elődje) Megjelennek új stílusok: Esti újság - Búvárlapok Krajcáros lapok (2krajcár) 1904 A NAP első komoly búvárlap Braun Sándor szerkesztette. Előszőr alkalmaz szalagcímeket Tartalmilag: a főmondanivalója a

szenzáció. Kitünően mutatta be a technikai rovatában az autómobilizmust. Ekkor figyelték a jó és rossz értelembe vett szenzációt. Repülőgépekről is írt: "Megesik, hogy leesik, én nem tudom, hogy mi ebben a sikk." 5 Kodolányi János Főiskola Médiatörténet I Évfolyam I. félév 1910 AZ EST Szerkesztő: Miklós Andor Maga köré gyűjtött minél több magyar, ügyes tudósítót, akik pl.: Japánból, mindenfelől tudósítottak számára Afrikába utaztak, érdekességeket írtak a különböző egzotikus tájakról, stb Tarján Vilmos - klassikus bűnügyi tudósító. Mindig hamarabb odaért, mint a rendőrök Fényes László - szinte minden nap leleplezett valakit. Később politikussá avanzsált (ajánlott olvasmány: Karinthy Frigyes - Így írtok ti (hasábok)) Előredobott cikkek. Itt vezették be Ilyenek voltak pl a délelőtti tőzsde hírei. Kb délután 2-kor jelent meg Irodalmi rovata nagyon erős volt: Heltai Jenő, Móricz

Zsigmond "Kultúráltan csomagolt áru." Sokszor elérte a 400-500 ezres példányszámot. A többiek is próbálták mindenben másolni, de nem nagyon jött össze nekik elérni azt a fajta sikert, amit ez az újság elért. 1878 karácsonyán PESTI HÍRLAP Légrádi fivérek adták ki. Berlini formára vitték le Könnyen olvasható Állandó rovatrendszer: ugyanarról és ugyanott. Apróhírdetés előszőr náluk. Hírdetések hatalmas számban jelentek meg az újságban Szerkesztői üzenetek: állandó kapcsolat az olvasókkal. A beszélt nyelvet helyezte a központba. 1944 végéig működött. 1919-1920-ig Pesti Napló Kemény Zsigmond és Deák Ferenc Független polgári újság. Kultúrált és színvonalas újságot sikerült összehozniuk. 1852 Pester Lloyd, 1854 Pesti Lloyd tőkés, tőzsdés, gazdasági lap. ??? 1867-1908-ig működött ez az újság Falk Miksa szerkesztette Polgári értékjelentés. Elévült a dolog mindenféle háborúk miatt 1990-ben Pester

Lloyd ismét megjelent. Stílusosan a Falk Miksa utcában van 1893 Tisza István AZ ÚJSÁG Pester Lloyd és az angolok mintájára készült. Konzervatív és liberális lap volt 1896 PESTI NAPLÓ Vészy József Tury Zoltán Kosztolányi Ady Endre - rengeteg cikket írt nekik. 1907-ben ő lett a párizsi tudósító Nagyon sok verse szerepelt ebben az újságban "Új versek" című kötete ezekből a versekből állt össze. Csáky 6 Kodolányi János Főiskola Médiatörténet I Évfolyam I. félév 1910 VILÁG Szabadkőműves támogatással jelent meg. Publicista - Jászy Oszkár >>> 20.sz folyóirat, társadalomtudományi lap II. magyar reform nemzedéknek nevezik őket: Ady, Jázsy 1914 polgári radikális párt Jobboldali pártok. Több eredményt akartak ausztriától 1881 Budapesti Hírlap Rákosy Jenő Ő finanszírozta is. A legnagyobb hatású politikai lap lett pár év alatt. Nemzet radikalizmust, európai szinvonalat képviselt Nem volt reális

ez a kép. Sajnos Kidolgozták a birodalmi eszményt Meg kell hagyni a Monarchiát, de a központi súlyt Budapestre kell helyezni. "Nem kell ehhez semmi más, csak 30 millió magyar és meglesz a nemzet keletje." Akkoriban is 12 millió magyar volt!!! Asszimiláció: Magyarországi német nevek hamar megváltoztak, magyarosodtak. Zsidó polgárok német nyelve elmagyarosodott. (Ady - Rákosyhoz: "Svábból lett magyarnak én nem vagyok magyar.") Rákosy ostorozta a kormányt, hogy nincs megfelelő fejlődés. Jól szerkesztett lap. Hírek akár 2-3 oldalon keresztül tartottak A lap stílusa magyarkodó. Mindenkit leszólt (Szarvas Gábor - nyelvművelő) Egyik kritikus: "Kultúrált igénnyel fellépő merev fenköltség." Rákosy: üzletember mozinál) - felépíttette az újságpalotát (Blahán, Corvin Katolikus politikai sajtó. Katolikus Néppárt 1895-ben alakult Székesfehérváron FEJÉRMEGYEI NAPLÓ Rájöttek, hogy fehérvárról nem igazán

lehet lapot irányítani. 1896-ban felköltöztek Pestre ALKOTMÁNY néven. Publicistája: Prohászka Ottokár (Későbbi Püspök) A keresztény demokrácia egyik első szellemi megfogalmazása. 1874 EGYETÉRTÉS 1894 Kossuth halála után ideősebb fiát kérték fel szerkesztőnek. Kossuth Ferenc építészmérnök létére elfogadta, de tulajdonképpen csak a nevét adta hozzá. Az igazi atyja a lapnak Eötvös Károly volt 1910-es években eljelentéktelenedett az újság. 1893 MAGYARORSZÁG Mindent ellenzett, ami Bécsből jött. Bartha Miklós rabiátus "szamárbeszéd". Lovászy Márton lett később a főnöke. 1913-ban Károlyi Mihály felvásárolta. 1919 Miklós Andor (AZ EST) megvette ezt az újságot. 7 Kodolányi János Főiskola Médiatörténet I Évfolyam I. félév 80-as években megjelentek az úgynevezett "Kis Újság"-ok. 1 rajz volt mindig az elejükön. Viszonylag pici újságok voltak Ez már a ponyvairodalom szintjén működött

SZOCIALISTA MUNKÁS SAJTÓ 1868-ban Táncsics jelentkezik vezetőnek, de érdektelenség miatt megszűnt. Aranytrombita: munkások, kisiparosok. Rosszat írt Ferenc József-ről, megbűntették, beszűntették. Jókai fizette ki helyette a 100 ezer koronát Munkás Heti Krónika Arbeiten Wochen Kronik Magyar általános munkáspárt jelentette meg. Később ebből lett a Népszava 1873-tól 1890 Magyar Szociáldemokrácia Párt a népszava lapja lett. Garami Ernő szerkesztette A fiatal írókat, költőket próbálta összegyűjteni: Babits, Kosztolányi, Ady, Bartók, Kodály, Thália társaság A fentieket ők méltatták előszőr. Szocialista sajtó: • Vas és fém országos szaklapja • A cipész • A fürdős • Gombkötők és paszományos • A munkásnő Voltak benne óravázlatok, a tanoncok ebből tanultak. 8