Közlekedéstan | Felsőoktatás » Bartal-Dinya-Visnyovszky - Az Európai Unió és Magyarország kapcsolatai, közlekedéspolitika bibliográfia

Alapadatok

Év, oldalszám:2004, 189 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:21

Feltöltve:2013. február 28.

Méret:873 KB

Intézmény:
[BGE] Budapesti Gazdasági Egyetem

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

Az Európai Unió és Magyarország kapcsolatai Közlekedéspolitika Készítette: Bartal Eszter Dinya Judit Visnyovszky Áron NK-III. Európai Üzleti Tanulmányok Szakirány 2004. május12 Tartalomjegyzék 1. Bartal Eszter, Dinya Judit, Visnyovszky Áron: Bibliográfia, 2004 2. Vajai Balázs : Bibliográfia, 2003 3. Papp Erika: Bibliográfia, 2003 4. Hetesi Szabolcs: Bibliográfia, 2002 5. Fazakas Eszter, Féja Balázs, Mészáros Gábor: Bibliográfia, 2002 6. Lendvai Tamás: Bibliográfia, 2001 7. Varga Eszter, Tar Zsuzsa: Bibliográfia, 1999-2000 8. Koppány Endre: Bibliográfia, 1998 Az Európai Unió és Magyarország kapcsolatai Közlekedéspolitika Készítette: Bartal Eszter Dinya Judit Visnyovszky Áron NK-III. Európai Üzleti Tanulmányok Szakirány 20004. május12 Tartalomjegyzék Bevezetés. Könyv, Tanulmányok, publikációk. Idegen nyelvű tanulmányok. Elektronikus forrású és nyomtatásban megjelent cikkek. Weboldalak. Bevezetés A

bibliográfiagyűjtemény összeállításánál igyekeztünk mind a tartalmi, mind a formai egység elérésére. A gyűjteményt időrendben állítottuk össze, a legfrissebb forrásoktól a legrégebbiek felé haladva. A már elkészített 7 bibliográfiát bescanneltük, átszerkesztettük, a tartalmi egybeeséseket megszűntettük. Az általunk gyűjtött, 2003 áprilisától 2004 májusáig terjedő források bemutatásánál szándékunk a közlekedéspolitikáról, annak Európai Uniós és magyarországi vonatkozásairól egy minél egységesebb, átlátható kép nyújtása. Fontosnak tartottuk, hogy munkánk minél több segítséget nyújtson olvasóinak, és el tudja kalauzolni a közlekedés világába belépni kívánókat. Gyűjteményünkben egyaránt megtalálhatók a témában született könyvek, neves szakemberek által készített tanulmányok és publikációk, melyekhez fontosnak tartottuk az idegen nyelven készült elemzések feltárását

is. Mindezek mellett az újságcikkek között részletes információk találhatóak az egyes közlekedési szektorokra vonatkozóan Magyarországon, így aki csak egy bizonyos közlekedési ágazatban kíván elmélyülni, az is haszonnal forgathatja gyűjteményünket. Legvégül weboldal-összeállításunk a legfontosabb, a témában jártasságot szerezni kívánóknak ajánlott internetes oldalakat mutatja be, mely jó kiindulópontként szolgálhat további friss anyagok gyűjtésére. Könyvek, tanulmányok, publikációk Lovas József, Neuschl Szilárd, Sztrányainé Kohánka Csilla : Az Európai Unió és a vasutak, Budapest, MÁV Rt, 2003. A könyv szerzőinek célja, hogy Magyarország EU-csatlakozásával kapcsolatban mind politikailag, jogilag és szervezetileg összefoglalják az Európai Unió vasútpolitikájának és hazánk, valamint a MÁV Rt. vasútfejlesztési politikájának a kapcsolatát Az Európai Unió felismerte, hogy amennyiben hatékony,

környezetbarát, fogyasztói igényeket kielégítő és egyben megfizethető közlekedési rendszert szeretne kiépíteni, akkor a közúti, illetve a légi közlekedés mellett a vasúttal is fokozottan kell számolnia. Az EU célja, hogy Európában egy olyan közlekedési hálózatot építsen ki, amely biztosítja a fenntartható fejlődést, belső akadályoktól mentes, biztonságos, és elősegíti a társadalmi fejlődést is. Egy egész Európát behálózó, komplex rendszer létrehozásához azonban szükség van egy megfelelő stratégiai közlekedéspolitikára. A szerzők megjegyzik, hogy ma a közlekedéspolitika még mindig inkább nemzeti ügy, és ezen belül a vasút és az állam még mindig túl erősen kötődik egymáshoz. A történelmi áttekintés során megállapítja, hogy az EK egészen 1986-ig meglehetősen passzívan kezelte a közlekedést, s az odáig eltelt idő alatt a vasút igen erősen visszaszorult a közúti forgalomhoz képest. A probléma

elemzése során kifejti, hogy a közúti forgalom visszaszorítása egyedül nem elegendő, hanem mellette ki kell építeni a Transz Európai Hálózatot (TEN) és infrastrukturális beruházásokkal, az intermodalitás, az interoperabilitás kifejlesztésével egy egész Európára kiterjedő integrációt kell elérni. A könyv ezután közli a legfontosabb EU, illetve hazai vasútközlekedést szabályzó jogszabályokat, és taglalja az EU monitoring rendszerét. Külön fejezetben tekinti át a Páneurópai közlekedési konferenciák eredményeit és taglalja a Transz Európai Hálózatok programjának részegységeit, a rendszer működési elemeit, a forrásokat és a legfőbb célkitűzéseket. Ezeken felül kitér a Szabad Áruszállítási útvonalak működésében elért eredményekre, illetve összefoglalja a Transz Európai Árufuvarozási Hálózat rendszerét. A könyvben helyet kap a vasút és a környezetvédelem elemzése, valamint a fenntartható

fejlődést megcélzó dokumentumok, illetve megvalósuló projektek vizsgálata is. "Magyarország és az Európai Unió közlekedéspolitikája" Forrás: Magyarország és az Európai Unió, III. évfolyam, 2 szám, Szerző: Almássy Kornél Dátum: 2003. március Magyarországnak ahhoz, hogy sikeresen szerepeljen a számára 2004. május 1-én megnyíló európai integrációban, biztosítania kell az EU átlaghoz mérten a megfelelő közlekedési feltételeket, mely feladat, tekintve a közlekedési szektor helyzetét, távolról sem egyszerű. A tanulmány számba veszi az Unió politikáját szektoronként majd megvizsgálja a hazai közlekedés helyzetét. Az EU jól működő közlekedési rendszerrel rendelkezik, melynek továbbfejlesztésére folyamatos igény van a mobilitási igények növekedése és a fenntartható fejlődés elérése miatt, és a csatlakozóktól is hasonlóan megtervezett, távlatokban gondolkodó közlekedési koncepciót vár el a

Közösség. Saját részről 2010-ig az ún. Fehér könyv szabályozza a közlekedési tennivalókat Az EU lehetővé tette a (még) nem tagok csatlakozását a TEN rendszerhez: a cikk részletesen ismerteti a Magyarországon keresztülhaladó négy útvonal állomásait. Hazánk az unió jelenlegi tagállamaival szemben jelentős hátrányban van a közlekedés tekintetében, de bizakodásra adhat okot Spanyolország és Portugália példája, akik hasonló fejletlenségből építették ki mai korszerű közlekedési rendszereiket. A csatlakozási tárgyalások során Magyarország 7 területen kért és kapott átmeneti mentességet a közösségi szabályozás alól, melyeket a tanulmány részletesen ismertet. A magyar közutak minősége igen elmaradott az Unióéhoz képest, ugyanakkor a benzinárak és az autópályadíjak tekintetében hazánk igen csak az élvonalhoz tartozik. Célként kitűzhető, hogy a főutak autóútként vagy autópályaként az országhatárokig

elérve az évtized végére funkcionáljanak, illetve a Budapest-centrikus közlekedés valamelyest mérséklődjön. Ami a vasutat illeti, a pályák, a berendezések és a szerelvények tekintetében óriási a lemaradásunk. A MALÉV és az LRI hatékony működése központi kérdés a hazai légi közlekedésben, mely mellett a Ferihegyi Nemzetközi Repülőtér fejlesztése nagyon fontos Budapest centrummá tételéhez. A magyar tengerhajózásban a fiumei kikötő kihasználása illetve a dunai tengerhajózás fellendítése lehet a kitűzendő cél, míg a belvízi hajózásnál is fontos lenne a Duna jobb kihasználása és a nemzetközi előírásoknak is megfelelő kikötők létesítése. A városi közlekedés javítása érdekében számos feladattal kell a közeljövőben megbirkózni. "A közlekedés külső költségei Közép- és Kelet-Európában" Forrás: Lélegzet (környezetvédelmi havilap) Dátum: 2004. március Készítette: Tanyi Anita az

External Costs of Transport in Central and Eastern Europe című OECD tanulmány alapján A tanulmányt az OECD Környezetvédelmi Igazgatósága a Közép-Európai Kezdeményezés keretében 2003-ban készítette le, melynek célja a közlekedés okozta károk költségeivel kapcsolatos információhiány pótlása a térség országaival kapcsolatban. A dokumentum alapvető megállapítása, hogy a jelenlegi és a 2010-ig várható közlekedés nem fenntartható és erőteljes károkat vált ki mind a környezetben, mind az emberi egészségben. A tanulmányban láthatjuk a közlekedés externális költségeit rendszerezve és számszerűsítve, tényleges adatokat illetve 2010-re vonatkozó becsléseket is találhatunk. Emellett összehasonlító elemzés is készült a nyugat európai kutatás eredményeivel, amit egy ajánlás követ a környezetileg fenntartható közlekedés kialakítására. A tanulmány táblázatokat és grafikonokat tartalmaz. A Magyarországra

vonatkozó adatoknál láthatjuk, hogy hazánk a térségre becsült teljes költség 11%-á tudhatja magáénak, ami csak Lengyelország és Csehország „teljesítményét” múlja felül, az egy főre számított külső költség nálunk a régióra számított átlag kétszerese. A tanulmány az elemzésekből azt a következtetést vonja le, hogy ha minden változatlan marad, akkor 2010-re 58%-kal nőnek, azaz 60 milliárd euróra ugranak a közlekedés külső költségei a térség országaiban. Az összehasonlító elemzés során kitűnik, hogy Nyugat Európában a külső költségek a GDP-hez való arányukat tekintve csak 8 %-ot tesznek ki, míg Kelet-és Közép Európában ez a szám 14%, tehát a környezeti problémák erősebben vannak jelen az utóbbi térségben. Ajánlásul a tanulmány részletesen kidolgozott javaslatokat fogalmaz meg a térség országai számára, melyekkel csökkenthetők lennének az externális költségek. Kiss Károly,

Lukács András (szerkesztők): Uniós csatlakozás – közlekedés – környezet, Budapest, Levegő Munkacsoport, 2003. A Levegő Munkacsoport a Külügyminisztérium és a Környezetvédelmi Minisztérium megbízásából készítette el ezt az átfogó tanulmányt, amely a címben is említett három témát, illetve területet vizsgálja. Konkrét kérdésekként merülnek fel: hazánk közlekedéspolitikája mennyire felel meg az Uniós elvárásoknak, amelyek a fenntartható fejlődést és a környezet védelmét kiemelt szempontként kezelik? Az eddig megvalósult projektek mennyiben harmonizálnak az EU lefektetett célkitűzéseivel? Milyenek a kilátások a kibővült Unióban a közlekedés és a környezetvédelem szempontjából?A könyv első fejezetei az EU közlekedéspolitikájának alakulásával és konkrét részpolitikákkal foglalkozik. Az elemzés során nyilvánvalóvá válik, hogy a Fehér Könyvekben kitűzött célok, a fenntartható fejlődés, a

közlekedési ágak kiegyensúlyozottabb versenye, vagy a „szennyező/ használó fizet” elve bár kívánatosak, de a megvalósításuk különböző okok miatt csorbát szenved. A Szerzők példaként említik az autópályák építésének kétes kihatásait, a vasút hátrányba szorítását, az autógyárak lobbi-tevékenységét vagy a közpénzek sokszor felelőtlen elköltését, az úthasználati díjak igazságtalan meghatározását. A továbbiakban górcső alá kerül az európai áru-, illetve személyszállítás jövője, az általuk okozott környezeti károk felmérése becslése. Fontos részt képvisel a jelenlegi és a kiépíteni kívánt infrastruktúra vizsgálata (pl. TEN, TINA), amely alapvetően befolyásolja majd a jövőbeni mobilitást és a gazdasági fejlődést nemcsak a kontinens egészét tekintve, de az egyes régiók vonatkozásában is. A további fejezetek az egyes közlekedési ágak elemzésére, illetve a kombinált árufuvarozás

előnyeire, hátrányaira, valamint a projektek finanszírozására (ISPA) térnek ki. Végezetül a könyv összefoglalást ad a taglalt kérdésekről, és ajánlásokat, javaslatokat fogalmaz meg, amelyek megfontolása kifejezetten hasznos lenne. Idegen nyelvű tanulmányok Kazatsay Zoltán: THE HUNGARIAN TRANSPORT POLICY – ACCESSION TO THE EUROPEAN UNION (A magyar közlekedéspolitika – az Európai Uniós csatlakozás) Forrás: www.imprint euorg/public/papers/IMPRINT5 Kazatsaypdf Letöltés dátuma: 2004. 04 06 A cikk rövid ismertetést ad a hazánk közlekedéspolitikájának kulcskérdéseiről, ezen belül többek közt az infrastrukturális fejlesztésekről, illetve a projektek finanszírozásáról. A 90-es években első felében a közlekedéspolitika főbb céljainak felsorolásából kitűnik, hogy a kormányok egyik célja legfőképpen az elavult és teljesítőképességének határára ért infrastruktúra felújítása, illetve fejlesztése volt. Továbbá

sarkalatos pont volt a közlekedési ágak közötti arányok kiegyenlítése, illetve a növekvő mobilitási igény, és a környezet védelme közötti ellentmondás feloldása is. Már ekkor is hangsúlyt fektettek az EU által is támogatott „fenntartható fejlődés” és „a szennyező fizet” elvének az átvételére. A csatlakozási tárgyalások kezdetével a közlekedéspolitikában is megkezdődött a harmonizáció. Olyan új kérdések jelentek meg, mint például a Páneurópai folyosók hiányzó szakaszainak kiépítése, a személyszállítás, és ezen belül legfőképpen a vasúti szállítás reformja, továbbá az intermodális közlekedési formák elterjedésének ösztönzése, vagy az egységes európai közlekedési rendszerbe való jogi és infrastrukturális betagozódás szükségessége. Rátérve a projektek finanszírozására a cikk írója kiemeli, hogy a közlekedésbe invesztált minden egyes forint végeredményben akár 4 forintnyi

értéket is jelenthet. Kazatsay hangsúlyozza, hogy a közlekedéspolitika megvalósításához óriási összegekre van szükség, de ezek nem állnak rendelkezésre, vagy csak hosszú távon teremthetőek elő. A finanszírozási formák között foglalkozik elsőként a hazai költségvetéssel, majd az ISPA-val, illetve a Kohéziós, valamint Strukturális Alapokkal. A szerző foglalkozik a „szennyező fizet” elvével Rámutat, hogy bár a elv számos dokumentumban le van fektetve, a megvalósítása eddig nem járt sikerrel. Hazánkban is problémát jelent ez a kérdés, amely elsősorban a közúti, azon belül is az autópályák díjaival kapcsolatban mutatkozik a legszembeötlőbben. Ezzel kapcsolatban több alternatív megoldást is feszeget, amelyek segítségével az infrastruktúrát használók a valós költségek forrásait biztosíthatnák, és ezzel egyidejűleg a közlekedési ágak közötti verseny is kiegyenlítődne, és a vasút előnyösebb

versenypozícióba kerülhetne. Európai Bizottság, Energetikai és Közlekedési Főigazgatóság: A Bővítés és az Európai Unió Közlekedéspolitikája – Az új tagállamok előtti kihívások és előnyök a közlekedéspolitikában: Magyarország, 2003. (Die Erweiterung und Verkehrspolitik der Europäischen Union, Herausforderungen und Vorteile für die neuen Mitgliedstaaten in der Verkehrspolitik: Ungarn) Forrás:europa.euint/comm/dgs/energy transport/international/doc/challenges/transport memo hungary de.pdf Letöltés dátuma: 2004. 04 06 A tanulmány előszavában Loyola de Palacio, az Európai Bizottság alelnöke méltatja a csatlakozás jelentőségét, és a közlekedéspolitika jövőbeni alakításának döntő fontosságát emeli ki. A dokumentum két nagyobb részből tevődik össze: az Unió közlekedéspolitikájának összefoglalója után következnek az új tagállamok, köztük hazánk számára adódó esélyek és kihívások.Először is az EU

aktuális Fehér Könyvének (Az Európai Közlekedéspolitika 2010-ig: Eljött a döntés ideje) rövid taglalása következik, amely tartalmazza a legfontosabb kérdések felvetését. Ezek például: a közlekedésbiztonság fokozása, a szűk keresztmetszetek feloldása, a vasút újbóli térnyerésének elősegítése, a fenntartható fejlődés, a közlekedési ágak együttműködése vagy az infrastruktúra modernizációja. A jelentés foglalkozik az egyes programokkal (TEN, Galileo, Marco Polo), és a problémák felvetésével, majd a megoldások eredményességének mérlegelésével mutatja be azokat. Ezek után következnek az egyes közlekedési ágak elemzései és a megoldandó legfontosabb feladatok. Külön alcímben találhatjuk a Transzeurópai Hálózatok bemutatását, a rendszer fejlődését, térképeket és a hálózat adatait, valamint a megoldásra váró kérdéseket: pl. forgalomnövekedés, biztonság, egységes vezérlési rendszer, a pályák

liberalizációja, vagy a jogi szabályozás. Ezek után következik a Magyarországra vonatkozó rész, amely először is a csatlakozás általános előnyeit, úgy mint az egységes és a nyitott piachoz való csatlakozás, az egészséges és szabályozott verseny jelentőségét, az egységes szabályozási rendszert emeli ki. Áttekintést kaphatunk a végrehajtott és tervezett projektekről, azok finanszírozási formáiról (ISPA, PHARE, EIB), és a teljes Transzeurópai Hálózatról. Külön kiemelésre kerül a vasúti közlekedés versenyképességének javítása, az egységes szabályozási rendszer előnye, valamint az utasok és polgárok nagyobb jogbiztonsága. A tanulmány egy rövid kitekintéssel zárul, amely az EU bővítésében rejlő hatalmas lehetőségre hívja fel a figyelmet. Elektronikus forrású és nyomtatásban megjelent cikkek Bertalan János: Korszerűsített vasúti pályán Európába Magyar Közlekedés 2003.április 9 p 4 A cikk Günter

Verheugen bővítési biztos és Jürgen Köppen EU-nagykövet magyarországi látogatása alkalmából íródott. A két politikus programjuk során többek közt találkozott dr. Csillag István szakminiszterrel, Mándoki Zoltánnal, a MÁV vezérigazgatójával, illetve Baráth Etele kormánymegbízottal. Az írás felvázolja az Európai Unió részvételét és a juttatott támogatásokat, amelyek segítették/segítik a hazai vasútfejlesztést. 2004 és 2006 között újabb, támogatott fejlesztési, a szolgáltatások színvonalát megemelő projektek fognak beindulni és folyatódik az „EU-konform MÁV” megteremtése is, amely lényegében a vasúttársaság teljes átstrukturálását jelenti. Cikk ezek után bemutatja a 2003-ra, illetve a 2007-ig tervezett projekteket, illetve azok forrásait és az Európai Unió anyagi hozzájárulását a programok hatékony megvalósulásához. Közlekedéspolitika – Közösségi politika, Részlet a csatlakozási dokumentum 9.

fejezetéből Magyar Közlekedés 2003.április 9 p 4 A cikk összefoglalóan ír az Európai Unió közös közlekedéspolitikájának alakulásáról és a Transz-Európai Hálózatok (TEN) koncepciójáról. Bár a személyek és áruk szabad áramlása a 4 alapszabadság 2 eleme, a közlekedésben, és főleg a vasútközlekedésben – a vasúttársaságok szoros állami kötődése miatt – ez a szabadság nem érvényesül. Ezért lényeges cél a vasutak „államtalanítása” és egyfajta szerződéses viszony kialakítása. A következőkben a cikk taglalja a piacnyitás hazai módozatait, lehetőségeit, és várható folyamatát. Ezek szerint a hazai vasúti hálózat három fokozatban: 2003-tól, 2006-tól, illetve 2008-tól válik fokozatosan hozzáférhetővé a külföldi szolgáltatók előtt. Rákos József: Pillantás a tárgyalások kulisszatitkaiba, Magyar Közlekedés 2003. április 9 p 6 Az újságcikk interjút közöl Kazatsay Zoltán helyettes

államtitkárral, aki végigkísérte a közlekedési fejezet csatlakozási tárgyalásait. Először is a tervezett és a végeredményben kialkudott derogációs kérelmekre tér ki a cikk írója. Kazatsay szerint a delegációnak nem volt nagy mozgástere, de a megkapott derogációkkal elégedett. Sajnos azonban például a Malév védelmében kért kedvezményt nem sikerült kiharcolni, így a légitársaságnak a csatlakozás idejétől fel kell vennie a versenyt az Uniós légitársaságokkal. A helyettes államtitkár fontosnak tartja kiemelni, hogy a hazai közlekedést szabályzó jogrendszer megfelel az Uniós elvárásoknak. A tárgyalások folyamán voltak kudarcok, de inkább sikerek, mint például az úttörő szerep elvállalása a nemzetközi közúti fuvarozás teljes liberalizációjával kapcsolatban, amely magyar fél kérésére már a csatlakozás időpontjában be fog következni. Putsay Gábor: Előnyben a nemzetközi fuvarozók Magyar Nemzet 2004.

február 23 p 13 A publikáció a hazai közúti árufuvarozó cégekkel, illetve azok felkészültségével foglalkozik. Az írásból kiderül, hogy a nemzetközi fuvarozást végző hazai vállalatok kedvező helyzetben vannak, mivel ők korszerű járműparkkal rendelkeznek és már évek óta a szigorú EU-jogszabályoknak megfelelően működnek. Az EU keleti bővítésével tovább élesedik a verseny a nemzetközi piacon, de igazi ellenfeleink – köszönhetően a kedvezőbb bér- és adóviszonyoknak – a velünk együtt csatlakozó országok lesznek. A belföldi fuvarozók nagy része azonban felkészületlen, mivel tőkehiánnyal küszködik, járműparkja is elavult és nyomott áraik miatt hosszútávon nem életképesek. Közülük is csak azok versenyképesek, amelyek a megbízható szállítás mellett minőségi logisztikai vagy például vámügyi szolgáltatásokat is nyújtanak. Újabb szempont a sikeres életben maradáshoz, hogy képes-e az adott fuvarozó

csatlakozni egy nagy multinacionális láncolathoz. Azonban erre is csak a nagyobb szállítmányozó-cégeknek van esélyük Ezért is hoztak létre egy külön társaságot, amelynek célja, hogy egyesítse a kis-és közepes vállalkozások erejét a nagy cégekkel szemben. "Európai közlekedési folyosók" Forrás: HVG Dátum: 2003. 12 20 Írta: Magyar Péter Az Európai Unió bővítésével, azaz a 10 új tagállam felvételével a közösségi közlekedéspolitika is új prioritásokat fog kapni, a cikk ezeket fejti ki részletesen. Az olasz elnökséget lezáró brüsszeli EU csúcsértekezleten döntés született az ún. Európai Növekedési Kezdeményezés elfogadásáról, melynek 56 terve közül 29 a közlekedés fejlesztésére irányul. Különösen nagy hangsúlyt helyeztek a vasútvonalak fejlesztésére, így a Lyon-Torino-Trieszt-Ljubljana-Budapest-ukrán határ, illetve az Athén-SzófiaBudapest-Bécs-Prága irányú vonalak korszerűsítésére. A

terv szerint ki kell építeni a nagy sebességű (250 km/h feletti) vasútvonalakat, melyekhez új alpesi átjárókat kell létesíteni (Lyon-Torino, München-Verona). Az autósok számára egy műholdas helymeghatározó és közlekedésirányító-díjszedő rendszer, a Galileo bevezetését irányozták elő. A projektek finanszírozásánál a közösség eddigi 10 %-os hozzájárulását 20 %-ra emelik, illetve ösztönzik a magántőke bekapcsolását is. Az Európai Beruházási Bank hitelkeretének megnövelése mellett a 2007-2013-as költségvetési időszakban az ilyen jellegű projektek elsőbbséget fognak élvezni a Kohéziós Alapból nyújtható finanszírozásnál. A várakozások szerint a beruházások munkahelyeket teremtenek amellett, hogy az Unión belüli közlekedési és távközlési kapcsolatokat is javítják. Magyarországot a Duna hajózhatóságának növelésére irányuló tervekkel együtt összesen három útvonal érinti. A gyakorlatban ez azt

jelenti, hogy a hazai fejlesztéseknél a fenti szakaszokba illeszkedő fejlesztéseknek elsőbbséget kell élvezniük. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkára, Kovács Ferenc megerősítette ezt, mondván a páneurópai folyosók és a növekedési kezdeményezés listáján szereplő projektek a fejlesztéseknél prioritásokat fognak kapni. Az még mindig nyitott kérdés, hogy az M7 autópálya mikorra készül el egészen a határig. Szintén kérdéses a vasutak helyzete is, hiszen a Lyon-Budapest vonalba eső Ljubljana-Budapest szakasz sok helyen egyvágányú és a vonatok nem tudnak megfelelő sebességgel haladni. 2006-ig ISPA forrásból 460 millió eurónyi vasúti fejlesztés valósítható meg. "Akadozó vasúti reform-beragadt váltók" Forrás: HVG Dátum: 2003. 08 23 Írta: Szabó Gábor Az EU csatlakozás tükrében igen fontos megvizsgálni a Magyar Államvasutak Rt. (MÁV) helyzetét. Az állam rendszeres, évente

százmilliárd forintos nagyságrendű támogatásai és adósságátvállalásai ellenére a MÁV rendre veszteséges, vonalai harmadán sebességkorlátozás van érvényben, áruszállítási teljesítménye egy évtized alatt 60, a személyszállításé 20 %-kal csökkent, a fejlesztések pedig rendre elmaradnak. Az EU fenntartható közlekedési koncepciójában kiemelt szerepet kapott a vasút: a közúti fuvarozás környezeti terheinek ellensúlyozására a vasút részarányát növelni kell, mely csak reformok útján érhető el, az állami támogatás ezen a téren megengedett. A szükséges reformcsomag magába foglalja a hatékonyabb gazdálkodást, a vasúti teljesítmények csökkenésének megállítását, a színvonal növelését, illetve a költségtámogatások emelését. A legújabb tervek szerint a reform fokozatosan valósulna meg, azaz az állami költségvállalás nem lenne teljes mértékű, a fennmaradó hiányt a cég hitelekből fedezné. Szükség

lenne az eddig rosszul kihasznált mellékvonalak felszámolására, azonban ez jelenleg még nem szerepel a tervek között. A cég a bérfejlesztésre nem kap állami támogatást, így kérdéses, a menedzsment tudja-e tartani a folyamatos bérnövekedéseket. A MÁV stratégiai céljai közé tartozik még az elővárosi és az inter-city közlekedés fejlesztése is. "Magyar közlekedéspolitika" Forrás: www.gkmhu Dátum: 2003. március A közlekedés általános fontosságának hangsúlyozása után Dr. Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter kifejti, hogy a közlekedéspolitikáknak általában, így a magyar közlekedéspolitikának is elsődleges feladata a közlekedés környezeti kárai és az egyre növekvő mobilitási igények között feszülő ellentét feloldása. A magyar versenyképesség növelésében és a gazdasági fejlődésben egyaránt nagy szerepet kap a közlekedés, mely célokat csak nemzeti összefogással lehet

megvalósítani, egyedül a közlekedési tárca tevékenysége nem elegendő a sikerekhez. Fontos a magyar közlekedéspolitika megújítása már az EU csatlakozás előtt is, hiszen lemaradásunk az Unióhoz képest ezen a területen is számottevő. A honlapon megtalálható a részletes közlekedéspolitika és a közlekedésfejlesztés programja is. "EU pénz áll a házhoz: Uniós milliárdok autósztráda építésre" Forrás: Magyar Közlekedés (szakmai online hetilap, cím: www.magyarkozlekedeshu) Dátum: 2004. 03 24 A cikk arról tudósít, hogy az Európai Parlament Regionális Politikai, Közlekedés és Turizmus Bizottsága az elmúlt időszakban tárgyalta az EU 2020-ig tartó közlekedésfejlesztési koncepcióját, mely 700 milliárd eurós nagyságrendű projektek indításáról határoz. Az Európai Parlament a jelenleg még Brüsszelben csak megfigyelői státuszban tevékenykedő magyar delegáció által támogatott módosító

javaslatot elfogadta, miszerint az észak-déli közlekedési folyosóba illeszkedő autópálya eredetileg tervezett zsolnai végpontja helyett a sztrádát végigvezetik Magyarországon egészen a Horvátországi Polce kikötőig. A magyar szakasz 260 km hosszú és kb 300 milliárd forintba kerül, melynek 85%-át az EP döntés alapján az Unió finanszírozza. "Milliárdos fejlesztések a határőrségnél: Schengen típusú ellenőrzés a keleti végeken" Forrás: Magyar Közlekedés Dátum: 2004. 03 24 A bővítéssel az Európai unió határai is keletebbre tolódnak, melynek következtében a közösség a magyar féltől még magasabb szintű határfelkészültséget vár el (magyar-ukrán, magyar-román határ). Ehhez nélkülözhetetlen a technikai feltételek javítása és a megbízható szervezeti rendszer kiépítése, mely elemeit a cikk részletesen ismerteti. Nagy figyelmet szentelnek az oktatásra is, és az állományban lévők létszámát is

megnövelik a hatékony munkavégzés érdekében. "Diszkont légitársaságok Ferihegyen: olcsóbban repülő versenytársak" Forrás: Magyar Közlekedés Dátum: 2004. 03 24 A fapadosok térhódítása mára már tény a légi közlekedési piacon, 1 évvel ezelőtt Magyarországon is megjelentek a diszkont légitársaságok, elsőként a SAS skandináv légitársaság leányvállalata a Snowflake, majd a Germanwings, melyeket az Easyjet, a Ryanair, a SkyEurope követett. Mindez jelentős kihívásokat támaszt a MALÉV számára, melynek, ha életben akar maradni a piacon, fel kell venni a kesztyűt a konkurenciával szemben. Májustól a Wizz Air is megveti a lábát a magyar piacon, és várható a svájci Helvetic, a német Air Berlin és az olasz Volare Airlines megjelenése Magyarországon. A vállalatok járatairól, úti céljairól és flottájáról a cikk külön említést tesz. "A közlekedési hatóság hazai feladatai a csatlakozás után: Dr.

Békesi István, a Közlekedési Főfelügyelet főigazgatója" Forrás: Magyar Közlekedés Dátum: 2004. 03 10 A cikkben kifejtésre kerülnek a Közlekedési Főfelügyelet Magyarország EU csatlakozása utáni feladatai. A felelősségteljes feladatok ellátása csak jól képzett szakemberi gárdával valósítható meg az Európai Unió közlekedéssel összefüggő szabályainak és jogszabályainak maximális figyelembevételével. A részletes tevékenységi kör kifejtéséből talán a felügyelet új feladatai, a vasútvállalatok engedélyezése és legérdekesebbek. a vasúti közlekedésbiztonsági feladatcsomag kidolgozása a "A kombinált árufuvarozás lehetőségei az EU-ban: Tomcsányi István, a Hungarokombi vezérigazgatója" Forrás: Magyar Közlekedés Dátum: 2004. 03 10 A cikk Tomcsányi István tatai előadását ismerteti, melyben kifejtésre kerültek az Unió kibővülő, 454 milliós piacának kombinált árufuvarozással

való ellátásának feladatai. Az előadó beszélt a kíséretlen (konténeres) és a kísért (Ro-La) fuvarozásról, az ezen területeken bekövetkező változásokról, valamit a vasúti szolgáltatások fejlesztésének és további kiépítésének igényéről. Magyarországon jelenleg a kontinentális forgalom még gyerekcipőben jár, a küldemények zöme tengerentúli célállomásról érkezik vagy oda tart. Weboldalak  www.kozlekedeslaphu Kiinduló internetes oldalnak a www.kozlekedeslaphu-t ajánljuk A weboldal segíti a könnyebb eligazodást a közlekedéssel kapcsolatos oldalak között. Szektorokra leosztva találhatunk címeket, így a legfontosabb weboldalak jegyzéke megtalálható a vasúti, a közúti, a vízi és a légi szegmenssel kapcsolatban is. Emellett találhatunk információforrásokat többek között járművekkel, közlekedési szabályokkal, benzinkutakkal, biztosításokkal, sőt térképekkel kapcsolatban is, illetve

külföldi oldalak látogatására is invitál a jól felépített weboldal.  www.gkmhu A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium honlapja. A „Közlekedés” címszó alatt olvashatunk az általános közlekedéspolitikásról, az európai integrációról, a szegmensekre leosztott teendőkről, a logisztikai központokról, a kombinált áruszállításról, találhatunk statisztikákat, jogszabályokat és publikációkat is. A honlapon megtalálhatjuk az adott kérdésekért felelős szerveket, tevékenységük leírását és elérhetőségeiket. Aktualitások és pályázati felhívások egészítik ki az igényesen kialakított weboldalt. További ajánlott oldalak: • Közlekedéstudományi Egyesület: www.ktemteszhu • Közlekedési Főfelügyelet: www.kffhu • Közlekedési Múzeum: www.kmiifhu • Közlekedéstudományi Intézet Rt. : wwwktihu • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki Kar:

www.bmehu/szervezet/karok/kozlekedes/indexhtml • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar: www.bmehu/szervezet/karok/epito/indexhtml • Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék: http://rs1.szifhu/KO/ Vasúti közlekedés  www.vasutlaphu Ezen az oldalon linkeket találhatunk vasúttársaságokhoz, vasúti hatóságokhoz, szervezetekhez, illetve járművekkel és járműgyártókkal kapcsolatos információkat is kaphatunk. Útvonalakról, menetrendekről és vonattípusokról is tájékozódhatunk • www.mavhu A Magyar Államvasutak Rt. Hivatalos honlapján a következőkről találhatunk információkat: o információk magáról a vállalatról (piaci környezet, gazdálkodás, pénzügyi eredmények, mérleg adatok, különböző statisztikai adatok, vállalati politikák) o személyszállítással kapcsolatos információk (menetrend, díjszabás, kedvezmények, minőségi nyilatkozatok) o árufuvarozási információk

(értékesítés-kereskedelem és egyéb információs források) o Az EU és a MÁV (a magyar vasúttársaság helyzetének, feladatainak és kihívásainak elemzése az EU csatlakozás kapcsán, a vasútra vonatkozó Uniós szabályozások bemutatása) o Aktuális pályázatok és tenderfelhívások részletei • www.mavhu/pr/vasutas hirlap A Vasutas Magazin a MÁV Rt. lapja, melynek számai egészen 1998-tól (akkor még Vasutas Hírlap néven) napjainkig megtalálhatók a weboldalon. A 2004 8 számban különleges részletességgel olvashatunk a MÁV jövőjét is érintő Uniós csatlakozásról, többek között a jogharmonizáció, az átjárhatóság, a liberalizált piacok tekintetében, valamint arról, hogy hogyan tervezi a kormány és a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a MÁV európai színvonalú vasúttá alakítását, illetve az ahhoz szükséges reformokat. További ajánlott oldalak: • Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Rt. : wwwgysevhu • The

European Railway www.mercurioietunipiit Server: Európai Vasúti Szerver (angolul): Közúti közlekedés  www.kozuthu A közúttal foglalkozó portál minden közúttal kapcsolatos hasznos információt igyekszik felölelni. A közutak használatáról, kezeléséről, fenntartásáról és fejlesztéséről találhatunk részletes információkat. Az országos, illetve az önkormányzati utakról, valamint az útgazdálkodásról is kaphatunk részletes adatokat, valamint a szakmai eseményekről is tájékozódhatunk. Linkeket találhatunk továbbá: o ÁKMI Kht. (Állami Közúti Műszaki és Információs Kht ) o UKIG (Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság) o Megyei állami közútkezelő Kht. –k oldalai o GRSP Magyarország (Global Road Safety Közlekedésbiztonságban) További ajánlott oldalak: • Volán Egyesülés: www.volanhu • Magyar Autóklub: www.autoklubhu • Állami Autópálya Kezelő Rt. :wwwautopalyahu • AKA

Alföldi Koncessziós Autópálya: www.akahu • Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete: www.mkfehu • Nemzeti Autópálya Rt.: wwwnarthu Partnership-Partnerség a Vízi közlekedés  www.hajolaphu Ha a vízi közlekedésről szeretnénk információkat kapni, ez a weboldal kiindulásnak a legjobb. A belvízi és a tengeri hajózáshoz kötődő oldalak listáját egyaránt megtalálhatjuk, kikötőkről és hajókról, hajógyárakról tájékozódhatunk. • www.maharthu (wwwportofbudapesthu/mahart/main1htm) A Magyar Hajózási Rt. hivatalos honlapja, melyen a következőkről olvashatunk: o a társaság története, felépítése, szervezete és küldetése o folyami hajózás o tengerhajózás o személyhajózás o szabadkikötő o balatoni hajózás o hajójavítás Értékes az oldalon található összegyűjtött cikktár, mely a szegmenssel kapcsolatos, különböző fórumokon (pl. MTI, Index, Figyelő, Népszabadság stb) megjelent publikációkat gyűjti egy

csokorba. • www.hungaroporthu A weboldalon a magyar folyami kikötőkkel kapcsolatos részletes információkat találhatunk (kontaktszemély, a kikötő felszereltségével és az igénybe vehető szolgáltatásokkal kapcsolatos információk) Légi közlekedés  www.repuleslaphu A légi közlekedés témájában elmélyülni vágyók kezdőoldala. Linkeket találhatunk a nemzeti és nemzetközi szakmai szervezetekhez, folyóiratokhoz, magazinokhoz, légi társaságokhoz, repülőterekhez. • www.malevhu A Magyar Légiforgalmi Vállalat hivatalos honlapja, melyen a céggel kapcsolatos aktuális híreken kívül információkhoz juthatunk a cég működésével és eredményeivel kapcsolatban, olvashatunk a Malév csoport történetéről, tagjairól, flottájáról, követett politikájáról, éves jelentéseiről, igénybe vehető szolgáltatásairól. • www.budhu A Budapest Airport hivatalos honlapja, melyen a Ferihegyi Nemzetközi Repülőtérrel kapcsolatos

információkhoz juthatunk. Emellett céges járatinformációk, légitársasági adatok állnak rendelkezésünkre. Ajánlott oldal: • Polgári Légiközlekedési Hatóság: www.caahu adatok, utazási és Az Európai Unió jelenlegi helyzete közlekedési szempontból; mire számíthat Magyarország a tagság elnyerése után. Közlekedéspolitika Készítette: Vajai Balázs NK/III EU-kapcsolatok szakirány 2003. december 10 Bevezető A bibliográfia témájául a közlekedéspolitikát választottam, mivel szakdolgozatomat is ebben a témakörben fogom írni. Munkám során a 2002-2003-as diplomadolgozatokban található irodalomjegyzéket hasonlítottam össze a 2003 májusában az Európai Üzleti Tanulmányok szakirány hallgatói által készített bibliográfiával. Valamennyi olyan nyomtatott és elektronikus forrást felkutattam, amely a 2003-as bibliográfiában nem szerepelt. Ezek mindegyike folyóirat, szaklap, weboldal, vagy weboldalon megtalálható

cikk volt. A fellelt írások nagy részét megtaláltam a Külkereskedelmi Főiskola Folyóirat olvasójában, de a Közlekedéstudományi Szemle, a MÁV Értesítő, és a Városi Közlekedés számaihoz csak a MÁV Dokumentációs Központjában jutottam hozzá (1088 Bp., Múzeum u 11 2 em) Az annotáció készítésekor célom a művek lényegretörő ismertetése volt. Minden esetben jeleztem, hogy az adott mű tartalmaz-e térképvázlatot, vagy táblázatot. Az ismertetést a folyóiratokkal kezdtem, ezt követi a honlapok bemutatása. A folyóiratokat ABC sorrendbe rendeztem, valamint ezen belül a cikkeket is. Kiegészítés a bibliográfiához A bibliográfiában található források a következő hallgatók 2002-es, illetve 2003-as diplomadolgozatábó1 származnak: 2002. Demeter Ágnes: A magyar közlekedés által kért átmeneti mentesség az Európai Unióval folytatott tárgyalásokon, különös tekintettel a kabotázsra Kempfné Hegyesi Mariann: Közúton

Európába(n): Az Európai Unióhoz való csatlakozás hatása a magyar közúti árufuvarozásra Matkó Eszter Éva: A MÁV Rt. és a vasúti árufuvarozás az Európai Unió vasútpolitikájának tükrében 2003. Határ Renáta: Az Európai Unió közlekedéspolitikája a nemzetközi környezetvédelem tükrében Keresztes Attila: A vasúti árufuvarozás és az EU csatlakozás kapcsolata Szokodi Judit: A közlekedési szektor jövőjében kulcsfontosságú szerepet betöltő árufuvarozási rendszer európai uniós és magyarországi átalakulása, különös tekintettel a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Rt. piaci helyzetet befolyásoló hatásokra Tar Zsuzsanna: Az Európai Unió közlekedéspolitikájának változása, és Magyarország helye az új európai közlekedési há1ózatban Tóth Henrietta: A dunai hajózás múltja, jelene, jövője Magyarország szempontjából FOLYÓIRATOK Bakay Zsolt: Az Európai Unió előcsatlakozási segítségnyújtása: ISPA Európai Tükör

2002., 1-2 szám, 84-95p A cikk bemutatja az ISPA (Előcsatlakozási Strukturális Politikák Eszköze) létrejöttét, hatályát. Legfontosabb céljai között szerepel a tagjelölt országokban a közlekedési és infrastrukturális projektek támogatása. A cikkben olvashatjuk az ISPA elveit, kritériumait, melyek a környezetvédelem és a közlekedés. Mivel az ISPA célja a tagjelölt országok környezetvédelmét az EU átlaghoz közelítse, valamint a közlekedési infrastruktúra javítása, ezért ez a cikk azoknak ajánlható, akik ezekkel a témákkal foglalkoznak. A szerző táblázatban jelöli az ISPA pénzeszközeinek országok közötti megoszlását, szót érdemel tehát a költségvetés is. Megtudhatjuk, hogy melyek voltak a 2000 évi elfogadott projektek ágazatokra bontva (39 környezetvédelmi, 35 közlekedési), valamint tíz országra lebontva, hogy melyik ország milyen projektre kap támogatást. Rövid beszámolót olvashatunk a 2001-es évről az ISPA

programját és projektjeit illetően. A cikk végén értékelést találunk, különös tekintettel arra, ami Magyarországot érinti. Legvégén hat grafikont tanulmányozhatunk át, amelyek ábrázolják az ISPA támogatás megoszlását országonként és szektoronként; a közlekedési és környezetvédelmi projektek megoszlását országonként; az országok által elnyert támogatás nagyságát 2000-ben; valamint a támogatás országonkénti kihasználtságát 2000-ben. A szerző ismerteti a felhasznált irodalmat. A cikket elolvasva átfogó képet kapunk az ISPA-ról. Becsky Róbert: "A Nemzeti fejlesztési terv nem más, mint X számú végrehajtható javaslat" - interjú Baráth EteléveI Európai Tükör, 2002., 4 szám, 2-4p Az Európai Unió 2000-2006 közötti költségvetése alapján, Magyarország csatlakozása nyomán a jelenlegi támogatásnak mintegy ötszörösére számíthat. Ennek viszont feltétele a támogatás szükségességét és

felhasználását megindokló terv készítése. A szerző Baráth Etelével, a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) államtitkárával készített interjút, és azt kérdezte, hol áll a terv készítése, milyen konfliktusokkal kell számolni. Választ kapunk arra, hogy miért került át a terv elkészítésének feladata a Gazdasági Minisztériumtó1 a MEH-hoz. A tervben azokat az ágazati és térségi fejlesztési célokat kell megjelölni, amelyek régiókhoz kapcsolódnak, és ezek eleve feltételezik a konfliktus lehetőségeit. Hogy ezeket hogyan lehet feloldani, választ kapunk rá az interjúban Felmerül a kérdés, hogy kik vesznek részt a terv készítésében, és hogyan egyeztethető össze az, hogy a magyar költségvetési rendszer éves szemléletű, míg a terv készítéséhez hosszabb távra kell forrásokat rendelni. A kérdésekre az államtitkár érthető, korrekt válaszokat ad, majd az interjú végén elárulja, hogy honnan szerzett tapasztalatokat a

fejlesztési tervek készítéséhez. Ehrlich Éva: A közlekedés ágazatainak tulajdonviszonyairól és finanszírozási kérdéseiről három EU tag és két tagjelölt országban végzett vizsgálat eredményei. In: Tanulmányok a közlekedés és infokommunikáció témakörébő1 Európai Tükör Műhelytanulmányok, A Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportja Kiadványa, Budapest, 2002., 11-19p Ehrlich Éva összegző jellegű megjegyzéseiben az öt országtanulmányra építve (Ausztria, Hollandia, Németország, Csehország, Lengyelország) négy kérdésre tér ki. Ezek a következők: Hogyan alakultak a közlekedés ágazatiban a tulajdonviszonyok? Nagy táblázat segíti a megértést, vasúti, közúti, vízi és légi közlekedésre bontva mutatja be a tulajdoni struktúrát. Az állami tulajdon részarány csökkenését két tényezőre vezeti vissza. Az állam szerepének változása a fejlesztésben, a közlekedés szerkezetének

átalakításában. A szerző rámutat arra, hogy az állam versenyszabályozó szerepe tör előre A tanulmány kitér arra, hogy az országokban pénzalapokat hoztak létre, melynek forrásait sorolja fel a cikk. Folyik-e rövid vagy hosszú távú tervezés a közlekedés témakörében? Kiderül, hogy minden országban tíz vagy húsz évre szó1ó hosszú távú köz1ekedésfejlesztési tervekkel találkozunk. A tanulmány ezen része külön bemutatja Hollandia, Németország, Csehország és Lengyelország terveit. Az öt fent említett ország és Magyarország adatait is bemutatja a közúton és vasúton történő áru- és személyszállítás arányait egy táblázat, utána szöveges értékelést olvashatunk. Az országtanulmányokat összefoglaló megjegyzés érthetően tárgyalja az említett négy témát. Két táblázat és lábjegyzetek segítik a megértést Szabó Gábor: Gyorsítósáv HVG, 2002. okt6ber 18, XXIV évf, 42 szám, 119-121p A cikk Csillag

István gazdasági és közlekedési miniszter autópálya építési terveit mutatja be, aki 830 kilométernyi gyorsforgalmi út építését hirdette meg. A 2015-ig tartó Sztráda Expressz nevű program első négy évében, tehát a mostani ciklus végéig kellene megépülnie ennek a mennyiségnek. Bar 2004-től, Magyarország uniós tagságától kezdve megnyílnak az útépítés számára is az Európai Unió forrásai, a cikk írója mégis pesszimista abból a szempontból, hogy ennek a hatalmas távolságnak az építése kivitelezhető lenne. A kétely nem ok nélküli, ugyanis a cikk részletesen, kormányról kormányra vetítve adja meg a pontos adatokat, hogy mennyi út épült. Könnyen áttekinthető, jó1 értelmezhető térképmelléklet segíti a vizuális megértést, amely tartalmazza a 2015-ig tervezett autóutakat. Az elemzés kitér arra, hogy az erőltetett autópálya fejlesztés a területi kiegyenlítődést a kistérségek között nem igazán támogatja.

A cikk azoknak nyújthat segítséget, akik adatokat gyűjtenek a témában. Olajtanker katasztrófája HVG, 2002. november 23, XXIV évf, 47 szám, 15p A rövid, mindössze negyed oldalas cikk a 77 ezer tonna nyersolajat szállító Prestige olajtanker katasztrófáját mutatja be. Mivel azonban a cikk túl friss - pár nappal a katasztrófa után íródott -, ezért meg nem tud beszámolni az utóhatásokról. Az azonban mar most feltételezhető, hogy ez a mostani baleset sokkal súlyosabb, mint az 1989-es Exxon Valdez tankhajó balesete után bekövetkezett károk. Földvári Zsuzsa: "A tőkének nincs nemzeti hovatartozása" HVG, 2002. október 26, XXIV évf 43 szám, 47-48p A cikk Hans-Peter Haselsteinerrel készült, a Strabag építőipari nagyvállalat tulajdonos-elnökével. A két oldal 3-3 hasábra van tördelve, az elsőben a vezérigazgató pályafutását követhetjük nyomon nagy léptekben. Ezután a cikk írója e1őször azt a kérdést teszi fel, hogy

hogyan élte meg a vállalat az Orbán-kormány alatti években azt, hogy nem kaptak megrendeléseket. Az igazgató szerint Orbánék visszanyúltak a kommunista időkbe, ahol azoknak adtak megrendeléseket, akik hozzájuk közel álltak. Más posztszocialista országban ilyen problémát nem tapasztaltak, szerinte a tőkének nincs nemzeti hovatartozása, nem az a fontos, hogy kié a vállalat. Az igazgató ismerteti, hogy azért Budapesten is jutottak megrendelésekhez közbeszerzési pályázatokon keresztül, 48 milliárd forint volt útépítési teljesítményük, ami 5 milliárddal elmarad a 2000. évtől A cikk további része arró1 ad tájékoztatást, hogy a Strabag folyamatosan vásárol fel vállalatokat, hogy erősítsék piaci pozícióikat. Az elnök mégis rámutat arra, hogy nem feltétlenül a növekedés a cél, hanem a fontos piacok megtartása. A cikk végén az interjú kitér az elnök politikai pályafutására és a jövőbeli tervekről kérdezi. Mink

Mária: Kőröshegyi sztrádaépítési harcok, Heti M7 -es HVG, 2002. november 2, XXIV évf, 44 szám, 115-116p A cikk a - tervek szerint - dél-balatoni Kőröshegy külterületén áthaladó autópályaépítési vitákról szól. Problémát vetett fel ugyanis, hogy a volt polgármesternek, Pavlik Ferencnek és rokonságának, több tucat telke is van az érintett területen. Az elmúlt önkormányzati ciklusban nem adott engedélyt a polgármester a sztráda megépítésére, így mintegy 15 kilométeres szakaszt kihagyva épül tovább a sztráda. Ez persze a lakosságnak nem jó a jelentős forgalom miatt. A cikk felfedi, hogy hogyan jutott a polgármester és szinte az egész rokonsága az említett területekhez. Kiderül továbbá, hogy a Nemzeti Autópálya Rt-nek országszerte hasonló okok miatt mintegy 7-8 milliárd forintot kell kifizetnie. A 2002. októberi választások után kezd a helyzet békülékenyebbé válni, az új polgármester ugyanis nem áll a sztráda

megépítésének az útjába. A cikk utolsó bekezdése arró1 tájékoztat, hogy az Igazságügyi Minisztérium Közérdekűségrő1 szóló új törvénytervezetébe a gazdasági tárca egy olyan pontot tervez benyomni, amely elejét venné annak, hogy egyéni érdekek közcélú beruházásokat lehetetlenítsenek el. Hárman maradtak versenyben Világgazdaság, 2002. október 29, 3p A cikk a Nemzeti Autópálya (NA) Rt. döntését mutatja be arra vonatkozóan, hogy mely cégeket hívta meg az M7 -es és az M70-es újabb szakasza megépítésének ajánlattételére. Az M3-as autópálya Polgár - Görbeháza szakaszának építésére öten jelentkeztek, közülük hárman jutottak be a második fordulóba. A cikkben olvashatjuk a Strabag Építőipari Kft., az Országhatár Konzorcium, az M7-M70 Letenye 2002 Közös Vállalkozás nevét. A cikkből kiderül, hogy az NA Rt döntése nem okozott meglepetést szakmai berkekben. A cikkhez térkép is tartozik, amelyen a megépült,

az építés alatt lévő autópályák, valamint a pályáztatás alatt lévő szakaszok vannak berajzolva. Dr. Pálfalvi József: Benchmarking a vasúti áruszállításban I-III rész, Közlekedéstudományi Szemle, 2002.,4-6 szám (121-130p, 161-168p, 201-209p) A cikksorozat első része a benchmarking fogalmát magyarázza meg. Ez "versenyelemzést" jelent, pontosabban mások eredményeinek kritikus értékelését, önmagunk erényeinek és erős pontjainak a keresését. Mivel ez a módszer a gyakorlatban kevéssé ismert, ezért a MÁV Rt. és a GYSEV Rt adatainak felhasználásával ismerteti meg az olvasót a fogalommal. Ehhez szükség van táblázatokra, mert az adatok így könnyebben áttekinthetők. A cikk jó párat fel is hoz, mint például az SNCB, MÁV, GYSEV főbb műszaki-gazdasági adatainak összehasonlítása, a GYSEV Rt. és a MÁV Rt pénzügyi és hatékonysági mutatói, stb. Az ötödik számban a szerző a módszer bemutatását tovább

kibontva ismerteti egy nem közlekedés profilú vállalat üzletfilozófiájából átvehető elemeket (INTERSPAR), valamint a belga, német, francia példán keresztül a nyugat-európai vasutak helyzetét. Táblázatokban ábrázolja Ausztria, Belgium, Csehország, Németország, Franciaország, Magyarország és az Egyesült Királyság vasutjainak főbb adatait, szintmutatóit, intenzitási mutatóit és infrastrukturális mutatóit. A hatodik számban a szerző összehasonlítja a benchmarking segítségével az egyes közlekedési módokat, különös tekintettel a vasúti áruszállításra, ismerteti az Európai Unióban folyó vizsgálatokat és bemutatja a különféle benchmarking szinteket. Grafikonon ábrázolja a különböző közlekedési eszközök kiválasztásának szempontjait közlekedésbiztonsági, gyorsasági, pontossági, környezetbarát szempontból. A cikksorozat végen 25 pontból álló irodalomjegyzék található, amely magában foglal magyar és

angol műveket is, így jól hasznosítható azok számára, akik a témában szeretnének kutatni. Balogh Imre - Gedeon Béla: Az európai vasutak jelene Közlekedéstudományi szemle, 2002/5. és 6 szám (175-178p, 210-214p) A cikk beszámol arról, hogy a kelet-nyugat-európai vasutak közötti kapcsolaton belül projekt indult el a technikai különbségek felszámolására, ez a Transz-Európai Vasútfejlesztési projekt (TER). A cikk a projekt céljait fejti ki Ábra mutatja Európa fő vasúti összeköttetéseit. Az Európai Unió társult országainak közlekedési tanácsa a Közlekedési infrastruktúra Igényeinek Értékeléseként meghatározott és elnevezett folyamatot javasolt a csatlakozásra jelölt országok részére. Ennek a folyamatnak a neve TINA, ezt is részletesen tárgyalja a cikk. Leírja továbbá az elért eredményeket Európában Nyugat-, Közép-, Kelet-, és Észak-Európára osztva. A hatodik szám címe Az európai vasutak jövője, mely

az európai vasutak fejlesztésének varható lehetőségeit, elképzeléseit taglalja. Ebben a cikkben a vasúti közlekedés problémáinak feloldása érdekében megfogalmazott célokat, a megoldandó problémákat olvashatjuk. Ezek alapján létre kell hozni a szervezeti, működési formákat. Ezt követi az elérhető eredmények felsorolása Ehhez azonban létre kell hozni egy vasutat szabályozó szervezetet, valamint ettől elkülönített vasúti infrastruktúra hatóságot. A cikk megfogalmazza azt is, hogy nem biztos, hogy a nagy sebességű vasút a legjobb, mert amire igény van, az a rövidebb menetidő, és a nagy sebességű vonat csak egyik módja e cél elérésének, így a pályakorszerűsítés az egyik legfontosabb feladat. Ezen kívül egységes minta szerinti szerződésekre is igény van A vasútnak hozzáértő lobbizók tudására van szüksége, akik rámutatnak a vasút előnyeire (pl.: környezetszennyezés, energia) Dr. Honti Péter - Tóth Lajos:

Fehér Könyv, Az Európai Unió közlekedéspolitikája 2010-re Közlekedéstudományi Szemle, 2002., 10 szám, 361-366p, 12 szám, 441-448p A 10. szám cikke az Európai Unió 2010-ig szóló közlekedéspolitikájának leglényegesebb stratégiai elemeit, és különböző ajánlásait ismerteti, a Fehér Könyv általános közlekedéspolitikai, valamint közúti közlekedésre vonatkozó részeit foglalja össze. A szerzőpáros a kiadványban a közlekedés növekedését mutatja be a kibővített EU-ban, valamint részletesen tárgyalja a közlekedési integrációnak szükségességet a fenntartható fejlődésben. A Fehér Könyv felsorolja az európai közlekedéspolitikához kapcsolódó átfogó stratégia kialakítását. A kiadvány ismerteti a Fehér Könyvben javasolt legfontosabb intézkedéseket, négy fejezetben tárgyalják a fő iránymutatások hátterét: a közlekedési módok közötti egyensúly eltolódás, a forgalmi torlódások kiküszöbölése, a

használók a közlekedéspolitika középpontjában, a közlekedés globalizálásának kezelése. A 2002. 12 szám cikke a 10 szám azonos című cikkének a folytatása, most a többi közlekedési ágazatra vonatkozó legfontosabb döntéseket, határozatokat foglalja össze a szerzőpáros. A Fehér Könyvben javasolt legfontosabb intézkedések közül a következők kerülnek kiemelésre: A vasutak új életre keltese: új vasúti vállalkozások létrejötte segíthetne a verseny feltámasztásában. A cikk rámutat arra, hogy 1970 és 1998 között Európában a vasúton szállított áruk piaci részesedése a harmadra csökkent, ezért az EU Bizottság egy intézkedéscsomagot fog javasolni, hogy visszaálljon a szolgáltatást igénybevevők szemben ennek az alágazatnak a hitelessége a rendszeresség és pontosság tekintetében. 19 pontban sorolja fel a cikk, hogy milyen lesz a vasúti közlekedés 2010-re. A tengeri és belföldi vízi úti szállítás

elősegítése: valódi tengeri főútvonalak kiépítése szükséges, követni kell a nemzeti szinten kidolgozott legjobb szociális és adópolitikai gyakorlatokat A légi forgalom növekedésével kapcsolatos kérdések megoldása: az egyetlen európai égbolt létrehozása az EU jelenleg elsőbbséget élvező törekvéseinek egyike. Új repülőterek építése, a repülőtér kapacitás hatékonyabbá tétele szükséges. Városi közlekedés fejlesztése: a tömegközlekedés és az infrastruktúra jobb kihasználására kell törekedni. Ezen kívül a szerzők ismertetnek néhány eddig nem, vagy kevésbé ismert szakmai elképzelést, pl.: konténerek és cserélhető szekrények egységesítése Kazatsay Zoltán: Tájékoztató az Európai Unió csatlakozás közlekedési fejezete 2001. év végi tárgyalásainak eredményeiről, különös tekintettel az integrációs folyamatokat elősegítő finanszírozási lehetőségekre Közlekedéstudományi Szemle, 2002., 2

szám,41-46p Magyarország 2001. december 21-én tartott rendkívüli főtárgyalói fordulón lezárta az EU- csatlakozási tárgyalások közlekedési fejezetét. A cikk a tárgyalások során elért eredményeket közli. Rámutat arra, hogy Magyarország hét területen kért úgynevezett átmeneti mentességet (derogációt), vagyis csatlakozást követő ideiglenes felmentést egyes uniós szabályok alkalmazása alól. Ez gyakorlatilag az összes alágazat legérzékenyebb pontjait érinti. A hét terület, amelyet a cikk részletesen kifejt a következők: Közúti kabotázs piac (nem honos fuvarozók által végzett belföldi szállítási tevékenység) megnyitása, közösségi gépjárműadó minimumszint meghatározása, túlsúlyos gépjárművekre kivetett díj és útvonal-engedély rendszer fenntartása, belvízi hajózásnál a selejtezési kényszer bevezetése, a vasúti infrastruktúrához való szabad és megkülönböztetés nélküli hozzáférés,

légi közlekedési piac megnyitása, meghatározott zajnormákat nem teljesítő légjárművek forgalmának engedélyezése. A cikk beszámol az integrációs folyamatokat elősegítő finanszírozási lehetőségekről, az ISPA-ró1, a Kohéziós és Strukturális Alapró1, valamint arró1, hogy ezek milyen projektekre szólnak. Hatalmi szóra várva Magyar közlekedés, 2002. január 14, X évf 1-2 szám, 5p A cikk a tekintélyes német szaklap, a DVZ megállapításait közli a magyar közúti fuvarozási vállalkozások helyzetét illetően. A magyar vállalkozóknak ugyanis kétfrontos harcot kell folytatniuk, egyrészt a nyugat-európai speditőr-konszernekkel, amelyek jól megvetették lábukat a piacon, másrészt a keleti vetélytársakkal, akik akár 20%-kal is olcsóbban vállaljak a megbízásokat. A cikk kitér arra, hogy a magyarországi szállítások értéke 800 millió, egymilliárd euróra tehető évente, valamint hogy a kivitel hány százalékát

bonyolítják le a külföldi, illetve belföldi vállalatok. Régiós fejlesztések Magyar Közlekedés, 2002. szeptember 16, X évf, 38 szám, lp A cikk a szeptember 5-én Esztergomban szervezett regionális közlekedésfejlesztési konferencián megvitatott infrastruktúrafejlesztési lehetőségeket írja le. A konferencián nagy hangsúlyt kapott az Esztergom és a szlovákiai Párkány térségét érintő közutak fejlesztésének szükségessége, lévén, hogy a 10-es számú út a magyar úthálózat egyik legterheltebb főútvonala. A cikkből megtudhatjuk, hogy olyan elképzelés született, hogy a 10-es főutat gyorsforgalmi úttá fejlesztenék egy másik nyomtávon. A cikk beszámol meg egy új Duna híd építésérő1, közlekedésfejlesztési elképzelésekről. valamint a Zsámbéki medencét érintő A Peugeot a jövő védelméért, Oxigén a szénkutakból Magyar közlekedés, 2002. október 28, X évf, 44 szám, 2 p A Peugeot melegházhatás

elleni küzdelméről szól a cikk. Kiderül, hogy két fronton küzd a márka a környezetszennyezés visszaszorításáért. Egyrészt olyan gépjárművek fejlesztésével, amelyek károsanyag kibocsátása alacsony, másrészt egy nagyszabású "ökológia programmal" a természetes szénelnyelő kutak megvalósítására törekszik. Az, hogy mi is valójában a szénkút, hogy mikor indult el a program, arról a cikk ad információkat. Egy térkép is segíti a megértést, hogy mely területekre korlátozódik a program. G. Szűcs László: Változott a MÁV szervezeti rendszere Magyar Közlekedés, 2002. január 21, X évf, 3 szám 4p A cikk arról ad tájékoztatást, hogy a MÁV Rt. Területi Árufuvarozási Központokat hozott létre, és ezzel az átszervezéssel lényegében megteremtette az európai normarendszer feltételeit az árufuvarozás területén. Ezt az akciót a MÁV Rt az európai uniós csatlakozással összefüggő reformfolyamatok egyik

pontjának tekinti. A cikk kitér arra, hogy az eddigi értékelési feladatok végzése mellett mi tartozik meg az Árufuvarozási Szakigazgatóság munkakörébe 2002. január 1-től, valamint azt, hogy mi lesz az újonnan létrehozott hálózati csomópontok feladata. A szakmai hetilapról azt lehet elmondani, hogy minden száma friss információkat tartalmaz: 1-1 oldalt szentel a közlekedéspolitikára, a vasúti, a közúti és a légiközlekedésre, valamint a logisztikára, így mindenki könnyen megtalálhatja a keresett információkat, időnként i táblázatok is segítik a megértést. Ezen kívül kéthavonta európai uniós melléklet egészíti ki az újságot, amely az EU közlekedést érintő ügyeivel foglalkozik. A MÁV Rt. Alapító Okirata MÁV Értesítő, 2002/5 412-423. p A Társaság 1993. június 30 napjával jött létre, létrejöttének jogcíme átalakulás A Társaság határozat1an időre alakult. A cikk minden oldalon két - két oszlopra tagolva

mutatja be a következőket: A Társaság cégneve, székhe1ye, telephelyei, fióktelepei; a Társaság tevékenységi köre; alaptőkéje, részvényei (188 milliárd forint). A Társaság alapítója a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium. Az alapítói jogok gyakorlása: a Társaságnál közgyűlés nem működik, a közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben az Alapító írásban dönt. Az Alapító kizárólagos hatáskörének felsorolása 18 pontban Az Alapítói Ülés konzultatív jellegű testület, célja közös álláspont kialakítása a Társaság működését érintő, kiemelkedően fontos ügyekben. Az Okirat kitér arra, hogy mikor és kinek kell összehívni, kiket kell meghívni az Alapítói Ülésre, és hogy ki vezeti. Az Igazgatóság a Társaság ügyvezető szerve, 3-11 tagból áll, az Alapító választja legfeljebb öt évre a tagokat. Feladata, hatásköre 20 pontban felsorolva: ki hívhatja össze, kik vehetnek részt rajta,

mikor határozatképes, az Igazgatóság elnöke alelnöke, ki választja, feladatai. A vezérigazgatót az Alapító nevezi ki meghatározott időtartamra, hatáskörének bemutatása. A Felügyelő Bizottság 5-9 tagból áll; ennek feladata, ki hívhatja össze, mikor határozatképes. A könyvvizsgálót az Alapító nevezi ki; ennek feladata Az alaptőke felemelésének illetve leszállításának valamint az eredményfelosztásának feltételei. A Társaság cégjegyzésére kik jogosultak Az Okirat három mellékletet tartalmaz, az Igazgatóság, a Felügyelő Bizottság tagjainak a névsorát, valamint a Társaság könyvvizsgálójának nevét. Dr. Tánczos Lászlóné - Kiss Barnabás: A városi közlekedés fejlesztési stratégiáinak nemzetközi kutatási tapasztalataira alapított komplex értékelése Városi Közlekedés, 2002., 2 szám, 69-72p A cikk az ECMT (Közlekedési Miniszterek Európai Konferenciája) "Sustainable urban travel" (Fenntartható

városi közlekedés) c. kutatási programja keretében elemzi és értékeli a városi közlekedés azon lehetséges fejlesztési stratégiait, amelyekkel a városokban kialakult gondokat hatékonyan lehet kezelni. A cikk bemutatja a legfőbb problémákat Európában, amelyek a városi népesség szuburbanizalódása, a gépkocsik számának fokozatos növekedése, a levegő minőségének romlása, valamint a közlekedésbiztonság. A cikk külön cím alatt tárgyalja a fejlett országokban alkalmazott városi közlekedésfejlesztési stratégiai elemeket: a szolgáltatások színvonalának állandó emelése, parkolási kapacitások kézben tartása, valamint a kelet-közép-európai régióban bekövetkezett változások városi közlekedésre gyakorolt hatásait. Ezt követi a nemzetközi tapasztalatok összefoglaló--értékelése, valamint ajánlások a városi közlekedésfejlesztési stratégiák adaptálásához. Oldalanként két-két oszlopra van osztva a cikk, címszavak

vannak az egyes részek elején, így, jól áttekinthető. WEBOLDALAK www.dunainformhu (2003 november 24) Ez alatt a cím alatt az Egységes hajózási rendszert fejlesztenek Európában c. cikket szerettem volna felkutatni, mivel ezt adta meg az egyik diák forrásnak. Ezt a cikket már nem találtam meg a keresett weboldalon, de úgy gondoltam, hogy magának az oldalnak a jellemzése is hasznos lehet, mert fontos információkat tartalmaz. Az első fülre kattintva a dunai hajóforgalomról kapunk információkat, ezen belül a dunai kikötőket, a Dunán közlekedő magyar tulajdonú hajóparkot ismerhetjük meg, majd a hajós programok menüpont alatt a dunai személyforgalommal foglalkozó cégek ajánlatait olvashatjuk. Végül megnézhetjük az összes dunai híd rajzát, fényképét A fontos információk a Dunáról menüpont alatt naprakész információkat kapunk a Duna aktuális vízállásáról, ezután a vízrajzi alapfogalmakkal, domborzati viszonyokkal

ismerkedhetünk meg. Ebben a menüpontban kapunk ismertetést a Duna és Tisza magyar szakaszán található műtárgyakról, majd a dunai kompokról. Az oldal bemutatja a Dunai Információs és Segélyhívó rendszert, a Dunai vízirendészetet, az utolsó menüpont a hajózással kapcsolatos jogszabályokat ismerteti. Utóbbiak táblázatba vannak foglalva, és feltüntették, hogy melyik jogszabály mettől meddig érvényes. Úgy gondolom, hogy aki a hajózás témakörében fog szakdolgozatot írni, az mindenképpen fel fogja keresni ezt az oldalt. Pál Gabriella: Éghajlatvédelem a hazai energetikai ágazatban Magyar Energia Hivatal Közgazdasági és Környezetvédelmi Osztály, 2003. november 24 www.ehgovhu/magyar/indexkor/pagaeghhtm A cikket a Magyar Energia Hivatal honlapján találtam meg, Pál Gabriella, a Hivatal Közgazdasági és Környezetvédelmi Osztályának tanácsadója írta. A négy oldalas cikk első részében a szerző az éghajlatvédelem rövid

nemzetközi történetet tekinti át. Szó van az 1997- ben Kiotóban megállapított üvegház-hatású gázok (ÜHG) kibocsátásának csökkentéséről, arról, hogy mire vállalkoztak a Jegyzőkönyvet aláíró országok, valamint arról, hogy bár az USA, amely a legnagyobb ÜHG kibocsátó ország várhatólag távol mar ad a nemzetközi éghajlatvédelmi erőfeszítésektől, a Kiotói Egyezmény mégis jogerőre emelkedhet. A cikk ismerteti a Jegyzőkönyv azon részét, amely alapján lehetőség van a kibocsátási jogok országok közötti átadására. A második részben a hazai éghajlatvédelem stratégiáját mutatja be a szerző. Megtudhatjuk, hogy melyik az a hét fő feladat, amelyet a kormányhatározat fogalmaz meg az államigazgatás számára. A cikkből kiderül, hogy milyen lehetőségei vannak hazánknak az ÜHG-elhárítási piacon. A szerző közli, hogy mivel a hazai üvegház potenciál kétharmada a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származik,

ezért az energetikai ágazat jelentős szereplő. Ezzel el is érkeztünk a cikk harmadik részéhez, amely a hazai energia ágazat lehetőségeiről, a Magyar Energia Hivatal feladatairól ír. Tájékoztatást kapunk, hogy Magyarország jelentős elmaradásban van az éghajlatvédelmi projektek befogadását illetően, számos átalakuló gazdasághoz képest. A negyedik részben arról olvashatunk, hogy melyek a magyar erőművi ágazat számára elérhető éghajlatvédelmi források. A feljegyzés három olyan nemzetközi kezdeményezésre hívja fel a figyelmet, amelynek keretében jelentős fejlesztési forrásokhoz jutott több kelet- európai energetikai cég, de köztük sajnos nincs magyar. Az egyik a JOINT, az EU 5. Fejlesztési és Kutatási Keretprogramjának Éghajlatvédelmi Programja. Néhány példát is olvashatunk a JOINT keretében a projektek közül A második a PCF, a Világbank kezelésében álló éghajlatvédelmi befektetési alap, a harmadik

pedig az ERUPT, a holland kormány nyilvános pályázati felhívása ÜHG kibocsátását csökkentő beruházásokra. Ezen kívül megtudhatjuk a pályázat lényegét, valamint megismerhetjük a támogatást nyert pályázókat. www.extrahu/ulicska (2003 november 24) A címre kattintva egy hajózási honlapot kapunk, ahol a következő információkat tudjuk megszerezni: A Közlekedési és Vízügyi Minisztérium főcímen belül a Hajózási Önálló Osztályt mutatják be, megismerkedhetünk tevékenységi körével. A következő menüpont a Közlekedési Felügyeleté, amely ismerteti szervezeti felépítését, közúti, vasúti, hajózási és légi ágazatra bontva. A belvízi hajózás áruforgalmi statisztikai adatait is megtaláljuk ezen az oldalon, amely külön választja a magyar területen regisztrált adatokat a nemzetközi viszonylatban regisztráltakkal. Itt láthatunk egy táblázatot a magyarországi vízi utak besorolásáról, arról, hogy a különböző

szakaszok hány kilométeresek. Ezt követi az európai belvízi utak osztályozása. A honlap szerkesztője 10 szakmai érvvel támasztja alá a belvízi áruszállítás előnyeit, a költség, az energia, a környezetvédelem, a biztonság, stb. tekintetében Somlóvári László: A Duna, mint potenciális konténerszállítási pálya (2003. november 24) www.maharthu A belvízi utakat Európában - konténerforgalom vonatkozásában - jelenleg csak a Rajnán használják ki, míg a Dunán a konténerhajózás jelenleg a nullával egyenlő. Hogy ez miért alakult így, és van-e kitörési lehetőség ebből az állapotból, az a cikkből derül ki. A szerző bemutatja, hogy egyelőre miért csak tőlünk nyugatra növekednek a legkisebb fajlagos energiaigénnyel és környezetterheléssel bíró hajózás esélyei. Ezután azt írja le, hogy milyen hatások jellemzik az áruforgalom szolgáltatásai iránti kereslet alakulását. A dunai pangás fő oka az, hogy a

kontinensünkre érkező konténerek első állomása valamelyik észak-nyugat-európai tengeri kikötő, melyekből a Duna menti országok vízi úton nem érhetők el. Az, hogy a Duna torkolati kikötőiben nem indultak el fejlesztések, ennek oka a tőkehiány, valamint a forgalom hiánya. Duna-torkolat körzetében levő tengeri terminálok hiányában tehát nem indult be vízoldali konténerforgalom, ennek következtében a dunai folyami kikötőkben nem épültek konténerterminálok. A cikk beszámol annak az okáról is, hogy hiába nyílt meg a Duna-Majna csatorna, a konténerfuvarozás vízen továbbra is csekély maradt. Kiderül továbbá, hogy a dunai flották nem alkalmasak teljes egészében konténerek szállítására. A szerző bemutat két lehetőséget a járatépítéssel kapcsolatban. Az egyik a Budapest Constantza vonalhajózás felépítése, a másik pedig a kombinált fuvarozás A cikkben elolvashatjuk, hogy ezek megvalósítása hogyan lehetséges. Az, hogy

a szerző miért hisz a nehézségek ellenére az elkövetkező 5-10 évben a vízoldali konténerforgalom felfutásában, megtudhatjuk a cikkből. www.mavhu (2003. november 24) A weboldalt 2003. november 24-én látogattam meg, az akkor fent található információkat közlöm az alábbiakban. A nyitó oldalon angol nyelvű ismertetőt kérhet az olvasó. A bal oldalon rögtön az ELVIRA ablakára lehet kattintani, ahol menetrendi felvilágosítást kaphatunk. Középen aktuális információkat tettek közzé, olyanokat, amelyek az utasokat érdeklik (pl.: pályafelújítás miatti forgalomváltozás) A főoldalról el lehet érni a Vasutas Hírlapot, így nem kell befáradni a MÁV Dokumentációs Központjába, ha el szeretnénk olvasni. A sajtószemlében 2003 október l-ig visszamenőleg lehet azokból az újságokból szemezgetni, amelyek a MÁV-val kapcsolatban közöltek informaci6kat (pl.: Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, Metro, Népszava, Üzleti 7) Tovább böngészve az

oldalt, értékes adatokhoz férhetünk hozzá a vállalatról, a megalakulásáról, a gazdálkodásáról, vagyoni helyzetéről, humánpolitikájáról és a környezetvédelemmel kapcsolatban. Több esetben táblázatok is találhatóak Ezután közlik a vállalat pénzügyi eredményét szinten táblázatban, a 2000-2002-es mérlegadatokat, valamint a 2001-2002-es közlekedésbiztonsági eseményeket (hány baleset volt az adott évben). Végül statisztikai adatokat olvashatunk az árufuvarozási teljesítményről, a beruházásokról, a pályaállagról, a személyszállításról. Külön főcímre kattintva közvetlenül elérhetjük a személyszállításra és az árufuvarozásra vonatkozó adatokat (belföldi, export, import, tranzit). Ezenkívül van meg egy, az Európai Unióval kapcsolatos ablak, ahol az európai vasutakról, és a vasutakra vonatkozó irányelvekről adnak felvilágosítást. Legvégül pedig pályázatokat olvashatunk, hogy a MÁV Rt. milyen

állasra hirdet felvételt. Összességében elmondhatjuk, hogy ez az oldal színvonalában messze felülmúlja a MÁV -nál tapasztalható viszonyokat, mindenkinek bátran ajánlom, aki hasznos információkat szeretne megtudni a vállalattal kapcsolatban. Az Európai Unió jelenlegi helyzete közlekedési szempontból; mire számíthat Magyarország a tagság elnyerése után. Közlekedéspolitika Készítette: Papp Erika NK III. Európai Üzleti Tanulmányok szakirány 2003. május 6 Bevezetés A bibliográfia témájául a közlekedés fejlődését, illetve a közlekedéspolitikában végbement változásokat választottam, mivel fontosnak tartom a mai rohanó, globalizálódó világban a közlekedés helyzetének megismerését, illetve az esetleges hiányosságok feltárását. Munkám során a 2002. áprilisa és 2003 májusa közötti időszakban a közlekedés témában megjelent szakirodalmat gyűjtöttem össze. Az írások felkutatásakor arra törekedtem, hogy

egy minél átfogóbb képet nyújtsak erről a témáról, és hogy a bibliográfiát olvasók könnyen és gyorsan hasznos információkhoz juthassanak. A tartalomjegyzékben külön megtalálhatóak az egyes kiadványok címei és szerzői, de a bővebb forrásmegjelölést a rövid ismertetők előtt közlöm. A fellelt írások mindegyikéhez hozzá lehet jutni a Külkereskedelmi Főiskola Folyóirat Olvasójában. Munkámat négy nagyobb részre osztottam. Külön foglalkozok a kijelölt időszakban megjelent könyvekkel, folyóiratokkal, disszertációkkal, illetve internetes honlapokkal. A négy fő részen belül a talált irodalmat a címek szerint tettem ABC sorrendbe a névelők figyelembevétele nélkül. A művenkénti összefoglalók megírásakor célom a. lényegretörő ismertetés volt, de igyekeztem visszaadni az eredeti mű formai sajátosságait, és kiemelni a pozitívumait. Minden összefoglalóban utalok arra, hogy az adott mű tartalmaz-e térképvázlatot,

táblázatot, illetve egyéb olyan anyagot, ami a mű megértését segíti, vagy többletinformációt nyújt. Könyvek Losoncz Miklós (2002): Az Európai Unió Rómától Budapestig Tatabánya, Tri-Mester A 222 oldalas, 10 fejezetet felölelő könyv a hagyományos felépítést tükrözi, ahogy azt a címe is sejteti. Az író az EU előzményeinek végigkövetése során jut el a mára kialakult integráció - részletes bemutatásáig. A tartalomjegyzék segítség az olvasónak, míg a függelék rövidítés-magyarázatai és kronológiája az áttekinthetőséget könnyíti meg. A mű 7. fejezetében, a funkcionális politikákon belül olvashatunk a közlekedési és szállítási politikaról. A szerző célja egyértelműen az EU minden részletére kiterjedő rövid ismertető nyújtása, éppen ezért a közlekedésre alig két oldal jut, ami tényleg csak a legfontosabb információkat tartalmazza. A szerző eddig szokatlan megközelítéssel él: a szállítás és

a közlekedés fontosságának hangsúlyozásával indít, majd a Római Szerződéstől mutatja be a fejlődést. Az Amszterdami Szerződés 71. cikkéből ismerhetjük meg a főbb prioritásokat, majd az író a fuvarozók jogait tisztázza. Az ismertetés a környezetvédelem szerepének kiemelésével alkot kerek egészt, amivel a politika funkcionális jelleget támasztja alá a szerző. Hasznosnak tartom, hogy a megadott ajánlott irodalom segítségével az olvasók többletinformációt szerezhetnek. Dick Leonard (2002) Európai Unió (történet, szervezet, működés) Budapest, Geomedia Kiadói Rt. A könyv 334 oldalban tárgyalja az EU történetet, intézményeit, politikait és hatásköreit. Hasznos a függelék, amiben statisztikai adatok, rövidítés-magyarázatok és történelmi áttekintések szerepelnek. A közlekedés a 3. részben a 26 fejezetként kerül bemutatásra a 207-222 oldalakon A rövid történelmi áttekintés végén a szerző az 1995-2000-re

elfogadott 1995-ös akciótervvel mutatja be a közlekedési politika főbb irányvonalait, majd röviden megemlíti, hogy a 2001-2004-re vonatkozó tervben már a környezetvédelem is szerepel. A Közutak című szakaszban a szerző a 2001-es a közlekedési szektor közös politikájának a következő évtizedéről szóló Fehér Könyvre utal, amely a közúti szállításra fókuszál. Ezután az utak biztonságáról kapunk fontos adatokat, majd a nemzetközi áruszállítás kerül sorra. A vasút versenyképességének növelésére tett javaslatok időrendben szerepelnek. A közlekedés infrastruktúrájának bemutatásain keresztül támogatások, illetve a Transzeurópai Hálózatok (a továbbiakban: TEN) ismertetései kapnak helyet. A szerző két részre bontja a hajózást: a folyami hajózás esetében indítványok szerepelnek, míg a tengeri hajózás kapcsán részletezésre kerül a verseny, a nem EU-tagok viselkedése és a szolgáltatás szabad mozgása. A könyv

írója a légitársaságokkal foglalkozik a legmélyebben. Végigkövethetjük a nem egységes árkezesből adódó problémákat, illetve az ezek megoldására született kompromisszumos megoldásokat, gyakori konfliktusokat. Így jutunk el 2002-ig, amikor is az EU vezetői elfogadták, hogy 2004-re megvalósítják az egységes európai égboltra vonatkozó terveket. A fejezetet a Galileo műholdprogram bemutatása zárja le, ami már a modern jövőt vetíti elő. A mű jól tagolt, érthető és érdekes aktualitásokat is közöl Fehér Könyv: Európai közlekedéspolitika 2010-ig: itt az idő dönteni (2002) Közlekedési és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara A 94 oldal terjedelmű tanulmányt 2001. szeptember 12-én készítették el Brüssze1ben, de a magyar fordítás csak 2002-ben készült el. A mű áttekinthető, jól tagolt, felsorolások, hivatkozások, magyarázatok segítik az olvasót. Bevezetésként a politikai irányelveké a

főszerep. A közlekedés fontosságának részletezése után az eddig elért eredményekről, problémákról olvashatunk. A bevezetésben kapnak helyet a Fehér Könyvben javasolt alapvető intézkedések, irányelvek. Egy-egy irányelv főbb mondanivalója vastagon szedett, ez a kiemelés az egész könyvben fellelhető. Az első részben a közlekedési munkamegosztásé a szerep. A forgalom egyenlőtlen eloszlását két szürke ábra szemlélteti. A szabályozott verseny című alfejezet szinten több alrészre tagolódik. A közúti, vasúti és légi közlekedés terén elérendő és elért célokról kaphatunk felvilágosítást, amelyek adatokkal és érvekkel vannak alátámasztva. A második fejezet a közlekedési módok összekapcsolásának lehetőségeit, eddigi lépéseit vázolja fel, közben a szerző a könyv végén található színes térképekre hivatkozik. Egy újabb cél, a szűk keresztmetszetek megszűntetése is téma. A rövid történelmi áttekintést

követően már a főútvonalak akadályainak megszűntetésére tett törekvések kerülnek bemutatásra, illetve a finanszírozás során felmerült problémákról olvashatunk. A 47 oldalon egy szürke táblázat a Transzeurópai Hálózatra vonatkozó javaslatokat tárja elénk. A harmadik rész mar minket, közlekedőket vizsgál, emiatt főleg a közúti közbiztonság kap nagyobb helyet. A statisztikák (táblázat) pedig sok mindent elárulnak Ebben a részben esik szó a használó költségeiről, pénzügyi terheiről (táblázatok), illetve az emberarcú közlekedés iránti igényről. Az utolsó rész a globális tendenciákat emeli ki, így jönnek szóba a várható bővítés, illetve az eddigi csatlakozások hatásai. Ezek mutatnak rá az EU határozott fellépésének a szükségességére. A 74-75 oldalakon a szürke mezők a főbb következtetéseket foglalják össze. A mellékletben a javasolt intézkedések összefoglalása, ábrák és térképek kapnak helyet,

és a technológiai innováció lehetőlegeiről olvashatunk. : Horváth Zoltán (2002) Kézikönyv az Európai Unióról Bp., Magyar Országgyűlés, 5, átdolgozott, bővített kiadás Az 508 oldalas könyv öt részben, 22 fejezetben mutatja be az Európai Uniót. A könyv részletesen foglalkozik az EU felépítésével, a közösségi pillérekkel, a közös politikákkal, a kormányzatközi pillérekkel és a bővítés kérdéskörével. A harmadik részben a közös politikák címszó alatt esik szó a 12. fejezetben a közös közlekedési politikáról és a transzeurópai hálózatokról. Ezzel a témával a szerző a 283288 oldalon foglalkozik Első lepésként a közös közlekedéspolitika kialakulását követhetjük nyomon, majd az új célkitűzéseket ismerhetjük meg. Itt esik szó az 1995-2000-es és a 2000-2004-es közlekedési akcióprogramokról. A harmadik alfejezetben a szerző a transzeurópai hálózatok programját mutatja be részletesen. Ebben az

utolsó részben az integrációs folyamatok ösztönző szerepére fókuszál az író, ezzel magyarázza ugyanis a közlekedés fejlődését. A transzeurópai hálózatok koncepciója céljainak ismertetése után az ezek elérésére született javaslatok, illetve a már elért eredmények kerülnek bemutatásra. Az utolsó bekezdésben a finanszírozási gyakorlatot tárgyalja a szerző, külön bemutatva az EU és a tagállamok szerepét, illetve a különböző hitellehetőségeket. A leggyakoribb kérdések a magyar európai uniós csatlakozásról (2002) Budapest, Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma A fényes lapú, kis méretű, rövid füzetecske Martonyi János ajánlásával kezdődik. A jól strukturált mű a csatlakozásunk során felvetődő kérdésekre próbálja megadni a választ. Így kerül sor a 31 oldalon a közlekedéssel kapcsolatos kérdések megválaszolására. A két és féloldalnyi szöveget képek díszítik, és a nyolc

legaktuálisabbnak vélt kérdés kerül tisztázásra. Ezek a kérdések egyszerűek, a válaszok pedig érthetőek, hiszen az a cél, hogy mindenki megértse, milyen előnyünk, illetve hátrányunk származhat a csatlakozásból. A tranzitforgalmunk bemutatását, közlekedés: "ára" követi. Olvashatunk az EU-s támogatásokról és az EU közlekedéspolitikai céljairól. A fejezet végén a TEN fogalma kerül tisztázásra. Tanulmányok a közlekedés és az infokommunikáció témaköréből (2002) Budapest, Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoport Európai Tükör: műhelytanulmányok, 85. szám A 264 oldala könyv elején található, tartalomjegyzék segítségével könnyen eligazodhatunk és megtalálhatjuk a számunkra fontos részeket. Az első fejezet a közlekedés ágazatainak finanszírozási gyakorlatát és a tulajdonviszonyokat általánosságban ismerteti, hiszen az itt leírtak kerülnek több országra vonatkozóan a

későbbiekben bemutatásra. A második fejezet a Hollandiában uralkodó tendenciákat tárja elénk. Érdekes, hogy már az elején rövid összefoglalót találhatunk, majd a bevezetés után ágazatokra bontva ismerhetjük meg a holland közlekedést. Ez a felépítés minden fejezetre jellemző A következő részekben Németországról, Ausztriáról, Csehországról és Lengyelországról olvashatunk. A könyv külön fejezetben szól az EU és Magyarország vasútpolitikáinak a kapcsolatáról. A következőkben megismerhetjük a tömegközlekedés helyzetét és finanszírozási gyakorlatát Nyugat-Európában. Az utolsó rész az infokommunikációs szektor helyzetét részletezi, a világgazdasági változások hatásait vizsgálja. A könyv hasznos., a fejezeteket ábrák és táblázatok egészítik ki, a könyv végén egy rövid angol nyelvű összefoglalót találhatunk. Törzsök Éva (2002): Üzleti környezet az Európai Unióban Magyar Kereskedelmi és

Iparkamara A könyv a címéhez hűen egy átfogó elemzést nyújt az Európai Unióról. A szerző 235 oldalban 16 fejezeten keresztül mutatja be az EU felépítését, elért eredményeit, célkitűzéseit, po1itikáit és az uniós üzleti gyakorlatot. A könyv a 13. fejezetben négy és fel oldalon foglalkozik a közös közlekedési politikával A szerző egy hivatkozással kezdi a leírtakat, utal Az Európai Unió politikái című könyv 11. fejezetére, ahol e témáról részletesebben olvashatunk A fejezet további négy részre tagolódik, logikusan felépített. A kialakulásról írtakban végigkövethetjük a politika formálódását a Római Szerződéstől. Itt találhatjuk meg a választ arra is, hogy miért tartott ilyen sokáig a mai közlekedéspolitika kirajzolódása. A szerző a fejlődést két szakaszra bontja: 1985 előttre és utánra. A második részben külön olvashatunk, a közúti, vasúti és légi közlekedésről, illetve a belvízi hajózásról

és a tengeri fuvarozásról Rendeletek, irányelvek és egyéb szabályozások bemutatásával ismerhetjük meg a 1iberalizaciós folyamatot. A Transzeurópai hálózatok c. bekezdésben a TEN (Transzeur6pai Hálózatok) bemutatása szerepel, de a projektjei már nem kerülnek ismertetésre. A tömör, de jól felépített tanulmány végén az 1997-ben megfogalmazódott törekvéseket követhetjük nyomon, amik a páneurópai közlekedési folyosók kiépítését célozták meg. Folyóiratok Rákos József: Célegyenesben az uniós tárgyalás Magyar Közlekedés Melléklete, Új folyam, X. évfolyam, 2002 október 28, 44szam,pl A közlekedési fejezet lezárásáról a szerző Kazatsay Zoltán helyettes államtitkárral beszélget. Ezen az oldalon a Fehér Könyv előlapjának másolata is utal a témára A cikkben rövid és érthető kérdések vetődnek fel, a válaszok tömörek és összeszedettek. Az interjúból kiderül, hogy a közlekedési fejezetet sikeresen lezárta

hazánk, és a légügy kérdésének megoldása bizonyult a legproblémásabb feladatnak. Megtudhatjuk, mennyire. felel meg a közlekedéspolitikánk az EU elvárásainak, és hogy az új előírásoknak mi lesz a következménye. Olvashatunk helyettes államtitkár személyes véleményéről és benyomásairól, illetve a politikus felvázolja az esetleges szankciókat, amelyek a derogációk határidejének be nem tartásából származhatnak. A cikket a még teljesítendő feladatok részletezése zárja. Dr. Erdős Ferenc: Az Európai Unió törekvése Navigátor, X. évfolyam, 2002 április, 4 szám, p 27-28 A cikk rövid bevezetőjében a szerző a gazdasági növekedés és a környezetvédelem kapcsolatát szemlélteti. Első lepésként a környezetbarát közlekedési módok fontosságát hangsúlyozza az író, majd az ezen cél elérése érdekében teendő feladatokat két csoportba osztja. Olvashatunk az EU-ban bevezetendő új elvről, miszerint a közlekedés

társadalmi és környezeti költségeit az üzemeltetőknek, illetve a használóknak kell megfizetniük. Ebben a részben kapnak helyet a mai autópályadíjak, illetve az infrastrukturális illetékek lehetséges nagyságai. Ezt a tényleges, teljesítményfüggő és a környezeti hatásokkal összefüggő új infrastrukturális használati díjat az EU fokozatosan tervezi bevezetni. Az utolsó részben a Transzeurópai Közlekedési Hálózatok viszonylag csekély fejlődéséről kapunk információt, illetve megismerhetjük a hiányosságokat. Kell a verseny a vasutaknak Magyar Közlekedés, Új folyam, XI. évfolyam, 2003 február 26, 7-8szam, p4 A cikk üdvözli" hogy 2003. március 15én valósággá válik a nyugat-európai vasúthálózat megnyitása a nemzetközi áruszállítás előtt. A második vasúti csomagról viszont nehezen foglalnak közös állást a CER-be tömörült vasutak. A CER végrehajtó igazgatójával, dr. Johannes Ludewiggel készült ez az

interjú Választ kapunk arra, hogy mennyire megfelelő eszköz a liberalizáció a vasutak rendreutasításához. Olvashatunk ennek előnyeiről, hátrányairól és a vasúti infrastruktúra elmaradottságának az okairól. Az igazgató ismerteti az elérendő célokat, a verseny szerepét hangsúlyozza. A cikkbeli adatokból megtudhatjuk" hogy az EU vágányhálózatának hány százaléka a vasútifuvarhálózat, és hogy mit szeretnének 2008-ra elérni. Az igazgató értékeli a második vasúti csomag kapcsán felmerült bizottsági javaslatokat, és a mielőbbi megvalósítást hangsúlyozza. Poór Csaba: Ki tudja, hol áll meg? HVG, XXV. Évfolyam, 2003 február 1,5 szám, p 35 A fapados légitársaságok vonzerejéről szól ez a cikk. Ezek a légitársaságok olcsók és újabb útvonalakon indítanak filléres járatokat. Mostanában a magyar piacot is kezdik célba venni. A szerző közli a BBC internetes honlapján megjelent véleményeket az alacsony

költségigényű légitársaságokról. Megtudhatjuk, hogy milyen is valójában egy ilyen légitársaság és hogy mitől olcsóbb a többinél. A cikk példákat hoz fel, az előnyöket pedig adatokkal szemlélteti A múltba való visszatekintést a jövő elemzése, a növekvő tendencia hangsúlyozása követi. A szerző a közvélemény kutatások eredményeire támaszkodik, és bírálatokkal zárja le a gondolatait. A cikken belül egy szürke keretből ismerhetjük meg a magyar helyzetet, a cikk írója itt tér ki a tárgyalások állapotára, és a Malév stratégiájára, amivel az a versenyhelyzet kezelésére törekszik. Dr. Balogh Károly: A közlekedés, mint légszennyező forrás az ezredfordulón Környezetvédelem, 2002. 5-6, 49-72p A tanulmány a közlekedést a környezetvédelem szempontjából vizsgálja. A rövid bevezető a téma fontosságát támasztja alá, az elemzések szükségszerűségét hangsúlyozza. Az első rész a közlekedés légszennyező

hatásait tárja elénk, a légszennyező anyagok élettartamáról tájékoztat, míg egy táblázat az üzemanyag típusa szerint ábrázolja a szénhidrogén-kibocsátás mértékét. Olvashatunk a mérési módszerekről, majd ezt a részt egy összegzés zárja le. A második rész történelmi áttekintés: a "tiszta levegő", a szmog, az ózonréteg és a városi levegőminőség alakulása az 1950-es évektől elindulva, kerülnek bemutatásra. Az esettanulmányok című rész három jellegzetes példán keresztül mélyrehatóan vizsgálja a közúti: légi és vízi utakon bonyolódó közlekedés káros kibocsátásával kapcsolatos kérdéseket. Elsőként a közúti közlekedés hatását a városi levegő minőségére mutatja be a szerző, ezt követi a légi közlekedésnek a globális éghajlatváltozást befolyásoló szerepe, illetve a hajók kénemissziója. Az értékelés című szakasz fontos következtetéseket von le az előző három példából. A

befejező részben a szerző kihangsúlyozza, hogy mennyire fontos lenne, hogy a közlekedést irányítók tisztában legyenek a közlekedés környezetre gyakorolt hatásával. A tanulmány egy irodalomjegyzékkel zárul, ami a témában való elmélyülésünkhöz nyújt további támpontokat. Dr. Márkus Imre: A MÁV európai uniós programja Magyar Közlekedés, Új folyam, XI. évfolyam, 2003 április 9, l4szám,p4 A cikk a MÁV Rt. terveiről, céljairól szól, a vasútbarát közlekedéspolitika előnyeit részletezi. A rövid bevezetőből megtudhatjuk, hogy a MÁV Rt EU-konform átalakítása megkezdődött, ugyanakkor az EU csatlakozással összefüggésben készülő hosszú távú közlekedéspolitikai koncepció tervezete, a Nemzeti Fejlesztési Terv és az Országos Területrendezési Terv közlekedési fejezetei szűkszavúan foglalkoznak a vasúti közlekedés jövőjével. A cikk írója elismeri, hogy a MÁV reformja befolyásolja az állampolgárok életét,

éppen ezért tájékoztatni kell őket. A következőkben felsorolja a szerző a reform által érintett területeket, amelyeket a későbbiekben részletesen is kifejt. A személyszállítás esetén a színvonal javítása a cél, érintve az agglomerációs és az elővárosi közlekedést is. A mellékvonali közlekedés javítása kapcsán az író felsorolja a figyelembeveendő szempontokat, és hangsúlyozza a környezetvédelem fontosságát. Olvashatunk a járműállomány fejlesztésnek szükségszerűségéről, és a megoldandó feladatokról. A szerző kiemeli, hogy a reformok, végrehajtása hozzájárul a vasút pozitívabb megítéléséhez, és egy optimista jövőképet tár elénk. Szállítmányozás: Közlekedéspolitika, 2002-2015. ViIággazdaság, 34. évfolyam, 2002 okt6ber 16, 200szám, p13 A egész lapos cikk hat hasábra van tördelve, jól áttekinthető. A cikk a magyar közlekedéspolitika szakmai vitára bocsátott tervezetet (2002-2015) mutatja be,

főleg a fuvarozást érintve. Tudni kell, hogy a napjainkban érvényes közlekedéspolitikát 1996-ban fogadták el. A közúti árufuvarozás céljai között a versenyképesség megőrzése szerepel A személyek fuvarozásának bemutatása több szempont alapján történik. Ezen a területen már fontos EU irányelveket kell szem előtt tartani. A következő pont a vasúti társaságok helyzetének ismertetése és a lehetőségek feltárása. A vasúton belül árufuvarozás is történik, ami kapcsán az állam szerepét még tisztázni kell. A cikk írója szerint Magyarország a kombinált árufuvarozás és a környezetbarát közlekedési módok mellett tette le a voksát Az utolsó részben a vízi közlekedésre vonatkozó teendők kerülnek ismertetésre. Mindezen ágazatok részesedését az árufuvarozásban egy vonaldiagram ábrázolja. Fleischer Tamás: Néhány gondolat. a Magyarországot átszelő közúti közlekedési folyosókról Magyar Tudomány CVIII. kötet

Új folyam, XLVII kötet, 2002/10 szám, p1354-1367 A szerző a bevezetésben egy rövid összefoglalást nyújt a későbbiekben kifejtendő gondolatokról. Első lépésként a 2001-ben az EU által nyilvánosságra hozott közlekedéspolitikát elemzi, majd visszatér az 1992-ben megfogalmazottra. A Transzeurópai Hálózatok bemutatásakor már a csatlakozni vágyok szerepe is ismertetésre, kerül. A gyorsforgalmi hálózatról egy, a Helsinki - fo1yosókról készült Magyarországot ábrázoló térképvázlat nyújt többletinformációt, illetve a hálózat kialakulásának a történetéről olvashatunk, összevetve a magyar és nyugat-európai tendenciákat. A tanulmány egy jelentős része a közlekedéspolitika és más politikák kapcsolatát vizsgálja hazánkban. Az író egy értékeléssel zárja le a tanulmányt, megvizsgálja a hálózat egészét érintő eredményeket, és két térkép segítségével szemlélteti a magyar gyorsforgalmi úthálózat

fejlesztési terveit A rövid összefoglalást egy hasznos irodalomjegyzék követ, ami főkent 2000 előtt megjelent irodalmat ölel fel. G. Szűcs László: Összeurópai érdek az összefogás Magyar Közlekedés, Új folyam, X. évfolyam, 2002 június 24, 25-26 szám, p 9 A cikk írója az EU támogatásai közül az ISPA (csatlakozás előtti strukturális politikákat támogató eszköz) programot mutatja be, amely 2000-től hazánkban is útjára indult. A cikk elején a társulásunkról és a csatlakozási folyamatról olvashatunk Az Európai Közösség Tanácsa 1989-ben indította el a PHARE programot, illetve 1999ben létrehozta a 10 kedvezményezett ország szamara a SAPARD (mezőgazdaság segítésére) és ISPA programokat. Az ISPA program a gazdasági és szociális kohézió jegyében a közlekedési és a környezetvédelmi intézkedések, megvalósítását támogatja. Olvashatunk a feltételekről, amelyek mellett a támogatás igénybe vehető, illetve hazánk

ISPA-stratégiájáról. A közlekedési ISPA projektekért a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a felelős. A következőszakaszban azok a Magyarországon elért eredmények kerülnek bemutatásra, amelyekhez a támogatás nyújtott segítséget. Az író végül egy rövid összegzéssel zárja a tanulmányát. Erdősi Ferenc: Az összeurópai közlekedési hálózatok nagy infrastruktúra programjainak finanszírozási kérdése. Közgazdasági Szemle, XLIX. évfolyam, 2002 május, p 414-423 A tanulmányban a közlekedési megainfrastruktúra finanszírozásában bekövetkezett változások kerülnek rövid bemutatásra, amelyekről általában kevés szó esik. A tanulmány az 1970-es évek tapasztalataiból indul ki, majd a Maastrichti Szerződésre tér ki a szerző, illetve a finanszírozási forrásokat mutatja be. Visszautal a Fehér Könyv javaslataira, olvashatunk a kudarcokról és eredményekről. A finanszírozás új formáját a svájci modellből dolgoztak

ki, így alakult ki a régiókra alkalmazott" alágazatok közti keresztfinanszírozással működtethető infrastruktúra-fejlesztési modell. A svájci modell a közúti tranzitforgalom csökkentését írja elő a természeti értékek védelme érdekében, és célul tűzi ki a vasúti program kidolgozását. A csatlakozni vágyók esélyeit, lehetőségeit és elvárásait külön országokra bontva ismerhetjük meg. Hasznosnak tartom, hogy a hivatkozások által az olvasó újabb könyvekről" tanulmányokról szerezhet tudomást. Öt éves időszak átfogó elemzése Magyar Közlekedés, Új folyam, X. évfolyam, 2002 december 2,p3 A cikkben az Európai Unió Bizottságának egy átfogó, az 1997 óta eltelt időszak egészét elemző jelentését olvashatjuk hazánkról. A jelentés szerint Magyarország a csatlakozás időpontjára képes lesz teljesíteni a tagság követelményeit. A cikkben a jelentés közlekedéspolitikával foglalkozó része kerül

ismertetésre, amely egy térképvázlatot is tartalmaz a közutakról. Bár a jelentés a közúti acquis átvételét befejezettnek tekinti, néhány feladatot is kitűz, amelyek a cikkben felsorolásra kerülnek. A jelentés elismeri a Központi Közlekedési Főfelügyelet tevékenységet, és haladásként értékeli a Mária Valéria Híd megépítését, az útburkolat megerősítési programot és a gyorsforgalmi. útépítési programot A következő szakasz a vasúti közlekedést és a MÁV-reformot értékeli. A légi közlekedés kapcsán is a harmonizáció előrehaladásáról olvashatunk. A cikk utolsó része a hajózassál foglalkozik: előrelepések, feladatok, javaslatok. Hargitai Miklós - Ötvös Zoltán: Tartós gyorsítás Cégvezetés, X. évfolyam, 2002 okt6ber, 10 szám, p144-156 A szürke mezőben a tanulmány főbb pontjait találjuk, mint egy vázlatként, miről is fogunk olvasni. Az első rész a márkák versenyéről ad tömör jellemzést, a

magyar autópiacot elemzi a két szerző. Pontos adatokkal alátámasztott tendenciákból és statisztikákból ismerhetjük meg a magyar autópiacot. A második rész már az autókereskedők helyzetét, a vásárlók lehetőségeit tárja elénk. Az utolsó rész a kombinált szállítási láncokkal ismertet meg minket. A hajózás egyre növekvő jelentőségéről tudósít a tanulmány a magyar helyzetet hűen szemléltetve. A vasúti áruszállítás kapcsán több szakember is megszólal, elhangoznak a feladatok és az eredmények, illetve egy táblázat a MÁV Rt. teljesítményét szemlélteti A tanulmány a közúti és a légi áruszállítás helyzetének elemzésével zárul. Hargitai Miklós-L.Horváth Katalin: Utak a jövőbe Cégvezetés, X. évfolyam, 2002 április, 4 szám, p 77-87 A tízoldalas tanulmány első oldala egy színes kép, amelyen dőlt betűvel olvashatjuk, miért is fontos a gyorsforgalmi utak fejlesztése. A 2000-ben született, többször

módosított kormányhatározat tízéves időtartamra szabja meg az építkezés irányát. A programok és célok bemutatását a kért derogációk részletezése követi, aminek összefoglalása egy sárga keretben külön is megtalálható. A Bizottság már 1996-ban kijelölte a tizenegy tagjelölt számára, milyen infrastrukturális fejlesztést vár el. Hazánk fejlesztési terveit 2015-ig egy térkép szemlélteti, majd a következő szakaszban a már megépült útvonalak hosszáról szerezhetünk tudomást. Egy újabb sárga keretes ismertető az ISPA támogatásait foglalja össze. Az eddigi kormányok útépítési munkájának értékelését követően az utak minőségét egy táblázat és egy kördiagram szemlélteti, míg egy keretes rész a főváros fejlesztési programját tárja elénk. A hidak állapota aggasztó, ezt két ábra is igazolja A tanulmány végén már a pénzügyé és a költségvetésé a főszerep. Az utolsó térkép az M0-s körgyűrű

építési szakaszait mutatja be. Kökény Roland-Hargitai Miklós-Ötvös Zoltán: Úton, sínen, vízen és a levegőben a túlélésért Cégvezetés, X. évfolyam, 2002 március, 3 szám, p 138-150 A több mint húszoldalas tanulmány három fő részre oszlik, mindegyiket más-más írta. A három hasábra tagolt mű egy rövid bevezetővel indul, mintegy összefoglalóként néhány gondolatot vet fel, amely a későbbiekben kerül majd részletezésre. Az első rész a közlekedéspolitikához szorosan kapcsolódó gépjárműeladásra fókuszál. A magyar helyzet felvázolása során a hazai piac resztvevőit veszi sorra, az eladott mennyiséget egy kis táblázat szemlélteti. A második részből a decemberben lezárt közlekedési fejezetünket ismerhetjük meg. Fónagy János közlekedési minisztert idézve kiderül, mi is a teendő a vasútjainkkal, mit ért már el a kormány. Megismerhetjük a GYSEV Rt tevékenységet, a szállításban betöltött szerepét. A

közutakkal kapcsolatban, a nemzetközi szállításban részt vevő, érintett vállalatok illetékesei nyilatkoznak, kiemelve az elért pozitívumokat ess negatívumokat. A vízi és légi közlekedés egy újabb oldalon kerül elemzésre Az utolsó rész hazánk teherautó-állományát vizsgálja. A tanulmány a teherautók iránti keresletelemzéssel zárul. Verseny helyett együttműködés Magyar közlekedés, Új folyam, XI. évfolyam, 2003 február 12, 5-6 szám,p4 A cikk az Árufuvarozási Üzletág vezetőinek az elképzeléseit mutatja be, vagyis az évekkel ezelőtt elkezdődött vasúti reform hatására körvonalazódott tervekről olvashatunk. A vezetők hangsúlyozzák a MÁV integrációs törekvéseit, hiszen a Helsinkiben meghatározott 18 korridor közül hat halad át hazánkon. Éppen ezért tartják fontosnak a környező országokkal való együttműködést. A kapcsolatfelvétel során pedig több terv is körvonalazódott. A vezetők a közút. és a

hajózás mellett egy új konkurenciára, a Németországban már megjelent magánvasutakra hívjak fel a figyelmet, amely eredményekképpen a korábbi nagy vasúti társaságok kelet fele kezdenek orientálódni. Az üzletág szervezeti megváltozásáról is tájékoztat a cikk minket, és bemutatja a kontrolling szerepet. A cikk egy olyan jövőképpel zárul, aminek az elérésére már komoly lepéseket tettek a vezetők. Disszertációk Nagy Boglárka (2002): Az Európai Unió és Magyarország közlekedéspolitikáinak összehasonlítása és következtetés a magyar közlekedéspolitika felülvizsgálatának irányaira Budapest, BGF-KKFK A 66 oldalas diplomamunka jó1 strukturált, könnyen áttekinthető és igényes mű. A rövid bevezetésben a közlekedés fontosságát hangsúlyozza a szerző, és egy összegzést közöl a munkájáról. A második részben a magyar közlekedéspolitika kerül bemutatásra. A történelmi előzményeket az 1990-es évek jellemzői

követik. Az alágazatok ismertetése keretében külön olvashatunk a közúti, vasúti, vízi és légi közlekedés, valamint a csővezetékes szállítás magyarországi állapotáról. A harmadik rész hazánk közlekedéspolitikáját ismerteti, külön kitérve a közlekedéspolitika fő irányaira és eszközrendszereire, illetve a közlekedéspolitika stratégiai irányaira. A következő rész az EU közös közlekedéspolitikájának kialakulását követi nyomon, az EU közlekedési piaccal az ötödik rész foglalkozik. A nemzetközi tendenciák ismeretesét a Fehér Könyv részletes bemutatása követi. Az utolsó tíz oldalban a csatlakozási tárgyalások eredményei, hazánk helyzetkepe és a támogatási rendszerek ismertetése kap helyet. A dolgozatnak a rövid összegzés adja a keretet, itt a jövő feladatairól kaphatunk információt. A mellékletekben négy táblázat pontos forrásmegjelöléssel szemlélteti a legfontosabb adatokat és eredményeket

hazánk közlekedéspolitikájáról. A szakirodalom segítségével visszakereshetjük, hogy milyen anyagot használt fel a szerző a tanulmánya elkészítéséhez. Lukács Péter (2002) Az Európai Unió vasúti közlekedése, a magyar vasúti alágazat az Európai Integráció tükrében: Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Rt. Budapest BGF - KKFK A 102 oldalas tanulmány 7 fejezetet ölel fel amint azt a jól szerkesztett, áttekinthető tartalomjegyzék tükrözi. A bevezetésben a csatlakozásunk során fellépő problémákról" illetve a közlekedési terület fontosságáról olvashatunk. Az első fejezet az európai egyesülési folyamatot és a magyar csatlakozási folyamatot mutatja be időrendben. A következő részben az EU közlekedéspolitikájáról és közlekedési infrastruktúrájáról szerezhetünk információt. Itt kap helyet az EU közlekedési piacának és a közös közlekedéspolitikának a részletes bemutatása. A harmadik rész az EU közlekedési

infrastruktúrájáról, illetve a Páneurópai és a Transzeurópai Hálózatokról szól. Külön olvashatunk az egyes ágazatok hálózati és fejlesztési terveiről is. A negyedik részben esik szó hangsúlyosan a dolgozat fő témájáról, a vasúti alágazatról. Először a problémákkal és a lehetséges megoldásokkal ismerkedhetünk meg, majd a vasúti infrastruktúra helyzetét és a környezetvédelem szerepét elemzi a szerző. Olvashatunk az EU közös vasútpolitikájáról és egyéb szabályozásokról. Az ötödik részben a szerző hazánkra fókuszál, közlekedéspolitikánkat és közlekedési infrastruktúránkat tárgyalja. Első lépésként ismerteti a főbb célkitűzéseket, majd a közlekedési piacunkat és a hálózatok jelenlegi helyzetét. A következő fejezetben szinten a vasúté a főszerep, olvashatunk a magyarországi jogi szabályozásokról" a vasút helyzetéről, a jövő várható tendenciairól" illetve a vasúti közlekedés

cél és eszközrendszeréről, Az utolsó rész a GYSEV Rt részletes bemutatatását tarja elénk, Az összegzés lényeges problémákra és jelentős előrelepésekre világit rá, főként a magyar vasúti közlekedés terén. Hasznos, hogy a dolgozatban folyamatosan színes - ábrák és táblázatok támasztják alá a leírtakat, amelyek pontos forrásmegjelölését a 99. oldalon találjuk Strehn Viola (2002) A Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Rt. soproni szolgáltatásainak a bemutatása Budapest, BGF-KKFK A 72 oldalas tanulmány könnyen követhető, hasznos információkat közöl. Az 5 oldalon megtalálható az ábrák és táblázatok jegyzéke pontos címmegadással, mintegy előre jelezve, miről is olvashatunk a későbbiekben. A bevezetésben a GYSEV Rt. előkelő helyéről a magyar közlekedésben olvashatunk A vállalat bemutatását Sopron állomás ismertetése követi, amely során a GYSEV földrajzi helyzete is ismertetésre kerül. A harmadik részben a

soproni állomás kereskedelmi szolgáltatás választékáról olvashatunk részletesen. A negyedik részből a GYSEV és az EU kapcsolatát ismerhetjük meg. Első lepésben az EU közlekedéspolitikáját elemzi a szerző, majd rátér az EU GySEV -re gyakorolt hatására. Röviden olvashatunk a GySEV új stratégiai alapelveiről, ill. az összegzésben az erősségeiről és jelentőségéről A megadott irodalomjegyzék részletes és alapos. A 13 mellékletben sok érdekességet találhatunk, bar a fénymásolatok nehezen olvashatóak. Wagner Zoltán (2002) Közlekedés és környezetvédelem az Európai Unióban Budapest, BGF-KKFK A 82 oldalas diplomamunka 7 fejezetben mutatja be az EU közlekedési és környezetvédelmi politikáit, illetve ezek kapcsolatát. A részletes tartalomjegyzék a dolgozat elején segíti a könnyű eligazodást. A háromoldalas bevezetés rávilágít arra, hogy a csatlakozás miatt milyen fontos az unióbeli gyakorlat ismerete, majd a

jelenlegi tendenciákról olvashatunk. A szerző az első fejezetben az EU közlekedésének helyzetét mutatja be, ennek környezetre gyakorolt hatását a második fejezetben fejti ki. A következő fejezetből megismerhetjük a közlekedés társadalmi és gazdasági hatásait. A negyedik fejezetben az EU közlekedéspolitikájának részletes elemzését olvashatjuk rövid történelmi áttekintés keretében, Itt esik szó az EU 1992-es Fehér Könyvéről, illetve a közlekedés jövőjéről ágazatokra bontva. A következő rész a bővítéssel kapcsolatos közlekedési kérdéseket tárgyalja, amelyeket hazánkra leszűkítve a hatodik fejezetben o1vashatunk. Ebben a részben kap helyet a magyar közlekedéspolitika bemutatása, illetve annak a környezetre gyakorolt hatásának elemzése. Az utolsó fejezet a csatlakozási tárgyalások helyzetével foglalkozik, kitérve az eredményekre és a kert átmeneti mentességekre. A kétoldalas összefoglaló a környezetkímélő

közlekedés fontosságát hangsúlyozza. A dolgozat végen megtalálható az ábrák jegyzéke. Ezek az ábrák színes nyomtatásban az utolsó oldalakon szerepelnek, lényeges és hasznos információkat közölnek. Az irodalomjegyzék részletes és alapos. Matkó Eszter Éva (2002): A MÁV Rt. és a vasúti árufuvarozás az Európai Unió vasútpolitikájának a tükrében Budapest, BGF -KKFK A 62 oldalas diplomamunka tíz fejezetben mutatja be Magyarország és az EU vasútpolitikáját. A bevezetésben a szerző a MÁV Rt dolgozójaként szerzett tapasztalataira hivatkozik, ezzel megindokolva, miért ezt a témát választotta. Az első fejezetben a szerző a közös közlekedéspolitika kialakulását ismerteti négy időszakaszra bontva. A második fejezetben esik szó részletesebben a címben írtakról, az EU vasútpolitikájának a fejlődéséről olvashatunk. A harmadik fejezet a 91/440/EGK irányelvet részletezi, a következő részben pedig a vasúti Fehér

Könyvé a főszerep. A tanulmány az ötödik fejezet keretén belül szól hazánk vasútpolitikájáról, a MÁV Rt. bemutatásával a következő rész foglalkozik. Először az Rt kialakulásának a történetéről szerezhetünk átfogó ismereteket, majd a MÁV Rt. reformjáról A nyolcadik fejezet a vasúti árufuvarozás helyzetét elemzi mind az EU-ra, mind hazánkra vonatkozóan. Az itt felmerülő problémákra a következő rész nyújthat választ a versenyképességet javító tényezők ismertetésével. Az utolsó fejezetben az Árufuvarozási Szakigazgatóság tevékenységének leírása kap helyet. Az összefoglalásban a szerző három oldalban röviden összegzi a dolgozatának főbb gondolatait. Az irodalomjegyzék részletes, de a diplomamunkából hiányoznak az ábrák és a táblázatok, amelyek a leírtakat alátámasztanák, illetve hasznos adatokat közölnének. Honlapok www.europaeuint A honlap kezdőlapján a tevékenységi területek keretén

belül olvashatunk a köz1ekedésről. Ide belépve a piros főcímek alatt aktualitásokról, rövid hírekről informálódhatunk. Kék színűek a fontosabb honlapcímek, dokumentumcímek. Zárójelben megtalálható az is, hogy milyen nyelvű a keresett információ. Narancssárga színnel találhatjuk meg az európai jogról szóló különféle joganyagok címeit ágazatokra bontva, illetve javaslatokat, törvénycikkeket. Innen juthatunk el a Bizottság oldalaira, ahol az Energia és a Közlekedési Főigazgatóság tevékenységéről szerezhetünk tudomást. (Ide a következőkeppen is eljuthatunk: www.europaeuint/comm/transport/index-dehtml) A választható témák itt három hasábban vannak felsorolva. Az elsőben a következők találhatók: statisztikák, adatok, kulcstémák (Fehér Könyv, Galileo program, biztonság, egységes Európai Égbolt, Marco Polo program, infrastruktúra). A második oszlop a különböző közlekedési ágazatokról szóló szövegek

listáját közli. A harmadik oszlop alapján eljuthatunk az infrastruktúrával, TEN-nel, támogatási programokkal foglalkozó oldalakra. Ha az elején a Tanácsot vagy a Parlamentet választjuk ki, ezek tevékenységének a bemutatása során is eljuthatunk az előbb részletezett oldalakra. A honlapot nagyon hasznosnak tartom, és a kezelésének a megismerése után könnyen és gyorsan juthat bárki információkhoz. www.lelegzethu A Lélegzet című környezetvédelmi havilapot a Levegő Munkacsoport adja ki. A kezdő oldal közepén egy köszöntőt olvashatunk, alul található meg az elérhetőség. Bal részén a felsorolt témák segítenek a honlapon történő keresésben. A honlap nyolc különböző témával foglalkozik. A legfrissebb számok címszó alatt a legújabb kiadást találhatjuk meg. A korábbi számok az 1991-2003-as időszakot ölelik fel, mindegyik kiadás jelentkezik egy olyan résszel, amely a közlekedés és a környezetvédelem kapcsolatát

mutatja be. A keresőprogram a közlekedéspolitika beírásakor 110 találatot jelez, ezekből 7 cikk íródott a megadott időszakban, és mind a hét a közlekedés és a környezetvédelem egymásra hatását hangsúlyozza. A közlekedés beírásakor 1236 találatot kapunk, amelyek közül 115 esik a megadott időszakra. Ezek a találatok tágabb értelemben foglalkoznak a közlekedéspolitikával. A honlap ismerteti a havilap megrendelésének a lehetőségét, mód van arra is, hogy az olvasók közöljék észrevételeiket a szerkesztőkkel. Olvashatunk az impresszumról és a Zöldek könyvtararól. Az utolsó rész a Levegő munkacsoport honlapjára kalauzol el minket. www.levegohu A Levegő Munkacsoport (országos környezetvédő szövetség) honlapjának a megjelenését a Magyar Közlekedési Klub támogatja. A nyitólap bal oldalán a szervezet lógója, legalján az elérhetősége látható. A tartalom vázlatszerű ismertetése megkönnyíti a tájékozódást a

honlapon. Olvashatunk a Levegő Munkacsoport tevékenységéről és a Lélegzet című havilapról, amelyet ez a szervezet ad ki. A hírekkel foglalkozó részen belül a közlekedés és a környezet kapcsolatáé a főszerep. A tanulmányok, kiadványok, állásfoglalások című rész három területet érint: az államháztartási reformot, a budapesti közlekedést és egyéb felmerülő kérdéseket. A honlapon olvashatunk meg a tagság feltételeiről és, légszennyezés mértékéről, illetve az általa okozott károkról. Az Európai Unió és Magyarország kapcsolatai Közlekedéspolitika (szakirodalmi bibliográfia) Készítette: Hetesi Szabolcs GD/III, 2002 Bevezetés A bibliográfiagyűjtés és -készítés feladatának témájául az Európai Unió közlekedéspolitikáját választottam, mert úgy gondoltam, hogy ez az elhanyagolhatónak nem mondható közös politika nem került, legalábbis eddig, a figyelem középpontjába. A bibliográfia

elkészítésekor szerettem volna hozzájárulni a különböző folyóiratok, és internetes címek közti könnyebb, és tudatosabb barangoláshoz, segítséget nyújtva a közlekedéspolitika iránt érdeklődőknek. A feladatom az volt, hogy a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Karán a 2001-es és a 2002-es évben készült disszertációk bibliográfiájábó1 válogassam ki a 2001ből és 2002-ből származó forrásokat, kutassam fel ezeket, és röviden mutassam is be őket. A feladat teljesítése során azt tapasztaltam, hogy ebben a témában a fent említett időszakban viszonylag kevés, mindössze 15 diplomadolgozat született. A források kigyűjtése során feltűnővé vált a témát taglaló könyvek hiánya. A könyvek közt jórészt csak statisztikai könyvek találhatóak, mint például a Nemzetközi Statisztikai Évkönyv (Budapest, KSH, 2001), vagy a MÁV Rt. 1996-2000- re szóló Statisztikai Zsebkönyve (Budapest, MÁV Rt, 2001). A források

túlnyomó többsége a 2001/2002-es folyóiratokból került ki, melyek közül a legtöbb érdemi információval a napi híreken túlmutató tanulmányok szolgáltattak. A források bemutatásánál külön kitértem az egyes dokumentumok megjelenésére, mert úgy gondolom sokat számít az, hogy milyen egy adott dokumentum külalakja (pl. : mennyire jól, vagy kevésbé jól olvasható) Remélem a munkám segítséget fog nyújtani mindazoknak, akik az Európai Unió közlekedéspolitikája iránt érdeklődnek, és kíváncsiak arra, hogy az ebben a témában diplomadolgozatot készítőket milyen források segítették megírni a disszertációjukat. A 2001-2002-ben készült az Európai Unió közlekedéspolitikájáról szóló szakdolgozatok bibliográfiájában található folyóiratcikkek: 1. 1 Európa 2002 II évfolyam 3 szám 2001 szeptember (66 oldal) A közösségi közlekedéspolitika és a magyar felkészülés Tartalom: Az Európa 2002 folyóirat II.

évfolyamában megjelent 11 oldalas tanulmány a közösségi közlekedéspolitika aktuális kérdéseit és a magyar felkészülés feladatait foglalja hat pontba. Az első pont a közösségi közlekedéspolitika változó teljesítményével foglalkozik, leírva a közösségi közlekedéspolitika történetét a Római Szerződéstől kezdve. Továbbá ebben a pontban kaphatunk választ arra a kérdésre is, hogy mely okokra vezethető vissza a közös közlekedéspolitika harmonikus fejlődésének hiánya. A második pont az ágazatok kiegyensúlyozatlanságának következményeit sorolja fel, melyek közül a legfontosabbként az utakon kialakult torlódásokat említi. Ez azért érdemel különös figyelmet, mert a torlódások miatti költségek az Európai Unió teljes GDP-jének 0,5 %-át teszik ki. A harmadik pontban az EU bővítése után a közlekedés volumenében felmerülő várható növekedést vizsgálja. A negyedik pont a közlekedés és a fenntartható

fejlődés összefüggéseire világít rá, majd az ötödik pontban a közlekedésről szóló 2001-es Fehér könyvet elemzi részletesen. A Fehér Könyvet bemutatva részletesen ír a vasutak újjászületéséről, a közúti közlekedési ágazat minőségének javításáról, a belföldi vízi szállítás előmozdításáról, a légi közlekedés növekedéséről, a transz-európai közlekedési hálózat kiépítéséről, a hatékony közlekedési díjmegállapodási politika elfogadásáról, a tiszta, hatékony közlekedés szolgálatába állított kutatásról és technológiáról. Végül a hatodik pontban következtetéseket von le a magyar közlekedéspolitikafejlesztés irányairól a Fehér Könyv, illetve az országjelentések alapján. Ebben a pontban kerül elemzésre a közlekedési fejezet tárgyalásának helyzete és kilátásai a közúti-, vasúti- , légi közlekedésre és a belvízi hajózásra tekintettel, valamint derogációs pozíciónkról

és annak hátteréről is ír. A tanulmány a magyar közlekedés jövőképével zárul, mely szerint kiemelt figyelmet kell fordítani a közúthálózat bővítésére, a vasúti törzshálózati vonalak fejlesztésére, a kapacitásfelesleg megszüntetésére, valamint a szűk keresztmetszetet képző Duna-hidak fejlesztésére, a vízi közlekedésben a dunai vízi út hajózhatóságának megteremtésére, a légi közlekedésben a központi és a regionális repülőterek fejlesztésére, logisztikai központok és információs hálózatuk kiépítésére. Megjelenés: - 2 bekezdésre tagolt szövegtörzs - jól olvasható szöveg 1. 2 Európa 2002 II évfolyam 3 szám 2001 szeptember (51 oldal) Közlekedés: nemzetközi (európai) magyarországi helyzetkép (Ehrilch Éva) Tartalom: A 15 oldalas tanulmány három közlekedéssel kapcsolatos kérdéscsoporttal foglalkozik. Az első rész röviden felvázolja az infrastruktúrák egészét érintő magánosítás és

liberalizáció nemzetközi (európai) irányzatát. Ezen belül kitér a szektor privatizációjának felgyorsulásának okaira, majd az állam versenyszabályzó funkciójának előtérbe helyezését elemzi, végül a mikroelektronika térhódítása miatt bekövetkezett technológiaváltást emeli ki. A második rész a nemzetközi-európai tendenciákról szól a közlekedéspolitikában és a közlekedésfejlesztésben. A második rész 7 alrészre bomlik, melyek a következők: - "Csökkenő szállításigény, a közút előretörése" - "Foglalkoztatás a köz1ekedési szektorban" - "Átrendeződés a vasútnál" - "Közút, autópályák" - "Épülő transzeurópai közlekedési (vasút- és út-) hálózat" - "Újszerű szervezeti- gazdálkodási módszerek" - "Az EU-közlekedéspolitikájának elvei és szabályzó rendszerének néhány jellemzője" A harmadik rész a magyar köz1ekedés

elmúlt évtizedét értékeli, tényeket és folyamatokat ír le. Megjelenés: - 2 bekezdésre tagolt szövegtörzs - jól olvasható szöveg - 1 db mellék1et: "A 14 kiemelt transzeurópai infrastruktúra- project" - 4 táb1ázat: o "Adatok a vasutak állami támogatásáról" o "A vasút működésére és fejlesztésére fordított állami támogatás a te1jes vasúti bevétel százalékában 7 EU tagországban és Magyarországon (19851997)" o "Autópá1ya hálózat kiépítése az EU tagországaiban (1970-1997)" o "A köz1ekedési beruházások GDP-ben elfoglalt aránya és ágazatok szerinti megoszlása Magyarországon (1991-2002)" 1 3. Navigátor X évfolyam 3 szám 2002 március 2006-ban már szabad a pálya Tartalom: A cikk az Európai Bizottság által előterjesztett második vasútcsomagot ismerteti, melyet törvényjavaslat formájában kíván előterjeszteni a következő években. A Bizottság az

áruszállításban a vasúti szolgáltatások közös piacát szeretné megteremteni, 2006-tó1 lehetővé téve a külföldön honos vállalatoknak az Európai Unió valamennyi vonalán a vasúti áruszállítást. Ezt nem csak a határokon átgördülő forgalomban kívánja érvényesíteni, hanem nemzetközi viszonylatban is. Loyola de Palacio az Európai Unió Bizottságának közlekedési biztosa szerint "A nagy teljesítőképességű és versenyképes vasúti szállítási szolgálatok megteremtésére irányuló valamennyi törekvés elsekélyesedik, és végül eltűnik mindaddig, míg egymástól elhatárolt és a nemzeti határokra korlátozódó tizenöt rendszer létezik egymás mellett". Fő problémaként említi a cikk a tehervonatok 18 km/h-s átlagsebességét, melyet a Bizottság 2008-ig 30-40 km/h-ra szeretne feltornázni. Az Európai Unió Bizottsága ezt a vasút liberalizálásától, valamint az interoperabilitás kifejlesztésétől reméli. A

Bizottság az esetlegesen felmerülő vasúti közlekedési-, szállítás biztonsági és interoperabilitási vitás esetek rendezéséhez szükséges semleges és szakmai állásfoglalások kidolgozására képes ügynökség felállítását tervezi 2004-től. Végül a Bizottság ajánlja a tagállamoknak a nemzetközi vasúti közlekedés- szállítás államközi szervezetébe (OTIF) való belépést, valamint a szolgáltatások minőségének a javítását és a környezeti terhelés csökkentését. Megjelenés: - 3 bekezdésre tagolt szövegtörzs - kevéssé jól olvasható szöveg - 1 db kép 1. 4 Navigátor X évfolyam 1-2 szám 2002 február (29 oldal) Módosult a vasúti törvény Tartalom: A cikk az országgyűlés 2001. év december 18-án elfogadott 2001 évi CIX törvény" a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról" bemutatása. Az új törvény az Európai Unió közlekedési irányelveihez igazodva igyekszik a vasúti

reformot létrehozni, egyrészt megalapozva a vasúti reform végrehajtását, másrészt az Európai Uniósirányelvek beépítésével eleget téve a jogharmonizációs követelményeknek. A törvénymódosítás előfeltétele volt a csatlakozási tárgyalások közlekedési fejezetének lezárásának. A cikk tételesen felsorolja és röviden meg is magyarázza a változásokat és azok okait. Megjelenés: - 3 bekezdésre tagolt szövegtörzs - kevéssé jól olvasható szöveg 1. 5 Cégvezetés 2002 április X évfolyam, 4 szám (77 Oldal) http://wwwcegnethu Utak a jövőbe-Közlekedni pedig muszáj Tartalom: A cikk szerint három fő tényező sarkall a hazai úthálózat fejlesztésére. Ezek közül az első az Európai Unióhoz való csatlakozás, mely kikényszeríti a hazai autópálya-hálózat sűrűségének és minőségének a növelését és a környezetvédelmi- és biztonsági szempontok előtérbe kerülését. A második tényező Magyarország kedvező

földrajzi fekvéséből ered, melynek okán Magyarország fontos európai közlekedési útvonalak csomópontja lehetne. Harmadik tényező tisztán gazdasági tényező, mely szerint az útépítés élénkítően hatna a gazdasági növekedés csökkenő dinamikája mellett. A cikk ezen tényezők kifejtése okán bemutatja a 2000-ben született magyar 10 éves közlekedési fejlesztési tervet, továbbá kiemeli a hazai úthálózat terhelhetőségének növelésének a szükségességét, és ennek a megvalósulásához vezető szükséges lépéseket. A cikk bemutatja a páneurópai folyosók kiépítéséhez elérhető és felhasználható pénzügyi forrásokat, valamint a tehermentesítő utak építésének programját. A cikkben olvashatunk az M5-ös folytatásáról, az ország hídjairól, valamint elemzést találhatunk Budapest közúthálózatáról. A cikk könnyebb megérthetőségét segíti 5 db beágyazott magyarázó cikk, melyek az Európai Unió által adott

engedményekről, a magyarországi útépítőkről, az ISPA-ról, Budapest kerületeinek közlekedéséről, a gyorsvasútról, illetve a vízi utakról szólnak. Megjelenés: - sok színes képpel tarkított, - 3 bekezdésbe szedett szövegtörzs, - jól olvasható íráskép, - tematizált szöveg: - "Nem bírják a terhelést" - "Páneurópai folyosók" - - "Kapcsolat a zsákfalukkal" - "Mi, mennyi?”. - "Bizonytalan nyomvonalak" - "Az ARA nem akar matricát" - "A főváros szőnyegezése" - "Az ország hídjai" - "Távol van a túlpart" táblázatok: - "A várható leromlási folyamatok és beavatkozási igény a fő- és tömegközlekedési hálózat burkolatának állapota" - - "Egyes Duna-hidak napi forgalma" - "Magyarország közúthálózatának fejlesztési terve 2015-ig" - "Az MO-s körgyűrű építési

szakaszai" térképek: 1. 6 Figyelő 2001 október 18-24, 42 szám wwwfigyelohu Kényelmetlen mentőöv Tartalom: A cikk az Európai Unió légi közlekedési válságtervét mutatja be, melyet a 2001. szeptember 11-ei amerikai terrortámadások kényszerítették ki. A terrortámadások nyomán az amerikai légi forgalom több napra leállt hatalmas károkat okozva ezzel a légitársaságoknak, valamint meredeken emelkedtek a biztosítási díjtételek, ami a költség oldalon jelentkezett negatív hatásként. Az emberek bizalma megrendült a légi közlekedésben, így a helyfoglalások száma is csökkent 10-30%-kal. Mindennek következtében európai légitársaságok bevételei a 2001-es év végéig 3, 6 milliárd euróval csökkentek és 40000 munkahely került veszélybe. A svájci Swissair és a belga Sabella csődje után a brüsszeli Bizottság válságintézkedéseket foganatosított. A terv kísérletet tesz az európai légi közlekedés konszolidációjának

és az európai légitársaságok jogos követeléseinek az összeegyeztetésére. Az Európai Bizottság elismeri, hogy a légitársaságoknak joguk van anyagi kárpótlásra, de mindössze csak arra a négy napra, amíg a légi közlekedés szünetelt az Egyesült Államokban, továbbá a biztosításokra vállalt állami jótállást a korábbi 1 hónapról 1 évre hosszabbították meg. A biztonsági intézkedések szigorításával járó költségeket pedig a tagállamok átvállalhatják a légitársaságoktól. Az Európai Unió közlekedési biztosa szerint a talpra állást az egységes európai égbolt létrehozása jelentheti, mert az Unió "nem engedheti meg magának a 14 nemzeti és számos regionális légitársaság fenntartását. Megjelenés: - 3 bekezdésre tagolt szövegtörzs - jól olvasható szöveg - 2 db kép - táblázat: - "A légitársaságok eredményei" - "A légitársaságok árbevétele" 1. 7 Világgazdaság

2001 szeptember 21 XXXIII évfolyam 182 (8197) szám Kényszerleszál1ó légitársaságok Tartalom: A cikk a 2001. szeptember 11-ei Egyesült Államokban történt terrortámadások hatásait elemzi az európai és amerikai légitársaságokra nézve, valamint az ezen államok által hozott szükségintézkedésekről ír. A terrortámadások hatására a légitársaságoknak drasztikus forgalomcsökkenéssel kellett számolniuk, és ezzel egyidejűleg a kiadásaik is emelkedtek. A kiadások főként a biztosítási díjak növekedéséből eredtek, kisebb mértékben pedig a szigorodó biztonsági előírásoknak való megfelelés extraköltségeiből. A terrortámadások után az Egyesült Államok és az Európai Unió is a légitársaságoknak nyújtható állami támogatás tiltásának feloldását fontolgatta. Továbbá az Európai Unió közlekedési biztosa, Loyola de Palacio, szerint az uniós kormányok úgy is enyhíthetnének a vállalatok terhein, ha átvállalnak a mar

említett biztonsági előírások szigorításának növekvő költségeit. A cikk a szükségintézkedések között a nagyaranyú elbocsátásokat említi (pl.: British Airways 7000 dolgozójától vált meg a terrortámadások után). Megjelenés: - a szövegtörzs 2, illetve 4 bekezdésre van tagolva, - jól olvasható szöveg, - táblázat: - "Leépítések a légicégeknél" Hasonló cikkek: 1. 8 HVG 2001 szeptember 29 XXIII évfolyam 39(1166) szám wwwhvghu Légi közlekedés-Zuhanás Tartalom: Ua. mint fent Megjelenés: - 3 bekezdésre tagolt szövegtörzs, - 2 db kép 1. 9 Figyelő 2001 szeptember 20-26, 38 szám wwwfigyelohu Rossz volt, szörnyű lesz Tartalom: Ua. mint fent Megjelenés: - a szövegtörzs 2 bekezdésre tagolt, - 1 db kép, - diagramm: - "Az amerikai légitársaságok nettó eredménye" Szakdolgozatok • Tarnai Beáta: Hollandia szerepe a Transzeurópai Hálózatokban, D/ 8280 • Nagy Boglárka: Az Európai

Unió és Magyarország közlekedéspolitikáinak az összehasonlítása, D/ 8357 • Gyalog Zsófia: Az Európai Unió közlekedésének és közlekedéspolitikájának változása a 2001. évi Fehér Könyv tükrében, D/ 8059 • Wagner Zoltán: Közlekedés és környezetvédelem az Európai Unióban, D/ 8325 • Lendvai Tamás: Az Európai Unió közlekedéspolitikájának bemutatása és Magyarország felkészültsége, D/8012 • Strehn Viola: A Győr-Sopron Ebenfurti Vasút Rt. szállítmányozási szolgáltatásainak a bemutatása, D/ 7924 • Kövy Zita: A közút és a vasút közlekedésharmonizációja, D/ 7408 soproni AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZLEKEDÉSPOLITIKÁJA; MAGYARORSZÁG FELKÉSZÜLTSÉGE; SZAKBIBLIOGRÁFIA Készítette: Fazakas Eszter, Féja Balázs, Mészáros Gábor Külgazdaság szak, Nappali, III. évfolyam Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapest, 2002. május Bevezetés, tapasztalatok Megpróbáltunk olyan tanulmányokat,

cikkeket, szakdolgozatokat keresni, amelyek az Európai Unió közlekedéspolitikáját és a magyar viszonyokat, a két térség közötti kapcsolódási pontokat minél több oldalról megközelítik, hogy a kedves leendő olvasók minél teljesebb képet kapjanak erről a területről, segítve ezzel is esetleges kutatómunkájukat. A bibliográfiagyűjtemény első felében olyan munkák találhatók, amelyek bemutatják az EU közlekedéspolitikáját általában, a legfrissebb változásokat (2001. évi Fehér Könyv), és Magyarország felkészültségét, további lehetőségeit ezen a téren (közlekedési fejezet lezárása, ISPA). A gyűjtemény második felében jobban koncentráltunk a fontosabb közlekedési ágazatokra, így a közúti, vasúti, légi közlekedést vettük górcső alá. Különleges figyelmet szenteltünk a légi közlekedésnek, hiszen az Egyesült Államokat ért terrortámadások miatt ez a terület mostanában nagyobb visszhangot kap. A kutatás

során nagyrészt a Külkereskedelmi Főiskola Európai Dokumentációs Központját, illetve Könyvtárát részesítettük előnyben, hiszen itt szinte mindig megtaláltuk azt, amit kerestünk. Ezúton is szeretnénk megköszönni az ott dolgozóknak az ott kapott segítséget. A tavalyi évben a főiskolán különösen sok diplomamunka foglalkozott a kérdéskörrel, közülük megpróbáltuk kiválasztani a lehető legjobbakat. Nagy segítségünkre volt az Internet is. Nagy csalódás volt, hogy a VKI könyvtárába csak különleges engedély birtokában mehettünk volna be, a Közlekedési és Vízügyi Minisztériumban pedig akkora fejetlenséggel találtuk magunkat szembe, hogy a könyvtáros hölgy minden erőfeszítése ellenére sem tudott egyetlen egy olyan anyagot a rendelkezésünkre bocsátani, amit a Minisztérium adott ki, mivel vagy nem találta őket sehol, vagy nem is hallott róla, pedig mi kész listával mentünk. Reméljük azért munkánk így is hasznos

lett Lendvai Tamás: Az Európai Unió közlekedéspolitikájának bemutatása, és Magyarország felkészültsége Disszertáció BGF-KKFK, 2001, D/8012, 65 p. 2001-ben, a Külkereskedelmi Főiskola Nemzetközi Kommunikáció szakos hallgatója által készített szakdolgozat, amely teljes és átfogó képet ad az Európai Unió közlekedéspolitikájáról, valamint arról, hogy áll Magyarország 2001-ben ezen a területen a felkészülésben. A szakdolgozat négy fő részből áll. Az első rész röviden foglalkozik az EU kialakulásával, valamint azzal, hogyan jutottak el a tagországok a közös közlekedéspolitikához. A második rész tárgyalja bőven magát a fő témát, a politikát Minden közlekedési ágazat helyzetét elemzi, szót ejt többek közt a zsúfoltság kockázatának elkerüléséről és a közlekedési módok közti egyensúly helyreállításáról, különösen fontosnak tartva a nagysebességű vasút szerepének növelését a közúti

forgalom rovására. Megemlíti a különböző közösségi infrastruktúra fejlesztési programokat, a Transzeurópai Hálózatok koncepcióját, annak megvalósításának problémáit, a “globalizált” közlekedés hatását Európára, a fogyasztókra/közlekedőkre. A harmadik rész tárgyalja a magyar közlekedési szektor felkészülését az EU-csatlakozásra. Úgy, mint a jogharmonizációs program, intézményfejlesztés, különböző infrastrukturális fejlesztések, derogációk, amiket a magyar tárgyalófelek kértek. Szintén elemzi az összes hazai közlekedési ágazat helyzetét, problémáit a nemzetközi egyezmények tükrében, különös figyelmet fordítva a közúti közlekedés problémáira, a különböző finanszírozási módozatokra. Bemutatja az ISPA és a PHARE programokat, hogyan segíthetik ezek az infrastruktúra és regionális fejlesztéseket. Végül a negyedik rész kitér az eddigi magyar tapasztalatokra a felkészülést illetően,

vázolja a jövőbeni teendőket. A szakdolgozatban nincs túl sok térkép, illetve táblázat, pedig a témát jobban lehetne szemléltetni ezek segítségével. Összesen négy ábrát/térképet lehet találni: a TEN koncepciójáról, a Páneurópai Közlekedési folyosókról, a Magyarországon 2000 és 2008 között létesítendő gyorsforgalmi útfejlesztésről, valamint a főbb vasútvonalakról és fejlesztésükről 2010-ig sebességi indexekkel. Lotz Károly: A közösségi közlekedéspolitika és a magyar felkészülés, Európa 2002, II. évfolyam, 3 szám, 2001 szeptember, 66-76p A tanulmány röviden bemutatja a közösségi közlekedéspolitika fejlődését a Római Szerződéstől napjainkig, értékeli teljesítményét. Szót emel az ágazatok kiegyensúlyozatlanságának okairól és következményeiről, valamint a felmerülő problémákról, melyek a csatlakozásra váró országok belépése után várhatók. Tárgyalja a közlekedés és a

fenntartható fejlődés összefüggéseit az EU-ban, továbbá vázolja a Fehér Könyvben javasolt alapvető intézkedéseket: ezek közül a vasúti közlekedés újjáélesztését, a közúti közlekedési ágazat minőségének javítását, a belföldi vízi szállítás előmozdításának szükségességét, a transz-európai közlekedési hálózat kiépítésének fontosságát hangsúlyozza. Emellett szól a hatékony közlekedési díjmegállapítási politika elfogadásáról, valamint a technológiai és kutatási fejezetről. Bemutatja a Magyarországról szóló 2001. évi jelentésről levont következtetéseket és a Bizottság iránymutatását a magyar közlekedésfejlesztés irányaira a Fehér Könyvvel összhangban. Végül röviden vázolja a magyar közlekedés rövid jövőképét Ehrlich Éva: Közlekedés – nemzetközi (európai) irányzatok, magyarországi helyzetkép, Európa 2002, II. évfolyam 3 szám, 2001 szeptember, 51-65 p A tanulmány olyan a

közlekedéssel kapcsolatos kérdéscsoportokra koncentrál, melyek kiemelendőek a kidolgozás alatt lévő új magyar közlekedéspolitika és az EU-val folytatott csatlakozási tárgyalások szempontjából. A tanulmány néhány szóban felvázolja az infrastruktúrák egészét érintő magánosítás és liberalizáció nemzetközi irányzatát. Másrészről, foglalkozik a legújabb nemzetközi közlekedési tendenciákkal, többek között szól a közlekedési szektoron belüli foglalkoztatottságról, a vasúti átrendeződésekről, az épülő transzeurópai közlekedési hálózatról, és az újszerű szervezeti-gazdálkodási módszerekről. Bemutatja az EU közlekedéspolitikája elveinek és szabályozó rendszerének néhány jellemzőjét. Továbbá tárgyalja és értékeli a magyar közlekedés elmúlt évtizedének és jelenlegi helyzetének néhány aspektusát: adatokat közöl a vasutak állami támogatásáról, az autópályahálózatok kiépítéséről az

EU tagországaiban 1970-1996 között, valamint bemutatja a közlekedési beruházások GDP-ben elfoglalt arányait és főbb ágazatok szerinti megoszlását Magyarországon 1991-2002 között. Az EU-csatlakozási tárgyalások közlekedési fejezetének lezárása, Tanulmány a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium honlapján http://www.kovimhu/EUintegracio/Csatlakozasi targyalasok/csatlakozasi targyalasokht ml, Bp., 2002, 7 p A Közlekedési és Vízügyi Minisztérium honlapján megtalálható tanulmány, szerző megjelölése nélkül (valószínűleg hivatalos kormány álláspont), amely hét oldalon keresztül taglalja, mit is ért el a magyar delegáció a fejezet tárgyalása alkalmából. Mint ismeretes, Magyarország 2001. december 21-én tartott rendkívüli főtárgyalói fordulón zárt le az EU-csatlakozási tárgyalások közlekedési fejezetét, amelyet 1999 novemberében nyitottak meg tárgyalásra. A tanulmány négy fő részből áll. Rövid terjedelemben

elemzi a fejezet lezárását, és annak hátterét, hogy miért lehetett a tervezettnél csak fél évvel később lezárni, Ausztria problémáját az ökopont rendszerrel. A második részben részletesen bemutatja a tárgyalások – amelyek a KÖVIM szerint mindvégig a magyar nemzetgazdaság és vállalkozói réteg érdekeit tartotta szem előtt – során elért eredményeket, és amelyek kiemelt feladatnak tekintették a közlekedési ágazat fejlesztését. Az eredmények bemutatása nagy részben a Magyarország által hét területen kért átmeneti mentességre, azaz a csatlakozást követő ideiglenes felmentésre korlátozódik, amik gyakorlatilag lefedik a közlekedés teljes spektrumát, és amelyeket az EU végül is lényegében elfogadott. Ezek a következők: a közúti kabotázs piac megnyitása, a közösségi gépjárműadó minimumszint alkalmazása, a túlsúlyos gépjárművekre kivetett díj és útvonal engedély rendszer fenntartása, a belvízi

hajózásnál a selejtezési kényszer bevezetése, a vasúti infrastruktúrához való szabad és megkülönböztetés nélküli hozzáférés, a légi közlekedési piac megnyitása valamint a meghatározott zajnormákat nem teljesítő légi járművek forgalmának engedélyezése. Ezeket részletesen elemzi Végül szót ejt még további eredményekről, mint pl. a MÁV reform stb, és a hátralévő teendőkről, valamint az Európai Bizottság éve jelentéseinek értékeléséről. Illusztráció nem található a szövegben. Gyalog Zsófia: Az EU közlekedésének és közlekedéspolitikájának változása a 2001. évi Fehér Könyv szellemében Disszertáció BGF-KKFK, 2001, D/8059, 34-38. p 2001-ben, a Külkereskedelmi Főiskola Külgazdaság szakos hallgatója által készített szakdolgozat, amely hasonlóan a Lendvai-féle (x. oldal) szakdolgozathoz jól körüljárja az Unió közlekedéspolitikáját, de egy külön rész foglalkozik benne a 2001. évi Fehér

Könyvvel, amely változásokat hozott ebbe a politikába. Ezért ebből a disszertációból ezt szeretném bemutatni. A Fehér Könyv 2001 szeptemberében számos közösségi szinten megvalósítandó közlekedéspolitikai intézkedést javasol. Tartalmazza a 2010-ig terjedő akcióprogramot, melynek fő célja a polgárok elvárásainak és szükségleteinek kielégítése. A Bizottság szándékai szerint az európai közlekedés fejlesztésével hatékony, magas színvonalú és biztonságos közlekedési szolgáltatást szeretnének kialakítani. A Fehér Könyvben vázolt intézkedések megvalósításával várhatóan megtörik majd a gazdasági növekedés és a közlekedés növekedésének szoros korrelációja anélkül, hogy korlátozni kéne az emberek és az áruk mobilitását, és csökkennek a torlódások és a környezetre nehezedő nyomás, miközben fennmarad az Unió gazdasági versenyképessége. A szakdolgozat részletesen beszámol a Bizottság által

elfogadott részletes javaslatokról, amelyek az alábbi irányvonalakra építenek: a vasutak újjáélesztése, verseny a vasúttársaságok között, az utasok jogainak védelme főleg a légi közlekedésben, a közút biztonságának fejlesztése, a belföldi vízi szállítás előmozdítása, a légi közlekedés növekedése, a biztonság középpontba állításba, a torlódások megszüntetése, a fenntartható mobilitás elérése, a kombinált fuvarozás támogatása (Marco Polo program), a magas színvonalú szolgáltatások biztosítása, kutatás a hatékony közlekedés szolgálatában, az üzemanyag adó harmonizációja, magas színvonalú városi közlekedés megteremtése, rádiónavigációs rendszer kialakítása (Galileo program), a globalizáció kezelése, és a Transzeurópai Hálózatok kiépítése (14 fő projekt). Bakay Zsolt: Az EU előcsatlakozási segítségnyújtása: ISPA Európai Tükör, 2002/1-2., 84-95 p Az Európai Tükörben megjelent cikk

általánosságaiban bemutatja az ISPA (Instrument for Structural Policies for Pre-Accession, azaz Előcsatlakozási Strukturális Politikák eszköze) programot. Azért tartottam fontosnak bemutatni, mivel az e program keretében felhasználható támogatás nagyjából felét a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére lehet/kell fordítani. Röviden szó van, hogyan jött létre az Agenda 2000 végrehajtásának részeként, hogy melyik Tanácsi Rendelet szabályozza, mely országokra terjed ki a területi hatálya. A tagjelölt országok közül viszont nem szerepel Málta és Ciprus. Utána az ISPA célját ismerteti, ami a tagjelölt országokban a közlekedési és környezetvédelmi infrastrukturális projektek támogatása. Szó van a decentralizált végrehajtó ügynökségi rendszer bevezetéséről, a támogatás feletti pénzügyi ellenőrzés lehetőségeiről, ezek feltételeit is közli. Megemlíti azokat az elveket, amelyek szellemében el kell járni a

beruházás alkalmával: beruházások közösségi dimenziója, szisztematikus megközelítés, a lakosság lehető legszélesebb körének bevonása, a lehető legnagyobb pénzügyi továbbgyűrűző hatások. A következő pontban felsorolja azokat az általános, technikai és pénzügyi kritériumokat, amelyeket teljesíteni kell a pályázás alkalmával. A költségvetés pontban megadja, milyen kritériumok alapján osztják el a pénzeket az országok között, mennyi összeg áll rendelkezésre, mekkora a program közösségi költségvetésben elfoglalt aránya. Végül ismerteti a 2000. évi elfogadott projekteket 2000-ben 85 projektet választottak ki, de ebből csak 75 kapott támogatást, míg 10 átkerült 2001-re. Általános jellemzőként megemlíti mennyi a projekt támogatások átlagos értéke, hány környezetvédelmi ill. közlekedési projektet fogadtak el, hogyan oszlott ez meg az országok között, végül értékeli a programot. Mellékletként hat

jól használható oszlop-, kör-, és vonaldiagram található. Engl Mónika: Az EU közlekedéspolitikájának ellentmondásai a közúti közlekedés szemszögéből Disszertáció BGF-KKFK, 2001, D/6959, 29-53. p 2001-ben, a Külkereskedelmi Főiskola Nemzetközi Kommunikáció szakos hallgatója által készített szakdolgozat, amely a közös közlekedéspolitikát a környezetvédelmi szempontok szerint közelíti meg, és részletesen bemutatja a Transzeurópai Hálózatok (Transeuropean Networks, továbbiakban TEN) koncepcióját. A TEN program nemcsak a közlekedési hálózat fejlesztését jelenti, hanem a távközlési és az energiahálózatét is. A mi számunkra azonban csak a közlekedés a fontos. Az EU-ban a környezetvédelem mindig is elsődleges szempont volt, a közlekedéspolitikát is ennek szellemében alakítják. A forgalom növekedésével az energiafogyasztás is egyre jobban nő, és ez egyre jobban megterheli a környezetet. A Transzeurópai

Közlekedési Hálózat (TENT) fejlesztése csak úgy történhet, hogy ezeket a környezetvédelmi szempontokat messzemenően figyelembe veszik. A disszertáció szót ejt a közös infrastruktúrapolitika megkésettségéről, arról, hogyan változtak a közlekedési infrastruktúrával szemben támasztott igények. Majd részletesen elemzi a TENT prioritásait, viszonyát a közúti infrastruktúrához, ami még mindig túlsúlyban van a többi közlekedési ágazathoz képest, azt, hogyan hat ez a hálózat az EU perifériáira és a sajnálatos koncentrációs hatásáról is. Ugyanis a TEN elsődleges szempontja a szűk keresztmetszetek feloldása, ez pedig a forgalmasabb központi területek közlekedését segíti még inkább. További szempontok még a hiányzó szakaszok megépítése, szigetek és perifériális területek bekapcsolása a forgalomba, az egyes közlekedési eszközök közötti optimális arányok megteremtése, a kapacitás, hatékonyság, biztonság

növelése. Végül megvilágítja azokat a forrásokat, amelyekből finanszírozni lehet a fent említetteket. A szakdolgozat rengeteg táblázatot és ábrát tartalmaz, amik még jobban elősegítik a jelenlegi közlekedési helyzet megismerését az EU-ban. Pl Az EU-polgárok mobilitását jellemző adatok, a közlekedés növekedése az EU-ban utasok, áruk, és a GDP viszonylatában. Kisné Kotler Ágnes: Az uniós csatlakozásból eredő feladatok a vasúti közlekedésben Disszertáció BGF-KKFK, 2001, D/7895, 8-79. p 2001-ben, a Külkereskedelmi Főiskola Európa Unió szakirányú továbbképzésén résztvevő hallgatója által készített szakdolgozat a közlekedés egyik visszaszoruló ágára, a vasútra koncentrál. A dolgozat három fő részből áll. Az első rész a közlekedéspolitika és a vasúti közlekedés sajátosságait, helyzetét, szabályait mutatja be a világban és az EU-ban. Az első négy kisebb részre tagolódik. Az első pont a

közlekedéspolitikáról beszél általánosságokban, erre nem térnék ki. A második pont a vasút világgazdasági jelentőségét emeli ki, ami kétségtelenül visszaszorulóban van. A harmadik pont a vasutak helyzetét az EU-ban mutatja be, kitérve négy tagállam (Nagy-Britannia, Svédország, Németország, Franciaország) vasútjának jellemzőire, és a páneurópai folyosók és a vasút kapcsolatára. A negyedik pont pedig ezen közlekedési ág alapvető szabályozását írja le. Ezek közül fontosabbak, az irányelv a közösség vasútjainak fejlesztéséről, különböző bizottsági határozatok és a Tanács rendeletei. Majd érveket sorakoztat fel az infrastruktúra és az üzemeltetés egyben tartása mellett. A második fő rész a magyar közlekedéspolitikát és a vasutakat mutatja be. Rövid áttekintést eszközöl a magyar közlekedés helyzetéről a csatlakozás fényében. Külön elemzi a magyar nemzetgazdaságon belül a közúti, vasúti, vízi,

és légi közlekedést. Külön fejezet foglakozik a magyar vasutak versenyképességével, ahol a vasúti közlekedés időszerűségét és a MÁV nemzetközi kapcsolati stratégiáját taglalja. A harmadik fő rész az “EU-csatlakozás és a Vasutak” címszó alatt a csatlakozásra váró országok vasútjainak felkészülését elemzi, valamint az e téren Magyarország előtt álló feladatokat mutatja be, és indokolja az egyetlen átmeneti mentesség kérelmét ezen a téren. A szakdolgozatban több jól használható táblázat is szerepel, többek közt a magyarországi távolsági személyszállítás és az árufuvarozás ágazati megoszlásáról, a kombinált fuvarozás alakulásáról, a MÁV bevételeiről és költségeiről. A single European sky in 2004: towards a more efficient and safer airspace – Egységes európai égbolt 2004-re. Angol nyelvű beszámoló az EU honlapján

www.europaeuint/rapid/start/cgi/guestenksh?pactiongttxt=gt&doc=IP/01/1398/0/RAPI D&lg=EN, Brüsszel, 2001október 10., 7 p Angol nyelvű beszámoló az európai légtér egységesítési tervéről. Az Európai Bizottság 2001. ajánlattervezetet, októberében amely elfogadott 2004.december egy 31-ig légi közlekedéssel előirányozza, hogy kapcsolatos egy sokkal biztonságosabb és hatékonyabb európai légteret hozzanak létre az Unió felett. Elfogadtak egy ún. “csomagot”, ami hat fő pontban összegzi a teendőket A beszámoló ezt a hat fő teendőt járja körül. Ezek a következők: a légtér közös ellenőrzése/irányítása, egy erős közösségi szabályzó létrehozása, a polgári és katonai légtérirányítás fokozatos integrációja, intézményi együttműködés az Unió és az Eurocontrol között, megfelelő új technológiák bevezetése a légi közlekedésbe, valamint a légiirányítókkal kapcsolatos humán erőforrás

politika jobb koordinációja. Ezen intézkedések majdani végrehajtásával egy optimálisan használható európai légtér fog létrejönni, megoldhatóbbak lesznek majd a légi közlekedéssel kapcsolatos legnagyobb problémák, úgy mint a tartósabb késések, vagy a megnövekedett utasforgalom okozta bonyodalmak, szögezi le Loyola de Palacio, a közlekedésért és energiaügyért felelő biztos. A beszámoló ír azokról az új fejleményekről, amelyek a szeptember 11-i Egyesült Államokban történt merényletek miatt az európai légi biztonságot érintik. Dióhéjban elemzi a fent említett hat intézkedéstervezet céljait, pl. biztonság fejlesztése, a rendszer hatékonyságának növelése stb. Ezután következik négy darab hosszabb terjedelmű melléklet (annex). Az első, a javasolt létrehozandó szervezet struktúrájának sajátosságait mutatja be pontokba szedve, a második a navigációs szolgáltatásokkal kapcsolatos intézkedéseket, a harmadik a

légtér használatának megszervezését, az utolsó negyedik pedig hogy mindezek működjenek országhatárokat átívelően, egységesen. Airbus-gondok HVG, XXIII. évfolyam, 41 szám, 2001 október 13, 32 p A HVG-ben megjelenő “Légi csaták – Swissair-Sabena csőd” című cikken belül található, külön keretbe foglalt kis cikk foglalkozik az európai repülőgépgyártó óriás, az Airbus Industries, a légi közlekedést ért sokk utáni helyzetével. A világgazdaság lassulása már korábban arra vette rá az Airbus-t, hogy visszavegyen ambiciózus elképzeléseiből, a Boeing minduntalan kergetéséből, de az Egyesült Államokat ért terrortámadások még érzékenyebben érinthetik a céget, ugyanis a forgalomcsökkenés következtében a légitársaságok sorozatban mondják le vagy fagyasztják be megrendeléseiket. Bár a legnagyobb vetélytárs, az amerikai Boeing már bejelentette, hogy közel harmincezres nagyságrendű létszámcsökkentést hajt

végre, az Airbus egyelőre nem készül ilyesmire. Sőt, gőzerővel folyik tovább az új, Jumbo-Jet méreteit meghaladó, 555 személy befogadására alkalmas szuperrepülőgép gyártására tervezett szerelőcsarnok építése is, amibe könnyen belebukhat a cég, ha nem képes megrendeléseket szerezni. Tehát a cikkből kiderül, hogy az Airbus is megsínylette a kétségtelenül új, szokatlan közlekedési helyzetet, de még sincs akkora bajban, mint a különböző légitársaságok. Egyelőre nem lesz elbocsátás, de a munkaerő-felvételt leállították, és nem terveznek további kapacitásbővítést sem. Terrorist attacks: emergency measures for air transport – Biztonsági intézkedések a légi közlekedésben a terrorista támadások után. Angol nyelvű beszámoló az EU honlapján www.europaeuint/rapid/start/cgi/guestenksh?pactiongttxt=gt&doc=IP/01/1399/0/RAPI D&lg=EN, Brüsszel, 2001. október 10, 3p Az európai légi közlekedést, mint ahogy a

legtöbbet a világon, nagyon érzékenyen érintették a New York-ot és Washington-t ért szeptember 11-i terrortámadások. Az EU ezért ebben a 3 oldalas közleményben fejti ki álláspontját arról, mit is kíván tenni, hogy valahogy biztonságosabbá tegye a légi közlekedést, és valahogy kárpótolja, segítse a bajba került légitársaságokat. Loyola de Palacio és Mario Monti bizottsági tagok javaslatára a Bizottság elfogadott jó néhány biztonsági intézkedést, amik csak átmeneti időszakra szólnak, amíg a légitársaságok és az európai repülőgépgyártó ipar – a megcsappant megrendelések miatt – magához nem tér. Bár az uniós törvények tiltják a nemzeti légitársaságok erőteljes dotációját, most kényszerhelyzet van, egy ideig elnéző az EU. Ennek szellemében az első pontban a beszámoló felsorolja a lehetséges intézkedéseket. Hogyan segíthetnek a tagállamok saját bajba jutott légitársaságaikon, hogyan pótolhatják a

kiesett bevételeket, kompenzálhatják a veszteségeket. Szót ejt arról, miképpen lehetne újratervezni azokat az útvonalakat, ahol csökken a forgalom, engedve a légitársaságok “közeledését”. Hogyan változhatnak harmadik országgal a kapcsolatok, hogyan orvosolhatók a biztosítások körüli problémák. A második pont pedig arról értekezik, miképpen lehetne újjászervezni és konszolidálni hosszútávra a légitársaságokat, valamint említést tesz az Egységes Európai Égbolt tervről is. Az Eu közlekedése, közlekedéspolitika az EU és Magyarország viszonylatában Szakirodalmi bibliográfia (1999-2001) Készítette: Tantárgy: Lendvai Tamás Az EU és Magyarország gazdasági kapcsolatai Dátum: 2001. 04 23 Szakirodalmi Bibliográfia (Az EU közlekedéspolitikája EU és Mo. Kapcsolatában) Készítette: Lendvai Tamás NK III. A bibliográfiában felvázolt könyvek, cikkek, tanulmányok illetve Internetes források az 1999-2001 között

megjelent a témával kapcsolatos magyar nyelvű információkkal szolgálnak. KÖNYVEK: Cím: Európa Kislexikon Kiadó: ISM Kiadás éve: 1999. Terjedelem: 300p. Lelőhely: EU. Dokumentációs Központ BGF, 339 E 96 A könyv részletes leírást ad az EU intézményeiről, akcióprogramjairól. Továbbá érinti az EU és közép-kelet-európai országok között létrejött megállapodásokat, illetve kapcsolati rendszereket. Számunkra a közlekedést, vagyis a közlekedési politikát érintő rész a legfontosabb. Különösen jó a TEN-ről (Trans European Networks) szóló anyag. Szó van a TEN koncepciójáról, továbbá a TEN jogszabályi hátterének kialakulásáról. A TEN megvalósítása érdekében felállított munkacsoportok munkájába és feladataiba is betekintést nyerhetünk e könyv segítségével. Majd képet kapunk a jövőbeni fejlesztés illetve finanszírozás pénzügyi eszközeiről; elkülönítve a különböző létező illetve

különböző módon finanszírozható projekttípusokat. PPP (Public Private Partnership) Végül záróképként képet kapunk a TEN fontos szerepéről a bővítés vonatkozásában. A könyv végén egy igen jó rövidítéseket magyarázó lista található. Cím: Magyarország csatlakozása az EU-hoz tendenciák, fejlesztési és finanszírozási gondok az Infrastruktúra néhány ágazatában. Kiadó: Integrációs Stratégiai Munkacsoport in Európai Tükör 1999/52 Kiadás éve: 1999. Terjedelem: 122p. Lelőhely: EU. Dokumentációs Központ BGF, 338 M 14 A könyv bemutatja a magyar közúti fejlesztésben történt változásokat 1995-1998-ig, majd kitér a kelet-közép-európai országok infrastrukturális ráfordításaira és helyzetére; köztük Magyarország helyzetére a mai közlekedésben. Felveti a jogharmonizációs kérdéseket a közlekedés terén, továbbá taglalja a fejlesztésre szoruló területeket, mint pl.: gyorsforgalmi úthálózatok stb.

Külön fejezet foglalkozik a tengeri és vízi hajózás területén végrehajtandó intézkedésekkel melyek feltételét képezik a teljes jogú EU tagság elnyerésének. A könyv kitér a légi közlekedés aspektusaira is és megvilágítja az integrálódás idevágó feltételeit is. Végül a magyar közlekedés hálózatai kerülnek nagyító alá az EU csatlakozás tükrében. Részterületek, célok, stratégiák illetve hiányosságok felvázolása mellett. A könyv rengeteg jó ábrát, grafikont, térképet és táblázatot tartalmaz Cím: Az Európai Unió és Magyarország csatlakozása Szerző: Kacsirek László Kiadó: KIT Képzőművészeti Kiadó Kiadás éve: 1999 Terjedelem: 172p. Lelőhely: EU Dokumentációs Központ BGF, 339 K 10 A könyv kitér a Közös Közlekedési és Szállítmányozási Politikára (CTP), annak jelentőségére, főbb elveire. Az ágazati liberalizáció fogalmát is tárgyalja a könyv, de csak a felsorolás szintjén. A

könyvből a Közös Közlekedési és Szállítmányozási Politikából való felkészülésre módszertani és tárgyi javaslatokat gyűjthetünk, ismerhetünk meg. A témára vonatkozó külföldi nyelvű szakirodalmat is találhatunk, továbbá Internetes források is találhatóak a fejezetek végén. Cím: A közlekedési ágazat, a közúti infrastruktúra finanszírozása Európában és hazánkban. Szerző: Pálfalvi József Kiadó: Integrációs Stratégiai Munkacsoport in Európai Tükör 1999/66 Kiadás éve: 1999 Terjedelem: 170p. Lelőhely: EU Dokumentációs Központ BGF, 338 P 15 A közös Közlekedéspolitika kialakulásának rövid történeti áttekintése után részletes betekintést nyerünk a magyar infrastrukturális beruházásokról az 1990-1997-ig terjedő időszakban, továbbá képet kapunk a közlekedés 4 területén és a városi közlekedésben tett előrelépésekről, beruházásokról. A szerző nemzetközi összehasonlítás tárgyává is

teszi a magyar infrastruktúrát, majd elhelyezi a magyar közlekedést az európai színtéren. Részletes tájékoztatót kapunk a TEN és TINA programok magyar infrastrukturális fejlesztési programokba való beillesztésének lehetőségeiről. Képet kapunk az EU közlekedési támogatás terén igénybe vehető alapjairól és a támogatási, finanszírozási formák típusairól is. Rengeteg jó táblázat, pie-chart, oszlopdiagram található a könyvben Színes grafikonok is előfordulnak, melyek szemléletesebbé teszik a megértést. Cím: Ifjú EU-polgárok felvételi vizsgája az EU intézményeibe Kiadó: Környezet és Fejlődés Kiadó Kiadás éve: 1999 Terjedelem: 194p. Lelőhely: EU Dokumentációs Központ BGF, 339 E 96 A könyvből részletes leírást kapunk az összes közös politikáról, történeti áttekintéssel egybefűzve, kitéréssel a Közös Közlekedési Politikára. Szó van Közlekedéspolitikában eddig hozott Tanácsi rendeletekről, a

Közlekedéspolitika néhány fontosabb irányelvéről; pl. a közlekedési szabadság irányelve Olvashatunk a TEN létrehozásának céljáról, költségvetési vonatkozásairól és fejlettségi szintjéről, továbbá a 14 alapvető közlekedési projektről. A TEN fontosságának kérdésére a könyv nem csak közlekedéspolitikai aspektusból, hanem más politikák oldaláról is információt nyújt. A könyv végén több önellenőrző teszt is található különböző részterületekre lebontva, pl.: gazdaság, melyekkel mindenki lemérheti saját EU-s alap dolgokban megszerzett tudását. Cím: EU Kalauz: Az EU-ról kezdőknek és haladóknak Szerző: Losonczi Lívia Kiadó: Euroatlanti Stúdió Kiadás éve: 2000. Terjedelem: 138p. Lelőhely: EU Dokumentációs Központ BGF, 339 L 80 Ez a kis füzet leginkább Magyarország EU-hoz való csatlakozásának előnyeit taglalja, de kitér a közös politikákra is, köztük a Közös Közlekedéspolitikára.

Szól a TEN-ről és az újonnan csatlakozók TEN-nek megfelelő infrastrukturális beruházásairól. A TEN koncepcióról is szó esik. Magyarország TEN-ben való szerepéről is említést tesz a szerző, továbbá a már megvalósított a TEN-be illeszkedő 5 számú korridor építésének magyar vonatkozásairól. A szerző új munkahelyteremtő lehetőségként vázolja fel a jövőbeni építkezéseket. Cím: Európa közlekedése és a regionális fejlődés Szerző: Erdősi Ferenc Kiadó: Dialóg Campus Kiadás éve: 2000 Terjedelem: 547p. Lelőhely: Közlekedési Főfelügyelet Gödöllő v. EU Dokumentációs Központ BGF, 656 E 84 Ez egy igen nagy terjedelmű mű, amely csak a közlekedéssel foglalkozik. De nem csak a közlekedéssel kapcsolatos kérdésekre kapunk választ, hanem az azzal kapcsolatos kommunikációs tevékenység fontosságára is fény derül. A könyv összefoglalja az egyes közlekedési ágazatok jellemzőit, kezdve azok területi

szerkezetalakító hatásaitól a velük kapcsolatos kommunikációs tevékenységig. Majd egy külön fejezet tárgyalja az Európai közlekedési ágazatokat lebontva a főbb részterületekre, problémásabb kérdésekre. Minden egyes közlekedési módozatról részletes áttekintést kapunk, kezdve a történelmi áttekintéstől a jelenlegi helyzetig. Vitás kérdéseket is olvashatunk az egyes közlekedési ágazatokkal kapcsolatban, és betekintést nyerünk a fejlesztendő területekről. Majd kitérőt teszünk a számunkra legfontosabb témában az Európai közlekedés közösségi érdekű átalakításában. A könyv szól a közlekedéspolitika általános jellemzőiről az Európai Unió közlekedéspolitikájáról és annak felmerülő dilemmáiról. Majd következnek a Transzeurópai Hálózatok a már előzőekből ismert bemutatása. Különösen érdekes az országonkénti lebontásban vizsgált közlekedési struktúrák. Számunkra azonban az utolsó fejezet

és abból is „A gyengén fejlett kommunikációs régiók a gazdaságilag leszakadt Délkelet- és Kelet-Európában” rész a legfontosabb. Itt képet kapunk a fejletlen kommunikációs stratégiáról a közlekedés területén és a jövőbeni kívánatos intézkedésekről, stratégiákról. A könyv rengeteg szemléletes ábrát, grafikont, tréképet tartalmaz. A közlekedéspolitika területén talán ez a legrészletesebb, legátfogóbb áttekintés az eddig megjelent művek közül. Cím: Az európai integráció: Tények és adatok Kiadó: Europa Institut Budapest Kiadás éve: 2000. Terjedelem: 425p. Lelőhely: EU Dokumentációs Központ BGF, 339 E 96 Tényeket és adatokat kapunk minden EU-s vonatkozásban. A könyv a közlekedéspolitikát hasonló módon kezdi tárgyalni, mint eddig (történeti áttekintés, célok, programok, jogi háttér, finanszírozás stb.), de kínál a témával kapcsolatos német nyelvű szakirodalmat is. Képet kapunk a

közlekedéspolitika kezdeteiről és mai céljairól, fejlődéséről; az integrált közlekedési rendszer gondolatáról. Továbbá a közös közlekedési piac és annak működése érdekében hozott intézkedésekről, a közút egyre növekvő szerepéről illetve a vasút szerepkörének gyengüléséről. Információkat kapunk a tagállamok igazgatáspolitikáinak Közös Közlekedéspolitikának megfelelő átalakításának eredményeiről. A mű rávilágít a jövőbeni célokra-„hosszú távú mobilitás”-, és a közlekedéspolitika más politikai részterületekkel való összehangolásának fontosságára. Szó esik még a kutatástámogatási programokról, továbbá a finanszírozási feltételekről. A könyv nyelvezete jól érthető, nincs tele szakszavakkal, jól megfogható anyag. Cím: Az EU politikái Kiadó: Osiris Kiadás éve: 2000. Terjedelem: 611p. Lelőhely: EU Dokumentációs Központ BGF, 339 E 96 Az ágazati politikák közül ez a

könyv is igen részletesen taglalja a Közös Közlekedéspolitikát. Kezdve a közlekedés meghatározó tulajdonságaitól a Római szerződés releváns rendelkezésein át a a jövőbeni kihívásokig. Leírást kapunk az egységes közlekedési piac létrehozásáról továbbá a hagyományos közlekedési formák mellett felvilágosítást kapunk egy legújabb kori az EU-ban már alkalmazott közlekedési, szállítmányozási formáról a kombinált fuvarozásról. Az ide vonatkozó rendeletek részletes taglalása mellet, képet kapunk a releváns rövidítések rendszeréről is. Majd itt kitérőt teszünk a PÁNEURÓPAI hálózatokra, az ide vonatkozó rendelkezésekre, az elért eredményekre és a jövőbeni célokra. Óvatos becsléseket is kapunk a közép-kelet-európai országok infrastruktúra fejlesztési igényéről. Továbbá bemutatásra kerülnek a jövő modern díjszedési rendszereinek elképzelt változatai is. TANULMÁNYOK Cím: Az Unió szállítási

infrastruktúra hálózatának szomszédaival való összekapcsolása – egy együttműködő páneurópai szállítási hálózat felé. Kiadó: In Európai Iparpolitika 1999/5 Kiadás éve: 1999 Terjedelem: 50p. Lelőhely: EU Dokumentációs Központ BGF, 338 E 96 A tanulmány a szállítási rendszerek egységes hálózatba való összekötését vizsgálja. Leírást kapunk a fejlesztés irányvonalairól s határidőkről illetve az egységes piac véghezvitelét segítő közösségi hálózat kialakításának céljáról. Általános megjegyzéseket kapunk a stratégiai tervről illetve a kidolgozandó cselekvési tervekről.„Végső célként egy olyan stabil közlekedési piac kialakítása a cél, mely biztosítja a piaci szereplők kedvező versenyfeltételeit, illetve kiküszöböli a fennálló kockázatok egy részét”- írja a szerző. Öt cselekvési témát vázol fel nekünk, illetve megjelennek a már folyó koncepciók a TEN további fejlesztéséről és

a fejlesztés feltételeiről. Cím: A rendszeres komp- és nagysebességű utasszállító vízi járművek a Közösségen belül történő üzemeltetéséről – új tanácsi direktíva. Kiadó: In Európai Iparpolitika 1999/2 Kiadás éve: 1999 Terjedelem: 20p. Lelőhely: EU Dokumentációs Központ BGF, 338 E 96 Ebben a tanulmányban leírást kapunk az erre a közlekedési módozatra való biztonsági szabályozásról. Bizottsági javaslatokat kapunk számos a témába vágó jogi és biztonsági kérdésre, melyek a balesetek enyhítését szolgálják. További döntésekről és intézkedésekről is szól a tanulmány, melyek a nagysebességű hajózást illetve vízi járműveket érintik. Leginkább a kompokról és a gyors hajókra vonatkozó Tanácsi rendeleteket taglalja a tanulmány. INTERNETES FORRÁSOK: Cím: Uniós párbeszéd Szerző: V. J Kiadás éve: 1999 Lelőhely: www.cegnethu A cikk szót ejt az ECOSOC-ról a gazdasági és

szociális bizottságról mely a közösségi politikákról folytatott társadalmi párbeszéd egy igen fontos színtere E konzultációs fórumon a magyar érdekképviseletek is jelen vannak. Szó esik még továbbá a bizottság történelméről és hatásköreiről. A bizottság hatáskörébe esik a közös közlekedéspolitika csatlakozó országokkal való megtárgyalása, azok felkészítése a várható fejleményekre. Ennek értelmében 1999 október 29-én, a Bizottság Budapesten rendezte meg 5. plenáris ülését melynek munkaanyaga volt a „Közlekedéspolitika és Magyarország belépése az EU-ba”. Cím: BMGE Közlekedésgazdasági Tanszék bemutatása Kiadás éve: 1999 Lelőhely: www.kgazdbmehu A homepage a BMGE Közlekedésgazdasági Tanszékét mutatja be mely metodikai anyagokkal, új elektronikus adatfeldolgozási eljárásokkal, új oktatási módszerekkel közreműködik az EU kutatás-fejlesztési keretprogramjába tartozó projektek

kifejlesztésében. A tanszék segítséget nyújtott számos EU-ban kifejlesztett közlekedési program betanításában Magyarországon és így támogatta a Közös Közlekedéspolitika elmélyülését Magyarországon. A jövőben mind nagyobb szerep hárul majd az ilyen újfajta oktatási módokkal rendelkező intézményekre, hiszen a csatlakozás már reméljük nincs messze. Cím: EU-csatlakozás és a közlekedés Szerző: Joó Ferenc Kiadás éve: 1999 Lelőhely: www.lélegzethu A szerző a cikk elején kitér Magyarország helyzetére közlekedéspolitikai vonatkozásban. Szót ejt a jogharmonizáció mértékéről közlekedési viszonylatban, majd kitér az várható infrastrukturális beruházások környezetvédelmi vonatkozásaira is. Az infrastrukturális fejlesztés pénzügyi nehézségei is képbe kerülnek, és javaslatokat is olvashatunk a lehetséges finanszírozási módozatokra. Majd a következő fejezet a TEN és TINA projekteket és a már kidolgozott

14 alprojektet tárgyalja. Leírja a TEN főbb útvonalait és hatását a kelet-közép-európai országok infrastrukturális beruházásaira, köztük Magyarországéra. Az ISPA támogatásokról is ír a szerző, melyeket Magyarország az infrastrukturális fejlesztéseire használ. Végül képbe kerül a vasúti közlekedés erősítését szolgáló EU-s akarat vizsgálata és hogy az mennyire megvalósítható az egyre inkább tért nyerő közúti közlekedéssel szemben. A szerző említést tesz még a várható és érvényben lévő környezetvédelmi előírásokról is, melyek a közlekedést igen befolyásolják. A végső összegzésben fontos a szerző fontos szerepet tulajdonít a lakosság felé történő megfelelő kommunikációs stratégiának. Hiszen ha az emberek nem tudják, hogy mi miért van akkor hajlamosak a szkepticizmusra. Cím: Közösségi politikák Szerző: Sárai József Kiadó: BKE Vezetőképző Intézet Kiadás éve: 1999 Lelőhely:

www.mfagovhu Szó esik az összes közösségi politika részletes tárgyalásáról, külön fejezetekre lebontva. Szerepel közöttük a Közös Közlekedéspolitika is Betekintést nyerünk a Közös Közlekedéspolitika 4 fő részterületébe. Továbbá a politika megvalósításának szükségességét és a lépések menetét is elolvashatjuk. Szó esik a kutatás és technológiafejlesztésről és annak a keretprogramjairól fontosabb jellemzőiről. Szóba kerül a jövőbeni fejlesztés kérdése mind infrastrukturális és képzési területen, mely a jövendőbeli csatlakozás egyik alapfeltétele. Cím: Az EU-hoz való közlekedési csatlakozás környezetvédelmi kérdései Kiadó: Magyar Közlekedési Klub Kiadás éve: 2000 Lelőhely: www.zpokhu A Magyar Közlekedési Klub tanulmányában kitér az EU-hoz történő közlekedési csatlakozás környezetvédelmi kérdéseire. A TEN vonalaira és azok változásaira A közlekedési folyosók útvonalai

is megjelennek, melyek befolyással lehetnek hazánk környezetére. Térképeket találhatunk a hamarosan kiépítendő közlekedési útvonalakról, melyek érintik hazánkat is. Cím: Ellentmondás a közlekedési politika és a környezetvédelmi érdekek között Szerző: Joó Ferenc Kiadó: Magyar Közlekedési Klub Kiadás éve: 2000 Lelőhely: www.zpokhu Szó esik a közlekedési beruházások nem eléggé átgondolt kivitelezéséről Magyarországon. A tranziforgalom környezetszennyező hatásáról és a környezetszennyezés, környezetkímélés érdekében meghozandó intézkedésekről. Leírást kapunk a várható közúti és vasúti fejlesztésekről és a pénzek nem megfelelő allokációjáról, a nem megfelelő fogalomértelmezésről. Sajnos a nagyvárosi közlekedést érintő környezetvédelmi és biztonsági hiányosságok is napirendre kerülnek, továbbá szóba kerül az utasok egészségének és testi épségének a megőrzése is. Majd

szemünk elé tárulnak a folyami hajózás fejlesztésére elkülönített hatalmas összegek, habár tudva levő, hogy a dunai hajózás volumene messze elmaradt a nemzetközi szinttől. Tehát a cikk rávilágít a magyar hiányosságokra mind a kivitelezés és a tőkeallokáció területén, amely ugyan fejleszti a közlekedést és az infrastruktúrát, de nem a megfelelő irányban. Cím: Az európai közlekedés költségei Kiadó: Baranyanet Kiadás éve: 2000 Lelőhely: www.baranyanethu A cikkből olvashatunk arról, hogy várhatóan mennyibe fog kerülni Közép- és KeletEurópában egy európai szintű közlekedési hálózat kiépítése. Az Európai Bizottság 2015re előre, megpróbálja megbecsülni a várható költségeket Szóba kerülnek a kiépítendő repülőterek, kikötők, közutak stb. számszerűen is A tagjelölt államok későbbi felelősségéről és a támogatási módozatokról is kapunk egy rövid összefoglalót. Cím: Sopront

bekapcsolnák az európai hálózatba Kiadó: GYSEV Kiadás éve: 2000 Lelőhely: www.gysevhu A cikkből kiderül, hogy a gyorsvasúthálózatok egyre növekvő szerepe nem elhanyagolható. A gyorsvasúthálózatok keleti végpontja eddig Bécs volt, de a most folyó Sopron-Deutschkreuz vonal villamosítása új távlatokat nyit a gyorsvasúthálózat keleti terjeszkedése felé. A távlati tervekben szerepel egy Salzburg-Linz-Bécs-Győr-Budapest új vonal kiépítése, mely az első gyorsvasútvonal lenne mely hazánkat is eléri. Cím : Növekszik a kombinált fuvarozás aránya a GYSEV-nél Kiadó: GYSEV Kiadás éve: 1999 Lelőhely: www.gysevhu A cikkben szó van a GYSEV eredményeinek növekedéséről a kombinált fuvarozás területén. Tehát a nyugat-magyarországi vasúttársaság kezd egyre inkább EU-konformmá válni. A cikkből kiderül, hogy az Európában erősödő áruszállítási verseny három nagy vasúti szövetség kialakulását okozta, melynek

már a GYSEV is tagjává vált. Ez újabb infrastrukturális beruházások kivitelezését pottyantotta a GYSEV markába, mely a magyar vasúti infrastruktúra-fejlesztés EU-konformmá tételének egyik mérföldkövét jelenti. Bibliográfia- kiegészítés „Az Európai Unió közlekedéspolitikája” témakörben Készítette: Varga Eszter Tar Zsuzsanna NK/III. EU szakirány Ehrlich Éva: A magyar közlekedés: a jelen és a jövő, várható tendenciák és előrejelzések 2006-ig MTA Világgazdasági Intézet, 2000; (338 E 32) A rendszerváltást követő változások, majd a jelen helyzet bemutatása után a megoldandó stratégiai feladatokról ír a szerző. Kitér a vasút, a közút, a vízi és a légi közlekedés problémáira. Megismerhetjük az EU - tagságra való felkészülés egyes kérdéseit és a derogációkkal kapcsolatos teendőket. A szakdolgozatíráshoz a következők miatt ajánlanám Ehrlich Éva munkáját: Jó kiindulópontként szolgál,

átfogó, könnyen áttekinthető. A végén referenciagyűjteményt találunk: 12 további, 1999-es kiadású tanulmány ajánlatát. Jól hasznosíthatóak táblázatai is. Példaként említeném az "EU és a magyar közlekedés néhány mennyiségi összehasonlítást szolgáló mutatója 1997-ben" és "Az autópálya hálózat kiépítése az EU - tagországaiban 1970 - 1996" címűeket. Knoll Imre: Logisztika a 21. században (profitnövekedés logisztikai eszközökkel) KIT Képzőművészeti Kiadó és Nyomda Kft. Budapest, 1999; (658 K60) 224 oldalas, jól áttekinthető, tagolt könyv, fekete- fehér magyarázó ábrákkal. A szerző új logisztikai módszereket dolgozott ki. A logisztika ellátási és szolgáltatási láncban betöltött, igazoltan rendkívül pozitív "közreműködő" szerepéből és jelentőségéből indul ki és mindezt nemcsak makro-, hanem alrendszereinek mikro szintjén is mélyrehatóan vizsgálja. A

gazdasági változások tendenciáinak elemzése és a gyakorlati visszacsatolások szolgáltatták új modelljeinek alapját. Az alapfogalmak megmagyarázásától kezdi. Bemutatja a termelési és kereskedelmi logisztikát. Az uralkodó trendekkel járó előnyöket és veszélyeket Külön fejezetben tárgyalja a logisztika megjelenését és fontosságát a közlekedési rendszerekben. Mikro és makro szemszögből vizsgálja a közlekedést és összefüggéseit Integráltan kezeli a járműveket és szervezési módszereket, valamint az infrastruktúra közlekedést érintő egyéb tényezőit. Valamint bemutatja a pénzügyi- gazdaságossági elemzéseket, melyek a közlekedési hálózatok beruházásával és üzemeltetésével, valamint a fejlesztésekkel szoros kölcsönhatásban vannak. Bemutatja a logisztika és a koordináció, az informatika és a környezetvédelem kapcsolatát. Hangsúlyozza a logisztikai szerepvállalás jelentőségét az állami feladatokban és

a döntés-előkészítési folyamatokban. Végül a tudatos logisztika elterjedésének társadalmi és gazdasági hatásait mutatja be az egyes európai társadalmakban, Bándi Gyula: Környezetvédelmi kézikönyv Budapest, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., 2000 Országgyűlési Könyvtár (565.666KK) A 360 oldalas könyv összefoglaló áttekintést ad a környezetvédelmi előírásokról, történeti előzményeikről az elvi háttérről. Konkrétan nem tér ki a közlekedéspolitikát befolyásoló előírásokra, de a törvény általános rendelkezéseit ismerteti, valamint az önkormányzatok környezetvédelmi feladatait és hatáskörét. A környezetvédelmi igazgatás feltételeit, a környezetvédelem gazdasági alapjait. Az állampolgárok részvételét a környezetvédelemben Felelősség a környezetért - közigazgatási jogi felelősség, polgári jogi eszközök lehetőségei, kártérítési felelősség. Erdősi Ferenc: Európa közlekedése és

regionális fejlődés / Kommunikációs és regionális fejlődés Európában Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2000; EU dok. (658 E 84) A könyv 549 oldalas. A közlekedésnek az európai területi (regionális) fejlődésben betöltött, valamint a területfejlesztésben mozgósítható szerepéről szól a könyv. A tapasztalati tények bemutatására, valamint alapvetően kommunikáció-földrajzi aspektusú értékelésére helyezi a hangsúlyt. 3 nagy részre osztható: 1. Az európai kommunikáció általános jellemzői - a közlekedés hatása a történelmi korokban az európai terület- és településfejlődésre, az európai közlekedés ágazati jellemzői (vasúti, közúti, légi közlekedés, csővezetékes szállítás területi hatásai. 2. Az európai közlekedés nagy szerkezetének orientációs változása és közösségi érdekű alakítása (Európa közlekedési szerkezetének orientációs változásai, mobilitás idő- és térbeli jellemzői,

következményei, az európai közlekedéspolitika, transzeurópai hálózatok és területi hatásaik) 3. A közlekedés jellegzetes térségi problémái Európa nagyrégióiban (Brit-szigetek, Franciaország, Benelux államok, Németország, Alpok, Ibériai-félsziget. Olaszország, Észak-Európa, Kelet-Európa) ezen kívül leírja a közlekedés jövőben várható legfontosabb hatásait. Magyar Vasúttörténet 1973-tól 1998-ig Főszerk: Dr. Kovács László MÁV Rt., Budapest, 1999 Országgyűlési Könyvtár 542. 654 491 oldal fekete-fehér, térképek, ábrák, fényképek, grafikonok találhatók benne. A könyv egy 7 kötetes sorozat utolsó része. A közelmúlt és a jelen legfontosabb eseményeit dolgozza fel, amelyek előremutatnak egy európai színvonalhoz felzárkózni képes, magyar vasúti rendszer kialakításához. A következő témákat dolgozza fel: a magyar vasútügy fejlődése, Magyarország vasúthálózatának helyzete, vasútvonalak építése

és korszerűsítése, vasúti hídépítés története, vasút építészete (várótermek, átjárók) biztosítóberendezések fejlődése, távközlés a XX. század második felében. Vontatójárművek, vasúti személykocsik, vasúti teherkocsik, vasút villamosítás, vasúti járműjavító műhelyek, vasutak nemzetközi menetrendi együttműködésének története, eredményei. Fontos lehet: teljes irodalomjegyzéket tartalmaz a vasúttal kapcsolatos eddig megjelent publikációkról (folyóiratokban és különálló könyvekben). Ezen kívül ír a vasút jövőjéről is: az európai tendenciákról, az EU vasútpolitikájáról és a vasút helyzetet meghatározó tényezőkről. Cikkek, publikációk Az Autóközlekedés című folyóiratból: Dr. Wilde György: Az Európai Autó Oil programjáról I XI. évfolyam 1999/1 január 7 OSZK: HB 4257 Bemutatja a globális és az európai motor emissziót, a levegőminőség változásait és a légszennyezés

egészségre gyakorolt hatásait. Dr. Wilde György: Az Európai Autó Oil programjáról II XI. évfolyam, 1999/2 január 21 OSZK: HB 4257 A cikk bemutatja az Autó Oil Program előzményeit, filozófiáját, eredményeit, hiányosságait és a program folytatását. Táblázatba foglalva ismerteti az Európa Tanács által javasolt és az Európa Parlament által elfogadott üzemanyag minőségeket, valamint. az 1999-es benzin előírásokat Kaliforniában, az USA-ban 2000-ben és az Európai Unióban 2005-től. (3 oldalas cikk) Dr. Kiss Győző: Az IRU Charta bevezetésének előkészítése (8) XI. évfolyam, 1999/3 február 4 (27-30 o) OSZK: HB 4257 A fenntartható fejlődés megvalósításának a fuvarozásra vonatkozó előfeltételeit tekinti át. Kiemelve a méltányosságot és gazdaságosságot, mint 2 alapvetően fontos alkotóelemet. Emellett, a cikk szerint, 5 előfeltételnek is meg kell lennie, ha a fenntartható fejlődés célját és annak teljesítését

komolyan akarjuk venni. Ezek a feltételek: 1. a kereskedelmi forgalom megfelelő áramlása, 2 a megfelelő számlát a megfelelő helyre, 3. a gazdasági racionalitás, mint politikai útmutató, 4 a szállítmányozók korrekt versengése a szállítmányozási módok és a fuvarozók szabad megválasztásáért, 5. költségek kiszámlázása a szállítmányozónak és a fogyasztónak Ezeket a pontokat fejti ki részletesen és grafikonokkal szemlélteti. Dr. Kiss Győző: Az IRU Charta bevezetésének előkészítése (9) XI. évfolyam, 1999/4 február 28 (26-28o) OSZK: HB 4257 Részletesen ismerteti az intézkedéseket, melyek hozzájárulhatnak a fenntartható fejlődés megvalósításához a fuvarozás területén. Hogyan csökkenthető a környezetszennyező emissziók keletkezése? A forgalom áramlásának javulása, jobb járművek a további műszaki fejlesztések következtében, az üzemanyag minőségének javulása, vezetési stílus javulása, fuvarozók és

szállítmányozók által jobbá tett logisztika, nehéz kereskedelmi járművek fokozottabb használata, intermodális fuvarozás növekedése, amikor gazdasági és környezetvédelmi szempontból gazdaságos. Gálik István: Súlyponti kérdés az engedélyelosztás XI. évfolyam, 1999/6 március 19 (7-8 old) OSZK: HB 4257 Interjú Katona Kálmán közlekedési miniszterrel. Az Eur l-es tehergépjárművekre vonatkozó évjárat korlátozás a fuvarozók elégedetlensége ellenére is érvényben marad. Ismerteti a kormány intézkedéseit, a külföldi fuvarozók illegális fuvarjainak megszüntetésére. Bemutatja a személyszállítási törvény megjelenésének varható időpontját, és lényegi vonásait, valamint a szállítmányozási vonatkozó rendelet megjelenésének várható időpontját és lényegét. Válaszol a Deli Autópálya építésével kapcsolatos kérdésre, elmondja, hogy mely területeken kér derogációt a közlekedési kormányzat az EU csatlakozás

során. Dr. Kiss Győző: Milyen lesz a következő Euro-s előírás? XI. évfolyam, 1999/8 április 15 (28 old) OSZK: HB 4257 Az Eur02-es gázemissziók uniós szabályozása - az 1995/96-os váltóévvel - lépett hatályba. A cikk az 1999-es Eur03-as előírást vázolja fel Az eseményeket a 2 e1őírás között, valamint az ENSZ EGB-nek a gépjárművek levegőtisztasági és energia kérdéseivel foglalkozó GRPE munkacsoportjában, mind pedig a brüsszeli adminisztrációnál elkezdődött tudományos kutatómunka, feltáró és elemző munka eredményeit ismerteti nagyon röviden. Szinte vázlatos Dr. Merétei Tamás: A haszongépjármű-motorok fejlesztési irányai a 2010-ig várható emissziós előírások teljesítéséhez XI. évfolyam, 1999/14-15 július14{58-60 old) OSZK: HB 4257 A környezetvédelmi előírások egyre szigorodnak, így a gépjárművek emisszióját a lehető legalacsonyabbra kell csökkenteni. A cikk azt mutatja be, hogy erre milyen

intézkedésekkel van lehetőség: a tüzelőanyag, a gázolaj minőségének javítása. A motor és az égési eljárás módosítása (táblázat: haszongépjárművek dízelmotorjaira vonatkozó műszaki követelmények varható maximális értékei és a tervezett maximális károsanyag emisszió határértékei).A hűtött kipufogógáz visszavezetése A kipufogógáz visszavezetés és részecskeleválasztás. A szelektíve katalitikus Nox-emisszió-csökkenés DeNOxkatalizátor Dr. Krausz Péter: A kelet-nyugati árufuvarozás kilátásai XI. évfolyam, 1999/22 október 28 (34-39 old) OSZK: HB 4257 A szerző a XVI. Nemzetközi Tehergépjármű Kongresszuson elhangzott előadása Több grafikonnal és táblázattal. Főbb témái: a hatékony közúti fuvarozás a kelet-nyugati integráció előfeltétele. Közúti fuvarozás nélkül nincs jólét, ezt makrogazdasági elemzésekkel támasztja alá. A piaci részesedések alakulása: kelet-nyugati árufuvarozási piac

megoszlása, bérszínvonal a gyáriparban, és a piac megoszlását befolyásoló tényezők (pl. alacsony bérek) A versenyt torzító hatások (pl adó, műszaki előírások és piacra jutás, szociális előírások, az útvonalelemzés által kimutatott eltérések) Bemutatja továbbá az IRU integrációs stratégiáját. Dr. Wilde György: Autó Oil II Program XII. évfolyam, 2000/1 január 5 (31 old) OSZK: HB 4257 Az Európai Bizottság sikeresnek ítélte az Autó-Olaj Programot. A cikk arról számol be, hogy ez alapján határozta meg a 2000-től kötelező üzemanyag minőségeket. Ismerteti a hátteret, a folyamatokat, a pillanatnyi helyzetet, a levegőminőséget, valamint a költség-hatékonyság előnyeit, a programtól várt eredményeket 2015-ig. Dr. Wilde György: Az olajipar és az autógyártók 1 XII. évfolyam, 2000/16 augusztus 3 OSZK: HB 4257 Nemzetközi kitekintést kapunk a világ járműállományáról, az üzemanyagfelhasználásáról és az

ebből adódó környezetvédelmi problémákról. Dr. Wilde György: Az olajipar és az autógyártók 2 XII. évfolyam, 2000/17 augusztus 17 (33-34 old) OSZK: HB 4257 Az olajszakma álláspontját ismerteti az egyes kibocsátott anyagokkal kapcsolatban: korom, benzol, ózon, szén-dioxid. Tabák Anna: Közlekedési környezetvédelem az Európai Unióban Autóközlekedés melléklete, XII. évfolyam, 2000/21 október 12 OSZK: HB 4257 Környezetvédelmi szempontból vizsgálja a fuvarozás közút és vasút közti megoszlását hazánkban és az EU-ban. A szerző hangsúlyozza, hogy az infrastruktúrát fejleszteni kell és megmagyarázza, hogy miért van szükség magyar autópályahálózatra az EU tiltakozása ellenére is. Előrejelzést ad, hogy milyen lesz a hazai közlekedés 10-15 év múlva. Milyen társadalmi költségekkel jár a környezetvédelem és a közlekedés? Bemutatja az emissziós normákat és az Euro-sorozatot. Beszél a szigorodó határértékekről és az

üzemanyag minőségről. Bemutatja az euro4 által előírt fedélzeti ellenőrző eszközöket. A rákkeltő részecskék kiszűrhetőségéről beszél és a felmerülő gondokról. Végül Magyarország és az euro-normák alkalmazása kerül megvitatásra a cikkben. Dr. Papolczy Péter: A szakma védelmében XII. évfolyam, 2000/17 augusztus 17 (23-25 old) OSZK: HB 4257 Az IRU 27. világkongresszusán elfogadott határozatok közül kettőt mutat be, melyek a közúti fuvarozási szakma üzeneteit közvetítik a külvilágnak, ezen belül is elsősorban a közlekedéspolitikai műhelyeinek. Az infrastruktúra és a közlekedés áramlásának javítása az egyik elfogadott határozat. A közúti fuvarozás gazdasági és szociális problémái a másik. Nagyon sok grafikon és táblázat szemlélteti a témát. Dr. Wilde György: Milyen olajválság felé sodródunk? XII. évfolyam, 2000/21 október 12 (30-32 old) OSZK: HB 4257 A cikk azzal foglalkozik, hogy miért

emelkedett a gázolaj hazai kiskereskedelmi ára? Mi történt a hazai piacon az elmúlt 10 évben, aminek ez lett a hatása? Bemutatja a közelmúlt eseményeit, a mai helyzetet valamint felvázolja, hogy mi varható. Grafikonok az olajár alakulásáról. HVG Antal László: Gazdasági tendenciák az ezredfordulón, Gazdasági számítások XXII. évfolyam 02 (1077) szám, 2000 január 15, (81-84 old) Tavaly már a harmadik egymást követő évben produkált a magyar gazdaság az európai uniós átlagot meghaladó növekedést. Az imponáló GDP-bővüléshez azonban ingatag egyensúlyi helyzet társult, s a következő éveket is kiélezett költségvetési viták, az elviselhetőség határán mozgó államháztartási hiány fogja jellemezni. Az orosz és brazil gazdasági válság hatásai hazánkra, majd az azt követő fellendülés háttere. A fellendülés ellenére aggodalomra ad okot, hogy a lakosság megtakarítási rátája egyre csökken, valamint az állami

vásárlások aránya egyre nő, ami a fizetési mérleg hiányával párosul. A cikk felvázolja az állami teendőket Pozitív tapasztalat, hogy a vámszabad-területi export sokkal kevésbé bizonyult érzékenynek a külső konjunktúra kedvezőtlen alakulására, mint a gazdaság többi része. Azonban a cikk azt hangsúlyozza, hogy problémát jelent, hogy a fejlődés mellett nem képződik megfelelő mennyiségű tartalék, ezért a háztartások megtakarítási rátáját növelni kéne. Németh András, Weyer Béla, Frei Zsolt, Kocsis Györgyi, Gergely László, Magyar Péter, Nagy Gábor: Közlekedésépítés, HVG melléklet; XXII. évfolyam 07, 2000február 19, 65-76p Közlekedési világkörkép, Globális dugó A prognózisok szerint a Föld lakói a következő 5-10 évben is makacsul egyre többet utaznak, és megállíthatatlanul nő a szállított áruk mennyisége. Mivel eközben sem a közlekedési infrastruktúrában, sem pedig a járműtechnikában nem varható

látványos fejlődés, az eddigieknél is nagyobb dugókra kell számítani. Transrapid-történet, A lebegtetett vonat Komoly konkurenciájuk adódhatna a rövidtávon közlekedő repülőjáratoknak, ha üzembe állna a német mágneses csodavonat, a Transrapid. Óránként 450 kilométeres átlagsebességükkel az oszlopokra épített pályán lebegve közlekedne az új vasút. Ám a megvalósítás egyelőre csak álom marad: február elején a német kormány, a szövetségi vasút és az építők úgy döntöttek, belátható időn belül csak egy rövid, kísérleti szakaszon építik meg a vasutat. Űrturizmusremények- Idegen forgalom Miközben Amerikában néhány vállalkozás mar szedi a pénzt az asztronauták életébe és dicsőségébe belekóstolni vágyó turistáktól, mértékadó becslések szerint még évtizedekre lehet szükség ahhoz, hogy valósággá váljon a bárki számára elérhető "menetrendszerű" űrközlekedés. Európai Unió:

egységes közlekedési hálózat, Tervgazdaság Programot dolgozott ki az EU a közlekedési hálózat egységes elvek szerint történő fejlesztésére. Bar az 1996-ban uniós határozattá előléptetett, a rossz nyelvek szerint az egykori kommunista országok kolosszális terveihez hasonló terv végrehajtása máris késésben van, a Transzeurópai Közlekedési Hálózatok megépítése évről évre a szó szoros értelmében átjárhatóbba teszi a tagországok közötti határokat. Japán repülőtér építések Az oszakai Kauszai repülőtér süllyedése ellenére további építéseket terveznek Japánban. Tervek és a szükségesség okai. Befejezés előtt a dán-svéd szuperhíd Már behelyezték az utolsó elemet a Dániát és Svédországot összekötő szuperhídba, az átadás a forgalom szamara július 1-ére varható. A híd, a közlekedés megkönnyítésével lehetővé teszi, hogy a térségben összefüggő kereskedelmi övezet alakuljon ki. Nagyobb

repülőgépek Új, nagyobb repülőgépeket terveznek a repülőterek zsúfoltságának csökkentésére. Földvári Zsuzsa: Alpesi Alagúttervek; Ki viszi át a kamionokat? XXIII. évfolyam 18 (1145) szám, 2001 május 5, (39-43 old) Az Alpokban egyre elviselhetetlenebb kamionforgalom kilométeres dugókat és mind több balesetet okoz, főleg az alagutakban. A vasútfejlesztés megoldást jelenthetne, a fuvarozók azonban nem szívesen veszik igénybe ezt a szállítási eszközt. A már létező és épülő alagutak és a forgalom bemutatása. Miért fontos az új alagutak építése. A balesetveszélyt fokozó tényezők bemutatása, valamint a balestek elhárítására tett intézkedések bemutatása. A közúti és a vasúti árufuvarozás megoszlása. Lakossági várakozások az épülő vasútvonalakkal szemben és a fuvarozók reakciói. Az említett cikkeken kívül még hasznos lehet: 1999/1. : Schweitzer A: A magyar csatlakozás kilátásai "A legújabban

átvilágított fejezetek" Kocsis Györgyi: Az EU-bővítés kilátásai Tóka Gábor: A magyar közvélemény a csatlakozásról "A csatlakozást segítő alapok" 2000/1. : Réti Tamás: Kelet-Közép-Európa kilátásai "EU-bővítési előjáték 2000/7. : Kocsis Györgyi: Európai Unió: egységes közlekedési hálózat "A transz-kelet-európai hálózat" "Koppenmalmö" Német András: Közlekedési világkörkép - Globális dugó 2000/13. : Mink Mária: Autópálya-építési előkészületek - Ráhajtottak 2000/15. : Német András - Weyer Béla: Energiaforrás-váltás előtt - Vízből kapott ötlet "Elektronika az autózásban - Romantikáért életet" 2000/17. : Kiss Károly: Arccal a sztráda felé 2000/45. : "Brit vasúti balesetsorozat - Sínen lesznek?" "MÁV-reform" 2000/46. : Kocsis Györgyi: EU-értékelés a csatlakozásról: Gyorsító injekció 2000/47. : Weyer Béla: Német vasút - Piros

jelzés Közlekedéstudományi szemle Rothengatter, Werner: Az infrastruktúra használat igazságos megfizettetésére vonatkozó Fehér Könyvről L. évfolyam 4 szám, 2000 április OSZK: HB 1365 A szerző széleskörűen elemzi az infrastruktúra-használat igazságos megfizettetésének lehetőségeit. Leszögezi, hogy a versenytorzulások megszűntetéséhez legfontosabb eszköz nem a társadalmi határköltség szerinti árképzés, hanem az adózási rendszerek alapszintű harmonizálása. Beszél a társadalmi követelményekről, a személygépkocsik díjairól, a verseny torzulásáról, valamint annak megszüntetésének lehetséges módjairól. (15 oldalas cikk) Polányiné Csányi sebességkorlátozás Ágnes és az - Dr. emelt Vörös Attila: sebességek Javaslat a bevezethetőségére differenciált az országos közúthálózat külsőségi szakaszain L. évfolyam 4 szám, 2000 április OSZK: HB 1365 A hazai közutak külsőségi szakaszainak 80

km/órás merev sebességkorlátozása sok tekintetben elavult. A mérések szerint a személygépkocsik 50- 70%-a nem tartja be e határt. A szerzők e cikkben az emelt (100, 110 km/óra) sebességhatárok bevezetésének feltételrendszerét dolgozták ki. (10 oldalas cikk) Pályi István: Dinamikus lánc létrehozása vasúti indítóházak optimális adatbázisának kialakítására L. évfolyam 4 szám, 2000 április OSZK: HB 1365 A szerző a vasúti indítóházak korszerű rekonstrukciójára tesz javaslatot ebben a 4 oldalas cikkben. A cikkben részletesen ismerteti az erre vonatkozó kidolgozott számítástechnikai módszerét. Simon Gyula - dr. Zsirai István: A közúti áruszállítás piacának alakulása az EU integráció tükrében L. évfolyam 8 szám, 2000 augusztus OSZK: HB 1365 A szerzők e 6 oldalas cikkben az Európai Unióba történő integrálódásunk kérdésének keretében ismertetik a közúti áruszállításban való jelenlegi helyzetünket

és annak várható alakulását. (A vasúti és közúti szállítás főbb irányai- export, import, tranzit) Térképek a közúti és vasúti tranzit áramlatokról (1998), táblázatok és grafikonok a közúti és vasúti áruforgalom fő irányok szerinti megoszlásáról, valamint a 2010-ig varható alakulásáról. Dr. Timár András: Köztestületi-magánvállalkozási társulás az infrastruktúra finanszírozásában L. évfolyam 8 szám, 2000 augusztus OSZK: HB 1365 A közlekedési infrastruktúra finanszírozása a világon egyre nehezebbe válik. A szerző a közlekedési infrastruktúrákhoz kapcsolódó PPP-k jellemzőit vizsgálja, különös figyelemmel a nemzetközi jelentőségű projektekre és megkísérli meghatározni az ezek eredményes működését biztosító feltételeket. Javaslatot tesz arra is, hogy milyen irányban szükséges további kutatásokat végezni. (10 oldalas cikk) Dr. Pálfalvi József: Alapellátás versus közszolgáltatási

kötelezettség II rész L. évfolyam 8 szám, 2000 augusztus OSZK: HB 1365 Egy leendő személyszállítási törvénnyel szembeni minimális igény, hogy az EU előírásainak, jogrendjének megfeleljen. A cikk annak a kutatásnak az eredményeit mutatja be, amelyik az alapellátás, illetve közszolgáltatási kötelezettség egységes személyszállítási törvényben való alkalmazását, e fogalmak uniós szabályozásával való összhangját vizsgálja. (15 oldalas cikk) - 1999/2: "Közlekedéssel kapcsolatos hírek, kombinált vasúti / közúti szállítás" - 1999/2: Farkas Gyula: A közlekedési infrastruktúra Magyar Közlekedés - CXXX. 5 szám 1999: "Sürgető jogharmonizáció" - CXXX. 6 szám 1999: Strbik László: Jogalkotás, törvényelőkészítés a szaktárcánál - CXXX. 11 szám 1999: Lachowszky Bea: A jogszabályokat nem reklamálni kell, részt venni az előkészítésükben - CXXX. 12 szám 1999: "Brüsszeli kvóta"

- CXXXI 10. szám 2000: "Csökkent a MÁV vesztesége" Navigátor: - VII. évfolyam 1-2 szám 1999: "Változások a közúti fuvarozásban - VII. évf 3 szám 1999: "Közúti fuvarozók nehéz uniós feltételei" Figyelő: - 1999jan. 28 : "A légi irányitó" - 1999 febr. 18 : Rákos József: Repü1őgépbeszerzési dilemmák a Malévnál - 2000/42. : Gyévai Zoltán, Szászi Júlia: Osztrák kipontozódás Vezetéstudomány: - XXXI. évf 2000/10 : Farkas Gyula: A vasúti szállítási piac európai liberalizációja (A magyar vasút szervezetfejlesztése az európai harmonizáció szempontjából) Euroatlanti Hírlevél: - 1999. január 11 (5 old): Ausztriában az EU-bővítés közlekedési gondokat okoz Népszabadság: - 2000. 11 11,szombat (14o): Rab László: Motorizációs robbanás autópályák nélkül Világgazdaság: - 1999. február 5:Magyar gazdasági helyzet a többi tagjelölthöz viszonyítva Nincs okunk

szégyenkezésre - 1999. február 12:Gyüre József: Az EU szigorúan felügyeli a szabályok betartását Lemondunk a vámbevételekről Ezredforduló: Michelberger Pál: Közlekedésünk és távlatai az ezredfordulón Ezredforduló, 2000.3 (7-13 old) OSZK A cikk a magyar közlekedés és hírközlés aktuális helyzetét mutatja be. Meghatározza a fejlesztési célokat. Bemutatja az általános közlekedésfejlesztést Elemzi a közlekedés hatását az iparfejlődésre, valamint a közlekedési szakember- képzés feladatait. Bemutatja a vasúti közlekedési infrastruktúrát. Képet kaphatunk a közúti közlekedés infrastruktúra fejlesztéséről, valamint a városi (helyi) közlekedési infrastruktúra fejlesztéséről. Elemzi a közlekedési infrastruktúra és az informatika szerepét és kölcsönhatásaikat. Bemutatja a logisztikai rendszerek fejlesztését. Grafikonok, térképek és táblázatok is találhatók a füzetben. Közlekedési, hírközlési és

vízügyi értesítő A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi minisztérium hivatalos lapja Országgyűlési Könyvtár A4/10275 Az aktuális személyi hírek, jogszabályok, miniszteri utasítások, miniszteri tájékoztató, valamint közlemények és hirdetések találhatók benne. Tanulmányok, egyéb dokumentumok Közúti közlekedési füzetek 26. Felelős kiadó: Timár József: Az EU és a magyar közlekedéspolitika Közlekedési és Vízügyi Minisztérium- Közúti Főosztály Budapest 2000 Országgyűlési Könyvár: 572. 420 73 oldalas A4-es formátumú füzet. Jól tagolt, könnyen áttekinthető Több grafikont, összefoglaló táblázatot és térképet tartalmaz. Történelmi áttekintést nyújt a közlekedés szerepéről a fejlett és a közepesen fejlett országokban, valamint az infrastrukturális világhálózatok fejlődési trendjeiről. Bemutatja az Európai Közösség közlekedéspolitikájának és stratégiai elemeinek kapcsolatát a magyar

közlekedéspolitikával. A magyar közlekedéspolitika fő irányait és eszközrendszereit ismerteti. Ezen belül részletesen kitér a szállítási szükségletek alakulására. Az EU és a magyar közlekedés ágazati és főbb teljesítményjellemzőit, valamint a munkamegosztást 1990- 1998 között elemzi. Bemutatja a közlekedéspolitika stratégiai irányait, valamint a magyar közlekedéspolitika eszközrendszerét. Az alágazati fejlesztési főirányokon belül külön tárgyalja a közúti, a vasúti, vízi, légi, városi és környéki közlekedést, a kombinált áruszállítást valamint a csővezetékes szállítás előnyeit és hátrányait. Az EU közlekedéspolitikai célkitűzéseit, valamint azok magyarországi érvényesülési lehetőségeit és a szükséges teendőket fejti ki két pontban: az EU közösségi közlekedéspolitikájának prioritásai és stratégiai elemei, valamint az EU közlekedéspolitikájából a magyar

közlekedéspolitikában figyelembe veendő elemek című pontok alatt. Részletesen bemutatja a közlekedéspolitikai koncepció stratégiai irányainak megvalósítási helyzetét. A közúti, vasúti, belvízi, légi közlekedés modernizálásával megvalósítható közlekedéspolitikai továbbfejlesztésre tesz javaslatot. Ezeket külön pontokban, világosan elkülönítve tárgyalja. A magyar közlekedéspolitika témájában hozott határozatok és rendeletek eredeti szövege megtalálható a füzetben. A Széchenyi-terv, Nemzeti Fejlesztési Terv közlekedést érintő programjait ismerteti: az autópálya-fejlesztési programot, a kutatási, fejlesztési és innovációs programot valamint a regionális gazdaságépítési programot. Európai Tükör Ez a folyóirat- a közlekedéspolitika témakörében is - mint minden Európai Uniós kérdésben - talán az egyik legfontosabb forrás. Cikkei között Ehrlich Éva írására találhatunk. Két részből álló

munkáját, mely A közlekedési infrastruktúra címet viseli, az Európai Tükör 1999/6. és 2000/lszámaiban találjuk Az első rész Alcíme: Nemzetközi tendenciák a közlekedéspolitikában és a közlekedésfejlesztésben; a közlekedési infrastruktúra finanszírozásának legújabb tapasztalatai. Olvashatunk benne a közút térhódításáról, átrendeződésről a vasútnál, autópályák ügyéről (ezekhez táblázatokat és adatokat is kapunk), EU- szintű közlekedési projektekről. Ír az állami tulajdon lassú, fokozatos visszavonulásáról, valamint a szervezeti - gazdálkodási módszerekről a vasúti és közúti közlekedésben. A cikkhez tartozó felhasznált irodalmak jegyzéke által további hat forrást kapunk a témában. A folytatás, a második rész a következő kérdéseket veszi sorra: - A magyar közlekedés nemzetközi összehasonlításban 1990-1995 - A közlekedési beruházások nagyságának és szerkezetének alakulása, különös

tekintettel Magyarországra - Az EU - tagságra való felkészüléssel kapcsolatos teendők. Tájékoztatást kapunk a rendezésre váró kérdésekről (a vasúti mellékvonalak és az útalap problémájáról, a vízi közlekedés jövőjéről); fejlesztési stratégiákról, azok finanszírozási lehetőségeiről és korlátairól; ezen kívül a közlekedéssel kapcsolatos derogációkról. A cikksorozat végén újra találunk felhasználható irodalomjegyzéket a szerzőnő további írásairól (angol nyelven is), azok fellelhetőségéről és a témába vágó ajánlatairól. (A MÁV Rt.-t illetően, az úthálózatról, belvízi áruszállításról, beruházásokról, azok forrásairól). A. cikk a függelékben 7 táblázattal egészül ki A leghasznosabbak: - "Bruttó beruházások GDP-hez viszonyított arányai az EU országaiban (1985-1994) - "Az útalap bevételei és kiadásai 1994 és 1997 -ben" - "A közúti és vasúti közlekedés

infrastrukturális beruházásai a GDP %-ában néhány kelet- közép-európai országban, 1992-1996" - "A magyar közlekedési beruházások aránya és összetételének változása 19911997" Műhelytanulmányok Az Európai Tükör "testvérének" számító sorozat, melynek minden egyes száma kizárólag egy politikával foglalkozik. Az 1999/52 és 66 számot a közlekedéspolitikának szentelték. Dr. Ehrlich Éva (koordinátor) - Fleicher Tamás - Dr Nádas Péter - Dr Ruppert Laszló - Tóth Karoly - Dr. Zsirai István: Magyarország csatlakozása az EU-hoz: tendenciák, fejlesztési és finanszírozási gondok az infrastruktúra néhány ágazatában I. Európai Tükör műhelytanulmányok 52. A Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportja kiadványa Budapest, 1999, (656 M14) 120 oldalas A4-es formátumú kiadvány. Térképek és grafikonok találhatók benne A szerzők külön dolgoznak fel egyes témákat. 4 fő

kérdésre válaszolnak az adott témákon belül: - Az 1995., 1996, 1997 évben bekövetkezett magyarországi változásoknak, az előrehaladás, illetve lemaradás tendenciáinak okainak bemutatása és értékelése. - A legutóbbi EU-beli elmozdulások, jellemző tendenciák, kialakuló konfliktuspontok bemutatása, jellemzése és értékelése. - A legfontosabb tennivalók - a Magyarország EU-csatlakozásához kapcsolódó döntések, akciók, teendők, melyeket elő kell készíteni, és meg kell indítani. - - Felkészülési tapasztalatok A feldolgozott témák: - Közúti személy és áruszállítás, városi közlekedés - ehhez a témához több térkép, grafikon és táblázat található a függelékben. - Belvízi és tengeri hajózás, valamint a kikötők és a vízi utak területén történt magyar fejlődések az 1998-as évben. - Légi közlekedés 1998 - Részletesen bemutatja a repülőterek, légiforgalmi szolgálatok, légi jármű-park,

humánpolitika alakulását. - A magyar logisztikai szolgáltató központok hálózatának fejlesztése 1995-1997 között. Ehhez a részhez is több térkép tartozik, világos, áttekinthető tagolás. - Magyar közlekedés hálózatai és az európai csatlakozás. A magyar közlekedéspolitika, valamint a közlekedési hálózatok állapotát tárgyalja, a csatlakozáshoz szükséges fejlődést. A téma szemléltetését térképek, táblázatok és statisztikák is segítik. Dr. Ehrlich Éva (koordinátor): Dr Krupanovics Sándor - Dr Lengyel Márton - Dr Sallai Gyula - Dr. Schmideg Iván - Varga Miklós: Magyarország csatlakozása az EU-hoz: tendenciák, fejlesztési és finanszírozási gondok az infrastruktúra néhány ágazatában II. Európai Tükör műhelytanulmányok 53. A Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportja kiadványa Budapest, 1999, (656 M14) 118 oldalas, A 4-es formátumú könyv .A szerzők külön dolgoznak fel egyes

témákat Az előbb felsorolt 4 fő kérdésre válaszolnak az adott témákon belül: A feldolgozott témák: - Magyarország vízgazdálkodásának helyzetértékelése. Csak rövid vázlatos képet ad, nem részletekbe menő értekezés. De kiterjed a települések vízellátásával kapcsolatos kérdésekre, a csatornázásra; a felszín alatti ivóvizek védelmére, árvízvédelemre, vízrendezésre, a mezőgazdasági vízszolgáltatásra, a regionális vízgazdálkodási tervezésre, a jogi szabályozásra, valamint a minőségügy helyzetére és a vízgazdálkodás minőségpolitikájára. - Postai szolgáltatások - Távközlés, ehhez a témához több összefoglaló táblázatot, grafikont tartalmaz a kiadvány. - EU turizmussal kapcsolatos tevékenysége egyes tagországok tapasztalatai tükrében. Több táblázatban hasonlítja össze az egyes tagországok helyzetet. Pálfalvi József - Somai Miklós: A közlekedési ágazat, a közúti infrastruktúra

finanszírozása Európában és hazánkban. Európai Tükör műhelytanulmányok 66. A Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportja kiadványa Budapest, 1999, (338 P15) 160 oldalas kiadvány, statisztikákkal, grafikonokkal, összefoglaló táblázatokkal. A hazai közlekedési infrastruktúra 1990-1997 közötti fejlődését értékeli, ahol ez lehetséges a külföldi tendenciákkal hasonlítja össze. Bemutatja a szállítási és közlekedési módokat (közúti, vasúti, légi, vízi) valamint a TEN, TINA projektek beilleszkedését a magyar közlekedési infrastruktúra fejlesztési programjába, a fejlesztéshez felhasznált EU alapokat. A közúti infrastruktúra finanszírozása Nyugat-Európában. Külön-külön mutatja be az egyes országok politikáit, azok előnyeit és hátrányait. Vegyes finanszírozás az európai közlekedési infrastruktúra fejlesztésében. Kockázatait is bemutatja, valamint definíciókat is ad. Bemutatja a 14 kiemelt

TEN projektet, valamint egyéb programokat, azokat elősegítő pénzügyi eszközöket. Valamint a szakértői csoportok javaslatait értékeli. Városi és térségi közlekedés; Magyarország az ezredfordulón Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián, Műhelytanulmányok közlekedés Sorozat szerkesztő: Glatz Ferenc Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 2000 Országgyűlési Könyvtár, (559. 893) 135 olda1as könyv, 6 tanulmányt tartalmaz. Összefoglalja a fővárosi közlekedéspolitika elveinek és eszközrendszerének pontosítását, az elmúlt évek jellemző közlekedési környezetváltozásait, a város- és közlekedésfejlesztési politika kapcsolatát, a figyelembe veendő közlekedési hatások természetét és főbb összetevőit, valamint a közlekedéspolitika elvrendszerét és eszközrendszerét. Mándoki Péter: A térségi személyközlekedés fejlődése, rövid és hosszú tavú kutatásokkal alátámasztva. (a

városfejlődés sémája, grafikonok) Monigl János: A Budapesti Közlekedési Szövetség létrehozásának feltételei A tanulmány bemutatja a közlekedési szövetség formait és szükségességét, a Budapesti Közlekedési Szövetség szervezetét, a javasolt szövetségi viteldíjrendszert, valamint a bevételeket, a teljesítményeket, költségeket és a tarifaszövetség létrehozásának további teendőit. Kövesné Gilice Éva: Korszerű módszerek a közúti közlekedési infrastruktúra fejlesztéséhez. Rendkívül rövid tanulmány, mely bemutatja a címben említett módszereket. Holló Péter: A közlekedésbiztonság és az infrastruktúra kapcsolatrendszere, a fejlesztés lehetőségei. A közlekedésbiztonság komplex rendszerét mutatja be a tanulmány, megmagyarázza az egyes alapfogalmakat, bemutatja a közúti közlekedésbiztonsági helyzet alakulását (grafikon a forgalom és balesetek arányáról). A baleset-megelőzési munka céljáról,

jelentőségéről, hazai és nemzetközi kapcsolatrendszeréről is. Hangsúlyozza a humán tényező javításának programokat. fontosságát, bemutatja a műszaki fejlesztést elősegítő Köves Gábor: Az intelligens város. Bemutatja a telematikai rendszerek működését az intelligens városban és a mindennapokban. Közlekedési rendszerek és infrastruktúrák, Magyarország az ezredfordulón közlekedés, hírközlés, informatika Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián, VI. A közlekedés és technikai infrastruktúrája Szerk.: Glatz Ferenc Budapest 2000., MTA(338 K93) 243 oldal, 13 tanulmányt tartalmaz. Glatz Ferenc: Utak és közlekedés; Michelberger Pál: Közlekedésünk és távlatai az ezredfordulón Általános témájú bevezetőiket követi a többi 11 tanulmány, melyeket 2 nagy csoportra oszthatunk: I. Rendszerfejlesztés és európai távlatok: Ruppert László: Az átalakuló kelet-közép-európai közlekedés várható

fejlődése. Bemutatja a közlekedési igény és a gazdaság kapcsolatát, a teljesítményeket és a közlekedési munkamegosztást, valamint az áruáramlási irányt Magyarországon (térkép, ábra export, import megoszlásról az egyes országokba) Beszél még a közlekedési módok struktúraváltásáról, a közlekedésbiztonságról és a környezetvédelemről, valamint a szállítási igények alakulásáról Magyarországon. Michelberger Pál: A közlekedés hatása az ipar feladataira A tanulmány bemutatja a közlekedést az EU-csatlakozás tükrében. Rávilágít a közlekedés mélyebb összefüggéseire, amelyek befolyásolják az ipari feladatokat. Elemzi az ipar főbb feladatait a közlekedésfejlesztésben. Tánczos Lászlóné: Eurokompatibilis közlekedési infrastruktúra A tanulmány bemutatja a transzeurópai közlekedési hálózatokat, a kapukat és összefüggéseket, Magyarország geopolitikai adottságait és az illeszkedési feltételeket a

finanszírozás lehetőségeit és végül a feltételeket. Mészáros Péter: A fenntartható mobilitás felé Ismerteti a környezeti alapelveket, azok közlekedési vonatkozásait. Bemutatja a fenntartható fejlődés stratégiáját a közlekedésben. Michelberger Pál: Irányzatok a közlekedési szakemberképzésben II. Rendszerek és fejlesztési kérdések Kövesné Gilicze Éva: A városi közlekedési infrastruktúra és minőségi kapcsolatrendszere Bemutatja a városi személyközlekedési igények térbeni-időbeni alakulását minőségi kritériumok alapján. A városi-tömegközlekedés jellemzőit írja le és a minőségjavítás lehetséges módozatait és követelményét. Gardos Géza: Közlekedésinformatika az információs társadalom perspekívájából Bemutatja az informatika átalakuló értelmezését, az információs társadalom kialakulását, a közlekedési telematika jellemző vonásait. Fi István: Az intelligens

forgalomszabá1yozás alkalmazhatósága a magyar közúthálózaton Köves Gábor: A szárazföldi köz1ekedési infrastruktúra telematikai szempontú fejlesztése Benyei András: A közúti köz1ekedés fejlesztése eurokonform tervezési irányelvek bevezetésével Tarnai Júlia: Logisztikai központok Zsolnay Tamás: A köz1ekedéspolitika szabá1yozása az EU-ban A postai ágazat és az Európai Unió, Integrációs füzetek Képmás Nyomda, Budapest 1999. (571 771) Országgyű1ési Könyvtár 45 olda1as, A4-es formátumú füzet. Az Európai Unió köz1ekedési rendszerét, annak köz1ekedési szabá1yai és a köz1ekedési szolgá1tatások piaca, valamint a közlekedési infrastruktúra fejlesztésének ismertetése révén mutatja be. Az egyes közlekedési szabályok alakulását mutatja be 1985-től, va1amint ezek piaci hatásait. A közös közlekedéspolitika főbb jellemzői - fenntartható fejlesztés, verseny és versenypolitika. Az Európai Unió köz1ekedési

infrastruktúrája, összeurópai és Transzeurópai Hálózatok jogszabályi háttere, fejlesztésének pénzügyi eszközeinek bemutatása. Valamint beszámol a füzet Magyarország teendőjéről és a TEN szerepéről a bővítés folyamatában. Dr. Czombos Tamás - Zsolnay Tamás: Közlekedés az Európai Unióban Budapest, A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma, 2000, (656 K 93) 24 oldalas füzet, térképekkel, grafikonokkal.Az EU-ban kialakult közlekedési szabályozások, a szolgáltatások és az infrastruktúra helyzetet, va1amint a magyar közlekedés jelenlegi hiányosságait és a felzárkózáshoz szükséges intézkedéseket írja le. 1. A közös közlekedéspolitika kialakulása A közlekedés jelentősége. A közlekedéspolitika megjelenése a közösségi szerződésekben 2. A közlekedési alágazatok közösségi szabályozása Közút- kabotázs jelentősége, minőségi és szociális rendelkezések, Kombinált szállítás-, vasút jelentősége.

Belvízi hajózás- fő "útvonal": Rajna Légi közlekedés és tengerhajózás 3. A közösségi infrastruktúra és fejlesztési programjai Hálózati infrastruktúra jelentősége az egységes piac létrehozásában, a négy szabadságjog érvényesítésében. A Transzeurópai Hálózatok koncepciója Közlekedés, távközlés, energia az EU területén található hálózatának fejlesztési programja. A TEN szerepe a bővítés folyamatában, térképek a már létező és tervezett folyosókról. 4. Magyar közlekedéspolitika Célja, irányelvek. Közúti, vasúti közlekedés, belvízi hajózás (dunai, tiszai), kombinált árufuvarozás, légi közlekedés- MALÉV, LRI szerepe. Tengeri hajózás, személyszállítási közszolgáltatás, állami szerepvállalás, támogatások. Közlekedési adatok: 1989-1998 Infrafüzetek 35, Budapest, 1999 Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium Országgyűlési Könyvtár: 500. 915 49 oldal, A4-es formátumú

füzet. Statisztikák a közlekedési teljesítményekről, üzemi teljesítményekről, gazdasági- műszaki mutatókról, közlekedés hálózatáról, közlekedés járműállományáról és eszközállományáról, a közlekedési szervezetek üzemanyag felhasználásáról, közlekedés pénzügyi adatairól, közlekedés munkaügyi adatairól és a közlekedési balesetekről. A füzet második felében pedig ugyanezek a statisztikák színes grafikonok formájában talalhat6k meg. Nemzetközi statisztikai évkönyv KSH, Budapest, 2001. Kézikönyvtár: 310N63 472 oldal, A4-es formátumú könyv. Minden fejezet előtt rövid módszertani leírás található, amely utalást tartalmaz az irányadó nemzetközi módszertanra, valamint segíti az adatok pontosabb értelmezését, felhasználását. A feldolgozott nagy témakörök: Föld népessége, térképek, visszatekintő adatok, nemzetközi szervezetek, részletes nemzetközi adatok, terület népesség, népmozgalom,

foglalkoztatottság, munkanélküliség, jövedelem és fogyasztás, lakás, környezet, egészségügy, baleset, oktatás, kultúra, nemzeti számlák, külkereskedelmi termékforgalom, pénzügy, energia-gazdálkodás, mezőgazdaság, ipar, építőipar, idegenforgalom, szállítás, távközlés, számítástechnika, kutatás, hadászat, sport. Logisztikai Évkönyv 99 Főszerk: Vértes Edit Magyar Logisztikai Kiadó, Budapest, 1999 250 oldalas fekete-fehér könyv. Tanulmányokat, regionális híradót, oktatással kapcsolatos információkat, valamint céginformációkat tartalmaz. A tanulmányok széles témakört ölelnek fel. Ezek közül a közlekedés szempontjából különösen fontos Tomcsányi István: A kombinált fuvarozás távlatai Magyarországon című tanulmánya. Ebben a tanulmányban a szerző felvázolja a jelenlegi helyzetet és a jövőben elérni kívántat. Javaslatokat tesz a szükséges lépésekre, elemzi a lehetőségeket Dr. Horváth Attila: A

trianoni békeszerződés hatásai-a magyar köz1ekedési hálózatra című tanulmányában pedig történelmi visszatekintést nyújt számunkra. A két világháború közti Magyarország helyzetét tarja elénk, melyet összehasonlít a háború előtti és a mai helyzettel közlekedési szempontból. Logisztikai Évkönyv 2000 Főszerk: Vértes Edit Magyar Logisztikai Kiadó, Budapest, 2000. 292 oldalas fekete-fehér könyv. Tanulmányokat, oktatással kapcsolatos információkat, könyvismertetőt, ELA híreket, nemzetközi kitekintést, valamint céginformációkat tartalmaz. A tanulmányok közül témánk szempontjából a legjelentősebb: Dr. Csaba Attila - Zsirai István: A logisztikai szolgáltató központok nemzetközi áruszállításra gyakorolt hatása - áruforgalmi prognózis 2010-ig Ebben a tanulmányban a szerzők bemutatják a logisztikai szolgáltató központok hatását az áruforgalmi áramlatokra. Elemezik a logisztikai szolgáltató

központok kapcsolatát az áruszállítási integráció folyamataival. Végül előre tekintenek, és prognózist adnak a nemzetközi áruforgalomról 2010-ig. A tanulmányt több térkép és grafikon is kíséri Nemzeti ISPA koordinátor: ISPA-kézikönyv / közlekedés Senator Consult Kft. Budapest, 2000 37 oldalas füzet, A4-es formátumú füzet. Rövid ismertető található benne az ISPAról, definíció és célok, támogatott intézkedések, pénzügyi keret Bemutatja az ISPA projektek programozását: a nemzeti ISPA szektor stratégiáktól a benyújtáson keresztül a döntéshozatali folyamatig. Tájékoztat az ISPA projektek végrehajtásáról is, valamint tartalmazza a pályázati formanyomtatványokat. - Az Európai Bizottság éves jelentése Magyarország előrehaladásáról a tagság felé Közlekedés c. fejezet, 1999 - Az Európai Unió Közösségi Vívmányai átvételének Nemzeti Programja, II. Kötet Budapest, 1999 - Enlargement Strategy Paper:

Report on progress towards accession by each of the candidate countries, European Commission, 2000 - Hungary - Austria – Slovakia Developement Framework Strategy, Phare CBC programme, Part 3, 2000 April - A magyarországi megyék közúti ellátottságának összehasonlító vizsgálata, Közlekedéstudományi Intézet Rt. Budapest, 1999 november - Tájékoztató a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, Közlekedésfejlesztési programjáról, KHVM, 1999. november - KHVM Kormány Előterjesztés: Az M1, M3 autópályákra 2000-től, valamint az M7 autópálya felújítása után alkalmazandó matricás útdíjszedési rendszer bevezetésének pénzügyi, jogi, műszaki megvalósításának feltételeiről, 1999. október - KHVM Előterjesztés a Gazdasági Kabinet 1999 jan. 21-i ülésére a közlekedés és a vízügy EU-csatlakozással összefüggő középtávú gazdasági stratégiai célkitűzéseiről KHVM, 1999 - Zsolnay Tamás:

Közlekedés az Európai Unióban, Magyarország, Engem is érint sorozat, Kiadó: Külügyminisztérium 2000 - A magyar gyorsforgalmi úthálózat egységes úthasználati díjrendszerének várható bevételei és költségei 2002-ig, Kiadó: Bauconsult Mérnökiskola Kft., Győr, 1999 - Átfogó fejlesztési terv. Autópálya – fejlesztés, Kiadó: Állami Autópálya - fejlesztő és kezelő Rt., Budapest, 1999 - Fejezetek és dokumentumok a magyar autópályák fejlesztésének történetéből, Kiadó: Állami Autópálya - fejlesztő és kezelő Rt., Budapest, 1999 - Napirend 2000 - A bővítéssel járó kihívások A kutatás és a bibliográfia összeállításának módszertana: Az Európai Uniós közlekedéspolitika témakörében, 1999-ben, 2000-ben és 2001-ben készített djplomadolgozatok bibliográfiáját vizsgáltuk meg. A kigyűjtött irodalomjegyzéket először a Főiskola könyvtarának állományával hasonlítottuk össze. Azon dokumentumok

felkutatása céljából melyek nem voltak megtalálhatóak a Főiskola könyvtarában felkerestük a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárát, de itt a keresett dokumentumok közül nem találtunk semmit. Ezután felkerestük az Országgyűlési Könyvtárát, és az Országos Széchenyi Könyvtárát. Itt a keresett dokumentumok nagy részét megtaláltuk. Az általunk feldolgozott diplomadolgozatok nagy mennyiségben használtak fel folyóiratokat a munkához, ezek közül a két legfontosabb szakmai lap, a Közlekedéstudományi szemle és az Autóközlekedés az Országos Széchenyi Könyvtárban található. Munkánkat nagymertekben megnehezítette, hogy a forrásmegjelölés gyakran pontatlan volt (rosszul adta meg a folyóirat megjelenésének dátumát - a megadott dátumon nem jelent meg, nem jelezte, hogy az adott tanulmány milyen kötetben jelent meg ebben az esetben, amikor megadott kiadót, annak segítségével kerestük kiadványokat, ha ez lehetséges volt). Azokat

a kiadványokat, melyekben az összes tanulmány, illetve cikk a közlekedéspolitikára vonatkozott, a kötet címe alapján tüntették fel, és minden tanulmányról irtunk egy rövid összefoglalót. Ahol azonban csupán pár tanulmány volt releváns a téma szempontjából, csak ezekhez irtunk annotációt, a cikket a szerző neve alatt tüntettük fel és jeleztük, hogy ez melyik kiadványban található pontosan. A bibliográfia összeállításnál, mivel a források jelentős részét szolgáltatta, nem akartuk kihagyni a folyóiratokat sem. Ezek közül igyekeztünk az aktuálisabbakat, fontosabbakat kiválasztani. A folyóirat címe és megjelenési ideje volt a rendezőelvünk. Bibliográfiánkban a könyvek után találhatók a folyóirat cikkek, ezeket követik a műhelytanulmányok, tanulmány-gyűjtemények, végül az elektronikus források. Igyekeztünk a formátumot minél áttekinthetőbbé alakítani, hogy a kereséshez jobban felhasználható

legyen. A témában született 1999-es, 2000-es és 2001-es diplomamunkák, melyek a BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar EU-dokumentaciós központjában találhatóak: Vinczellér Zsuzsanna: Az Európai Unió közlekedéspolitikájának jelene és jövője, és a romlandó áruk szállítási feltételei az Európai Unióban, 1999. Hivatkozási kód: D/5309 Kretz Zsuzsa: Az Európai Unió közlekedéspolitikájának hatása a szállítmányozási piac feltételeire, az EU-országokban és Magyarországon 1999. Hivatkozási kód: D/5301 Nagy-Kovács Judit: A magyar közúti árufuvarozás helyzetének vizsgálata az EUcsatlakozás jegyében 1999. Hiv. kód: D/5304 Gyöngyössyné Szabó Ágnes: Az autópálya díjszedési rendszerek alkalmazásának elvei az Európai Unió tagállamaiban, különös tekintettel Ausztriára, valamint a matricás díjszedési rendszer magyarországi bevezetésének oka, szükségessége és feltételei 1999 Hiv. kód: D/5799 Kurucz Tamás: A magyar

gyorsforgalmi uthal6zat: az EU-csatlakozás szempontjab61 kiemelt jelentősegű közúti folyos6k közül a V /C Helsinki folyos6 részletes elemzése 1999 Hiv. kód: D/5726 Szabó Lídia: Az Európai Unió közlekedéspolitikája, illetve a közúti áruszállítás legfontosabb közösségi előírásai 2000, Hiv. kód: D/6355 Pásti Ildikó: A vasúti fuvarozás jövője Magyarországon - Az Európai Uniós csatlakozás fényében 2000 Hiv. kód: D/635 0 Barta Enikő: Fenntartható fejlődés, fenntartható mobilitás közúton 2000 Hiv. kód: D/6558 Marincsák Ágnes: Az Európai Unió közlekedéspolitikájának hatása Magyarországra a vasúti fuvarozás vonatkozásában 2000 Hiv. kód: D/6646 Manno István: A központi infrastruktúra fejlesztése Magyarországon az EU-csatlakozás tükrében 2001 Hiv. kód: D/6845 Engl Mónika: Az EU közlekedéspolitikájának ellentmondásai a közúti közlekedés szemszögéből 2001 Hiv. kód: D/6959 Csohány Csaba: A magyar

közlekedési és távközlési infrastruktúra fejlesztése és az ország EU -csatlakozása 2001 Hiv. kód: D/6940 Schweiger Mariann: A közúti árufuvarozók helyzete Magyarországon és az EU-ban: A harmonizáció folyamata 2001 Hiv. kód: D/7197 Kövy Zita: A közút és a vasút közlekedésharmonizációja 2001 Hiv. kód: D/7408 Eu és Magyarország gazdasági kapcsolatai Közlekedéspolitika Készítette: Koppány Endre KG.III, nappali tagozat EU specializáció Cím: EU plans to curb transport CO 2 Folyóirat: Oil & Gas Journal, 16. szám, 1998, ápr 20, p: 43 Lelőhely: Bp-i Közgazdaságtudományi Egyetem Könyvtára Az Európai Unió felvázolt egy tervet, hogyan lehetne a felére csökkenteni a széndioxid kibocsátás előrejelzett növekedését a közlekedési szektor területén. A leglényegesebb célpontnak a közúti közlekedést emelték ki. A tervezet egyébként összhangban áll az 1997 decemberében tartott Kyoto-i konferencia

kötelezettségvállalásaival. Cím: Top ten for EU Folyóirat: Logistics Focus, 6. évf, 1 szám, 1998, jan/febr, p: 28 Lelőhely: Bp-i Közgazdaságtudományi Egyetem Könyvtára A Freight Transport Association (Szállítmányozói Szövetség) tíz kulcsfontosságú területet nevezett meg, amelyeket létfontosságúnak tart az európai árufuvarozás eredményes lebonyolításához. Az Egyesült Királyság kormányához fordultak, hogy az terjessze elő éppen esedékes Miniszteri Tanácsbeli elnöksége során. Cím: EU competition policy and liner shipping conferences Szerző: Bernard Gardner Folyóirat: Journal of Transport Economics & Policy, 31. évf, 3 szám, 1997, szept p.: 317-324 Lelőhely: Bp-i Közgazdaságtudományi Egyetem Könyvtára Az Európai Unió hajózási kartellekre vonatkozó versenytörvényének alkalmazását tárgyalják, különös tekintettel azon megállapodásokra, amelyek észak- atlanti kereskedelmet is lefednek. Ez az ügy

meglehetősen vitás témakörnek bizonyul és jelenleg is az európai bíróságok által tárgyalt szabályozási ügyek végkimenetele, valószínűleg megpecsételheti az EU kartellrendszerének a sorsát, és így jelentős hatással bírhat a vonalhajózási ipar jövőbeli struktúrájára. Cím: A fresh look at transport policy Szerző: Neil Kinnock Folyóirat: Public Money & Management, 17. évf, 3 szám, 1997, júli-szept, p: 4-6 Lelőhely: Bp-i Közgazdaságtudományi Egyetem Könyvtára Célszerű elfogadni azt a feltételezést, miszerint az Európai Unióban az elkövetkező 20 évben megduplázódik a forgalom. Ez fel fogja erősíteni a meglévő közlekedési infrastruktúrára nehezedő nyomást, különösképpen a közúti forgalomban, azon belül is a városok térségében. Az Európai Bizottság megpróbálja hozzájárulással könnyíteni a közlekedési rendszerre nehezedő terhet. A legtöbb intézkedést, amely az zökkenőmentes és fenntartható

mobilitás megvalósításához szükséges, nemzeti, regionális és helyi szinten kell megvalósítani. Ezeket az intézkedéseket természetesen támogatni kell Történelmileg az EK legfontosabb törekvéseit a gépjárművekre vonatkozó környezetvédelmi szabványok törvényhozásokon keresztüli elfogadtatásával, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF) egyedi fuvarozási projektek finanszírozására történő felhasználásával vitte véghez. Cím: Getting on track Szerző: Russ Banham Folyóirat: International Business, 10. évf, 3 szám, 1997, márc, p: 14-19 Lelőhely: Bp-i Közgazdaságtudományi Egyetem Könyvtára Az Európai Unió az utóbbi öt évben erőteljesen támogatta az intermodális áruszállítási rendszert, amelyben az árut az út legnagyobb részén vonaton szállítják, és a tehergépkocsik csak az út kezdetén és végén játszanak szerepet az árutovábbításban. Ennek ellenére Európában a legtöbb

szállítmány még mindig kizárólag közúton kerül fuvarozásra. A nyilvánosság megnyugtatása érdekében az Európai Unió meghatalmazást kapott: fejleszteni kell a vasúti árufuvarozást – különösen az intermodális fuvarozást – amilyen gyorsan csak lehet. A 91-440 –es számú EU direktíva tette meg az „első lépést” a vasúti liberalizáció területén az intermodális fuvarozás irányába. Ez azt kívánta a vasúttársaságoktól, hogy biztosítsanak hozzáférhetőséget a vágányaikon bármely másik EU –n belüli vasútvállalat számára. Nagyratörő stratégiát terjeszt elő a Fehér Könyv, amely fontos módosítást javasol a 91/440-es direktívában. A Fehér Könyv olyan új, európai vasúti rendszert akar létrehozni, amely elsősorban önálló vezetéssel rendelkező üzlet, kész kiaknázni a lehetőségeket, de felelősségre vonható a hibákért. Az Európai Unió mostani direktívái és a Fehér Könyve a vállalkozói kedv

növekedését eredményezte, akárcsak az Egyesült Államokban, ahol kívülálló társaságok lehetővé tették az intermodális fuvarozást. Cím: Eye on the EU Szerző: Dick Leonard Folyóirat: Europe, 360. szám, 1996, okt, p: 4-5 Lelőhely: Bp-i Közgazdaságtudományi Egyetem Könyvtára Ha a jövő derűsnek is tűnik az utasszállítás tekintetében, még mindig komoran fest a kép a vasúti áruszállítás tekintetében. A vasút, hosszú távú fuvarozáskor nyújtott elméleti előnyei ellenére, továbbra is minden évben veszít a piaci részesedéséből a közúti-, folyami- és a vezetékes áruszállítással szemben. A Stratégia a Közösségi Vasutak Fellendítésére (A Strategy for Revitalizing the Community’s Railways) című fehér könyvben radikális javaslatokat terjesztettek elő a vasutak pénzügyeinek megreformálására, verseny bevezetésére, az állami támogatások megfékezésére, hacsak nem szervezik át az alapvető

közszolgálatok ellátását, valamint a nemzeti rendszereknek egy életképes európai hálózatba való integrálására. Cím: A new era for rail freight? Szerző: Nick Robins Folyóirat: European Trends, 1996 második negyedév, p.: 74-83 Lelőhely: Bp-i Közgazdaságtudományi Egyetem Könyvtára Gyökeres átalakuláson mennek keresztül az európai vasutak Neil Kinnock, közlekedésügyi megbízott szerint. Az erősen védett és állami vezetés alatt álló vasúti szektor folyamatos liberalizálása, a sürgető igény a technológiák és irányítási rendszerek Európa szerte történő harmonizálására, valamint a környezeti kényszer mind arra utal, hogy a vasutak előtti kilátások még soha sem voltak ilyen jók. Az árufuvarozás számára a kihívást az jelenti, hogy helyre kell hozni a vasút évtizedes visszaesését a közúti és légi fuvarozással szemben, amelyek mind árban, mind pedig minőségben felülmúlják a vasutat. Mindenesetre a

hatékonyabb és kevésbé környezet-károsító fuvarozási rendszer iránti sürgős igény most Európa döntéshozóit arra ösztönzi, hogy a vasút legyen az áruszállításban a legjobb választás. Mindezt az adózásban, technológiában és az infrastruktúrában történő változtatások révén kívánják elérni. Az Európai Unió számára ez azt jelenti, hogy túl kell lépni a kereskedelmi akadályokat elhárító, hagyományos belső piaci napirenden, és kényszeríteni kell a közlekedési szektort, hogy támogasson egy olyan egységesített vasúti stratégiát, amely összehozza a korábban részekre osztott nemzeti hálózatokat, és összekapcsolja ezeket más szállítási módozatokkal. Cím: A structural model of intra European Union duopoly airline competition Szerző: Giovanni Nero Folyóirat: Journal of Transport Economics & Policy,30. évf 2 szám, 1996, máj, p: 137-155 Lelőhely: Bp-i Közgazdaságtudományi Egyetem Könyvtára Adott

egy elemzés egy Európai Unión belüli, két szereplős légitársasági versenyről, nyílt hálózaton belül. A modell két fontos eredménnyel szolgál Elsőként, a modell tisztán sugallja, hogy az EU hatóságoknak meg kell tiltaniuk a vezető légitársaságok közötti kétoldalú összejátszáson alapuló megállapodásokat. Másodszor, a modell megvilágítja azt a tényt, miszerint az összeolvadással történő monopolizáció veszélye nem kell, hogy mindig elsődleges fontosságú legyen az Európai Unió trösztellenes hatóságának. Ezért, bár a piaci hatalom kérdése kulcsfontosságú a légi közlekedési iparágban, Az Európai Unión trösztellenes szerveinek óvatosan kell megvizsgálniuk, hogyan illeszkednek össze a hálózatok, és mekkora hatékonyságbeli növekedés várható egy fúzió után. Általános szabályként, két, különböző nemzetiségű, vezető légitársaság egyesülését nem szabad visszautasítani. Cím: Közös

Közlekedési Politika működésének esélyei az Európai Unió országaiban Szerző: Nagy Katalin – Molnár Éva Folyóirat: Külgazdaság, 1997. 41 Évf 11 Szám, p 39 Lelőhely: Bp-i Közgazdaságtudományi Egyetem Könyvtára Az áruk, szolgáltatások szabad áramlásának esélyei függenek a közlekedéspolitika fejlődésétől. Elengedhetetlen a diszkriminációmentes versenyfeltételek biztosítása mindehhez. A közös közlekedési politika megkísérli a jogharmonizáció létrehozását a piacralépés, a verseny feltételeinek egységesítése céljából, illetve gondoskodik az ehhez szükséges infrastrukturális háttér biztosításáról. Az elmúlt 2 évtizedben az áruszállítás és személyszállítás terén egyaránt a legfontosabb a közúti közlekedés fejlesztése. Egyre nagyobb hangsúlyt kell kapnia a közlekedési szektorban a biztonsági, környezetvédelmi előírásoknak, (Zöld könyv) és a műszaki fejlesztésnek (K+F) a közlekedés

minden ágazatában. A közlekedési torlódások megszüntetése redukálhatja az üzemanyagfogyasztást, a balesetveszélyt, levegőszennyezést Vasút: - magánszektor fokozott bevonásának szükségessége - kombinált közlekedési szolgáltatások terjedésének ösztönzése. - transzeurópai hálózat kiemelt szerepe (transzeurópai vasúthálózat) - nagysebességű vonatok fontossága a jövőben. Közút: - városokat, lakott területeket kikerülő hálózatok kialakítása - periférikus területek központtal való összekapcsolása Belvízi hajózás: - A belvízi kikötőknek a transzeurópai közlekedési ágazat szerves részévé kell válnia. Tengeri közlekedés: - tengeri és szárazföldi szállítás összekapcsolásának - feltételeit kell biztosítani - egyéb szolgáltatások fejlesztése - raktározás, kompszolgálat Légi közlekedés: - korszerű légi navigációs rendszer létrehozása - biztonság növelése - túlzsúfolt

repterek tehermentesítése - közös projektek létrehozása A közös közlekedési politikának szociális aspektusai is vannak, mint munkaidő szabályozása, kötelező pihenőidők egységes betartása. A költségcsökkentés és újfajta árképzés (tisztességes verseny szabályaival összehangolt árképzés) is a közös politika része. Cím: Közelebb az Európai Unióhoz Szerző: Lénárt Attila Folyóirat: Népszava melléklete, 1997.0206 Lelőhely: Bp-i Közgazdaságtudományi Egyetem Könyvtára A Ferihegy 2 terminál bővítése várhatóan 9-13%-os utasforgalom-növekedést eredményezhet a következő években. A MALÉV Rt privatizációjának útjáról nyilatkozott Lotz Károly közlekedési miniszter. A MALÉV-nek alkalmassá kell válnia arra, hogy az EU-n belüli versenyhelyzet kihívásainak megfeleljen. Ehhez a légitársaság átfogó rekonstrukciójára, modernizálására van szükség. Említést tett Magyarország Eurocontrol tagságáról

(1992), melynek Lotz Károly 1997 január 1-től látja el az elnöki tisztségétA szervezet célkitűzése, hogy a legnagyobb szabadságot biztosítsa az Eurocontrol tagországok légtereit használóknak. Meghatározzák az európai repülés hosszútávú céljai, a légiforgalmi szolgálatok és létesítmények közös középtávú terveit. A repülőtér szolgáltatásainak, biztonságának fejlesztése elengedhetetlen követelmény. Cím: Ferihegy kész az uniós csatlakozásra Szerző: T.Z Folyóirat: Világgazdaság, 1998. febr 4 Lelőhely: Bp-i Közgazdaságtudományi Egyetem Könyvtára A Ferihegyi repülőtér gyakorlatilag felkészült az uniós csatlakozásra, s a földi szolgáltatásokban sincs senkinek monopóliuma. A földi szolgáltatások: pl: üzemanyagkiszolgálás, csomagok rakodása, a gépek élelmiszerrel való ellátása feletti monopólium megszűnt. A légitársaságok választhatnak a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság illetve a MALÉV

szolgáltatásai között. A jövőben a minisztérium nem zárkózik el attól, hogy szükség esetén a piacnak ezt a részét más cégek számára is megnyissa, de eddig egyetlen cég sem mutatott iránta érdeklődést. Cím: Bealkonyult a vámmentes boltoknak Folyóirat: Piac – Gazdaság, Népszabadság, 1998. nov 9 „Akárhogy is lobbyznak a légitársaságok, repülőtéri igazgatóságok, kompvállalatok, kozmetikai és dohányipari cégek, az Európai Unió pénzügyminiszterei nem hajlandók visszavonni 1991-es döntésüket: 1999. július 1-jével az EU-n belüli forgalomban megszűnik a repülőtereken az utasok által világszerte keresett duty-free. A Ferihegyen az EU-csatlakozásig a vámmentes bolt jó üzletnek tűnik – reméli a főtulajdonos, Heinemann úr.” Cím: Gondolatok a gépjármű-közlekedés egyes adózási szabályait érintő EU jogharmonizációs feladatokról Szerző: Bodon Györgyné Folyóirat: Pénzügyi Szemle, 1997. 42 Évf 2

Szám p136, folytatás: 1997 42 Évf 3. Szám p226 Lelőhely: Bp-i Közgazdaságtudományi Egyetem Könyvtára Általános megfontolások EU tagországaiban még nem került sor, de a távlatokban gondolkodva várhatóan elengedhetetlenné válik a az adószintek közelítése . Ugyanakkor biztosítani kell az adóstruktúra és adózási eljárások kellő szabadságát is. Gépjárműadó - az egészséges verseny alapja a díjak és adók szintjének az út használatával arányos megállapítása. - Az infrastruktúra költségeinek megtérítése a költségek infrastruktúra használóira való hárításár jelenti. - EU –n belül ma az adónemek meglehetősen eltérőek (RÉSZLETES BEMUTATÁS ORSZÁGONKÉNTI LEBONTÉSBAN) - Úthasználati díjak euroatlanti integrációs feltételrendszere - Üzemanyagadókkal kapcsolatos elvek Cím: A Kelet és Nyugat közötti közlekedéspolitika Szerző: Roderich Regler Folyóirat: Közlekedéstudományi Szemle, 1997. 47

évf 9 Szám p321 Lelőhely: Bp-i Közgazdaságtudományi Egyetem Könyvtára Az Európai Unió az utóbbi időben erősen kiterjesztette területét. Ausztria és Finnország felvételével, az NDK Németországhoz csatolásával elérte a korábbi „keleti országok” határát. További államok felvétele várható A tervek szerint 1998-ra várható a belépési tárgyalások kezdete, 2002-ben pedig a jogerős tagság. Az új jelentkezőkkel un „Európa-egyezményeket” kötöttek, amely egy szándéknyilatkozatot is tartalmaz. Eszerint a csatlakozni kívánó államok az integrációt a közlekedés területén is elősegítik. A cikk az EU és Szlovénia között már megkötött közlekedési egyezmény példáján mutatja be, hogy az EU-nak milyen érdekeltségei vannak a közlekedésben: - Az első pont az infrastruktúrával foglalkozik, közút és vasútépítéssel a transzeurópai hálózat kiépítése érdekében. Elsősorban tervezésre adnak segélyt - A

második fejezet a vasutat érinti. Az EU a vonalak korszerűsítését, az átrakodóközpontok fejlesztését szorgalmazza. - A harmadik fejezet a közúti áruszállítással foglalkozik. Szlovénia átveszi a szállítóeszközök területén az EU egységes méreteit, környezetvédelmi normáit. Fontos a szociális szempontok összehangolása (munka- és pihenőidő a sofőröknél) - Az utolsó fejezet a formaságokat és az ellenőrzést tárgyalja. A Schengeni Egyezmény szigorú személyellenőrzést követel meg, de követelmény a gyors határátlépés is. Közúti forgalom: Egyezmény tranzitengedélyek kiadására az EU és harmadik országok között. (Magyarország nem ratifikálta) Hajózási forgalom: Magyarország a hajózási egyezményt nem ratifikálta. Közúti áruforgalom problémái: - harmadik országbeli utak problémái - liberalizálási törekvések és egyes országok egyéni érdekei ütköznek megbízhatóság és pontosság kérdései Cím:

Europeans cite need for more research Szerző: Pierre Sparaco Folyóirat: Aviation Week & Space Technology, 1995, okt. 16, p: 59-60 Lelőhely: Bp-i Közgazdaságtudományi Egyetem Könyvtára Cím: A long and winding road Szerző: Ismeretlen Folyóirat: Business Europe, 35. évf 16 szám, 1995, szept 4, p: 3-5 Lelőhely: Bp-i Közgazdaságtudományi Egyetem Könyvtára Cím: Deregulation and logistics systems in a Single European Market Szerző: B.T Bayliss, AI Millington Folyóirat: Journal of Transport Economics & Policy 24.évf,3 szám, 1995, szept, p: 305-316 Lelőhely: Bp-i Közgazdaságtudományi Egyetem Könyvtára Cím: EU policy updates Szerző: Ismeretlen Folyóirat: Business Europe, 35.évf, 26 szám, 1995, július 3, p: 6 Lelőhely: Bp-i Közgazdaságtudományi Egyetem Könyvtára Cím: Drivers’ hours lawyers’ paradise? Szerző: Owen Thomas Folyóirat: Logistics Focus, 3.évf 4 szám, 1995, máj, p: 16-17 Lelőhely: Bp-i

Közgazdaságtudományi Egyetem Könyvtára, CD adatbázis Cím: West Coast chooses financial route Szerző: Ismeretlen Folyóirat: Project & Trade Finance, 1995, márc., p: 4-5 Lelőhely: Bp-i Közgazdaságtudományi Egyetem Könyvtára Cím: Carriers to appeal EU ban on international rates Szerző: Toby B. Gooley Folyóirat: Traffic Management, 34. évf 3 szám, 1995, márc, p: 72 Lelőhely: Bp-i Közgazdaságtudományi Egyetem Könyvtára Cím: European air transport public service obligations: A periodic review Szerző: Aisling Reynolds-Reighan Folyóirat: Fiscal Studies, 16. évf 1 szám, 1995, febr, p: 58-74 Lelőhely: Cím: Bp-i Közgazdaságtudományi Egyetem Könyvtára Strategic development related to the Europeanization of UK logistics and distribution service suppliers Szerző: Marilyn A. Stone Folyóirat: European Business Review, 1995, p.: 9-14 Lelőhely: Bp-i Közgazdaságtudományi Egyetem Könyvtára Cím: Developing the developed

regions Szerző: Wilfried Vossen Folyóirat: Corporate Location, 1994, szept/okt., p: 24-25 Lelőhely: Bp-i Közgazdaságtudományi Egyetem Könyvtára Cím: Bridge over troubled water Szerző: Joe Carroll Folyóirat: Europe, 1994, júli/aug., p: 41-42 Lelőhely: Bp-i Közgazdaságtudományi Egyetem Könyvtára Cím: Europe planes to build rail and road projects Szerző: Ismeretlen Folyóirat: ENR, 1994, jún. 27, p: 14-15 Lelőhely: Bp-i Közgazdaságtudományi Egyetem Könyvtára Cím: Controversy and opportunity in the EU Szerző: Hans van der Hoop Folyóirat: Distribution, 93.évf 5 szám, 1994, máj p: 26 Lelőhely: Bp-i Közgazdaságtudományi Egyetem Könyvtára Cím: Wise Men’s final diagnosis called “severe but sound” Szerző: Pierre Sparaco Folyóirat: Aviation Week & Space Technology, 1994, febr. 7, p: 26-27 Lelőhely: Bp-i Közgazdaságtudományi Egyetem Könyvtára Cím: Europe a year after Szerző: Ismeretlen Folyóirat:

Distribution, 93. évf 2 szám, 1994, febr, p: 26 Lelőhely: Bp-i Közgazdaságtudományi Egyetem Könyvtára Cím: Proposal for a Council Directive on airport charges Szerző: Commission of the European Communities Folyóirat: Brussels, 23.041997 Cím: Air Traffic Management Freeing Europe’s airspace White Paper Szerző: Commission of the European Communities Folyóirat: Brussels, 06.031996 Cím: Az európai közlekedéspolitika magyar szemmel Szerző: Dr. Gyurkovics Sándor Folyóirat: Közlekedéstudományi Szemle, 1997. 47 évf 2 Szám Lelőhely: Bp-i Közgazdaságtudományi Egyetem Könyvtára Cím: A Közlekedéstudományi Egyesület szerepe a közlekedéspolitika és az Eurokonform közlekedés feltételeinek tudományos kidolgozásában Szerző: Dr. Gyurkovics Sándor: Folyóirat: Közlekedéstudományi Szemle, 1998/2 (febr.) 43 o Lelőhely: Bp-i Közgazdaságtudományi Egyetem Könyvtára Cím: A Duna és az európai közlekedéspolitika Szerző:

Dr. Helmuth Strasser Folyóirat: Közlekedéstudományi Szemle, 1998. 48 évf 10 Szám p328 Lelőhely: Bp-i Közgazdaságtudományi Egyetem Könyvtára Cím: Közlekedéspolitika és Légjog Szerző: Dr. Kenyeres János: Folyóirat: Közlekedéstudományi Szemle, XLVII. évf 6 Szám, 228 O Lelőhely: Bp-i Közgazdaságtudományi Egyetem Könyvtára Cím: Repülőterek versenye a meghatározó forgalomelosztó szerepért Európában Szerző: Dr. Novoszáth Péter: Folyóirat: Közlekedéstudományi Szemle, 1997/11 405. o Lelőhely: Bp-i Közgazdaságtudományi Egyetem Könyvtára Cím: A háztartások közlekedési kiadásai Szerző: Dr. Pálfalvi József Folyóirat: Közlekedéstudományi Szemle, 1998. 48 évf 8 Szám p300 Lelőhely: Bp-i Közgazdaságtudományi Egyetem Könyvtára Cím: A háztartások közlekedési kiadásai Szerző: Dr. Pálfalvi József: Folyóirat: Közlekedéstudományi Szemle, XLVIII. évf/8szám 300 o Lelőhely: Cím: Bp-i

Közgazdaságtudományi Egyetem Könyvtára A magyar közlekedés helyzete, szerepe az Európai Unióhoz történő csatlakozásban Szerző: Dr. Ruppert László: Folyóirat: Közlekedéstudományi Szemle, 1998/10 (okt.) 383 o Lelőhely: Bp-i Közgazdaságtudományi Egyetem Könyvtára Cím: OPINION on the Communication from the Commission to the Council, the European Parliament, the Economic and Social Committee and the Committee of the Regions – The European aerospace industry: meeting the global challenge Szerző: Economic and Social Committee Folyóirat: Brussels, 28-29 January 1998 Cím: The development of short sea shipping in Europe: Prospects and Challenges Szerző: European Commission: Folyóirat: Brussels, 15.071995 Lelőhely: Cím: Towards Fair and Efficient Pricing in Transport Szerző: European Commission: Folyóirat: CEC Green Paper, Brussels, 12. 20 1995 Cím: Trans-European Networks, Towards a Master plan for the Road Network and Road Traffic

Szerző: European Commission Folyóirat: 1993. Cím: EC transport policy Szerző: European Commission: Folyóirat: 1990 Cím: A közlekedési infrastruktúra fejlesztésének és működtetésének korszerű módszerei, különös tekintettel a vasúti közlekedésre Szerző: Farkas Gyula: Folyóirat: Közlekedéstudományi Szemle, 1999/2 (febr.) 73 o Lelőhely: Bp-i Közgazdaságtudományi Egyetem Könyvtára Cím: Repülésbiztonság Szerző: Fülöp János: Folyóirat: Közlekedéstudományi Szemle, 1998/1 Lelőhely: Bp-i Közgazdaságtudományi Egyetem Könyvtára Cím: Az integrációs folyamat megjelenése a közlekedésben, különös tekintettel az Európai Közösségre Szerző: Gyebnárné Friedrich Szilvia: Folyóirat: Doktori értekezlet (1993) Lelőhely: Bp-i Közgazdaságtudományi Egyetem Könyvtára Cím: Jó ütemben halad a közlekedéspolitikai koncepció kidolgozása Szerző: Ivány Árpád Folyóirat: Közlekedéstudományi Szemle,

1994. 44 évf 12 Szám, P.: 429-433 Lelőhely: Bp-i Közgazdaságtudományi Egyetem Könyvtára Cím: Légitársasági informatikai rendszerek kapcsolati modellje Szerző: Kelemen Zsolt: Folyóirat: Közlekedéstudományi Szemle, 1998/11 428. o Lelőhely: Bp-i Közgazdaságtudományi Egyetem Könyvtára Cím: Közlekedéspolitika és légügy Szerző: Kenyeres János Folyóirat: Közlekedéstudományi Szemle, 1997. 47 évf 6 Szám Lelőhely: Bp-i Közgazdaságtudományi Egyetem Könyvtára Cím: Transport policy in the European Community Szerző: Koskinen Ismo Folyóirat: Könyv (1993), D24845 Lelőhely: Bp-i Közgazdaságtudományi Egyetem Könyvtára Cím: Közelebb az Európai Unióhoz Interjú: Lotz Károly közlekedési miniszterrel, az Eurocontrol idei elnökével Szerző: Lénárt Attila Folyóirat: A Népszava melléklete, 1997. 02 06 Lelőhely: Bp-i Közgazdaságtudományi Egyetem Könyvtára Cím: Az Európai Unió és a vasutak Szerző:

Lovas József: Folyóirat: Közlekedéstudományi Szemle, 1999/2 (febr.) 70 o Lelőhely: Bp-i Közgazdaságtudományi Egyetem Könyvtára Cím: Közösségi részvétel a közlekedésfejlesztésben Szerző: Lukovich Pál, Pápay Zsolt Folyóirat: Városi Közlekedés, 1993. 33 évf 2 szám, p82-94 Lelőhely: Bp-i Közgazdaságtudományi Egyetem Könyvtára Cím: A közös közlekedéspolitika szabályozása az Európai Unió országaiban Szerző: Molnár Éva Folyóirat: Külgazdaság, 1997. 41 Évf 11 Szám Jogi melléklet Lelőhely: Bp-i Közgazdaságtudományi Egyetem Könyvtára Cím: Az Európai Unió Közlekedési Rendszere Szerző: Molnár Éva – Zsolnay Tamás Folyóirat: ITD Hungary 1995 Cím: A közlekedési szolgáltatások és a letelepedés kérdéskörében az Európai Unióhoz történő csatlakozásig teendő lépések és a csatlakozást követő helyzet értékelése Szerző: Molnár Éva, Nagy Katalin Folyóirat: Könyv, D28341

Lelőhely: Bp-i Közgazdaságtudományi Egyetem Könyvtára Cím: A Közös Közlekedési Politika működésének esélyei az Európai Unió országaiban Szerző: Molnár Éva, Nagy Katalin Folyóirat: Külgazdaság, 1997. 41 Évf 11 Szám, p 39 Lelőhely: Bp-i Közgazdaságtudományi Egyetem Könyvtára Cím: Tanulmány az EU légi díjtétel és tarifa szabályozásának harmonizálásáról Szerző: Pákay András dr. Folyóirat: 2409/92 Tanácsi rendelet, 1996 aug. Cím: A Kelet és Nyugat közötti közlekedéspolitika Szerző: Roderich Regler Folyóirat: Közlekedéstudományi Szemle, 1997. 47 évf 9 Szám p321 Lelőhely: Bp-i Közgazdaságtudományi Egyetem Könyvtára Cím: A magyar közlekedés helyzete, szerepe az Európai Unióhoz történő csatlakozásban Szerző: Ruppert László Folyóirat: Közlekedéstudományi Szemle, 1998. 48 évf 10 Szám Lelőhely: Bp-i Közgazdaságtudományi Egyetem Könyvtára Cím: A magyar légügyi igazgatás

rendszere Szerző: Szabó László Folyóirat: Közlekedéstudományi Szemle, 1998. 48 évf 1 Szám p25 Lelőhely: Bp-i Közgazdaságtudományi Egyetem Könyvtára Cím: A városi közforgalmú közlekedés finanszírozási lehetőségei nemzetközi tapasztalatok alapján Szerző: Tánczos Lászlóné dr. Folyóirat: Városi közlekedés, 1996/5 Lelőhely: Bp-i Közgazdaságtudományi Egyetem Könyvtára Cím: Gondolatok az EU légiközlekedési határozatairól Szerző: Veér Jenő: Folyóirat: Légiközlekedés, 1997 okt. Lelőhely: Bp-i Közgazdaságtudományi Egyetem Könyvtára Cím: Közös járatok, igazgatótanácsi képviselet Szerző: Zsille Péter Folyóirat: Magyar Közlekedés, 1997 okt. 6, 5o Lelőhely: Bp-i Közgazdaságtudományi Egyetem Könyvtára Cím: Nemzetközi polgári repülési szervezetekről folyamatosan érkező normatív dokumentumok, ajánlások, alágazati információk feldolgozása és bevezetési alkalmazási lehetőségek

feltárása Szerző: Folyóirat: Dr. Juhász Sándorné Tanulmány, 1994, LRI RTI könyvtára Lelőhely: Bp-i Közgazdaságtudományi Egyetem Könyvtára Cím: Infrastruktúra és Szolgáltatásai I. Szerző: Dr. Ehrlich Éva – Dr Csiba József – Fehér László – Dr Jánosi Imre – Lovas József – Maizl Erika – Polgár László – Preislerné Dr. Cserhalmi Dóra – Dr Ritoók Pál Folyóirat: Európai tükör, Műhelytanulmányok, 9. Lelőhely: Külkereskedelmi Főiskola Könyvtára Cím: Infrastruktúra és Szolgáltatásai II. Szerző: Dr. Nádas Péter – Dr Ruppert László – Tóth Károly – Dr Verbóczky János – Dr. Zsirai István Folyóirat: Európai tükör, Műhelytanulmányok, 10 Lelőhely: Külkereskedelmi Főiskola Könyvtára Cím: Infrastruktúra: EU -csatlakozással kapcsolatos stratégiai kérdések I. Szerző: Dr. Ehrlich Éva - Dr Csiba József – Fehér László - Dr Jánosi Imre – Dr Kerkápoly Endre - Lovas József –

Maizl Erika – Polgár László – Preislerné Dr. Cserhalmi Dóra – Dr Ritoók Pál Folyóirat: Európai tükör, Műhelytanulmányok, 31 Lelőhely: Külkereskedelmi Főiskola Könyvtára Cím: Infrastruktúra: EU -csatlakozással kapcsolatos stratégiai kérdések II. Szerző: Dr. Ehrlich Éva – Dobos Béla – Dr Kósa Zsuzsanna – Dr Lengyel Márton – Dr. Nádas Péter – Dr Ruppert László – Dr Sallai Gyula – Dr Schmideg Iván – Tóth Károly – Dr. Varga Miklós – – Dr Verbóczky János - Dr Zsirai István Folyóirat: Európai tükör, Műhelytanulmányok, 32 Lelőhely: Külkereskedelmi Főiskola Könyvtára Cím: A magyarországi közlekedési infrastruktúra regionális jellemzői változtatásának szükségessége az Európai Uniós tagság elnyerésével Szerző: Erdősi Ferenc Folyóirat: Európai tükör, Műhelytanulmányok, 40 Lelőhely: Külkereskedelmi Főiskola Könyvtára Cím: Az Európai Unió közlekedési rendszere

Szerző: Dr. Molnár Éva – Zsolnai Tamás Folyóirat: Európai Füzetek 1995 Lelőhely: Külkereskedelmi Főiskola Könyvtára Cím: A közlekedési szektor az Európai Unióban és Magyarországon A mai helyzet és feladatok a csatlakozásig Szerző: Dr. Molnár Éva – Nagy Katalin Folyóirat: 1997. március Lelőhely: Külkereskedelmi Főiskola Könyvtára Cím: Infrastruktúra és Szolgáltatás: Buktatók az európai úton I-II. Szerző: Ehrlich Éva Folyóirat: Európai tükör, 1997. II évf 2-3 szám Lelőhely: Külkereskedelmi Főiskola Könyvtára