Egészségügy | Felsőoktatás » Alap szakellátás együttműködésének szakmai protokollja Zala megyében

Alap-szakellátás együttműködésének szakmai protokollja Zala megyében Készült: Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ Zalaegerszeg Családsegítő és Gyermekjóléti Központ Nagykanizsa Nagykanizsa Kistérségi Többcélú Társulás Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata Támasz Alapszolgáltatási Intézmény Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata Muramenti Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Zalakaros Keszthely Város Önkormányzata Egyesített Szociális Intézmény Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálata Zala Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Zalaegerszegi Kirendeltsége Zala Megyei Önkormányzat Gyermekotthona Zalaegerszeg Város Gyámhivatala közreműködésével 2010. Alap-szakellátás együttműködésének szakmai protokollja Zala megyében Cél: A gyermekjóléti és

gyermekvédelmi intézmények és hatóságok együttműködésének fejlesztése és hatékonyabbá tétele a 0-3 éves korú szakellátásban élő átmeneti nevelt gyermekek hazagondozása, vérszerinti családdal való kapcsolattartásának elősegítése vagy örökbeadásának előkészítése érdekében. Célunk a hatósági döntéshozatal / döntéshozók közelítése a 0-3 éves korú gyermekek és családjuk valós szükségleteihez, a különböző szakterületen dolgozó szakemberek ismereteinek és információinak összeadása, egyesítése, az érintett gyermekek sorsrendezése céljából az egyes szereplők tevékenyégének összehangolása. Célunk, hogy a folyamatos, közös tervezés ne csak a jogszabályok által előírt kötelezettségi pontokon, hanem a nevelésbe vétel fennállása során intenzíven és szervezett formában legyen jelen. Célunk a szakemberek szemléletének elfogadóbbá tétele, toleranciájuk növelése új kommunikációs és

konfliktuskezelő módszerek elsajátítása révén. A projekt által kívánjuk elérni, hogy az érintett gyermekek vérszerinti szüleinek a gyermekvédelemmel szemben esetlegesen meglévő ellenséges érzelmei, előítéletei csökkenjenek, a családtagok közelebb kerüljenek a gyermekeiket gondozó, nevelő szakemberekhez. Hosszú távú célként tűztük ki, hogy a projekt során bevezetésre kerülő munkagyakorlat, szakmai protokoll a későbbiekben is fennmarad és a végbemenő szemléletváltozás a nevelésbe vétel valódi átmenetiségét eredményezi. Felmerült problémák: Kommunikációs problémák: - Problémát jelent az alap és a szakellátás között az információ hiányossága, nem mindig megfelelő minősége - A kézzel töltött többszörösen sokszorosított „macis” adatlapok nehezen olvashatóak - A megfogalmazott célok, feladatok nem mindenki számára azonos tartalommal bírnak. - a „macis” lapok szakmai tartalma sok esetben nem

konkrét - a gyámhivataloktól nem érkezik visszajelzés a szülői felügyeleti jog megvonására tett javaslatokkal kapcsolatban a javaslattevőnek - a kórházi szociális munkások és a védőnők nem értesítik az örökbe-fogadható gyermekekről a TEGYESZT - probléma, hogy elmarad, vagy későn érkezik jelzés a krízis a krízishelyzetbe került várandós anyákról - a gyámhivatali ügyintézők, az alapellátás és a szakellátás szakemberei között tájékoztató megbeszélések, képzések hiánya - a gyámhivatali ügyintézők nem minden esetben ismerik az alap- és szakellátás intézményeit Személyi-, tárgyi-, strukturális problémák - technikai eszközök hiányossága megfelelő mennyiségű számítógép, fénymásoló, mobiltelefon stb. hiánya a napközbeni és az átmeneti gondozást biztosító szolgáltatások hiánya kevés a nevelőszülői férőhely, és a struktúrája nem megfelelő a nevelőszülői feladatellátás nem vonzó

Eljárással kapcsolatos problémák - a hatósági intézkedések nem megfelelő szintű használata - az ideiglenes hatályú elhelyezés ideje alatt változik a gyámhivatalok illetékessége, ami az ID elhúzódását eredményezi - az átmeneti nevelésbe vétel túl hosszú ideig tart - az egyéni elhelyezési tervben megfogalmazott feladatok nem elég konkrétak - indokolt esetben sem jelennek meg minden esetben a kapcsolattartásra vonatkozó részletek a gyámhivatali határozatban - probléma a vérszerinti szülő alkalmatlanságából adódóan a gyermeke sorsának tartós rendezése Kapcsolattartással kapcsolatos problémák: - a nevelőszülőknél elhelyezett gyermekek kapcsolattartása lényegesen ritkább - a szülők kapcsolattartását akadályozza az útiköltség előteremtésének nehézsége - A dokumentációban nem jelenik meg részletesen a kapcsolattartás minősége, és az elmaradt kapcsolattartás okai - a kultúrált kapcsolattartás körülményei nem

mindig adottak Válaszok Kommunikációs problémák: - Problémát jelent az alap és a szakellátás között az információ hiányossága, nem mindig megfelelő minősége A kézzel töltött többszörösen sokszorosított „macis” adatlapok nehezen olvashatóak A megfogalmazott célok, feladatok nem mindenki számára azonos tartalommal bírnak. a macis lapok szakmai tartalma sok esetben nem konkrét a gyámhivataloktól nem érkezik visszajelzés a szülői felügyeleti jog megvonására tett javaslatokkal kapcsolatban a javaslattevőnek a kórházi szociálismunkások és a védőnők nem értesítik az örökbe fogadható gyermekekről a TEGYESZT probléma, hogy elmarad, vagy későn érkezik jelzés a krízis a krízishelyzetbe került várandós anyákról a gyámhivatali ügyintézők, az alapellátás és a szakellátás szakemberei között tájékoztató megbeszélések, képzések hiánya a gyámhivatali ügyintézők nem minden esetben ismerik az alap- és

szakellátás intézményeit o A megyében mindenki számítógépen töltse ki a „Macis” adatlapokat o A gyermekvédelmi ellátórendszer ellátása informatikai eszközökkel (pályázat kezdeményezése) o Egységes fogalomhasználat – konkrét feladatok (pl. 2-esről 3-asra javítson a gyermek) o Gondozási hely feladata legyen félévente 1 szakmai nap megszervezése a gyámhivatalok, szakellátás és a gyermekjóléti szolgálatok szakemberei részvételével o Gyámhivataloktól érkezzen visszajelzés a szülői felügyeleti jog megvonására tett javaslatokkal kapcsolatban 30 napon belül a javaslattevőnek o Védőnők szorosabb bevonása szükséges a krízis helyzetben lévő várandós anyák esetén, ehhez indokolt  Kapcsolatfelvétel a védőnők megyei vezetőjével  A kórházi szociális munkások, védőnők, alap-és szakellátás intézményei között információ áramlás szabályainak kidolgozása és gyakorlatának elindítása o Gyámhivatali

ügyintézők, az alapellátás és a szakellátás szakemberei között tájékoztató megbeszélések, képzések folytatását tervezzük. Rendszeres találkozási lehetőséget kívánunk biztosítani évi egy-két alkalommal, melyet a gondozási helyek szerveznek meg. Ez azért lenne fontos, hogy a különböző területek sajátos problémáinak és szükségleteinek figyelembevételével történjen a hatósági munkavégzés. (gyermek egyéni szükségleteinek figyelembevétele; határidők fontosságának megismerése, pl. gondozási napok, jogerők stb) o A rendszeres találkozás során a hatósági döntéshozók mélyebb betekintést kapnak az alap- és szakellátás gyakorlatába , az ott dolgozók pedig a hatósági munka döntéshozói mechanizmusba láthatnak bele. Személyi-, tárgyi-, strukturális problémák - technikai eszközök hiányossága megfelelő mennyiségű számítógép, fénymásoló, mobiltelefon stb hiánya a napközbeni és az átmeneti gondozást

biztosító szolgáltatások hiánya kevés a nevelőszülői férőhely, és a struktúrája nem megfelelő a nevelőszülői feladatellátás nem vonzó o A gyermekvédelmi ellátórendszer ellátása informatikai eszközökkel (pályázat kezdeményezése) o hatékonyabb érdekérvényesítési formák kidolgozása, a fenntartók felé a szakma közös fellépése o a koncepció megvalósulásáról folyamatos visszajelzés a fenntartók felé o Nevelőszülői hálózat erősítése, fejlesztése, férőhely bővítés o jogszabály módosítási javaslatok a nevelőszülőség vonzóbbá tételére Eljárással kapcsolatos problémák - a hatósági intézkedések nem megfelelő szintű használata - az ideiglenes hatályú elhelyezés ideje alatt változik a gyámhivatalok illetékessége, ami az ID elhúzódását eredményezi - az átmeneti nevelésbe vétel túl hosszú ideig tart - az egyéni elhelyezési tervben megfogalmazott feladatok nem elég konkrétak - indokolt

esetben sem jelennek meg minden esetben a kapcsolattartásra vonatkozó részletek a gyámhivatali határozatban - probléma a vérszerinti szülő alkalmatlanságából adódóan a gyermeke sorsának tartós rendezése o inkább az alapellátásból kerüljön átmeneti nevelésbe a gyermek, az ID kihagyásával – ne az utolsó percben kezdeményezze az alapellátás családgondozója o a családgondozó - megalapozott kezdeményezés legyen, ne büntetésnek alkalmazzák o jogszabály változási javaslat : az illetékesség ideiglenes hatályú elhelyezés alatt ne változzon , amelyik gyámhivatal elindította a folyamatot, illetékességtől függetlenül fejezze be o Minél hamarabbi hazagondozás vagy tartós nevelésbe vétel o Álláspontunk szerint szükség esetén jelenjenek meg az egyéni elhelyezési tervben meghatározott konkrét részletek a gyámhivatali határozatban a kapcsolattartás körülményeiről. o a kapcsolattartás szabályozásánál a vérszerinti

szülő alkalmatlanságából adódó nézetkülönbségek áthidalására a kommunikáció javítása. Kapcsolattartással kapcsolatos problémák: - a nevelőszülőknél elhelyezett gyermekek kapcsolattartása lényegesen ritkább - a szülők kapcsolattartását akadályozza az útiköltség előteremtésének nehézsége - A dokumentációban nem jelenik meg részletesen a kapcsolattartás minősége, és az elmaradt kapcsolattartás okai - a kulturált kapcsolattartás körülményei nem mindig adottak o Nevelőszülőkhöz elhelyezett gyermekeknél a kapcsolattartás sűrítése o A gyermekjólét segítse a szülőt, hogy a szülő írásban kérjen az önkormányzattól anyagi támogatást a kapcsolattartási helyre utazáshoz. o Alap és szakellátás részéről a kapcsolattartások során a kapcsolattartások minősége, és az elmaradt kapcsolattartások jelenjek meg az iratokban. o A kapcsolattartás tartalmának javítása érdekében találkozók (vérszerinti

szülők-nevelőszülők-szakember) szervezése, foglalkozások rendszeres biztosítása (nem csak pályázati támogatásból). o Minden intézménynek kapcsolattartáshoz szükséges kulturált, a célnak megfelelő helyiségek biztosítása. A fenntartói döntések pl egy pályázat kapcsán a valós szükségleteken alapuljanak és vegyék figyelembe a szakmai döntéseket és állásfoglalásokat. o A kapcsolattartás rossz hatásai. gyermek tünetei: verbálisan kifejti, pszichoszomatikus tünetek megjelenése, regresszió, tanulmányi teljesítményromlás; kapcsolattartás után indokolatlan agresszió megjelenése stb. - szülő részéről: agresszív fellépés, alkoholos befolyásoltság, fenyegetés megjelenése a gondozási hely, ellátó személyek ellen stb. Feladat: feljegyzés készítés – minden esetben jelenjen meg a kapcsolattartás minőségére vonatkozó feljegyzés, szükség esetén ennek kapcsán pszichológiai vizsgálattal való alátámasztás,

majd javaslattétel a gyámhivatal felé. A szülői motiváltság vizsgálata és a szülőkkel való családgondozási terv elkészítése során különbséget kell tenni az ellátott gyermek korából adódóan. A 0-3 év alattiaknál az esetek egy részében a gyermek hosszú távú sorsrendezése érdekében mérlegelés tárgya kell hogy legyen, hogy a szülő motiválatlansága esetén a kapcsolattartást erősítenünk kell –e. Az együttműködés szabályait sokkal konkrétabban ki lehetne fejteni, konkrétabb megállapodás kell a szülővel (határidők, felajánlott-elfogadott segítségek, illetve ennek sikertelensége után következmények is megjelenjenek, melyek egyértelműen ismertek legyenek a szülők számára Közös, célzott programok: lásd fenn. Elvitellel járó kapcsolattartás feladatmegosztása: elődlegesen az alapellátás feladata, azonban a legmegfelelőbb a közös látogatás lenne. Kölcsönös segítségnyújtás az adott területhez közelebb

lévő társintézmény munkatársai között. A 0-3 év közötti korosztálynál az elvitellel járó kapcsolattartást elsősorban akkor javasoljuk, ha annak célja a hazagondozás! - o o o o Zalaegerszeg, 2010. április 30