Irodalom | Középiskola » Kiss Krisztina - Zrínyi Miklós és a magyar barokk

Kiss Krisztina 12.E Irodalom 2.Zrínyi Miklós és a magyar barokk Zrínyi Miklós és a magyar barokk I. Az antik és a barokk eposz összehasonlítása II. A Szigeti veszedelem III. Mikes Kelemen – Törökországi levelek 1620-1664. A magyar barokk kiemelkedő alakja, politikus és hadvezér. I. Az antik és a barokk eposz összehasonlítása Antik eposz: Olyan nagyepikai műfaj, amelyben egy kiemelkedő emberfeletti hős tettei íródnak le. Ennek a hősnek a tettei visszahatnak az egész közösség sorsára/életére. A világ teljességét mutatja be. Fontos benne a természetfeletti lények közbeavatkozása. Az eposzi kellékek formai sajátosságok, melyek szükségesek az eposzhoz. 1. Propozíció: téma megjelölése Az énekmondó elmondja, hogy melyik történetet fogja elmondani. 2. Invokáció: segélykérés a múzsától Az emberi lény egyedül nem képes elmondani Ez egy babona volt. Azt hitték, hogy csak isteni/múzsa segítségével képesek rá Az epikus

művészet múzsájához szóltak. Később más szentekhez vagy Szűz Máriához is szólt 3. In medias res: dolgok közepébe vágó kezdés Rögtön elkezdi mesélni a főcselekményt A hallgatóságnak nem kellett bemutatni a szereplőket. Figyelem és feszültség (fel)keltés a célja 4. Deus ex machina vagy thaumaszton: istenek közbeavatkozása a földi életbe Ha pl összeveszik két isten, akkor az emberek is két részre szakadnak. 5. Enumeráció: seregszemle vagy előszámlálás Hitelessé, valósághűvé teszi az eposzt Büszkék voltak magukra, mert a hősök a hallgatók felmenői voltak. 6. Juszticia: isteni igazságszolgáltatás 7. Epiteton ornans: állandó jelzők A legjellegzetesebb tulajdonság Az énekmondó a szereplő nevét a jelzővel együtt emlegeti. Nincs túl nagy fantázia a jelzőkben Két részre bonthatók: széparcú, széphajú vagy görbeeszű, tarkaeszű. Figyelmeztet a szereplők tulajdonságára 8. Formulae: 3-4 soros epikus hasonlatok

Megszakítják a cselekményt és kilógnak a történetből. Panelszerű egységek 9. Peroráció: berekesztés A mű végén, de nem minden eposznál van Keretet ad a dolognak 10. Hexameter: a mű verselése Hat versláb, spondeusokból és daktilusból, az ötödik versláb mindig daktilus, a hatodik rendszerint spondeus. A barokk eposzban átalakulnak mitológiai kellékek. Módosul: iustitia, deus ex machina, invocatio. Az eseményeket a keresztény Isten irányítja (segítői: angyalok), az ellentétes erők (pokolbéli) is részt vesznek. Barokk eposz: ld. Szigeti veszedelemnél Tasso szerint egy eposzban legyen: 1. inventio: feltalálás, az eposz vagy kitalált történet legyen vagy egy történelmi eseményt dolgozzon fel, köthető legyen valláshoz. A történelmi esemény ne legyen se túl régi (akkor már nem fontos), se túl közeli (még friss az élmény), mert ahhoz még nem lehet hozzátenni semmi 1 Kiss Krisztina 12.E Irodalom 2.Zrínyi Miklós és a magyar

barokk költőit. Olyan hősi cselekményt ábrázoljon, ami példakép lehet az emberek számára Szigeti veszedelem: valós, dédapjáról szól, valláshoz köthető, sok krónikából és történelmi munkából dolgozott, de néha az erkölcsi mondanivaló miatt megváltoztatja 2. dispositio: elrendezés, milyen módon írja meg a művet, hogyan rendezi el a cselekményegységeket, fontos hogy az eszmei mondanivaló és az esztétika megvalósítás harmóniában legyen. A költő ne féljen attól, hogy kiszínezze a történetet Legyen változatos a mű, legyen benne szerelmi szál és fabula, mert unalmas lenne a csak harc. Ne legyen egyoldalú a hős. 3. elocutio: kifejezés a nyelvi kifejezés, stílus, az eposz fő célja a gyönyörködtetés és csodálatkeltés. II. Szigeti veszedelem (mondanivaló, szerkezet, szereplők jellemzése) Műfaja: eposz. Az Adriai tengernek Syrenaia című kötetben jelent meg Jellegzetesen barokk mű: monumentális hatás (amely már a

műfaj kiválasztásában is megfigyelhető), hosszú, tekervényes körmondatok, részletező hasonlatok, vallásos hatás (pogányok és keresztények küzdelme), megjelenik a barokk eszménykép (atleta Christi). A hős az író dédapja. Forrásai: Tinódi Lantos Sebestyén - Históriás ének, Homérosz-Iliász, Ariosto - Az őrjöngő Lóránt, Tasso – A megszabadított Jeruzsálem. A magyarság múltbeli sikerei Isten ajándékai. Viszont hálátlanok voltak, elárulták Istent A sorscsapások (pl. török ostrom) mind a Mindenható büntetése A bűnöket Isten szavaiból, Szulimán beszédéből és Arszlán budai pasa leveléből ismerjük meg. A magyarság története mellett megjelenít egyéni sorsokat is. Ezek az elbeszélések, leírások epikussá teszik a művet. Megjelennek drámai és lírai részek is: párbeszédes jelenetek, konfliktushelyzetek (drámai), elmélkedések, dalszerű betétek (lírai). Zrínyi azt az illúziót kelti, hogy a csata igazi győztese a

magyar sereg, mert erkölcsileg a törökök fölé emelkednek. Szigetvár a romlott, szétzüllött ország idealizált ellenképe: jelképezi mindazt, ami fontos egy ország számára: a szilárd egységet, a vitézi hősiességet, az erkölcsi emelkedettséget és az ország élére egy jó vezért. 1566 strófában írja meg eredetileg, mert akkor volt a csata, de hozzáírt még egyet, így 1567 vsz. lett. Az eposz célzata, hogy felhívja saját korának a figyelmét arra, hogy miként kellene összefogni ahhoz, hogy Magyarország újra jól működő és Európában meghatározó szerepű ország legyen. Számos konkrét utalást tesz a jövő és a jelen feladataira, pl. meg kell szabadulni az idegen uralom alól, önálló nemzeti állam kialakítása. Szereplők: Delimán: A törökök legvitézebb harcosa (pozitív hős), tisztelettudó. Nemes küzdelembe kerül a magyar Deli Viddel. Szerelmi szálak: Delimán és Cumilla, aki Szulejmán lánya. Cumillának más kérője is

akad (Rusztán), mert Delimánnak el kellett mennie, így összeházasodik Rusztánnal. Delimán és Rusztán konfliktusba kerülnek. Haditanácsot tartanak a törökök, Szulejmán tanácsot kér, hogy hogyan vegyék be a várat: Rusztán szerint várni kéne, de Delimán szerint ez gyáva dolog. Ostromolni kellene a várat, ez mutatja a két férfi viszályát és a török sereg széthúzását. Rusztán és Delimán párbajoznak, Delimán megöli Rusztánt, így Cumilla özvegy lesz. Delimán kideríti, hogy hol van Cumilla, elmegy hozzá, de Cumilla meghal, megmérgeződik egy edénytől. Delimán visszamegy harcolni A magyar oldalon Deli Vid felesége, a török származású Borbála: az ő viszonyukban a házastársi hűséget mutatja be Zrínyi. 2 Kiss Krisztina 12.E Irodalom 2.Zrínyi Miklós és a magyar barokk Szerkezet: A mű piramis szerkezetű, sok benne a késleltetés, mert az eszmei mondanivalót ki akarja fejteni. A magyar seregszemle is egy késleltetés a

műben. Értékessé teszi az író a magyar sereget azzal, hogy kiemeli a törökök bűneit. I-VII. ének: kevés cselekmény A törökök eljutnak Szigetvár alá A szerző részletesen bemutatja a magyar és a török sereget, jól kirajzolja az ellentéteket a két sereg között. A törököket folyamatosan károk érik, míg bevonulnak. A magyarokat dicsőíti Öt apró csata történik: első csatában Turi György védi meg a kerecseni várat a törököktől, a török harcmodorra mutat rá a szerző. Második csata: Zrínyiék lovasportyát szerveznek a törökök ellen, nem riadnak vissza a törököktől. Harmadik csata: a törökök éjjel lerészegednek, és egy ló elszabadul, és azt hiszik, Zrínyiék azok, így egymást lemészárolják. Magyarok dicsőítésére szolgáló részek. VII. ének: a törökök odaérnek Szigetvárhoz IX. énekben híres magyar hős Radivoj meghal, itt fordul meg a magyarok sorsa X. ének: a nagy ostrom leírása (tulajdonképpen 10

kicsi összesűrítése) XI-XIII. ének: késleltető rész (fabulás énekek) Zrínyi késlelteti a végkifejletet, kifejti a magánéleti szálakat, eltér a fő cselekményszáltól. XI. ének: Delimán és Deli Vid első párviadala XII. ének: Delimán és Cumilla története, az ének végén Deli Vid és Delimán megküzd XIII. ének: Deli Vid és Borbála története XIV-XV. ének: végkifejlet, végső lerohanás Eposzi sajátosságok: I. ének: 3 résztől invocatio (Szűz Máriát szólítja meg) Propositio: 2. versszakban, 2 vsz első sorát Vergiliustól szó szerint fordítja le, ebben a versszakban korábbi műveire utal, mert a kötetében először vannak az idillek, majd a Szigeti veszedelem. Ez a vsz utólag keletkezett Peroratio: A halála után is megmarad a híre és a műve. Ameddig magyarok lesznek a világon, dicsőséggel fognak gondolni erre az eposzra. Utolsó vsz.: hangsúlyozza, hogy csak másodsorban író Deus ex machina: a mű elején az Úr leküldi

Mihályt a pokolba, majd egy fúriát felbérelnek. Isten elindítja a cselekményt, de kevésbé vesz részt, csak a végén: Gábriel felviszi a hősöket a Mennybe. In medias res: nem annyira érvényesül, mint az ókori eposzokban. Hosszú az előkészítő szakasz Enumeratio: I-VIII. ének a török és magyar seregeket írja le Az enumeratioval készíti elő a tartalmi, erkölcsi mondanivalót (a két csapat viszonyát jellemzi ezzel). Iustitia: a hősies magyarokat felviszi Isten a mennybe. Epitheton ornans: nem jellemző, nem hexameterben íródik, hanem ütemhangsúlyos verselés (bokorrímek, felező 12-es). Tinódi Lantos Sebestyén históriás énekeiből sokat merít Zrínyi (pl verselés). Formulae: sokkal kevesebb, mint a homéroszi eposzokban. III. Mikes Kelemen – Törökországi levelek 207 darabos levélgyűjtemény, melyet 40 év alatt írt meg. Valódi keltezéssel ellátott levelek Fiktív levelek (sosem akarta és nem is küldte el, kitalált személyhez

szól). Többféle műfaj keveredik: emlékirat, útleírás, anekdota, napló. Könnyed, szellemes társalgási stílusban írt Címzett: P.E erdélyi grófnő (elképzelt személy) Ő Konstantinápolyban él Viszonyuk: közvetlen, baráti, megértő. Megszólítás: „Édes néném” Utolsó három évében azért rendes levelet is írt Magyarországra. Történelmi eseményeket, környezetét írja le, pl. életkörülmények, hétköznapi élet, vallási szokások, házasság, hűség stb. Változatos témaválasztás 3 Kiss Krisztina 12.E Irodalom 2.Zrínyi Miklós és a magyar barokk Mivel nem volt sok valós élménye, ezért kellett „hobbinak” a levélírás. A beszélgetéseket pótolják a levelek. Erdélyi köznyelvet használ az íráskor. 37. levél: A bujdosók rodostói mindennapjairól, életéről szól. A képzelt levelezőtársat tudósítja, de a megfigyeléseket, tapasztalatokat személyes érzelmek járják át, ezáltal élményszerű leírások

lesznek. Tréfálkozó hangnem. Haza iránti örök sóvárgás fájdalma is megjelenik. Jól megkomponált: távolról közeledik a témához, az életük egyhangúságának bemutatásához. Logikus gondolatmenet, kifogyhatatlan mesélőkedv jellemzi. Az utolsó bekezdés még egyszer összegzi a levél fontosabb témáit, végül leírja a saját napirendjét. 108. levél: Örmény népszokások leírása személyes élmények helyett. 112. levél: Megrendült, ünnepélyes hangnem. II. Rákóczi Ferenc haláláról tudósít Először a halál tényét közli a levélíró, s jelképes jelentőséget tulajdonít a halál napjának. Azok a sajnálatra méltóak, akik „árvák” maradtak a halál után. Magukra hagyta a bujdosókat az „idegen földön”. Ezáltal erősödik a honvágyuk 207. levél: Összefoglaló jellegű. Vallásos hangvételű. Ezt is egy haláleset ihlette. Zay Zsigmond hunyt el, aki Mikeshez hasonlóan ment Rodostóba Rákóczival. Ezzel ő következik a

magyarok élére a bujdosók között, kiváltja benne a sejtelmet, hogy ő hal meg legközelebb. Antik eredetű hasonlattal indít. Komor hangulatában kiesik egy picit a szerepéből, és elmeséli a konstantinápolyi utazását, pedig a címzett elvileg ott lakik. 4