Informatika | Vállalati információs rendszerek » Simon Szilvia - Termelési rendszer

Termelési rendszer A termelés olyan tevékenység, amelynek során az ember átalakítja és szükségletei kielégítésérére alkalmassá teszi a természet tárgyait. A termelésprogramozás pedig az a művelet, amelynek keretén belül meghatározásra kerülnek a rendelésállományból fakadó termelési feladatok a műszaki a gyártási valamint a szállítási kapacitások figyelembevételével. A gyártó tevékenységet végző vállalkozások az elkészült termékeket rendszerint értékesítik. A rendszer működésének leírása: A termelő vállalkozások az esetek legnagyobb részében megrendelések alapján gyártanak, csak kisebb részben fordul elő a piaci felmérés eredményét figyelembe vevő rendelés nélküli termelés. Az ajánlatok megtétele, a megrendelések felvétele: a vevő és az eladó közötti kapcsolat a megrendelésekben konkretizálódik, a megrendelést azonban az ajánlat előzi meg. Az ajánlat, jellegét tekintve tájékozódó

tevékenység. Az ajánlat nem bizonylat de tartalmaznia kell az ajánlattevő adatait, ajánlat tárgyát, érvényességét, szállítandó mennyiséget, szállítás módját, fizetési feltételek, tervezett vagy tényleges eladási árat. Az ajánlat elfogadását a megrendelés követi. Utolsó lépés a vevő felé történő visszaigazolás A munkaszám: a gyártás azonosítója. Van egyéni (egy vevőnek egy termék megrendelésére kiadott kódszáma) és van csoportos (több vevő azonos terméket rendel, és a termék kapja a gyártás azonosítóját) munkaszám. A munkaszám indításával együtt elindul a gyártási tasak is, amely összegyűjti egy konkrét munkaszámhoz tartozóan a gyártás során kialakított bizonylatokat, kimutatásokat. A műszaki előkészítés: összeállítja a termékek gyártásához a szükséges dokumentációkat: - műszaki leírást - műszaki rajzokat - darabjegyzéket (anyagszükségletet) Bruttó anyagnorma = Nettó anyagnorma +

Hulladék - technológiai leírást, műveleti sorrendet, időszükségletet - gyártási lapot. Az előkalkuláció: egy-egy új gyártmány előállításakor végzett számítás, amely részben vállalkozáson belüli információs célokat szolgál, részben pedig az új termék előállítási költségének kialakításához szükséges. Gyártás és raktárra vétel: a számviteli elszámolások szempontjából megkülönböztetünk: anyagot, alkatrészt, befejezetlen termelést, félkész terméket és készterméket. A gyártási tasak a műszaki előkészítés illetve az előkalkuláció után a gyártó üzembe, műhelybe érkezik. Az üzemben az anyagszükségleti jegyzék alapján kivételezik a szükséges anyagokat, alkatrészeket, továbbá a megállapított időnormák alapján előírják a dolgozók feladatait a munkautalványokon. A jó darabokról minőségi bizonyítvány készül A selejt lehet végleges és javítható selejt. Az utókalkuláció,

termeléselszámolás: feladata a gyártmányok egységére vonatkozó tényleges ráfordítások meghatározása. Az utókalkuláció felülvizsgálja a gyártási tasakok tartalmát, meghatározza a tényleges közvetlen költséget, önköltséget (felmerült költségek/elkészült mennyiség) , kiszámítja a termelési összköltséget, lezárja a munkaszámot, vezeti a termelés analitikus nyilvántartását, feladást készít a főkönyvi könyvelés részére. Az előállított termékek értékesítése: a belföldön értékesített termékek elszámolásának feladatai: értékesítés nettó árbevételének elszámolása, fizetendő áfa elszámolása, készletváltozás elszámolása. Az árbevétel elszámolásának feltételei: - az eladó már teljesítette a szerződésben foglalt kötelezettségét - a vevő igazolta teljesítését - a számlát a vevő elfogadta Minden számlának tartalmaznia kell: a kiállító adatai, bizonylat számát, megnevezését,

kiállítás dátumát, gazdasági esemény leírását, a vevő adatait, fizetés módját, határidejét, teljesítés időpontját és aláírást. A külföldön értékesített termékek esetében a nettó árbevétel értékének meghatározása függ a kiegyenlítés módjától, amely történhet forintban, devizában (valutában) és importáruval. A számítógépes rendszerszervezés módszertana: Az adatok, adatállományok kapcsolata: - egyéni munkaszám alkalmazása esetén: vevőkód – munkaszám: 1 : 1 - csoportos munkaszám: munkaszám – vevőkód: N : M - munkaszám – termékkód: 1 : N - munkaszám – vevőkód: N : M - vevőkód – megrendelés száma: 1 : N - vevőkód – termékkód: N : M - termékkód – megrendelés száma: N : M - rajzszám – termékkód: 1 : 1 Kódszámrendszer: munkaszám, készletkód, szervezeti egységkód, partnerkód, mennyiségi egységkód, VTSZ, mozgásnemkód, rajszám, megrendelés száma, dolgozókód, főkönyvi

szám, műveletkód, naplókód, eszközkód. A törzsadatállomány: - partnertörzs: kód, név, cím, adószám, bankszámlaszám, főkönyvi szám - mozgásnem törzs: kód, név, főkönyvi szám T, K - szervezeti egység törzs: kód, név, cím, főkönyvi szám - géptörzs: eszközkód, név, teljesítmény, műhelykód - főkönyvi törzs: szám, megnevezés, naplókód, nyitó T, K, nyitás dátuma - dolgozótörzs: kód, neve, szervezeti egységkód - kapacitástörzs: műhelykód, eszközkód, személyi vagy gépóra, összes tervezett kapacitás, műveletelem, műszakszám, közvetlen létszám - munkaszámtörzs: szám, megnevezés - rajzszámtörzs: szám, megnevezés, termékkód, készítés dátuma - terméktörzs: kód, név, főkönyvi szám, mennyiségi egységkód, nyilvántartási ár, VTSZ - VTSZ törzs: VTSZ, megnevezés, áfa % - művelet törzs: kód, név, mennyiségi egység kód, normaidő, műveletelem, műhelykód - anyagnormatörzs: termékkód,

anyagkód, szükséges mennyiség, anyagnorma - anyagtörzs: kód, név, főkönyvi szám, mennyiségi egységkód, nyilvántartási ár, méret, minőség - mennyiségi egységtörzs: kód, megnevezés - naplótörzs: kód, név, nyitás dátuma, nyitó érték T, K Vezetői információk, a rendszer outputjai: Anyagrendelési kimutatás, befejezetlen termelés költségei