Történelem | Középiskola » Bors Mónika - 1848-49-es forradalom és szabadságharc

1848-49-es forradalom és szabadságharc 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. előzmények pesti forradalom Ausztria és Magyarország viszonya, az ellentét harc az osztrákokkal az ország felszabadítása a vereség összegzés --------------------------------------------------------------------------1. előzmények 1848-ban, egész Európában futótűzként terjedt a forradalom. A forradalmak kirobbanásának gazdasági, társadalmi és eszmei okai is egyaránt voltak. A gazdasági oka az volt, hogy a 40-es évek közepétől Európában egymást követték a rossz termésű évek és 1847ben egybeesett az ipari válsággal. Társadalmi oka volt, hogy nem oldották meg az ipari forradalom következtében fellépő szociális problémákat, és hogy Közép-Európában még csak kezdetleges volt, önálló nemzet állok még nem alakultak ki. Eszmei oknak tekinthető, hogy az egyes nemzetiségek (franciák, magyarok vagy az olaszok) más-más célért küzdöttek, annak ellenére, hogy a

tömegeket hasonló eszmék mozgatták. Az első megmozdulások már 1847ben kezdődtek, Svájcban, majd Angliában Az első nagyobb forradalom azonban Franciaországban robbant ki, de jelentős volt az itáliai és a németországi felkelés is. Ausztriában is kitört a (3. bécsi) forradalom A politikusok a dinasztia mellett sorakoztak fel A kamarilla legyőzte a cseheket és olaszokat, majd Jellacicot a magyarok ellen küldte, de vereséget szenvedett a pákozdi csatában. A bécsi kormány Olmützbe menekült, ahol létrehozták az olmützi alkotmányt. Ekkor mondatták le V Ferdinándot és a helyére I Ferenc Józsefet ültették. Az alkotmány a hatalmat az uralkodó kezébe vonta vissza, a nemzetiségeknek a remélt önállóságot nem adta meg. Ezen kívül megszüntette Magyarország sajátos különállását, és az országot beolvasztotta a birodalomba. A forradalmak egyre inkább éreztették hatásukat az országban is. A francia események itt is feszültséget

okoztak, leginkább a jobbágykérdés miatt. Kossuth a katasztrófa megelőzése érdekében reformok végrehajtását javasolta. Az alsótábla egyből elfogadta a javaslatot, a felsőtábla azonban húzta az időt, és kényszerből a bécsi forradalom miatt végül beleegyezett a reformok végrehajtásába. 2. pesti forradalom Pesten március 15-én kezdődtek el a felkelések. A Fiatal Magyarország köre cselekvésre szánta el magát. A Pilvax kávéházból induló fiatalság vezetői, Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál maguk mellé állították a várost. A Landerer nyomdát lefoglalták és kinyomtatták követeléseiket, vagyis a 12 pontot és Petőfi által írt Nemzeti dal című verset. Délután a tömeg a Nemzeti Múzeum előtt gyülekezett, majd a Városháza elé vonult az ifjakkal. Még a liberális nemesség Pesten lévő képviselői is csatlakoztak, valamint a városi tanács is. Már a bővült tömeg a Helytartótanács elé vonult a Várba

Teljesítették a tanács vezetői a követeléseket, mivel nem akartak katonai erőket bevetni. Az Államtanács visszautasította a követeléseket, de az uralkodó jóváhagyta végül a feliratot a pesti forradalom hírére. Létrehozták a felelős kormányt, melynek miniszterelnökévé gróf Batthyány Lajost nevezték ki. Batthyány koalíciós kormányt hozott létre, melynek nagyobb részét liberálisok -1- alkották. Az uralkodó április 11-én szentesítette a törvényeket és ez által született meg a polgári és alkotmányos Magyarország. Felszámolták a rendi kiváltságokat, és állami kárpótlással felszabadították a jobbágyságot. Magyarország államformája ettől kezdve: alkotmányos monarchia. Az áprilisi törvényekben szabályozták a minisztériumot, az országgyűlést és tagjait, Magyarország és Erdély viszonyát, a közös teherviselést, a sajtót és a nemzeti őrsereget. 3. Ausztria és Magyarország viszonya, az ellentét

Magyarország és Ausztria viszonya tisztázatlan volt. A kormányok nem tudták, hogyan lehetne megvalósítani a birodalmi egységet és a birodalmon belüli magyar függetlenséget. A megoldást a magyar hadügy- és pénzügyminisztérium beolvasztásában látták. A magyar vezetés azonban ebbe nem nyugodott bele A magyar és osztrák kormány között feszültség alakult ki. Batthyány fejlesztette a nemzetőrséget és az első tíz honvédzászlóalj toborzására május 16-án utasítást adott. Kossuth, mint a pénzügyminiszter szerződést kötött a magyar bankjegyek forgalmazására június 17-én és az országgyűléstől újoncokat és a felszerelésükhöz szükséges pénzt kért. Megszavazták az új magyar hadsereg felállítását. Egyre inkább erősebbek lettek a nemzeti mozgalmak. A különböző nemzetiségek nem tudták egyeztetni érdekeiket, ezért egymással is szembekerültek. A bécsi kormány máris kapott a lehetőségen és fel akarta használni

őket a magyar kormánnyal szemben. Magyarországon ebben az időben két nagyobb nemzetiség élt: a magyar és a horvát. De voltak kisebbek is, mint a szlovákok, románok vagy a szerbek. 4. harc az osztrákokkal Szeptember 11-én fordulat történt: Jellacic átlépte a magyar határt. A miniszterelnök mellé OHB-t, vagyis Országos Honvédelmi Bizottmányt, választottak. Az előretörő horvátokkal a felkészült magyarok szembeszálltak. Móga János vezette a magyar hadsereget, sikeresen, ugyanis visszaverte a horvátokat szeptember 29-én, Pákozdnál. Ezáltal időt nyert a honvédség. Nem tudva Jellacic kudarcáról, október 4-én feloszlatták a magyar országgyűlést, két napra rá, pedig kitört a bécsi forradalom. Kossuth hatására megindult a sereg, de Windisch-Grätz csapatai október 30-án Schwechatnál a kezdetleges magyar hadat szétverték. Ferenc József támadást indított a magyarok ellen, Windisch-Grätz vezetésével támadásnak indultak és velük

szemben Görgey Artúr csapati készülődtek. Az OHB felállított egy újabb hadsereget. A főerők feladták Pestet január 4-én A kormány Debrecenbe költözött, a hadiipar Nagyváradra. Görgey észak felé vonult elvonva Windisch-Grätz figyelmét Debrecenről. Guyon Richárd utat biztosított Görgey számára a Branyiszkói-hágó elfoglalásával. Kassánál Klapka György seregével egyesült. Damjanich János alakulatával együtt jelentős erők sorakoztak fel, ütőképes hadsereg állott fel. Az Erdélyben lévő osztrákok rá akartak törni a magyarokra, de a székely népfelkelés ezt megakadályozta és végül a lengyel Józef Bem kiü6zte Erdélyből az osztrákokat és jelentős sikereket ért el, annak ellenére, hogy január 17-én Gálfalván veszteségeket szenvedett. 5. az ország felszabadítása A Tiszánál a három csapatból jelentős erő alakult. Kossuth Henrik Dembinskit nevezte ki fővezérré, aki február 26-27-én a kápolnai csatában

vereséget szenvedett, így ismét Görgey -2- lett a főparancsnok. A tavaszi hadjáratban (áprilisban) a honvédség legyőzte a császári haderőt. A magyar országgyűlés április 14-én kimondta a Habsburg-ház trónfosztását és Magyarországot független államnak nyilvánította. A honvédsereg május 21-én visszafoglalta a Várat, de Ferenc József a veresége miatt I. Miklós segítségét kérte és megkapta, ezzel a magyarok nehéz helyzetbe kerültek. 1849. július 14-én a nemzetiségek és a magyarság között megszületett a megbékélési tervezet. A nyelvhasználatban számos engedményt tette, de autonómiát nem adott Július 28-án a nemzetgyűlés kimondta a zsidóság emancipációját. A zsidóság beolvasásában a magyarság megerősödését látták, hiszen kiálltak a szabadságharc mellett és az ifjak beálltak honvédnek. 6. a vereség Lecsillapították a nemzetiségeket és kiűzték a birodalmi hadsereget a magyarok. Görgey további

megoldást az erők koncentrálásban látta. Komárom térségét választotta, amely tökéletes hely lett volna egy erős várral, azonban Kossuth Perczel és Dembinski javaslatát fogadta el, akik Szegedtől délre fekvő területet javasolták. Ez csak abból a szempontból volt jó, hogy a törökök közé be tudtak olvadni, ha vereséget szenvednek, de rendkívül veszélye volt, mivel az osztrák, orosz erők egyesülni tudtak. Görgey elfogadta és elindult Szeged felé. Vácnál az orosz erőkkel küzdött és megtévesztve őket észak felé fordult, majd Tokajnál a Tiszán átkelve ment dél felé. Augusztus 9-én ért Aradra nyomában az oroszokkal. A déli erők vezére Dembinski lett, aki nem hallgatva Kossuthra Temesvár felé fordult és vereséget szenvedett. Kossuth lemondott, Görgey, pedig augusztus 13-án Világosnál letette a fegyvert. Perczel, Bem, Kossuth török földre menekült, az alakulat megadta magát bízva a kegyelemben, azonban ezt nem kapták meg

az osztrákoktól. 7. összegzés Tehát lénygében a forradalom a célkitűzések nem teljesülése miatt robbant ki. Magyarország egyedül szállt szembe a nagyhatalmakkal, mert az európai hatalmak nem támogatták. Az oroszok célja (ugyanúgy, mint az angoloké) a politikai egyensúly fenntartása volt és ennek az alapjának tekintette a Habsburg Birodalmat, és ezért lépett fel a széthúzó erők, így a magyar szabadságharc ellen is. -3-