Történelem | Középiskola » Bors Mónika - A reformáció

Alapadatok

Év, oldalszám:2006, 2 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:801

Feltöltve:2006. július 03.

Méret:56 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

A reformáció 1. 2. 3. 4. 5. 6. A reformáció kezdete lutheránusok anabaptisták kálvinizmus antitrinitáriusok ellenreformáció --------------------------------------------------------------------------1. A reformáció kezdete Habsburg V. Károly (1516-1556) örökölte a spanyol trónt, és 1519-ben német-római császárrá választották. Óriási összegeket emésztett fel az udvar pompája, a legnagyobb zsoldossereg és flotta fizetése, emiatt emelete a polgárok és parasztok adóit, és adót vetett ki a kereskedelemre. Az államháztartás a csőd szélére jutott V Károly abszolút módon irányította irodalmát. A XV. században Franciaországban a Valois-dinasztia a polgárság és a parasztság adóinak emelésével megerősítette a központi hatalmat. Az uralkodót a királyi tanács segítette döntéseiben. V. Károly uralkodása alatt egyesült Spanyolország és a Német-római Birodalom, s mivel I. Ferenc (1515-1547) francia király két tűz közé

került, háborút indított Itália megszerzéséért, sikertelenül. 1526-ban a Habsburgok térnyerésétől tartó hatalmak szövetkeztek, de V. Károly került ki győztesen Az 1559-es Cateau-Cambrésis-i békével zárták le az itáliai háborúkat. 2. lutheránusok X. Leó pápa a római Szent Péter-székesegyház építési költségeinek egy részét a búcsúcédulák bevételéből kívánta fedezni, emiatt felháborodás alakult ki. Luther Mártont a búcsúcédulák árusítása miatt érzett felháborodása késztette arra, hogy összefoglalja kifogásait a katolikus egyházi gyakorlattal szemben. Tanítása szerint az ember egedül Isten kegyelméből, a hit által nyerheti el a bűnei bocsánatát. Nincs szüksége költséges egyházi szertartásokra, egyházi adókra, sőt még egyházi vagyonra sem. Támogatta a szekularizációt, az egyházi birtokok világi kézbe adását. Megkérdőjelezte a pápa hatalmát az egyházon belül, elvetette a szerzetesség

intézményét. Hitet tett a két szín alatti áldozás és az anyanyelvű igehirdetés mellett, melyben a fő szerepet, a Bibliát magyarázó prédikációnak szánta. Lefordította a Bibliát, hogy a hívek is olvashassák Erősítette az emberekben a közösséghez, gyülekezethez tartozás érzését. Luther híveit az evangélium szó után az evangélikus nevet kapták. Luther Márton (1483-1546) kifüggesztette vitairatát a wittenbergi templom kapujára. 4 alapvető pontja tanításának: „Solus Christus” = egyedül Krisztus; „sola fiok” = egyedül a hit; „sola gratia” = egyedül a kegyelem; „sola scriptura” = egyedül az írás. A pápa elutasította Luther kritikáját és kiátkozta. V Károly is eretneknek nevezte Luthert. Egyedül Bölcs Frigyes szász választófejedelem adott neki menedéket A lutheránusok tiltakoztak (protestáltak) határozat ellen, ezért kapták a protestáns nevet. Mivel a császár nem engedett, a protestáns fejedelmek

létrehozták a schmalkaldeni szövetséget. Céljuk az egyházi birtokok elfoglalása és a kolostorok megszüntetése Kitört a háború a fejedelmek és a császár között, és 1555-ben megkötötték az augsburgi vallásbékét, mely szerint a fejedelmek szabadon választhattak vallást: „cuius regio, eius religio” = akié a föld, azé a vallás. 3. anabaptisták Münzer Tamás vezetésével kialakult az anabaptisták (újrakeresztelők) irányzata. Az államhatalom megszüntetését és vagyonközösséget követeltek, ami az 1524-1526-os német paraszt háborúhoz vezetett. Leverték a fejedelmek és erősödtek Az anabaptisták azt hirdették, hogy az ember csak felnőtt fejjel dönthet világnézetéről, csak ekkor lehet megkeresztelni. A krisztusi szegénységet tekintették mintának a keresztények számára Azt vallották, hogy Isten birodalmát a Földön kell megvalósítani. Ez a reformáció népi irányzata. 4. kálvinizmus Kálvin János a reformátorok

második nemzedékéhez tartozott. 1541-ben Genf prédikátora. Kálvin az imát, a közös éneklést, valamint a prédikációt helyezte előtérbe Egyszerű és szegény egyházat hozott létre, templomaiban semmiféle képet nem tűrt meg. Szerinte Isten hatalma végtelen, az emberek sorsát a mindenható „eleve elrendelte”, sorsuk cselekedeteiktől függetlenül az üdvösség vagy a kárhozat. Tiltotta az uzsorát, a kölcsönzést elfogadta. Elvetette a hierarchiát, és a hitközösségek életében szerepet kaptak a világiak is. A kálvinizmus jelen volt a következő országokban: Svájc, Franciaország, Németalföld, Skócia, Anglia, és Magyarország. 5. antitrinitáriusok Az antitrinitárisuok (Szentháromság-tagadók) tagadták a Szentháromságot, azaz Krisztus isteni természettét és a Szentlélek létezését. Tanításaik szerint Jézus Isten fia volt de végleg emberré lett, és kereszthalála az emberi áldozatvállalás példája. Tagadták a

predesztinációt, az eleve elrendelést. Legjelentősebb képviselőjük Szervét Mihály volt, akit máglyára küldtek. Erdély területén él ő Szentháromság-tagadók mérsékelt irányzatából szerveződött meg az unitárius egyház. 6. ellenreformáció Katolikus megújulás, melynek célja a reformáció terjedésének megakadályozása. A katolikus vallás következetes hívei mozgalmat indítottak az egyház megtisztítására. 1540ben III Pál jóváhagyta a Loyolai (Szent) Ignác által alapított jezsuita rend működését Szervezete élén a generálás állt, tagjaitól fegyelmet követelt. Felismerték az oktatás fontosságát, és magas színvonalú iskolahálózatot hoztak létre. Felállították újra az inkvizíció intézményét, Szent Hivatal néven 1542-ben, hogy gátat szabjanak az új tanok terjedésének. 1545 és 1563 között Tridentben ülésezett a zsinat, hogy tanácskozzon a reformációs mozgalom megállításáról. Nem mondtak le a pápa

egyházfőségéről, sem a szerzetesség intézményéről, a szentségekről és a szentek tiszteletéről. IV Pál pápa (15551559) utasítására összeállították az Indexet a tiltott könyvek jegyzékét A reformok eredményeként a reformok terjedése megállt