Gazdasági Ismeretek | Gazdaságtörténet » Mátyás Orsolya - Mexikó külgazdasági kapcsolatai az Európai Unióval

http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Szakdiplomácia szakirány MEXIKÓ KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATAI AZ EURÓPAI UNIÓVAL Készítette: Mátyás Orsolya Budapest, 2004. http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon

felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés.5 I. Mexikó helye a világgazdaságban 7 1. Új Hispániából Mexikói Egyesült Államok 7 2. Válságok és forradalmak 8 3. A növekedés útján 11 4. Mexikó politikai és gazdasági helyzete az ezredfordulón12 II. Az Európai Unió és Latin-Amerika politikai kapcsolatának fejlődése 15 III.Mexikó és az Európai Unió közötti kapcsolatok fejlődése19 1. Mexikó külpolitikája az Európai Unió felé 1960 és1989 között 19 2. Az 1991-es Együttműködési Keretegyezmény20 3. Egy szabadkereskedelmi egyezmény felé 20 4. A Globális Megállapodás 22 5. A szabadkereskedelmi egyezmény tartalma 24 1. Ipari termékek kereskedelme.24 2. Származási szabványok .25 3. Mezőgazdasági és halászati termékek .25 4. Szolgáltatások cseréje.26 5. Beruházások és a hozzájuk

kapcsolódó fizetések.26 6. Közbeszerzés, állami beruházások .27 7. Szellemi tulajdon .27 8. Szabad verseny .27 9. Viták rendezése.27 6. A szabadkereskedelmi egyezmény jelentősége 28 7. Az első Mexikó-EU csúcstalálkozó 28 IV. Kereskedelmi kapcsolatok Mexikó és az EU között 31 1.A kereskedelmi kapcsolatok alakulása a szabadkereskedelmi egyezményt megelőzően31 1. Kétoldalú kereskedelem 1988 és 1994 között .31 2. Kétoldalú kereskedelem 1995-től a szabadkereskedelmi egyezményig.33 3 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2. A

szabadkereskedelmi egyezmény első éve 37 V. Az EU-tagállamok közvetlen külföldi tőkebefektetései Mexikóban 40 1. A közvetlen külföldi tőkebefektetések szabályozása Mexikóban 40 2. Az Unióból érkező FDI tagállamok szerinti eloszlása 41 3. Az európai FDI-vel működő vállalatok Mexikóban 43 VI. Gazdasági együttműködés Mexikó és az Európai Unió között45 1. ECIP program 46 2. „Üzleti Fórum” (Business Meetings) program 47 3. AL-Invest / Euroközpontok47 4. ARIEL program 48 5. ALURE program 49 Összegzés, következtetés .51 Felhasznált irodalom .53 Függelék.58 4 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással,

de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Bevezetés Témaválasztásomban fő szerepet játszott, hogy régóta érdekel Mexikó történelme és kultúrája; legjobban a prekolumbián hitvilág és az ötszáz főnyi spanyol csapat hódításának története nyűgözött le. Főiskolai tanulmányaim azonban felkeltették érdeklődésemet a modern Mexikó iránt is. Ez az ország az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) mindeddig egyetlen latin-amerikai tagállama és a világ egyetlen olyan állama, amelynek az Amerikai Egyesült Államokkal és az Európai Unióval is van szabadkereskedelmi megállapodása. Kíváncsi voltam, hogy az a Mexikó, ahol még ötszáz évvel ezelőtt is a középkori európai kultúrától annyira eltérő civilizáció virágzott, hogyan és milyen fejlődési utat járt be, hogy pár száz év alatt ilyen kitüntetett helyet foglalhatott el a világkereskedelemben és a nemzetközi kapcsolatokban

egyaránt. Szakdolgozatom első fejezetében ezt a fejlődési utat próbálom bemutatni, különös hangsúlyt helyezve a szerkezetátalakító reformokra, melyek célja az importliberalizáció és a vámlebontás volt. A strukturális változtatások eredményeként a protekcionista importhelyettesítő modellt egy exportorientált gazdaságpolitika váltotta fel, melyhez sikeres két- illetve többoldalú egyezmények megkötése is társult, a világ felé való nyitás egyik jeleként. A második fejezetben az Európai Unió és Latin-Amerika közötti politikai kapcsolatok alakulását igyekszem bemutatni. Azokat a szempontokat próbáltam kiemelni, melyek a két régió közötti együttműködés létrejöttéhez vezettek, mivel ezek voltak az alapjai az Unió Mexikóval kialakított kapcsolatainak is. A harmadik fejezet azokat a magas szintű látogatásokat, találkozókat, illetve a két fél által megkötött egyezményeket kívánja ismertetni, melyek végül a

Gazdasági Partnerség, Politikai Koordináció és Együttműködési Megállapodás, vagy gyakrabban használt nevén, a Globális Megállapodás létrejöttéhez vezettek. Ebben a fejezetben kerül részletes bemutatásra a szabadkereskedelmi egyezmény tartalma és jelentősége is. A Mexikó és Európai Unió közötti kereskedelmi kapcsolatok alakulását a negyedik fejezetben ismertetem. Célom, hogy felhívjam a figyelmet azokra az eredményekre, melyek a 5 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. szabadkereskedelmi megállapodás életbelépésétől eltelt egy év alatt

következtek be a kétoldalú kereskedelemben. Az ötödik fejezetben először azok a közvetlen külföldi tőkebefektetésekre vonatkozó szabályozások kerülnek ismertetésre, melyek Mexikóban hatályosak. A következőkben az Európai Uniót és tagállamait úgy kívánom bemutatni, mint Mexikó második legfontosabb beruházóit az Egysült Államok után. A fejezet végén magyarázatot próbálok adni a Mexikóba érkező közvetlen külföldi tőkebefektetések növekvő mennyiségére és mértékére. A hatodik, egyben utolsó fejezetben az Európai Unió és Mexikó közötti gazdasági együttműködés keretében megvalósuló programok jelentőségét, célkitűzéseit, eredményeit, valamint finanszírozásuk módját ismertetem. A továbbiakban be kívánom mutatni a két fél közötti négy, egymást kiegészítő együttműködési formát. Végül, a legfontosabb programokat részletesen is ismertetem. Szakdolgozatom végén értékelem az Európai Unió és

Mexikó között kialakult kapcsolatrendszert. Azokat a szempontokat kívántam kiemelni, melyek a két félt hasonló kapcsolatok kiépítésére ösztönözhetik a két régió között. 6 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. I. Mexikó helye a világgazdaságban 1. Új Hispániából Mexikói Egyesült Államok „1521. augusztus 13-án esett el Tlatelolco, melyet Cuauhtémoc védett oly hősiesen – de mégis Hernan Cortés hatalmába került. Nem volt itt már sem győzelem, sem vereség – csupán fájdalmas születése a meztizo népnek, melyből Mexikó eredt.”1 Egy

márványtáblán áll ez a felirat Mexikóvárosban, a Tres Culturas (Három Kultúra) terén, emlékezvén arra a napra, amikor alig ötszáz spanyol katonának sikerült meghódítania egy birodalmat. Talán semmi nem szimbolizálja jobban Mexikó kialakulásának történetét, mint ez a tér. Az első, ősi indián kultúrának állítanak emléket az ásatások során feltárt templomok és egyéb épületek romjai. A második kultúra az első romjain épült, ezzel is érzékeltetve hódító és meghódított kapcsolatát. Hiába élvezték a spanyolok II Moctezuma – az utolsó előtti azték uralkodó – vendégszeretetét közel egy éven át az azték birodalom központjában, Tenochtitlánban, mégsem sikerült békésen rávenni az indiánokat, hogy szakítsanak a véres emberáldozatokkal, keresztelkedjenek meg és térjenek át a katolikus hitre. Mikor Moctezuma, a fejét ért kődobásba belehalt, helyét Cuauhtémoc vette át, és az indiánok harcba kezdtek a

spanyol „vendégek” kiűzésére, Tenochtitlán visszafoglalására. Miután a birodalom fővárosa elesett, a spanyol hódítók lerombolták a házakat, lebontották a kultikus épületeket és ebből az építőanyagból emelték a Santiago Tlatelolco nevű barokk templomot, mely a Tres Culturas terén az azték emlékek mögött áll. Leghátul egy felhőkarcoló épületcsoport található, a harmadik kultúra, a modern civilizáció elemeként. Mexikó a Tenochtitlán elestét követő háromszáz évig a spanyol gyarmatbirodalom részeként, Új Hispánia néven, alkirályság volt. Már a gyarmati korszak alatt elterjedt ennek az óriási kolóniának a megszokottabb elnevezése: Mexikó, mely az indián mexica törzs nevéből ered. Bár az ország, más európai államokhoz képest, korábban nyerte el függetlenségét – tizenegy évig tartó haborút követően, 1821-ben Cordobában írta alá az utolsó spanyol alkirály 1 Passuth László: Találkoztam Esőistennel

p. 39 7 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Mexikó függetlenségének elismerését −, a spanyol múlt szerves része az ország mai kultúrájának, arculatának. A hivatalos nyelv a spanyol, melyet a lakosság több, mint 90 százaléka beszél2, és a mexikóiak 97 százaléka római katolikus vallású3. 2. Válságok és forradalmak A függetlenség kivívása után új korszak kezdődött az ország életében: elkövetkezett az új állam, az új köztársaság forradalmakban, megmozdulásokban bővelkedő időszaka. Az 1846-os háború után Mexikó kénytelen

volt átengedni az ország területének mintegy felét az Amerikai Egyesült Államoknak. 1860-ban az Egyesült Királyság, az USA és Franciaország hadat üzent Mexikónak, mivel az akkori elnök, Benito Juárez megtagadta az ország külső adósságainak visszafizetését. A francia támogatással császárrá koronázott osztrák főherceget, Miksát – Ferenc József fivérét – Juárez parancsára 1867-ben kivégezték. Az 1917-es alkotmány az 1910-ben kirobbant forradalom eredménye, mely José de la Cruz Porfirio Díaz harmincnégy éven át tartó diktatúráját volt hivatva megdönteni. 1929-től 2000-ig az országot a Partido Revolucionario Institucional (PRI) – Intézményes Forradalmi Párt – kormányozta: a demokrácia keretein belül, a demokratikus választásokat megtartva egypártrendszer alakult ki. A hetvenes évek olajárrobbanását követően az ország hitellehetőségei beszűkültek, a kamatlábak megemelkedtek, ami érzékenyen érintette a

hiteleket nem megfelelően kezelő országokat. Bár Mexikónak sikerült elkerülnie az importhelyettesítő gazdaságpolitikára jellemző erőszakos iparosítást, a mezőgazdaság problémái, az egyre nagyobb méretet öltő bürokrácia, a védett iparágak veszteségei felemésztették az olajeladásból származó bevételeket és hiteleket. Annak ellenére, hogy a hetvenes évek közepére Mexikó a világ negyedik legnagyobb olajtermelőjévé vált.4 1982 augusztusában Mexikó bejelentette, hogy adósságainak visszafizetését átmenetileg felfüggeszti. Az alacsony olajárak miatt csökkentek a nemzetközi források, 2 The Europa World Year Book 2002 Volume II p. 2717 Cartographia Világatlasz p. 223 4 http://www.latin-focuscom/factsheets/mexico/mexfact historyhtm 3 8 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb

jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. emelkedtek a kamatlábak, így csak hét év után, 1989-ben sikerült az országnak hitelt kapnia a nemzetközi piacon. Mivel a külső források nem álltak kellő mennyiségben rendelkezésre, a válságból való kilábalás csak nagyon lassan mehetett végbe. Csak a kilencvenes évek elejére érte el újra Mexikó az egy évtizeddel azelőtti fejlettségi szintjét. Alapvető változások mentek végbe az országban: az importhelyettesítő gazdaságpolitikát a nyitott gazdasági szerkezetre való átállás váltotta fel, és csökkent az állam szerepvállalása. 1986-ban Mexikó belépett a GATT-ba (Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény), ennek eredményeként az ország ma már szinte csak WTO-konform

(WTO Világkereskedelmi Szervezet) eszközöket - vámokat, a nemzetközi gyakorlatban elfogadott adó, ill. különféle illetékkötelezettségeket - továbbá deviza- és hitelfinanszírozási szabályozásokat alkalmaz. Míg az 1980-as évek elején még minden behozatal engedélyköteles volt, s a legtöbb fogyasztási cikk importját, főleg ott, ahol nemzeti termelés is volt, lényegében tiltották, addig az importhelyettesítésről letérő gazdasági fordulat a 1980-as évek végére 85 százalékban liberalizált importot eredményezett. 1991-ben az engedélyköteles termékek az import csupán 9,1 százalékát tették ki. Mexikó kötelezte magát, hogy nem fog 50 százaléknál magasabb vámot alkalmazni, kivéve néhány mezőgazdasági termék esetében. A vámlebontás igen gyorsan ment végbe, hiszen 1985 és 1987 között a súlyozott átlagos vámszint 13,3 százalékról 5,6 százalékra csökkent. Míg 1988-ban a legmagasabb vámszint a 100 százalékot is

elérte – bár ez csupán néhány mezőgazdasági terméket érintett – addig 1991-re ez már csak 20 százalék volt.5 Az exportot minden könnyítő adó, illetve hitel alkalmazásával segítik, nagyon hatékony és kiterjedt exportösztönzési rendszerrel rendelkeznek, ami a külföldi tőke számára az egyik legnagyobb vonzerőt jelenti. Nemzetközi viszonylatban a hosszúlejáratú adókedvezmények, a beruházás-kedvezmények és megkülönböztetett elbánások, a feldolgozóipari szektorban a visszatérítések figyelemre méltóak gazdasági szempontból.6 A lassú stabilizációnak és szerkezetátalakításnak társadalmi szempontból azonban igen nagy ára volt: 1982 és 1987 között a reálbérek 50 százalékkal csökkentek, aminek 5 M. Chacón: Relaciones económicas entre México y la Unión Europa: evolución reciente In:Revista Mexicana de Política Exterior, 49 Invierno 1995-96: México y la UE. p 160 6 Iványi Károly: A nemzetközi konjunktúraelemzés

és a külgazdaságpolitika alapjai p.150 9 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. következtében egyre több mexikói hagyta el az országot, és vándorolt el az Egyesült Államokba. Ebben nagy szerepe volt a mezőgazdaságnak is: a szektor hozzájárulása a bruttó nemzeti össztermékhez mintegy 10 százalék volt, azonban a foglalkoztatottak 29 százalékának adott munkát.7 A nyolcvanas évek azonban nemcsak a stabilizáció, de az eladósodás időszaka is volt. Ám a következményekkel már Carlos Salinas de Gortarinak kellett szembenéznie, akit 1988-ban

választottak meg elnöknek. Választási programjában a modernizáció, a külkereskedelmi nyitás és a privatizáció folytatását, valamint a szegénység és a korrupció elleni harcot tűzte ki célul. 1989-re sikerült a három számjegyű inflációt elfogadható mértékűre csökkenteni, és újra előtérbe került az adóssághelyzet konszolidálása. A nagy nemzetközi bankok átstrukturálták Mexikó adósságainak egy részét, aminek következtében éves szinten az országnak a GDP két százalékát kellett adósságtörlesztésre fordítania. Ennek köszönhetően és a megszorító intézkedések eredményeként újra megnyíltak a külföldi hitelforrások. A GDP 1990-ben 3,9 százalékkal nőtt, ami 1981 óta a legmagasabb volt. A stabilizáció és nyitás után nőtt az ország iránti nemzetközi befektetési érdeklődés: 1990 és 1996 között évente átlagosan 3,12 milliárd dollár érkezett európai, japán és egyesült államokbeli forrásokból,

szemben az 1980-89 közötti periódussal, amikor ez az összeg csak évente 568 millió dollárt tett ki.8 Mindezek alapján elmondható, hogy Mexikó 1994-ben a gyors, exportvezérelt gazdasági növekedés útján haladt, ekkor azonban az ország belesodródott egy komoly károkat okozó válságba. A kilencvenes évek elején a bővülő külföldi hitelfelvételi lehetőségek a banki hitelek iránti lakossági igények rohamos növekedéséhez vezetett. Ez a helyzet, valamint a életkörülmények javítását célzó intézkedések a költségvetési szigor csökkenését okozták. A bankszektor fejletlensége és az ellenőrzés hiánya miatt a befagyott, be nem hajtható kintlevőségek felhalmozódtak, ennek ellenére az ország korlátlanul vehette fel a külföldi hiteleket a gazdasági nyitás következtében. A kialakult helyzet egyenes következménye, hogy az ország valutájának, a pesónak az árfolyama tarthatatlannak bizonyult. 7 8 Buzás Sándor: Válság után,

kilábalás előtt. http://wwwcegnethu/cv/0005/cv123 127htm Buzás Sándor: Válság után, kilábalás előtt. http://wwwcegnethu/cv/0005/cv123 127htm 10 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A válságot csak súlyosbították a belpolitikai problémák. 1994 elején fegyveres harcok törtek ki Chiapas államban a helyi gerillákkal; a kormány elnökjelöltje, Luis Donaldo Colosio pedig márciusban gyilkosság áldozatává vált. A pénzügyi összeomlás alapja tehát a bizalom megingása volt. A válság következtében megroppant a bankszektor, az állam 65 milliárd

dollárnyi kétes követelést vállalt át a magánbankoktól. Mexikó összesen 50 milliárd dollár gyorssegélyt kapott az amerikai kormányzattól, az IMF-től és egyéb nemzetközi forrásokból.9 A válságra, a már Ernesto Zedillo Ponce deLeón által vezetett kormányzat gyorsan reagált. A fizetési mérleg 8 százalékos hiánya miatt tett rövid távú lépések és a megszorító intézkedések hatásosnak bizonyultak. Levonva a tanulságot, ezek után különösen nagy hangsúlyt fektettek Mexikóban arra, hogy csökkenjen az ország függése a külföldi spekulatív tőkétől, és hogy gyorsabb ütemben nőjenek a hazai megtakarítások. Ezen felül a kormányzat új politikát alakított ki: míg az 1982-ben elindított gazdasági nyitás után elsősorban a termelőszektorban nőtt a termelékenység, addig 1994 után mind a privatizáció, mind a kormányzati beruházások, az infrastruktúra, a telekommunikáció és a szolgáltatószektor fejlesztésére

irányultak. 3. A növekedés útján 1994 mérföldkőnek számított az ország történetében. A NAFTA-hoz (Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény) való csatlakozás előrevetítette a fenntartható, gyors növekedést, aminek segítségével az ország behozhatta a korábbi évtizedek lemaradását. Az egyezmény aláírását követően megnőtt az amerikai piacokra termelő transznacionális vállalatok befektetési kedve Mexikóban. Ezek a vállalatok összeszerelő üzemeket hoztak létre, vagy gyártási láncaik nagyobb munkaerőt igénylő részeit telepítették át elsősorban az ország északi tartományaiba. Ezek az úgynevezett maquiladorák, melyek száma 2000 decemberére elérte a 3703-at, és melyek mintegy 1,3 millió munkahelyet biztosítanak.10 Mexikóban az 1995 utáni gazdasági növekedés elsősorban az export bővüléséből származott. A kivitel 1998-ban a négy évvel korábbi 60,9 milliárd dollár több mint kétszeresét 9 Buzás

Sándor: Válság után, kilábalás előtt. http://wwwcegnethu/cv/0005/cv123 127htm The Europa World Year Book 2002 Volume II p. 2724 10 11 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. érte el, s az ország részesedése a világexportból 1,1 százalékról 3,1 százalékra nőtt 1990 és 1999 között.11 A külkereskedelmi mérleg 1995 és 1997 között aktívumot mutatott 1993 és 1998 között az export és import részesedése a GDP-ből 35 százalékról 60 százalék fölé emelkedett. A GDP 1995-ben még 6,2 százalékkal csökkent, ám 1996-tól évente 5,2, 7, 4,8, 3,7,

majd 2000-ben 6,9 százalékkal nőtt. Az 1999-ben még 16,6 százalékos inflációt 2000-re sikerült 9,5 százalékra csökkenteni.12 Az ország helyzete tehát a krízis után erőteljes javulásnak indult, ami a fellendülő exportnak és a nemzetközi bizalom gyors helyreállásának volt köszönhető. A szabadkereskedelmi társulás pozitív hatása érzékelhető volt az Egyesült Államokból Mexikóba áramló közvetlen tőkebefektetések terén is. Ezek 1980 és 1989 között évente áltagosan 357 millió dollárt tettek ki, 1990 és 1993 között közel 2 milliárd dollárra, 1994 és 2000 között pedig 43 milliárd dollárra nőttek.13 A NAFTA sikere és a mexikói gazdaságra gyakorolt pozitív hatásai nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a kormányzat más országokkal, illetve gazdasági tömbökkel is kereskedelmi egyezményeket kötött. 1994-ben Kolumbiával és Venezuelával együtt megalapították a G-3 (Group of Three, Hármak Csoportja) elnevezésű

csoportosulást, Chilével, Nicaraguával és az Európai Unióval szabadkereskedelmi egyezményt kötött. Guatemalával, Hondurásszal és El Salvadorral közösen létrehozták az Északi Háromszöget. Bolíviával, Costa Ricával, Izraellel, valamint az EFTA (Európai Szabadkereskedelmi Társulás) országaival további kereskedelmi egyezményeket írt alá. 1994-től OECD-tag (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet), 1995-ben pedig alapító tagja a WTO-nak. 4. Mexikó politikai és gazdasági helyzete az ezredfordulón A 2000-ben tartott elnökválasztást Vicente Fox Quesada, az ellenzéki PAN, Partido Acción Nacional (Nemzeti Akció Párt) jelöltje nyerte meg, véget vetve ezzel a PRI hetvenegy évig tartó egyeduralmának az ország kormányzásában. 11 Country Strategy Paper 2002-2006 Mexico http://europa.euint/comm/external relations/mexico/csp/02 06 enpdf 12 lásd Függelék 1., 2 és 3 számú táblázatok 13 Buzás Sándor: Válság után,

kilábalás előtt. http://wwwcegnethu/cv/0005/cv123 127htm 12 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az új kormányzat egy Nemzeti Fejlesztési Tervet fogadott el a 2001 és 2006 közötti időszakra, mely a következő célkitűzéseket tartalmazza:14 • Szociális problémák kezelése, szegénység elleni harc, a régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentése, egyenlő esélyek biztosítása. A lakosság több, mint fele – főleg vidéken és a nagyvárosok peremkerületeiben lakók szegénységben élnek. A szegénység egyik legszembetűnőbb jele, hogy a felnőtt

lakosság 9 százaléka írástudatlan. Éppen ezért a Nemzeti Fejlesztési Terv legfontosabb prioritása az oktatás lett. • A gazdasági növekedés fenntartása az ország versenyképességének javításával, a tudományos és technológiai fejlesztések támogatásával, valamint a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtésével. A maquiladorák uralta gazdaságot át kell alakítani egy, a termelésre és az új technológiákra alapozott gazdasággá. • Az államszervezet megreformálása, a jogrend és a demokrácia megszilárdítása, az emberi jogok tiszteletben tartása. Vissza kell nyerni az állampolgárok közhivatalokba vetett bizalmát, harcolni kell a korrupció és a kábítószerkereskedelem ellen. A Nemzeti Fejlesztési Tervvel párhuzamosan, a kormány meghirdette a Puebla-Panama Tervet, melynek célkitűzései között szerepel az ország déli részének fejlesztése, valamint az infrastrukturális és gazdasági kapcsolatok kiépítése,

illetve előmozdítása Közép-Amerika államaival. Ám ahhoz, hogy a kormányzat elképzeléseit keresztülvigye a törvényhozáson, két problémával kell szembenéznie. Egyrészt az új elnök és pártja, a PAN nem rendelkezik többséggel sem a képviselőházban, sem a szenátusban, így vagy a PRI vagy a PRD, Partido de la Revolución Democrática (Demokratikus Forradalomi Párt) támogatására lesz ráutalva. Másrészt a Nemzeti Fejlesztési Terv finanszírozásához növelni kell az államháztartás bevételeit, ami hatékonyabb adó- és vámpolitikával, valamint a korrupció mértékének csökkentésével érhető el. 14 Country Strategy Paper 2002-2006 Mexico http://europa.euint/comm/external relations/mexico/csp/02 06 enpdf 13 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát

illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Mexikó jelenleg a világ tizenharmadik legnagyobb gazdaságával rendelkezik, a nyolcadik legnagyobb exportőr – a maquiladorák tevékenységét is beleszámolva, és a negyedik legnagyobb olajtermelő. 2000-ben az ország gazdasága rendkívül gyorsan nőtt, ám a harmadik negyedben a növekedés mértéke visszaesett, ahogy az USA gazdasága lassulni kezdett. 2001 júliusára a mexikói gazdaság, éves szinten, -0,75 százalékos GDP növekedést, vagyis visszaesést könyvelhetett el. A munkanélküliség 2001 júniusában elérte a 3,3 százalékot, ami 1999 márciusa óta a legmagasabb érték.15 A legnagyobb gondot az alacsony adóbevételek jelentették: 2000-ben a GDP 11 százalékát tették ki, ami lényegesen alacsonyabb a 14 százalékos latin-amerikai

átlagnál. Az adóbevételek mértéke ráadásul igen érzékeny az olajár-ingadozásokra. Ami az ország külső egyensúlyát illeti, 2000-ben és 2001-ben a folyó fizetési mérleg hiánya elérte a 18 milliárd dollárt, viszont 2002-ben ez 13,9 milliárd dollárra mérséklődött.16 1998-tól a kereskedelmi mérleg is jelentős deficitet mutat. Összességében azonban az mondható el, hogy az elmúlt két évtized alatt a mexikói gazdaság erőteljes fejlődésen ment keresztül: a protekcionista importhelyettesítő modellt egy exportorientált gazdaságpolitika váltotta fel, mely a liberalizációban és deregulációban, valamint a világ felé való nyitásban nyilvánult meg. 15 Country Strategy Paper 2002-2006 Mexico http://europa.euint/comm/external relations/mexico/csp/02 06 enpdf 16 http://www.latin-focuscom/countries/mexico/mexeisumhtm 14 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz

biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. II. Az Európai Unió és Latin-Amerika politikai kapcsolatának fejlődése Az Európai Unió (EU) és Latin-Amerika az 1960-as években kezdte meg kétoldalú kapcsolatai kiépítését. A két kontinens közötti viszony az elmúlt három évtized alatt folyamatosan fejlődött. Mai viszonyuk a latin-amerikai térség növekvő jelentőségét támasztja alá, hiszen a latin-amerikai piacot már pusztán mérete, 484 milliós népessége17 is rendkívül vonzó beruházási és kereskedelmi partnerré teszi. Az EU fontos gazdasági és politikai partner Latin-Amerika számára: az Unió a térség legfőbb támogatója – az ide érkező összes külföldi

segítség körülbelül 62 százaléka az EU-tól ered -, az USA után a második legfontosabb kereskedelmi partner és a második helyet foglalja el a közvetlen külföldi tőkebefektetések terén is.18 Az 1980-as években a Latin-Amerika nagy részén zajló politikai átalakulás arra ösztönözte az EU-t, hogy tegye meg az első lépéseket a régió felé a jobb politikai kapcsolatok kiépítése érdekében. 1984-ben kezdődött meg a San José-i dialógus. Ez volt az első jele annak, hogy Európa egyre inkább érdekelt a béke közép-amerikai megszilárdításában, és jelezte az állandó kapcsolatok kezdetét is az EU és egy latin-amerikai csoportosulás között. Az Európai Unió 1990-ben hivatalosan is párbeszédet kezdett a Riói Csoporttal (Brazília, Argentína, Paraguay, Uruguay, Venezuela, Kolumbia, Ecuador, Bolívia, Chile, Panama), és ezáltal intézményesítette bővülő latin-amerikai kapcsolatát. Az EU országainak hagyományosan három fő

szempontja volt a Latin-Amerikával ápolt kapcsolatokban: • a demokrácia megszilárdítása és a politikai reform az egész kontinensen; • gazdasági segítség nyújtása a szegénység enyhítésére, illetve a régióval folytatott kereskedelem és a beruházások ösztönzésére; • az egyes nemzetek közötti regionális integrációs törekvések ösztönzése. 17 Shada, Islam: Az Unió erősíti kapcsolatait Latin-Amerikával. In: Európai Dialógus, 1999/3 p 11 Country Strategy Paper 2002-2006 Mexico http://europa.euint/comm/external relations/mexico/csp/02 06 enpdf 18 15 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak

saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az 1990-es években pedig megindult a „verseny” az EU és az USA között LatinAmerikáért, amikoris az USA egyre nagyobb erőfeszítéseket tett szorosabb kereskedelmi kapcsolatok kiépítésére a térséggel. Washington 1994-es felhívása egy amerikai szabadkereskedelmi övezet létrehozására csak erősítette az EU már amúgy is fokozódó érdeklődését a régió iránt. Az 1990-es évek közepén a kontinensen tett látogatásaik alkalmából az EU vezetői hangsúlyozták, hogy az USA-hoz fűződő hagyományos kapcsolataik mellett a latin-amerikai nemzeteket történelmi és kulturális szálak kapcsolják Európához is. A hangzatos szavakon túl azonban az a tény is rávilágított a szorosabb kapcsolatok szükségességére, hogy a két térség közötti kereskedelem tendenciái nem voltak túl biztatóak. Egyrészt a térségbe irányuló európai export egyre inkább koncentrálódott a

MERCOSUR országaiba (Argentína, Brazília, Paraguay, Uruguay): 1997-re az európai eladások felét tette ki; másrészt az 1990-es években az EU folyamatosan veszített latin-amerikai piaci részesedéséből. Az Európából eredő latin-amerikai import aránya az évtized eleji 21 százalékról 16 százalékra esett vissza. Ezzel összehasonlítva az USA 38 százalékról 42 százalékra növelte részesedését19 1993-ban együttműködési szerződést írt alá az EU az Andok Közösség országaival (Venezuela, Kolumbia, Ecuador, Bolívia és Peru). A szerződés középpontjában az állt, hogy segítséget nyújtsanak a térség kábítószer-ellenes küzdelméhez. 1994-ben az EU és a latin-amerikai külügyminiszterek sao-paolo-i találkozóján megegyeztek abban, hogy új közép- és hosszú távú stratégiát dolgoznak ki, hogy erősítsék az együttműködést számos területen: a kereskedelem, az ipar, a gazdaság, a tudomány és a technológia terén. Az EU

vezetői 1994-es korfui, majd 1995-ös cannes-i találkozójukon felszólították a Bizottságot, hogy dolgozzon ki új elképzeléseket a kapcsolatok szorosabbra fűzésére Mexikóval, a nemrég létrejött MERCOSUR csoport országaival és Chilével. Így a Bizottság 1995 őszén stratégiai tanulmányt20 készített, amely szorosabb kapcsolatot indítványozott LatinAmerikával. • A Bizottság ebben ígéretet tett arra, hogy erősíti a térséggel a politikai kapcsolatokat azáltal, hogy párbeszédet kezdeményez a békével és a stabilitással kapcsolatos kérdésekről. 19 20 Shada, Islam: Az Unió erősíti kapcsolatait Latin-Amerikával. In: Európai Dialógus, 1999/3 p 12 Shada, Islam: Az Unió erősíti kapcsolatait Latin-Amerikával. In: Európai Dialógus, 1999/3 p 12 16 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb

jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. • A másik fontos célkitűzés a szabad piac erősítése volt, illetve a regionális integráció azért, hogy növeljék Latin-Amerika kereskedelmi és gazdasági potenciálját és a térségbe irányuló technológia-transzfert. • A Bizottság a gazdasági kérdések mellett szorgalmazta, hogy az elmaradottság és a szociális különbségek elleni harc továbbra is a legfontosabb prioritás legyen az EU fejlesztési együttműködésében Latin-Amerika nemzeteivel. • A testület ösztönözte az EU-t, hogy támogassa a gazdasági reformot és LatinAmerika nemzetközi versenyképességének fejlesztését. Az EU országainak meg kell osztaniuk tapasztalataikat Latin-Amerikával bizonyos területeken: a magánszektor

fejlesztése, a gazdasági, ipari és tudományos együttműködés területén. • A tanulmány más közös érdeklődési területeket is kiemelt: a regionális együttműködés és integráció támogatását, az oktatást és képzést, a környezet károsodása elleni küzdelmet, a fenntartható energiaforrások fejlesztését, illetve a kábítószer-élvezet és kereskedelem elleni harcot. Az együttműködés finanszírozására a Bizottság 1,3 milliárd eurót különített el az 1995 és 1999 közötti időszakra, amely jelentős növekedés az 1976 és 1994 közötti 3 milliárd euróhoz képest.21 Az EU és a latin-amerikai, illetve karibi kormányfők első konferenciáján, melyet 1999. június 28-29-én tartottak Rio de Janeiro-ban, a napirendre kerülő témák közül a következő kettő tűnt a legfontosabbnak. Egyrészt az 1998 októberében a Mitch hurrikán által szétzilált közép-amerikai gazdaságok újjáépítése vált az EU legfontosabb

teendőjévé, másrészt megvitatni azokat a gazdasági problémákat, melyek hátráltatták a térséget az ázsiai és az orosz pénzügyi válság utóhatásaként. A második, EU, Latin-Amerikai, valamint karibi országok közötti csúcsra 2002. május 17-18-a között került sor Madridban. A találkozó alkalmával áttekintették a stratégiai partnerség keretében elért eredményeket, és hangsúlyozták a kapcsolatuk három pillérében (politikai párbeszéd, gazdasági és pénzügyi kapcsolatok) elérteket. A következő csúcs előkészítése folyamatban van, ami 2004 folyamán kerül megrendezésre Mexikóban. 21 Shada, Islam: Az Unió erősíti kapcsolatait Latin-Amerikával. In: Európai Dialógus, 1999/3 p 12 17 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az

elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az EU-n belül sokakat félelemmel töltött el, hogy az európai piacokat megnyissák a fokozódó külföldi verseny előtt a mezőgazdaságban: egyes EU országok úgy érezték, hogy bár fontos nagyobb kereskedelmi forgalmat ösztönözni az EU és Latin-Amerika között, a szabadkereskedelmi egyezmények számának növekedése mégis veszélyeztetheti a multilaterális kereskedelmi rendszert. Többhónapos vita után, 1996-ban mégis megkezdődtek a tárgyalások egy új együttműködési szerződésről Mexikóval. 18 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az

elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. III. Mexikó és az Európai Unió közötti kapcsolatok fejlődése 1. Mexikó külpolitikája az Európai Unió felé 1960 és1989 között 1960-ban, Brüsszelben nyílt meg a Mexikói Egyesült Államok követsége az Európai Gazdasági Közösség (EGK)22 előtt, megteremtve a formális kapcsolattartás alapjait. Egészen eddig az ország külpolitikájának középpontjában az Amerikai Egyesült Államok állt, azonban Nyugat-Európa gyors fejlődése magára vonta Mexikó figyelmét. 1970 és 1976 között Luis Echevarría Álvarez vezette a kormányt, akinek külpolitikai célkitűzései között szerepelt új piacok felfedezése a világ valamennyi régiójában. Így született meg 1975 júliusában a Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás, mely az Európai

Közösségek részéről főleg Németország és Olaszország kezdeményezéseinek volt köszönhető: a két ország ugyanis így próbálta meg ellensúlyozni az Egyesült Királyság egyre növekvő befolyását a Nemzetközösség (Commonwealth) államaiban Az 1975-ös Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás elsődleges szerepe az volt, hogy az EGK alkalmazza Mexikóra a legnagyobb kedvezményes elbánást, mivel az ország ekkor még nem volt tagja a GATT-nak. A szervezeti felépítést tekintve, a Vegyes Bizottságnak jutott főszerep, melynek ülésein nemcsak gazdasági ügyekben sikerült haladást elérni, hanem 1986-tól olyan témák is napirendre kerültek, mint az ipari, tudományos-technikai vagy az energetikai fejlődés. Ez részben Miguel de la Madrid elnök 1985-ös hivatalos brüsszeli látogatásának is köszönhető volt23. 1989-ben Carlos Salinas de Gortari elnök fogadta Abel Matutes közösségi biztost, aki a Latin-Amerikával való

kapcsolattartásért volt felelős. A látogatás alatt nyitották meg az Európai Bizottság hivatalos képviseletét Mexikóvárosban, mely nagykövetségi ranggal működik. 22 1957-től 1986-ig Európai Gazdasági Közösség, 1986-tól Európai Közösség, 1992-től Európai Unió J. A Munguía: La política exterior de México hacia la Unión Europea, 1990-1995 In: Revista Mexicana de Política Exterior, 49 Invierno 1995-1996: México y la UE. 127 p 23 19 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2. Az 1991-es Együttműködési Keretegyezmény 1990 januárjában

megkezdődtek a tárgyalások Mexikó és az EK között egy keretegyezmény megkötésére, melyet 15 hónap elteltével, 1991. április 26-án, Luxemburgban írták alá. Ez az Együttműködési Keretegyezmény 23 területet jelölt ki prioritásként: az ipart, a befektetéseket, a technológiai fejlesztéseket, a szellemi tulajdont, az irányelveket, a kereskedelmet, a tudomány és technológiát, a földművelést, állattenyésztést és vidékfejlesztést, a halászatot, a bányászatot, az információáramlás és telekommunikáció fejlesztését, a közlekedést, a közegészségügyet, a kábítószer elleni harcot, az energiapolitikát, a környezetvédelmet, az idegenforgalmat, a társadalomfejlesztést, a közigazgatást, a pénzügyi intézmények közötti együttműködést, a kultúrát, a régiófejlesztést és a gazdasági együttműködést.24 Az egyezmény jelentősége abban állt, hogy jogi keretet biztosított az olyan területeken, témákban való

együttműködéshez, melyek az 1975-ös egyezményben még nem szerepeltek, valamint lehetőséget adott vitás ügyek rendezésére is. Ahogy közeledett a NAFTA ratifikálásának időpontja, 1993. december 17, az Európai Unió (EU) is egyre inkább érdekeltté vált abban, hogy megerősítse kapcsolatát Mexikóval. 1992 és 1993 között néhány igen fontos találkozóra került sor: 1992 augusztusában, Barcelonában tárgyalt Salinas elnök az Európai Bizottság akkori elnökével, Jacques Delors-ral. 1993 márciusában a Bizottság elnöke utazott Mexikóba, míg szemptemberben a mexikói elnök látogatott el Brüsszelbe. Ezek a találkozók jól tükrözik, hogy mindkét oldal fontosnak tartotta egy szorosabb kötelék létrehozását Mexikó és az EU között. Az 1993-as Koppenhágai csúcstól kezdve Jacques Delors pedig már egy „különleges” kapcsolat kiépítését szorgalmazta az országgal. 3. Egy szabadkereskedelmi egyezmény felé 1994 februárjában

Mexikóba látogatott az akkori francia külügyminiszter, Alain Juppé, aki hazatérve egy javaslatot nyújtott be a Tanácsnak, mely szerint tárgyalásokat kellene kezdeni a latin-amerikai országgal egy gazdasági és politikai területeket egyaránt lefedő 20 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. egyezményről. Még áprilisban megvitatta az előterjesztést a Tanács, majd ezek után megbízta a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy javaslatot a témával kapcsolatban. 1994 júniusára, a Korfui Csúcstalálkozóra el is készítette a Bizottság a dokumentumot, amit 1995.

február 8-án fogadott el a biztosokból álló Kollégium, annak ellenére, hogy 1994 decemberére súlyos pénzügyi válsággal kellett szembenéznie a latin-amerikai országnak. Így a Bizottság javaslatot tett a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek, hogy tárgyalásokat kezdjenek Mexikóval egy új „Gazdasági Partnerség és Politikai Együttműködési Megállapodás” (Acuerdo de Asociación Económica y Concertación Política) megkötéséről. Az új egyezménynek az lenne a szerepe, hogy elmélyítse a kétoldalú kapcsolatokat a politika, a gazdaság és az együttműködés terén egyaránt. A Külügyminiszterek Tanácsa, 1995 áprilisában, elfogadta a Bizottság javaslatát, és május 2-án, Párizsban – az EU elnökségének akkori székhelyén – a mexikói külügyminiszter aláírt egy Ünnepélyes Közös Nyilatkozatot (Declaración Conjunta Solemne), mely felvázolta a jövőbeni megállapodás tartalmát. A Nyilatkozatban Mexikó kifejezte

azon szándékát, hogy egy szabadkereskedelmi egyezmény megkötéséről kíván tárgyalásokat folytatni, valamint intézményesített politikai kapcsolatokat és egy szélesebb és mélyebb együttműködést szeretne kialakítani az EU-val. Ahhoz, hogy a Nyilatkozatban kitűzött célt elérjék, 1996 májusában a Bizottság egy tervezetet nyújtott be a Külügyminiszterek Tanácsához, mely a tárgyalás menetére vonatkozó irányelveket tartalmazta. A tizenöt tagállam külügyminisztereinek abban is sikerült megegyeznie, hogy a majdani megállapodás a következő témákat fogja érinteni:25 • a politikai párbeszéd intézményesítése; • az együttműködési programok mennyiségben és mélységében való növelése; • az áruk, a szolgáltatások és a beruházások cseréjének fokozatos és kölcsönös liberalizálása. Utólag, az Állandó Képviselők Bizottsága, a COREPER is megvitatta és jóváhagyta a javaslatot, melyet végül, 1996. június

25-én a Külügyminiszterek Tanácsa is elfogadott Így megkezdődhettek a tárgyalások egy új megállapodásról Mexikó és az EU között. 24 25 http://www.sregobmx/belgica-ue/relacion mexicohtm http://www.sregobmx/belgica-ue/relacion mexicohtm 21 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 4. A Globális Megállapodás 1997. december 8-án Mexikó és az Európai Unió, valamint tagállamai aláírták a Gazdasági Partnerség, Politikai Koordináció és Együttműködési Megállapodást (gyakrabban használt nevén: Globális Megállapodás), mely három fejezetből áll:

politikai párbeszéd, kétoldalú kereskedelem és gazdasági együttműködés. Ez a megállapodás a demokrácia alapelvein és az emberi jogok védelmén nyugszik és rendszeres politikai kapcsolatokat intézményesít a két fél között, valamint kibővíti azt a kétoldalú együttműködést, amelyet még az 1991-es Keretegyezmény hozott létre. Az intézményesített politikai párbeszéd eredményeként, Mexikónak és az EU-nak lehetősége nyílik arra, hogy két- és többoldalú szinten egyaránt megbeszéljenek olyan témákat, mint a szegénység, terrorizmus, emberi jogok, demokrácia, ki- és bevándorlás, illetve regionális fejlesztés. Ami a kereskedelmet illeti, a megállapodás azt a célt tűzte ki, hogy létrehozzák az áruk és szolgáltatások szabadkereskedelmi övezetét, kölcsönösen megnyissák közbeszerzési piacaikat, liberalizálják a beruházásokat és a hozzájuk kapcsolódó kifizetéseket, valamint bevezessenek egy együttműködési

mechanizmust a szabad verseny és a szellemi tulajdonjogok védelmére. Ez egy ún. vegyes egyezmény, mivel egyaránt érint olyan területeket, melyek közösségi hatáskörbe tartoznak és olyanokat is, ahol az EU tagállamai megőrizték szuverenitásukat. Így a megállapodás nemcsak a Mexikói Szenátus jóváhagyását igényelte, hanem a tizenöt EU tagállam nemzeti parlamentjeinek is ratifikálnia kellett. A ratifikációs időszak végével, 2000 október 1-jén lépett életbe a Globális Megállapodás. Az EU és Mexikó azonban megegyeztek, hogy az áruk és a szolgáltatások cseréjének liberalizálásánál gyorsított mechanizmust fognak alkalmazni, hogy még azelőtt elkezdhessék a kereskedelmi tárgyalásokat, mielőtt a Globális Megállapodás hosszú ratifikációs folyamata véget ér. Ezért megkötötték az Ideiglenes Megállapodást, mely a kereskedelemet és olyan, kereskedelemmel kapcsolatos területeket érint, melyek közösségi hatáskörbe

tartoznak, így ez a megállapodás nem igényelte a tagállamok parlamentjeinek jóváhagyását és ezért már 1998. július 1-jén életbe léphetett. 1998. július 14-én, miniszteri szinten, összeült az Ideiglenes Megállapodás Közös Tanácsa, és ezzel hivatalosan is megkezdődtek a Mexikó-EU Szabadkereskedelmi Egyezmény 22 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. tárgyalásai. Miután a tárgyalások kilenc fordulóban lezajlottak - hol Mexikóvárosban, hol pedig Brüsszelben –, elkészült a Szabadkereskedelmi Egyezmény szövege. 2000. március 23-án, Ernesto

Zedillo Ponce de León, mexikói elnök; Antonio Guterres, az Európai Tanács akkori elnöke és Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke aláírták a Lisszaboni Nyilatkozatot a Mexikó és EU közötti új együttműködésről.26 Ugyanezen a napon összeült az Ideiglenes Megállapodás Közös Tanácsa, hogy elfogadja a kereskedelem liberalizálásáért folyó tárgyalások eredményeit. Ez lett a 2/2000-es Határozat, mely aztán 2000 július 1-jén lépett életbe. Az áruk kereskedelmének liberalizációja megfelel a GATT XXIV. cikkelyének, amely kimondja, hogy a fokozatos és kölcsönös kereskedelem-liberalizáció jelentős részének legkésőbb az átmeneti idő lejártáig meg kell történnie, különös tekintettel:27 • az ipari termékek esetében a kereskedelem 100 százalékát (2003. január 1-jére az EU-nak, 2007. január 1-jére Mexikónak); • mezőgazdasági termékek esetén 2010-re az EU import 80 százalékát, a mexikói import 42

százalékát; • halászati termékeknél 2010-re az Unió importjának 100 százalékát és a mexikói import 89 százalékát liberalizálni kell. A 2/2000-es Határozat ezen kívül még a következőket is tartalmazta:28 • a felek megnyitják közbeszerzési piacaikat; • egy együttműködési mechanizmust vezetnek be a versenypolitika területén, valamint a vitás ügyek rendezésére; • a szellemi tulajdon védelmében egy tanácskozási mechanizmust hoznak létre. 26 http://www.sregobmx/belgica-ue/relacion mexicohtm http://www.europaeuint/comm/trade/issues/bilateral/countries/mexico/index enhtm 28 http://www.europaeuint/comm/external relations/mexico/intro/indexhtm 27 23 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai

szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A 2/2001-es Határozatot már a Globális Megállapodás Közös Tanácsa - vagy más néven a Mexikó-EU Közös Tanács - fogadta el, 2001. február 27-én A Határozat 2001 március 1-jén lépett életbe és az alábbi témákkal foglalkozik:29 • a szolgáltatások cseréjének fokozatos és kölcsönös liberalizációja a GATS V. Cikkelyének megfelelően; • a befektetések és a hozzájuk kapcsolódó kifizetések fokozatos liberalizációja; • a szellemi tulajdonjogok védelme; • együttműködési mechanizmus a vitás ügyek rendezésére. A kétoldalú kereskedelemmel kapcsolatban még két szektoriális egyezmény létezik Mexikó és az Európai Bizottság között. Az egyiket 1997 március 13-án kötötték, és a kábítószerek gyártásához használatos kémiai anyagok ellenőrzésével

foglalkozik. A másik szektoriális egyezményt 1997. május 27-én írták alá, amely szerint a két fél elismeri és védi az alkoholtartalmú italok megnevezését. Mexikó védi az összes EU-ban bejegyzett elnevezést, az EU pedig védi a tequila és a mezcal megnevezéseket. 5. A szabadkereskedelmi egyezmény tartalma 1. Ipari termékek kereskedelme Az ipari termékek főszerepet játszanak a kétoldalú árukereskedelemben, ugyanis annak mintegy 90 százalékát teszik ki. A liberalizáció valamennyi terméket érinti, és a két fél ezt fokozatosan fogja megvalósítani, egy 7 éves átmeneti időszak alatt. Az EU gyorsabban nyitja meg piacait: 2000. július 1-jétől a mexikói termékek 82 százaléka, míg 2003 január 1-jétől valamennyi ipari termék vámmentesen kerülhet be az Unióba. Mexikó 2000. július 1-jétől nem vet ki vámot az európai áruk 47 százalékára 2003 január 1-jétől a liberalizáció a termékek 52 százalékát fedi le, míg a maradék

48 százalék – az adott szektortól függően – 2005-re, illetve 2007-re lesz liberalizálva, de addig sem lehet egy termékre 5 százaléknál magasabb vámot kivetni.30 29 30 http://www.delmexceceuint/en/eu and mexico/agreements current statushtm http://www.delmexceceuint/es/ueymexico/222ahtm 24 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A gépkocsikra vonatkozóan speciális intézkedéseket ír elő az egyezmény. 2004 január 1-jére Mexikónak el kell törölnie a gépjárműipar támogatásáról szóló rendeletet és jobb piacrajutási lehetőséget kell garantálnia

az EU-ból származó járműveknek. A vámkontingens alá eső európai járművekre vonatkozó vámszint 20 százalékról 3,3 százalékra esett 2000. július 1-jével, majd 2001-től 2,2 százalék lett. 2003-tól már egyáltalán nem kell vámot fizetni a kontingens alá tartozó, EU-ból importált járművek után. 2007 január 1-jétől pedig a kontingenst is eltörlik, és az új járművek piaca teljesen liberalizált lesz. 2. Származási szabványok A két fél megegyezett, hogy hagynak egy átmeneti időszakot a mexikói iparnak, hogy alkalmazkodni tudjon az EU-s szabványokhoz. Ez főleg az olyan iparágaknál fontos, mint a ruha- és járműipar. 3. Mezőgazdasági és halászati termékek A mezőgazdasági termékek esetében, melyek a kétoldalú árucsere 7 százalékát teszik ki, a liberalizáció fokozatosan lesz megvalósítva egy tízéves átmeneti időszak alatt, melynek végére a kereskedelem 62 százaléka teljesen vámmentes lesz.31 Mindkét félnek

sikerült előnyös piacrajutási lehetőségekhez jutnia néhány kulcsfontosságú exportcikk tekintetében. Az EU elérte, hogy Mexikó fokozatosan, de teljesen liberalizálja az olivaolaj, a borok és egyéb alkoholos italok (sör, vodka, konyak, whisky, gin) piacát. Kedvezőbben juthatnak be a mexikói piacra bizonyos zöldségek, gyümölcsök, gyümölcslevek, vágott virágok és dohányáruk. A borokra kivetett vám, mely korábban 20 százalék volt, most 15 százalékra csökkent. A minőségi – 5 US$-nál drágább – borok 2003-tól vámmentesen léphetik át a mexikói határt.32 Cserébe az EU rögtön eltörölte a mexikóból származó trópusi gyümölcsökre és zöldségekre kivetett vámokat. Ezen kívül az EU, preferenciális kontingensek nyitásával, kedvező piacrajutási lehetőségeket is biztosít olyan, Mexikó számára kulcsfontosságú mezőgazdasági termékeknek, mint amilyen a narancslésűrítmény, az avokádó, a méz és a vágott virágok.

31 32 http://www.delmexceceuint/es/ueymexico/222ahtm http://www.latin-focuscom/factsheets/mexico/mexfact econ freetrade euhtm 25 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A vámlebontással kapcsolatos intézkedéscsomagot az állat- és növényegészségüggyel foglalkozó rendelkezések teszik teljessé. Egy speciális bizottságot állítottak fel, melyet azzal bíztak meg, hogy az fenti területeken felmerülő problémákat figyelje és oldja meg. A halászattal kapcsolatban az egyezmény azt írja elő, hogy a jelenlegi kereskedelem 99 százalékát kell liberalizálni. 4.

Szolgáltatások cseréje Az elmúlt tíz évben a szolgáltatások kereskedelme Mexikó és az EU között jelentősen nőtt. A szolgáltatásokkal kapcsolatban, a felek megegyeztek, hogy fokozatosan liberalizálják piacaikat, a GATS-nak megfelelően nem több, mint tíz éven belül. A megállapodás szinte minden szolgáltató szektort lefed: a pénzügyi, üzleti szolgáltatásokat, telekommunikációt, turizmust, energiaipart és a közlekedést. A liberalizáció alól csak három terület képez kivételt: az audióvizuális szolgáltatások, a tengeri hajózás és a légi szállítás.33 Mexikó és az EU abban is megegyeztek, hogy a megállapodás hatályba lépésétől kezdődően nem vezetnek be újabb korlátozásokat a másik fél szolgáltatóival szemben. 5. Beruházások és a hozzájuk kapcsolódó fizetések A 2/2001-es Határozat szerint, mely 2001. március 1-jén lépett életbe, a beruházások liberalizációjának a Határozat hatályba lépésétől

számított három éven belül el kell kezdődnie. Ezzel szemben a befektetésekhez kapcsolódó fizetések fokozatos liberalizációja az egyezmény hatálybalépésekor elkezdődött. 33 http://www.delmexceceuint/es/ueymexico/222ahtm 26 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 6. Közbeszerzés, állami beruházások Ezen a területen az egyezmény úgy rendelkezik, hogy garantálni kell a másik fél piaci szereplőinek a közbeszerzésekben való részvételt. Az így megkötött szerződések számának mindig el kell érnie egy bizonyos küszöbértéket. Mexikó

vállalta, hogy az európai vállalatoknak ahhoz hasonló feltételeket fog biztosítani, mint amiket a NAFTA-tagoknak is nyújt. Hozzáférést biztosít a legtöbb állami vállalatban. A közbeszerzésekben való részvétel magában foglalja a legtöbb állami vállalatot és olyan kulcságazatokat, mint például a petrolkémiai (Pemex), az áramszolgáltatás, kotrás, építőipar és informatika. 7. Szellemi tulajdon A szellemi tulajdonjogok terén az egyezmény megerősíti mindkét fél elkötelezettségét a WTO Szellemi Tulajdonjogok Kereskedelmi Vonzatairól szóló Megállapodáshoz (TRIPs), tehát az olyan szellemi tulajdonjogok, mint a szabadalom, kereskedelmi márka és szerzői jogok védelme a legszigorúbb nemzetközi normákhoz igazodik. Másrészt, az egyezmény létrehozott egy olyan különleges bizottságot, amely figyelemmel kíséri és megoldja az esetleges problémákat, melyek a szellemi tulajdonjogok védelmével kapcsolatban felmerülhetnek. 8. Szabad

verseny A szabad verseny védelmében az egyezmény olyan együttműködési mechanizmust vezetett be, mely lehetővé teszi és megkönnyíti a felek által hozott rendelkezések alkalmazását. 9. Viták rendezése Végül, az egyezmény tartalmaz egy vitás ügyek rendezésére kidolgozott mechanizmust is, melynek az a feladata, hogy a meghozott rendelkezéseket a felek betartsák, illetve teljesítsék. A mechanizmust úgy dolgozták ki, hogy összeegyeztethető legyen a WTO hasonló 27 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. rendelkezéseivel és, hogy ne sértse a felek

jogait, melyekkel a WTO keretein belül rendelkeznek. 6. A szabadkereskedelmi egyezmény jelentősége A Mexikóval kötött szabadkereskedelmi egyezmény az első transzatlanti szabadkereskedelmi megállapodás az Európai Unió számára, amely egyben nagyon átfogó is (árukra, szolgáltatásokra, közbeszerzésre, versenypolitikára, szellemi tulajdonjogokra, valamint beruházásra is kiterjed). Az Európai Uniónak ez a második olyan megállapodása, amely a GATT XXIV. cikkelyében előírtaknak megfelel; és az első megállapodás, amely egyben a GATS V. Cikkelyének is eleget tesz. A vámlebontás rendkívül gyorsan ment végbe. Bizonyos termékek esetén a vámszint alacsonyabb volt már akkor, mikor a megállapodás életbe lépett, mint a NAFTA-ban meghatározott vámszint hatályba lépése után öt évvel. A szolgáltatásoknál, közbeszerzéseknél és beruházásoknál a megállapodás kiszámíthatóságot jelent az exportőröknek és

befektetőknek, akiknek az egyezmény tulajdonképpen ugyanolyan piacrajutási lehetőségeket biztosít, mint amilyenekben a NAFTA tagok piaci szereplői is részesülnek. Az intézményesített kapcsolattartás (Közös Tanács miniszteri szinten, Közös Bizottság a vezető köztisztviselők szintjén, valamint Különleges Bizottságok) lehetővé teszi a kapcsolatok további bővítését, illetve mélyítését. Viták rendezésének menete mindkét fél számára kötelező érvényű és a megállapodás minden területére kiterjed. 7. Az első Mexikó-EU csúcstalálkozó A Gazdasági Partnerség, Politikai Koordináció és Együttműködési Megállapodás keretében tartott első Mexikó-Európai Unió Csúcstalálkozóra 2002. május 18-án került sor Madridban. A Csúcstalálkozón részt vett a mexikói elnök, Vicente Fox Quesada; a spanyol miniszterelnök, José María Aznar az Európai Tanács soros elnökeként; a dán miniszterelnök, 28 http://www.doksihu

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Anders Fogh Rasmussen; Mr. CFSP, vagyis az EU-tagállamok közös külpolitikai reprezentánsa, Javier Solana és az Európai Bizottság elnöke, Romano Prodi.34 A politikai vezetők ismételten kifejtették azon meggyőződésüket, hogy a régiók közötti párbeszéd ideális fórum az aktuális globális problémák megvitatására. Megerősítették az ENSZ-hez való elkötelezettségüket és azon meggyőződésüket, hogy a többoldalú szervezetek és a nemzetközi jog betartása segítenek a nemzetközi biztonság, a fejlődés és a jólét

megteremtésében. Továbbra is elutasítják a terrorizmus minden megnyilvánulási formáját és megegyeztek, hogy folytatják a harcot ellene. Ismételten elkötelezték magukat az emberi jogok védelme és betartása mellett, az ENSZ ide vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően. Miután áttekintették a kétoldalú kapcsolat főbb pontjait, üdvözölték az első tizennyolc hónap eredményeit, melyeket a Gazdasági Partnerség, Politikai Koordináció és Együttműködési Megállapodás keretében értek el. A kereskedelemmel kapcsolatosan, a vezetők elégedetten vették tudomásul, hogy a kétoldalú kereskedelem 28,6 százalékkal nőtt a megállapodás első tizennyolc hónapja alatt. Az Unióba tartó mexikói export 44,1 százalékkal bővült, míg az EU-ból származó mexikói import 23,1 százalékkal növekedett.35 Megelégedéssel fogadták azt is, hogy a mexikói és az európai magánszektorok úgy döntöttek, hogy elindítják a Mexikó-EU Üzleti

Fórumot (Mexico-EU Business Forum). A program célja, hogy erősítse a mexikói és európai vállalatok közötti kereskedelmi kapcsolatokat. Fox elnök beszámolt a Puebla-Panama Terv végrehajtása során elért eredményekről. Azokat az intézkedéseket emelte ki, melyek a szegénység elleni harcot, az életkörülmények javítását és a beruházások előmozdítását célozták meg Mexikó déli területein és Közép-Amerika államaiban. Az Európai Unió megerősítette, hogy támogatni fogja Mexikót a szubregionális együttműködés keretében hozott intézkedések véghezvitelében. 34 35 http://www.europaeuint/comm/external relations/mexico/intro/ma05 02htm http://www.europaeuint/comm/external relations/mexico/intro/ma05 02htm 29 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum

szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A vezetők egyetértettek abban, hogy az egyezmény együttműködésre vonatkozó fejezetét bővíteni kellene különböző szektoriális megállapodásokkal a tudomány és technológia, a környezetvédelem, az oktatás és magasabb szintű képzések terén. Feladatként jelölték meg további együttműködési területek feltárását. Végül reményüket fejezték ki, hogy sikeres lesz a közelgő harmadik Latin-Amerika – Európai Unió csúcstalálkozó, melyet 2004-ben Mexikóvárosban fognak megrendezni. 30 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum

szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. IV. Kereskedelmi kapcsolatok Mexikó és az EU között 1. A kereskedelmi kapcsolatok alakulása a szabadkereskedelmi egyezményt megelőzően A Globális Megállapodást megelőzően a kereskedelmi kapcsolatok normatív alapját az 1991-ben aláírt Együttműködési Keretegyezmény jelentette, mely az 1975-ös Kreskedelmi és Együttműködési Megállapodást váltotta fel. Az 1991-es Keretegyezmény egy együttműködési megállapodás volt, és így nem létesített preferenciális kapcsolatokat a kétoldalú kereskedelemben. Ezzel szemben Közép-Kelet-Európa, Afrika, a Karib térség és Ázsia államait, a volt Szovjetuniót és utódállamait, valamint néhány Földközi-tengeri országot preferenciális kedvezményekben részesített az

Európai Közösség. Éppen ezért az 1980-as évek végére hátrányos helyzetbe kerültek a mexikói exportcikkek az EK tagállamainak piacán. Ha elemezzük a kétoldalú kereskedelmet az 1970-es években, azt látjuk, hogy a Mexikó és EK közötti kereskedelem nem volt jelentős és Mexikó számára deficites volt. Ez 1981-re eltűnt, és az ország mintegy 400 millió dolláros (US$) többletet könyvelhetett el. A kétoldalú kereskedelmet az 1980-as évek végéig a mexikói szufficites mérleg jellemezte. Ennek az az oka, hogy 1980-ban a kőolaj és származékainak kivitele fordulatot hozott a kétoldalú kereskedelemben. Az EK-ba tartó mexikói export évről évre lényegesen nőtt 1984-ig, míg az EK-ból származó import 1981 és 1987 között 50 százalékkal csökkent. Azonban 1984-től folyamatosan csökkent a kereskedelmi többlet mértéke, és 1988-tól egészen a mai napig Mexikónak defficites a kereskedelmi mérlege az EK-val szemben. 1. Kétoldalú

kereskedelem 1988 és 1994 között 1988 és 1994 között az EK-val folytatott kereskedelem jelentősen bővült. Ez nagyrészt az EK-ból származó import növekedésének köszönhető (365,14 százalék), mivel a Mexikóból származó export csupán 24,87 százalékkal nőtt.36 Ez az asszimetrikus fejlődés az oka a kereskedelmi mérleg 1988-tól fennálló tartós hiányának. Mexikó exportcikkei közül kétségkívül a kőolaj és származékai játszották a főszerepet az 1970-es és ’80-as években: 1975-ben az összes export 75 százalékát, 1986-ban pedig a 36 M. Chacón: Relaciones económicas entre México y la Unión Europea In: Revista Mexicana de Política Exterior, 49 Invierno 1995-1996: México y la UE. p165 31 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az

elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 61,2 százalékát tette ki. Ez a magas hányad aztán csökkenni kezdett: 1994-ben már csak a kivitel 38,4 százalékát adta.37 Az 1990-es években az EK-ba tartó mexikói export szerkezeti átalakuláson ment keresztül. Míg a kőolaj és származékainak, valamint a félkész termékek aránya csökkent a kivitelen belül, addig a fogyasztási javak és késztermékek aránya nőtt. A félkész termékeken belül azonban növekedett a fémkohászati és vegyipari cikkek aránya. Nemcsak a kivitel szerkezete változott meg, hanem összértéke is: a mexikói export 18 százalékkal csökkent 1993-ban az előző évhez képest. Ennek a változásnak több oka is volt • Az 1990-es évek elején recesszió sújtotta Európát, melynek következtében a belső kereslet beszűkült.

• A nyersanyagok nemzetközi árai 1981-től kezdve fokozatosan csökkentek, reálértékben majdnem 70 százalékkal. • Változások történtek az olajiparban. Egyrészt 26,7 százalékkal csökkent a kőolaj ára, másrészt az EK új piacokról importált olajat: a volt Szovjetunióból, Kelet-Európából, illetve Norvégiából, mivel új lelőhelyeket fedeztek fel az Északi-tengerben. • Európában szigorúbb minőségi követelményeknek kell megfelelnie a termékeknek, mint az Egysült Államokban. A NAFTA megkötésével azonban a mexikói termékek piacrajutása biztosított volt, így a termelők nem minden esetben fáradoztak azzal, hogy az EK szabványainak is megfelelő termékeket állítsanak elő. 1989 és 1994 között Spanyolországba érkezett a mexikói kivitel legnagyobb hányada, 38,8 százaléka átlagosan. Ezt követte Franciaország 17 százalékkal, majd Németország 14,7 százalékkal.38 Továbbá, jelentős mennyiségű export érkezett

a BENELUX-államokba, az Egyesült Királyságba, Írországba, valamint Olaszországba is. 37 M. Chacón: Relaciones económicas entre México y la Unión Europea In: Revista Mexicana de Política Exterior, 49 Invierno 1995-1996: México y la UE. p 38 G. Rosenzweig: La política de México hacia Europa: 1989-1994 In: Revista Mexicana de Política Exterior, 44 Otoño 1994: Seis años de política exterior. p 96 32 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az Európai Közösségből származó import legnagyobb részét a közbenső termékek tették ki, melyek behozatala 155

százalékkal nőtt 1989 és 1994 között. Ezeket a termékeket aztán a mexikói gyárak a termelési folyamat során használták fel mint inputot. Bár a fogyasztási javak behozatala 155 százalékkal nőtt, az összes importon belüli arányuk végig hasonló értéket mutat a tárgyalt időszakban (12 százalék körüli). Mexikóban az 1990-es évek elején megnőtt a kereslet bizonyos termékek iránt, mely maga után vonta az EK-ból érkező import növekedését is. Így a behozatal szerkezeti felépítésében a következő ágazatok játszottak fontos szerepet: gépkocsik, szállítási eszközök és berendezések, elektromos készülékek, valamint gépek és nem elektromos berendezések, ez utóbbiak aránya volt a legnagyobb. Az EK-ból származó import ilyen mértékű növekedésének okait vizsgálva azt látjuk, hogy a mexikói vállalatoknak szükségük volt üzemeik modernizálására, hogy megőrizzék versenyképességüket a NAFTA tagállamok piacain.

Ezért nőtt a gépek és berendezések behozatala. Másrészt 1990 és 1994 között átlagosan 20 százalékkal bővült a belső kereslet Mexikóban. A tárgyalt időszakban a Mexikóba érkező import legnagyobb hányada Németországból származott (átlagosan 38,6 százalék), ezt követte Franciaország (16,3 százalék), majd Spanyolország (11,8 százalék).39 Ezen kívül jelentős mennyiségben importált az országba Olaszország, az Egyesült Királyság és a BENELUX államok is. Ebből az látszik, hogy Mexikó EK-n belüli főbb kereskedelmi partnerei ugyanazok az országok voltak a kivitel és behozatal szemszögéből egyaránt, csak a sorrendben van különbség. Míg a legfontosabb importőr Németország volt, addig az export jelentős része Spanyolországba tartott. 2. Kétoldalú kereskedelem 1995-től a szabadkereskedelmi egyezményig Az 1994 decemberében kirobbant pénzügyi válság fordulatot jelentett Mexikó külkereskedelmi kapcsolataiban nemcsak az

Európai Unióval, de az Amerikai Egyesült Államokkal és Kanadával is. 39 G. Rosenzweig: La política de México hacia Europa: 1989-1994 In: Revista Mexicana de Política Exterior, 44 Otoño 1994: Seis años de política exterior. p 96 33 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1995 során lényeges változás történt az ország külkereskedelmében: míg az előző évben a kereskedelmi mérleg hiánya 18 528,7 millió dollár volt, addig 1995. végén 6263,9 millió dolláros többletet könyvelhetett el az ország.40 A szufficites kereskedelmi mérleg 1997-ig jellemezte

Mexikó külkereskedelmét. Ennek az volt az oka, hogy a peso leértékelése megdrágította a behozatalt – jelentősen megnőtt az importált termékek ára −, valamint az egész pénzügyi válság következtében beszűkült a belső kereslet az országban. A Mexikó és Európai Unió közötti kereskedelemre is rossz hatással volt a válság, mivel a kétoldalú kereskedelem majdnem 15 százalékkal csökkent 1994-hez képest. Ugyanakkor az Egyesült Államokkal és Kanadával folytatott kereskedelem, a gazdasági válság ellenére, 13 százalékkal, illetve 8 százalékkal bővült. Ez annak volt köszönhető, hogy jelentősen megnőtt a NAFTA-államokba irányuló mexikói export: 29 százalékkal az USA esetében és 33,5 százalékkal Kanada esetében.41 Ezért Mexikó a két országgal folytatott kereskedelmet jelentős többlettel zárta. Az EU-val folytatott kereskedelmet viszont továbbra is hiány jellemezte, bár ez mintegy 46 százalékkal csökkent 1995-ben az

előző évhez képest. Ennek okait vizsgálva azt látjuk, hogy egyrészt 20 százalékkal nőtt az EU-ba tartó mexikói kivitel, másrészt 25,7 százalékkal csökkent az EU-ból származó import.42 Az EU-n belül 1997-ig Spanyolországba érkezett a mexikói kivitel legnagyobb hányada, ezt követte Németország; 1998-ban azonban felcserélődött ez a sorrend. 1999-ben több, mint a duplája volt a Németországba tartó export a spanyolországinak. Az EU-n belül, a mexikói kivitel szempontjából fontos kereskedelmi partner volt még az Egyesült Királyság, a Benelux-államok, Franciaország és Olaszország.43 Az export termékek szerinti megoszlását tekintve a kőolaj még mindig a legfontosabb kiviteli cikke Mexikónak, bár a kivitelen belüli aránya jelentősen lecsökkent: míg 1975-ben ez 75 százalék volt, addig az 1990-es évek végére 26 százalék körülire esett. Az EU-ba érkező mexikói termékek jelentős hányadát (10,8 százalék) tették ki a

300-1500 cm3 űrtartalmú járművek, melyeket az 1990-es évek elején még importálni kényszerült Mexikó. Jelentős volt még a számítógép-alkatrészek, a fémfeldolgozó-ipari 40 lásd 3. sz táblázat C. B Zubiaga: Las relaciones comerciales y de cooperación entre México y la Unión Europea In: Relaciones de México: América Latina, América del Norte a la Unión Europea. 298-299 p 42 lásd Függelék 4. és 5 sz táblázatok 41 34 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 3 termékek, az ezüst, az 1000 cm -nél kisebb motorok, illetve a motor- és

gépkocsialkatrészek kivitele.44 A mexikói behozatal termékek szerinti megoszlását vizsgálva, azt látjuk, hogy ez sokkal diverzifikáltabb volt, mint az exporté. Az első húsz legfontosabb termék is csak az összes import 18,5 százalékát tette ki. Jelentős volt az autóalkatrészek, a televízió- és rádióalkatrészek, illetve a gépek és gépi berendezések behozatala.45 Az import szempontjából a legfontosabb kereskedelmi partner Németország volt a tárgyalt időszakban, ezt követte Franciaország, amit 1997-ben megelőzött Olaszország, Spanyolország, az Egyesült Királyság és a Benelux-államok.46 Az ország kereskedelmi partnereit tekintve, azt látjuk, hogy a Mexikó és EU közötti kereskedelemben csökkent Spanyolország szerepe mind az export, mind az import tekintetében, ugyanakkor a Mexikóba tartó olasz importcikkek aránya majdnem a duplájára nőtt, így Oalszország, a behozatal szempontjából, átvette a második helyet –

Németországot követve – Franciaországtól. Spanyolország pedig a negyedik helyre csúszott vissza Mexikó legfontosabb kereskedelmi partnereit tekintve még egy lényeges változás történt: Svédország lett a latin-amerikai ország hatodik főbb kereskedelmi partnere, ha csak a Mexikóba irányuló behozatalt tekintjük. Az 1995. és 2000 július 1 – amikor is hatályba lépett az áruk vámmentes kereskedelméről szóló határozat − közötti időszakot vizsgálva azt látjuk, hogy az Egyesült Államok szerepe a mexikói külkereskedelemben fokozatosan nőtt, míg az EU szerepe fokozatosan csökkent. Az USA-val folytatott kereskedés a külkereskedelem 80,1 százalékát tette ki 1999-ben, míg ez az arány az EU esetében csak 6,4 százalék volt, ami 2000-ben tovább csökkent 6 százalékra.47 Bár az EU még ezzel az aránnyal is Mexikó második legfontosabb kereskedelmi partnere lett az Egyesült Államok után. Ugyanakkor az Unió szemszögéből Mexikó csak

a huszonnegyedik a kereskedelmi partnerek között, viszont az egyik legfontosabb Latin-Amerikában. Ezért is szükség volt egy szabadkereskedelmi egyezmény megkötésére a Mexikó és EU közötti kereskedelmi kapcsolatok fellendítésére. 43 lásd Függelék 4. sz táblázat lásd Függelék 6. sz táblázat 45 lásd Függelék 7. sz táblázat 46 lásd Függelék 5. sz táblázat 44 35 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 47 lásd Függelék 8. sz táblázat 36 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű

dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2. A szabadkereskedelmi egyezmény első éve A következőkben a kétoldalú kereskedelem terén egy év alatt elért eredményeket szeretném bemutatni. A szóban forgó egy év az az időszak, mely a Gazdasági Partnerség, Politikai Koordináció és Együttműködési Megállapodás kereskedelemre vonatkozó részének hatálybalépésétől eltelt: 2000. július 1-jétől 2001 júniusáig Az említett időszak alatt a Mexikó és EU közötti kereskedelem értéke 22 963,9 millió euróra rúgott, ebből 15 246,4 millió eurót tett ki az EU-ból származó import és 7 717,5 millió euró volt a Mexikóból EU-ba tartó export.

Fontos megemlíteni, hogy az EU-ba tartó mexikói kivitel 38,7 százalékkal nőtt, míg az EU-ból származó import 29,3 százalékkal bővült a szóban forgó időszak alatt. Ezek az adatok jól mutatják, hogy az egyezmény sikeresnek bizonyult, hiszen a két fél közötti kereskedelem 32,3 százalékkal nőtt a megállapodás életbelépését követő egy év alatt.48 Az Európai Unió továbbra is Mexikó második legfontosabb kereskedelmi partnere volt, a mexikói külkereskedelmen belüli aránya 6 százalékról 6,6 százalékra nőtt 2001-ben. Ez ismét jól tükrözi az egyezmény sikerességét. Ugyanakkor az EU-ból származó import szempontjából Mexikó a tizenkilencedik volt, míg az EU-ba tartó export szerint csak a harmincadik helyet foglalta el az Unió kereskedelmi partnerei között. Ezt jól tükrözi az az adat is, mely szerint a latin-amerikai ország összes kivitelének csupán a 3,4 százaléka került az EU piacaira. De az egyezménynek

köszönhetően a tendencia megváltozni látszik, hiszen csak egy év alatt 38,7 százalékkal bővült az EU-ba tartó mexikói kivitel. A mexikói termékek legfontosabb importőrei az EU-n belül a következő tagállamok voltak: Spanyolország (az EU-ba tartó összes kivitel 22,5 százalékával), Egyesült Királyság (19,4 százalékkal), Németország (18,9 százalékkal), Hollandia (9,1 százalékkal), Belgium és Luxemburg (8,6 százalékkal), Franciaország (8,2 százalékkal) és Olaszország (4,8 százalékkal).49 Az 1995-99-es időszakhoz képest annyi változás történt ebben a sorrendben, hogy az EU-n belül ismét Spanyolország lett a mexikói exportcikkek legfontosabb importőre, és Németország visszacsúszott a harmadik helyre, miközben az Egysült Királyság is megelőzte. 48 49 Acuerdos Bilaterales http://www.delmexceceuint/es/ueymexico/222chtm Acuerdos Bilaterales http://www.delmexceceuint/es/ueymexico/222chtm 37 http://www.doksihu BGF KKFK

Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Valamennyi EU-tagállam, kivéve Portugália és Görögország, többet importált Mexikóból a szóban forgó egy év alatt, mint az azt megelőző évben. Ezek közül is kiemelkedik az Írországba (111,7 százalék), Belgiumba és Luxemburgba (98,5 százalék), az Egyesült Királyságba (64,4 százalék), Ausztriába (52,3 százalék), valamint az Olaszországba (47,2 százalék) tartó import növekedése.50 Ami az EU-ba tartó mexikói kivitel termékek szerinti megoszlását illeti, kezd egyre diverzifikáltabb lenni, különösen a késztermékek, a gépek és

berendezések ágazataiban. A nyersanyagok, a kőolajat is beleértve, az összes export 24,5 százalékát adták, míg a késztermékek aránya 66 százalék volt. Ez utóbbiak exportja 46,9 százalékkal bővült az előző évhez képest. A késztermékek közül az irodai és távközlési gépek és berendezések aránya jelentős volt: az összes EU-ba érkező export 18,3 százalékát tette ki. Kivitelük 75 százalékkal nőtt az egyezmény életbelépésétől eltelt egy év alatt. A szállítóeszközök aránya ennél még egy kicsivel több volt: 18,5 százalék; ezen belül a járműipari termékek exportja 77,7 százalékkal bővült a szóban forgó időszak alatt.51 Az EU-ból származó import a teljes mexikói behozatal 9,2 százalékát tette ki. A behozatal 29,3 százalékkal bővült az előző időszakhoz képest (1999 július-2000 június), mely az 1990-es évek második felében a legdinamikusabb növekedés volt.52 A tárgyalt időszakban, Mexikó a

következő EU-tagállamokból importált a legtöbbet: Németország (az összes európai import 35,8 százaléka innen érkezett), Olaszország (12,7 százalék), Spanyolország (11,7 százalék), Franciaország (10,2 százalék), Svédország (7,6 százalék), Egyesült Királyság (7 százalék), Belgium és Luxemburg (4,2 százalék), Hollandia (3,4 százalék). Az 1990-es évek második feléhez képest annyi változás történt, hogy Svédország bekerült az ország öt legfontosabb európai exportőre közé. Valamennyi EU-tagállam többet exportált Mexikóba az előző időszakhoz képest, ezek közül is kiemelkedik Írország (107,1 százalék), Portugália (64,2 százalék), Finnország (64 százalék), Belgium és Luxemburg (63,7 százalék), Svédország (50 százalék), Dánia (40,3 százalék), valamint Spanyolország (40,1 százalék), exportjában tapasztalt növekedés.53 50 51 52 53 lásd 9.sz táblázat lásd 1.sz grafikon és 10 sz táblázat lásd 5. sz

táblázat lásd 11. sz táblázat 38 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az EU-ból származó import 92,9 százalékát késztermékek adják, melyek közül jelentős a gépek és berendezések (38,4 százalék), a közlekedési eszközök (20,1 százalék), valamint a vegyipari termékek (14,2 százalék) behozatala.54 Fontos megemlíteni a Mexikó és az EU közötti vállalaton belüli kereskedelem jelentőségét, ugyanis szoros kapcsolat mutatható ki az import- és exportcikkek között. A kétoldalú kereskedelem jelentős részét a Mexikóban alapított nagy

európai vállalatok anya- és leányvállalatai közötti rendszeres kereskedés adja. Ilyen kereskedelmi kapcsolatok figyelhetők meg például a gépkocsik gyártásával foglalkozó cégek anya- és leányvállalatai között. Összefoglalva azt láthatjuk, hogy Mexikónak továbbra is az Amerikai Egyesült Államok a legfontosabb kereskedelmi partnere, és csak ezt követve a második az Európai Unió, bár a mexikói külkereskedelmen belüli aránya 6 százalékról 6,6 százalékra nőtt 2001ben. Ugyanakkor Mexikó az EU első húsz kereskedelmi partnere között sem szerepel, azonban az európai importon és exporton belül egyaránt növelte részesedését a Gazdasági Partnerség, Politikai Koordináció és Együttműködési Megállapodás kereskedelemre vonatkozó részének hatálybalépésétől eltelt egy év alatt (2000. július 1-jétől 2001 júniusáig) Ezek az adatok jól tükrözik, hogy a szabadkereskedelmi egyezmény első éve sikeres volt, és

előreláthatóan a jövőben is a pozitív változások fogják jellemezni a kereskedelmi kapcsolatokat Mexikó és az Európai Unió között. 54 lásd 2.sz grafikon és 12 sz táblázat 39 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. V. Az EU-tagállamok közvetlen külföldi tőkebefektetései Mexikóban 1. A közvetlen külföldi tőkebefektetések szabályozása Mexikóban Mexikó az 1990-es évek elejétől a közvetlen külföldi tőkebefektetések (FDI, Foreign Direct Investment) egyik fontos befogadójává vált. Az FDI beáramlás növekedésének oka nemcsak a NAFTA

1994-es létrejötte volt, hanem azok a gazdasági, pénzügyi reformok is, amelyeket az 1980-as évek végén, illetve az 1990-es évek elején hajtottak végre. Ezek közül az 1989-es és az 1993-as törvényt érdemes kiemelni, melyek a közvetlen külföldi tőkebefektetések szabályozásával foglalkoznak. A pénzügyi rendszer megreformálásában igen fontos szerepet játszott a már említett két törvény. Az 1989-es törvény engedélyezte a közvetlen külföldi tőkebefektetéseket valamennyi gazdasági ágazatban: lehetővé tette a külföldi tőke kisebbségi részvételét pénzügyi társaságokban is. Az 1993-as törvénynek köszönhetően ma már a legtöbb gazdasági ágazatban engedélyezett a 100 százalékos külföldi tulajdon, így az új petrolkémiai telepekben is. 49 százalékos külföldi részvétel a Pemex üzemekben is lehetővé vált. A külföldi befektetőknek nemzeti elbánást biztosít az 1993-as törvény. Azokban az ágazatokban, ahol

nincsenek megszorítások, a külföldi befektetésekre vonatkozó kérvényeket 25 millió dollár alatt automatikusan elfogadják. Ez azt jelenti, hogy a külföldi tőkebefektetések körülbelül 95 százaléka nem igényel többet kormányzati engedélyt. A nagyobb beruházásokhoz a Külföldi Befektetések Nemzeti Bizottságának hozzájárulása szükséges. A külföldi befektetések által termelt haszon szabadon repatriálható, és nem létezik olyan rendelet, mely a tőkekivonást korlátozná. A társasági adót, mely maximum 34 százalék, évente kell befizetni a vállalat adóköteles nyeresége után. Mexikónak számos országgal van kettős adózást kizáró egyezménye. 55 Összességében elmondható, hogy a gazdasági és pénzügyi reformok kedvezőbb atmoszférát teremtettek a külföldi befektetéseknek Mexikóban. 55 http://www.latin-focuscom/factsheets/mexico/mexfact econ investment2htm 40 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az

elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2. Az Unióból érkező FDI tagállamok szerinti eloszlása Mexikó második legfontosabb FDI forrását az Európai Unió jelenti. 1994 januárja és 2001 júniusa között az EU-ból Mexikóba tartó összes befektetés 15 098,1 millió dollárra rúgott, ez az összeg az összes FDI 20,2 százalékát tette ki, mely az országba érkezett a szóban forgó időszak alatt. A legtöbb külföldi befektetés az Egyesült Államokból érkezett, ami az összes FDI 62,8 százalékát jelenti. Az EU-t Kanada (4,6 százalék), majd Japán (4,1 százalék) követi.56 A közvetlen külföldi

tőkebefektetések származási helyét tekintve a következő tendencia figyelhető meg: az 1990-es évek elejére az európai befektetések aránya az összes Mexikóba érkező FDI-n belül jelentősen megnőtt − az 1985-ös 7,9 százalékról 19,5 százalékra −, míg az észak-amerikai és japán beruházások aránya csökkent.57 Az 1989-1993-as időszakban az Unió tagállamai közül az Egyesült Királyság volt a legfontosabb befektető 26,6 százalékkal. A brit beruházások célállomásai az alábbi ágazatok voltak: gyáripar, közösségi szolgáltatások, valamint szállítás és távközlés. Franciaországból érkezett az európai befektetések 16,4 százaléka. A szállítás és távközlés, a gyáripar, a közösségi szolgáltatások, a kereskedelmi szolgáltatások, illetve a pénzügyi szolgáltatások voltak azok az ágazatok, melyek a beruházások nagyobbik részét vonzották. A szóban forgó időszak alatt Hollandia a harmadik legfontosabb

befektető volt az EU tagállamai közül (13,6 százalékkal). A holland beruházások nagy része a kereskedelemben, a gyáriparban, valamint a közösségi szolgáltatásokban koncentrálódott. 1980 és 1984 között Németország volt Mexikó legfontosabb európai befektetője és globálisan is a második helyet foglalta el – csak az Egyesült Államok előzte meg. Bár még az 1990-es évek elején is jelentős beruházó volt, viszont az időközben eltelt tíz év alatt néhány EU-tagállam olyan mértékben növelte befektetéseit, hogy Németország visszaszorult a negyedik helyre (13,3 százalékkal). A német beruházások célállomásai a gyáripar, a pénzügyi befektetések és a közösségi beruházások voltak. A gyáripari termékeken belül a Volkswagen, a 56 lásd 13. sz táblázat G. Rosenzweig: La política de México hacia Europa: 1989-1994 In: Revista Mexicana de Política Exterior, 44 Otoño 1994: Seis años de política exterior. 95 p 57 41

http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Mercedes Benz és a BMW gépkocsik, illtve gépkocsialkatrészek gyártásába történt befektetései a legjelentősebbek.58 Bár a tárgyalt időszakban Spanyolország Mexikó második legfontosabb európai kereskedelmi partnere volt, Németország után, az FDI tekintetében csak az ötödik legjelentősebb beruházó volt az Unió tagállamai közül (5,8 százalékkal). A spanyol befektetések nagy része a gyáriparban, az építőiparban és a kereskedelemben realizálódott. Az Unióból érkező FDI tagállamok szerinti megoszlásában

jelentős változások történtek 1994 és 2001 júniusa között.59 Míg 1989 és 1993 között Hollandia csak a harmadik legfontosabb európai beruházó volt, addig a szóban forgó időszak alatt négyszeresére nőtt az innen származó befektetések értéke, és így az első helyre ugrott. A holland beruházások az EUból érkező FDI 41,3 százalékát tették ki, míg az összes Mexikóba áramlott külföldi befektetés 8,3 százalékát adták. Ezzel Hollandia globálisan is igen előkelő helyen végzett a Mexikóba érkező FDI tekintetében: a második legfontosabb beruházó volt az USA után, Kanadát és Japánt megelőzve. 2001 júniusára az Egyesült Királyság már csak a második legfontosabb európai befektetője lett Mexikónak. Az innen származó beruházások az EU-ból érkező FDI 20 százalékát adták, míg az összes Mexikóba áramlott FDI 4 százalékát tette ki. A Spanyolországból származó közvetlen külföldi befektetések értéke

jelentősen megnőtt (mintegy 3000 millió dollárral) a tárgyalt időszakban, így az ország az összes EU-ból érkező FDI 19,6 százalékát tette ki, ez az arány az 1989-1993-as időszakban csak 5,9 százalék volt. Ezzel a növekedéssel Spanyolország a harmadik legfontosabb európai beruházó lett Mexikóban. Bár a Németországból származó befektetések aránya nőtt az összes EU-ból érkező FDIn belül − 13,3 százalékról 18,3 százalékra −, az ország továbbra is csak a negyedik volt a legjelentősebb európai beruházók között. Az Európai Unióhoz 1995-ben csatlakozó Svédország hat és fél év alatt bekerült Mexikó öt legfontosabb befektetője közé az EU-n belül. Az összes (1994 és 2001 júniusa között) EU-ból érkező FDI 6,5 százalékát tette ki. 58 M. Chacón: Relaciones económicas entre México y la Unión Europea: evolución reciente In: Revista Mexicana de Política Exterior, 49 Invierno 1995-1996. p177-178 59 Lásd 14. sz

táblázat 42 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Fontos megemlíteni, hogy a statisztikában szereplő értékek, melyek az EUtagállamokból származó beruházásokra vonatkoznak, alacsonyabbak a valós értékeknél, ugyanis számos európai vállalat az Egyesült Államokban levő leányvállalatain keresztül fektet be Mexikóba, így ezek nem uniós FDI-ként, hanem amerikai befektetésként vannak elkönyvelve. 3. Az európai FDI-vel működő vállalatok Mexikóban 2001 júliusában 5 066 vállalat működött EU-ból származó tőkével Mexikóban. Ez a szám az

összes, Mexikóban külföldi tőkével működő cég 23 százalékát tette ki. Az európai befektetők többségi részesedéssel vettek részt az FDI-vel működő vállalatok 81,7 százalékában. Az Európai Unióból származó FDI-vel működő vállalatok a következő ágazatokban találhatók: a szolgáltatásokban (a vállalatok 39,4 százaléka), a gyáriparban (29,9 százalék), a kereskedelemben (23,6 százalék), az építőiparban (3,4 százalék), a szállítás és távközlésben (1,4 százalék), a mezőgazdaságban (1 százalék), a bányászat és nyersanyag-kitermelésben (0,9 százalék), illetve a villanyáram- és vízszolgáltatásban (0,4 százalék).60 Az 1989-1993-as időszakhoz viszonyítva azt láthatjuk, hogy az európai FDI-vel működő vállalatok gazdasági ágazatok szerinti eloszlásában nem történt jelentős változás. Az európai vállalatok számára több szempontból is csábító a mexikói piac. Egyrészt a nyolcvanas évek végétől

dinamikus fejlődésnek induló gazdaság, az alacsony termelési költségek, valamint az adókedvezmények miatt Mexikó egyre vonzóbb lett a befektetők szemszögéből. Másrészt a NAFTA-hoz való csatlakozással új lehetőségek nyíltak meg az európai és az ázsiai transznacionális vállalatok előtt. Mivel az Egyesült Államok olyan szigorú megszorításokat alkalmaz az EU-ból származó termékek importálásával szemben, hogy az európai cégek úgy gondolták, hogy Mexikón keresztül, pontosabban mexikói leányvállalatokba történő közvetlen befektetések segítségével próbálják meg ezt a problémát kiküszöbölni. Így 60 Acuerdos Bilaterales - El Contenido del Acuerdo Comercial entre México y la Unión Europea http://www.delmexceceuint/es/ueymexico/222ahtm 43 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és

egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. hasznot tudnak húzni abból, hogy a NAFTA-n belüli származási szabályok nem túl szigorúak, mivel az adott termék igen kis hányadának kell csak a régióból származnia. Láthatjuk tehát, hogy Mexikóban igen kedvező befektetési környezet alakult ki az elmúlt tizenöt év során, éppen ezért várhatóan tovább fog nőni az országba áramló közvetlen külföldi tőkebefektetések mennyisége. 44 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók

változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. VI. Gazdasági együttműködés Mexikó és az Európai Unió között Mexikó és az Európai Unió közötti együttműködés az elmúlt években vált számottevővé. 1990-től napjainkig, társfinanszírozás keretében összesen mintegy 137 millió eurót fordítottak a kétoldalú együttműködésre.61 Az 1991-es Keretegyezmény több, mint huszonöt olyan területet jelölt ki, ahol a két fél együttműködhetne. Amikor ez az egyezmény életbe lépett, az volt a jellemző, hogy inkább sok kisebb projektet finanszíroztak − 1993-ban ezek száma elérte a száztizenhármat −, ez a tendencia azonban megváltozott az elmúlt években, ugyanis ma már kevesebb, de nagyobb projektek finanszírozásán van a hangsúly − 2000-ben hét, míg 2001-ben nyolc volt ezen projektek száma.62 A gazdasági együttműködés keretében

megvalósuló programok, amelyeket az Európai Bizottság tervezett meg és finanszírozott, hasznosnak és előnyösnek bizonyultak: mexikói üzletemberek felvették a kapcsolatot európai vállalkozókkal. Mexikó gazdasági helyzetét figyelembe véve, az Európai Unió által nyújtott támogatás csekély jelentőségű, viszont az Unió által értelmezett gazdasági együttműködés nagy horderejű. Ez azon tevékenységek támogatását jelenti, amelyek mindkét fél kölcsönös érdekében állnak: a magánszektor nagy arányú részvétele a gazdaságban, a kis- és középvállalkozások fejlesztése, a technológia és know-how átvétele a Mexikónál fejlettebb Európai Unió tagállamaiból. Mexikó és az Európai Unió közötti négy, egymást kiegészítő együttműködési forma létezik. A középpontban a kormányzati szinten megvalósuló kétoldalú együttműködés áll (ilyen az „Üzleti Fórum” program). A második helyen a horizontális

együttműködés található, mely a Latin-Amerikában működő regionális programokon keresztül valósul meg (ilyen például az AL-Invest, az ARIEL, az ALURE vagy az ECIP program). A harmadik helyen az NGO-kal, nem kormányközi szervezetekkel való együttműködés áll, és végül azok a programok következnek, melyek multilaterális szinten valósulnak meg. A legjelentősebb gazdasági együttműködési programok, 1990 és 2000 között, a kis- és középvállalkozások közötti kapcsolatok fejlesztését, a technológiai transzfert, valamint a 61 Country Strategy Paper 2002-2006 Mexico http://europa.euint/comm/external relations/mexico/csp/02 06 enpdf 62 http://europa.euint/external relations/mexico/intro/ 45 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus

könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. kereskedelmet és befektetést támogatók voltak: az ECIP, az „Üzleti Fórum”, az AL-Invest, az ARIEL és az ALURE programok. 1. ECIP program Az ECIP (European Community Investment Partners − „Európai Közösség Befektetési Partnerek”) programot az Európai Bizottság hozta létre azzal a céllal, hogy finanszírozza az olyan fejlődő országokba történő beruházások előkészítését, melyek Ázsiában, LatinAmerikában vagy a Földközi-tenger partvidékén találhatóak. Az ECIP négy területen nyújt segítséget a befektetések megvalósításához:63 • befektetési partnerek és tervek meghatározásának finanszírozása; • a vállalkozás beindítását megelőző tevékenységek finanszírozása: megvalósíthatósági tanulmány, prototípusok

készítése, kísérleti üzemek létrehozása; • vegyesvállalatok létrehozásához szükséges tőkefinanszírozás; • humánerőforrás fejlesztésének finanszírozása. Az ECIP program jelentősége, hogy hozzájárul a kedvezményezett országok fejlődéséhez, mivel az európai befektetések ösztönzésével elősegíti az európai fejlett technológia és know-how átadását, valamint megkönnyíti a mexikói vállalatok nemzetközi piacrajutását. Az ECIP programban résztvevő országok közül Mexikó volt az egyik legnagyobb kedvezményezett. 1988 és 1998 között 162 projekt finanszírozását fogadta el az EU, amely mintegy 22 millió euró támogatást jelentett.64 63 C. B Zubiaga: Las relaciones comerciales y de cooperación entre México y la Unión Europea In: Relaciones de México: América Latina, América del Norte y la Unión Europea. 306 p 64 Country Strategy Paper 2002-2006 Mexico http://europa.euint/comm/external relations/mexico/csp/02 06

enpdf 46 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2. „Üzleti Fórum” (Business Meetings) program Az EU 1991-től napjainkig különböző programokat támogatott – különösen a kereskedelem előmozdítása érdekében, illetve a befektetések terén. A kereskedelem előmozdítását célzó programok közül talán ez a legjelentősebb. A „Mexikó-Európai Unió Üzleti Fórum Programot” 1994-ben írták alá. A megvalósítására 1995 és 1998 között került sor, amely során tizenegy üzleti fórumot tartottak, amelyeken egyszerre több gazdasági ágazat –

autóalkatrészek, bútoripar, építőipar, gyógyszeripar, mezőgazdaság – szakemberei vettek részt, így több, mint kilencezer találkozóra került sor mexikói és európai üzletkötők, valamint vállalatok között. A fórumok elsősorban azt a célt szolgálták, hogy Mexikóban ráirányítsák a figyelmet az Európai Bizottság programjaira, és hogy az Unióban támogassák a mexikói gazdasági programokat. Az ilyen típusú programok lehetővé tették, hogy az ipari szektor fontosságát felismerjék, és elsőbbséget élvezzen az Unió és Mexikó közötti kapcsolatokban. 3. AL-Invest / Euroközpontok Az EU 1994-ben azért indította el AL-Invest elnevezésű programját, hogy lehetőséget teremtsen a latin-amerikai vállalatoknak, hogy valódi partnerei lehessenek az európai cégeknek, illetve versenyképességüket növeljék a piacok kölcsönös megnyitásán keresztül. Az AL-Invest program a következő három tevékenységet foglalja magában: 65 •

szektoriális üzleti találkozók megrendezése; • kapcsolattartás segítése egyes vállalatok között mindkét régióból; • a latin-amerikai országok közötti kapcsolatok elősegítése. Két évig tartott a program első szakasza, amely során kiépítették az Euroközpontok hálózatát. A második szakasz (AL-Invest II/ 1996-2000) további öt évet vett igénybe, és finanszírozására 41 millió eurót szánt az EU. 2000-re kiépült az operátorok hálózata, akik az üzleti kapcsolatok felvételében, illetve fenntartásában segítenek. Ötven ügynökség található 65 C. B Zubiaga: Las relaciones comerciales y de cooperación entre México y la Unión Europea In: Relaciones de México: América Latina, América del Norte y la Unión Europea. 308 p 47 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a

dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Latin-Amerikában – ezek közül negyvenöt Euroközpontként vesz részt a programban −, és további kétszáz operátor működik Európában. A program igen eredményesnek bizonyult, hiszen 1996 és 2002 között 259 szektoriális találkozót rendeztek meg, amin több, mint 35 000 vállalat – latin-amerikai és európai egyaránt – részt vett, valamint 215,6 millió euró értékű üzleti, illetve befektetési megállapodás született.66 Mexikóban négy Euroközpont jött létre: a BANCOMEXT, a CANACINTRA, a NAFIN és a TEC Monterrey-ben. Az Euroközpontok feladata, hogy elősegítsék az üzleti kapcsolatok kialakulását európai és (ebben az esetben) mexikói vállalatok között, elsősorban a szektoriális találkozók

segítségével, amelyeket az Európai Bizottság finanszíroz. Az AL-Invest programnak jelenleg a harmadik szakasza van folyamatban (2001-2004.) Ennek legfontosabb célkitűzése az európai ismeretek és a modern technológia átadása a latinamerikai cégeknek, elsősorban a kis- és középvállalatoknak. 4. ARIEL program Az ARIEL rendszer (Active Research in Europe and in Latin America – „Hatékony Kutatás Európában és Latin-Amerikában”) egy olyan típusú gazdasági együttműködés, amit Mexikó az Európai Bizottság támogatásával, bilaterális szinten, az AL-Invest program eszközeként alkalmaz. Akkor használják a programot, ha a kedvezményezett - jelen esetben az Euroközpontok - megkövetelik vállalataiktól, hogy tegyenek eleget pontosan meghatározott megállapodásoknak. A program rendszere a vállalatok felé irányuló egyedi figyelmen alapul Az ARIEL program célja, hogy növelje a mexikói projektek tárgyalási kapacitását azáltal, hogy

kivédi azoknak az indítványoknak a kiteljesedését, amelyeknek nincs létjogosultságuk, illetve kevés sikerrel kecsegtetnek. A programot mexikói oldalon azok az euróközpontok működtetik - BANCOMEXT, CANACINTRA, NAFIN, TEC -, amelyek rendelkeznek a szükséges technikai segítséggel ahhoz, hogy képesek legyenek eleget tenni az ARIEL mechanizmusának. Ezeket az Európai Bizottság válogatja a program eredménye, továbbá azon cégek dokumentációi alapján, amelyekkel kapcsolatban álltak. 66 http://europa.euint/comm/europeaid/projects/al-invest/results escfm 48 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem

kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 67 Az alábbi eredményeket sikerült eddig elérni az ARIEL program segítségével: • piacok, szabványok, minőség és versenyképesség tekintetében elért ismeretnövekedés; • nőtt a kereskedelem és a beruházási kedv Mexikó és Európa között; • támogatja az ipari és kereskedelmi együttműködési megállapodásokat a kis- és középméretű mexikói és európai vállalatok között. 5. ALURE program Az ALURE az Európai Unió olyan regionális programja, amely közvetlenül támogatja az EU és Latin-Amerika energiaszektorai közötti együttműködést azáltal, hogy a köz- és magánszférát is bevonja. A programot 1995 október 2-án fogadta el az EU Egyik fő célkitűzése, hogy jobb megoldást találjon az új gazdasági, szociális és környezeti kihívásokra az energiaforrások hatékonyabb felhasználása által. Az ALURE programot két fázisban valósították meg: 68 • ALURE I.: A program

bevezető része, amely két évig tartott (1996-1997), 13 projektet tartalmazott, és 7 millió euró támogatást kapott az EU-tól. • ALURE II.: A második szakaszt 5 évre tervezték (1998-2002) Célja, hogy alapjaiban szélesítse ki a programot, amelyhez az EU-tól kapott 25 millió euró is hozzájárult. Az ALURE program célkitűzései: • az energiaszektor szolgáltatásainak fejlesztése; • intézmények működésének hatékonyabbá tétele; • fenntartható fejlődés elősegítése; • támogatja a kapcsolatépítést az európai és latin-amerikai vállalatok között, különösen kis- és középméretű gazdasági társaságok esetén. 67 68 http://www.delmexceceuint/en/eu and mexico/horizontal cooperationhtm http://europa.euint/comm/europeaid/projects/alure/index enhtm 49 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A

szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az ALURE program eredményesnek bizonyult, hiszen sikerült arra ösztönöznie a latinamerikai országokat, hogy nagyobb mennyiségben és jobb minőségben biztosítsák az energiaellátást. A programnak köszönhetően a lakosság szegényebb rétegei is hozzájutottak az energiaszolgáltatáshoz, valamint sikerült minimalizálni az energiaellátás környezetre gyakorolt hatását. Összegezve azt láthatjuk, hogy a legjelentősebb gazdasági együttműködési programok, 1990 és 2001 között, a kis- és középvállalkozások közötti kapcsolatok fejlesztését, a technológia-transzfert, a hatékony energiaszolgáltatást, valamint a kereskedelmet és befektetést támogató programok voltak. Ehhez

képest a 2002-2006-os időszakban az Európai Bizottság a gazdasági növekedést megcélzó programokat fogja finanszírozni a megnövekedett kétoldalú kereskedelmen keresztül. Ennek megfelelően két fő tevékenységi kört jelölt meg a Bizottság: a kis- és középvállalkozások támogatását, valamint a szabadkereskedelmi egyezmény nyújtotta valamennyi lehetőség hatékony kihasználását. 50 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Összegzés, következtetés Mióta Mexikó 1986-ban belépett a GATT-ba, azóta egyike azon országoknak, ahol a liberalizáció

üteme a leggyorsabban zajlott le. A folyamatot – ami a gyors gazdasági növekedésben meghatározó szerepet játszott - még az 1994-es válság sem tudta visszavetni; épp ellenkezőleg, felgyorsította. Mexikó az elmúlt években fontos reformokat hajtott végre abból a célból, hogy növelje versenyképességét. Ezek az intézkedések különösen a vámokat, nem vámjellegű korlátozásokat, szabványokat, befektetéseket, versenypolitikát, szellemi tulajdon védelmét érintették, amik természetesen összhangban vannak a WTO Mexikóval szemben támasztott igényeivel. Ezeket az egyoldalú intézkedéseket nemzetközi kereskedelmi tárgyalások ambíciózus tervei kísérték. Mexikónak a szabadkereskedelmi megállapodások révén nagyobb nyitottságot és a nemzetközi piacokra való könnyebb bejutást sikerült elérnie. Ezek közül is kiemelkedő fontosságú az Amerikai Egyesült Államokkal és Kanadával kötött szabadkereskedelmi egyezmény

(NAFTA). Ezáltal azonban a mexikói gazdaság teljesítménye nagymértékben függött az USA konjunktúrájának alakulásától, ezért is volt szükség a nemzetközi kapcsolatok diverzifikálására. Így az EU-val kialakított gazdasági együttműködés várhatóan mérsékli majd az észak-amerikai piac esetleges kedvezőtlen hatásait. Az EU és Mexikó közötti szabadkereskedelmi megállapodás kölcsönös előnyöket jelent mindkét fél számára: szabad utat teremt az európai és mexikói vállalatoknak, hogy teljes előnyeit élvezhessék a kétoldalú kereskedelem nyújtotta lehetőségeknek. Ugyanakkor biztosítja az Unió exportőrei számára, hogy ugyanabban a kedvező elbánásban részesüljenek, mint a NAFTA-tag Egyesült Államok és Kanada, utat biztosítva ezáltal a világ egyik legdinamikusabban fejlődő piacára. Másrészt egyedi lehetőséget teremt a befektetők számára, hogy egy olyan országban termeljenek, ami versenyképes és viszonylag

szakképzett munkaerővel van ellátva. Miközben Mexikó páratlan hozzáférést nyújt a világ egyik legfejlettebb, legaktívabb piacára, az északamerikai piacra, illetve Latin-Amerika fejlődő piacaira egyaránt. 51 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Mexikó egyik legnagyobb előnye abból származik, hogy az EU-val kötött szabadkereskedelmi megállapodás nemcsak az ország gazdasági helyzetét fogja javítani, hanem előnyös pozíciót is teremt Mexikó számára a világkereskedelemben és a nemzetközi kapcsolatokban egyaránt. Mi sem bizonyítja jobban, hogy

a precedens értékű szabadkereskedelmi megállapodás mindkét fél számára hasznos és sikeres volt, hogy máris újabb partnerekkel folytatnak tárgyalásokat hasonló egyezmények megkötéséről. Az Európai Unió egyrészt a MERCOSUR államaival (Argentína, Brazília, Paraguay, Uruguay) kezdett el tárgyalni egy jövőbeni Interregionális Társulási Megállapodásról, másrészt tárgyalásokat kezdett az Andok Közösség országaival is (Bolívia, Kolumbia, Ecuador, Peru, Venezuela) egy hasonló egyezmény létrehozásáról. Mexikó az EFTA, Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagállamaival (Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc) 2000 novemberében írt alá egy szabadkereskedelmi megállapodást (MEFTA), mely 2001. július 1-jén lépett életbe Magyarország EU-hoz történő csatlakozásakor az EU és Mexikó közötti Globális Megállapodás automatikusan életbe lép hazánkkal is, külön tárgyalásokra nem lesz szükség. Így 2004. május 1-jétől a

magyar exportőrök is ugyanazokat az előnyöket élvezhetik majd, mint a jelenlegi tagállamok exportőrei: Mexikón keresztül páratlan belépést nyernek mind az észak-amerikai piacokra, mind pedig Latin-Amerika fejlődő piacaira. Másrészt az előrehaladott latin-amerikai integrációs folyamatok, a térség integrációs szervezetei (MERCOSUR, Andok Közösség) és az Európai Unió között erősödő egyezményes kapcsolatrendszer (EUMERCOSUR, EU-Andok Közösség, EU-Mexikó) Magyarország EU-taggá válásával az együttműködési formák gazdagítását kínálja hazánk és a latin-amerikai országok között. 52 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való

megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Felhasznált irodalom 1. ARRIETA MUNGUÍA, JUDITH: La política exterior de México hacia la Unión Europea, 1990-1995 (Mexikó külpolitikája az Európai Unió felé, 1990-1995.) In: Revista Mexicana de Política Exterior, 49 Invierno 1995-1996: México y la UE: publicación trimestral, México: Secretaría de Política Exterior: Instituto Matías Romero de Estudios Diplomáticos. 1996 123-148 p 2. BALÁZS PÉTER: Az Európai Unió külpolitikája és a magyar-EU kapcsolatok fejlődése KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2002, 169-198 p 3. BERLANGA ZUBIAGA, CLAUDIA: Las relaciones comerciales y de cooperación entre México y la Unión Europea (Kereskedelmi és együttműködési kapcsolatok Mexikó és az Európai Unió között). In: Relaciones de México: América Latina, América del Norte y la Unión Europea. Szerkesztette: Galeana, Patricia, Asociación Mexicana de

Estudios Internacionales, Universidad Nacional Autónoma de México. Secretaría General, Dirección General de Publicaciones y Fomento Editorial, Ciudad Universitaria, México, 1997. 297-313 p 4. CHACÓN, MARIO: Relaciones económicas entre México y la Unión Europea: evolución reciente (Gazdasági kapcsolatok Mexikó és az Európai Unió között: a legújabb fejlemények). In: Revista Mexicana de Política Exterior, 49 Invierno 1995-1996: México y la UE: publicación trimestral, México: Secretaría de Política Exterior: Instituto Matías Romero de Estudios Diplomáticos. 1996 159-181 p 5. HORVÁTH ZOLTÁN: Kézikönyv az Európai Unióról Magyar Országgyűlés, 1999, 15-115. p 6. IVÁNYI KÁROLY dr: A nemzetközi konjunktúraelemzés és a külgazdaságpolitika alapjai. BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar házinyomdája, Budapest, 2001, 149-150 p. 7. PAPP-VÁRY ÁRPÁD dr, HIDAS GÁBOR, HŐNYI EDE, MARTINOVICH SÁNDOR, NEMÉNYI ISTVÁNNÉ, SUARA RÓBERT

(szerkesztőbizottság): 53 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Cartographia Világatlasz, A Föld országai (fejezet): Mexikó, 222-223. p Cartographia Kft., Budapest, 1995/96 8. PASSUTH LÁSZLÓ: Találkoztam Esőistennel Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1972. 9. ROSENZWEIG, GABRIEL: La política de México hacia Europa: 1989-1994 (Mexikó külpolitikája Európa felé: 1989-1994.) In: Revista Mexicana de Política Exterior, 44 Otoño 1994: Seis años de política exterior: 1988-1994: publicación trimestral, México: Secretaría de Política Exterior: Instituto Matías

Romero de Estudios Diplomáticos. 1994 94-103. p 10. SHADA, ISLAM: Az Unió erősíti kapcsolatait Latin-Amerikával In: Európai Dialógus, 1999. 3 sz 10-13 p 11. V FOSTER, LYNN: Mexikó története Pannonica Holding Rt, Budapest, 1999 12. The Europa World Year Book 2002 Volume II Countries: Kazakhstan-Zimbabwe (Európa és világ évkönyv 2002. II Kötet: Kazahsztán-Zimbabwe), Europa Publications, London, England, 2002, 2717-2747. p Felhasznált internetcímek The European Commission’s Delegation in Mexico (az Európai Bizottság Mexikói Külképviselete) honlapjáról: • Horizontal Cooperation through Regional Programmes for Latin America (Horizontális együttműködés regionális programokon keresztül Latin-Amerikában) http://www.delmexceceuint/en/eu and mexico/horizontal cooperationhtm a letöltés időpontja: 2003. 11 24 54 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a

szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. • Bilateral Cooperation (Kétoldalú együttműködés) http://www.delmexceceuint/en/eu and mexico/bilateral cooperationhtm a letöltés időpontja: 2003. 11 24 • Current Status of Mexico-European Union Agreement (A Mexikó-EU megállapodás jelenlegi helyzete) http://www.delmexceceuint/en/eu and mexico/agreements current statushtm a letöltés időpontja: 2003. 07 25 • Acuerdos Bilaterales - Las Relaciones Comerciales y de Inversión entre México y la UE (Kétoldalú megállapodások – kereskedelmi és befektetési kapcsolatok Mexikó és az EU között) http://www.delmexceceuint/es/ueymexico/222chtm a letöltés időpontja: 2003. 07 25 • Acuerdos

Bilaterales - Las Relaciones Comerciales y de Inversión entre México y la UE (Kétoldalú megállapodások – kereskedelmi és befektetési kapcsolatok Mexikó és az EU között) http://www.delmexceceuint/es/ue y mexico/relaciones comerciales e inversionhtm a letöltés időpontja: 2003. 11 30 • Acuerdos Bilaterales - El Contenido del Acuerdo Comercial entre México y la Unión Europea (Kétoldalú megállapodások – a Mexikó és EU közötti kereskedelmi egyezmény tartalma) http://www.delmexceceuint/es/ueymexico/222ahtm a letöltés időpontja: 2003. 07 25 55 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem

kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Cégnet honlapjáról: • Buzás Sándor: Válság után, kilábalás előtt - Mexikó gazdasága az ezredfordulón http://www.cegnethu/cv/0005/cv123 127htm a letöltés időpontja: 2002. 09 30 Mexican Ministry of the Economy - Representative Office for Europe (a Mexikói Gazdasági Minisztérium Képviseleti Irodája Európában) honlapjáról: • Free Trade Agreement between Mexico and the European Union (Szabadkereskedelmi egyezmény Mexikó és az EU között) http://www.economia-bruselasgobmx/english/indexhtm a letöltés időpontja: 2003. 07 25 Europa - The European Union On-Line, az Európai Unió hivatalos honlapjáról: • Country Strategy Paper 2002-2006 Mexico (A Mexikó-EU kapcsolatok terve 2002-2006ra) http://europa.euint/comm/external relations/mexico/csp/02 06 enpdf a letöltés időpontja: 2003. 07 25 • Presentation of ALURE (Az ALURE program bemutatása) http://europa.euint/comm/europeaid/projects/alure/index enhtm a

letöltés időpontja: 2003. 11 22 • The EU’s relations with Mexico – Overview (Az EU kapcsolatrendszere Mexikóval – áttekintás) http://www.europaeuint/comm/external relations/mexico/intro/indexhtm a letöltés időpontja: 2003. 07 25 • Mexico - European Union Summit Press release, Madrid, 18 May 2002 (Mexikó-EU csúcstalálkozó sajtóközlemény, Madrid, 2002. május 18 56 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. http://www.europaeuint/comm/external relations/mexico/intro/ma05 02htm a letöltés időpontja: 2003. 07 25 • Bilateral trade relations (Kétoldalú

kereskedelmi kapcsolatok) http://europa.euint/comm/trade/issues/bilateral/countries/mexico/index enhtm a letöltés időpontja: 2003. 0725 Latin Focus – The Leading Source for Latin American Economies (Latin Focus – A legjobb forrás a latin-amerikai országok gazdaságához) honlapjáról: • Mexikó számokban http://www.latin-focuscom/countries/mexico/mexeisumhtm a letöltés időpontja: 2003. 07 25 • FDI szabályozás Mexikóban http://www.latin-focuscom/factsheets/mexico/mexfact econ investment2htm a letöltés időpontja: 2003. 07 25 • The Free Trade Agreement (FTA) with the European Union (EU) (Az EU-val kötött szabadkereskedelmi egyezmény) http://www.latin-focuscom/factsheets/mexico/mexfact econ freetrade euhtm a letöltés időpontja: 2003. 07 25 • Mexikó történelme röviden http://www.latin-focuscom/factsheets/mexico/mexfact historyhtm a letöltés időpontja: 2003. 07 25 Secretaría de Relaciones Exteriores de México (Mexikói

Külügyminisztérium) honlapjáról: • Relación México – UE (Mexikó és az EU közötti kapcsolatok) http://www.sregobmx/belgica-ue/relacion mexicohtm a letöltés időpontja: 2003. 0725 57 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Függelék 1. számú táblázat Mexikó főbb makrogazdasági mutatói 1993 1994 1995 1996 1997 1998 GDP (%) 7 4,8 1999 2 4,5 –6,2 5,2 3 Export (Mrd dollár) 51,8 60,9 79,5 96 Import (Mrd dollár) 65,8 79,3 72,5 89,5 109,8 125,3 128,8* 110,4 117,4 124,4* Külkereskedelmi egyenleg (Mrd dollár) –14 –18,5 7,1 6,5 0,6

–7,9 –4,4 Infláció (%) n. a 8 39 31 18,5 17,8 14 Munkanélküliség (%) 9,3 9,7 10 8 8 Külföldi működőtőkebefektetések n. a 10,96 9,53 9,18 12,83 10,24 5,46* 11,2 10,5 * januártól novemberig * első féléves adat Forrás: OECD, Banco de México 2. számú táblázat Forrás: BID and INEGI (Instituto Nacional de Estadística, Geografía e Informática, Statisztikai, Földrajzi és Informatikai Hivatal) 58 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 3. számú táblázat Mexikó kereskedelmi mérlege (millió USD) Forrás: EC Delegation in Mexico

with data from the Mexican Ministry of Economy (az Európai Bizottság Mexikói Külképviselete, a mexikói Gazdasági Minisztérium adatainak felhasználásával) 4. számú táblázat Mexikói export az EU-ba (millió USD) Forrás: EC Delegation in Mexico with data from the Mexican Ministry of Economy (az Európai Bizottság Mexikói Külképviselete, a mexikói Gazdasági Minisztérium adatainak felhasználásával) 59 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 5. számú táblázat Mexikói import az EU-ból (millió USD) Forrás: EC Delegation in Mexico with data from the

Mexican Ministry of Economy (az Európai Bizottság Mexikói Külképviselete, a mexikói Gazdasági Minisztérium adatainak felhasználásával) 60 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 6. számú táblázat Mexikói export az EU-ba (20 termék) Forrás: EC Delegation in Mexico with data from the Mexican Ministry of Economy (az Európai Bizottság Mexikói Külképviselete, a mexikói Gazdasági Minisztérium adatainak felhasználásával) 61 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva

a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 7. számú táblázat Mexikói import az EU-ból (20 termék) Forrás: EC Delegation in Mexico with data from the Mexican Ministry of Economy (az Európai Bizottság Mexikói Külképviselete, a mexikói Gazdasági Minisztérium adatainak felhasználásával) 62 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem

kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 8. számú táblázat Mexikó külkereskedelme (régiók szerinti megoszlás, százalékban) Forrás: EC Delegation in Mexico with data from the Mexican Ministry of Economy (az Európai Bizottság Mexikói Külképviselete, a mexikói Gazdasági Minisztérium adatainak felhasználásával) 9. számú táblázat Mexikói export az EU-ba, a szabadkereskedelmi egyezmény hatálybalépése utáni változásokat is mutatva (ezer euró) Forrás: EUROSTAT (az Európai Unió Statisztikai Hivatala) 63 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1.

számú grafikon Mexikói export az EU-ba 2000 július – 2001 június Forrás: EUROSTAT (az Európai Unió Statisztikai Hivatala) 10. számú táblázat Mexikói export az EU-ba (gazdasági ágazatok szerint, millió euró) Importanciones UE Productos Primarios 2000 2001 Cambio(%) 2,331 2,163 -7.21 469 484 3.20 1,667 1,520 -8.82 Productos Manufacturados 4,462 4,835 8.36 Maquinaria 1,947 2,113 8.53 Equipo de Transporte 1,139 1,365 19.84 857 1,091 27.30 586 594 1.37 85 100 17.65 Agrícolas Energéticos Automóviles Productos Químicos Textil/Confección 64 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak

saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Forrás: EUROSTAT (az Európai Unió Statisztikai Hivatala) 65 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 11. számú táblázat Mexikói import az EU-ból, a szabadkereskedelmi egyezmény hatálybalépése utáni változásokat is mutatva (ezer euró) Forrás: EUROSTAT (az Európai Unió Statisztikai Hivatala) 2. számú grafikon Mexikói import az EU-ból 2000 július – 2001 június Forrás: EUROSTAT (az Európai Unió Statisztikai Hivatala) 66 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus

könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 12. számú táblázat Mexikói import az EU-ból (gazdasági ágazatok szerint, millió euró) Forrás: EUROSTAT (az Európai Unió Statisztikai Hivatala) 13. számú táblázat Közvetlen külföldi tőkebefektetések Mexikóba (1994 január – 2001 június, millió USD) Forrás: EUROSTAT (az Európai Unió Statisztikai Hivatala) 67 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár

dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 14. számú táblázat Az EU-tagállamok tőkebefektetései Mexikóba (1994 január – 2001 június, millió USD) Forrás: EUROSTAT (az Európai Unió Statisztikai Hivatala) 68