Kommunikáció | Üzleti kommunikáció » Zeisler Judit - A galériák kommunikációja, összehangolható-e az elitkultúra és a tömegkommunikáció

http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Reklám szakirány A GALÉRIÁK KOMMUNIKÁCIÓJA: ÖSSZEHANGOLHATÓ-E AZ ELITKULTÚRA ÉS A TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ Készítette: Zeisler Judit Budapest, 2003 1 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár

dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ 4 1. MIÉRT VAN SZÜKSÉGÜNK KULTÚRÁRA? 5 1.1 A KULTÚRA JELENTŐSÉGE 5 1.2 A KULTÚRÁTÓL VALÓ ELIDEGENEDÉS PROBLÉMÁJA 6 1.3 ELMÉLETEK A TÖMEG- ÉS ELITKULTÚRA ÖSSZEHASONLÍTÁSÁRA 7 2. A BUDAPESTI GALÉRIÁK MŰKÖDÉSE 9 2.1 GALÉRIÁK MEGJELENÉSE MAGYARORSZÁGON 9 2.2 A GALÉRIA FUNKCIÓI 11 2.3 A GALÉRIÁK TEVÉKENYSÉGE 12 2.4 A GALÉRIÁK TÍPUSAI 13 2.5 GALÉRIA MARKETING – A GALÉRIA NEM BOLT 14 2.51 Termék 14 2.52 Az alkotás ára 18 2.53 Értékesítés 21 3. A GALÉRIÁK PIACA 26 3.1 AZ ÁLLAM SZEREPE 26 3.2 AZ EU CSATLAKOZÁS HATÁSA A BUDAPESTI GALÉRIÁK MŰKÖDÉSÉRE 29 3.3 A MŰVÉSZ: A BESZÁLLÍTÓ 30 3.4 KONKURENS GALÉRIÁK ÉS EGYÉB KULTURÁLIS SZERVEZETEK: RIVALIZÁLÁS ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS

32 3.5 CÉLCSOPORT 34 3.51 Piaci szegmentáció 34 3.52 35 Pozícionálás 2 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 4. A GALÉRIÁK KOMMUNIKÁCIÓJA 43 4.1 KOMMUNIKÁCIÓS HÁLÓ 43 4.2 KOMMUNIKÁCIÓS CÉLOK 44 4.3 A KOMMUNIKÁCIÓ AKADÁLYAI 44 4.4 KOMMUNIKÁCIÓS LEHETŐSÉGEK 45 4.5 KOMMUNIKÁCIÓS MIX 46 4.51 Hagyományos reklám 46 4.52 BTL 49 ÖSSZEFOGLALÁS: GONDOLATOK A JÖVŐRŐL 57 BIBLIOGRÁFIA 59 MELLÉKLETEK 61 3 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat

tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. BEVEZETÉS A tömegkommunikáció kiemelt szerepet játszik az új termékek piacra kerülésének tudatosításában. A kortárs képzőművészeti alkotásokat forgalmazó galériák esetében különösen meghatározó szerepet tölt be a kulturális kommunikáció, mivel a rendszerváltás előtti kultúrpolitika kifejezetten akadályozta, és a jelenkori állami művészettámogatási rendszer, a közoktatás és média sem támogatja eléggé az új alkotások megismertetését, a kortárs műkereskedelmi piac kialakulását. Ezen a nyugat-európai mintát követő, de kelet-európai társadalmi berendezkedésű piacon a galéria nem csupán

műkereskedelmi tevékenységet végez, hanem közvetítő szerepet tölt be a kortárs képzőművészet, mint elitkultúra és a közönség között. Hogyan tudná a galéria kommunikációs tevékenységével enyhíteni a képzőművészeti piacon uralkodó ellentéteket? Erre a kérdésre válaszol a szakdolgozat. Áttekintő képet ad az elit és tömegkultúra fogalmáról, bemutatja a galériák jelentőségét és piacát, végül pedig a galériák kommunikációs lehetőségeit méltatja a magyarországi műkereskedelmi piac, intézményrendszer és társadalmi hozzáállás tükrében. 4 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de

csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1. A GALÉRIA KULTURÁLIS KÖRNYEZETE: MIÉRT VAN SZÜKSÉGÜNK KULTÚRÁRA? A kortárs képeket szemlélő laikus látogatók a galériába lépve gyakran megkérdőjelezik az alkotó szakértelmét és a mű használati jelentőségét („Ilyet én is tudnék otthon festeni!”; „Miért adjak ki tízezreket valamiért, ami még csak nem is szép?”). Ez a szemléletmód általánossá vált a képzőművészeten kívül a kultúra számos más területén is. Mit jelent napjainkban a kultúra fogalma? Milyen események válthattak ki ilyen mértékű attitűdváltozást a kor emberében? Van-e értéke a fogyasztói kereslet hatására „legyártott” tömegkultúrának? Erre keres választ az első rész, hogy a későbbiekben meghatározhassuk a galéria társadalmi pozícióját és jelentőségét. 1.1 A KULTÚRA JELENTŐSÉGE: Az értelmező szótár szerint a kultúra nem más, mint „az emberiség által

létrehozott szellemi és anyagi javak összessége”. Borislaw Malinowski, lengyel antropológus a kultúra fogalmát az ember biológiai szükségleteivel hozza összefüggésbe, így „a kultúra az alapvető természeti szükségletekre adott szervezett, azaz intézményesült válasz”1. A kultúra fogalmának meghatározására számos definíció született, mivel a szó jelentése az emberiség fejlődésével folyamatosan bővült és változott. Jelentőségének megértéséhez azonban elhanyagolható az általa összefogott művészeti és tudományos ágazatok felsorolása, lényegesebb szempont a kultúra funkcióinak és az általa generált hatásoknak megismerése. Dr. Maróti Andor: „A művelődéselmélet alapjai” című műve alapján a következő érdemek tulajdoníthatók a kultúrának: • A lélek magasabbrendűségének kifejezője. 1 DR Maróti Andor: A művelődéselmélet alapjai, 1995 5 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az

elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. • Nyitott, előítélet-mentes gondolkodásra nevel, és fejleszti a kreativitást.2 • Az élet minden területére kihat (munka, táplálkozás, társadalmi kapcsolatok, közéleti tevékenység, gondolkodásmód), ezért a művelt ember számára nélkülözhetetlen a szellemi kultúra értékeinek és eredményeinek ismerete. 1.2 A KULTÚRÁTÓL VALÓ ELIDEGENEDÉS PROBLÉMÁJA Napjainkban azonban egyre kevesebben ismerik fel a kultúra jelentőségét, és mind többen vallják a prakticista szemléletet, hogy annak van értéke, amit a gyakorlatban használni lehet illetve, hogy a

kultúra pusztán szórakoztatási célokra jött létre. Ennek egy fajta magyarázata, hogy a gépi technika megjelenésével már nem a klasszikus értelemben vett kultúra határozza meg egy nép fejlettségét. A hasznosság és a racionalizmus vált fontossá az emberek számára. A fejlődés következményeként kialakuló világvárosok szintén nem kedveztek a szellemi javak előretörésének. Az emberi kapcsolatok elidegenedésével és az egymás iránti közöny kialakulásával a lélek helyett a testet részesíti előnyben a legújabb kor embere. 3 Ugyanakkor a kultúra intézményesítésével és polgári társadalom megjelenésével a kultúra elit- és tömeg kultúrává válik szét. Könyvtárak, múzeumok, színházak, kiállítási csarnokok létesítésével a kultúra áruvá lett. Kialakult az úgynevezett elit-vagy magas kultúra, melynek megértése erőfeszítéseket vagy legalábbis bizonyos fokú iskolázottságot igényel. Emellett pedig a könnyen

követhető tömegkultúra elégíti ki a nép igényeit. A tömegművészetek kialakulásáért többek között az avantgarde is felelős, mivel az avantgarde művész, a „meg nem értett zseni”, ugyanúgy megnehezíti a befogadó számára a megértést azzal, hogy a tömegízlés ellen lázad. Ezért a publikum kárpótlást keresve az elszenvedett kudarcok miatt könnyű kikapcsolódás után néz.4 2 Részlet Mérei Ferenc: A kreativitás pszichológiája c. műből Dr Maróti Andor: A művelődéselmélet alapjai, c. művében 1995 3 Oswals Spengler, német filozófus (Dr. Maróti Andor: A művelődéselmélet alapjai, 1995) 4 Almási Miklós: Antiesztétika c. művéből Dr Maróti Andor: A művelődéselmélet alapjai c műben, 1995 6 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum

szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1.3 ELMÉLETEK A TÖMEG- ÉS ELITKULTÚRA ÖSSZEHASONLÍTÁSÁRA A kultúra tömeg- és elit kultúrára való felosztásában tehát magas- vagy más néven elitkultúra testesíti meg a klasszikus értelemben vett érték termelést, ahol az értékeket elsajátító és velük azonosuló emberek szintén értékesebbé válnak művelődésüknek köszönhetően. Az alkotó és a befogadó kapcsolatát egyirányú és hierarchikus viszony jellemzi. Az alkotó műve megalkotása közben nincs tekintettel a befogadóra. Ezen tulajdonsága miatt az elit kultúra autonóm kultúra. Ez az alkotó felsőbbrendűségét feltételezi, tehát tanítási célokkal jön létre, nem lehet spontán megérteni. Ezzel szemben lenézéssel kezeli a

tömegkultúrát, mely a tömegkommunikáción keresztül a reklám eszközeivel kap létjogosultságot. Ugyanakkor a tömegkultúra tükrözi vissza a tömegek gondolkodásmódját, ízlését, és szórakozást, kikapcsolódást ígér. Célja az eladhatóság, így a profitszerzési vágy nem művészei értékek létrehozását, hanem minél nagyobb mértékű fogyasztást céloz. „Ezért a tömegkultúra alkotója már az alkotás folyamatában azonosul majdani közönségével, figyelembe veszi azok igényeit, érdeklődését, életfelfogását, érzésit, és mellőzhetetlennek tartja, hogy ezzel összhangban kedvező hatást gyakoroljon.” Az alkotók és a befogadók így egyenrangú felekké válnak, és demokratikus kommunikációs rendszert alkotnak. 5 Tömegkultúra ellen Tömegkultúra mellett Átlagízlést céloz, nem újszerű Csak úgy tud fennmaradni, ha megújul Homogenizál Eltünteti a társadalmi különbségeket Tőkétől függ Érthető folyamat az

ipari társadalomban a Kereslet és reklám kreálja az értékeket művészet áruvá válása Közönség passzív befogadó lesz Erkölcsileg mindig jóra nevel („a jó nyer, a Közönség elveszti a kritikai érzékét rossz veszít”) Nem fejleszt, hanem tartósít Lépcsőfok az elitkultúrához Gyakran hamisítja az eredetit Eredeti mű felé felkelti az érdeklődést Csak az érzelmekre hat, értelemre nem Legalacsonyabb igényeket is kiszolgálja Felszínes Felszínes információ is tájékoztat Hamis képet ad a kultúráról Demokratizálja a kultúrát 5 Dr Maróti Andor: A művelődéselmélet alapjai, 1995 7 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a

forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Ezért nem helyes a művészetet csupán elit- és tömeg kultúrára bontani. Umberto Eco az alkotásminősége helyett a befogadás szintje szerint alkot három kategóriát: ♦ Avantgarde művészet ♦ Átmeneti szint ♦ Közérthető és szórakoztató kultúra A szintek közötti különbségek áthidalása a művészeti nevelés feladata, méghozzá a befogadó szint fejlesztése útján. 6 Az általános társadalmi folyamatok arra mutatnak, hogy az emberek egyre inkább távolodnak az úgynevezett elitkultúrától, és a tömegkultúra könnyen járható, képernyőkkel kikövezett útját járják szívesebben. Ez azonban csupán annak a következménye; hogy a közgazdaságtan és a magas művészetek nem ismerik el egymást segítőként. A XXI sz embere fotelből szereti nézni a világot, és elvárja, hogy a művészet is az ő foteljéhez menjen. A

művészek pedig félnek belekerülni a tömegkommunikációs keverőtégelybe. A két fél közelítésére közvetítőkre van szükség, ezért létrejött a galéria. 6 Umberto Eco: A tömegkultúra és a kultúra szintjei (Dr. Maróti Andor: A művelődéselmélet alapjai, 1995) 8 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2. A BUDAPESTI GALÉRIÁK MŰKÖDÉSE 2.1 A KORTÁRS MŰVÉSZETTEL FOGLALKOZÓ GALÉRIÁK MEGJELENÉSE BUDAPESTEN7 ♦ 1867-1914: Gyűjtők alkotják a műtárgypiac fő résztvevőit (Ernst Lajos, Nemes Marcel, Tamás Henrik) ♦ 1919-1938: megjelenik a

piacon a műkereskedő típus, akik havi fix összeggel támogatják az általuk pártfogolt művészeket. Így a kor tőkései, mint például Tamás Henrik, Radnay Gyula, Korta József műgyűjtőkből kereskedők lesznek. ♦ 1960-as években kulturális változások mennek végbe (megnő az érdeklődés kulturális élet és a felsőoktatás felé, új-baloldal megjelenése a politikában), a neo-avantgarde előretör Magyarországon. ♦ 1970-es évektől: alternatív helyeken kezdenek kiállításokat rendezni, a magánlakásokon, műtermekben, külvárosi klubokban, de műkereskedelemmel továbbra is csak a BÁV foglalkozik ♦ 1980-as évek: Heterogén művészeti korszak domináns tendencia és szervezettség nélkül ♦ 1980-1990: Kialakul a műkereskedelem rendszere, és megalapítják az első kortárs művészettel foglalkozó magángalériákat elsősorban Budapesten a magyarországi centralizált kulturális élet miatt. − Luthár Galéria, Szentendrei

Műhelygaléria megjelenése − 1985: Qualitás galéria megnyitja kapuit, és a Képcsarnok eladhatatlannak minősített képeit kezdi árulni − 1987: Műgyüjtők Galéria a használtcikkek és régiségek mellett kortárs alkotásokat kezd árulni. − (1988: Az első nyugati mintájú galéria, a Pandora Galéria azonban Badacsonytomajban nyitja meg kapuit, majd 1992-től bővül budapesti kiállító teremmel.) 7 Erdősi Anikó: A kortárs művészettel foglalkozó magángalériák megjelenése Budapesten a 90’es években, Szakdolgozat ELTE, 2001 9 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi

jellegű alkalmazásokhoz. ♦ A 90-es évektől napjainkig egymás után nyílnak kortárs képzőművészettel foglalkozó galériák, mindazonáltal a műkereskedelem fő helyszínei az aukciós házak maradnak. Nyugati mintára kialakul egy független non-profit galéria hálózat. 6-8 művészt választanak, akikkel szerződést kötnek, kiállításokat rendeznek alkotásaikból, értékesítik azokat, és publikációkkal népszerűsítik őket. Jelentős változás az előző évtizedekhez képest, hogy már nincsenek jelentős gyűjtemények és képzőművészeti vállalkozások mögött nem áll jelentős anyagi háttér. A tőkeszegénység miatt nincs lehetőség nemzetközi kapcsolatok kialakítására és a galériák fejlesztésére. Működésüket így kapcsolati tőkéjük biztosítja. A 90-es években így a galériák megjelenését két periódusra oszthatjuk: − 1989-1993 - 1. Hullám: Azok a galéristák tűnnek fel, akikben már korábban megfogalmazódott a

művészettel magánúton való foglalkozás igénye, és többnyire azokkal a művészekkel kezdenek foglalkozni, akikben szintén felhalmozódott az igény, hogy az állami ösvényt mellőzve, új utakon érvényesüljenek. Esetükben mind a galeristák, mind a művészek az idősebb generáció tagjai közül kerülnek elő. (pl: Knoll Galéria; Várfok Galéria, 1990; Dovin Galéria és Éri Galéria, 1993) − 1996-tól – 2. Hullám: pár év alatt több hazai viszonylatban jelentősnek mondható galéria lép színre. A változást egy új a galerista és művész generáció megjelenése jelenti Jellemző tendenciává vált, hogy teljesen pályakezdő művészeket hívnak meg az új galériák. Rangidősek is frissítenek fiatal művészek bevonásával Működés feltételei a nyitottság és az új törekvések befogadása lesznek.8 (pl: Deák Erika Galéria, 1998; Godot Galéria; 1998) ♦ 2002-2003: Napjainkban a budapesti galériák egy új, harmadik hullámának

megjelenése érzékelhető (pl.: Cadre Rouge, acb Galéria, Trafik Galéria) Ezek az új kiállító helyiségek missziónak tekintik a galéria létrahozását, nem pusztán gazdasági célokkal működnek. Céljuk a kortárs képzőművészet széleskörű megismertetése. 8 Müller Tamás: Trafik Galéria egy kortárs művészeti galéria létrejöttének bemutatása, Szakdolgozat Magyar Iparművészeti Egyetem Menedzserképző Intézet, 2003 10 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2.2 A GALÉRIA FUNKCIÓI A kortárs képzőművészettel foglalkozó magán galériák

Magyarországon és Budapesten a közelmúltban jelentek csak meg, így ma hazánkban egy meglehetősen kialakulatlan szektorról beszélhetünk. Azonban új piac kiépítése, létrehozása mellett szerepük a kultúra és különösképpen a képzőművészet át- és eladásában összetett és jelentőségteljes. A galéria funkcióit a következőképpen foglalhatjuk össze: ♦ Közvetítő funkció ♦ Oktató funkció ♦ Kereskedelmi funkció ♦ Közvetítő funkció: A galéria feladata a művész és a közönség találkoztatása és kapcsolatának menedzselése. Kiállítások szervezésével, kiadványok terjesztésével, sajtókapcsolatokkal kell felépítenie a művészt, kialakítani egy image-t. A kezdő művész nevének megismertetése egy új márka bevezetéséhez hasonlítható leginkább, ahol a teljes sikert akkor éri el a galéria, amikor a művész neve, a márka, már olyan ismert, hogy a képeit a gyűjtők a minőség és az érték biztos zálogaként

keresik. ♦ Oktató funkció: A képzőművészet, mint elitkultúra és az avantgarde, mely mindig egy más fajta világképet mutat, csak megfelelő előképzettséggel értékelhető. A magyarországi vizuális közállapotok (az általános- és középiskolai művészettörténet-oktatás, a média által közvetített képzőművészetet ismertető és népszerűsítő írások és programok, a munkahelyi környezet és a televíziós stúdiók berendezése) nem nyújtanak erre megfelelő lehetőséget. A galériák feladata, hogy az általuk menedzselt művészek mellett a kortárs képzőművészet jelentőségét és mai helyzetét bemutassák a látogatóknak. Részt kell vennie, az iskolák, a múzeumok és a média, a művészeti oktatást felvállaló intézmények missziójában. A galéria emellett kiváló helyszínt biztosít erre a célra, ugyanis a fent említett intézményekkel ellentétben nem csak egyirányú kommunikációt, hanem személyes interakciót is

lehetővé tesz. 11 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. ♦ Kereskedelmi funkció: Amikor az alkotás kikerül a művész szubjektumából, áruvá válik és a művész galérián keresztül a piaci verseny résztvevője lesz. Bár a galéria elsősorban a művészet által létrehozott értékek képviselője és közvetítője, mégis tekintettel kell lennie a kereslet- kínálat által kialakított szabályokra. „A közgazdaság törvényszerűségeinek figyelembevétele olyan követelmény, amely érvényesítése sokszor már-már a kultúra és a művészet

továbbélésének egyetlen eszköze. Két olyan terület – a kultúra és a piac - találkozik itt, tehát, amelyek mindegyikének megvan a saját önmozgása, sajátos belső logikája és működési módja, ugyanakkor a társadalmi, történeti létnek ebben a szakaszában olyan együtt élésre és együttműködésre vannak kárhoztatva, amely során egyikük sem függetlenítheti magát a másiktól.” / Szűcs Olga: Művészet és piacgazdaság – Gondolatok a kulturális marketingről, Magyar Iparművészet, 2002 5. szám, p53-54/ A hagyományos marketing módszerek tehát más gazdasági szervezetekhez hasonlóan a kortárs képzőművészeti galériákban is alkalmazhatóak. 2.3 A GALÉRIÁK TEVÉKENYSÉGE Fő tevékenységek: Művészek menedzselésével kapcsolatos feladatok: ♦ Művészek kiválasztása és kapcsolattartás a művészekkel ♦ Kiadványok szerkesztése ♦ Kapcsolattartás kurátorokkal, művészettörténészekkel és más

képzőművészeti szakemberekkel Tájékoztatási feladatok: ♦ Kiadványok terjesztése (katalógusok, meghívók, szórólapok plakátok) ♦ Sajtókapcsolatok ápolása és fejlesztése ♦ Kiállítások szervezése, ♦ Részvétel rendezvényeken, fesztiválokon ♦ Személyes kapcsolat létesítése a látogatókkal 12 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Gazdasági feladatok: ♦ Alkotások forgalmazása Melléktevékenységek: Profitszerzési és közönségtoborzási célokból több galéria is kiegészíti tevékenységi körét kapcsolódó termékek és

szolgáltatások kínálásával. Számos galéria (például: Originart Galéria, Trafik Galéria) forgalmaz képzőművészeti alkotások mellett iparművészeti tárgyakat, melyek gyakorlati hasznuk miatt szélesebb körben eladhatóak. A képek és a galériás által generált nyugodt légkör tovább fokozható, ha a galéria funkciót kávézóval, étteremmel kapcsolják össze. Az Articsóka Galéria és Étterem, „Ahol desszert a kultúra” a látványosabb és szélesebb közönséget vonzó társművészeteket is bevonta tevékenységi körébe színpad felállításával. (Itt kell megemlíteni, hogy gyakran ezt a koncepciót alkalmazva kávézók és éttermek is galériát alakítanak ki üzlethelyiségükben.) A galériás tevékenységhez kapcsolódóan egyéb szolgáltatást is nyújthatnak, így például képzőművészeti tanácsadás (Knoll Galéria), képzőművészeti könyvkiadás, lakberendezés, reklám és egyéb kommunikációs kampánytervezés.

2.4 A GALÉRIÁK TÍPUSAI A képzőművészeti galériák több féle szervezeti formában is jelen lehetnek a műtárgy piacon, melynek kiválasztását arculati és adózási szempontok határozzák meg. Több galéria nem gazdasági szervezetként, hanem alapítványként folytatja tevékenységét. A galériák típusai a következő szempontok alapján határozhatók meg: − Tulajdonjog szerint: Magán, állami, vagy vegyes tulajdonú − Kiállított alkotások típusa szerint: Képző-, ipar-, fotóművészeti, egyéb − Az alkotás készítésének kora szerint: kortárs vagy klasszikus 2.5GALÉRIA MARKETING – A GALÉRIA NEM BOLT9 A művészet és marketing sokáig egymást kizáró fogalmakként működtek, napjaink kulturális életének azonban nélkülözhetetlen része a marketing. Bár a galériát szigorúan gazdasági 9 Aradi Péter: A galéria nem bolt, Mozgó Világ 3. Szám, 1998, p73-78 13 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az

elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. nézőpontból felfoghatjuk művészeti alkotásokat áruló boltnak is, azonban funkcióit és tevékenységi körét tekintve a megfogható alkotások mellett, ingyenes mellékszolgáltatásként kiállítást és információt kínál a látogatóknak. 2.51 Termék A műalkotás három szinten jelenik meg a galériában: a használati tárgy; az alkotás, mint kulturális értékhordozó; a mű, mint kiállított tárgy. A tárgyiasult termék: Az alkotás médiuma vagy műfaja nagyban befolyásolja mű piaci helyzetét. A Budapesti kiállítások jelentős részét a képzőművészeti

(festészeti, grafikai, szobrászati) alkotásokból rendezett tárlatok alkotják. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának a Budapesten rendezett kiállításokról készített 2001-es és 2002-es felmérése szerint azonban a fotóművészet is felfelé ívelő ágazatnak mutatkozik .10 A műtárgy értékhordozó, magán viseli alkotója által ráruházott egyedi jegyeket és mindenek előtt megismételhetetlen, különösen fontos ez a technikai sokszorosítások korában, ahol az eredeti új értelmet nyer. 11 A technikai eszköz segítségét igénybevevő fotóművészet, már klasszikus műfajnak számít, a médiumok köre a technika előtérbe kerülésével videóinstallációkkal, számítógépes alkotásokkal bővült, mely a budapesti kortárs képzőművészeti galériákban még csak elenyésző mértékben nyert tért, és terjesztésük jogilag még nem szabályozott. 10 http://istar.nkomhu/kiadvany/?order=name&osap=1445&year=mind, ld 1

ábra és 1 számú melléklet, mely a magán galériák tárlatai mellett az állami tulajdonú kiállító helyiségeket (múzeumok) is magában foglalja 57%ban. Mindazonáltal az arányok tükrözik a kortárs művészeti galériákban tartott kiállításokon bemutatott alkotásokat. 11 Réz András: Mai mecénások, IPM, 2003. Június, II évfolyam 6 Szám, p 26-3i 14 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Kiállított alkotások - 2001. Budapest 1% 9% Képző-művészet 10% Ipar-művészet Fotó 13% 67% Építészet Vegyes Kiállított alkotások - 2002. Budapest 1%

11% Képző-m űvészet Ipar-m űvészet 15% Fotó 7% 66% Építészet Vegyes Forrás: Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma http://istar.nkomhu/kiadvany/?order=name&osap=1445&year=mind 1. ábra Ezt a tárgyiasult felfogást követve, a műalkotást létrehozó művész neve a galéria által forgalmazott márka. A galéria hírneve tehát az általa menedzselt művészek – az általa forgalmazott márkák záloga. Mi alapján dönti el a galéria, hogy kiállítja-e a művet?12 ♦ Belefér-e a galéria arculatába az adott mű? ♦ Magában hordozza-e a sajátos jegyeket, amely alapján felismerhető, hogy az alkotás kortárs műtárgy? 12 Vass Éva: Korkép 2003. – A Kortárs művészetek és a galéria viszonya (Magyar Iparművészeti Egyetem Művészeti Menedzserképző Intézet, 2003) 15 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad

információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. ♦ Eladható-e az alkotás? ♦ Van-e rá kereslet? „Mi különbözteti meg a műalkotást bármi mástól?” /Danto/: A posztmodernkor értékpluralizmusa megkérdőjelezi a műalkotás behatárolhatóságának kritériumait.13 A hozzáadott érték mindig a műtárgy egyik megfoghatatlan, mégis elválaszthatatlan tulajdonsága. Az esztétikai és technikai szempontok mellett, számos nehezen meghatározható faktort is figyelembe kell venni, hogy az alkotás kortárssá váljon, hogy a kortárs-alkotás értékes műtárgy legyen. „Az érték lehet formai vagy tartalmi kategória, illetve mindkettő vagy egyik sem. Ha a forma felől közelítünk, az érték mérője a

megjelenés professzionalizmusára utal. Ez természetesen nem egyértelműen a kivitelt jelenti, hanem minden olyan tényezőt, amely a műtárgy megjelenéséről szól. E tekintetben érték, ha művész minden képességét latba vetve indokolja meg a műtárgy méretét, anyagát, technikáját, és az ötlet és a megvalósítás folyamata egyaránt hangsúlyos. A tartalmi érték kényesebb kategória Ha az alkotása a nézőt elgondolkodtatja, aktivizálja, érzelemmel tölti el, vagy ha a mű reflektál, propagál, protestál, akkor a mű ellátja üzenő feladatát. De mindennek még nem egyenes következménye az, hogy a művet értékesnek nevezzük. Itt is kérdés a mondanivaló kimondásának útja, jelek és formák, ami ennek megfogalmazásához vezethet.”/ Petrányi Zsolt, művészettörténész válasza a MEO újság „Mennyit ér a kortárs műalkotás?” kérdésére, MEO Art Fair Kortárs Művészeti Vásár lapja 2002, nov. 28 – dec 1, I évfolyam, 1szám ,

p 11 / A termék szolgáltatás jellege: „A műtárgynak van „használati”, eladási értéke és van többlet értéke, amit az ad meg, hogy kiállítási kontextusba kerül” /Walter Benjamin/ Mára már természetessé vált az a felfogás, hogy a megvásárolt termékhez szolgáltatást is kínál az adott cég. A kortárs művészeti galériák esetében ez a szolgáltatás azonban, a kiállítás 13 Szűcs Olga: Művészet és piacgazdaság – Gondolatok a kulturális marketingről, Magyar Iparművészet, 2002 5. szám, p.53-54 16 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű

alkalmazásokhoz. a galéria gazdasági céljaitól független célokat tölt be. A kiállítások teszik lehetővé a galéria művészeti tájékoztatásban betöltött szerepének beteljesítését. Ezeken az időszakos és állandó jellegű kiállításokon mutatja be az általa menedzselt művészek alkotásait, a művek megtekintése pedig, akárcsak a múzeumban, vásárlástól független. Talán éppen ezért a budapesti galérialátogatókban keveredik a két fogalom. Gyakori például, hogy a látogatók belépőt akarnak fizetni, hogy megnézhessék a kiállítást, illetve nincsenek tisztában azzal a ténnyel, hogy a kiállított művek megvásárolhatóak. Ezt a szolgáltatás jelleget figyelembe véve kiemelt fontosságúvá válnak szolgáltatásokhoz kapcsolódó marketing-mix elemeket. A termék életgörbéje Mivel magának a terméknek megfigyelhető tárgyiasult és szolgáltatás jellegű aspektusa, ezért külön kell beszélni az alkotás illetve főként a

művész neve, a márka és a kiállítás életgörbéjéről. A képzőművészeti alkotás piaci léte lényegesen hosszabb, mint más termékeké. Életgörbéje talán leginkább a luxuscikkek életgörbéjéhez hasonlítható. Egy adott művész nevének és alkotásainak bevezetési szakasza rendkívül hosszú és költséges: kiállítások, PR cikkek, meghívók, katalógusok. A bevezető szakasz néhány évtől kezdve akár a művész egész életét is igénybe veheti, és az alkotó sokszor csak halála után érhet el sikert a művészetével. A bevezetés szakasza után a művész által létrehozott alkotások a divat állandó hullámzásának vannak kitéve, melyek akár évtizedekre vagy évszázadokra trónfosztottá tehetik az egyszer már befutott művészt. Ha az alkotó munkássága még ekkor is keresett marad, klasszikus művész lesz belőle, alkotásainak ára az egekbe szökik, míg végül egy múzeum falán fejezi be pályafutását. Zárójelben

megjegyezhető, hogy a New York-i kortárs képzőművészet különösképp ki van téve a divat hullámzásának. Az éppen sztároltatott művészek különböző magazinok címlapjain szerepelnek, mint példaképek. Ez azt a tendenciát igazolja, hogy bár a művészetet 17 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. az időtlenség kellene, hogy jellemezze, sok más üzletághoz hasonlóan a gazdasági változások gyorsulása a műkereskedelemre is hatást gyakoroltak.14 A kiállítás élet görbéje ennél lényegesen rövidebb és egyszerűbb. Egy galériában megrendezett

kortárs művészéti kiállítás legfeljebb egy hónapot vesz igénybe. Szalóky Károly a Várfok Galéria tulajdonosa szerint ez az idő pont elég arra, hogy mindenki , akit érdekel meg tudja nézni. Kieselbach Károly, a Kieselbach Galéria tulajdonosa ugyankkor úgy véli, hogy egyes esetekben két hét is sok egy kiállításra. Az utóbbi galeriás állítja, hogy a kiállítás csak a megnyitóról szól, majd a kiállítást követően a galéria forgalma a töredékére esik vissza. Ugyanakkor egy megnyitó megrendezése annyi költséggel jár, amit még a galéria esetlegesen megnövekedett forgalma sem termel ki.15 2.52 Az alkotás ára A műtárgyak esteében az ár rendkívül nehezen meghatározható és a piac és társadalmi változásokkal párhuzamosan, folyamatosan mozgó fogalom. Az alkotás árának definiálásakor a galéria abba a különleges helyzetbe kerül, hogy a felhasznált alapanyag a mű árának töredékét képezi, mivel eszmei értéke magasan

e fölött áll. ♦ Az alkotó személye, mint az árképzés alapja Hogy egy festményért mennyit kérnek el vagy fizetnek ki, az objektív és szubjektív szempontok alapján dől el. Számít, hogy ki az alkotó, hogy életének melyik periódusában készítette a művet, de ugyancsak jelentősen befolyásolja az árat a kép mérete és témája, illetve, hogy hány alkalommal szerepelt kiállításon, reprodukciója hány alkalommal jelent meg különböző kiadványokban. ♦ Az eszmei érték, mint az árképzés alapja: A műtárgy eszmei értékének meghatározása logikus alapja lehetne az alkotás eladási árának, azonban ez a legtöbb esetben igen szubjektív, bonyolult és kevéssé számszerűsíthető 14 15 James Hall: East meets West, Artforum, vol. 38, no 8 (April 2000), p 49-50 Aradi Péter: A galéria nem bolt, Mozgó Világ 3. Szám, 1998, p73-78 18 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű

dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. megoldás. Napjaink kortárs műtárgya már nemcsak alkotója professzionalizmusával, hanem az általa hordozott üzenettel és az üzenet közvetítésének módjával vívja ki az elismerést. ♦ A piaci törvények, mint az árképzés alapja: A kortárs művészet által létrehozott értékeket az esztétika és művészet már nem képes önmaga definiálni, mivel már nem kizárólag az esztétika műtárgy értékét rögzítő kritérium. A műalkotás értéke tehát egyrészt egy piactól független, öntörvényű folyamat eredménye, ugyanakkor más termékekhez hasonlóan a műtárgy ára is a piaci funkcionalitás

záloga lehet. A piac rákényszerül, hogy saját törvényeit alkalmazva sorolja be az alkotást. „Logikája egyértelmű: az érték kritériumának hordozójának árujellegében, eladhatóságában rejlik és a kereslet - kínálat viszonyában realizálódik.” / Szűcs Olga: Művészet és piacgazdaság – Gondolatok a kulturális marketingről, Magyar Iparművészet, 2002 5. szám, p53-54/ ♦ A befektetett munka, mint az árképzés alapja: A művész és alkotásának elismerése ma már nem kizárólag az alkotó munkájának gyümölcse, hanem egy mögötte álló csapat együttes erőfeszítése. „A külföldi és hazai állami intézmények, kiállítóhelyek, magán – és közgyűjteménynek, galériák, szakírók, kritikusok, gyűjtők, mentorok, szponzorok, kurátorok, intézményvezetők, művészeti tanácsadók, szimpatizánsok, barátok munkája adódik össze egy műtárgy árának meghatározásakor.” / Szűcs Attila, festőművész válasza a MEO

újság „Mennyit ér a kortárs műalkotás?” kérdésére, MEO Art Fair Kortárs Művészeti Vásár lapja 2002, nov. 28 – dec 1, I évfolyam, 1szám , p 10. / Az érték létrehozásában nemcsak a művész vesz részt, hanem az őt kiemelő galéria és / vagy kurátorok, a róla hírt adó műkritikus, és a legtehetségesebbeket kiválasztó múzeumok. ♦ Az állam szerepe az ár kialakításában A magyar állam huszonöt százalékos forgalmi adóval terheli a művészeti alkotásokat, azonban az ÁFA csak a vételi és az eladási ár közötti különbségre vethető ki. A forgalmi adón felül az alkotások árát emeli a HUNGART jogkezelő társaságon keresztül a jogutódoknak befizetendő 5 százalékos járulék. 19 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az

elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Valamelyest megkönnyíti a galéria tulajdonosok helyzetét, hogy az alapítványként működő galériákban vásárló gyűjtők a műtárgyak árát költségként levonhatják az adóalapból.16 Árképzési stratégiák A műtárgy kereskedelem Magyarországon még csak gyerekcipőben jár a külföldi piachoz képest. Ennek megfelelően a magyar árak is messze elmaradnak a külföldiektől Bár Szalóky Károly, a Várfok Galéria tulajdonosa szerint még nem beszélhetünk kialakult árakról a magyar műkereskedelemben, a kortárs alkotások piacának e bevezető szakaszában 17 két egymással ellentétes irányú stratégia emelkedik ki az árképzésben. ♦ A műalkotás, mint státuszszimbólum: El Hasszán Róza, festőművész szerint a kortárs művészet

ellentmondása, hogy a kortárs művész akkor hoz létre értéket, ha a társadalom perifériáján tartózkodik, és azt a valóságot rögzíti alkotásain, mégis piacra kerüléskor a mű a Royce Royce rokonává válik, tehát a művész „valamilyen formában gyűjthető státuszszimbólumokat gyárt” 18. Ennek megfelelően a mű ára egyenes arányban kell, hogy álljon értékével. A luxuscikkekhez hasonlóan, a műtárgy magas árát a gyűjtők, az alkotás kvalitásának számszerűsítésének tulajdonítják. Ennek megfelelően a magas ár, csak magasabbra szökhet, a további eladások során, vagy az idő előrehaladtával. ♦ Cheap - art A másik szemlélet szerint, mivel Magyarországon még nincs igazán kialakult kortárs műtárgypiac, az alkotásokat alacsony bevezető áron kell forgalmazni. Az Egyesült Államokból származó cheap –art stratégia, mely lehetővé teszi, hogy az elitrétegen kívül a nagyközönség is részesüljön a kultúrából,

és a kortárs művészek munkái is barátságosabbnak tűnnek a laikus közönség számára, ha csak ötjegyű szám áll alattuk. A 16 Vass Éva: Korkép 2003. – A Kortárs művészetek és a galéria viszonya (Magyar Iparművészeti Egyetem Művészeti Menedzserképző Intézet, 2003 17 Schweitzer András: Kortárs műkereskedelem – Élőképek, HVG - Gazdaság rovat, 2001. január 6, XIII évfoyam I.szám p 90-92 18 El Hasszán Róza, képzőművész válasza a MEO újság „Mennyit ér a kortárs műalkotás?” kérdésére, MEO Art Fair Kortárs Művészeti Vásár lapja 2002, nov. 28 – dec 1, I évfolyam, 1szám , p 10 20 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a

forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. módszer további előnye, hogy a magyarországi műtárgy piac vásárlóinak nagyobb részét kitevő külföldiek számára rendkívül vonzó, hogy hazájukkal ellentétben Magyarországon ennyire olcsó a kultúra. A cheap - art stratégiát alkalmazza fiatal magyar kortárs képző és iparművészek munkáit kiállító és forgalmazó Trafik Galéria is. A galéria a művészektől bizományba átvett alkotások árára 15% -25%-ot tesz rá, és arra törekszik, hogy így az alkotások eladási ára 100.000 Ft alatt maradjon19 2.53 Értékesítés Az alkotás útja A L K O T Á S KÜLFÖLD MAGYARORSZÁG Kortárs művészeti magángalériák Non-profit kiállítóhely Non-profit kiállítóhely Ú T J A Kisebb múzeumok Közép méretű kiállítóhely Kortárs művészeti magángalériák 2. ábra 19 Müller Tamás: A Trafik Galéria – egy kortárs

művészeti galéria létrejöttének bemutatása, Szakdolgozat, Magyar Iparművészeti Egyetem Menedzserképző Intézet, 2003 21 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 20 Magyarországon a külföldivel ellentétes folyamatok uralkodnak, ha az alkotás útját vizsgáljuk a művésztől kiindulva. Külföldön a művész „talál magának egy galériást, vagy a galériás megtalálja őt, akkor kiállít non-profit kiállítóhelyen, aztán mondjuk egy kisebb múzeumban, de lehet, hogy sohasem lesz állandó kiállítása, hanem kollektív tárlatokon vesz részt.

Mindenesetre megvan ez a fokozatosság. Nálunk pont az ellenkezője történt”21 Hazánkban ugyanakkor általában a non-profit galériák, kiállító helyiségek és múzeumok (például: Műcsarnok, Kortárs Művészeti Múzeum) fedezik fel a művészeket, ezután kerülnek a munkáik középméretű kiállítótermekbe (például.: Ernst Múzeum, Budapest Galéria, Kiscelli Múzeum), majd lehetősége nyílik kiállítani egy profitorientált galériában is. Mindez azért működik, működött így, mert a galériások féltek nem befutott művészek nevével kockáztatni. Napjainkban terjedőben van a nyugati típusú értékesítési modell. Egyre több galéria érzi missziója részének fiatal tehetségek felkutatását és menedzselését. 1998-ban a Mozgó Világ „A galéria nem bolt” című cikkében Néray Katalin, a Ludwig – Kortárs Művészeti Múzeum igazgatója még azt mondta, hogy a Műcsarnok végezte a művészekkel kapcsolatos promóciós munkát,

amit a galériáknak kellett volna elvégezniük, mivel akkor még nagyon kevés olyan profi galéria volt, mint a Knoll Galéria vagy a Várfok Galéria. A galériák harmadik hullámának megjelenésével azonban kinőtte magát egy olyan galéria generáció, mely nyugati mintára „inkubátor” szerepet tölt be a kortárs képzőművészeti életben. Ők a kereskedelmi szféra hatókörein túllépve nem a bejáratott, jól csengő hitelesített nevek és életművek garanciájával lépnek fel, hanem tehetséges, még viszonylag ismeretlen, vagy alig ismert fiatalok, támogatásával, illetve menedzselésével.22 A galéria elhelyezkedése: Más jellegű szolgáltatásokhoz hasonlóan kiemelten fontos, hogy a kiállítást a látogatókhoz közel rendezzék meg. Mivel a képzőművészeti alkotás luxuscikk kategóriába sorolható és budapesti galériák vásárlóközönségének jelentős részét turisták és magas jövedelmű 20 Vass Éva: Korkép 2003. – A Kortárs

művészetek és a galéria viszonya (Magyar Iparművészeti Egyetem Művészeti Menedzserképző Intézet, 2003) 21 Aradi Péter: A galéria nem bolt, Mozgó Világ 3. Szám, 1998, p73-78 22 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. értelmiségiek teszik ki, előnyös, ha a galéria a város központjában, vagy legalábbis valamilyen turisztikai látványosság közelében helyezkedik el. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának felmérése bizonyítja ezt az állítást: a galériák a belvárosi illetve turisztikailag jelentős kerületekben vannak jelen, itt

terjednek leggyorsabban. Így a legtöbb magángalériával az ♦ V. kerületben, a belvárosban (Dovin Galéria, Trafik Galéria, Kas Galéria) ♦ I. kerületben, a várnál (Várfok Galéria, Portál Galéria, Cadre Rouge Galéria ) és a ♦ VII. kerületben, a Andrássy út, Oktogon környéke (Knoll galéria, acb Galéria, Godot Galéria) találkozhatunk23 . Ebből következik, hogy jellemző vonás a galériák elhelyezkedésére a centralizáltság. Kialakulóban vannak olyan utcák, melyekben az üzlethelységek többségét galériák foglalják el. Ilyen például a Galamb utca, a Falk Miksa utca vagy Szalóky Károly, a Várfok Galéria tulajdonosának kezdeményezése alapján kiállító termekkel telítődő Várfok utca. Új tendenciák ♦ Lakás vagy Bolt? Számos neves galéria, mint a Knoll Galéria megmaradt a rég bevált lakásgalériánál. A Knoll Galéria ráadásul, abban a különleges helyzetben van, hogy bár elhelyezkedése rendkívül előnyös (1061,

Budapest Liszt Ferenc tér 10.), az utcáról nézve a galéria jelenlétére szinte semmilyen jel nem utal). Pillinger Erzsébet, a Knoll Galéria művészeti vezetője ezt a megjelenési formát úgy indokolta, hogy a galériát úgyis olyanok keresik meg, akik már tudják, hol van, vagy előzőleg telefonon jelzik érkezésüket.24 Ugyanakkor a budapesti galériák felfedezték, hogy a régebbi lakás-galériák helyett vonzóbbak az üzlethelyiségekben működő, kirakattal rendelkező galériák. A kirakat, mint kommunikációs forrás jelentős szerepet tölt be a látogatók beinvitálásában. Néhány galéria ezen megfontolást alapul véve az utcai üzletfelület teljes egészét beüvegeztette (pl.: Dovin 22 Részlet Wehner Tibor, művészettörténész megnyitó beszédéből a Trafik Galéria gyűjteményes kiállításának megnyitóján, 2003.május 5, Millenáris Park, Csiga Galéria 23 http://istar.nkomhu/kiadvany/?order=name&osap=1445&year=mind,

1 melléklet 24 Interjú Pilinger Erszébettel, a Knoll Galéria művészeti vezetőjével., 4 melléklet 23 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Galéria, Erlin Galéria, KAS Galéria). Mások (pl:Trafik Galéria, Ernst Galéria, Ráday Galéria) meghagyták a hagyományos kirakatot, galériában fellelhető művek kis szeletét bemutatva, hogy a galériába lépve legyen még mit felfedeznie a látogatónak. ♦ Gyárak, üzemek, lerobbant külvárosi épületek Külföldön, (Stockholmban, Münchenben) egyre több használaton kívüli gyárat, üzemet vesznek birtokba

galériák és művészek. Párizsban megszokott az úgynevezett „squad”, amikor a művészek az ilyen jellegű építményeket úgy alakítják nemzetei örökséggé, tehát lebonthatatlanná, hogy falaira festik műveiket. A londoni galériások is egyre szívesebben választják az elegáns West End-i ülethelyiségek helyett az East End lerobbant gyárépületeit.25 Ez a jelenség azonban még a fesztiválok kivételével, ahol elsősorban a zenén van a hangsúly, nem terjedt el Magyarországon. A budapesti önkormányzat nem veszi szívesen, ha a művészek önhatalmúlag elhagyott épületeket foglalnak el, és a célközönség galériaképe is az elegáns negyedek üzlethelyiségeihez kötődik. A Budapesten talán a kevés ilyen jellegű épület egyike, melyet a kortárs művészet szolgálatába állítottak, a Wolfner-féle újpersti bőrgyár átalakításával létrejött MEO épülete, ahol 2003-ban immár második alkalommal fogják megrendezni a MEO Art Fair

Kortárs Művészeti Vásárt, és ahol az épület egyik tulajdonosának kiállító terme, a Blitz Galéria működik. A másik hasonló kezdeményezés pedig a Ganz-gyár helyén kialakított Millenáris Park, mely több galériának és kiállításnak is helyet ad, így például a Csiga Galériának is. ♦ Galériák a neten Mi sem jelent nagyobb közelséget a közönséghez a galéria számára, mint az Internetes jelenlét. Napjaink galériájának - lehetőségeihez mérten - már szinte kötelessége website fenntartása. Sokan ezt a bemutatkozási lehetőséget promóciós célokra használják, míg mások a katalógusszerű megjelenés mellett Internetes értékesítéssel is foglalkoznak. A komplex netes szolgáltatást nyújtó galériák a műalkotások értékesítését aukciós formában is lehetővé teszik, bár ez a fajta értékesítés még főleg a külföldi galériákra és aukciós-házakra (www.christiescom; wwwshothebysebaycom) jellemző26 25 James

Hall: East meets West, Artforum, vol. 38, no 8 (April 2000), p 49-50 Kozma Zsolt : Galériák, műkereskedelem a weben MEO Art Fair Kortárs Művészeti Vásár lapja 2002, nov. 28. – dec 1, I évfolyam, 1szám , p 18 26 24 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A Magyarországi palettáról kifejezetten webes kortárs képzőművészeti forgalmazással foglalkozó site a www.virtuartnethu, a VirtuArtNet Galéria honlapja, mely 1998 óta mutat be kortárs képző- és iparművészeti alkotásokat. A kiállított munkák egy része a galéria bemutatótermében is

megtekinthető, de a kiállítások többsége kizárólag virtuálisan látogatható. A honlapot 2002 őszéig, 4 év alatt 150 ezren látogatták meg A napi 150-200 nézelődő, akiknek 30 százaléka volt magyar, többsége külföldi, főleg amerikai állampolgár átlagosan 18 percet töltött az oldalon. Sajnos az értékesítési eredményekről nincs publikus adat.27 Az értékesítéssel foglalkozó galériás oldalak száma rohamosan nő, hiszen a galériások is felismerik, hogy a gyűjtőközönségük többségét kitevő külföldiek könnyebben közelíthetők meg a hálón keresztül. Ugyanakkor a web-galeristák viszonylagos sikerén felbuzdulva, olyan sitok (pl.: wwwgoldencity/galeriahu), melyek azelőtt teljesesen más típusú értékesítéssel foglalkoztak, galériát is nyitottak a weben. Ez utóbbiak természetesen keresleti szempontból közelítik meg a kortárs művészetet, minőségi kihívásokkal küszködő alkotásokat kínálva. A hármas funkciókör

és a speciális, nehezen értelmezhető termék összetettsége hagyományostól eltérő marketing stratégia alkalmazását követeli meg a galériától. Követnie kell a szolgáltatás és a klasszikus marketing alapelveit, miközben érdemes szem előtt tartania a műkereskedelmi piac nemzetközi változásait. Piaci környezete is hasonlóan szerteágazó tájékozódást kíván meg a galériától, egyszerre kell alkalmazkodni a környezet adta lehetőségekhez, és törekedni a kiforratlan piaci helyzet idealizálására. 27 VirtuARtNet Galéria bemutatkozása, MEO Art Fair Kortárs Művészeti Vásár lapja 2002, nov. 28 – dec 1, I évfolyam, 1.szám , p 8 25 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók

változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 3. A galériák piaca Magyarországon a rendszerváltás után kialakult műkereskedelmi piac, nem követte a politikai változások hatására bekövetkezett társadalmi változásokat. Annak ellenére, hogy a társadalomban a végletes rétegek az uralkodók, a galériák nyugati működési mintát követnek, ahol a középréteg, a polgárság a megcélzott közönség, és a galériák működését hatékony intézményrendszer segíti. Ennek következtében a hazai kortárs képzőművészeti galériák piaca, nem természetes folyamat eredménye, hanem mesterségesen jött létre. 2.1 AZ ÁLLAM SZEREPE A rendszerváltás után bemutatkozó művészgenerációnak nem kell szembenéznie a hatalmiideológiai kontraszelekcióval, sokszínűség jellemzi a piacot. Így bár a politika nem korlátozza tovább a kortárs képzőművészet

előretörését, a piac törvényei annál inkább. 28 A társművészetek (zene, film, színház) által birtokolt tőke, kortárs képzőművészetre jellemző tőkehiány, és ebből következő kommunikációs hátrányok újabb akadályokat gördítenek a galériások elé. „A kortárs műkereskedelmi piac kialakításában, a magyar művészet elismertetésében döntő szerepe lehetne az államnak, mert a kortárs műkereskedelem tőke híján képtelen megbirkózni ezzel a feladattal.” /Erdősi Anikó –A Magyar Művészeti Galériák Országos Egyesületéről, MEO Art Fair Kortárs Művészeti Vásár lapja 2002, nov. 28 – dec 1., I évfolyam, 1szám , p 15/ Az alkotói munka a különböző, az állam és a civil szervezetek által kiírt pályázatok függvénye lett. Pályázatokat azonban legtöbbször nem galériáknak, hanem képzőművészeknek írnak ki, így a galériák sokszor művészeik forrásából tudják megvalósítani az adott kiállítást és

kiállítás megnyitót. 26 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A rendszerváltási utáni kormányzati intézkedések ♦ Rontja a galériák anyagi helyzetét az 1992-es kormányrendelet, mely az 1989-es események hatására megszünteti a Művészeti Alapot.29 ♦ Az Alkotmánybíróság 1994-ben módosítja a szerzői jogi törvényt30, amely kereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek számára kimondta „az eredeti képző és iparművészeti alkotások tulajdonjogának átruházásakor a jogdíj és a járulék fizetésének kötelezettségét, a

díj mértékének pedig az áfa nélküli vételár 5 százalékában határozták meg. ♦ Nem kedvez a hazai műtárgypiacnak a kormány 2001. január 1-től műtárgy importot támogató intézkedése, amely a művészeti alkotások behozatalát a 0 százalék vámtételű csoportból a vámmentesek körébe helyezi át. Mindez azt eredményezi, hogy nem kell utánuk 25 százalékos forgalmi adót fizetni. ♦ A cégek által táplált kultúrakeresletet feltehetően jelentősen – a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának kalkulációja szerint százmillió forinttal – serkenti majd, hogy 2001-től zsűrizett képzőművészeti alkotások vásárlása esetén a társasági adóalapból már nem az adóévi beruházás 0, 2 százaléka, hanem 1 százaléka írható le. 2001 január 1-től a társasági adó vonatkozásában az adózás előtti eredmény csökkenthető a képzőművészeti alkotások beszerzésére fordított összeggel az adóévi beruházások

értékének 1 százalékáig.” (1996 LXXXi tv 7§ 1 bek Ipontja)31 Az adószabályozás mellett az állam a következő intézményeken keresztül gyakorolja forrás újraelosztó szerepét: 28 Hans Knoll :Második Nyilvánosság, XX. századi magyar művészet, Enciklopédia Kiadó, Budapest, 2002, p 347. 29 117/1992 (VII.29 30 LXXII./1994 31 Ld. a 2, számú mellékletet, forrás: wwwnkomhu 27 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. ♦ Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Az 1998-2002 kormányzó kabinet az oktatási tárcáról leválasztva brit mintára

létrehozta a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumát, melynek fő célja a hazai kulturális közállapotok javítása. Ennek ellenére a minisztérium által kiírt pályázati összegek legtöbbször a kormányzati támogatást élvező elitintézményeknek jutnak.32 Az uniós csatlakozás évében a kormány kiemelt költségvetést biztosít a kultúrának, így a kulturális tárca 2004-ben az ideinél majdnem 20%-al magasabb költségvetésből, azaz az idei 64 milliárd helyett jövőre 74,7 milliárd forintból gazdálkodhat. A tárca külön keretet szán a képző-, ipar- és fotóművészeti alkotótelepek működésének támogatására.33 ♦ NKA –Nemzeti Kulturális Alapprogram A Nemzeti Kulturális Alapprogramban rendelkezésre álló pénz a 2002-es 5,6 milliárdról és 2003-as 7,2 milliárdról 8,9 milliárdra bővül 2004-ben, tehát 1,7 milliárd Ft-tal több pénz osztható el pályázati úton. Bár az NKA büdzséje a kormányváltás alatt egyre

nőtt, a kortárs képzőművészet támogatásában nem történtek világmegváltó változtatások. A kultuszminiszter, aki a NKA által kiírt források 50 százalékáról dönt, határozza meg, hogy egy kiállítás katalógusát vagy programját támogatja-e az alapprogram.34 ♦ Önkormányzatok A Belügyminisztérium költségvetésében további 30 milliárd Ft szerepel az önkormányzatok kulturális céljaira. Ebből a kulturális normatíván túl jut az önkormányzati színházak, zenekarok, állatkertek támogatására, valamint az önkormányzati könyvtárak állománygyarapítására és műszaki fejlesztésére is.35 32 Jakus Ibolya : Állami kultúrafinanszírozás – Tragédia és Vihar előtt, HVG – Fókuszban rovat, 2002. Március 9., XXIV Évfolyam 10 (1189) szám, p 7-10 33 20 százalékkal több pénz a kultúrára 2004-ben http://www.goldencityhu/indexasp?FoMenuID=5 34 Riba István: Vissza az Alapokhoz, HVG – Fókuszban rovat, 2002.

Március 9, XXIV Évfolyam 10 (1189) szám, p. 7-10 28 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. ♦ HUNGART A HUNGART Vizuális Művészetek Jogkezelő Társasága az 1992-ben megszűnt Művészeti Alap feladatainak ellátására jött létre. A tagság fenntartására a kormány először létrehozta a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületét (MAOE), a vagyon kezelésére pedig a Magyar Alkotóművészek Alapítványt. Mivel a társaság korábban külföldön HUNGART néven szerepelt, és mert rendelet írta elő, hogy a jogdíjakkal és járulékügyekkel külön

szervezetnek kell foglalkoznia, a MAOE-ből kiválva megalakult a HUNGART. A HUNGART mára már csaknem 600 tagot számol, és kölcsönös képviseleti szerződést kötött több mint húsz külföldi szervezettel. A HUNGART feladata a műtárgyeladásból származó jogdíjak beszedése a kortárs képzőművészeti galériáktól. Az 5 százalékos járulékot a HUNGART egy általa összeállított „galériakataszter” alapján gyűjti be negyedévenként mintegy 600-800 galériától. A befolyt összegek újraelosztása szintén a Társaság feladata. Mivel a jogdíjak mintegy 50 százaléka nem jut el a jogos tulajdonosához, a fennmaradó összeget a HUNGART pályázatok formájában a képzőművészeti alkotótevékenység támogatására fordítja. Így az akár vissza is juthat a galériához. 3.2 AZ EU HATÁSA A BUDAPESTI GALÉRIÁK MŰKÖDÉSÉRE Reményeket keltő a galériások számára a 2004-es EU csatlakozás, mely megkönnyítheti a hazai kortárs

képzőművészeti piac kibontakozását. Az Európai Unióhoz való csatalakozás közeledtével egyre inkább felértékelődnek a magyar képzőművészeti alkotások, és egyre több külföldi vásárló jelenik meg a piacon. A piac keresleti oldalának változása csupán előszele az EU által generált műkereskedelmi reformoknak. Az EU nyitott kapukkal és piacösztönző intézkedésekkel várja a csatlakozó országok művészeti piacát, mely oldaná a hazai bürokrácia okozta nehézségeket. A műkereskedelemi szabályozásban bekövetkező várható változások a 2004-es évtől a következők: 35 http://www.goldencityhu/indexasp?FoMenuID=5 29 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók

változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. ♦ A leghamarabb megoldásra váró probléma a nemzetközi viszonylatban is magas 25%-os forgalmi adókulcs, amely a kortárs műkereskedelmet terheli. Ez nagyon megnöveli az élő művészek műveinek árát. Az ÁFA kulcs esetében szerencsés lenne az Európai Unió országainak példáját követni, ahol általában a mindenkori ÁFA kulcs fele terheli az élő művészek alkotásait. Néhány példa: Németországban az ÁFA kulcs 16% helyett 7 %, Ausztriában 20% helyett 10%, Franciaországban 5,5%, Amerikában pedig 8%.36 ♦ Az Európai Parlament és az Európa Tanács júliusban fogadta el a javaslatot, amely szerint a tagállamoknak 2006-ig be kell vezetniük egy sávos jogrendszert: 0-50 ezer euró értékű eladás esetén a tagállam mérlegelésén múló 4-5 százalék 50 ezer és 200 ezer euró között 3 százalék, 200 ezer és

350 ezer euró között 1 százalék, 350 ezer és 500 ezer euró között 0,5 százalék, 500 ezer fölött 0,25 százalék. Járulékot nem ír elő a szabály, de nem is tiltja37 3.3 A MŰVÉSZ: A BESZÁLLÍTÓ A galéria kapcsolatrendszerében a művész a beszállító szerepét tölti be. A galériának történő alkotás közben a művész függetlenül hozza létre a művet, nincs tekintettel a piac keresleti viszonyaira és a befogadóra. Így az avantgarde, vagy az elitkultúra termékeit állítja elő Ugyanakkor szüksége van megélhetési forrásra is, és kénytelen megfelelni a piacgazdasági elvárásoknak. Tehát a tömegkultúra gyártásában is részt kell vennie A művész feladata, hogy egyedi műalkotás létrehozásával kiemelkedjen az információs társadalom „alapzajából”.38 A galéria számára azonban az előbbit, a valódi, „ösztönösen” létrehozott alkotásokat továbbítja, melyek a művész nevének ismertté válásával

tömegkultúra termékeivé válhatnak. Erre példák Picasso, Dali vagy Szinyei Merse Pál, akik az eredeti alkotás mellett számtalan formában, a műalkotástól független hordozókon (képeslapok, naptárak, órák, stb.) jelennek meg a piacon. 36 Erdősi Anikó: A Magyar Művészeti Galériák Országos Egyesületéről, MEO Art Fair Kortárs Művészeti Vásár lapja 2002, nov. 28 – dec 1, I évfolyam, 1szám , p 14 -15 37 Szőnyei Tamás: Jogdíjak a műkereskedelemben - Tájkép paragrafussal, MaNcs, 2003 http://www.mancshu/legfrissebbtdp-azon=0141kulturahtm 38 Réz András: Mai mecénások, IPM, 2003. Június, II évfolyam 6 Szám, p 26-31 30 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások

nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. ♦ Miért van szüksége a művésznek a galériára? A művész abból él, hogy elad, vagy előad. A közönséggel való kapcsolattartáshoz a művésznek szüksége van közvetítőre, egy intézménysült formára, ahol alkotásait megfelelő környezetben állíthatja ki. A művek forgalmazásán túl a kommunikációs funkciók betöltése, a művész munkáinak adminisztrálása, és a szakemberek figyelmének fenntartása a galéria feladata. A nemzetközi porondon szintén a kortárs képzőművészeti galériák feladata a magyar művészek képviselete. A külföldi viszonyok között, ahol a kortárs képzőművészeti galériák jelenléte már természetes, a társadalomban tudatosult jelenség egy adott művész eléréséhez elkerülhetetlen, hogy kapcsolatba lépjenek az őt foglalkoztató galériával. „ A kinti gyakorlatban tehát

természetes, hogy a galéria , mely ebbe nagyon sok pénzt invesztál, részese az üzleti folyamatnak.” /Aradi Péter: A galéria nem bolt, Mozgó Világ 3 Szám, 1998, p.79/ ♦ Mit jelent a művész a galériának? A galéria imagének legfontosabb darabkái az általa menedzselt művészek nevei. Természetesen a „név megteremtése” szintén a galéria feladatkörébe tartozik, azonban a művész kiállított munkái a teremtik meg az alapot. A hazai galériás rendszer bár felismeri azt a kölcsönös szükségletet, hogy a művész neve teremti meg a galéria hírnevét és fordítva, még sincs lehetőség rá, hogy egy galéria csak egy neves művészt foglalkoztasson, vagy hogy egy művész csak egy galériához tartozzon. Mivel a galéria nem tud állandó jövedelmet biztosítani egy művésznek sem, természetes, hogy a művész kénytelen egyszerre több helyen jelen lenni munkáival. 2002-ben a Knoll Galéria lefordíttatta, és ezzel először tette magyarul

elérhetővé a galériák és a művészek közötti együttműködési javaslat Nyugat-Európában használt változatát. A javaslatot bármelyik azt igénylő galéria számára rendelkezésre bocsátja.39 39 Interjú Pilinger Erzsébet művészettörténésszel, a Knoll galéria vezetőjével, 4. melléklet 31 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. ♦ White Flags A művész személyes jelenléte rendkívül jelentőséggel bír a kortárs művészet megértésében, megértetésében és közvetítésében. Gyakran nem elég, ha az alkotó csak a kiállítás megnyitón

mutatkozik művei társaságában. A közönségnek szüksége van rá, hogy megértse az alkotási folyamatot, hogy lebontsák az avantgarde művészeket és a befogadókat elválasztó falat. Ezt a célkitűzést követve a Knoll Galéria 1997-benn elindította a White Flags / Nyitott Műtermek elnevezésű programot, amikor egy hétvége során 21 művész műtermét kereshették fel az érdeklődők. A helyszíneken a felkért kurátorok és művészeti írók mozgó szimpózium formájában tartottak előadásokat.40 3.4 KONKURENS GALÉRIÁK ÉS EGYÉB KULTURÁLIS SZERVEZETEK: RIVALIZÁLÁS ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS A galériák közti kapcsolatokat ellentétes folyamatok jellemzik. Egyrészt minden galéria tudatában van annak, hogy mivel rendkívül kicsi, szinte nem is létező a hazai kortárs műtárgypiac, összefogásra van szükség. Céljaik megvalósításához nélkülözhetetlen egy egységes intézményrendszer, mely kormányzati szinten léphet fel a kortárs

képzőművészet és a galériák érdekeinek védelmében. A galériák tőkehiányos voltának tudatában szintén elkerülhetetlen, hogy kommunikációs tevékenységüket, és a kortárs képzőművészet közvetítésében felvállalt missziójukat együttes munkában végezzék. Ugyanakkor a műtárgy kereskedelemben, természetes módon, mint minden más piacon a piaci szereplők rivalizálnak egymással, ezzel megakadályozva a fenti célok beteljesülését. Néhány intézmény azonban több-kevesebb sikerrel felvállalta, hogy közös fórumot teremt a kortárs képzőművészeti galériáknak. 40 Interjú Pilinger Erzsébet művészettörténésszel, a Knoll galéria vezetőjével, 4.melléklet 32 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár

dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. ♦ Művészeti Galériák Országos Egyesülete 41 Az MGOE 1998-ban alakult, és az Egyesület jelenleg a galériák egyetlen és kizárólagos közös, működő érdekképviseleti szerve. 19 taggal működik, de a tagfelvételi kérelmek folyamatosan érkeznek. A tagság lehetősége az alapszabályban szigorú feltételekhez kötött Általában az egyesület elnöksége fordul felkéréssel az új tagokhoz. Az elbírálás szempontjai: − Önálló kiállító tér Tagok: − Megrendezett szakmai kiállítások színvonala − Legalább 50 százalékban kortárs képző- vagy iparművészettel foglalkozik − Nem folytathat árverési tevékenységet − Rendszeresen, de legalább évi 3 alkalommal rendez kortárs képző- vagy iparművészeti kiállításokat − A kiállítások nyilvánosak

és események kísérik (megnyitók, előadások) különböző Artel Galéria, Ateliers Pro Arts Galéria, Belvárosi művészek Társasága / Nádor Galéria, Fény Galéria, HTM Galéria, Karton Galéria és Múzeum, Knoll Galéria, Körmendi Galéria Budapest, Mestermű Galéria, Missionart Galéria Pfister Galéria, Piktúra Galéria, Qualitás Galéria, Rózsa Galéria, Stúdió 1900 Galéria, Üvegpiramis Galéria, Vadnai Galéria, Várfok Galéria, Vintage Galéria − A galéria legalább 3 éve működik Ezekkel a kikötésekkel akarja az Egyesület kiszűrni azokat a magukat galériának nevező helyiségeket, amelyek eladási tevékenységen kívül semmit sem tesznek a magyar képzőművészet elismertetéséért, bemutatásáért. Az Egyesület távlati céljai két fő pont, a kultúrpolitika és a galériák érdekképviselete köré csoportosulnak. Fontos feladata az állami kultúrpolitikai döntések, határozatok figyelemmel kísérése, értékelése és

lehetséges befolyásolása, mindemellett jogi és könyvelési tanácsadást is nyújt tagjainak. Távlati terveik között szerepel a nemzetközi kapcsolatok tényleges kialakítása is tanulmányutak, cserekiállítások, konferenciák formájában. Az Egyesület a CINOA (Confédération Internationale des Négociants des Oeuvres d’Art) Műtárgy és Műkereskedők Nemzetközi Szövetségének tagja. 41 Erdősi Anikó: A Magyar Művészeti Galériák Országos Egyesületéről, MEO Art Fair Kortárs Művészeti Vásár lapja 2002, nov. 28 – dec 1, I évfolyam, 1szám , p 14-15 33 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját

célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. ♦ Magyar Műtárgy és Műkereskedők Országos Szövetsége Művészeti Galériák Országos Egyesületéből kivált nagyjából 50 cég alapította. A szövetség eddigi vívmányairól nincsenek adatok, bár célkitűzései az Egyesület céljaival egyeznek. A CINOA az Egyesülettel ellentétben elutasította a Szövetség belépési kérelmét annak ellenére, hogy az utóbbi több tagot számlál. ♦ Harmadik Hullám Csoport Mivel a galériák szerint a Galériák Országos Egyesületének tevékenysége nem nyújt megfelelő fórumot érdekellentéteik feloldására és a kortárs képzőművészet elismertetésére Magyarországon, ezért egy új kezdeményezés látszik körvonalazódni. Megalakulásuk azonos időpontja szerint és közös missziószerű célkitűzéseik alapján a létrejött a Harmadik Hullám csoport. Ezen a belépni szándékozók felé teljesen nyitott intézmény keretein belül a következő célok

megvalósítására fogtak össze a galériák: − Fiatal kortárs művészek támogatása − A képzőművészet társadalmi elfogadottságának növelése − Olyan működőképes rendszer létrehozása, ami hosszútávon megalapozná a kortárs műkereskedelem működési feltételeit.42 Ez a kezdeményezés meglehetősen friss, de a célokból kitűnik, hogy más intézményjellegű próbálkozásokkal ellentétben nem galériás elitréteg kitermelésére, hanem tisztán a kortárs képzőművészet elfogadtatására vállalkoznak. 3.5 CÉLCSOPORT 3.51 Piaci szegmentáció : A kortárs képzőművészeti galériák piacát a következő szempontok szerint szegmentálhatjuk: ♦ Kiállítás látogató / vagy nem látogató: A szegmentáció legalapvetőbb szempontja. A „nem látogató” szegmens vizsgálatával a galéria új termékekkel gazdagíthatja a kínálatot, hogy a galériába vonzza a közönséget. Ilyen eszköz például kávézó kialakítása a 42

Szándéknyilatkozat a Harmadik Hulllám Csoport alakuló üléséről, 2003. 10 08 34 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. galériában, vagy iparművészeti tárgyak bevonása egy képzőművészettel foglalkozó galéria termékpalettájába. ♦ Látogatás gyakorisága: E szempont vizsgálatával a galéria megismerheti a piacon uralkodó keresleti viszonyokat, és a közönség véleményét konkurens galériák kiállításairól. ♦ Hűség az adott kiállítóhelyhez: A galéria egyik fő vonzereje a személyes kapcsolat kialakításának lehetősége a

látogatóval. A hűséges látogató szívesen látott vendég lehet a kiállítás megnyitókon, és egyéb a galéria által megvalósított rendezvényen. ♦ Vásárló / vagy látogató: A galéria funkciói alapján és a termék tárgyi és szolgáltatás jellegéből adódóan, a galériával kapcsolatba kerülőket feloszthatjuk látogatókra, akik csak a galéria oktató és közvetítő funkcióját veszik igénybe és vásárlókra, akik az utóbbi két funkció mellett a kereskedelmi kapcsolatot is kialakítanak a galériával. ♦ Gyűjtő /vagy nem gyűjtő: A galéria számára természetesen a legideálisabb állapot stabil és egyre szélesedő gyűjtőkör kialakítása, de a jövendőbeli gyűjtők leggyakrabban a hűséges látogatók közül kerülnek ki. A fenti szempontok mellett természetesen szegmentálható a kortárs képzőművészeti galériák piaca hagyományos ismérvek szerint is. Rendkívül fontosak a szocio-demográfiai tényezők (a családi

háttér, előképzettség, foglalkozás, jövedelem) és pszichológiai tényezők (értékrendszer, véleményalkotás) a látogatói és vásárlói attitűd meghatározására. Lényegesek a látogatók földrajzi ismérvei is a kommunikáció kiterjedtsége miatt. 3.52 Pozícionálás A gyűjtői attitűd: A műgyűjtési tevékenységet három lényeges elem határozza meg: a műtárgy maga; a műtárgy vásárlásának helye és körülményei - különös tekintettel az árra -, és természetesen a gyűjtő személye. 35 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.

♦ A műgyűjtő személye: A műgyűjtés társadalmi bázisa a XIX. -XX század óta a polgárság volt Tehát a polgárosodás függvénye, hogy egy adott országban kialakult-e stabil műgyűjtői réteg. Bár a hazai társadalmi felépítésben a polgárság szűk réteg, a gazdasági növekedés hatására nő az emberek fizetése, nő az olyan luxuscikkekre, mint a műalkotások fordítható összeg. 43 Társadalom szerkezete - Szűk felsőosztály (polit ikai, gazdasági vezetők, nagyvállalatok) - Széles - Szűk középosztály (kö zépvezetők, kis- és kö zépvállalatok) középréteg - Széles alsóosztály (meghatározza az átlagot) Előnyös szerkezet Előnytelen szerkezet 3. ábra A műgyűjtő rendelkezik bizonyos fokú esztétikai kultúrával és szakértelemmel, nemcsak képző- vagy iparművészeti, hanem a közgazdasági területeken. Továbbá elengedhetetlen számára a megfelelő anyagi háttér és a gyűjtői szellemiségre jellemző erős

birtoklási vágy. Ezen túl a műgyűjtőt megszállottság jellemzi, mely az önkifejezés egy formájaként jelentkezik. Nagy részük reál vagy fél-humán területen dolgozó ember, akik a műgyűjtésen keresztül teszik teljessé életüket. A műtárgyvásárláson keresztül nem feltétlenül pénzügyi biztonságuk növelése a cél.44 43 Müller Tamás: Trafik Galéria egy kortárs művészeti galéria létrejöttének bemutatása, Szakdolgozat Magyar Iparművészeti Egyetem Menedzserképző Intézet, 2003 44 Lakner József: A hazai műgyűjtés néhány időszerű kérdése http://www.argushu/1999 06/ke laknerhtml; 36 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való

megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. ♦ A gyűjtés célja Ennek megfelelően a gyűjtés célja számos okra vezethető vissza: elhivatottság, szenvedély, pótcselekvés, önkifejezés, divathóbort, anyagi helyzet kifejezésének vagy esztétikus környezet kialakításának vágya, befektetés. A pusztán befektetésként értelmezett műgyűjtés a terület egy különálló kategóriája, mivel pusztán pénzügyi tranzakcióról van szó. Jelenkori befektetés: A képzőművészeti alkotások egyik előnye a tezaurálhatóság, tehát hogy más művészeti ágakkal (színház, zene, irodalom) ellentétben, évekkel később vételi árának többszörösét érheti a műtárgy. A műkereskedelmi piac kiforratlan volta ellenére Magyarországon jelentős előrelépések történtek az utóbbi években, melyek reménnyel tölthetik el a galériásokat és a gyűjtőket egyaránt. Több műkereskedelemmel foglalkozó

újságcikk számolt be arról a változásról, mely eg a képzőművészeti alkotások árának felértékelődését segíti. Kortárs műalkotás már nem csak művészetpártoló mecenatúra számára képvisel értéket, hanem egyre több műgyűjtő tekinti jó befektetésnek a hozzáértéssel kiválasztott kortárs műtárgy vásárlását. Hozzá kell azonban tenni, hogy bár a sajtó a kortárs képzőművészetet jó befektetésként ünnepli, a befutott nevek mögött főleg idősebb, a kortárs fogalmához nem feltétlenül köthető, úgynevezett klasszikus kortárs művészek állnak. A HUNGART jogkezelő társaság kimutatása szerint a legális műkereskedelmi forgalom 2001-ben 1.376000000 Ft volt, amelyből csupán 80.000000 Ft esett kortárs művészetre Ez azt jelzi, hogy a csúcsbefektetés, amely az elmúlt 5 évben 60 százalékos törvényes hasznot garantált a befektetők számára, nem a kortárs művészet területén realizálódott.45 Vállalati

befektetők – Jótevők és „jót- evők” Ma a művészetről nem gondolkodhatunk a mecenatúra különféle formáit figyelmen kívül hagyva. Régen az egyház és az arisztokrácia voltak a művészet fő patrónusai Ez mára megváltozott. Egyre inkább az egyéni mecenatúrától az intézményi mecenatúra felé tolódik el 45 Erdősi Anikó: A Magyar Művészeti Galériák Országos Egyesületéről, MEO Art Fair Kortárs Művészeti Vásár lapja 2002, nov. 28 – dec 1, I évfolyam, 1szám , p 14-15 37 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. „Korunk mecénása

azonban nem jelent feltétlenül egy konkrét személyt, viszont egyre gyakrabban valamilyen céget.”46 Az üzleti szféra és a modern képzőművészet egymásra találása a huszadik század közepén az Egyesült Államokban kezdődött. Mára a vállalati mecenatúra a képzőművészet területén, Nyugaton megszokott jelenség, Magyarországon azonban csak az utóbbi években kezdtek elterjedni a vállalati gyűjtemények. Kiterjedt gyűjtemény fenntartása főleg multinacionális cégekre jellemző, ők azonban gyakran a cég anyaországának galériáit és művészeit részesítik előnyben. A hazai kis- és középvállalkozások, és intézmények (önkormányzatok, hivatalok,) pedig szinte egytől egyig reprodukciókkal díszítik helyiségeiket. Sokszor ezt a szerepet az adott vállalat egy alapítvány létrehozásával oldja meg, míg máskor a saját nevével fémjelzi művészeti beruházásait. Ezt az utóbbi jelenséget már szponzorálásnak

nevezzük, mivel a vállalat és a támogatott galéria vagy a galéria által képviselt támogatott művész ellenszolgáltatásul a cég nevét is közzé teszi. A vállalati szponzorálás célja a „goodwill” építése, vagyis ahogy a szponzori tevékenységet végző vállalatok mondani szokták ez „a gesztusban megnyilvánuló társadalmi szerepvállalás”. A szponzorálás vagy a támogatás által elért társadalmi presztízs mellett, a cég további nyeresége, ha az általa vásárolt mű felértékelődik. A műtárgyvásárlás, mint befektetés főleg pénzintézetek gyakorlatához tartozik hozzá szervesen. Kortárs alkotás vásárlása esetén, már mecénási gesztusnak számít a kockázatos befektetés. Magyarországon a bankszektorból csak a Raiffeisen Bank és Kereskedelmi Bank Rt. foglalkozik képzőművészeti portfolió vezetésével. Ehhez kapcsolódok, hogy a galéria ellenszolgáltatása művészeti tanácsadás is lehet az adott szponzoráló

cég számára. Szponzori szerepre alkalmas a média is egy adott kiállítás, a galéria, vagy a galéria által menedzselt művész nyilvános bemutatásával, vagy televíziós csatorna esetében a stúdiók és filmek díszleteinek kortárs alkotásokkal való dekorálásával. A galéria kortárs képzőművészet elismertetését célzó missziójában is fontos szerepet töltenek be a vállalati vásárlások, ugyanis így a cég alkalmazottai is közelebb kerülnek ehhez a 46 Réz András: Mai mecénások, IPM, 2003. Június, II évfolyam 6 Szám, p 26-31 38 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem

kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. területhez. Fontos részlet továbbá, hogy az irodaházak nagy, steril tereinek, kitöltésére és személyesebbé tételére különösen alkalmasak azok a nagy méretű alkotások, melyek magánszemélyeknél nem kapnának elegendő helyet és olyan új típusú műalkotások, melyeket technikai eszközök segítségével valósít meg az alkotó, például videó installációk. Magyarországi multinacionális cégek a képzőművészet szolgálatában: 47 ♦ Raiffeisen Bank képzőművészeti és mecénási tevékenysége A Raiffeisen Bank galériája 2000 őszén nyitotta meg kapuit, amikor a bank új székházba költözött. A gyűjtemény létrehozását, melyet jelenleg több mint száz festmény, grafika és kisplasztika tesz teljessé neves művészettörténészek, belsőépítészek és a cég vezetősége irányította. Az összegyűjtött művek közös vonása a kvalitás és az életöröm kifejeződése, de a bank

hangsúlyozza a nonfiguratív alkotások jelentőségét is. Mivel a kollekció részét képező műalkotások száma egyre nő, a bank a munkahelyi környezet és a 2003-ban nyíló új székház dekorálása mellett időszakos kiállításokat is rendez. A bank kortárs képzőművészeti oktató tevékenységét erősíti a Magyar Képzőművészet című kiadványa, mely a Raiffeisen gyűjteményt képező művek alkotóinak munkásságát elemzi így bemutatva a magyar képzőművészet elmúlt tíz évének keresztmetszetét. ♦ Matáv képzőművészeti gyűjteménye, a zene és a vizuális művészetek harmóniája A telekommunikációs cég tevékenyégéből adódóan főleg auditív területeken, például zenei szponzorálást végez. Képzőművészeti mecenatúrába 1998-ban kezdtek zenei témájú képzőművészeti pályázat kiírásával. A pályázatot katalógus publikálásával zárták, és Matáv székházában helyezték el a legsikeresebb alkotásokat. A

székházban azóta is neves képző- és iparművészek munkáiból rendeznek kiállításokat, melyekből az esemény után vásárol is a cég. Bár a kiállítások nem nyilvánosak a munkatársak és a székházba érkező ügyfelek itt is műalkotások közé érkeznek nap, mint nap. 47 Ébli Gábor: Vállalati gyűjtemények - Esztétikai élmény és public relations, MEO Art Fair Kortárs Művészeti Vásár lapja 2002, nov. 28 – dec 1, I évfolyam, 1szám , p 13- 14 39 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. ♦ Strabag, a modern mecénás képzőművészeti

elkötelezettsége Az osztrák anyacégtől származó építőipari cég élenjár a hazai kortárs képzőművészet támogatásában. Mivel a képzőművészet a cég kulturális promóciós tevékenységének fő területe, a cég évente festészeti díjakat ad át és kiállításokat rendez a Ludwig Múzeumban. A kiállításokat gyakran kíséri részletes katalógus is. A vásárolt képek egy részét a cég székházában helyezik el. A cégnek saját bevallása szerint a képzőművészet területén végzett mecenatúrával mindhárom célkitézését sikerült megvalósítania:” a vállalat aktívan támogatja a magyar művészet egyik legdinamikusabban fejlődő területét, e tevékenység sajtóvisszhangja és elismerése a gazdasági partnerek körében jelentős public relations értéket nyújt; s a munkatársak számára közös vizuális élmény erősíti a vállalati kultúrát.” /Ébli Gábor: Vállalati gyűjtemények - Esztétikai élmény és public

relations, MEO Art Fair Kortárs Művészeti Vásár lapja 2002, nov. 28 – dec 1, I évfolyam, 1szám , p 14/ ♦ Audi, elit autó és kultúra egy helyen: A Porche csoport tagja, az Audi egyedülálló módon kifejezetten galériákkal kötött szerződésekkel valósítja meg a szponzori törekvéseit. Az autószalonokban a gépkocsikat kortárs alkotások veszik körül, melyek egy a szalon vezetője által kiválasztott galériából kerülnek ki. A cég új koncepciója, hogy az autókat és a képeket együtt árulják, mivel a cég célcsoportja rendkívül jól illeszkedik a galériák gyűjtőköréhez. A szponzori tevékenység ellenszolgáltatásaként a galéria, minden megjelenő nyomtatványán, és elektronikus közleményén feltünteti a cég nevét. Ilyen együttműködés van érvényben, például, a budapesti Audi Szalon és a Várfok Galéria között is. Kiállítás látogatók és a galéria oktató funkciója A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma

szerint 2002-ben 86.012 személy látogatta meg a budapesti magángalériák kortárs kiállításait48. A fenti adat a fővárosi legfeljebb lakosság 4 százalékát veszi számba, tekintettel arra, hogy egy személy többször is meglátogathatta 48 http://istar.nkomhu/kiadvany/?order=name&osap=1445&year=mind ; 2003-10-20, ld 1 Melléklet 40 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. ugyanazt a kiállítást. A legtöbb látogató az adott kiállítás megnyitóján jön a galériákba, míg a megnyitó után a vendégek száma a töredékére esik vissza. Annak

ellenére, hogy a megnyitók a galériák zömében nyilvánosak, ingyenesek és szélesebb körben kommunikáltak, mint maga a kiállítás általában a művész barátai és a galéria szűk gyűjtői köre, illetve más galériások vesznek részt az ilyen fajta rendezvényeken. Érdekességként meg kell említeni napjaink megnyitóinak új résztvevőit a főleg nyugdíjasokból álló „Nassolók” csoportját, akik pusztán az ingyenesen fogyasztható étel és ital kedvéért látogatnak a kiállítás megnyitókra. Attitűdjükre jellemző, hogy a látszat kedvéért azért gyorsan körbe futnak a kiállításon, majd letelepednek az asztal mellé. A megnyitó után a kiállítás iránt érdeklődő galériába látogatókat három csoportra oszthatjuk: ♦ Képzőművészettel foglalkozó, vagy művészethez köze álló foglalkozást végző személyek, akik szakmai okokból keresik fel a galériát. Legtöbbször konkrét kérdésekkel. ♦ Művészet iránt

érdeklődő értelmiségiek, akiket a képzőművészet vonz a galériába. Ők a galéria oktató-közvetítő funkciójának elsődleges célpontjai, vagy hűséges látogatók esetében eredményei. Bár a gyűjtéshez szükséges anyagi háttérrel még nem rendelkeznek, szerepet játszanak a galéria kulturális missziójának betöltésében. ♦ Turisták: egyszeri látogatók, akik véletlenszerűen találnak rá a galériára. Gyakran külföldiek, akik a megfelelő anyagiak birtokában vásárlási szándékkal is betérhetnek. Fontos szerepük van a hazai kortárs képzőművészet terjesztésében. A hazai műkereskedelmi piacot leginkább tisztázatlan ellentétek jellemzik, melyek megnehezítik az információ útját a közönséghez egy a társadalom számára homályos témával kapcsolatban. A galériák összeférhetetlensége megakadályozza közös érdekeik kinyilatkoztatását az állam felé. A kormány pedig a közönség érdeklődésének hiányában

nincs rákényszerítve intézményrendszerbeli reformokra. A kortárs képzőművészeti galériák helyzete azonban mégsem reménytelen, hiszen a közelgő EU csatlakozás és a műtárgypiaci 41 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. befektetések időszakos meglódulásai új utakat mutatnak. A hatékony marketing kommunikációs stratégia alkalmazásával elérhetővé válhatnak a szponzori szerepet betöltő vállalatok, a véleményformáló média, mely elősegítené a galéria saját piacának kinevelését. 42 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár

Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 4. A GALÉRIÁK KOMMUNIKÁCIÓJA Ha a kortársműalkotás terminust, mint piacra került termékként használjuk, akkor a termék jelenleg Magyarországon bevezető szakaszban van. Ezért kommunikációja rendkívül nehéz és költséges feladat, a kortárs képzőművészet jellegéből adódóan pedig magas fokú kreativitást és elkötelezettséget igényel. A kortárs művészeti piac kialakításának kulcsa a galéria kommunikációja. Az elitkultúra közvetítésének a célcsoportokhoz vezető legrövidebb útja a pedig tömegkommunikáción keresztül valósítható meg. 4.1

KOMMUNIKÁCIÓS HÁLÓ Művészek Más galériák, kiállító helyiségek Állam A galéria Média, kurátorok, művészettörténészek Vállalati szféra Közönség 4. ábra 43 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A kortárs képzőművészeti galéria a hazai műtárgypiaci viszonyok kialakulatlansága miatt több irányba kénytelen kommunikálni, mint egy átalagos vállalkozás. A piac kiforratlansága folytán nem csak a közönség felé kell egy új termék bevezetéséhez hasonló oktató jellegű kommunikációs politikát folytatnia, de képzőművészet

és különösen a kortárs képzőművészet nevében a pénzügyi és az intézményrendszerbeli hiányosságok miatt fel kell hívnia magára a befektetők, a média és az állam figyelmét. 4.2 KOMMUNIKÁCIÓS CÉLOK A kortárs képzőművészeti galériák kommunikációjának a galéria funkciónak megfelelően három típusú üzenete lehet: a kortárs képzőművészet általános ismertetése, a galéria által foglalkoztatott művészek és munkásságuk közvetítése, egy adott esemény (kiállítás megnyitó, kiállítás, aukció) meghirdetése. ♦ Oktató funkció alapján: − A kortárs képző- és iparművészet meg- és elismertetése a közönséggel, a médiával és az állammal ♦ Közvetítő funkció alapján: − Megismertetni a művészt a közönséggel és a véleményirányítókkal (média, kurátorok, művészettörténészek) − Megismertetni a kiállítást a közönséggel és a véleményirányítókkal − Megismertetni a galériát

közönséggel és a véleményirányítókkal ♦ Kereskedelmi funkció alapján: − Látogatók és vásárlók toborzása − Támogatók toborzása − Neves művészek, és partnerek toborzása 44 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 4.3 A KOMMUNIKÁCIÓ AKADÁLYAI − Tőkehiány: A kortárs művészeti galériák rendkívül korlátozott költségvetéssel rendelkeznek, így kommunikációs kiadásokat is lehetőség szerint minimalizálni próbálják. Ebből következően korlátozott az eszközhasználat és a szórási lehetőségek. − Kialakulatlan piaci

viszonyok: Nincsenek bevált minták, melyeket követve egy adott galéria sikeres lehet. A külföldi működési minták átvétele például nem jelenti azt, hogy hazánkban is hasonlóak a műtárgypiaci szabályok. A kortárs képzőművészeti piac nélkülözi a kiforrott intézményrendszert és kultúrpolitikát, nem megfelelők a társadalmi és oktatási viszonyok, ezért a kommunikációs tevékenységet végző / végeztető galériáknak sincs megfelelő kiindulási pontja és fogódzója. − Az elitkultúrát megismerni nem kívánó és elutasító közönség: A közönség nagy része nincs tisztában a galéria és a kortárs képzőművészet fogalmával, és jelentőségével. Ennek következménye, hogy a média sem foglalkozik képzőművészettel, és a közönség által választott kormány sem támogatja kellőképp. − Erős médiabefolyás a közönség véleményformálására a tőkeerősebb társművészetek felől − Ideológiai ellentétek: A

kommunikáció tárgya, a művészet és a reklám, mint kommunikációs eszköz közötti ideológiai ellentét, mely a művészek és a közönség számára egyaránt zavaró. 4.4 KOMMUNIKÁCIÓS LEHETŐSÉGEK A galéria kommunikációs céljainak megvalósítása számos akadályba ütközik. Ezek azonban kiküszöbölhetők, mivel a galériás tevékenység egyedisége folytán olyan előnyökkel is rendelkezik, melyet más üzleti vállalkozás nem mondhat magáénak. A tőkehiány ellensúlyozható rendkívüli kreativitással az eszközhasználatban és az üzenetben, illetve együttműködve más galériákkal, állami szervekkel, vagy támogatók keresésével. A közönség és a média figyelmének felhívására a legmegfelelőbb eszköz látványos események szervezése, melyekbe bevonhatók a nagyobb média nyilvánosságot élvező társművészetek. A művészet és a marketing ellentmondásai pedig feloldhatók az úgy nevezett soft-selling stratégia 45

http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. alkalmazásával. Mindemellett kommunikációs stratégiája kidolgozása során a galériásnak hosszú távon kell gondolkoznia. 4.5 KOMMUNIKÁCIÓS MIX 4.51 Hagyományos reklám A reklám, melynek kiemelt szerepe van a galériák közvetítő funkciójában, kitűnő lehetőséget jelentene a galériáknak művészeik megismertetésére és a közönség informálására rendezvényeikről. A művészek egyéni munkái és a kortárs művészet, mint az egyéni gondolkodásmód kifejeződése a lehetőségek tárházát kínálná a

kreatívok képességeinek kibontakoztatására. Mindazonáltal a rendkívül korlátozott költségvetés és a magas hirdetési tarifák miatt ezt a direkt kommunikációs műfaj háttérbe szorul a műkereskedelmi szektorban, így például szinte egyáltalán nem hirdetnek televízióban vagy rádióban. Vannak azonban olyan médiumok, ahol információs jelleggel szinte kötelező megjelennie a galériának, ha presztízs és látogatottság kivívására törekszik a piacon. ♦ Sajtó: A programközlési lehetőséget biztosító sajtó - a főleg havi gyakorisággal megjelenő szaklapok (Balkon, Műértő, Új művészet, Lakáskultúra) és a hetente vagy havonta megjelenő programfüzetek (Index, Pesti Est, PM Tárlat) - a legalkalmasabbak a . Ezekben tömör információ (megnyitók, kiállítások, aukciók, egyéb rendezvények megnevezése, helyszíne és időpontja) mellett gyakran többletköltségért logót és / vagy fotót is közölhetnek a galériák. A

célközönség elérésére lényeges idegen nyelven megjelenő napi és hetilapokban (Budapest Sun- angol nyelvű, Pester Lloyd Zeitung –német nyelvű) vagy programfüzetekben (What’s up Budapest- angol nyelvű, PM Tárlat – angol-magyar nyelvű) is hírt adni a galéria kínálatáról. A példák közül érdemes kiemelni az Index kéthavonta megjelenő leporellószerű kiadványát, melyben közel 60 galéria részletes programja megtalálható. Az Index a Pesti Esthez hasonlóan ingyenes kiadvány, mely főleg galériákban és múzeumokban lelhető fel. A programfüzetben a gyakorlatias szerkesztők térképen is megjelölik a galériákat. A Pesti Estben a kiállítások helyszínének és időpontjának megjelentetése ingyenes, minden más viszont a galériák kommunikációs költségvetésének többszörösébe kerül, ezért legtöbbször 46 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz

biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. kiemelve csak nagyon rangos, vagy több intézményt érintő események szerepelnek. A PM tárlat jelentősége terjesztésében rejlik, bár a lap kevésbé ismert. A kiállítások iránt érdeklődő magyar és külföldi turisták számára ez érhető el legkönnyebben: hotelekben, nagyobb múzeumokban. A Tourinform is ezt az egy sajtóorgánumot jelöli meg, ha valaki képzőművészet iránt érdeklődik.49 Képzőművészeti vásárok, rendezvények és kulturális központokban megrendezett programok alkalmából gyakran külön újságot is megjelentet az adott rendezvényért felelős cég. Ilyen rendszeresen megjelenő lapok például az évente

jelentkező Meo Kortárs Képzőművészeti Vásár lapja vagy a havonta megjelenő Millenáris Pesti Est különszám, melyek a már említett szaklapoknál és programfüzeteknél részletesebb bemutatkozási lehetőséget, és ingyenes, színes képpel egybekötött hirdetési felületet kínálnak. ♦ Szabad és zárttéri reklámok: Galériák általában kizárólag valamilyen kiállítás, aukció vagy más jellegű rendezvény alkalmából nyomtatnak plakátokat. Kis méretű (A4), hagyományos falragaszokon gyakran az esemény meghívójának kinagyított változata szerepel, a rendezvény adataival és egy jellemző alkotással. A plakátokat a kiállító-helyiség mellé és a galéria vonzáskörzetében helyezik el Ezért alkalmas a közvetítő funkció beteljesítésére és új látogatók toborzására. ♦ Internet A galéria mindhárom funkciója szempontjából lényeges a webes elérhetőség. Lehetőség nyílik a galéria koncepciójának, filozófiájának és

az ott bemutatott művészek alkotásainak bemutatására és forgalmazására. Az Internet, mint médium tökéletesen illeszkedik a kortárs képzőművészeti galériák piacához. − Külföldről is könnyen elérhető információforrás, ami rendkívüli előnyt jelent a műtárgyvásárlók többségét kitevő külföldiek miatt, és nyugaton alapkövetelmény minden galéria számára. − Jó minőségű képek közlésére alkalmas 49 A példákhoz kapcsolódó tarifák ld. 3 Melléklet 47 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. − Az egyik legolcsóbb médium,

illeszkedik a galéria alacsony költségvetésű kommunikációs költségvetéséhez − Információcentrikus médium: lehetővé teszi a galéria adatainak és az általa rendezett eseményeknek a közzétételét. − Presztízsteremtő az Internetes jelenlét: az elitréteg és a vállalati vásárlók szemében a professzionalizmusról tesz tanúbizonyságot az esztétikus, jól felépített honlapot fenntartó galéria. − A fiatal értelmiségi réteg Internetezik legtöbbet Magyarországon, akik potenciális látogatók és lehetséges jövőbeli gyűjtők. Elérésük lényeges a kulturális nevelés szempontjából. − Bizonyos anyagi hátteret feltételez, ha valaki felhasználó − Kölcsönös és személyes kapcsolatteremtési lehetőséget nyújt (spam) − A célközönség otthonában hirdethet a galéria, (public art koncepció követésére alkalmas médium) Az Interneten a galéria létrehozhat saját honlapot. A Budapesti galériák jelenléte az

Interneten (Az Index és a Pesti Est kiadványok alapján) 4% Nincs Internet eléréhetőség 23% 28% korlátozott költségvetés miatt értékesítés nélküli fenntartása a leggyakoribb kommunikációs módszer a Csak e-mail kapcsolat hálón. Honlap és e-mail mindegyik ismert budapesti Napjainkban kortárs 45% honlap Értékesítés a honlapon szinte képzőművészeti galéria fenntart webhelyet. A nagyobb galériák Interneten keresztül is forgalmaznak. Terjedőben vannak az olyan neten jelenlevő galériák, akik a csak virtuális kiállítótermet tartanak fenn. A képeket a valóságban pedig csak az alkotók műtermében vagy a galériás lakásán mutatják meg az érdeklődőknek. 48 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus

könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Emellett élhet a más honlapokon megjelenő reklámfelületek (banner, button, ) lehetőségével. A galéria a nyomtatott médiumokhoz hasonlóan hirdethet képző- és iparművészetre, műkereskedelemre szakosodott site-okon és szabadidős, kulturális programismertető site-okon egyaránt. Az elitréteg elérésére megjelentethet a galéria hirdetést luxuscikkek, autómárkák site-jain. Ha egy bizonyos a galéria által rendezett kiállítás vagy esemény témája megengedi, a program az adott területhez kapcsolódó honlapokon is jelen lehet reklámjaival. A galéria saját site-ja és a bérelt reklámfelület esetén is fontos, hogy az adott közlemény idegen nyelven olvasható legyen a külföldi érdeklődők informálása céljából. 4.52 BTL Költséghatékonysága és

emberközelsége miatt a galériák kommunikációjára a hagyományos reklámnál jellemzőbbek a vonal alatti eszközök. Azonban figyelembe kell venni a galéria soft-selling stratégiáját és az alkotás kulturális jelentőségét, presztízsértékét, luxuscikkszerű minőségét. Ezek az alapvető tények, kizárnak olyan eszközöket, mint a vásárlásösztönzés, melynek hatására a fenti értékek hiányát érzékelnék a látogatók. Annál jellemzőbb a galériák kommunikációjára az eseménymarketing, és a személyes kapcsolat hangsúlyozására direkt marketing és személyes eladás eszközei. Vásárláshelyi Reklám A galéria nemcsak, mint kiállítóhelység kell, hogy működjön, hanem egyedi, vonzó légkör teremtésére kell törekednie. Mivel a művészet ma szabadidő eltöltésének egy formája, egy kiállítás megtekintésekor a látogatók elsősorban élményt keresnek. A galériák berendezését tekintve kezd divatja múlttá válni a

rideg, steril, múzeumi hangulat, ehelyett lélekkel ruházzák fel a kiállítóhelyeket, hangsúlyozva a galériás, a látogató, és a kiállított alkotások közti személyes kapcsolatot. Különösen fontos ez Magyarországon, ahol bár lehet, hogy az értelmiségi réteg nagyobb része lenne kíváncsi a képzőművészetre, az emberek nagy része fél belépni a galériákba. 49 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Ez a koncepció jellemző a kirakattal rendelkező, nem lakás jellegű galériák előretörésére is. A látogatók becsalogatásának ősi módszerét

választották azok a galériák, melyek videó installációkkal vagy élő állatok vitrinbe helyezésével tették mozgóvá kirakatukat. Kiállítások anyagának elhelyezése a hagyományos bolti elrendezés alapelveit követi: képek szemmagasságba, haladási irány jobbra. Ha a kiállítás anyaga engedi, érdemes valamilyen egységes koncepciót kidolgozni a képek sorrendjére. Itt is hangsúlyozható, hogy a képzőművészetben uralkodó egyediség és kreativitás átvihető a galéria kommunikációjának, minden területére, így a kiállítás elrendezésére is. Személyes eladás A műkereskedelem és új célcsoportok kinevelése szempontjából a galériás személye meghatározó. A galériásnak és alkalmazottainak a galéria művészeti közvetítő jellegéből adódóan tájékozottnak és felkészültnek kell lennie. A művészettörténeti tudáson és művészeti tanácsadáson felül a galériásnak speciális eladási technikát kell elsajátítania.

Az úgynevezett „soft-selling” mentalitás a galéria kulturális közvetítő szerepét hangsúlyozza, nem a profitorientált, kereskedelmi funkciót részesíti előnyben. A galériás tehát nem feltétlenül eladó szerepet tölt be, hanem elsősorban hozzáadott értéket nyújt, a termék meg- vagy meg nem vásárlásától függetlenül. Ez is az bizonyítja, hogy a kapcsolata a vásárlóval hosszú távú, legyen az érdeklődő látogató vagy műgyűjtő. Mindemellett a galériás és a látogató személyes találkozása, a kedvező környezet és az oldott légkör módot teremt a képzőművészet megismertetésére és elismertetésére. PR A magyar tömegtájékoztatásból szinte teljesen hiányzik a napisajtóban megjelenő kritikusi kultúra, ami a nyugati közönséget kinevelte, és a művészeket médiasztárrá formálta. A kiállítások híre már hónapokkal a megnyitó előtt sajtójelentés formájában az újságírók kezébe kerül, fontosak a

kiállításokról írott cikkek, amik azonnal a kiállítóhely falára kerülnek, fogódzót adva és manipulálva a közönséget, mielőtt véleményt alkotna a látottakról. A rádióban és a tévében a kiállításokról szóló hírek kizárólag a késő esti órákban jelennek mindkét médiumon: a kulturális hírműsorokban a TV1-en, az Este című műsor keretein belül, a Duna Tv-n, a Hír Tv-n vagy az ATV csatornákon, illetve rádióadók kulturális híreiben (Café 50 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Rádió, Juventus). Kivételes a Duna Tv

kezdeményezése, mely végig közvetítette a számos galéria részvételével megrendezett Festészet Napjának eseményeit. A sajtóban ugyankkor keveredik a PR cikk és a fizetett hirdetés fogalma, ugyanis a nagyközönséget vonzó, látványos eseményeken kívül csak jelentős összegek ellenében jelentetnek meg galériákról szóló PR cikket. Eseménymarketing A galéria esetében az esemény marketing a kommunikációs stratégia egyik legjellegzetesebb és leglényegesebb pontja, olyannyira, hogy gyakran a kommunikációs mix többi eleme csak az adott esemény hirdetésére szolgál50. Az események által a galéria olyan személyes kontaktus tud kiépíteni látogatóival, mely egyszerre mozgatja meg az egész közönséget, és az eseménybe bevont új elemek a nem-potenciális kiállítás látogatók vonzására is alkalmasak. A rendezvények további előnye, hogy a média segítségével az eseményt tömegkommunikációs csatornákon is elérhetővé tehetik.

♦ Kiállítás megnyitók A galéria alapvető tevékenysége a kiállítások rendezése, melyeken egy adott művész munkáit vagy azonos témájú alkotásokat mutat be. A kiállítás megnyitó a kiállítás csúcspontja, az a pillanat, amikor a legtöbben és a legbehatóbban érdeklődnek a bemutatott alkotások iránt. Hagyományos megnyitókon a kiállítást megnyitóbeszéddel kezdik, majd a művek megtekintése közben megvendégelik a látogatókat. Manapság azonban a szélesebb közönség és média nyilvánosság elnyerése érdekében látványos produkciók kísérik a megnyitókat: performenszek, felolvasóestek, zenekari fellépések. − Zabart – Várfok Galéria: A napjaink kiállítás megnyitóira jellemző performensz a Várfok Galéria által a Budapesti Őszi Fesztivál Keretében megrendezett Zabart - Fogyasztható Művészet című produkció. Az előadáson Csurka Eszter képzőművésze kenyértésztából készített ember nagyságú szobrokat. Az

alkotásokat kisütésük után visszavitték a galériába, majd a közönség étvágyára bízták. A performensszel azt az üzenetet kívánta továbbítani az alkotó és a galéria, hogy milyen 51 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. mértékben fogyasztható a jelenkor kultúrája, elgondolkodtatva a közönséget a művészet hétköznapiságáról. − „Kötetlenül” – Godot Galéria: A Godot Galéria a fenti céllal hasonló megnyilvánulásra késztette az általa foglalkoztatott művészeket Kapolcson, a Művészetek Völgyében. A galéria a műtermet vitte

kapolcsi kiállító helyére, ahol a galéria nagy nevű művészei a helyszínen fehér nyakkendőkre festették műveiket. Az eseményt a közönség és a média is nagy érdeklődéssel fogadta ♦ Aukciók Az aukció a műtárgypiac sajátossága, mely felfogható eseményként, vásárlásösztönzőként vagy speciális értékesítési formaként. A műtárgy kereskedelem valódi helyszínei a „műalkotás tőzsdeként” működő árverések, ahol a piaci eladások többsége végbe megy. Bár az árverést legtöbbször egy galéria vagy aukciós ház szervezi, az eseményen különböző galériák által menedzselt művészek képei kerülnek kikiáltásra. A művekre az aukciós házban személyesen jelenlévők és telefonálók licitálnak. A nyertesnek azonnal ki kell fizetni az árverési járulékkal növelt vételár 20 százalékát kitevő összeget. Az árveréseken a galériák eladási statisztikáitól eltérő meglepően nagy mértékű fellendülés volt

tapasztalható az utóbbi években. 1991-1997 között Magyar aukciós index szerint az aukciós házakba csak nagy nevű festők eladatlan képei kerültek hihetetlen alacsony áron. Az árverés sokszor arról szólt, hogy ott olcsón, előnyösen lehetett vásárolni. Vékonyabb pénztárcájú vevők látogatták, és a galériákkal ellentétben az aukciós ház kiállításai nem nyújtottak megfelelő közeget a kortárs művészetnek.51 A 2000. őszén tartott aukciós sorozaton azonban már érzékelhető volt a hangulat változása „A Kieslebach Galéria (2000) novemberi aukcióján igen jelentősen emelkedett a kortárs képzőművészetek felvonultatott műveinek az ára a kikiáltástól a leütésig. Kieselbach Tamás, galériatulajdonos szerint „jelzésértékűnek tulajdoníthatók az utóbbi hónapok 50 51 Ld. 7 Melléklet: Egy kiállítás megnyitó költségei Aradi Péter: A galéria nem bolt, Mozgó Világ 3. Szám, 1998, p73-78 52 http://www.doksihu

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. eseményei, amelyek ugyanakkor arról tanúskodnak, hogy „kortárs piacon” nincsenek kialakult árak, így a kikiáltási ár sem lehet iránymutató. Vagyis nem érvényesül a műgyűjtők és a kereskedők úgynevezett hüvelykujjszabálya, miszerint az árverőház által meghatározott indulóár a képek „valódi értékének” 60 –70 százaléka.” /Schweitzer András: Kortárs műkereskedelem – Élőképek, HVG - Gazdaság rovat, 2001. január 6, XIII évfolyam, I szám., p 90-92/ ♦ Fesztiválok, rendezvények Itt kell megemlíteni a

„public art” jelenséget is, mely a közönség művészettől való elidegenedésének folyománya. A „public art” fogalma azt a célkitűzést takarja, hogy a művészvilág feladata a közönség érdeklődésének felkeltése. „Ha közönség nem megy a művészekhez, a művészek mennek a közönséghez”. Így a képzőművészetet olyan közegbe helyezik, hogy az élvezhetővé, izgalmassá a váljon a nagyközönség számára is. Erre példa számtalan fesztivál, például a ma már százezreket vonzó Kapolcs Fesztivál, ahol a galériák is jelen vannak, és ahol a fesztivál ideje alatt a látogatók több kiállítást tekintenek meg, mint egész évben együttvéve. Érdemes megemlíteni a Trafik Galéria kezdeményezését is, akik az Összművészeti Házfoglaló keretében, egy lebontásra váró, értéktelen házat egy napra értékekkel töltöttek meg. A falakat az általuk menedzselt fiatal képzőművészek alkotásaival díszítették, míg a

közönséget zenekarok, táncosok, írók szórakoztatták. ♦ Oktató programok: A hazai gyűjtői kör nagyon kicsi, és a kortárs képzőművészet iránt érdeklődők száma sem sokkal nagyobb. Az emberek ismereteik hiánya miatt nem fordulnak az avantgarde felé, Kortárs művészetről nem esik szó az általános és középiskolai oktatásban, és a médiában is csak elvétve. Ezen a területen csak önképzéssel juthatnak megfelelő ismeretekhez Hagyományosan szimpóziumokon, és vitaesteken próbálták megértetni a közönséggel a kortárs képzőművészetet. Elismert képzőművészek és művészettörténészek neve, azonban csak a szakmabeliek vonzására elegendő, potenciális kiállítás látogatók becsalogatására nem. 53 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum

szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az új célközönség kinevelésében rendkívül fontos szerepet tölt be Szabics Ágnes képzőművész kezdeményezése, aki a Műcsarnokban kortárs képzőművészeti foglalkozásokat tart óvodás kortól középiskolás korig. A foglalkozásokra csoportok és osztályok jelentkezését várja, melyekkel az intézményeken és a rajztanárokon keresztül létesít kapcsolatot. A foglalkozásokra mindig játékos, kreatív programmal áll elő megismertetve a gyerekekkel a kortárs képzőművészet jelentőségét. Bár sok gyűjtő iskolai tanárainak köszönheti a kortárs képzőművészet iránti szeretetét, az otthoni légkör is befolyásolja a gyermekek jövőbeli érdeklődési körét. A galéria lehetőségeihez mérten ezért

mindenképpen előnyös az egész család bevonását célzó programok elindítása is. Vásárok A kortárs képzőművészeti galériák számára a vásárokon való megjelenés az egyik legideálisabb kommunikációs forma és a nemzetközi műkereskedelemben történő jelenlét alapvető feltétele. Értékesítési funkciói mellett kapcsolatteremtési és tájékozódási lehetőséget biztosít. Bár a standbérlés magas költségterhet von maga után, rangos vásár esetében a presztízsérték és a szakmai látogatók elérése, megalapozhatja a galéria jövőjét. A hazai és nemzetközi vásárokon való részvétel gyakran ingyenes kommunikációs lehetőséggel is jár, ami új érdeklődőket vonzhat, felkeltheti a rivális galériák törzslátogatóinak figyelmét. Mindemellett a rivalizálás és együttműködés között hezitáló galériák számára a vásárok is egy lehetséges összefogás vízióját mutatják. ♦ Rangos nemzetközi képzőművészeti

vásárok52: − Art Cologne: A legrégebbi képzőművészeti vásár, 1966 óta rendezik meg Kölnben − Berlin Art Forum: A kölni vásárból kiváló galériák hozták létre 1997-ben − Art Basel: Az 1970 óta megrendezett vásár fiatal galériák és kevésbé befutott galériák felvonultatása mellett, helyet ad az új műfajoknak, mint például a videó installációk. − FIAC (Foire Internationale d’Art Contemporaine, Párizs): 1973 óta létező rangos, de főleg klasszikus alkotásokat felvonultató vásár. 52 G. E : Nem kortárs, csak haladó; MEO Art Fair Kortárs Művészeti Vásár lapja 2002 nov 28 – dec 1, I évfolyam, 1.szám , p 9 54 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók

változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. − ARCO (Arte Contemporaine, Madrid): Tömegeket vonzó, széles körben kommunikálni, új irányzatokra nyitott vásár, mely 1981 óta kerül megrendezésre. − Art Moscow: A legrangosabb kelet-európai vásár konferenciával egybe kötve − Art Fiore: Főleg régiségeket felvonultató olasz rendezvény − Art Chicago: Amerikai vásár, ahol az alkotások nagyésze fotók teszik ki − Armory Show (New York): Kortárs képzőművészeti vásár − Art Basel Miami Beach: Az Art Basel amerikai rendezvénye ♦ Hazai képzőművészeti vásárok − MEO: 2002-ben először megrendezett kortárs képzőművészeti vásár, mely a MEO Kortárs Képzőművészeti Múzeumban kapott helyet. Első alkalommal 19 kiállító vett részt a vásáron. Direkt Marketing A DM galériák kommunikációjában főleg rendezvények meghirdetésében játszik

szerepet. Az eseményekre szóló meghívót postán vagy e-mailben (spamben) jutatják el a célszemélynek. Minden galéria rendelkezik művészettörténészek, gyakori listával látogatók állandó és gyűjtőköréről, természetesen média kapcsoltairól, művészeinek adataival. Természetesen a meghívottak listája folyamatosan bővül, mindemellett a galéria számára hasznos lehet cégek PR-szakembereinek és rajztanárok elérhetőségének beillesztése az adatbázisba. Nyomtatványok A szórólapok és egyéb nyomtatványok szintén szolgálhatnak egy adott esemény kommunikálására, de a bennük rejlő lehetőségek más célokra is alkalmassá teszik ezt a médiumot. ♦ Szórólapok és katalógusok Szórólap készülhet egy adott rendezvényről vagy kiállításról és magáról a galériáról. Ezeket a nyomtatványokat a galéria minden betérő látogatónak átadja. Egy adott művész munkáiról vagy aukcióról készült katalógus

azonban rendkívül magas nyomdai költsége miatt csak korlátozott számban terjeszthető. 55 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. ♦ Praktikus reprodukciók A Public art koncepciót követi kortárs művek használati tárgyakon való megjelenítése. Kissé hasonlít a nagy múzeumok ajándékbolt stratégiájára, ahol az igazán nagy nevű művészek (Picasso, Dali, Monet) munkáinak mását bögréken, kendőkön, órákon, esernyőkön forgalmazzák. − Füzetek, mappák: Új kezdeményezés a kortárs alkotások reprodukcióinak füzeteken, mappákon és egyéb

papír-írószeri termékeken való forgalmazása, mely közelebb vinné az alkotásokat a közönséghez. − Gyufás skatulyák –Várfok Galéria: Szalóky Károly, a Várfok Galéria tulajdonosa gyufásdobozok címkéin jelenítette meg a kortárs alkotásokat. A gyufás doboz, mint egyszerű, olcsó és gyakran használt termék, bárkihez eljuthat. A galériás ezzel az eszközzel kívánta feloldani a közönség és avantgarde művészek között feszülő ellentétet. Képzőművészeti nyomtatványok készítése esetében rendkívül lényeges a helyes nyomdai eljárás kiválasztása. Képek és egyéb műalkotások közlése miatt fontosak a megfelelő nyomdai alapszínek és a jó minőségű papír. Mivel az alkotások csak egészen kivételes esetben jelennek meg eredeti nagyságukban a fenti eszközökön, kicsinyítésükkel gyakran torzulnak az eredeti műhöz képest. A jó minőség magas ára mellett a reprodukciók terjesztése ellen etikai érvek is szólnak.

56 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. ÖSSZEFOGLALÁS: GONDOLATOK A JÖVŐRŐL Az elitkultúra és az avantgarde sajátságaiból adódó ellentétek elválaszthatatlanok a galéria fogalmától. A közönség nem válhat befogadóvá a felületes művészettörténet oktatásból és a tőkeerősebb társművészetek médiabefolyásából következő információhiány miatt. A galériák üzenete elvész a tömegkommunikációs alapzajban, nem éri el a célközönséget. Következésképp a kortárs képzőművészetet közvetítő és forgalmazó galériák

tevékenységét elutasítja a hazai társadalom nagy része. Érdeklődés hiányában pedig sem a média, sem a támogatásokért, oktatatás-, és kultúrpolitikáért felelős kormány figyelmét nem tudják felkelteni. A piaci viszonyok kiforratlansága tőkehiányt eredményez, mely szintén akadályozza a hatékony kommunikációt. Ezzel látszólag bezárult az ördögi kör A reménytelennek tűnő szituációban azonban halvány reménysugár csillant fel, amikor néhány hazánkban működő multinacionális cég mecénási feladatokat vállalt fel a kortárs képzőművészet területén. A kulturális támogatás e módja amellett, hogy image építő stratégia, kitűnő befektetés is lehet. A galériák szerepe pedig áthidalhatatlan a folyamatban, mivel a projekteket nagyrészt külföldiek irányítják, ahol a galériák a műkereskedelmi piac hagyományos szereplői. A kiállító a mecénás céggel nem csak támogatót nyer Az irodában, melynek falai kitűnően

alkalmasak nehezen eladható, nagy méretű képek és installációk bemutatására, a vállalat alkalmazottai is közelebb kerülhetnek a kortárs képzőművészethez. A piaci folyamatok öngerjesztéséhez vezető első lépcsőfok tehát a galéria számára felvenni a kapcsolatot azokkal a cégekkel, akiknek arculati szempontok miatt érdemes mecénási tevékenységbe kezdeni. Mindez a cég és a galéria közötti folyamatos kapcsolatépítés eredménye DM eszközök és Internetes hirdetés segítségével. Az így támogatott, tőkeerős galéria következő feladata médianyilvánosság elérése. A kritikusok, művészettörténészek, de főleg az eleddig távol maradó tévés és rádiós személyiségek figyelmét a galéria újszerű események és egyedi kiállító helyiség bemutatásával nyerheti meg. A public art koncepció és a társművészetek alkalmazása azt a látványosságot hozza meg a galériák számára, melyet mindig is hiányolt a média,

anélkül, hogy elriasztaná a műértő törzsközönséget. Ezeket a kreatív célokat állandó művészköre 57 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. bevonásával valósíthatja meg a galéria, melyek beharangozását DM levelek és mailek, sajtó reklám, nyomtatványok és PR cikkek tehetik teljessé. A folyamatban különös jelentőséggel bírnak a többi galériával és múzeummal közösen szervezett, különböző oktató programok az új célcsoport kinevelésére. A média kapuinak megnyitásakor a közönség és az állam is ráláthat a kortárs művészet

szépségére és a galériák jelentőségére. Ezt a hosszú, talán 5-10 évet is igénybe vevő folyamatot erősen befolyásolja a közelgő EU csatlakozás, ami az európai piacon való megjelenés esélyét is magában rejti. Az elitkultúra közvetítésében azonban a piaci körülményektől függetlenül, a személyes kapcsolaton alapuló marketing kommunikációs eszközök lehetnek a legdominánsabbak. Egyedül ezek alkalmasak a művészet és a közgazdaság kompromisszumaként kialakult, soft-selling stratégia elmélyítésére. A tömegkommunikációs média adta lehetőségek kísérő elemekként lehetnek jelen a kortárs műkereskedelmi piac kibontakoztatásában. 58 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon

felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. BIBLIOGRÁFIA Felhasznált könyvek és sajtódokumentumok: Aradi Péter: A galéria nem bolt, Mozgó Világ 3. Szám, 1998, p73-78 Coulon, Nathalie: L’avenir des musées: entre choix culturel et realisme financier, Szakdolgozat: Option marketing, ESC Lille, 2003 Dr Andrássy Edit, művészettörténész; El Hasszán Róza, képzőművész; Szűcs Attila, festőművész válasza a MEO újság „Mennyit ér a kortárs műalkotás?” kérdésére, MEO Art Fair Kortárs Művészeti Vásár lapja 2002, nov. 28 – dec 1, I évfolyam, 1szám , p 10 - 11 Dr Maróti Andor: A művelődéselmélet alapjai, 1995 Ébli Gábor: Magángyűjtők, magángyűjtemények – Magyarországon tartania hazai kortárs művészet főműveit MEO Art Fair Kortárs Művészeti Vásár lapja 2002, nov. 28 – dec 1, I évfolyam, 1.szám , p 11 Ébli

Gábor: Vállalati gyűjtemények - Esztétikai élmény és public relations, MEO Art Fair Kortárs Művészeti Vásár lapja 2002, nov. 28 – dec 1, I évfolyam, 1szám , p 13- 14 Erdősi Anikó: A kortárs művészettel foglalkozó magángalériák megjelenése Budapesten a 90’es években, Szakdolgozat ELTE, 2001 Hans Knoll – Második Nyilvánosság, XX. századi magyar művészet, Enciklopédia Kiadó, Budapest, 2002, p. 347 Jakus Ibolya – Állami kultúrafinanszírozás – Tragédia és Vihar előtt, HVG – Fókuszban rovat, 2002. Március 9, XXIV Évfolyam 10 (1189) szám, p 7-10 James Hall: East meets West, Artforum, vol. 38, no 8 (April 2000), p 49-50 K. Tóth László – Az 1 milliótól a 160 millióig – Rekordáras magyar festmények, IPM 2003 augusztus II. évfolyam, 8 Szám, p 72 Kozma- Zsolt - Galériák, műkereskedelem a weben MEO Art Fair Kortárs Művészeti Vásár lapja 2002, nov. 28 – dec 1, I évfolyam, 1szám , p 18 Müller Tamás: Trafik Galéria

egy kortárs művészeti galéria létrejöttének bemutatása, Szakdolgozat Magyar Iparművészeti Egyetem Menedzserképző Intézet, 2003 59 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Réz András: Mai mecénások, IPM, 2003. Június, II évfolyam 6 Szám, p 26-3i Riba István - Vissza az Alapokhoz, HVG – Fókuszban rovat, 2002. Március 9, XXIV Évfolyam 10. (1189) szám, p 7-10 Szándéknyilatkozat a Harmadik Hullám Csoport alakuló üléséről, 2003. 10 08 Schweitzer András: Kortárs műkereskedelem – Élőképek, HVG - Gazdaság rovat, 2001. január. 6, XIII évfolyam

Iszám p 90-92 Szűcs Olga: Művészet és piacgazdaság – Gondolatok a kulturális marketingről, Magyar Iparművészet, 2002 5. szám, p53-54 Vass Éva: Korkép 2003. – A Kortárs művészetek és a galéria viszonya (Magyar Iparművészeti Egyetem Művészeti Menedzserképző Intézet, 2003) VirtuARtNet Galéria bemutatkozása, MEO Art Fair Kortárs Művészeti Vásár lapja 2002, nov. 28. – dec 1, I évfolyam, 1szám , p 8 Wehner Tibor, művészettörténész megnyitó beszéde a Trafik Galéria gyűjteményes kiállításának megnyitóján, 2003.május 5, Millenáris Park, Csiga Galéria Felhasznált elektronikus dokumentumok: 20 százalékkal több pénz a kultúrára 2004-ben http://www.goldencityhu/indexasp?FoMenuID=5 2003-10-22 http://istar.nkomhu/kiadvany/?order=name&osap=1445&year=mind ; 2003-10-20 http://www.nkomhu/images/kortars kozjpg 2003-10-20 Lakner József: A hazai műgyűjtés néhány időszerű kérdése http://www.argushu/1999 06/ke laknerhtml;

2003-11-05 Műtárgy Import, Műkereskedelmi befektetés ösztönzés; 2003-10-22 Szőnyei Tamás: Jogdíjak a műkereskedelemben - Tájkép paragrafussal, MaNcs, 2003 http://www.mancshu/legfrissebbtdp-azon=0141kulturahtm, 2003-11-05 www.virtuartnethu ; 2003-11-02 60 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. MELLÉKLETEK 1. MELLÉKLET: A NEMZETI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG MINISZTÉRIUMÁNAK FELMÉRÉSE 2. MELLÉKLET: A NKOM PLAKÁT 3. MELLÉKLET: HIRDETÉSI TARIFÁK 4. MELLÉKLET: INTERJÚ PILINGER ERZSÉBETTEL, A KNOLL GALÉRIA MŰVÉSZETI VEZETŐJÉVEL 5. MELLÉKLET: INTERJÚ VASS

ÉVÁVAL ÉS MÜLLER TAMÁSSAL, A TRAFIK GALÉRIA MŰVÉSZETI VEZETŐIVEL 6. MELLÉKLET: EGY KIÁLLÍTÁS HAGYOMÁNYOS KOMMUNIKÁCIÓJA 7. MELLÉKLET: EGY KIÁLLÍTÁS MEGNYITÓ KÖLTSÉGEI 61 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2001. évi Kortársművészeti kiállítási statisztika - budapesti adatok /A Kiállítóhely Kiállítások Kerület Állami / Magán Vegyes Összes Képző- IparÖnkorm művész művész . et et I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV. XV. XVI. XVII. XVIII. XIX. XX. XXI. XXII. XXIII. 3 2 3 1 4 3 0 2 2 0 3 3 5 4 1 1 1 2 1 3 2

0 1 47 3 3 2 1 7 2 3 1 2 0 1 1 0 1 0 1 0 0 0 0 0 0 0 28 0 0 1 0 3 1 0 2 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 8 6 5 6 2 14 6 3 5 4 0 5 4 5 5 1 2 1 2 1 3 2 0 1 83 56 24 56 7 92 39 17 19 41 0 28 15 42 60 15 18 0 11 5 18 9 0 2 574 7 4 7 4 25 7 2 3 3 0 3 3 14 9 3 8 0 3 0 8 3 0 0 116 Összes kiállításból Fotó Vegyes Összes Építész et 8 8 6 3 9 8 1 8 1 0 12 2 3 7 5 2 0 5 0 3 0 0 0 91 0 0 0 0 1 0 0 8 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2 0 0 11 Külföld Külföld ről re érkezett kiküldöt t 9 2 2 3 5 6 2 6 3 0 2 2 4 7 7 3 1 11 0 2 3 0 0 80 80 38 71 17 132 60 22 44 48 0 45 22 63 83 30 31 1 30 5 31 17 0 2 872 16 1 3 1 18 5 4 1 14 0 2 0 1 4 4 0 0 0 0 1 0 0 0 75 0 0 0 0 10 0 0 0 1 0 0 0 0 14 0 1 0 0 0 0 0 0 0 26 Buda pest összes en: 1. Melléklet: A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának felmérése 62 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A

szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 63 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2001. évi Kortársművészeti kiállítási statisztika - budapesti adatok /B Látogatók száma Kiadványok Magán Vegyes Összes Meghívó Katalógus Kerület Állami / Önkorm. 83639 15339 0 98978 79 12 I. 13126 13350 0 26476 37 7 II. 5480 1235 32220 38935 69 7

III. 2285 5 0 2290 17 1 IV. 105916 10422 21080 137418 120 35 V. 44270 9200 6778 60248 50 6 VI. 0 86025 0 86025 22 3 VII. 40234 3325 3620 47179 40 4 VIII. 34009 4285 0 38294 43 5 IX. 0 0 0 0 0 0 X. 10990 10331 2000 23321 44 3 XI. 5546 900 0 6446 22 2 XII. 24578 0 0 24578 34 0 XIII. 454222 5 0 454227 78 37 XIV. 14810 0 0 14810 22 2 XV. 18970 1850 0 20820 29 2 XVI. 72 0 0 72 1 0 XVII. 202300 0 0 202300 29 0 XVIII. 365 0 0 365 5 0 XIX. 10080 0 0 10080 31 3 XX. 0 0 0 0 0 0 XXI. 3791 0 0 3791 17 0 XXII. 980 0 0 980 2 0 XXIII. Budapest 1075663 156272 65698 1297633 791 129 összesen: 1. Melléklet: A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának felmérése 64 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások

nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2002. évi Kortársművészeti kiállítási statisztika - budapesti adatok /A Kiállítóhely Kiállítások Kerület Állami / Magán Vegyes Összes Képző- IparÖnkorm művész művész . et et I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV. XV. XVI. XVII. XVIII. XIX. XX. XXI. XXII. XXIII. 6 2 6 2 5 1 1 3 2 1 4 3 4 3 1 1 2 2 1 2 3 0 0 55 3 2 2 0 9 1 0 2 1 0 1 0 1 1 0 1 0 0 0 0 0 0 0 24 1 0 0 0 1 2 1 1 1 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 8 10 4 8 2 15 4 2 6 4 1 5 3 5 5 1 2 2 2 1 2 3 0 0 87 46 23 45 10 140 19 13 42 59 9 48 20 38 40 24 35 4 15 5 12 13 0 0 660 3 2 2 3 9 0 2 1 8 0 5 4 6 6 6 4 5 3 1 2 2 0 0 74 Összes kiállításból Fotó Vegyes Összes Építész et 27 10 3 5 10 34 1 11 1 1 10 2 4 9 6 2 4 2 1 2 4 0 0 149 0 0 0 0 1 0 0 6 1 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 9 Külföld Külföld ről re érkezett kiküldöt t 3 79 8 43 4 54 8 26 9 169 1

54 1 17 11 71 3 72 1 11 7 70 2 28 8 56 16 72 6 42 5 46 2 15 3 23 2 9 0 16 14 33 0 0 0 0 114 1 006 10 2 2 0 11 8 0 2 4 0 2 1 0 2 0 0 1 0 0 0 0 0 0 45 3 0 0 0 5 2 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 11 Buda pest össze sen: 65 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1. Melléklet: A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának felmérése 66 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum

szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2002. évi Kortársművészeti kiállítási statisztika - budapesti adatok /B Látogatók száma Kiadványok Kerület I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV. XV. XVI. XVII. XVIII. XIX. XX. XXI. XXII. XXIII. Budapest összesen: Állami / Önkorm. Magán Vegyes Összes 225 888 23 955 24 985 26 750 53 994 8 500 2 500 115 895 72 451 6 200 20 981 6 114 18 870 115 769 25 319 14 440 3 680 90 520 1 737 3 198 12 131 0 0 873 877 5 553 26 648 2 103 0 24 757 3 0 4 020 2 870 0 5 400 0 850 10 618 0 3 190 0 0 0 0 0 0 0 86 012 250 231 691 0 50 603 0 27 088 0 26 750 6 210 84 961 22 848 31 351 5 000 7 500 9 200 129 115 7 090 82 411 0 6 200 0 26 381 0 6 114 0 19 720 4 040 130 427 0 25 319 0 17 630 0 3 680 0 90 520 0 1 737 0 3 198 0 12 131 0

0 0 0 54 638 1 014 527 Meghívó 75 42 52 26 139 46 17 62 71 11 67 25 30 67 40 46 15 23 9 16 33 0 0 912 Katalógus 19 7 7 0 46 16 0 7 11 3 3 2 0 20 0 4 0 0 0 0 0 0 0 145 1. Melléklet: A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának felmérése 67 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2. Melléklet: NKOM plakát 68 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az

elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Hirdetési tarifák a sajtóban Médium Pesti Műsor Tárlat Pesti Est Műértő Index Hirdetési felület Programközlés: Alapinformáció Programközlés: Fotó Programközlés: Logó Direkt hirdetés B/I (Címlap) Direkt hirdetés B/ IV (hátsó borító) Direkt hirdetés B/II Direkt hirdetés B/III Direkt hirdetés 1/1 oldal Direkt hirdetés ½ oldal Direkt hirdetés1/4 Egyéb kiállítóhelyek 1/1 ½ 1/3 ¼ 1/6 1/8 1/16 2/1 Borító 1 3.oldal Tartalom melletti oldal Borító 2,3 Borító 4 1/1 tükör v. kifutó 3/5 álló ½ fekvő 2/5 álló ¼ álló v. fekvő 8/40 álló 6/40 álló v. fekvő 4/40 álló vagy fekvő 2/40 álló vagy fekvő 1/40 apró Program Tarifa (Ft / nettó) 15.000 4.000 3 000 195.000 160.000 14.000 12.000 90.000 55.000 28.000 5.000 415.000 – 760000

240.000 – 360000 155.000 – 245 000 125.000 – 190000 78.000 – 125000 65.000 – 100000 38.000 – 55000 670.000 – 1170000 1.400000 1.010000 1.010000 1.010000 1.280000 525.000-660000 325.000 – 400000 270.000 – 330000 220.000 – 270000 145.000 – 180000 115.000-160000 90.000-93000 72.000 33.000 20.000 15.000 3. Melléklet: Hirdetési tarifák 69 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Interjú Pilinger Erzsébettel, a Knoll Galéria művészeti vezetőjével 2003.1017 Hogyan kommunikál a Knoll Galéria? Főleg DM levelekkel és e-mailekkel a megnyitók

alkalmából. Egy kialakult gyűjtőkből, művészettörténészekből, kurátorokból, érdeklődőkből álló körnek küldjük el. A kör úgy bővül, hogy minden látogatót megkérdezünk igényel-e meghívót megnyitókra. Hirdetéseket programfüzetekben és programismertető honlapokon adunk ki. A sajtóban jelen vagyunk a Pesti Estben, az Indexben, illetve az adott kiállítás célcsoportjának megfelelő lapokban (most például a Magyar Narancsban). Az Interneten pedig az Index, az Exindex és a Vernissage honlapján. Saját honlappal egyelőre még nem rendelkezünk, de már tervbe vettük A rendezvények terén a mi kezdeményezésünk nyomán jött létre a White Flags, nyitott műtermek sorozat, amikor látogathatók az általunk foglalkoztatott művészek műtermei. A Galériában pedig művészettörténészek, képzőművészek, újságírók, kurátorok részvételével szimpóziumokat és előadássorozatokat tartunk. Részt veszünk hazai és nemzetközi

vásárokon egyaránt más galériákkal együtt. Tavaly kint voltunk a MEO Kortárs Képzőművészeti Vásáron, és rendszeresen állítunk ki külföldi vásárokon is. Büszkék vagyunk rá, hogy a Knoll galéria meglátogatása a kurátori gyakorlat programjában is szerepel, és Birkás Ferenc, festőművész is gyakran itt tartja egyetemi óráit. Nem hátrány a galéria számára, hogy ilyen eldugott helyszínt választott? Nem igazán. Bár a galéria egy Liszt Ferenc téri ház első emeletén van, és csak az ajtó melletti tábla hívja fel rá a figyelmet, aki hozzánk kar jönni, mindig idetalál. A Knoll Galéria ismert, és minket célzottan szoktak megkeresni az emberek, aki még nem járt nálunk általában telefonon előre jelzi érkezését. New Yorkban is sok lakásgaléria van még Bár Budapesten egyre divatosabbak a kirakattal rendelkező galériák. 4. Melléklet: Interjú Pilinger Erzsébettel, a Knoll Galéria művészeti vezetőjével 70

http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Kik látogatják a galériát? Van egy törzsközönségünk, de jönnek hozzánk diákcsoportok és turisták is, akiknek gyakran szervezünk kulturális programot és szerzünk szállást. Cégek képzőművészeti szaktanácsadás céljából látogatják a galériát. Mi a véleménye a galériák közti együttműködésről? A Knoll Galéria mindig is támogatott minden ilyesfajta megmozdulásokat. Lefordítottuk a nyugaton már régóta használt galériás és művész közti megállapodást, amit bárki rendelkezésére bocsátunk.

Kiadtunk egy könyvet a hazai kortárs képzőművészetről Második Nyilvánosság címmel először Ausztriában, mivel a galéria osztrák tulajdonban van, majd itthon is. Milyen kapcsolatban állnak a művészekkel? Több művésszel dolgozunk. Nem köthetünk kizárólagossági szerződést a művészekkel, mivel nem tudnánk nekik állandó apanázst biztosítani, és a galéria sem élne meg kizárólag egy művész munkáiból. 4. Melléklet: Interjú Pilinger Erzsébettel, a Knoll Galéria művészeti vezetőjével 71 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Interjú

Vass Évával és Müller Tamással, a Trafik Galéria tulajdonosaival 2003-10-16 Hogyan jellemeznék a kortárs műkereskedelmi piacot? A képzőművészet ma már iparág és befektetés. Számos nagy cég, például a Raiffesen Bank vagy a Kereskedelmi Bank vezet képzőművészeti portfoliót. Ők azonban a HVG-ben ismertetett 16 legkeresettebb művészt ajánlják. Nagyon kevés cég tárgyalójában, nagykövetségen vagy business centerben állítanak ki eredeti alkotásokat. Inkább a reprodukciókat vesznek, pedig a fiatal művészek jó minőségű munkái sem lennének sokkal drágábbak. Rendkívül nehéz és költséges feladat fiatal, kortárs művészek menedzselése Nálunk a média, ami szinte alig foglalkozik képzőművészettel, dönti el ki a jó és ki a rossz művész Mi a véleményük a kortárs képzőművészet hazai, társadalmi elfogadottságáról? A hazai vizuális közállapotok rendkívül rosszak. Külföldön az állam és a civil szféra

jelentős részt vállal a kultúra finanszírozásából. Az Egyesült Államokban kulturális költségek 38 százalékát az állam, 8 százalékát a piac, a kettő közötti összeget pedig a civil szféra fedezi, Németországban ugyanez 58 százalék állami, 4 százalék piaci, a kettő közötti összeg pedig a civil szféra. Nálunk csak a büdzsé elenyésző hányadát vállalja fel az állam Az összes művészeti ág közül a képzőművészet van legkritikusabb helyzetben. A társadalom a XIX századi impresszionista művészekkel bezárólag gondolkodik a képzőművészetről, a későbbi alkotókat nincs alkalma, és nem is kívánja megismerni. Annak ellenére, hogy itthon is vannak nyugati szintű művészek, akik Nyugaton elismertek lennének. A Trafik Galéria milyen stratégiát alkalmaz, hogy felvegye a versenyt a hazai piacon? 5. Melléklet: Interjú Vass Évával és, Müller Tamással, a Trafik Galéria tulajdonosaival 72 http://www.doksihu BGF KKFK

Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Fiatal, kortárs képzőművészeket foglalkoztatunk galériában. Mi a Public Art koncepció hívei vagyunk. Ha az emberek nem mennek a galériákba, a galériák mennek az emberekhez Ezt a koncepciót követve a galéria megpróbál minél több helyen ott lenni. Házfoglalókat rendezünk, fesztiválokon veszünk részt. Ezeknek nagyobb figyelmet szentel a média is A közönség is nagyobb számban jön el, ha képzőművészetet összekapcsoljuk társművészetekkel. Például, ha performensz kíséri a megnyitót, vagy együttesek lépnek fel Három

helyszínen állandó kiállító helyiségünk van: a Galamb u. 3-ban, a Millenáris Park Csiga Galériájában és Centrál Kávéházban. A cheap koncepciót alkalmazzuk áraink kialakításánál is. Képáraink 15000 Ft-nál kezdődnek, ennyiért külföldön csak reprodukciót lehetne vásárolni. Célcsoportunk főleg az értelmiségi réteg, a középosztály, a kis- és középvállalkozók. Sajnos, azonban míg külföldön ez egy nagyon széles réteg, Magyarországon még kialakulatlan ez a fajta társadalmi szerkezet. Ezért is lett a szlogenünk: „A művészet súlyosan károsítja az egészséget!”, a kortárs képzőművészet hazai helyzetére utalva. Hogyan definiálná a kortárs képzőművészet fogalmát? A kortárs nem feltétlenül a ma élő vagy alkotó művészekre vonatkozik, nem a szó valódi értelmét használjuk. A kortárs mű olyan alkotás, ami megragadja kor szellemiségét A modern művészetben már nem az esztétikumot kell keresni, hanem a

gondolatot. 5. Melléklet: Interjú Vass Évával és, Müller Tamással, a Trafik Galéria tulajdonosaival 73 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2 1/B 6. Melléklet: Egy kiállítás hagyományos kommunikációja 1/A A Kormos Ferenc grafikusművész kiállítása Millenáris Park Csiga Galériájában, a Trafik Galéria rendezésében 1. Meghívó a megnyitóra: A6, képeslap nagyságú, színes, fényes, kemény papíron. Tartalma: információ + kép 2. Hirdetés a Pesti Est Millenáris Park újság külön kiadásában 3. Hirdetés az Index újságban 4. A

Trafik Galéria állandó szóróanyaga, mely bemutatja koncepcióját és elérhetőségeit. 74 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 3 4/A 4/B 6. Melléklet 75 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem

kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Kiadás célja Kiadás összege (Ft / bruttó*) 20 000 Kiadás tárgya 600 db meghívó DM 32 000 600 db boríték + bélyeg 20 000 Telefon Sajtó Hirdetés Index (egyszeri megjelenés, április-májusi szám) 18 750 PM Tárlat (egyszeri megjelenés, tavaszi kiadás) - Alapinformáció + logo - ½ oldalas hirdetés 22 500 Műértő (egyszeri megjelenés, fekete-fehér, 4/40-es álló 41 250 68 750 méretben) Internetes Index.hu/kultura (Banner -468x60 –2X CPT) 15 000 hirdetés Est.hu/cimlap (Banner -468x60 –2X CPM) 17 500 Sugo.hu (Banner -468x60 –2X CPM) 17 500 Artnet.hu (1000X, 468*60 pixel) 11 250 10 000 db szórólap 37 500 Kiadványok 150 000 200 db katalógus Személyi jellegű Megnyitó (Wehner Tibor, művészettörténész) 10 000 ráfordítás Előadók / Performance (Dyas) 20 000 Reprezentációs Étel-ital: (10 üveg pezsgő, 10 üveg bor, 2 rekesz 35000 költségek ásványvíz, 1 rekesz

kóla, édes- sós aprósütemény) Szállítási 2 db szállítás 10 000 Költségek 20 000 Installációs költségek Damil, drót, dekoráció szög, állványok, csomagolás, Összesen: 567 000 (*Az árak tartalmazzák a 25%-os ÁFA-t, mivel a galéria nem ÁFA visszaigénylő szervezetként működik) 7. Melléklet: Kiállítás megnyitó költségei 76