Politika, Politológia | Tanulmányok, esszék » Balogh Róbert - 3 pártprogram roma vonatkozásban

3 pártprogram roma vonatkozásban Balogh Róbert Először röviden áttekintem az önkormányzatok általános feladatait szociális oldalról. 1990-ben elkezdődött a tanácsrendszerek felszámolása és helyette az önkormányzatok vették át a feladatokat. Így megszűnt a szociálpolitikai intézményrendszernek a centralizáltsága Most már nem csak a kormány határoz meg mindent, hanem az önkormányzatok is szerephez jutottak. A döntés joga az önkormányzatok kezébe került Ez lehetővé tette, hogy szabadon dönthessenek a települések a saját dolgaikban, helyi rendeleteken keresztül. A rendszerváltás idején az önkormányzatok szociális juttatásait semmiféle törvény nem határozta meg. Ezért jelentett nagy előrelépést az 1993 évi III törvény, ami már jól körülhatárolta a támogatottakat, és a feltételeket. Egy hiányosság volt, méghozzá az, hogy a gyermekes családok és az idős korúak legrászorultabb rétege számára, a támogatáshoz

jutás feltételeit nem határozta meg. A szociális feladatok megoszlanak a kormányzat és a helyi önkormányzatok között. Az alkotmány vagy bizonyos törvények azonban írásban rögzítik akár a kormány, akár a helyi önkormányzatok részére, hogy melyek azok a feladatok, amit el kell látni kötelezően, és melyek azok a feladatok, amiket fel lehet vállalni bármelyik igazgatási szervnek. Ezeket, a feladatokat elsősorban az Alkotmány, a szociális törvény illetve a gyermekvédelmi törvény tartalmazza. Attól függetlenül, hogy az önkormányzatoknak elő vannak írva a feladatok, autonómiával rendelkeznek igen széles körben. Ilyenek például, hogy „a jogszabálykeretei között döntenek a feladat teljesítésének módjáról, döntenek igazgatási szervezetük felépítéséről, intézmények létesítéséről, valamint az ellátás biztosításának egyéb módjairól, a központi költségvetéstől kapott normatív támogatást saját

költségvetésük keretében használják fel, önként vállalhatnak további ellátási feladatokat.„(1) Valamennyi településen a helyi önkormányzatok feladata megszervezni a szociális alap –és szakellátások működtetését. Ha az önkormányzatok segélyezéséről és szociálpolitikájáról beszélünk, akkor a legfontosabb törvény, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III törvény, amely meghatározza azokat az alapellátásnak minősülő feladatokat, amelyek a helyi önkormányzatoknak kell biztosítania. Ezen kívül meghatározza a pénzbeli és természetben nyújtott ellátások formáit, a jogosultság feltételeit, a szociális ellátás intézményrendszerét. Szabályozza: • Az alapellátást • A szakosított ellátást • Az ápolást és gondozást nyújtó intézményeket • A rehabilitációs intézményeket • Az átmeneti intézmények működését • Az ellátás

igénybevételének módját • A jogosultak érdekvédelmét és tájékoztatásuk kötelezettségét • A szociális ellátások finanszírozását. A helyi önkormányzatok szociális feladatainak fő vonásai: a szociális feladatok ellátásában a helyi önkormányzatok sokkal nagyobb szerepet játszanak, mint a kormányzat vagy az illetékes minisztérium. Ez legfőképpen a gyakorlatban igaz Az önkormányzatoknak az a legfontosabb, hogy az alapfeladatokat jól megszervezze, és megfelelően működtesse azokat a lakosság számára. A helyi önkormányzatok szociálpolitikája sokszor a szociális és gyermekjóléti feladatokban koncentrálódik. „A helyi szociálpolitika alakítása során az önkormányzat: • Kiegészítheti az ellátásokat, új ellátásokat hozhat létre, • Önként vállalhat olyan feladatokat, melyeket nem lenne köteles ellátni, • A törvény és más jogszabály keretei között meghatározza a kötelező feladata közé

tartozó ellátás helyi feltételeit, • Rendeletben szabályozza az ellátásokkal kapcsolatos kérdéseket, • Megválasztja az ellátás biztosításának módját.”( Az önkormányzatok szociális ellátásainak három fajtája: 1. Pénzbeli juttatás: ezek a segélyek (időskorúak járadéka, rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, ápolási díj, átmeneti segély, temetési segély). 2. Természetbeni juttatás: élelmiszer, tankönyv, tüzelő, közüzemi díjak, illetve gyermekintézményi térítési díjak kifizetése, családi szükségletek kielégítését szolgáló támogatások. 3. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások: bentlakás, átmeneti ellátás, napközbeni ellátás, személyes szolgáltatás. SZDSZ A rendszerváltás forgatókönyvét e párt dolgozta ki, s azt sugalja az emberek számára, hogy nélküle valószínüleg rendszerváltás se ment volna ilyen békésen végbe, ergó tovább olvasva a

párttörténetét kiviráglik, hogy egyszerüen nélkülözhetetlen az SZDSZ a Parlamentből mint kormányzó párt. A „Szabadabban, félelem nélkül élünk!” foglalja össze véleményem szerint a legrövidebben a kétezerhatos program tartalmi üzenetének lényegét. Meghírdette a törvény előtti egyenlőséget, tiszta versenytés esélyt liberális lévén „mindenhonfitársunknak„, továbbá 2006–2010 között növelik a választás szabadságát, a polgárok autonómiáját, a fogyasztói tudatosságot és a verseny szabadságát. Szeretné szét választani az adórendszert és a szociálpolitikát, sőt erre törekedtek az előző kormány ciklus ideje alatt is. „Csak az lehet szabad, aki nem az állami támogatások feltételrendszerének rabja, de csak az lehet szabad, akinek az emberhez méltó megélhetés feltételei adottak.” Hírdeti a párt, célja az értelmes munka lehetôségének biztosítása, hiszen így többentudnak megélhetésükrôl

gondoskodni, és egyre többen válnak adó- ésjárulékfizetô polgárrá. Az MSZP-nél megjelenik az igazságosabb közteherviselés, családtámogatási rendszer és otthonteremtési program kialakítása. A nyugdíjrendszer változásainál 2006-ban özvegyi nyugdíj emelése, 2007-ben a saját jogú nyugdíj növelése szerepel. Az igazságosabb szociális szakellátás finanszírozásának kialakítása, a szociálpolitika és egészségügy határán lévő intézmények fejlesztése, az ápolásés gondoskodásbiztosítási rendszer kialakítása is a tervek között szerepel. A családtámogatási rendszer reformját is folytatja ígérete szerint ebben a ciklusban. Az MSZP programja tartalmazza a roma integráció előremozdítását. A megoldást a munkalehetőség, vállalkozóvá válás lendületében látják, illetve az oktatási, szociális és egészségi helyzet javulásában. Folytatják a telepfelszámolási programot, az iskolai elkülönítés felszámolását,

illetve a társadalmi előítéletek csökkentését. A kormány a választási ígéreteiben hirdetett szociálliberális nézetek helyett kimondottan neoliberális ideológiát képvisel és valósít meg a működése idején. Az ideológiaváltást kormányzati oldalról az ország ingatag gazdasági helyzetével magyaráztak. A FIDESZ azt ígérte, hogy nem irányítani fog, hanem együttműködik az ország polgáraival. (Véleményem szerint igen csak üres töltelék teóriának cseng ez az ígérete is csak úgy mint az alább idézett mondat is „A nemzeti program megvalósításának alapja: elsőbbség az embereknek.”) A FIDESZ is hasonlóan a másik két párthoz javítaná, ill fejlesztené a közlekedést, egészségügyet, környezetvédelmet, oktatást, külügyet és fejlesztené a gazdaságot is, ami hangsúlyosabb e pártnál, hogy fejlesztené a hazai kis és középválalkozásokat. A programban megjelenik az új Széchenyi terv, mely kevesebb

közteherviselést és több támogatást ígér a vállalkozóknak. A munkaadókat adó-és járulékcsökkentéssel támogatná, javítaná az infrastruktúrát, és közvetlen munkahelyteremtő és foglalkoztatásbővítő programokat vezetne be. Új munkahelyek teremtését uniós pályázatokból támogatná A párt célja a „teljes foglalkoztatás” maximum 3%-os munkanélküliségi ráta mellett. A roma integráció elősegítését az oktatásban, ösztöndíjprogramokban, munkahelyek teremtésében, illetve egészségügyi programok megvalósítása során hajtaná végre. A FIDESZ fontosnak tartja, hogy a roma fiatalok „integráció szempontjából kiemelten fontos területeken szerezzenek felsőfokú végzettséget”, mint például az egészségügy vagy a közigazgatás. Az önkormányzatok egyre fontosabb szerepét és feltétlen autonómiáját elismerve – a polgári társadalom erősítésének jegyében: ♦ építeni kíván az önkormányzatok prevenciós

szerepére, kiszámítható, feladatarányos finanszírozás kidolgozása annak érdekében, hogy minden önkormányzat kialakíthassa hatékony, helyi szociális rendszerét, a helyi önkormányzatok és a civil szféra együttműködésének jogi és technikai (eljárási) hátterének megteremtése, ♦ az önkormányzatok szociálpolitikában, családtámogatásban megvalósuló arányos teherviselése és felelősségvállalása érdekében arányos és hosszabb távra kiszámítható finanszírozási rendszer bevezetése, ♦ az intézményi finanszírozás helyett minden lehetséges ellátási formában át kíván térni a feladatfinanszírozás megvalósítására, ♦ a központi bürokrácia csökkentése, az eljárásrend módosításával, súlyának megfelelő szerepet kíván adni a polgármesteri hivatal szakemberei számára. "Szabad és szolidáris köztársaságot" ígér a kormányprogram, ami körülbelül azt jelenti: kap, aki rászorul és

"felelősséget vállal", vagyis fizet, aki tud. A kormányprogram szerint huszonöt éves távlatban dolgozzák ki a Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Programot. Azt ígérik: megkezdik a szociális ellátórendszer, vagyis az intézmények reformját. A szülők munkába állását is segítenék, például már létező programokkal, mint a Start Plusz és a Start Extra. Szorosabbá tennék az együttműködést a munkaügyi és a szociális intézmények között. Célzottabbá tennék a támogatásokat a gyermeket nevelő szegény családok felé is. A gyermekétkeztetés hangsúlyos eleme a programnak: a tervek szerint kiterjesztik a rászoruló gyerekeknek járó ingyen ételt a nyári szünetre már idén nyáron és később az általános iskola felső tagozatára is. Megnövelik a kistelepüléseken a napközik és az óvodai-bölcsődei ellátást adó intézmények számát, és fejlesztik az iskolaotthonos oktatást. A dolgozat további részében

megvizsgálom, hogy milyen megoldásokat, ill. programokat preferál a három párt. Roma téren többek közt a következőket ígérte a kisebbik koalíciós párt: • Roma tehetséggondozókollégiumok felállítása. • A roma diákok felsôoktatásban való részvételi arányának növelése. • Pályázati program vállalkozások számáraroma munkavállalók foglalkoztatásaérdekében. • Roma referensek a vállalkozásfejlesztésiközpontokban. • Roma inkubátorház. • Mikrohitel-program roma vállalkozásoktámogatása érdekében. • Közbeszerzéseknél elôny a romavállalkozóknak, illetve azoknak, akik romákat foglalkoztatnak. • Állami és önkormányzati munkahelyekenroma munkatársak alkalmazása. • Tartósan munkanélküli romák visszavezetése a munkaerôpiacra, a feketemunka kifehérítése. A Roma toleranciaprogram meghírdetése. A Kormány új lehetőséget szeretne nyitni az óvodák illetve a családok közötti bizalom terén, lehetőséget ad

roma származású óvodapedagógusoknak. Támogatja a roma kultúra és roma értékek megőrzését. A kormányprogramban szereplő tervek szerint még inkább a rászorulókra irányítják a lakbértámogatási rendszert, felgyorsítják a romatelep-felszámolási programot, korszerűsítik "az adósságkezelés és a kilakoltatás szabályait, hogy csökkenjen a gyermeket nevelő családok kiszolgáltatottsága". Tolerancia-programok, továbbképzések szervezését ígérik a közhivatalnokok, rendőrök számára és a diszkriminációs esetek kivizsgálását. Konkrétumok nélkül sorolja tovább a teendőket a kormányprogram: integrációs programok a kistelepüléseken szegregálva élő szegény romáknak, a cigányok érdekképviseletének erősítése, közmunkaprogramok, felnőttoktatás. "Elő kell segíteni, hogy a lehető legtöbb gyerek óvodába járjon, s onnan tovább minőségi és piacképes tudást nyújtó általános és középiskolákba,

melyek semmiképpen nem működhetnek szegregáltan, ugyanakkor lehetőséget teremtenek a kulturális önazonosság megőrzésére" folytatódik a szöveg. Ezeken túl "az Új Magyarország program keretében 25 hátrányos helyzetű, javarészt roma kisebbség által lakott kistérségben komplex gazdasági, kulturális és szociális fejlesztési program" indítását is tervezik. A FIDESZ programjában prioritást élvez az oktatás, minthogy szinte „mindennek” az egyik legfőbb pillére. A cigányság felemelkedése közös ügye az országnak A cigányság a magyar társadalom része. Alapvető célja a pártnak, hogy a cigányok közül minél többen váljanak munkából élő, családjuk eltartására és a közterhek viselésére képes állampolgárokká. Oktatás, ösztöndíjprogramok. Az oktatás közép- és hosszú távon a cigányság integrációjának legfontosabb eleme, amely tartós eredményt hoz, és amely a polgárrá válás, a

középosztály kialakulásának záloga. A Cselekvő Nemzet Programja szerint ennek elengedhetetlen feltétele, hogy minden hátrányos helyzetű gyermek 3 éves korától óvodai nevelésben részesüljön. E nélkül a hátrányos helyzet konzerválódik. Az oktatás területén fontosnak tartja az egyenlő esélyek biztosítását, az integrált oktatás megvalósítását, s ezt az alábbiakkal érné el: délutáni külön foglalkozásokkal, korrepetálásokkal, szabadidős programokkal, nyári táboroztatás gyakorlattá válással. Különösen fontosnak véli a továbbtanulásra történő felkészítésének javítását a 7-8. osztályosok számára. A közoktatás és a felsőoktatás területén nagyságrendileg növelné az ösztöndíjprogramokat és minőségileg fejlesztené is, ill. bevezetné a tútori rendszert a felsőfokú oktatásban, amely csökkentené és megállítaná a lemorzsolódást. A roma telepeket nem felszámolná a FIDESZ, hanem

konzerválná, persze Ígérete szerint elvégezné a higiénés állapotok javítását, a tiszta ivóvíz biztosítását és a közlekedés feltételeinek javítását. Természetesen a másik két párthoz hasonlóan segítene, sőt megoldaná a következő területeken lévő és majdani leendő problémákat is: Foglalkoztatás, kultúra, egészségügy terület és prevenció. Zárásként 16 évvel a rendszerváltás után a cigányok még mindig Kelet-Európa páriái. Az igazság kedvéért azért meg kell jegyezni, hogy annak ellenére, hogy a társadalmi gazdasági körülményekben nem történt jelentős előrelépés, az elmúlt néhány évben az állam többet tett értünk, mint bármikor korábban. A politikai elitek egyre jobban felismerik a romák problémáit, és egyre nagyobb hajlandóságot mutatnak az iránt, hogy valamit tegyenek értük. A cigányok gondjainak súlyossága, értékrendűknek a többségi népességtől való különbözősége, a

mélyen gyökerező társadalmi előítéletek, politikai elitek megosztottsága és rendelkezésre álló források szűkös volta miatt nem könnyű optimistának lenne abban a kérdésben ,hogy a romák helyzete megváltozhat akár rövid , akár hosszú távon. Reálisan nézve a cigányok integrációja olyan komplex feladatot jelent, amely megingathatja önbizalmunkat a komoly és hosszú távú fejlődés lehetőségét illetően. Úgy gondolom, hogy a döntések mögött a politika erős befolyással bír, és alárendelik a szociálpolitikai intézkedéseket a pártpolitikai céloknak. Gyakran tapasztalom azt, hogy a pártok felhasználják a népszerűsítésük érdekében a szociálpolitikát. Felhasznált irodalom www.fideszhu www.mszphu www.szdszhu www.magyarorszaghu