Gazdasági Ismeretek | Gazdaságföldrajz » Hossó Fruzsina - A Távol-Kelet és helye a világgazdaságban

Alapadatok

Év, oldalszám:2008, 5 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:48

Feltöltve:2011. július 15.

Méret:117 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

A Távol-Kelet és helye a világgazdaságban (Hossó Fruzsina) 1.) Természeti, kulturális, történelmi háttér: E előadásban Távol- Kelet alatt Dél-Koreát, Tajvant és a délkelet-ázsiai országokat ( Brunei, Fülöp-szigetek, Indonézia, Kambodzsa, Laosz, Malajzia, Myanmar, Szingapúr, Thaiföld, Vietnam) értjük. A távol- keleti országokat tekintve jelentős különbségeket figyelhetünk meg közöttük természeti, kulturális, társadalmi, gazdasági és politikai jellemzőikben. Pl: a legnagyobb gazdasági erővel bíró Dél-Korea jóval északabbra, a mérsékelt égövben helyezkedik el, míg a többi állam a trópusi égövben található. Az egyes országok jelentős nyersanyagforrásokkal rendelkeznek, ezek közül is kiemelkedik Brunei kőolaj-és földgázkincse, valamint Malajzia ónkészlete. Laosz kivételével minden ország rendelkezik jelentős hosszúságú tengerparttal, így a halászat jelentősége mindenhol fontos. Központi szerepet játszik a

trópusi növények, fűszerek, halak és más tengeri állatok halászata illetve exportja. Vallási, kulturális szempontból is színes a kép. Jellemző, hogy a legtöbb országban több, egymástól jelentősen eltérő vallási irányzatok is jelen vannak pl: Dél –Korea fel részben buddhista, fele részben keresztény. Politikai rendszereik is különbözőek: • Szovjet típusú egypártrendszer képviselői Vietnam és Laosz • Többpártrendszer van Thaiföldön, valamint Bruneiben • Iszlám eszmék dominálnak Indonéziában és Malajziában A távol-keleti országokat gyarmatosították a 19.-20- században Dél- Korea és Tajvan japán uralom alatt állt, de más országokat a britek, franciák, hollandok, spanyolok, portugálok és az amerikaiak foglaltak el. A II. világháború ideje alatt Japán szinte az egész távol keleti térséget uralma alá vonta, de később kisebb nagyobb harcok árán sikerült visszaszereznie függetlenségét. Pl: vietnami háború

(1959-1975). 2.) A térség országainak gazdasági szerkezete: A legtöbb országban a II. vh óta kapitalista rendszer működik, a magántulajdon jelentős túlsúlyával, ugyanakkor jelentős állami beavatkozással. Vietnam, Laosz, Kambodzsa, és Myanmar rendszere a szovjet típusú rendszerekhez állt közel, de 1986 óta elmozdulás tapasztalható a magánkapitalizmus felé. A legnagyobb magánvállalatok és az állam összefonódásai a legtöbb piaci alapon működő rendszerben is erősek. A vállalatközi kapcsolatok, a vállalatok irányítási és szervezési módszerei a japán gyakorlatot idézik. Ez egyrészt a közös konfuciánus etikai megközelítésre vezethető vissza, vagyis, hangsúlyozza a családi kötelékeket, és a feljebbvalók iránti lojalitást. Malajziában és Dél-Koreában még nagyobb a családi alapon szerveződő vállalatok jelentősége. Dél.-Korea , Tajvan, és a délkelet-ázsiai országok a II, vh után a japán gyakorlatra tértek át

a vállalatszervezésben és ez mind azért volt, mert Japán tudatosan terjesztette saját módszereit és elképzeléseit. 3.) A térség országainak gazdásai fejlődése és gazdaságstratégiája : A kilenc jelentősebb távol-keleti ország bruttó hazai termékének növekedési üteme évi 5,5,%. Jelentős eredményeket mutatnak fel az éhség, a szegénység visszaszorításában, az iskolázottsági szint emelésében, az infrastruktúra fejlesztésében. 1. Japánt először az ún tigrisek vagyis, Dél-Korea, Hongkong, Szingapúr, Tajvan követte. - A gazdasági növekedés motorjává a feldolgozóipart ( először a könnyűipart, később az elektronikai és autóipart ) valamint a kivitelt tették, és lemondtak arról, hogy a hazai nehéz- és vegyipar fejlesztésével helyettesítették az import nagy részét. - Az exportösztönző gazdaságstratégia legfontosabb eleme a hazai valuta árfolyamának alacsonyan tartása, az exportáló vállalatok számára

nyújtott állami támogatások és ösztönzők voltak. - A 70-es években a munkaerő-igényes iparágak felől a tőkeigényes , a 90-es évektől pedig a technológiaigényes iparágak felé mozdultak el. Az export bővülését jelentős importbővülés is kísérte. - A beruházásokat nagy lakossági megtakarításokból fedezték. - 60-as évek második felétől a japánnál is hatékonyabb oktatási rendszert alakítottak ki, - a II. vh után az átfogó földreform révén tudták biztosítani a mezőgazdasági fejlődést - a 80-as évektől demokratizálódási tendencia bontakozott ki a politikai rendszerekben, közel állnak a mai fejlett ipari országok parlamenti demokráciáihoz. 2. A második hullámot a Fülöp-szigetek, Indonézia, Malajzia, Thaiföld alkották Ezek az országok a 80-as évek elejétől helyeztek nagyobb hangsúlyt az exportösztönzésre, és gazdaságpolitikájukat is ennek megfelelően alakították ki. – A tartós gazdasági növekedés

alapját az ipar fejlesztése képezte. Először a munkaerő-igényes feldolgozóipar ( textilipar, bútoripar, élelmiszeripar) vitték a prímet, majd a tőke- és technológiaigényesebb elektronikai és autóipar. – Nagy hangsúlyt fektettek a külföldi működő tőke becsalogatására – A jelentős vidéki népesség, egyes nyersanyagok kiaknázása és a nem elhanyagolható halászat miatt a térség fejletlenebb országaiban a mezőgazdaság jelentősebb, mint Dél-Koreában vagy Tajvanon. 3. Kínát és Vietnámot tekintik a következő hullámnak - Kína 1978-ban, Vietnám pedig 1986-ban indította el gazdasági fejlődését. - A gazdasági növekedés motorjává Kínában a munkaerő-igényes iparágak ( textilipar és cipőgyártás) váltak, és a gépgyártás is látványosan fejlődött - Vietnámban hasonló tendeciákat figyelhetünk meg. Japántól a gazdasági fejlettség és az életszínvonal szempontjából mindig jelentősen elmaradnak a távol- keleti

országok. A négy tigris: Dél-Korea, Tajvan, Hongkong, Szingapúr jóval előrébb tart a térség legtöbb országánál. Egy főre jutó GDP-jük a magyar szint duplája, Szingapúr esetében háromszorosa. A magyar fejlettségi szintre Malajzia és Thaiföld hasonlít. 4.) Kereskedelem: - - Dél-Korea világelső a DRAM-chipek gyártásában. Helyzete a hajógyártásban és az acéliparban hasonló Japánéhoz, gyorsan bővülő autó és elektronikai export jellemzi Tajvan inkább az integrált áramkörökre, computerekre és perifériáikra koncentrálva növelte jelentősen világpiaci részesedését. Hongkong jelentős pénz- és ingatlanpiaci központtá vált, fontos szerepet tölt be Kína és a világ között a nemzetközi kereskedelemben. Szingapúr a legfontosabb közvetítő, átrakodó állomás a Távol-Kelet kereskedelmében. Gyakran itt alakítják ki kereskedelmi, pénzügyi és logisztikai központjaikat a vállalatok. Jelentős kapacitásokat

építettek ki high-tech elektronikában és a kutatásfejlesztésben Malajzia és Thaiföld látványosan előretört egyes elektronikai cikkek és alkatrészek ( pl fejlett mikroprocesszorok) világpiacán, valamint autóipari kapacitások is épülnek. Indonézia az egyszerűbb háztartási elektronikában, a Fülöp-szigetek egyes számítógép- alkatrészek gyártásával vált tényezővé a világpiacon. A távol-keleti országok legfontosabb kereskedelmi partnerei ma is Japán és az USA. A Japánból származó import nagyrészt gépekből, berendezésekből, alkatrészekből áll. Japánba elsősorban az összetett késztermékeket szállítják, de jeelntős az élelmiszer, valamint a nyersanyagok és ásványi fűtőanyagok exportja. A térség országai többnyire a Japánból származó importra építik feldolgozóiparukat, késztermékeik legnagyobb piaca az USA. 5.) Tőkemozgások: A távol-keleti országok a 80-as évek végéig szinte kizárólag fogadó országok

voltak a nemzetközi tőkemozgásokban. Tőkebefektetések elsősorban japán és amerikai cégek megjelenését jelentette, valamint tisztán kereskedelmi vagy pénzügyi tevékenységekkel foglalkozó cégek is megjelentek. A 90-es évek első felében minden korábbinál nagyobb ütemben áramlott a külföldi tőke Malajziába, Thaiföldre, Indonéziába és a Fülöp-szigetekre. Kínában és a régió egyed országaiban lendületet adott e folyamatnak a különleges gazdasági övezetek kialakítása is, ahol kedvező jogi szabályozás mellett működhetnek a tőkeerősebb, fejlettebb technológiát és hatékonyabb marketinget alkalmazó külföldi vállalatok. A 80-as évek végétől kezdve Dél- Korea és Tajvan nagyobb tőkeberuházásokat hajtott végre külföldön, betársultak az USA –bel vállalatokba is, illetve önálló helyi termeli bázisokat is alakítottak egyes európai országokban. Pl: Magyarországon is 6.) A Távol- Kelet nemzetközi szervezetei: - a

térségbeli együttműködés intézményesítésének ötlete a 60-as években merült fel - - 1967-ben megalakult az ASEAN ( Délkelet-Ázsiai Nemzetek Szövetsége), de ez csak polittikai együttműködést jelentett jelentős előrelépés volt az ASEAN országok kölcsönös vámleépítést célzó szabadkereskedelmi megállapodás, az AFTA aláírása 1992-ben 1989-ben létrejött nemcsak az ázsiai hanem az amerikai kontinens egyes nagyobb gazdaságait magába foglaló APEC ( Ázsiai- Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés), ami ma 21 tagot számlál. Együttműködési formák közül az egyes délkelet-ázsiai országok régióinak kooperációját érdemes kiemelni: „növekedési háromszögek” az egyes területek közötti már meglévő gazdasági kapcsolatokra építik az adott terület gazdaságának fellendítését. 1996. március: ASEM ( Ázsia- Európa Dialógus) tárgyalássorozat Célja, hogy 10 távol –keleti ország illetve az akkor 15 eu-s

tagállam közötti gazdasági, politikai, kulturális kapcsolatot erősítse. Azért manapság még mindig úgy tűnik, hogy a világszervezetek a WTO ( Világkereskedelmi Szervezet) és az IMF ( Nemzetközi Valutaalap) nagyobb és egyértelműbb hatással vannak az egyes távol-keleti országok külkapcsolataira és gazdaságpolitikájukra. 7.) 1997-98-as ázsiai válság okai, következményei, és a kilábalás: A válság Thaiföldet, Indonéziát, Dél-Koreát érintette a legérzékenyebben. A válság a thaiföldi valuta, a baht 1997 július elején bevezetett lebegtetésével és gyors leértékelésével indult, ami átterjedt a térség több valutájára is. Sokat emlegetett okok közül az egyik az árfolyam-politikát érinti. A 80-as években az export ösztönzése érdekében leértékelő árfolyam-politikákat a 90-es években válaszul felváltotta a pénzromlás akadályozása érdekében folytatott felértékelő politika. Ez gyengítette az export

versenyképességét, és előremozdította a behozatal növekedését. Így a folyófizetési mérleg hiánya veszélyes mértéket kezdett ölteni a 90es évek közepén. A gazdasági növekedés gyors üteme arra késztette a vállalatokat, hogy jelentős hiteleket vegyenek fel hazai és külföldi forrásoktól. Nagyobb része viszont nem a termelésbe, hanem pénzügyi és ingatlanspekulációba áramlott. A tőzsdei árfolyamesés nemfizető adóssá tett soksok vállalatot A válságnak a világgazdasági folyamatokkal összefüggő okai közül a leglényegesebb, hogy túltermelés alakult ki számos olyan termékből, amelyek az egyes ázsiai országok jelentős exportőrei. Következmények: - Több tízmillió ember süllyedt szegénységbe - Kis és középvállalatok tízezrei mentek csődbe - Jelentősen megemelték a kamatlábakat és leértékelték a hazai valutákat - A hazai termelés importigényes lett, a behozatal megdrágult - A vállalati csődhullám az export

kiesésének egy részét jelentette - Gazdaságpolitikai váltást hajtottak végre, és különböző eszközökkel élénkítették a hazai keresletet - IMF több tízmilliárdos segélycsomagjainak jelentős részét az ázsiai országok és magánvállalatok, a feléjük fennálló tartozásainak törlesztésére fordították. Kilábalás: - viszonylag gyors volt - az egyes országok valutaárfolyamai stabilizálódtak - inflációs ráta csökkent - a folyó fizetési mérleget többlettel zárják - a bankok nagy részét feltőkésítették - a vállalatok adóssági csökkennek - új beruházások indulnak - az ipari bázis kiszélesítésével, a munkaerő-igényes iparágak felől a tőkeigényes és technológia-intenzív iparágak felé mozdulással tudnak tartósabb gazdasági növekedést elérni. - Közelebb kerültek az angolszász modellhez, a pénzügyi rendszer felügyelete szilárdabb, a szabályok átláthatóbbak, a részvényeseknek nagyobb befolyásuk van

a döntésekre. 8.) Összefoglalás: - az 1997-98-as válságidőszakkal együtt is a távol-keleti országok többsége sikerrel integrálódott a világgazdaságba gazdaságirányítási rendszereiket az angolszász modellhez közelítik a térség nem oldódik fel teljesen a világ egységesedésében, egyes kulturális, vallási, politikai, gazdasági hagyományok és szokások fennmaradnak Japánhoz hasonlóan a távol-keleti országok a nyugati és ázsiai civilizációk sajátos elegyét mutatja, ami egyrészt az önvédelmet célozza, másrészt a nyílt regionalizmust képviselik