Gazdasági Ismeretek | Marketing » Csitári Viktória - A marketingkommunikációs eszközök szerepe a sport aktív 2002 nemzetközi sport-,fitness-,wellness-,rekreációs szakkiállítás és konferencia szervezésében

http://www.doksihu Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Újabb diplomás képzés Levelező tagozat Európai Uniós szakirány A MARKETINGKOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZÖK SZEREPE A SPORT AKTÍV 2002 NEMZETKÖZI SPORT-, FITNESS-, WELLNESS-, REKREÁCIÓS SZAKKIÁLLÍTÁS ÉS KONFERENCIA SZERVEZÉSÉBEN Készítette: Csitári Viktória Budapest, 2003. 2 http://www.doksihu TARTALOMJEGYZÉK 1. Tartalomjegyzék 3 2. Bevezetés 5 3. Kiállítások és vásárok 6 3. 1 A kiállítások és vásárok eredete, történelmi áttekintése 6 3. 2 A kiállítás és vásár jelentésbeli különbségei 7 3. 3 A piaci szereplők bemutatása 7 3. 3 1 A kiállítás szervezője 7 3. 3 2 A kiállítást szervező cégek típusai 8 3. 3 3 A kiállítás szervező feladatai 8 3. 3 4 Szervező cégek szakmai és érdekképviseleti köre 11 3. 3 5 A kiállítók 11 3. 3 6 A kiállító feladatai 13 3. 3 7 A látogatók 14 4. A

kiállítások és vásárok típus szerinti felosztása 4.1 A kiállítások és vásárok koncepció szerinti csoportosítása 15 15 4.1 1 Univerzális vásárok 15 4. 1 2 Szakkiállítások 15 4. 1 3 Kongresszusi kiállítások 16 4. 2 A kiállítások és vásárok területi csoportosítása 16 4.2 1 Belföldi, regionális rendezvények 16 4.2 2 Belföldi, országos rendezvények 17 4. 2 3 Nemzetközi, euroregionális rendezvények 17 4. 2 4 Nemzetközi, globális rendezvények 17 4. 3 Világkiállítások 18 4. 4 Egyéb árubemutatók 19 5. A szervező cégek számára kiírt pályázatok, támogatások 19 5. 1 Közbeszerzési pályázatok 19 5. 2 Általános pályázatok 21 6. SPORT AKTIV 2002 Nemzetközi Sport-, Fitness-, Wellness-, Rekreációs Szakkiállítás és Konferencia 3 21 http://www.doksihu 6. 1 A szervező cég bemutatása 21 6. 2 A szakmai háttér bemutatása 23 6.3 A támogatók bemutatása 24 7. A SPORT AKTIV 2002

Nemzetközi Sport-, Fitness-, Wellness-, Rekreációs Szakkiállítás és Konferencia szervezése és lebonyolítása 7.1 A marketingkommunikációról általában 26 29 7.11 További, a részvétel sikerességét befolyásoló tényezők 35 7.111 A szervező lehetőségei, illetve feladatai 35 7.112 A kiállító lehetőségei 36 7. 2 Szervezés lépésről lépésre 37 7. 2 1 Előkészítés 38 7. 2 2 Szervezés 39 7. 2 2 1 Kiállítói akvizíció 41 7. 2 2 2 Látogatói akvizíció 42 7. 2 2 3 A szervezés marketingkommunikációs eszközei 43 7. 2 2 4 A konferencia szervezése 46 7. 2 3 Építés 46 7. 2 4 Üzemelés 47 7. 2 5 Utómunkálatok, Follow-up 48 7. 2 6 Végelszámolás 49 7. 2 7 A kiállítás sikerességének értékelése 49 8. A kiállítások változása hazánk Európai Uniós csatlakozása után 52 9. 53 Befejezés Szakirodalom jegyzék 54 Mellékletek jegyzéke 55 4 http://www.doksihu 2. Bevezetés A kiállítások,

vásárok napjainkban a komplex marketing eszköz szerepét töltik be. Ezek a rendezvények egyfajta médiának tekinthetők, mely a cégek kommunikációját segíti elő. A vállalatok a kiállítás során juttatják el üzenetüket a megcélzott körhöz, egy olyan kommunikációs téren keresztül, ahol azonos térben és időben találkozhat az eladó és a vevő. Dolgozatomban a szervező szemszögéből mutatom be egy szakkiállítás megszervezését az előkészítési munkákon keresztül a végelszámolásig, kiemelve a marketingkommunikációs eszközök fontosságát a rendezvény sikerességének érdekében. Szakdolgozatom során a kiállítások kialakulását, szereplőit, napjainkban betöltött szerepét, valamint a 2002-ben első alkalommal megrendezésre került SPORT AKTÍV Nemzetközi Sport-, Fitness-, Wellness-, Rekreációs Szakkiállítás és Konferencia szervezését mutatom be. Számomra azért is fontos ez a kiállítás, mert szervezőként én

is részese lehettem a rendezvény teljes szervezésének és lebonyolításának. 5 http://www.doksihu 3. Kiállítások és vásárok 3. 1 A kiállítások és vásárok eredete, történelmi áttekintése A vásárok legelső megjelenése az ókorba nyúlik vissza. Az ókori görögök agóra, a rómaiak pedig fórum névvel illették a ma is létező piacokat, melyek a város központi helyének számítottak. Itt zajlott a kereskedelmen kívül a vallási és politikai élet is A vásár szót a középkorban említik meg először. A céhek díszversenyeket rendeztek egymás között, ahol bemutatták legújabb munkáikat. Ezeknek a vásároknak az emlékét napjainkban is ápolják, pl.: lipcsei, párizsi vásár A szó szerint vett kiállítások a XVIII-XIX. században jelentek meg A legelső nemzetközi kiállítást Londonban rendezték 1851-ben, „Nagy Kiállítás” néven. Az 1950-es évekig leginkább az általános vásárok voltak jellemzőek. Ezek után

viszont a szakkiállítások fontosabb szerepet kaptak, mert itt a szakközönségnek tudták bemutatni az újdonságokat, az adott témában elért eredményeket. Ez a mai napig létező szemlélet. Magyarországon Budán kezdtek el vásárokat rendezni a Tatárjárás után, miután a város vásárjogot kapott IV. Bélától 1242-ben Hazánkban a legelső kiállítást 1842-ben rendezték Budapesten, a Vigadóban, „Első Iparmű Kiállítás” néven. A rendezvény szervezője Landerer Lajos volt, akinek a 213 kiállító postán juttatta el a 198 db kiállítandó tárgyat. A kiállítás igen nagy érdeklődésnek örvendett, hiszen 14.425 fő látogatót regisztráltak Napjainkban évente több ezer kiállítás és vásár kerül megrendezésre szerte a világon. Sajnos az Internet és a nagy bevásárlóközpontok megjelenésével a kiállítások szerepe egyre inkább háttérbe kerül, mivel az érdeklődő akár otthon ülve megtekintheti az őt érdeklő terméket a

világhálón, vagy bármelyik bevásárlóközpontban megtalálja azt a kínálatot, melyet az egyes vállalatok egy kiállítás alkalmával mutatnának be. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a kiállítás szervező cégek feladják és nem szerveznek ilyen rendezvényeket, hanem megpróbálnak minél speciálisabb érdeklődési körnek megfelelő, magas színvonalú szervezni. 6 vásárokat, illetve kiállításokat http://www.doksihu 3. 2 A kiállítás és vásár jelentésbeli különbségei A vásár leginkább egy piachoz hasonlítható, ahol elsősorban a kereskedők a nagyközönségnek kínálják eladásra termékeiket. A vásárokon különösen nagyszámú tematikai csoportot különböztethetünk meg, hiszen itt bármi bemutatható. A helyszínen meg lehet vásárolni a kiválasztott terméket. pl: BNV /Budapesti Nemzetközi Vásár/ A kiállítás ennél valamivel összetettebb rendezvény. Itt technikai újításokat mutatnak be elsősorban gyártók, és

nem közvetlenül árusítanak, gyakran „csak” előkészítik az üzletkötést. Lényegesen kisebb a tematikai csoportok száma is Itt jellemző elsősorban a szakosodás, és a megcélzott látogatók is legfőképpen a szakemberek. A szakmai kiállításokhoz éppen ezért gyakran kapcsolódik szakmai konferencia is. pl: FOODAPEST Nemzetközi Élelmiszer, Ital és Élelmiszer-gépipari Szakkiállítás; HUNGELEKTRO Nemzetközi Elektronikai Szakkiállítás és Konferencia. 3. 3 A piaci szereplők bemutatása A kiállítási piacon három szereplőt különböztethetünk meg: a kiállítót, a látogatót és a kiállítás szervezőt. A kiállítás szervező kapcsolatban van a kiállítóval is és a látogatókkal is, de a legfőbb cél az, hogy a kiállító és a látogató „rátaláljon” egymásra. Ebben a megközelítésben a kiállító testesíti meg a kínálatot, a látogató pedig a keresletet. 3. 3 1 A kiállítás szervezője Egy kiállítás, vásár

kialakításánál, létrehozásánál a szervezőnek van a legfontosabb feladata. Olyan „terméket” kell létrehoznia, amelyre van kereslet Napjainkban ez igen nehéz feladat, mivel az Internetes kereskedelemnek és a bevásárló központok átfogó kínálatának igen nagy előnye van a kiállításokkal szemben. Ma már a bevásárlóközpontoknak olyan óriási a kínálata egy – egy adott termékből, hogy az is előfordul, hogy a kiállításon a látogató nem találja meg azt a terméket, amit viszont a bevásárlóközpontban bármikor megtalál. Az Interneten még ennél is nagyobb a 7 http://www.doksihu kínálat, hiszen szinte minden gyártónak van saját honlapja, ahol az érdeklődő megtekintheti a neki tetsző árut, és részletes leírást is kap róla. Előfordul az is, hogy otthonról megrendelheti a terméket, és díjmentesen házhoz szállítja a gyártó, illetve a forgalmazó, tehát még a lakásból sem kell kilépnie a vásárláshoz.

Magyarországon persze ez még nem terjedt el széles körben, de erre is van lehetőség. Jelentős feladat az is, hogy a szervező ne csak a kiállítót nyerje meg a rendezvénynek, mert egy kiállítás nem lehet sikeres, ha nincsenek látogatók. Tehát a kiállítás időtartama alatt biztosítani kell a keresletet és a kínálatot is. Ha ez nem sikerül, a kiállítók elégedetlenek lesznek, hiábavaló pénz- és időkidobásnak fogják tekinteni a kiállítást, és a következő alkalommal már nem kívánnak részt venni ugyanezen a rendezvényen. Éppen ezért nemcsak a kiállítónak és a látogatónak fontos, hogy rátaláljanak egymásra, hanem a szervezőnek is érdeke ezt elérni. Ahhoz, hogy ezt el tudjuk érni, komoly marketing kommunikációs munkára van szükség. 3. 3 2 A kiállítást szervező cégek típusai Két típusát különböztethetjük meg a kiállítás szervező cégeknek: • Teljes, önálló kiállítást, rendezvényt szervező cégek •

Egy-egy cég megjelenését szervező cégek hazai, illetve külföldi vásárokon Régebben az volt a jellemző Magyarországon, hogy nagyvárosonként egy, esetleg kettő olyan szervező cég volt, aki önálló kiállítást szervezett, saját csarnokaiban, illetve sportcsarnokokban, iskolákban, művelődési házakban és azok a cégek voltak többségben, akik egyes cégek megjelenését szervezték. Napjainkban viszont egyre több cég próbál önálló kiállítást szervezni. Így viszont bérelniük kell a csarnokot, ami azt eredményezi, hogy egyre drágább a helydíj, amit a kisebb vállalatok csak nagy nehézségek árán tudnak kifizetni. 3. 3 3 A kiállítás szervező feladatai A kiállítás szervezőjének olyan módon kell megnyerni leendő ügyfelét, hogy az a továbbiakban is az ő rendezvényén jelenjen meg. Ezért nem elég csupán megkeresni 8 http://www.doksihu a kiállítót és fellélegezni, hogy „ezzel is megvolnánk”. A szervező legfontosabb

feladata, hogy a kiállító megjelenését sikeressé tegye. Általános feladatok egy teljes kiállítás megszervezése esetén: • Első alkalommal megrendezendő kiállítás esetén a kiállítás „kitalálása”, hiszen ma már szinte minden szakmai területen találkozhatunk rendezvényekkel, ezért ténylegesen ki kell találni, hogy melyik az a terület, ami még nincs teljesen lefedve. Ehhez a munkához segítséget nyújt, ha az adott tematikában feltérképezzük és elemezzük a sikereses és kevésbé sikeres kiállításokat. • A kiállítási csarnok megtekintése, felmérése, lefoglalása • A kiállítás meghirdetése, reklámozása elsősorban az adott kiállítási tematika szakmédiáiban • A leendő ügyfelek felderítése, akvirálása, meggyőzése • Szponzorok felderítése, szerződéskötések • Jelentkezések visszaigazolása, katalógus bejegyzési ívek kiküldése • Árajánlat, tervek készítése adott

jelentkezőknek testre szabottan • Szerződések, előlegszámlák előkészítése, postázása • Látogatóknak szóló reklámok előkészítése, lebonyolítása • Katalógus bejegyzési ívek begyűjtése a jelentkezőktől • Egyedi standok esetén a tervek engedélyeztetése a csarnok tulajdonosával • Jelentkezések lezárása, katalógus elkészítése különböző szempontok szerint • Tervbemutató megtartása a kiállítók részére, parkolójegyek kiosztása A kiállítás megnyitását megelőző egy-két nap feladatai: • Nyitás előtti hírverő sajtótájékoztató lebonyolítása • Standépítések megkezdése, folyamatos ellenőrzése 9 belépőjegyek, http://www.doksihu • Áruszállítással kapcsolatos ügyek intézése • Grafikai-, árurendezési munkák elkészíttetése • Dekorációs kellékek, virágok biztosítása • A kiállítás teljes ideje alatt kontaktus tartása a kiállítóval • Szabadtéri

rendezvények ellenőrzése A kiállítás zárását követő feladatok: • Kiállítás bezárása • Bontási munkálatok megkezdése, ellenőrzése • Szerződésen felüli költségek kiszámlázása, utólagos elszámolás • Utókalkuláció • A kiállítás értékelése: - kiállítók körében végzett felmérések - látogatók körében végzett felmérések - saját szakmai munkánk értékelése A szervező által átadandó hivatalos iratok: • A Szerződés: tartalmazza a szerződők pontos adatait, az adott kiállításra vonatkozó tudnivalókat, a megrendelt terület nagyságát, a szervező illetve a kiállító kötelezettségeit a rendezvénnyel tartalmazza szervező kapcsolatban. • Az Általános tudnivalók: a cégnél kapcsolattartó személy nevét, a kiállítás fontosabb paramétereit: helyszín, időpont, nyitvatartási idő, hivatalos megnyitó időpontja, építési és bontási időszak, szállítmányozással

kapcsolatos tudnivalók, lemondási feltételek, biztosítási lehetőségek, árusítással kapcsolatos tudnivalók, reklám anyagok megjelenési lehetőségei, bemutatókra vonatkozó előírások. • Kiállítási építési szabályzat: tartalmazza a tervezési és kivitelezési előírásokat; az egységstand, valamint az egyedi stand meghatározását, 10 http://www.doksihu és követelményeit; a munkabiztonsági szabályzatot; a tűzvédelmi szabályzatot; valamint a csarnok és a szabad terület műszaki adatait. 3. 3 4 Szervező cégek szakmai és érdekképviseleti köre A kiállítás szervező cégek legfontosabb képviseleti szervezetei a Magyar Kiállítás-, és Vásárszervezők Szövetsége, valamint az EXPO UNION, ami a Magyar Kiállítás Szervezők Egyesülete. Ezeknek a szervezeteknek az elsőrendű célja az, hogy hatékony megjelenést tudjon biztosítani minden szervező cég a bel-, és külföldi rendezvényeken. Ezen kívül a közösen elfogadott

magas fokú követelmények és elvek miatt kizárja a nem hozzáértő cégeket. Sajnos egyre inkább csökken az igazán megbízható szervező cégek száma, mert a kiállítások válsága hatással van mindenkire. Ezért van az, hogy vannak olyan újonnan alakuló kisebb, egy-két személyes cégek, akik úgy gondolják, hogy kiállítást szervezni egyszerű dolog és gyakran lejáratják a szakmát. Többek között ez is hozzájárul ahhoz, hogy a kiállítások egyre kisebb népszerűségnek örvendenek. Éppen ezért nagyon fontos, hogy az adott szervező cég komoly referenciákkal rendelkezzen, hiszen így tudja a legegyszerűbben meggyőzni a megrendelőt szakmai jártasságáról. 3. 3 5 A kiállítók A kiállító szempontjából egy-egy rendezvény teljesen másképpen néz ki. Ő a kiállítást mint eszközt fogja fel, melynek segítségével elő tudja segíteni üzleti sikerességét. A szervezőnek ezzel szemben a kiállítás megvalósítása mint cél jelenik

meg. A kiállítónak több oka is lehet, amiért szeretne megjelenni egy-egy rendezvényen: • Piaci részesedés megtartása, illetve növelése • Új vevők megnyerése, régiek megtartása • Új termék, szolgáltatás bevezetése • Régi termék népszerűsítése akciókkal • Versenytársak felmérése • Presztízs megjelenés 11 http://www.doksihu Ahhoz, hogy egy partner el tudja dönteni, hogy számára valóban fontos egy kiállítás, a szervezőnek minden a partner által kért, rendelkezésére álló információt meg kell adnia, mert ha elhallgatja, az elégedetlenséghez vezethet. Ilyen adatok például: • Az előző évi kiállítás katalógusa, vagy információ a kiállítókról • Az előző évi rendezvény látogatottsági adatai • Ha először kerül megrendezésre a kiállítás, a bejelentkezési határidő környékén lehet információt kérni a már bejelentkezett résztvevőkről • Meg lehet tudni, hogy milyen

médiákban fogják hirdetni az adott rendezvényt • Kísérőrendezvények a kiállítás ideje alatt • A szakmai támogatók névsora Természetesen a kiállító döntését hosszas mérlegelés előzi meg. Fontos szerepet játszik a döntésben az anyagi háttér, mivel a legszerényebb megjelenést /6m2/ sem lehet ma már 500.000,-Ft-nál olcsóbban megoldani Ha egy cég csupán ilyen kis területen jelenik meg, nagyon keveset tud „mutatni magából”, hiszen egy ekkora standon egy információs pulton, egy asztalon és pár széken kívül nem nagyon fér el más. Viszont sok olyan kis vállalat van, ahol nincs elég pénz a kiállításokra, viszont valamilyen formában mégis részt akarnak venni az ilyen rendezvényeken is. Ráadásul a legtöbb esetben a részvétel nem hoz azonnali hasznot, és a ráfordítás is csak idővel térül meg. A kis cégek számára megoldást jelenthet a kollektív standon való megjelenés. Ebben az esetben több cég vesz meg egy

nagyobb területet, vagy egy-egy szövetség veszi meg a területet, amelyet továbbad a tagvállalatainak. Ilyenkor figyelni kell a konfliktushelyzetekre. Egyértelműen jelezni kell, hogy melyik kiállított termék melyik cég terméke, tehát a nagy standon belül jól el kell különíteni a kiállító cégeket. 12 http://www.doksihu Ha több hasonló tematikájú kiállítás is van egy évben, nehéz eldönteni, hogy melyiken vegyen, illetve ne vegyen részt a cég. Éppen ezért nagyon fontos tudni a pontos tematikáját is az adott rendezvénynek. Vannak olyan cégek is, amelyek rendszeresen megjelennek számos kiállításon. Nekik nem olyan nagy munka a részvételi döntés. De ők is gondban lehetnek, ha felbukkan egy hasonló tematikájú kiállítás, amely szintén szép eredménnyel kecsegtet. Innentől fogva már csupán pénzügyi kérdés, hogy mindenhol meg tudnake jelenni 3. 3 6 A kiállító feladatai Először is azt kell eldönteni, hogy az adott cég

termékeinek népszerűsítéséhez a kiállítást mint marketing kommunikációs eszközt választja-e. Ha a kiállítás mellett döntenek, informálódni kell a különböző kiállításokról, vásárokról. Minden év elején a cégek az éves reklámtervükben megtervezik, hogy melyik kiállításon szeretnének részt venni. Ezek után számos feladat vár még a kiállítóra: • Az adott kiállítás kiválasztása, információk bekérése • Pénzügyi terv elkészítése • Az „Üzenet” meghatározása • Árajánlatok bekérése kivitelezőktől • Stand megtervezése • Kiállítási áruk kiválasztása • Reklámok elindítása • Információs anyagok összeállítása • Az üzemelés alatti standszemélyzet kiválasztása Ha a megrendelő nem egy adott cég, hanem esetleg állami intézmény, a feladatai a következők: • Pályázat kiírása, lebonyolítása • A résztvevő cégek támogatása 13 http://www.doksihu • A

kiválasztott szervezővel együttműködés, valamint annak ellenőrzése • A kiállításon való részvétel • Zárás után a kiállítás és a szervező értékelése 3. 3 7 A látogatók A látogatók a kiállítások célcsoportja, ők azok akik a keresletet megtestesítik. Attól függően, hogy nagyközönség vásárral, vagy szakkiállítással van dolgunk más és más a megcélzott kör. A nagyközönség vásárra tulajdonképpen bárki elmehet, ezeket a vásárokat az emberek kikapcsolódásnak, illetve jó programnak tekintik. Ide általában hétvégén, családdal jönnek. A vásár szervezői ezt figyelembe is veszik, ezért legtöbbször biztosítanak kedvezményes családi, illetve diák és nyugdíjas jegyeket is. Ezeken a vásárokon minden megtalálható, tulajdonképpen olyanok, mint a nagy bevásárlóközpontok, éppen ezért kezdik jelentőségüket veszteni. Míg a bevásárlóközpontba bárki bármikor ingyenesen bemehet, addig itt egy

adott időpontban belépőjegyért nézhetik meg a kínálatot. Ezzel ellentétben a szakkiállítások egy bizonyos szakterület termékeit mutatják be. Így elsősorban a szakembereket kívánják becsalogatni az elsősorban hétköznapokon rendezendő kiállításokra. Ezeken a rendezvényeken az adott tematikán belül szinte minden nagyobb cég megtalálható. Az első pár nap kizárólag a szakembereknek szól, éppen ezért ilyenkor rendezik az összes szakmai kísérőrendezvényt is. /konferencia, workshop, sajtótájékoztató stb./ A további napokon a nagyközönség is megtekintheti a kiállítást, ahol általában kedvezményesebb áron juthatnak hozzá egyes cikkekhez. A szakmai látogatók két okból keresnek fel egy kiállítást: • konkrét célja van a látogatásnak, esetenként már előzetesen előkészített szerződést írnak alá a kiállítás helyszínén • általános tájékozódás, nincs előre meghatározott cél Nagyon fontos, hogy a

szervezők komoly munkát és pénzt fordítsanak a látogatói akvizícióra, hiszen többek között a látogatók számán is le lehet mérni egy kiállítás sikerességét. 14 http://www.doksihu 4. A kiállítások és vásárok típus szerinti felosztása1 A kiállításokat és vásárokat számos szempont szerint csoportosíthatjuk. Napjainkban egyre bővül ez a csoportosítási lehetőség, hiszen a szervező cégek egyre kreatívabban igyekeznek, minél speciálisabb rendezvényeket „kitalálni”. 4. 1 A kiállítások és vásárok koncepció szerinti csoportosítása A koncepció szerinti csoportosítás elsősorban tematikai és célcsoport szerinti megkülönböztetést jelent. Itt három csoportot találhatunk: az univerzális vásárokat, a szakkiállításokat és a napjainkban egyre jobban elterjedő kongresszusi kiállításokat. 4. 1 1 Univerzális vásárok A fejlett gazdasággal rendelkező országokban ez a kategória egyre inkább megszűnőben van.

Tematikájában semmiféle korlátozás nincs, a fogyasztási és beruházási javak egymásmellettisége jellemző. Nincs semmiféle szakosítás a vásáron belül, tehát egy teljesen vegyes vásár. Alapvetően politikai motiváltságúak mind a meghívások, mind a megjelenések, a részvétel befolyásolhatja a rendező ország import-, illetve beruházási döntéseit. Pl: Teheráni Vásár. 4. 1 2 Szakkiállítások Ezek a rendezvények napjainkban a legdominánsabban fejlődő kiállítások csoportjához tartoznak, nagyságrendtől és relációtól függetlenül. Egy, vagy egymáshoz nagyon közel eső több ágazatra, esetleg szolgáltatásra korlátozódnak, a tematikához nem illeszkedő termékeket, szolgáltatásokat szigorúan kizárják a bemutatás lehetőségéből. Pl: INDUSTRIA, Beruházási Javak Nemzetközi Vására 1 A csoportosítás szempontjainak forrása: Dr. Bíró Péter-Tóth Judit: Kiállítók kézikönyve, CO-NEX Kiadó, Budapest, 1997. 25-38p 15

http://www.doksihu 4. 1 3 Kongresszusi Kiállítások Ezek a rendezvények a különböző kongresszusok, konferenciák kiegészítőiként, kísérőrendezvényeiként alakultak ki. Nem nagyságrendje miatt, hanem a kisszámú, de szó szerint vett szakmai látogatottsága miatt jelentős. Ezeknek a rendezvényeknek a fő célja az, hogy az adott szakma képviselői egy-egy tudományos kérdésről a megfelelő helyen cserélhessék ki tapasztalataikat. Egyre jobban terjed ez a kiállítási forma, mivel a szervezők rájöttek, hogy ezek a kisebb megjelenések jelentősen hozzájárulnak rendezvényük sikeréhez. Pl: Nemzetközi Olaj- és Gázipari Konferencia ás Kiállítás, Nizza /2000/. Magyarországon legtöbbször valamelyik szállodában rendezett konferencia egyik különtermében tekinthető meg a kiállítás is. A legelterjedtebbek az ilyen típusú rendezvények között a gyógyszerészeti konferenciák. Egy ilyen konferenciával egybekötött kiállítás kiváló

alkalmat ad arra, hogy egy új vényes gyógyszert, vagy a K+F kutatások legújabb eredményeit bemutassák. Mivel a vényes gyógyszereket nem lehet reklámozni, egy tudományos konferencia megfelelő marketingkommunikációs eszköz egy ilyen készítmény bemutatására. 4. 2 A kiállítások és vásárok területi csoportosítása A területi csoportosítás szerint 2 főbb csoportot különböztethetünk meg, a belföldi, illetve a nemzetközi rendezvényeket. Ezeken belül pedig négy fontosabb szint különül el: a regionális-, az országos-, az euroregionális-, és a globális rendezvények. 4. 2 1 Belföldi, regionális rendezvények Általában a rendezvény helyszínének 100-150 km-es vonzáskörzetébe tartozó kiállítói, látogatói kört jelent a régiónak szóló kínálattal. Ezek általában vásár szerű megjelenési formák, hiszen az adott régió minden fontosabb gyártója, kereskedője igyekszik termékét bemutatni a nagyközönségnek. Ezek a

vásárok legtöbbször a tavaszi, illetve az őszi időszakban kerülnek megrendezésre vidéki nagyvárosainkban, amikor a legtöbb látogató várható. Napjainkban ezek a vásárok egyre inkább 16 http://www.doksihu elvesztik jelentőségüket, hiszen a kiállítók és a kiállított termékek kis változásokkal mindig ugyanazok, és ezeket már mindenki megismerte, kipróbálta. 4. 2 2 Belföldi, országos rendezvények Ezeknek a rendezvényeknek a vonzáskörzete 800-1000 km, tehát itt már számolhatunk külföldi kiállítói megjelenéssel is, de még mindig a hazai kiállítók megjelenése a domináns. Itt már a legtöbb esetben szakmai kiállításról beszélhetünk, a látogatói összetételt elsősorban a hazai szakemberek, üzletemberek nagy száma határozza meg. Ilyen például az E + E /Elektronikai és Elektrotechnikai/ Szakkiállítás és Vásár. 4. 2 3 Nemzetközi, euroregionális rendezvények Vonzáskörzetük 1500-2000 km. Ezek a rendezvények

szintén szakkiállítások, európai jelentőségű események. Itt a kiállítói és a látogatói oldalon is jelentős az európai részvétel. Ilyen a kétévente megrendezésre kerülő FOODAPEST, Nemzetközi Élelmiszer, Ital és Élelmiszer-gépipari Szakkiállítás. 4. 2 4 Nemzetközi, globális rendezvények Vonzáskörzetük felöleli az egész világot. Ezek a kiállítások világméretekben szemlélve, adott szakágazatok legkiemelkedőbb rendezvényei. Globális vonzáskörük és kisugárzásuk van mind a kiállítói, mind a szaklátogatói körre. Itt csak a legjobb minőségű termékeket mutatják be. Jó példa erre a Bordeaux-ban kétévente megrendezendő Vinexpo Borászati Szakkiállítás, ahol a világon fellelhető összes kitűnő minőségű borászati, illetve szeszipari termék bemutatásra kerül. 17 http://www.doksihu 4. 3 Világkiállítások A világkiállítás szereplői: a rendező ország, a kiállító országok és a látogatók. Ezek

közül is a legfontosabb feladatot a rendező országnak kell megoldania: Komoly pénzeket kell fordítania a kiállítás helyszínének megfelelő kiválasztására, az esemény színvonalas megjelenítésére, változatos reklámozására. Ezeket a feladatokat úgy kell megoldani, hogy segítse az adott ország pozitív megítélését, termékeinek piaci sikerét. A világkiállításon nem az egyes cégek reklámozzák termékeiket, hanem az adott ország mint egység mutatkozik be. Ez minden résztvevő országnak fontos imageépítési lehetőség A látogatók nagyrészt turisták, ezért a résztvevő országoknak olyan színvonalú pavilonokat kell létrehozniuk, hogy minden látogató úgy érezze, hogy a következő úticél az adott ország lesz. A világkiállításokat három kategóriába sorolhatjuk: • „A” kategória: Általános világkiállítás. Témájában teljesen általános, több témát felölelő rendezvény. Általában igen hosszú ideig üzemel,

legtöbbször ez az idő eléri a hat hónapot. Pl: EXPO 2000 Hannover „Ember – környezet –kommunikáció” • „B” kategória: Szakvilágkiállítás. Egy megadott témát dolgoz fel, amihez minden résztvevő országnak idomulnia kell. Időtartama 3 – 6 hónap között jellemző. Pl: Lisszabon EXPO 1998 „Óceánok, a világ öröksége”. Tematikája: Felszíni és földalatti vizek, vízgazdálkodás, vizek és az élővilág védelme. • „C” kategória: Elfogadott Világkiállítás. Amennyiben az első két kategóriának nem felel meg az adott kiállítás, de hasonló módon kívánják egy – egy szakma anyagát feldolgozni, a rendező ország kérvényezheti a Nemzetközi Kiállítási Irodánál rendezvénye világkiállítássá való minősítését, ezzel növelve a rendezvény rangját. Pl.: Bordeaux: Vinexpo, Berlin ITB Magyarországon eddig egyszer rendeztek világkiállítást, 1971-ben Vadászati Világkiállítás címen. 18

http://www.doksihu 4. 4 Egyéb árubemutatók Az árubemutatóknak is több típusát különböztethetjük meg: • Állandó bemutató, ahol kiállító teremben, illetve kirakatban tekinthetik meg a vásárlók az adott terméket. Nagy előnye, hogy hosszabb ideig hívja fel magára a figyelmet, mint egy pár napos kiállítás alatt. Pl: A Budapesten jelenleg épülő Ázsia Center egyik részében terveznek egy kiállító csarnokot, ahol az érdeklődők hosszabb időn keresztül tekinthetik meg a kiállított termékeket. • Kereskedelmi árubemutatóról beszélünk, amikor egy kereskedelmi egységben /áruházban, üzletközpontban/ kisebb bemutató pultot, illetve kóstoltató állványt létesítenek, ahol különböző promóciós tevékenységet folytatnak az egyes cégek, legtöbbször hostessek segítségével. 5. A szervező cégek számára kiírt pályázatok, támogatások A kiállítás szervező cégek nagyobb hányada cégek, illetve az állami szervek

kiállításon való részvételének megvalósításával foglalkozik. Azt, hogy egy – egy kiállításon való részvételt melyik cég szervezheti meg, pályázatok segítségével döntik el. A pályázatok között is lehetnek különbségek, attól függően, hogy a pályázatot kiíró cég állami, vagy magánvállalkozás. 5. 1 Közbeszerzési pályázatok A közbeszerzési pályázatokat a kormányzati szervek írják ki, elsősorban olyan kül-, és belföldi kiállításokra, ahol szeretnék elősegíteni a Magyarországon hasonló területen tevékenykedő magáncégek könnyebb megjelenését. Ilyen pályázatkiíró szervek jelenleg : • Magyar Gazdasági Minisztérium Kereskedelemfejlesztési Kht.-ja /ITD-H/ 19 Magyar Befektetési És http://www.doksihu • Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium – Agrármarketing Centrum • Magyar Turizmus Rt. Az adott közbeszerzési pályázaton csak az a kiállítás szervező cég vehet

részt, aki a Közbeszerzési törvényben előírt pénzügyi és műszaki feltételeknek egyaránt megfelel. Ezen kívül az ITD-H pályázatain az is kikötés, hogy a Gazdasági Minisztérium Referencia Zsűrije által „Előminősített kiállítás szervező” cégek között szerepeljen a pályázó. A közbeszerzési pályázatokon elnyerhető kiállítások mind színvonalas szervezési és részvételi munkát igényelnek. Éppen ezért a számos kiállítás szervező cég közül Magyarországon körülbelül 5-10 olyan cég van, aki ezeket a kiállításokat képes megvalósítani. A legtöbb külföldön szervezendő kiállítás célja, hogy Magyarország imázsát építse, illetve megismertesse országunkat és gazdaságunkat határainkon túl. Ezek között a pályázatok között is léteznek különbségek: Például az elnyerhető támogatások mértéke lehet eltérő, a kiállítások típusa szervenként szintén eltérő, és a megvalósítandó

kiállítások célja szintén eltérő lehet. • Az ITD-H által kiírt I. és II kategóriás kiállítások célja elsősorban az exportösztönzés, és a külföldi tőke hazánkba vonzása. Szinte kizárólag csak külföldi kiállításokon való megjelenést támogatnak. Többek között ők írják ki a világkiállításokra vonatkozó pályázatokat is. • Az FVM/AMC, mint ahogy azt az intézmény profilja is sugallja, elsősorban az élelmiszeripari kiállításokat támogatja, kül- és belföldön egyaránt. • A Magyar Turizmus Rt. kiállításainak célja, hogy hazánk turisztikai életét még jobban fellendítse, minél több külföldi turistát vonzzon Magyarországra. Éppen ezért a Turizmus Rt standjai mindig nagyon impozáns, figyelemfelkeltő installációval rendelkeznek. A legtöbb külföldi turizmussal kapcsolatos kiállításon megjelennek, de ettől függetlenül belföldön is népszerűsítik magukat több rendezvényen is. 20

http://www.doksihu 5. 2 Általános pályázatok Vannak olyan pályázatok, melyeket egyes cégek írnak ki, hogy saját cégük megjelenését tudják biztosítani egyes kiállításokon. Ezek a pályázatok több módon kerülhetnek kiírásra. A legegyszerűbb mód, ha ajánlatkérő levelet küldenek a kiválasztott szervező cégeknek. Ez csak akkor működik, ha a leendő partner ismeri a Magyarországon működő kiállítás szervező cégeket. A beérkezett ajánlatok összesítése után amelyik ajánlat a legmegfelelőbb mind pénzügyileg, mind látványilag, azt az ajánlatot elfogadják. A legtöbb esetben csak egyetlen kiállítási megjelenésről van szó, de előfordulhat – legtöbbször nagyobb cégeknél -, hogy olyan szervező céget keresnek, akire az egész éves kiállítási programjukat rábízzák. Ilyen pl: a MOL Rt A pályáztatásnak az is egy módja, hogy valamilyen médián keresztül juttatják el a kiírást a szervezőkhöz, ennek viszont az a

veszélye, hogyha nem a megfelelő médiát választják, esetleg nem jut el a „címzetthez” a felhívás. 6. SPORT AKTÍV 2002 Nemzetközi Sport-, Fitness-, Wellness-, Rekreációs Szakkiállítás és Konferencia Mint azt a bevezetőben leírtam, dolgozatom fő témája a fenti kiállítás teljes megszervezése lépésről lépésre. Ez a rendezvény azért nagyon érdekes, mert először került megrendezésre, éppen ezért nem lehetett előre látni, hogy milyen eredménnyel zárul, és valóban be lehet – e vezetni mint évenként ismétlődő szakkiállítást. 6. 1 A szervező cég bemutatása 1989-ben, azaz 12 éve alakult a PROMO Kft., mint az ország legelső kiállítás szervező magánvállalkozása. Fennállása óta az ország egyik vezető kiállítás szervező cége, illetve reklámügynöksége. Kiállításaival, melyek száma a mai napig is folyamatosan növekszik, öt világrész közel száz országában van jelen. Komoly referenciái is

megerősítik alkalmazottainak szakértelmét. 21 http://www.doksihu Tevékenységi körét az elmúlt tizenkét évben továbbfejlesztette, s ma már a kiállítás szervezésen kívül szolgáltatásai széles körben elégítik ki megrendelőik igényeit. A legrégebbi és máig az egyik legfontosabb része a cégnek a kiállítás szervezői részleg, mely fizikailag is külön emeleten helyezkedik el, és 2001 óta külön Kft-ként működik. Ez a PROMO Kiállításszervező Kft 15 kollégám mellett én is itt dolgozom kiállítás szervezőként. Elsősorban államilag támogatott külföldi kiállításokat szervezünk, de az idei évben megpróbáltunk itthon is egy önálló kiállítást megvalósítani, ez a SPORT AKTÍV 2002 Nemzetközi Sport-, Fitness-, Wellness-, Rekreációs Szakkiállítás és Konferencia. A másik oszlopa a cégnek a reklámügynökség, amely szintén külön Kft-ként működik a tavalyi évtől kezdve. A PROMO Reklámügynökség Kft a

reklámtevékenység teljes skálájával várja megrendelőit, kezdve a reklám megtervezésétől, a kivitelezésen át a megvalósításig. Önálló cégként működik a Müncheni Vásárképviselet, mely a Müncheni Vásár hivatalos magyarországi képviseletét jelenti. Minden a müncheni vásárokkal, kiállításokkal kapcsolatos dolgot ők intéznek: jegyeket árulnak, kiállítókat szerveznek, szállást foglalnak a látogatóknak bármelyik vásárra. 2002. év elejétől kezdve PROMO DIRECT Kft néven elindult egy újabb cég is, akik elsősorban adatfeldolgozással, adatrögzítéssel és informatikai munkával foglalkoznak. Végül, de nem utolsó sorban a Hong Kong TDC magyarországi konzultáns irodája válik el külön tevékenységgé. Ezen kívül természetesen tartozik a céghez egy pénzügyi-elszámolási részleg is, amely az anyacéghez tartozik. Tehát a vállalat mára jóval kiterjedtebb területen hálózza be a kiállítások és rendezvények

világát, összességében negyvenöt-ötven főt alkalmazva. 22 http://www.doksihu 6. 2 A szakmai háttér bemutatása Mára kiállítási tevékenységével a PROMO Kiállításszervező Kft. vezető szerepet vívott ki magának Magyarországon. Az idei évben a Magyar Turizmus Rt. által támogatott idegenforgalmi magyar megjelenések németországi megjelenéseit szervezzük, mely közül a legkiemelkedőbb a Berlin ITB Idegenforgalmi Szakkiállítás, ahol 400 m2-en szerveztük a Magyar Turizmus Rt. és kiállítóinak megjelenését Az ITD-H pályázatai útján szintén számos kiállítási részvétel megrendezési jogát nyertük el az idén is, akárcsak az eddigi években. Egyik legnagyobb büszkeségünk az 1998-ban szervezett Lisszabon EXPO Szakvilágkiállítás magyar részvételének megszervezése. Itt a magyar pavilont mi terveztettük, kiviteleztettük, illetve négy és fél hónapig üzemeltettük. Az FVM/AMC idén kiírt pályázatain is elnyertük

számos kiállítási részvétel szervezését, pl.: Tokio FOODEX, Zágráb Tavaszi Vásár, de itt a pályázatok még nem zárultak le, a második félévi kiállításokat még nem írták ki. Szintén komoly referencia az 1996-ban az FVM/AMC által meghirdetett OMÉK ’96, 75. Országos Mezőgazdasági, Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár kulcsrakész átadásának, marketing-kommunikációs és PR tevékenységek megszervezési jogának az elnyerése. Itt közel 60000m2-en szerveztük az agrárágazat legrangosabb eseményét. Egyéb nagyobb kiállítások, illetve referenciák: 1999-ben elnyertük a Köln ANUGA Élelmiszeripari Vásár magyar részvételének rendezési jogát 1050 m2-en. Szintén 1999-ben a Gent-i Nemzetközi Vásáron, ahol Magyarország mint vendég ország vett részt, 800 m2-en szerveztük Magyarország bemutatkozását. 2001-ben pedig egy hasonló vásáron Mainz-ban 1000m2-en szerveztük Magyarország mint vendég ország részvételét.

Természetesen ezeken a nagy területű rendezvényeken kívül számos kisebb kiállítási részvételt is szervezünk évente. 23 http://www.doksihu Ezen kívül mi szervezzük a MOL Rt. belföldi, illetve külföldi kiállításait és megjelenéseit is. Ilyen szakmai tapasztalatok után, és legfőképpen az 1996-os OMÉK sikerén felbuzdulva döntöttünk úgy, hogy újra megpróbálkozunk egy önálló kiállítás létrehozásával Magyarországon. Igen komoly szakmai előkészítő munkát igényelt, hogy felderítsük, hogy milyen irányban induljunk el. Fel kellett mérnünk, hogy hazánkban melyik az a terület, ahol még hiányosságok vannak a kiállítások terén. Ez elég nehéz dolog volt, hiszen napjainkban egymás után próbálkoznak különböző cégek több - kevesebb sikerrel újabb kiállítások létrehozásával. Végül úgy döntöttünk, hogy talán a sport világában keresgélünk tovább. Törekvéseinket számos szervezet, egyesület, társaság

támogatta. 6.3 A támogatók bemutatása A SPORT AKTÍV 2002 Nemzetközi Sport-, Fitness-, Wellness-, Rekreációs Szakkiállítás és Konferencia elsősorban a sporttal, és ezen belül is kiemelten a wellness területtel foglalkozik. A szakmai fővédnökséget az Ifjúsági-, és Sport Minisztérium vállalta magára, amely nagy megtiszteltetést jelent egy újonnan induló rendezvény esetében. Napjainkban egyre fontosabb szerepet játszik a wellness fogalma, amelyet valójában az „Érezd jól magad a bőrödben!” szlogennel lehetne magyarázni. Egyenlőre Magyarországon még csak most mutatkoznak jelei annak, hogy az emberek fontosnak tartják, hogy foglalkozzanak magukkal, megpróbáljanak a körülményekhez képest a legharmonikusabban élni. Nagyon sokan úgy gondolják, hogy ez csak pénz kérdés, de én ezzel nem értek egyet. Szerintem nem kell ahhoz súlyos ezreket kifizetni, hogy az ember elmondhassa magáról, hogy figyel az egészségére. Csupán

elég, ha havonta egyszer-kétszer elmegy kirándulni, ezen kívül otthon kezd el sportolni. Fontos, hogy mindenki naponta legalább fél órát foglalkozzon a fizikai erőnlétével. Ha ezt sikerül megvalósítani, - ami az első pár alkalommal nagy akaraterőt igényel – egy idő után természetessé válik, és hiányozni 24 http://www.doksihu fog, ha valami miatt mégsem jut rá idő. Az a lényeg, hogy a megszokott szürke hétköznapokat megtörjük valami újdonsággal. Valójában a wellness szerepe az egészség megőrzésében, a betegség megelőzésében keresendő. Ide tartoznak a következő témák: • egészségturizmus, gyógyturizmus • wellness – szállodák • gyógyfürdők, élményfürdők • sportgyógyászat, rekreáció • naturmedicina • szépségápolás • gasztronómia A központi témának megfelelően a legfontosabb szakmai támogatóink közé tartozott a Magyar Turizmus Rt. Egészségturisztikai Osztálya, valamint a

Magyar Wellness Társaság is. Mind a két szervezet legfontosabb feladatának az egészséges életmód kialakítását, illetve elfogadtatását tekinti. Összefogásuk eredményeként kialakult egy a wellness-sel kapcsolatos elvárásrendszer a wellness-hotelekkel szemben. Ennek segítségével csak azok a szállodák használhatják a wellness-szálló megnevezést, amelyek eleget tesznek az ezzel kapcsolatos szigorú követelményeknek. A cél az, hogy a hazai közönség számára is megfizethető, és valóban jó minőségű szolgáltatást tudjanak nyújtani ezek a vendéglátóhelyek. A fitness témakör legfontosabb támogatója a Fitness Akadémia volt, akik államilag is elismert fitness-oktatókat képeznek. Ezen a kiállításon, az ő segítségükkel alakult meg Magyarországon első alkalommal a Fitness Kamara. A sport, mint átfogó téma támogatója elsősorban a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Főiskolai Kara és a Magyar Olimpiai Bizottság

volt, valamint közreműködtek a különböző sport szövetségek is (Nemzeti Sport Szövetség, Magyar Golf Szövetség, Magyar Íjász Szövetség, Magyar Síszövetség, Magyar Vízilabda Szövetség, Magyar Nanbudo Szövetség, stb.) Budapest főpolgármestere is támogatta kezdeményezésünket, a kiállítást is ő nyitotta meg. Támogatóinkkal közös munkánk a kiállítás bezártával sem szakadt meg. 25 http://www.doksihu Mivel cégünk elsősorban nem ilyen jellegű kiállításokkal foglalkozik, szükségünk volt egy ismert sportolóra is, akinek segítségével fel tudtuk hívni a figyelmet a rendezvényre. Kósz Zoltánt, az olimpiai bajnok vízilabdázót kértük fel erre a feladatra, melyet ő boldogan fogadott el. A szakmai támogatók mellett természetesen voltak pénzügyi szponzoraink is. Ezek a következő cégek voltak: - Avanglion Bt.: több száz napszemüveget ajánlottak fel a kiállítás látogatói, illetve résztvevői számára - Wellness

Magazin: ingyenesen hirdethettük rendezvényünket lapjukban - Colossal Sound: a kiállítás kísérőrendezvényeit /konferencia, színpadi programok, sajtótájékoztatók/ ők hangosították. Mint a felsorolt támogatók számából és minőségéből is kiderül, számos szakmai szervezet támogatta azt az igyekezetünket, mellyel szerettünk volna minél több embert meggyőzni a mozgás, a változatos élet fontosságáról. 7. A SPORT AKTÍV 2002 Nemzetközi Sport-, Fitness-, Wellness-, Rekreációs Szakkiállítás és Konferencia szervezése és lebonyolítása A tavalyi évben több hasonló tematikával rendelkező kiállítást, sportrendezvényt, konferenciát, szemináriumot rendeztek, ám ezek közül mindegyik egy viszonylag kis részt ragadott ki az adott témából, nem volt olyan egy időben és egy helyen megrendezésre kerülő koncentrált esemény, amely a tematikában létező keresleti és kínálati piacot a maga teljességében, annak valamennyi

szegmensét, nézőpontját összefüggéseiben is áttekinthetően prezentálta volna. Célunk egy olyan teljes körű, következésképpen a legszélesebb érdeklődési kört megmozgató szakkiállítás és szeminárium sorozat megvalósítása volt, ahol elképzelésünk szerint a rendezvények éves gyakorisággal követnék egymást. 26 http://www.doksihu Magyarország lakossága a betegségek, a halálozás, a gyógyszerfogyasztás szempontjából szinte már tragikus helyzetben van. Ennél is elkeserítőbb, ha az inaktív életmódunkra gondolunk: A világ élsportjában a vezető országok között szerepelünk, de a „Sport of All” (mindenki sportja) mozgalomban még az első 128 ország között sem vagyunk rangsorolva. Hazánkban a rendszeresen sportolók aránya 18%, ezzel szemben Csehországban 30%, Németországban 55%, Finnországban pedig 67% ugyanez az arány. Ezekből az elképesztő statisztikai adatokból világosan látszik, hogy tennünk kell valamit a

javulás érdekében. Sajnos Magyarországon jelentős szerepe van a sportolás hiányában a rossz anyagi helyzetnek is. Ez nemcsak az egyes emberekre vonatkozik, hanem a különböző szervezetekre, iskolákra is. Rendezvényünk mottója azt hiszem jól megragadja fő célunkat: „EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD - TÖBB ÉLETENERGIA”. Ezzel a jelmondattal a következőket szerettük volna bemutatni: - Hogy az aktív sport, a fitness és a wellness életmód iránti igény mindinkább része a hazai lakosság mindennapi életének. - Hogy a sportos életstílus, az egészségmegőrzés érdekében adódó sportolási lehetőségek a hazai lakosság számára elérhető áron is hozzáférhetőek. - Hogy az ifjúság hasznos szabadidejét kitöltő sportos életmód hogyan vezethet el a versenysportokig. - Hogy a megfelelő sportolási lehetőségek megtalálása milyen nagy mértékben segíti a mozgássérültek beilleszkedését a mindennapi életbe. - Hogy milyen fejlesztési,

beruházási lehetőségek adódnak a Széchenyi terv pénzügyi támogatását igénybe vevő vállalkozók, beruházók számára a sportlétesítmények és gyógyfürdők létesítése területén. 27 http://www.doksihu - Hogy a szabadidő sportok űzése megakadályozhatja, vagy legalábbis csökkentheti a kábítószer fogyasztás, további terjedését. - Hogy a 2012. évi olimpiai helyszín magyar jelentkezéséhez szükséges felkészülési elképzelés és konkrét állapot milyen stádiumban van. Kiállítóinkat a következő témacsoportokban vártuk: 1. Sportcsarnokok, sportpályák, sportlétesítmények üzemeltetői 2. Sportüzletek, áruházak 3. Teremsportok eszközei 4. Önvédelmi-, küzdősportok 5. Vízi sportok 6. Szabadtéri sportok 7. Téli sportok 8. Fitness, wellness 9. Sportdiéta 10. Sportdivat 11. Sportgyógyászat, rehabilitáció 12. Nemzeti élsport 13. Sportoktatás 14. Sportegyesületek, szövetségek,

alapítványok 15. Sportdiplomácia 16. Sportmédia A látogatókat pedig az alábbi témák szerint céloztuk meg: 1. Sportközpontok, bevásárlóközpontok látogatói, döntéshozói 2. Kereskedők 3. Beruházó, karbantartó, fejlesztő vállalkozások vezetői, döntéshozói 4. Sportvezetők, edzők, aktív sportolók, tornatanárok, sportklubok vezetői 5. a teljes nagyközönség, nemre és korra való tekintet nélkül 28 http://www.doksihu Kiállításunk helyszíne az 5000 m2 alapterületű SAP Rendezvénycsarnok, valamint a körülötte elterülő Népstadion Szoborparkja volt. A kiállítási helyszín megválasztása nem volt véletlen. Úgy gondoltuk, hogy az új sportkiállítás fedett és szabadterületi bemutatói a hazai aktív sportéletnek otthont adó Népstadion területén érvényesülhetnek a leghatékonyabban. 7.1 A marketingkommunikációról általában Napjainkban a marketing már nem csupán egy új termék kifejlesztése,

ehhez kedvező ár kialakítása és a célcsoport számára a termék hozzáférhetőségének megteremtése. Minden cégnek kommunikálnia kell a már meglévő és a várható potenciális fogyasztóival, az értékesítésben résztvevőkkel, valamint a közvéleménnyel is. A marketingkommunikáció a marketing – mixnek az az eleme, amely „ a vállalat és környezete közötti kommunikációs kapcsolatok bonyolult, de a vállalat által tervezett, irányított és ellenőrzött rendszerét foglalja magába.”2 A marketingkommunikáció valójában egy speciális kommunikációs folyamat, amely az alábbi adottságokkal rendelkezik: „a) A marketingkommunikációt mindig a vállalat, illetve annak speciális részlege vagy megbízottja bocsátja ki. b) A közlés tárgya mindig a vállalat által termelt termék vagy forgalmazott termék, illetve szolgáltatás, vagy ezeket védjeggyel, vállalati emblémával stb. szimbolizálva maga a vállalat, illetve annak

tevékenysége. c) A közlés (üzenet) tárgyáról jót, vonzót, érdekeset, gyakran a vásárló számára hasznosat, illetve közérdekűt mond. d) Az információ-kibocsátás célja elsősorban a termék illetve szolgáltatás forgalmának és a szolgáltatások igénybevételének növelése, a fogyasztók, illetve a felhasználók befolyásolása (értékesítési cél). e) Az információközlés eszköze általában megegyezik az általánosan ismert kommunikációs eszközökkel, vannak ugyan kizárólagos, speciális eszközei is, de ez nem megkülönböztető tényező. 2 Nemzetközi Marketing, Szerkesztette: Törzsök Éva, KJK, Budapest, 1995., 519p 29 http://www.doksihu f) A marketingkommunikáció nem elvontan a tömeghez, az emberekhez szól, hanem mindig a tényleges és potenciális vásárlókhoz, fogyasztókhoz, felhasználókhoz, illetve a vállalat szűkebb és tágabb környezetéhez. g) Végül a marketingkommunikáció hatása, eredménye a tényleges

és a potenciális vásárló, illetve a vállalat szűkebb és tágabb környezetének magatartásában bekövetkezett változás az adott vállalat, illetve termék megítélését illetően. (Ez végső soron a vállalat termékeinek vásárlása, illetve elutasítása.)”3 Az alábbi ábra jól szemlélteti a marketingkommunikáció folyamatát: Zaj Forrás Zaj Kódolás Zaj Média Üzenet Dekódolás Visszacsatolás 1. Ábra: A marketingkommunikáció folyamata Forrás: Józsa László: Marketing, 226. p Az kommunikációs folyamat elemeinek tartalma: - Forrás: valamely szervezet, ami üzenetet küld a fogyasztónak, elindítva a folyamatot. - Kódolás: a feladó mondanivalóját ennek segítségével alakítja át üzenetté. - Üzenet: a vevő felé továbbított információk /szavak, szimbólumok/ összessége. - Média: az a csatorna, amin keresztül az üzenet eljut a vevőhöz. Ez bármilyen tömegtájékoztatási eszköz lehet. 3 Sándor Imre: A

marketingkommunikáció kézikönyve, BKE Marketing Tanszék, Budapest, 1997., 44.p 30 Vevőközönség http://www.doksihu - Dekódolás: a címzett, tehát jelen esetben a célközönség megérti a feladó által küldött üzenetet. - Vevőközönség: ideális esetben az a célközönség, akit a feladó el kívánt érni üzenetével. - Visszacsatolás: a vevőközönség válasza a feladónak, a forrásnak. - Zaj: olyan zavaró, illetve segítő elemek összessége, amelyek felerősítik, vagy gyengítik a kommunikációs folyamatot. A marketing kommunikáció bonyolult rendszerét, vagyis a promóciós mix-et a következő kommunikációs formák alkotják: - Reklám - Eladásösztönzés - Személyes eladás - Public Relations 31 http://www.doksihu Mivel a kiállítások önálló médiumok, a négy kommunikációs eszköz valamennyi kellékét megtalálhatjuk benne. KIÁLLÍTÁS REKLÁM A CÉGET A CÉG TERMÉKÉT LÁTJÁK AZ ÖSSZBENYOMÁS ERŐSÍTI

AZ IMAGE-T KÜLÖNFÉLE ELADÁSÖSZTÖNZŐ PR MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA: - AJÁNDÉK NÉLKÜLÖZHETETLEN A - AKCIÓS ÁRAK SZEMÉLYES ELADÁS - ENGEDMÉNYEK - SZOLGÁLTATÁSOK 2. Ábra: A kiállítások súlya és jelentősége a Marketing Mix-ben Forrás: Nagy Alfréd előadása alapján Mint ahogy az a fenti ábrából is kiderül a kiállítás egy teljesen komplex marketingkommunikációs eszköz. Itt lehetőség nyílik rá, hogy a promóciós mix minden egyes elemét felhasználják a kiállítók a sikeres üzletkötés reményében. A kiállítás minden kommunikációs eszköz egyidejű érvényesülését lehetővé teszi. Napjaink egyik fő jellegzetessége a tömegkommunikáció gyors fejlődése. A tömegkommunikáció segítségével könnyen képezhetünk kapcsolatot az „adó” és a 32 http://www.doksihu „vevő” között, itt szinte minden lehetséges. Egyetlen dolgot nem tudtak és nem is fognak tudni megoldani, ez a „HARMADIK DIMENZIÓ”.

Éppen ezért a kiállítás háromdimenziós jellege döntő és alapvető motívum. Ez az előny a technika fejlődésével is megmarad. Csak a kiállításokon fogják tudni a személyes kontaktust felvenni a látogatókkal, csak itt lehetséges a kiállított tárgyakat eredetiben is megjeleníteni. A vizuális és auditív kifejezési formák együtt hatnak és mindezeket a tárgyi jelenlét többszörösen hitelesíti. A gondolatközlés, a tér – idő – mozgás viszonylatában olyan térbeli struktúrában valósul meg, amely képes a látogatók és az objektumok egyidejű befogadására. A látogató a maga fizikai valójában jelen van, ő is része a kompozíciónak: jön, érzékel, elmegy. Ez a helyváltoztatás időben zajlik le, így maga a kiállítás térben és időben funkcionál.4 Az egyes cégek számára a kiállítások kiváló marketing kommunikációs eszközként szolgálnak, feltéve, hogy az adott vállalat kíván-e élni ezzel a lehetőséggel. A

legtöbb cég, mielőtt megjelenne egy kiállításon, vagy vásáron, tájékozódik, hogy az adott rendezvény tematikája megfelel-e elvárásainak. Amennyiben igen, még mindig szükség van olyan alapvető információkra, mint például a következők: - Hány kiállító szokott általában megjelenni és mekkora területen a kiállításon? - Milyen témakörben jelennek meg a kiállítók leginkább? - Mennyi látogatója szokott lenni a rendezvénynek alkalmanként? - Milyen a közlekedési lehetőség a kiállítás területére? - Mely látogatói kört célozták meg a szervezők? - Mikor, és milyen csatornákon lesz meghirdetve a kiállítás a látogatók számára? A fent felsorolt kérdésekre egy első alkalommal megrendezett kiállításnál igen nehéz meggyőzően felelni, hiszen csak találgathatunk, illetve a terveinket tudjuk csak elmondani. Éppen ezért első alkalommal nagyon fontos, hogy jól válasszuk meg a 4 Nagy Alfréd előadása alapján

33 http://www.doksihu felhasználni kívánt marketing kommunikációs eszközöket, és megfelelő mértékben vegyük igénybe azokat. Napjainkban egyre jellemzőbb, hogy egy adott időszak alatt több hasonló tematikájú kiállítás kerül megrendezésre. Ilyenkor a kiállítónak igen nehéz eldöntenie, hogy ha nincsen pénzügyi kerete az összes kiállításra, akkor melyiken érdemes megjelennie. Természetesen a részvételi döntés nemcsak a pénzügyi helyzettől függ. Vannak olyan nagyobb cégek, akik nem tehetik meg, hogy egy adott kiállításon ne vegyenek részt. Ezen kívül, ha egy cég több évig folyamatosan részt vesz egy kiállításon, mindenkinek feltűnik ha egyszer nem jelenik meg. Úgy gondolom, hogy a szervezők éppen a marketingkommunikációs eszközök változatos felhasználásának lehetőségével tudják meggyőzni az érdeklődőt. Ezekkel az eszközökkel lehet a leginkább elérni, hogy az érintett célcsoporthoz eljusson minden fontos

információ az adott kiállításról. Hiszen a kiállító számára a legfontosabb az, hogy minél több számára „értékes” látogató keresse fel standját. Ma már egyre több lehetőség áll a szervezők rendelkezésére, hogy hirdetni tudják kiállításukat. A legtöbb szervező cégnek van saját Internetes honlapja, ahol biztosítani tudja az összes információt a kiállításról az érdeklődők számára. Számos kereső oldal létezik, ahol csupán egy kulcsszó segítségével eljuthatunk az általunk keresett témában bárhová. A legtöbb esetben a kiállítóknak is megvan a lehetőségük a hirdetésre a szervezők honlapján. Természetesen nem mindenki tud hozzájutni az Internethez, ezért nagyon fontos szerepe van az írott sajtónak is. Nagyon sokszor előfordul, hogy a szervező egy napilapban többszöri alkalommal egész mellékletet indít a kiállítással kapcsolatban, és ott is lehetőséget ad a kiállítóknak a hirdetésre. Ezen kívül

elterjedt az a lehetőség is, hogy a kiállító valamilyen formában támogatja a kiállítást, (reklámajándékok, sajtó esetében ingyenes hirdetési lehetőség) és ezért cserébe a cég logója támogatóként felkerülhet minden, a kiállítással kapcsolatos kiadványra. (plakát, katalógus, jegyek, stb) Mindehhez persze arra van szükség, hogy a kiállító időben el tudja dönteni, hogy szeretne-e megjelenni az adott kiállításon, vagy sem. 34 http://www.doksihu 7.11 További, a részvétel sikerességét befolyásoló tényezők 7.111 A szervező lehetőségei, illetve feladatai A szervező részéről vannak olyan figyelmességen alapuló elemek, amit nem szabad elfelejteni a kiállítási terület kiosztásakor. Ezek a következők: A közönség vezetése: Ha egy látogató elmegy egy kiállításra, akkor vár valamit, nyitott a különböző hatások befogadására. Ennek a várakozásnak meg kell tudni felelni. A közönség vezetésének több típusa

lehet: - Szabad áramlású vezetés: itt a látogató dönti el, hogy merre indul el. Ilyenkor érdemes a kiindulási és a végpontot ugyanazon a helyen meghatározni, hogy lehetőleg a kiállítás minden pontjára eljusson az érdeklődő. - Pszichikai elemek segítségével való vezetés: Gyakran előfordul, hogy az egyes kiállítók különböző attrakciók segítségével próbálják standjukra csábítani a látogatókat. Úgy próbálnak meg hatni a közönségre különböző hang- vagy fényhatásokkal, hogy mindenféleképpen megálljanak standjuknál. Ilyen esetekben figyelni kell rá, hogy a kiállítók ezekkel az attrakciókkal ne zavarják a szomszédos standok működését, és elsősorban a hangerőre vonatkozó szabályokat betartsák. Előfordul, hogy a kiállítási standtól jóval távolabb szórólapokat, sorsjegyeket osztanak a látogatók számára, amit a standon tudnak leadni, ha nyerni szeretnének. Ilyenkor a legtöbb látogató, ha nem is

kíváncsi a standra, mégis megnézi, hiszen nyerni mindenki szeret. - A látogatók kényszer súlya alatt való vezetése: Ebben az esetben a kiállításon van egy fizikailag előre kijelölt út /kordonok, vagy felfestett nyilak, esetleg irányítótáblák segítségével/ ahol a látogatónak végig kell mennie. Ilyen például a világkiállításokon az egyes pavilonokban lévő kiállítások megtekintése, hiszen ott akkora embertömeget kell irányítani, hogy ez más módon kivitelezhetetlen. 35 http://www.doksihu A látogatók a kiállítás nagyságától függően egy idő után fizikailag is elfáradnak. Ezért a szervezőknek biztosítaniuk kell a pihenési lehetőséget a közönség számára. Erre több lehetőség is kínálkozik: - Néhány pihenősarok kialakítása, asztalokkal, székekkel - Ha a kiállítás területén van park, ott is érdemes néhány padot, esetleg a gyermekek számára játszóteret kialakítani. - Gyermekmegőrzőt is megéri

létesíteni, hiszen a gyerekek gyorsan elfáradnak, nyűgösek lesznek. Ilyenkor a szülőknek nincs lehetőségük, hogy nyugodtan végignézzék a kínálatot és esetleg számukra fontos árukat nem tudnak megnézni. - A kiállítások területén különböző vendéglátóhelyek várják a látogatókat, általában az átlagnál jóval magasabb árakon. Nem szabad arra várnunk, hogy ők majd biztosítják a pihenőhelyet a látogatóknak, mert nem biztos, hogy az adott közönség megengedheti magának a magas árakat. 7.112 A kiállító lehetőségei Ahhoz hogy a kiállító önmaga számára sikeresen vegyen részt egy adott rendezvényen, komoly előkészítő munkára van szükség. Nem elég elhatározni, hogy részt kívánnak venni egy adott rendezvényen, el kell dönteni az alábbiakat is: - Mekkora területen akarok és tudok megjelenni? - Ki a célközönségem? - Hogyan szeretnék velük kommunikálni? - Milyen igényeket támasztok funkcionálisan és

esztétikailag a standdal szemben? - Milyen partnereket kívánok meghívni a standra? Az, hogy egy cég mekkora területen jelenik meg egy kiállításon, elsősorban a pénzügyi helyzetétől és a kiállított áruk méretétől függ. A stand méretétől függően 36 http://www.doksihu vannak olyan lehetőségek, amelyek segítségével ki lehet emelni a kiállított termékeket, illetve a cég mondanivalóját: - Ha az áru mozog - forgó vitrinben helyezik el, szendvicsembert alkalmaznak, stb. – a közönség biztosan megáll és megnézi - Különböző attrakciók bemutatása a standon, az adott kiállítás tematikájához illeszkedően. /pl.: turisztikai kiállítás esetében: népművészek/ - Élelmiszeripari kiállítások esetében kóstoltatás a kiállított termékekből. - Színes, figyelemfelhívó grafikai elemek használata a cég arculatával egybecsengően. - Különböző fénytechnikai megoldások alkalmazása. - Interaktív

bemutatása a cégnek és a termékeknek /Infocorner, Tapilap/ - Előzetesen meghirdetett nyereményjátékok lebonyolítása naponta többször moderátor segítségével. Valójában a legfontosabb, hogy látogatókat bevonjuk a stand működésébe. 7.2Szervezés lépésről lépésre Az előkészítés, szervezés és üzemelés ideje alatt számos elvégzendő feladatra és a határidők pontos betartására kell felkészülnie a szervezőnek, ezért érdemes ütemtervet, forgatókönyvet készíteni. Időrendben össze kell gyűjteni a megoldásra váró feladatokat. Fel kell mérni az adott feladat időigényét, a munkát nem szabad elaprózni, minden fontosabb részfeladatnak kell, hogy legyen egy felelőse, aki mindig elérhető, és minden részletet ismer. Nagyon fontos, hogy a forgatókönyv szerint haladjon a munka, és egyetlen apró részlet se sikkadjon el. A SPORT AKTÍV Kiállítás szervezésében 5-6 ember vett részt folyamatosan, amire szükség is volt a

feladat nagysága és sokrétűsége miatt. A szervezés már a kiállítás megnyitása előtt egy évvel megkezdődött. 37 http://www.doksihu 7.21 Előkészítés Először is megszületett az ötlet és a név: SPORT AKTÍV. Ez a név sok mindent takar. Valójában a sport és az egészséges életmód átfogó rendezvényét szerettük volna megrendezni. Ötletünket sokan nagyon jónak találták, elsősorban szakmai körökben, így megpróbáltunk egyenlőre csak szóban támogatókat szerezni. Sok ígéretet kaptunk, melyeknek nagy része a későbbiekben is csak ígéret maradt. Úgy gondoltuk, hogy az időpontnak talán a tavasz kedvezne a legjobban, hiszen a természet újra éledésével az emberek is egy kicsit újjá születnek, ilyenkor mindenki változtatni szeretne eddigi életmódján, kikívánkozik a természetbe, tehát ideális lehetőség a látogatók becsábítására. Az időintervallum kijelölése után megfelelő helyet kellett találnunk ehhez a

mozgalmas rendezvényhez. Sajnos elég kevés választási lehetőségünk volt, mivel Budapesten elég kevés olyan hely van, ahol egy ilyen nagy kiállítást meg lehet rendezni a kísérőrendezvényekkel együtt. Végül úgy döntöttünk, hogy az SAP Csarnok, és a mellette elhelyezkedő Szobor Park lenne a legideálisabb helyszín. Megkerestük a csarnok üzemeltetőjét és próbáltunk egy megfelelő időpontot kijelölni. Választási lehetőségünk nem nagyon volt, hiszen egyetlen szabad hétvégi időpont volt még a tavaszi időszakban. Végül megegyeztünk benne, hogy a május 15 – 18-ig időszakban szervezzük meg a kiállítást. Mivel a Szobor Parkot más üzemelteti, egyeztetnünk kellett azt is, hogy ott is szabad-e ez az időpont. Szerencsénk volt, így ezt a helyszínt is sikerült lefoglalnunk. Mivel saját erőből elég bizonytalan, és nagyon drága egy ilyen először tervezett rendezvényt megszervezni, keresnünk kellett pénzügyi támogatókat is,

több minisztériumhoz is pályázatot nyújtottunk be. Mindenhol nagy lelkesedéssel fogadták terveinket, és biztosítottak minket támogatásukról. Ezek után egy grafikus segítségével kialakítottuk a legmegfelelőbb, és legkifejezőbb logo-t, amely kiállításunkat szimbolizálja. Mire eddig eljutottunk, már alig több csupán mint fél évünk volt a kiállítás megnyitásáig. Ekkor volt szükség egy részletes ütemterv elkészítésére, és a leírtak alapján a határidők betartására, a tényleges operatív szervezés megkezdésére. 38 http://www.doksihu 7.22 Szervezés Az alábbiakban bemutatott ütemterv szerint haladtunk előre a szervezésben, munkában és időben egyaránt. Természetesen minden részfeladatnak megvolt a felelőse, de ebben a dolgozatban nem tartottam fontosnak a neveket feltüntetni.5 1. Szakmai címlista beszerzése, ellenőrzése 2001. november eleje-közepe 2. DM levél kiküldése az adott címlistára, a kiállítás 2001.

általános céljainak ismertetésével, tematikával. november A vége címzettet arra kérjük, hogy jelezze, ha komolyabban is érdekli rendezvényünk. 3. Jelentkezési lap kidolgozása, kalkuláció elkészítése, 2001 november egyeztetve a kiállítást építők áraival 4. Jelentkezési lap, /amely maga a szerződés/, Részvételi 2001. december feltételek, Katalógusbejegyzési standalaprajzok /lásd ív, Mellékletek/ lehetséges kiküldése az érdeklődőknek, valamint további potenciális érdeklődők felkutatása 5. Sajtófőnök kinevezése, sajtó- és egyéb hirdetések 2002. január kidolgozása. Folyamatos hirdetések különböző médiákban, kiállítói akvizíciós céllal. Sajtótájékoztatók előkészítése 6. Beérkezett jelentkezések, katalógusbejegyzési ívek 2002. folyamatosan feldolgozása, számlák kiküldése 7. A bejelentkezett kiállítók termékeinek ismertetőiből, és a 2002. folyamatosan szervezés

pillanatnyi állásáról hírlevél postázása az eredeti címlistára 8. készítése, a májusig minden hónapban 1 db Kísérőprogramok szervezése, kitalálása. A konferencia 2002 februártól szervezésének egyeztetése a Wellness Társasággal és a április végéig Fitness Akadémiával. 5 Csitári Viktória: A SPORT AKTÍV Kiállítás ütemterve, Bp., 2001 november /belső anyag/ 39 http://www.doksihu 9. Első sajtótájékoztató megrendezése, A Gundel 2002. Étteremben 10. Plakátok, február közepe egyéb szóróanyagok megtervezése, 2002. február vége elkészíttetése 11. Végleges pavilon terv, és a helykiosztás elkészíttetése 2002 március eleje Egyedi standépítés esetén a stand megtervezése és jóváhagyatása a kiállítóval, amennyiben velünk kíván kiviteleztetni. 12. Helykiosztás és a kiállítást népszerűsítő szóróanyagok 2002 /plakát, jelvény, matrica/ kiküldése a kiállítóknak 13. Belépőjegyek

megtervezése, megrendelése március közepe 2002. március közepe 14. Kísérőrendezvények véglegesítése, egyeztetése a 2002. április résztvevőkkel, színpadi program beosztása, egyeztetése. 15. Kiállítói katalógus összeállítása, nyomdakész lezárása, 2002 április leadása a nyomdába. 16. Látogatói akvizícióval kapcsolatos hirdetések elindítása 2002 április – május /TV, rádió, sajtó, plakátok/ és folyamatos lebonyolítás eleje ellenőrzése 17. A standépítéssel kapcsolatos kiállítói igények végleges 2002 április vége egyeztetése az építő céggel 18. A konferencia jelentkezés lezárása, program 2002. április vége véglegesítése. 19. A megnyitó ünnepségre catering rendelése 2002. április vége 20. Kiállítói belépők, általános ismertető kiküldése 2002. május első hete 21. A standok építésének megkezdése 2002. május 11 22. A kiállítás megnyitása előtti utolsó

sajtótájékoztató 2002 május 13 megrendezése a helyszínen. 23. A kiállítók fogadása, eligazítása a kiállítás területén, 2002 május 14 esetlegesen felmerülő pótrendelések lebonyolítása 24. A rendezvény megnyitása, üzemelés 2002. május 15-18 40 http://www.doksihu 25. Bontás megkezdése, a kiállítási áruk elszállíttatása 2002. május 19 26. Végelszámolás, utólagos számlák kiküldése, zárójelentés 2002 május vége és szándéknyilatkozat - a jövő évi kiállításra vonatkozóan - küldése a kiállítóknak Mint az a fenti táblázatból is kiderül a sikeres rendezvény legsarkalatosabb pontja a kiállítói és látogatói akvizíció volt, ezek nélkül nem számíthattunk volna a rendezvény sikerére. 7.221Kiállítói akvizíció A kiállítói akvizíciónál nagyon fontos általában, de első rendezvénynél elengedhetetlen, hogy a címlista, amiből dolgozunk, megfelelő legyen. Itt nem csak arra gondolok, hogy megfelelő

tematikájú cégek jegyzéke legyen, hanem arra is, hogy a címlista ne legyen elavult, hiszen napjainkban egyre több cég jön létre, de nagyon sokan abbahagyják tevékenységüket, vagy áthelyezik székhelyüket. Tehát egyáltalán nem biztos, hogy akár egy év alatt nem változik meg a címlistánk jelentős része. Éppen ezért, mielőtt kiküldenénk a DM leveleket, le kell ellenőrizni a címek nagy részét, de az a legjobb, ha az adatbázist folyamatosan frissítjük. A mi esetünkben, mivel először rendeztünk ebben a témakörben kiállítást, saját magunknak kellett egy használható címlistát összeállítanunk. Ez elég hosszú időt vett igénybe, de végül 3500-4000 címmel tudtunk dolgozni. Az akvizíciónál nagyon fontos, hogy meg tudjuk győzni a kiállítót, hogy érdemes éppen a mi rendezvényünkre eljönnie. Először megrendezésre kerülő kiállításnál nem dogozhatunk túl magas árakkal, mert nem tudjuk garantálni a kiállítónak, hogy

az a pénz amit befektet, biztosan megtérül. Éppen ezért az első rendezvények túlnyomó többsége nem zárul nyereséggel, de az is előfordul, hogy veszteséget termel. Emiatt nem szabad megijedni, hiszen ha minden más szempontból sikeres volt a kiállítás, a következő években, amikor már van referenciánk az előző rendezvényekről, már egy kicsit emelhetünk az árakon. Az ilyen első rendezvényekkel kapcsolatban igen nehéz dolgunk van a meggyőzést illetően, hiszen semmi konkrétumot nem tudunk mondani. Tulajdonképpen azt kell bebizonyítani a kiállítónak, hogy az ő érdeke is, hogy megjelenjen kiállításunkon, 41 http://www.doksihu mert az összes komoly vállalat a témában jelen lesz. Ezt persze csak akkor mondhatjuk, ha már valóban bejelentkeztek, vagy kaptunk rá ígéretet, hogy be fognak jelentkezni az említett cégek. Az akvirálásban segítségünkre lehet egy ismert név, esetünkben Kósz Zoltán vízilabdázó, az ő nevével

becsábíthatjuk a látogatókat és a kiállítóknak az a célja, hogy minél többen nézzék meg árujukat. Első alkalommal több potenciális kiállító úgy gondolja, hogy első alkalommal csak látogatóként jön el a kiállításra, és ettől teszi függővé a következő évi részvételét, de ha jól meggondoljuk, akkor kik lesznek a kiállítók, ha mindenki ezt mondja? Szerencsére nem mindenki gondolkodik így, de sajnos sűrűn előfordul, hogy így a kiállítók létszáma nem éri el a betervezett számot, ez a mi esetünkben is így volt. Ebben az esetben is ki kell tölteni a rendelkezésre álló helyet, mert a kiállítás külalakja is befolyással van mind a kiállítókra, mind a látogatókra. Mi ezt a problémát úgy oldottuk meg, hogy a különböző szakszövetségeknek felajánlottuk, hogy egy kollektív standon megjelenhetnek ingyenesen, a mi költségünkre. A szövetségek örömmel tettek eleget felkérésünknek, hiszen nekik nem nagyon van rá

pénzügyi keretük, hogy ilyen kiállításokon részt vegyenek. 7.222Látogatói akvizíció A látogatói akvizíciónak is jelentős szerepe van egy rendezvény sikerében, hiszen látogatók nélkül nincs értelme a kiállításnak. Éppen ezért komoly munkát kell rá fordítani, hogy a megfelelő célcsoportot találjuk meg, a megfelelő időben. A látogatók lehetnek azok a cégek, akik kiállítóként nem jelennek meg a rendezvényen, hiszen a kiállítás megfelelő terep arra, hogy felmérjék a konkurens cégeket. Tehát ők már akár decemberben is értesülhettek rendezvényünkről Őket már az első körben megkerestük. A továbbiakban el kellett döntenünk, hogy elsősorban szakmai, vagy pedig nagyközönséget várunk kiállításunkra. Úgy döntöttünk, hogy a szakma számára szól az első két nap, és a nagyközönséget hétvégén várjuk. Sajnos a kiállítás szervezésének megkezdésekor még nem tudhattuk, hogy Pünkösd ünnepe éppen erre a

hétvégére esik majd. 42 http://www.doksihu A szakmai közönség egy részét a konferencia szervezésekor is megtaláltuk, hiszen a konferencia szigorúan a szakmának szólt. Aki részt vett a konferencián, az természetesen megtekintette a kiállítást is. A nagyközönséget elsősorban a hirdetések segítségével, és az egyéb marketingkommunikációs eszközök segítségével találtuk meg. 7.223 A szervezés marketingkommunikációs eszközei Marketingkommunikációs eszközöket elsősorban a kiállítói, illetve a látogatói akvizíció során használtunk. Ebben segítségünkre volt a sajtófőnökünk, aki mindent megtett annak érdekében, hogy a megfelelő eszközöket használjuk fel kiállításunk sikeréhez. A kiállítói és látogatói akvizíciót egyaránt különböző hirdetésekkel segítettük: • Sajtóhirdetéseket Magazin, helyeztünk Ideál, el szakmai Természetgyógyász lapokban /Wellness Magazin/, valamint

napilapokban is /Mai Nap, Nemzeti Sport, Metró/ • Rádióhirdetést készíttettünk amely a Juventus Rádióban hangzott el, ezenkívül ugyanebben a rádióban különböző játékokat szerveztünk kiállításunkkal kapcsolatban, ahol számos nyereményt és belépőjegyeket osztottak szét szponzoraink jóvoltából. • Televíziós reklámot készíttettünk, amely mielőtt adásba került volna, bemutatásra került a sajtótájékoztatón is. • Két sajtótájékoztatót szerveztünk, ahová meghívtuk az érintett szaklapok, valamint a jelentősebb heti- és napilapok képviselőit is. • Plakátokat és szórólapokat készíttettünk a kiállítás részletes programjával, és ezeket kiküldtük az általános- és középiskolák testnevelő tanárainak. A különböző főiskolákon, egyetemeken plakátokat helyeztünk el. A szakmai egyesületek szintén kiküldték plakátjainkat a szakágvezetőknek. 43 http://www.doksihu A részletes

marketingkommunikációs terv, melyet sajtófőnökünk segítségével valósítottunk meg az alábbiakban található: 2002. január - március A leendő kiállítók megkeresése6 TV –hirdetések l. NAP TV 7 x hétvége x 2 db hirdetés x l5 mp hird.= 504000,gyárt= 175000,támogatás – 5 mp/db x l hónapon át hird.= 300000,- 2. RTL Klub, reggel l5 mp x l0 alkalom 3. SPORT l TV. barter hird.= 292500- RÁDIÓ hirdetések l. JUVENTUS l5 mp. x l0 alkalom hird.= 444000gyárt: 80000,- SAJTÓ hirdetések l. 2. 3. Nemzeti Sport ff/l0 alkalom Napi Gazdaság újságcikk l x IDEAL Magazin hirdetés 2 alkalommal 4. 5. Budapest Piac hirdetés 10 alkalommal Természetgyógyász Magazin hirdetés 2 alkalommal 6. SHAPE 624.0000,250000- + barter barter 250.000-+ barter 480.000- + barter hirdetés 2 alkalommal SAJTÓ PR cikkek l. 2. 3. Esemény Manager Nemzeti Sport Sport plusz FOCI 1 alkalommal + hirdetés l alkalommal l alkalommal 150.000barter barter ÁPRILIS

HARMADIK HETE ---- sajtótájékoztató a Gundel Étteremben költs.= 3200006 Horváth Attiláné: SPORT AKTÍV sajtóterv, Bp., 2001 december /belső anyag/ 44 http://www.doksihu Április – Május l5. A leendő látogatók megkeresése TV – stúdió beszélgetések l. 2. 3. 4. 5. MTV – Naprakész DUNA TV TV2 RTL MTV HOLMI - programajánló Mészáros + Kósz Mészáros + Kósz Kósz Kósz műsor szerint TVhirdetések l. NAP TV 5 x l5 mp.hirdetés hird.= 360000gyárt=180000,- 2. MTV 2.Telesport előtt l0 x 3o mp.hirdetés hird.= 300000- 3. RTL Klub 4. 5. SPORT 1 TV TELETEXT l0 x l5 mp.hirdetés hird.= 292500300000,150000,- RÁDIÓ – riportok, beszélgetés l. 2. 3. 4. 5. KLUB Rádió Vasárnapi hírek Kossuth Rádió de. Petőfi Rádió de. JUVENTUS Kósz Programajánló Kósz Kósz jegy-nyeremény, l5 x l5 mp. hird.= 444000- 6. JUVENTUS kitelepülés, reklámriport, l alkalom hird.= 70000- SAJTÓ – hirdetés, cikkek l. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Magyar

Nemzet, programajánló METRO országos Nemzeti Sport SPORT Plusz Budapesti Piac Pesti Est Megyei Lapok Esemény Manager 5 x hirdetés l0x hirdetés PR cikk cikk + hirdetés l x hirdetés l0 x cikk + hirdetés l x 45 290.000624000barter barter 350.000500000l50000- http://www.doksihu Május 13. SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ II SAP csarnokban 250.000- Sajtófőnök: 400.000- honorárium Várható költség összesen: TV: RÁDIÓ: ÚJSÁG: SAJTÓTÁJ.: HONOR: Mindösszesen: 2.854000,-Ft 1.038000,-Ft 3.668000,-Ft 570.000,-Ft 400.000,-Ft 8.530000,-Ft+Áfa + sajtófőnök telefonszámlája, egyéb költségei stb. Ebből a tervből látható, hogy szinte minden lehetőséget kihasználtunk arra, hogy mindenki számára elérhetővé tegyük rendezvényünket. Óriásplakát hirdetéseket is terveztünk, de sajnos erre már nem maradt elegendő pénzügyi keretünk. 7.224 A konferencia szervezése A kiállítás kísérőjeként konferenciát is szerveztünk, amelyet a Magyar Wellness

Társaság segítségével sikerült megvalósítanunk. Úgy gondoltuk, hogy mivel kiállításunk központi témája a wellness, ezért az ezzel foglalkozó szakembereket szeretnénk elsősorban megtalálni. Ehhez nyújtott nagy segítséget a konferencia, hiszen ide minden a témában érdekelt szakember eljött. A konferenciát a kiállítási csarnok első emeletén lévő két teremben szerveztük meg, május 15-16-án. /A részletes programot az 1 melléklet tartalmazza/ A konferencián kívül a Fitness Akadémia szervezésében május 18-án megalakult a Magyar Fitness Kamara, amelyre a szakemberek véleménye szerint nagy szükség volt már. 7.23 Építés Május 11-én megkezdődött a kiállítás, vagyis a standok felépítése. Az egységstandok SYMA típusinstallációból készültek. Ezek a standok egyszerűen voltak berendezve, mindegyik talaja egyszínű szőnyegborítást kapott, és a határoló falakon kívül a stand 46 http://www.doksihu méretétől

függően csupán egy asztal, négy szék, egy információs pult, és világítás volt a berendezés. Az egységstandokon kívül persze voltak olyan kiállítók is, akik nem engedhettek volna meg maguknak ilyen „egyszerű” standot. Ilyen volt például a Magyar Turizmus Rt., aki az aktív pihenés formáit mutatta be; a Magyar Labdarúgó Szövetség, aki itt mutatta be először a 2008-as Futball Európa Bajnokságra vonatkozó pályázatát; valamint a MOL Rt., aki a cég sport szponzorációs tevékenységét ábrázolta. Ezek a cégek már csak presztízskérdésből sem jelenhettek volna meg egyszerű és kis méretű standdal. Ők komoly előkészítés után jelentek meg kiállításunkon, és standjuk is igen látványos volt. Ezen kívül ők is segítették marketingkommunikációs munkánkat, hiszen nevük alatt számos cikk és hirdetés jelent meg a kiállítással kapcsolatban. Az építési időszak tulajdonképpen május 14-én estig tartott. A kiállítók nagy

része 14-én délelőtt már átvette standját, és akinek még az utolsó pillanatban jutott eszébe, hogy még szüksége lenne valamire, még délutánig szólhatott a kivitelezőknek. 14-én egész napra kitelepült a kiállítási területre egy virágbérléssel foglalkozó cég, aminek segítségével korlátlan mennyiségben juthattak élő növényhez a kiállítók, amennyiben szükségük volt rá a standjuk dekorálásához. 7.24 Üzemelés A kiállítás megnyitására 2002. május 15-én, délelőtt 11 órakor került sor Rendezvényünket Dr. Demszky Gábor főpolgármester úr nyitotta meg. Megnyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy nagyon fontosnak tartja az egészséges életmódra nevelés kérdését, és hiánypótlónak találja kiállításunkat. Majd a megnyitó után végiglátogatta a kiállítók standjait, és néhány sportszert kipróbált. A kiállítás a négy nap alatt délelőtt 10 óra és délután 18 óra között tartott nyitva. A

folyamatos színpadi programok mellett az érdeklődők különböző sportolási lehetőségeket próbálhattak ki. Pl: falmászás, íjászat, minigolf, három próba, finger board, kangoo jump, stb. A kiállítás ideje alatt sor került egy rekordkísérletre is, mégpedig az erős emberek között. Május 17-én délután az erőemelő bajnokok között dőlt el, hogy ki bír 47 http://www.doksihu nagyobb súlyt megemelni. A rekordkísérlet sikerült, és a mutatvány nagy érdeklődést váltott ki a látogatók között. A kiállítás színpadán folyamatosan követték egymást a különböző rendezvények, amelyek nagy része különböző táncos, zenés bemutató volt. /A részletes programot 2. melléklet tartalmazza/ Ezen kívül a moderátor időnként híres emberekkel folytatott beszélgetést. Természetesen a vetélkedők sem maradhattak el. A bemutatók megtekintése mellett a látogatóknak lehetősége nyílt arra is, hogy bármelyik kiállított terméket

kipróbálják. 7.25 Utómunkálatok, Follow-up A kiállítás 2002. május 18-án délután 18 órakor zárta be kapuit a látogatók előtt Természetesen ezzel a mi feladatunk még nem ért véget. Biztosítanunk kellett a kiállítók részére a termékeik nyugodt elszállítását, és elkezdődhetett az installáció lebontása. A kiállítás bezárásával és lebontásával még mindig nem értünk a feladatok végére. Számos, leginkább adminisztratív feladat várt még ránk: • Az utólagosan megrendelt szolgáltatásokat kiszámlázása • Elszámolás a kivitelező céggel • Elszámolás a catering-es céggel • Végelszámolás elkészítése • Zárójelentés készítése • Zárójelentés és Szándéknyilatkozat kiküldése a kiállítóknak és a sajtónak • Visszaérkezett Szándéknyilatkozatok feldolgozása Ezek után pedig el kellett kezdenünk szervezni a következő SPORT AKTÍV Kiállítást. 48 http://www.doksihu 7.26

Végelszámolás A végelszámolásnál összegyűjtöttük az összes SPORT AKTÍV Kiállításra vonatkozó számlát és költséget, és ez alapján értékeltük, hogy pénzügyi szempontból megfelelte a kiállítás elvárásainknak. Ekkor derült ki pontosan, hogy az eredeti kalkulációnk milyen mértékben egyezett meg az utókalkulációval. Az utókalkulációból kiderült az, amit már a kiállítás megtervezésekor előre láttunk: pénzügyi szempontból nem térült meg számunkra a befektetett pénz és munka, ám ettől függetlenül a kiállítást mégis sikeresnek értékeltük. /A részletes utókalkulációt a 3. melléklet tartalmazza/ 7.27 A kiállítás sikerességének értékelése A kiállítás sikerét a fenti pénzügyi szempont mellett négy tényező alapján értékelem: • Kiállítók A kiállítás előkészítése során, többlépcsős akvizíciós tevékenység keretében kerestük meg a szóba jöhető, potenciálisan érdekelt

kiállítókat, valamennyi hivatalosan meghirdetett árucsoportot érintően. A kiállításra ténylegesen bejelentkezett résztvevők száma 75 volt, akik az árucsoport tematikába sorolt termékek közül 108 fajta terméket képviseltek. A kiállítók megoszlása árucsoportok szerint: • Sportpályák, stadionok • Sport üzletek kialakítása, eszközei 1 • Teremsportok eszközei 3 • Önvédelmi küzdősportok 1 • Szabadtéri sportok 10 • Fitness, wellness 39 • Sportdiéta 4 • Sportdivat 8 • Sportgyógyászat – rehabilitáció 9 1 49 http://www.doksihu • Nemzeti Élsport 3 • Sportoktatás 6 • Egyesületek, szövetségek 15 • Sportmédia 6 • Egyéb 2 A konkrét számok igazolták eredeti elhatározásunkat, és jól tükrözték vissza a meghirdetett szlogent: „Egészséges élet – több életenergia”. A legtöbb gyártó és szolgáltató cég a széles körben kedvelt fitness, wellness árucsoportban

meghirdetett termékek valamelyikével jelentkezett be a kiállításra. Sportgyógyászat, illetve gyógyturizmus területén kiemelésre érdemes a Magyar Turizmus Rt. Kollektív kiállítási megjelenése gyógyfürdő tematikában A szakma – a nemzeti élsport és a sportszövetségek képviseletében – számos szervezetével vett részt és tevékenyen együttműködött kiállításunkkal. Sportoktatás témában ugyancsak jeles résztvevőink voltak. A szakmai együttműködést ezekkel a szervezetekkel a továbbiakban is szeretnénk folytatni. A teljes körű meghirdetett árucsoport tematikával összehasonlítva – különös tekintettel az első alkalommal való szervezésre – a megjelent kiállítók által bemutatott termékek és szolgáltatások köre elegendőnek, de nem elég átfogónak minősíthető. Több fontosnak tartott tematika nem került megfelelő megjelenítésre, mint például a sportdiéta, a sportruházat, a teremsportok eszközei, a

sportpálya beruházások stb. A lényegesen átfogóbb áru-, szolgáltatás- és fejlesztési bemutatkozás elérése a következő rendezvények előkészítésének egyik kiemelt feladata. • Nemzetközi részvétel Az idei rendezvényen nemzetközi márkákat képviselő hazai cégek jelentek meg elsősorban, de kiállításunkat a jövőre nézve már egyre erősödő nemzetközi részvétellel tervezzük. Számításaink szerint már a jövő évi rendezvényen tudunk hozni szerény számban külföldi cégeket, és ezt a tendenciát közép- és hosszútávon mindenképpen erősíteni szeretnénk. 50 http://www.doksihu • Látogatók A kiállítást naponta átlagosan 1000-1200 fő látogatta meg, az első két szakmai napon valamivel kevesebben, míg a két hétvégi napon valamivel többen. A rendezvény jelentős hibája volt, hogy a gondosan előkészített és általunk elegendőnek vélt marketingkommunikációs tevékenységünk, valamint plakátok és

szórólapok formájában kiküldött látogatói DM-levél ellenére a látogatói létszám alatta maradt a vártnak. Vélhetőleg közrejátszott ebben az Pünkösdi ünnep is Az okok feltárása és megnevezése, majd kiküszöbölése a következő rendezvény sikerének elengedhetetlen feltétele. • Szervezők A kiállítás és konferencia megítélésénél alapvetően figyelembe kell venni, hogy egy új rendezvényről van szó. Ha a piac pozitívan is reagál az új rendezvény megjelenésére, az első alkalommal való megrendezésnek – referenciák és kialakult gyakorlat, hagyományok hiányában – számos kockázata van. Például: az időpont helyes megválasztása, az érdekelt szakmai kapcsolatok aktivizálása, az igazán érdekelt résztvevők bizalmatlanságának leküzdése, azonos témájú párhuzamos rendezvények kiszűrése, stb. Első SPORT AKTÍV Kiállításunkat, minden hibájával együtt eredményesnek ítéljük. Megrendezését a következő

években is tervezzük. Szakmai együttműködésünket erősítjük a Magyar Wellness Társasággal, a Fitness Akadémiával, bevonjuk a Magyar Turizmus Rt. Egészségturizmussal foglalkozó munkatársát is A kiállítás keretén belül a hazai társadalom népegészségügyi helyzetének egészét érintő globális, összefoglaló, központi kiállítás megvalósítását is tervezzük, megfelelő szakemberek bevonásával. A rendezvény alapgondolata a hazai lakosság egészséges- sportos életmódra való áttérésének társadalmi szintű szükségességéről, lehetőségeiről, az egyén és a közösség szempontjából várható pozitív eredményekről szólna. 51 http://www.doksihu 8. A kiállítások változása hazánk Európai Uniós csatlakozása után Jelenleg a kiállítások hanyatlása figyelhető meg hazánkban. Sajnos a régi kiállítási csarnokok nem mindenhol felelnek meg a nemzetközi elvárásoknak, és nagyon kevés új kiállítási csarnokot

építenek. A kiállítói kedv sem mondható aktívnak Annak a néhány kiállítási csarnoknak a tulajdonosa, ahol érdemes kiállításokat rendezni, kihasználja monopol helyzetét, és nagyon drága a bérleti díj. Ezért a kiállítás szervező cégek magas áron tudják csak értékesíteni a kiállítási helyeket, és ennek következményeként elsősorban a kis és középvállalatok nem tudnak megjelenni a számukra fontos kiállításokon. Úgy gondolom, ahogy egyre közelebb jutunk az Uniós tagsághoz, egyre fontosabbá válik az, hogy a magyarországi termékeket be tudjuk mutatni a nagyvilágnak. Ezen kívül amint tagja leszünk az Uniónak, a határok megszűnnek, és a „külföldi” vállalatoknak is könnyebb lesz Magyarországon kiállítani, hiszen a kiállítani kívánt árut könnyebben és olcsóbban tudják majd eljuttatni a kiállítási területre. Így viszont a magyar cégeknek, illetve termékeknek újabb konkurensei lehetnek. Éppen ezért fontos,

hogy a kiállítási csarnokok építése felgyorsuljon, és lehetőleg minden nagyobb vidéki városban legyen legalább egy ilyen létesítmény. Idén ősszel például Szegeden adtak át nagyon jó színvonalú csarnokot. Ha megszűnik a monopol helyzet, kedvezőbbek lesznek az árak, mind a szervezők, mind pedig a kiállítók számára. Akkor pedig minden egyes cég számára elérhetővé válik az egyes kiállításokon való színvonalas megjelenés. 52 http://www.doksihu 9. Befejezés Szakdolgozatomban igyekeztem részletesen elemezni, hogy a kiállítások és vásárok milyen fontos szerepet játszanak napjaink gazdasági életében. Megpróbáltam bemutatni azt is a szervező szemszögéből, hogy milyen bonyolult és sokrétű feladat egy kiállítás megszervezése az ötlettől a megvalósulásig, és milyen pontos munkát igényel a számos közreműködő munkájának szigorú összehangolása. Itt nagyon fontos szerepet játszik a jó csapatmunka. Úgy

gondolom, hogy a marketingkommunikációs eszközök jelentősen hozzájárulhatnak egy kiállítás sikerességéhez mind a szervező, mind pedig a kiállító részéről. A kiállító legtöbbször akkor jár a legjobban, ha szorosan együttműködik a szervezővel, és marketingkommunikációs tervét és munkáját megpróbálja összehangolni a szervezőjével. A legjobb döntés a szervező részéről az, ha saját marketingkommunikációs munkájába beépíti a kiállítók marketingkommunikációs munkáját. Pl: saját hirdetéseiben felhasználja a már bejelentkezett kiállítók logo-ját, nevét. Hiszen így a leendő látogatók is több információt kapnak a kiállítók köréről, és a kiállítónak is több érdeke fűződik hozzá, hogy minél előbb bejelentkezzen az adott kiállításra. Tehát mindegyik fél jól jár Egy kiállítás sikeresnek nevezhető a szervező szemszögéből, ha minden kiállító és látogató elégedetten távozik a

helyszínről, hiszen ekkor szinte biztosra vehető, hogy a következő rendezvényen is megjelenik valamilyen formában. A SPORT AKTÍV Kiállítás is sikeresnek nevezhető az anyagi veszteség ellenére, hiszen sikerült elérnünk, hogy Magyarországon megismerték rendezvényünket a szakmai körökben és a nagyközönség részéről egyaránt. Az itt kialakított szakmai kapcsolatokat a továbbiakban is fent tartjuk, és már szervezzük a következő kiállítást, amely reményeink szerint már nemcsak szakmai, hanem pénzügyi szempontból is sikeres lesz. 53 http://www.doksihu SZAKIRODALOMJEGYZÉK 1. Dr Bíró Péter – Tóth Judit: Kiállítók kézikönyve CO-NEX Könyvkiadó Kft., Bp, 1997 2. Horváth Petra: A jó bornak is kell cégér, avagy etika a marketing szakmában Szakdolgozat, Nyugat – Magyarországi Egyetem, Sopron, 2001. 3. Józsa László: Marketing Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém, 2000. 4. Nagy Alfréd előadásanyagai 5. Nemzetközi Marketing,

Szerkesztette: Törzsök Éva KJK, Bp., 1995 6. Sándor Imre: A marketingkommunikáció kézikönyve BKE Marketing Tanszék, Bp., 1997 7. Egyéb, a mellékletben is szereplő belső anyagok 54 http://www.doksihu MELLÉKLETEK 1. A Wellness Konferencia részletes programja 2. A SPORT AKTÍV Kiállítás kísérőprogramjai 3. A kiállítás utókalkulációja 4. Képek a kiállításról 55 http://www.doksihu 1. Melléklet A Wellness Konferencia programja 2002. május 15 1. terem: TESTMOZGÁS A WELLNESS ÉLETFORMA MEGKÖZELÍTÉSÉBEN Szekcióvezetők: Zopcsák László és Szalay Emese 10.00-1015 10.15-1030 perspektívái 10.30-1045 10.45-1100 területén 11.00-1115 11.15-1130 Köszöntő Zopcsák László: (MWT elnökségéből) A wellnessfitness Gáspár László: Holcsa Judit: A testnevelők lehetőségei a wellness-ben A gyógytornászok lehetőségei a fittségi edzések Szendrey Anna: Hriczu Andrea: A wellness menedzsment időszerű kérdései A személyi edző

szerepe a wellness létesítményekben Alternatív lehetőségek a fittségi edzésben Stressz oldó mozgástechnikák a távolkeleti mozgásterápiákban A kardio fittség mérésének, tervezésének módszerei 11.30-1145 11.45-1200 Antal Miklós: Sárai Gábor: 12.00-1230 Bóné Zoltán: 12.30-1300 Szünet 13.00-1600 GYÓGYTORNÁSZ SZEKCIÓ szakemberképzés 2. TEREM: A FITNESS/WELLNESS TERMEK SZAKMAI FÓRUMA Szekcióvezető: Dömötör Edit 10.00-1500 óráig A szakmai fórum előadásai az alábbi témakörökben zajlanak: 1. Wellness termek Nyugat-Európában - szolgáltatások, trendek, újdonságok. 2. Orvosok a wellness - teremben 3. Számítógépes programok a wellness - piacon 4. Fittségi tesztelés, állapotfelmérés, és az ehhez kapcsolható szolgáltatás-csomagok. Hogyan népszerűsíthető mindez a vendégek körében? 5. A Magyar Wellness Társaság által ajánlott wellness - forma nyomtatványok. 6. Pulzuskontroll és változatos kardiotréning

jelentősége a wellness termekben Marketing ötletek az új edzések népszerűsítésére. 7. Hogyan „adjuk el” a wellnesst? 8. Konklúzió: a wellness - termek ismérvei, minimum feltételek egyeztetése a fórum résztvevőinek véleménye alapján. 56 http://www.doksihu 2002. május 16 1. TEREM: HOTEL, TURIZMUS ÉS GASZTRONÓMIA SZEKCIÓ Szekcióvezető: Móricz Szilvia 10.00-1300 óráig 10.00-1020 10.20-1050 10.50-1120 Dr.Kator Miklós: A Magyar Wellness Társaságról Dr.Ruszinkó Ádám: Egészségturisztikai termékfejlesztések Eőry Edit: Az Egészségturisztikai Iroda bemutatása 11.20-1145 Szünet 11.45-1205 Móricz Szilvia: Wellness hotelek: kereslet és kínálat találkozása Baranyai György: A gasztronómia szerepvállalása a wellness programok kidolgozásában Zopcsák László: Wellness-oktatás Magyarországon Vitafórum 12.05-1225 12.25-1245 12.45-130 0 2. TEREM: NATURMEDICINA, WELLNESS-TERÁPIÁK, BEAUTY SZEKCIÓ Szekcióvezető: Dr.Balaicza

Erika 10.00-1300 óráig 10.00–1020 10.20-1040 10.40- 1100 dr. Garay Gábor: Dr. Varjú Gábor: Tóth Katalin: 11.00-1120 Szünet 11.20-1140 11.40-1200 12.00-1220 Dr. Balaicza Erika: Naturmedicina a wellnessben Dr. Megyasszai Márta: Salaktalanító kúrák Dr. Mogyorósi Márta: Hypoxi-tréning 57 Wellness a kozmetikában Elektro kozmetika és wellness SPA-kezelések a kozmetikában http://www.doksihu 1. TEREM: WELLNESS HELYE A MÉDIÁBAN Szekcióvezető: Kálnoki Kis Attila 14.00-1700 óráig 2. TEREM: TERMÉKFEJLESZTÉS, -ELŐÁLLÍTÁS, KERESKEDELEM A WELLNESS ÉLETFORMA SZOLGÁLATÁBAN Szekcióvezetők: Dr.Tamasi József 10.00-1300 óráig 14.00-1415 14.15-1430 Köszöntő: Dr.Tamasi József: 14.30-1440 15.00-1510 15.10-1520 Dr.Varjú Gábor: szépségápolásban Dr.Babulka Péter: Aromaterápia Petro Kinga: La Phytho kínai alapú rekreációs program Masszázsnál felhasználható termékek Hozzászólások és vita az elhangzottakról 15.20-1530 Szünet

15.30-1540 Dr.Gálik Ágnes: 14.40-1450 14.50-1500 Gazdasági Minisztériumból A wellness értelmezése, termékgyártás a wellness szolgálatában Wellness termékek a Fitoterápia a wellness szolgálatában 15.40-1550 Bioélelmiszerek 15.50-1605 Ortomolekuláris medicina 16.05-1605 Tiringer Edit Újszerű termékek a fizikális fittség javítására 16.15-1630 Bioborok 16.30-1645 OÉTI képviselője: Az EU és hazai irányelvek a wellness témakörbe eső termékek engedélyezése során 16.45 Hozzászólások és vita az elhangzott előadások kapcsán, zárszó 58 http://www.doksihu 2. Melléklet Színpadi program beosztása: 2002. május 15, szerda 15.30-1550 Freestyler team – aerobic bemutató 16.00-1620 Dance Station- versenytánc bemutató 16.30-1700 Beszélgetés Béres Alexandrával 2002. május 16, csütörtök 11.00-1110 Magyar Kötélugró Szövetség – ugrókötél bemutató 11.30-1200 Beszélgetés Bíró Icával 13.00-1310 Magyar Kötélugró

Szövetség – ugrókötél bemutató 13.30-1400 Beszélgetés az FTC labdarúgóival 14.00-1410 Magyar Kötélugró Szövetség – ugrókötél bemutató 15.00-1600 Mészáros Tibor erőemelő csúcskísérlete 16.30-1640 Magyar Kötélugró Szövetség – ugrókötél bemutató 17.00-1720 Dance Station – versenytánc bemutató 2002. május 17, péntek 11.00-1130 Beszélgetés a Vízilabda Válogatott játékosaival 12.00-1230 Beszélgetés Regőczy Krisztinával 13.00-1330 Magyar Karate Szövetség – karate bemutató 14.00-1430 A Fitness Akadémia Hallgatóinak bemutatója 15.00-1530 Freestyler team – aerobic bemutató 16.20-1640 Budai XI. SE ritmikus sportgimnasztika bemutató 17.00-1720 Dance Station – versenytánc bemutató 17.25-1730 A Fitness Akadémia Hallgatóinak bemutatója 59 http://www.doksihu 2002. május 18 szombat 11.00-1130 Budaörsi Diáksport Egyesület – aerobic bemutató 12.00-1245 Gyermek nyílt aerobic óra

14.00-1420 Hegyvidék SE – karate bemutató 14.30-1450 JKF Goju Kai Karate – karate bemutató 15.00-1530 Shuhari Karate SE – karate bemutató 15.40-160 Freestyler team – aerobic bemutató 16.10-1700 Fitball nyílt aerobic óra 60 http://www.doksihu 3. Melléklet SPORT AKTÍV 2002 Végelszámolás Kiállítás 1. Kiállítási csarnok bérleti díja 2. PR - Reklám 5.000000,- - DM akciók 1.000000,- - logo tervezés 200.000- - jelentkezési lapok, folder 300.000,- - hirdetések - házigazda honorárium - nyitó fogadás - plakátok 8.530000,500000,1000000,400000,- Összesen: 3. 11.930000,- Kiállítási standok építése Kb. 750 m2 fizető és 300 m2 nem fizető 4. 3.675000,- Műszaki üzemelés - katalógusok (3000 db) 150.000,- - áram fogyasztás 145.000,- - takarítás - növényzet, dekoráció 300.000,- - irányító táblák 120.000,- - személyzet 400.000,- 50.000,- Összesen: 1.165000,- 61

http://www.doksihu Kiállítás közvetlen költsége: (1 – 4) 5.000000,11930000,3675000,1165000,Összesen: 21.770000,- Bevétel: 750 m2 fizető, 25.000,- Ft/m2 18.750000,- Eredmény: (-) 3.020000,- Közönség rendezvények Kiadás: - Közreműködési díjak 450.000,- - Színpad építése 150.000,- - Szervezési honorárium 150.000,- - Belépőjegyek elkészítése 137.000,- Összesen: 887.000,- Bevétel: Kb. 4500 fő belépése 500,-Ft/fő 2.250000,- Eredmény: (+) 1.363000,- Végeredmény: Kiállítás + Közönség rendezvények: (-) 1.657000,- 62