Gazdasági Ismeretek | Európai Unió » Balázs Lili - Magyarország felkészülése a strukturális alapok fogadására

http://www.doksihu Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány MAGYARORSZÁG FELKÉSZÜLÉSE A STRUKTURÁLIS ALAPOK FOGADÁSÁRA Készítette: Balázs Lili Budapest, 2003 3 http://www.doksihu TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 6 2. Az Európai Unió regionális politikájáról általában 8 2.1 A régió fogalma8 2.2 A regionális politika alapjai 8 2.3 A regionális politika területi egységeinek kiválasztása9 2.4 A regionális politika alapelvei és célkitűzései 10 2.5 A Strukturális Alapok és a célkitűzések13 3. Magyarország részvétele az Európai Unió regionális politikájában; a Nemzeti Fejlesztési Terv.16 3.1 A magyarországi régiók fejlettsége 16 3.2 A strukturális politika és a bővítés 17 3.3 A Nemzeti Fejlesztési Terv létrehozásának körülményei 18 3.4 A Nemzeti Fejlesztési Terv felépítése19 3.5 A Strukturális Alapok

fogadásához kapcsolódó feladat- és hatáskörök 20 3.6 A Nemzeti Fejlesztési Terv részei21 3.61 Helyzetértékelés 21 3.611 A termelői szektor 21 3.612 Humán erőforrások 23 3.613 Infrastruktúra 25 3.614 Környezetvédelem 25 3.615 Mezőgazdaság és vidékfejlesztés 26 3.62 Célkitűzések 27 3.63 Prioritások 28 3.64 Stratégia 31 4 http://www.doksihu 3.641 A termelői szektor versenyképességének növelése 31 3.642 Humánerőforrás-fejlesztés 32 3.643 Az infrastruktúra fejlesztése 32 3.644 Mezőgazdasági és vidékfejlesztés 33 3.7 Az operatív programok34 3.71 Gazdasági Versenyképesség Operatív Program35 3.72 Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 40 3.73 Környezetvédelmi és Infrastruktúra-fejlesztési Operatív Program 44 3.74 Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program 47 3.75 Regionális Fejlesztési Operatív Program49 3.8 Megvalósítás52 3.9 Monitoring53 3.10 Értékelés 54 3.11 Tájékoztatás és nyilvánosság55 4.

Befejezés56 Irodalomjegyzék .58 Melléklet.59 5 http://www.doksihu 1. BEVEZETÉS Az Európai Unió egyik legmeghatározóbb hosszú távú célja, hogy 2010-re a világ leggyorsabban fejlődő, legdinamikusabb, egységes integrációja legyen. Ehhez fel kell zárkóztatni az elmaradottabb régiókat, aminek elsődleges eszköze a regionális politika. Magyarország 2004. május 1-jén az Európai Unió teljes jogú tagjává válik, és mivel az egy főre jutó GDP mértéke a hét közül egy hazai régióban sem éri el a közösségi átlag 75%-át, jogosultak leszünk a Strukturális Alapok támogatásaira. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap illetve a Halászati Útmutató Pénzügyi Eszközök részfinanszírozásával megvalósuló fejlesztések célja, hogy hozzájáruljanak az Unión belüli különbségek csökkentéséhez és a gazdasági–társadalmi kohézió

erősödéséhez. Hazánk már évek óta részesül az Előcsatlakozási Alapok támogatásaiból, ám optimális esetben csatlakozásunkat követően az eddigieknél jóval jelentősebb uniós forrásokkal, maximum mintegy 1500 milliárd forintnyi összeggel számolhatunk. A lehetőségek eredményes kihasználásának érdekében hatékony stratégiát kell kidolgoznunk. Ezt a stratégiát valamint a fejlesztések főbb irányait a Nemzeti Fejlesztési Terv foglalja magában, amelyet a közösségi előírásoknak megfelelően készítettek el. A Nemzeti Fejlesztési Terv végső célkitűzése a lakosság életminőségének javítása, amit különböző konkrét fejlesztési programok által kíván elérni. Ezek a jövedelmi viszonyok javításán kívül kiterjednek a környezetvédelem, a kultúra, az egészség, az oktatás és a szociális védelem minőségére illetve hozzáférésére is. Az Európai Unió fejlettségi szintjéhez való felzárkózás mellett kiemelt cél

az országon belüli területi egyenlőtlenségek mérséklése. A hatékony fejlesztési stratégia felállítása érdekében szükséges volt megvizsgálni az ország jelenlegi állapotát. Az erősségek és gyengeségek illetve lehetőségek és veszélyek feltárását követően megteremtődtek a feltételek egy olyan fejlesztési stratégia kidolgozásához, amely célzott intézkedéseket tervez a különböző problémacsoportok megoldására. Mindezek alapján a Nemzeti Fejlesztési Terv öt kiemelt területre koncentrál, amelyek a következők: a gazdasági versenyképesség erősítése, a humánerőforrás-fejlesztés, a környezetvédelem és az infrastruktúra-fejlesztés, az agrár- és vidékfejlesztés illetve a regionális fejlesztés. 6 http://www.doksihu Ezeket a célterületeket alapul véve Magyarország öt operatív programot készített el, amelyek tartalmazzák megvalósításuknak konkrét intézkedéseit is. A fejlesztés súlypontjainak

meghatározása mellett Magyarországnak létre kell hoznia egy olyan intézményrendszert, amely alkalmas a Strukturális Alapok támogatásainak fogadására. A közösségi forrásokból való részesedés alapfeltétele, hogy ez az intézményrendszer minden szempontból eleget tegyen a szigorú uniós elvárásoknak. Elsősorban azért választottam ezt a témát kutatásaim célpontjául, mert az egyedülállóan nagy gyakorlati jelentőséggel rendelkezik. Az Unió strukturális támogatásai által minden eddiginél nagyobb esélyeink nyílnak az európai fejlettségi szinthez való felzárkózásra, az viszont rajtunk múlik, hogy lehetőségeinket megfelelően ki tudjuk-e használni. Magyarország első Nemzeti Fejlesztési Tervének tapasztalatai alapul fognak szolgálni a jövőbeli fejlesztési tervek készítéséhez, amelyek segítségével hazánk hosszú távú fejlődési pályára állhat. Dolgozatomban az Európai Unió regionális politikájának működését és

alapelveit csak röviden szándékozom bemutatni; célom az, hogy ismertessem Magyarország fejlesztési stratégiáját és a célkitűzések elérésére előirányzott konkrét intézkedések rendszerét. 7 http://www.doksihu 2. AZ EURÓPAI UNIÓ REGIONÁLIS POLITIKÁJÁRÓL ÁLTALÁBAN 2.1 A RÉGIÓ FOGALMA A régió fogalmát sokféleképpen definiálhatjuk attól függően, hogy mikor, mire és milyen célból használjuk. Eszerint léteznek régiók többek között földrajzi, politikai és gazdasági értelemben. Míg a klasszikus meghatározás szerint a fizikai–földrajzi tér, az etnikai, nyelvi, kulturális, vallási egység, a közös múlt összetartó ereje alapján beszélhetünk régiókról, a mai Európában az említett tényezők mellett a katonai–gazdasági struktúra is mértékadó. Az Európa Tanács hivatalos megfogalmazása szerint a régió "emberek közössége, amely egy országon belül térbelileg is a lehető legnagyobb egységen terül

el (országrész). Egy ilyen közösség történelmi, kulturális, földrajzi vagy gazdasági homogenitással vagy ezek kombinációjával bír, így a közös célok és érdekek képviseletében is egységet alkotnak." Ezt a meghatározást 1978-ban az Európa Tanács Bordeux-i Nyilatkozatában fektették írásba. 2.2 A REGIONÁLIS POLITIKA ALAPJAI Az Európai Gazdasági Közösség létrehozásakor a hat alapító tagállam gazdasági fejlettség szempontjából nagyjából azonos szinten állt, ám a bővítések során az új belépők jelentős regionális különbségeket vittek magukkal a Közösségbe. Bár már a Római Szerződésben megfogalmazták a területi fejlettségbeli eltérések csökkentésének igényét, 60-as években a regionális politika még teljesen a nemzetállamok hatáskörébe tartozott. Az 1986-ban létrehozott Egységes Európai Okmányban már sokkal nyomatékosabban fogalmazódik meg a közös regionális politika igénye. A bővítések

hatására folyamatosan növekedő Közösségen belüli egyenlőtlenségek mérséklése céljából hoztak létre olyan pénzügyi alapokat, amelyek keretösszegét később folyamatosan növelték. Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapra, a Halászati Útmutató Pénzügyi Eszközökre és a Kohéziós Alapra épülő regionális politika általános célja a gazdasági 8 http://www.doksihu tevékenységek és a népesség térbeli eloszlása közötti egyensúly megteremetése, az egy főre jutó GDP valamint a jólét szintjének kiegyenlítése. 2.3 A REGIONÁLIS POLITIKA TERÜLETI EGYSÉGEINEK KIVÁLASZTÁSA A régiók létrehozása alapvetően a tagállamok hatáskörébe tartozik, az Európai Unió nem avatkozik bele közvetlenül, mindössze néhány alapelvet határoz meg. A Közösség államaiban1 a régiókat részben a történelmi hagyomány határozza meg, mint pl. Bréma

esetében. Fontos szerepet játszanak továbbá az agglomerációs folyamatok (Île-de-France) és a már meglévő közigazgatási struktúra, pl. Franciaországban és Hollandiában Belgiumban elsődleges szempont az eltérő nyelvű nemzetek együttélése, ami az imént említett tényezőkhöz hasonlóan, úgymond spontán, kormányzati beavatkozás nélkül hozott létre régiókat. Ezen kívül az állam aktív szerepvállalásával alakultak régiók pl. Németországban, ahol különösen nagy hangsúlyt fektettek a központi hatalommal szembeni ellenpontok megteremtésére. Végül nem elhanyagolható tényező az adott ország gazdaság- és társadalompolitikája, amelyek szükségletei is befolyással voltak a régiók kialakítására. A közösségi regionális politika célterületeinek kijelölésére az Európai Statisztikai Hivatal, a tagállamok és a Bizottság együttesen kidolgozták a statisztikai területi egységek rendszerét (NUTS: Nomenclature des Unités

Territoriales Statistiques; Területi Statisztikai Egységek Nómenklatúrája), amely megteremti a regionális különbségek elemzési keretét. A regionális politika keretén belül ez alapján döntenek a támogatások jogosságáról. A NUTS-rendszer öt szintjének feladata, hogy egységes adatbázist hozzon létre az Unió szintjén a statisztikai adatok szolgáltatásához illetve a területi fejlesztési programok számára. A NUTS I az európai közösségi régiókat jelenti (pl. Németországban a Bundesland) Ezeket a tagállamok jelölik ki gazdasági, társadalmi és földrajzi kritériumok alapján. A NUTS II közigazgatási bázisegységeket más néven kisrégiókként is emlegetik, amelyek területi statisztikai adatok gyűjtésére szolgálnak. Ezt a szintet alkalmazzák leggyakrabban a 1 Forman Balázs: Regionális politika az Európai Unióban. Váti, Budapest 2000, 19 és 25 old 9 http://www.doksihu regionális különbözőségek elemzésére. A NUTS III a

kistérségeket és a nagyvárosokat rendszerezi (pl. Franciaországban a département) NUTS IV-et csak Nagy-Britanniában, Finnországban, Görögországban, Írországban, Luxemburgban és Portugáliában határoztak meg, a NUTS V szintet pedig a települési önkormányzatok alkotják. Magyarországon a közigazgatási struktúra alapvetően megyékre és településekre épül, ez a hagyományos NUTS II szinthez képest elaprózottnak számít. Hiányoznak a központi hatalommal szembeni ellensúlyok, vagyis centralizált rendszerről beszélhetünk, ezen kívül nincsenek meg az európai értelemben vett regionalizmus hagyományai sem. Ám amint azt Finnország, Portugália vagy Lengyelország példái mutatják, el lehet szakadni a meglévő adminisztrációs egységektől. Ennek megfelelően Magyarországon a következő hét NUTS II szintű régiót hozták létre 1996-ban: Nyugat-Dunántúl, Közép-Dunántúl, DélDunántúl, Közép-Magyarország, Észak-Magyarország,

Észak-Alföld, Dél-Alföld. 2.4 A REGIONÁLIS POLITIKA ALAPELVEI ÉS CÉLKITŰZÉSEI A regionális politika alapvető célja a területi jövedelemkülönbségek csökkentése, a hátrányos helyzetű régiók felzárkóztatása amellett, hogy eközben az ország növekedési pólusainak fejlődését nem korlátozzák. Ezt a fő célt különböző alapelvek és konkrét célkitűzések mentén felépített politika által kívánják elérni. a) Szubszidiaritás és decentralizáció. A szubszidiaritás elve kimondja, hogy a döntéseket valamint a végrehajtást arra a területi szintre kell helyezni, amely a legnagyobb átlátással és kompetenciával rendelkezik a feladat megvalósításához, vagyis magasabb szinten nem intézkedhetnek olyan célkitűzéssel kapcsolatban, amelyet alacsonyabb szinten is el lehet érni. Ennek a két alapelvnek a segítségével egyrészt növelhető a helyi szintek felelőssége, másrészt pedig ösztönözhető a helyi igények,

elképzelések kialakulása. A térségi kompetencia erősödése együtt jár a nemzeti szint szerepének mérséklődésével, ami decentralizációhoz vezet. b) Partnerség. A partnerség elve a különböző programok előkészítésében, finanszírozásában, végrehajtásában és sikerében érdekelt, egymással egyenrangú szervezetek valamint a különféle szintek közösségi, nemzeti, regionális és helyi szereplőinek együttműködését, 10 http://www.doksihu összefogását jelenti. Az előbbit horizontális, az utóbbit pedig vertikális együttműködésnek nevezzük. A partnerség elvének alapja, hogy a régiók és a települések fejlesztése csak a szereplők folyamatos együttműködése által valósulhat meg. A vertikális együttműködésben az alsó szintek szerepe elsődlegesen a kezdeményezésben van, míg a nemzeti szint feladata az orientáció és a koordináció. Mivel az Európai Unió regionális politikájának fókuszában a régiók

állnak, így ennek a szintnek meghatározó szerepe van mind a horizontális, mind a vertikális együttműködés megvalósításában. c) Programozás. A programozás elve2 az Európai Unió regionális politikájában azt a célt szolgálja, hogy ne egy-egy különálló projektet támogassanak, hanem a területrendszer egészének vagy annak meghatározott alrendszerének fejlődését befolyásoló célkitűzéseket, vagyis a fejlesztési stratégiákat partnerségre alapozva kell kidolgozni, majd kialakítani az ezek megvalósításához szükséges konkrét célkitűzéseket, valamint a fejlesztések időbeli ütemezését. Ez az alapelv 1989 óta jelenik meg nyomatékosan az Unióban, ugyanis ekkor tértek át a projektfinanszírozásról a középtávú (3-6 éves) komplex térségfejlesztő programok készítésére, amely három fő fázisból áll. Első lépésben a tagállamok elkészítik a nemzeti vagy regionális fejlesztési terveiket, majd az Unió

megalkotja a támogatási keretterveket, végül a tagállamok és a Közösség egyeztetéseinek eredményeképpen létrehozzák a megvalósítási programokat. d) Koncentráció, társfinanszírozás és addicionalitás. Az addicionalitás elve kimondja, hogy a tagállam a Strukturális Alapok fogadásának kezdetétől fogva sem költhet kevesebbet a támogatandó célok elérésére, mint a megelőző években. A regionális politika célja, hogy úgy segítse az elmaradott területeket, hogy közben megmaradjanak a tagállam addigi saját támogatásai, tehát nem helyettesíteni akar már meglévő forrásokat, hanem kiegészíteni. A kötelező önrészesedést kiváltani nem lehet, az Uniónak és a tagállamnak együtt kell működnie a finanszírozásban és a végrehajtásban (társfinanszírozás). A koncentráció elve szerint a támogatásokat a leginkább rászoruló régiókban kell összpontosítani. 2 Rechnitzer János: Területi stratégiák. Dialóg Campus,

Budapest-Pécs 1998 11 http://www.doksihu Az Európai Unió regionális politikájának célkitűzései az integráció fokozatos fejlődésével állandó átalakulásban vannak. Ennek a folyamatnak a részletezésére jelen dolgozatomban nem térek ki, az aktuális helyzet bemutatására törekszem. A jelenlegi, 2000-ben kezdődött költségvetési időszakban a korábbi hat helyett már csak három célkitűzés van érvényben. Ezek a következőek: 1. célkitűzés: azon elmaradott NUTS II régiók fejlesztése és strukturális alkalmazkodásának támogatása, ahol az egy főre jutó GDP a közösségi átlag 75%-a alatt van; amelyek földrajzilag a legtávolabb találhatók (pl. a francia tengerentúli területek); valamint ide tartozik az északi országok (Finnország, Svédország) rendkívül alacsony (8 fő/km2-nél alacsonyabb) népsűrűségű területeinek támogatása (korábbi 6. célkitűzés) A térségek fejlesztésében az alábbi súlypontok

határozhatók meg: - közvetlen termelő beruházások, egyben tartós munkahelyek létrehozása, - a gazdasági fejlődéshez szükséges infrastruktúra kiépítése, az európai kapcsolatok szélesítése, létesítése (energia, közlekedés, telekommunikáció, környezetvédelmi infrastruktúra), - a kisvállalkozások számára nyújtott szolgáltatások megteremtése és bővítése, helyi és regionális lehetőségek kihasználása, a K+F intézményi és személyi feltételeinek támogatása, - az oktatási és egészségügyi infrastruktúrába történő beruházás, - a szakképzés (beleértve a tanárképzést, a kutatást és az adminisztrációt is) és a foglalkoztatás támogatása, - a különböző vidékfejlesztési intézkedések (turizmus, mezőgazdasági struktúrák átalakítása, a vidéki életmód és értékek védelme). 2. célkitűzés: a gazdasági, társadalmi átalakulás alatt lévő, strukturális nehézségekkel küzdő

iparilag hanyatló vagy határmenti területek, segítése, ahol a munkanélküliség és az ipari foglalkoztatás aránya magasabb a közösségi átlagnál. Mivel felgyorsult az ipari munkahelyek strukturális leépülése, ezért jelentősen csökken az iparban foglalkoztatottak száma, ezzel együtt pedig nő a munkanélküliség. Ezen kívül elő kell segíteni a rurális övezetek fejlődését és szerkezeti átalakítását. Az ilyen kedvezőtlen adottságú vidéki 12 http://www.doksihu térségekre jellemző, hogy magas a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya, alacsony szintű a mezőgazdaság jövedelmezősége, valamint alacsony a népsűrűség, vagy erőteljes a népesség csökkenésének üteme. Ezekben a régiókban elsődleges cél a beruházások előmozdítása, elsősorban az infrastruktúra, a környezetvédelem és a nem mezőgazdasági munkahelyek létrehozása területén. A támogatások iránya: - az új termelőtevékenységekbe történő

beruházás, - az infrastruktúra, különösen az iparterületek helyreállításához és a környezetvédelemhez kapcsolódó beruházások, - különféle szolgáltatások kisvállalkozások számára: a kutatás és fejlesztés, a szakképzés, a foglalkoztatás támogatása - a képzési rendszerek átalakítása. 3. célkitűzés: az oktatás, szakképzés és foglalkoztatás rendszerének modernizációja és adaptációs képességének javításának támogatása az 1. célkitűzésen kívül eső területeken illetve a tartósan magas munkanélküliséggel küszködő régiók segítése. A támogatható célok: - a fiatalok és a tartós munkanélküliek beilleszkedésének segítése, különösen az átmeneti foglalkoztatás támogatása, - a képzés és a foglalkoztatás intézményrendszerének javítása, - a szakképzés, az iskolarendszerű és a felnőttképzés, a tanácsadás intézményi feltételeinek javítása, - férfiak és nők

esélyegyenlőségének biztosítása a munkaerőpiacon. 2.5 A STRUKTURÁLIS ALAPOK ÉS A CÉLKITŰZÉSEK Az Európai Unió regionális politikája az ún. Strukturális Alapokra épül, amelyek keretén belül vissza nem térítendő támogatások igényelhetők bizonyos szigorúan meghatározott kritériumok alapján létrehozott fejlesztési programok részfinanszírozására. Ezek a 13 http://www.doksihu programok az adott régiók jövőbeli célkitűzéseire épülnek, meghatározott fejlesztési célokat jelölnek ki, és önálló költségvetéssel rendelkeznek. A Strukturális Alapok közül elsőként az 1975-ben létrehozott Európai Regionális Fejlesztési Alapot (ERDF) kell megemlíteni, amelynek azóta is döntő szerepe van a fejlődő vagy strukturális nehézségekkel küzdő régiók támogatásában, és amely elsődlegesen az 1. és a 2. célkitűzés megvalósulását hivatott elősegíteni Az ERDF támogatja továbbá az állandó munkahelyeket teremtő

termelő beruházásokat és az infrastruktúra fejlesztését, ha az hozzájárul az iparilag hanyatló és depressziós városi régiók fellendítéséhez. A kis- és középvállalatok segítésén keresztül hozzájárul a belső növekedési potenciálok fejlesztéséhez, valamint a vállalkozások tőkepiacra jutásához. Az Európai Szociális Alap (ESF) 1960-as létrehozása óta az Európai Unió foglalkoztatási stratégiájának végrehajtója; elsősorban a szakképzés és a foglalkoztatás ösztönzését hivatott támogatni. Mindhárom célkitűzésbe tartozó programok részesülhetnek belőle Az ESF elősegíti a tartós munkanélküliséggel küzdő személyek, valamint a munkaerőpiacra visszatérők szakmai (re)integrációját azáltal, hogy támogatja a szakképzési, előképzési és alapképzési rendszerek fejlesztését. Ezen kívül hozzájárul a képzési, foglalkoztatási és támogatási struktúrák fejlesztéséhez a munkaerő és a vállalkozások

innovációt befogadó készségének növelése érdekében. A támogatott tevékenységek között megtalálhatók személyre szóló, szervezetek által igénybevehető, valamint egyéb kiegészítő támogatási formák. Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EAGGF) 1962 óta működik; jelenleg az 1. célkitűzés alá tartozó programok finanszírozásába kapcsolódik be Segíti az elmaradott, agrárjellegű és az erősen mezőgazdaságra utalt régiók strukturális alkalmazkodását és a vidékfejlesztést. Feladata továbbá a termelés körülményeinek javítása, diverzifikálása; az erdőterületek fejlesztése; a mezőgazdasági területek termelés alóli kivonása; a tulajdonszerkezet hatékonyságjavító átalakítása és a mezőgazdasági, illetve erdőgazdasági fejlesztésekben szükséges vidéki infrastruktúra fejlesztése és javítása. Végül a Halászati Útmutató Pénzügyi Eszközök (FIFG) feladata hozzájárulni a halászati

erőforrások kiaknázásához és a tartós egyensúlyi helyzet eléréséhez a halászati szektor strukturális versenyképességének fejlesztése által. 14 http://www.doksihu A Strukturális Alapokon kívül kiemelkedő fontossága miatt említést érdemel a Kohéziós Alap, amelyből szintén részesülhetnek a tagállamok. A Kohéziós Alap a határokon átnyúló közlekedési és környezetvédelmi beruházásokat támogatja; esetében – a Strukturális Alapokkal ellentétben – nem programokkal, hanem projektekkel lehet uniós forrásokra pályázni. A regionális politika alapjainak áttekintése után nézzük, miként alkalmazható mindez Magyarországra, milyen feltételeknek kell eleget tennünk ahhoz, hogy bekapcsolódhassunk az Európai Unió regionális politikájába! 15 http://www.doksihu 3. MAGYARORSZÁG RÉSZVÉTELE AZ EURÓPAI UNIÓ REGIONÁLIS POLITIKÁJÁBAN; A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV 3.1 A MAGYARORSZÁGI RÉGIÓK FEJLETTSÉGE Amint azt a 2.3

alpontban említettem, Magyarországot hét tervezési–statisztikai régióra osztották fel. Bár ez csak 1996 óta jelenik meg a hazai gazdaságstatisztikában, a szükséges adatok korábbi időpontokra is kiszámíthatók a megyei értékek alapján. 1. sz ábra: A GDP megoszlása a hét régió között, (%) 1994-19993 1999 1998 1997 1996 1995 Dél-Alföld Észak-Alföld Észak-Mo. Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Mo. 1994 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Az 1. sz ábra egyértelműen mutatja, hogy a hét régió fejlettségi szintje korántsem kiegyenlített. Magyarország GDP-jének 40-43%-a a messze legfejlettebb középmagyarországi régióban jön létre A hét térségnek nem csak fejlettségi szintje tér el egymástól, hanem a fejlődési ütemük is: az ipari termelés leggyorsabban NyugatDunántúlon, Közép-Magyarországon és Közép-Dunántúlon bővült az ezredfordulón. 3 Barta Judit, Adler Judit, Skultéty

László, Molnár László: Régiók Európában. In: Lap-él, 2001 november, 85 old. 16 http://www.doksihu Ugyanakkor meg kell említeni, hogy a regionális szinten vizsgált adatok helyenként elfedik a régiót alkotó megyék mutatóinak eltéréseit; pl. míg Fejér megye gazdasága igen erőteljes fejlődésnek indult, addig a szintén Közép-Dunántúlhoz tartozó Komárom–Esztergom megye növekedési mutatói jóval kedvezőtlenebbek. Ám az ehhez hasonló szélsőségek az egyes régiók adatainak számításakor kiegyenlítődnek. Mivel még az egy főre jutó GDP szintje a legfejlettebb, közép-magyarországi régióban sem éri el az Európai Unió átlagának 75%-át, mind a hét magyarországi tervezési–statisztikai régió részesülhet a Strukturális Alapok forrásaiból. 3.2 A STRUKTURÁLIS POLITIKA ÉS A BŐVÍTÉS A 2000-ben tartott berlini csúcs folyamán a Közösség elfogadta az Agenda 2000-et, amely megalkotásánál figyelembe vették a 2004-ben

várhatóan bekövetkező bővítést. Ennek ellenére számos, a bővítési folyamattal kapcsolatos finanszírozási problémára nem sikerült megoldást találni. Az Európai Bizottság 2001. december 31-re elkészítette az ún Második Kohéziós Jelentését, amely a kohéziós politika terén eddig elért eredmények mellett vizsgálja a keleti bővítésnek a regionális politikára gyakorolt hatását. Mivel az új csatlakozók belépése által az Európai Unió területe és népsűrűsége jelentősen, GDP-je viszont csak kis mértékben növekszik, a bővítés megkétszerezi azoknak a lakosoknak az arányát, akik az egy főre jutó uniós GDP-átlag 75%-át el nem érő régiókban laknak, emellett pedig az egyenlőtlenség mértéke is növekedni fog. Egyes hátrányos helyzetű régiók az Európai Unió átlagos GDPjének 3/4-ét érik majd el, mások viszont csak az 1/4-ét A 2001. május 21-22-én Brüsszelben megrendezett Második Kohéziós Fórumon a felmerült

problémák hatékonyabb megoldása érdekében a tag- és tagjelölt országok is jelen voltak. Megegyezés született, hogy a regionális politikában a bővítés után is az egyenlő elbánás elvét alkalmazzák, nem alkotnak eltérő kritériumokat az újonnan belépők számára. A felek egyetértettek abban, hogy legkésőbb 2005-ben a kormány- és államfőknek meg kell határozniuk a 2006-tól érvényes költségvetési előirányzat számait. 17 http://www.doksihu 3.3 A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV LÉTREHOZÁSÁNAK KÖRÜLMÉNYEI A Nemzeti Fejlesztési Terv egy olyan dokumentum, amely magában foglalja a jelenlegi helyzet elemzését a tagállam (vagy Magyarország esetében a közeli csatlakozásra váró állam) részéről a közösségi célkitűzések, prioritások fényében4, valamint tartalmazza a fejlesztési stratégiát, a tervezett cselekvések prioritásait, az ezzel kapcsolatos célokat és a tervezett pénzügyi forrásokat. A Nemzeti Fejlesztési Tervnek

a Bizottság által jóváhagyott dokumentuma az ún. Közösségi Támogatási Keret (CSF), amely már tartalmazza a Strukturális Alapok hozzájárulásának mértékét is, vagyis Magyarország és az Európai Unió pénzügyi kötelezettség-vállalását egyaránt. Fejlesztési tervet egy tanácsi rendelet5 (1260/1999/EK) értelmében minden, az 1. célkitűzés alá tartozó régiókkal rendelkező tagállamnak ki kell dolgoznia a Strukturális Alapok igénybevételének feltételeként; fejlesztési célkitűzéseiket és prioritásaikat ebben a formában kell a Bizottság elé terjeszteni. Ennek a nemzeti stratégiai dokumentumnak elkészítésért a Kormány felelős a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Fejlesztés Terv és EU-támogatások Hivatalának koordinálásával. A fejlesztési tervet országos és regionális szinten is el lehet készíteni, és bár Magyarországot hét tervezési–statisztikai egységre osztották, hazánkat egyetlen régióként kezeli az Európai

Unió. Ebből kifolyólag egyetlen fejlesztési tervet hoztak létre a 20042006-os időszakra A Magyar Kormány 2003 március 31-én továbbította a Bizottságnak a Nemzeti Fejlesztési Tervet, amelynek utolsó változatát magyar, független és bizottsági szakértők háromoldalú egyeztetés keretében közösen alakították ki. A Nemzeti Fejlesztési Terv Magyarország uniós csatlakozása szempontjából alapdokumentum lesz; a csatlakozás időpontjában lép hatályba. Mivel az Európai Unió jelenlegi költségvetési időszaka 2006-ban ér véget, ezért a jelenlegi magyar fejlesztési terv is csak eddig az időpontig, vagyis a csatlakozás pillanatától (2004. május 1) számított két és fél éven keresztül lesz érvényben. 4 Forman Balázs: Regionális politika az Európai Unióban. Váti, Budapest 2000 230 old 5 http://www.eurohu/ 18 http://www.doksihu Mivel hazánk legtöbb régiója nagy valószínűséggel 2007-től is jogosult lesz a

Strukturális Alapok pénzügyi támogatásaira, így várhatóan további fejlesztési tervek készítése válik majd szükségessé. A jelenlegi Nemzeti Fejlesztési Terv sikerétől függ a későbbi fejlesztési tervek eredményessége, amelyek teljes, hét éves költségvetési időszakra szólnak majd, és amelyek reményeink szerint nagyságrendekkel nagyobb uniós forrásokkal gazdálkodhatnak. 3.4 A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV FELÉPÍTÉSE A Strukturális Alapok fogadására kidolgozandó dokumentum három nagy egységből áll: az első a Nemzeti Fejlesztési Terv; a második tartalmazza az operatív programokat, a harmadik pedig a programkiegészítő dokumentumokat. Az operatív programokat, amelyeket 2003. május 5-i határidővel juttatnak Brüsszelbe, a Nemzeti Fejlesztési Tervben megjelölt célok és prioritások alapján alkották meg; intézkedéseik hatékonyságának ellenőrzéséhez monitoring-rendszert kell felállítani. Magyarország öt operatív

program készítéséről döntött, ezek a következők: Gazdasági Versenyképesség Operatív Program, Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program, Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program, Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program, valamint Regionális Operatív Program. Ezek ismertetésére a későbbiekben visszatérek. A következő táblázat a Magyarország által elnyerhető, Strukturális Alapokból származó támogatások mértékét mutatja. 19 http://www.doksihu 1. sz táblázat: A Strukturális Alapokból az operatív programok támogatására előirányzott források a 2004-2006-os időszakra6 EU-támogatások Az EU-támogatások összege 1999-es százalékos árakon, millió € megoszlása Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 421,8 23,89 Gazdasági Versenyképességi Operatív Program 411,8 23,33 Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program 320,6 18,16 Regionális Operatív Program 315,8 17,90

Környezetvédelmi- és Infrastruktúra Operatív 290,8 16,48 4,5 0,24 1765 100 Az operatív program neve Program Technikai segítségnyújtás Összesen 3.5 A STRUKTURÁLIS ALAPOK FOGADÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK 7 A Nemzeti Fejlesztési Tervhez kapcsolódó programozási folyamat koordinálásában a legfontosabb szerepet a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára tölti be. A különböző szaktárcák javaslata alapján a Miniszterelnöki Hivatal alá tartozó Nemzeti Fejlesztési Terv és EU-támogatások Hivatalában készítették el ezt a kulcsdokumentumot. Az államtitkár elnöki pozíciót tölt be a Fejlesztéspolitikai Koordinációs és Tárcaközi Bizottságban, valamint az ő hivatala a Nemzeti Fejlesztéspolitikai Tanács titkársága is. 6 http://www.nfhhu/doc/nft/letolt3/NDP Fejlesztesi%20strategiapdf 7 http://www.ekormanyzathu/kozigazgatas 20 http://www.doksihu Szintén az ő feladata az Európai Unióval a Nemzeti Fejlesztési

Tervről folytatott tárgyalások vezetése Magyarország részéről. A Strukturális Alapok fogadásához szükséges intézményi kapacitások kiépítésének koordinációja is a Miniszterelnöki Hivatal hatáskörébe tartozik. Itt jelölik ki az Operatív Programok Irányító Hatóságait, a Kifizető Hatóságokat és a különböző közreműködő szervezetek csoportjait. Felügyelik és koordinálják a Közösségi Támogatási Keret és az operatív programok végrehajtását, és az egyes Strukturális Alapok hazai működésével kapcsolatos koordinációt és monitoringot is itt végzik. 3.6 A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV RÉSZEI 3.61 Helyzetértékelés A helyzetértékelés fejezete a Nemzeti Fejlesztési Terv tulajdonképpeni kiindulópontjaként szolgál. Az elemzés egy átfogó SWOT-analízisre épül, amelynek rövid, tömör tételei Magyarország társadalmi–gazdasági helyzetét és környezeti állapotát vizsgálják. Az erősségek és gyengeségek

felsorolása során hét csoportba (gazdaságfejlesztés és regionális fejlesztés, technológia és innováció, közlekedési infrastruktúra, humán erőforrások és esélyegyenlőség, egészségügy és szociális körülmények, mezőgazdaság és vidékfejlesztés, környezetvédelem) rendezték a tételeket. Ezzel ellentétben a lehetőségek és veszélyek tételei csoportosítás és sorrendiség nélkül következnek. A SWOT-analízis alapján meghatározhatók a legfontosabb fejlesztési irányok, amelyek a helyzetértékelés alapját alkotják. Ennek megfelelően a helyzetelemzés a termelői szektor, a humán erőforrások, az infrastruktúra, a környezetvédelem, valamint a mezőgazdaság és vidékfejlesztés területeire koncentrál. A továbbiakban rátérek az említett szektorok jelenlegi állapotának tárgyalására. 3.611 A termelői szektor A rendszerváltozás utáni időszakban a gazdasági fordulat során fontos szerepet töltöttek be a közvetlen

külföldi befektetések. A 90-es évek elejétől kezdve egyre több ipari park 21 http://www.doksihu létesült az országban. Ezek jelentős tőkét vonzottak, és hozzájárultak a dinamikus gazdasági központok kialakulásához. Ám ennek a területi koncentráltságnak kedvezőtlen oldala, hogy az ország hat régiójába jóval kevesebb tőke áramlik, mint a legfejlettebb közép-magyarországiba, ahol a befektetések 2/3-a összpontosul. Egyik legfontosabb cél ennek az egyenlőtlenségnek a megszüntetése részben a hazai befektetések és a vállalkozói kedv ösztönzése által a leszakadó térségekben. Mára befejeződött az ipari parkok fejlődésének extenzív szakasza; mostantól minőségi fejlesztésük, a szolgáltatások és termékkínálat bővítése illetve hálózatba szervezésük a fő cél. Célzott beavatkozások szükségesek a tőkefelhalmozás további emeléséhez, viszont elengedhetetlen a tőkefelvevő képesség növelése, a technológiai

fejlesztés és a termelési infrastruktúra korszerűsítése. Az elsősorban külföldi tulajdonban lévő nagyvállalatokkal szemben a főleg hazai piacra termelő, elavult technikai színvonallal, alacsony termelékenységgel és innovatív képességgel rendelkező kis- és középvállalkozási szektor jóval gyengébb versenyképessége miatt fokozatosan veszít piaci részesedéséből. Ennek a versenyképességi hátránynak részben a nem megfelelő szintű szakmai ismeretek és a tőkehiány áll a hátterében. Éppen ezért a fejlesztés során elő kell segíteni a szektor technológiai modernizációját, a vezetési ismeretek elsajátítását, és erősíteni kell a vállalatok egymás közti együttműködését. A kis-és középvállalkozási szektor megerősítése nem utolsó sorban hozzájárulna a munkaerőpiaci helyzet javításához is. Ezek a vállalkozások sok munkahelyet teremtenek főként azokban a régiókban, ahová nem települt külföldi tőke. Így

versenyképességük javítása közvetett módon hozzájárul a munkaerőpiaci és a társadalmi problémák mérséklődéséhez és a regionális különbségek csökkenéséhez. Az egyik legtöbb lehetőséggel rendelkező szektor a turizmus, noha egyelőre számos nehézséggel küzd. Ma még szezonálisan és térben erősen koncentrált; a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött éjszakák számának felét a fővárosban és a Balatonnál regisztrálják, ennek megfelelően a közép-magyarországi és a közép-dunántúli régió jóval kedvezőbb helyzetben van az ország többi térségéhez képest. 22 http://www.doksihu A fejlesztések középpontjában a turisztikai infrastruktúra (utak, tömegközlekedés) javítása, a megfelelő minőségű vidéki szálláshelyek számának növelése, az idegennyelveket beszélő munkaerő magas szintű képzése és a termelés adottságok hatékonyabb kihasználása áll. A hazai K+F szektornak is jelentős lemaradást

kell behoznia. Bár a tudományos és a K+F kultúrának színvonala igen magas, az erre a célra fordított összegek nagysága nagy mértékben elmarad az Európai Unió átlagától. Hiányos a technikai infrastruktúra, és a kutatók száma sem éri el a szükséges szintet. Mivel a kutatás–fejlesztési tevékenységek és a termelői szektor között nincs megfelelő kapcsolat, a kutatási eredményeket ritkán ültetik át a gyakorlatba. A kis- és középvállalkozási szektor gyenge innovációs képessége és az új technológiák terén tapasztalt lemaradása késlelteti az informatikai forradalom kibontakozását. Mindezek alapján a fejlesztéspolitika céljaként az új kutatási eredmények transzferét, új termékek és szolgáltatások fejlesztését, a kutatási feltételek és infrastruktúra javítását, illetve a vállalkozások, régiók innováció-teremtő képességének erősítését jelölték meg. Az eddig említett célokkal ellentétben az

információs társadalommal kapcsolatos intézkedések az összes operatív programban megjelennek, mivel a gazdaság egészét érintik. Ennek megfelelően komplex programok szükségesek a digitális szakadék kialakulásának megakadályozása érdekében. Az ún információs szakadék szélesedését meg kell előzni az informatikai szolgáltatások olcsóbbá és széles körben elérhetővé tétele által. 3.612 Humán erőforrások Magyarországon jóval magasabb az inaktivitás szintje, mint az Európai Unióban átlagosan. Ehhez hozzájárul a munkaerő alacsony területi mobilitása és a szakképzési rendszer rugalmatlansága, ami tovább hátráltatja az aktivitási arány növelését és a munkakereslet illetve -kínálat összehangolását. Bár a munkanélküliség mértéke alacsonyabb hazánkban, mint az Európai Unióban, a munkanélküliek fele több mint egy éve, azaz tartósan állás nélkül van. Különösen érintettek a fiatal pályakezdők, a

szakképzetlenek, a fogyatékkal élők, az idősek és a romák. Az aktív munkaerőpiaci politikákkal megelőzhető a munkanélküliség vagy 23 http://www.doksihu segíthető az inaktívak reintegrációja a munka világába; előmozdítható az oktatás– szakképzés és a munkaerőpiac közti megfelelő kapcsolatok kialakítása. A hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének megteremtése és társadalmi kirekesztettségének megszüntetése elsődleges feladat. Magyarországon hagyományosan magas színvonalú felsőoktatás folyik. Emellett a középés felsőfokon tanulók száma folyamatosan nő, ám ehhez nem kapcsolódik az oktatás minőségének szinten tartása, és az infrastruktúra fejlesztése sem kielégítő, így az oktatási– szakképzési rendszer nem tud megfelelni az újfajta kihívásoknak. A nemzetközi versenyeken a magyar diákok teljesítménye elmarad az OECD országok tanulóinak átlagától, elsősorban az alapkészségek és a

problémamegoldó gondolkodást igénylő feladatok során. Gyakran a fiatal pályakezdők munkanélküliségéhez vezet, hogy kevéssé gyakorlatorientált, a változó piaci szükségletekhez nem megfelelően alkalmazkodó képzéseken vesznek részt, ezért szükséges támogatni a gyakorlati ismeretek átadását, az idegennyelvek tanulását, és megkönnyíteni a munka világába való beilleszkedést. A vállalkozók körében a jó műszaki és tudományos felkészültség sokszor nem jár együtt vezetési és marketing ismeretekkel, hiányoznak a vállalkozói készségek. Mindezek megteremtésére szélesebb körűvé kell tenni az üzleti ismeretek oktatását. A magyarországi lakosság egészségi állapota korántsem kielégítő; a születéskor várható élettartam jóval az Európai Unió átlaga alatt van. Az egészségügyi intézményrendszer fejletlensége (elavult és hiányos infrastruktúra, az ellátórendszer kis kapacitása) hozzájárul a népesség

munkaképességének csökkenéséhez. Ezt a jelenséget erősítik a kedvezőtlen demográfiai folyamatok is. A két évtizede tartó népességfogyás romló korösszetételhez vezet, és egyre kevesebben lépnek be a munkaerőpiacra; az eltartottak arányának növekedése pedig súlyos anyagi terhet ró a társadalomra. Az egészségügyi és szociális szolgáltatások rendszerét alkalmassá kell tenni a fellépő igények kielégítésére. 24 http://www.doksihu 3.613 Infrastruktúra Magyarország területén kedvező földrajzi helyzetéből kifolyólag több nemzetközi jelentőségű közlekedési útvonal halad át. Lehetőségeinket mégis behatárolja a rossz külföldi megközelíthetőség és belföldi elérhetőség. A köz- és vasúthálózat elavult, sugaras szerkezetű, hiányoznak a keresztirányú összeköttetések. A régiók közötti közlekedés lassú és nem elég biztonságos, az elmaradott területek nehezen közelíthetőek meg. A városi utak

túlterheltségét gyakran az elkerülő utak hiánya okozza A már meglévő utak fejlesztése és korszerűsítése mellett elengedhetetlen újak építése; a városok túlzsúfoltságának megszüntetéséhez pedig a tömegközlekedés eszközparkjának fiatalításával és kapacitásának növelése által szélesebb körben kell vonzóbbá tenni a tömegközlekedést. Mivel az információs társadalom kialakulásának alapfeltétele a távközlési rendszerek szolgáltatásainak megfelelő színvonala, ezért az ez irányú fejlesztések is kiemelkedő fontosságúak. Növelni kell többek között a lefedettség mértékét, a technológiai színvonalat és a megbízhatóságot, illetve elő kell segíteni az internet elterjedését a lakosság minél szélesebb körében. 3.614 Környezetvédelem Hazánk különösen kedvező természetföldrajzi adottságokkal rendelkezik, gazdag természeti örökségnek vagyunk birtokában. Ennek megőrzése érdekében jelentős

változtatásokat kell véghezvinni a környezetvédelem területén. A hulladékok és a szennyvizek kezelésének megoldatlansága veszélyezteti a felszíni és felszín alatti vizeket. A környezetszennyezés csökkentéséhez elengedhetetlen a környezeti politika beillesztése az ágazati politikákba, a gazdasági fejlesztések esetében pedig szem előtt kell tartani a környezetvédelmi szempontokat. A lakosság környezettudatossága sem megfelelő mértékű, növelni kell a tiszta környezettel szembeni felelősségérzetet. Magyarországon az energia nagy részét ma még hagyományos energiahordozókból nyerik; ez az érvényben lévő, a környezetvédelmi szempontokat figyelmen kívül hagyó jogi szabályozás miatt jelentősen olcsóbb, mint a megújuló energiaforrásokból nyert energia. 25 http://www.doksihu Ezt az állapotot a szabályozási rendszer megváltoztatásával és az energiatermelés környezetkímélőbbé tételével lehet javítani. 3.615

Mezőgazdaság és vidékfejlesztés Természeti környezet tekintetében Magyarország kivételesen jó pozícióban van. Kiterjedt, sokszínű élővilággal rendelkezünk, kiválóan ellátottak vagyunk felszíni és felszín alatti, gyógy- és termálforrásokkal. Az előbbiek alapján mezőgazdaságunk természetes versenyelőnnyel rendelkezik, amelyet jelentős fejlesztések nélkül nem tudnánk megtartani. A problémák forrásai elsősorban a birtokszerkezetben, az alacsony technológiai színvonalban, strukturális nehézségekben és a hiányos infrastruktúrában találhatóak. A földbirtokok túlságosan elaprózottak; a gazdálkodók nincsenek megfelelő vállalkozói és piaci ismeretek birtokában, a termelési módszerek nem tükröznek környezettudatos magatartást, és az ágazat szereplői között gyenge a kapcsolat. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar modernizációja az egyik legsürgetőbb feladat. Az említett mezőgazdasági problémák egyes rossz

elérhetőséggel rendelkező régiók elszegényesedéséhez vagy stagnálásához, rosszabb esetben teljes leszakadásához vezethetnek. Ezeken a területeken az alacsony tőkeképződés, az inaktivitás és a munkanélküliség, a képzett munkaerő elvándorlása és a jövedelmek alacsony szintje hatványozottan jelentkezik, így a fejlesztések kiemelt célpontját képezik. Az ex-ante értékelés készítői egyetértettek abban, hogy Magyarországnak a legtöbb tényező tekintetében lemaradásai vannak az Európai Unióval szemben. A rossz egészségi mutatók (születéskor várható élettartam) és a népesség öregedése okozta romló korösszetétel kihatással van a munkaerőpiacra, és ezáltal a régiók fejlettségi szintjének eltéréseire. Ugyanilyen következménye van a tartós munkanélküliségnek, az aktív munkaerő nem megfelelő mobilitásának és a strukturális munkaerőhiánynak. A kialakuló regionális különbségeket fokozzák az infrastruktúra

hiányosságai és a külföldi befektetők szigetszerű letelepedése. A hazai kis- és középvállalkozások versenyképességi deficitjének okai a tőkeszegénység megszüntetésével, a vezetési és nyelvi ismeretek elsajátításának támogatásával, a vállalatközi kapcsolatok erősítésével és a K+F ráfordítások növelésével felszámolhatók. 26 http://www.doksihu A mezőgazdaságnak jelentősebb szerepe van Magyarországon, mint az Európai Unióban. A természeti adottságok éles ellentétben állnak a termelékenység és a ráfordítások alacsony szintjével, az elaprózott birtokstruktúrával, az alacsony eszközellátottsággal és az elavult technikai színvonallal. Az elmúlt évtizedekre jellemző, a környezetvédelmi szempontokat figyelmen kívül hagyó gazdasági fejlesztések és a szabályozás hiányosságai, valamint a nem környezettudatos magatartás kedvezőtlenül befolyásolták a természeti környezet állapotát. Ennek a folyamatnak

a mérséklését vagy megfordítását kell a jövőben a környezetvédelmi intézkedések középpontjába helyezni. 3.62 Célkitűzések A helyzetértékelés és a SWOT-analízis alapján a Nemzeti Fejlesztési Tervben egy olyan stratégiát kellett kidolgozni, amely konkrét, specifikus célkitűzésekre épül, és amely hozzájárul a Terv és a magyar fejlesztéspolitika végső céljainak eléréséhez. Ezek a végső célok a lakosság életminőségének javítása, hogy az minél hamarabb felzárkózhasson az Európai Unió átlagához; illetve a regionális fejlettségbeli eltérések csökkentése. A közösségi elvárásoknak megfelelően a három specifikus cél elért szintje számszerűsíthető az eredmények mérésének megkönnyítése érdekében. A továbbiakban ezt a három célkitűzést vesszük sorra. Az első cél a termelési környezet fejlesztése és a gazdasági versenyképesség erősítése. Az egységes piachoz, majd később az

euróövezethez való csatlakozásunk során egyre nagyobb kihívásokkal szembesül az ország. Az ezeknek való megfelelés elengedhetetlen feltétele a versenyképesség javítása. A termelői szektor jövedelemteremtő képességének javítása által növekszik annak teljesítménye, ez pedig az egy főre jutó jövedelem szintjének emelkedését eredményezi. Ezáltal lehetővé válik a többi célkitűzés nagyobb támogatása. A jelenlegi infrastruktúrát alkalmassá kell tenni a gazdasági fejlődés ütemének követésére; kiemelt helyen kezelendő a köz- és vasutak fejlesztése a szállítási körülmények javítása érdekében. Az első cél indikátora az egy foglalkoztatottra jutó GDP szintje. 27 http://www.doksihu A második specifikus célkitűzés a foglalkoztatottság szintjének növelése és a humán erőforrás fejlesztése. A világgazdasági folyamatok, a technikai fejlődés megköveteli a magas fokú szakmai ismereteket; a humántőke a

gazdasági növekedés kulcstényezőjévé vált. Azok a társadalmak, amelyek kellő szakmai tudással vannak felvértezve, sokkal eredményesebben képesek kivédeni a globális folyamatok ciklikus ingadozásainak negatív következményeit. Ha Magyarország a humán erőforrás tekintetében eléri az európai fejlettségi szintet, könnyebb lesz bekapcsolódnunk a nemzetközi együttműködésekbe is. A humán erőforrás fejlesztése magában foglalja a vállalkozások és alkalmazottaik alkalmazkodó-készségének növelését, az élethosszig tartó tanulás támogatását is, és hozzájárul a társadalmi kirekesztettség megszüntetéséhez illetve az esélyegyenlőség biztosításához; a magas szintű humántőke ugyanis elősegíti a társadalmi és területi egyenlőtlenségek és a kirekesztettség mérséklését. A cél indikátorai a foglalkoztatási ráta és az oktatásban illetve szakképzésben résztvevő 2564 éves népesség aránya az egész életen át

tartó tanulás mértékének mérésére. Végül a harmadik célkitűzés a környezetvédelem és az egészségi állapot javítása, amely elsősorban hosszú távon fejti ki hatását. Szorosan kapcsolódik az első és a második célhoz, hiszen az egészségügyi állapot javítása hozzájárul a társadalmi jóléthez és a termelékenység növeléséhez. A cél indikátorai a feldolgozott hulladék aránya és a születéskor várható élettartam lehet. 3.63 Prioritások Az imént részletezett specifikus célkitűzések mellett a Nemzeti Fejlesztési Terv stratégiájának keretében meg kellett határozni olyan prioritásokat, amelyek biztosítják a célkitűzések elérését. Később ezekre a prioritásokra alapozva fogalmazták meg az ún operatív programokat. A prioritások felállításánál megállapították, hogy az első specifikus célkitűzés eléréséhez közvetlenül hozzájárul a termelői szektor versenyképességének javítása, közvetve pedig a

humánerőforrás fejlesztése, hiszen ez magával vonja a termelékenység javulását. 28 http://www.doksihu Az infrastruktúra fejlesztése által növekszik az állóeszköz-állomány, így közvetve csökkentő hatással van a termelés fajlagos költségeire, ezáltal pedig szintén nő a versenyképesség. A mezőgazdasági termelés technikai színvonalának emelése által kettős hatást érhetünk el. Egyrészt az alacsonyabb átlagos költségek miatt nő a mezőgazdaság versenyképessége, másrészt a gazdaság más szektorai is megerősödnek, ha a mezőgazdaság kisebb terhet ró rájuk. A második célkitűzéshez, a foglalkoztatás szintjének növeléséhez indirekt módon hozzájárulhat a termelői szektor termelékenységének emelkedése, mivel ezáltal nő a nyereség is, vagyis több munkahelyet teremthet és több fordítható az alkalmazottak képzésére. Az infrastrukturális fejlesztések közvetve pozitívan hatnak a foglalkoztatás növekedésére.

Az infrastruktúra szintjének emelése által nő a munkaerő mobilitása és kiegyenlítettebbé válnak a munkaerőpiac regionális különbségei. Még közvetettebb a befolyás, ha a termelői szektort is bevonjuk megfigyeléseinkbe. Az infrastruktúra fejlesztésével nyereségesebbé válik a termelés, így a források átcsoportosításával több tőke fordítható a humánerőforrás fejlesztésére, ami viszont közvetlen hatást fejt ki a foglalkoztatás szintjére. Az új technológiák a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területére való bevonása által csökkenthetők a költségek és növelhető a nyereség. A mezőgazdaság fejlesztésének így nemcsak közvetlen hatásai vannak magára az ágazatra, hanem a vidék foglalkoztatási problémáit is enyhítik. A nyereségesség növekedésével a munkaadók nagyobb munkaerőt alkalmazhatnak, és a munkavállalók képzésére is többet fordíthatnak. A harmadik specifikus cél eléréséhez, a

környezetvédelem és az egészségügyi állapot javításához a legtöbb fejlesztési terület kapcsolódik. A versenyképesség növekedése által például jelentősebb források állnak a Kormány rendelkezésére, így több költhető a környezetvédelemre. Az emberi erőforrások magasabb szintje esetén a népesség képzettebb, akiknek körében könnyebb kialakítani a környezettudatos magatartást. Mindezek alapján a Nemzeti Fejlesztési Terv stratégiájában a következő négy prioritást határozták meg: a termelői szektor versenyképességének erősítése, a humánerőforrás29 http://www.doksihu fejlesztés, az infrastruktúra fejlesztése valamint a mezőgazdaság és vidékfejlesztés. A specifikus célkitűzések és a prioritások bonyolult összefonódásának könnyebb megértését szolgálja a következő táblázat. A csillagok magasabb száma a szoros kapcsolatot jelöli 30 http://www.doksihu 2. sz táblázat: A prioritások kihatásai és a

specifikus célok közötti kapcsolatok8 Versenyképesség Foglalkoztatás és Környezetvédelem és humántőke egészségügy * * * Emberi erőforrások * * * Infrastruktúra * * * * * * Gazdasági versenyképesség Mezőgazdaság és vidékfejlesztés 3.64 Stratégia 3.641 A termelői szektor versenyképességének növelése A termelékenység Magyarország versenyképességében döntő szerepet játszik, ezért növelése a Nemzeti Fejlesztési Terv stratégiájának kulcsfontosságú pontja. A stratégiában kiemelt jelentőséget kap a tőkebefektetések elősegítése és a tőkefelhalmozás támogatása, amiből kifolyólag nő a munkaerő termelékenysége és a versenyképesség. Ez a stratégia elsődleges jelentőséget tulajdonít az állóeszköz-állomány modernizációjának és bővítésének, új vállalkozások létrehozásának és a vállalkozói készségek fejlesztésének. Több érv is amellett szól, hogy ezekbe a

fejlesztési programokba a kis-, közép- és nagyvállalkozásokat is bevonják. A kis- és középvállalkozásokra jellemző, hogy munkaintenzívek, ezért sok munkahelyet teremtenek, ám ezeknek a munkahelyeknek a színvonala nem éri el a nagyvállalatok által létrehozottakét. Ezen felül a nagyvállalkozások beruházásaik során a legújabb termelési technológiákat alkalmazzák. 8 http://www.nfhhu/doc/nft/letolt3/NDP Fejlesztesi%20strategiapdf 31 http://www.doksihu Magyarország az utóbbi időben a reálbérek emelkedése miatt sokat vesztett tőkevonzó erejéből, ezáltal pedig nőtt a strukturális munkanélküliség. Ennek a folyamatnak a megfordítása érdekében olyan high-tech vállalatok számára kell kedvező letelepedési feltételeket kialakítani, amelyek több fizetéssel járó munkahelyeket hoznak létre. A regionális különbségek is csökkenthetők, ha ezek a cégek a szegényebb térségekben jelennek meg. Az intézkedések fókuszában a

külföldi, fejlett technológiájú iparágak megjelenésének elősegítése, a hazai vállalkozások technológiai fejlesztésének támogatása és az innovációs tevékenység ösztönzése áll. 3.642 Humánerőforrás-fejlesztés A gazdasági fejlődés sok esetben nem vonta magával a humántőkével kapcsolatos hiányosságok megszűnését, ezért szükséges a humánerőforrás-fejlesztések mértékének növelése. Nem utolsó sorban pedig a humántőke színvonalának emelkedése hozzájárul a termelékenység és a versenyképesség javításához. A legfőbb hiányosságok az oktatás–szakképzés, az esélyegyenlőség, a foglalkoztatást segítő szociális szolgáltatások és az infrastruktúra területén tapasztalhatóak. A foglalkoztatás szintjének növelését aktív munkaerőpiaci politikákkal lehet elérni, amelyek elsősorban a fiatal pályakezdők munkába állásának és a tartós munkanélküliek munkaerőpiaci reintegrációjának segítésére

irányulnak. Fokozott támogatást igényelnek olyan halmozottan hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, mint a csökkent munkaképességűek és a romák, mivel az ő munkavállalásuk az átlagosnál nehezebben leküzdhető problémákba ütközik. Az egész életen át tartó tanulás jelentősen javítja a munkába állás lehetőségeit, a szakmai ismeretek bővülését, és ezáltal növeli a mobilitás mértékét. Az oktatási rendszer minőségének javítása mellett szükséges a képzési kínálat diverzifikálása is. 3.643 Az infrastruktúra fejlesztése Az infrastrukturális fejlesztéseknek főként a közlekedés, a távközlés és az egészségügyi ellátórendszer javítására valamint a környezetvédelemre kell koncentrálniuk. 32 http://www.doksihu Kiemelt fontossággal bír a közlekedési infrastruktúra modernizációja és bővítése. Regionális szinten fontos csatlakoznunk az ún. Transzeurópai Hálózatokhoz; ezáltal fellendíthetők a

határmenti együttműködések. Helyi szinten elkerülő utak és a nagyvárosok köré épített körgyűrűk létrehozásával csökkenthető a helységeken áthaladó forgalom mértéke, javítható az életminőség és növelhető a biztonság. Elengedhetetlen a közlekedés szűk keresztmetszeteinek felszámolása, amelyek egyelőre ellehetetlenítik a helyi és regionális termelési tevékenységeket. A távközlés fejlesztése alapvető feltétele az információs társadalom kialakulásának. Ehhez a távközlési infrastruktúra minőségének javítása, a forgalomátbocsátó képesség növelése, az országos lefedettség megteremtése, megfelelő technikai színvonal elérése és a megbízhatóság növelése szükséges. Az egészségügyi ellátórendszer megreformálása nyomán költséghatékony és hozzáférhető ellátást kell biztosítani. Az elavult orvostechnikai eszközök cseréjével csökkenthető az aktív korú halálozás. A járóbeteg-ellátás

színvonalának növelésével, azaz a gyors és pontos diagnózist, terápiát lehetővé tevő technológiák bevetésével csökkenthetők a fekvőbeteg-ellátás költségei és a betegség miatt kieső GDP mértéke. 3.644 Mezőgazdasági és vidékfejlesztés A mezőgazdasági termelés és az élelmiszer-feldolgozás korszerűsítése illetve a termelés humán feltételeinek javítása elősegíti a mezőgazdaság és az élelmiszeripar versenyképességének növekedését. Ezen belül a mezőgazdasági termelés korszerűsítésének érdekében előtérbe kell helyezni azokat a fejlesztéseket, amelyek hozzájárulnak a versenyképesség javulásához. Ilyen intézkedések irányulhatnak a termelési költségek csökkentésére, a termelékenység növelésére, a termelési szerkezet és a minőség javítására, a termelés diverzifikálására és a környezeti állapotok javítására. Az élelmiszerfeldolgozás korszerűsítésének hasonló feltételei

vannak; szükséges az új technológiák bevezetése, a piacra jutás feltételeinek javítása, az élelmiszerbiztonságot és a 33 http://www.doksihu környezetvédelmi szempontokat figyelembe vevő fejlesztések véghezvitele, valamint a hulladékok jobb hasznosítása. A regionális különbségek felszámolásának eszköze a vidék felzárkóztatása. A képzett munkaerő elvándorlásának megakadályozása érdekében a települési környezet alakításával és a magas színvonalú szolgáltatások megteremtésével vonzóbbá kell tenni a vidéki életet. A fejlesztéseknek hozzá kell járulniuk a vidéki gazdasági tevékenységek bővüléséhez, az előállított termékek diverzifikációjához és minőségük javításához illetve az értékesítés hatékonyságának növeléséhez. Az említett fejlesztések eredményeképpen növekedhet a vidéki foglalkoztatottság; biztosítható a termelés modernizációja miatt a mezőgazdasági foglalkozatásból

kiszoruló munkaerő egy részének megélhetése. 3.7 AZ OPERATÍV PROGRAMOK A Nemzeti Fejlesztési Tervben megjelölt célkitűzések és prioritások alapján az alábbi öt operatív programot hozták létre: Gazdasági Versenyképességi, Humánerőforrás-fejlesztési, Környezetvédelem- és Infrastruktúra-fejlesztési, Agrár- és Vidékfejlesztési illetve Regionális Operatív Program. Az operatív programokban fogalmazták meg részletesen a fejlesztéspolitikai intézkedéseket, ezek irányítását és összehangolását. Közösségi elvárás, hogy a programok minden lépése eleget tegyen a fenntartható fejlődés, a nemek közti egyenlő elbánás elvének, és előmozdítsák az országon belüli regionális különbségek csökkentését. Ezek az ún. horizontális alapelvek, amelyeket a fejlesztési stratégia célként tűzött ki, és amelyek összhangban vannak olyan uniós előírásokkal, mint a Fenntarthatósági Stratégia és az Európai

Foglalkoztatási Stratégia. A fenntartható fejlődés elve a Közösség környezetvédelmi politikájának szerves részét képezi. Eszerint a környezetvédelmi intézkedéseinek célja részben az, hogy a gazdasági szektorok terheit fenntartható irányba vezesse. A Nemzeti Fejlesztési Terv konkrétan a hulladékgazdálkodás fejlesztésére, a környezeti biztonság növelésére és a környezeti tudatosság kialakítására összpontosít. A Strukturális Alapokból csak olyan programok részesülhetnek, amelyek beavatkozásai szem előtt tartják ezt az alapelvet. 34 http://www.doksihu Az Operatív programok létrehozásakor az Európai Unió Fenntarthatósági Stratégiája mellett be kellett tartani a környezetvédelemre vonatkozó tanácsi irányelveket, a Környezetvédelmi Akcióprogramok és a Riói Nyilatkozat előírásait, mint például "a szennyező fizet", a gondosság és a hatékonyság elvét. A nemek közti esélyegyenlőség biztosításának

szükségességét is minden közösségi politikában figyelembe kell venni; ezt még az Amszterdami Szerződésben rögzítették. Emellett még az Európai Foglalkoztatási Stratégia is kiemelten kezeli ezt a célkitűzést. Megfogalmazták, hogy a társadalmi fejlődés csak abban az esetben mondható minőséginek és egészségesnek, ha a társadalmon belüli lehetőségek közötti különbségek jelentősen csökkennek. Az uniós előírásokkal összhangban a Nemzeti Fejlesztés Tervben horizontális elvként fogalmazták meg, hogy szükséges a nők munkaerőpiaci helyzetének javítása, különös tekintettel a 40 év feletti nőkre, akik körében igen magas a munkanélküliség. Bár az Európai Unióval összehasonlítva Magyarországon kisebb eltérés mutatkozik a férfiak és a nők esélyegyenlőségének tekintetében, mégis általánosan jellemző, hogy a foglalkoztatási arány és a jövedelem a nők esetén alacsonyabb. A nemek közötti esélyegyenlőség

mellett ez a horizontális alapelv hangsúlyt fektet a romák és a hátrányos helyzetűek körülményeinek javítására is. 3.71 Gazdasági Versenyképesség Operatív Program A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) ún. egyalapos finanszírozású program; az Európai Regionális Fejlesztési Alapból nyerhetők hozzá támogatások. A magyar gazdaság versenyképességének erősítése, ezen belül a vállalkozások modernizációja és a fejlett gazdasági környezet kialakítása révén a GVOP hozzájárul a fejlesztési stratégiánk egyik fő céljának eléréséhez, gazdaságunk európai átlaghoz való felzárkóztatásához. Amint az a helyzetelemzésből is kitűnik, Magyarország igen kedvező földrajzi tulajdonságokkal rendelkezik; ez a jövőben méginkább fel fog értékelődni. A lehetőségek optimális kihasználása esetén hazánk a térség üzleti és szolgáltató központjává válhat. 35 http://www.doksihu Az ország dinamikusan

fejlődő régióiban (Közép-Magyarország, Nyugat-Dunántúl) működő, elsősorban külföldi tulajdonban lévő nagyvállalatok tevékenységének ösztönzése mellett erősíteni kell a kis- és középvállalkozói szektort. Elő kell segíteni az utóbbiak tőkeszegénységének csökkentését és a hiányzó vállalkozói ismeretek pótlását. A K+F és innovációs ráfordítások ma jóval alacsonyabb szinten vannak Magyarországon, mint az Európai Unióban. A kutatás–fejlesztési tevékenységek magasabb szintű támogatása és a K+F szektor illetve a gazdaság közötti kapcsolatok erősítése hozzájárul a versenyképesség javításához. A fejlett technológiákhoz való hozzáférés is alapvető versenyképességi tényező; az ezt lehetővé tevő távközlési infrastruktúra fejlettségében pedig jelentős regionális eltérések mutatkoznak. Ezek felszámolása érdekében fokozott figyelmet kell fordítani a kiegyensúlyozott területi fejlődésnek.

Mindezek alapján a GVOP keretében az alábbi célokat fogalmazták meg: a tudásgazdagság, tudásbázis fejlesztése és az innovációs képesség színvonalának emelése; a technológia-intenzív iparágakra és szolgáltatásokra épülő gazdaság kiépítése; a gazdaság duális jellegének oldása a kis- és középvállalatok fejlesztése által. A tudásgazdagság, tudásbázis fejlesztésének kulcsa a K+F és az innováció támogatása, ezen kívül az információs technológiák alkalmazásának és az információs társadalom kialakulásának előmozdítása. A SWOT-analízis és a helyzetértékelés is jelentős tudományos kultúra és fejlett oktatási rendszer meglétét tükrözi, ám Magyarországnak súlyos lemaradást kell leküzdenie a K+F szektor terén. Az innováció és a kutatás–fejlesztés fokozott támogatása meggyorsítja a tudásalapú gazdaságra való áttérést, alapja lehet a fenntartható fejlődésnek, a versenyelőnyök

kihasználásának és így a versenyképesség növelésének. A második cél a technológia-intenzív iparágakra épülő gazdaság kiépítése. Az ezen alapuló stratégia legfontosabb eleme a modern feldolgozóipar és a magas hozzáadott értékű szolgáltatások terén létrejövő beruházások ösztönzése. Magyarország az utóbbi években sokat vesztett a jelentős külföldi tőkét vonzó erejéből, aminek elsősorban a reálbérek emelkedése az oka. Ma már nem elegendő a beruházások közvetlen támogatása; a magas hozzáadott értéket termelő tevékenységek megjelenésének 36 http://www.doksihu és a hazai gazdaságba való integrálódásának elősegítéséhez összetett stratégiát kell kidolgozni. Szükséges a kedvező üzleti környezet teremtése és a megfelelő üzleti infrastruktúra illetve szolgáltatások biztosítása. Az infrastrukturális fejlesztések más operatív programoknak is szerves részét képezik, így fontos az azokkal

való összhang és integráltság megteremtése. A beruházás-ösztönzésnek nem szabad kizárólag a fejlettebb régiókra összpontosulnia, épp ellenkezőleg: az elmaradottabb térségekben munkahely-teremtő hatásuk miatt különösen nagy szükség van az új beruházások megvalósulására. A beruházás-ösztönzésnek tehát hozzá kell járulnia a regionális fejlettségbeli különbségek mérsékléséhez. Végül a harmadik cél a gazdaság duális jellegének oldása a kis- és középvállalkozások fejlesztése által. A kis- és középvállalkozói szektor modernizációja közvetlen módon is befolyással van az ország versenyképességének javulására, mivel a nagy- és kisvállalkozások gazdasági teljesítményének közelítése egészségesebb gazdasági környezetet eredményez. A helyzetelemzésből is kitűnik, hogy a kis- és középvállalkozói szektornak felzárkózása érdekében jelentős lemaradást kell behoznia. A fejlesztési

stratégia vonatkozó része a műszaki–technikai modernizációra, a vállalatvezetési ismeretek bővítésére, az együttműködések kiszélesítésére és az információ-technológiai eszközök alkalmazásának ösztönzésére irányul. Az itt bemutatott három célra épülő fejlesztési stratégia alapján négy prioritást jelöltek meg a gazdasági versenyképesség erősítése érdekében, ezek a következőek: befektetésösztönzés, a kis- és középvállalkozások fejlesztése, kutatás–fejlesztés és innováció, információs társadalom- és gazdaságfejlesztés. A magyar fejlesztési politika súlypontját egy erős, export- és beruházásvezérelt növekedési pálya mentén határozták meg; ebből következik a külföldi befektetések kiemelkedően fontos szerepe. A Kormány 2002-ben létrehozott Középtávú Gazdaságpolitikai Programjában fogalmazta meg, hogy a beruházásösztönzés továbbra is Magyarország strukturális

politikájának legfőbb célja marad. 37 http://www.doksihu A beruházásoknak közvetlen kihatása van a gazdaság korszerűsítésére, tőkemegtartó és vonzó képességére, illetve a munkaerőpiaci problémák mérséklésére. A vállalkozások modernizációja és javuló versenyképessége új munkahelyek létrejöttéhez vezet. További beruházások megvalósulásának érdekében vonzóbbá kell tenni a vállalkozási környezetet, egyszerűsíteni kell a vállalkozások alapításának és működésének jogi szabályozását. Ide tartozik a kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése is; ez leghatékonyabban az olyan ipari parkok esetében érvényesül, amelyek magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtanak. Szükséges a vállalati szektor egészének olyan irányú modernizációja is, amely által eleget tehet nemzetközi környezet-, munka-, információ- és vagyonvédelmi előírásoknak. Ezen kívül hatékonyabb marketingtevékenységgel elérhető lenne,

hogy külföldi befektetők érdeklődése Magyarország felé forduljon. A kis- és középvállalkozások általános versenyképességének javítása a magyar középtávú gazdaságpolitika elsődleges célja. Ezt a kis- és középvállalkozói szektor gazdasági, szociális és foglalkoztatásban betöltött meghatározó szerepe indokolja. A Nemzeti Fejlesztési Terv prioritásai összhangban vannak a Középtávú feladatok a kis- és középméretű vállalkozások fejlesztésében című, 2002-ben kiadott minisztériumi rendelettel. A kis- és középvállalkozói szektor modernizációjának keretén belül szükség van a hozzáférhető üzleti szolgáltatások fejlesztésére, korszerű géppark létrehozásának és nemzetközi minőségbiztosítási rendszerek bevezetésének előmozdítására. Támogatni kell innovációs tevékenységüket és technológiai folyamataik korszerűsítését is. Versenyképességük, gazdasági erejük erősítése érdekében

fejleszteni kell együttműködésüket a szektoron belül és a multinacionális, regionális vállalatokkal egyaránt. Alapvető feladat a vállalkozói, vállalatvezetési ismeretek széles körű elterjesztése és az ehhez való hozzáférés megkönnyítése. A program felállítása során figyelembe vették a vállalkozásfejlesztés regionális dimenzióját is; a támogatások túlnyomó részét a nagy munkahelyteremtő képességgel rendelkező szektorokra (pl. turizmus) és a magas munkanélküliséggel küzdő régiókra összpontosították. 38 http://www.doksihu A K+F és az innováció a versenyképesség egyik kulcseleme; általuk fejleszthetők ki olyan jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó termékek, szolgáltatások és technológiák, amelyek biztosíthatják a fenntartható fejlődést. Ezek a prioritások megfelelnek a Kormány "Tudomány- és Technológiapolitika 2000" című stratégiai dokumentumának, amely

megfogalmazza a tudománypolitika és a K+F fejlesztési programjainak kereteit. Az Európai Kutatási Térséghez való csatlakozásunk feltétele a hatékony K+F tevékenység és az ehhez szükséges korszerű kapacitások kiépítése, ezért fejleszteni kell a közfinanszírozású és nonprofit kutatóhelyek infrastruktúráját, valamint kooperációs kutatóközpontok létrehozásával támogatni kell az egyetemek és vállalatok együttműködését. A gazdaság versenyképességének erősítése érdekében a vállalati szektort jobban be kell vonni a K+F tevékenységbe, különös tekintettel az induló tudás- és technológia-intenzív vállalkozások megerősítésére. Fejleszteni kell a meglevő kutatóhelyeket és elő kell segíteni újak létrejöttét, valamint támogatni kell a kapcsolódó befektetéseket és a szükséges infrastruktúra kialakulását. Az információs társadalom létrejötte közvetetten befolyásolja a gazdasági

versenyképességet olyan módon, hogy lehetőséget teremt a képzett munkaerőt igénylő szolgáltatások elterjedéséhez, ezáltal növeli a munkahelyek számát, és segíti a magasabb értékű és minőségű termékek előállítását. Az információs társadalom létrehozásának igénye régóta jelen van az Európai Unió különböző politikáiban, irányelveiben. A Nemzeti Fejlesztési Terv stratégiája összhangban van az "Európa: Információs Társadalom mindenkinek" című Közösségi kezdeményezés ajánlásaival, a lisszaboni akciótervvel és a Bizottság 2. számú technikai útmutatójával Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának a gazdaság minden területén szerepe van a versenyképesség alakulásában, éppen ezért szükséges az egazdaság, az e-kereskedelem, az e-közigazgatás kiépítése, az infrastruktúra, a különböző szolgáltatások és a tartalom fejlesztését elősegítő beruházások

támogatása. Ezek közül elsődleges az elektronikus gazdaság kifejlesztése, amihez elengedhetetlen a könnyen elérhető információs hálózatok kiépítése, a web-technológia alkalmazása és a naprakész információk tudatos használata. 39 http://www.doksihu Az e-kereskedelem térhódítása napjainkban egyre jelentősebb méreteket ölt, amit főleg fogyasztócentrikus és minőségi tevékenységének köszönhet. A fogyasztók számának növekedését az e-kereskedelem biztonságának és az iránta való bizalom erősítésével lehet elérni. Az információs társadalom és az elektronikus gazdaság létrejöttének alapvető feltétele a digitális üzleti, tudományos és kulturális tartalom megléte és hozzáférhetősége a vállalkozások és a lakosság számára egyaránt. Ma ezen a téren Magyarországnak jelentős lemaradásai vannak, így elsődleges feladat a digitális tartalom iparág fejlesztése. Az e-közigazgatás kiépítése megteremti a

szolgáltató állam létrejöttének alapjait. Az elektronikus közigazgatás előnyei, hogy alkalmazása kényelmes, idő- és költségtakarékos, hatékony, valamint ösztönözheti a lakosságot az IT-használat elsajátítására; nem utolsó sorban pedig csökkenti a vállalatok bürokráciával kapcsolatos terheit. 3.72 Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program Magyarországon a munkaerőpiaci problémák egy részét a magas inaktivitás, az aktív munkaerő rossz egészségi állapota és a szakképzett munkaerő hiánya okozza; az említett mutatók terén jelentős a lemaradásunk az Európai Unió átlagához képest. A munkaerőpiaci és társadalmi kirekesztődés veszélye fokozottan fenyegeti a hátrányos helyzetű csoportokat, mint pl. a romákat, a fogyatékkal élőket, az elmaradott térségek lakóit és az alacsony iskolázottságú rétegeket. Az oktatás eredményességének javításához, az alapképzés és a kulcskompetenciák hatékony

elsajátításának lehetővé tételéhez halaszthatatlan az oktatási–szakképzési rendszer és az azt kiszolgáló infrastrukturális háttér modernizálása. Mindezek alapján a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program keretében a foglalkoztatási szint emelését, a munkaerő versenyképességének javítását és a társadalmi beilleszkedés elősegítését tűzték ki fő célként. Az aktivitás növelése a foglalkoztatás terén elsődleges fontosságú cél. Ennek eléréséhez meg kell könnyíteni a munkanélküliek és az inaktívak munkapiacba való reintegrációját, amit elsősorban a magas képzettségi szint elérése és az alapvető készségek elsajátítása illetve az egészségi állapot gyors helyreállítása segíthet elő. 40 http://www.doksihu A versenyképes, jó alkalmazkodó-készséggel rendelkező munkaerő megteremtheti a tudásalapú gazdaság kialakulásához szükséges alapot. Ennek a versenyképességnek az elemeit a

megfelelő készségek és tudás elsajátítását segítő oktatási–szakképzési rendszer, illetve az oktatás és a gazdaság közötti megfelelő kapcsolatok jelenthetik. A társadalmi kirekesztettség csökkentésének, a beilleszkedés megkönnyítésének eszközei a munkaerőpiaci esélyteremtés, a társadalmi–gazdasági helyzet okozta hátrányok leküzdésének segítése, az oktatáshoz és a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása illetve a szociális és egészségügyi szolgáltatások területi különbségeinek mérséklése lehet. A humánerőforrás-fejlesztési stratégia öt prioritás alapján valósul meg: az aktív munkaerőpiaci politikák támogatásával, a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemmel, az oktatás–képzés támogatásával, az alkalmazkodóképesség és a vállalkozói készségek fejlesztésével valamint a humánerőforrás-fejlesztéséhez kapcsolódó infrastruktúraberuházásokkal. A

Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program finanszírozásában a Gazdasági Versenyképesség Operatív Programmal ellentétben két strukturális alap is részt vesz; a prioritások elsősorban az Európai Szociális Alap támogatásával valósulhatnak meg, de a munkaerőforrás-fejlesztéshez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztésekhez az Európai Fejlesztési Alap is hozzájárul. Az aktív munkaerőpiaci politikák támogatására az Európai Unió és Magyarország is nagy hangsúlyt fektet. A Közösség egyik alapvető célja a teljes foglalkoztatás megteremtése Az Európai Foglalkoztatási Stratégiában megfogalmazták, hogy kívánatos minden társadalmi csoport számára a magas foglalkoztatási szint elérése; a passzív munkaerőpiaci politikák helyett pedig a fenntartható foglalkoztatottság és munkahelyteremtés támogatását, a vállalkozások és a munkavállalók alkalmazkodóképességének és az egész életen át tartó tanulás

ösztönzését illetve a munkaerőpiaci esélyegyenlőség erősítését határozzák meg fő célként. Magyarországon az európai átlaghoz képest igen alacsony a foglalkoztatottság és magas az inaktivitás. Mivel a foglalkoztatás bővítése hozzájárul a társadalmi kohézióhoz, hazánkban is az aktív munkaerőpiaci politika eszközeit kell alkalmazni. Ezek közé tartozik az előbbiek mellett a munkanélküliség megelőzése, a munkanélkülieknek a munkaerőpiacba 41 http://www.doksihu való reintegrációjának elősegítése, az oktatási–képzési rendszer és a gazdaság közötti kapcsolatok erősítése valamint a munkaerőpiaci szolgáltatások helyi igényekhez igazításának előmozdítása. A társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a munkaerőpiacra történő belépés elősegítésén alapul. Ezen kívül biztosítani kell a hátrányos helyzetű csoportok (romák, fogyatékkal vagy elmaradott térségben élők) részvételét a

képzésben–oktatásban, illetve az infrastruktúrához, a forrásokhoz, a javakhoz és a szolgáltatásokhoz való hozzáférésüket. Mindezeknek az intézkedéseknek hozzá kell járulniuk a társadalmi kohézió erősödéséhez, így könnyebben megelőzhető a kirekesztődés. Magyarországnak egyelőre jelentős lemaradásokkal kell szembenéznie a társadalmi kohézió területén; egyelőre még nem hoztak létre olyan integrált nemzeti stratégiát, amely figyelembe venné az Európai Tanács Göteborgi Értekezletének döntéseit a szegénység és a társadalmi elkülönülés elleni küzdelemben. Ezen kívül hiányoznak olyan, az EUszabványoknak megfelelő társadalom-statisztikai rendszerek, amelyek a szegénységre és a társadalmi kirekesztettségre vonatkozó adatokat szolgáltatnának. A fogyatékkal élők társadalmi integrációját a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program az 1999-ben megfogalmazott Fogyatékos Emberek Nemzeti Programjának

céljaival összhangban akarja megvalósítani, amely a rehabilitáció elősegítésén keresztül járul hozzá a fogyatékosok társadalmi életben való aktív részvételének megteremtéséhez. Ezen kívül segíti munkaerőpiaci részvételüket, hozzáférésüket a különböző szolgáltatásokhoz és a közlekedéshez. A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program hozzájárul a romák középtávú életkörülményeik és társadalmi helyzetük javítását célzó intézkedésekkel foglalkozó 1047/1999 számú kormányrendelethez, amely egységes stratégiát dolgozott ki az oktatás, foglalkoztatás, kultúra, regionális fejlesztés, társadalmi kérdések, egészségügy, lakhatási programok terén, és amely megfogalmazza az antidiszkriminációs programok és a társadalmi kommunikáció fő irányait. Az oktatás–képzés rendszerének átfogó fejlesztésével, színvonalának, hatékonyságának javításával és az igényekhez igazodó képzések

támogatásával megkönnyíthető a fiatalok munkaerőpiaci integrációja, ezzel együtt megalapozható az egész életen át tartó tanulás. A kulcskompetenciák és a nyelvtudás megszerzésének támogatásán túlmenően elő kell 42 http://www.doksihu segíteni az információs társadalomba való bekapcsolódást is, aminek feltétele a fejlett információs és kommunikációs technológiák alkalmazása az oktatás terén. Az egész életen át tartó tanulás és a gazdaság igényeihez igazodó képzés-kínálat hozzájárul a szakmailag jól képzett, nagy fokú alkalmazkodóképességgel rendelkező munkavállalói réteg kialakulásához. A vállalkozók esetében kiemelten fontos a vállalkozói készségek fejlesztése és a változó gazdasági környezethez való alkalmazkodás segítése. A humánerőforrás-fejlesztéshez kapcsolódó infrastruktúra-korszerűsítés olyan intézményekre irányul, amelyek nélkülözhetetlenek a versenyképes, képzett

és egészséges munkaerő biztosításához, vagyis hozzájárul a közoktatási és a szociális intézmények valamint az egészségügyi ellátórendszer infrastruktúrájának modernizációjához. A közoktatási intézmények fejletlen infrastruktúrája elsősorban a kistelepüléseken, a ritkán lakott és hátrányos helyzetű régiókban képez gátat a hatékony oktatási technikák és módszerek alkalmazásának. Az ez irányú fejlesztések nemcsak az épületállományra, hanem a kapcsolódó szolgáltatások háttér-infrastruktúrájára is vonatkoznak. A szociális intézmények infrastrukturális fejlesztése a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok integrációjának megkönnyítésén keresztül hozzájárul a kirekesztés elleni erőfeszítésekhez. A rászorulóknak biztosítani kell a speciális intézmény szolgáltatásokhoz való hozzáférést, ezáltal növekednek munkaerőpiaci esélyeik. Végül pedig az egészségügyi ellátórendszer

modernizációja is az esélyegyenlőség megteremtését szolgálja, hiszen hozzájárul a régiók közötti felszereltségbeli különbségek mérsékléséhez. A támogatások egy részét a járóbeteg-ellátás korszerűsítésére szánják, mert a gyors és pontos diagnózis felállítása növeli a gyógyulás és a rehabilitáció eredményességét. Ehhez viszont szükség van az orvostechnikai eszközök fejlesztésére illetve a vizsgálatok rögzítéséhez és továbbításához használt informatikai eszközök korszerűsítésére. 43 http://www.doksihu 3.73 Környezetvédelmi és Infrastruktúra-fejlesztési Operatív Program A környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra terén Magyarországnak számos elmaradt fejlesztést kell bepótolnia. A korszerűtlen közlekedési infrastruktúra az egyes területek elszigeteltsége, az úthálózat centrális jellege által kedvezőtlenül hat a gazdasági fejlődésre. A különböző fejlesztések során

fokozottan szem előtt kell tartani a környezetvédelmi szempontokat, a fenntartható és kiegyensúlyozott fejlődés elvét, a környezetterhelés csökkentésének igényét; az energiaszektorban pedig előtérbe kell helyezni a megújuló energiaforrásokat. Az operatív program a környezetkímélő fejlesztést a környezeti állapot és a fő közlekedési folyosók elérhetőségének javításán valamint a lakott területek közlekedési terhelésének csökkentésén keresztül akarja véghezvinni. A lakosságot érintő környezeti problémák jelentős része a településeken merül föl. Ezek leküzdése az egészséges ivóvízzel való ellátás, az ivóvízbázisok védelme, a keletkező hulladék mennyiségének csökkentése, a települési hulladék és a szennyvizek megfelelő kezelése, a légszennyezés és a zajterhelés csökkentése által valósulhat meg. A környezetbiztonság növelése érdekében szükség van árvízvédelmi fejlesztésekre, a

természetes élővilág megóvására illetve a tájak és természeti értékek védelmére. Magyarország energiaellátása nagy mértékben függ hagyományos energiahordozók importjától. Ennek mérséklése és az Európai Unió környezeti ártalmak csökkentésére vonatkozó elvárásainak való megfelelés érdekében jelentősen növelni kell a megújuló energiaforrások felhasználásának arányát elsősorban a villamos energia esetében. A fejlesztések egy részét a hatékonyság javítására kell fordítani. Hazánkon számos Helsinki-folyosó halad át; a közlekedési infrastrukturális fejlesztések egyik fő célja ezek fejlesztése és a hiányzó szakaszok kiépítése valamint elérhetőségük javítása. A településeket elkerülő utak építése csökkenti a közlekedési terhelést, így mérsékelhető a lakott területeket érő zaj, rezgés és légszennyezés. A regionális repülőterek fejlesztése szintén hozzájárul a környezetbarát

közlekedés kialakításához, és a fő európai közlekedési folyosókhoz való kapcsolódásuk révén növelhető gazdasági potenciáljuk kiaknázása. 44 http://www.doksihu Mivel a Környezetvédelmi és Infrastruktúra-fejlesztési Operatív Program és a Kohéziós Alap által támogatott területek között bizonyos mértékű átfedések lehetségesek, különös hangsúlyt kellett fektetni a feladatok pontos megosztására. A környezetvédelmi és közlekedési infrastrukturális nagyberuházásokat a Kohéziós Alap támogatásával finanszírozzák, míg a Környezetvédelmi és Infrastruktúra-fejlesztési Operatív Program keretében az intra-regionális elérhetőségek javítását szolgáló fejlesztések valósulnak meg; ez utóbbiak társfinanszírozása az Európai Regionális Fejlesztési Alapból történik. Az operatív program intézkedései a környezetvédelmi és a közlekedési infrastruktúrafejlesztések prioritásai mentén vihetők végbe.

A környezetvédelmi stratégia alapján négy fejlesztési irányt határoztak meg, ezek a következőek: a települési környezetvédelem erősítése, a környezetbiztonság növelése, az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése és a termékvédelem erősítése. A települési környezet fejlesztésének prioritását további feladatokra bontották le. Ez a felosztás megfelel a Középtávú Gazdaságpolitikai Programnak és a 2003-tól 2008-ig kitűzött Második Nemzeti Környezetvédelmi Programnak, amelyek ugyanazokra a részterületekre koncentrálnak, mint a Környezetvédelmi és Infrastruktúra-fejlesztési Operatív Program. Elsőként az ivóvíz minőségének javítása érdekében teendő intézkedéseket kell megemlíteni. Magyarországon a lakosság 42%-a olyan településen él, ahol az ivóvíz minősége nem felel meg az uniós vagy a hazai előírásoknak. Ezen kívül a közüzemi ivóvízellátás több mint 90%-át felszín alatti vizek

biztosítják; ezeknek 2/3-a sérülékeny földtani környezetben van; éppen ezért elsődleges teendő a szennyező források megszüntetése. A szennyvízkezelés szintén a megoldásra váró problémák közé tartozik. A települések szennyvízelvezető és -kezelő hálózatának felújítása illetve megépítése jelentősen hozzájárulna a felszíni és a felszín alatti vizek védelméhez. A szennyvíztisztító telepek modernizációja során prioritást kell adni a biológiai szennyvíztisztítás elterjesztésének. A hulladékkezelés területén is szükséges az európai normák mihamarabbi bevezetése. Ennek keretében figyelmet kell fordítani a szelektív hulladékgyűjtési rendszerek kialakítására, az újrafeldolgozás arányának emelésére és a veszélyes hulladékok megfelelő kezelésére. 45 http://www.doksihu A lakosság életszínvonalának emelése érdekében fontos a települések útvonalai mentén jelentkező lég- és zajszennyezés

mértékének jelentős csökkentése. A határértékek betartatása érdekében a mérőhálózatok fejlesztése is elkerülhetetlen. A környezetbiztonság területén főként az árvízvédelemben van szükség fejlesztésekre. 552 kilométernyi fővédvonal vár megerősítésre, és létre kell hozni a hazai árapasztó rendszert is. A Tisza felső szakaszán Romániával, Ukrajnával és Szlovákiával közösen kell létrehozni árvízvédelmi stratégiát. Az utóbbi időkben a talajt és a felszín alatti vizeket jelentősen szennyező ipari és katonai tevékenységek okozta tájsebek helyreállítása is elsődleges feladat. A természeti értékek védelme, a gazdag és sokszínű élővilág illetve a természeti örökség megóvása is kiemelt figyelmet érdemel. Az energiaszektor problémáinak egy része megoldható a megújuló energiaforrások előtérbe helyezése által, ráadásul így a környezetvédelmi szempontok is erőteljesebben érvényesülhetnek a

szektorban. A fejlett közlekedési infrastruktúra a regionális versenyképesség egyik legfontosabb tényezője. A Környezetvédelmi és Infrastruktúra-fejlesztési Operatív Program az elkerülő és tehermentesítő utak építésére, a gyorsforgalmi és összekötő utak fejlesztésére valamint a regionális repülőterek korszerűsítésére koncentrál. Ezek a fejlesztési célok összhangban vannak a "Magyar Közlekedési Politika 2002–2015" című dokumentum prioritásaival. A környezeti terhelés csökkentése a környezetbarát közlekedési és szállítási módszerek megerősítésével, a városi tömegközlekedés javításával és a közlekedési–szállítási rendszerek hatékonyságának növelésével érhető el. A települési tranzitforgalom mérséklésének érdekében újabb elkerülő és tehermentesítő utak építése szükséges, ami az adott régió tőkevonzó képességét is emeli. Magyarország gazdasági fejlődését

jelentősen akadályozza egyes térségeinek rossz elérhetősége, ezért kiemelkedően fontos a hozzáférés javítása. Egyrészt ki kell építeni olyan gyorsforgalmi és főút szakaszokat, amelyek a Helsinki-folyosók összekötését és a meglevő utak kapacitásának növekedését szolgálják. A sugaras szerkezet oldása elérhető az út- és vasúthálózat másodlagos kapcsolatainak bővítésével illetve a hálós térszerkezet hiányzó észak–déli és kelet–nyugati irányú elemeinek kialakításával. 46 http://www.doksihu Másrészt fokozott figyelmet kell szentelni regionális repülőterek létrehozásának és felújításának, hiszen ez üzleti és turisztikai szempontból is kedvezően hatna az adott térség forgalmára. 3.74 Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program A rendszerváltás utáni időkben jelentős változások mentek végbe a magyar mezőgazdaságban. Egyrészt a kárpótlás és a privatizáció nyomán módosultak a

tulajdonosi és földhasználati viszonyok; ezek a folyamatok a mezőgazdaságból való nagy mértékű tőkekivonásokat okoztak. Másrészt a hagyományos exportpiacok elvesztése és az élelmiszerek hazai keresletének csökkenése korlátozta az ország komparatív előnyeinek kiaknázását. A megváltozott körülmények elsősorban a mezőgazdaságból élő vidéki emberek életét érintette; egyes térségek elszegényedtek, nőtt a munkanélküliek száma. Éppen ezért szerepel az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program fő céljai között a vidék felzárkóztatásának elősegítése és a mezőgazdasági termelés versenyképességének javítása. Ez utóbbi magában foglalja a mezőgazdasági termelés korszerűsítését, humán feltételeinek javítását és az élelmiszer-feldolgozás korszerűsítését. Az említett célok elérése érdekében felállított stratégia a kedvező ökológiai és termőhelyi adottságokon, a tapasztalt munkaerőn és a

magas minőségű élelmiszerek iránti növekvő piaci keresleten alapul. Emelni kell a hatékonyság szintjét, és a versenyképes termékeket előállító, gazdaságilag életképes üzemek támogatásával elő kell segíteni az európai agrármodell hazai kialakulását. A vidék felzárkóztatásának elősegítéséhez szükséges a gazdasági potenciál fejlesztése, a foglalkoztatás javítása és a vidéki környezet vonzóbbá tétele. Ezen belül fokozott figyelmet kap a vidéki kis- és középvállalkozások tőkehiányának mérséklése, a kistelepülések elnéptelenedésének megállítása és a vidéki közösségek, a táj és a kulturális örökség fenntartása. A stratégia alapján a prioritást kap a versenyképes alapanyag-termelés megalapozása, az élelmiszer-feldolgozás modernizálása és a vidéki térségek fejlesztése. A mezőgazdaság versenyképességének növekedése, vagyis a termelés költségeinek csökkentése, a termelékenység

javulása és a termelési szerkezet bővülése a termelési 47 http://www.doksihu eszközök és erőforrások korszerűsítésével, eredményesebb hasznosításával, költségkímélő technológiák alkalmazásával és a munkaerő szakképzettségének javításával érhető el. A termékek minőségének javulása magával vonja az értékesítés bővülését, ezáltal pedig a termelésben részt vevő vállalkozások jövedelmezőségét és az alkalmazottak megélhetését. A támogatásokra olyan vállalkozások pályázhatnak, amelyek életképesek, betartják a környezetvédelmi, higiéniai és az állatelhelyezéssel kapcsolatos előírásokat, illetve ahol a gazdálkodók megfelelő szakmai ismeretekkel és alkalmassággal rendelkeznek. A halászat korszerűsítésének érdekében a már meglévő tógazdaságok modernizációjára, az ivadék-előállító halgazdaságok, keltetőházak és ivadéknevelő tavak berendezéseinek korszerűsítésére valamint a

halfeldolgozás fejlesztésére vehetők igénybe a támogatások. A termelés humán feltételeinek javítása elsőként a fiatal gazdálkodók támogatását, továbbképzését és tevékenységüknek az Európai Unióban való folytatásához szükséges piacszabályozási, az alternatív jövedelemszerzéssel és a támogatási lehetőségekkel kapcsolatos ismeretek átadását foglalja magában. Az élelmiszer-feldolgozás modernizálásának keretében szükséges az előállított termékek minőségének javítása, az élelmiszerbiztonság és az élelmiszerhigiénia növelése, ezen kívül a környezetkímélő technológiák bevezetése; a feldolgozott termékek értékesítési csatornáinak javítása és az új értékesítési lehetőségek feltárása pedig hozzájárul a szektor versenyképességének javításához. A rendszerváltozás utáni átalakulás elsősorban a sérülékenyebb vidéki térségeket érintette, jelentősen nőtt a területi

differenciálódás. Az elszegényedés, elnéptelenedés és elöregedés megállításával, az inaktívak számának csökkentésével elérhető a vidéki életfeltételek kedvezőbbé válása. A fenntartható fejlődés érdekében modernizálni kell a mezőgazdasági termelést, aminek feltétele a megfelelő infrastruktúra kiépítése és a gazdálkodókat segítő alapvető szolgáltatások kialakítása. A termelés modernizációja miatt a foglalkoztatásból kiszoruló munkaerő egy részének megélhetése biztosítható a vidéki gazdasági tevékenységek bővítése, az előállított termékek skálájának szélesítése és az értékesítés hatékonyságának növelése által. 48 http://www.doksihu A vidékfejlesztési stratégiák részben a vonzó települési környezet kialakítását szolgálják; a magas színvonalú szolgáltatások biztosítása által az elvándorlás mértéke jelentősen csökkenthető. A horizontális alapelvek értelmében az

Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programon belül is csak olyan fejlesztések támogathatók, amelyek nem növelik a környezeti terhelést; ezt tartja szem előtt a 2002-es Nemzeti Mezőgazdasági–Környezetvédelmi Program is. Az operatív program ezen kívül összhangban van a Közösség Fenntarthatósági Stratégiájának követelményeivel, a Riói Nyilatkozat alapelveivel, az Európa Tanács 1995-ös Vidéki Térségek Európai Kartájában és az 1996-os Corki Nyilatkozatban lefektetett vidékfejlesztési elvekkel. Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program fejlesztései az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap illetve a Halászati Útmutató Pénzügyi Eszközök részfinanszírozásával valamint kormányzati és magánforrásokból valósulhatnak meg. Ez utóbbiak csak a gazdálkodókat és a vidéki lakosságot segítő szolgáltatások fejlesztéséhez, a vidék gazdasági tevékenységeinek bővítéséhez, a vonzó

települési környezet kialakításához és a mezőgazdaság humán feltételeinek javításához használhatók fel. 3.75 Regionális Fejlesztési Operatív Program Az elmúlt évtizedben megindult gazdasági fejlődés korántsem azonos mértékben jelentkezett hazánk különböző régióiban. Az ország nyugati felét a keletitől elválasztó fejlettségbeli különbség a kilencvenes évek során tovább nőtt. A leglátványosabb fellendülés Budapesten, Közép- és Északnyugat-Magyarországon illetve a szegényebb térségekben található nagyvárosokban volt tapasztalható. Ezekre a dinamikus fejlődést mutató régiókra általánosan jellemző a külföldi tőke jelenléte, a magas vállalkozói aktivitás és foglalkoztatottság, az alacsonyabb munkanélküliség és a jobb életminőség. A jövőben a kulturális és a természeti értékek hatékonyabb gazdasági célú kihasználására, a piaci követelményeknek eleget tevő képzési színvonal

biztosítására és a további növekedési potenciálok kiaknázására kell a figyelmet irányítani. A gyakran ország- vagy régióhatár-menti, aprófalvas és rossz megközelíthetőségű elmaradott térségeket fokozottan fenyegeti a leszakadás veszélye. Az itt élő, gyakran alacsony képzettségű, hátrányos helyzetű lakosság körében magas a tartósan 49 http://www.doksihu munkanélküliek aránya. A hiányos közlekedési és települési infrastruktúra akadályozza a természeti és kulturális erőforrások hasznosítását, ezért az ilyen irányú fejlesztések prioritást élveznek. További cél, hogy ezek a fejlesztések kapcsolódjanak az adott régió vagy kistérség földrajzi adottságaihoz és sajátos gazdasági ágazataihoz, valamint hogy ösztönözzék a régión belüli együttműködéseket. A kiegyensúlyozott fejlődés elősegítése mellett a Regionális Fejlesztési Operatív Program általános célja, hogy hozzájáruljon a

területi különbségek mérsékléséhez és hazánk európai térszerkezetbe való bekapcsolódásához. Ehhez szükséges, hogy a különböző társadalmi– gazdasági adottságokkal rendelkező régiók fejlődése összhangban valósuljon meg. Elsődleges fontosságú, hogy a Regionális Fejlesztési Operatív Program szoros kapcsolatban álljon az ágazati operatív programokkal, mivel így kiegészítik és erősítik egymás hatásait. Ennek érdekében szükséges, hogy az ágazati operatív programok egyes régiókban kifejtett hatása egyértelműen kimutatható és mérhető legyen. A programban megfogalmazott célok az ország egészére vonatkoznak, nincsenek egy-egy régió helyzetére kidolgozott prioritások. Az operatív program ún. tematikus intézkedésekkel akar hozzájárulni a területfejlesztés céljainak megvalósulásához, vagyis a meghatározó nagyvárosi centrumtérségek és az elmaradott régiók fellendítéséhez. Azért fontos mindkét

térségtípus támogatása, mert az elmaradt fejlesztések következtében a gazdagabb régiókban is számos növekedési potenciál maradt kihasználatlan, amelyek hasznosítását szintén támogatni kell. A nagyvárosi centrumtérségek fejlesztésének keretében meghatározó szerepet kapnak a gazdasági tevékenységet és az életminőséget javító infrastrukturális illetve humánerőforrásfejlesztések, amelyek nyomán ezeknek a régióknak erősödhet a nemzetközi versenyképessége és a változó kihívásokhoz való alkalmazkodó-készsége. Az elmaradott térségek fejlesztése és gyakran hátrányos helyzetű lakóik életkörülményeinek javítása, a gazdasági–társadalmi eltérések mérséklése elsősorban az infrastruktúra és a fizikai illetve humánerőforrás fejlesztése által érhető el. A kiegyensúlyozott területi fejlődést elősegítő stratégia legfőbb specifikus céljai a természeti értékek és a kulturális

örökség gazdasági–turisztikai célú hasznosítása; az elmaradott térségek gazdasági potenciáljának erősítése; a vonzó települési környezet 50 http://www.doksihu kialakítása és a megújulásra képes helyi társadalom megteremtése. Ezek a célok a regionális gazdasági környezet és a térségi infrastruktúra fejlesztésén valamint a társadalom megújuló képességének javítása által valósulhatnak meg. A regionális gazdasági környezet fejlődésének fontos tényezője a helyi erőforrások, vagyis a természeti és kulturális örökség értékeinek hasznosítása. A turizmus nemzetközi versenyképességét megteremtő fejlesztések hatására bővül a szolgáltatási szektor, új munkahelyek jönnek létre, és növekszik a vállalkozói aktivitás. A turisztikai vonzerő fejlesztésének főleg a hátrányos helyzetű régiókban lehet nagy szerepe, mivel a turistaforgalom felélénkülése hozzájárulhat a lakosság helybentartásához

és új munkahelyek teremtéséhez. A kulturális értékek hasznosítása magában foglalja a világörökséghez tartozó helyszíneket, a műemléki védelem alatt álló kastélyokat és várakat. A természeti adottságok közül elsősorban a gyógy- és termálvíz hasznosításában, az aktív turizmus terén pedig a tájvédelmi körzetek és a nemzeti parkok fejlesztésében rejlik nagy lehetőség. A hosszú távú versenyképesség egyik alapja a vidéki regionális központokban a piaci igényekhez alkalmazkodni képes felsőoktatás jelenléte és az ezt megalapozó infrastruktúra megfelelő fejlettségi szintje, ezért az ilyen irányú modernizáció kiemelt támogatást élvez ebben az operatív programban. A térségi infrastrukturális fejlesztés prioritásán belül a közlekedési, környezetvédelmi és a települési infrastruktúra javítására igényelhetők támogatások. Ezekre a fejlett és a kevésbé fejlett térségekben is egyaránt szükség van; az

előbbiekben elsősorban a szűk keresztmetszet felszámolása sürgető feladat. Az infrastruktúra fejlesztése hozzájárul a vállalkozások működési feltételeinek és a lakosság életminőségének javításához is. Az intézkedések végrehajtásakor figyelembe kell venni az adott régió adottságait, a településeken pedig fontos az épített környezet védelme. A hátrányos helyzetű aprófalvakban a közösségi szolgáltatásoknak (szennyvízkezelés, energiaellátás) a nagyobb városokban megtalálható színvonalához hasonló feltételeket kell teremteni. A társadalom megújuló képességének javítása érdekében tett lépések kiegészítik a gazdasági és infrastrukturális fejlesztéseket. A vállalkozások versenyképességének és az 51 http://www.doksihu egyes térségek rugalmas reagálóképességének megteremtéséhez elengedhetetlen a munkaerő továbbképzése és a képzési kínálat fejlesztése. Emellett a hátrányos helyzetű

térségekben a munkaerőpiacról kiszorult, inaktív rétegek foglalkoztatásba való bevonását megfelelő programokkal kell segíteni. A Regionális Fejlesztési Operatív Program intézkedései hozzájárulnak a Középtávú Gazdaságpolitikai Program és a Nemzeti Regionális Fejlesztési Koncepció céljainak megvalósulásához. Az operatív program keretében megvalósuló fejlesztések finanszírozásában az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap vesz részt. 3.8 MEGVALÓSÍTÁS A Nemzeti Fejlesztési Terv leadását követően megkezdődtek a tárgyalások a Bizottsággal az Európai Unió illetve a magyar fél tényleges pénzügyi kötelezettségvállalását tartalmazó Közösségi Támogatási Keretről. Ennek megvalósításáért a különböző minisztériumokban (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium,

Miniszterelnöki Hivatal) felállított Irányító Hatóságok felelnek, amelyek tevékenységeit a Nemzeti Fejlesztési Terv és EUTámogatások Hivatalában működő, átfogó felelősséggel bíró Közösségi Támogatási Keret Irányító Hatóság koordinálja. A Közösségi Támogatási Keret Irányító Hatóság feladatai közé tartozik az Európai Unióval való tárgyalások folytatása a Közösségi Támogatási Kerettel kapcsolatban, a Keret megvalósulásának biztosítása, az éves jelentések továbbítása az Uniónak, a köztájékoztatás a Strukturális Alapokkal kapcsolatban és kompetencia-központként való működés. Az Irányító Hatóságok oly módon gondoskodnak a Strukturális Alapok programjainak hatékony, pontos irányításáról és megvalósításáról, hogy az a horizontális kormányzati politikákkal összhangban a lehető legnagyobb gazdasági hasznot hajtsa az érintett területeken. Ezen belül megteremtik és kidolgozzák az

operatív programokat és programkiegészítéseket; tárgyalnak a Bizottsággal az operatív programokkal kapcsolatban; szavatolják az uniós követelményeknek való megfelelést; kapcsolatot teremtenek az egyazon földrajzi térség számára hasznos programok között; a minisztériumokkal 52 http://www.doksihu egyetértésben figyelik és értékelik a programok megvalósítását; beavatkoznak a maximális megtérülés, eredmény és hatás érdekében; valamint gondoskodnak arról, hogy a beavatkozások a program teljes fejlődése során megfeleljenek a Kormány politikai elképzeléseinek. Az Irányító Hatóságok egyes funkciói delegálhatók ún. Közvetítő Testületeknek, amelyek tájékoztatják a megfelelő Operatív Program Irányító Hatóságot a feladatok elvégzéséről és az alkalmazott módszerekről. 3.9 MONITORING A Strukturális Alapok segítségnyújtásának felügyeletéért és az Operatív Program Irányító Hatóságok tevékenységeinek

vizsgálatáért az Európai Unió előírásainak megfelelően a Közösségi Támogatási Keret jóváhagyását követően kijelölt Közösségi Támogatási Keret Monitoring Bizottság felelős. A hatékony monitoring érdekében minden operatív program mellé külön Monitoring Bizottságot kell rendelni, amelyek áttekintik a megvalósítás eredményeit; a Bizottságnak való benyújtás előtt jóváhagyják a Közösségi Támogatási Keret éves és végső jelentéseit és az Unió strukturális támogatásokra vonatkozó döntéseinek tartalmi kiegészítéseire tett javaslatokat. A Közösségi Támogatási Keret Monitoring Bizottság saját eljárási rend szerint működik, de minimum évente kétszer összeül. A monitoring jelentéseknek három szintjét különböztethetjük meg: a program, az intézkedés és a projekt szintet. A program szintű jelentéseket a Közösségi Támogatási Keret Irányító Hatóság készíti el és a Monitoring Bizottság hagyja

jóvá. Ezeknek a Közösségi Támogatási Kerettel és az operatív programokkal kapcsolatos éves és végső megvalósítási jelentéseknek a megírásához rendelkezésre kell állniuk az egyes prioritások és intézkedések megvalósításának illetve a pénzügyi terv előrehaladásáról szóló beszámolóknak. A végső megvalósítási jelentés a teljes 2004-2006 közötti információkat fogja tartalmazni. Az intézkedés szintű jelentéseket az Irányító Hatóságoknak, a szakminisztériumoknak és az Irányító Bizottság tagjaihoz kell benyújtani, míg a projekt szintű jelentéseket – általában negyedévente – a haszonélvezők juttatják el a kifizetési kérelmekkel együtt. 53 http://www.doksihu Az előmeneteli jelentések a számszerűsített célokhoz mért haladást írják le, és egyben a véghezvitt fejlesztések minőségéről is beszámolnak. A végső kifizetés után a haszonélvezőknek a projekt működéséről, eredményeiről és a

fejlesztések hatásairól kell jelentést készíteniük. A monitoring információs rendszert a hatékony működés érdekében megfelelő elektronikus rendszernek kell támogatni, amely adatokat gyűjt és dolgoz fel a projektek, intézkedések és Operatív Programok megvalósításával kapcsolatban. 3.10 ÉRTÉKELÉS A fejlesztések megvalósulását követően értékelni kell, hogy a kitűzött célok milyen mértékben valósultak meg, illetve hogy azok hozzájárultak-e az Európai Unió gazdasági és társadalmi kohéziójának erősödéséhez. Ehhez az értékeléshez azt az ex-ante jelentést célszerű alapul venni, amelyet egy független szakértői csoport hoz létre a Nemzeti Fejlesztési Terv megfelelőségéről. Az ex-ante jelentés egy előzetes értékelés, amelyet az 1260/1999-es számú Tanácsi Rendelet 41. cikkelyének előírása szerint a Nemzeti Fejlesztési Tervvel együtt a Strukturális Alapok forrásaira pályázó országoknak kell benyújtaniuk a

Bizottság részére. A Miniszterelnöki Hivatal az ex-ante értékelés végleges változatának elkészítésére egy külföldi–magyar vegyes konzorciumot kért fel, amely vizsgálta a Nemzeti Fejlesztési Terv stratégiájának a nemzeti és közösségi politikákkal való koherenciáját, a Terv részeinek általános összhangját, valamint a megvalósítás és a monitoring rendelkezések megfelelőségét. Az előzetes értékelést interaktív módon készítették el a felek, mivel a Bizottság különleges jelentőséget tulajdonít a terv alkotói és az értékelők csoportjai közötti folyamatos vélemény-cserének, mivel így az észrevételek azonnali felhasználásra kerülhetnek. Az általános értékelésben pozitívumként említik a Nemzeti Fejlesztési Terv és EUtámogatások Hivatalának felállítását és a Terv első változatának gyors elkészítését; üdvözölték továbbá, hogy az érintett minisztériumokban és az illetékes hatóságokban

megkezdték a szükséges tervezői kapacitás kiépítését. 54 http://www.doksihu Mivel a jelenlegi Fejlesztési Terv csak két és fél évre készült, értelemszerűen a rövid távon behozható lemaradások leküzdését állítja a középpontba. Emellett meghatározza a hosszú távú stratégia irányait, valamint végső célként az életminőség javítását. Az ex-ante értékelés hiányolja viszont ez utóbbinak számszerűsítettségét, a hosszútávú specifikus célokat és prioritásokat, illetve ezeknek a jelenlegi stratégia sarokköveivel való kapcsolatát. Az értékelésben azt is megvizsgálták, hogy a Magyarországon korábban végrehajtott fejlesztések és a közösségi előcsatlakozási programok tapasztalatából melyeket lehet hasznosítani a Nemzeti Fejlesztési Terv kapcsán. Az operatív programok készítéséhez az immáron több mint két éves Széchenyi Terv működése során szerzett projektkezelési és finanszírozási,

intézményfejlesztési, ezen kívül az elbírált pályázatok tartalmából levonható gazdaságpolitikai következtetések használhatók fel. Mivel a Nemzeti Fejlesztési Terv és a közösségi előcsatlakozási programok hasonló területekre koncentrálnak, az előbbiek tapasztalatai jelentős segítséget nyújthatnának a Terv készítéséhez. Mégis tulajdonképpen csak a PHARE program végrehajtása során szerzett gyakorlat és ismeretek használhatók fel, ugyanis az ISPA és a SAPARD programok csak jelentős késéssel, 2000-ben és 2002-ben indultak. 3.11 TÁJÉKOZTATÁS ÉS NYILVÁNOSSÁG A közösségi intézkedések láthatóvá tételével és a közvélemény figyelmének felhívásával eleget tehetünk a tájékoztatás és a nyilvánosság követelményének. Az ez irányú intézkedések megvalósítására az Irányító Hatóságok ún. Kommunikációs Tervet dolgoznak ki. A tájékoztatási és nyilvánossági stratégiát a Nemzeti Fejlesztési Terv és

EU-Támogatások Hivatala Társadalmi Kapcsolatok és Kommunikációs főosztálya koordinálja. Az ennek felügyelete alatt felállított Európai Uniós Alapok Tájékoztatási Központja széles körű és átfogó információt nyújt a támogatási lehetőségekről a potenciális kedvezményezetteknek és a nyilvánosságnak. 55 http://www.doksihu 4. BEFEJEZÉS A Nemzeti Fejlesztési Terv stratégiájának felállításához szükséges, az ország állapotát részletesen bemutató helyzetelemzés rávilágít azokra a területekre, amelyeken a legnagyobb mértékű fejlesztések szükségesek. Ezek alapján öt operatív programot készítettek el, amelyek a konkrét intézkedések menetét is tartalmazzák. A programok mindegyike összhangban van az Európai Unió irányelveivel, illeszkedik a magyar fejlesztési politikába, és hozzájárul ez utóbbi végső céljainak eléréséhez, vagyis Magyarország lakosságának életminőség-javulásához. A Gazdasági

Versenyképesség Operatív Programnak fő célja a gazdaság növekedési bázisának ágazatok, szektorok és régiók szerinti kiszélesítése illetve a gazdaság magas növekedési ütemének fenntartása, amit a befektetésösztönzés, a kis- és középvállalkozói szektor fejlesztése, a turizmusfejlesztés, a K+F és innovációs tevékenység támogatása illetve az információs társadalom kialakulásának elősegítése által lehet elérni. Ehhez kapcsolódik a humán erőforrás fejlesztése is, amely a foglalkoztatás és a képzettség szintjének emelésével közvetetten járul hozzá az ország versenyképességének erősödéséhez. Ezt a programot az aktív munkaerőpiaci politikák és az oktatás–képzés támogatásának, a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemnek valamint a munkaerő alkalmazkodóképességének és a vállalkozói készségek javításának prioritása mentén állították össze. Szintén kedvező hatással van a gazdasági

versenyképességre és a fenntartható fejlődésre a környezetminőség javítása és egy egészséges, innovatív és képzett társadalom kialakulása. A harmadik operatív program középpontjában a környezetvédelem fejlesztése és az egészségügyi illetve közlekedési infrastruktúra állapotának javítása áll. Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program az ország mezőgazdasági versenyképességének javítását, a gazdaságosság és az élelmiszer-kivitel növelését az tűzte ki céljául. Az ennek elérése érdekében előirányzott intézkedések a versenyképes alapanyagtermelés megalapozására, az élelmiszer-feldolgozás modernizálására és a vidéki térségek feljesztésére koncentrálnak. Végül az említett négy operatív program véghezviteléhez szükséges feltételeknek megteremtéséért és a hét régió egyenrangú fejlődéséért a Regionális Fejlesztési Operatív 56 http://www.doksihu Program felelős. Ennek

keretében elsődleges feladat a regionális gazdaság versenyképességének erősítése és a települési illetve környezeti infrastruktúra fejlesztése. A konkrét fejlesztési stratégia felállításán túlmenően a Strukturális Alapok fogadásához szükséges a megfelelő intézményrendszer kiépítése is. A támogatások koordinációját és a létrejövő fejlesztések végrehajtását az Európai Unió szigorúan felügyeli. Magyarország Nemzeti Fejlesztési Tervének sikere és az elnyert uniós támogatások mértéke elsősorban az egyes pályázatok elfogadhatóságától függ. A források optimális felhasználásának érdekében hozták létre az EU Pályázat-előkészítő Alapot, amelynek célja, hogy biztosítsa az elegendő számú és a közösségi előírásoknak megfelelő fejlesztési projektet a támogatások fogadására. Összesen 22 pályázati területet határoztak meg, amelyek tükrözik az operatív preogramok prioritásait. A

Pályázat-előkészítő Alap eredményeképpen 650-700 olyan komplett projektcsomag mihamarabbi létrejöttére számítanak, amelyek a csatlakozást követően közvetlenül esélyesek lesznek a támogatások elnyerésére. A zömében kisebb fejlesztéseket előirányzó Pályázat-előkészítő Alap kizárólag az életképes pojekteket támogatja. Magyarország Nemzeti Fejlesztési Terve a csatlakozás időpontjában, 2004. május 1-jén lép életbe, és összesen két és fél évre szól. Minthogy a következő fejlesztési terv 2007-től érvényes, ennek készítésekor a mostani tapasztalatainak egy része már felhasználható. A jövőbeli fejlesztési tervek immáron hat évre szólnak majd, és prioritásaiknak nagy része valószínűleg a jelenlegi tervét fogják követni. Mivel egyes területeken – mint például a lakáskérdés, az egészségügy, az oktatási és nyugdíjrendszer – nem valósulnak meg az Európai Unió forrásainak segítségével

gyorsított fejlesztések, a Közösség költségvetési időszakaihoz igazodó, hét évre szóló fejlesztési tervek mellett a Kormány megfogalmazta egy átfogó fejlesztési terv szükségességét, amely akár a 2003-2020-as időszakot is magában foglalhatja. Mivel az Európai Unió is hosszú távú fejlesztéseket támogat, az átfogó fejlesztési terv mindenképpen illeszkedni fog a Közösség stratégiájába. Az átfogó és a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében tett intézkedések egymás hatásait erősítve járulnak hozzá Magyarország közösségi átlaghoz való felzárkózásához és gazdasági–társadalmi integrációjához. 57 http://www.doksihu IRODALOMJEGYZÉK Forman Balázs: Regionális politika az Európai Unióban. Váti, Budapest 2000, 400 old Régiók Európája, az Európai Unió regionális politikája. A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma, Budapest 2000, 23 old. Uniós támogatások – Felzárkózó Magyarország. Európai Unió

Kommunikációs Közalapítvány, Budapest 2003, 16 old. Rechnitzer János: Területi stratégiák. Dialóg Campus, Budapest-Pécs 1998 Barta Judit, Adler Judit, Skultéty László, Molnár László: Régiók Európában. In: Lap-él, 2001 november, 77-95. old Nemzeti Fejlesztési Terv melléklet; szerk.: Kocsi Margit In: Világgazdaság, XXXV évf, 2003. április 7 Kocsis Györgyi: Félig üres. In: HVG, XXIV évf, 2002 augusztus 10, 103-105 old Cseke Hajnalka: Hetet egy csapásra. In: Figyelő, 2003 április 10-16, 22-23 old http://www.nfhhu/doc/nft/letolt3/NDP Penzugyi%20tablakpdf http://www.nfhhu/doc/nft/letolt3/NDP Helyzetertekelespdf http://www.nfhhu/doc/nft/letolt3/NDP Fejlesztesi%20strategiapdf http://www.nfhhu/doc/nft/letolt3/NDP Operativ%20programokpdf http://www.nfhhu/doc/nft/letolt3/NDP Rendelkezesekpdf http://www.ekormanyzathu/kozigazgatas http://www.eurohu/ 58 http://www.doksihu MELLÉKLET 1. sz melléklet: Magyarország helyzetének SWOT-analízise9 ERŐSSÉGEK

LEHETŐSÉGEK GYENGESÉGEK Tartós gazdasági növekedés, folyamatos konvergencia Előnyös gazdaság- és Az EU tagsággal közlekedés-földrajzi fel-értékelődő helyzet gazda-sági, stratégiai hely-zet Budapest az európai Gyorsuló területi városhálózat kedvező kiegyenlítődés adottságú és vonzáskörű nagyvárosa Dinamikus fejlődésre Elmélyülő gazdasági képes gazdasági integráció pólusok Bővülő és fejlődő Korszerű ágazatok bete- szolgáltató szektor lepülése és meghonosodása, sikeres struktúraváltás A külföldi beruházások és működő tőke magas aránya a gazdaságban Az EU átlagnál alacsonyabb munkanélküliség és kisebb munkaerőpiaci egyenlőtlenségek a férfiak és nők között 9 Hiányos közlekedési infrastruktúra VESZÉLYEK, FENYEGETÉSEK A kedvezőtlen makrogazdasági trendek folytatódása, az ország tőkevonzó képességének további csökkenése Az ország földrajzi és geostratégiai helyzetéből

fakadó sérülékenysége A területi egyenlőtlenségeket növelő globalizációs folyamatok Budapest-központú térszerkezet, jelentős regionális fejlettségbeli különbségek A kis- és középvállal- A gazdaság duális szerkozások tőkehiánya és kezetének rögzülése gyenge versenyképessége Az elégtelen kapcsolat a gazdasági igények és a szakképzés között, az oktatási rendszer hiányosságai, a népesség gyenge egészségi állapota az ország versenyés tőkevonzóképességét veszélyezteti Alacsony foglalkoztatott- A tartós munkanélküliság, magas inaktivitás, ség újratermelődése rugalmatlan munkaerőpiaci kínálat A tartós munkanélküliség állandósulása http://www.eurohu/ 59 http://www.doksihu ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK LEHETŐSÉGEK Folyamatosan bővül az oktatásban résztvevők száma Erős hagyományokkal rendelkező felsőfokú elitképzés és tudományos kutatás, kreativitás, innovativitás A tudásalapú társadalom

térhódítása Info-kommunikációs alkalmazások terjedése és fejlődése Az oktatás-szakképzés gyenge alkalmazkodóképessége, infrastrukturális hiányosságai K+F célú ráfordítások alacsony szintje, a K+F szektor és a gazdaság közötti nem megfelelő kapcsolatok Az információs társadalom elégtelen tárgyi és humán feltételei A többszörösen hátrányos helyzetű csoportok társadalmi kirekesztettsége Kedvező természetföldrajzi adottságok, gazdag természeti és kulturális örökség Jó termőhelyi adottságokkal, természetes versenyelőnyökkel rendelkező agrárgazdaság Az egészség felérté- A népesség csökkenése, kelődése kedvezőtlen demográfiai összetétele; rossz egészségi állapot, korszerűtlen és hiányos egészségügyi infrastruktúra; korszerűtlen és hiányos szociális és gyermekvédelmi szolgáltatási infrastruktúra A környezettudatos- Jelentős környezeti terheság erősödése, a sza- lés, a

környezetvédelmi badidő felértékelő- érdekek gyenge érvényedése; növekvő igény sülése a minőségi turiszti- A turizmus jövedelemkai szolgáltatásokra termelő-képessége alacsony Növekvő igény a A mezőgazdaság struktuminőségi élelmi- rális problémái, versenyszerek iránt képességi hiányosságai A vidék felértékelődése, felzárkózó vidéki térségek Közösségi fejlesztési források bővülése VESZÉLYEK, FENYEGETÉSEK Az elégtelen kapcsolat a gazdasági igények és a szakképzés között, az oktatási rendszer hiányosságai, a népesség gyenge egészségi állapota az ország versenyés tőkevonzóképességét veszélyezteti A K+F tevékenységek alacsony szintje veszélyezteti a hosszú távú versenyképességet Információs szakadék kialakulása Hátrányos helyzetűek kirekesztettsége tovább nő A kedvezőtlen demográfiai, egészségügyi, foglalkoztatási és szociális folyamatok folytatódása A környezeti és kulturális

értékeket veszélyeztető gyors ütemű urbanizáció, motorizáció; a turizmus globális csökkenése A mezőgazdaság strukturális modernizációjának elmaradása A vidéki térségek elmaradottsága Fejletlen regionális intéz- A közszféra modernizáményrendszer és a belső ciójának elmaradása erőforrásokat mozgósítani kevéssé képes helyi közigazgatás, központosított újraelosztás 60