Média Ismeretek | Sajtó » Ichim Tünde - A Grippen-ellentételezés a sajtó tükrében

http://www.doksihu Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Médiamenedzsment szakirány A GRIPPEN-ELLENTÉTELEZÉS A SAJTÓ TÜKRÉBEN Készítette: Ichim Tünde Budapest, 2002 http://www.doksihu Tartalomjegyzék Bevezetés.5 1. Magyarország és a NATO7 1.1 A NATO tagság szerepe Magyarország nemzetközi státuszában7 1.2 Előzmények, az orientáció gyökerei, a csatlakozás politikai trendje és periódusai .8 1.3 Magyarország a szövetségen belül9 1.4 A NATO közeljövője 12 1.5 A biztonságpolitika fő sarokkövei, következtetések15 2. Az ellentételezési (offset) ügylet 17 2.1 Az ellentételezési (ún offset) ügylet fogalma17 2.2 Az elő-ellentételezési (ún pre-offset) tevékenység 19 2.3 Az offset, mint a barter ügylet egyik fajtája20 2.4 Az ellentételezés gazdasági jelentősége21 2.5 Nemzetközi gyakorlat 23 2.6 Hazai gyakorlat 25 2.7 Az ügylet szereplői27 2.8 Az

ellentételezés lehetséges formái 28 2.9 Az ellentételezési ügylet típusai30 2.10 Az ellentételezési tevékenység nyilvántartása 32 3.1 Az ellentételezési megállapodás 33 3.2 Hogyan kapcsolódhat be egy magyarországi bejegyzésű cég az ellentételezési folyamatba? .34 3.3 A Gripen program ellentételezés gyakorlata34 3.4 Az ellentételezés teljesítésének területei és az elfogadás szabályai36 3.5 Általános rendelkezések39 3.6 Az ellentételezési folyamat dokumentumai 40 4. A Gripen JAS-39 42 4.1 Negyedik generációs 42 4.2 Kacsák és sárkányok 43 4.3 Teljesen komputerizáltak 44 5. Gripen-ellentételezés a sajtó tükrében 47 5.1 A kezdetek 47 5.11 Az előzmények47 -3- http://www.doksihu 5.12 A MiG-ek 48 5.13 Feltűnnek az F-16-osok 49 5.14 Újabb svéd ajánlat51 5.2 Az összehasonlítás 52 5.21 Gripen vagy F-16-os 52 5.22 Összehasonlító tanulmány: igaz, nem igaz54 5.23 Több ország is bekapcsolódik56 5.3 A döntés 57 5.31 A

meglepetés57 5.32 Amerika nem hagyja magát 59 5.33 A szerződés 60 5.4 A Gripen-program 62 5.41 A tárgyalások62 5.42 Előadás és fórumsorozat országszerte 65 5.43 Gripen Befektetési Alap66 5.5 A jelenlegi helyzet 66 5.51 A felülvizsgálat 66 5.52 Gripenek Magyarországon68 5.53 A módosítás 69 Mellékletek. 70 FELHASZNÁLT IRODALOM. 79 -4- http://www.doksihu Bevezetés A Gripen vadászgépek beszerzése és az ezzel kapcsolatos ellentételezés napjaink egyik legaktuálisabb témája. A sajtóban, a televízióban nap mint nap hallhatunk róla. Azonban úgy érzem, ennek ellenére a magyar társadalom túlnyomó többsége nincs tisztában azzal, hogy mi is az a Gripenellentételezés valójában, mi áll a hátterében és miért olyan fontos? Ezt onnan gondolom, hogy mielőtt belekezdtem ebbe a dolgozatba, sok embert kérdeztem meg, hogy tisztában vannak-e azzal, hogy miért bérel Magyarország Gripeneket, és mi az ellentételezés, s a legtöbb esetben

nemleges választ kaptam. Bevallom én is kevés információval rendelkeztem, és többek közt ezért határoztam úgy, hogy belemélyedek ebbe a témába és a szakdolgozatomat is erről fogom írni. Mint ismeretes, Magyarország 1999-ben csatlakozott az Északatlanti Szövetséghez, azaz a NATO-hoz. Azonban NATO-tagságunk egy sor kötelezettséggel jár. Olyan kötelezettségekkel, mint például a hadsereg fejlesztése, a hadi eszközök korszerűsítése. Ehhez tartozik a vadászgépek beszerzése is, olyan vadászgépeké, amelyek NATOkompatibilisek, tehát képesek más NATO-tagországok vadászgépeivel tökéletesen együttműködni. Magyarország 2001. december 20-án a svéd Gripen JAS-39 vadászgépek beszerzése mellett döntött. A gépeket nem megvásárolja az ország, csupán csak bérli, meghatározott időre, amely meghosszabbítható. Ehhez a beszerzéshez tarozik az ellentételezés, amelyet a kormány ír elő az 1 milliárd forint feletti katonai

beszerzéseknél. A svéd fél a gépek bérleti összegének a 110%-ra vállalt ellentételezést. -5- http://www.doksihu Az ellentételezést tekintve ez a szerződés gazdaságilag mindenképpen előnyös az ország számára, ám a Gripen vadászrepülőgépek NATO-kompatibilitását sokan megkérdőjelezik, és a mai napig vitatéma. Ezt tükrözi az is, hogy habár a magyar és a svéd fél aláírta a szerződést, az elkövetkező pár hónapban valószínűleg módosításra kerül sor, annak érdekében, hogy Magyarország korszerűbb vadászgépekhez jusson. Ez a rövid kis összefoglaló rengeteg kérdést vet fel. Én ezekre a kérdésekre, vagy legalábbis egy jó részére próbálok választ adni a dolgozatomban. Az első részben Magyarország és a NATO kapcsolatát mutatom be, hiszen a témámat tekintve a NATO-tagságunk az egyik legfontosabb szempont. Azután áttérek az ellentételezésre, először általánosságban majd a Gripennel

kapcsolatosan. A negyedik fejezetben magáról a Gripen JAS-39-ről írok, bemutatva erősségeit és gyengeségeit is. Végül a Gripen-beszerzés és ellentételezés történet mutatom be újságcikkeken keresztül, az előzményektől a jelenlegi helyzetig. -6- http://www.doksihu 1. Magyarország és a NATO 1.1 A NATO tagság szerepe Magyarország nemzetközi státuszában Magyarország euroatlanti orientációja, a nyugati integratív szervezetek tagsági szándéka lényegében az 1989-ben megkezdődött rendszerváltás és ennek tartalmát képező új értékvállalás természetes eleme. Ebben a folyamatban az Észak-Atlanti Szövetséghez való folyamatos közeledés, a szerves tagság és már a szervezeten belül a nemzetközi kapcsolatok felelős építése csupán az egyik vonulat, azonban intézményi jellegében, determinált biztonságpolitikai vállalásában és akciós követelményeiben az egyik legjelentősebb és az első állomás. A NATO

tagság nem beteljesülés, hanem egy további folyamat felgyorsítója, amelyen belül az ország minden dimenzióban „nyugati” demokráciává válik. A Szövetségbe való felvétel és azon belüli kötelezettségek felvállalása, biztonsági garanciák elfogadása egyben azt is jelenti, hogy az út megállíthatatlan, az Európai Unióba, a Nyugat Európai unióba való felvétel lényegében központi cél marad. Nem választható el a NATO tagsághoz vezető folyamattól a nyugati értékeket tevékenységük során egyre határozottabban érvényesítő nemzetközi testületekben, az Európa Tanácsban, az EBESZ-ben, az ENSZ-ben, gazdasági szerveződésekben való értékazonos működés sem. A NATO tagság és az EU csatlakozási folyamat kötelezettségeket jelent belpolitikai területen nyugati értékek fejlesztése, fenntartása, a szélsőségek visszaszorítása terén, a nemzetközi kapcsolatokban pedig a korrekt és stabilitást növelő szomszédpolitikában, a

NATO-n belüli -7- http://www.doksihu döntések megfontoltságában és valamennyi progresszív bővítési folyamatban a korrekt szerepvállalásra. 1.2 Előzmények, az orientáció gyökerei, a csatlakozás politikai trendje és periódusai A nyolcvanas évek külpolitikai nyitása bizonyos közeledést jelentett a nyugathoz, a gazdasági és politikai folyamatok a katonait is determinálták. Az egyre intenzívebbé és rendszeresebbé váló kapcsolatok, közös tanácskozások és a valóság ez úton való megismerése következtében gyakorlatilag lekopott az ellenségkép, a Németh-kormány tető alá hozta a csapatkivonást, a Varsói Szerződés lényegében felolvadt és de jure megszűnésében jelentős szerepet játszott az ebben konszenzusos magyar politika. Ez a garanciakeresés időszaka, a doktrínális bolyongások és nézetviták követték. A kínálkozó modellként a semlegesség jelent meg, de a jobboldalon hívei voltak „egyedül vagyunk”

szemléletnek is. Római csúcs után, a „válságérzékenység” éveiben azonban már érzékelhető volt a NATO bizonyos hajlandósága arra, hogy a stabilizálódó országok eredményeit megőrizze. Ez a szembenállás intézményes lebomlásának, a kapcsolat megalapozásának szakasza. Ezzel párosult a felismert magyar érdek: az európaisághoz való intézményes, legitim tartozás. A magyar külpolitikában ez a politikai akarat folyamatosan erősödött, majd artikulálódott, döntéssé vált a csatlakozás igénye. A partnerség már a csatlakozás intenzív szakaszát jelentette, a PfP (Partnerség a békéért) gesztusból gyakorlati szereplővé, architekturális elemmé és számunkra felvételi iskolává vált (93-98). Ezen belül Bosznia során felértékelődött, bár nem hangsúlyozódott a stratégiai szerep is. Egyértelművé vált a NATO részéről a befogadási akarat -8- http://www.doksihu mellett a bővítés szükségessége is,

megfogalmazódtak a felvételi – elsősorban politikai dimenzióban – alapkritériumok. Ennek döntő elemeként Magyarországon kialakult intézményeiben és tartalmában a civil kontroll, nyugatról hazatérő új katonai gondolkodással bíró személyek bekerültek a vezetésbe. És ami igen fontos, 1997-ben az akkori miniszterelnök által deklarált politikai döntés született a védelmi ráfordítások folyamatos növeléséről. A gyakorlatban azonban a katonai reform következetlen volt, elmaradt az átvilágítás, de a kompatibilitás és minimális interoperabilitás így is elismertté vált. A bevezetőben leírt argumentációk alapján jó kommunikációs stratégia valósult meg, aminek következtében példanélküli eredményt hozott a népszavazás. 1.3 Magyarország a szövetségen belül A 2000. évre Magyarország biztonsága szavatolttá vált, az ország a kollektív védelmi szervezet tagjaként erős pozícióba került. A KFOR akció világossá

tette Magyarország geostratégiai pozícióját a NATO-n belül. Miután közeli valószínűségben a válságkezelő tevékenység jelentkezik, hazánk nem „frontállami” pozíciót vállal, hanem a déli szárny keretében előretolt bázisország szerepét töltheti be. Ez a szituáció sajátos felelősséget jelent a regionális politikában, a hazai infrastruktúrafejlesztésben, a haderő arculatában és belső arányaiban, a NATO döntéshozatali mechanizmusában kialakított álláspontjaikban. Ebből eredően az előttünk álló középtávú időszakban számos politikai és katonai prioritást kell felvállalni, amelyek vázlatosan az alábbiak: -9- http://www.doksihu 1.31 A Szövetségen belüli folyamatokban a kormányzat részéről mind határozottabb részvétel szükséges, a még fellelhető félénkség leadása, a pozíciók feltöltése mellett a döntéshozatalban fokozni kell az aktivitást. Ugyanakkor a sajátos magyar érdekek kifejezésre kell

jussanak, de minden erőltetés és önérzeti hangsúly nélkül. Az egyes döntési szinteken konzultatív módon kell kifejezni azokat a specifikus tényezőket, amelyek az általánosítástól eltérő érdekekben jelentkezhetnek. 1.32 Mind a NATO-n, mind az EU-n belül az integratív tevékenység mellett fejleszteni kell, és fenn kell tartani a speciális bilaterális együttműködéseket. Ebből a szempontból kiemelt jelentősége van azoknak az országoknak, amelyek hadi potenciálja a NATO déli szárnyára csoportosul. Ez az egyeztetés, a tapasztalatok alkotó cseréje a hatékonyságot kell szolgálja, a kapcsolatokban a folyamatosságra kell törekedni. A „Visegrádi Kooperáció” biztonságpolitikai tartalmát fokozatosan elveszíti, stratégiai partnerség nem fogalmazható meg, ebben a dimenzióban a katonapolitikai tapasztalatok kölcsönös cseréje azonban a következő évtizedben természetesen fennmarad. 1.33 A regionális és

szomszédsági kül- és biztonságpolitikában két kategória jelenik meg: a felvételekre számításba vehetők valamint az esélytelenek, ami differenciált szomszédpolitikát követel. A magyar politika főiránya nem az integrációkba való felvétel lobbizása, hanem a kritérium-megfelelés segítése tapasztalat átadásokkal és támogató külpolitikával. Ennek fő dimenzióját a kétoldalú kapcsolatok képezik Magyarország státusza tehát nem a regionális kishatalom, nem a NATO ügynökség, nem felfegyverzett bástya, hanem az objektív helyzetből eredő szerény stabilizáló szerep. - 10 - http://www.doksihu 1.34 A sajátos geopolitikai és geostratégiai pozíció is differenciált politikát követel a régióban, a konszenzuson alapuló védelempolitika felismerhető jellemzője a visszatartó jelleg és válságkezelési hajlandóság egységében kell manifesztálódjon. A honvédelmi politika kidolgozása és folyamatos korrekciója

önkormányzati feladat, amelynek során a nemzetközi kötelezettségek, az állami fejlesztési programok tárcaszempontjai harmonikusan kell és a védelem érvényesüljenek. A nemzeti érdekei honvédelmi politika középpontjában a védelmi kapacitás valamennyi nem katonai elemének korszerűsítése és a haderő fejlesztése kell álljon. 1.35 A minimális kompatibilitás helyett az új követelmény a védelmi szektor nivellációja, felzárkózása a NATO-átlaghoz, illetve a várható szerepkörök, aktivitási formák képességeihez. Ez a haderőreform felgyorsítását, illetve intenzív, átgondolt szakaszát igényli. A Koszovói tanulságok feldolgozása a washingtoni dokumentumok után radikális váltást fog eredményezni a NATO vezetésben, struktúrákban, technikai arculatban, doktrínákban, felkészítési metodikában. A nivellációt tehát a „mozgó célpont”-hoz kell igazítani, az átszervezés elsietése a

konzervatív modellhez való felzárkózást eredményezné. Ebben a folyamatban már figyelembe kell venni az Európai Biztonsági és Védelmi Identitás által lassan megfogalmazódó követelményeket is. Mindez azt követeli, hogy összkormányzati feladatként folyamatosan elemzésre kerüljenek a változó fejlesztési feladatok és szükséges korrekciók, a finanszírozásra megvalósuljon a modern védelmi tervezés fontos eleme, a programköltségvetés. 1.36 A Szövetségen belül arra kell törekedni, hogy hatékonyan, össznemzeti érdekeket szolgálva érvényesüljenek azok a specifikumok, amelyekkel Magyarország sajátosan, az általános tagsági funkciókon - 11 - http://www.doksihu felül hozzá tud járulni a NATO általános és aktuális politikai törekvéseihez. Ennek egyik eleme a már említett geopolitikai pozíció, az ország katonaföldrajzi konfigurációja, a régió ismerete a hadikultúra egyes elemei. A gazdaság és

infrastruktúrafejlesztésben ezeket a tényezőket figyelembe kell venni. 1.37 A Magyar Honvédség fejlesztésén belül elsőként a humánpolitika stratégiáját kell kidolgozni és beindítani, ezzel együtt kell a tűrhetetlen infrastrukturális állapotokat stabilizálni. E két prioritás ugyanis kihat az a katonák tudati szférájára, a kiképzésre, a „harckészültségre” és a presztízsre egyaránt. A haditechnika színvonala megfelelő, állapota azonban technikakorszerűsítésnek professzionalizmusának a határérték előfeltétele minőségi növelése alatt az és van. A állomány az objektumok állapotának konszolidálása. A katonai struktúrák alapjai megfelelnek az elvárásoknak, ebben nem átszervezésre, hanem folyamatos alakításra van szükség. A díszlokáció, a helyőrségváltás fő szempontja nem a „hadászati irány”, hanem a legfejlettebb infrastruktúrára összpontosított viszonylag legüzemképesebb technika és a

magas feltöltöttségű és legjobban képzett állomány koncentrációja kell legyen. 1.4 A NATO közeljövője A várható középtávú időszakban, a NATO konfigurációjában, szerepvállalásaiban, doktrínájába három területen prognosztizálható bizonyos változás, amelynek elvi alapjait a washingtoni és helsinki csúcs, illetve a koszovói tapasztalatok szolgáltatják. Ebben az időtartományban egy új, főleg a miniatűrizációban, a precízióban és a nukleáris kategóriában megkezdődő haditechnika váltás még nem érezteti hatását, azonban az informatikai kihívásokra a védelmi - 12 - http://www.doksihu együttműködés napirendre kerül, ami testületi és intézményi változásokat eredményezhet. 1.41 A további bővítés számos megfontolás miatt nem kerül célkitűzések előterébe. A washingtoni „nyolcak” megnevezése lényegében kitolja az időt és a sorolást, esélyesek megjelölését is. A közeli intézményes

felvétel valószínűtlen. Az osztrák belpolitikai változások törlik az egyedi felvételt, amire egy más kormányzati konstrukcióban számítani lehetett volna. A balti államok felvétele újra kiélezné a kiszámíthatatlan orosz viszonyt, az északi EU államok is inkább regionális paktumban, vagy az ESDI keretében nyújtanának bizonyos garanciát. Románia jövője kétséges, a balkáni megneveztettek komolytalanok. Szlovénia és Szlovákia esélye a legnagyobb Magyar szempontból a szlovák – szlovén csatlakozás praktikus, katonailag egyaránt pozitív és szerepváltoztató, a frontállamiság jobban előtérbe kerül. Politikailag és katonailag is fontos lenne Románia felvétele Ez a helyzet, tehát a bővítés tolódása még felelősebbé teszi a szomszédsági politikát, a főhangsúlyt – nem pótcselekvésként – az EU csatlakozási folyamat támogatására célszerű helyezni. 1.42 2003-ra feltehetően tisztázódnak a NATO-EU kompetenciák,

az Európai Biztonsági és Védelmi Identitás megfelelő felső szintű intézményei, bizonyos parancsnokságai létrejönnek. Már az első években, de mindenképpen az első EU csatlakozások előtt pontos kontúrokat kap az Európai Védelmi Dimenzió, tehát a politikai döntési mechanizmus és a katonai felső vezetés viszonya. Ez utóbbi, akárcsak a haderő szervezetek, feltehetően az „elkülöníthető, de nem elkülönített” elvhez fog alkalmazkodni, de bizonyos katonai előkészítő – elemző törzs kiépítése az EU-ban mindenképpen végbemegy. Ez speciálisan kiképzett tiszteket, illetve védelempolitikusokat igényel majd Magyarország részéről, jelentéktelen nagyságrendben. Az európai - 13 - http://www.doksihu haderőhöz való hozzájárulás katonai szervezetek tekintetében csupán annyiban érint bennünket, hogy az esetleges felajánlást a NATOkontingensből biztosítjuk, és bizonyos pótlólagos feltöltéssel,

tartalékosokkal, területvédelmi erőkkel kell azokat ideiglenesen pótolni. Erre az opcióra tulajdonképpen minden nemzetközi akcióban való részvételkor számítani kell. 1.43 A katonai doktrínák, ehhez alkalmazkodó szervezetek terén a meghatározó a jelenlegi védelmi, tehát defenzív arculat operatív irányba való elmozdulás lesz. A NATO-n belül, egybehangolódva az európai védelmi feladatokkal a CJTF, magyarra fordítva az Összhaderőnemi Többnemzetiségű Alkalmi Harci Kötelék szervezési elve kialakul és megszilárdul. Ez a jelenlegi haderő-átszervezéssel harmonizál, azonban elképzelhetők különböző korrekciók. Ebben az összefüggésben kedvező, hogy a hadsereg-fejlesztési program a haditechnikai felújítást az évtized második felére tervezi. 1.44 A mind jelentősebb válságkezelési hajlam a koszovói tapasztalatok alapján erősebben humanitárius jelleget kap, ezzel biztosítva az intervenciók politikai legitimitását. Ez azonban

az eljárásokban is konzekvenciákkal jár, ugyanis a NATO-ban és tagországai hadseregeiben már megalakulóban van a J-9 kódszám alatt a CIMIC szolgálat, amelynek rendeltetése a válságkörzetekben folyó tevékenység alatt olyan civil kapacitás telepítése, amelyik a polgári lakosság mindennapos életkörülményeit van hivatva biztosítani. Ez a szervezet különböző szolgáltató szakmák képviselőit fogadja magába, akik a legfontosabb szolgáltatások (víz, energia, közlekedés, elemi építési helyreállítás, egészségügy – járványvédelem, stb.) tekintetében együttműködnek helyi erőkkel és szervezik a kapcsolatokat. Magyarországon jelenleg ez a Belügyminisztérium hatáskörébe lett - 14 - http://www.doksihu leadva, azonban ezt felül kell vizsgálni, és egybe kell vetni a SFOR tapasztalatokkal. 1.5 A biztonságpolitika fő sarokkövei, következtetések A NATO tagság nem váltja ki, de nem is predesztinálja az Európai

Unióba való csatlakozást, és a biztonság teljesebb mértékét a CJTF intézményes vállalása jelenti. Ezért a magyar kül- és biztonságpolitika tengelyében, a célok fókuszában a felerősödő és mielőbbi EU csatlakozás áll. Ezen belül ki kell alakuljon a NATO–tag, egyben potenciális EU-tag sajátos státusza, különösen a Helsinkiben hozott döntésnek megfelelő európai haderőszervezetek tekintetében. A felkészülésben annak a koncepciónak vállalása álljon, hogy a Magyar Köztársaság részére ez a konfiguráció nem jelent a fegyveres erőkben kettősséget. A NATO tagság új helyzetet jelent a szomszéd országokkal kialakítandó katonai és más védelmi együttműködésben. Ezek a kooperációk már nem a PfP teljes keretében, hanem a NATO – partnerország dimenziójában valósulnak meg. Ez nem felsőbbrendűséget jelent, hanem azt, hogy a kapcsolatokban a NATO általános döntéseihez kell igazodni, ami ugyanakkor bizonyos

kezdeményezési lehetőséget is ad. A regionális politika e mezőjében nincs különbség az egyes szomszédok között abban, hogy az adott országban milyen a magyarnyelvű kisebbségek aránya, e tekintetben sem előnyöknek, sem feltételeknek nincs helye. A NATO a konfliktusok megelőzésében és kezelésében továbbra is a politikai útnak, megoldásnak ad határozott elsőbbséget, a katonai humanitárius intervenciót a legvégső megoldásnak szánja. Ezért a mindenkori kormányzatnak késlekedés nélkül fel kell vállalnia az Észak-atlanti Tanács politikai deklarációit, képviselni kell azt, a - 15 - http://www.doksihu sajátos tényezők megfontolása a NATO-n belül kell megjelenjen. Az adott válság gyors és békés megoldásában jelentkező kiemelt érdekeink nyílt kifejezésre viszont segítheti a békés rendezést. Magyarországnak azonosulnia kell a Szövetség bővítési stratégiájával, azzal a tézissel, hogy a stabil zóna előretolása

egyértelműen a régió biztonságának egyik záloga. Az ezzel kapcsolatban jelentkező döntési folyamatban nem elsősorban a nemzeti, hanem a közösségi érdekek az irányadók. Az egyes tagországok biztonsági érdekei azonban közösségi célként is megjelenhetnek, ezért a bővítésre vonatkozó politika folyamatokban aktív részvételt kell tanúsítani. - 16 - http://www.doksihu 2. Az ellentételezési (offset) ügylet Magyarországon még nem ismert széles körben az ellentételezési ügylet, amely a honvédelmi célú beszerzésekhez kapcsolódó kereskedelmi kapcsolatok széles rendszerét jelenti. Ennek lehetősége komoly előnyöket hordoz magában a polgári célú iparágak számára is, hiszen azok fejlődését segíti elő. 2.1 Az ellentételezési (ún offset) ügylet fogalma Az ellentételezés (angolul: „offset” vagy „countertrade”) egy kereskedelmi szerződéstípus, amely a kormányok általi nemzetközi haditechnikai

beszerzésekhez kapcsolódik. A beszerzések tárgya lehet repülőgép, űripari termék, vagy további nagy értékű haditechnikai eszköz, ahol a vásárlás jellege – a szerződés tárgyára való tekintettel – alapvetően eltér a klasszikus adásvételi szerződés ismérveitől. Maga az ellentételezési ügylet párhuzamos a termék adásvételi (szállítási) szerződésével. A gyakorlatban az ellentételezési szerződés önálló, az adásvételhez képest járulékos szerződésként jelenik meg, de egyes országok gyakorlatában nem kerül sor két párhuzamos szerződés megkötésére (pl. Norvégia, Portugália, Törökország), hanem az adásvételi szerződés tartalmaz ellentételezési fejezetet. Ausztriában például az ellentételezés keretszerződést a Szövetségi Gazdasági Minisztérium (Bundeswirtschaftsministerium) köti meg, de ide sorolható Belgium, Csehország, Hollandia, Kanada is. Érdekes szerződéses megoldást alkalmaznak Izraelben,

ahol nem kétoldalú szerződés aláírására kerül, hanem a szállító vállal egyoldalú kötelezettséget – és Európai Uniós tagország nem lévén – nem kizárólag haditechnikai beszerzések esetén írják elő az ellentételezést. - 17 - http://www.doksihu A magyar jogban az állami beszerzések - meghatározott feltételek teljesülése esetén – közbeszerzési eljárás lefolytatásához vannak kötve, melynek folyamatára irányadó a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL törvény Ehhez képest további speciális szabályai vannak a haditechnikai eszközök beszerzésének, melyre – a közbeszerzésekről szóló törvény mellett – irányadó továbbá a haditechnikai eszközök beszerzésére vonatkozó eljárási szabályokról szóló 152/1999. (X22) Kormányrendelet. Ennek a jogszabálynak a 9§ (3) bekezdése írja elő kötelező jelleggel honvédelmi beszerzések esetén az ellentételezést, melyet a Gazdasági Minisztérium köt meg a

szállítóval: „Az ajánlatkérő biztosítja, hogy egymilliárd forintot meghaladó magyar importszerződés esetén, a szerződéses összeg értékéig az ajánlattévő ellentételezési kötelezettséget vállal, melynek részleteiről a Gazdasági Minisztériummal külön szerződést köt.” A szállítási szerződést, azaz a termék adásvételi szerződését, hazánkban a Honvédelmi Minisztérium felügyelete alá tartozó beszerzési és Biztonsági beruházási Hivatal köti meg. Az előzőekben említettekből látható, hogy hazánkban az ellentételezés kizárólag haditechnikai termék beszerzése esetén kötelező. Ez azonban nem mindenütt van így, hiszen bizonyos országokban az ellentételezést polgári célú beszerzésekhez is előírják, amennyiben az adott beszerzés kapcsán az állam pótlólagos gazdasági előnyökhöz kíván jutni. Itt jegyzem meg, Magyarországon is - Európai Uniós tagország nem lévén – megvan jelenleg az uniós

tagságig a lehetőség arra, hogy polgári célú közbeszerzési eljárások esetében is előírjanak ellentételezést, azonban kötelező jelleggel a fentiekben említett honvédelmi beszerzések esetén alkalmazandó. Az uniós jog ugyanis az ellentételezést kizárólag honvédelmi célú beszerzések esetén tartja megengedhetőnek, hiszen korlátozza a tagországok közötti áruk és szolgáltatások szabad áramlását. - 18 - http://www.doksihu 2.2 Az elő-ellentételezési (ún pre-offset) tevékenység Az elő-ellentételezés a közbeszerzési eljárás eredményhirdetése előtti ellentételezési teljesítést jelenti, amikor még az ellentételező felek – a leendő hadiipari eladók – nincsenek tisztában azzal, melyikük fogja megnyerni a közbeszerzési pályázatot. Kérdésként merülhet, mi a célja ennek a fajta ellentételezési tevékenységnek. Nos, ezzel a felek nem teszik vonzóbbá ajánlatukat a közbeszerzési eljárásban, azonban az

addig teljesített és elfogadott ellentételezési teljesítés beszámít a pályázat nyertesének, azaz a későbbiekben azzal az értékkel kevesebbet kell ellentételeznie. Ez még mindig nem válasz azonban arra, hogy mi történik ilyenkor azokkal, akik nem nyertesei a közbeszerzési pályázatnak. Ezen cégek vonatkozásában is van jelentősége a teljesítésnek, mivel az elfogadott ellentételezési teljesítések egy esetleges későbbi beszerzés esetében is felhasználásra kerülhetnek, illetve a nyilvántartott teljesítések bizonyos esetekben más cégek számára is értékesíthetők is. A fenti szabályok mindig az adott ország jogától és ellentételezési szabályaitól függő lehetőségek, egyes országokban a nyilvántartott teljesítéseknek szabad piaca is kialakult. Ilyenkor a mért és pontszerűen beszámított ellentételezési teljesítések (ún. kredit érték) pénzbeli ellenérték fejében szabadon átruházhatók, melynek

következtében az egyes haditechnikai beszállítók között egyezkedések zajlanak, melynek kereteit végső soron természetesen a beszerző államok határozzák meg. Magyarországon is szerződések keretében folytatódtak előellentételezések, melyről a hazai gyakorlat ismertetésénél ejtek bővebben szót. Ezeket a szerződéseket azokkal a cégekkel kötik meg, amelyek a későbbiekben indulni kívánnak a beszerző által kiírt közbeszerzési pályázaton. Az alábbiakban hasonlítsuk össze a szerződéstípust a hasonló ügylettípusokkal. - 19 - http://www.doksihu 2.3 Az offset, mint a barter ügylet egyik fajtája Ellentételezésnél tulajdonképpen a szállítási szerződés tárgyát képező termékkel szemben ugyancsak áruk, valamint befektetések állnak, ezért sok hasonlóságot mutat a barter, azaz az árucsere ügylettel. Attól azonban lényegesen eltér, hiszen az ellentételezés nem naturális árucserét jelent, hanem a vételár

meghatározott módon történő „visszaforgatását” a vevő országába. Az alábbiakban a tágabb értelemben vett barter ügylet egyes típusait veszem sorra, kitérvén a közöttük fennálló különbségekre: 1. barter (klasszikus árucsere): Az angol szó jelentése: elcserélni, amely ősidők óta ugyanazt jelenti: áruért árut adni, ahol az ellenértéket nem pénzben fejezik ki és fizetik meg, hanem az áru ellenértékét annak cserearányaiban határozzák meg. A barterszerződés általában rövid lejáratú, ahol a felek általában egyidejű teljesítésre, azaz kölcsönös tulajdon-átruházásra, kötelesek. Ezért mindkét fél eladó a saját áruja, míg a vevő a másik fél áruja tekintetében. Jellemző a barter-szerződés alkalmazása ott, ahol a felek nem kívánnak pénzbeli kiegyenlítést igénybe venni, például magas infláció vagy háború sújtotta gazdaságok esetében. 2. kompenzációs ügylet: A kompenzációs külkereskedelmi

szerződésben devizában fejezik ki a szerződés tárgyát képező áru ellenértékét, azonban pénzbeli kiegyenlítésre itt sem kerül sor a felek között, hiszen a vevő ún. viszontvásárlásra kötelezi magát Itt a barterhez képest tehát elválik a tulajdonjog átruházásának egyidejűsége. Nagyon fontos szabály, hogy az eladó tulajdonképpen hitelt nyújt (áruhitel) a vevőnek, mely pénzkövetelés másra átruházható, és ily módon a követelés forgalomképessé válik. Ezzel az engedményezéssel tehát az áruban megtestesülő követelés - 20 - http://www.doksihu átruházható, mellyel tulajdonképpen – hasonlóan a váltóhoz – a követelés fizetőeszköz szerepét tölti be. 3. ellenügylet, viszontvásárlás: Viszontvásárlási szerződés esetén két darab adásvételi szerződés kerül megkötésre, ahol az ellenértéket pénzben fizetik meg. A két egyenrangú ügylet egymással párhuzamos, hiszen az áru eladója arra kötelezi

magát, hogy a vevőtől egy további szerződésben árut vásárol. 4. visszavásárlási ügylet: Ezt az ügyletet tulajdonképpen nevezhetnénk egy hosszúlejáratú csereszerződésnek is, ahol az eladó által szállított anyagi javak (pl. gépek, vagy más berendezések) által előállított termékkel fizetnek az eladónak. Itt természetesen egy hosszú lejáratú áruhitelt nyújt az eladó a vevőnek, ezért szükségszerű hitelintézetek szereplése is az ügyletben, amelyek a termék vételárat a teljesítéskor fizetik meg (pl. az adott országban befektetések megvalósítása vagy exporttermékek vásárlása útján). 5. offset ügylet: A fentiektől eltérően ellentételezési ügylet esetén a vevő a teljesítéssel (tulajdon-átruházással) egyidejűleg kifizeti a vételárat, mellyel gyakorlatilag hitelt is nyújt az eladónak. A kifizetett vételárnak ugyanis meghatározott hányadát az eladó és más, általa az ügyletbe bevont gazdasági

társaságok, kötelesek – a hitelező ország által meghatározott – formában „visszafizetni” a vevő országnak (pl. az adott országban befektetések megvalósítása vagy exporttermékek vásárlása útján). 2.4 Az ellentételezés gazdasági jelentősége Az előző fejezetekben tisztáztam az ellentételezési szerződés fogalmát, valamint típusának besorolását a kereskedelmi szerződések körébe, azonban megfogalmazódhat az a kérdés, miért vállalnak a nemzetközi kereskedelmi forgalomban a termékek eladói ilyen - 21 - http://www.doksihu nagyfokú kötelezettségeket, azaz miért kedvező ez a gyártóknak. Nos, az ellentételezés közvetlenül nem előnyös az eladónak, az számára egy többlet terhet jelent, kötelezettség-vállalást jelent. Ennek ellenére mégis szükséges erre ajánlatot tennie a beszerzési eljárásban, hiszen ezt kötelező jelleggel írják elő a beszerző országok. A haditechnikai eszközök piacán ugyanis nagy a

túlkínálat, és a termékek vételára is jelentős összegeket tesz ki. Ezért mindezek ellenére vállalni kell az ellentételezést, amelyet a gyakorlatban nem kizárólag az adott terméket eladó fél valósít meg, hanem bevonhat abba más gazdasági társaságokat is. A vételár „visszaforgatásának” folyamata ezért egy bonyolult gazdasági kapcsolatrendszer, amelyben az ellentételezés előnyei a vevő ország gazdaságában jelennek meg elsősorban. Az ellentételező félnek természetesen nyeresége is származik ellentételezési tevékenységéből, hiszen az általa végrehajtott befektetés adott esetben jövedelmet jelenthet számára. Nehezen képzelhető el ugyanis olyan eset, hogy az ellentételező cégek veszteséges üzleti vállalkozásokba vágnának bele a vevő országában. Előbbiek miatt különösen nehéz megragadni az ellentételezésben szereplő felek kötelezettségeit, hiszen nehezen hasonlítható össze a felek szolgáltatásának

egyenértékűsége. Ezért az ellentételezési szerződés nagyban eltér például egy klasszikus értelemben vett adásvételi szerződéstől, ahol a felek szolgáltatásai pontosan meghatározhatóak, és számszerűen mérhetőek. Az ellentételezési ügylet a nemzetközi kereskedelemben is bevett és támogatott szerződés, amely összhangban áll, az Európai Unió jogával, különös tekintettel annak versenyjogára, hiszen nem a gazdasági verseny korlátozására irányul, hanem a kereskedelmi kapcsolatok előmozdítására az egyes országok között. Az Európai Közösséget létrehozó ún. Római Szerződés 296 cikk (1) bekezdésének b. pontja kimondja ugyanis, hogy a „tagállamok megtehetik az alapvető - 22 - http://www.doksihu biztonsági érdekeik védelme érdekében általuk szükségesnek tartott, fegyverek, lőszerek és hadianyagok előállításával vagy kereskedelmével kapcsolatos intézkedéseket; ezek az intézkedések nem

befolyásolhatják hátrányosan a közös piacon belüli versenyfeltételeket a nem kifejezetten katonai célokra szánt termékek tekintetében”. Az ellentételezés tárgyát képező termékekről és szolgáltatásokról az Európai Unió Tanácsa kiadott egy listát, milyen beszerzések esetén megengedett, azaz nem versenykorlátozó az ellentételezés előírása. Megemlíthetjük továbbá azt is, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága (United Nations Commission on International Trade Law, rövidítve: UNCITRAL) kiadott egy jogi kézikönyvet – ajánlást – az ellentételezési ügyletek lebonyolítására vonatkozóan („Legal Guide on International Countertrade Transactions”). 2.5 Nemzetközi gyakorlat A nemzetközi védelmi célú beszerzések területén világszerte elterjedt módszer az ellentételezés, melynek polgári célú előnyei rendkívül sokrétűek, hiszen munkahelyeket teremthet, csökkenti a

termékek magas vételára miatt az adott ország fizetési mérlegére nehezedő gazdasági nyomást, befektetéseket valósít meg, fejlett technológiák bevezetését tesz lehetővé stb. Ezért az alábbiakban tekintsük át néhány ország ellentételezési gyakorlatát: a. Ausztria: A szomszédos Ausztriában 1978 óta bevett, kormányrendelettel szabályozott és államilag irányított folyamat az ellentételezés. Az erre irányuló szerződést a Szövetségi Gazdasági Minisztérium köti meg az eladóval. Ennek keretében 1993-ban a francia MATRA Défense S.A cégtől vásároltak légvédelmi rakétákat, míg 1995-ben a szintén - 23 - francia Thompsontól http://www.doksihu radarrendszereket. Ausztria 1984-ben a SAAB British Aerospace konzorciumtól vásárolt Draken típusú harcászati repülőgépeket, ahol 1994-ben a szerződés lejártakor 3 milliárd osztrák schillingnek megfelelő ellentételezést vettek nyilvántartásba, és az ügyletben

részes országok cégeinek együttműködése ma is folyik. b. Belgium: Belgiumban az ellentételezést 1993 óta külön törvény szabályozza, ahol az ellentételezési teljesítésnek a belga iparba és technológiába történő beruházásokban kell megvalósulnia. c. Hollandia: Hollandiában szintén kötelező ellentételezést vállalniuk az eladóknak, ahol a folyamat legnagyobb kedvezményezettje a kisés középvállalkozói réteg. d. Kanada: Érdekes kivétel Kanada, ahol bármilyen 2 millió kanadai dollár feletti beszerzéshez kötelező jelleggel kapcsolható ellentételezés, azaz nemcsak a védelmi célú beszerzésekhez, amennyiben ez nem mond ellen sem az Általános Vámtarifa Egyezmény (General Agreement on Tariffs and Trade, rövidítve: GATT), továbbá sem az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Társulás (North-American Free Trade Association, rövidítve: NAFTA) vonatkozó szabályainak. e. Dél-Afrikai Köztársaság: Érdekes példaként

említhető meg a DélAfrikai Köztársaság, ahol például három darab tengeralattjáró beszerzése esetén írtak elő a beszerzési érték 400%-ának megfelelő ellentételezési kötelezettséget, mely - számításaik szerint – 1,5 milliárd amerikai dollár hasznot hozott az ország gazdaságának. Az országban ugyanis az eladóknak legalább az adott haditechnikai termék vételárának 400%-át kitevő ellentételezési értéket kell vállalniuk. f. Ausztrália: A gazdaságra gyakorolt ösztönző hatást tekintve Ausztrália is élenjáró, hiszen 1997-ben az angol British Aerospace cégtől 40 darab Hawk típusú harcászati repülőgépet vásároltak 800 millió amerikai dollárért, ahol ennek ellentételezéseként az összeg - 24 - http://www.doksihu kétszeresét, azaz 1,6 milliárd amerikai dollárt fektettek be angol cégek az ausztrál gazdaságba. 2.6 Hazai gyakorlat Magyarországon különös jelentősége van a haditechnikai beszerzéseknek, mivel

hazánk 1999-ben tagjává vált az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetének (North-Athlantic Treaty Organisation, rövidítve: NATO), melyre való tekintettel zajlik a Magyar Honvédség 15 éves korszerűsítési programja. Ennek következtében szigorú NATOelőírások szabályozzák a végrehajtandó modernizációs programot, melyek az elavult eszközök lecserélését jelentik, korszerű, a mai kor elvárásainak megfelelő katonai berendezésekre. A fentiek következtében 1997-ben került sor az első ellentételezési megállapodás megkötésére a francia MATRA Défense S.A céggel (jelenlegi neve, több hadiipari cég összeolvadása következtében: MBDA Missile Systems), mely hadiipari cég légvédelmi rakétarendszert szállított és telepített Magyarországon. A francia partner a szerződésben vállalt kötelezettségeinél végül nagyobb összegű ellentételezési teljesítést is végrehajtott, melynek keretében francia cégek tőkét fektettek be

magyarországi bejegyzésű gazdasági társaságokba, továbbá magyar árukat importáltak. Maga a beszerzés a 95/1995. (IX 28) OGY határozaton alapult, amely kimondta, hogy nemzetközi pályázat útján első ütemben 1996 és 1999 között 15 légvédelmi szakaszt, míg 2000 és 2005 között további legfeljebb 30 légvédelmi szakaszt kell telepíteni a magyar légtér biztosítása céljából. Az első ütem a fent említett módon telepítésre került, azonban a második ütemre még nem írta ki a Honvédelmi Minisztérium a közbeszerzési pályázatot. A másik fontos, nagy értékű beszerzés, harcászati repülőgépek korszerűsítése volt, melynek keretében hét, ún. elő-ellentételezési - 25 - http://www.doksihu szerződés került aláírásra az érintett cégek és a magyar Kormány között. Ennek keretében a következő elő-ellentételezési szerződések kerültek aláírásra: 1995-ben SAAB AB céggel, 1996-ban a McDonell Douglas (Boeing)

céggel, 1997-ben a Lockheed Martin és a General Electric cégekkel, valamint 1998-ban az Alenia Difesa céggel. Tekintettel arra, hogy az elő-ellentételezések nagyobb rész áruk exportjaként valósultak meg, megszületett a hadiipari ellentételezési tevékenységgel meghatározásáról kapcsolatos szóló egyes 2057/2001. kormányzati (IV.1) szempontok Kormányhatározat, melynek értelmében az ellentételezést a következő szempontok alapján kell teljesíteni: a szerződésben vállalt ellentételezés mértékében a befektetés aránya nem lehet kevesebb 30%-nál, míg az előellentételezési megállapodásban 50%-os aránynál. A fentiek következtében az ellentételezést elsősorban befektetésként kell a termék eladójának megvalósítania, ezt követően az adott beszerzéshez kapcsolódó magyar beszállítás útján, végül mód van magyar áruk vásárlásának ellentételezésként való elismerésére is. Az előzőekből látható, hogy

ezek a hosszú távú (5-10 éves) beszerzések a polgári célú iparágak számára is komoly hasznot jelentettek, hiszen a honvédelmi célú kiadások végeredményképpen a magyar társaságoknál jelentek meg tőkebevonás és megrendelések formájában. Jelenleg folyamatban van a Magyar Honvédség URHprogramjának első szakasza, melynek keretében 37 milliárd forintért vásárol a magyar hadsereg harcászati rádiókészülékeket, ahol a norvég eladó a beszerzési érték 180%-át kitevő ellentételezési kötelezettséget vállalt. Elbírálás alatt van továbbá a gépjárművekre vonatkozó közbeszerzési pályázat is, ami több ezer darab, különféle típusú gépjármű beszerzését jelenti. Utóbbinál az indulók között van az Mercedes, Renault és a magyar Rába is a Daimler-Chryslerrel együttműködésben, ezért különösen fontos ellentételezési lehetőségek előtt áll a magyar gazdaság. - 26 - http://www.doksihu 2.7 Az ügylet szereplői 1.

eladó: Az adásvételi szerződések eladói oldalán védelmi célú termékeket előállító cégek állnak (pl. Gripen International, McDonell Douglas (Boeing), Lockheed Martin, Steyr), amelyek termékeit kívánják a nemzetközi kereskedelemben - kormányok számára – értékesíteni. Mint azt már a korábbiakban említettük, Magyarországon ez kizárólag honvédelmi célú beszerzések esetében kötelező, azonban egyes országokban nem kizárt az sem, hogy ellentételezést követelnek meg polgári célú beszerzések esetén. Ennek következtében Magyarországon jelenleg sincsen semmilyen jogi akadálya annak, hogy polgári célú beszerzéseknél is kötelezően előírható legyen az ellentételezés. 2. vevő (kormány): Az adásvételi szerződésben a vevői oldalon mindig kormányok állnak, amelyek az adásvételi szerződés részeként vagy külön megállapodás keretében kötik meg az ellentételezési megállapodást. Magyarországon a hivatkozott

Kormányrendelet értelmében – hasonlóan például a szomszédos Ausztriához – a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium hatásköre az ellentételezési megállapodás megkötése a közbeszerzési eljárás ajánlattevőjével, azaz az adott termék eladójával. 3. kijelölt vállalatok: Ún kijelölt vállalatnak azok a cégek minősülnek, amelyek nem szerződő felek, azonban közreműködnek az ellentételezést vállaló eladó kötelezettségének teljesítése során. Ezek tulajdonképpen külföldi bejegyzésű gazdasági társaságok, amelyek például termékeket importálnak a vevő országából. Ezeket a cégeket az ellentételező fél joga megjelölni, azonban ennek elfogadásához természetesen szükség van a beszerző kormány hozzájárulására is. 4. ellentételezésben részt vevő belföldi végek: Itt azok a cégek állnak az ellentételezési ügyletben, amelyek a beszerző országban - 27 - http://www.doksihu bejegyzett gazdasági

társaságok, és tulajdonképpen elsődleges haszonélvezőjének tekinthetők az ellentételezési tevékenységnek. Ezen cégek, a kijelölt vállalatokhoz hasonlóan, szintén nem szerződő felek a megállapodásban, azonban érintettek az ügylet megvalósítása során, hiszen a folyamat végeredményeképpen tőkebevonásra van lehetőségük, áruikat exportszerződések keretében értékesíteni tudják külföldön, valamint megrendeléseket szerezhetnek az adott haditechnikai beszerzéshez kapcsolódó beszállításra vonatkozóan. 2.8 Az ellentételezés lehetséges formái Az ellentételezési szerződés alapján kizárólag az ellentételező fél (eladó) oldalán jelenik meg gyakorlatilag a teljesítés, hiszen a vevő, azaz az adott ország kormánya, kötelezettsége pusztán a közreműködésre (például az ellentételezési teljesítések nyilvántartása) korlátozódik. Ebből kifolyólag az ellentételezési szerződés egy egyoldalú

kötelezettségvállalást tartalmaz, melyből látható, hogy ez az ügylettípus többlet előnyöket – legalábbis elsődlegesen – a vevő ország számára jelent. Az ellentételezési teljesítések számos formában jelenhetnek meg, melynek a gyakorlatban használatos jellemző csoportjait az alábbiakban vesszük sorra. Fontos azonban megjegyezni, hogy az eladó ezeken kívül más kötelezettségeket is vállalhat, amelyek természetesen fontos tényezők lehetnek, amikor döntést kell hozni a leendő hadiipari szállító kiválasztásakor. 1. befektetés: Az ellentételezés egyik lehetséges formájaként az ellentételezést teljesítő cégek a beszerző országában kötelesek gazdasági társaságok részére vagyoni hozzájárulást teljesíteni (pl. megemelni egy részvénytársaság alaptőkéjét). Végeredményben az - 28 - http://www.doksihu adott országban befektetések realizálódnak, amelyek azonban megjelenhetnek fejlesztésekben, új

technológiák beruházásokban bevezetésében, vagy addig nem műszaki használt szabadalmak hasznosításában is. 2. beszállítás: A beszállítás ún közvetlen ellentételezésnek (az angol terminológiában: „direct offset”) minősül, ahol a beszerzés tárgyát képező termékhez a beszerző országában bejegyzett gazdasági társaság valamilyen alkotóelemet, alkatrészt, részegységet stb. szállít be vagy ahhoz kapcsolódóan szolgáltatást nyújt (pl. karbantartás, szervízellátás). Ez az ellentételezési forma támogatja leginkább a vevő ország gazdasági társaságait, akik ezáltal szállítási szerződéseket tudnak kötni a haditechnikai termék gyártójával. A szállítói láncolat alapján végeredményben hazai cégek is részt tudnak venni az állami beszerzés teljesítésében, akik technológiai fejlettségük és a gazdaságban betöltött szerepük miatt nem tudnának indulni a közbeszerzési eljárásokon, mint ajánlattevők.

3. áruexport: Az ellentételezés további lehetséges formája, hogy a haditechnikai eszköz szállítója a beszerző országban előállított árut vásárol. Ezzel tulajdonképpen viszontvásárlásra kötelezi a beszerzi kormány partnerét, melyről lásd bővebben a barternél elmondottakat. Az áruk külkereskedelmi célú adásvételét az országok az ellentételezés esetén államilag befolyásolni szokták, ugyanis általában meghatározzák az elfogadható vásárlások körét. Itt gyakorlatilag olyan exporttermék listákról (ún. indikatív listák) van szó, amelyeken szereplő termékekből vagy termékcsoportokból való vásárlást el lehet ismerni ellentételezési teljesítésként. Ezzel az „irányított” exporttal és befektetéssel gazdaságpolitikai célkitűzések, valamint ágazatok és régiók fejlesztésére irányuló törekvések is megvalósulnak. Itt utalhatunk a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI

törvényre, valamint azokra a - 29 - http://www.doksihu további jogszabályokra, elmaradott városaira gazdaságfejlesztési amelyek vagy szempontok Magyarország régióira különös gazdaságilag vonatkoznak, hangsúllyal ahol a jelennek meg.(Lásd például a 219/1996 (XII 24) Kormányrendelet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről, továbbá a 91/2001. (VI 15) Kormányrendelet a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről.) Versenyjogi szempontból az ellentételezés érzékeny terület, mivel korlátozza a piaci verseny szabadságát azzal, hogy képes befolyásolni a szabad kereskedelmi kapcsolatokat. Ezzel szemben azonban a világon mindenütt elfogadott az ellentételezési területek kerülnek meghatározásra, hanem egyenesen egyedi befektetések, beszállítási szerződések

megkötésére kötelezik a vevő országok az ellentételező felet. Az országok ugyanis fenntartják maguknak azt a jogot, hogy meghatározzák a hozzájuk visszaáramló hadiipari beszerzés vételárának rendeltetési helyét. Az előbbiek miatt alakultak ki az ellentételezési ügyletek alábbi lehetséges formái, melyeket az állami beavatkozás alapján lehet csoportosítani. 2.9 Az ellentételezési ügylet típusai Amint azt már a fentiekben is említettük, a nemzetközi gyakorlatban két típusa alakult ki az ellentételezési ügyleteknek, attól függően, milyen teljesítési szabadságot ad a vevő ország az ellentételező félnek: 1. irányított offset: Ebben az esetben a vevő ország egyértelműen, azaz egyedi befektetések, áruvásárlások stb. formájában meghatározza az ellentételezési tevékenység lehetséges formáját. - 30 - http://www.doksihu Az országok szándéka ilyenkor – nem titkolt célkitűzésként – bizonyos iparágak,

vállalatok stb. támogatására irányul A cseh parlament alsóháza például 2002. májusában döntött 24 darab Gripen típusú harcászati repülőgép vásárlásáról a Gripen International konzorciumtól, mely a svéd SAAB és a brit British Aerospace cégek 50-50%-os tulajdonában álló repülőgépgyártó multinacionális vállalat. A szállítási szerződésben a cseh fél tett ajánlatokat az ellentételezés lehetséges módjaira, azaz egyedileg meghatározott ipari ügyletekre, kizárva ennek előnyeiből minden további cseh gazdasági társaságot. Megemlíthetjük, hogy a korábban állami tulajdonban lévő cseh repülőgépgyártó Jihlavan ég is így került be az ellentételezés körébe, amely azóta a Svédországban gyártott Gripen harcászati repülőgépek számára gyárt hidraulikai alkatrészeket. 2. szabad offset: A fentiekkel ellentétben ilyen esetben a vevő ország nem határoz meg konkrét kötelezettség-vállalásokat az

ellentételező fél részére, pusztán keretszerződést köt. Ilyenkor az állam kizárólag az ellentételezés hatósági nyilvántartását látja el, az ügyletkötéseket az adott ország gazdasági társaságaira bízza. Ez a gyakorlat nem az egyedi támogatásokra, hanem a gazdasági kapcsolatok élénkítésére helyezi a hangsúlyt. Ez a felfogás áll közelebb az ún szabályozó állam modelljéhez, melynek értelmében az állam kizárólag a kereteit határozza meg az adott tevékenységnek szabályalkotás í8például jogszabályok alkotása vagy kereskedelmi szerződések kötése) útján, annak tartalmát a gazdaság résztvevőire, adott esetben a hazai cégekre bízza, támogatván ezzel az ország gazdaságának fejlődését. Ez a felfogás érvényesül Magyarországon is, ahol a hazai cégek önállóan kötnek ügyleteket az ellentételezésben részt vevő partnerekkel (az ún. kijelölt vállalatokkal), az állam szerepe kizárólag ennek

előmozdítására és nyilvántartására korlátozódik. - 31 - http://www.doksihu 2.10 Az ellentételezési tevékenység nyilvántartása Amint arról már a korábbiakban is szóltam, az ellentételezési tevékenység egy nehezen mérhető és bonyolult folyamat, ahol a szerződő felek, ily módon az eladó és a vevő kormány, szolgáltatásai nehezen hasonlíthatók össze. Ez azonban csak részben igaz, hiszen az ellentételező fél teljesítését számszerűen mérni kell, mivel nem közömbös számára, mennyit kell a szerződés alapján teljesítenie. Ezért az egyes országok különféle megoldásokat dolgoztak ki az ellentételezés mérésére, melyek alapvetően az ellentételezés típusának szabad vagy irányított voltától függenek. Könnyebb a helyzet ugyanis akkor, ha a beszerző kormány egyértelműen meghatározza a lehetséges teljesítések körét, például előírja, hogy az ellentételező félnek meghatározott összegű vagyoni

hozzájárulást kell egy hazai cégbe befektetnie. Ellenkező estben, ha a kormány kizárólag ún. keret-megállapodást köt az eladóval, akkor a teljesítésben részes felek tevékenységének nyilvántartása komolyabb feladat. Amennyiben például az ellentételező vállalatok nagymennyiségben különféle árukat importálnak a vevő kormány országából, akkor ezt vámokmányokkal és egyéb gazolásokkal lehet nyomon követni, melynek nyilvántartásáról külön gondoskodnia kell az ellentételezést fogadó kormánynak. Az ellentételezés nyilvántartására Magyarországon az ellentételezési megállapodás megkötésére hivatott minisztérium a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ellentételezési Koordinációs Irodája van kijelölve. A tárcán belül az ellentételezési tevékenység az Ellentételezési Osztály hatáskörébe tartozó feladat. A nyilvántartást tehát mindig az ellentételezést fogadó kormányok szervei látják el,

amelyek jogosultak is elfogadni az ellentételezés teljesítéseket. Erre hivatott hazánkban az Ellentételezési Bizottság, amely az említett minisztérium keretén belül működő döntés-előkészítő, koordináló és értékelő szerv. - 32 - http://www.doksihu 3. A Gripen program 3.1 Az ellentételezési megállapodás Kormányai felhatalmazásával és nevükben a Felek (magyar és svéd) GRIPEN típusú repülőgépek Magyar Köztársaság által történő bérléséről megállapodást írtak alá 2001. december 20-án A bérleti megállapodáshoz kapcsolódó ellentételezési megállapodást magyar részről a gazdasági miniszter, svéd részről a Gripen International Kommanditbolag elnöke írta alá. A bérleti megállapodás 14 db Gripen típusú repülőgép Svéd Légierőtől történő 10 éves bérléséről szól, amely ügyletben svéd részről az első számú alvállalkozó a Gripen International. A Gripen International a repülőgépek

bérleti értékének ellentételezésére – a Bérleti megállapodás értékét 10%-kal meghaladó új ellentételezés teljesítését vállalta azzal, hogy a bérleti összeg 32%nak megfelelő értékben magyarországi befektetést valósít meg. Emellett kötelezettséget vállalt arra is, hogy az 1995 óta teljesített előellentételezéseinek értékesítéséből befolyó összeget Magyarországon létrehozandó kockázati tőkealapba fekteti, mely kihelyezéseivel Magyarországon bejegyzett vállalatok fejlesztését segíti elő. A tőkealap 2002 első félévében kezdte meg működését. Az ellentételezés a Megállapodás hatályba lépésétől számított 9 éven belül kerül teljesítésre. A kötelezettségek 50%-át a hatályba lépés idejétől számított 5,5 éven belül kell teljesíteni. - 33 - http://www.doksihu 3.2 Hogyan kapcsolódhat be egy magyarországi bejegyzésű cég az ellentételezési folyamatba? Tekintettel a haditechnikai

beszerzések nagy összegére, nyilvánvaló, hogy az ellentételezést a tender nyertes vállalat önmaga nem képes (pl. pénzügyi, vagy piaci korlátok miatt) teljesíteni Ezért már az ellentételezési megállapodásban megjelöli azokat a vállalatokat (Kijelölt Vállalatok), amelyek az ellentételezési kötelezettségének teljesítésében segítségére vannak. A Kijelölt Vállalatok külföldi tendernyertes esetében általában külföldi bejegyzésű cégek. Az ellentételezési teljesítések ellenőrzésére kijelölt kormányzati szervek csak az olyan üzleti tranzakciókat ismerik el ellentételezési teljesítésként, amelyek ezen Kijelölt Vállalatok és a magyarországi bejegyzésű cégek között jönnek létre. Minden magyarországi bejegyzésű cég részese lehet az ellentételezési folyamatnak, ha akár saját kezdeményezésérem akár megkeresése folytán üzleti kapcsolatba kerül egy Kijelölt Vállalattal. Ha a közöttük létrejövő ügylet

besorolható az ellentételezési megállapodáshoz csatlakozó indikatív listákon szereplő tevékenységi-, vagy termék körbe, akkor a magyarországi cég üzleti partnerét (az ellentételezési formanyomtatvány kitöltésével és továbbításával) teljesítési kredit összeghez juttatja. 3.3 A Gripen program ellentételezés gyakorlata A GRIPEN bérleti ügylet ellentételezés teljesítéséért felelős szervezet a Gripen International, amelyet a Saab és a BAE SYSTEMS hozott létre a Gripen típusú repülőgépek export szabványhoz való alkalmassá tétele és e repülőgépek külföldi vevők felé történő értékesítése érdekében. Az ellentételezés teljesítésének kérdéseiben ez a szervezet a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fő partnere. - 34 - http://www.doksihu A program lebonyolításának résztvevői: a) A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium részéről az Ellentételezési Osztály felügyelete mellett működő

Ellentételezési Koordinációs Iroda felelős az ellentételezési teljesítések regisztrációjával kapcsolatos teendők ellátásáért. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ellentételezési Osztálya elsősorban tájékoztató jellegű segítséget ad a Gripen International, a Kijelölt Vállalatok, vagy az érdekelt magyarországi gazdálkodó szervezetek részére. A teljesítések elfogadásáról a GKM vezetésű Ellentételezési Bizottság dönt, számos egyéb jogosítványa közül kiemelhető a Kijelölt Vállalati listára kerülésre tett javaslatok jóváhagyása. A Bizottságban a Honvédelmi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és a Külügyminisztérium is képviselteti magát. b) A Gripen International magyarországi szervezete felelős a Megállapodásban szerepelő ellentételezés teljesítéséért, így a magyarországi vállalatokkal kapcsolatos teljesítéseknek az Ellentételezési Koordinációs Irodához történő

benyújtásáért. A Gripen International a Kijelölt Vállalatok listáját érintő bármilyen változásról értesíti az Ellentételezési Koordinációs Irodát, mely információk közlésére negyedévente van lehetősége. Az Ellentételezés Koordinációs Iroda indokolt esetben visszautasíthatja a javasolt vállalat listára kerülését. Az újonnan kijelölt vállalatok csak akkor jogosultak az ellentételezési teljesítésük elismertetésére, ha az Iroda kiadta a listára kerülésre való jóváhagyást. c) A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht-t (ITDH), a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium felkérte a GRIPEN programban szereplő magyar vállalatok és a Gripen International, illetve azon keresztül a külföldi Kijelölt Vállalatok közötti partnerkapcsolat létrehozásának támogatására, illetve koordinációs szerep ellátására. - 35 - http://www.doksihu Feladatai közé tartozik – a partnerközvetítés elősegítésére

– egy szakmai besorolás szerinti adatbázis létrehozása, amelyben minden olyan magyarországi bejegyzésű cég szerepel, amelyek tevékenységi területe és export termékei összhangban vannak az indikatív listákon megjelöltekkel. Ezen szakmai adatbázis összeállításában igénybe veszi a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és tagszervezetei, valamint más szakmai szervezetek segítségét, továbbá maguknak a vállalatoknak a jelentkezését. A vállalatok bejelentkezési módjáról, valamint a későbbiekben történő célirányos igényekhez kapcsolódó felhívásokról az érdeklődők az ITDH-, a GKM-, az MKIK honlapjáról, a NATO Beszállítói Információs honlapról, valamint az ITDH regionális irodáinak rendelkezésre álló információs csatornákon szerezhetnek tudomást. Az ITDH munkája során együttműködik a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ellentételezési Osztályának és Ellentételezési Koordinációs

Irodájának munkatársaival. d) A Gripen ellentételezési program lebonyolításának résztvevői azon magyarországi bejegyzésű cégek, amelyek valamilyen módon – befektetési célpontként, beszállítóként, vagy export-szállítóként – partnerei a Kijelölt Vállalatoknak. 3.4 Az ellentételezés teljesítésének területei és az elfogadás szabályai a) Befektetések A Kijelölt Vállalat által az 1. számú Mellékletben (A1, A2, A3 jelű listák) szereplő ágazatokban – valamennyi termelő ágazatban, valamint a hadiiparban – megvalósított valamennyi, olyan befektetés, amely már létező magyar üzleti vállalkozásba, vagy új vállalkozás létrehozására irányul, ellentételezésnek minősül. Fontos - 36 - http://www.doksihu megjegyezni, hogy a szolgáltatási szektor nem szerepel az ellentételezésként elfogadható befektetési területek között, kivéve a csúcstechnikába irányuló K+F tevékenységet. Az elismerhető befektetési

formák az alábbiak: - üzleti tevékenységben vagy tevékenységhez megszerzett eszközök vagy források értéke, amely befektetésként van elkönyvelve összhangban a vonatkozó törvényekkel és az általánosan elfogadott számviteli elvekkel, vagy - üzleti tevékenység során megszerzett részvények vagy más üzletrészek értéke, amennyiben ezen összegek Magyarországra irányuló tőkebeáramlást jelentenek és az adott cégben kimutatható tőkenövekedést okoznak, vagy - az alaptőkéhez való hozzájárulás készpénz formájában vagy természetbeni módon. Ellentételezésként nem elfogadható típusok: - részvényekbe, vagy más értékpapírokba történő rövid távú befektetések, vagy olyan befektetések, amelyek szándéka egy üzleti vállalkozás megszüntetése és eszközeinek a befektető javára történő értékesítése, - azon befektetések utáni kreditek, amelyek fizetésképtelenség miatt felszámolásra kerülő

vállalkozásokba történnek, visszakövetelhetők, ha a felszámolási eljárás kezdete a befektetés időpontjától számított 4 éven belül történt, kivéve, ha a fizetésképtelenség vis maior miatt következett be. Valamennyi befektetés nettó értéken a pénzügyi költségek leszámításával kerül elismerésre. - magyar állami alapok és támogatások a befektetés értékébe nem számíthatóak be. Ha ilyen támogatás nyújtására kerül sor a Gripen International-nak ezt be kell jelentenie az ilyen projektek elfogadásra történő benyújtása alkalmával. - 37 - http://www.doksihu b) Export A 2. számú Mellékletben (B1, B2, B3) felsorolt valamennyi magyar eredetű ipari, illetve hadiipari termék többletexportja ellentételezésnek minősül. Fontos kiemelni, hogy – a nemzetközi gyakorlattal összhangban – a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek nem szereplenek az ellentételezésre elfogadható áruk között, valamint, hogy a

szolgáltató szektorból egyedül a gyógyturizmus került fel az ellentételezési listára. Azok az áruk tekinthetők magyar eredetűnek, amelyeknek a magyar üzleti vállalkozások által hozzáadott értéke több mint 50%. A felhasznált anyagok magyar eredetének meghatározásához is az 50%-s szabályt kell alkalmazni. Repülőgép- és űrkutatás-ipari alkatrészeket is tartalmazó export akkor tekinthető magyar eredetűnek, ha a tényleges magyar hozzáadott érték 20%, vagy annál több. Elfogadható exportteljesítésnek minősül a külföldi Kijelölt Vállalat által bármely magyarországi üzleti vállalkozástól való vásárlás. A magyarországi Kijelölt Vállalat által már korábban is exportált termék akkor minősül többletexportnak, ha értéke éves szinten meghaladja az 1999. és 2000 évi export átlagértékét, a mely a további teljesítésekre vonatkozóan is rögzített bázisértéket jelent. Valamennyi egyéb termék kivitele

többletexportnak minősül, ha a vonatkozó kivitel értéke meghaladja az első teljesítési benyújtást megelőző év exportadatát. A Kijelölt Vállalat jogosult a saját nevében vásárolt termék harmadik Fél részére történő újbóli eladására, illetve harmadik fél részére történő export ügylet létrehozásának elősegítésére. Mindkét esetben szándékáról tájékoztatnia kell az Ellentételezési Koordinációs Irodát, amelynek jogában áll az ilyen tranzakcióknak az elutasítása, valamint az ellentételezési kreditek ennek megfelelő - 38 - http://www.doksihu módosítása, ha az információk szerint a tranzakció a már meglévő szinthez képest nem jelent többletexportot. A többletexport értéke franco magyar határparitáson számítandó. Magyarországi vámszabad területre történő szállítás nem tekintendő exportnak mindaddig, amíg az árut nem szállították a magyar határon. A teljesítési benyújtások hatjegyű

HS-kóddal (vámtarifa szám) történnek. Teljesítésként nem fogadhatóak el az 536.000 (ötszázharminchatezer) svéd korona összeg alatti, vagy 50% alatti magyar hozzáadott értékű benyújtások, kivéve a repülő és űrkutatási eszközökre megadott (21%, vagy magasabb) értéket. c) Közvetlen ellentételezés A Gripen repülőgéprendszerrel kapcsolatos valamennyi termék és/vagy szolgáltatás magyar üzleti vállalkozástól való beszerzése ellentételezésnek minősül. 3.5 Általános rendelkezések Magyarországi üzleti vállalkozásnak minősül a magyar Cégbíróság által bejegyzett cég a fióktelepek és a kereskedelmi ügynökségek kivételével. A teljesítésként elfogadható valamennyi, olyan export tranzakció, számlaértéken, ahol a magyar tartalom meghaladja az 50%ot, illetve a 20%-ot. A befektetési ügyletek a vonatkozó formanyomtatványokon előírt – cégbírósági, vagy könyvvizsgálói –

dokumentumokkal alátámasztott benyújtások szerint kerülnek beszámításra. Az export tranzakciók értéke statisztikai adatok alapján kerül ellenőrzésre. - 39 - http://www.doksihu A kiemelt befektetési és kiemelt export területeken az ellentételezési teljesítések az ott megadott szorzók alkalmazásával kerülnek számításra. Ha valamely ellentételezésként elfogadható befektetésre Magyarország azon régiójában kerül sor, amely szerepel a kiemelt földrajzi területek 3. számú Mellékletében (C1, C2 jelű listák), úgy a régió, illetve város és vonzáskörzete preferált jellege miatt az alkalmazható szorzót a megadott további addicionális faktorral kell növelni. 3.6 Az ellentételezési folyamat dokumentumai Indikatív listák Az ellentételezés során elismerhető befektetési területek (A jelű listák) TEÁOR (a gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere) kóddal, az export termékek (B

jelű listák) HS (Harmonized System – Vámtarifa szám) kóddal megadott, illetve a beruházások kiemelt földrajzi területeinek (C jelű listák) felsorolását tartalmazzák. A kiemelt földrajzi területeken tett befektetések az ott megadott addicionális faktorral növelik az A jelű listák szorzóit. Benyújtási űrlapok Az ellentételezés lehetséges területein (befektetés, többletexport, a repülőgép bérléséhez közvetlenül kapcsolódó magyar beszállítás) tett teljesítéseket különböző űrlapokon kell benyújtani az Ellentételezési Koordinációs Iroda részére. Az űrlap megfelelő részét a teljesítésben érintett cég tölti ki, amelyet a Gripen International ellenjegyez, illetve nyújt be az Ellentételezési Koordinációs Iroda részére. Minden formanyomtatvány típushoz kitöltési útmutató tartozik. Kijelölt Vállalatok listája - 40 - http://www.doksihu A Megállapodáshoz csatolt dokumentum, amely azon – többségében

külföldi székhelyű – vállalatok felsorolását tartalmazza, amelyek jogosultak az ellentételezés igazolt teljesítésére. A felsorolás egy mozgó listát jelent, amelyet a két fél által egyeztetett szabályok alapján lehet változtatni. Egy vállalat felkerülését a Kijelölt Vállalatok listájára a svéd fél kezdeményezi, és az Ellentételezési Bizottság hagyja jóvá. Az ellentételezésben érdekelt svéd vállalatok a svéd Investor csoport tagjai, partnerei, illetve a Gripen International érdekeltségű körből kerülnek ki. - 41 - http://www.doksihu 4. A Gripen JAS-39 A magyar légierő a 14 használt svéd JAS-39 bérbevételével előreláthatólag 2004 végétől kezdve igen korszerű változathoz jut hozzá. Ezzel hazánk lesz a hatodik európai tagállam – (Rafale), NATO- Franciaország Nagy-Britannia, Németország, Olaszország és Spanyolország 2000) után (Eurofighter – amelynek negyedik generációs sugárhajtású

vadászrepülőgépe van. Svédország a Gripent magának fejlesztette ki, az elkövetkezendő 40-50 évre – az összes jelenleg rendszerben tartott svéd harci repülőgépet felváltó egyedüli típusként. Ez a harcászati, többfeladatú vadászrepülőgép tehát nem egy nagy ország egyik, hanem egy Magyarországgal – legalábbis lélekszámban – összemérhető, kis ország egyetlen, vagyis sok feladatra alkalmas harci repülőgép típusa. 4.1 Negyedik generációs A svéd légierő, a Flygvapnet, hagyományosan kizárólag hazai tervezésű és gyártású harci repülőgépeket tart szolgálatban. A svéd Saab Scania óriásvállalat katonai repülőgépek fejlesztésével és gyártásával foglalkozó üzemének (Saab Military Aircraft, Linköping) mintegy fél évszázados tapasztalata van sugárhajtású harci repülőgépek létrehozásában. Az 1970-es évek végén, a svéd védelmi kormányzat új, többfeladatú harcászati vadászrepülőgép beszerzését

határozta el, és fővállalkozóként ismét a Saab vállalatcsoport harci repülőgép-fejlesztő - 42 - http://www.doksihu irodája, valamint –gyártó üzeme kapta a megbízást az új típus megtervezésére, valamint gyártására. A fejlesztési munkák 1980 második felében kezdődtek. Az új konstrukció előtervei 1982 elejére váltak ismertté. Ekkor kapta az új, könnyű, többfeladatú harcászati vadászrepülőgép a Gripen (griff madár) elnevezést, és a JAS-39 típusjelzést, melynek betűi – JAS: Jjakt = elfogás; A-attack = támadás; S-spanning = felderítés – utalnak a gép által elvégezhető harcfeladatokra. Az 1987-ben elkészült első prototípus berepülése 1988 végén kezdődött meg. Az első szériapéldányt a svéd légierő 1993 elején vette át, s az első JAS-39 repülőszázad 1997-ben vált hadra foghatóvá. Napjainkig a Saab Military Aircraft több mint 100 Gripent adott át. A technikai megoldásokat, szerkezeti

kialakítást, fedélzeti rendszereket tekintve, napjaink legkorszerűbbnek számító, negyedik generációs sugárhajtású vadászrepülőgépei közül a Gripen a legelső szolgálatba állított típus. 4.2 Kacsák és sárkányok Az együléses, kialakításában egyhajtóműves felhasználták az JAS-39 tervezésben és valamint a aerodinamika, számítástechnika legújabb eredményeit. A viszonylag alacsony fejlesztési költségeken szerepe lehetett a gép aerodinamikai kialakítását megtervező Saab konstruktőröknek. Nekik volt a legnagyobb tapasztalatuk a „kacsa” elrendezésű (a vízszintes vezérsíkok a fél szárnyak előtt helyezkednek el) repülőgépek kialakításban. Az effajta elrendezés – a fedélzeti számítógépek vezérelte, úgynevezett „fly by wire” kormányzással, vagyis a repülőgép különféle kormányfelületeinek működést szabályozó, összehangoló elektronikus számítógépes kormányrendszerrel –

rendkívül kedvező manőverező képességet, repülési tulajdonságokat eredményez. Így a hangsebesség - 43 - http://www.doksihu kétszeresével is repülő gép alacsonyan, kis sebességgel is jól manőverez, kedvezőek a fel- és leszállási jellemzők. Az igen korszerűnek számító komputere modellezési technika széles körű felhasználásával tervezett sárkányszerkezet – a kacsa elrendezést kivéve – szokványos és egyszerű konstrukció. A jól áramvonalazott s a homlokfelületű törzs radaros észlelhetőséget orr-részében, műanyag csökkentő borítókúp kis mögött helyezkedik el a fedélzeti radar. Mögötte található a gép egyetlen hermetizált, túlnyomásos tere, a pilótafülke, majd a tüzelőanyag-tartály, végül a hajtómű az utánégetővel. A sárkányszerkezet jellegzetessége, hogy az alkotóelemek jelentős hányada karbonszál erősítésű műanyag, úgynevezett kompozit. A szerkezeti anyagok közel 70

százaléka könnyűfém (alumínium ötvözet), s a műanyagok aránya meghaladja a 25 százalékot. Utóbbi jelentős tömeg-megtakarítást eredményezett. Jellemzője a különlegesen magas műszaki megbízhatóság, és a gazdaságos üzemeltetés. A Gripennek van az alaptípustól csak kissé különböző, kétüléses, úgynevezett gyakorló harci változata (JAS-39B), mely a pilótaképzés végső fázisára és harcfeladatokra egyaránt használható. 4.3 Teljesen komputerizáltak A Gripen fedélzeti műszer- és kormányrendszere teljesen komputerizált, s ez megkönnyíti a pilóta tevékenységét a gép elfogóvadász, földi támogató és hadszíntér-felderítő feladatkörében is. - 44 - http://www.doksihu A JAS-39 a fedélzeti rendszerek vezérlésére, továbbá a működésük ellenőrzésére, a vezetésére mintegy egymással 40 fegyverzet megválasztására, összehangoltan célra működő számítógéppel van ellátva, így alkalmas

új fedélzeti fegyverek, a jelenleginél fejlettebb felderítő, valamint rádióelektronikai hadviselésre alkalmas eszközök befogadására is. Fedélzeti műszerberendezései közül fontos az Ericsson cég rádiólokátora (radar). A mindössze 156 kilogramm szerkezeti tömegű, kis helyigényű, Doppler-impulzus üzemű készülék kategóriájában ma kétségkívül ez a legkorszerűbbnek tekinthető eszköz. Levegő-levegő üzemmódban, a nagy távolságban való légi célok keresésére, egyidejűleg több cél követésére, a lokátorirányítású légi harci rakéták rávezetésére, továbbá légi közelharc esetén nagy nyílásszögű szektorban célkeresésre, illetve –követésre szolgál. Ugyanakkor levegő-felszín üzemmódban alkalmas nagy távolságban elhelyezkedő felszíni célok követésére, térképezésére és távolságmérésre. A magas fokú üzembiztonságot szolgálja a beépített vizsgálókészlet, mely azonnal kijelzi az esetleges

üzemzavart és megmutatja annak helyét is. A készüléket csak 170 repült óránként kell karbantartani. A gépet ellátták infravörös kereső és célkövető berendezéssel, fedélzeti adatvevő, feldolgozó és továbbító rendszerrel is. Ez utóbbival tartható megbízható kapcsolat a földi irányítóközponttal. Különlegességnek tekinthető a pilótafülke. Az Ericsson, a megszokott műszerkészlet helyett egy EP-17 jelű, számítógép irányította, színes képernyős kijelzőkkel és tükörüveg kijelzővel, kormánnyal ellátott rendszerrel szerelte fel. - 45 - http://www.doksihu Az EP-17 a repülőgép fedélzeti rendszereiből származó, valamint a környezetből érkező információt összegyűjti és a kívánt mértékben jeleníti meg, mégpedig jól láthatóan. A repülőgép vezetésére szolgáló kar vezérli a digitalizált és megháromszorozott kormányrendszert. E szerkezet – a különféle kormányfelületek helyzetbeállításának

állandó összehangolásával – mesterségesen stabilizálja az egyébként instabil repülőgépet, lehetőséget teremt a kívánatos repülési magasság, valamint sebesség fenntartására, biztonságossá teszi a repülést a harci manőverekben. - 46 - http://www.doksihu 5. Gripen-ellentételezés a sajtó tükrében Ebben a fejezetben a Gripen-ellentételezés teljes történetét szeretném bemutatni egészen a kezdetektől a jelenlegi helyzetig. Mindezt a nyomtatott médián keresztül. A kiindulópontom az volt, hogy az átlag emberek, akik nap mint nap újságot olvasnak, hogyan ismerkednek meg az országban zajló eseményekkel, és miként csapódik le bennük egy-két történet. Ezért összeszedtem a témával kapcsolatos összes újságcikket, elolvastam őket, és az így kialakuló történetet fogalmaztam meg ebben a néhány oldalban. Ez a rész pusztán azokat a tényeket tartalmazza, amelyek megjelentek az újságokban, személyes véleményt

egyáltalán nem. Ezt támasztja alá a különböző újságcikkekből való idézetek is. Munkám során több mint 300 cikket használtam fel a legkülönbözőbb újságokból, mint például az országos napilapok, hetiilletve havi lapok, folyóiratok, megyei hírlapok, stb. 5.1 A kezdetek 5.11 Az előzmények A tenderkiírásra a Horn-kormány idején volt a legnagyobb esély. Az akkori külügyminiszter 1994-ben jelezte, hogy Magyarországnak 20-30 vadászgépre lenne szüksége az ezredfordulóra kiöregedő, elavult MiG-21-esek kiváltására. Az 1995-re ígért pályázat iránt a világ legnagyobb hadiipari cégei érdeklődtek és nyitottak kirendeltségeket Budapesten. Több együttműködési megállapodás született, ezek közé tartozott az akkor miniszterelnök által szignált a svéd Wallenberg - 47 - http://www.doksihu Holding vezetőjével, melyben vállalta a kormány, hogy a később kiírandó meghívásos beszerzési pályázaton a céghez tartozó Saab

Military Aircraft is részt vehet. A svédeknek fontos lett volna, hogy a British Aerospace-szel kifejlesztett, „az első hadrendbe állított negyedik generációs gépként” emlegetett JAS-39 Gripenre a saját légierejükön kívül is találjanak vevőt. A tenderen valószínűleg a repülők árára gazdasági ellentételezést vállaló és több beruházást megkezdő svédek nyertek volna, ám az egymillió dollárra becsült beszerzést a Horn-kormány – a Pénzügyminisztérium javaslatára – elhalasztotta a NATO-csatlakozás utánra. 5.12 A MiG-ek A magyar légierő MiG-29 típusú harci repülőgépeit 1993-ban állították rendszerbe. Az oroszok így tudták kiegyenlíteni akkor a Budapesttel szemben fennálló egykori szovjet államadósság egy részét. Az egykori Szovjetunióban 1984-ben rendszerbe állított, harmadik generációs sugárhajtású harci repülőgépnek számító MiG-29 jellegzetesen egy feladatú, légi-harcra szolgáló, könnyű elfogó

vadásznak készült. Az együléses, két hajtóműves konstrukciónak – köszönhetően jó aerodinamikai kialakításának és nagy tolóerejű hajtóműveinek – nagyszerűek a repülési tulajdonságai, kiválóan alkalmas légi közelharcra, sőt műrepülésre is. A MiG-29-es azonban semmiképpen sem tekinthető egyenértékűnek a vele egykorú, sőt néhány évvel idősebb, hasonló kategóriájú, hasonlóképpen harmadik generációs sugárhajtású, nyugati harci repülőgép típusokkal. Természetesen a magyar kormány is felismerte ezt. Előbb úgy döntött, hogy új vadászgépeket vásárol, erre jelentkeztek nálunk az amerikai F-16-osok, a francia Mirage-ok és például a svéd Gripenek gyártó cégei. A kormány a tapogatózó tárgyalások után azonban megváltoztatta álláspontját, s az ország - 48 - http://www.doksihu gazdasági helyzetére való tekintettel a MiG-29-esek korszerűsítése mellett döntött. Ekkor, ezen a ponton jelent meg

egy német cég, történetesen a DaimlerChrysler Aerospace. Ez a vállalat újította fel az egykori NDK MiG-29-esit is. Ezek a gépek ma a Luftwaffe, vagyis a német légierő rendes állományában vannak. Megindultak a tárgyalások a német cég és a magyar Honvédelmi Minisztérium között, melyet egy szándéknyilatkozat aláírásával zártak le. Ennek értelmében 20 milliárd forintért NATO-sítják légvédelmünk MiG-29-eseit. A megállapodás után az amerikaiak aktivizálták magukat. Az Egyesült Államok budapesti nagykövete Taszáron pénzkidobásnak nevezte a MiG-ek felújítását, és ígéretet tett arra, hogy szeptemberre az amerikai kormány ajánlatot készít használt gépekről. Ezzel egy új fejezet kezdődik a vadászgépbeszerzés történetében. 5.13 Feltűnnek az F-16-osok A honvédelmi miniszter még 2000 szeptemberében levelet küldött a NATO-nagyköveteknek és a repülőgépgyártóknak, amelyben 14 illetve 24 gép beszerzésének

lehetőségéről kért információkat. Válaszként több ajánlat érkezett. A kanadaiak a nálunk már kivont MiG-21-esekkel egy szinten álló CF-5-ösöket kínálták fel. A svédek ott hibáztak, hogy új Gripent kívántak eladni. Bár a védelmi miniszter még novemberben is az orosz gépek felújításáról beszélt, „Hazánk megszegné a NATO-nak tett ígéretét, ha nem újítaná fel a MiG-29-es vadászrepülőgépeket. Más gépek beszerzése csak 2006 után várható”1, február elején a nemzetbiztonsági kabinet elvetette a MiGek felújítását, és a szaktárca vezetője sajtótájékoztatóján bejelentette: „a grémium az F-16-osok mellett döntött. Az egyeztető tárgyalások már 1 F-16: ügyes amerikai lobbizás – Magyar Hírlap 2001. 02 21 - 49 - http://www.doksihu a hónap közepén megkezdődnek az Egyesült Államokban. A légierő 27 darab MiG-29-ese még három évig hadrendben marad, helyüket 2004től a felújított amerikai vadászok

veszik át.”2 „Az amerikai kormány ajánlatát elfogadva két tucat használt amerikai F-16-os beszerzéséről döntött a nemzetbiztonsági kabinet”3. A részleteket ismertető honvédelmi miniszter közölte: három éven belül váltják fel a hadrendben az orosz MiG-29-eseket az F-16osok. Az évek óta nem működtetett gépek után kétszer ötéves bérleti szerződés alapján felújítással, kiképzéssel és alkatrészek beszerzésével együtt 160 milliárd forintért jut a repülőkhöz a honvédség. Döntöttek arról is, hogy a költségvetés besegít a honvédelmi tárcának a finanszírozásba. A munkálatok egy részét – a hajtómű és a sárkány felújítását – az Egyesült Államokban, a fennmaradó beavatkozásokat Magyarországon végzik. Az új gépek beszerzése nem változtatott azon a döntésen, hogy a pápai repülőtérre lakat kerül, az F-16-osokat a jelenleg a MiG-29eseknek otthont adó kecskeméti repülőtér fogadja majd, jelentős

átalakítás után. A kabinet döntése politikai vihart kavart. Az ellenzék a döntés visszavonását sürgette, és kezdeményezte a parlament honvédelmi bizottságának rendkívüli összehívását. Egyes politikusok súlyos baklövésről beszéltek, mondván: e beszerzés mellett sem gazdasági, sem biztonságpolitikai érve nem szólnak, és törvénysértő is, mert a kormány fontos haditechnikai fejlesztésről a parlament kikerülésével határozott. „Az MSZP arra kéri a kormányt, hogy vonja vissza a használt F-16-os repülőgépek beszerzéséről szóló döntését Azt is kezdeményezik, hogy, hogy a parlament honvédelmi bizottsága rendkívüli ülésén vitassa meg az ügyet. Új tender kiírására lenne 2 Elhúzódhat a döntés a vadászgépvásárlásról – Népszava 2001. 04 20 3 F-16-osok 160 milliárdért – Magyar Hírlap 2001. 02 10 - 50 - http://www.doksihu szükség, amelyben egyenlő feltételek mellett pályázhatnának az

érdekeltek”4 5.14 Újabb svéd ajánlat A kabinet határozatának külpolitikai jelentőségét bizonyítja, hogy a magyar légierő fejlesztésében a Gripennel lobbizó svéd kormány azonnal reagált. A gépet a svéd SAAB és a brit British Aerospace közösen fejlesztette ki, és a két ország kormánya együtt népszerűsíti a típust a térségben. Mindeddig új gépeket ajánlottak fel Magyarországnak, a döntést megismerve azonban módosítottak javaslatukon. A SAAB-BAe Systems szintén ingyen adna bérbe öt évre – ugyancsak meghosszabbíthatóan – 24 Gripent, de az amerikai ajánlattal ellentétben a fizetési idő nem öt, hanem hét év lenne, és nem a szerződés aláírásakor, hanem az első gép megérkezésekor kellene elkezdeni a törlesztést. Ezen túlmenően a Gripen-program e változatában is alkalmazni lehetne a bérleti díj összegét ellentételező ipari-kereskedelmi együttműködést, mert a gyártó az államokkal közös vegyes vállalat.

(A használt gépek a kormányok tulajdonában állnak, ezek pedig nem köthetnek befektetési, beszállítói, technológiatranszferszerződést.) A váratlan svéd ajánlat után minden érintett cáfolta, hogy döntés született volna a nemzetbiztonsági kabinet ülésén, mondván: „A kabinet nem döntéshozó szerv.” „Semmilyen lehetőség sincs elvetve, a kormány nemzetbiztonsági kabinetje nem tört lándzsát az F-16-osok mellett – ismételték meg a kormányhoz közel álló források5” Ezek szerint a honvédelmi miniszter „kommunikációs hibája” miatt kapta azt 4 Reklámrepülés Taszáron? – Magyar Hírlap 2001. 02 13 5 A Gripen teljes gázt ad – Világgazdaság 2001. 02 22 - 51 - http://www.doksihu a tájékoztatást a nyilvánosság, hogy már csak a szerződés előkészítése van hátra. 5.2 Az összehasonlítás 5.21 Gripen vagy F-16-os A hivatalos svéd ajánlat megérkezése után a Honvédelmi Minisztérium megkezdte a légierő

számára az F-16-osra és a Gripenre benyújtott használtgép-bérleti konstrukciók összehasonlítását. A HM pénzügyi és katonai alkalmazhatósági szempontból hasonlította össze igen részletesen a két anyagot. A két ajánlat közös vonása, hogy használt gépek bérletére vonatkozik, a masinákhoz ingyen jutnánk hozzá, de a magyar költségvetést terhelné a teljes rendszerbe állítási költség. Az amerikai gép mellett szól, hogy gyártása az ötezredik darabos szériánál tart, a NATO országainak nagyobb része használja az F-16-ost. Az ajánlat hátránya, hogy 20 év körüli gyártmányok, amelyek felújítása, elektronikai korszerűsítése a Gripenekénél drágábban oldható meg. Ezzel szemben a Gripenek legfeljebb négyévesek lennének. Az F-16-osokkal kapcsolatban felmerülő teljes kiadás 160-180 milliárd forint. A Gripen e ponton hátrányban van, mert „biztosnak” csak az üres gépköltség 88-90 milliárdja nevezhető. A fegyverzet

(becsült ára 40-60 milliárd) teljes egészében amerikai eredetű, amelynek reexportjához az amerikai kormány engedélye szükséges, ezt azonban a svéd kormány csak akkor kívánja beszerezni, ha már elkezdődtek a tárgyalások. Nyomatékkal esik a latba, hogy a Gripen Svédországon kívül sehol sincs hadrendben (még a kooperációs partner Nagy-Britannia sem rendelt belőle), és semmiféle harci tapasztalata nincs. - 52 - http://www.doksihu A dokumentum a két ajánlattal kapcsolatos ellentételezést is vizsgálja. Ezt egyébként a kormány kötelezően írja elő az 1 milliárd forint fölötti katonai beszerzéseknél. Kiderül, a SAAB cég a svéd ajánlatra teljes körű ellentételezést vállal, az F-16-osokat gyártó Lockheed Martin cég csak saját szállításának értékét kívánja ellentételezni a korszerűsítéshez szükséges, saját gyártmányú eszközökét. Ez azt jelenti, hogy a gép fogadásának logisztikai feltételei, a

kifutópálya korszerűsítése és a működés egyéb eszközigénye nem szerepel az ellentételezési programban. Csak technológiák átadást, műszaki és marketing-tanácsadást kínál. Eddig egy 1995-ben született elő-ellentételezési megállapodás alapján a SAAB cég már 661 millió dollárt teljesített, a Lockheed Martin ez irányú négy év alatti teljesítése 122 millió dollár. A kész tanulmányt a Honvédelmi Minisztérium eljuttatta a kormányzati szerveknek A magyar kormánynak a technikai adottságok mellett politikai szempontokat is mérlegelnie kell a döntéskor. Az amerikai ajánlat mellett szól, hogy az Egyesült Államok a NATO legbefolyásosabb tagja. A svéd –brit ajánlat erőssége viszont, hogy Magyarország két legszorosabb EU-szövetségese éppen Svédország és Nagy-Britannia. Az unió soros elnökségét jelenleg az a Svédország látja el, amely a csatlakozási tárgyalások felgyorsítását és a mielőbbi, kiskörös bővítést

tűzte ki célul. A legutóbbi, nizzai EU-csúcs zárónyilatkozatába pedig brit-svéd kezdeményezésre került be a mondat: az unió reményét fejezi ki, hogy az első új tagországok már részt vehetnek a 2004-es európai parlamenti választásokon. „ A HM-ben már korábban felhívták a figyelmet arra, hogy az értékelésüknek bizonyosan lesz egy „gyenge pontja”, a választás külés gazdaságpolitikai következményeinek mérlegelése. Arról a kormánynak, illetve az Országgyűlésnek kell döntenie, mit tart fontosabbnak: az Egyesült Államok vezető szerepét a NATO-ban, vagy - 53 - http://www.doksihu azt, hogy Svédország és Nagy-Britannia a magyar EU-felvétel elkötelezett támogatója.”6 5.22 Összehasonlító tanulmány: igaz, nem igaz Az összehasonlító elemzést azonban sokan támadták. Legfőképpen azért, mert a Honvédelmi Minisztérium az F-16-osokat javasolta bérelni, olyan indoklással, amely a szakértők szerint nem felel

meg a valóságnak. „A szaktárca az Egyesült Államok hadrendből kivont, jelentős korszerűsítésre szoruló, „öreg” F-16-os AB vadászait tartja beszerzésre alkalmasabbnak a negyedik generációs Gripeneknél” 7 Az indoklások között szerepelt, hogy az F-16-osok a szárazföldi csapásmérésben erősebbek. Az ezzel kapcsolatos ellenérv: az F-16-os huszonöt éves modell, a Gripen pedig új generációs, amely még nem szerezhetett ugyanannyi harci tapasztalatot. A svéd-brit konstrukció már a XXI. század repülője, amelyet éppen a különféle precíziós fegyverek használatára terveztek. A szakértők arra a felvetésre, hogy a felajánlott Gripenekhez további fegyvereket kell vásárolni, hangsúlyozták: az F-16-osból is többféle létezik, ezért tudni kell, hogy melyik szintű amerikai vadászgép árát lehet összevetni a svéd-brit ajánlattal. Alaptalannak ítélték a hivatalos engedélyek körüli, aggodalmakat is. Ha bárki olyan

harci gépet akar eladni külföldre, amelyben más ország által gyártott felszerelés is van, meg kell szereznie a gyártó ország kormányának engedélyét (a Gripen esetében is amerikai fegyverzetről van szó). Mindez azonban teljesen bevett eljárás, és a washingtoni engedély megszerzése aligha jelent akadályt. 6 Harci gépek patikamérlegen – Világgazdaság 2001. 04 20 7 Lebegtetett harcigép-beszerzés – Népszava 2001 - 54 - http://www.doksihu „Szakértők szerint az elemzés nem korrekt, ugyanis a svéd gépeknél a jelenlegi, az amerikaiaknál az átalakítás utáni műszaki, harcászati képességeket vették figyelembe.”8 Az összehasonlító elemzés legfőbb hibájaként azt említik, hogy az előnyöket és a hátrányokat taglaló értékelés a Gripeneknél a jelenlegi, nem pedig az igény szerint fejleszteni kívánó képességeket vette alapul. Az F-16-osoknál viszont egy majdani, a modernizációs program végrehajtása utáni műszaki

és harcászati képességek meglétével számol. Ezt az állapotot egyébként az amerikai vadászok 2008-ra érik el. Az F-16-osokon végre kell hajtani a kötelező korszerűsítési programot, valamint műszakilag modernizálni kell őket. A szakértők elmondták, az amerikai ajánlat 4 pilóta és 63 műszaki, a svéd 16 pilóta és 32 műszaki és 5 légiirányító nyelvi és szakmai kiképzését tartalmazza. A norma szerint 24 repülőgépre 36 pilóta kell, tehát vagy 32 vagy 20 pilóta átképzését kell hazailag megoldani. A belső számításokból kiderül – amelyek a gépek beérkezési idejét, használhatósági állapotát és ennek alapján a pilóták rendelkezésre álló repülési órát – az amerikai ajánlat egy-egy pilótának évente 60 óra repülést tesz lehetővé. A svéd konstrukció ennek a dupláját. Közismert tény, hogy a magyar pilóták évek óta a repült órák számának csökkenésével küszködnek a pénztelenség miatt akuttá

vált üzemanyaghiány miatt. A szakértők állítják, a nagy fogyasztó vadászok és az igen alacsony repülési idő a magyar pilóták ellensége. Annak ellenére, hogy a Honvédelmi Minisztérium tanulmánya a vadászgépbeszerzésről elkészült, és még 2001. áprilisában a miniszterelnök és a nemzetbiztonsági kabinet elé került, a döntés nem született meg. 8 Politika tükröződik a harci gépek összehasonlító elemzésében – Népszava 2001 - 55 - http://www.doksihu 5.23 Több ország is bekapcsolódik Az amerikaiak és a svédek többször is újabb „végleges” ajánlatokkal álltak elő. Sőt, a nyár végére felgyorsultak az események, a kétszereplős versenyben azóta újabb és újabb ajánlatok és országok tűntek fel. Köztük Törökország jelezte, hogy bérbe adna F-16-osokat Az F-16-os korszerűbb C/D típusából huszonnégy darabot ajánlott fel a magyar légierőnek. A C/D típusjelű gépeket nem kell felújítani, így a

honvédségnek a földi infrastruktúra kialakítását, a gépek felfegyverzését, a kezelő- és hajószemélyzet kiképzését kellene csak fizetnie. „A meglévő amerikai F-16-os, valamint a svéd Gripen harcirepülő-ajánlat a napokban kibővült a török licenc alapján gyártott F-16-osainak kínálatával.”9 Kedvező ajánlatott tettek a belgák is, ami jóval kedvezőbbnek tűnt az Egyesült Államok F-16-osaira vonatkozó konstrukciónál. A 22+2 belga F-16 A/B (egy- és kétüléses gép) összköltsége körülbelül 20 százalékkal alacsonyabb lenne, mint az amerikaiak 24 darabjáé, a bérleti idő pedig 15 év. Ez a kiadások nagyobb időbeli eloszlásával kisebb közbenső terhet róna a költségvetésre. Az amerikai megoldás változatlanul 5+5 évet javasol, a végén megvásárlás lehetőségével szimbolikus 10 százalék körüli maradványértéken. Gyenge pontja viszont Brüsszel kínálatának az, hogy hiányzik a megállapodás az

iparikereskedelmi ellentételezésről. A vadászrepülőgépek bérletére beérkezett összes javaslatot össze kell hasonlítani, tehát nem csak az amerikait és a svédet. Ez ugyanakkor nem befolyásolja azt, hogy hazánk az F-16-osok vagy a Gripen típusú gépek lízingelése mellett kötelezi el magát. 9 Légierők földi csatája – Népszava 2001 - 56 - http://www.doksihu 5.3 A döntés 5.31 A meglepetés Az előzetes várakozásoktól eltérően tizennégy Gripen típusú vadászgép bérlete mellett döntött szeptember 10-én a nemzetbiztonsági kabinet, amelyeket évekig párhuzamosan alkalmaznak az orosz MiG29-esekkel. „A svéd kormány Gripen típusú vadászrepülőgépekre vonatkozó ajánlatát találta a legkedvezőbbnek a nemzetbiztonsági kabinet hétfőn: a tárgyalások 14 darab többfunkciós harcászati repülőgép 12 éves bérléséről folynak majd”10 A kabinet döntött arról is, hogy a 27 darab MiG-29-es vadászgépből tizennégynek meg

kívánja hosszabbítani az üzemidejét a gyártó RSZK MiG-üzemmel, s ha az erről folyó tárgyalások sikeresek lesznek, egy ideig párhuzamosan repülnek a svéd és az orosz gépek, mindaddig, amíg a kormány nem határoz újabb 14 Gripen beszerzéséről. „Az eredeti tervekkel szemben nem 24, hanem 14 vadászgép bérléséről, valamint 14 MiG-29-es üzemidejének meghosszabbításáról szóló előterjesztés kerül a parlament elé”11 A tizennégy többfunkciós JAS-39 Gripen vadászgépet 12 évre bérelné Magyarország, fegyverzetét az USA-tól kell beszerezni. A svéd-angol gépek beszerzési költsége a fegyverekkel együtt becslések szerint 130-140 milliárd forintot tesz ki. Az illetékesek elmondták: elsősorban a gazdasági okok motiválták a döntést, de természetesen hangsúlyt kapott a magyar légtér védelme is. A svéd mellett az amerikai ajánlat tartalmazott gazdasági ellentételezést, ám az előbbi sokkal előnyösebb hazánk

számára. „Szinte biztos, hogy a svédek által kínált ellentételezés billentette a 10 A Griff leszállt Magyarországon – Déli Hírlap 2001. 09 11 11 A Gripen mellett döntött a nemzetbiztonsági kabinet – Napi Gazdaság 2001. - 57 - http://www.doksihu JAS-39-esek felé a mérleg nyelvét. Információink szerint a svédek részben eltekintettek magyarországi a szerződés befektetések aláírása és előtt végrehajtott magyar megrendelések folytak a ellentételezésként történő elismerésétől.”12 1995-ben már vadászgépbeszerzésről, tárgyalások ekkor 661 milliárd forintos svédekkel befektetési ellentételezési ajánlatról állapodott meg a két ország. Amit azóta beszállítottak, befektettek, azokat az új ajánlat nem számítja be a jelenlegi ajánlatába. Gépekért fizetendő bérleti díj harminc százalékáért beruházásokat hajtanának végre hazánkban, amely rendkívül előnyös. A negyedik generációs

Gripenek életkora jelentősen kevesebb, mint a 20 évnél is öregebb F-16-osoké, a legidősebb svéd vadászgép is maximum ötéves. A svéd gépnek az amerikainál jobb a navigációs rendszere és a radarja, kevesebb üzemanyagot fogyaszt, rövidebb a harcba vetési ideje, jobb a felderíthetőségi mutatója, kisebb kifutópálya szükséges hozzá, illetve kevesebb kiszolgáló személyzetre van szüksége. NATO-kompatibilissé a britek teszik majd a Gripeneket „A svéd partner garanciát vállalt a gépek NATO-szempontok szerinti átalakítására (közel 100 százalékos kompatibilitásra), amelynek költségeit belefoglalták az árba. az átalakítást a brit és magyar szakemberek végzik közösen.”13 Várhatóan a NATO-nál Magyarország módosítani fogja a felajánlását, és a MiG-ek helyett a Gripeneket ajánlja fel a szövetséggel való együttműködésre. Ezt bizonyítja az is, hogy a felajánlott 8 gép bármikori kiállításához a kisebb-nagyobb

meghibásodások miatti rátartással 14 repülőt kell üzemeltetni. A Gripeneken kisebb átalakításokat kell végezni a NATO-együttműködés biztosításához. A honvédelmi, a gazdasági és az igazságügyi miniszter tíz napon belül részletekben menő tárgyalásokat kezd a svédekkel. A remények 12 A Gripenek az ellentételezéssel nyertek – Napi Gazdaság 2001. - 58 - http://www.doksihu szerint még ebben az évben aláírják a végleges szerződést, amely megteremti a magyar légierő magját, és a későbbiekben tovább lehet fejleszteni. A gépekre 2-2,5 éves szállítási időt vállaltak a svédek, amelyet szeretnének lerövidíteni. A magyar tárgyaló fél szándéka az, hogy a következő két évben fizetéskönnyítést érjen el a svédeknél, mert a kétéves költségvetéshez a kormány nem akar pótköltségvetést benyújtani. A nemzetbiztonsági kabinet után a kormány, majd az Országgyűlés is dönt a vadászgépcseréről. 5.32 Amerika

nem hagyja magát Az USA továbbra sem tekinti lezártnak a magyarországi vadászrepülőgép-vásárlás ügyét. Jóllehet a nemzetbiztonsági kabinet szeptember 10-én a svéd-brit Gripenek bérlése mellett döntött, a budapesti amerikai nagykövet új, 14 F-16-os lízingelésére vonatkozó ajánlatott terjesztett elő a honvédelmi miniszternek. A 320 millió dolláros, 90 milliárd forintos ajánlat F-16 A/B gépekre vonatkozik, s magában foglalja a teljes fegyverzetet is. A javaslatról akkor lehetnek további tárgyalások, ha azokra Magyarország igényt tart. „A kormány és a koalíciós pártok honvédelmi szakértőit egyaránt meglepte, hogy Nancy Goodman Brinker, az Egyesült Államok budapesti nagykövete a napokban 14 amerikai gyártmányú F16-os vadászrepülőgép lízingelésére vonatkozó ajánlatot ismertetett.”14 Kormánykörökben meglepetéssel értesültek arról, hogy az amerikai fél újabb ajánlattal állt elő a vadászrepülőgépek

beszerzésének ügyében. Azért is csodálkoznak ezen, mert elmondásuk szerint az USA csak akkor tehet ajánlatot fegyverek eladására, ha azt a vevő ország kéri. A nemzetbiztonsági kabinet döntése után Magyarország nem kért új ajánlatot az USA-tól. 13 14 Az első Gripen 2004-ben érkezik – Magyar Nemzet 2001. Megkésett az új ajánlat – Népszabadság 2001. 10 22 - 59 - http://www.doksihu A kormány mindazonáltal az új amerikai felvetés után úgy döntött, azzal érdemben nem foglalkozik – tehát nem kéri az ajánlat részletes kifejését – mindaddig, amíg a svédekkel valamilyen eredménnyel le nem zárja a megkezdett tárgyalásokat. Mindeközben zajlanak a tárgyalások a svéd és a magyar fél között. Elsősorban problematikusnak, a katonai-technikai amelyek hátráltatják kérdések a bizonyulnak tárgyalások menetét. Értesülések szerint a magyar tárgyalók között helyet foglaló, elsősorban katonai szakemberek

műszaki jellegű kérdéseire – fegyverzetintegráció, NATO-kompatibilitás, képzés – nem tudnak konkrét adatokat tartalmazó válaszokat adni a svéd delegáció tagjai. Problémát okoz, hogy a védelmi kiadások csökkentése miatt Svédország pilótaképzési kapacitáshiánnyal küzd, a tananyagot még nem fordították le angolra, hogy a Gripen amerikai gyártmányú fegyvereit a géphez illesztés érdekében módosították a svédek, így azok már nem egyeznek meg a NATO-ban lévő hasonló típusú rakétákkal. „Bizonyos fegyverzettechnikai problémák is felvetődtek, amelyek miatt több került volna a Gripenek felszerelése a NATO-ban használt rakétákkal.”15 5.33 A szerződés Minden lényeges akadály elhárult azelől, hogy Magyarország légiereje 14 darab négy-ötéves svéd-brit Gripen harci géppel erősödjék. A kormány sem a többségi katonai álláspontnak, sem az új amerikai nagykövet lobbizásának nem engedett az F-16-os javára. Így

a magyar és svéd fél illetékesei, valamint a gyártó cég képviselői aláírták először november 23-án Stockholmban az egyetértési nyilatkozatot, majd december 20-án a Gripen vadászrepülőgépek bérletéről szóló végleges megállapodást. 15 Új amerikai ajánlat F-16-osokra – Magyar Hírlap 2001. - 60 - http://www.doksihu Az első gép 2004 decemberében érkezik Magyarországra, és a következő év közepéig rendszerbe állítják mind a 14-et. A bérlet díja 108 milliárd forint. Ezért az összegért Magyarország a 12 együléses és két kétüléses gép mellett földi és fedélzeti kiszolgálóberendezéseket, szimulátort, sőt még a repülők műszaki dokumentációját is bérli majd. A megállapodás szerint a svédek vállalják az alkatrész-utánpótlást, a javítást, 15 pilóta és 34 kiszolgáló műszaki szakember kiképzését is. Svéd költségen végzik el a nem NATO-tagországban gyártott gép átalakítását, hogy képes

legyen a szövetséggel való együttműködésre. „ugyancsak a 108 milliárdból fizetik a gépek NATO-kompatíbilis svédországi átalakításnak és ezek tesztelésének költségeit. A program jövőre kezdődik és 2004-ben, a gépek átadása előtt ér véget.”16 A bérlet rendkívül kedvező feltételeinek kialkudásában segített, hogy a svédek korábban csak Dél-Afrikával állapodtak meg a gépek eladásáról. Így rendkívül fontos volt számukra, hogy a gépvásárlásra készülő ország miatt a régióban megtörjön a jég, és a Gripen mellett döntsön egy kormány. Magyarország ráadásul NATO-tagország is A 108 milliárdos bérleti díj 110 százalékára vállaltak ellentételezést a svédek tőkebefektetéssel, beszállítással és áruvásárlással. A megállapodás értelmében 34 milliárd forintnyi tőke jön Magyarországra, a tervek szerint kilencezer új munkahelyet teremtve. Elsősorban a feldolgozó- és a gépipar területén

várhatóak új beruházások, a célterület pedig Miskolc, Debrecen, Szolnok és Pápa. A svédek még 1995-ben, a közeli vadászrepülőgép-tender reményében előellentételezést kötöttek, amely alapján 661 millió dollárt már befektettek vagy levásároltak Magyarországon. Ezeket a jóváírásokat a svédek értékesíthetik olyan vállalatok számára, amelyek ellentételezési 16 Aláírják a szerződést – Magyar Nemzet 2001. 12 20 - 61 - http://www.doksihu kötelezettségekkel járó magyar pályázatokon vesznek részt. Az ebből származó bevételeket egy magyarországi kockázati alapba helyezik. A bérleti díj első, jövőre esedékes tízmilliárdos részletét még 2001-ben átutalja a védelmi költségvetés. Arról azonban nincs végleges döntés, hogy a fennmaradó részt a HM-nek kell-e kigazdálkodnia vagy a költségvetés finanszírozza. A szerződés szerint a bérleti idő lejárta előtt tárgyalásokat kezdeményezhet a magyar fél a

hosszabbításról vagy a gépek megvásárlásáról. „Jelenleg bizonytalan a Gripenek bérleti díjának forrása. Az bizonyos, hogy a még idén esedékes tízmilliárd forintot a HM képes kifizetni, jövőre pedig nem lesz kötelezettségünk. A törlesztést 2003-ban folytatjuk”17 A bérleti megállapodás nem tartalmazza a gépek fegyverzetét. Erről külön tárgyalásokat folytat a védelmi tárca az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával és Svédországgal. A fegyverek további 30-35 milliárd forinttal növelik az új típus rendszerbe állítását. 5.4 A Gripen-program 5.41 A tárgyalások A Magyar Honvédség számára bérlendő, Gripen típusú vadászgépek beszerzéséről szóló ellentételezési szerződés december végi megkötése óta 11 fordulóban, több mint százórás egyeztetés után fordulóponthoz érkeztek a tárgyalások. Nemcsak az üzlet nagy volumene és gazdasági jelentősége miatt volt bonyolult és időigényes a feladat, hanem

azért is, mert Magyarországon viszonylag új technikának számít az ellentételezés. De sem a fizetési mérlegre nehezedő nyomás enyhítése miatt, sem amiatt nem mondhatott le Magyarország az ellentételezésről, mert az ilyen módon lebonyolított 17 Ma aláírják a Gripen-szerződést – Magyar Hírlap 2001. 12 20 - 62 - http://www.doksihu hadibeszerzések a gazdasági élénkítés eszközei lehetnek. „Tizenegy fordulóban több mint százórányi egyeztető munka után a Gripen vadászgépekkel kapcsolatos ellentételezés minden lényeges eleméről megállapodott a svéd és a magyar fél.18 A hadiipari piacon folyó ádáz küzdelem és a svédek megbízhatósága is közrejátszott abban, hogy a szállítók jó ajánlatát Magyarország számára még előnyösebbé lehetett tenni az egyeztetések során. A bérlés 118 milliárd forint értékű ellentételezéséből például eredetileg 30 milliárdot szántak befektetésre, amit a tárgyalások végén

sikerült 32 százalékra növelni. A teljes kompenzáció viszont 10 év helyett 9 esztendő alatt valósul meg. Jelentős siker az is, hogy elérték: a svédeknek vállalt kötelezettségeik 50 százalékát öt és fél év elteltével teljesíteniük kell. „A 2004-ben kezdődő tízéves gépbérlet ellentételezését mostantól számítva kilenc év alatt hajtja végre Svédország”19 A magyar fél a befektetéseknél is felállította a prioritásokat. Eszerint a legfőbb területek közé került egyebek között a feldolgozóipar, a mezőgazdaság és a szolgáltatóipar. A legfontosabb ágazatokról ajánlólistákat készítettek, amelyekben szerepel például a közúti járműgyártás, az orvosiműszer-ipar, a mezőgazdasági gépipar, a gyógyszeripar, a kutatás-fejlesztés, illetve a környezetvédelmi technológiák sora. Külön lista készült a hadiipari ágazat bevonási területeiről is, különös tekintettel a katona

telekommunikációra, a lokátortechnikára és a rádióelektronikára. A regionális fejlesztés is kiemelt területként fogalmazódik meg az ellentételezések körében. Ezen a területen két listát állítottak össze Az elmaradt régiók száznál több települése szerepel az egyik csoportban, ahol befektetésekre és a preferált ágazatok fejlesztésére 18 Megállapodás a svédekkel – Népszava 2002. 02 02 19 Távoli terv a helikopterfelújítás – Magyar Hírlap 2002. 02 02 - 63 - http://www.doksihu számítanak. A régiókat egyébként már egy 1996-os kormányrendelet fejlesztésre jelölte ki. Egy 2001-ben született kormánydöntés viszont tételesen felsorolja a településeket. Van egy olyan lista is, amelyre négy nagyvárosunk – Debrecen, Miskolc, Szolnok, Pápa – és vonzáskörzetük 45 települése került. „Az indikatív listák további előnyben részesítik az ország elmaradottabb területein megvalósított befektetéseket. A

dokumentum kijelölte a legfontosabb városokat20 Külön lista sorolja fel azokat az ipari termékeket, amelyek exportjának bővítését kívánatosnak tartja Magyarország. Kizárólag magyar származású termék jöhet szóba, vagyis olyan, amelynek a magyar üzleti vállalkozások által hozzáadott értéke meghaladja az 50 százalékot. Ilyenek például az optikai eszközök, a villanymozdonyok, az üveg- és kerámiaáruk, illetve néhány speciális védelmi célú termék. A magyar fél dolga az, hogy különféle módokon és a hazai szakmai szervezetek bevonásával összehozzák az ellentételezésben szerepet vállaló magyar és svéd cégeket, hogy azok üzleti alapon minél előbb megköthessék magánjogi szerződéseiket. A svédek meghatározták azt a 43 – mintegy felerészben svéd – céget, amelyeket az ellentételezés elvégzésére kijelöltek. Közöttük található a katonai gépjárműtenderben érdekelt Volvo AB és az URHrádió-tenderben

közvetve érdekelt Ericsson AB, de a Honeywell, a General Electric és a Bae Systes is. Az ellentételezés során csak olyan tranzakció fogadható el, amely a kijelölt vállalatok és magyarországi bejegyzésű cégek között jönnek létre, így bármely hazai bejegyzésű vállalkozás részese lehet az offsetnek. A kijelölt vállalatok és a magyar partnerek között a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) közvetít. Az offsetben az indikatív listákon szereplő ágazatok képviselői vehetnek részt. A listákat többféle – a svéd fél számára a 20 Elindult a Gripen-ellentételezés – Napi Gazdaság 2002. - 64 - http://www.doksihu bruttó ellentételezés teljesítése miatt fontos – szorzó szerint állították össze. A bruttó ellentételezés – ez a Gripenek bérleti értékének több mint 130 százaléka – megmutatja, hogy a kiemelt területeket mennyiben érinti ez. 5.42 Előadás és fórumsorozat országszerte A svéd

cégcsoport befektetési feltételeinek ismertetésére, az ellentételezési program vállalkozói kihasználásának elősegítésére szervezték meg az ország több városában a tájékoztató Gripen-fórumot. A program ismertetőinek egyik legfontosabb dolguk az volt, hogy nyilvánvalóvá tegyék: nem egy régi értelmű „barterügyletről” van szó, hanem indokolt fejlesztések, tevékenységek, és minőségi áruk piacszerzésének bővítéséről. A magyar vállalkozók számára megnyílt a lehetőség, hogy a programban – mint a befektetések fogadója, mint exportőr, vagy mint közvetlen beszállító – részt vegyenek. A magyar, svéd, angol cégek közeledése, kapcsolatfelvétele szélesebb körű együttműködés távlatait is megnyithatnak országunk gazdasági fejlődésében. A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) valamint a megyei iparkamarák által szervezett konferenciákat nagy érdeklődés fogadta. Több száz

vállalatvezető és vállalkozó érdeklődött „Előadást tartottak a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és az ITDH szervezésében Pápán is. A GM és Gripen International illetékesei adtak tájékoztatást és válaszoltak a kérdésekre.”21 21 Kitört a magyar Gripen-láz – Üzleti 7 2002. 03 25 - 65 - http://www.doksihu 5.43 Gripen Befektetési Alap A magyar kormány által aláírt vadászgépbérleti szerződés értelmében a svéd fél – a megállapodással kapcsolatos ellentételezés részeként – még 2002. június végéig egy kockázati tőkealapot hoz létre Az ellentételezésben részt vevő hazai vállalkozások igényelhetnek pénzügyi segítséget, amelyeket a svéd fél partnerként be kíván vonni az ellentételezési program végrehajtásába. Az alap kétmillió dollárral kezdi meg működését, ám végleges nagysága ennek a többszöröse lehet. A GI ugyanis vállalta, üzleti eredményeiktől függően növelni fogják az

alap értékét. Erre egy speciális üzleti konstrukciót dolgoztak ki. „A Gripen vadászgépeket gyártó Saab és a BAe System június végéig kétmillió dolláros kockázati tőkealapot hoz létre a svéd vadászgépek bérletének ellentételezési programjában részt vevő magyar cégeknek.”22 5.5 A jelenlegi helyzet 5.51 A felülvizsgálat A választások után felröppent a hír, az új honvédelmi miniszter felül akarja vizsgálni a Gripen vadászgépek ellentételezésében kiemelten kezelt települések listáját. A települések listáját már egy 1996-os kormányrendelet meghatározta. Emellett azonban a polgári kormány – részben ezzel átfedésben – négy további régiót: Debrecen, Miskolc, Szolnok és Pápa térségét jelölte meg, ahol az ellentételezésben érdekelt svéd vállalatok további 0,3-del növelhetik befektetésük értékének szorzószámát. 22 Kockázati alap Gripen-offsetre – Világgazdaság 2002. 03 14 - 66 -

http://www.doksihu A kiemelt régiók megnevezése az év elején számos kifogást váltott ki az ezeken kívül eső önkormányzatok részéről. A honvédelmi tárca új vezetője is ezt kívánja felülvizsgáltatni, arra hivatkozva, hogy a területek kijelölése politikai szempontok alapján történt. „A honvédelmi miniszter azt javasolja a kormánynak, vizsgálják felül a Gripen harci gépek bérletéhez kötődő ellentételezési szerződésben résztvevő hazai városok összetételét. A gazdasági tárcához tartozó megállapodás esetleges módosítása valószínűleg nem érinti a svéd-magyar államközi szerződét.”23 Pár hónap múlva azonban már nem a szerződés újratárgyalása érdekében kezdeményez Magyarország eszmecserét a svéd féllel, hanem azért, mert az új honvédelmi vezetésnek az előző kormányétól eltérő elképzelései vannak a 2005-től bérelendő Gripenek kívánatos képességeiről. A tavaly decemberben aláírt bérleti

szerződés alapján 2005 második felétől érkező 14 Gripenben megoldatlan a légi utántöltés. Erre nem azért van szükség, hogy hazánktól óriási távolságokra juthassanak el a harci gépek, hanem azért, hogy a közös gyakorlatok manővereit képesek legyenek elvégezni. Ennek igénye folyamatosan felvetődik a NATO-ban. A Gripenek együttműködési képessége a szövetség légierőivel egyebekben megoldott. A légi utántöltés megteremtése két módon lehetséges: vagy a szerződés alapján nekünk szánt gépeket alakítják át, amelynek költsége egyenként 2,5 milliárd forint, összesen tehát 35 milliárd, vagy a Gripen most készülő legfrissebb modifikációját kérjük szállítani. A Saab és a BAe Systems eredetileg 2007-től tervezte gyártani a légi utántöltésre képes variációt, de a külföldi üzletek megszerzése érdekében a közeljövőben elkezdi kibocsátani ezt a típust. 23 Felülvizsgálják a Gripen szerződést? – Magyar

Hírlap 2002. 05 30 - 67 - http://www.doksihu Ugyancsak megoldandó a levegő-föld rakéták és bombák kilövési képessége, amelyet a szerződés opcióként tartalmaz. Ennek szoftvere hiányzik a megrendelt gépekből. „A honvédelmi Minisztériumban megszületett a döntés arról, hogy a tárgyalásokat kell kezdeményezni a svéd féllel. Ennek oka az, hogy a jelenleg élő szerződés alapján bérbe veendő vadászrepülők egyszerűen nem felelnek meg a NATO-val való együttműködés követelményeinek: a két legfontosabb hiányosság a levegőben való üzemanyag felvétel képességének, illetve a szárazföldi csapatok légi támogatásához szükséges fegyverzet és berendezések hiánya.”24 5.52 Gripenek Magyarországon Augusztus vége felé négy svéd vadászgép érkezett Kecskemétre, a Magyar Honvédség Szentgyörgyi Dezső Repülőbázisára. A JAS-39 Gripen típusú repülőgépek a Svéd Királyi Légierő F-7-es ezredétől érkeztek,

hogy a magyar repülőezreddel közös kiképzési és repülési feladatokat hajtsanak végre. A Gripenek és hajózóik eddig csak bemutatókat tartottak hazánkban, a közös gyakorlatozásra és a csapatszintű ismerkedésre most először nyílt lehetőség. A svéd légierőtől negyvenen érkeztek, a 13 pilótán kívül légiirányítók és műszaki szakemberek. „Háromnapos svéd-magyar közös vadászrepülő-kiképzés kezdődött tegnap a kecskeméti katonai repülőbázison. A kiképzési feladatok végrehajtásában négy Gripen és négy MiG-29-es vadászgép vesz részt. Az elméleti felkészülést követően a svéd és a magyar pilóták közös repülési és harcászati feladatokat hajtanak végre.”25 24 HM: Gripent, de másikat – Világgazdaság 2002. 08 09 25 Gripenek és MiG-29-esek közös repülése Kecskeméten – Népszabadság 2002. 08 23 - 68 - http://www.doksihu 5.53 A módosítás A tárgyalások elkezdődtek, és úgy tűnik,

módosulhat a Gripen vadászrepülőkre kötött tavaly decemberi szerződés, a bérbeadó svéd fél ugyanis hajlik arra, hogy más, újabb, a NATO-együttműködésre alkalmasabb gépeket szállítson Magyarországnak. A 4-5 éves gépek helyett szinte vadonatújak bérlése 10-15 százalékkal emelheti meg az eredeti 108 milliárdos kölcsönzési árat. A védelmi tárca egyenletesebb elosztást kért a törlesztőrészleteknél is, hogy ennek megfelelően jövőre ne az eddigi megállapodás szerinti 35 milliárdot, hanem 10 milliárd forintot kelljen átutalni. Az új típus megrendelése miatt fél-egy éves csúszással, legkésőbb 2006-ig érkeznek meg a gépek. „Kormányzati felhatalmazás után a Honvédelmi Minisztérium még az idén megkötheti a szerződést a modernebb Gripen vadászrepülőgépek beszerzéséről, a svéd partner valamennyi magyar kérésnek eleget tesz; a módosított lízing-szerződés a számítások szerint 10-15 százalékkal növeli az

eredeti 108 milliárd forintos árat.”26 A Gripen-beszerzés, illetve ezzel együtt az ellentételezés jelenleg ennél a pontnál tart. Még minden bizonytalan Nemcsak a magyar, a svéd félnek is fontos ez a szerződés, hiszen így könnyebben megvetheti a lábát a közép-kelet-európai piacon is. A két ország gazdasági kapcsolatainak bővülése pedig közelebb visz minket az Európai Unióhoz is. 26 Drágábban, de lesz Gripen – Figyelő 2002. 10 09 - 69 - http://www.doksihu Mellékletek 1. MELLÉKLET A-1 LISTA ELLENTÉTELEZÉSRE KIJELÖLT BEFEKTETÉSI TERÜLETEK INDIKATÍV LISTÁJA (szorzó: 1,0) A Összes Mezőgazdaság, vadgazdálkodás és erdőgazdálkodás B Összes Halászat C Összes Bányászat D Összes Feldolgozóipar kivéve az A-2 melléklet K 72.20 Szoftverkészítés - 70 - http://www.doksihu A-2 LISTA ELLENTÉTELEZÉSRE KIJELÖLT KIEMELT BEFEKTETÉSI TERÜLETEK INDIKATÍV LISTÁJA (szorzó:1,5) FŐCSOPORT ALCSOPORT ÁGAZAT MEGNEVEZÉSE (TEÁOR

kód szerinti besorolás) DB DD 18 20.20 Ruházati ipar Furnérlemezek, enyvezett falemezek, furnérbetétes asztaloslapok, forgács- és farostlemezek előállítása, más lemezek és lapok DE 21.11 Cellulóz előállítása DG 24.4 Gyógyszeripar DH 25.2 Műanyagipar DJ 28.30 Erőművek és ipari kazánok gyártása DK 29.11 Motor- és turbinagyártás " 29.12 Szivattyú- és kompresszorgyártás " 29.3 Mezőgazdasági gépgyártás " 29.53 Élelmiszeripari gépek gyártása DL 32.10 Telekommunikációs és elektronikus alkatrészek gyártása " 32.20 Ipari telekommunikációs eszközök gyártása DL 33.10 Orvosi műszerek és terápiás felszerelések gyártása " 33.30 Ipari folyamatellenőrző rendszerek gyártása DM 34 Közúti járműgyártás DM 35.11 Hajó- és csónaképítés és –javítás DN 37.1 Fémek újrahasznosítása DN 37.2 Nem fémből készült anyagok újrahasznosítása Környezetvédelmi technológiák és felszerelések

gyártása K+F befektetések a csúcstechnikában TEÁOR - a gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere és ezek részletes tartalmi meghatározása (9008/1997. SK 7 KSH közlemény). - 71 - http://www.doksihu A-3 LISTA KIEMELT HADIIPARI BEFEKTETÉSI TERÜLETEK Fejlesztési, gyártási, Haditechnikai eszközök Szorzó kiképzési, javítószám karbantartó és szolgáltatási terület Telekommunikáció és 10. Katonai vezetési és tervező rendszerek; 2 lokátor technika 11. Rádiólokációs információ feldolgozó pontok; 12. Rádiótechnikai ellenőrző rendszerek; 13. Rádiólokátorok Rádióelektronika 22. Rádió felderítő, lehallgató, ellenőrző, zavaró készülékek 2 (eszközök, állomások, gépkocsik); 23. Rádió iránymérő berendezések (eszközök, állomások, gépkocsik); 24. Rádiórelé felderítő, lehallgató, ellenőrző, zavaró készülékek; 25. Rádiótechnikai felderítő és kisugárzást ellenőrző eszközök

(állomások); 27. Földi és légi telepítésű rádiólokátort felderítő eszközök (állomások, gépkocsik); 28. Rádióelektronikai-harcvezetési pontok és megfigyelő rendszerek; 31. Rádiókészülékek; 32. Távbeszélő központok és tartozékaik; 33. Kábelek és kábelépítő felszerelések; 34. Kommunikációs központok; 40. Elektronikus távbeszélő központok; Elektronikai eszközök 15. Tüzér tűzvezető eszközök és mérőberendezések; 1,5 (rejtjelező-, optikai-, 16. Optikai és lézer távmérők; navigációs 17. Képalkotó berendezések; készülékek) 30. Navigációs berendezések 36. Rejtjelző és titkosító berendezések; 38. Földi repülésirányító és navigációs berendezések; Gépjárművek és 2. Repülés előkészítő, kiszolgáló és gyakorló gépjárművek; 1 járműalkatrészek 21. Gépjárművek, pótkocsik, áramforrás aggregátok; 29. Zavarkivizsgáló eszközök (állomások, gépjárművek); 37. Tábori számítógépes

központ gépjárművek; 60. Aknakeresők; 67. Vegyi, sugárfelderítő és laboratóriumi járművek; 68. Vegyi, sugárhelyzet értékelő és tájékoztató járművek; 69. Mentesítő járművek és utánfutók; 74. Rakodógépek, targoncák, konténerszállítók; 75. Sebesültszállító járművek; 80. Üzemanyag labor járművek; 82. Vízszállító gépkocsik és utánfutók; 83. Kenyérszállító, hűtő és élelmezési szerviz gépjárművek; 84. Tábori sütödék; 86. Építési- és fenntartási gépjárművek; - 72 - http://www.doksihu 87. Mobil térképészeti eszközök; 90. Kiképzési eszközjavító műhelykocsik; 91. Videó stúdiós autóbuszok; 92. Propaganda gépjárművek; 94. Speciális darus kocsik; Egyéni védelem 8. Védőmellények; 70. Vegyvédelmi ruházat, vegyi és sugárfelderítő eszközök, vegyi és sugárértékelő eszközök, vegyi és sugármentesítő anyagok; Lőszerek, aknák, 7. Lőszerek, rakéták, bombák, robbanóanyagok és

robbantó robbanóeszközök, eszközök; lőpor 96. Pirotechnikai termékek (pl könnygázgránát, füstbombák); Kézifegyverek 6. Kézifegyverek (pisztolyok, gépfegyverek, gépkarabélyok, kézigránátok); Megjegyzés: A táblázat 2. oszlopában szereplő sorszámok értelmezése a haditechnikai berendezések beszerzésére vonatkozó eljárási szabályokról szóló 152/1999. (X 22) Korm rendelet melléklete szerint. - 73 - 1 1 1 http://www.doksihu 2. MELLÉKLET B-1 LISTA ELLENTÉTELEZÉSRE KIJELÖLT EXPORTTERMÉKEK INDIKATÍV LISTÁJA (szorzó: 1,0) EXPORTTERMÉKEK Különböző árucsoportokból Egészségügyi, szociális ellátás HS/TEÁOR kód A termékcsoport rövid leírása 25 – 97* N 85.14* Ipari termékek A magyarországi gyógyfürdők és gyógyszállók gyógyászati szolgáltatásai a svéd társadalombiztosító által a páciens részére történő térítés mértékéig, legfeljebb évente összesen 2 MUSD értékben. * HS kód - a

harmonizált rendszer szerinti termékfelsorolás. * TEÁOR - a gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere és ezek részletes tartalmi meghatározása (9008/1997. SK 7 KSH közlemény). B-2 LISTA ELLENTÉTELEZÉSRE KIJELÖLT KIEMELT EXPORTTERMÉKEK INDIKÍTAV LISTÁJA (szorzó: 1,4) No. ÁRUCSOPORT HS/KN KÓD KÓDHOZ RENDELT TERMÉKMEGHATÁROZÁS 1. Só, kén, földek és kövek, gép, 2523 Cementféleségek mész, cement 2. Műanyagok és ezekből 3916-tól Műanyag szál, -cső, -burkolók, készült áruk 3926-ig -lap, -film, -lemez, -fólia 3. Fa- és faipari termékek 4418 Ács- és épületasztalos-ipari termékek 4. Impregnált, bevont, 5902; 5903 Kerékköpeny kordszövet magas beborított, rétegelt szövetek; szakítószilárdságú műszaki textiláru Szövet műanyaggal impregnálva 5. Más készáru textilanyagból; 6303 Ponyva, vászontető és napellenző; készletek; használt ruha sátor; csónakvitorla 6. Kőből, gipszből, cementből,

6806; 6807; 6810; Salakgyapot, kőzetgyapot. azbesztből, csillámból és 6811 termékek; Aszfaltból készült hasonló anyagból készült áruk termékek; Cementből, műkőből és hasonlókból készült áruk 7. Kerámiai termékek 6902; 6905; 6907; Tűzálló tégla .; Tetőcserép; 6908-tól 6914-ig Mázatlan burkolók.; Mázas burkolók, ipari és háztartási célra - 74 - http://www.doksihu 8. Üveg és üvegáruk 9. Atomreaktorok, kazánok, gépek és mechanisztikus berendezések; ezek alkatrészei Elektromos gépek és elektromos felszerelések és ezek alkatrészei; hangfelvevő és –visszaadó, televíziós képés hangfelvevő és –visszaadó készülékek és ezek alkatrészei, tartozékai Vasúti mozdonyok és villamosmotor-kocsik, más, sínhez kötött járművek . Járművek és ezek alkatrészei a sínhez kötött járművek kivételével 10. 11. 12. 13. Optikai, fényképészeti, mozgófényképészeti, mérő-, ellenőrző, precíziós, orvosi

vagy sebészeti műszerek és készülékek; mindezek alkatrészei és tartozékai 7003-tól 7013-ig és 7017; 7019 8413; 8414; 8415 8517; 8532; 8533; 8534; valamint a 8542.4000 8607 8702; 8706; 8707 9015.80; 901590; 9018; 9019; 9022 - 75 - szolgáló kerámia termékek, díszműk és más hasonló áruk Síküvegek; öntve, húzva, fúvott és úsztatva is, elsődleges és megmunkált formában, szigetelőüveg, tükrök, ballonok, palackok, lámpák, szigetelők, stb. Laboratóriumi, egészségügyi üvegek, valamint az üvegrostból készült áruk Folyadékszivattyú.; Lég- és vákumszivattyú.; Légkondicionáló berendezések Vezeték és vezeték nélküli távbeszélők, videotelefon; Fix és változtatható, beállítható kondenzátor.; Elektromos ellenállás.; Nyomtatott áramkör, valamint a hibrid integrált áramkör Vasúti mozdony vagy villamosmotorkocsi és sínhez kötött más jármű alkatrésze Közforgalmú – 10 vagy annál több személyre –

személyszállító, közúti gépjárművek alváza, motorral felszerelve; Közúti gépjárművek karosszériája Geodéziai, meteorológiai, hidrológiai, geofizikai műszerek; mindezek alkatrészei, tartozékai; Mechanikus gyógyászati készülékek; Röntgen-, alfa-, béta vagy gammasugárzással működő berendezés orvosi, állatorvosi vagy bármilyen célra. http://www.doksihu B-3 LISTA SPECIÁLIS VÉDELMI CÉLÚ TERMÉKEK (szorzó: 1,4) No. Árucsoport HS/KN KÓD KÓDHOZ RENDELT TERMÉKMEGHATÁROZÁS 14. Poliészter alapú festékek 3208.1090 Infravörös elnyelő festék 15. Gumi és ebből készült áruk 4016.1090 Cellás lágygumiból készült egyéb áru 16. Műszaki textiláru 6307 Lövedékálló mellény 17. Optikai, fényképészeti, mérő-, 9020; 9030 Légzőkészülék és álarc, ellenőrző- és precíziós orvosi, Elektronikus mérő- és ellenőrző sebészeti műszerek, műszerek, alfa-, béta-, gamma-, készülékek és ezek röntgen-, kozmikus, vagy

más alkatrészei, tartozékai ionizáló sugárzás kimutatására vagy mérésére szolgáló műszer és készülék 18. Fegyver, lőszer és ezek 9301; 9302; 9306 Hadifegyver, revolver és pisztoly, alkatrészei, tartozékai bomba, gránát, torpedó, akna és harci lőszer - 76 - http://www.doksihu 3.MELLÉKLET C-1 LISTA ELLENTÉTELEZÉSI BEFEKTETÉSEK KIEMELT FÖLDRAJZI TERÜLETEI (+ 0,5 járulékos faktor az “A” jelű indikatív listák szorzóihoz) Magyarország azon települései és kistérségei, melyek a hatályos jogszabályok alapján • társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottak; • az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtottak, illetve; • ipari szerkezetátalakításban érintettek. A fejezet kiadásakor irányadó jogszabályok: 219/1996. (XII 24) Korm rendelet 91/2001. (VI 15) Korm rendelet C-2 LISTA ELLENTÉTELEZÉSI BERUHÁZÁSOK SZÁMÁRA KIEMELTEN KEZELT VÁROSOK ÉS VONZÁSKÖRZETÜK (+ 0,8

járulékos faktor az “A” jelű indikatív listák szorzóihoz) Debrecen és Miskolc és vonzáskörzete vonzáskörzete: Hajdúszoboszló Alsózsolca Szirma Nagyhegyes Sajóbábony Martin-telep Hernádnéme Mikepércs Sajószentpéter ti Sáránd Berente Szikszó Hosszúpályi Parasznya Sajóvámos Derecske Diósgyőr Arnót Hajdúszovát Hejőcsaba Boldva Létavértes Miskolc-Tapolca Edelény Vámospércs Görömböly Hajdúböszörmény Mályi Józsa Nyékládháza Hajdúsámson Emőd Nyíradony Ónod Hajdúhadház Sajólád Téglás Felsőzsolca Pápa és vonzáskörzete: Szolnok és vonzáskörzete: Marcaltő Törökszentmiklós Vaszar Tiszapüspöki Mezőlak Besenyszög Borsosgyőr Zagyvarékas Nyárád Szandaszőlős - 77 - http://www.doksihu Nemesszalók Kéttornyúlak Tapolcafő Nagyimót Csót Pápateszér Újszász Tószeg Rákóczifalva Kengyel - 78 - http://www.doksihu FELHASZNÁLT IRODALOM Dunay Pál – Gazdag Ferenc: Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete

Dr. Mészáros Ákos: Az ellentételezési (offset) ügylet A "GRIPEN PROGRAM" ELLENTÉTELEZÉSI VONATKOZÁSAI, avagy amit erről tudni érdemes az ellentételezési teljesítésben résztvevő vállalatoknak www.gmhu Gripen - Az intelligens megoldás www.gripenhu Gripen - Kiváló harci képesség és hatékonyság www.gripenhu Gripen - Folyamatos technológiai illesztõ program www.gripenhu Felhasznált sajtóanyag: Blikk Déli Hírlap Déli Hírlap Déli Hírlap Déli Hírlap Déli Hírlap Délmagyarország Délvilág Demokrata Demokrata Demokrata Élet és tudomány Észak-Magyarország Észak-Magyarország Figyelő Figyelő Figyelő Figyelő Figyelő Figyelő Hajdú-Bihari Napló Hajdú-Bihari Napló Hajdú-Bihari Napló HVG A Gripen a nyerő Gripenek és laktanyák Kezdődhet a Gripen-program Miskolcra jönnek a svédek? A Griff leszállt Magyarországon Gripenből borsodi fejlődés Elszáll a Gripen? Hosszú távra terveznek Élvonalbeli harcigépeket veszünk bérbe

Szabó János a Gripenek bérleti díjának fizetéséről Szétlobbizott vadászgépek Gripen: az évszázad ünnepe lehet Gripen-ellentételezés: több a semminél Végül minimális lesz az ellentételezés? A Gripen-programról a TOP 100 Clubban A Gripen-program lapunk TOP 100 Clubjában Vadászrepülőgép-beszerzés - Véget nem érő licit Gripen-bérlés - égi vadászok, földi érdekek Gripen-befektetések Mítosz és valóság A magyar és a svéd állam Gripen: felszállási parancs A régióknak is hasznot hozhatnak Egyetértési nyilatkozat - 79 - 2001.0913 2002 2002.0530 2001.0911 2001.0911 2001.0914 2002.0601 2002.0329 2001 2001.1217 2001.0823 2002.0225 2002.0503 2002.0425 2002.0603 2002.0526 2001.1030 2002.0327 2002.0314 2001 2001.1221 2001.1221 2001.1222 2001 http://www.doksihu HVG HVG HVG Kelet-Magyarország Kelet-Magyarország Komárom-Esztergom Megyei Hírlap Magyar Hírlap Magyar Hírlap Magyar Hírlap Magyar Hírlap Magyar Hírlap Magyar Hírlap Magyar

Hírlap Magyar Hírlap Magyar Hírlap Magyar Hírlap Magyar Hírlap Magyar Hírlap Magyar Hírlap Magyar Hírlap Magyar Hírlap Magyar Hírlap Magyar Hírlap Magyar Hírlap Magyar Hírlap Magyar Hírlap Magyar Hírlap Magyar Hírlap Magyar Hírlap Magyar Hírlap Magyar Hírlap Magyar Hírlap Magyar Hírlap Magyar Hírlap Magyar Hírlap Magyar Hírlap Magyar Hírlap Magyar Hírlap Magyar Hírlap Magyar Hírlap Magyar Hírlap Magyar Hírlap Magyar Hírlap Magyar Hírlap Magyar Hírlap Magyar Hírlap Magyar Hírlap Magyar Hírlap Magyar Nemzet Magyar Nemzet Magyar Nemzet Szabad az út a Gripenek előtt Svéd a cél Gripen-ajánlatok Bejelentkezik a Gripen-programra Mi jut nekünk a svéd tortából Egyenlő svéd és amerikai vadászgépesélyek 2001.1221 2001.0915 2002.0329 2002.0309 2002.0617 2001 Autóipari beruházások a Gripenekért Kecskemét már várja a Gripeneket Korrupciógyanú a vadászgéptendernél Nem találtak korrupcióra utaló jeleket Svéd vadászgép amerikai

fegyverrel A svédek a középvállalkozásokat fejlesztenék A svéd-brit fejlesztésű Gripen vadászrepülőgépekkel csúcsprogram is érkezik Magyarországra Újabb ajánlat érkezett a tengerentúlról F-16-os vadászokra Fogáskeresés a Gripen-szerződésen A Gripen-szerződés hozta minden ötödik eurót Újra cserélnék a használt Gripeneket Reklámrepülés Taszáron? Viták kereszttüzében az F-16-osok F-16-osok 160 milliárdért MiG-29-esek felújítása helyett használt F-16-osok Befektetési alapot ígér a svéd Gripen Vadászgépbeszerzés - döntés előtti finis Repülőgép-vásárlás - készül az összehasonlítás A földön tart az igazi légi csata a vadászgépekről Szerződhetnek a Gripenre Feltételes szerződés a Gripen-bérletről Aláírásra vár a Gripen-szerződés Washingtoni levél a Gripen-döntés miatt? Washington csalódott a Gripen-üzlet miatt Felülvizsgálják a Gripen-szerződést Kormányzati adatbank a Gripennek Gripenek: fair

versenyben jobb ajánlat is lett volna Országfejlesztési program készül Egyelőre fegyver nélkül a Gripenek Aláírás előtt a Gripen-szerződés HM: a héten döntés a személycserékről Szinte ingyen szállítanák a Gripeneket A török F-16-osok a legolcsóbbak Átgondolják a svéd védelmi doktrínát Részletes tárgyalásokat kezdtek a Gripenről Létrejött a Gripen kockázati tőkealapja Vihar az F-16-osok körül A Gripen-ajánlat kiegészítésére várnak Aláírás előtt a Gripen-szerződés Zöld lámpát kaphat ma a Gripen Ma Gripen-aláírás a svédekkel Ma aláírják a Gripen-szerződést A kormány szeret minket meglepni Összehasonlítják az ajánlatokat Hétfőn dönthetnek a vadászgépekről 2002.0323 2001.1126 2001.0809 2001 2001 2001.0912 - 80 - 2001.1008 2001 2002.0618 2002.0822 2002.0810 2001.0213 2001.0213 2001.0210 2001.0309 2001.0411 2001.1017 2001.0418 2001.0510 2001 2001 2001.1207 2001.1208 2001 2002.0530 2002.0311 2002.0105 2001

2001.1003 2001.1116 2002.0603 2001 2001 2001.0918 2001.0921 2002.0628 2001.0216 2001.0320 2001 2001 2001.1213 2001.1212 2001.0911 2001 2001 http://www.doksihu Magyar Nemzet Magyar Nemzet Magyar Nemzet Magyar Nemzet Magyar Nemzet Magyar Nemzet Magyar Nemzet Magyar Nemzet Magyar Nemzet Magyar Nemzet Magyar Nemzet Magyar Nemzet Magyar Nemzet Magyar Nemzet Magyar Nemzet Magyar Nemzet Magyar Nemzet Magyar Nemzet Magyar Nemzet Magyar Nemzet Magyar Nemzet Magyar Nemzet Magyar Nemzet Magyar Nemzet Magyar Nemzet Magyar Nemzet Magyar Nemzet Magyar Nemzet Magyar Nemzet Magyar Nemzet Magyar Nemzet Magyar Nemzet Magyar Nemzet Magyar Nemzet Magyar Nemzet Magyar Nemzet Magyar Nemzet Magyar Nemzet Magyar Nemzet Magyar Nemzet Magyar Nemzet Metró Metró Metró Metró Metró Metró MTI MTI Napi Gazdaság Napi Gazdaság Napi Gazdaság A svéd Gripen lett a befutó Orbán: A svéd ajánlat volt a kedvezőbb Új amerikai ajánlat F-16-osokra Bizonytalan Gripen-program Módosítja a HM a

Gripen-szerződést? Gripen: startra kész vállalkozók Vadászgépek és stratégiák Svéd repülőajánlat F-16 kontra Gripen Zöld út a Gripenek szerződésének Sokrétű átalakítás vár a Gripenekre Utántöltőt kér a NATO a Gripenekre Vadászgépbérletért haszongépjármű-gyártás? Kockázati alap Gripen-offsetre Aláírták a Gripenek bérleti szerződését Gazdaság Hamarosan végleges a Gripen-szerződés? Javításra szorul a Gripen-szerződés Magyar áruért haditechnika Kettős szerepben Kovács tanácsadója Aláírták a megállapodást a Gripenekről Szabó aláírta a Gripen-szerződést Aláírták a feltételes Gripen-szerződést Észérvek a Gripen vadászgépek mellett Ez elment vadászni A jövő héten érkeznek az amerikaiak F-16-os ügyben Éles harc a magyar légierő fejlesztéséért Megkezdődtek a tárgyalások Jóváhagyás a Gripenekre A Gripenek 2005-ben állnak hadrendbe Politikai viharban a Gripenek Gripen-tárgyalások mindennap

Megkésett az új ajánlat Novemberre Gripen-tervezet Vizsgálatok a Honvédelmi tárcánál Jobb Gripenekre vadásznak Az első Gripen 2004-ben érkezik Szabó aláírta a Gripen-szerződést Bővülő magyar-svéd légi kapcsolat Egy elfelejtett brüsszeli ajánlat Ma írják alá a Gripen-szerződést A sokadik "végső határidő" után veszik számba a döntéshozók a friss török harcigép-ajánlatot A svédek vadászgépe nyert Utolsó szakaszba értek a Gripen-tárgyalások A SAAB már nem bízik a sikerben Lebegtetett vadászgéptender Csehországban sikeres lett a Gripen Új Gripen-rendelésre várnak Elszállnak a Gripenek? Nagyító alatt a repülőgép-beszerzés - Vadász-sólyom kontra Griffmadár Medgyessy negyven vadászgépet akar A vadászgépbérlés elkerülhetetlennek látszik - 81 - 2001 2001.0920 2001 2002.0611 2002.0605 2002.0610 2001.0217 2001.0215 2001 2001 2001 2002.0517 2002.0323 2002.0314 2001 2001.1119 2001.1103 2001.1027 2001.1203 2001.0618

2001.1221 2001.1124 2001 2001.1211 2001.0824 2001 2001 2001.0921 2001.0921 2001 2001 2001 2001.1022 2001 2002.0628 2002.0823 2001.1213 2001 2001.1221 2001.1206 2001.1212 2001 2001.0911 2001.1119 2011.0627 2001.0724 2001.0515 2002.0411 2002.0613 2001.0427 2001 2001 http://www.doksihu Napi Gazdaság Napi Gazdaság Napi Gazdaság Napi Gazdaság Napi Gazdaság Napi Gazdaság Napi Gazdaság Napi Gazdaság Napi Gazdaság Napi Gazdaság Napi Gazdaság Napi Gazdaság Napi Gazdaság Napi Gazdaság Napi Gazdaság Napi Gazdaság Napi Gazdaság Napi Gazdaság Napi Gazdaság Napi Gazdaság Napi Gazdaság Napló Napló Napló Népszabadság Népszabadság Népszabadság Népszabadság Népszabadság Népszabadság Népszabadság Népszabadság Népszabadság Népszabadság Népszabadság Népszabadság Népszabadság Népszabadság Népszabadság Népszabadság Népszabadság Népszabadság Népszabadság Népszabadság Népszabadság Népszabadság Népszabadság Népszabadság Népszabadság

Népszabadság Népszabadság Népszabadság Népszabadság A Gripen mellett döntött a nemzetbiztonsági kabinet 2001 Gripenek 110 milliárdért, rakéták 30 milliárdért 2001 Kezdődnek a Gripen-tárgyalások 2001 Nem csupán svéd a Gripen 2001.0924 Hamarabb megvehetjük a Gripeneket 2002.0827 A Gripenre mégis teljes ellentételezést adnak a svédek 2001 A Gripenek a legkorszerűbb fegyverzetet kapják 2001 A Gripen 35 milliárd forintnál több befektetést hoz 2001.1204 A Gripenek az ellentételezéssel nyertek 2001 Elindult a Gripen-ellentételezés 2002 Szoros Szövetségek az EU hadigazdaságában 2001.0622 Rakétavásárlásért pécsi beruházást ajánl a Raytheon 2002 Egy hónapig tárgyalnak Gripenről 2001.0921 Indul a Gripenek ellentételezése 2002.0628 Gripen és F-16: kis különbség 2001.0327 Egymilliárd dollár értékű ellentételezési ajánlatot tettek a vadászgépgyártók 2001.0327 A Saab már nem számat a magyar üzletre 2001.0424 Aláírták a

Gripenek bérleti szerződését 2001 Hétszázmilliárd forintos haditechnikai beszerzés várható 2001.1221 Korlátozott a Gripen csapásmérő képessége 2001.1211 A nemzetbiztonsági kabinet is a Gripeneket támogatja 2001.1206 Várjuk a svéd beruházókat 2001.1221 Fizet a svéd SAAB 2001.0920 Nagy üzleti lehetőség a Gripen-program 2002.0429 Gripen-képzés Kanadában Szoros határidők a vadászgéptárgyalásokon 2001.0813 Zöld út a Gripeneknek 2001.1119 Kevés a 14 új vadászrepülő 2001 Jövő héten F-16-os ajánlat 2001 Újra összehasonlítják a vadászgépajánlatokat 2001.0724 Újraárazott F-16-osok 2001 Kedvező török vadászgépajánlat 2001.0801 Vadászgépajánlat Izraeltől is 2001 F-16-os bérlet az Egyesült Államoktól? 2001.0828 Jövő hétre ígérik a döntést a vadászgépekről 2001 08.01 Csak a típusról döntenek? 2001 Győzött a svéd vadász 2001 Egy döntés hátteréről 2001.0911 A Saab Nyíregyházán 2001 Nem a kormány dönt, hanem

a svédek 2002.0607 Gripen-bérlet helyett vásárlás 2002.0603 Felújítva jó az F-16-os 2001.0221 Tavaly nyáron kértünk ajánlatot F-16-osokra 2001.0217 Elmaradt az F-16-MiG-29 randevú 2001.0214 Az F-16-os és a Gripen versenye 2001.0302 Összevetik az F-16-ost a Gripennel 2001.0318 Géptender: ki repül a végén 2001.0331 A HM elemez, de nem választ 2001.0403 F-16 2001.0405 Kifutópályán a Géptender 2001.0411 Gripen vagy F-16-os 2001.0425 Vadászgépcsere 210 milliárdért 2001 A Gripen vitatja a HM összehasonlítását 2001 - 82 - http://www.doksihu Népszabadság Népszabadság Népszabadság Népszabadság Népszabadság Népszabadság Népszabadság Népszabadság Népszabadság Népszabadság Népszabadság Népszabadság Népszabadság Népszabadság Népszabadság Népszabadság Népszabadság Népszabadság Népszabadság Népszabadság Népszabadság Népszabadság Népszabadság Népszava Népszava Népszava Népszava Népszava Népszava Népszava Népszava

Népszava Népszava Népszava Népszava Népszava Népszava Népszava Népszava Népszava Népszava Népszava Népszava Népszava Népszava Népszava Népszava Népszava Népszava Népszava Népszava Nógrád Megyei Hírlap Nógrád Megyei Hírlap Nógrád Megyei Hírlap A Hm nem tud négy F-16-osról A portugál F-16-osok gyakran meghibásodnak Nem kérjük a négy F-16-ost Pentagon bejelentés a F-16-osokról Autóipari beruházó a Gripen-tervben Terülj-terülj svédasztalkám F-16-osok: hétfőn érkeznek az amerikai légierő szakértői A felszereltségtől függ a használt F-16-osok ára Sürgősséggel döntenek a Gripenről A Gripenek befektetést hoznak Jászberénybe? Támogatott Gripen-bérlet Kétmilliárd MiG-alkatrészekre Haditechnikai fesztivál augusztusban Módosítják a Gripen-szerződést Ellenzéki kivonulás az F-16-osok miatt Április 18-án döntenek a vadászgépekről Az F-16-osokat ajánlja a HM A héten döntenek a repülőkről Pentagon-bejelentés az

F-16-osokról Jövő héten Gripen-megállapodás Jóváhagyott Gripen-bérlet Gripen-képzés Kanadában Előszerződés a Gripen-bérletről Gripen: lehetőség a vállalkozóknak Módosul az amerikai vadászgépajánlat Matolcsy: a biztonság minden pénzt megér Megérkeztek a svéd vadászgépajánlat részletei Megállapodás a svédekkel Még nem dőlt el a vadászgépek versengése Légierők földi csatája Vadászgépcsere: mindenki másképp csinálja Amerikai bérleti szerződés várható az F-16-osokról A Gripenek mellett döntött a nemzetbiztonsági kabinet Harci helikopterek felújítás előtt Felszálló ágban a légierő Máris fial a Gripen-ügylet Befektetés is járna a Gripenek mellé Karcsúsított MiG-felújítás Lebegtetett harcigép-beszerzés Összehasonlító elemzés vadászgépekről Árajánlat az amerikai rakétákról Aláírták a Gripenek bérletét Rejtély, kik és miről tárgyaltak Tárgyalás a Gripenekről Befektetéseket várnak a

Gripenektől Maradhatnak a Gripen vadászgépek Döntés ellenére újabb ajánlat Folyamatos a Gripen-tárgyalás Elhúzódhat a döntés a vadászgépvásárlásról Elkészült a HM tanulmánya a vadászgépbeszerzésről Szabad út a Gripennek Tájékozódik a Gripen Gripen-ellentételezés Kezdődhet a Gripen-program - 83 - 2001 2001.0622 2001 2001.0621 2002.0323 2002.0523 2001 2001 2001.0921 2001.0926 2001 2001 2002.0628 2002.0809 2001.0216 2001.0420 2001.0421 2001.0424 2001 2001.1116 2001.1213 2001 2002.0314 2001.0724 2001 2001.0328 2002.0202 2001 2001 2001.0601 2001 2001 2001.0912 2001 2002 2001 2001.0207 2001 2001 2001 2001.1221 2001 2001.0918 2001.0926 2001.1022 2001.1022 2001.1026 2001.0406 2001.0420 2001.1116 2002.0514 2002.0308 2002.0530 http://www.doksihu Petőfi Népe Somogyi Hírlap Somogyi Hírlap Új Dunántúli Napló Új Dunántúli Napló Új Néplap Üzleti 7 Üzleti 7 Üzleti 7 Üzleti 7 Üzleti 7 Világgazdaság Világgazdaság Világgazdaság

Világgazdaság Világgazdaság Világgazdaság Világgazdaság Világgazdaság Világgazdaság Világgazdaság Világgazdaság Világgazdaság Világgazdaság Világgazdaság Világgazdaság Világgazdaság Világgazdaság Világgazdaság Világgazdaság Világgazdaság Világgazdaság Világgazdaság Világgazdaság Világgazdaság Világgazdaság Világgazdaság Világgazdaság Világgazdaság Világgazdaság Világgazdaság Világgazdaság Világgazdaság Gripen: új munkahelyek? Beszállítókat csábít a vadászgép Nyílt verseny a svéd befektetésekért Honlap a Gripenek ellentételezéséről Aláírták a szerződést a svéd Gripenekről Gripenek: a felszerelés változik az ár marad Felülvizsgálnák a Gripen-offsetet Gripen: karbantartás Ausztriában? Kitört a magyar Gripen-láz Prioritást élveznek a fejlesztési központok Gripen ellentételezési program: nyitány a kampányban Tárgyalások a Gripenek ellentételezéséről F-16: ügyes amerikai lobbizás

Fordulóharc Gyors landolás Kormányáldás a Gripenekre Az amerikaiak még nem adták fel A Gripeneké lehet Közép-Európa Nem lesz magyar beszállító a Gripen-ellentételezésben Több száz vállalat a Gripen-offset körül Megérkezett az árajánlat az F-16-osokra F-16, Gripen: csak dönteni kell Amerikai-belga-svéd versengés Meglepetés a Gripen sikere Fejlesztésre kész svéd cégek Elindultak az első projektek az ellentételezés keretében Vadászgép-invázió Közép-Európában A Gripen teljes gázt ad (Ár)alku az amerikaiakkal F-16: vizsgálják az amerikai ajánlatot Konkrét ajánlat F-16-osokra Tárgyalások a Gripenekről Gripenekért befektetéseket várnak Orbán a gépbérlésről A Gripenek után "szabad" égbolt Gripenek és MiG-29-esek közös repülése Kecskeméten HM: Gripent, de másikat Norvégia elégedett az F-16-osokkal Harci gépek patikamérlegen F-16-osok: még kedvezőbb feltételek? Szignó a Gripen-szerződésben Gripeneké lesz

a magyar légtér Tőkét is hoznak a Gripenek? - 84 - 2002.0426 2002.0307 2002.0308 2002.0502 2001.1221 2002.0809 2002.0529 2002.0108 2001.1220 2001.1220 2002.0325 2002.0314 2001 2001.0707 2001.0908 2001.1119 2001.1123 2001.1217 2001.1126 2002.0510 2001 2001.0730 2001 2001 2001 2002.0619 2001.0223 2001.0222 2001 2001 2001 2001.0921 2001.0926 2001.1026 2001 2002.0823 2002.0809 2001.0320 2001.0406 2001.0421 2001 2001.1212 2001.1220