Kereskedelem | Felsőoktatás » Kiss Ferenc - Küzdelem a talpon maradásért, avagy a Szervezett Élelmiszerboltok Láncoltata Kft

http://www.doksihu BUDAPESTI GAZDASÁGI F ISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI F ISKOLAI KAR SZAKDOLGOZAT Kiss Ferenc Nappali Számvitel Vállalkozási 2003 http://www.doksihu BUDAPESTI GAZDASÁGI F ISKOLA PÉNZÜGYI SZÁMVITELI F ISKOLAI KAR Küzdelem a talponmaradásért, avagy a Szervezett Élelmiszerboltok Láncolata Kft Küls szakmai konzulens: Operatív konzulens: Helt István Némethné dr. Gergics Márta Kiss Ferenc Nappali Számvitel Vállalkozási 2003 http://www.doksihu TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 2. Kiskereskedelem, nagykereskedelem 3. 4. 4 . 5 2.1 Kiskereskedelem . 5 2.2 Nagykereskedelem . 6 Az élelmiszer-kereskedelem privatizációja . 6 3.1 A belkereskedelem alakulása az ötvenes évek elejét l 6 3.2 Az élelmiszer-kereskedelem szervezete . 8 3.3 A közértprivatizáció . 9 3.4 A vidéki élelmiszer-kiskereskedelem privatizációja 10 3.5 A füszértek privatizációja . 11 3.6 Hálózatok versenye . 12 A

külföldi befektetésekre vonatkozó szabályozások a ’90-es évek közepén 4.1 15 A közép-kelet európai országok külföldi befektetéseire vonatkozó szabályozásai a ’90-es évek közepén 4.2 Magyarország 15 17 5. A SZÉL Kft. alapításának el zményei 18 6. A SZÉL Kft. alapítása és fejl dése 19 6.1 Alapítás . 19 6.2 Együttm>ködés más üzletláncokkal . 20 6.3 Napsugár-üzletlánc . 21 7. A SZÉL Kft. célkit>zése . 23 8. A partnerek megkeresése . 24 9. 8.1 Közvetlen és közvetett partnerek . 8.2 A szerz dés tartalma, vállalt kötelezettségek 24 27 . 29 29 9.11 Csendes akció . 30 9.12 Újságos akció . 30 A kedvezmények eljutása a kiskeresked khöz 9.1 9.2 Az akciók Az újságos akcióval kapcsolatos problémák 9.21 Változások a kereskedelemben . 31 . 32 9.22 A kereskedelmi láncok terjeszkedésének f bb trendjei Magyarországon és a világon . 2 33

http://www.doksihu 9.23 A jelenlegi követelményrendszer elemei . 35 10. A SZÉL Kft. gazdálkodása . 38 11. A HACCP-rendszer és a vele kapcsolatos teend k . 39 12. 11.1 Mi a HACCP? . 11.2 Fogalom meghatározások 11.3 Alapelvek 11.4 A HACCP-rendszer alapelveinek alkalmazása 11.5 Alkalmazás 11.6 A HACCP alkalmazásának logikai sorrendje 11.7 A jelenlegi helyzet a kereskedelemben 11.8 A SZÉL Kft. feladatai a HACCP-rendszerrel kapcsolatban 40 . 41 . 43 . 44 . 44 49 . 50 50 Utószó . 51 Irodalomjegyzék . 53 1. sz melléklet: Tagi keretszerz dés . 54 2. sz melléklet: Szállítói szerz dés . 57 . 62 3. sz melléklet: Akciós újság 3 http://www.doksihu 1. Bevezetés Dolgozatom témájául egy már évek óta aktuális problémát választottam, s megpróbáltam e probléma okait megkeresni, s az egyik lehetséges megoldást képvisel céget bemutatni, hogy vezet i és tagjai miképpen próbálják meg orvosolni

ezeket a napi gondokat. A probléma a következ : Az utóbbi években, amikor gombamód szaporodnak a városokban és környékükön a hatalmas hipermarketek sokkolóan alacsony akciós áraikkal és széles kínálatukkal, nagyon nehéz a mégoly hangulatos és barátságos kis családi vállalkozásoknak megtartani fogyasztóikat. Nem képesek felvenni a versenyt a multikkal, akik – mivel hatalmas mennyiségeket forgalmaznak – jelent s engedményeket tudnak kiharcolni a szállítóktól. Ezt a kis üzletek nem tehetik meg. Egy lehet ség kínálkozik csupán a számukra. Összefogni, és egységesen fellépni a szállítókkal szemben, egységes arculatot mutatni a fogyasztók és partnerek felé egyaránt. Ezt a lehetséges alternatívát, mellyel a kiskeresked k a túlélésüket biztosíthatják, az elmúlt években több szakember is nyilatkozatában kifejtette: Így például 1997-ben Imre István a Skála-Coop Rt. elnök-vezérigazgatója a Piactükörben megjelent

cikkben: „Fontos a vev kör igényeinek felmérése, de még fontosabb, hogy a vállalkozók ne sajnálják feladni önállóságukat. Ma a kisboltok tulajdonosai és a vendégl sök nagy része a cash and carry üzletekben gyakorlatilag kiskereskedelmi áron vásárolnak. Ha a beszerzésben együttm>ködnének, lényegesen jobb pozíciót harcolhatnának ki maguknak a szállítóknál és a termel knél.”, vagy 1998-ban Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség f titkára a Kereskedelmi Élet cím> folyóiratban: „A kisüzletek hátránya az árubeszerzésben az áraknál jelentkezik. Számukra a lehetséges túlélési stratégiák egyike a kereskedelmi láncokhoz, illetve a közös beszerzési társulásokhoz való csatlakozás.” 4 http://www.doksihu Nos a Szervezett Élelmiszerboltok Láncolata Kft. is egy ilyen beszerzési társulás, melynek alapítói is hasonló gondokkal küszködtek az üzletlánc alapításának idején. 2.

Kiskereskedelem, nagykereskedelem A témával kapcsolatos két igen fontos fogalomról van szó, mit is jelentenek ezek? 2.1 Kiskereskedelem A kiskereskedelem mindazon tevékenységeket foglalja magában, amelyek az áru vagy szolgáltatás közvetlen, személyes, tehát nem üzleti célú felhasználására szolgáló értékesítését jelentik a végs fogyasztónak. A kiskeresked vagy a kiskereskedelmi bolt olyan üzleti vállalkozás, amelynek forgalma alapvet en a kiskereskedelemb l származik Bármely szervezet, amely ilyen irányú tevékenységet végez – függetlenül attól, hogy termel , nagykeresked vagy kiskeresked – kiskereskedelmi feladatot lát el. Nem számít, hogy milyen úton árusítja a termékeket vagy szolgáltatásokat (személyesen, postán keresztül, telefonon vagy automatával), vagy hol kerülnek azok értékesítésre (boltban, utcán vagy a fogyasztó lakásán). A keresked8k típusai: A kiskereskedelmi szervezetek nagyon változatosak és

egyre újabb formák t>nnek fel. Sokféle osztályozásukat ajánlják. Így beszélhetünk bolti kiskereskedelemr l, bolt nélküli kiskereskedelemr l valamint kereskedelmi szervezetekr l: Bolti kiskereskedelem: a fogyasztók ma a termékhez és szolgáltatásokhoz az üzletek széles választékában juthatnak hozzá. A legfontosabb és a legtöbb országban megtalálható kiskereskedelmi bolttípusok nyolc kategóriába sorolhatók: szaküzletek, áruházak, szupermarketek, kényelmicikk-boltok, diszkontboltok, árengedményes kiskeresked k, szuperáruházak és katalógus-áruházak bemutatótermei. Talán a legjobban ismert kiskereskedelmi típus az áruház 5 http://www.doksihu Bolt nélküli kiskereskedelem: az áruk és szolgáltatások többsége az üzletekben talál vev re, a bolt nélküli kiskereskedelem a hagyományosnál gyorsabban növekszik. A bolt nélküli kiskereskedelem négy kategóriába osztható: közvetlen értékesítés, direkt marketing,

automaták és beszerzési szolgáltatások. Kereskedelmi szervezetek sok kiskereskedelmi egység független vállalkozó tulajdonában van, mégis a boltok egyre nagyobb száma tartozik valamilyen szervezethez. A kiskereskedelmi vállalatok a mennyiségi hatékonyságra törekszenek. Kihasználják a nagy mennyiségben történ beszerzés, márkáik széles kör> ismertsége és a jobban képzett alkalmazottak nyújtotta el nyöket. A szervezeti kiskereskedelem legfontosabb változatai: a társas csatornák, az önkéntes csatornák, a kiskereskedelmi szövetkezetek, a fogyasztási szövetkezetek, a franchiseszervezetek és az értékesít konglomerátumok. 2.2 Nagykereskedelem A nagykereskedelem minden olyan termék- vagy szolgáltatásértékesítési tevékenységet magában foglal, amelyek során viszonteladóknak vagy üzleti felhasználóknak értékesítünk. A nagykereskedelembe nem tartoznak az alapvet en termeléssel foglalkozó gyártók és kiskeresked k. A

nagykeresked k (más szóval disztribútorok) több szempontból különböznek a kiskereskedelemt l. El ször, a nagykeresked k kevesebb figyelmet fordítanak a promócióra, a légkörre és az üzlet helyére, mert f ként üzleti partnerekkel és végs fogyasztóval foglalkoznak. Másodszor, a nagykereskedelmi tranzakciók rendszerint nagyobb volumen>ek, és szélesebb üzleti területet fednek le mint a kiskereskedelmiek. 3. Az élelmiszer-kereskedelem privatizációja 3.1 A belkereskedelem alakulása az ötvenes évek elejét8l A szocialista belkereskedelem ötvenes évek elejére kialakult szervezeti rendszere f vonásaiban egészen a rendszerváltásig fennmaradt. Ennek lényege „az egy szervezet-egy 6 http://www.doksihu feladat” elv következetes megvalósítása. A szervezetek elkülönülésének alapelvei a következ k voltak: A hierarchia elve: a gazdasági tevékenységek egészét feladatokra, majd újabb és újabb részfeladatokra bontó irányítási

elvnek megfelel en a szervezetek egy piramisszer>en felépül hierarchikus rendszer részei. Tevékenységi elv: a termel -, kül-, nagy- és kiskereskedelmi tevékenység el van különítve egymástól. Profilelv: a vállalatok és boltjaik profilja – a forgalmazható termékek köre – központilag rögzített. Területi elv: a vállalatok meghatározott közigazgatási területen m>ködnek, de ott a tevékenységi körükbe tartozó más tevékenységgel nem foglalkozhatnak. A kivételek elve: a kivételek valamilyen gyakorlati megfontolás következményei. Ezek többnyire nem sértik az „egy feladat-egy szervezet” elvet; például amikor a gyorsan romló termékeknél a termel látja el a nagykereskedelmi funkciót, vagy valamilyen speciális funkciójú vállalatra vonatkoznak, amikor az átfedés elkerülhetetlen, de jelentéktelen. A változások elve: a szervezeti rendszerben a változások – például összevonások – nem érintik az „egy feladat-egy

szervezet’ elvet. Az ellátási felel8sség elve: az új gazdasági mechanizmus 1966. évi meghirdetése után lehetségesség vált a verseny; így a hierarchikus szintek, a profilok, a területi határok és tevékenységi körök átlépése. A kormányzati és tanácsi irányítás azonban mindenekel tt az eredeti „feladat” ellátását kívánta meg a t le függ szervezetekt l. Ezért a versenyben vesztésre álló szervezetek védelmében fellépve, a szabályozórendszert azok érdekeihez igazítva, a vállalatvezet k politikaiszemélyi függését is saját ellátási szempontjaik szolgálatába állítva, viszonylag sz>k, bár egyre tágabb keretek közé szorította a versenyt. Az új gazdasági mechanizmus bevezetése, majd hatókörének korlátozása után a nyolcvanas évek vállalati önállóságot növel , kisvállalkozásokat engedélyez , a nemzetközi kapcsolatokat bátorító gazdaságpolitikája ismét jelent sen javította a rendszer rugalmasságát. A

vállalatok adottságai – azaz felépítésük mennyire volt távol a piacgazdasági körülmények között szokásostól – azonban meglehet sen különböz lehet séget teremtett a piaci alkalmazkodásra, s így a vállalatokat igen eltér pozícióban 7 http://www.doksihu érte a rendszerváltás. A kiskereskedelemben a nyolcvanas évek elején bevezetett úgynevezett új üzemeltetési formák egyes vállalatokat (pontosabban vállalati központokat) már létükben fenyegettek, hiszen ezeknek a központoknak piacgazdasági viszonyok között szinte semmiféle reális funkciója nem volt. Ahol viszont a kiskereskedelmi vállalatok, illetve központjaik jelent s közvetlen (vagyis nem a nagykereskedelemt l történ ) beszerzést alakítottak ki, a piacgazdasági átmenet sokkal zökken mentesebbnek ígérkezett. A változások által legkevésbé érintett, a központi elosztás logikáját szervezetében leginkább meg rz nagykereskedelem esetében igencsak kérdéses volt,

hogyan lesznek képesek megfelelni a piacgazdaság követelményeinek. A közvélemény számára azonban egyáltalán nem volt nyilvánvaló, hogy a piacgazdasági átalakulás mennyire leértékelheti az ellátás korábbi tartópilléreinek jelent ségét, s ezzel piaci értékét. Míg 1989-ben a kiskereskedelmi forgalom 60 százalékát állami vállalatok, 30 százalékát szövetkezetek és 10 százalékát magánkeresked k látták el, 1998-ra az állami kereskedelem gyakorlatilag megsz>nt, az áfészek forgalmi részaránya pedig 5 százalék körülire csökkent. A privatizáció 1998-ra gyakorlatilag befejez dött, egy a Gazdasági Minisztériumban 1998 novemberében készített tájékoztató szerint már csak a Ravill végelszámolása és az észak-magyarországi Piért értékesítése nem ért véget. 3.2 Az élelmiszer-kereskedelem szervezete A magyarországi élelmiszer-kereskedelem tervgazdaságban kialakult rendszerének merevsége az iparcikk-kereskedelemnél

is jóval lassabban oldódott. A kiskereskedelemre vidéken a megyei elkülönültség volt jellemz , a megye városaiban egy tanácsi alapítású, többnyire csak élelmiszerrel és vegyi cikkekkel foglalkozó kiskereskedelmi vállalat, a községekben pedig a területen m>köd áfész üzemeltette a boltokat. Csak a Csemege volt országos kiskereskedelmi vállalat. Budapesten 11 közért m>ködött, egy – a Budapesti Közért – kivételével szigorúan meghatározott két-három kerületben. Emellett egyes, f leg küls kerületekben áfész boltok is voltak, s speciális profiljában választási lehet séget jelentett a Budapesti Édességbolt Vállalat is. Az élelmiszer és vegyi áru nagykereskedelmével 10 úgynevezett füszért vállalat foglalkozott, ugyancsak területileg elkülönülten. Emellett néhány speciális profilú – hallal, baromfival, déligyümölccsel foglalkozó – élelmiszer-nagykereskedelmi vállalat is m>ködött. A nyolcvanas

években ez az elkülönültség már oldódott, de továbbra is jellemz volt. 8 http://www.doksihu Az élelmiszer-kiskereskedelem üzleteinek jelent s része, mint tíz f nél kevesebb f t foglalkoztató egység az 1990 szeptemberében elfogadott el privatizációs törvény hatálya alá tartozott. Ezeket a vállalatokat versenytárgyalás keretében egyenként kellett értékesíteniük. A vállalatok természetesen ellenérdekeltek voltak az el privatizáció lebonyolításában, hiszen ezzel maguk alól szervezték ki a vállalatot. Sárközy Tamás megfogalmazása szerint: „A törvény azt szándékolta, hogy el bb a piszkos munkát elvégezteti a vállalatokkal, utána pedig a feleslegessé vált vállalati központokat megsz>nteti. A baj csak az volt, hogy ez az elgondolás az érintett vállalati vezet k el tt is teljesen világos volt.” Ez megmutatkozott a bejelentési kötelezettség késedelmes teljesítésében, a felmentési kérelmekben, a nem egyértelm>

esetekkel kapcsolatos viták elhúzásában. A törvény szerint a kikiáltási árat az ÁVÜ szakért i elemzések alapján állapította meg, s ezekre az elemzésekre – részben a vev megtalálásában való ellenérdekeltség, valamint az esetleges visszaélési vád elkerülése érdekében – az érintett vállalat esetenként olyan hatást gyakorolt, hogy az irreálisan magasan lett megállapítva, így a versenytárgyalás eredménytelen maradt. (A magas ár egyébként a nagyobb bevétel miatt az ÁVÜ-nek is érdeke volt, a kudarcban pedig egyéb szempontoknak, például egyes üzletek profilkötöttségének is szerepe lehetett.) Emellett a boltok mintegy egyharmadáról kiderült, hogy legalábbis rögtön nem lehet privatizálni ket, hiszen például a szerz dés és bérleti rendszerben m>köd boltvezet k nem voltak kötelezhet k a szerz désük lejárt el tti privatizációra. Az árverések meghirdetését hosszú hónapokig késleltette a vállalkozók számára

szükséges hitelek körüli huzavona. Így 1991 végéig az üzleteknek csak töredéke kelt el Ezt viszont már a folyamat felgyorsulása követte, s az üzletek túlnyomó többségének privatizációja 1993 végére befejez dött. Néhány jogilag bonyolult ügy azonban még 1999-ben is lezáratlan maradt 3.3 A közértprivatizáció Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium 1990 végén, mintegy az el privatizáció folytatásaként kezdeményezte az élelmiszer-kiskereskedelem, ezen belül is f leg a budapesti közértvállalatok decentralizációval és reorganizációval összekötött privatizációját. A minisztériumi elgondolás szerint Budapesten három, külföldi t ke bevonására és vidéki terjeszkedésre, más boltok magához kapcsolására is alkalmas áruházi lánc 9 http://www.doksihu alakulhatna ki a Budapesti Közért, a Csemege, valamint – esetleg – a Skála-Coop körül. A közértprivatizáció az el privatizációhoz hasonlóan sokáig

elhúzódott. A minisztérium és az ÁVÜ ellentétes nézeteik után meghatározták a célt, mely alapján elkezdték a közértprivatizációt. Mi szerint lehet vé kell tenni, hogy akár hazai vagy külföldi befektet k ajánlatot tehessenek az akkori vállalati keretekt l eltér , lehet ség szerint a f város egész területét átfogó közepes vagy nagyobb méret> élelmiszer-kereskedelmi társaságok kialakítására. 1991-ben a Csemege a Meinl tulajdonába került, 1992-ben már hálózat kialakítására alkalmas boltok többségét a Tengelmann-érdekeltség> Plus, az osztrák Spar, a belga érdekeltség> Duna Füszért – kés bb Profi néven szervez d üzletlánca – és a magyar CBA Egyesülete szerezte meg, majd 1993 végéig a többi is a felsorolt csoportok kezébe került. 1994-ben került sor a Budapesti Közért privatizációjára, s 1996-ban befejez dött a közértprivatizáció. 3.4 A vidéki élelmiszer-kiskereskedelem privatizációja A

kilencvenes évek elején a privatizáció jellegzetes formája a megyei élelmiszerkiskereskedelmi vállalatok egy az egyben történ , vagyis a korábbi monopolhelyzetüket nem érint eladása volt külföldi befektet k részére. Ilyen módon került a vas megyei Nyugat Rt. a Csemege-Julis Meinl, a komárom megyei Generál Rt az osztrák Spar, a gy rsopron megyei DLK és Sopker vállalatokból alakult Globál TH Rt pedig a Tesco kezébe Természetesen új vállalkozások megjelenése, a privatizált vállalatokon belül végrehajtott racionalizálás – a gazdaságtalannak min sített vagy a profilba nem ill boltok eladása – révén a verseny a korábbinál jóval er sebb lett, de nem, vagy csak lassan változott a korábbi monopolhelyzet> cégek dominanciája. A tények azt mutatják, hogy a kereskedelemben id közben a verseny – részben az el privatizáció, részben a sok új magánkereskedés, a lassan kialakuló nagyméret> kis- és nagykereskedelmi láncok, a

hipermarketek és bevásárlóközpontok terjedése következtében – a korábbitól egészen eltér intenzitású lett. A minisztérium által képvisel álláspont ebben a helyzetben már – a reorganizáció esetében – kifejezetten a piac iránti bizalmatlanságot tükrözte, hiszen arra a vállalatok saját maguk is rákényszerültek. A decentralizációs törekvések indokoltnak, de kisség megkésettnek, és a gyakorlatban csak korlátozottan érvényesíthet nek bizonyult. Ugyanakkor – éppen a verseny már kialakult ereje következtében – ez összességében nem okozott korrigálhatatlan károkat. Például a kialakuló üzletláncok többnyire fokozatosan megszabadultak a tevékenységi körükhöz nem 10 http://www.doksihu illeszked , számukra gazdaságtalan egységekt l – aminek következtében területi monopolhelyzetük csökkent -, miközben 1994, vagyis a privatizáció nagy részének lezárulása után teljesen új, nagy alapterület>

hipermarketeket és bevásárlóközpontokat épít piaci szerepl k jelentek meg a piacon. 3.5 A füszértek privatizációja A kilencvenes évek elejére – de már a nyolcvanas évek végét l – a füszért vállalatok (élelmiszer- és vegyi áru –nagykereskedelmi vállalatok) többsége nehéz helyzetbe került, a kiskereskedelemért, a növekv számú mozgékony magánkeresked ért egymással kezd dött meg a harc mindinkább kiegészült a kiskereskedelemmel folytatott versenyfutással is. A kiskereskedelem ugyanis, ahol lehetett, megkerülte a nagykereskedelmet, a kialakuló láncok mindinkább a termel kt l közvetlenül, lehet leg saját központi raktárukon keresztül szervezték be az árut. (Ehhez gyakran a korábbinál jobb partnert találtak az értékesítési nehézségekkel küzd , illetve már privatizált termel cégek egy részében is.) Válaszképpen a füszértek már a nyolcvanas évekt l kezdve – esetenként némi minisztériumi

ösztökélésre – hozzákezdtek saját kiskereskedelmi hálózatuk kialakításához, majd a megnövekedett számú nagykeresked gyors kiszolgálására alkalma C+C (Cash & Carry – fizess és vidd) áruházakat hoztak létre. A nagy, külföldi érdekeltség>, t keer s kereskedelmi láncok központi beszerzése azonban kivédhetetlen csapást mért e vállalatcsoportra. A minisztérium már idézett el terjesztésének megállapítása szerint a C+C és az ugyancsak terjed lakossági diszkontértékesítés a füszért vállalatok forgalmában általában 5 százalék alatt van, mivel nincs pénzügyi forrásuk az alkalmazkodásra. Ráadásul az átalakulások jellemz en egy az egyben vagyis decentralizáció nélkül történtek, s a kiskereskedelemmel közös átalakulásra sem történt kezdeményezés. A privatizált cégek egy része racionalizálta tevékenységét: a profiljába nem ill , feleslegessé vált, veszteséget okozó egységeket

értékesítette, illetve ha erre idejében nem volt képes, akkor erre felszámolás keretében került sor. A hagyományos – úgynevezett túrajáratokon, a bolti rendelést egy-két héttel követ szállításokon alapuló – nagykereskedelmi tevékenység szinte teljesen megsz>nt. Az önállóan megmaradt nagykereskedelmi cégek általában csak a magánkeresked k kiszolgálására alakalma C+C áruházaikat, illetve nagy alapterület> kiskereskedelmi egységeiket tartották meg. E cégek többnyire t keszegények, kisméret>ek voltak – miközben nagykereskedelmi profiljuk 11 http://www.doksihu korszer>nek mondható C+C egységei számára is versenytársként jelent meg a rendkívüli t keer s és agresszív üzletpolitikát követ Metro. Ezért e cégek piaci helyzete bizonytalanná vált. Eladott, illetve felszámolt raktáraik a nagy – külföldi, magyar és áfész tulajdonban lev külkeresked – kereskedelmi üzletláncok központi raktáraiként,

illetve termel és cégek lerakataiként m>ködnek. A t keer sek saját maguk is törekednek üzletlánc kialakítására – ezt a leglátványosabban talán a Duna Füszért Rt. Profi üzlethálózata illusztrálja, de ide sorolható az Alfa Mi családunk nev>, franchise-jelleg> próbálkozása is. A privatizáció kapcsán jól megfigyelhet a külföldi és hazai tulajdonba került cégek „láncosodása”, vagyis a többé-kevésbé önálló arculatú, saját központi beszerzésre támaszkodó üzlethálózat kialakítása. Az önálló boltok a C+C rendszer> nagykereskedelmi lerakatokhoz köt dnek, az egységesülés jelei körükben is tapasztalhatók. Erre a növekv , a kilencvenes évek elején még csak kevesek által elképzelhet nek tartott er sség> verseny kényszeríti ket, mivel csak így van mód a versenyképes értékesítési és beszerzési árakhoz szükséges méretnagyság elérésére. 3.6 Hálózatok versenye A privatizáció kezdett l

csak az egyik útja volt a kereskedelem m>ködési mechanizmusa átalakításának, a verseny er sítésének, a piaci szerepl k száma növelésének. Az élelmiszer-kereskedelemben – helyesebben napicikk-kereskedelemben – a privatizációs folyamat mellett kezdett l versenyt b vít hatása volt a sok új, önálló kisbolt megnyitásának. Ezek ugyan gyakran t keszegény, kényszervállalkozás jelleg>ek voltak, de szolgáltatásaikkal – például a lakóhelyhez való közelségükkel, nyitva tartásuk idejével, esetenként a legalitás határán mozgó módszereikb l is következ olcsó áraikkal – mégiscsak versenyt jelentettek. Számukat korábban a statisztika ugyan jelent sen túlbecsülte, elszaporodásuk azonban mindenki számára nyilvánvaló tény volt. Már a kilencvenes évek elejét l néhány nagy, külföldi tulajdonú kereskedelmi cég nem, vagy nem els sorban a privatizáció, hanem új áruházak építése révén kezdte meg országos

fiókhálózatának kiépítését. Kezdetben a Tengelmann, a Delhaize, a Julius Meinl vagy a Tesco els sorban a privatizációban vett részt, míg a Spar és a Penny Market áruházakat üzemeltet Rewe inkább új üzleteket épített. 12 http://www.doksihu A nyugati kereskedelmi hálózatok – miként kés bb hipermarketek és bevásárlóközpontok is – el ször dönt en Budapesten és környékén, illetve ÉszakDunántúlon, majd fokozatosan a többi nagy – lehet leg bevásárló turizmus vonzására alkalmas – településen vetik meg a lábukat, s fokozatosan haladnak a fejletlenebb, illetve kisebb vásárlóerej> keleti országrészek, illetve közép- és kisvárosok felé. Ezekben – mint az el z ekben is láttuk – a privatizáció során inkább a hazai t ke szerzett pozíciókat, azonban jelenleg már itt is terjeszkednek a külföldi cégek. Penny Market már évek óta számos közepes méret> városban m>ködik, de kelet felé nyomulnak a

többiek is. Az igazi sokkhatást azonban a külföldi t ke által finanszírozott, nagy alapterület>, zöldmez s beruházások formájában létrejött hipermarketek és bevásárlóközpontok megjelenése okozta. E folyamat lényegében 1994-ben kezd dött meg, amikor a Metro egyszerre két áruházát nyitotta meg Budapesten, majd 1996-ban az els bevásárlóközpontok átadásával kapott új lendületet. 1999-ben a Metro már kilencedik – eddigi legnagyobb és egyben jellemz módon immár az ország keleti részén, Nyíregyházán felépült – C+C áruházát adta át. A Metro Nagykereskedelmi Kft elvben nem tartozik a kiskereskedelemhez, mivel elvileg csak vállalkozók látogathatják, a csomagolás és az árak a nagybani vásárlást ösztönzik. Ennek ellenére – többek között a társkártyák révén – a Metro vásárlói között nagyon sok a házastárs, az áruházak funkciójukat tekintve hipermarketeknek tekinthet k. A verseny a legnagyobb

kereskedelmi szervezeteket is terjeszkedésre és növekedésre, s t a szállítókkal való kedvez bb pozíció elérése érdekében er ik más partnerekkel való egyesítésére készteti. Listázási ár, polcpénz, árengedményes akciók és megnyújtott fizetési határid – ezek azok a többnyire külföldi t kével alakult élelmiszer-kereskedelmi hálózatok által meghonosított fogalmak, amelyekr l az ezeket kikényszerít keresked k, de az árut szállító cégek sem beszélnek szívesen. Ez érthet is, hiszen az üzletláncok között éppúgy óriási a konkurenciaharc, mint a szállítókkal, ezért a megállapodások feltételei féltve rzött titkok. Jól megfigyelhet , hogy a kiskereskedelmi láncok a piacon igyekeznek megvásárolni – immár a másodlagos privatizáció keretében – azokat a vállalatokat vagy legalább azokhoz hasonlókat, amelyeket a privatizáció során nem sikerült. Emellett saját maguk is végrehajtják, csak immár saját

elhatározásból, azokat a racionalizálási lépéseket – a nagy- és kiskereskedelmi funkció integrálását, a hálózat arculatába nem ill egységek eladását -, amelyeket korábban a minisztériumi koncepció is szükségesnek tartott. Id közben a Spar megkezdte franchise-rendszerének kialakítását is. A beszerzési piacon pedig nagyságrendi változást hozott, hogy a nagyobb beszerzési méret érdekében a 13 http://www.doksihu Metro és a Spar Metspa néven már 1995-ben beszerzési társaságot hozott létre. Ugyanakkor – párhuzamosan a Metro és a Spar együttm>ködésével – a hasonló beszerzési nagyságrend érdekében a Csemege-Julis Meinl, a Profi és a Cora 1998-ben ugyancsak beszerzési társaság létrehozását jelentette be. Ennek tényleges létrehozatala el tt, 1999 során azonban a Csemege-Meinl a Profi belga tulajdonosainak érdekeltségébe is került. A Penny Market tulajdonosa – a Rewe – Ausztriában megvásárolta a magyar

áruházi lánccal is rendelkez Billát. A Skála és a Centrum egyesülése révén a közös tulajdonos érdekeltségébe tartozó Plus és Kaiser’s hálózat egyaránt b vült. A verseny az egyenként kisebb forgalmú boltokat, illetve boltcsoportokat, s t az azok kiszolgálására szakosodott kisebb nagykereskedelmi szervezeteket is tulajdonosi egyesülésre, de legalább beszerzési társulások létrehozására ösztönzi, vagy inkább kényszeríti. Az egyes városok igen eltér en ítélik meg a bevásárlóközpontok jelentkezését. Például a miskolci és a pécsi polgármester az egészséges, összességében a lakosság érdekét szolgáló verseny velejárójának és a befektet k kockázatvállalásának tartja, ha esetleg túlzott fejlesztésekre kerülne sor. A szegedi városi vezetés viszont – igaz itt már több nagy létesítmény m>ködik, illetve van épül ben – arról döntött, hogy nem enged több multinacionális céget a városba. Mint az

alpolgármester kijelentette: számukra a belvárosi kiskeresked k fontosabbak, mint a hipermarketek, és azt is el szeretnék kerülni, hogy a nagy cégek leverjék az árakat, és kiszolgáltatott helyzetbe hozzák a termel ket. A megváltozott helyzetet az alkalmazkodni kényszerül kis- és középvállalkozó keresked k valóban gyakran méltánytalannak és versenyellenesnek tartják, s a Gazdasági Versenyhivatal beavatkozását igényli. A versenyhivatal álláspontja szerint azonban: „Amíg nincs a láncok között káros összejátszás, termel vel kötött versenyt korlátozó megállapodás, addig a térnyerés a verseny természetéb l fakad, és nem a hatékony résztvev k rovására érvényesül, vagyis addig a verseny pozitív hatásait érzékeljük (például az alacsonyabb árakban). A GVH kiindulópontja a verseny védelme, s nem a gyengébb, esetleg kevésbé hatékony versenytársak védelme, különösen nem olyan (korlátozó, megköt ) szabályozás

által, amely éppen a gazdasági hatékonyságot és a társadalmi felemelkedést szolgáló piaci verseny fenntartásához f>z d közérdeket sérti.” Ugyanakkor a versenyhivatal szerint: „A külföldi tapasztalatok azokat a hazai fejleményeket is alátámasztják, hogy a kiskereskedelmi koncentráció növekedésével, a bevásárlóközpontok és multinacionális láncok terjedésével gyakran komoly társadalmi 14 http://www.doksihu problémák bukkannak fel: az élez d versenyben a kisméret> kiskeresked k – akik között sok az eredend en kényszervállalkozó – t ke- és kereskedelmi szakismeret hiányában tönkremehetnek: változás történt mind a fogyasztási, mind a vásárlási, mind szórakozási szokásokban, az utóbbi kett gyakran összekapcsolódott; a városképre, a közlekedésre, tágabb környezetre, városrendezésre az üzletláncok, bevásárlóközpontok építés kétes hatást gyakorol; az üzlethelyiségek nyitvatartási idejével és

az ezzel összefügg foglalkoztatási problémával kapcsolatban számos kérdés és panasz merül fel a szakszervezetek és civil szervezetek részér l; a multinacionális láncok m>ködésére vonatkozóan több etikai kérdés is felvet dött. Mindezekkel a problémákkal, bár nem vitatjuk, hogy ezek valós és megfontolandó társadalmi aggályok, a gazdasági verseny szemszögéb l nézve a GVH nem foglalkozhat.” 4. A külföldi befektetésekre vonatkozó szabályozások a ’90-es évek közepén 4.1 A közép-kelet európai országok külföldi befektetéseire vonatkozó szabályozásai a ’90-es évek közepén Míg az OECD-országokban a külföldi m>köd t ke-befektetéseket els sorban mint a másik ország gazdaságágba való behatolás és kereskedelmi térnyerés eszközeként tekintik, s ezért a meghirdetett alapelvek ellenére inkább a t keexportot könnyítik meg a t keimporttal szemben. (OECD – a világ legfejlettebb országait tömörít

gazdasági együttm>ködési szervezet, melynek tagjai többek között: Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Görögország, Írország, Kanada, Norvégia, Svédország, Spanyolország, ÚjZéland, az Amerikai Egyesült Államok, Japán, Hollandia stb.) A fejletlenebb, elmaradottabb periféria országok a külföldi m>köd t ke-befektetésekt l az országukat sújtó t kehiány mérséklését és a fejlett technológiához való hozzájárulást reméli, s ezért napjainkban rendszerint igyekeznek el mozdítani az országukba irányuló külföldi m>köd töké-beruházásokat. A fejlett és elmaradott országok között megfigyelhet m>köd töké-beruházások megítélését illet en tükröz dnek különbségek a külföldi az ezekre vonatkozó engedélyezési eljárások közötti eltérésekben is. Ennek megfelel en az elmaradottabb térségek országaiban, így a közép-kelet-európai országokban is, a külföldi beruházások 15

http://www.doksihu esetében általában nincs szükség engedélyeztetési eljárásra, hanem csak egyszer> bejelentési kötelezettség van érvényben. Ugyanakkor a közép-kelet-európai országokban, akárcsak az OECD-országokban is, egyes ágazatok többé-kevésbé zártak a külföldi beruházások el l. Így több helyütt korlátozások érvényesek például a bankszektorban, valamint az ingatlanszerzést és a term föld megvásárlását illet en. E rendszabályok azonban ezekben az országokban rendszerint sokkal kisebb kört ölelnek fel, mint az OECD-országokban, s fontos eltérés az is, hogy ezek az ágazati szabályozások igen gyorsan változnak még ma is. További sajátossága a közép-kelet-európai térségben érvényes szabályozásnak, hogy a külföldi beruházások becsalogatása érdekében sok esetben jelent s adókedvezményeket adnak a külföldi beruházóknak. Ilyen kedvezményeket a fejlett ipari országokban természetesen nem találunk

sehol sem. A közép-kelet-európai országok által a külföldi beruházóknak biztosított kedvezmények 1990 és 1991 után igen nagyvonalúak voltak, s jelent s adóelkerülésre adtak lehet séget már viszonylag csekély érték> külföldi beruházás esetében is. Kés bb az adózás intézményesített elkerülésének csökkentése érdekében egyre inkább sz>kítették a külföldi beruházóknak adott kedvezményeket és a hazai termel k védelmét összekapcsolják. Ezt a két célt például egyidej>leg szolgálják Csehországban és Lengyelországban alkalmazott személygépkocsi-vámok, amelyek a Skoda-Volkswagen, illetve a lengyelországi Fiat céget védik, illetve Magyarországon a Suzuki és az Opel összeszerel üzemet véd személygépkocsi behozatali kvóták. A közép-kelet-európai országokban a külföldi beruházók becsalogatása mellett fontos cél a helyi vállalkozói réteg kialakítása is, s ezért gyakran el fordul, hogy a külföldi

beruházók, illetve a vegyes vállalatok nem juthatnak ugyanolyan feltételekkel bizonyos vállalkozói hitelekhez, mint a hazai termel k. Magyarországon például a privatizáció el mozdítását szolgáló Egzisztencia hitel, illetve a kezd vállalkozóknak nyújtott Start hitel kizárólag a hazai beruházók számára van fenntartva. Ugyanakkor egyes országokban léteznek olyan kedvezményes külföldi kormányhitelek, amelyek csak bizonyos országokból származó vegyes vállalatok számára állnak rendelkezésre. Így például a francia kormány kedvezményes hitelt nyújt a magyar-francia vegyesvállalatok finanszírozására. Hasonló hiteleket más kormányok is nyújtanak a térséggel való gazdasági kapcsolatok el mozdítására. Ugyanakkor egyes országokban bizonyos privatizációs módszerek csak a hazai beruházók számára elérhet k. A lengyel, a cseh, a szlovák és román tömeges (kuponos) privatizációk kifejezetten a hazai állampolgárok

tulajdonhoz 16 http://www.doksihu juttatását célozzák és így abból természetszer>en a külföldiek (legalábbis a privatizáció els szakaszában) ki vannak zárva. Míg az OECD-országokban a m>köd t ke-kivitelt rendszerint sokkal kisebb mértékben korlátozzák, mint a t kebevitelt, addig a közép-kelet-európai országokban éppen ellenkez leg, a külföldre történ t kekivitelt általában engedélyeztetési eljárás alá esik. Ennek következtében ezen országokban a nemzeti valuták a folyó fizetésimérlegm>veletekre nézve konvertibilisnek tekinthet k, a t kem>veletek esetében azonban ez a konvertibilitás korlátozott. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy belföldi természetes és jogi személyek külföldi tulajdonszerzése (ingatlan, kötvény, részvény stb. vásárlása) a ’90-es évek közepén még mindig el zetes engedélyezéshez van kötve ezen országokban. 4.2 Magyarország Általában nincs szükség engedélyre, csupán

néhány ágazatban való befektetés engedély-köteles. A külföldi beruházásokra bejelentési kötelezettség áll fen Magyarországon többek között a hadiipar, a bankszektor és a biztosítók esetében a külföldi beruházások el zetes engedélykötelesek. Külön engedély kell szerencsejátékok m>ködtetéséhez is. A külföldi érdekeltség> társaságok kezdetben meglehet sen nagyvonalú nyereségadó-, majd kés bb társaságiadó-kedvezményben részesültek a Magyarországon, s 1993-ig adókedvezményt kaptak a magyarországi nyereség újrabefektetése esetén is. Az 1993 végéig megalakult, az 50 millió Ft, illetve a 30%-os külföldi részesedést meghaladó azon külföldi érdekeltség> vállalatok, amelyek árbevételének legalább 50%-a a termelésb l származik az els 5 évre 60%-os, majd az azt követ öt évre 40%-os, kiemelt fontosságú tevékenységek esetén az els öt évben 100%-os, a második tíz évben 60%-os

társaságiadókedvezményt vehetnek igénybe. Erre a kedvezményre a jöv ben csak az 1993 végéig megalakult külföldi részvétel> vállalatok lesznek jogosultak. A kedvezmény igénybevételének utolsó éve 2003. E szabályozás helyébe 1994. január 1-t l egységes befektetési és adókedvezmény lépett, amelyért bármely belföldi székhely> adóalany, így a vegyes vállalat is folyamodhat. Ennek értelmében a kormány egyedileg adó-, illetve befektetési kedvezményt állapíthatott meg. Az adókedvezmény olyan vállalatnak volt adható, amelynek alapítói vagyona legalább 500 millió forint, amely legalább 200 millió forint érték> beruházást kezd el, s amely az exportárbevételt vagy a foglalkoztatást növeli, illetve olyan terméket állít el , 17 http://www.doksihu amelynek gyártásához korszer> technológiát vagy magas szint> tudományos kutatási eredményt hasznosít. Ez az adókedvezmény legfeljebb 10 évre volt

adható, s maximális mértéke 5 évig 100%, további 5 évig 60%. A befektetési kedvezményt azok a vállalatok kérhették, amelyekben a tulajdonosok az ket megillet osztalék egy részét az alapítói vagyon emelésére fordították. Feltétel volt, hogy a vállalkozás alapítói vagyona legalább 100 millió forint legyen. Az adókedvezmény összege legfeljebb a visszaforgatott osztalékra jutó társasági adó összegéig terjedhet. Ez a rendelkezés meglehet sen vegyes visszhangot váltott ki, mivel gyakorlatilag a kormányra bízta, hogy mikor mely vállalatnak biztosít adókedvezményt. 1995-t l ez a szabályozás megsz>nt A magyarok külföldi beruházásai a kilencvenes évek els felében el zetes engedélykötelesek voltak. A magyarországi jogi személyek külföldi beruházásaihoz a Pénzügyminisztérium el zetes engedélye, természetes személyek esetében a Pénzügyminisztérium devizapolitikai f osztályának az engedélye volt szükséges.

Bankok és pénzintézetek külföldi beruházásaihoz a Bankfelügyelet engedélye volt szükséges. Mindegyik esetben vizsgálták a beruházás célját, eszközeit, az említett hatóságoknak az engedélyek megadását illet en. Az új devizatörvény 1995 közepén jelent sen liberalizálja e szabályozást a társaságok körében. 5. A SZÉL Kft. alapításának el8zményei A komárom-esztergom megyei kiskeresked k közül páran a ’90-es évek elején, még a multik megjelenése el tt, hogy minél jobb áron tudják biztosítani vásárlóik számára termékeiket, így magától a gyártótól vásárolták meg. Az alapgondolat az volt, hogy kinél lehetne megvásárolni a legolcsóbban a terméket, ha nem a gyártótól. Ezáltal nem ment át a termék a nagykeresked kön, s így sikerült az alacsonyabb árat elérni. Ilyen termékek voltak például a cukor vagy a liszt. A cukrot be lehetett szerezni az ácsi cukorgyártól közvetlenül, a lisztet pedig a komáromi

malomtól. Ezzel a lehet séggel akár akciókat tudtak szervezni az üzleteikben, s úgy becsalogatni a lehet legtöbb vev t, vagy tartósan alacsonyabban tudták adni ezen termékeket, mint a konkurens keresked k. Ez az út járható is volt mindaddig, míg meg nem jelent a megyében, s esetünkben Tatabányán is, egy két multinacionális cég, s megnyíltak az els nagy alapterületen üzemel szupermarketek. Tatabányán ezen els k közé a Profi és a Plus tartozott. A probléma a megjelenésükkel 18 http://www.doksihu ugyanis abból adódott, hogy k a nagyságrendekkel nagyobb vásárolt mennyiségek miatt, s a számukra el nyösen kötött szerz dések miatt jóval a gyár árai alatt kínálták ugyanazon termékeket, mint ahogy a többi kiskeresked , szintén a gyártól, megvásárolni tudta. Így elég hamar kialakult az a helyzet, hogy a kis üzletekkel rendelkez akár városi, akár vidéki kiskeresked k is ezeknél a multiknál szerezték be áruik igen nagy

százalékát. Ebben a helyzetben néhány keresked el kezdte keresni a megoldást, hogy k is meg tudják a kedvez kondíciókat, s ne a multikat tartsák el. Az alapötlet el ször az volt, hogy csatlakoznak egy már meglév üzletlánchoz, s azon keresztül próbálják meg elérni céljukat. A Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi- és Iparkamaránál a CBA egy képvisel je tartott is egy el adást az üzletláncukról. De sajnos úgy t>nt, hogy az egyéni csatlakozás nem a járható út, mert igen komoly feltételeknek kellett volna megfelelniük a boltoknak, így például minimális alapterület valamint forgalom korlátozások voltak, és 500.000- forintot is be kellett volna minden belép nek fizetnie Így 1996-ban 14 taggal, kik mind kiskeresked k voltak Tatabányáról és környékér l, megalapították Élelmiszer Kereskedelmi Üzletlánc néven (továbbiakban ÉK Kft.) önálló beszerzési társulásukat. Els dleges célként multik hatásának ellensúlyozását

t>zték ki maguk elé. De még ekkor sem volt elvetve egy másik üzletlánccal való csatlakozás, s tárgyalásokat is folytattak a CBA-val. Az ötlet viszont ekkor is meghiúsult, mivel 3.000000,- forintot kellett volna befizetnie a kft-nek a CBA számára Így megkezdte a m>ködését az ÉK Kft. önálló üzletláncként Sorban keresték fel a különböz beszállítókat, s kötötték meg velük a szerz déseket. El ször csak Tatabányáról és környékér l, majd kés bb távolabbi cégeket is felkerestek. Viszont a kft-n belül széthúzások voltak, mely tagok kiválásához is vezetett. 1998-ban pedig megkereste az ÉK Kft vezetését néhány székesfehérvári keresked , kik csatlakozni szerettek volna a kft-hez. 6. A SZÉL Kft. alapítása és fejl8dése 6.1 Alapítás A tárgyalások során egy olyan tervezet született, hogy a székesfehérvári keresked k is alapítanak egy társaságot, s úgy a két üzletlánc fog egymással szerz dést kötni, s a

kés bbiekben együttm>ködve a beszállítókat felkeresni, s a szerz déseket megkötni. 19 http://www.doksihu Természetesen ez mindkét félnek érdeke volt, mivel a két üzletlánc mögött több tagüzlet lett volna, s így a beszállítóknál is egy nagyobb csoportot képviseltek volna. De végül nem ez a variáció valósult meg, s az ok pedig a már említett ÉK Kft-n belüli széthúzások voltak. Az alapítás 1998-ban történt meg Szervezett Élelmiszerboltok Láncolata néven (továbbiakban SZÉL Kft.) Az üzletláncnak hat alapító tagja volt, kik közül három az ÉK Kft-b l kivált alapító tag és három pedig a székesfehérvári keresked k közül tev dött ki. A kft. székhelye kezdetben Komárom-Esztergom megyében volt, majd átkerült Fejér megyébe Székesfehérvárra. Az üzletlánc m>ködési elve hasonló az ÉK Kft. m>ködési elvéhez, vagyis a tagüzletek önállóságukat egyáltalán nem veszítik el azzal, hogy szerz dést kötnek a

kft-vel. Vagyis minden tagüzlet a társulás után is önálló egységként m>ködik, önállóan adja fel a rendeléseit, neki szállítja le a szállító a terméket, s önállóan fizet. Így az üzletláncon keresztül semmi féle áru- vagy pénzfolyamat nem megy át. Az üzletlánc nem vállal a tagjai után fizetési kezességet egy beszállító cégnél sem. Egységes szervként a tagüzletek a tárgyalások folyamán jelentkeznek, mint a SZÉL Kft. tagüzletei Így a SZÉL Kft egy speciális szervez , közvetít tevékenységet folytat, els dleges célja nem a profitszerzés. Az üzletlánc rövid id n belül több tagüzletet tudhatott maga mögött, mint az ÉK Kft. Sokan csatlakoztak olyanok, akik még az alapítás el tt kiváltak az ÉK Kft-b l, vagy azt követ en pártoltak át. A tagüzletek jelent s része az említett két megyéb l származott, de voltak tagok más megyékb l is. Szükség is volt és van is minél több tagüzletre, mivel a beszállítókkal

való tárgyalások során mindig az összforgalom a meghatározó, s az üzletlánc képvisel i nagyobb összforgalommal a hátuk mögött tudnak kedvez bb fizetési kondíciókat és kedvez bb szállítási feltételeket kiharcolni. 6.2 EgyüttmGködés más üzletláncokkal Id vel a SZÉL Kft. is társult más üzletláncokkal A cél akkor is az volt, hogy egyesülve nagyobb forgalmat tudjanak felmutatni a beszállítók felé, s ezáltal hatékonyabban tudjanak tárgyalni. Így együttm>ködési szerz dést kötött a kft a 100 Íz Center Kft-vel, mely kft m>ködteti a Dunántúli Konzum üzletláncot. A 100 Íz Center Kft-n keresztül csatlakozott az üzletlánc a Honiker beszerzési társasághoz. Ez azért történ így, mert a Honikernél feltétel volt egy önálló nagykereskedelmi raktár megléte, mely a SZÉL Kft-nek nincs, s ezt a 100 Íz Center Kft. biztosította A Honikernél lehet ség van a nagyobb forgalmat biztosító tagoknak társult bolttá válniuk. Ez

persze egy meghatározott forgalomhoz van kötve, de 20 http://www.doksihu több kedvezményt is jelent számukra mind fizetési feltételekben mind a szállításban. S végül a SZÉL Kft-nek még egy üzletlánccal kötött együttm>ködési szerz dést, ez pedig az ÉK Kft. Ez az együttm>ködés viszont különbözik a másikaktól Az ÉK Kft-nek szüksége volt társulnia a SZÉL Kft-hez, mert k is szerettek volna a Honikerrel társulni, de az nem ismerte el ket. Az ÉK Kft tagjai közül 13 tagüzletet leszámítva szerz dést kötöttek a SZÉL Kft-vel is. Így k jogosultak a kedvezményekre, akciókra visszatérítésekre, amiket a kés bbiekben részletezek. Viszont az a 13 tisztán ÉK Kft-s tag nem jogosult ezen kedvezményekre, mert nem voltak hajlandóak adatokat leadni a központ felé. A két kft tagüzleteinek száma jelenleg 227 boltot jelent. Ez korábban magasabb volt, de sajnos elég sokan kiváltak, s átpártoltak egy id közben nagyobbra növekedett

üzletlánchoz vagy egy újonnan szervezett nagyobb beszerzési társuláshoz, amely valószín>leg kedvez bb feltételeket tud biztosítani. A közlemúltban történt egy változás az üzletlánc életében. Ez idáig a tagüzletek bejáratainál „Szervezett Élelmiszerboltok Láncolata tagja” tábla volt kihelyezve, de a Honikerrel való együttm>ködés következtében ez megváltozott, s új elnevezés van már felt>ntetve a tagüzletekben, mégpedig Napsugár Üzletlánc néven, azon belül SZÉL üzletlánc és Honiker boltok néven. 6.3 Napsugár-üzletlánc Min ségi változásra szánta el magát a Honiker beszerzési társaság 2002-ben. Már korábban felismerte, hogy az igazi érték az egyre inkább egységesed bolthálózat, de úgy gondolta, hogy a tagcégek által felkarolt kis regionális láncok, amelyeket független keresked k üzemeltetnek, tökéletesen megfelelnek a kívánalmaknak. Rá kellett azonban ébrednie, hogy a szállítók jobban

értékelik az országos hálózatokat, s a Honiker számára is gazdaságosabb, ha országosan egységes kommunikációt, reklámtevékenységet tud kifejleszteni. Ezért úgy döntött, hogy a regionális láncoknak megteremti az egységes lánccá szervez dés lehet ségét. A lánc a Napsugár nevet kapta, amely ÉszakMagyarországon egyébként már három éve létezik az Orient cégcsoporton belül Csupán a borsodi székhely> cég 292 Napsugár boltot üzemeltet, s miután az Orient felajánlotta, hogy a Honiker használhatja a Napsugár elnevezést, 2002-ben valamennyi, helyenként 100-200300 boltból álló, különböz elnevezés> (Kánaán, Konzum, Merker, stb., ide tartozik a SZÉL Kft. is) lánc felveszi a Napsugár nevet 21 http://www.doksihu A Napsugár névvel fémjelzett egységeket a Honiker mintegy franchise-formában m>ködteti, s ezek természetesen lényegesen különböznek a Honiker-tagcégek közvetlen irányítása alatt álló üzletekt l. Míg a

felszervezett, egységes arculatú Napsugár-boltoknál az egyformaságot, a saját boltoknál továbbra is az együvé tartozást kívánják hangsúlyozni, ezért ezen üzletek a korábbi nevükön, de „a Honiker Csoport tagja” egységes megjelöléssel fognak majd m>ködni. Abuczkiné Simon Ida, a Nord-Orient Kft. ügyvezet je elmondja: annak idején a cégüket az motiválta az apró falvas települések független kiskeresked inek felkarolásában, hogy azok nem tudták elérni, hogy a szállítók boltra szállítsanak. A kezdeti nagykereskedelmi tevékenységen, az eladó-vev kapcsolaton kívül a Nord-Orient kés bb többet kívánt nyújtani a kis boltoknak. Ekkor született a Napsugár-boltlánc gondolata Eleinte számoltak azzal, hogy a keresked k között lesznek olyanok, akik tartanak attól, hogy belépéskor elvesztik függetlenségüket, de a fogadtatás a várakozáson felül pozitív volt, mert felismerték a csatlakozás el nyeit. A belépésért nem kellett

díjat fizetni, s a boltok rögtön megkapták a alapvet marketingtámogatást, reklámtáblákat, a vev körnek szóló szórólapokat, árjelz táblákat, belógókat. Az eladók egyenruhát kaptak, s ma már kb 40 Napsugár nev> saját márkás termék gazdagítja a boltok szortimentjét. A Napsugárboltok eleinte Borsod megyében m>ködtek, majd Szabolcs, Heves és Nógrád megyében is csatlakoztak a lánchoz kiskeresked k. Amikor a vásárosnaményi Kis B ker és a debreceni Tisza Trade a Honiker tagja lett, szintén felvetette, hogy felszervezett boltjai szívesen felvennék a Napsugár nevet. Az együttm>ködés következ lépéseként közösen szervezték a hirdetéseket, a marketingakciókat, végül valamennyien árusítják a saját márkás termékeket. Ma már úgy m>ködnek, mint egy „társulás a társulásban” Kb. másfél-két éve aztán az ország másik végéb l, Nagykanizsáról érkezett a megkeresés: Pataki Károly vezérigazgató a Honikerhez

csatlakozott Zéta Rt. felszervezett boltjait – számuk jelenleg 180-ra rúg – szintén szívesen integrálná a Napsugár-láncba. A Zétával egyel re f ként arculati szinten jött létre az egység, az akciózás még nem történik közösen, s a Napsugár-márkák sem szerepelnek a Zéta kínálatában. Az „ötletgazda” Nord-Orient a Napsugár-üzletlánc létrehozásával megnövelte piacát, ugyanakkor a szállítóknál jobb kondíciókat tud elérni, melyeknek egy részét természetesen a boltlánc élvezi. A megnövekedett boltlánc igényeit – a Nord-Orient forgalma 3 év alatt megnégyszerez dött – a korábbi raktárbázis már alig tudta kielégíteni, ezért tavaly novemberben 470 milliós beruházással új raktárbázist avattak Mályiban. 22 http://www.doksihu A boltlánchoz való csatlakozásnak természetesen megvannak a kritériumai. Követelmény az évi 20 millió forintos minimumforgalom, de vannak esztétikai elvárások is a boltokkal

szemben. Az alapterületük 50-100 négyzetméter, a legnagyobb boltméret 400 négyzetméter. A boltok szortimentjét, amely átlagosan 1500-2000 cikkelemb l áll, csak annyiban határozzák meg központilag, hogy ha a szállítóval választéktartásban állapodnak meg, akkor a minimális választékot a boltoknak is kínálniuk kell, és az akciózásnál az árat is kell tartaniuk. Van néhány kizárólagos szállítója a cégnek, a vegyi árut például az Ad-Vesz Kft-t l, a friss árut (töltelékárut, fagyasztott termékeket) a Hús Centrum Kft-t l szerzik be. Az egyéb termékek boltra szállítását a gyártó cégek a Honikerrel kötött szerz dések alapján végzik. A Honiker azt várja a Napsugár-üzletek m>ködését l, hogy a kedvezményekkel és egyéb támogatásokkal megnyert önálló keresked k biztos piacot jelentenek majd a Honiker disztribúciójának, kiküszöbölik annak esetlegességét, s így a saját üzemeltetés> boltok mellett jelent sebb

piacnövelést tesznek lehet vé. 7. A SZÉL Kft. célkitGzése A kft. tagjai közül nagyon sokan vidéki élelmiszer jelleg> vegyes üzletet üzemeltet Sokan közülük kényszervállalkozóként nyitották meg üzletüket, ezáltal igen t keszegények, komolyabb beruházásokra nem képesek. A multik megjelenésével a forgalmuk is jelent s mértékben csökkent, mivel vidékr l is rengetegen járnak be a nagyvárosokba a különböz szupermarketekbe vagy hipermarketekbe a havi nagybevásárlások elintézése végett, vagy mivel bent dolgoznak a városban, ott intézik el mindennapi bevásárlásaikat is. Ezáltal a vidéki keresked knek szinte csak a napi bevásárlások jutottak, néhány vev t l eltekintve. Így a helyzetük nagyon megnehezedett, megnehezedik. A helyzet a városi kiskeresked knél még drasztikusabban mutatkozik Tehát a vállalkozó kiskeresked i réteg számára az egyetlen megoldás a multinacionális cégek betörésének hatásának

ellensúlyozására, ha összetömörülnek, s együttesen érvényesítik érdekeiket. Ezzel a céllal alakult meg a SZÉL Kft is S ezen cél érdekében próbál meg minél több tagüzletet a soraiban tartani, s egyesülni más üzletláncokkal is, hogy ezt a célt a lehet legjobban meg tudja valósítani. Sajnos ez koránt sem olyan egyszer>, mert hiába tud maga mögött egy ilyen üzletlánc s üzletlánc-társulás akár több 23 http://www.doksihu száz keresked t, kik között kett vagy több bolttal rendelkez is van, a termel k még mindig a multinacionális cégekkel kötik a kedvez bb szerz déseket. Mely szerz dések számukra igen sok tekintetben nem is olyan mesés, de a hatalmas mennyiségek miatt mégis megéri nekik. Ugyanis ezen multinacionális cégek igen hosszú fizetési határid t kötnek ki (30-60-90-120 banki nap), polcpénzeket kérnek a beszállítóiktól, s van közöttük olyan is, aki évente egyszer ingyenes feltöltést is kér. Persze az

eredmények a kiskeresked k számára még mindig kedvez bbek, mint ha nem lennének egy üzletlánc tagjai sem. Már az ÉK Kft. alapításakor sem szegtek ki az alapítók a tagság feltételekén minimális alapterület nagyságot vagy minimális forgalmat, mivel közöttük is voltak olyanok, akik elég pici boltokkal dolgoztak. S számukra is biztosítani akarták a kedvez bb kondíciókat, így nem lettek kizárva a potenciális tagok köréb l. Ez a SZÉL Kft alapításakor is szempont volt, s itt sem születtek ez irányú korlátozó feltételek. Mivel egy viszonylag kicsi üzletláncról van szó, nem is lenne célszer>, mert szüksége van a mögötte lév forgalomra. S mivel elég sok nagyobb üzletlánc ilyen korlátozó feltételekkel kizár kiskeresked ket, ket ezáltal be is lehet hálózni a kés bbiekben is a lánc tagjai közé. Ennek függvényében a csatlakozási díj és a tagdíj is úgy lett megállapítva, hogy azt még a legkisebbek is nehézségek

nélkül ki tudják fizetni. Így belépéskor a kiskeresked nek 25000,- forintot kell befizetnie, mely összeget a kft. le is köt, s az esetleges kilépéskor visszafizet Kezdetben pedig még egy 1.600,- forintos havi tagdíjat kellett fizetniük a tagüzleteknek, mely összeget már eltörölt a kft. vezetése Így a csatlakozó tagoknak az egyszeri kiadáson kívül más rendszeres kiadása nem származik a tagságból. A tagüzlet aláírja a szerz dést, melyben vállal némi kötelezettséget, s megkapja a kedvezményeket, melyeket a beszállítóktól ki tudnak harcolni az üzletlánc képvisel i. Ilyen vállalt kötelezettség például: a beszállítókkal kötött szerz désben a beszállító által el írt kihelyezési, minimális termékféleség tartási el írás a közös arculat (embléma, zászló stb.) elfogadása, s az üzleten láthatóvá tétele az akciós újság kitétele az üzletbe az akciós újságban szerepl termékek árainak betartása Egy

üzletlánci keretszerz dés megtekinthet az 1. sz mellékletben 24 http://www.doksihu 8. A partnerek megkeresése 8.1 Közvetlen és közvetett partnerek A cég célkit>zésének megfelel en, mi szerint a lehet legjobb kondíciókat érje el a tagboltok számára, nem m>ködhet másként, mint az élelmiszerboltok kínálatát jelent termékféleségek forgalmazóiból, termel ib l mind a két megyében a lehet legtöbbet megnyerje a kft. a beszállítók sorába Egyaránt fontos a napi termékeket szállítók megnyerése, valamint a tartósabb cikkeket forgalmazók csatlakoztatása a beszállítók közé. Ez mind az árak alacsonyabban tartása végett szükséges, mind a nagyobb keresked i árrés elérése miatt is fontos. Az els kategóriában sorolhatók a nem kötött áras termékek, itt a cél a lehet legkedvez bb eladási ár kialakítása, amivel esetlegesen be lehet csábítani a vev t az üzletbe. Ezáltal már ha a napi élelmiszerekért valamelyik

tagboltba megy be a vev , és nem egy szupermarketben vagy hipermarketben veszi meg, akkor az üzletben körülnézve találhat kedvez bb vagy ugyan olyan jó árfekvés> egyéb terméket is, s így növekszik az árbevétel. A másik kategóriába sorolhatók az úgy nevezett kötött áras termékek és a hatósági áras termékek, mint például az újságok, dohánytermékek. Ezen termékeknél már maga a gyártó a csomagoláson felt>nteti az eladási árat, így az alacsonyabb beszerzési ár növelheti az árrés nagyságát. Mivel az üzletlánc m>ködési területe gyakorlatilag a már említett két megyére tev dik, így els sorban azon szállítókat szervezték be a beszállítók közé, melyek e két megye területén is szállítanak. A beszállítók között vannak, akik nagyobb régiókat látnak el, így mindkét megyében jelen vannak, de vannak olyanok, például a süt ipari termékeket gyártó vállalatok, akik a termékük sajátossága miatt (süt

ipari termékeknél: minden nap szállítanak, s a szállítást az egész területen hajnalban kell megoldani) csak kisebb területeket tudnak ellátni, s így mindkét megyében külön szállítót kellett az üzletláncnak a tagok számára keresni. A kft. tagjai két f csoportba sorolhatók szerz déskötés szempontjából Vannak az üzletláncnak úgynevezett saját szerz dései, melyek közvetlenül a SZÉL Kft. kötött, s így szerezte meg a kedvezményeket a tagboltoknak, s vannak az úgynevezett közvetett 25 http://www.doksihu szerz dések, melyeket egy másik nagyobb üzletláncon keresztül, a Honiker beszerzési társaságon keresztül, szerzett meg a vezetés a beszállítók sorába. Saját szerz déses partnerek: Buvihír Rt. Scudy Kft. Rábahír Rt. Mattes Kft. Újbaromfi Express Kft. Pannon Baromfi Kft. Bo-Boné Kft. Zimbo Perbál Kft. Komáromi Mez gazdasági Tatabányai Süt ipari Kft. Rt. (Pontis Húsüzem) Gy ri Lik r Rt. Vincze és Társa

Kft. Stellátker Rt. Florin Kft. Csemege Spájz Kft. Vita Süt Kft. P.OF Kft EMHÁ Bt. Vénusz Kft. Közvetett partnerei a már említett Honiker beszerzési társaságon keresztül vannak az üzletláncnak, pontosabban a 100 Íz Center társaságon keresztül, mely a Honiker beszerzési társaság tagja, de a két társaság vezetése megegyezik. Ezen szerz déseket a Honiker kötötte a szállítókkal, de a kedvezményeket a SZÉL Kft. tagboltjai is megkapják ezen cégekt l. Ilyen közvetett partnerek többek között: Schöller Unilever Brau Union Podravka Pécsi Sörf zde Gy ri Keksz F városi Ásványvíz- és Üdít ipari Rt. Stollwerck S.VE Hungary Kft Kraft Foods Chio – Wolf Sara Lee Globus Tchibo Dreher Sörgyárak Dr. Oetker Masterfoods Rauch Nestlé Olympos Univer 26 http://www.doksihu 8.2 A szerz8dés tartalma, vállalt kötelezettségek A beszállítókkal kötött szerz dést minden év elején felülvizsgálja a kft., s ha

szükséges, a módosításokban megegyezik a beszállítóval, de általában jelent s változások nem szoktak végbe menni. Így év elején rögzítik az arra az évre érvényes kedvezményeket, feltételeket, akciókat. (Egy példa a szerz désre a 2 sz mellékletben látható) A keretszerz dés tartalmazza: a szállító és a megrendel (SZÉL Kft.) pontos nevét, címét, bankszámlaszámát a szerz dés tárgyát, célját a megrendeléssel kapcsolatos kötelezettségeket a megrendelés módosítását a szerz dés teljesítését, az áruátvétel igazolását a min ségi követelményeket, illetve a teend ket a mennyiségi hiány esetére a göngyöleg forgalomra és elszámolásra vonatkozó teend ket az áru ára és ellenértékének megfizetését a reklám- és propagandamunkát a szerz dés hatályát és megsz>nését az egyéb rendelkezéseket Mind az év elejei szerz désmódosítások miatt, mind az év közben beszervezett beszállítók, vagy épp kivált

beszállítók miatt a tagüzleteket minden hónapban értesíti a kft., hogy milyen gyártótól milyen termék rendelhet kedvezményesen, valamint megküldi az üzletköt nevét és elérhet ségét is. A gyártó pedig rendszeresen megkapja az üzletlánchoz tartozó üzletek listáját, hogy az üzletköt ik azokat fel tudják keresni megrendelés felvétel, áruajánlás céljából, valamint hogy a számlázáskor biztosítani tudja a tagüzletek számára a kedvezményeket. A szerz dött beszállítók kedvezmények biztosítását vállalják, valamint kötelezik magukat egyéb hozzájárulások megfizetésére is: Bizonyos kedvezményt biztosítanak a beszállítók a tagüzletek számára a listaárukból. Ezen kedvezmény mértéke változó, 3 százaléktól akár a 10 százalékig is terjedhet a beszállítótól függ en. E mellett biztosítania kell a szállítónak a 27 http://www.doksihu kiszállítást is a tagüzletbe, ami ha nem lenne az üzlet a SZÉL Kft.

tagja, akkor nem biztos, hogy járna neki. A beszállítók vállalják, hogy a kft. tagüzleteinek összesített forgalma alapján egy visszatérítést fizetnek a kft-nek. Megküldenek egy kimutatást, melyen felt>ntetik, hogy melyik tagbolt milyen arányban járult hozzá ehhez az összesített forgalomhoz. Ez alapján a kft számláz a szállítónak, s a szállító átutalja az összeget. A saját szerz déses szállítóktól kapott pénz egy részét a kft visszajuttatja az üzletekhez. Ezen hányad általában a gyártótól visszakapott hányad fele vagy kevesebb, s az üzletek közötti megoszlása a gyártótól megküldött forgalmi kimutatás alapján van kiszámítva. Az említett forgalmi jelentést majd minden beszállítótól negyedévente kéri meg a kft., két kivétellel: a Tatabányai Süt ipari Kft-t l évente, de minden hónapban eljuttatja kérés nélkül, valamint a Vice és Társ Kft-t l félévente, de k pedig negyedévente küldik meg a forgalmi

jelentést. A bekérés a negyedévet követ hónap els hetében történik meg levélben, majd ha szükséges telefaxon vagy telefonon. Sajnos kevés kivételt l eltekintve elég nehezen lehet behajtani a beszállítóktól ezen forgalmi jelentéseket, vagy nincs olyan informatikai rendszerük, amely szét tudná bontani tagüzletekre a forgalmat. A Honikeres szerz dések esetében a forgalmi jelentéseket nem a beszállító cég küldi meg a SZÉL Kft. részére, hanem a Honiker Ezen visszatérítésekb l az üzletlánc nem utal tovább a tagoknak. Vannak cégek, amelyeknél, ha a tagüzletek éves összesített forgalma elér egy bizonyos összeget, akkor sávokban sorolva +0,5-+1,5 százalék visszatérítést is kap az üzletlánc. A Tatabányai Süt ipari Kft esetében például, ha nincs a tagüzleteknek év végén tartozásuk akkor +1 százalék visszatérítést kap az üzletlánc A fent említett kedvezményeken felül a beszállító cég marketing költség, bónusz vagy

együttm>ködési hozzájárulás címen 1-2 százaléknyi összeget fizet. Azon cégeknek, melyeknél valamelyik forma megjelenik, nem kell fizetniük a kés bb részletezend akciós újságban való megjelenésért. Akiknél ilyen fizetési kötelezettség nem lett kikötve a szerz déskötéskor, azoknál egy fix összeg lett felt>ntetve a szerz désben arra az esetre, ha az akciós újságban termékeiket szerepeltetni szeretnék. Megfigyelhet , hogy általában az els kategóriába tartozó cégek akcióznak az újságban, az utóbbiak inkább nem. 28 http://www.doksihu A szerz désekben a kedvezmények mellett el fordulhatnak a beszállító cégek fel l kikötések is, melyeket a tagüzleteknek teljesíteniük kell. Ilyen lehet például a beszállító cég által forgalmazott termék közül meghatározott termékfajta tartása az üzletben. Ki kell még emelni a szerz désekkel kapcsolatban, hogy a SZÉL Kft. nem vállal egy tagboltja után sem kezességet. A

szerz dések általában úgy köttetnek, hogy az üzleteknek azonnal vagy hetente kell készpénzben kiegyenlíteniük a számláikat. A rendeléseket minden tagüzlet maga adja le, s a szállító az üzletnek szállítja le a terméket, az üzletláncon keresztül áruforgalom nem megy végbe. 9. A kedvezmények eljutása a kiskeresked8khöz Már az el z fejezetekben szó volt a különböz engedményekr l, kedvezményekr l, melyeket a beszállítóknak a szerz déseik alapján biztosítaniuk kell az üzletlánc tagboltjai számára. Ezeken a kedvezményeken felül jelentenének még egy nagyobb, egységesebben megszervezett formát az üzletlánc által havonta megszervezett akciók. 9.1 Az akciók Az üzletlánc szervezésében minden hónapban a beszállítókkal együttm>ködve akciók megszervezésére kerül sor. Ezen akciók megszervezésének alapjául szintén a beszállítókkal kötött szerz dés szolgál, ugyanis a beszállítók vállalják a szerz désükben,

hogy éves szinten minimum egy akcióban részt vesznek. Az akció alkalmával legalább 10 százalékos kedvezményt biztosítanak, és legalább 5-6 terméket szerepeltetnek az akcióban. Alapvet en két féle akciót szervez az üzletlánc. A lebonyolítást egyszer>sítend az évek során ez úgy alakult ki, hogy minden második hónapban van ugyan olyan akció. Miben is van a különbség? Az alapja minden hónapban ugyan az, vagyis az akciózni kívánó cégek termékeit összeszedi az üzletlánc, s így egy kb.5-6 oldalas listát kap ezen termékekb l Az akciós árlista kb. felét a 100 Íz Center szerz dései alapján beszervezett szállítók termékei teszik ki, a másik fele pedig még két részre oszlik, az egyharmadát teszik ki a SZÉL Kft. saját 29 http://www.doksihu szerz déses partnereinek termékei, a másik kétharmadot pedig a Honiker szerz déses partnereinek termékei. 9.11 Csendes akció Így minden páros hónapban egy úgynevezett csendes akció

megszervezésére kerül sor, melynek lényege abban áll, hogy ilyenkor az üzletlánc tagboltjai csak megkapják ezt a kb. 5-6 oldalas listát, s az üzletvezet saját maga döntheti el, hogy mely termékb l szeretne akciózni, s azt mennyiért kínálja vev inek. 9.12 Újságos akció A páratlan hónapokban pedig megtörténik az úgynevezett újságos akció megszervezése. Ilyenkor a tagüzletek egységesen akciós újságot kapnak az üzletlánctól, melyben az arra az id szakra a kft. által összeválogatott akciós termékek szerepelnek Az akciós újság terjedelme kezdetben egy A4-es lap volt mindkét oldalon nyomtatva, jelenleg egy dupla A4-es lapon szerepelnek a termékek, vagyis négy oldalon. Mint említettem ezen akciónak az alapja szintén az a kb. 5-6 oldalas lista, amelyben a beszállítók által akciós áron kínált termékek szerepelnek. Ebb l választ ki az üzletlánc néhány terméket, s azok szerepelnek az akciós újságban. A megoszlás

szintén hasonló, mint a lista esetében. A SZÉL Kft a saját újságában ugyan azokat a termékeket és ugyan azon az áron szerepelteti, mint a 100 Íz Center a saját akciós újságában a saját tagjai részére. A Honiker által biztosított szerz déses partnerek esetében hasonló a helyzet A maradék helyre kerülnek az üzletlánc saját szerz déses partnereinek termékei. Ezen termékeknél a SZÉL Kft-nek kell biztosítani a nyomda számára a termékek fényképezési anyagát, míg a 100 Íz-es termékeknél erre nincs szükség, mert azt a 100 Íz rendezi. Az újságos akció beindítása el tt egy héttel az üzletlánc tagboltjai kapnak egy kiértesít t, melyb l tájékozódhatnak az akcióban szerepl termékekr l, s mivel minden bolt saját maga rendeli meg a szükséges árut, így id ben meg tudják rendelni azt. Egy akciós újság megtekinthet a 3. sz mellékletben 30 http://www.doksihu 9.2 Az újságos akcióval kapcsolatos problémák Sajnos az

utóbbi id ben szomorú tapasztalat, hogy a keresked k nem teszik ki az akciós újságot, mert ebben az esetben az árak rögzítettek, és vannak termékek, ahol az árrések elég alacsonyan vannak megállapítva. A saját szerz déses termékek esetében az árrés elfogadható, a hentesáruk esetében 15% körül, az egyéb termékeknél 20% körül, de a 100 Íz valamint a Honiker által hozott szerz déses partnerek termékeinek árát a két társaságtól egy az egyben átveszi az üzletlánc az akciós újságába, mint ahogy k is szerepeltetik azt a saját akciós újságukban. A probléma ezekkel a termékekkel szokott lenni, ugyanis az itt megállapított árrés minden terméknél 10% körül mozog, mely árréssel a keresked k költségei sem térülnek meg. Így, ha az újságban lenne is megfelel termék a keresked számára, akkor sem teszi ki az újságot a boltjában a vev i számára, mert a többi termékb l nem tud rendelni az említett ok miatt. Így az

újságos akciós hónapok alatt is inkább a listáról rendeli meg a tagüzlet vezet je az általa kiválasztott termékeket, mint a csendes akciós hónapokban. A másik probléma maguknál a beszállítóknál jelentkezik, függetlenül attól, hogy az üzletláncnak saját szerz déses partnere a szállító vagy csak közvetetten van vele kapcsolatban. Nem minden beszállítónál áll fenn ez a gond, de sajnos igen nagy százalékuknál igen. Ezeknél a szállítóknál a cégen belül akadnak el az információk, ugyanis a számlázáson nem tudnak a kedvezményekr l, s olyan számlát állítanak ki a tagüzletek számára, mintha nem is lennének a SZÉL üzletlánc tagjai. Ezen problémás cégek esetében is van olyan, akinek, ha jelezve van a probléma, akkor azonnal korrigálja, s az akciós vagy kedvezményes árat veszi figyelembe, de sajnos van közöttük olyanok is, akiknél a kedvezmények akár hónapokon keresztül elmaradnak, s így a keresked nem tud élni

velük. Ezen problémák orvoslására hamarosan lépéseket kellene tennie a kft-nek, mert így csak költségeket jelent az üzletlánc számára az újságos akció megszervezése, s végül is a kívánt célt nem lehet vele elérni, vagyis hogy valamilyen szinten egységességet mutassanak a tagboltok, s a keresked k is jól járjanak. Véleményem szerint az említett két társaság által hozott termékek árainak kialakításával kapcsolatban tárgyalásokat kellene folytatni a két társasággal, vagy más beszállítókat kell keresni azon termékek kedvezményes beszerzésének biztosítására. Az akciókkal és a beszállítókkal kapcsolatos probléma egy másik oldalról is megközelíthet . A keresked k láncokban szervez dése, a láncok együttm>ködése sajnos 31 http://www.doksihu még nem elég ahhoz, hogy a beszállító cégeknél oly komoly feltételeket tudjanak szabni, mint a t keer s multinacionális áruházláncok. Még akkor sem, ha a kiskeresked k

által szervezett üzletláncok nem is szabnak olyan fizetési feltételeket, mint az említett multik, hanem csak az árakban szeretnének elérni kedvezményeket. Az összforgalmuk egyenként nem éri el egy-egy áruházlánc forgalmát, s csak egy-két üzletlánc egyesülés teljes forgalma is csak talán megközelíti azok forgalmát. Így a beszállító cégeknél nem lehet elérni az áruházláncok által kialkudott kedvezményeket. 9.21 Változások a kereskedelemben A világgazdaság liberalizálódása következtében az európai országok belföldi és nemzetközi árucseréjében egyre inkább érezhet ek a strukturális változások. A változó fogyasztói igényekhez igazodva a gyártók a tömegáruk forgalmának növelése mellett termékeik differenciálásában is érdekeltek. A világpiacon folyó verseny, illetve annak kiélez dése és a piacok globalizálódása már a kereskedelmi hálózatokat is rákényszeríti, hogy a vállalaton belüli összes

funkcionális részterület m>ködését optimalizálják. Napjainkban talán a legtöbb figyelmet az anyagáramlási folyamatok hatékonyabb megszervezése kapja. A logisztika a rutinszer> kiegészít tevékenységb l – a kereslet ösztönzése, a versenyben a profil kialakítása szempontjából – a marketing gócpontjába került. Az értékesítés sikere ugyanis dönt mértékben függ az áru valóságos jelenlétét l Az áruk fizikai disztribúciója el feltétele annak, hogy a vállalat er feszítéseit a piac honorálja, és ezzel egyik meghatározója a vállalat létének. Könny> belátni, hogy a fogyasztási cikkek kereskedelmében csak az az árukínálat észlelhet , amelyik fizikailag jelen van, mégpedig pontosan akkor és ott, ahol a kereslet jelentkezik, és a vásárlóer is megvan. A ’90-es évek közepén az áruházláncok megjelenése jelent sen megváltoztatta a fogyasztási cikkeket gyártó és keresked zökken mentes áruellátás

érdekében cégek m>ködését. Az áruházláncok a beszállítóikkal mind szorosabb kapcsolat kialakítására törekszenek. Ez az egyre magasabb követelményeket támasztó kapcsolat minden szerepl számára elengedhetetlenné teszi a korszer> informatikai rendszerek alkalmazását. 32 http://www.doksihu 9.22 A kereskedelmi láncok terjeszkedésének f8bb trendjei Magyarországon és a világon Európai viszonylatban a kereskedelmi hálózatok tekintetében két élesen elkülönül modell alakult ki napjainkig. Az egyik irányzatot jellemz en azok a többnyire francia tulajdonban lév áruházláncok képviselik (Cora, Auchan, stb.), melyek érékesítési stratégiájuk középpontjába a Franciaországban is jól megszokott hipermarket jelleg> tevékenységet helyezték. E francia modell keretében a kis és közép méret> boltok mellett a hipermarketek folyamatosan széles termékskála fenntartásával, viszonylag kulturált körülmények között

tudnak egyes termékcsoportokra (els sorban food – élelmiszer termékekre) olyan alacsony árszintet biztosítani, ami már-már az erre specializálódott Cash and Carry típusú boltokra jellemz diszkont árszínvonal. Ez a stratégia természetesen csak úgy lehet kifizet d , hogy a gyakran negatív fedezet> food termékek mellett tízezres nagyságrend> non-food termékekre kerül a nem ritkán kétszámjegy> árrés. A másik, alapvet en német, modell szerint a kis és közepes boltok mellett határozottan elkülönülnek a hipermarketek és a Cash and Carry típusú diszkontáruházak. Ez utóbbiak egy kevésbé kultúrált környezetben viszonylag sz>kebb termékskálából forgalmaznak óriási mennyiségeket, mellyel megpróbálják kompenzálni az alacsony árrést. Az európai normákhoz képest egy teljesen más stratégia szerint m>ködik a világ legnagyobb kereskedelmi hálózatának számító és már Európában is jelent s pozíciókat magáénak

tudó Wal Mart. A Wal Mart amellett, hogy együtt árulja a ruházati cikkeket, autógumikat az élelmiszerekkel és az elektronikával mindig jó áron és min ségben, egy olyan vállalati filozófiát próbál meghonosítani, mely kevésbé illeszkedik az európai mentalitáshoz. 33 http://www.doksihu 8 legnagyobb hazai áruházlánc árbevétel adatai (Mrd Ft) VÁLLALAT NEVE 1997 1998 Változás Metro Holding Hungary ÁFEOSZ, Coop CBA Kereskedelmi Kft. Csemege Szupermarketek Rt. Tengelmann Honiker Spar Hungary Kft. Tesco Global TH. 150 157 47,2 68 66,96 30 24,4 193 172,1 103 100,81 85 84,33 51,2 43,84 28,60% 9,60% 118,20% 48,25% 16,69% 70,60% 79,67% 1. táblázat: A 8 legnagyobb hazai kereskedelmi lánc 1997 és 1998 évi árbevétel adatai Kereskedelmi láncok 1998. évi árbevétel, eredmény adatai (Mrd $) TOP 100 VÁLLALAT NEVE Árbevétel Eredmény Árbevétel arányos nyeresség 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 18. 41. Wal Mart Stores Inc./Asda Metro AG

Albertsons/American Stores The Croger Co./Fred Meyer ITM Enterprises Aldi Tengelmann Tesco Auchan Cora 151,2 50,7 35,9 33,7 32,5 30,9 29,4 29,2 5,1 0,62 0,8 0,55 0,95 3,37 1,22 2,22 1,63 3,25 23,5 0,14 0,6 7 - - 2. táblázat: a Top 100 néhány el kel helyezettjének árbevétel és eredmény adatai a Food International szerint Az áruházláncok terjeszkedését és növekv szemléltetik a fenti táblázatok. 34 szerepét a kereskedelemben jól http://www.doksihu 9.23 A jelenlegi követelményrendszer elemei A jó üzleti kapcsolatok az egymáshoz való viszonyulásra és a partnerek teljesítményére egyaránt jó hatással vannak. Ehhez els sorban arra van szükség, hogy a partnerek tudatában legyenek annak, mit vár el t lük a másik fél. A napi fogyasztási cikkek területén tevékenyked kereskedelmi és ipari vállalatok közötti elvárásokat az alábbi grafikonok jól szemléltetik: Milyen hozzáállást vár el a kereskedelem az ipartól? 100% 90%

86% 73% 76% 80% 73% 61% 61% 70% 52% 60% 49% 50% 41% 40% 29% 27% 30% 20% 20% 14% 11% 10% A kereskedelem véleménye nagyvonalúság b kez>ség kapcsolatok ápolása segítség támogatás együttm>ködési készség tisztesség és pontosság nyitottság a kereskedelem kérdéseit illet en megbízhatóság 0% Az ipar véleménye 1. grafikon: Milyen hozzáállást vár el a kereskedelem az ipartól? A kereskedelem szempontjából egyértelm>en három f kritérium fogalmazódik meg: megbízhatóság, nyitottság a kereskedelem elvárásait illet en és tisztesség, pontosság, mint az ipar részér l megnyilvánuló alapvet magatartás. Ezzel az ipar is tisztában van, még ha nem is olyan mértékben mint az a kereskedelem részér l jelentkezik. A kereskedelem az ipartól segítséget, támogatást is vár, mégpedig sokkal intenzívebben, mint azt az ipar elképzeli. Az ipar képvisel i ehelyett azt gondolják, hogy a kereskedelemnek a részükr l

megnyilvánuló együttm>ködési készség és a kapcsolatok ápolása a fontos. Az ipar ugyanakkor jól látja, hogy a jó üzleti kapcsolat a kereskedelem szempontjából sem a nagyvonalúságon vagy b kez>ségen múlik. 35 http://www.doksihu Ha a teljesítmény és szolgáltatásokra vonatkozó elvárásokat vizsgáljuk a 2. grafikonból világosan kit>nik, hogy a kereskedelem határozottan megfogalmazza az ipari teljesítésekkel szembeni követelményrendszerét: „Adjatok nekünk jó min ség> termékeket, támogassátok pénzzel a kereskedelmi reklámunkat, és gondoskodjatok a márka ismertségének és a reklámotoknak köszönhet élénk keresletr l”. Az ipar azonban hajlamos alábecsülni a termékek min ségének és a kereskedelmi reklámhoz való anyagi hozzájárulásnak fontosságát. Az ipar résztvev i azt gondolják, hogy a márka ismertsége a legfontosabb kritérium a kereskedelem szempontjából. A POS-akciók (egyedi, katalógusban

hirdetett akciók) is jóval fontosabbak a kereskedelemnek annál, mint ahogy azt az ipar képzeli. A kereskedelem ugyanakkor nem favorizálja az új termékeket, inkább a már meglév , ismert és gyorsan forgó termékekkel kívánnak jó forgalmat elérni. A grafikonon az is látszik, hogy az ipar ennek teljes tudatában van. Milyen teljesítményeket, szolgáltatásokat vár el a kereskedelem az ipartól? 71% 73% 69% 48% 47% 55% 51% 49%48% 42% 45% 27% 27% Kereskedelem véleménye új termékek POS-akciók fizetés a polchelyért listázásért reklám márka ismertsége anyagi hozzájárulás kereskedelmi reklámokhoz 22% termék min sége 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Ipar véleménye 2. grafikon: Milyen teljesítményeket, szolgáltatásokat vár el a kereskedelem az ipartól? Ha az el z vizsgálatot a másik szemszögb l, tehát a kereskedelem oldaláról vizsgáljuk meg, az alábbi eredményre jutunk. A kereskedelemnek szilárd meggy z

dése, hogy az üzleti kapcsolatban tanúsított magatartás két legfontosabb elemeként az ipar is a tisztességet és megbízhatóságot várja el 36 http://www.doksihu kereskedelmi partnerét l, és ebben teljesen igaza van. A 3 grafikonból még az is kit>nik, hogy a megkérdezettek az együttm>ködési készséget is kiemelked fontosságúnak tartják. A kereskedelem jól gondolja, hogy az ipar keresi a kooperáció lehet ségét. Ez a jöv ben kiemelked jelent séggel fog bírni, hiszen alapot képezhet az ipari résztvev knek /beszállítóknak arra, hogy megfelel en kiépítsék jöv beli kapcsolataikat. Ugyanakkor a kereskedelem túlbecsüli a kapcsolatok ápolását és a nagyvonalúságot; az ipar inkább megbízható, alapvet en korrekt üzleti hozzáállással rendelkez partnerekre vágyik. Milyen hozzáállást vár el az ipar a kereskedelemt8l? 100% 92% 82% 81% 82% 90% 74% 80% 78% 70% 60% 47% 50% 40% 27% 28% 30% 20% 10% 10% Ipar véleménye

nagyvonalúság/b kez>ség kapcsolatok ápolása együttm>ködési készség megbízhatóság tisztesség és pontosság, mint alapvet magatartás 0% Kereskedelem véleménye 3. grafikon: Milyen hozzáállást vár el az ipar a kereskedelemt l? Az ipar számára a kereskedelem teljesítményének, szolgáltatásainak mennyisége a fontos. Olyan kereskedelmi partnerekre vágynak, akik lehet leg valamelyik nagyobb lánchoz tartoznak, megfelel méret> üzlettel rendelkeznek, ismertek és kedveltek a fogyasztók körében, és akiket sokan keresnek fel. A 4 grafikonból tökéletesen látszik, hogy a kereskedelem ennek teljes tudatában van, habár az ipar elvárásait túlbecsülik ezekben a kérdésekben. A legnagyobb ellentmondás a forgási sebesség becslésében jelentkezik: az ipar számára ugyanis ez a terület kevésbé fontos, mint ahogy a kereskedelem gondolja. A felmérésb l világosan látszik, hogy a kereskedelem és az ipar résztvev i egyaránt

tisztában vannak egymás elvárásaival, legfeljebb a prioritások eltér ek. Ez a kés bbiek 37 http://www.doksihu folyamán kiemelked jelent ség> lesz, hiszen az ellátási lánc mentén létrejöv szorosabb beszállítói kapcsolatok kialakításának alapját képezi a tökéletes kommunikáció. Milyen teljesítményeket, szolgáltatásokat vár el az ipar a kereskedelemt8l? 100% 90% 80% 65% 70% 60% 55% 63% 50% 63% 61% 47% 50% 45% 37% 39% 35% 40% 31% 24% 30% 15% 20% Ipar véleménye m>ködési hely kiemelt termékek a szortimenten belül vev szám ismertség/kedveltség a fogyasztók körében üzletméret valamely lánc részének lenni 0% forgási sebesség 10% Kereskedelem véleménye 4. grafikon: Milyen teljesítményeket, szolgáltatásokat vár el az ipar a kereskedelemt l? 10. A SZÉL Kft. gazdálkodása Mint azt már a korábbiakban is említettem, a SZÉL Kft. els sorban nem profit orientált gazdasági társaság. Ez az

üzletlánc m>ködési jellegéb l is adódik, minthogy a kftn keresztül nem megy át egyik beszállító terméke sem Ez egyel re nem is lehetne megvalósítható, mivel a kft. nem rendelkezik raktárral és teherautóval sem A tagüzletekt l nem szed havi díjat már, mert nagyon sok a kis forgalmú tagüzlet, melyeket ezzel nem terhelnek. Inkább a beszállítókkal próbálnak olyan szerz déseket kötni, hogy az üzletlánc m>ködésére is meg legyenek a megfelel mennyiség> bevételek. Bevételei az üzletláncnak így csak a beszállítók felöl vannak. A beszállítók a szerz désük szerint az üzletlánc tagboltjainak a negyedéves, féléves vagy éves forgalma 38 http://www.doksihu után visszatérítéseket fizetnek. Ezen visszatérítések egy részét a kft továbbutalja a tagüzletek részére a különböz forgalmi jelentések alapján kiszámolva. Ez általában a visszatérítés felét vagy kevesebb összeget jelent. A visszatérítés másik rész

marad az üzletláncnál a költségek fedezésére. A visszatérítéseken felül szintén a beszállítóktól folyhatnak még be bónuszok, reklámszervezési díjak, vagy plusz visszatérítések. Így az üzletlánc bevételei éves szinten 10-12 millió forintra tehet k, mely összeg igen nagy hányadát a forgalmak után visszatérített összegek tesznek ki, így elég nehezen tervezhet . Nagyon leegyszer>sítve a tagüzletek szerz déses beszállítóktól való vásárlásaitól függ. Az említett bevételeknek kell fedezniük a következ költségeket: egy fél munkaid ben dolgozó irodai alkalmazott bérét, aki az üzletlánc folyó ügyeit bonyolítja, szervezi az akciókat, tartja a kapcsolatot a beszállítókkal egy teljes munkaid s üzletköt bérét, aki a tagüzletek látogatását végzi. Az üzletlánc tagüzleteivel, azok üzletvezet ivel ] tartja folyamatosan a kapcsolatot, az ] feladata újabb üzletek beszervezése az üzletláncba stb. A tagüzleteket

minden hónapban egyszer meglátogatja. az üzletköt által használt, az üzletlánc tulajdonában lev gépkocsi, üzemanyagköltségét valamint fenntartási költségeit a kéthavonta elkészül akciós újság költségeit: nyomdaköltségeket, esetlegesen a fotózási anyag elkészítésének költségeit, s mivel a tagüzletek postán kapják meg az akciós újságokat, ezért annak postaköltségét az üzletlánc irodájának bérleti díját, telefon és Internet költségeket, könyvelési díjat, nyomtatvány költségeket, egyéb postaköltségeket 11. A HACCP-rendszer és a vele kapcsolatos teend8k Az Európai Unió tagállamaiban már hat éve kötelez biztonságát növel alkalmazni az élelmiszerek HACCP-rendszert a kereskedelemben is. Bár a hasonló hazai jogszabály ezt egyértelm>en nem terjeszti ki a keresked kre is, ennek ellenére már jelent s lépések történtek ezen a téren. 39 http://www.doksihu 11.1 Mi a HACCP? A Veszélyelemzés

Kritikus Szabályozási Pontok (HACCP – Hazard Analysis Critical Control Point) rendszere, amely tudományosan megalapozott és módszeres rendszer, az élelmiszer biztonságáról való gondoskodás érdekében megállapítja a jellemz veszélyeket és kijelöli a szabályozásukra szolgáló intézkedéseket. A HACCP eszköz a veszélyek megállapítására és olyan szabályozó rendszer felállítására, amely inkább a megel zésre összpontosít, és els sorban nem a végtermék ellen rzésére épül. Bármely HACCPrendszer képes alkalmazkodni a változásokhoz, mint például a berendezések tökéletesítése, a feldolgozási módszerek fejl dése vagy a technológia fejlesztése. A HACCP az els dleges (agrár) termelést l a végs fogyasztásig a teljes élelmiszerlánc valamennyi szakaszában alkalmazható, és megvalósítani az emberi egészségre gyakorolt kockázatok tudományos bizonyítékainak figyelembevételével kell. Az élelmiszer-biztonság fokozása

mellett a HACCP alkalmazása más jelent s el nyöket is nyújthat. A HACCP-rendszerek alkalmazása segítheti továbbá a hatósági élelmiszerellen rzést és az élelmiszer biztonsága iránti bizalom növelésével el mozdíthatja a nemzetközi kereskedelmet. A HACCP eredményes alkalmazásához a vezetés és a dolgozók teljes elkötelezettsége és részvétele szükséges. Szükséges továbbá a több szakterületet felölel szemlélet alkalmazása, és ennek a több szakterületet figyelembe vev szemléletnek tartalmaznia kell az adott elemzés jellegét l függ en, szükség szerint a mez gazdasági, állategészségügyi, termelési, mikrobiológiai, orvosi, közegészségügyi, környezet-egészségügyi, illetve élelmiszer-technológiai, kémiai és gépészeti szakértelmét. A HACCP összehangolható a min ségbiztosítási, például az ISO 9000 szabványsorozat szerinti rendszerek megvalósításával, és ilyen rendszereken belül a legel nyösebb módszer az

élelmiszer-biztonság növelésére. 40 http://www.doksihu 1. ábra: Az élelmiszerbiztonság és a min ségbiztosítás rendszere 11.2 Fogalom meghatározások Szabályoz (control): megtesz minden szükséges intézkedést a HACCP-tervben megállapított követelményeknek való megfelelés biztosítására és fenntartására. Szabályozás (control): az az állapot, melyben a helyes eljárásokat követik és betartják a követelményeket. Szabályozó intézkedés: bármely intézkedés és tevékenység, amelyet egy élelmiszerbiztonsági veszély megel zésére, kiküszöbölésére vagy elfogadható szintre csökkentésére lehet alkalmazni. Helyesbít8 tevékenység: bármely olyan intézkedés, amelyet akkor kell megtenni, ha a kritikus szabályozási pont (CCP) felügyelete a szabályozottság csökkenését vagy elvesztését jelzi. Kritikus Szabályozási Pont (CCP): olyan lépés, amikor szabályozást lehet alkalmazni a lényeges élelmiszer-biztonsági veszélyek

megel zéséhez, kiküszöböléséhez vagy elfogadható szintre csökkentéséhez. 41 http://www.doksihu Kritikus határérték: olyan el írás, amely elválasztja az elfogadhatóságot a nem elfogadhatóságtól. Eltérés: egy kritikus határérték elérésének sikertelensége. Folyamatábra: valamely meghatározott élelmiszer el állításhoz vagy feldolgozáshoz használt lépések vagy m>veletek sorrendjének módszeres ábrázolása. HACCP: olyan rendszer, amely meghatározza, értékeli és szabályozza az élelmiszerbiztonság szempontjából jelent s veszélyeket. HACCP-terv: a HACCP-alapelvekkel összhangban készített dokumentum, amelynek célja, hogy biztosítsa az élelmiszerlánc figyelembe vett részében az élelmiszer-biztonság szempontjából jelent s veszélyek szabályozását. Veszély: az élelmiszerben el forduló biológia, kémiai vagy fizikai hatású anyag, vagy az élelmiszer olyan állapota, amelynek káros egészségügyi hatása lehet.

Veszélyelemzés: a veszélyekr l és a jelenlétükhöz vezet körülményekr l való információgy>jtés és értékelés folyamata annak eldöntésére, hogy az élelmiszer-biztonság szempontjából, mely tényez k jelent sek és ezért ezekkel kell foglalkozni a HACCPtevben. Felügyelet (monitor): a megfigyelések vagy a mérések tervezett sorozatának végzésére irányuló tevékenység, annak megállapítására, hogy a CCP szabályozás alatt álle. Lépés: az élelmiszerlánc egy pontja, eljárása, m>velete vagy szakasza, beleértve a nyersanyagokat, az els dleges termelést l a végs fogyasztásig. Érvényesítés (validálás): bizonyíték gy>jtése arra vonatkozóan, hogy a HACCP-terv elemei hatékonyak. Igazolás (verifikálás): a felügyelett l eltér módszerek, eljárások, vizsgálatok és más értékelések alkalmazása, a HACCP-tervnek való megfelelés megállapítására. 42 http://www.doksihu 2. ábra: a HACCP elnevezés jelentésének

magyarázata 11.3 Alapelvek: A HACCP-rendszer a következ hét alapelvb l áll: 1. alapelv: A veszélyelemzés végzése 2. alapelv: A Kritikus Szabályozási Pontok (CCP-k) meghatározása 3. alapelv: A kritikus határérték(ek) megállapítása 4. alapelv: A CCP szabályozást felügyel rendszer felállítása 5. alapelv: Azon helyesbít tevékenység meghatározása, melyet akkor kell elvégezni, ha a felügyelet azt jelzi, hogy egy adott CCP nem áll szabályozás alatt 6. alapelv: Az igazolásra szolgáló eljárások megállapítása, annak meger sítésére, hogy a HACCP-rendszer hatékonyan m>ködik 7. alapelv: Olyan dokumentáció létrehozása, amely tartalmaz ezen alapelvekhez és alkalmazásukhoz tartozó minden eljárást és nyilvántartást 43 http://www.doksihu 11.4 A HACCP-rendszer alapelveinek alkalmazása Miel tt a HACCP-t az élelmiszerlánc bármely szakaszára alkalmaznánk, ennek a területnek úgy kell m>ködnie, hogy megfeleljen a Codex

Élelmiszer-higiéniai általános alapelveknek, a megfelel Codex Gyakorlati szabályzatoknak és a vonatkozó élelmiszerbiztonsági el írásoknak. Egy hatékony HACCP-rendszer alkalmazásához szükséges a vezetés elkötelezettsége. A veszélyek megállapítása, értékelése és a HACCP-rendszerek tervezésének és alkalmazásának további lépései során fegyelembe kell venni a nyersanyagok, az alapanyagok, az élelmiszer-feldolgozás során követett gyakorlat hatásait, a feldolgozási folyamatok szerepét a veszélyek elhárításában, a termék várható végs felhasználását és a veszélyeztetésnek kitett fogyasztói csoportokat, valamint az élelmiszer-biztonságra vonatkozó járványügyi bizonyítékokat. A HACCP-rendszernek az a célja, hogy a szabályozást a CCP-kre összpontosítsa. Ha olyan veszélyt állapítottak meg, melyet szabályos alatt kellene tartani, de nem találtak hozzá kritikus szabályozási pontokat, akkor mérlegelni kell a tevékenység

átalakítását. A HACCP-t minden egyes tevékenységre külön-külön kell alkalmazni. A higiéniai gyakorlatra vonatkozó Codex el írásokban példaként megadott kritikus szabályozási pontok nem jelentik feltétlenül az adott egyedi alkalmazásra vonatkozó összes CCP-t, és ezek eltér jelleg>ek is lehetnek. Ha megváltoztatják a terméket, a folyamatot vagy bármely m>veletet, a HACCP alkalmazását felül kell vizsgálni és végre kell hajtani a szükséges változtatásokat. Fontos, hogy a HACCP-t rugalmasan kell alkalmazni. Alkalmazásakor, ahol szükséges a tevékenység jellegét és méretét figyelembe véve rugalmasnak kell lenni, figyelembe véve az alkalmazás összefüggéseit, a tevékenység jellegét és méretét. 11.5 Alkalmazás A HACCP-alapelvek megvalósítása a következ feladatok elvégzéséb l áll, amelyeket a HACCP alkalmazásának logikai sorrendje tartalmaz 44 http://www.doksihu 1. A HACCP-munkacsoport összeállítása Az

élelmiszerrel foglalkozó vállalkozásnak (szervezetnek) biztosítania kell, hogy a hatékony HACCP-terv kidolgozásához álljon rendelkezésre az adott termékre vonatkozó megfelel speciális tudás és szakértelem Optimális esetben ezt egy különböz szakterületeket képvisel munkacsoport összeállításával lehet elérni. Ha nem áll rendelkezésre ilyen szakértelem házon belül, akkor a szakért i tanácsot küls szakért kb l kell összeállítani. Meg kell határozni a HACCP-terv alkalmazási területét Az alkalmazási területben meg kell határozni, hogy az élelmiszerlánc melyik területére vonatkozik és melyik általános veszélycsoportokkal foglalkozik a HACCP-terv (azaz minden veszélycsoporttal foglalkozik-e vagy csak kiválasztott csoportokkal). 2. A termék leírása Meg kell fogalmazni a termék teljes leírását, amelynek tartalmaznia kell a biztonságra vonatkozó információkat, mint például az összetételt, a fizikai/kémiai szerkezetet

(beleértve az aw-t, a pH-t stb.), a mikróbapusztító, szaporodásgátló kezeléseket (h kezelés, fagyasztás, sólében pácolás, füstölés stb.) a csomagolást, a tartóssági és tárolási körülményeket és a forgalmazás módját. 3. A tervezett felhasználás meghatározása A tervezett felhasználást a termék végs felhasználójának vagy fogyasztójának várható felhasználási szokásai, módjai alapján kell meghatározni. Egyes esetekben szükséges lehet a népesség érzékeny csoportjainak figyelembevétele, pl. közétkeztetés 4. A folyamatábra szerkesztése A HACCP-munkacsoportnak kell elkészítenie a folyamatábrát. A folyamatábrának a tevékenység minden lépését tartalmaznia kell. Ha a HACCP-t egy adott tevékenységre alkalmazzuk, figyelembe kell venni az azt megel z és követ lépéseket is. 5. A folyamatábra helyszíni meger8sítése A HACCP-munkacsoportnak meg kell gy z dnie arról, hogy a feldolgozási tevékenységet a folyamatábra

szerint végzik-e, annak minden lépése esetében és teljes id tartama alatt, és ahol szükséges, helyesbítenie kell a folyamatábrát. 45 http://www.doksihu 6. Minden egyes lépéshez tartozó összes lehetséges veszély felsorolása, veszélyelemzés végzése, és a meghatározott veszélyek szabályozására alkalmas intézkedések átgondolása (lásd az 1. alapelvet) A HACCP-munkacsoportnak fel kell sorolnia minden olyan veszély, amely minden egyes lépés során ésszer>en feltételezhet az els dleges termelést l, az el készítésen, feldolgozáson és forgalmazáson keresztül a fogyasztás pillanatáig. Ezután a HACCP-munkacsoportnak veszélyelemzést kell végeznie, hogy a HACCPterv elkészítéséhez megállapítsa, mely veszélyek olyan jelleg>ek, hogy megszüntetésük, vagy elfogadható szintre csökkentésük alapvet en fontos és lényeges a biztonságos élelmiszer-el állításhoz. A veszélyelemzésnek ahol lehetséges tartalmaznia kell a

következ ket: a veszélyek valószín> el fordulása és káros egészségügyi hatásaik súlyossága; a veszélyek jelenlétének min ségi és/vagy mennyiségi értékelése; az aggodalomra okot adó mikroorganizmusok túlélése vagy szaporodása; a toxinok, a vegyi vagy a fizikai hatású anyagok termel dése vagy megmaradása az élelmiszerekben; és az el z ekhez vezet körülmények. Ezután a munkacsoportnak át kell gondolnia, hogy milyen az egyes veszélyekre alkalmazható szabályozó intézkedések állnak rendelkezésre, ha vannak egyáltalán ilyenek. Egy adott veszély szabályozására egynél több szabályozó intézkedésre lehet szükség, és egy adott szabályozó intézkedéssel több veszélyt is lehet szabályozni. 7. A Kritikus Szabályozási Pontok meghatározása (lásd a 2 alapelvet) El fordulhat, hogy több, mint egy CCP van, amelyre szabályozást alkalmaznak ugyanannak a veszélynek a kezelésére. A Kritikus Szabályozási Pont (CCP)

meghatározását a HACCP-rendszerben a döntési fa segíti el , amely logikus következtetésre épül szemléletet tükröz. A döntési fát rugalmasan kell alkalmazni, figyelembe véve, hogy a tevékenység termelésre, állatvágásra, forgalmazásra, tárolásra, forgalmazásra vagy más célra irányul-e. Ezt útmutatóul kell használni a CCP-k meghatározásához. Ha olyan lépésben állapítottak meg veszélyt, ahol a biztonsághoz szükséges a szabályozás, de sem ebben, sem bármely más lépésben nincs szabályozó intézkedés, akkor 46 http://www.doksihu a terméket vagy a folyamatot itt, vágy bármely korábbi/kés bbi szakaszban módosítani kell, hogy szabályozó intézkedést lehessen tenni. 8. A kritikus határértékek megállapítása minden CCP-re (lásd a 3 alapelvet) Minden Kritikus Szabályozási Ponthoz meg kell határozni és ha lehetséges validálni kell a kritikus határértékeket. Egyes esetekben egy meghatározott lépéshez nemcsak egy,

hanem több kritikus határértéket kell kidolgozni. A gyakran használt kritikus határértékparaméterek közé tartoznak például a h mérséklet, az id , a nedvességtartalom, a pH, a vízaktiválás, a szabad klórtartalom és az érzékszervi paraméterek, mint pl. a küllem és az állomány értékei. 9. A felügyel8 rendszer felállítása minden CCP-re (lásd a 4 alapelvet) A felügyelet egy kritikus szabályozási pont ütemterv szerinti mérése vagy megfigyelése a hozzá tartozó kritikus határértékhez viszonyítva. A felügyel eljárásoknak alkalmasnak kell lenniük arra, hogy jelezzék a szabályozottság megsz>nését vagy gyengülését a kritikus szabályozási ponton. Továbbá, a felügyel esetben ezt az információt kell módszernek ideális id ben kell nyújtania, hogy a kritikus határértékek túllépésének megel zésére meg lehessen tenni azokat a helyesbítéseket, amelyek biztosítják a folyamat szabályozottságát. Ha lehetséges a

folyamat helyesbítését akkor kell elvégezni, amikor a felügyeleti eredmények egy CCP esetében a szabályozottság megsz>nésének irányába eltolódó trendet jeleznek. A helyesbítéseket azel tt kell végrehajtani, miel tt az eltérés bekövetkezik. A felügyeleti tevékenységb l származó adatokat erre kijelölt személynek kell értékelnie, aki megfelel ismeretekkel és hatáskörrel rendelkezik a helyesbít tevékenységek id ben való megtételéhez. Ha a felügyelet nem folyamatos, a felügyelet mértékének vagy gyakoriságának elegend nek kell lennie ahhoz, hogy garantálja a CCP szabályozását. A CCP-ket felügyel gyorsan elvégezhet eljárásoknak legtöbbször módszereknek kell lenniük, mivel többnyire olyan on-line folyamatokra vonatkoznak, amelyek esetében nincs id hosszadalmas analitikai vizsgálatokra. A fizikai és kémiai vizsgálatok általában el nyösebbek mint a mikrobiológiai vizsgálatok, mivel gyorsan elvégezhet k és gyakran ezek

is jelzik a termék mikrobiológiai szabályozottságát. A CCP-k felügyeletével kapcsolatos minden nyilvántartást és dokumentumot alá kell írnia a felügyeletet végz személy(ek)nek és a vállalat felel s felülvizsgáló alkalmazottjának (alkalmazottainak). 47 http://www.doksihu 10. A helyesbít8 tevékenységek meghatározása (lásd az 5 alapelvet) A HACCP-rendszerben minden CCP-hez egyedi helyesbít tevékenységet kell kidolgozni az el forduló eltérések kezelésére, amelyeknek biztosítaniuk kell, hogy a CCP ismét szabályozott legyen. Ezeknek ki kell terjedniük az érintett termékek megfelel további kezelésére is. Az eltérést és a nem megfelel termék kezelésére vonatkozó eljárásokat dokumentálni kell a HACCP-nyilvántavtásban. 11. Az igazolási eljárások meghatározása (lásd a 6 alapelvet) Eljárásokat kell megállapítani az igazolásra, annak meghatározására, hogy a HACCPrendszer megfelel en m>ködik-e. Igazoló és

felülvizsgáló módszereket, eljárásokat és vizsgálatokat lehet alkalmazni, beleértve a véletlenszer> mintavételt és az elemzést. Az igazolás gyakoriságának elegend nek kell lennie annak meger sítéséhez, hogy a HACCPrendszer megfelel en m>ködik. Az igazoló tevékenységek például: a HACCP-rendszer és nyilvántartásainak felülvizsgálata az eltérések és a nem megfelel termékekre vonatkozó intézkedések felülvizsgálata. Annak meger sítése, hogy a CCP-k felügyelet alatt állnak Ahol lehetséges, ott a validálási tevékenységeknek tartalmazniuk kell intézkedéseket a HACCP-terv minden elemének esetében annak meger sítésére, hogy azok hatásosak. 12. A nyilvántartás és a dokumentáció létrehozása (lásd a 7 alapelvet) A HACCP-rendszer alkalmazásához fontos a hatékony és pontos nyilvántartás. A HACCP-eljárásokat dokumentálni kell. A dokumentációnak és a nyilvántartásnak alkalmazkodnia kell a tevékenység jellegéhez

és méretéhez. A dokumentáció néhány példája: veszélyelemzés a CCP-k meghatározása a kritikus határérték meghatározása A nyilvántartások néhány példája: CCP-t felügyel tevékenységek 48 http://www.doksihu eltérések és hozzájuk tartozó helyesbít tevékenységek a HACCP-rendszer módosításai 11.6 A HACCP alkalmazásának logikai sorrendje 1. Állítsák össze a HACCP-munkacsoportot 2. Írják le a terméket 3. Határozzák meg a termék tervezett felhasználását 4. Szerkesszék meg a folyamatábrát 5. Végezzék el a folyamatábra helyszíni meger sítését 6. Sorolják fel az összes lehetséges veszélyt, végezzenek veszélyelemzést, határozzák meg a szabályozó intézkedéseket 7. határozzák meg a CCP-ket 8. Állapítsanak meg minden egyes CCP-re kritikus határértéket 9. Állítsanak fel felügyel rendszert minden egyes CCP-re 10. Határozzanak meg helyesbít tevékenységet azokra az eltérésekre, amelyek el

fordulhatnak 11. Állapítsanak meg igazolási eljárásokat 12. Hozzanak létre nyilvántartásokat és dokumentációkat 11.7 A jelenlegi helyzet a kereskedelemben 49 http://www.doksihu A hazai élelmiszer-kereskedelem szerepl i számára még sok a tisztázatlan kérdés a HACCP élelmiszer-biztonsági rendszerrel kapcsolatban. Ami a hazai jogszabályokat illeti, a HACCP bevezetése nem kötelez az élelmiszer-kereskedelmi vállalatok számára, egyes elemeinek alkalmazása viszont igen. Az élelmiszer-el állítók, a vendéglátóhelyek, a közétkeztet k, a cukrászati és hidegkonyhák számára viszont kötelez a bevezetése. Tény, hogy több kereskedelmi hálózat már vagy kiépítette, vagy most építi a rendszert. Miután az iparnak kötelez lesz bevezetnie, piaci kényszerré fog válni a kereskedelem számára is. Az ipar el is fogja várni ezt a kereskedelemt l, hiszen csak így lehet biztos, hogy az el írásoknak megfelel en el állított terméke hasonló

biztonsági körülmények között kerül értékesítésre. A HACCP gyakorlati megvalósítására szakosodott cégek elvégzik az adott boltokban, kereskedelmi egységekben a veszélyelemzést, meghatározzák a biztonság szempontjából a kritikus pontokat, a határértékeket, pl. egy fagyasztó el írt h mérsékletét Ehhez megfelel felügyel és helyesbít igazolásának, tevékenységeket rendelnek hozzá, és el írják az intézkedések nyilvántartásának a módját. Mindezek meglétét az ÁNTSZ, a fogyasztóvédelmi felügyel ségek vagy az állategészségügyi és élelmiszer-ellen rz állomások vizsgálhatják. 11.8 A SZÉL Kft feladatai a HACCP-rendszerrel kapcsolatban Amint a hazai jogszabályok is kötelez vé teszik a HACCP-rendszer bevezetését az élelmiszer kereskedelemben is, abban a pillanatban a rengeteg kényszervállalkozó élelmiszer-kiskeresked jut elég nehéz helyzetbe, így a SZÉL Kft. tagüzleteinek tulajdonosai közül is nagyon

sokan. Ahhoz, hogy ebben az új min ségbiztosítási rendszert ki tudják építeni boltjaikban, igen komoly változtatásokat kell végrehajtani a tulajdonosoknak, melyeknek igen komoly anyagi vonzata is vannak. El fordulhat, hogy több berendezésüket, gépüket ki kell cserélniük, esetlegesen újabb helységeket is ki kell alakítaniuk, illetékeseket kell kijelölniük, kik felelnek a rendszer helyes használatáért, s rendszeresen továbbképzéseken vesznek részt. Valamint ha a rendszer kiépítését szakosodott cégekkel végeztetik el az üzletek, mert saját maguk nem képesek a rendszer kiépítésére, annak költségei is százezres tételeket jelentenek a tulajdonosok számára. Így amikor a jogszabályok kötelez vé teszik a kereskedelemben a HACCP-rendszer használatát, egy újfajta szerephez juthat a SZÉL Kft. is, mely új szerep szintén a tagüzletek segítését szolgálná. Egyrészt az üzletlánc összegy>jthetné, szelektálhatná, s eljuttathatná

a 50 http://www.doksihu már megjelent és a majdan megjelen szakanyagokat a tagüzletek számára. Ez azon tulajdonosoknak jó, akik saját maguk akarják kiépíteni a rendszert az üzletükben, s így kényelmesen hozzájuthatnának a szakanyagokhoz. Másrészt az üzletlánc megkereshetné azokat a szakosodott cégeket, melyek a HACCP-rendszer kiépítésével foglalkoznak, s így több mint kétszáz üzlet képvisel jeként, kedvezmények elérésével tehetné meg könnyebbé a rendszer kiépítését a tagüzletekben. Ez azon tulajdonosoknak lenne kedvez , akik nem akarják vagy nem tudják egymaguk kiépíteni a HACCP-rendszert a saját üzletükben, hanem szakember segítségét kérnék ehhez a feladathoz. Az ilyen tárgyalások elve végeredményben teljesen megegyezik az eddig történt beszállítói tárgyalásokkal, csak ebben az esetben nem a továbbértékesítend termék lesz a tárgyalás tárgy, hanem egy szolgáltatás, mely szolgáltatás segítségével egy

olyan rendszer kiépítése valósul meg az üzletlánc tagüzleteiben, minek segítségével ezen üzletek az Európai Unió követelményeinek megfelelnek. 12. Utószó Az alapötlet, hogy a kiskeresked ket egységes szervezet alá kell tömöríteni véleményem szerint nagyon jó és életképes. A kiskeresked k számára ez az egyetlen esély, hogy sikeresen tudják folytatni vállalkozásukat, fel tudják venni a harcot a t keer s szuper- és hipermarketekkel. De amint azt már az el z fejezetekben említettem, vannak problémák az üzletlánc m>ködésében, melyekre meg kell találni a megoldásokat, különben fokozatosan elveszti az üzletlánc a tagüzleteit. Ezt a tendenciát mindenképpen meg kell el zni, mert akkor nem jelente a tárgyalások folyamán akkora összforgalmat a kft. Ilyen probléma van az akciós újsággal kapcsolatban, amikor is az újságban felt>ntetett eladási árak nem biztosítják a keresked számára a megfelel árrést, s így

nem használják fel az akciós újságot. Ennek értelmében lassan feleslegesség válik ilyen formában De ha a beszállítókkal megfelel árrés biztosításában meg tud egyezni az üzletlánc, akkor biztosan nagyobb érdekl dés lenne az akciós újság iránt, s úgy be tudná tölteni szerepét is. Ugyanakkor a beszállítókkal ki kell építeni egy olyan szint> kommunikációt, hogy az adandó problémákat nagyon rövid id n belül orvosolni tudják. Ugyanis a tagüzletek számára igen visszataszító, hogy a beszállítók pontatlansága miatt akár hónapokig nem jutnak hozzá a kedvezményekhez, még akkor sem amikor az üzletlánc is tolmácsolta a 51 http://www.doksihu jogos problémát a beszállító felé. Ez a probléma szintén magában hordozza azt a veszélyt, hogy elpártolhatnak más hatékonyabban m>köd üzletláncokhoz. Egy jöv beli feladata lehet az üzletláncnak a már részletezett HACCP-rendszer bevezetésével kapcsolatban. E feladat

tükrében majdan a lehet legtöbb információt össze kell gy>jtenie az üzletláncnak a rendszerr l, s ezt továbbítva az üzletek felé megkönnyebbítheti a rendszer kialakítását a tagoknak. Másrészt a kivitelez cégekkel is felveheti a kapcsolatot, s mint kb. 200 bolt képvisel jeként, árengedményekre vonatkozó tárgyalásokat kezdeményezhetne, így olcsóbbá téve a tagok számára ezen Európai Uniós színvonalú min ségbiztosítási rendszer kialakítását. Ezen f bb problémákra és feladatokra véleményem szerint mindenképp oda kell figyelnie az üzletlánc vezetésének a jöv ben, s akkor életképes maradhat ez a szervez dés. IRODALOMJEGYZÉK 52 http://www.doksihu Áruházláncok által támasztott követelmények hatása a termel vállalatok logisztikai folyamataira Logisztikai Évkönyv 2000 Árva László – Külföldi t keberuházások Közép-Kelet-Európában Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1995. HACCP: A nagy kereskedelmi

hálózatok már építik a rendszert Mai Piac, 2001. augusztus Karsai Gábor – Az élelmiszer-kereskedelem privatizációja Közgazdasági Szemle, XLVII. Évf, 2000 július-augusztus Kisvállalkozások a túlélésért Kereskedelmi Élet, 52. 1997 2 sz (Piactükör) Magyar Élelmiszerkönyv – Codex Alimentarius Hungaricus 1-2-18/1993 számú el írás – A Veszélyelemzés, Kritikus Szabályozási Pontok (HACCP) alkalmazása Jóváhagyta a Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság, 1998. (Második, módosított kiadás) Napsugár-üzletlánc: Felszervezett boltok Tiszán innen, Dunán túl Mai Piac, 2002. március Philip Kotler – Marketing menedzsment M>szaki Kiadó, Bp. 1998, 1999 2 kiadás 53 http://www.doksihu 1. sz melléklet: Tagi keretszerz dés – 1 oldal 54 http://www.doksihu Tagi keretszerz dés – 2. oldal 55 http://www.doksihu Tagi keretszerz dés – 3. oldal 56 http://www.doksihu 2. sz melléklet: Szállítói szerz dés – 1 oldal 57

http://www.doksihu Szállítói szerz dés – 2. oldal 58 http://www.doksihu Szállítói szerz dés – 3. oldal 59 http://www.doksihu Szállítói szerz dés – 4. oldal 60 http://www.doksihu Szállítói szerz dés – 5. oldal 61 http://www.doksihu 3. sz melléklet: Akciós újság – 1 oldal 62 http://www.doksihu Akciós újság – 2. oldal 63 http://www.doksihu Akciós újság – 3. oldal 64 http://www.doksihu Akciós újság – 4. oldal 65