Alapadatok

Év, oldalszám:2005, 20 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:98

Feltöltve:2011. március 27.

Méret:277 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

Tartalomjegyzék 1. A Cannabis sativa 1. 1 A Cannabis sativa történelme 1. 2 A Cannabis hatóanyaga 2. 1 A THC- hatásai 2. 1 1 A THC pszichikai hatásai 2. 1 2 A THC keringési rendszerre gyakorolt hatásai: 2. 1 3 A THC a központi idegrendszerre gyakorolt hatásai: 2. 1 4 A THC a központi idegrendszerre gyakorolt hatásai: 3. A cannabis és a rák 4. A THC hatásmechanizmusának molekuláris szintű elemzése 4. 1 A THC gátló mechanizmusa 4. 2 A CB1-receptor 4. 3 Érzelmi és motivációs impulzusok torzítása 4. 4 Az addikció neuropszichiátriai háttere: 5. Esettanulmány 5. 1 Interjú 5. 2 Az interjú elemzése 6. Felhasznált irodalom 1 1. A Cannabis sativa 1. 1 A Cannabis sativa történelme A cannabis avagy más néven a kender az emberiség egyik legősibb kultúrnövénye (1. ábra) Kb. 5000 évvel ezelőtt a Himalája lábánál vadon élő fajtából lett termesztett növény Kínában Indiában a cannabis több ezer éve része a hindu vallásnak és a

hétköznapoknak. Ma is élő ázsiai szokás az esti cannabis - szívás, különösen nehéz fizikai munka után. Ez olyan természetes, mint az európai munkások esti sörözése vagy borozása. Európába először Napóleon hozta Egyiptomból. Az Egyesült Államokba a fekete rabszolgák Afrikából vitték magukkal a cannabist. Tőlük vették át a déli államokban dolgozó mexikói vendégmunkások A 20-as években kirobbanó gazdasági világválság idején a déli vállalkozók meg akartak szabadulni vendégmunkásaiktól ezért azzal hozakodtak elő, hogy a cannabis a bűnözés fő oka és, hogy a fogyasztókban gyilkos hajlamokat ébreszt. 1937-ben hozták létre az első marihuána fogyasztásra vonatkozó drogtörvényt, melynek értelmében az először marihuánát fogyasztó személyt két év börtönbüntetésre ítélték, a második felszólítás után pedig 5 é v volt a börtönbüntetés. 1970-re már 25 millió amerikai próbálta ki a füvet, és 12

millió volt rendszeres fogyasztó. Letartóztattak 1 millió fiatalt marihuána birtoklása miatt, de további milliók számára kellett volna új börtönöket építeni. Összeomlott az amerikai igazságszolgáltatás, melyet majd Nixon elnök oldott meg egy törvénymódosítással, miszerint, „szigorúan büntetik a kábítószer termelőt és a kereskedőt, de elnézőbbek a fogyasztóval szemben.” A 60-as években Amerikából került Európába a marihuána Ez ma a legdivatosabb és legkeresettebb drog az Európai Unió országaiban. 1. ábra: A Cannabis sativa 2 1. 2 A Cannabis hatóanyaga A Cannabis sativa lágy szárú, évelő, kétlaki növény. Melegebb éghajlaton bárhol megél Vad változatainak átlagos magassága 2-3 méter, amíg a melegházban termesztettek hibridekátlagosan 120-180 cm magasak. Könnyen felismerhető jellegzetes, tenyeresen összetett, fogazott leveleiről (2. ábra) Levelének és termős virágzatának gyantás

származékából nyert készítményt kábítószerként lehet felhasználni. 2. ábra: A Cannabis sativa levele és termős virágzata A hatóanyag nem egyenletesen oszlik el a n övényben. Magas THC tartalmúak a v irágzó és termő ágvégek. Igen veszélyes az ágvégek gyantája, mert itt a legmagasabb a THC tartalom Lényegesen ártalmatlanabb a levél és a szár. A marihuána a növény különböző részeinek keverékéből készült cigaretta. Az indiai kender pszichoaktív anyagokat tartalmaz, melyek közül a legjelentősebb a tetrahidrokannabinol (3. ábra), amely vegyület legnagyobb részben felelős a kiváltott hatásokért. A növény mintegy 60 különböző cannabinoid anyagot szintetizál, például cannabiciklolt, cannabidiolt, cannabiolsavat, cannabigerolt és a tetrahidrocannabinolt. 3 3. ábra: A tetrahidrocannabinol molekula szerkezete 4 2. 1 A THC – hatásai A növény pszichoaktív hatásának intenzitása a THC- mennyiségétől függ. A

növényben található pszichotikus anyagok legnagyobb mennyiségben a hajtáscsúcsban találhatóak. Ezt a gyantaszerű exsudantumont hasisnak nevezik, amely 28% THC- t tartalmaz. A hasisból készített kátrányszerű desztillátum az ún. hash-oil átlagos THC –tartalma 70% A sinsemillanak nevezett készítmény (a nőnemű növény csúcslevelei és virága) átlagosan 7,5 % THCtartalmú, de ez egyes esetekben 24% is lehet A közönséges marihuána (szárított növény) mintegy 3% TCH- t tartalmaz. (National Institute on Drug Abuse 1996) Állatokon végzett kísérletek során bebizonyították, hogy a THC-nak nyugtató, szedatívhatása van. A szer csillapítja az agresszív magatartást A nagy dózisban alkalmazott THC elnyomja az ovariumok (petefészkek) fiziológiás működését valamint a sárgatest serkentő hormon -LH- és a tüszőserkentő hormon -FHStermelését. A hím állatokra a spermatogenesis csökkenése a jellemző Emellett kimutatták a cannabis

görcsoldó (antikonvulzív), antiemetikus és fájdalomcsillapító hatását, valamint azt is, hogy csökkentik az amfetamin jól ismert központi idegrendszeri effektusait is. (Bálint, G S 2000) Az embereken a THC legjellemzőbb és legfontosabb hatásait a központi idegrendszerben és a keringési rendszerben fejti ki. A hatás a dózis mennyiségétől és a fogyasztás gyakoriságától függ. (Egy marihuánás cigaretta elszívása vagy 20 mg THC orális bevitele már jól kimutatható hatással bír). A marihuána hatása alatti élményt nagymértékben befolyásolja a környezet, a társaság megléte vagy annak hiánya, a pillanatnyi lelki állapot és a személyiség. 5 2. 1 1 A THC pszichikai hatásai A legáltalánosabb tünet a f okozott jóérzés, az eufória, mely például a társaság hiánya, az ingerszegény környezet miatt, álmossággal jár együtt. Társaságban a f ogyasztó kifejezőkészsége megváltozik, jellemző a felfokozott vidámság.

Sűrűn fellép az ún. deperszonalizáció, amikor is a személy önmagát máskéntmegváltozottként- éli meg Gyakran úgy érzi, hogy kívülről látja magát Ilyenkor a személy elmélyültnek érzékeli gondolatait. Elindul az ún „kattogás”, mely során furcsa asszociációk, gondolatmenetek, esetleg téves képzetkörök jelennek meg. Olyan vizuális vagy auditív ingerek, melyeknek megelőzően nem volt jelentőségük, új jelentést, tartalmat nyerhetnek. Azaz a figyelem mellékingerekre, mellékjelenségekre irányul Ez az ún. „mozizás” A marihuána hatása alatt a s zemélyt a n yugodtság, a közömbösség árasztja el. Csökken a munkakedv, zavaróvá válnak a különböző külső ingerek (erős fény, sok ember). A teljesítőképesség drasztikus csökkenése leginkább a krónikus hasisfogyasztóknál lép elő. Az értékelő gondolkodás és ítéletalkotás képessége hanyatlik. A logikus következtetésekre épülő gondolkodás helyett,

látszólagosan mélyen szántó gondolatok lépnek előtérbe. Az ihletélmények pótolják a racionális belátást. Marihuána- tartalmú cigaretta elszívása után fokozódik az éhségérzet. Csökkenhet az izomerő, és kézremegés léphet fel. A testhőmérséklet-emelkedés kiszáradt szájjal és torokkal jár együtt. Hosszú távú hatásai közül kiemelendő az IQ csökkenése, a memóriazavarok, az impotencia és a meddőség. Az ember lelki állapota erősen befolyásolja a kábulat minőségét. Például a fogyasztó adott körülmények közötti lappangó depressziója, a pillanatnyi helyzetből adódó letörtsége negatívan befolyásolja a THC hatását. A krónikus fogyasztás együtt járhat még apátiával, az ítélőképesség romlásával, depresszióval, valamint a koncentráció és a memória zavarával is. A valóság eltorzultan jelenhet meg. Ebben az állapotban fennállhat az öngyilkosság veszélye Ennek ellenére, mind ez ideig nem rendelkeznek

az orvosok olyan cáfolhatatlan adattal, mely azt bizonyítaná, - minden kétséget kizáróan-, hogy a fenti változások együtt járnának irreverzíbilis agykárosodással. (Goodman, L S, Gilmans, A G, 1996) A THC nagy mennyiségű szervezetbe jutása hallucinációt, víziót idézhet elő, sőt néha paranoid reakciókat is. A THC pszichózist okozhat, amely gyakran lassú lefolyású, ekkor a skizofréniától nehezen határolható el. Az ausztrál addiktológusok megállapítása szerint a m arihuána fogyasztása a 6 skizofréniára hajlamos embereknél meggyorsítja a t udathasadásos elmezavar kialakulását, súlyosbítja a betegség lefolyását, elősegíti a visszaesést. (Degenhardt, L, 2002) Klinikai megfigyeléseik során arra a k övetkeztetésre jutottak, hogy egyes, rendszeresen marihuánát fogyasztó fiataloknál, az átlagosnál gyakrabban jelentkeznek negatív személyiségjegyek, például: a mindennapi feladathoz való nehezebb alkalmazkodás,

apatikus állapot, a hosszú távú tervek kivitelezése iránti érdeklődés elenyészése, frusztráció. Szerintük ezek a fiatalok hajlamosak visszahúzódásra, a társadalomban való részvételtől elhatárolódni és abban csupán szemlélő alanyként részt venni. 7 2. 1 2 A THC keringési rendszerre gyakorolt hatásai A keringési rendszerre gyakorolt legfontosabb hatásai a pulzusszám-gyarapodás (tachicardia); nagy dózis esetén a pulzus elérheti a 140/min értéket is. Jellemző a kötőhártya erős belövelltsége és a magas vérnyomás. A cannabinoidok hatása miatt gátolt az izzadás, gyakori a testhőmérséklet emelkedése, amely száj- és torokszárazsággal jár együtt. Javasolt ilyenkor a bőséges folyadékbevitel az esetleges problémák elkerülése érdekében. Számítások szerint egy marihuánás cigaretta THC- tartalmának mintegy 60%-a szívódik fel. A felszívódás gyors, jellemző a torokirritáció, amely által kiváltott köhögés

még inkább lehetővé teszi a THC szétterjedését az orrban és a tüdőben. A THC metabolizációja a májban történik, és a metabolitok (melyek egy része, mint például a 11-hidroxi-delta-9-THC, maga is pszichoaktív) a széklettel és vizelettel távoznak a szervezetből. A tolerancia leginkább a központi idegrendszer funkcionális és farmakológiai adaptációjának talaján jön létre, nem pedig egy gyorsabb vagy felgyorsult metabolizmusén. Bizonyos fokú kereszttolerancia figyelhető meg a THC és az alkohol között, ugyanakkor ilyen jelenség nincs a különböző, más hallucinogén anyagok esetében (Bálint, G. S 2001) A krónikus cannabis- fogyasztás asztmával, bronchitisszel járhat együtt. Egyes vizsgálatok szerint ennek az oka az, hogy a marihuánában magasabb a kátránytartalom, mint a dohányban. (Institute of Medicine, 1982; Petersen, R C, 1980) 8 2. 1 4 A THC a központi idegrendszerre gyakorolt hatásai Az THC agykéreg azon területeire

gyakorol hatást, amelyek az érző pályarendszer végződései, illetve ahonnan a hosszú mozgató pályák kiindulnak. Az agykéreg főbb mozgató és érző régiói a 4. ábrán láthatóak 4. ábra: A neocortex főbb motoros és szenzoros területei 1. mozgatóközpont; 2 érzőközpont, 3 az olvasás központja, 4 látóközpont, 5 beszédértő központ (Wernicke-terület), 6. hallóközpont, 7 a beszéd mozgató központja (Broca-terület) Az idegrendszerben a tanulási folyamatokért és a memóriafolyamatokért az agykéreg felelős. Az agykéregben lévő több milliárd idegsejt komplex nyúlványrendszerrel rendelkezik, amely lehetővé teszi az impulzusok fogadását és továbbítását. A sejtek között azokat a kapcsolódási helyeket, amelyeken keresztül az ingerület az egyik sejtről a másik sejtre terjed, szinapszisnak nevezzük. Két idegsejt között általában az egyik neuron axonja hoz létre szinapszist a másik neuron dendritjével vagy sejttestével.

A szinapszisok nem állandóak, hanem használattól függően, új szinapszisok alakulhatnak ki. Gyakori működtetésük révén akár tíz- vagy százezer sejtből álló hálózatot képesek létrehozni. Ha a hálózatban egy vagy több idegsejt kisül, akkor a többi is kisülhet. Ez az úgynevezett potencírozott minihálózat előszeretettel fog együtt kisülni, és ez már jelenthet egy memórianyomot. Tehát a m emória rögzülésének kulcsa a szinaptikus kapcsolatok megerősödése, és a szinkronitás, az idegsejtek egyszerre történő kisülése. 9 3. 1 A cannabis és a rák A legtöbb drogfogyasztó cigaretta (füst) formában használja a marihuánát, melynek során az égés (oxidáció stb.) miatt további, esetleg több száz, új vegyület képződhet Ezen utóbbi anyagok egy része fellelhető a közönséges dohányfüstben is, és a késői marihuána-toxicitás fontos szereplőivé válhatnak (Goodman L. S, Gilmans A G, 1996) A Kaliforniai Egyetem

Johnson Rákkutató Központjának kutatói elsőként jelentették be, hogy a marihuána használata bizonyítottan megnöveli különféle feji és nyaki daganatok kialakulásának kockázatát. A marihuánában lévő rákkeltő anyagok sokkal erősebbek a dohányfüstben lévőknél. A cannabis fogyasztása olyan molekuláris változáshoz vezet a hámszövetben, aminek hatására rák alakul ki. A marihuánában lévő anyagok ugyanis amellett, hogy egyébként is erősen rákkeltők – gyengítik a sejtek DNS hibajavító tevékenységének hatékonyságát. Zhang állításait egy kísérlettel támasztotta alá, melynek során 340 személy vizsgálatát végezték el. Kérdőívet töltetett ki velük, melyben az alkoholfogyasztási, marihuánafogyasztási és dohányzási szokásaikat elemezte. A válaszok alapján egyértelműen el lehetett különíteni a marihuánát fogyasztók csoportját, majd a marihuána használatának következményeit vizsgálták. A 340

személyből 173 fej-, vagy nyaki rosszindulatú daganatos betegségben szenvedett. (Zhang, Z és mtsai, 1999) Egyes kutatók állítása szerint az USA-ban a rákos betegek száma azért növekedett meg ugrásszerűen napjainkban, mert a ’60-as évek hippi nemzedéke most ért abba az életkorba, amikor a szervezetben eddig halmozódó elváltozások már beindíthatják a kóros sejtburjánzásokat. Egy-egy daganat kialakulása ugyanis általában nem hirtelen következik be A rákkeltő (karcinogén) anyagok folyamatosan halmozódnak a szövetekben, s egyre több változást (mutációt) okoznak a sejtek genetikai anyagában. 10 4. A THC hatásmechanizmusának molekuláris szintű elemzése 4. 1 A THC gátló mechanizmusa Egyes megállapítások szerint a can nabis a ritmusgeneráló gátlómechanizmusra hat. A cannabis receptor egyik típusa a CB1, a központi idegrendszerben található, a másik a CB2 pedig az immunrendszerben. Felfedezték, hogy a CB1 az agykéreg

GABA-erg gátló neuronjainak axonjain nagy mennyiségben fordul elő, amely a gammaaminovajsav (GABA) nevű gátló ingerületátvivő anyagot szállítja. A THC a GABA felszabadulását akadályozza, ezáltal akadályozza a piramissejt szinkronizálásának kialakulását (Freund és mtsai., 2003) . 11 4. 2 A CB1-receptor A cannabinoidok hatásmechanizmusának megértéséhez szükséges a CB1 receptor pontos ismerete. Fény- és elektronmikroszkópos vizsgálatok során kiderítették, hogy a CB1receptorok az agykéreg gátlórendszerének egyes elemeiben fordulnak elő nagy mennyiségben, a speciális gátló idegsejtek axonális nyúlványain. (6 ábra) Élettani kísérletek bebizonyították, hogy a CB1-receptor aktiválásakor a GABA felszabadulása csökken, így ez a sejttípus nem tudja feladatát megfelelően elvégezni (Grigorenko E., 2002; Katona, I, 1999; Katona, I., 2000) 6. ábra: CB1-receptor elleni antitesttel immunfestett metszet patkányagykéregből

A nagy nagyítású fénymikroszkópos felvételeken jól láthatók az erősen immunfestett axonvégződések (kis nyilak), melyek legnagyobb számban a serkentő neuronok sejttestjei (csillagok) körül helyezkednek el. A teljes agykéregben (a hippocampust is beleértve) a GABA-t tartalmazó gátló idegsejtek és axonjaik fejezik ki a CB1-receptort. Egy-egy CB1-receptort szintetizáló sejttest is látható a felső és alsó képeken (nagy nyilak). (Freund T 2004) 12 A 7. ábra azt bizonyítja, hogy CB1 receptorok nem a kisagyi Purkinje sejteken helyezkednek el, hanem a GABA-erg gá tló kosársejteken. A gátló szinapszisok a Purkinje sejtekhez kapcsolódva szükség esetén csökkentik, vagy közömbösítik az oda érkező serkentő ingerületet. A THC a gátló sejteket gátolja A szervezetünkben fiziológiás körülmények között is termelődő tetrahidrokannabinolanalógok, az úgynevezett endokannabinoidok gátláscsökkenést váltanak ki, melynek lényege, hogy

depolarizáció hatására a posztszinaptikus sejtekből az endokannabinoidok felszabadulnak, és a preszinaptikusan elhelyezkedő CB1 receptorokon keresztül csökkentik a GABA felszabadulását. 7. ábra: CB1 receptorok patkány kisagy GABA-erg gátló kosársejtein A CB1 receptort specifikus antitesttel festették. Látható, hogy a világos színű Purkinje sejteket körülveszik a CB1 receptorban gazdag gátló szinapszisok (fekete nyíl). P: Purkinje sejt sejttestje; fehér nyíl jelöli a Purkinje sejtek CB1 negatív dendritfáját. 13 4. 3 Érzelmi és motivációs impulzusok torzítása A gátlósejtek fontos feladata még, hogy befolyásolják az érzelmi és motivációs impulzusokat szállító pályák hatásait. Ezek a pályák szelektíven beidegzik az egyes sejttípusokat és ezáltal a koncentráltság szintjét beállítják a normális szintre. A cannabis ezt annyiban eltorzítja, hogy erősen, sőt néha abnormálisan felfokozza a figyelem,

koncentráltság érzését, melyből következően feszültségérzés lép fel. Patkányokon végzett kísérleten kimutatták, hogy a cannabinoidokkal krónikusan kezelt egyedeken közel 100 gén expressziójának kóros elváltozása lépett fel. (Grigorenko E, 2002) E gének többsége összefüggésbe hozható a tanuláshoz szükséges szinapszisok alakításával, az idegsejt-nyúlvány sarjadásával, drogtoleranciával. 14 4. 4 Az addikció neuropszichiátriai háttere: Néhány speciális agyterületről már tudják, hogy a kielégültség-érzési központként működnek. Ilyenek, pl. az accumbens és az amygdala magvak Ezek ingerlése örömérzetet okoz, és ugyanez az érzés érhető el dopamin felszabadításakor. Bizonyított hogy a cannabinoidok dopamint szabadítanak fel a kielégültség-érzés központjában, mellyel ezáltal eufórikus érzést idéznek elő. A problémát az képzi, hogy a marihuána gyakori fogyasztásakor az ingerelhetőség küszöbe

megemelkedik, mivel a nagy mennyiségű dopamin- felszabadulás hatására a célsejtek dopamin- receptorainak száma csökken, így természetes úton nehéz elérni az örömérzetet. A cannabis fogyasztását követő eufóriát viszont még a megemelkedett ingerküszöb esetében is könnyebb elérni, ezért jellemző, hogy a fogyasztót a THC nélküli időszakban alulmotiváltság jellemzi. 15 5. Esettanulmány 5.1 Interjú Az alábbiakban interjúm alanya lesz egy 20 é ves férfi, akinek depressziója, antiszociális viselkedése valószínűleg összefüggésbe hozható marihuána-fogyasztási szokásaival. Az interjúm alanyának kilétét nem áll módomban felfedni személyi jogainak védelme végett. 2005-04-11 Az egyszerűség kedvéért az alanyt az interjúban kettes számmal jelölöm (2.) 1. Mi vitte rá, hogy kipróbálja a marihuánát? 2. Egyértelműen a kíváncsiság 1. Mióta fogyaszt marihuánát? 2. Először 16 évesen próbáltam ki, azaz 4 éve 1.

Milyen gyakran fogyasztja? 2. Eleinte ritkán „szívtam”, 2-3 hetente egyszer, majd egyre gyakrabban Hetente, most pedig már naponta. 1. Mi annak az oka, hogy egyre gyakrabban nyúl a kábítószerhez? 2. Gyakran vágyom arra az állapotra, amikor „be vagyok tépve”; ilyenkor másként látom a dolgokat, és ez tetszik. 1. Tehát, akkor el lehet azt mondani, hogy kötődik a marihuánához? Ha igen mi az az élmény, ami miatt ragaszkodik hozzá? 2. Igen kötődöm hozzá, mert a fű hatása alatt más megvilágításba helyeződnek a dolgok; úgy gondolom, hogy képes vagyok a dolgok mögé látni, mintha többet fognék fel a világból. Tehát a fű kiszínezi a valóságot Képes vagyok olyan dolgokban elmerülni, amik bár hétköznapinak tűnnek, én mégis bizonyos összefüggéseket jobban észreveszek bennük. Ez egyfajta mentális motiváció, ami olvasásnál, zenélésnél, filmezésnél nagyon hasznos. 16 éves koromig, amíg nem próbáltam ki a füvet, addig

mintha csukott szemmel éltem volna. Azt hittem, amit nem látok, az nincs 1. Úgy tartják, hogy a 17 -20 éves kor az egyik leginstabilabb időszak az ember személyiségének alakulásában. Mennyiben befolyásolta a m arihuána fogyasztása személyiségének alakulását? 16 2. Nagymértékben Úgy érzem nyitottabb lettem a dolgokra A fű növelte bizonyos szinten a szkepticizmusomat, vagyis rájöttem, nem minden olyan, mint amilyennek látszik, hiszen sok függ attól, hogy milyen nézőpontból nézem a dolgokat. 1. Van-e köze a marihuána fogyasztási szokásainak az antiszociális viselkedéséhez? 2. Mindenféleképpen Ez a fű egyik hátulütője, hogy elbizonytalanít Nem társasági drog, azaz frusztrációt okoz idegen társaságban. Ha „beszívok” általában nincs kedvem kimozdulni, szórakozóhelyekre beülni, tehát a marihuána gátolja a szocializálódást. 1. Tehát akkor egyedül szokott füvezni? 2. Nem feltétlenül Inkábba baráti társaságommal

A társaság fontos ilyenkor főleg azért, mert közös lesz az élményünk. Ha velük „szívok”, olyankor könnyebben ráhangolódok a többiekre, de ennek alapfeltétele, hogy jól ismerjem a t ársaságon belüli embereket, mert ha nem, akkor nem tudok feloldódni. Kicsit mindig is antiszociális voltam, nem vagyok egy barátkozós típus és füvezve nem is jó ismerkedni, nincs bennem az a motiváció, hogy leálljak valakivel beszélni. 1. Igaz, hogy ön depressziós betegségben szenved? 2. Igen, a depresszióm másfél éve jelentkezett, vagyis szerintem már hamarabb is csak nem vettem róla tudomást. Az orvosom szerint endogén depresszióm van (öröklött depresszió), így ennek nem igazán lehet megmondani a kiváltó okát. 1. Összefüggésbe hozható a marihuána fogyasztási szokása a kialakult depressziójával? 3. Végül is igen, a szívás mindenképpen „rátett” a dologra, de lehet, hogy anélkül is előjött volna, csak talán később. 1.

Gyakrabban jelentkezik a depressziója a marihuána fogyasztása alatt vagy után? 2. Főleg, ha este szívok, akkor az érezhető a hangulatomon másnap reggel 1. Hogyan írhatóak le a depressziójának a tünetei? 2. Lehangolt vagyok, mély nyomottság érzés jellemez Erőteljes szociális fóbiám miatt nem tudok az emberek között feloldódni. Hirtelen, radikális hangulatváltozások gyötörnek (akár naponta többször is), ezek főleg negatív irányúak, de vannak ritkán pozitív hangulatváltozásaim is, amikor irreális módon felpörgök (de ez szinte csak akkor jelentkezik, ha egyedül vagyok). Esetek többségében viszont az állandó fáradtságérzés az uralkodó. Egy ideig voltak bizonyos téveszméim is, bár ezek elég specifikusak. 1. A zt említette, hogy 16-17 éves koráig csukott szemmel élt és a fű nyitotta fel a szemét. Akkor tudatosan vágyott arra, hogy valami tudatmódosító szerrel változtasson szemléletén? 17 2. Meg akartam változni,

de nem tudtam, milyen irányúnak kellene lennie a változásnak. Azt tudtam, hogy a sport, amit űztem, már nem nyújtott élvezetet számomra, sőt kifejezetten utáltam, csak megszokásból csináltam. 1. 2. Akkor a fű egyfajta menekülés volt az „átlagos, hétköznapi, legális” világból? A fű egészen új, felfedezésre váró világnak tűnt számomra, valami olyannak, ami tilos, épp ezért érdekes is. Ez egyfajta lázadás a m últ ellen, ezzel akartam kompenzálni bizonyos dolgokat, talán a szigorú neveltetésem 1. Hogyan vélekedik erről az orvosa? 2. Azon a véleményen van, hogy teljesen le kell állnom a füvezéssel 1. Az orvosa szerint bizonyos felírt antidepresszáns gyógyszerek (aurorix [antidepresszáns], seroquel [antipszichotikum]) szedési ideje alatt nem fogyaszthat marihuánát, mert csökkenti a gyógys zerek hatását. Ez befolyásolta-e abban, hogy felhagyjon rituális szokásával? 2. Nem 1. Miért nem? 2. Bár a gyógyszerek

szedése alatt ugyanúgy szívok, mégsem észlelem annak mellékhatásait 1. Mennyiben hátráltatja a marihuána fogyasztása a mindennapi tevékenységét: tanulás, koncentrálóképesség? 2. Sokszor nagyon Magam előtt „tologatom” a dolgokat Nincs kedvem eleget tenni a kötelezettségeimnek. A tanulást nem feltétlenül hátráltatja, mert amennyiben egy irodalmi művet kell elolvasnom, akkor a fű segít abban, hogy jobban beleéljem magam a műbe, és így könnyebben meglátom az értelmét. A memorizálási folyamatokat viszont mindenképpen hátráltatja. 1. Ön szerint igaz-e az a megállapítás, miszerint a „marihuána az első lépés a kemény drogok felé”? 2. Bizonyos értelemben igen. Az emberek általában ezt próbálják ki először, hiszen az a kép él bennük, hogy a fű a „legártatlanabb”, leggyengébb drog. A fű gyakori fogyasztása során az ember szeretné, ha másabb, erősebb, mélyebb élményben lenne része; talán sokan ezért

nyúlnak később keményebb drogokhoz, de ez nem azt jelenti, hogy a füvezésnek elkerülhetetlen következménye, hogy más dolgokat is rendszeresen fogyasztani fogsz. Sőt, a többségre nem ez a jellemző. A marihuána valóban egyfajta határvonal, belépő az illegális drogok világába, de azt mindenki maga dönti el, hogy mit próbál ki, és meddig megy el. 18 5. 2 Az interjú elemzése A cannabis fogyasztása, ahogyan már említettem, összefüggésbe hozható a depresszióval, különösképpen a mániás depresszióval. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy mindenki, aki marihuánát fogyaszt az depresszióban fog szenvedni, csupán azt, hogy a depresszióra hajlamos embereknél a betegség nagyobb valószínűséggel alakul ki. A betegre jellemzőek a hangulatingadozások, amelyek kezdetben az eufória és a nyomottság érzésének változásában nyilvánulnak meg. („Hirtelen, radikális hangulatváltozások gyötörnek (akár naponta többször is), ezek

főleg negatív irányúak, de vannak ritkán pozitív hangulatváltozásaim is, amikor irreális módon felpörgök (de ez szinte csak akkor jelentkezik, ha egyedül vagyok”)). A marihuána gyakori fogyasztása során pedig a boldogságérzet küszöbe megnő, így a hangulat a „normális” és a depresszív állapot között ingadozik. A marihuána gyakori fogyasztása motivációs zavarokat is okoz („magam előtt tologatom a dolgokat”), hátráltatja a memorizálási folyamatokat. Emellett lényegesnek tartom kiemelni az antiszociális viselkedést, azaz az alanyom nem képes idegen társaságban feloldódni, idegenkedik az emberektől. Elzárkózik a külvilágtól, ezáltal képtelen új kapcsolatokat kialakítani. („a fű egyik hátulütője, hogy elbizonytalanít Nem társasági drog, azaz frusztrációt okoz idegen társaságban. Ha „beszívok” általában nincs kedvem kimozdulni, szórakozóhelyekre beülni, tehát a marihuána gátolja a

szocializálódást”). A marihuána valamiféle tudatállapotbeli változást idéz elő a fogyasztóban; a valóságot lényegében átlagtól eltérő módon szemléli. 19 6. Felhasznált irodalom: Bálint G. S: Marijuana – 2000 Orv Hetilap 15, 142, 15, 771-3, 2001 Degenhardt, L.: Cannabis and PsychosisCurrent Psychiatry, 4, 191-196, 2002 Freund T. Természet Világa CIIIV/2, 2004 február Freund, T. F, I Katona and D Piomelli The role of endogenous cannabinoids in synaptic signaling. Physiol Rev 83: 1017-1066, 2003 Goodman, L. S, Gilmans AG, X: The Pharmacological Basis of Therapeutics 9th Edition, McGraw Hill, New York, 1996. Grigorenko E, J. Kittler, C Clayton, D Wallace, S Zhuang, D Bridges, S Bundey, A. Boon, C Pagget, S Hayashizaki, G Lowe, R Hampson and S Deadwyler. Assessment of cannabinoid induced gene changes: tolerance and neuroprotection.Chem Phys Lipids 21:257-66, 2002 Hajos, N., I Katona, S S Naiem, K MacKie, C Ledent, I Mody, and T F Freund. Cannabinoids

inhibit hippocampal GABAergic transmission and network oscillations. Eur J Neurosci 12: 3239-49, 2000 Herczeg Balázs Anyag-ismeret III. A kábítószerek csoportosítása Élet és Tudomány, LV/45 (2000. október 10) Institute of Medicine: National Academy of Sciences: Marijuana and Health: Report of Study. National Academy Press, Washington, D C, 1982 Katona, I., B Sperlagh, A Sik, A Kafalvi, E S Vizi, K Mackie, and T F Freund. Presynaptically located CB1 cannabinoid receptors regulate GABA release from axon terminals of specific hippocampal interneurons. J Neurosci 19: 4544-58, 1999 Katona, I., B Sperlagh, Z Magloczky, E Santha, A Kofalvi, S Czirjak, K Mackie, E. S Vizi, and T F Freund GABAergic interneurons are the targets of cannabinoid actions in the human hippocampus. Neuroscience 100: 797-804, 2000 McLellan, A. T: A szerfüggőség krónikus betegség JAMAA Psychiatry, magyar kiadás, 1.1 2001 N. W Johnson a Magyar Onkológia 2001 National Institute on D rug Abuse: Facts about

marijuana and marijuana abuse. NIDA Notes, 1996, 11 Németh A.: A marihuána fogyasztás, mint kockázati tényező, avagy nyissunk e kaput a „kapudrognak”? JAMA Psychiatry, magyar kiadás, 3, 2, 2003 Petersen, R. C (szerk): Marijuana Research Findings: 1980 N IDA Research Monograph Series (ADM-80-1001), U. S Government Printing Office, Washington, D. C 1980 Gardner, E. L Addictive potential of cannabinoids: the underlying neurobiology Chem Phys Lipids 121 (1-2): 267-90, 2002 http://www.cbsnewscom/stories/1999/12/17/home/main141183shtml Zuo-Feng Zhang 20