Jogi ismeretek | Felsőoktatás » Az állam fogalma, a magyar államszervezet

http://www.doksihu Az állam fogalma, a magyar államszervezet Az állam a társadalom legfőbb politikai, hatalmi szervezete. A többször módosított 1949. XX Törvény, a Magyar Köztársaság Alkotmánya szerint hazánk független, demokratikus állam. Jogállam, melyben az alkotmányos törvények uralma valósul meg. Az alkotmányosság nem csupán azt jelenti, hogy az állam egyetlen szerve sem helyezkedhet szembe az alkotmányban lefektetett szabályokkal, több ennél. Az államot, társadalmat irányító normák nem lehetnek ellentétesek - a civilizált társadalmak által általánosan elfogadott – eszmékkel, érdekekkel. A Magyar Köztársaság gazdasága magántulajdonon alapuló piacgazdaság. Alapjai valamennyi tulajdon egyenjogúsága és egyenlő védelme. A modern államszervezet napjainkban már igen bonyolult képződmény, azonban minden államszervezetben megtaláljuk azt a rendező elvet, amely még a felvilágosodás korából származik. Ez az

államhatalmi ágak megosztásának elmélete, amely szerint el kell különülnie a törvényhozó és a végrehajtó hatalomnak, valamint a bírói hatalomnak. Ezt a hármas tagozódást a mi államszervezetünkben is megtaláljuk. Az ábra az államhatalmi szervek, az állami tevékenység fő irányait tükröző horizontális és vertikális tagozódását szemlélteti. Az országgyűlés A legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerv. Hatásköre: − alkotmány, törvények megalkotása, − Kormányzás szervezetének meghatározása, − Főbb közjogi méltóságok megválasztása, − Nemzetközi szerződések kötése − Hadiállapot, rendkívüli állapot, szükségállapot kihirdetése, − Közkegyelem gyakorlása − Országos népszavazás elrendelése A törvényalkotás mechanizmusa: elvek kidolgozása  megvitatása  jogszabályi formába öntése  tárcaközi egyeztetés  kormányülésen megvitatás  országgyűlés illetékes bizottsága

véleményezi  országgyűlés elé, terjeszti, ahol általános és részletes vita folyik a javaslatról. A köztársasági elnök Magyarország államfője a köztársasági elnök. Kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. Személye sérthetetlen Feladatai: http://www.doksihu − − − − − − − − − − Képviseli a magyar államot, Legfőbb hadúr, Nemzetközi szerződéseket köt, Kinevezési, felmentési jogot gyakorol Kiírja a választásokat, Törvényt, népszavazást kezdeményezhet, Címek, kitüntetések adományozása Egyéni kegyelmet gyakorolhat Alkotmányossági vétó Dönt állampolgári ügyekben Sem a törvényhozó, sem a végrehajtó hatalom, döntési jogosítvánnyal nem rendelkezik. Jogi felelőssége szándékos alkotmánysértés illetve törvénysértés esetén állapítható meg. Politikai felelősség átvállalása a kinevezéseknél, felmentéseknél szükséges ellenjegyzéssel

történik. A parlamenti ellenőrzés szervei: Az állai számvevőszék Az Országgyűlés pénzügyi – gazdasági ellenőrző szerve. Ennek keretében vizsgálja az állami költségvetési javaslat megalapozottságát, a felhasználások szükségességét. Ellenőrzi az állami költségvetés végrehajtásáról készített zárszámadást, ellenőrzi az állami vagyon kezelését. Állampolgári jogok országgyűlési biztosa (ombudsman) Feladata: az alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja, vagy kivizsgáltatja és orvoslásuk érdekében, intézkedéseket kezdeményez. Hatósági hatásköre nincs. Az országgyűlési biztoshoz bárki fordulhat, ha megítélése szerint valamely hatóság, illetve közszolgáltatást végző szerv eljárása, határozata, mulasztása következtében alkotmányos jogait sérelem érte. Feltétel, hogy a kérelmező a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket már kimerítette, illetve

jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. Hivatalból is eljárhat. Fő eszköze a nyilvánosság Az általános ombudsman mellett jelenleg adatvédelmi és nemzeti és etnikai kisebbségi jogok, oktatási ombudsman működik. Az Alkotmánybíróság Őrködik az alkotmány előírásainak betartása felett. Valamennyi jogalkotó szerv által kibocsátott jogszabályt felülvizsgálhat: nem ellentétes-e az alkotmánnyal. Hatáskörébe tartozik: − A törvényjavaslat és a már elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény alkotmányellenességének vizsgálata, − Utólagos normakontroll − Alkotmányjogi panaszok elbírálása − Egyes alkotmányos rendelkezések értelmezése − Nemzetközi szerződések alkotmányossági vizsgálata A határozataik mindenkire nézve kötelezőek. http://www.doksihu A kormány A végrehajtó hatalom legfelsőbb szerve a Magyar Köztársaság kormánya. Legfontosabb feladata az Országgyűlés által alkotott törvények

végrehajtása. Ennek érdekében szervezi és irányítja a központi és helyi közigazgatási szervek munkáját, őrködik a felett, hogy az állami feladatokat alkotmányos rendben, az állampolgári jogok megőrzésével hajtsák végre. A kormány a miniszterelnökből és a miniszterekből áll. A kormány az Országgyűlésnek felelős működésért, rendszeresen köteles beszámolni tevékenységéről. Az Országgyűlés megvonhatja a bizalmat a kormánytól Ez az úgynevezett konstruktív bizalmatlansági indítvány. Az indítványt csak a miniszterelnöki tisztségre javasolt új személy megjelölésével együtt lehet benyújtani. Miniszterrel szemben bizalmatlansági indítvány nem terjeszthető elő, az mindig a kormány egészét érinti. Az egyes minisztériumok élén miniszterek állnak. A politikai államtitkár elsődleges feladata a miniszter országgyűlési képviseletének elősegítése. A közigazgatási államtitkár a szakmai irányító. A helyettes

államtitkárok a tárca egy-egy ágazatát felügyelik A címzetes államtitkár mindig valamilyen feladathoz kapcsolódva kapja meg a hivatalát. Az önkormányzat A jogállamban az erős önkormányzatok, által valósul meg a helyi hatalomgyakorlás. A törvény három kiemelkedően fontos önkormányzati jogot emel ki: − Önállósághoz való jog − Demokratikus helyi hatalomgyakorlás jog − Önkormányzati jogok bírósági védelme Az önkormányzati feladat és hatáskörök a képviselő testületet illeti meg. Ennek szervei: a polgármester, a testület bizottságai, a testület hivatala. A hivatal felépítése egységes Az egyes feladatok ellátására, előkészítésére, végrehajtására belső szervezeti egységet alakítanak ki. A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, vezeti a hivatalt, dönt a hatósági ügyekben. A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak, a polgármesternek,

ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel. A megyei és települési önkormányzatok között nincs függőségi viszony, a kölcsönös érdek alapján együttműködnek. A fővárosban két szinten működik az önkormányzat A kormány a helyi önkormányzatok működésének törvényességét a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok útján biztosítja. A bíróságok Hazánkban az igazságszolgáltatás a bíróságok feladata. Az állampolgár alapvető joga, hogy a független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános eljárásban bírálja el a vitás ügyét. Az igazságszolgáltatás alapelvei − Bírói függetlenség − Kontradiktorius eljárás http://www.doksihu − Szóbeliség és közvetlenség − Nyilvánosság − Bizonyítékok értékelésének kötelezettsége A bírósági eljárás jelenleg kétszintű. A Legfelsőbb Bíróság elvi irányítást gyakorol a bíróságok ítélkezése felett. Irányelvei, elvi döntései kötelező

erejűek Eseti döntése, már nem kötik a bírót. A Legfelsőbb Bíróság 2003 VII 1 után rendkívüli jogorvoslati ügyekben a felülvizsgálati kérelem, valamint a jogegységi ügyekben jár el. A bíróságok igazgatását az OITH látja el. Az ügyészség Az ügyészség a jogállam törvényes rendjét védi és törvényben biztosított sajátos ügyészi eszközökkel, gondoskodik arról, hogy egységesen érvényesüljön a törvényesség. Az ügyészség: − A törvényben meghatározott esetekben nyomoz − Felügyeletet gyakorol a nyomozás törvényessége felett − Képviseli a vádat a bírósági eljárásban − Felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett − Általános törvényességi felügyeletet lát el Centralizált felépítésű