Gazdasági Ismeretek | Menedzsment » Kidolgozott menedzsment tételek

Alapadatok

Év, oldalszám:2005, 10 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:128

Feltöltve:2010. szeptember 02.

Méret:200 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

A menedzsment fogalma Management: The process of using organizational resources to achieve the organization’s goals A menedzsment a szervezeti célok és rendelkezésre álló erőforrások függvényében végzett tevékenységek összessége „KVÁZI MUNKAHELYÜNK” vezetői • Hogy hívják az egyetem rektorát? – Szabó Gábor • Hogy hívják karunk dékánját? – Hetesi Erzsébet • Hogy hívják a szegedi polgármestert? – Botka László • Mi az IBM szó rövidítése? – International Business Machines • A gazdasági miniszter neve? (2004-től) – Dr. Kóka János • Az előző gazdasági miniszter neve? (2002-től) – Csillag István • Az első gazdasági miniszter neve? (1998-tól) – Chikán Attila • Mit takar az OFI rövidítés? – Országos Felsőoktatási Információs Központ • Mit takar a MEH rövidítés? – Miniszterelnöki Hivatal • Mit takar a GKM rövidítés? – Gazdasági és Közlekedési Minisztérium „A gazdasági

erőforrások”: Ipari társadalom Információs társadalom Föld/ alapanyag, nyersanyag, energia Technológia (szabadalom, licence, know-how, védjegy) Pénztőke Vállalkozói tőke (információs, kapcsolati, bizalmi és anyagi) Képzett munkaerő Tudástőke (szakképzettség, jártasság, gyakorlat, emberi képességek, készségek) Az információs társadalom három digitális erőforrása : • Ember – digitális írástudás( Képes vagyok e-mailezni) • Tartalom - digitalizált információk (Vannak digitalizált anyagaim: pl önéletrajzom?) • Eszköz – digitális infrastruktúra (Van e-mail címem? Van internet hozzáférésem?) A menedzseri tevékenység folyamata: • Planning - Tervezés • Organizing - Szervezés • Leading - Vezetés • Controlling - Ellenőrzés A szervezet célja: •Profit? •Piaci részesedés? •Versenyképes termék? •Hírnév? A vevők igényeinek kielégítése a termékeink és szolgáltatásaink által Elvárt

emberi készségek a munka világában: • Individuális • Önállóság • Dinamizmus • Kreativitás • Ambiciózus jellem • Fiatalság • Nagy munkabírás • Határozottság • Megbízhatóság • Szociális • Jó kommunikációs készség • Jó kapcsolatteremtő készség • Jó szervező készség • Tárgyalókészség • Vezetői készség Értékteremtés lánca a menedzsmenetben I. • Szükséglet: hiányérzet, motiváció, mely minden emberben létezik helytől és időtől függetlenül • Igény: szükséglet konkrét tárgya dolgok, megoldások összessége • Kereslet: egy adott jószág (termék-szolgáltatás) iránti fogyasztói igények agregált összessége (fizetőképes) • Termék: szükségletek kielégítését szolgáló termelt, értékesítési célból előállított jószágok összessége • Hasznosság: hiányérzetre adott válasz Maslow-féle szükségleti piramis („hierarchy of human needs” –Abraham Maslow 1943) :

Önmegvalósítás Önbecsülés Szociális szükségletek Biztonsági szükségletek Fiziológiai szükségleteke Az igény függ: •Objektív és szubjektív időtől (pl: sültkrumpli Mátyás király asztalán / sültkrumpli reggelire gyerekeknek) •Tértől, a földrajzi környezettől (pl: hallé) •Kulturális tényezőktől (disznóhús törökországban) •Gazdasági és technológiai fejlettségtől (pl: gyorsfagyasztott pizza) •Egyéni ízlés, és preferenciák rendszerétől (pl: vegetáriánusok) A menedzsment kompetenciák alapja I. Arthur Andersen: Az emberi tényező „hagyma” modellje Stakeholderek – érintettek I. A stakeholderek azon szervezetek és személyek összessége, amelyek valamilyen módon befolyásolják, vagy befolyásolhatják a vállalat célkitűzéseinek realizálódását (Zöldréti, 1993). Stakeholderek – érintettek II. Cég, szervezet: • Munkavállalók • Szállítók • Média • Versenytársak • Fogyasztók és

érdekképviseleti szervezetek • Hitelezők • Tulajdonosok • Társadalmi szervezetek • Kormányzat • Speciális érdekeltségű csoportok • Menedzserek Stakeholderek igényei : Nem csak a vevőknek (fogyasztóknak - vásárlóknak) vannak igényei, hanem minden stakeholdernek A sikeres menedzsment minden stakeholdere által megfogalmazott igényt igyekszik kielégíteni A stakeholderek az adott üzleti helyzetben eltérő módon és különböző eszközrendszerrel képesek az érdekérvényesítésre •A tulajdonosi igény a PROFIT •Az egyetem tulajdonosa az ÁLLAM-AKIT AZ OKTATÁSI MINISZTÉRUIM KÉPVISEL •A tulajdonosi igény érvényesítésének fóruma A TAGGYŰLÉS VAGY KÖZGYŰLÉS, melyet meghatározott időközönként hívnak össze •A hitelezői igény a KAMATBEVÉTEL. •Az egyetem hitelezője KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI INTÉZMÉNY, NEM RENDELKEZIK ÉRTÉKESÍTHETŐ – AZAZ FORGALOMKÉPES VAGYONNAL, ÍGY HITELFELVÉTEL NEM LEHETSÉGES •A hitelező

érdekérvényesítési fóruma a HITELTARTOZÁS TULAJDONI HÁNYADDÁ KONVERTÁLÁSA, VAGY VÉGSŐ ESETBEN CSŐDELJÁRÁS KEZDEMÉNYEZÉSE •A fogyasztók igénye a TERMÉK-SZOLGÁLTATÁS •Az egyetem fogyasztója a HALLGATÓ •Az érdekérvényesítés formája SZABADPIAC (VÁLASZTÁS LEHETŐSÉGE) ÉS A FOGYASZTÓVÉDELEM (JOGSZABÁLYOK – AZ EGYETEM ESETÉN A HÖK) •A versenytársak igénye PIACI RÉSZESEDÉS •Az egyetem versenytársa MÁS FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK (TUDÁSPIAC SZEREPLŐI) •Az érdekérvényesítés formája VERSENYTÖRVÉNY •A média igénye HÍR, AZ INFORMÁCIÓ •Az egyetem médiája SZEGEDI EGYETEM CÍMŰ LAP (ÉS ONLINE MÉDIA) •Az érdekérvényesítés formája CIKK, VEZÉRCIKK, TUDÓSÍTÁS, RIPORT, NYILATKOZAT •A szállítók igénye AJÁNLATTÉTEL, AJÁNLAT ELFOGADÁS, MEGRENDELÉS, TELJESÍTÉS, PÉNZÜGYI RENDEZÉS FOLYAMATÁNAK FENNTARTÁSA •Az egyetem szállítói AZ ÜZLETI ÉLET SZINTE MINDEN SZEREPLŐJE •A szállítók

érdekérvényesítési formája POLGÁRJOGI SZERZŐDÉS VALAMINT A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS •A munkavállalók igénye BÉRJÖVEDELEM, A STABIL FOGLALKOZTATÁS •Az egyetem munkavállalói TANÁRSEGÉD, ADJUNKTUS, DOCENS, EGYETEMI TANÁR •A munkavállalók érdekérvényesítési fóruma SZAKSZERVEZET •A menedzserek igénye SZAKMAI KIHÍVÁS, HÍRNÉV, ELISMERÉS ÉS EREDMÉNYFÜGGŐ DÍJAZÁS •Az egyetem menedzserei REKTOR DÉKÁN •A menedszerek érdekérvényesítési fóruma ELFOGADOTT ÜZLETI TERV, SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT, JOGKÖR ÉS HATÁSKÖR (ALÁÍRÁSI ÉS UTASÍTÁSI JOG) •A SIG igénye BEFOLYÁS, HATALOM (MAFFIA) •Az egyetem SIG-je AZ EGYETEMEN NEM VAGY NEHEZEN ÉRTELMEZHETŐ A SIG •Az érdekérvényesítés fóruma AZ ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS FÓRUMA TÖBBSÉGÉBEN TÖRVÉNYTELENSÉG VAGY SZABÁLYOZATLANSÁG FOGALOMKÖRÉBE TARTOZIK •A kormányzat igénye JOGSZABÁLYOKNAK MEGFELELŐ MŰKÖDÉS, ADÓBEVÉTELEK MEGFIZETÉSE •Az

egyetem kormányzata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA, DE REKTORT CSAK A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK NEVEZHET KI •Az érdekérvényesítés formája BESZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉG, PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK •A társadalmi szervezetek igénye PRUDENS MŰKÖDÉS (PL KÖRNYEZET TUDATOSSÁG, FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS) •Az egyetem társadalmi szervezetei WWW.ENERGIAFORUMHU, ÖNTEVÉKENY EGYETEMI CSOPORTOK (SZÍNJÁTSZÓ KÖRÖK, SZAKMAI SZERVEZETEK AEGEE) •A társadalmi szervezetek érdekérvényesítésének fóruma NYILVÁNOSSÁG, SZÓLÁSSZABADSÁG, RENDEZVÉNYEK, MOZGALOM, GYÜLEKEZÉS, TÜNTETÉS A szervezet környezete : •A vállalat belső környezeteként értékelhetünk minden olyan tényezőt, melyek a vállalaton belül hatást gyakorolnak a szervezet tervezési, szervezési, vezetési és ellenőrzési folyamataira, illetve e folyamatok hatással vannak rájuk. •A vállalat külső környezetét mikro-, makro-, és globális környezetként definiálhatjuk, ahol a

vállalatra hatással lévők közvetlenül vagy közvetve hatnak a vállalati értéktermelő folyamatokra. A külső környezet tagozódása •Mikrokörnyezet a környezet azon elemei, mellyel a vállalat direkt közvetlen kapcsolatban van, azaz tényezőinek, elemeinek alakulását, változását közvetlenül befolyásolni tudja, s azok is közvetlen hatást gyakorolnak tevékenységére. •Makrokörnyezetnek tekinthetjük a környezet azon elemeit, melyekre a vállalat és szereplői gazdasági tevékenységükkel csak közvetett befolyással vannak, azok pedig szintén közvetett módon befolyásolják a vállalatot (a gazdálkodás keretfeltételeit szolgáltatják). •A globális környezet fogalmába a Föld teljes társadalmi, politikai, gazdasági, természeti környezetét foglalhatjuk, melynek jelenlegi és jövőbeni tendenciái minden gazdasági szereplő tevékenységét áttételesen befolyásolják, illetve mely szereplők áttételesen részt vesznek annak

alakításában. Belső környezet: HW+SW+PW •A szervezet infrastruktúrája (épületek, gépek, berendezések) •A szervezet struktúrája (felépítése, hierarchiája, szabályzatai) •A szervezet munkatársai (munkakörök, szakértelem, kompetencia) •A szervezet kultúrája (stílus, értékek) •HW+SW+PW Külső környezet : General Environment Technological Forces Natural Forces Task Environment Competitors Supplier Firm Sociocultural Forces Customer Economic Forces Distributors Political & Legal Forces Demographic Forces Menedzsment elmélet történet - klasszikusok: Tudományos vezetés (1898 - napjainkig) Amerika Adminisztratív vezetés(1916 – napjainkig)Európa Frederick W. Taylor Henri Fayol Gilbreth-ék Max Weber Menedzsment elmélet történet - új utak: Human relations(1927 - napjainkig) A hawthorni tanulmányok Rendszerszemlélet Modern Vezetés(napjainkban) Kontingencia szemlélet Menedzsment elmélet történet - Taylor a

menedzsment guru: Taylor munkássága: Az elméletalkotók nagy része arra a kérdésre kereste a választ, hogyan lehet sikeresebbé, hatékonyabbá tenni a vállalatot. Taylor felfigyelt arra, hogy a szerzett tudományos ismereteket jól hasznosították a gépesítés területén, de nem hasznosították a munkavégzésben és az irányításban (ekkoriban még a gépeket mindenhatónak tekintették és csak a gépekkel kapcsolatos fejlesztésekkel törődtek). Optimális lapát probléma: A Bethlehem Steel Company-nal Taylor a lapátolás munkafolyamatát kezdte el tanulmányozni. A cégnél 400-600 ember dolgozott, akiket 50-60 fős munkacsoportokba szerveztek egy-egy művezető felügyelete alatt. Taylor a kísérletei nyomán felfigyelt arra, hogy mindegyik munkásnak megvolt a saját lapátja, és mindenféle nyersanyagot ezzel lapátolt. Taylor kísérletei során azt tanulmányozta, hogy mennyi az ideális súly, amit a lapátra egy-egy lapátolandó anyagból felrakható,

és mekkora napi teljesítményt lehet elérni ezeknek a súlyoknak a változtatásával. A vizsgálat eredményeként már nem engedték, hogy a munkások ugyanazzal a lapáttal dolgozzanak a megmozgatandó anyagtól függetlenül. Taylorizmus 4 pontja: 1, A vezetésnek olyan új rendszert kell kialakítania, ami tudományos alapokon szabályozza az egyes munkaelemek végzését2, Vezetők tudományos alapon válasszák ki a munkavégzésre leginkább megfelelő alkalmazottakat, biztosítsák betanításukat és továbbképzésüket 3, Dolgozzanak a vezetők a munkásokkal szívélyes egyetértésben 4, A feladatokat és a felelősséget egyenlően kell megosztani a vezető és munkás között Analízis szintészis Taylor-i megközelítés:  A teljes munkafolyamatot – legyen az bármilyen munka – olyan kis elemekre kell bontani, amely elemek önmagukban, (elemenként) egyetlen paraméter segítségével vizsgálhatók.  Az egyes elemek (pl.: mozdulatok) vizsgálatát el

kell végezni külön-külön, megtalálva az adott munkaelem elvégzésére alkalmas „leghatékonyabb módszert”.  Az egyes munkaelemek hatékonyságának vizsgálatát követően az egyes, már megvizsgált munkaelemeket be kell indexálni (számozni), majd át kell gondolni (akár kísérletek segítségével) az egyes elemek egymásraépülésének módját, Amennyiben szükséges a felesleges elemeket ki kell küszöbölni (el kell hagyni), amennyiben szükséges pedig új elemeket kell közbeiktatni.  A már megvizsgált és kielemzett munkaelemeket újra folyamattá kell összeilleszteni, és tesztelni a már módosított munkafolyamat hatékonyságát, eredményességét. (Amennyiben hibát észlelünk, úgy vissza kell térni az egyes munkaelemek vizsgálatához)  Az új munkafolyamat végzési módját, illetve formáját le kell írni (formalizálni kell), és ki kell adni a munkásoknak, mint feladatvégzési utasítást. Taylor leghíresebb kortársai

Frank B. Gilbreth (1868-1925) Lillian Gilbreth (1878-1972) A Gilbreth házaspár Taylor kortársa volt, a tudományos vezetés első képviselői közé tartoztak. Gilbrethék azt vallották, hogy egy adott munkát sokféleképpen el lehet végezni, de ezek közül van „egyetlen legjobb út”, azaz optimális megoldás. Munkásságuk kísérletei ezen „egyetlen legjobb út” megtalálását szolgálták. Nevükhöz kötődik a mozgástanulmányok kísérletsorozat. A házaspár a munkafolyamatokat úgy próbálta racionalizálni, hogy újragondolta az eljárásokat, és azok sorrendjét, viszonyát megváltoztatta. Fayoli menedzsment kompetenciák 1,technikai tevékenységek termelés/gyártás 2, kereskedelmi tevékenységek vásárlás eladás, csere 3, pénzügyi tevékenységek a tőke megtalálása és felhasználása 4, biztonsági tevékenységek javak és emberek védelme 5, számviteli tevékenységek leltározás, pénzügyi költségvetés, statisztika

mérleg, 6, vezetői tevékenységek tervezés, szervezés, koordinálás, ellenőrzés utasítás, Fayol-i elvek 1, munkamegosztás 2, hatalom 3, fegyelem 4, az utasítások egysége 5, az irányítás egységessége 6, az egyéni érdeknek 7, díjazás 8, centralizáció érdek alárendelése az 9, a ranglétra lánca 10, rend 11, méltányosság 12, a személyzet alkalmazásának stabilitása 13, kezdeményezés 14, Esprit de Corps (testületi szellem) a munkát a specializáció lehetővé tétele érdekében meg kell osztani a hatalomnak egyenlő mértékűnek kell lennie a vele járó felelőséggel a fegyelem az engedelmesség, a szorgalom az erély és a tisztelet kialakítása szempontjából elengedhetetlen egy beosztottnak se legyen egynél több felettes felé jelentési kötelezettsége az egy cél érdekében végzett összes tevékenységnek egy vezető irányításával agy terv alapján kell folynia általános az egyén vagy a csoport érdekeinek soha sem

szabad a vállalatra nézve, mint egész érdekei elé kerülnie a munkáért kapott díjazásnak fair-nak kell lennie a centralizáció decentralizációnak az adott vállalatra nézve megfelelő mértéke az arányok kérdése a vállalat legmagasabb pontjától a legalacsonyabbig végig kell húzódnia a hatalom világos vonalának legyen helye mindennek, és minden legyen a helyén az alkalmazottakat kedvesen és igazságosan kell kezelni a minimumra kell csökkenteni a munkaerő vándorlást annak érdekében, hogy biztosítsuk a célok sikeres megvalósítását Meg kell adni a beosztottaknak a szabadságot ahhoz, hogy terveket szüljenek és hajtsanak végre annak érdekében, hogy kifejlesszék teljes potenciáljukat A harmónia és az erő erős vállalatot épít Weber-i bürokrácia 1, munkamegosztás a munkát úgy osztjuk fel, hogy a hatalom és a felelősség világosan meghatározott 2, hatalmi hierarchia a hivatalokat vagy pozíciókat hatalmi hierarchiába

szervezik 3, formális kiválasztás minden egyes alkalmazott a formális vizsgákon, oktatáson vagy továbbképzésben tanúsított technikai képessége szerint választanak ki 4, karrier orientáció a vezetők nem egységeik tulajdonosai, hanem szakemberek. Fix fizetésért dolgoznak és az adott szakterületükön belül karriert futnak be 5, formális szabályok és ellenőrzés minden egyes alkalmazottra formális szabályok vonatkoznak kötelezettségeik elvégzésével kapcsolatban 6, személytelenség a szabályok és az ellenőrzés személytelen, és mindenkire minden esetben egységesen alkalmazzák A bürokrácia terjedése Az amerikai Food and Drug Administrationnak 11 évébe került annak eldöntése, hogy hány darab földimogyorónak kell lennie a földimogyoróvajban Arthur Bedian: Management alapján Az első üzleti alkalmazás Henry Ford – az autógyártás atyja. Henry Ford a T-modell atyja 1899-től foglalkozott hivatásszerűen autók

gyártásával. 1906ban már évi 8000 db kocsit gyártott, majd 1909-ben jelenik meg a világhírű T-modell Üzletpolitikája az volt, hogy viszonylag olcsó kocsit állítson elő széles rétegeknek. Eredményei között feltétlenül meg kell említeni a futószalag bevezetését. 1913-tól a futószalagot és az időtanulmányokat is alkalmazta. Az autógyártás kapcsán vertikális integrációba kezdett, a szállítói bizonytalanságok csökkentése érdekében saját textil-és üveggyárat alapított. A Ford üzem humán tényezője: A termelést 90%-ban alapképzettség nélküliek végezték, 53 országból jöttek a munkások. A magasabb bérek mellett is nagyon magas volt a fluktuáció (a 15.000 termelést végző munkás létszám fenntartása csak évi 53.000 új belépéssel volt megoldható, 1 ember nagyjából 3 hónapig bírta a futószalag mellett)