Jogi ismeretek | Felsőoktatás » BMF-KVK Jogi tételek

1. A jog kialakulása és társadalmi szerepe /5p/ Az ember létének egyik meghatározó jellemzője, hogy az ősidőktől kezdve ideiglenes, majd állandó együttesben, közösségben, később társadalomban él. A közösségen belül, illetőleg az egyes közösségek között változatos tartalmú összhangot vagy ellentétet tükröző - kapcsolatok alakultak ki. Azokat a sokrétű, bonyolult és gazdag kapcsolatokat, amelyek az embert társadalmi környezetével, embertársaival összekötik, társadalmi viszonyoknak nevezzük. Már a társadalom fejlődésének legkorábbi szakaszában megérett a felismerés, hogy ezek a viszonyok valamilyen áttekinthető szabályozást igényelnek. A szabályozás szükségességét a közösség egészének, általános érdekeinek védelme indokolta. Védekezni kellett a külső erők-pl más közösségek, természeti jelenségek - ellen, de nem kevés veszélyt jelentett egyes emberek, csoportok magatartása sem Olyan

magatartásszabályok, társadalmi normák megfogalmazása vált tehát szükségessé, amelyek a közösség hatékony védelmét szolgálták. Az ismereteink szerint legkorábban megjelent- és szinte minden törzsi társadalomban létezett magatartásszabály a tabu. A tabu tilalmak rendszerét foglalja magában. Tilos volt holtak testének, ruhájának, fegyverének érintése, bizonyos állatok, növények fogyasztása, a szülők és a gyermekek, valamint a testvérek közötti szexuális élet stb. A tabu megsértőjére büntetés várt. Már a tabunál megjelenik tehát a társadalmi normák valamennyi általános jellemzője: meghatározott élethelyzetekre előír valamely magatartást, és az előírás megszegését szankcionálja. Ugyancsak általános jellemző, hogy a magatartásra vonatkozó előírás nemcsak negatív, hanem pozitív is lehet A szankció nemcsak büntetés, hanem a szabály betartása esetén jutalom is lehet. Az emberi magatartás szabályozásában

fontos szerepet tölt be az erkölcs Az erkölcsi követelmények olyan általános érvényű, az élet szinte minden területét átszövő, tartósan érvényesülő magatartásszabályok, amelyeket a közmegegyezés alakított ki és a közvélemény ereje támaszt alá. Megsértői a közvélemény ítéletét - rosszallást, megvetést stb. - vonják magukra Az erkölcsi alapelvek megfogalmazásában, megszilárdításában jelentős szerepe van a vallásnak. A vallási előírások nagy része erkölcsi természetű. Az említett magatartásszabályok, társadalmi normák jó része nemzedékről nemzedékre hagyományozódó szokássá vált. Ezek között voltak olyanok, amelyek helyességét, hasznosságát, célszerűségét nemcsak a hagyományőrző közösség, hanem a történeti fejlődés folyamatában létrejött állam is elismerte, és érvényesülésüket a maga eszközeivel ki is kényszerítene. Az állam által kényszerrel is érvényre juttatott szokások

összességét nevezzük szokásjognak. Ezen a fejlődési úton alakult ki az a társadalmi normarendszer, amelyet jognak nevezünk. Magán hordozza az eddig bemutatott magatartásszabályok jellemzőit azzal a lényeges különbséggel, hogy a szabályokat az állam arra feljogosított szervei (a jogalkotó szervek) állapítják meg, és megtartásukat az állami szervek kényszerítik ki, akár állami erőszak alkalmazásával. A jog fogalmának meghatározása olyan, az állami akaratot kifejező szabályrendszer, amelyet az állami szervek alkotnak, és amelynek érvényesülését az állam kényszerítő eszközökkel is biztosítja. A jog csak az állam által lényegesnek, fontosnak tartott életviszonyokat szabályozza, nem fogja át a társadalmi viszonyok egészét. Azokat a kapcsolatrendszereket, társadalmi viszonyokat, amelyeket a jog szabályoz, jogviszonyoknak nevezzük. Az egyes jogviszonyok lényegét alanyuk, tárgyuk, tartalmuk elemzésével tárhatjuk fel. Az

egymáshoz közel álló, lényegüket tekintve hasonló jogviszonyokat rendező jogszabályok alkotják az egyes jogágakat (pl. büntetőjog, polgári jog, közigazgatási jog stb) Az egyes jogágba tartozó jogszabályokat nemcsak a szabályozás tárgyának (a jogviszonynak) a lényegi azonossága, hanem a szabályozás módszerének, a jogszabály szerkezetének és a szankció, a felelősség formájának azonossága is jellemzi. Egy adott állam jogszabályainak összessége a jogrendszer. A Magyar Köztársaság jogrendszere tehát a hatályos jogszabályok rendezett összessége. Hangsúlyt kell tennünk a „rendezett" kifejezésre, hiszen nem valamiféle belső rend nélküli szabálytömegről van szó. Az egyes jogszabályok egymást kiegészítve, egymásra is figyelemmel alakítják az életviszonyokat, ezzel is bizonyítva a jogrendszer belső rendezettségét, egységét. 2. A jogforrás fogalma és a jogforrás hierarchiája. /5p/ A jogforrás fogalma

kettős tartalommal bír, jelenti egyrészt a jogalkotót, vagyis azt az állami szervet, amelynek hatásköre van a jogalkotásra, jogszabály kibocsátására. Másrészt magát a jogszabályt (ez a külső vagy alaki jogforrás). A jogalkotó hatáskör az Alkotmányból származik Csak azok az állami szervek bocsáthatnak ki jogszabályt, amelyeket az Alkotmány - és annak alapján a jogalkotási törvény - erre felhatalmazott. Ilyen állami szervek az Országgyűlés, a kormány, a miniszterelnök és a kormány tagja, és a helyi önkormányzat képviselő-testülete. A jogszabály az arra felhatalmazott állami szervek által megalkotott és közrebocsátott általános érvényű, mindenkire kötelező magatartásszabály. Az Alkotmány jelenleg kétféle jogszabályt ismer. Ezek a törvény és a rendelet Az állami szervek olyan magatartásszabályokat is alkotnak, amelyek csak az állami szervekre kötelezőek. Ezeket nevezzük a jogi i rányítás e gyéb eszközeinek. I

lyenek a hat ározat, a z ut asítás, a s zabvány, a j egybanki rendelkezés s tb. A nnak i smeretében, ho gy m elyek a j ogalkotó ál lami s zervek és az ok milye jogszabályokat al kothatnak, el énk t árul a Magyar Köztársaság j ogforrási r endszere. E zek s zerint a z Országgyűlés törvényt, a kormány kormányrendeletet, a miniszterelnök, illetőleg a kormány tagja miniszterelnöki, illetőleg miniszteri rendeletet, a helyi önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletet alkot. A leírt sorrend egyben a jogforrási hierarchiát is tükrözi Ez azt jelenti, hogy sorrenden hátrébb álló jogszabály nem lehet ellentétes az előtte állóval. Tehát pl kormányrendelet szabályai nem lehetnek ellentétesek törvényi rendelkezésekkel. A jogforrási hierarchia csúcsán az alaptörvény, az Alkotmány áll. Az Alkotmány megalkotásához és megváltoztatásához az országgyűlés képviselők kétharmadának szavazata szükséges. 3. A

jogszabály fogalma és felépítése (a PTK alapján) /5p/ A nap i gy akorlatban j ogszabálynak nev ezzük a t örvényeken, r endeleteken be lüli egy es s zabályokat. A z i lyen értelemben vett jogszabályok szerkezete, belső felépítése jogáganként eltérő sajátosságokat mutat. A polgári jogi jogszabály a következő elemekből épül fel. A tényállás (hipotézis), a rendelkezés (diszpozíció), és a jogkövetkezmény (szankció). A tényállás azokat a körülményeket, tényeket írja le, amelyek bekövetkezése esetén „ kell ú gy v iselkedni", ahogy azt a jogszabály előírja. A tényállás megvalósulása t ehát mintegy f eltétele annak, hogy a jogszabály „működésbe lépjen". A rendelkezés a j ogszabály „ lelke" A j ogalkotó i tt f ogalmazza meg, hogy milyen magatartást ír elő, mit kell tenni a tényállás megvalósulásaikor. A rendelkezés jellege szerint kötelező (kogens) és megengedő (diszpozitív) szabályokat

K ülönböztetünk meg. A k ogens szabály b etartása mindentől (a felek akaratától, megegyezésétől, rendelkezésétől stb.) függetlenül kötelező A diszpozitív s zabály azonban csak lehetőséget tartalmaz, attól el lehel térni, csak akkor kötelező, ha a felek másképpen nem rendelkeznek. A jogkövetkezmény arra ad választ, hogy mi történik akkor, ha a rendelkezést nem tartják be, illetőleg betartjuk. Ha nem tartják be, akkor a jogkövetkezmény a szankció, ami legtöbbször bűntelést, hátrányt jelent. Ha ellenben betartják, akkor a jogkövetkezmény a joghatás, vagyis megvalósul a jogalkotó akarata 4. A jogképesség fogalma és a jogalanyok egyes csoportjai (a PTK alapján). /5p/ A j ogforrástan lényeges k érdése a j ogszabályok ér vényessége és hatálya. Egy j ogszabály akkor érvényes, h a az azt kibocsátó szervnek van f elhatalmazása, hatásköre a j ogszabály m egalkotására. Beilleszkedik a jogforrási hierarchiába,

vagyis nem ellentétes valamely magasabb szintű jogszabállyal. A rendelet nem lépi túl a törvényben kapott felhatalmazást (nem terjeszkedik túl azon). Megtörtént a jogszabály hivatalos formában történő nyilvánosságra hozatala ( kihirdetése). A j ogszabály megalkotásánál betartották a kötelezően előírt eljárási szabályokat. Ha a felsorolt feltételek bármelyike hiányzik, a jogszabály érvénytelen, jogi értelemben nem létezik. A jogszabályban előírt magatartásszabály betartása csak akkor követelhető meg, ha az érintetteknek lehetőségük van a jogszabály megismerésére. Az állam csak a megismerés lehetőségét biztosíthatja Ha valaki nem él ezzel a lehetőséggel, és nem ismeri a jogszabályt, ez a tény nem mentesíti annak betartása alól. A kihirdetés módja a hivatalos lapban való közzététel. A Magyar Köztársaság hivatalos lapja a Magyar Közlöny, amely t artalmazza a j ogszabályok közül a t örvényeket, a k

ormányrendeleteket, v alamint a miniszterelnök és a miniszterek rendeleteit, az Országgyűlés és a kormány határozatait és jogi iránymutatásait, a nemzetközi szerződéseket, a Legfelsőbb Bíróság irányelveit és elvi döntéseit, a személyi k érdésekben ho zott döntéseket, i deértve a k öztársasági elnök és a k ormány á ltal adományozott kitüntetéseket is. A helyi önkormányzat rendeleteit az önkormányzat hivatalos lakjában, illetőleg a helyben szokásos módon kell kihirdetni. Központi hivatalos lap még a H atározatok T ára, amelyben a zon k ormányhatározatok jelennek meg, amelyeknek itt történő kihirdetését a kormány elrendelte. A mi nisztériumok is k iadhatnak hivatalos l apot (pl Belügyi K özlöny, K örnyezetvédelmi Értesítő stb.), amely elsősorban utasítások, és jogi iránymutatások közzétételére szolgál E lapokban lehetőség van a tárca szempontjából fontos és máshol már kihirdetett jogszabályok

megjelentetésére is. A j ogszabályok megkeresését, a jogalkalmazók munkájának könnyítését teszik lehetővé a jogszabályok megjelölésére s zolgáló r endelkezések. A j ogszabály m egjelölése m agában f oglalja a jogalkotó m egnevezését, ne vének r övidítését, a j ogszabály k ihirdetésének i dejét, s zámát, megnevezését és c ímét. A j ogszabályokat a j ogalkotó s zervek s zerint é venként 1 -től kezdődően folyamatosan kell számozni. A jogrendszer egészének áttekinthetőségét, a változások, új jogszabályok megjelenésének követhetőségét segíti elő a jogszabályok nyilvántartása, a jogszabálygyűjtemények kiadása. A z i gazságügy-miniszter és a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára kötelezően gondoskodik arról, hogy a Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyűjteményét évenként kiadják, illetőleg, hogy a cserélhető lapos megoldással k arbantartott Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye naprakészen

tartalmazza a hatályos joganyagot. Ezek a hivatalos jogszabálygyűjtemények Az egyre nagyobb s zámban m egjelenő nem hivatalos gyűjtemények általában jogáganként vagy más szempontok s zerint tartalmazzák a hatályos jogszabályokat. A teljes jogrendszer áttekintését tűzi ki célul a szintén cserélhető lapos Magyar Törvénytár vagy a különböző számítógépes jogszabálytárak. A jogszabály alkalmazhatóságának másik feltétele a hatályosság. A hatályosság arra ad választ, hogy milyen földrajzi területen, mely időszakban és milyen személyi körre alkalmazható a jogszabály, s hogy állapíthat meg jogokat és kötelességeket, alakíthat életviszonyokat. Ennek megfelelően a jogszabálynak van területi, időbeli és személyi hatálya. A központi szervek által alkotott jogszabályok általában az egész ország területén hatályosak. Ha a jogalkotó azt akarja, hogy rendelkezése csak az ország egy részén (pl. régióban, megyében)

érvényesüljön, akkor a területi hatályt pontosan meg kell határoznia. A z önkormányzati rendelet hat álya c sak az önkormányzat t erületére ( községre, városra, kerületre, megyére) terjed ki. A jogszabály időhatárok között (meghatározott időponttól meghatározott időpontig) hatályos. A j ogszabályban meg k ell határozni a hatálybalépésének napját Ez k ivételesen lehet a kihirdetésének napja is, de általános követelmény, hogy elegendő időt kell hagyni a jogszabály alkalmazására való felkészülésre. Ősi és lényeges alapelv a visszamenőleges hatály tilalma Ez azt jelenti, hogy a jogszabály kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, és nem nyilváníthat valamely m agatartást j ogellenessé. A j ogszabály akkor v eszti h atályát, ha a jogszabályban meghatározott idő lejárt, vagy más jogszabály hatályon k ívül helyezi. A j ogszabály hatálya kiterjed az ország területén a

magánszemélyekre és a jogi személyekre, valamint a külföldön tartózkodó m agyar állampolgárokra. A m agyar j ogszabályok ál talában t ehát hatályosak a z or szág területén tartózkodó külföldi állampolgárokra is. Ha más a jogalkotó szándéka, ennek a jogszabályból ki kell derülnie. 5. Az Alkotmány helye és szerepe a magyar jogrendszerben /10p/ Jogrendszerünkben k itüntetett h elyet f oglal el az a törvény, ame lyet Alkotmánynak, al aptörvénynek, közkeletű kifejezéssel a törvények törvényének is neveznek. Kitüntetett helyét bizonyítja, hogy szabályai m ég magát a j ogalkotót i s kötik. A z Országgyűlés sem hozhat az Alkotmánnyal ellentétes törvényt. Alaptörvény j ellegét pedig s zabályozási t árgya adja m eg Az A lkotmány t artalmazza a politikai r endszer, a z á llamhatalom jellegére; a gazdasági és pol itikai ber endezkedésre és enn ek védelmére; az állampolgárok alapvető jogaira és

kötelességeire; a k ormányzás s zervezetére, feladataira, felelősségére; a közigazgatásra; a he lyi aut onómiára ( a he lyi ön kormányzatokra); a z igazságszolgáltatásra; a z al kotmányosság v édelmére; az állam s zuverenitásának l egfontosabb kérdéseire vonatkozó alapvető szabályokat. Ahhoz, hogy az Alkotmányban rögzített alapvető szabályok kiteljesedjenek, „működni kezdjenek", további törvények, egyéb jogszabályok megalkotása szükséges. Maga a z A lkotmány k ötelezi a k ormányt ar ra, h ogy a v égrehajtásához s zükséges törvényjavaslatokat az Országgyűlés elé terjessze. A Magyar Köztársaság f üggetlen, d emokratikus jogállam, ahol minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja. A demokratikus államberendezkedés, a jogállam egyik ismérve, hogy nem létezhet olyan szerv, intézmény, amely kisajátíthatná, korlátozás, ellenőrzés

nélkül gyakorolhatná a főhatalmat. Működnie kell a „ súlyok- ellensúlyok rendszerének E z a h atalom megosztásának jogállami intézménye. Az államhatalom gyakorlásában az alábbi önálló, alkotmányos szervek vesznek részt (közöttük os zlik me g a z ál lamhatalom). A t örvényhozó h atalmat az Országgyűlés gyakorolja, mint a legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerv, amely biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, m eghatározza a k ormányzás s zervezetét, i rányát és f eltételeit. A k öztársasági el nök, Magyarország államfője, aki kifejezi a nemzet egységét, őrködik az államszervezet dem okratikus működése felett. A végrehajtó hatalmat a kormány gyakorolja, amely a közigazgatás legfelsőbb szerve. Alárendeltségében működnek a minisztériumok és az egyéb országos hatáskörű közigazgatási szervek. Az igazságszolgáltatás szervei a bíróságok, ők gyakorolják a „bírói hatalmat" A

törvényességi felügyelet legszélesebb hatáskörrel rendelkező szerve az ügyészség, amely a bíróságok előtti eljárásban vádképviseletet is ellát. • A helyi hatalom letéteményesei a hel yi önkormányzatok, amelyek önál lóan és demokratikusan intézik a helyi közügyeket. Az Alkotmánybíróság a z alaptörvény megtartását ellenőrzi és biztosítja. Hazánkban az államhatalom jellegét, lé nyegét a k öztársasági ál lamforma, a f üggetlen, dem okratikus j ogállam, a népszuverenitás adja m eg. A s zuverenitás a z a lkotmánytanban állami főhatalmat jelent A né pszuverenitás fogalma nem takar mást, mint azt, hogy ezt a főhatalmat a nép gyakorolja. Az állam s zuverenitásáról pedig kétféle ér telemben bes zélhetünk. A külső szuverenitás tartalma az , h ogy a z állam önál ló, f üggetlen döntéseit külső kényszer és ellenőrzés nélkül hozza, rendelkezik a függetlenség megvédésének eszközeivel. A belső

szuverenitás azt jelenti, hogy az állami főhatalom az egész ország területén érvényesül. Hazánkban a nép a h atalmat kétféleképpen g yakorolja, k ét módon j uttatja ér vényre a népszuverenitást: közvetetten és közvetlenül. A modern demokráciák többségében a népszuverenitás érvényre juttatásának jellemző módja, hogy a választópolgárok közvetetten, tehát az általuk választott képviselők, megbízottak, k üldöttek út ján g yakorolják a hat almat. Hazánkban az országgyűlési képviselőket, valamint a helyi önkormányzati képviselő-testület tagjait, továbbá a po lgármestert és a fővárosi főpolgármestert a választópolgárok általános és egyenlő választójog al apján, közvetlen és titkos szavazással v álasztják. Az ál talános v álasztójog azt j elenti, hog y m inden nagykorú magy ar állampolgár rendelkezik s zavazati j oggal, j oga van a hhoz, hogy választó (aktív v álasztójog), i lletve választható

(passzív v álasztójog) l egyen. Az ál talános választójog korlátait maga az A lkotmány adja meg. Nincs v álasztójoga annak, aki a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt, illetőleg a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll, továbbá aki jogerős szabadságvesztés büntetését vagy büntetőeljárásban jogerősen elrendelt intézeti kényszergyógykezelését t ölti. A választójog egyenlőségén azt ér tjük, hog y minden v álasztásra jogosult á llampolgárnak azonos számú és értékű szavazata van. H atályos v álasztójogi t örvényünk vegyes v agy kombinált választási r endszert v ezetett be. Ez azt jelenti, hogy a képviselői mandátum egyéni v álasztókerületben és t erületi - országos listán is elnyerhető. A s zavazás k özvetlensége azt jelenti, hogy a választópolgárok közvetlenül a j elöltekre ad hatják l e s zavazatukat. A s zavazás titkosságát biztosító

szabályok pedig azt teszik lehetővé, hogy a választópolgár a nyilvánosság teljes kizárásával, be lső meggyőződése szerint adhatja le a szavazatát. A népszuverenitás gyakorlásának másik f ormája a k özvetlen hat alomgyakorlás. A m agyar j ogrend a k özvetlen h atalomgyakorlás két formáját ismeri és szabályozza. Ezek a népszavazás és a népi kezdeményezés Népszavazást kezdeményezni csak az Országgyűlés, illetve a helyi önkormányzatok képviselő-testületének hatáskörébe tartozó kérdésről lehet. Előbbi esetben országos, utóbbiban helyi népszavazásról beszélünk. I smerünk úg ynevezett kötelező és tiltott népszavazási t émákat O rszágos n épszavazást kötelező kiírni, ha azt l egalább k étszázezer állampolgár k ezdeményezi, illetve he lyi n épszavazást. Nem bocsátható országos népszavazásra, pl. a költségvetésről, a központi adónemekről szóló, illetve helyi népszavazásra, pl. az

önkormányzat költségvetéséről, a helyi adókról s zóló d öntés A n épi kezdeményezés alatt olyan i ndítványt ér tünk, a mely konkrét dönt és m eghozatalát k ezdeményezi a z Országgyűlésnél, illetve a helyi önkormányzat képviselő-testületénél. 6. Az államszervezet részei és főbb feladatai. /10p/ A törvényhozó hatalmat gyakorló legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szervet, az Országgyűlést az ország választópolgárai négyévi időtartamra választják. Tagjai az országgyűlési képviselők, akiket mentelmi j og i llet m eg, i lletve ak ikre ös szeférhetetlenségi s zabályok v onatkoznak. A m entelmi j og tartalma: a képviselő és a volt képviselő leadott szavazata, megbízatásának gyakorlása idején általa közölt tény vagy vélemény miatt bíróság vagy más hatóság előtt nem vonható felelősségre; csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával indítható és folytatható ellene büntető-

vagy s zabálysértési eljárás. Az összeférhetetlenség pedig azt jelenti, hogy vannak olyan az Alkotmány, illetve más törvények ál tal t ételesen f elsorolt t isztségek, f oglalkozások, am elyeket országgyűlési képviselő nem tölthet be, nem láthat el. Az Országgyűlés négyéves megbízatásának lejárta elfőtt is kimondhatja saját feloszlatását. A köztársasági elnök pedig -- az Alkotmányban nagyon pontosan rögzített esetekben és módon- feloszlathatja az Országgyűlést. A megbízatás lejártától, a f eloszlástól v agy f eloszlatástól számított három hónapon belül új Országgyűlést kell választani. Az Alkotmány tételesen felsorolja az Országgyűlés feladat- és hat áskörét- A t örténetileg kialakult fő parlamenti funkciók az alábbi csoportokba rendezhetők: törvényhozás, parlamenti ellenőrzés, a kormányzati szervezetrendszer létrehozása és irányítása, a külügyek és hadügyek terén jelentkező fontos

feladatok, a r endkívüli jogrend b evezetése, e gyéb f eladatkörök. A z A lkotmány és a t örvények megalkotásának kizárólagos joga a l egklasszikusabb parlamenti funkciók közé tartozik. Maga a hatalmi is erről kapta a nevét A kizárólagos t örvényhozási t árgyak s zerinti: alaptörvények (az alapvető alkotmányos jogok és kötelességek „kiteljesítését" szolgáló jogszabályok); szervezeti törvények (orz Alkotmánybor szereplő intézményekre, szervezetekre vonatkozó ,jogszabályok); sajátos, „ősi" törvényhozási tárgy a költségvetés. A törvénytervezetek tárgyalásának, elfogadásának rendjét részletesen meghatározza az Országgyűlés Házszabálya. A parlamenti ellenőrzés -- Alkotmányban i s r ögzített s zervei az Á llami Számvevőszék és az állampolgári jogok, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosai. Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági

ellenőrző szerve Alapvető feladata az államháztartás gazdálkodásának törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok al apján t örténő ellenőrzése. Elnökét és alelnökét az Országgyűlés választja meg Az államháztartás rendszere ugyanis a következő elemekből épül fel a kormányzat, az elkülönített állami pénzalapok, a helyi önkormányzatok és a társadalombiztosítás költségvetése. Az ellenőrzés egyebek m ellett - kiterjed az állami költségvetési javaslat megalapozottságára, a felhasználások szükségességére és c élszerűségére, a hitelfelvételekre, a pártok gazdálkodására, az állami támogatások felhasználására. Az utóbbi körben külön említést érdemel a helyi önkormányzatoknál a normatív ál lami ho zzájárulás, a c él-, a c ímzett és a z e gyéb t ámogatások igénybevételére és elszámolására vonatkozó ellenőrzés. Az Állami Számvevőszék az ellenőrzés

megállapításait megküldi az ellenőrzött szerv vezetőjének, aki arra 8 napon belül észrevételt tehet, illetve intézkedést rendelhet el. Ha az intézkedés nem kielégítő, akkor e tényről az Állami Számvevőszék el nöke t ájékoztatja a z ellenőrzött szerv vezetőjét, tájékoztathatja az Országgyűlést, vagy éves jelentésében ismerteti a z esetet. Az Országgyűlés elé terjesztett éves jelentést nyilvánosságra kell hozni Az állampolgári jogokkal, i lletve a nem zeti és et nikai j ogokkal k apcsolatos v isszásságok kivizsgálása, a z orvoslásuk érdekében s zükséges i ntézkedések k ezdeményezése a z á llampolgári j ogok, i lletve a nem zeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának (általánosan használt i degen s zóval a z ombudsmanoknak) a feladata. Hazánkban jelenleg három ombudsman működik A fent bemutatott feladatokat ellátó két ombudsmanon kívül az Országgyűlés adatvédelmi biztost is választ.

Ugyancsak az Országgyűlés választja meg - a többi országgyűlési biztoshoz h asonlóan a k öztársasági elnök javaslatára - az országgyűlési biztos általános helyettesét. Az országgyűlési biztosok megbízatása hat évre s zól, és e gy a lkalommal meghosszabbítható. S zigorú ös szeférhetetlenségi s zabályok v onatkoznak rájuk, és mentelmi jog is megilleti őket Eljárásuk során függetlenek, intézkedésüket kizárólag az Alkotmány és a törvények alapján hozzák meg. Az eljárást bárki kezdeményezheti, de azt kérelem nélkül, hivatalból is megindíthatják. Az eljárás megindítását az országgyűlési biztos akkor tagadja meg, ha az nyilvánvalóan alaptalan, vagy i smételten nyújtották be a z i ndítványt, és a z új t ényt nem tartalmazott, illetve ha az indítványozó még nem merítette ki a rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőséget. A névtelen beadványt elutasíthatja, de a névvel ellátott esetében - ha a beadv

ányt benyújtó személy kéri - kilétét nem fedheti fel. Ha vizsgálata során alkotmányos jogokkal kapcsolatos visszásságot és zlel, an nak megszüntetése ér dekében k ezdeményezést t ehet a z ér intett s zerv vezetőjénél; ajánlással fordulhat a felügyeleti szervhez; kezdeményezheti jogszabály módosítását, hatályon kívül helyezését, kiadását. Az első két esetben 30, a harmadikban 60 nap álla megkeresett szerv rendelkezésére, hogy kialakítsa álláspontját, és arról, valamint esetleges intézkedéséről értesítse az országgyűlési biztost. Az országgyűlési biztosok évente beszámolnak az Országgyűlésnek. A beszámolót közzé kell tenni a Magyar Közlönyben A kormányzati szervezetrendszer létrehozása és irányítása széles körű jogosítványokat ölel fel. Beletartozik egyebek között a legfontosabb közjogi tisztségviselők megválasztásának, a kormányprogram elfogadásának, a kormányzati szervek

ellenőrzésének joga stb. A külügyek területén kiemeljük a nagy fontosságú nemzetközi szerződések megkötésének jogát, i lletve a z interparlamentáris k apcsolatok ápol ásának jelentőségét. A hadügyekkel kapcsolatban pedig a fegyveres erők alkalmazásáról, a hadiállapot kinyilvánításáról, a békekötésről való döntés joga bír kiemelkedő jelentőséggel. A r endkívüli j ogrend bevezetésének joga azt jelenti, hogy az Országgyűlés rendkívüli állapotot (külső támadás esetén), szükségállapotot (belső válsághelyzetben) rendelhet el. Az ún egyéb parlamenti funkciók igen széles kört öl elnek f el. I tt hár mat e mlítünk meg a hel yi önkormányzatok f eloszlatásának, a közkegyelem gyakorlásának és az országos népszavazás elrendelésének jogát. A köztársasági elnököt- a Magyar Köztársaság államfőjét, aki kifejezi a nemzet egységét - az Országgyűlés választja meg ötéves időtartamra. E tisztségre

minden választójoggal rendelkező magyar állampolgár megválasztható, ha a választás na pjáig betöltötte harmincötödik életévét. Az elnöki megbízatás az ötéves időtartam lejártával, az elnök halálával, a feladatkör ellátását kilencven napon túl lehetetlenné tevő állapottal (pl. súlyos, t artós bet egség), l emondással, a z ös szeférhetetlenség k imondásával, a t isztségtől való megfosztással szűnik meg. Az összeférhetetlenség ebben az esetben azt jelenti, hogy a köztársasági elnöknek ne m l ehet s emmilyen m ás ál lami, t ársadalmi, pol itikai t isztsége vagy megbízatása, i lletve más keresőfoglalkozást nem folytathat, egyéb t evékenységéért kivéve a szerzői jogi védelem alá tartozó tevékenységet - díjazást nem fogadhat el. A tisztségtől való megfosztás pedig akkor merülhet fel, ha a k öztársasági el nök s zándékosan m egsérti a z Alkotmányt v agy valamely m ás t örvényt. Az Alkotmányban

felsorolt feladatai a következők: képviseli a magyar államot. A Magyar Köztársaság nevében nemzetközi szerződéseket köt; ha a szerződés tárgya a törvényhozás hatáskörébe tartozik, a szerződés megkötéséhez az Országgyűlés előzetes hozzájárulása szükséges. Megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket. Kitűzi az országgyűlési és a helyi önkormányzati általános választásokat Részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésein Javaslatot tehet az Országgyűlésnek intézkedés m egtételére. Népszavazást k ezdeményezhet Kinevezi és felmenti - külön t örvényben m eghatározott s zabályok s zerint - az államtitkárokat. K ülön t örvényben meghatározott személy vagy szervek javaslatára kinevezi és felmenti a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit és az egyetemi tanárokat; megbízza és felmenti az egyetemek rektorait; kinevezi és előlépteti a tábornokokat;

megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét. Adományozza a törvényben m eghatározott c ímeket, ér demrendeket, k itüntetéseket, és eng edélyezi viselésüket. Gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát Dönt az állampolgársági ügyekben Dönt mindazokban a z ü gyekben, am elyeket k ülön t örvény a hat áskörébe utal. A közigazgatás legfelsőbb szerve, a végrehajtó hat alom r eprezentánsa, a k ormány a m iniszterek k inevezésével a lakul m eg. Tagjai a m iniszterelnök és a m iniszterek. A m iniszterelnököt - a k ormányprogram el fogadásával egyidejűleg a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja. A minisztereket pedig - a miniszterelnök j avaslatára - a köztársasági elnök nevezi ki. A kormány megbízatása a következő esetekben szűnik meg: az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával, a miniszterelnök, illetve a kormány lemondásával, a miniszterelnök halálával, illetőleg

akkor, ha az Országgyűlés megvonja a bizalmat a miniszterelnöktől, és egyidejűleg új m iniszterelnököt választ. A bizalom megvonására irányuló indítványt bizalmatlansági indítványnak nevezzük. Ha pedig az indítvány az új miniszterelnökre tett javaslatot is tartalmazza, konstruktív bizalmatlansági indítványról beszélünk. Hazánk hat ályos A lkotmánya e z ut óbbit i smeri és s zabályozza. Az Alkotmánynak a kormány feladataira vonatkozó rendelkezéseit azzal a megjegyzéssel soroljuk fel, hogy ez a tételes felsorolás (szakkifejezéssel é lve: t axáció) n em t artalmazhatja a k ormány á ltal t énylegesen el látott valamennyi funkciót, figyelemmel többek között arra a megfogalmazásra, hogy „ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal". A hatályos Alkotmány szerint tehát a kormány védi az alkotmányos r endet, védi és bi ztosítja a z állampolgárok jogait; b iztosítja a t örvények v

égrehajtását; irányítja a m inisztériumok és a k özvetlenül al árendelt egyéb s zervek munkáját, ös szehangolja tevékenységüket; a belügyminiszter közreműködésével biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését; biztosítja a társadalmi-gazdasági tervek kidolgozását, gondoskodik megvalósulásukról; m eghatározza a tudományos és k ulturális fejlesztés állami feladatait, és biztosítja a z ezek megvalósulásához s zükséges feltételeket; meghatározza a s zociális és egés zségügyi e llátás állami rendszerét, és gondoskodik az ellátás anyagi fedezetéről; irányítja a fegyveres erők, a rendőrség és a rendészeti szervek működését; az á llampolgárok él et- és v agyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása (a továbbiakban: veszély- helyzet), valamint a k özrend és a k özbiztonság védelme ér dekében m egteszi a s zükséges

intézkedéseket; közreműködik a külpolitika m eghatározásában; a M agyar Köztársaság Kormánya nevében nemzetközi szerződéseket köt; ellátja mindazon feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal. Az Alkotmány megtartásának, a jogállami alkotmányosság érvényesülésének egyik legfontosabb őre, biztosítéka az Alkotmánybíróság. Az Alkotmánybíróság tagjait az Országgyűlés választja meg azok közül a jogi végzettségű, büntetlen előéletű magyar állampolgárok közül, akik betöltötték 45. életévüket Az Alkotmánybírák kiemelkedő tudású elméleti jogászok, vagy l egalább húszévi j ogi s zakmai g yakorlattal r endelkeznek. Ment elmi j oguk v an, és r ájuk i s v onatkoznak az összeférhetetlenségi szabályok. Megbízatásuk kilenc évre szól, egy alkalommal újraválaszthatók, 70 életévük betöltésével megbízatásuk megszűnik. Az Alkotmány a jogrendszer csúcsán helyezkedik el, fölötte á ll m inden m

ás j ogszabálynak. H a v alamilyen j ogszabály az Alkotmánnyal e llentétes rendelkezést tartalmaz, alkotmányellenességről beszélünk, amely az említett rendelkezés megsemmisítésével or vosolható. E z - tehát a m egalkotott j ogszabályok al kotmányosságának ut ólagos vizsgálata, az alkotmánysértő jogszabály megsemmisítése - az Alkotmánybíróság l egáltalánosabb feladata. Ezt az eljárást nevezzük utólagos normakontrollnak Utólagos normakontrollt bárki, bármilyen jogszabállyal szemben kérhet- indítványozhat- az Alkotmánybíróságnál. Ismerjük azonban az előzetes normakontroll fogalmát, lehetőségét is. Ebben az esetben a már elfogadott, de még ki nem hirdetett tehát m ég nem ér vényes jogi norma al kotmányosságát k éri az i ndítványozó, a ki e bben az e setben már korántsem „bárki", hanem csak a köztársasági elnök és a kormány lehet. Az is lényeges különbség, hogy nem „bármilyen jogszabály",

hanem csak törvény, az Országgyűlés ügyrendje, valamint nem zetközi s zerződés egyes rendelkezései képezhetik az ilyen indítvány tárgyát. Az Alkotmánybíróság f eladatai k özé t artozik még - egyebek m ellett - a m ulasztásban m egnyilvánuló egyszerűbb kifejezéssel: „mulasztásos" - alkotmányellenesség m egszüntetése. E bben a s ajátos helyzetben az t örténik, ho gy a z alkotmánysértő helyzet nem azért állott elő, mert a jogalkotó szerv alkotmányellenes jogszabályt alkotott, hanem éppen azért, mert nem alkotott meg (elmulasztott megalkotni) valamely jogszabályt. Például: a helyi népszavazás legfontosabb szabályait törvény rendezi. Ezek azonban „kevesek" ahhoz, hogy meg is lehessen tartani egy helyi népszavazást Csak az önkormányzatok helyi rendeleteivel válik teljessé a szabályozás és így lehetővé a népszavazás. (Szándékosan van ez így, mert az Országgyűlés minél tágabb teret akar engedni a helyi

sajátosságok érvényre j utásának.) A z önk ormányzat nem al kot i lyen r endeletet, n em l ehetséges a he lyi népszavazás, nem érvényesül a helyi választópolgárok közvetlen hatalomgyakorláshoz való joga - a mulasztás miatt alkotmányellenes helyzet áll elő. A mulasztásos alkotmánysértés megállapításával egyidejűleg az Alkotmánybíróság határidőt tűz ki a szükséges jogszabály megalkotására. A Magyar Köztársaságban igazságszolgáltatásra kizárólag a független magyar bíróságok jogosultak. Működésük során védik és biztosítják az alkotmányos rendet, az alkotmányos jogok és törvényes érdekek érvényre jutását; büntetik a bűncselekmények elkövetőit; az állampolgárokat a törvények tiszteletére nevelik; ellenőrzik a közigazgatási hat ározatok t örvényességét, á ltalában é rvényre j uttatják a törvényesség követelményeit. A bírósági szervezetrendszer felépítése jelenleg négyszintű: helyi

bíróságok (városi, kerületi bíróság), megyei bíróságok (Budapesten a Fővárosi Bíróság), O rszágos Ítélőtábla, Legfelsőbb Bíróság. A fővárosban és a megyékben munkaügyi bíróságok működnek, amelyek jogállása megegyezik a helyi bíróságokéval. Az Országos Ítélőtábla létrehozásával célszerű munkamegosztást lehet kialakítani a helyi és a megyei bíróságok között. Több ügy indulhat első fokon a megyei bíróságokon, csökkenthető a helyi bíróságok munkaterhe, és elérhető, hogy a bonyolultabb ügyek a s zakmailag f elkészültebb m egyei bí róságokra kerülhessenek. A korábban háromszintű bírósági s zervezetrendszer az ítélőtábla intézményének bevezetésével - az 199 7-es alkotmánymódosítás n yomán - alakult át négyszintűvé. E zzel a m ódosítással a z volt a j ogalkotó szándéka, hogy célszerűbb munkamegosztást a lakítson ki a helyi és a m egyei bíróságok k özött. Az Országos

Ítélőtábla budapesti székhellyel kezdi meg működését 2003. január 1 napjától Illetékessége az egész ország területére kiterjed. A négyszintű bírósági szervezet azt is lehetővé teszi, hogy c sökkenjen a Legf elsőbb Bíróság ítélkezési munkaterhe, és hat ékonyabban l áthassa e l jogegységesítő feladatát. Ezt a célt szolgálja az is, hogy a Legfelsőbb Bíróság jogegységi eljárást is lefolytathat. E z a zt j elenti, hog y á tfogó és v itatott el vi k érdésekben ho z d öntést - jogegységi határozatot -, e zzel is s egítve a z e gységes bí rósági j ogértelmezést. A jogegységi hat ározatok valamennyi bíróság számára kötelezőek. Fontos jogállami alapelv a bírói függetlenség: a bírák a bíráskodás során függetlenek, és csak a törvényeknek vannak alávetve, nem lehetnek tagjai pártnak, és politikai tevékenységet nem folytathatnak. A bírói függetlenség biztosítékrendszere tovább bővült az Országos

Igazságszolgáltatási Tanács létrehozásával. A Tanács megalakulásával - amely ellátja a bíróságok i gazgatásának központi f eladatait - megszűntek az igazságügy-miniszternek a bí róságok igazgatásával k apcsolatos j ogosítványai. Ezzel e zen a t erületen i s m egtörtént a bí rói hat alom elkülönülése a törvényhozó és a végrehajtó hatalomtól. A Legfelsőbb Bíróság elnökét az Országgyűlés választja, helyetteseit és valamennyi hivatásos bírót a köztársasági el nök nevezi k i. A választás hat é vre, a k inevezés határozatlan időre szól. Hivatásos bíróvá az a büntetlen előéletű, magyar választópolgár nevezhető ki, aki betöltötte 24. életévét, és jogi végzettséggel, valamint szakvizsgával rendelkezik. A törvényesség biztosításában kiemelkedő szerepet játszó ügyészség az Országgyűlésnek alárendelt, annak felelős állami szerv. Az ügyészi szervezetrendszer felépítése helyi

ügyészségek ( a m egyékben városi, Budapesten k erületi ügyészségek), megyei főügyészségek (Budapesten a Fővárosi Főügyészség), a Fellebbviteli Főügyészség, Legfőbb Ügyészség. A különleges ügycsoportra tekintettel működik a Katonai Főügyészség, a Katonai Fellebbviteli Ügyészség, a területi k atonai ügyészségek. A Fellebbviteli Főügyészség és a Katonai Fellebbviteli Főügyészség az Országos Ítélőtáblával egyidejűleg budapesti székhellyel, országos illetékességgel kezdi meg működését. Az ügyészi szervezet (amelynek élén a legfőbb ügyész áll) jellemzője, hogy ellentétben pl a bí rósági s zervezettel - centralizált, v agyis ér vényesül a z alá-fölérendeltség el ve A legfőbb ügyészt - hatévi időtartamra - az Országgyűlés választja, helyetteseit a köztársasági elnök, minden más ügyészt a legfőbb ügyész nevezi k i. A z ügyészi k inevezés f eltételei m egegyeznek a bíróvá

történő kinevezés feltételeivel. Az ügyészség legfontosabb funkciója két feladatcsoportba rendezhető. Ezek a bűnüldözés és a törvényességi felügyelet funkciói Részletesebben: a nyomozás törvényessége feletti felügyelet; a bírósági eljárásban betöltött szerep (a büntetőeljárásban képviseli a vádat, és a polgári p eres el járásban i s f ontos s zerepe v an); f elügyeli a b üntetés-végrehajtás törvényességét; ügyészi törvényességi felügyeletet lát el, pl. vizsgálja a közigazgatás egyedi döntéseit (korábban „ügyészi törvényességi felügyelet" helyett „általános törvényességi felügyeletről" beszéltünk, a szóhasználatbeli módosulást az indokolja, hogy a bekövetkezett jogszabályi változások miatt a z ügyészség t örvényességi f elügyeleti j ogköre m a már korántsem tekinthető általánosnak). A demokratikus jogállam egyik tartópillérét jelentik a megfelelő önállósággal

rendelkező, demokratikusan megalakított és működő helyi önkormányzatok. A választópolgárok helyi közössége az önkormányzás jogával élve gyakorolja a helyi közhatalmat. A hatalomgyakorlás - már megismert - kétféle módja itt is érvényesül. A közvetlen mód a helyi népszavazás, közvetetten pedig az általuk választott képviselőtestület út ján g yakorolják a v álasztópolgárok a hel yi k özhatalmat A t estület t agjait né gy é vre választják. A képviselő-testületet illetik meg az önkormányzati feladat- és hatáskörök Elnöke a polgármester, aki külső szervek előtt képviseli a testületet. A helyi képviselő-testület az önkormányzati ügyekben ö nállóan s zabályoz és i gazgat, dö ntése k izárólag t örvényességi ok ból vizsgálható f elül; gyakorolja a z önk ormányzati t ulajdon t ekintetében a tulajdonost m egillető jogokat, az önkormányzat bevételeivel önállóan gazdálkodik, saját felelősségére

vállalkozhat; az önkormányzat törvényben meghatározott feladatainak ellátásához megfelelő saját bevételre jogosult, továbbá e feladatokkal arányban álló állami támogatásban részesül; törvény keretei között megállapítja a helyi adók fajtáit és mértékét; törvény keretei között önállóan alakítja ki a szervezetét és működési rendjét; önkormányzati ,jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat; a helyi közösséget érintő közügyekben kezdeményezéssel fordulhat a döntésre jogosult szervhez; szabadon társulhat más helyi képviselő-testülettel, érdekeinek k épviseletére ön kormányzati ér dekszövetséget h ozhat l étre, feladatkörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek; az önk ormányzat hatáskörének jogszerű gyakorlása bírósági védelemben r észesül, j ogai védelmében a z A

lkotmánybírósághoz f ordulhat. A j ogforrástanban a k épviselőtestület j ogalkotásra f elhatalmazott s zerv F eladatkörében j ogszabályt, ö nkormányzati r endeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal. Törvény az önkormányzat számára kötelező feladatot is megállapíthat. A legismertebb i lyen f eladat a z e gészséges ivóvízellátásról, az óvodai nevelésről, az egészségügyi és szociális alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és köztemető fenntartásáról, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesüléséről való gondoskodás. A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és v égrehajtásával k apcsolatos f eladatok végrehajtására p olgármesteri hi vatal e lnevezéssel e gységes hi vatalt h oz létre. A hi vatalt a t estület által határozatlan időre kinevezett jegyző vezeti. A

jegyző szerteágazó feladatai alapvetően két csoportba oszthatók. Ezek az önkormányzat és szervei működését biztosító, segítő, elsősorban döntés-előkészítő feladatok, illetve a saját hatáskörben önállóan ellátott államigazgatási feladatok. Az államigazgatási feladatok és hatáskörök igen nagy hányadának címzettje, első fokú hatósága a települési önkormányzat jegyzője. Ezért is van az, hogy az állampolgárok - de j ogi s zemélyek, m ás szervezetek is - hivatalos ügyeik intézése során legtöbbször a polgármesteri hivatallal „találják szembe" m agukat. A z ilyen üg yek i ntézésének módját a z államigazgatási e ljárásról s zóló t örvény szabályozza, amelynek kissé részletesebb bemutatására később visszatérünk. A törvény két olyan esetet ismer és szabályoz, amikor a képviselő-testület v álasztóktól kapott megbízatása idő előtt - a négy év eltelte előtt - szűnik meg. Ezek az

önfeloszlatás, illetve a feloszlatás Az önfeloszlatást maga a testület mondhatja ki, de csak név szerinti szavazással, minősített döntéssel. Az Országgyűlés pedig feloszlathatja azt a képviselő-testületet, a melynek működése alkotmányellenes. E zt a n agyon kivételesnek s zámító dönt ést a k ormánynak - az Alkotmánybíróság v éleményének k ikérése ut án előterjesztett - javaslata alapján hozhatja meg az Országgyűlés. Mindkét esetben időközi választásokat kell kiírni. 9. Alapvető emberi és állampolgári jogok és kötelességek. /10p/ Az alapvető emberi és állampolgári jogok fogalmának, lényegének, tartalmának kialakulása, fejlődése hosszú történelmi folyamat eredménye. Három olyan nemzetközi szerződés van, amelyek az említett jogok mai értelemben vett „katalógusát" tartalmazzák. Ezek az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata; a P olgári és P olitikai J ogok N emzetközi E gyezségokmánya; a G

azdasági, Szociális és K ulturális Jogok N emzetközi Egyezségokmánya és az em beri jogok és a z alapvető szabadságok védelméről szóló római egyezmény. Az említett egyezményekhez hazánk is csatlakozott, és ezzel kötelezettséget vállalt az emberi és állampolgári jogok tiszteletben tartására, védelmére. Az Alkotmány tartalmazza a legfontosabb al apjogok felsorolását, de nem k evésbé fontos ezek ér vényre j utásának biztosítékrendszere. I lyen legfontosabb bi ztosítékok az a lapjogokra v onatkozóan c sak t örvényben lehet rendelkezni, de l ényeges tartalmukat az sem korlátozhatja; vannak olyan alapjogok, amelyeket semmilyen körülmények k özött pl. s zükségállapot, r endkívüli állapot - sem l ehet k orlátozni, f elfüggeszteni; az alapjogok megsértése esetén megfelelő fórumrendszer (bíróságok, Alkotmánybíróság, ombudsman) ál l r endelkezésre, a s zankciókat pedi g k ülön t örvények (pl. Büntető

Törvénykönyv, Polgári Törvénykönyv stb.) tartalmazzák A j ogvédelem s ajátos - nemzetközi szintű - eszköze a m ár e mlített „ római eg yezmény"-ben r észes országok által életrehívott és működtetett Emberi Jogok Európai Bírósága. Minden, a szerződésben részes országot - így hazánkat is - egy bíró képvisel ebben a testületben, amelynek alapvető feladata, hogy az egyezménybe foglalt jogok és kötelezettségek tiszteletben tartását biztosítsa, ítéleteivel „kikényszerítse". Államok, nem k ormányzati s zervek, t ermészetes s zemélyek v agy e zek c soportjai egyaránt előterjeszthetik kérelmüket a Bíróság előtt. Kérhetik az egyezménybe f oglalt j ogok megsértésének megállapítását, s zankciók kiszabását, es etleg j ogértelmezést. Az ügyet c sak ak kor lehet a B íróság el é t erjeszteni, h a a z ös szes ha zai j ogorvoslati lehetőséget már kimerítették. A Bíróság nem foglalkozik olyan egyéni

kérelemmel, amely névtelen, vagy lényegileg azonos egy olyan üggyel, amelyet k orábban már megvizsgált. Ha a Bíróság az egyezmény megsértését ál lapítja meg, és az érdekelt országok belső joga csak részleges jóvátételt tesz lehetővé, igazságos elégtételt ítél meg a sértett félnek. A részes országok vállalták, hogy a Bíróság ítéletét magukra nézve kötelezőnek tekintik. A j ogtudomány különböző szempontok alapján, különbözőképpen csoportosítja az alapjogokat. A l eginkább el fogadott, h agyományos c soportosítás a s zemélyiségi és k ollektív szabadságjogok; a ga zdasági, s zociális és k ulturális j ogok; a z állam t evékenységében r észvételt biztosító j ogok és a z e gyenjogúságot b iztosító j ogok. V an m ég eg y c soportosítást és e z az em beri jogok (a minden embert emberi mivoltából eredően megillető jogok), és az állampolgári jogok (csak az adott állam polgárát - állampolgári

mivoltában - megillető jogok). Néhány jog: Személyiségi és kollektív szabadságjogok: a személyi sérthetetlenség; az élethez és a testi épséghez való jog, a levéltitok és lakás s érthetetlensége; a z eg yesülési és g yülekezési j og; a s zólás- és s ajtószabadság; és a lelkiismereti é s v allásszabadság. G azdasági, s zociális és kulturális j ogok: a munkához, a m unka és foglalkozás megválasztásához,; a pihenéshez; a testi és lelki egészséghez,; a szociális biztonsághoz; a művelődéshez való jog. Az állam tevékenységében részvételt biztosító jogok: a k özvetlen demokrácia g yakorlásának j oga ( népszavazás); v álasztójog; p anaszjog; a z igazságszolgáltatásban való részvétel joga (népi ülnökök). Az egyenjogúságot biztosító jogok: a különbségtétel tilalma (tilos a faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb

helyzet szerinti megkülönböztetés); a bíróságok előtti egyenlőség stb. A hatályos Alkotmány az alábbi alapvető állampolgári kötelességeket állapítja meg. A haza védelmének kötelességét az állampolgárok az általános honvédelmi kötelezettség alapján, fegyveres vagy fegyver nélküli k atonai s zolgálattal, illetőleg polgári szolgálattal teljesítik. A közteherviselés elsősorban az adókötelezettségen k eresztül v alósul meg, a melyet minden ál lampolgár j övedelmi és v agyoni viszonyainak megfelelően teljesít. A Magyar Köztársaságban a szülők, gondviselők kötelesek kiskorú gyermekük taníttatásáról gondoskodni. A kötelezettségek részleteit törvények tartalmazzák Lényeges, hogy ezeket a kötelezettségeket csak törvény állapíthatja meg, más jogszabályban nem szabályozhatók. 11. A tulajdonjog tartalma és tárgya, a tulajdonjog megszerzésének esetei /25p/ A tulajdonjog tartalmát a tulajdonost megillető

jogosultságok és az őt terhelő kötelezettségek adják meg. A tulajdonost megillető jogosultságok a birtoklás és a birtokvédelem joga, a has ználat és a hasznok szedésének joga és a rendelkezési jog. Birtokos az, aki a dolgot hatalmába keríti, illetőleg hatalmában t artja. A b irtok t ehát a d olog f eletti t ényleges hat almat j elenti A t ulajdonost m egilleti a birtoklás joga. Ha pedig a birtokost jogalap nélkül megfosztják birtokától, vagy a birtoklásban zavarják, megilleti őt a birtokvédelem, amelynek eszközei: Önhatalom: A birtokos a birtoka ellen irányuló támadást - a birtok m egvédéséhez szükséges m értékben - önhatalommal i s el háríthatja. Közigazgatási út: Akit b irtokától megfosztanak vagy birtokában zavarnak, a települési önkormányzat jegyzőjétől kérhet birtokvédelmet, feltéve, hogy a birtokháborítástól számított egy év még nem telt el. Bírói út: A b irtokháborítástól s zámított eg y é v

eltelte után a bíróságtól l ehet birtokvédelmet kérni. A tulajdonos j ogosult a do lgot has ználni és a do logból f olyó hasznokat s zedni. A z i ngatlan eg yes fajtáinál a használat nem csak j ogosultság, ha nem kötelezettség i s l ehet. H aszon a latt- a p olgári jogban- mindazt az előnyt értjük, amely a dologból származik. Legfontosabb formája az ún gyümölcs Ebben az esetben ne csak a gyümölcs köznapi fogalmára gondoljunk, hanem mindarra, ami a dologból rendeltetésszerűen származik (termék, termény, szaporulat stb.) A legfontosabb tulajdonosi jogosultság a r endelkezési jog. E z fejezi k i l egmarkánsabban a birtokba vett dolog f eletti t ulajdonosi hatalmat. A z al ábbi r észjogosultságokat f oglalja magában: a d olog bi rtokának át engedése; a használat j ogának átengedése; a hasznok szedése jogának át engedése, a dolog tulajdonának átruházása; a dolog biztosítékul adása, megterhelése; a tulajdonjoggal való felhagyás

(ingatlan tulajdonjogával nem lehet felhagyni). A tulajdonost terhelő kötelezettségek: a terhek viselése; a kárveszély viselése; a szükséghelyzetben okozott kár viselése, d) a közérdekű korlátozás tűrése. A tulajdonos köteles viselni a tulajdonához kapcsolódó közterheket (pl. adók), valamint azokat a terheket is, am elyek a dolog természetéből adódnak, azzal eg yütt j árnak ( pl. a z i ngatlan á llagának megóvásához, ü zemeltetéséhez, f elújításához s zükséges k öltségek). A t ulajdonos viseli a dologban beállott kárt, amelynek megtérítésére senkit nem lehet kötelezni. Szükséghelyzetről akkor beszélünk, ha másnak az életét, testi épségét vagy vagyonát közvetlen veszély fenyegeti. Ha a szükséghelyzet más módon nem hárítható el, annak megszüntetése érdekében a tulajdonos köteles eltűrni, hogy tulajdonát i génybe v egyék, felhasználják, abban kárt okozzanak. Ez a tűrési kötelezettség azonban csak

addi g tart, am eddig a z ok ozott k ár nag ysága nem l épi t úl a s zükséghelyzet e lhárításához feltétlenül szükséges mértéket. Az ingatlan tulajdonosa köteles tűrni, hogy az erre jogszabályban feljogosított s zervek - a f eladataik el látásához s zükséges m értékben - időlegesen használják az ingatlant, vagy a t ulajdonjogát eg yéb m ódon korlátozzák. I lyen f elhatalmazást a dnak eg yes s zervek számára pl. a bányászatról, a villamos energiáról, a vízügyről szóló t örvények E bben a z es etben a tulajdonost a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg. A korlátozás olyan fokot is elérhet, hogy a tulajdonos az ingatlan megvásárlását vagy kisajátítását is kérheti. A t ulajdonjog t árgya l ehet minden birtokba vehető dolog. A tulajdonjog szabályait kell megfelelően alkalmaznia pénzre, az értékpapírokra, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőkre (pl. villamos ener gia) i s.

A t ulajdonjog k iterjed a z a lkotórészre és a t artozékra i s A lkotórész: a d ologgal olyképpen v an t artósan e gyesítve, hog y az e lválasztással a d olog v agy a nnak el választott r észe elpusztulna, illetve értéke vagy használhatósága számottevően csökkenne. Tartozék: nem alkotórész ugyan, de a dolog rendeltetésszerű használatához v agy éps égben t artásához s zükséges. A tulajdonjog tárgyát képező dolgok - különböző jellemzőik alapján - többféleképpen c soportosíthatók, különíthetők el egymástól. A legnagyobb gyakorlati jelentőséggel bíró csoportosítási szempontok: Ingó és ingatlan dolgok. Ingatlan a földterület és a vele tartósan egyesített dolog (épület, épületrész) Minden más dolog ingó Forgalomképes, forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes dolgok A dolgok túlnyomó többsége szabadon átruházható, elidegeníthető. Ezek a forgalomképes dolgok Ezzel s zemben a do lgok eg y -

törvényben m eghatározott- része nem v ehet r észt a polgári forgalomban, elidegenítésüket a törvény semmisnek tekinti. Ebbe a körbe mindenekelőtt az állami tulajdon kizárólagos tárgyai, valamint a helyi önkormányzatok bizonyos vagyontárgyai tartoznak. Állami t ulajdon k izárólagos t árgyai: a f öld m éhének k incsei; a f olyó v ize, c satornák és t ermészetes tavak, v alamint e zek medre; a folyóvíz elhagyott medre és a folyóvízben új onnan keletkezett sziget; az országos közutak, vasutak, víziutak és az országos közforgalmú kikötők, a nemzetközi közforgalmú repülőtér, továbbá az ország területe feletti légtér; a távközlési alaphálózat és a távközlésre felhasználható f rekvenciák; a z at omenergia a lkalmazását s zolgáló üzemi létesítmények, ber endezések és nukleáris anyagok; a közcélú villamos művek, az energiaszolgáltatás és -szállítás országos távvezeték-hálózata. A he lyi ö

nkormányzatok forgalomképtelen v agyontárgyai: a hel yi k özutak és műtárgyaik; a terek, parkok; minden más i ngatlan é s i ngó d olog, amelyet a törvény vagy a he lyi önkormányzat forgalomképtelennek nyilvánít. A korlátozottan forgalomképes dolgok jellemzője, hogy forgalmazásukat valamilyen feltételhez köti a jogszabály. Ilyenek pl a fegyver, lőszer, színesfém stb, valamint a helyi önkormányzatok következő vagyontárgyai: a közművek; intézmények és középületek, továbbá a helyi önkormányzat által meghatározott ingatlanok és ingók. Helyettesíthető és nem helyettesíthető dolgok: Vannak olyan dolgok, amelyeknek lényegét ne m eg yediségük adj a meg. Az áruforgalomban nem egyedi mivoltukban, mérték, súly, szám szerinti mennyiségükben vesznek részt. Ezek a helyettesíthető dolgok (pl 10 mázsa árpa, 100 hordó sör stb) Ezzel ellentétben a nem helyettesíthető dolgok lényege éppen egyedi mivoltukban rejlik (pl. Kovács

Margit kerámiái) A tulajdonjog megszerzése Ha valamely dolog felett valaki megszerzi a tulajdonosi hatalmat, vagyis létrejön a tulajdoni jogviszony, tulajdonszerzésről beszélünk. A tulajdonszerzés a törvényben szabályozott módon és jogcím alapján következik be. A megfelelő jogcím azt jelenti, hogy a dolog megszerzőjét tulajdonosnak ismeri el a jog Ilyen jogcím lehet pl. a szerződés vagy az öröklés A megszerzés módja pedig arra ad választ, hogy milyen- jogilag e lismert-módon k erült a t ulajdonos hat almába a dol og. A po lgári j og t udománya a lehetséges szerzésmódokat két csoportba osztja. Eredeti szerzésmódról akkor beszélünk, ha a jogszerzés másnak a dolgon esetleg fennálló jogától függetlenül következik be. Ebben az esetben a törvényben meghatározott jogi tények hatására önálló, új tulajdoni jogviszony jön létre. Származékos szerzés esetén a l ényeget tekintve jogutódlásról van szó. A z új t ulajdonos

más jogára támaszkodva szerez t ulajdonjogot, a z alanyváltozás nem ér inti a t ulajdon t ekintetében f ennálló j ogokat és kötelezettségeket. Különbséget kell tennünk az ingó és ingatlan dolgok tulajdonjogának megszerzése között is. Mi ndezek al apján a t ulajdonjog m egszerzésének t örvényben s zabályozott m ódjait- az ú n szerzésmódokat- a következőképpen csoportosíthatjuk: Ingó dolgok tulajdonjogának eredeti szerzésmódjai: h atósági határozat vagy árverés; e lbirtoklás; ga zdátlan j avak el sajátítása; t alálás. Ingó dolgok tulajdonjogának származékos szerzésmódjai: átruházás; termékek, termények és a szaporulat elsajátítása; vadak és halak tulajdonjogának megszerzése; feldolgozás; egyesítés; öröklés. Az ingatlanok t ulajdonjogának er edeti s zerzésmódjai: hat ósági hat ározat vagy ár verés; elbirtoklás; kisajátítás. Az ingatlanok tulajdonjogának származékos szerzésmódjai; átruházás;

növedék; beépítés; ráépítés; ör öklés. H atósági hat ározat vagy árverés Az er edeti t ulajdonszerzés egyik g yakori es ete Aki a dol got i lyen m ódon s zeri m eg, tulajdonossá v álik, t ekintet nél kül ar ra, ho gy korábban k i v olt a tulajdonos feltéve, hogy jóhiszemű szerzőről van szó. Nem lehet jóhiszemű az, akinek tudnia kellett, hogy a határozat vagy árverés törvénysértő. Határozat alatt csak az államigazgatási eljárásról szóló törvényben m eghatározott hat ósági d öntést ér thetjük. H a t ehát valaki pl a ha tósággal k ötött szerződés alapján jut tulajdonhoz, a szerzésmód már nem eredeti, hanem származékos. Az árverés hatósági úton történő kényszereladás, ahol a legtöbbet ígérő vev szerzi meg a tulajdonjogot. Az ingatlan tulajdonjogát árverésen is c sak s zármazékosan l ehet m egszerezni. T ehát: ingatlant ellentétben az ingókkal - árverése is csak a tulajdonostól lehet megszerezni

Elbirtoklás A polgári jog az időmúlás jelentőségét többek között az elbirtoklás jogintézményében i smeri el . A Ptk Mondj a k i, hogy elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki a dolgot sajátjaként tíz - ingatlan esetében tizenöt - éven át s zakadatlana b irtokolja. A z elbirtokláshoz nem f eltétlenül s zükséges a bi rtokos jóhiszeműsége, de az kizárt, hogy olyan valaki szerezzen így tulajdonjogot, aki bűncselekménnyel vagy egyébként erőszakos, alattomos úton jutott a dolog birtokához. Az elbirtoklás megszakad, ha a tulajdonos a b irtokost a dol og k iadására í rásban felszólítja, v agy e ziránt bírósághoz f ordul, a tulajdonos a dologgal rendelkezik (pl. eladja, bérbe adja, elcseréli, zálogjogba adja stb), a birtokos a birtokot ak aratán k ívül el veszti, és a zt e gy é ven b elül nem s zerzi v issza, illetve v isszaszerzése érdekében nem fordul bírósághoz. Ezekben az esetekben az elbirtoklás addig

eltelt ideje nem vehető figyelembe, és az elbirtoklás a megszakadást okozó körülmény elmúlásával újból kezdődik. Gazdátlan javak elsajátítása G azdátlannak a zt a dolgot tekinthetjük, amely soha senki tulajdonában nem állott, vagy korábbi tulajdonosa azzal a szándékkal hagyta el, hogy megszabaduljon tőle (pl. lomtalanítás) Ha a do lognak ni ncs t ulajdonosa ( vagyis g azdátlan dol ogról van s zó), a zon bi rtokbavétellel bár ki tulajdonjogot s zerezhet. T alálás A zokat a dol gokat, am elyek t ulajdonjogával a t ulajdonos nem szándékosan ha gyott fel (hanem pl. eltűntek, elvesztek vagy éppen elrejtették azokat), nem nevezhetjük gaz dátlannak ( régebbi k ifejezéssel ur atlannak) Í gy azokon pus zta bi rtokbavétellel nem keletkezhet tulajdonjog. A találó csak a következő feltételek együttes fennállása esetén szerez tulajdonjogot: teljesítette a jogszabályokban előírt kötelességeit, a tulajdonos a találástól számított egy

éven belül nem jelentkezett. A találó jogszabályban előírt kötelességei: ha a tulajdonost ismeri, nyolc napon be lül át k ell ad nia a dol got a t ulajdonosnak vagy m ás át vételre j ogosult s zemélynek, ha a tulajdonos ismeretlen, a dolgot köteles beszolgáltatni a települési önkormányzat jegyzőjének (lőfegyver, lőszer, robbanóanyag esetén a rendőrségnek). A hatóság, amennyiben a jogosult három hónapig nem jelentkezik, vagy kiléte nem állapítható meg, kiadja a dolgot a megtalálónak, aki ekkor a használati j ogot s zerzi m eg. A t eljes tulajdonjog eg y év e ltelte ut án i lleti m eg N em mindenhol l ehet azonban t alálással t ulajdonjogot s zerezni. Í gy ak i a dolgot a k özösség s zámára n yitva á lló h ivatali, vállalati v agy m ás épül etben, he lyiségben, t ovábbá közforgalmú közlekedési és s zállítási vállalat szállítóeszközén ( pl. bu szon, v illamoson) találta, nem szerez t ulajdonjogot I lyen es etben

a h ivatal vagy vállalat a dolgot három hónapi őrizet után értékesítheti. Ha a talált dolog nagyobb értékű, és a találó mindent megtett annak érdekében, hogy a tulajdonos azt visszakaphassa (és az meg is történt), a t aláló m éltányos ös szegre, ún . t alálódíjra j ogosult A találás k örében em lítést ér demel a z ún kincslelet. Erről akkor beszélünk, ha valaki olyan értékes dolgot talált, amelyet ismeretlen személyek elrejtettek, vagy amelynek tulajdonjoga feledésbe ment. A kincsleletet fel kell ajánlani az államnak Ha az állam igényt tart rá, a találót találódíj illeti meg, ha nem tart rá igényt, a dolog a találó tulajdonába megy át . Á truházás A z á truházás a s zármazékos t ulajdonszerzés t ipikus és általában a t ulajdonszerzés leggyakoribb esete Átruházással csak a dolog tulajdonosától szerezhető meg a tulajdonjog Ettől az ún. fő szabálytól csak akkor lehet eltérni, ha azt maga a törvény

engedi rneg A törvény három ilyen kivételt ismer. Kereskedelmi forgalomban eladott dolgon a jóhiszemű vevő akkor is tulajdonjogot szerez, ha a kereskedő nem volt tulajdonos, kereskedelmi forgalmon kívül is tulajdonjogot szerez az, aki a dolgot jóhiszeműen és ellenszolgáltatás fejében szerzi meg olyan személytől, akire azt a tulajdonos bízta. Akire pénzt vagy bemutatóra szóló értékpapírt ruháznak át, tulajdonos lesz akkor is, ha a z átruházó nem v olt t ulajdonos. A z át ruházással v aló t ulajdonszerzés l ényegi f eltétele, ho gy ingóság es etén - a dolgot a z át ruházó t énylegesen át adja, az a szerző hatalmába k erüljön; ingatlanátruházós esetében pedig a tulajdonszerzés feltétele a tulajdonosváltásnak az ingatlannyilvántartásba történő bejegyzése. A termékek, a termények és a szaporulat elsajátítása A köznapi gondolkodás számára is egyértelmű, hogy a fődolog (pl. föld, gyümölcsfa, anyaállat)

tulajdonosát illeti meg az elvált dolog (pl. termény, gyümölcs, szaporulat) tulajdonjoga is Előfordulhat azonban, hogy valakinek más dol gán ol yan j oga van ( pl. has zonélvezet, h aszonbérlet), h ogy megilleti őt az elvált dolog tulajdonjoga. A törvény art az általános szabályt fogalmazza meg, hogy ilyenkor a tulajdonszerzés az elválással (pl. aratással, szüreteléssel, az állat világrajövetelével) következik be Vadak és hal ak t ulajdonjogának m egszerzése. A v adak, t ovábbá a f olyóvizekben és t ermészetes tavakban élő halak, valamint más hasznos víziállatok az állam tulajdonában vannak. A vadászterületen elejtett, elfogott, elhullott vad a vadászatra jogosult tulajdonába kerül. Ez a szabály a halászatra is v onatkozik. A f eldolgozás és eg yesítés A f éldolgozós f ogalmát megvilágító k lasszikus példa: valaki a más tulajdonában lévő márványból szobrot farag. A feldolgozott anyag tulajdonosa választhat: kéri az

anyag árának megtérítését (a szobor a feldolgozóé lesz), vagy megtéríti a feldolgozó munkájának értékét (a szobor az anyag tulajdonosáé lesz). Ha a munka értéke lényegesen meghaladja a f eldolgozott anyag értékét-és a f eldolgozó jóhiszemű volt-, általában ni ncs v álasztási lehetőség: csak a feldolgozott anyag értékének megtérítése kerülhet szóba. Dologegyesülésről akkor beszélünk, ha t öbb s zemély d olgai úg y vegyülnek, hog y azokat eg yáltalán nem v agy ar ánytalan károsodás, vagy költekezés árán lehet szétválasztani. Ilyenkor közös tulajdon keletkezik A kisajátítás A kisajátítás rendkívül erős beavatkozást jelent a tulajdonosi jogosítványokba. Ezért alkotmányos jelentősége van annak, hogy a törvényalkotó szigorú és pontosan körülhatárolt feltételekhez kösse a kisajátítást. Ezek a feltételek a következők: Kisajátítani c sak az ál lam v agy a hel yi önk ormányzat részére lehet.

Csak a törvényben meghatározott közérdekű célra lehet kisajátítani (ezeket a törvény tételesen f elsorolja). A z i ngatlant c sak az onnali teljes és f eltétlen k ártalanítás el lenében lehet kisajátítani. Kisajátításra csak kivételesen kerülhet sor akkor, ha az ingatlan tulajdonjogát adásvétellel nem lehet megszerezni. A növedék Azokat a dolgokat, amelyek később válnak a föld alkotórészévé, növedéknek nevezzük (pl. természetes iszapolás, vadon növő fa) Ezek tulajdonjogát a föld tulajdonosa szerzi meg Beépítés, ráépítés Beépítés: Valaki idegen anyaggal saját (vagy használatában álló) f öldjére épí t. E zzel megszerzi a z anyag t ulajdonjogát, de a nnak ér tékét k öteles megtéríteni Ráépítés: Valaki a más telkére épít. A fő szabály szerint ebben az esetben az épület tulajdonjogát a föld tulajdonosa szerzi meg, köteles azonban a gazdagodását a ráépítőnek megfizetni. Az öröklés Az örökös az

ör ökhagyó h alála pillanatában m egszerzi m indazoknak a dol goknak a t ulajdonjogát, amelyek a halál időpontjában az örökhagyó tulajdonában állottak, és az örökséghez tartoznak. A tulajdonjog megszűnése. A tulajdonjog megszerzése más általA tulajdonjog megszűnésének legáltalánosabb módja, amikor a dol og gazdát cserél, a t ulajdonjogot m ás s zerzi meg. A tulajdonjog ilyen módon való megszűnésének es etei ugyanazok, mint a t ulajdon m egszerzésének es etei. A z elhagyás. Akkor is megszűnik a tulajdonjog, ha a dolgot azzal a szándékkal hagyja el a tulajdonos, hogy végleg felhagyjon a tulajdonjoggal. Ily módon csak az ingó dolog tulajdonjoga szüntethető meg Ingatlant nem lehet „elhagyni". megsemmisül. Természetesen akkor is megszűnik a tulajdonjog, ha a dolog 12. A tulajdonjog korlátai és a használati jogok /15p/ A t ulajdonjog k orlátai a z elidegenítési és t erhelési t ilalma és a s zomszédjog. A z e

lidegenítési és terhelési tilalma a tulajdonos rendelkezési jogát korlátozza. A korlátozás jogszabályon, bírósági határozaton vagy szerződésen alapulhat. Szerződésben ezt a korlátozást csak a tulajdonjog átruházása alkalmával és csak abból a célból lehet kikötni, hogy a tilalom az átruházónak vagy más személynek a dol ogra v onatkozó j ogát bi ztosítsa. A korlátozást f el k ell t üntetni a z ingatlannyilvántartásban, megnevezve azt a jogot is, amelynek biztosítására a tilalom szolgál A szomszédjog elsősorban a használat és a hasznok szedésének jogát korlátozza. Általános szabálya, hogy a tulajdonos köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül z avarná, v agy am ellyel jogaik gyakorlását v eszélyeztetné. E szabály a lkalmazásakor általában a helyi viszonyokat, a közfelfogást kell figyelembe venni. A sérelmet szenvedett szomszéd követelheti a z

ilyen c selekmény abbahagyását, a jövőre nézve történő megtiltását, illetve az abból eredő kára megtérítését. A bírói gyakorlat a „szomszéd" fogalmát kiterjesztően értelmezi, tehát nemcsak a közvetlen s zomszédot ér ti a latta. B izonyos ér telemben a t ulajdonjog k orlátját j elenti a használati jog is, amelynek lényege, hogy annak jogosul ja mindenki mást- beleértve a tulajdonost is megelőzően jogosult a dolgot használni. Két fő csoportba osztható: személyes szolgalmak (ezek értelemszerűen személyhez kötöttek) és a telki szolgalmak (ezek az ingatlanhoz kötöttek). A személyes szolgalom legismertebb formája a haszonélvezet. A haszonélvezet jogosultja a más személy tulajdonában ál ló do lgot bi rtokában t arthatja, has ználhatja, ha sznait s zedheti. A haszonélvezeti jog korlátozott időre és legfeljebb a jogosult élete végéig állhat fenn, de a tulajdonos személyében bekövetkező változás nem érinti a

haszonélvezetet. A has zonélvezet l étrejöhet: szerződés; jogszabály; hatósági vagy bírósági határozat alapján. A haszonélvező köteles a rendes gazdálkodás szabályai szerint eljárni; viselni a dolog fenntartásával járó terheket; a tulajdonost értesíteni a dolgot fenyegető veszélyről és a beállott kárról; a haszonélvezeti jog megszűnése után a dolgot visszaadni. A telki szolgalom lényege, hogy általa lehetőség nyílik a más ingatlanának meghatározott célra és terjedelemben történő használatára. Azt a telket, amelynek birtokosát a szolgalmi jog megilleti, uralkodó teleknek, amelyre a h asználat joga kiterjed, szolgáló teleknek nevezzük. A legismertebb s zolgalmi j ogok: a z átjáráshoz, a z á llattartáshoz ( pl marhacsapáshoz); a vízelvezetéshez; a vezetékoszlop elhelyezéséhez kapcsolódó jogok. A telki szolgalom létrejöhet szerződés, jogszabály, hatósági vagy bírósági határozat alapján, illetve

elbirtoklással (valaki tíz éven át háborítatlanul gyakorolja). A telki szolgalom megszűnik felhagyással (a jogosult tíz éven át nem gyakorolja); lemondással; a szolgáló telek kisajátításával; ha a szolgalom tárgya m egsemmisül; bí rósági döntés a lapján. Közös t ulajdonról akkor bes zélünk, ha a t ulajdonjog ugyanazon a do lgon t öbb személyt i llet m eg, meghatározott há nyadok s zerint. A t ulajdoni há nyad a szerzés jogcíméül származó jogügyletből vagy a felek megállapodásából, es etleg t örvényi rendelkezésből derül ki. Kétség esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányada egyenlő Közös tulajdon jön létre például közös öröklésnél, de ilyen a házastársi közös vagyon is. A tulajdonostársak a dolgot közösen birtokolják, használják, hasznosítják, szedik hasznait, közösen viselik a dologgal járó terheket és a kárveszélyt. A birtoklás, használat, hasznosítás kérdéseiről szótöbbséggel

határoznak Mindenkinek tulajdoni hányada arányában van szavazati joga. A terheket és a beállott kárt is tulajdoni hányaduk ar ányában viselik. A r endes g azdálkodást m eghaladó k iadásokhoz, v alamint a z egész dologgal való rendelkezéshez azonban egyhangú döntés szükséges (saját tulajdoni hányadával mindenki szabadon rendelkezik). A közös tulajdon megszüntetésének módjai természetbeni megosztás, érték szerinti megosztás (pl. eladják és a vételárat elosztják), a bíróság a közös tulajdon egy r észét egy vagy t öbb t ulajdonostárs tulajdonába adhatja, természetesen megfelelő ellenérték fejében. A közös tulajdon sajátos formája a társasháztulajdon Létesítéséhez a tulajdonostársak alapító okiratba f oglalt megállapodása és a t ársasháztulajdon i ngatlan-nyilvántartásba v aló bejegyzése szükséges. A tulajdonjog kiemelkedő jelentőségéből egyenesen következik, hogy a tulajdonjog széles körű, komplex

védelemben részesül Ez azt jelenti, hogy védelmére több jogág (pl büntetőjog, polgári jog, közigazgatási j og s tb.) s orakoztat f el hat ékony es zközöket I tt a pol gári j og tulajdonvédelmi eszközeiről teszünk említést. Ezek a önhatalom, a tulajdoni per, a tulajdon háborítatlanságát védő per, az ingatlan-nyilvántartási i gény és a z igényper. A tulajdonos önhatalommal is elháríthat minden olyan jogellenes beavatkozást, amely tulajdonjogának gyakorlását akadályozza, k orlátozza. Felhívjuk a f igyelmet a z önhatalom - a bi rtokvédelemnél már e mlített „szükséges mértékének" jelentőségére Az a tulajdonos, aki bármi okból nincsen a dolog birtokában, követelheti a dolog kiadását attól, akinél az van. Ha követelése nem vezet eredményre, tulajdoni pert indíthat. Ha a tulajdonost nem fosztották ugyan meg a dolog birtoklásától, de valaki őt a birtoklásban megzavarta, vagy a dolgon őt nem illető

használatot g yakorol, a t ulajdonos k övetelheti a h áborítás megszüntetését. Amennyiben ez nem történik meg, a tulajdon háborítatlanságát védő pert indíthat Az ingatlan-nyilvántartási igény azt t akarja, hog y aki t ulajdont s zerzett, k övetelheti j ogának a z i ngatlannyilvántartásba v aló bejegyzését, illetve ak i v alamely ingatlan-nyilvántartási b ejegyzés á ltal s érelmet szenvedett, követelheti a sérelem megszüntetését. Ennek megfelelően ismerünk bejegyzési, törlési és kiigazítási i gényt. A ki a v égrehajtás során l efoglalt v agyontárgyra t ulajdonjoga vagy m ás ol yan j oga alapján tart igényt, amely a végrehajtás útján történő érkékesítésnek akadálya, igényét a végrehajtást kérő ellen indított keresettel érvényesítheti. Ezzel a keresettel indul az igényper 13. A kötelmi jog fogalma és területei /15p/ A vagyoni viszonyok polgári szabályozásának túlnyomó részét a tulajdonjog és a

kötelmi jog alkotja. Tudjuk, hogy a tulajdonjogviszony egyike az abszolút szerkezetű jogviszonyoknak. A tulajdonos jogai mindenki mással szemben védelemben részesülnek. A gazdaság működésének lelkét adó árucsere válna azonban lehetetlenné, ha a tulajdonos nem létesítene olyan jogviszonyokat, amelyek keretében valaki másnak enged át-rendelkezési jogával élve-jogokat vagyontárgyai felett, ellenszolgáltatás fejében. Ekkor máris új jogviszony, kötelem jön létre (Gyakori, hogy a mindennapi szóhasználatban keveredik eg ymással a k ötelem és a k ötelezettség fogalma. A nnak el lenére í gy van e z, hogy a magyar n yelv - ellentétben a l egtöbb idegen n yelvvel - két kü lönböző szóval jelöli a két különböző fogalmat. Az alapvető különbség: a kötelem maga a jogviszony, a kötelezettség ennek egyik lényegi eleme.) Mint majd látni fogjuk, kötelem nemcsak a fent vázolt módon keletkezhet, létrejöttének több módja van.

Valamennyi kötelmi jogviszony rendelkezik azonban az alábbi jellemzőkkel: mindig meghatározott személyek között áll fenn, tehát relatív szerkezetű, a felek - a jogosult és a kötelezett mellérendeltségi v iszonyhun v annak egymással, a teljesítendő szolgáltatásnak v agyoni értéke v an, kevés kivételtől eltekintve érvényesül a szolgáltatások egyenértékűségének elve. Áttekintve a meghatározó s ajátosságokat, megfogalmazhatjuk a k ötelmi j ogviszony lényegét, m egadhatjuk fogalmát: A kötelem meghatározott és egymással mellérendeltségben lévő személyek között létrejött polgári jogi viszony, amelynél fogva a jogosult követelheti, hogy a kötelezett valamely vagyoni szolgáltatást teljesítsen. A követelt vagyoni szolgáltatás általában egyenértékű a jogosult vagyonában bekövetkezett értékcsökkenéssel. Kötelem keletkezhet: szerződésből (kivételesen egyoldalú nyilatkozatból), j ogellenes k árokozásból, j ogalap

nél küli g azdagodásból, k özigazgatási h atározatból, egyéb módokon. Az esetek túlnyomó többségében szerződésből vagy jogellenes k árokozásból keletkezik kötelem Jóval ritkább a többi három kötelemkeletkeztető tényállás Előfordulhat, hogy valaki vagyoni előnyhöz jut, valaki más pedig vagyoni hátrányt szenved anélkül, hogy akár jogellenesen jártak v olna el, akár j ogilag elismert al apja lett volna ennek a v agyoneltolódásnak ( pl. v alaki tévedésből nem létező tartozást fizet ki). Ezt az esetet nevezzük jogalap nélküli gazdagodásnak A jog nemcsak a jogellenes magatartásokat szankcionálja, hanem az i lyen jogilag meg nem al apozott vagyoneltolódásokat is. Ezért mondja ki a Ptk, hogy: aki másnak rovására jogalap nélkül, jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni. A közigazgatási határozatból keletkező kötelmek jellemző példájaként csak megemlítjük a kisajátítás már tárgyalt i

ntézményét. Ekkor a h atározatból közvetlenül k eletkezik a k ártalanításra v onatkozó k ötelmi j ogi igény. Egyéb m ódokon pe dig p l az öröklési v agy a c saládjogban k eletkeznek k ötelmek. A m agyar k ötelmi j og t örvényi r endszere a következőképpen épül fel: a szerződések általános szabályai (Ptk. XVII-XXVIII fejezet), felelősség szerződésen kívül okozott károkért (Ptk. XXIX-XXXI f ejezet), felelősség jogalap nélküli gazdagodásért (Ptk. XXXII fejezet), az egyes szerződésekre vonatkozó külön szabályok (Ptk XXXIII. -L fejezet) 14. A szerződésekre vonatkozó általános jogi szabályozás /25p/ A szerződés a kötelmi jogviszony keletkezésének egyik legáltalánosabb módja. A gazdasági életben, az árucsere lebonyolításában meghatározó jelentőséggel bír. Rendelkezik a kötelem általános i smérveivel Itt is megjelennek az egymással mellérendeltségi viszonyban lévő személyek - akiket jogosultnak,

illetve kötelezettnek nevezünk - és a vagyoni szolgáltatás. A leglényegesebb a szerződés létrejöttéhez elengedhetetlen a f elek eg ybehangzó akaratnyilatkozata. A szerződés jellemző módon vagyoni érdek kielégítésére irányul. A szerződés az egymással mellérendeltségi viszonyban álló személyek j oghatást k iváltó ak aratnyilatkozata, amely elsősorban vagyoni érdekek kielégítésére irányul. A „joghatást kiváltó" fogalmi elem azt jelenti, hogy a szerződő felek kinyilvánított ak aratának érvényre jutását á llami k ényszer - jogi szankció - is biztosítja. A szerződésből származó polgári jogi igény teljesítésének kikényszerítését a bírósági út, a polgári peres eljárás biztosítja. A szerződésekből származó igények kikényszeríthetőségére is vonatkoznak az elévülés általános szabályai. Az igények többségénél az általános (5 éves) elévülési idő érvényesül. A magyar polgári jogban

is érvényesül és a szerződésekről szóló egész szabályrendszert áthatja a szerződési szabadság alapelve. Ez négy elemből tevődik össze. A szerződő felek szabadon dönthetnek abban, hogy: akarnak-e szerződést kötni (szerződéskötési szabadság), kivel akarnak szerződést kötni (partnerválasztási s zabadság), milyen fajta szerződést kívánnak kötni (szerződésitípus-szabadság), m ilyen t artalommal k ívánnak szerződést kötni (diszpozitivitás elve). Ritkán, de ezeken kívül is előfordulhat a szerződési szabadság elvének „ megsértése" ( pl. e gyes k özszolgáltatások kötelező igénybevétele) A nemzetközi szerződések jelentőségéről, ami egyenes arányban növekszik a nemzetközi árukapcsolatok kiszélesedésével, a nemzetközi árucsere fontosságának előtérbe kerülésével. A nemzetközi magánjog, az államközi s zerződések rendszere egyre hatékonyabban biztosítja a kiemelkedő fontosságú nemzetközi

jogegységesítés kibontakozását. A „nemzetköziesedés"-ből fakadó egyik sajátosság, hogy folyamatosan feloldódnak a hagyományos szerződéstípusok. A másik pedig az, hogy itt a közjogi elem erőteljesebben jelenik meg, mint a „belső" magánjogban (pl. vámszabályok) A Ptk több vonatkozásban m egengedi a külkereskedelmi szerződéssel kapcsolatos belföldi szerződések eltérő szabályozását. A szerződési viszony folyamat, amelynek egymástól elkülöníthető szakaszai vannak: a szerződés létrejötte, a szerződés módosítása, megerősítése, biztosítása, a szerződés teljesítése vagy a szerződés megszegése. Az első szakasz minden esetben megtalálható, a többín nem kell szükségszerűen végigmennie a folyamatnak. A szerződés alanya valamennyi polgári jogi alany (tehát az ember, az állam, a jogi személy és a jogi személyiség nélküli szervezet) lehet. Általános az a kétoldalú jogügylet, amikor egy jogosult és

egy kötelezett szerepel a szerződésben Le hetséges azonban, ho gy v alamelyik-vagy m indkét-oldalon t öbb al any, t öbb j ogosult és /vagy t öbb k ötelezett található. A több alany egyidejűleg vagy egymást követően is megjelenhet a szerződésben Ha egyidejűleg több személy jogosult vagy kötelezett, fontos szerephez jut a szolgáltatás oszthatósága. Amennyiben a szolgáltatás osztható (pl. pénztartozásról van szó), a jogosultság, illetve a kötelezettség is osztott. Ez annyit jelent, hogy minden jogosult csak az őt megillető részt követelheti, és minden kötelezettől csak a ráeső részt lehet követelni. Nem osztható szolgáltatás esetén együttes jogosultság, illetve kötelezettség keletkezik: a kötelezett csak az összes jogosult kezéhez teljesíthet, a teljesítés valamennyi kötelezettől követelhető. Sajátos jogintézmény az egyetemlegesség A kötelezettek ol dalán f ennálló e gyetemlegesség es etén m inden k ötelezett a z

egész s zolgáltatással tartozik mindaddig, amíg a j ogosult kielégítést nem kapott. A jogosultak oldalán fennálló egyetemlegesség esetén pedig mindegyik jogosult önállóan is követelheti az egész kötelezettségnek az ő kezéhez való teljesítését. Bármelyik jogosult kezéhez teljesített s zolgáltatás a többi j ogosult követelését is megszünteti. Egymást követően szereplő több alanyról akkor beszélünk, ha a szerződés megkötése után lép új kötelezett és/vagy jogosult a korábbi helyére. Ha más személy veszi át az eredeti kötelezett kötelezettségét, tartozásátvállalásról, ha a jogosult másra ruházza át a követelését, engedményezésről beszélünk. Az engedményezéssel az engedményes a régi jogosult helyébe lép. Átszállnak rá a követelést biztosító zálogjogból és kezességből eredő jogok is Az engedményezésről a kötelezettet értesíteni kell. Ha valaki a kötelezettel megállapodik abban, hogy

tartozását átvállalja, köteles a jogosult hozzájárulását kérni. Ha a jogosult megadja a hozzájárulást, a tartozásátvállaló a kötelezett helyébe lép. A szerződés tárgya a szolgáltatás: az a magatartás, amelyet a jogosult a kötelezettől követelhet, illetve amelyet a kötelezett a. szerződés alapján tanúsítani köteles A szerződések többségében a szolgáltatások egész rendszere jelenik meg. Az e szerződésen belüli legfontosabb, lényegi szolgáltatásokat főszolgáltatásnak többit mellékszolgáltatásnak nevezzük. A szerződéssel kikötött szolgáltatásért - ez a fő szabály - ellenszolgáltatás jár szolgáltatás és az ellenszolgáltatás egyenértékű egymással. Ezt másképp úgy fogalmazhatjuk meg, hogy a polgári jogi szerződések túlnyomó része visszterhes. A szolgáltatásokat többféleképpen csoportosíthatjuk A szolgáltatás ( a s zerződésben kikötött magatartás) aktív vagy passzív jellege szerint

megkülönböztetünk tevőleges és nem tevőleges szolgáltatásokat. Amikor a szolgáltatás lényege valamilyen tevékenység kifejtése, akkor tevőleges szolgáltatásról beszélünk. Ennek fajtái: valaminek az adása. Ez a „valami" lehet pénz vagy más dolog, de ebbe a körbe soroljuk valamely] átruházását is. V alamely t evékenység kifejtése E bben az es etben a k ötelezettnek v alamilyen er edményt k ell elérnie, v agy l egalább t örekednie k ell er edmény f elmutatására. Előbbire a vállalkozói, utóbbira a megbízási szerződés a legismertebb példa. A vállalkozónak fel kell mutatnia az eredményt, az ügyvédnek (mint megbízottnak) törekednie kell a per megnyerésére. Készenlét, helytállás A kötelezett bizonyos körülmények bekövetkezésének es etére k észenlétben áll arra, ho gy vagyonával t eljesítsen (pl. biztosító, kezes) A fentiekkel ellentétben a nem tevőleges szolgáltatás lényege éppen abban áll, hogy a

kötelezett valamit ne tegyen meg. Fajtái: Valamitől való tartózkodás Pl nem adhatja bérbe a már bérbe adott dolgot. Valaminek az eltűrése Pl köteles tűrni, hogy a bérlő használja a bérelt dolgot Fontos a z egyedi, f ajlagos és zártfajú szolgáltatások el különítése. Egyedi szolgáltatásról akkor beszélünk, ha a szerződésben konkrétan, a t öbbi esetleg h asonló d ologtól is megkülönböztetve jelölték meg a zt a dolgot, amelyet t eljesíteni k ell ( természetesen t öbb d olog is lehet). Pl „ Kormos" nevű kutya. Fajlagos szolgáltatásról van szó, ha a szolgáltatás tárgyát fajta és mennyiség szerint határozzák meg. A mennyiséget szám, súly, hosszmérték, űrmérték stb szerint határozzák meg P1 egy tacskó kutya. Ha a szolgáltatás meghatározása fajtán belül valamiféle korlátozást vagy szűkítést tartalmaz, zártfajú s zolgáltatásról b eszélünk. A s zolgáltatás l ehet r észekre os ztható és lehet

oszthatatlan. Előbbi esetben fizikailag f elbontható k ülön i s h asználható r észekre, ut óbbiban nem A több dologra irányuló f ajlagos s zolgáltatás csaknem mindig, a pénztartozás mindig osztható, az e gy dologra s zóló szolgáltatás nem osztható. Az oszthatóság kérdésének elsősorban akkor van jelentősége, ha a szerződésben több alany szerepel. Ismerünk például személyhez kötött és forgalmi jellegű; egyszeri, tartós és időszakonként visszatérő; feltételtől és időhatározástól függő szolgáltatásokat. A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE a szerződés lényegi eleme a felek akaratnyilatkozata Megjelenik a szerződési akarat, majd megtörténik annak valamilyen formában történő kinyilvánítása: az akaratnyilatkozat. Ezt egyszerű formában úgy fejezhetjük ki, hog y a z eg yik f él aj ánlatot t esz A másik f él - szintén ak aratnyilatkozat f ormájában - elfogadja az ajánlatot. Tudjuk, hogy a szerződési akarat - csekély s

zámú, t örvényben m eghatározott k ivétellel -szabad. Itt a szerződési akaratszabadság egy sajátos - önkéntes - korlátozásáról teszünk említést. Ez pedig az előszerződés Ennek lényege: a felek megállapodnak abban, hogy későbbi időpontban szerződést kötnek egymással, és a később megkötendő szerződés lényeges kérdéseiben is megállapodnak. Amennyiben a szerződés megkötése az előszerződés ellenére is elmarad, bármelyik fél kérheti, hogy a bíróság hozza létre a szerződést és állapítsa meg annak tartalmát. A szerződési akarat kinyilvánítása, az akaratnyilatkozat megtétele (beleértve a szerződés megkötését is) alapvetően három módon történhet: szóban, írásban és ráutaló m agatartással. Szóban tett nyilatkozat: az együttesen jelen lévő felek között elhangzott nyilatkozat; a telefonon vagy bármilyen hanghordozón (pl. m agnetofonszalag, v ideofelvétel, hanglemez) t ett n yilatkozat Í rásban t ett

nyilatkozat: a f elek együttesen elkészítik a szerződésről szóló okiratot; levélben, táviratban, telefaxon, telexen, e-mailen tesznek nyilatkozatot. A ráutaló magatartással tett nyilatkozatok köre igen tág (pl felszállunk a villamosra, pénzt dobunk az automatába, árut teszünk a bevásárlókosárba, stb.) A magyar polgári jog idevonatkozó általános szabálya az, hogy szerződést kötni (akaratnyilatkozatot tenni) bármilyen alakban, formában lehet. Ez alól a szabály alól jogszabály vagy a felek megállapodása tehet kivételt A kötelező alakiság mindig az írásba foglalás valamilyen formáját jelenti. A következő esetek lehetségesek: egyszerű írásba foglalás, minősített okirat, közokirat. Egyszerű írásba foglalást követel meg a t örvény pl. a biztosítási szerző félnél, a tartási szerződésnél stb Minősített okirat esetén tanúkra és hitelesítésre is szükség van. Ezt írja elő a törvény pl a nem saját kezűleg írt

és aláírt végintézkedés ér vényességéhez. A k özokirat bí róság, hat óság v agy közjegyző által, meghatározott formában kiállított okirat. Ilyenre van szükség pl a korlátozottan cselekvőképes személy végrendeletének érvényességéhez. Akaratnyilatkozatot tenni, szerződést kötni nemcsak személyesen, hanem más személy úzján is lehet. Azt a személyt, aki más helyett akaratnyilatkozatot tesz vagy elfogad, képviselőnek nevezzük. A képviselet alapja lehet: törvény vagy bírósági, hatósági rendelkezés. Ekkor törvényes képviseletről beszélünk Ilyen pl a szülő, a gyám, a gondnok Jogi személy alapszabálya, szervezeti szabályzata, amelyben megnevezik, hogy ki jogosult a képviseletre. Ez a s zervezeti k épviselet. Meg hatalmazás ( jogügyleti k épviselet) A m eghatalmazás f eljogosítja a meghatalmazottat arra, ho gy a m eghatalmazó he lyett és nev ében akaratnyilatkozatot t egyen vagy elfogadjon. A ak ár s zóban, í

rásban vagy r áutaló m agatartással; ak ár k ötött v agy k ötetlen f ormában; akár személyesen vagy képviselő útján - a szerződést kezdeményező fél akaratnyilatkozatot, szerződési ajánlatot tett. Az ajánlattevő ajánlatához kötve marad, kivéve, ha kötöttségét az aj ánlat megtételekor kizárta. Ezt nevezzük ajánlati kötöttségnek Az ajánlati kötöttség ideje akkor kezdődik, mikor az aj ánlat m egérkezik a c ímzetthez. Azt, h ogy m eddig t art, ál talános s zabályként m aga a z ajánlattevő határozza meg, de bizonyos es etekben (pl. szállítási szerződés) jogszabály rögzíti a kötöttség idejét. Ha nincs meghatározva a kötöttség ideje, akkor a jelenlévők vagy telefonon tett ajánlat esetén megszűnik az ajánlati kötöttség, ha a másik fél az ajánlatot nyomban el nem fogadja; a távollevőnek tett ajánlat esetében a kötöttség annak az időnek az elteltével szűnik meg, amelyen belül az ajánlattevő a válasz

megérkezését rendes körülmények között várhatta. Amennyiben az ajánlattal megkeresett fél az ajánlattal tartalmilag megegyező válasznyilatkozatot tesz, elfogadásról beszélünk. Az elfogadásnak az ajánlattal v aló t eljes eg yetértést k ell k ifejeznie. H a a z aj ánlatra o lyan válasz érkezik, amely nem elutasító, de tartalmában eltér az ajánlattól, nem jöhet létre a szerződés. Ekkor a választ új aj ánlatnak k ell tekinteni. A t eljes eg yetértés a zonban nem j elenti a zt, hogy a f eleknek minden r észletkérdésben okvetlenül meg kell egyezniük. Elegendő, ha a megegyezés a lényeges kérdésekre terjed ki (ezek a szerződések minimális tartalmi kellékei). Lén yegesnek kell t ekinteni a következő kérdéseket: Meg kell egyezni a szerződés tárgyában: a szolgáltatásban és az ellenszolgáltatásban, általában ideértve a szolgáltatás mértékét, mennyiségét is. Lényeges mindaz, amit a t örvény - elsősorban az egyes

szerződések tárgyalásánál - főkötelezettségnek minősít. Lényeges mindaz, amit a felek bármelyike annak minősít. Ha az ajánlat és az elfogadás egybehangzó, a felek a lényeges kérdésekben megegyeztek, a szerződés létrejön. Létrejöttének időpontja a jelenlevők között akkor, amikor az ajánlatot elfogadják; távollevők között akkor; amikor az elfogadó nyilatkozat az ajánlattevőhöz megérkezik. Mivel a szerződés lényeges fogalmi eleme, hogy az joghatást kiváltó akaratnyilatkozat, alapvető kérdés, hogy a jogi kényszerítés eszközeivel rendelkező állam hogyan viszonyul a szerződésekhez. Elismeri és támogatja azokat; elismeri ugyan, de érvényesítésükhöz kényszerítő eszközöket nem bocsátrendelkezésre és m egtagadja a z e lismerésüket. A z esetek meghatározó többségében ez történik. Az állami elismerés és támogatás részben a szerződési szabadság elismerésében, részben az állami kényszerítő

eszközök rendelkezésre bocsátásában nyilvánul meg. Ilyenkor az állam közömbös marad az iránt, hogy teljesítik-e a szerződést Az önkéntes teljesítést ér vényesnek i smeri el , de annak el maradása es etén a t eljesítést nem k ényszeríti ki. Az államilag nem érvényesíthető szerződések egyik csoportját az elévült szerződések al kotják. E zek eredetileg kikényszeríthetők lettek volna, de az időmúlással, az elévülés bekövetkeztével ezt a tulajdonságukat elvesztették. A másik csoportba azok a szerződések tartoznak, amelyek államilag eleve nem érvényesíthetők. Ezeket naturális kötelmeknek is nevezik Ilyenek például a játékból vagy fogadásból er edő követelések, kivéve, ha a játékot vagy fogadást állami engedély alapján bonyolították le; a kifejezetten játék vagy fogadás céljára ígért vagy adott kölcsönből eredő követelések (itt az előző kivétel sem érvényesül); a kocsmai hitel. Ezek az

érvénytelen szerződések, amelyektől meg kell különböztetnünk a nem létező, illetve a hatálytalan szerződéseket. A szerződés nem létezik, ha a felek között valójában nincs megegyezés. (Nem állapodtak meg a lényeges kérdésekben, a szerződés tartalma nem állapítható meg.) H atálytalanság es etén m egvan m inden érvényességi kellék, a szerződés hatálya azonban vagy még nem állt be, vagy már megszűnt. A halasztó feltétellel kötött szerződés a feltétel beálltáig hatálytalan. A bontó feltétellel kötött szerződés hatálya a f eltétel bekövetkeztével megszűnik. A továbbiakban az érvénytelen szerződésekkel, az érvénytelenség j ogintézményével foglalkozunk. Az a szerződés érvénytelen, amely valamilyen, a törvényben m eghatározott ok ( érvénytelenségi ok ) miatt nem al kalmas a célzott j oghatás előidézésére. Két fő formáját ismerjük Ezek: a semmisség és a megtámadhatóság Jogkövetkezményük ug

yanaz: he lyre k ell á llítani az er edeti állapotot A k ülönbség a bban r ejlik, hog y az érvénytelenségi ok önm agában is k iváltja-e a z ér vénytelenséget, v agy pedig c sak az ar ra a lapozott megtámadás. Előbbi esetben semmis, utóbbiban megtámadható szerződésről beszélünk A semmisségre bárki, határidő nélkül hivatkozhat, a megtámadás viszont törvényes határidőhöz kötött ez a határidő egy év -, és arra csak a sérelmet szenvedett fél és az jogosult, akinek a megtámadáshoz törvényes érdeke fűződik. Az érvénytelenség oka a szerződési akaratban (akarathibák), az akaratnyilatkozatban (az akaratnyilvánítás hibái), a célzott joghatásban jelenhet meg. Akarathiba akkor lép fel, ha a szerződési akarat vagy hiányzik, vagy azt a jog nem ismeri el. Ilyen esetek: A jog nem ismeri el szerződési akaratnak a cselekvőképtelen és a korlátozottan cselekvőképes személy akaratát. Hiányzik a szerződési akarat a színlelt

szerződés esetében A f ogalom azt t akarja, hogy a felek v alamilyen ok ból o lyan l átszatot ak arnak kelteni, m intha s zerződést kötnének. Valójában azonban vagy egyáltalán nem akarnak szerződést kötni, vagy színleléssel egy másik szerződést palástolnak. U gyancsak n em beszélhetünk szerződési akaratról fizikai kényszer vagy fenyegetés esetében. Ez a helyzet a megtévesztés és a tévedés esetében is A megtévesztés akkor idéz elő érvénytelenséget, h a a z t udatos és l ényeges k örülményekre v onatkozik. A t évedés v onatkozhat a szerződés alanyára, tárgyára, tartalmára; a szerződéssel kapcsolatos jogi kérdésre; a szerződés indokára. Az akarathibák közül a cselekvőképtelenség, a színlelt szerződés, a fizikai kényszer semmisséget, a t évedés, a m egtévesztés és a f enyegetés m egtámadhatóság er edményez. Az akaratnyilvánítás hibájáról akkor beszélünk, ha alaki hibával vagy álképviselettel

találkozunk. A fő szabály szerint a szerződés nincs meghatározott alakhoz kötve. Ha azonban jogszabály meghatározott alakot ír elő, és a szerződés ennek nem felel meg, akkor az érvénytelen. Álképviselő az, aki képviseleti jogkörét túllépi, vagy anélkül, hogy képviseleti joga volna, más nevében szerződést köt. Az ő eljárása a szerződés érvénytelenségét er edményezi A z akaratnyilvánítás h ibájából származó érvénytelenség mindig s emmisséget j elent. A c élzott j oghatás m iatti ér vénytelenségnek szintén két esete van: tilos szerződések, lehetetlen szerződések. Tilos szerződésnek nevezzük a jogszabályba ütköző vagy jogszabály megkerülésével kötött, illetve a nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütköző szerződéseket. A tilos szerződések általában semmisek Ilyen például az uzsorás szerződés (a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően

aránytalan előnyt kötött ki). Két olyan eset is van, amikor a tilos szerződés nem semmis, hanem megtámadható: az az eset, amikor feltűnően nagy az értékkülönbség a szolgáltatás és ellenszolgáltatás k özött, anélkül, hogy az egyik felet az ajándékozás szándéka vezetné. Ugyancsak tilos - hacsak jogszabály kivételt nem t esz - az é vi húsz s zázaléknál magasabb kamat kikötése, valamint indokolatlan előny biztosítása jogi személy részére az általános szerződési feltételek szerint kötött szerződésben. Lehetetlen szerződésről beszélünk, ha nem lehetséges a szerződésben kikötött szolgáltatás véghezvitele. E nnek f izikai és j ogi okai l ehetnek F izikai l ehetetlenség ak kor ál l f enn, ha a szolgáltatásnak l eküzdhetetlen t ermészeti ak adálya van. E z a k ör a t udományos-technikai fejlődés előrehaladásával egyre szűkül (nem is olyan régen még lehetetlen szolgáltatásnak minősült volna egy tárgy

világűrbe juttatása). A szerződés megkötésekor fennálló jogi lehetetlenség esetében arról van szó, hogy valamely jogi okból nem érhető el a kívánt joghatás (pl. nem a tulajdonos adja e l a z ingatlant) Az érvénytelenség legáltalánosabb jogkövetkezménye az, hogy helyre kell állítani az eredeti állapotot: a f elek k özött o lyan h elyzetet k ell t eremteni, m intha a z érvénytelen üg yletet m eg s em kötötték volna. Vannak esetek, amikor már lehetetlen az eredeti állapot visszaállítása (pl a dolgot már felhasználták, a v állalkozó már t eljesített, stb.) I lyenkor a bí róság m integy „kényszerből" hatályossá nyilvánítja a teljesítést, és a szerződést nem létrejöttétől, hanem a bíróság határozatától k ezdve nyilvánítja érvénytelennek. Az ilyen, ún jövőre nézve érvénytelen szerződések esetén is biztosítani kell a h atályossá nyilvánított teljesítés ellenértékének megtérítését.

Különböző okok miatt szükségessé válhat a már megkötött szerződés módosítása. A jogszabály módosítást a bíróság vagy a felek egybehangzó akarata végezheti el. Jogszabály igen ritkán módosít szerződést A bíróság pedig c sak a kkor módosíthatja a szerződést, ha a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötést követően állott be olyan körülmény, amely valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti. Maguk a felek viszont - közös megegyezéssel, egybehangzó akarattal - bármikor módosíthatják a szerződést. A felek által történő szerződésmódosítás sajátos esete az egyezség. Ekkor a felek úgy r endezik a szerződésből eredő vitás kérdéseket, hogy kölcsönösen engednek egymásnak. A szerződés megerősítésének és biztosításának jogintézménye a jogosult szerződési pozíciójának megerősítését, illetve a szerződési érdek kielégítésének biztosítását szolgálja. A megerősítés eszközei

abban az esetben védik a jogosult érdekeit, ha a kötelezett nem akar, a biztosítás pedig akkor, ha a kötelezett nem tud teljesíteni. A szerződés megerősítésének eszközei a foglaló, a kötbér, a jogvesztés kikötése, a j ótállás, a tartozás elismerése. A szerződés megkötésekor a szerződés megkötésének jeléül és biztosítékául átadott pénzösszeget vagy más dolgot foglalónak nevezzük. A foglaló a szerződésnek valamely fél hibájából történő meghiúsulása ellen szolgál biztosítékul, ezért ha a szerződés meghiúsulása annak a félnek róható fel, aki a foglalót adta, akkor ez a fél elveszti a foglalót, és az a másik felet illeti meg. Ha pedig annak a félnek róható fel a szerződés meghiúsulása, aki a foglalót kapta, akkor ő a foglaló kétszeresét köteles visszafizetni. Ha a szerződés meghiúsulása egyik félnek sem róható fel, vagy mindkét félnek felróható, akkor a foglaló visszajár. Akkor is visszajár

a foglaló, ha a szerződést teljesítik. Fontos szabály, hogy a foglaló veszni hagyásával nem lehet a teljesítés alól kibújni A másik fél ebben az esetben a teljesítést is követelheti a bíróság előtt A kötbér a szerződés nem teljesítése vagy nem szerződésszerű tejesítése esetére kikötött pénzösszeg. Kötbért érvényesen csak írásban lehet kikötni. Ez az egyik eltérés a kötbér és a foglaló között A kötbér a foglalótól abban is különbözik, hogy nem a szerződés megkötésekor, hanem annak megszegése után adják; nemcsak a szerződés meghiúsulásának esetére, hanem bármelyik szerződésszegésre kiköthető; csak pénzben köthető ki. A kötbért csak akkor lehet követelni, ha a szerződésszegés a kötelezettnek felróható Jogvesztés kikötése esetén a szerződésszegésért felelős fél elveszít valamely jogot vagy kedvezményt (pl. részletfizetési kedvezményt), amely őt a szerződés alapján megilleti

Érvényesen csak írásban lehet jogvesztést kikötni. Kétféleképpen köthető ki úgy, hogy a szerződésszegés tényével külön nyilatkozat nélkül be áll a j ogvesztés, v agy úgy, hogy ehhez a jogosult nyilatkozata is szükséges. A jótállás nem más, mint a hibátlan teljesítésért vállalt fokozott felelősség Ennek alapján a kötelezettet a jótállási idő alatt-a rendeltetésszerű használat során bekövetkezett meghibásodás esetén - kijavítási vagy kicserélési kötelezettség terheli. A jótállás mértékében (mennyi a jótállási idő, mikor lehet kicserélést, kijavítást, esetleg árleszállítást követelni) és feltételeiben a felek szerződés keretében s zabadon állapodnak meg. Jótállási kötelezettséget nemcsak szerződés alapozhat meg, hanem a zt j ogszabály is előírhatja, meghatározva egyben a legkisebb kötelező mértékét is. Így pl jelenleg kormányrendelet határozza meg azon termékek körét, amelyek esetében

a kötelező jótállás mértéke így alakul: Ha a termék a vásárlástól számított három napon belül hibásodik meg, a vásárló kívánságára azonos típusú új termékre kell azt cserélni. A három hónapos határidőbe nem számít bele az az időtartam, amely alatt a kereskedő üzlete bármely okból nem tartott nyitva. Ha a cserére nincs lehetőség, a vevő választhat: vagy visszakéri a vételárat ( a termék v isszaszolgáltatásával egyidejűleg), vagy más típusú terméket vásárol, a v ételár-különbözet elszámolása mellett. Ha a meghibásodás t izenkét - egyes k ülön m egnevezett t ermékeknél hus zonnégy - hónapon be lül következik be, a vevő kijavítást vagy árleszállítást követelhet. A javítási határidő 15 nap Javítás esetén a termékbe csak új alkatrészt építhetnek be. Ha a javítás az üzemeltetés helyén nem végezhető el, a le- és felszerelésről, valamint az el- és visszaszállításról a jótállásra

kötelezett gondoskodik. A vásárló jótállási igényét a jótállási jeggyel érvényesítheti a vásárláskor kapott fizetési bizonylat egyidejű bemutatása mellett. A jótállási jegyen a termelő (importáló) köteles feltüntetni: a termék, a g yártó és ( külföldről származó termék esetén) az importáló nevét; a gyártmány típusát, gyártási számát, jelentős részeinek meghatározását, a vevőt megillető jogokat, a jogorvoslat módját, a jótállási igény érvényesítésének kizáró feltételeit; a javítószolgálat nevét és címét; az alkatrészutánpótlás kötelező időtartamát; a javítószolgálat biztosításának kötelező időtartamát. Akár a szerződés, akár jogszabály írja elő a jótállási kötelezettséget, az alól csak úgy lehet mentesülni, ha a kötelezett bizonyítja, hogy a meghibásodás oka a szolgáltatás teljesítése után (az áru, az épület stb. átadása után) keletkezett. A tartozáselismerés

is hatékony eszköze a szerződés megerősítésének A tartozást el ismerni - érvényesen -csak í rásban l ehet. V ita es etén a j ogosultnak c sak a tartozáselismerést kell bizonyítania ahhoz, hogy a követelést a javára elismerjék. A tartozáselismerés jogkövetkezménye: aki t artozásának f ennállását el ismeri, t öbbé m ár ne m hi vatkozhat ar ra, ho gy a z mégsem áll fenn, kivéve, ha bizonyítani tudja, hogy nyilatkozata kényszeren, megtévesztésen alapul, vagy m ás o kból ér vénytelen. A szerződés biztosításának (a biztosítékolásnak) eszközei két nagy csoportba rendezhetők. Ezek a dologi, illetve a személyi biztosítékok A dologi biztosíték meghatározott vagyontárgyak lekötése a szerződéses érdek fedezetéül. Ilyen a zálogjog, az óvadék A zálogjog alapján a j ogosult a p énzben m eghatározott vagy m eghatározható k övetelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból más követeléseket megelőző sorrendben

kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít. A zálogjog terjedelme általában a főkötelezettség terjedelméhez igazodik A zálogjoggal bi ztosított k övetelés m ásra át szállásával a zálogjog i s át száll. Z álogtárgy l ehet m inden birtokba vehető dolog, átruházható jog vagy követelés. A zálogjog - a felek megállapodásától függően - a zálogtárgy hasznaira is kiterjed. Ha a zálogtárgy dolog (tehát nem követelés vagy jog) a zálogjog lehet: jelzálogjog (ebben az esetben a jogosultat nem illeti meg a zálogtárgy birtoklásának joga), vagy kézizálogjog ( ekkor a jogosult bi rtokába k erül a z álogtárgy). Z álogjog szerződés, jogszabály vagy hatósági határozat alapján alapítható. Ingatlanra csak jelzálogot lehet alapítani Az ingatlant terhelő zálogjog alapításához a zálogszerződés írásba foglalása és a zálogjognak az ingatlan-nyilvántartásba való b ejegyzése s zükséges. Más zálogtárgyat terhelő

jelzálog, valamint vagyont terhelő zálogjog alapításához a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalása és a jelzálogjognak a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál vezetett nyilvántartásba való bejegyzése szükséges. Kézizálogjog zálogszerződéssel való alapításához a zálogtárgy átadása is szükséges. A zálogjog megszűnik, ha a zálogjoggal b iztosított k övetelést k ielégítették, a zálogjogosult m egszerzi a zálogtárgy tulajdonjogát (pl. ö rökli a zálogtárgyat), a z álogtárgy elpusztul A jelzálogjog akkor is megszűnik, ha a követelés elévül, a zálogtárgyat jóhiszemű vevő részére értékesítik. A kézizálogjog akkor is megszűnik, ha a jogosult a zálogtárgyat visszaadja a t ulajdonosnak, a j ogosult a b irtokából akaratán k ívül k ikerült zálogtárgyat egy éven belül nem szerzi vissza, és evégből bírósághoz sem fordul. A teljes áttekintés kedvéért indokolt megemlíteni, hogy zálogjog nemcsak

dologra, hanem dolgok, jogok és követelések együttesére (vagyont terhelő zálogjog) vagy csak jogokra és követelésekre (zálogjog jogon és követelésen) is alapítható. Sőt, a magyar jog ismeri az önálló zálogjogot is Ebben az esetben a zálogjog nem egy másik szerződés biztosítékaként, hanem önálló szerződésként jelenik meg. A magyar jogban 1997-ben - hosszabb idő óta ismét - megjelent a jelzálog-hitelintézet és jelzáloglevél jogintézménye. Bevezetésük abban a reményben történt meg, hogy kedvezően hat a gazdaság fejlődésére, javítja a hosszú lejáratú kölcsönnyújtás lehetőségeit, hozzájárul az agrárgazdaság finanszírozási gondjainak enyhítéséhez, új távlatokat nyit az ipari, kereskedelmi és lakáscélú hitelezés területén i s. A j elzáloghitel o lyan h itel, amelyet hos szú lejáratra, f ejlesztési c élra, j elzálogfedezet kikötése mellett n yújt a hitelintézet. I lyen h itelt elvileg bár mely

hitelintézet n yújthat a s aját f orrásai terhére. A j elzálog-hitelintézet s ajátos i ntézménytípus c sak i lyen intézmény bocsáthat k i jelzálogleveleket, ezek kibocsátásával gyűjti a forrásokat a jelzálog-hitelezési t evékenységhez, és ezzel k özvetlen és zavartalan módon biztosítja a tőkeközvetítést a kölcsönvevők és a kölcsönadók között. A jelzáloglevél általában hosszú lejáratra kibocsátott, speciális értékpapír, amelynek fedezetét a hitelintézet által jelzálogbejegyzés mellett kihelyezett hitelek adják. A magyar szabályozás megfelel az EU k övetelményeknek. A j elzálog-hitelintézet t evékenysége s zigorúan s zabályozott F elügyeletét egyrészt a z Á llami P énz- és Tőkepiaci Felügyelet látja el, amely az egyéb pénzintézeteket kétévenként, a jelzálog-hitelintézeteket azonban évenként ellenőrzi, másrészt a helyszínen független vagyonőr ellenőrzi folyamatosan a jelzáloglevelek

fedezetének mindenkori r endelkezésre ál lását. A jelzálog-tulajdonosok a kibocsátó jelzálog-hitelintézet csődje vagy az ellene indított végrehajtás esetén elsőbbséget élveznek a kielégítésben. Az óvadék - amelyet a kötelezett pénz, takarékbetétkönyv vagy értékpapír f órmájában ad át a j ogosultnak - a jogosult szerződésből fakadó követeléseinek biztosítékául s zolgál. A z óvadék a j ogosult birtokába k erül, de a zt ál talában nem has ználhatja ( pl lepecsételt borítékban adják át). A felek ettől eltérően is megállapodhatnak A zálogjoggal ellentétben a jogosult az óvadékból a követelés bírói úton történő érvényesítése nélkül i s k ielégítheti m agát, és akkor is, ha a követelés elévült. Az óvadék visszajár, ha a szerződés megszűnik, vagy a szavatossági és jótállási idő anélkül telik el, hogy jogalap keletkezett volna az óvadékból való kielégítésére. A személyi biztosíték

fogalma: meghatározott személy ( aki nem a j ogosult és nem a kötelezett) vagyonának a szerződési érdek fedezetéül történő lekötése. Ezzel egy harmadik személy helytállást vállal a kötelezett tartozásáért. Két fő formája a kezesség és s bankgarancia A kezességi szerződésben a k ezes azt v állalja, ho gy amennyiben a k ötelezett nem teljesít, ő maga fog helyette teljesíteni a jogosultnak. Érvényes kezességi szerződést csak írásban lehet kötni A kezesség járulékos kötelezettség. Főkötelezettséget tételez fel A kezes kötelezettsége a főkötelezettség fennállása idején csökken, a kezes felelőssége is csökken, a főkötelezettség megszűnésével megszűnik a kezesség is. A kezes kötelezettsége nem lehet súlyosabb, mint a kötelezetté, de enyhébb lehet (nem kizárt, hog y a k ezes c sak a kötelezettség egy részéért vállaljon felelősséget). A kezes mindazokat a kifogásokat felhozhatja a jogosult ellen, amelyek a

kötelezettet megilletik. Ha a jogosult elengedi a kötelezett tartozását vagy halasztást ad, eme a kezes is hivatkozhat. A kezesség bizalmi viszonyt is feltételez. Amennyiben a kötelezett tartozását más személy vállalja át, az súlyosan érintheti a k ezes ér dekeit. E zért e bben a z es etben a k ezesség c sak a kkor marad f enn, ha a k ezes eh hez kifejezetten ho zzájárul. H a v iszont a j ogosult en gedményezi m ásra a k övetelését ( tehát a k ötelezett személye nem változik), ez nem súlyosbítja a kezes helyzetét. A magyar polgári jog a kezesség két fajtáját ismeri. Ezek az egyszerű kezesség és a készfizető kezesség Az egyszerű kezesség lényege, hogy a jogosultnak először a kötelezettől kell megkísérelnie a behajtást („sort kell tartania"). Csak akkor követelhet a kezestől, ha bizonyítja, hogy a kötelezettől nem sikerült a tartozást beh ajtania. A készfizető kezesség esetében azonban a jogosult - választása s

zerint - vagy a k ötelezett, v agy a kezes ellen fordul (tehát „sortartás nélkül" rögtön a kezestől követelhet). Látható, hogy a készfizető kezesség amennyire kedvező a jogosult s zámára, ann yira nehezebb t erhet j elent a kezesnek. Ezért csak meghatározott esetekben jöhet létre. Ezek a felek kifejezetten így állapodtak meg, a kezességet kár megtérítéséért v állalták, bank v állalta a k ezességet. A s zemélyi b iztosíték fogalmi elemeként említettük, hogy egy harmadik személy helytállást vállal a kötelezett tartozásáért. Bankgarancia esetén ez a „harmadik személy" a bank. Lényege: A bank kötelezettséget vállalhat arra, hogy meghatározott f eltételek így k ülönösen b izonyos esemény beállta vagy elmaradása, illetőleg okmányok benyújtása - esetében meghatározott időn belül a kedvezményezettnek megállapított összeghatárig fizetést fog teljesíteni. A szerződés akkor tölti be a rendeltetését,

éri el célját, ha azt teljesítik. A P tk e gyértelmű, világos szabályokban határozza meg azt, hogy miként kell a szerződéseket teljesíteni, illetve azt, hogy milyen az elfogadható szolgáltatás A szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és v álaszték szerint k ell t eljesíteni. A s zolgáltatásnak al kalmasnak kell l ennie ar ra, h ogy azt r endeltetésének, illetőleg a szerződésben kikötött, vagy egyébként a szerződéskor a kötelezett által ismert célnak megfelelően lehessen használni. Az említett feltételek m egvalósulása esetén beszélhetünk szerződésszerű teljesítésről. A felek kötelesek együttműködni a teljesítés során, a teljesítést érintő minden lényeges körülményről kötelesek egymást tájékoztatni. A jogosult a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül köteles meggyőződni arról, hogy a teljesítés

megfelelő-e. A említettekből is kitűnik, hogy a szerződés teljesítésének lényeges elemei a teljesítés helye, ideje és a teljesítés módja. A teljesítés helye a kötelezett lakóhelye (székhelye), kivéve, ha jogszabály másképp rendelkezik, más következik a szolgáltatás tárgyából vagy rendeltetéséből, a szolgáltatás tárgya a felek által ismert más helyen van. A teljesítést a szerződő felek vagy egy meghatározott naphoz (határnap), vagy egy időtartamhoz (határidő) kötik. (Határnap pl december 15-én kell teljesíteni, határidő pl december hónapban kell teljesíteni.) A teljesítési határidőbe a szerződéskötés napját nem kell beszámítani Ha a teljesítési határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le. Ha a felek nem határozták meg a teljesítés idejét, bármelyik fél követelheti a másik fél egyidejű teljesítését, ingyenes szerződés esetében a jogosult bármikor

felhívhatja teljesítésre a kötelezettet. A kötelezett a határnapot megelőzően, illetőleg határidő előtt csak a jogosult beleegyezésével teljesíthet. (E rendelkezés egyik indoka, hogy a dologban beállott károkat a teljesítés után nem a kötelezett, hanem a jogosult viseli.) Pénztartozás esetén másképp alakulnak az általános szabályok Ennek teljesítését a jogosult a határnapot megelőzően, illetőleg a határidő letelte előtt is köteles elfogadni, a teljesítés helye pedig nem a kötelezett, hanem a jogosult lakóhelye. Általános esetben a kötelezett saját maga teljesít, és nem részletekben, hanem egyszerre. A Ptk az ettől eltérő eseteket is szabályozza A jogosult a harmadik személy részéről felajánlott teljesítést is köteles elfogadni, ha ehhez a kötelezett hozzájárult, és a szolgáltatás nincs személyhez kötve, illetőleg nem igényel olyan szakértelmet vagy képességet, amellyel a harmadik személy nem rendelkezik. Ha a

szolgáltatás osztható, részteljesítést is köteles elfogadni a jogosult, kivéve, ha ezt a szerződésben kizárta, vagy lényeges érdeke sérülne ezzel. A teljesítés sajátos módja a bírósági letétbe helyezhetőség, ha a kötelezettség pénz fizetése, értékpapír továbbá a jogosult személye bizonytalan, lakóhelye (székhelye) ismeretlen, vagy a jogosult késedelemben van. Erre csak akkor van lehetőség, ha a kötelezettség pénz fizetése, értékpapír vagy egyéb okirat kiadása, továbbá a j ogosult s zemély bizonytalan, l akóhelye ismeretlen, vagy a jogosult késedelemben van. Ugyancsak sajátos formája a teljesítésnek a beszámítás A beszámítás feltételei a követelés és el lenkövetelés a j ogosult és a k ötelezett v iszonyában ál ljon f enn ( tehát „ egymásnak tartozzanak"), a követelés és ellenkövetelés egynemű legyen (tehát pl. pénztartozás álljon szemben pénztartozással), a beszámítás lehetőségét

jogszabály nem zárja ki. Ilyen feltételek mellett a kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt követelését tartozásába beszámíthatja. A beszámítás erejéig a kötelezettségek megszűnnek. A szerződés megszűnésének általános és „ ideális " esete, ha azt a felek teljesítik, és ezzel a szerződés betölti rendéltetését. A felek akarata közös megegyezésben vagy eg yoldalú n yilatkozatban n yilvánulhat m eg. K özös m egegyezéssel a f elek a szerződést megszüntethetik vagy felbonthatják. A megszüntetést kimondó közös nyilatkozat a szerződést csak a jövőre nézve szünteti meg. Ez azt jelenti, hogy a megszűnés időpontjáig esedékes szolgáltatásokat teljesíteni kell, az ellenérték nélkül maradt szolgáltatások pedig visszajárnak. Más a helyzet a f elbontást k imondó m egállapodás es etén. Ebben a z es etben a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal szűnik meg. Olyan

helyzet keletkezik tehát, mintha a szerződést meg sem kötötték volna. Így a már teljesített szolgáltatások is visszajárnak Szerződés vagy jogszabály feljogosíthatja a feleket arra, hogy a szerződést egyoldalú nyilatkozattal elállással vagy felmondással szüntessék meg. Az elállás ugyanolyan helyzetet teremt, mint a felbontást kimondó közös nyilatkozat (Visszamenőleges hatállyal történő megszűnés, az eredeti helyzet visszaállítása.) Jogszabály elállási jogot biztosít pl. a szerződésszegés súlyosabb eseteiben, egyes szerződéseknél (pl vállalkozási, fuvarozási), az ingyenes és bizalmi viszonyon alapuló szerződéseknél a körülmények lényeges változása is alapot teremthet az elállásra. A felmondás hatása megegyezik a megszüntető közös nyilatkozatéval (a szerződés csak a jövőre nézve szűnik meg, a már teljesített szolgáltatásért ellenszolgáltatás jár). A határozatlan időre kötött szerződések

megszüntetésének általános módja a felmondás Ekkor rendes felmondásról beszélünk, amely a szerződést nem azonnal, hanem a felmondási idő elteltével szünteti meg. Kivételes esetekben - általában súlyos szerződésszegésnél lehetőség van a rendkívüli felmondásra Ez azonnali hatállyal megszünteti a szerződést A szerződés megszűnhet még hatósági rendelkezés miatt, ha a követelés és a tartozás eg y kézben egyesül, a jogosult halála esetén. Hatósági rendelkezés ritkán szüntet meg szerződést Ilyen eset pl a kisajátítás. Megszűnik a szerződés, ha ugyanaz a személy lesz a jogosult és a kötelezett A kötelezett halálával nem szűnik meg a szerződés, kivéve, ha csak személyesen teljesíthető szolgáltatásra irányult. A jogosult halála akkor szünteti meg a szerződést, ha a szolgáltatás kifejezetten az ő eltartására v agy s zemélyes s zükségleteinek fedezésére irányult. A szerződésszegés általános

fogalmát (Eörsi Gyula nyomán) így határozhatjuk meg: Szerződésszegés minden olyan magatartás, körülmény vagy állapot, amely a szerződésbe ütközik, vagy egyébként sérti valamelyik félnek a szerződéssel kapcsolatos jogait.A szerződésszegés leggyakoribb fajtáit a Ptk külön i s m egnevezi a kötelezett k ésedelme, a j ogosult k ésedelme, a hi bás t eljesítés, a t eljesítés l ehetetlenné v álása, a teljesítés megtagadása. A törvény a szerződésszegés minden fajtáját szankcionálja Mások azonban a szankciók, ha a szerződésszegés a felek magatartásán kívül álló okból (pl. elemi csapás) következik be, és mások, ha azt a felek magatartása idézte elő. Az első esetben objektív, a másodikban felróható (szubjektív) szerződésszegésről beszélünk. Külkereskedelmi szerződésben a felek a szerződésszegésért való felelősséget korlátozhatják vagy kizárhatják. A kötelezett akkor esik késedelembe, ha a

szerződésben megállapított vagy a szolgáltatás rendeltetéséből kétségtelenül megállapítható teljesítési idő eredménytelenül eltelt; más esetekben, ha a k ötelezettségét a j ogosult felszólítására s em t eljesíti. A k ötelezett k ésedelmének néhán y k övetkezménye: a kötelezett k öteles megtéríteni a jogosultnak a késedelemből eredő kárát (ez alól kimentheti magát, ha bizonyítja, hogy a késedelem neki nem felróható okból következett be); a jogosult - függetlenül attól, hogy a kötelezett késedelmét k imentette-e - követelheti a teljesítést, v agy ha ez nem ál l ér dekében, elállhat a szerződéstől. Pénztartozás esetén - szintén a kimentéstől függetlenül - a k ötelezett ak kor i s köteles megfizetni a törvényes kamatot, ha eredetileg nem kötöttek ki kamatfizetést. Ha pedig a szerződés szerint is kell kamatot fizetni, akkor a jogosultnak kamatos kamat jár. Ezek a kötelezettségek természetesen a

késedelembe esés időpontjától t erhelik a k ötelezettet. A j ogosult ak kor es ik késedelembe, ha a szerződésszerűen felajánlott teljesítést nem fogadja el; elmulasztja azokat az intézkedéseket vagy nyilatkozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kötelezett megfelelően teljesíteni t udjon; nem ál lítja k i a n yugtát, nem adj a v issza a z ér tékpapírt. A j ogosult k ésedelmének következményei: A jogosult köteles megtéríteni a kötelezettnek a késedelemből eredő kárát (kimentheti magát, ha bizonyítja, hogy a késedelem neki nem felróható okból következett be). Azonban a kimentéstől függetlenül: Köteles a dolog megőrzéséből eredő költségeket megtéríteni. Éppúgy v iseli a k árveszélyt ( a dol og m egsemmisülésének, el vesztésének v agy megrongálódásának veszélyét), m intha el fogadta volna a teljesítést. K ésedelme i dejére kamatot nem követelhet A szerződést hibás teljesítéssel is meg lehet szegni. Ez

akkor következik be, ha a szolgáltatott dolog a teljesítéskor nem f elel m eg a j ogszabályban vagy a s zerződésben meghatározott tulajdonságoknak. Leggyakoribb a minőségi hiba, de ebbe a körbe tartozik pl. a mennyiségi hiány, de az az eset is, amikor a kötelezett valami mást szolgáltat, mint amire a szerződésben vállalkozott, stb. A kötelezettet kellékszavatosság terheli. Ennek alapján felel (szavatol) azért, hogy a szolgáltatott dologban a teljesítéskor megvannak a jogszabályban és a szerződésben meghatározott tulajdonságok. Ez alól csak akkor mentheti ki magát, ha bizonyítja, hogy a jogosult a hibát a szerződéskötéskor ismerte, vagy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. Ami az egyik oldalon kötelezettség, a másikon jogosultság Így a jogosultat kellékszavatossági jogok illetik meg, amelyek a következők: kijavítás, árleszállítás, csere, elállás a szerződéstől. Cserét akkor kérhet a jogosult, ha fajlagos (tehát nem

egyedi) szolgáltatásról van szó, és a hiba rövid idő alatt, értékcsökkenés és a jogosult érdekeinek sérelme nélkül nem javítható k i. E lállásra pedig ak kor kerülhet sor, ha a h ibás t eljesítés m iatt a jogosultnak m egszűnt a teljesítéshez fűződő érdeke, így különösen, ha a hiba nem javítható ki, a kötelezett nem vállalja a javítást, vagy a hiba kijavítása rövid idő alatt, értékcsökkenés és a jogosult érdekeinek sérelme nélkül nem l ehetséges. A j ogosult dönt i el , hog y m elyik s zavatossági j oggal kíván élni, sőt át is térhet egyikről a másikra (pl. csere helyett kijavítást követel, stb) Az áttéréssel okozott kárt azonban meg kell t érítenie, k ivéve, h a ar ra a k ötelezett adott ok ot, v agy e gyébként i s i ndokolt v olt. H a a j ogosult kijavítást vagy árleszállítást választ, a kötelezett ki is cserélheti a dolgot, amennyiben ezzel nem sérti a jogosult érdekeit. A kellékszavatosság

komoly terhet ró a kötelezettre, és függőben tartja a felek jogviszonyát. Ezért a törvény ésszerű időhatárok közé szorítja e jogok ér vényesítését A fő szabály szerint a szavatossági jogok a teljesítéstől számított hat hónapos elévülési idő alatt érvényesíthetők. Ha a jogosult menthető okból nem tudja igényét érvényesíteni, szavatossági jogait a teljesítéstől számított e gy, t artós has ználatra rendelt dolog esetén három évig érvényesítheti. Ha a kötelező alkalmassági idő ennél hosszabb (pl. épületszerkezeteknél tíz év), az igényérvényesítésre ez a határidő irányadó. Ezek azonban már jogvesztő határidők: elteltük után semmilyen indokkal nem érvényesíthető a szavatossági igény. Amennyiben a hibás teljesítés a kötelezett felróható magatartásának következménye, a jogosult - a szavatossági igények érvényesítésén túl - kártérítést is követelhet. T ekintettel ar ra, ho gy k

öznyelvünkben sokszor k everedik a s zavatosság és a j ótállás fogalma, emlékeztetünk arra, hogy a jótállás jogintézményét a szerződés megerősítésének eszközei között tárgyaltuk. A szerződésszegés további nevesített esetei: a teljesítés lehetetlenné válása, illetve megtagadása. A teljesítés lehetetlenné válásáról akkor beszélünk, ha a lehetetlenülés a szerző- déskötés ut án k övetkezett be ( pl. a dolog m egsemmisült) H a a teljesítés l ehetetlensége m ár a szerződéskötéskor is fennállt, akkor lehetetlen szolgáltatásról van szó, ami a szerződés semmisségét vonja maga után. Három eset lehetséges A teljesítés lehetetlenné válásáért egyik fél sem felelős, a kötelezett a felelős, a jogosult a felelős. A szerződés megszűnik A teljesítés lehetetlenné válásáról tudomást szerző fél haladéktalanul köteles erről a másik felet értesíteni. Az értesítés elmaradásából eredő kárért a

mulasztó a felelős. A jogosult kártérítést követelhet A kötelezett szabadul tartozása alól, és k ártérítést k övetelhet. H a a k ötelezett a t eljesítést j ogos ok nél kül m egtagadja, a j ogosult választhat a késedelem és a lehetetlenülés következményeinek alkalmazása között. 16. A szerződésen kívüli jogellenes károkozás és ennek sajátos esetei /15p/ A felelősség ősi, az emberi társadalommal egyidős fogalom. Védekezést jelent a társadalom érdekét sértő magatartásokkal, helyzetekkel szemben. Az erkölcsi felelősség kategóriáit a t ársadalmi közmegegyezés formálja, az állam pedig a jogi szabályozás eszközeivel alakítja ki a felelősség jogalapját, a konkrét jogkövetkezményeket (szankciókat) és a szankciók mértékét. A felelősség megállapításának és szankcionálásának legáltalánosabb célja: a jogellenes magatartás megelőzése, visszatartás az ilyen magatartástól (latin eredetű szóval:

prevenció); a jogellenes magatartás következményeinek felszámolása, jóvátétele (reparáció). Az egyes jogágak (pl büntetőjog, munkajog stb.) a maguk sajátosságai szerint szabályozzák a felelősség jogalapját, szankcióit Polgári jogi felelősségről csak akkor beszélhetünk, ha együttesen vannak jelen a következő elemek: jogellenes magatartás, kár, okozati összefüggés a jogellenes magatartás és a kár között, vétkesség (ez bizonyos esetekben nem szükségszerű elem). Legáltalánosabb megfogalmazásban minden magatartás jogellenes, amely jogszabállyal szemben áll. A jogellenes magatartás megvalósulhat aktív cselekvéssel (tevéssel), vagy annak elmulasztásával (nemtevéssel). Nemtevéssel valósulhat meg pl a károkozás a szerződésben vállalt kötelezettség vagy az együttműködési kötelezettség elmulasztása esetén. Bizonyos k örülmények kizárják a j ogellenességet Nem jogellenes a jogos védelem során a támadónak okozott

kár. Jogos védelem a jogtalan támadás vagy a jogtalan és közvetlen támadásra utaló fenyegetés elhárítása, ha a védekező az elhárítással a szükséges mértéket nem lépte túl. A szükséghelyzet is k izárja a j ogellenességet. S zükséghelyzet a m ásnak él etét, t esti éps égét v agy vagyonát közvetlenül fenyegető és más módon (károkozás nélkül) el nem hárítható veszély. Nem jogellenes, ha a k árt a károsult be leegyezésével ok ozták. E nnek f eltétele, hog y a bel eegyezés ne sértsen t ársadalmi érdeket (pl. a t ulajdonos beleegyezik nádtetős házának felgyújtásába) Előfordulhat, hogy valamely jog gyakorlása (pl. bányászati jog, szolgalmak gyakorlása) vezet károsodásra. Ez sem jogellenes Károsodás - vagy legalább annak közvetlen veszélye - nélkül nincs polgári jogi felelősség. A kár - legátfogóbb értelemben -lehet vagyoni és nem vagyoni kár Többéves jogfejlődés eredményeképpen a két kártípus

mára „egyenjogúvá" vált. A vagyoni kár fajtái: tényleges (vagy felmerült) kár. Az az érték, amellyel a károsult vagyona a károkozás következtében csökkent Elmaradt haszon. Az az érték, amellyel a károsult vagyona gyarapodott volna, ha nincs károkozás Az indokolt kiadások. A károsodás következményeinek csökkentésével vagy megszüntetésével járó költségek (pl. őrzési, fűtési, utazási stb többletkiadások) Nem vagyoni kár esetén kimutatható vagyoni kár nincs, de nyilvánvaló, hogy az élet széles értelemben vett minősége - beleértve a fizikai és l elki ál lapotot i s - a k árokozás k övetkeztében m egváltozott. N em v agyoni k ár t öbbek között a z egészségkárosodás, a személyhez fűződő jogok, a jogi személyek üzleti hírneve körében merül fel. Az a tény, hogy a polgári jogi felelősség megállapításának előfeltétele a jogellenes magatartás és a bekövetkezett k ár k özötti okozati ös

szefüggés, n em s zorul k ülönösebb m agyarázatra. A k ártérítési felelősség általános esete a vétkességen alapuló felelősség. Eszerint csak akkor állapítható meg a felelősség, ha a károkozó szubjektíve is elmarasztalható: vétkes. A polgári jog azt tekinti vétkesnek, aki nem úg y j árt el, ah ogy az az a dott he lyzeten általában elvárható. Ez alapvető különbség a büntetőjoggal szemben, ahol nem az „általában", hanem a „tőle elvárhatóság" mércéje érvényesül. Szintén jelentős különbség a két jogág felfogása között, hogy a polgári jogban nincs túl nagy jelentősége a vétkesség két fokozatának: a szándékosságnak és a gondatlanságnak. Említettük már, hogy a vétkesség nem mindig elengedhetetlen feltétele a polgári jogi felelősség megállapításának. Vannak es etek, am ikor a s zubjektív alapú vétkesség nélkül, objektíve áll fenn a felelősség. Ezek a fokozott veszéllyel járó,

valamint a környezetet veszélyeztető tevékenységek. Az ilyen tevékenység folytatójának nem csak az t kell bi zonyítania, hogy nem v étkes ( tehát, hogy ú gy j árt el , ahogy az a z adott helyzetben elvárható). Csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt elháríthatatlan ok idézte elő, és ez az ok kívül esik a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén. Egyszerűbben szólva a kárt elháríthatatlan külső ok idézte elő. Pl: a gépjármű hirtelen üzemzavara vagy vezetőjének rosszulléte kétségtelenül elháríthatatlan ok. Mégsem mentesíti az üzemben tartót a felelősség alól, mert ez az ok a gépjármű működési körén belül merült fel, nem számít tehát külső oknak. Kimentő okok lehetnek pl külső erőhatalom (vis maior), a károsult elháríthatatlan közrehatása (pl. valaki a vonat elé u grik), har madik s zemély e lháríthatatlan k özrehatása ( pl v alakit a v onat e lé löknek), egyéb

elháríthatatlan külső közreműködés (pl. vadállat ugrik a gépjármű elé) Néhány példa a fokozott veszéllyel járó tevékenységek (a veszélyes üzemek) köréből: gépi erővel hajtott járművek (mindenekelőtt gépkocsi, vasút), bizonyos gépek alkalmazása (a háztartási gépeké nem), mérgező anyagok ( pl. g yomirtók, egyéb vegyszerek) g yártása, t artása, f elhasználása, r obbanóanyagok, lőfegyver tartása, bányák, építkezések, sugárzó anyagok használata. Hasonlóképpen csak példaként lehet felsorolni a környezet veszélyeztetésével történő károkozás lehetséges eseteit: nagymértékű ipari v íz- és légszennyezés, repülőgépes permetezés, jelentős szennyezéssel járó vegyszeres gyomirtás, stb. A felelősség egyéb - jogszabályban n evesített- esetei közül a z a lkalmazott által ok ozott k árért v aló felelősségről és a termékfelelősségről teszünk r öviden em lítést. Az a lkalmazott k

árokozásáért - a harmadik személynek okozott károk tekintetében - a munkáltató a felelős. Ez a felelősség csak akkor áll f enn, ha a k árt a z a lkalmazott m unkaviszonyával ös szefüggésben és v étkesen ok ozta. A felelősséget a munkáltató (pl. nyilatkozattal vagy munkaszerződéssel) nem zárhatja ki, és az alkalmazott nem vállalhatja át. Más kérdés, hogy a harmadik személy kielégítése után a munkáltató a m unkajog s zabályai s zerint- az al kalmazottat felelősségre vonhatjaA termékfelelősségről nem a Ptk., hanem külön törvény rendelkezik A termék hibája miatt bekövetkező kárért a gyártó, illetőleg az importáló felel. Ha a termék gyártója, illetőleg importálója nem állapítható meg, a termék minden forgalmazóját gyártónak kell tekinteni mindaddig, amíg a forgalmazó a gyártót vagy azt a forgalmazót, akitől a terméket beszerezte, a károsultnak meg nem nevezi. A termék akkor hibás, ha nem nyújtja azt a

biztonságot, amely általában elvárható, különös tekintettel rendeltetésére, várható használatára, a v ele ad ott t ájékoztatásra, forgalomba hozatalának időpontjára. Kárnak tekinthető a halál, testi sérülés vagy egészségkárosodás folytán bekövetkezett vagyoni és nem vagyoni kár; a hibás termék által más dologban okozott tízezer forintnál nagyobb összegű kár. A gyártó akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy nem vagy nem üzletszerű tevékenysége körében hozta forgalomba a terméket, vagy a tennék a forgalomba hozatal időpontjában még hibátlan volt, vagy a forgalomba hozatal időpontjában a hiba a tudomány és technika állása szerint nem volt felismerhető, vagy a hibát jogszabály vagy kötelező előírás alkalmazása okozta. Az egyes speciális felelősségi alakzatok áttekintése után, visszatérve az általános k érdésekre, a k ár megtérítéséről ejtünk néhány szót. A kár megtérítésének

lényeges szabálya, hogy mindenekelőtt az eredeti állapot helyreállítására kell törekedni. Csak ha ez nem lehetséges, vagy a károsult alapos okból nem kívánja, akkor következik a k ártérítés. A k árt pén zben k ell megtéríteni, k ivéve, ha a k örülmények a t ermészetben való megtérítést indokolják (pl. ha a kártérítés tárgyát a károkozó maga is termeli, vagy egyébként a rendelkezésére áll). Előfordul, hogy a kár mértéke pontosan nem számítható ki Ekkor a bíróság olyan általános k ártérítést ál lapít meg, am ely a lkalmas a károsult t eljes a nyagi k árpótlására. A k árosultat kármegelőzési, illetőleg kárenyhítési kötelezettség terheli. Ezért nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amely e kötelezettségek elmulasztása miatt keletkezett. A bizonyítási teher így oszlik meg a károsult és a károkozó között: a károsultnak kell bizonyítania - a jogellenes magatartást, a kárt és a kettő

közötti okozati összefüggést; a károkozónak azt kell bizonyítania, hogy nem vétkes, tehát úgy járt el , aho gy a z a dott h elyzetben á ltalában e lvárható ( a f okozott v eszéllyel j áró t evékenységnél a z elháríthatatlan külső okot kell bizonyítani). 18. A szellemi alkotásokhoz fűződő jogok területei és ezek jogi szabályozása /25p/ A szellemi alkotásokhoz fűződő jogok. A szellemi alkotások joga azokat a jogviszonyokat szabályozza, am elyek az új gondo latokat t artalmazó s zellemi t ermékek l étrehozásával é s felhasználásával kapcsolatosak. A Ptk határozottan leszögezi: A szellemi alkotás a törvény védelme alatt á ll. A védelmet a z e gyes alkotásokra v onatkozó j ogszabályok hat ározzák meg A s zellemi alkotások jogviszonyai abszolút szerkezetűek: a jogosult s zemélye i smert, v ele s zemben m indenki más köteles tartózkodni az őt megillető jogok megsértésétől. A szellemi alkotásokhoz fűződő

jogok védelmét - a Ptk.-n kívül - elsősorban a szerzői, az iparjogvédelmi, az újítói jog, valamint a hangfelvételek előállítóit v édő jogszabályok határozzák meg. Ezek közül a szerzői jog és az iparjogvédelem fontosabb szabályait mutatjuk be. A szerzői jog védelme alá tartoznak az irodalom, a tudomány és a művészet alkotásai. A jogszabály a teljesség igénye nélkül sorolja fel ezeket A szemléltetés kedvéért megemlítünk néhányat: irodalmi művek, nyilvánosan tartott beszéd, színmű, zenemű, rádió- és televíziójáték, filmalkotás, rajz, festmény, szobor, építészeti alkotás, művészi fényképek, s zámítógépes szoftverek s tb. A t örvény védelemben részesíti a szerzői alkotómunkával rokon m ás tevékenységet, valamint az előadóművészek, a hangfelvételt előállítók, a rádió- és t elevíziószervezetek, illetve a saját műsort vezeték útján a nyilvánossághoz átvivők tevékenységét is.

Ugyanakkor nem részesülnek szerzői jogi védelemben pl. a jogszabályok, hatósági közlemények, szabványok. A szerzői jog azt illeti meg, aki a művet megalkotta (szerző) A szerzőt művével kapcsolatban személyhez fűződő jogok és vagyoni jogok illetik meg. A személyhez fűződő jogok: a szerző határoz afelől, hogy műve nyilvánosságra hozható-e; a szerzőt megilleti a jog, hogy művén szerzőként feltüntessék; a szerző követelheti, hogy e minőségét senki se vonja kétségbe; a szerző személyhez fűződő jogát sérti művének minden jogosulatlan megváltoztatása vagy felhasználása; a szerző alapos okból visszavonhatja a mű nyilvánosságra hozatalához adott engedélyét, a már nyilvánosságra hozott művének további felhasználását pedig megtilthatja. A személyhez fűződő jogok életében korlátlanok. Ezzel szemben a szerzői joghoz kapcsolódó vagyoni jogok meghatározott ideig érvényesíthetők: a vagyoni jogok a szerző

életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben (ezt nevezzük védelmi időnek). A vagyoni jogok: A mű bármilyen felhasználásához a szerző hozzájárulása szükséges. A szerző hozzájárulása szükséges a mű sajátos címének felhasználásához is. A szerző halála után - a védelmi idő alatt - a ho zzájárulás j oga a s zerző jogutódját illeti meg. A szerzőt vagy jogutódját a mű felhasználása ellenében díjazás illeti meg A díjazásról a jogosult csak kifejezett nyilatkozattal mondhat le. A szerzői jogról szóló törvény tételesen felsorolja azokat az eseteket, amikor a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző hozzájárulása nem szükséges. Í gy pé ldául - meghatározott f eltételekkel - az alkotás, illetve annak részlete idézhető; oktatásban, ismeretterjesztésben felhasználható; kölcsönözhető; tömegkommunikációban, tömegmegmozduláson, magánművelődésre felhasználható. A szerzői

jog megsértésének következményei: A szerző jogainak megsértése esetén élhet a személyhez fűződő jogok védelmének - korábban már bemutatott - eszközeivel. A mű jogosulatlan felhasználása esetén a szerzőt megilleti a jogszerű felhasználás fejében járó díj. Ha a jogsértés a felhasználónak felróható, a szerzőt megillető díjon és kártérítésen felül a szerzői díjnak megfelelő összeget bírságként is meg kell fizetni. Az iparjogvédelem körébe tartozó jogviszonyok skálája meglehetősen széles. A műszaki-gazdasági tartalmat hor dozó s zellemi al kotásokon kívül eb be a körbe t artoznak pél dául a t isztességtelen piaci magatartás tilalmának szabályai is. Ebből a széles körből merítve a következő jogintézményeket tekintjük át: A szabadalmi jogviszony. A használati minta oltalma Az ipari minta oltalma A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalma. A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának

oltalma A szabadalmi j ogviszony t árgya a s zabadalmaztatható t alálmány. A kkor s zabadalmaztatható eg y találmány, ha új , f eltalálói tevékenységen al apul és i parilag a lkalmazható. A t örvény úg y f ogalmaz, hogy ak kor új a t alálmány, ha „ nem t artozik a t echnika ál lásához". Ez an nyit j elent, h ogy m ég írásbeli, szóbeli közlés, gyakorlatba vétel vagy más módon - nem vált bárki számára hozzáférhetővé Feltalálói tevékenységen pedig akkor alapul, ha szakember számára nem nyilvánvaló. Iparilag alkalmazhatónak akkor minősül a találmány, ha az ipar vagy a mezőgazdaság v alamely ágában előállítható, illetve használható. Nem minősül szabadalmaztatható találmánynak: a felfedezés, a tudományos elmélet és a m atematikai módszer; a z es ztétikai a lkotás; a s zellemi t evékenységre, játékra, üz letvitelre vonatkozó t erv, s zabály vagy eljárás, v alamint a s zámítógépi program; az

információk megjelenítése. A találmány nem részesülhet szabadalmi oltalomban, ha közzététele vagy hasznosítása a k özrendbe v agy a k özerkölcsbe üt közne. A találmány m egalkotója a f eltaláló, ak i akkor v álik s zabadalmi j ogviszony a lanyává ( szabadalmassá), ha l étrejött a s zabadalmi ol talom. A szabadalom megadására i rányuló eljárás a M agyar Szabadalmi H ivatalhoz benyújtott bej elentéssel indul m eg. A H ivatal a törvényben r észletesen s zabályozott el járás l efolytatása ut án dönt a szabadalom megadásáról. A s zabadalmi ol talom a b ejelentés k özzétételével k eletkezik, a z oltalom hatálya visszahat a bejelentés napjára. A közzététellel keletkező oltalom ideiglenes Véglegessé akkor válik, ha a bejelentő a találmányra szabadalmat kap. (A közzététel a Hivatal eljárásának egyik szakasza.) A szabadalmi oltalom a bejelentés napjától számított húsz évig tart Tartamára évenként, külön j

ogszabályban m eghatározott f enntartási dí jat k ell f izetni. A s zabadalmi o ltalom al apján a szabadalmasnak kizárólagos joga van a találmány hasznosítására. Ez a szabadalmi jogviszony tartalma. Ha a szabadalmas nem maga hasznosítja a találmányt, arra hasznosítási szerződésben ad engedélyt. A hasznosító ennek fejében díjat fizet Komoly társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy a szabadalmazott találmányok „ne vesszenek el", valaki hasznosítsa azokat. Ezért, ha a szabadalmas a szabadalmi bejelentés napjától számítva négy éven keresztül - az ország területén, a belföldi kereslet kielégítése ér dekében - nem has znosította a t alálmányt, és m ásnak s em adot t h asznosítási engedélyt, kényszerengedély kiadása következik be. A kényszerengedélyt a belföldi székhelyű gazdálkodószervezet k érésére k ell k iadni. S zabadalombirtoklást k övet el , aki a s zabadalmi ol talom alatt ál ló t alálmányt j ogosulatlanul

hasznosítja. A szabadalmas a személyhez fűződő jogok sérelme esetén igénybe vehető eszközökön kívül követelheti a szabadalombitorlással elért gazdagodás visszatérítését; k övetelheti a s zabadalombitorlásra h asznált es zközök és a s zabadalombitorlással érintett termékek lefoglalását. A szabadalmi eljárás során a Magyar Szabadalmi Hivatal előbb ideiglenes, m ajd v égleges s zabadalmi ol talmat ál lapít m eg. A végleges s zabadalmi ol talom ak kor szűnik meg, ha az oltalmi idő (húsz év) lejár, a fenntartási díjat nem fizették meg, a szabadalmas lemondott a z oltalomról, a szabadalmat megsemmisítették. H asználati m intaoltalomban r észesülhet az o lyan megoldás, amely valamely t árgy kialakítására, s zerkezetére vagy r észeinek el rendezésére vonatkozik. Feltétel, hogy a megoldás új legyen, feltalálói lépésen alapuljon, és iparilag alkalmazható legyen. E fogalmak tartalma megegyezik a szabadalmi jogviszonynál

kifejtettekkel Nem részesülhet mintaoltalomban a termék esztétikai kialakítása, állat- és növényfajta, az olyan megoldás, amelynek hasznosítása jogszabályba vagy közerkölcsbe ütközne. A jogviszony alanya a minta megalkotója, a feltaláló. A j ogviszony tartalmára, keletkezésére, megszűnésére és birtoklására vonatkozó legfontosabb szabályok alapvetően egybeesnek a szabadalmi jogviszony hasonló szabályaival. Ez a megállapítás a leglényegesebb elemek tekintetében érvényes, az iparjogvédelem többi, általunk tárgyat j ogintézményére i s. E zekben a z es etekben a Magyar Szabadalmi H ivatal nem s zabadalmat ad, hanem „lajstromozza" a mintaoltalmat, védjegyoltalmat stb. Eltérések vannak a védelmi idő hosszában is. A használati mintaoltalom időtartama a bejelentéstől számított tíz év Az ipari minta-a korábban használatos nevén: ízlésminta-a termék külső megjelenésében jelentkező sajátos megoldás, am elynek c

élja, hog y vonzóvá, egyedívé, es ztétikussá t egye a t erméket. A m egoldás akkor k apja m eg a mintaoltalmat, ha új , és o ltalomban r észesítését j ogszabály nem z árja k i. N em kaphat oltalmat az a megoldás, amely akadályozza a termék rendeltetésszerű használatát, kizárólag a termék rendeltetéséből fakad, hasznosítása jogszabályba vagy közerkölcsbe ütközik. Az oltalmi idő öt év. A védjegy az árujelzők legfontosabb fajtája Fogalma olyan grafikailag ábrázolható megjelölést takar, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól. Ez a másoktól megkülönböztető megjelölés lehet pl szó, szóösszetétel, betű, szám, ábra, kép, sík- vagy térbeli alakzat, csomagolási torma, szín, fényjel, hologram, hang. Könnyen megérthetjük, hogy miért van különleges jelentősége a védjegy jogi oltalmának, ha utalunk néhány fontos funkciójára: a p

iaci v ersenyben s egít eligazodni az ár uk, s zolgáltatások között; f ontos minőségjelző szerepe van; a védjegyek a reklámozás középpontjában állnak, egyértelmű kapcsolatot teremt a g yártó és a z áru k özött, a vállalkozói j ó hírnév, pi aci e lismertség hor dozója, a f ranchiseszerződések egyik főszolgáltatása. A törvény felsorolja azokat a megjelöléseket, amelyek nem részesülhetnek v édjegyoltalomban. K izáró ok pél dául, ha a m egjelölés gr afikailag nem ábrázolható, nem al kalmas a megkülönböztetésre, has ználata a k özrendbe, k özerkölcsbe, i lletve j ogszabályba ütközne, alkalmas lenne a fogyasztók megtévesztésére, rosszhiszeműen jelentették be, kizárólag nemzetközi egyezményben meghatározott állami felségjelből, ill. hatóságot vagy nemzetközi szervezetet megillető jelzésből áll, kizárólag kitüntetésre, jelvényre, címerre vonatkozik, kizárólag valamely vallási vagy egyéb

meggyőződést erőteljesen kifejező jelképből áll. Ismeretesek ún viszonylagos kizáró okok is. Ezek általában mások jogait sértenék, de ha a jog „tulajdonosa" hozzájárul, az ilyen megjelölés is részesülhet védjegyoltalomban. A védjegyoltalom azt illeti meg, aki a m egjelölést a Magyar Szabadalmi H ivatalnál l ajstromozta j a. Védjegyoltalmat ma már bár ki szerezhet, függetlenül attól, hogy folytat-e ga zdasági tevékenységet, vagy sem. Lét ezik közös védjegyoltalom i s. A z o ltalom al apján a védjegyjogosultnak k izárólagos j oga van a védjegy használatára E joga védelmében bárkivel szemben felléphet A védelmi idő 10 év, amely további 10-10 éves i dőtartamra megújítható. Növekvő jelentőségük miatt indokolt szót ejtenünk az együttes védjegyről és a tanúsító védjegyről. Az együttes védjegy valamely társadalmi szervezet, köztestület vagy egyesülés t agjainak ár uit vagy s zolgáltatásait

különbözteti m eg a zok minősége, származása vagy egyéb tulajdonsága alapján. A közös védjegyoltalomtól az különbözteti meg, hogy annak használata tulajdonostársi viszonyon alapul, míg az együttes védjegy közös használatának alapja az egy s zervezetben v aló t agsági v iszony. A v édjegy t ulajdonosa a s zervezet, has ználója a t agság A megjelölés ak kor részesülhet eg yüttes v édjegyként oltalomban, ha h asználatáról a s zervezet á ltal meghatározott szabályzat rendelkezik. A szabályzat tartamának kötelező elemeit a törvény meghatározza. Ahhoz is a törvénynek megfelelő szabályzat megléte szükséges, hogy a tanúsító védjegy oltalomban részesüljön. A tanúsító védjegyet az különbözteti meg az együttes védjegytől, hogy m íg ut óbbi h asználata t agsági viszonyon a lapul, a t anúsító védjegy n em f eltételez s zervezeti tagságot, h anem eg y s zervezet - a védjegy t ulajdonosa - tanúsítja a z ár u v

agy s zolgáltatás minőségét. A védjegy jogosultja (tulajdonosa) a tanúsító védjegyet n em has ználhatja, d e ann ak használatát engedélyezi és ellenőrzi. Földrajzi árujelzőként részesülhet oltalomban a kereskedelmi forgalomban a tercék földrajzi származásának feltüntetésére használt földrajzi jelzés és eredetmegjelölés. A f öldrajzi j elzés v alamely t áj, he lység, kivételes es etben or szág neve, am elyet a z e helyről származó ol yan t ennék megjelölésére használnak, a melynek k ülönleges minősége, hírneve stb. lényegileg ennek a földrajzi származásnak köszönhető (pl Made in Hungary) Az eredetmegjelölés i s f öldrajzi ér telemben v ett s zármazásra utal, i tt a zonban k ülönleges minőség, hírnév kizárólag az adott földrajzi környezet, az arra jellemző természeti és emberi tényezők következménye (pl. Badacsonyi szürkebarát stb) A földrajzi árujelző nem részesülhet oltalomban, ha a termék

szokásos elnevezésévé vált a kereskedelmi forgalomban, függetlenül attól, hogy a termék a megjelölt helyről származik-e (pl. pozsonyi kifli) Az oltalom a lajstromozáskor kezdődik, és korlátlan ideig tart Az oltalom al apján a jogosultaknak kizárólagos joguk van a földrajzi árujelző használatára, ar ra másnak használati engedélyt ők sem adhatnak. A már ismert iparjogvédelmi eszközök mellett a jogsértések ellen védelmet biztosítanak a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvénynek a f ogyasztók megtévesztését tiltó rendelkezései is. Ugyancsak hatékony jogvédelmet adnak a nemzetközi egyezmények előírásai. Az áruk hamis vagy megtévesztő szárinazási jelzésének megakadályozására jött létre - 1981-ben - a Madridi Megállapodás. Ennek alapelve az, hogy a hamis vagy megtévesztő jelzést viselő árult az egyezményben részes országok hatóságai lefoglalják, importját megtiltják. Az 1958-bar létrejött

Lisszaboni Megállapodás részesei pedig azt vállalták, hogy meghatározott f eltételekkel - oltalomban r észesítik a z eg ymás t ermékeire v onatkozó er edetmegjelöléseket A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiája (a félvezető termék el emeinek térbeli elrendezése) azért részesül oltalomban, mert megalkotása jelentős szellemi teljesítményt igényel, hasznosítás céljára történő lemásolása viszont könnyen és olcsón megoldható. A lajstromozás f eltétele, hog y a t opográfia er edeti l egyen. E z a k övetelmény ak kor v alósul m eg, ha a topográfia saját szellemi alkotómunka eredménye, és megalkotása idején nem szokásos az iparban. Az oltalmi idő tíz év. A törvény nemcsak a külön j ogszabályokban m egnevezett és s zabályozott szellemi alkotásokat védi, hanem a vagyoni értékű gazdasági, műszaki és szervezési ismereteket, tapasztalatokat - ezeket közkeletű idegen kifejezéssel know-how-nak nevezzük. A

védelem feltétele, hogy a z ismeret, tapasztalat vagyoni értékű megoldásban öltsön testet, társadalmilag széles körben felhasználható legyen, és még nem vált közkinccsé. 19. A gazdasági életben és a közfeladatok ellátásában résztvevő jogalanyok és főbb jellemzőik /25p/ A j ogi s zemélyek k öre i gen s zéles. L ehetnek ál lami, önk ormányzati, gazdasági, t ársadalmi s zervek, szervezetek, egyesületek, valamint egyéb szervezetek. A) Mint a korábbiakban arra már utaltunk, az állam i s jogi s zemély ( mint a v agyoni j ogviszonyok al anya). A m agyar j ogalkotás kiteljesítette azt a jogállami követelményt, hogy az állam teljesen egyenrangú a polgári jog más jogalanyaival, előjogokat nem élvez. Ugyanolyan szabályok szerint tehető felelőssé, ugyanúgy perelhető, mint bármely más jogi személy. Az államot a polgári jogi jogviszonyokban a pénzügyminiszter képviseli Jogszabály azonban ettől eltérően is rendelkezhet. Az

államháztartási törvény szerint például az állam nevében a kincstári vagyont érintő tulajdonosi jogokat a kincstári vagyonért felelős miniszter gyakorolja, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság útján. Az állami vállalatok korábban a jogi személyek alapvető típusát jelentették (ezért i s k erültek a P tk.-ban sorrendben az első helyre a jogi személyek között) Mára túlnyomó többségüket privatizálták, megszüntették vagy gazdasági társasággá alakították; a megmaradtak száma elenyésző. Főbb jellemzőjük: Az állam jogszabályban meghatározott módon irányítja, felügyeli a vállalat gazdálkodását és más tevékenységét. A vállalatot az igazgató képviseli, vállalati tanács vagy a dolgozók közgyűlése, illetőleg az igazgató vezeti. A szövetkezet az alapszabályban meghatározott összegű részjegytőkével alapított gazdálkodószervezet, amely jogi személyiséggel rendelkezik, a nyitott tagság és változó tőke elvei

szerint működik és a tagok saját gazdálkodása eredményességének előmozdítását, illetve esetenként tagjai, munkavállalói és azok hozzátartozói kulturális, oktatási, szociális szükségleteinek kielégítését szolgálja. A szövetkezet a szövetkezés szabadsága elvének megfelelően létrehozott közösség. A szövetkezés szabadsága egyike azoknak a nemzetközileg e lfogadott s zövetkezeti a lapelveknek, a melyek hos szú t örténeti fejlődés eredményeképp kristályosodtak ki, és ma már áthatják a szövetkezetekre vonatkozó szabályozást is. A részjegytőke - a t agok v agyoni hozzájárulásának ös szege - az a minimális ös szeg, ami a szövetkezeti k özös c élok megvalósulásához e lengedhetetlen. Nem l ehet k evesebb h árommillió forintnál, illetőleg tízmillió .forintnál, ha a szövetkeztet szövetkezetek alapították A tag alapvető kötelessége a vagyoni hozzájárulás, amelynek teljesítését a nevére kiállított

részjegy igazolja. A nyitott tagság elve azt jelenti, hogy a tagok bármikor csatlakozhatnak a szövetkezethez, vagy megválhatnak attól. A változó tőke elve pedig úgy érvényesül, hogy a belépő vagyoni hozzájárulása növeli, a kilépővel való elszámolás csökkenti a szövetkezet részjegytőkéjét. A szövetkezet elsősorban tagjai gazdálkodását mozdítja elő. A „gazdálkodást" itt a legszélesebb értelemben kell felfognunk, beleértve a t agok s zemélyes f ogyasztását i s. A s zövetkezet a bban k ülönbözik m inden m ás gazdálkodószervezettől, hogy tagjai és azok hozzátartozói kulturális, ok tatási és szociális igényeit is szem el ölt t artja. A h atályos magyar s zabályozás m egfelel o nem zetközi j ogelmélet és j oggyakorlat által kimunkált alapelveknek. Összhangban áll azzal a szemlélettel is, amelyet az E urópa Parlament vonatkozó határozatai tükröznek. Ezek azt a sajátosságot emelik ki, hogy a szövetkezetek az

öntevékenység és a demokratikus igazgatás keretében működnek, s egyben a regionális fejlesztés és a munkahelyteremtés fontos es zközei. S zövetkezetet t ermészetes és jogi s zemélyek al apíthatnak A jogi személy tagok száma nem érheti el a taglétszám ötven százalékát. Ez a szabály természetesen nem ér vényesül, ha s zövetkezetek al apítanak s zövetkezetet. A z alapító tagok minimális s záma öt (iskolaszövetkezet es etében t izenöt). A s zövetkezet alapítása a z al akuló közgyűlésen történik, ahol kimondják a szövetkezet megalapítását, elfogadják az alapszabályt, megválasztják a tisztségviselőket. Az ügyvéd, jogtanácsos által ellenjegyzett alapszabályt az alakuló közgyűléstől számított harminc napon be lül b ejegyzés c éljából be kell nyújtani az illetékes cégbírósághoz. Az alapszabály kötelező tartalmát törvény határozza meg, Néhány példa arra, hogy mit kell meghatározni az alapszabályban:

A szövetkezet c égnevét, s zékhelyét, t evékenységi k örét. A s zövetkezet s zervezetére és szerveinek működésére vonatkozó főbb szabályokat. A testületi szervek tagjainak számát, hatáskörét A tisztségviselőket, megbízatásuk időtartamát. A tagok jogait és kötelezettségeit A képviselet módját stb. A s zövetkezet ak kor jön l étre, ha a c égbíróság bej egyzi a c égnyilvántartásba E nnek eg yik feltétele, hogy a tagok a részjegytőke harminc százalékát pénzbeli vagyoni hozzájárulással rendelkezésre boc sássák. A s zövetkezet törvényességi f elügyeletét - beleértve a h atározatok kérelemre történő felülvizsgálatát i s - a cégbíróság látja el. A szövetkezet legfőbb önkormányzati, döntéshozó szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll. A közgyűlést szükség szerint - a tagok döntésétől függően, de legalább évente egyszer- össze kell hívni. A szövetkezet operatív vezető

testülete a legalább háromtagú igazgatóság, amelyet a közgyűlés választ, és amely tevékenységéért a közgyűlésnek felelős. Ötvenfős taglétszám alatt lehetőség van egyszemélyes vezetés (ügyvezető elnök) megválasztására is. A szövetkezet működésének és gazdálkodásának ellenőrzésére a közgyűlés felügyelőbizottságot választ (ötvenfős taglétszám alatt ezt a feladatot a megválasztott könyvvizsgáló is e lláthatja). T agsági v iszony ú gy k eletkezik, hog y az í rásban benyújtott t agfelvételi kérelmet a z alapszabályban arra feljogosított testületi szerv (közgyűlés, küldöttgyűlés, igazgatóság) elfogadja. A belépéskor minden szövetkezeti tag részjegyet köteles jegyezni A tagsági viszony megszűnésének esetei: A tag meghal, a jogi személy tag megszűnik. A tag kilép a szövetkezetből vagy k izárják. A s zövetkezet át alakul ga zdasági t ársasággá, v agy j ogutód n élkül m egszűnik A tag nem

t eljesítette vagyoni hozzájárulását. A t agsági v iszonyt a t ag e gyoldalú n yilatkozattal bár mikor megszünteti, kiléphet a szövetkezetből. A kizárásról a szövetkezet testületi szerve hozhat határozatot Erre akkor kerül sor, ha a tag a szövetkezet érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsít, illetve felszólítás ellenére sem tesz eleget a tagsági viszonyból eredő kötelezettségének. Ha a döntést nem a közgyűlés hozta, a tag fellebbezhet a közgyűléshez. A közgyűlés kizárást megállapító határozata ellen bírósági úton lehet jogorvoslatot keresni. A törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a szövetkezetek- közgyűlési döntéssel, részletesen szabályozott módon - szervezeti változtatást hajtsanak végre. Ez lehet összeolvadás, beolvadás; szétválás, kiválás; gazdasági társasággá történő átalakulás. A szövetkezet akkor szűnik meg, ha a közgyűlés elhatározza a jogutód nélküli

megszűnést, ehhez az összes tag kétharmados szótöbbségű - lakásszövetkezetnél egyhangú - döntése szükséges; más szövetkezetekkel egyesül, abba beolvad, szétválik, illetőleg gazdasági társasággá alakul át; a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja (pl. azért, mert tagjainak száma öt fő - iskolaszövetkezetnél tizenöt fő - alá csökkent); a bíróság felszámolási eljárásban szünteti meg. A szövetkezet a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg. A közhasznú társaság közhasznú tevékenységet rendszeresen végző jogi személy. A tevékenység akkor „közhasznú", ha a társadalom közös szükségleteinek kielégítését nyereség- vagy vagyonszerzési cél nélkül szolgálja. Az ilyen jogi személy üzletszerit gazdasági tevékenységet csak a közhasznú tevékenység elősegítése érdekében folytathat. A tevékenységből szárinazó nyereség nem osztható fel a tagok között. Felügyelőbizottság létrehozása és

könyvvizsgáló választása kötelező. A közhasznú társaság (kht) magán viseli a gazdasági társaságok -- elsősorban a korlátolt felelősségű társaság - főbb jellemzőit. Az alapvető különbség a kht. nonprofit jellege, vagyis az, hogy nem törekszik nyereségre Gazdasági társasággá nem alakulhat át, csak kht-val egyesülhet, illetőleg csak kht.-kra válhat szét Jogutód nélküli megszűnése esetén tagjai részére - a tartozások kiegyenlítése után - csak törzsbetétjeik alapításkori értéke adható ki. Az ezt meghaladóan megmaradó vagyont közhasznú célra kell fordítani. A köztestület önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, amelynek létrehozását törvény rendeli el. A köztestület a tagságához, illetőleg a tagsága által végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladatot lát el. Ilyen jogi személy például a Magyar Tudományos Akadémia, a gazdasági, ill a szakmai kamara Törvény előírhatja,

hogy közfeladatot kizárólag köztestület láthat el, illetve, hogy meghatározott tevékenység csak köztestület tagjaként folytatható (pl. az ügyvédi tevékenység folytatásának egyik feltétele a kamarai tagság). Alapítvány tartós, közérdekű célra hozható létre Alapító egyrészt lehet a magánszemély, a jogi személy és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság. A cél „tartóssága" azt jelenti, hogy azonnali célra nem hozható létre alapítvány. Ebből azonban nem következik, hogy viszonylag rövid távú - néhány éves - cél érdekében ne lehessen alapítványt tenni. A cél „közérdekessége" viszonylag szubjektív fogalom. A bírói gyakorlat azt az álláspontot alakította ki, hogy kis létszámú csoport, sőt esetenként egy ember érdeke is lehet közérdek. Az mindenesetre ki van zárva, hogy a cél gazdasági tevékenység folytatása vagy egyébként vagyonszerzés legyen. Az alapítvány akkor jön

létre, ha az illetékes bíróság nyilvántartásba veszi. A nyilvántartásba vételt az alapító okirat benyújtásával kell kezdeményezni, amelyben meg kell jelölni az alapítvány nevét, célját, a céljára rendelt vagyont és annak felhasználási módját, székhelyét. A bíróság az alábbi feltételek együttes meglétét vizsgálja: az alapítvány neve megfelel-e a jogi személyek elnevezésére vonatkozó szabályoknak, tartós és közérdekű célra kívánják-e létrehozni, rendelkezésre áll-e a megnevezett célt szolgáló vagyon? Az alapítványt a kezelőszerv képviseli, amelyet az alapító az alapító okiratban jelöli ki. Ha ezt elmulasztotta, a kezelőszervet a bíróság jelöli ki Az alapítvány megszűnik (a bíróság a nyilvántartásból törli), ha az alapító okiratban meghatározott cél megvalósult, idő eltelt, feltétel bekövetkezett, illetve ha a bíróság az alapítványt megszünteti, vagy más alapítvánnyal való

egyesítését rendeli el. A megszűnt alapítvány vagyonát a bíróság hasonló célú alapítvány támogatására köteles fordítani. A közalapítvány olyan alapítvány, amelyet az Országgyűlés, a kormány, valamint a helyi önkormányzat képviselő-testülete hoz létre. A cél az említett szervek közfeladatai ellátásának folyamatos biztosítása. A közalapítvány a feladatok ellátásának kisegítő eszköze. Létrehozása önmagában nem mentesíti sem az államot, sem az önkormányzatot a közfeladat ellátásának kötelezettsége alól. Lényeges szabály, hogy az említett szervek alapítványt csak közalapítványként hozhatnak létre. A bíróság a közalapítványt megszünteti, ha a közfeladat iránti szükséglet megszűnt, vagy a közfeladat ellátása más módon hatékonyabban biztosítható. A közalapítvány megszűnése esetén a közalapítvány vagyona - a hitelezők kielégítése után - az alapítót illeti meg, aki köteles azt a

megszűnt közalapítvány céljához hasonló célra fordítani, és erről a nyilvánosságot megfelelően tájékoztatni. Az egyesülést természetes személyek, jogi személyek vagy jogi személyiség nélküli társaságok alapítják saját gazdálkodásuk eredményességének előmozdítására, gazdasági tevékenységük összehangolására, szakmai érdekeik képviseletére. Vagyonát meghaladó tartozásaiért a tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. Az egyesülés az együttes feladatok előmozdítása érdekében közös szolgáltató- és gazdálkodási tevékenységet végezhet, de saját nyereségre nem törekszik. Az egyesülés működésének költségeit a tagok viselik, illetve az esetleges szolgáltató- és gazdálkodási tevékenységhez szükséges vagyont is a tagok bocsátják rendelkezésre. A társaság irányító szerve az igazgatótanács Ebbe a testületbe minden tag egy képviselőt küld. Az összehangoló és az érdekképviseleti

tevékenység körében az igazgatótanács minden tagjának egy szavazata van. A szolgáltató- és gazdálkodási tevékenység körében a szavazati jog arányát a tagok vagyoni hozzájárulásának mértékében állapítják meg. A vagyoni hozzájárulás mértéke szerint megállapított minősített (3/4-es) szótöbbség szükséges a társaság alapvető kérdéseinek (pl. megszűnés, átalakulás, beolvadás, szétválás, tagfelvétel, tag kizárása) eldöntéséhez Egyéb esetekben elegendő az egyszerű szótöbbség. A demokratikus jogállam egyik feladata és felelőssége, hogy biztonságos jogszabályi hátteret, széles mozgásteret biztosítson az állampolgárok önszerveződő közösségei (közkeletű kifejezéssel a civil szervezetek) számára. Ezt a kört kissé szakszerűbben nem kormányzati (angol rövidítéssel NGO: Non Government Organization) és nem haszonélvező szervezeteknek nevezzük. Olyan szervezetekről van tehát szó, amelyek

elkülönülnek az állami, kormányzati szervezetrendszertől, és - amennyiben részt vesznek a gazdasági életben vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljaik megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végeznek, illetőleg a gazdálkodások során elért eredményt nem osztják fel, azt a fent említett célokra használják. Az államnak nemcsak felelőssége, de érdeke is, hogy az ilyen szervezetek létrejöttét, működését ösztönözze. Az egyik leghatásosabb ösztönző pedig az anyagi természetű előnyök, kedvezmények nyújtása Lehet. Ahhoz, hogy az ilyen ösztönzőrendszer jogszerűen működjön, az államnak törvényben kellett meghatároznia a közhasznúnak minősíthető szervezetek körét; azokat a tevékenységeket, amelyeket az állam közhasznúnak tekint; a közhasznú jogállás megszerzésének feltételeit, módját, az ilyen státust elnyert szervezeteket megillető kedvezményeket. Közhasznú szervezetté

minősíthető a társadalmi szervezet (olyan szervezetek ezek, amelyek az Alkotmányban rögzített egyesülési jog alapján, az egyesülésről szóló törvény szabályai szerint jöttek létre), az alapítvány, a közalapítvány, a közhasznú társaság, a köztestület. A közhasznú szervezetekről szóló törvény tételesen (szakszóval: taxatíve) felsorolja a közhasznúnak elismert tevékenységeket. A taxáció azt jelenti, hogy kizárólag ezek a tevékenységek -illetőleg az ezek végzését alapító okiratba foglaló szervezetek - részesülhetnek kedvezményekben. Néhány a tételes felsorolásból: egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, szociális tevékenység, idősgondozás, tudományos tevékenység, oktatás, nevelés, kulturális tevékenység, természetvédelem, állatvédelem, környezetvédelem, műemlékvédelem stb. A közhasznú jogállás akkor jön létre, ha az illetékes bíróság a szervezetet felveszi a közhasznúsági

nyilvántartásba. Ennek feltétele, hogy a szervezet a létesítő okiratát a közhasznú szervezetekről szóló törvény előírásai szerint módosítsa, illetőleg - új szervezet létrehozásakor - alkossa meg. A nyilvántartásba vett közhasznú szervezet törvényességi felügyeletét a közhasznú működés tekintetében - az ügyészség, adóellenőrzését az illetékes adóhatóság, a költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzését az Állami Számvevőszék látja el. A közhasznú szervezetet megillető legfontosabb kedvezmények: társasági adómentesség a cél szerinti tevékenység után, társasági adókedvezmény a vállalkozási tevékenység után, helyi adókedvezmény, illetékkedvezmény, vámkedvezmény. Lehetőség van a kiemelkedően közhasznú jogállás elnyerésére is. Ennek feltétele, hogy a szervezet közhasznú tevékenysége olyan közfeladat legyen, amelyről állami vagy helyi önkormányzati szervnek kell gondoskodnia

és tevékenységének, gazdálkodásának adatait a sajtó írtján is nyilvánosságra hozza. A kiemelkedő közhasznú szervezet kedvezményei szélesebb körűek és nagyobb mértékűek. 20. A gazdasági társaságok közös szabályai /25p/ A társasági jog fejlődésének jelentős állomása volt,1989. január 1-e, am ikor hatályba lépett az a törvény, amely létrehozta az üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására vagy annak elősegítésére s aját c égnév a latt j ogalanyisággal rendelkező gazdasági társaságokat. A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI törvény a gyakorlatban jól alkalmazhatónak, működőképesnek bizonyult. Az a t ény azonban, hogy a z 1 988 é vi VI t örvény l ényegében gyakorlati t apasztalatok nélkül, elméleti, illetve jog-összehasonlító módszerekkel készült, indokolttá tette, hogy a törvény átfogó f elülvizsgálatának er edményeképpen új j ogszabály, a z 1 997. év i C XLIV t

örvény ( Gt) megalkotására kerüljön sor A magyar társasági jog alapvető forrása tehát a Gt, amely négy részből, tizenhét fejezetből és több mint háromszáz paragrafusból áll Az új törvény megalkotásának célja a gyakorlatban nehezen alkalmazhatónak vagy hibásnak bizonyult rendelkezések kiigazítása, a hiányzó rendelkezések (ún. joghézagok) pótlása, a dereguláció (pl a tulajdonosi rendelkezési jogot nehezítő bürokratikus r endelkezések kiiktatása a t ársasági j ogból), a visszaélések el leni védekezés j ogállami eszközökkel való biztosítása, a hitelezővédelem erősítése, a kapcsolódó jogterületekkel való erősebb összhang biztosítása, illetve a gazdasági jogrendszer belső ellentmondásainak kiküszöbölése volt. A magyar társasági j og - amelynek hal adó ha gyományai az 1 875-ös K ereskedelmi T örvénykönyvig nyúlnak v issza - német t ársasági j ogi hagyományokra é pül, és a z 1 968-as ga zdasági r

eform ut án csökevényesen már a szocializmusban is működött. Az Európai Unió irányelvei kifejezetten a tőketársaságokra, ezen belül is elsődlegesen a r észvénytársaságra vonatkoznak. N incs i rányelv a személyegyesítő társaságokra (közkereseti társaság, betéti társaság), sőt elméletileg mindig hangsúlyozzák, hogy a személyegyesüléseknél a nemzeti jogoknak elsődlegessége van. Az Európai Unió társasági jogi irányelveinek elég jelentős része kifejezetten számviteli jellegű (mérlegkészítés, könyvvezetés stb.) Nyugat-Európában ez részben az egységes kereskedelmi törvények felépítéséből, részben a számviteli előírásoknak társasági jogba való erősebb beépüléséből adódik. Mindez azt a kötelezettséget r ótta a j ogalkotóra, ho gy a t ársasági j ogi f elülvizsgálat mellett új s zámviteli jogszabályok i s s zülessenek. A ga zdasági t ársaságok s aját c égnevük al att j ogokat s zerezhetnek és

kötelezettségeket vállalhatnak; így különösen tulajdont szerezhetnek, szerződéseket k öthetnek, per t indíthatnak és perelhetők. Gazdasági társaságot gyakorlatilag bárki - az állam és más jogi személy, a jogi s zemélyiség nélküli g azdasági t ársaságok, a t ermészetes s zemélyek, bel földiek és k ülföldiek egyaránt - alapíthat, illetve a már működő ilyen társaságba tagként beléphet. (Egyetlen megszorítás, hogy kiskorú nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja. Ez azt jelenti, hogy a kiskorú nem lehet k özkereseti t ársaság tagja, illetőleg betéti társaság beltagja. A többi társasági f orma az onban nyitva áll előtte.) Nem ennyire megengedő azonban a törvény a gazdasági társaságok formáit illetően Ebben a t ekintetben a m agyar po lgári j ogban ún . f ormakényszer ér vényesül Ez a zt j elenti, h ogy a törvény által tételesen meghatározottakon kívül gazdasági társaság más formában nem

hozható létre. A l ehetséges f ormák: közkereseti t ársaság ( kkt.), bet éti t ársaság ( bt), k özös v állalat ( kv), k orlátolt felelősségű társaság (kft.), részvénytársaság (rt) A formakényszer alkalmazását azért l átta indokoltnak a t örvényalkotó, m ert ez a m egoldás j ól s zolgálja a f orgalom bi ztonságát, a k ockázat kiszámíthatóságát, segíti a vállalkozókat döntéseik meghozatalában. Gazdasági társaságokra vonatkozó r endelkezések eg y r észe v alamennyi t ársasági f ormára v onatkozik. E zek a z á ltalános és közös szabályok, amelyek áttekintésével megismerhetjük a gazdasági társaságok közös sajátosságait. G azdasági t ársaságot társasági szerződéssel (alapító okirattal, alapszabállyal) lehet alapítani. A felsorolt társasági formák közül az első négynél társasági szerződést kell kötni, a nyilvánosan működő részvénytársaságnál pedig az alakuló közgyűlés által

elfogadott al apszabály a megalakulás feltétele. Az alapszabály szintén polgári jogi szerződésnek tekinthető, hiszen az alapítók megállapodásán nyugszik, és polgári jogi jogviszonyt hoz létre közöttük. A társasági szerződést, illetve az alapszabályt, valamint ezek módosítását közokiratba vagy ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett okiratba kell foglalni. Társaságitái szerződésben meg kell határozni a társaság cégnevét és székhelyét, a tagokat nevük (cégük) és lakcímük (székhelyük) feltüntetésével, a társaság tevékenységi k örét, a t ársasági vagyon m értékét, r endelkezésre boc sátásának módját és i dejét, a cégjegyzés módját, a vezető tisztségviselők nevét, lakóhelyét, a gazdasági társaság időtartamát, ha a társaságot határozott időre alapítják. A f elsorolt tartalmi el emek megjelenítése v alamennyi t ársasági formánál k ötelező, a törvény az egyes társaságoknál

továbbiakat is kötelezővé tesz. A társaság alapítását a társasági szerződés megkötésétől, illetőleg az alapszabály elfogadásától számított harminc napon b elül b e k ell j elenteni a c égbíróságnak. A ga zdasági t ársaság a c égjegyzékbe való bejegyzéssel a bejegyzés napján jön létre. A magyarjogban is megjelent az előtársaság intézménye. A gazdasági társaság a társasági szerződés (alapszabály, alapító okirat) közjegyzői okiratba foglalásától, illetve ügyvédi ellenjegyzésétől azonnal előtársaságnak minősül. Az előtársaságra a „végleges" társaságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, lényegében azzal a kivétellel, hogy az ún alapvető stratégiai döntések meghozatalára nem kerülhet sor, és a társaság olyan tevékenységet nem folytathat, amely hatóságiengedély-köteles. Iratain, szerződésein, fel kell tüntetni, hogy előtársaságról van szó. Ez a „feltüntetés" a t

ársaság nevéhez fűzött „bejegyzés alatt" toldattal történik. Hivatalos rövidítése: „ ba" Ha a c égbíróság a társaságot jogerősen bejegyezte, az előtársasági jelleg megszűnik, és a társaság teljes értékű gazdasági társaságként folytathatja tevékenységét. Ha viszont a cégbíróság a társaság bejegyzését jogerősen elutasítja, az előtársaság megszűnik. A társaság vagyonával felel az előtársaság időszakában vállalt kötelezettségekért. A cégbejegyzést és a gazdasági társaságok törvényességi felügyeletét a cégbíróság polgári nem peres eljárás keretében végzi, illetve látja el. A cégbíróság ezen tevékenységét e zért a polgári n em per es el járások között tárgyaljuk. A ga zdasági t ársaság eg yik jellemzője, hogy személyközösség, vagyis több tagja van. Alapításához tehát legalább két tag szükséges. A szabályt erősítő kivételként a törvény lehetővé teszi az

egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság, illetve részvénytársaság alapítását. A részvénytársaság annyiban is kivételt jelent, hogy ez a forma nem személyközösségen, hanem vagyonegyesítésen alapul. A gazdasági élet biztonsága ér dekében s zögezi l e a t örvény, ho gy t ermészetes s zemély csak eg y g azdasági társaságnak lehet korlátlanul felelős tagja. A gazdasági társaságnak saját cégnév alatt kell megjelennie. A z ö nálló c égnévre a m ás ga zdasági t ársaságoktól v aló hat ározott megkülönböztetés érdekében van s zükség. A t agok a ga zdasági t ársaságban vagyont e gyesítenek A z egyesítés után nem a tagok közös vagyonáról beszélünk, hanem magának a társaságnak a vagyona, tehát társasági vagyon j ön l étre. A t ársasági vagyon eg yaránt ál lhat a t agok pén zbeli, és nem pénzbeli betétjéből, hozzájárulásából. A nem pénzbeli betét, hozzájárulás közkeletű elnevezése az

apport Az apport vagyoni értékkel rendelkező, forgalomképes dolog, szellemi alkotás, illetve vagyoni értékű jog lehet. A gazdasági társaság üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására jön létre. Ez a követelmény úgy teljesül, hogy a társasági vagyonnal v állalkozik, n yereségre törekszik, kockázatot vállal. A gazdasági társaság legfőbb szerve a bt.-nél és k kt-nál a tagok gyűlése, közös v állalatnál a z igazgatótanács, k ft.-nél a taggyűlés, rt-nél a közgyűlés A legfőbb szerv tevékenységében minden tag, részvényes jogosult részt venni. Az ülésre szóló meghívóban nem szereplő kérdéseket ezért csak akkor vitathatják meg, ha minden tag jelen van, és senki sem tiltakozott a napirend bővítése ellen. A törvény a következő személyeket tekinti a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének: a közös vállalatnál az igazgató, korlátolt felelősségű társaságnál az ügyvezetők,

részvénytársaságnál az igazgatóság tagjai. Ha közkereseti társaság vagy betéti társaság a képviseletével egy vagy több tagot megbízott, ezekre a vezető tisztségviselőkre vonatkozó törvények érvényesek. Lehetőség van cégvezető megbízására is. A cégvezető a gazdasági társaság olyan munkavállalója, ak it a társaság legfőbb szerve általános képviseleti joggal ruházott fel. A cégvezető önállóan, de a vezető tisztségviselő utasításai szerint köteles eljárni, és meg kell felelnie a vezető tisztségviselőkre vonatkozó törvényi előírásoknak. A vezető tisztségviselőket határozott időre, maximum öt évre kell megválasztani, de bármikor újraválaszthatók és visszahívhatók. Nem lehet vezető tisztségviselő, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen, végrehajtható szabadságvesztésre í téltek, am íg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül, és akit valamely

foglalkozástól eltiltottak, a z í télet hatálya alatt az ab ban m egjelölt t evékenységet f olytató ga zdasági társaságban. A vezető tisztségviselők az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal k ötelesek el járni. A gazdasági társaságnak kötelezettségeik megszegésével ok ozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felelősek akkor is, ha a gazdasági társasággal munkaviszonyban állnak. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó eddig felsorolt szabályok a felügyelőbizottság tagjaira és a könyvvizsgálóra is érvényesek. Míg vezető tisztségviselő valamennyi társaságnál van, a törvény nem minden esetben teszi kötelezővé felügyelöbizottság, illetve könyvvizsgáló választását. A külön szervek felállítása és működtetése többletkiadást jelent a társaság számára. Nem lenne indokolt azokat a gazdasági társaságokat is rákényszeríteni saját ellenőrző szerv

működtetésére, amelyek mérete, tőkeereje, tevékenysége ezt nem igényli. Kötelező viszont a felügyelőbizottság létrehozása: részvénytársaságnál; korlátolt felelősségű társaságnál, ha a társaság törzstőkéje ötvenmillió forintnál nagyobb összegű, ha a társaság főfoglalkozású dolgozóinak létszáma éves átlagban a kétszáz főt meghaladja (kivéve a kkt.-t és a bt-t) A felügyelőbizottsági tagok létszámának felső határa - a testület működőképességének bi ztosítása ér dekében -tizenöt fő. Könyvvizsgálót kötelező választani részvénytársaságnál; az egyszemélyes és az olyan korlátolt felelősségű társaságnál, amelynek törzstőkéje meghaladja az ötvenmillió forintot. A felügyelőbizottság ellenőrzi a gazdasági társaság ügyvezetését. Ennek keretében a vezető tisztségviselőktől és a társaság más vezető állású dolgozóitól jelentést vagy f elvilágosítást k érhet, a t ársaság

k önyveit és iratait megvizsgálhatja, szakértővel megvizsgáltathatja. Köteles megvizsgálni a társaság legfőbb szerve elé terjesztett fontosabb jelentéseket, a mérleget és a vagyonkimutatást. Vizsgálati eredményének i smerete n élkül nem hozható érvényes határozat a jelentésekről, a mérlegről és a nyereség felosztásáról. Könyvvizsgáló t evékenysége ehhez hasonló, de lényeges eltérés, hogy vizsgálata nem csak a fontosabb j elentésekre, hane m v alamennyi gazdasági-pénzügyi i nformációt hordozó jelentésre kiterjed; nemcsak a vezető állású, hanem bármely dolgozótól kérhet információt; a jogszabályi előírások betartását is figyelemmel kell kísérnie, így mintegy belső törvényességi felügyeletet i s e llát. A t ársasági j ogviszonyból s zármazó j ogviták el döntése k ét út on lehetséges Természetesen nyitva álla bírói út lehetősége, de a törvény - a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően lehetővé

teszi a választott bírósághoz való fordulást is. Erről a megoldásról a társasági szerződésben, alapszabályban célszerű rendelkezni, d e e z - írásban - a társaság működése során bármikor megtehető. A hatályos törvényi szabályozás jogi személyiség szentpontjából két csoportba os ztja a gazdasági társaságokat. Közülük kettőt (a közkereseti társaságot és a be téti társaságot) j ogi személyiség nélküli, a többi hármat jogi személyiséggel rendelkező társaságként határozza meg. Tudjuk azonban, hogy mind az öt társasági formára érvényes rendelkezés szerint a gazdasági társaságok s aját cégnevük al att j ogokat s zerezhetnek és kötelezettségeket vállalhatnak, k ülönösen tulajdont szerezhetnek, szerződést köthetnek., pert indíthatnak Így pedig valamennyi gazdasági társaság a zonos t artalommal r endelkezik a j ogalanyiság i smérveivel, k öztük a j ogképességgel. A gazdasági t ársaság át

alakulásáról ak kor bes zélünk, ha m egváltozik a t ársaság f ormája; t ársaságok egyesülnek (összeolvadás, beolvadás); társaságok szétválnak (különválás, kiválás); a gazdasági társaság k özhasznú t ársasággá a lakul át . A gazdasági t ársaság m ás ga zdasági t ársasággá v aló átalakulását csak akkor határozhatja el, ha a tagok (részvényesek) a társasági szerződésben (alapító okiratban, alapszabályban) vagyoni hozzájárulásukat teljes egészében teljesítették. Az átalakulásról a gt. legfőbb szerve két alkalommal határoz: először arról dönt, hogy átalakulnak-e, hog yan, és k ik lesznek az új társaság tagjai; majd elfogadják a záró és nyitó vagyonmérleget, a vagyonleltárt, a társasági szerződést, a kiváló tagokkal történő elszámolást. Az átalakulásról - a hitelezői érdek védelmében - két alkalommal k özleményt k ell m egjelentetni a C égközlönyben. A j ogutód ga zdasági társaság

c égbejegyzésével egyidejűleg a cégnyilvántartásból törölni kell a jogelőd gazdasági társaságot. A gazdasági társaság megszűnik, ha a társasági szerződésben (alapszabályban) meghatározott időtartam eltelt, vagy más megszűnési feltétel megvalósult, elhatározza jogutód nélküli megszűnését; más gazdasági társasággal egyesül, abba beolvad, szétválik, vagy más gazdasági társasági formába át alakul; tagjainak száma - a korlátolt felelősségű társaságot és a részvénytársaságot kivéve - egy főre csökken, és három hónapon belül nem jelentenek be a cégbíróságnál új tagot; a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja; a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti. A felsorolt megszűnési okok valamennyi társasági forma esetében azonosak. A törvénynek az egyes társaságokra v onatkozó r észletes s zabályai a zonban s peciális - csak az ad ott t ársasági f ormára vonatkozó - megszűnési okokat is

felsorolnak. A gazdasági társaság a cégjegyzékből történt törléssel szűnik meg. A törlést a cégbíróság hivatalos lapban közzéteszi A felsorolásban említett felszámolási eljárás részleteivel a polgári nem peres eljárások között foglalkozunk. 25. A munkaviszonnyal kapcsolatos alapvető szabályok /15p/ A munkaviszony fogalmát jellemző sajátosságainak feltárásával és összerendezésével k özelíthetjük meg. Ilyen sajátosságok például a felek (a munkavállaló és a munkáltató) szabad elhatározása hozza létre; a munkavégzés rendszeres és állandó jellegű, amelynek kereteit a munkáltató határozza meg; a munkáltató széles körű utasítási jogkörrel bír; a munkát személyesen kell teljesíteni; írásbeli szerződéssel jön létre; a munkavállaló és a munkáltató között alá fölérendeltség van; a munkavállaló köteles megtartani a munkafegyelmet; az elvégzett munkáért munkabér jár. Munkaviszony az a

jogviszony, amelyben a munkavállaló szabad elhatározásával arra kötelezi magát, hogy a munkáltató számára és annak ut asítása s zerint r endszeres m unkát v égez, és e zért m unkabérben r észesül. A munkaviszony alanyai a munkavállaló és a munkáltató. Munkavállalóként munkaviszonyt az létesíthet, aki 16. él etévét bet öltötte, 15 él etévét be töltötte, ál talános i skolában, s zakiskolában, k özépiskolai nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tanuló az iskolai szünet alatt. Korlátozottan cselekvőképes személy - ha a 16. életévét még nem töltötte be csak törvényes képviselője (szülője, gyámja) hozzájárulásával létesíthet munkaviszonyt. Nőt és fiatalkorút nem szabad olyan munkára alkalmazni, amely a testalkatára, illetve fejlődésére tekintettel rá hátrányos következményekkel j árhat. F iatalkorúnak s zámít az a munkavállaló, ak i a 18 él etévét m ég nem töltötte b e.

Munk áltató a z t ehet, ak i j ogképes, v agyis mindenki, ak i eg yébként pol gári j ogviszony alanya lehet: a természetes személy, az állam és a többi jogi személy valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság. A munkaviszony a munkaszerződés megkötésével jön létre Minden munkaszerződést - akár az egy napra szólót is - írásba kell foglalni, enélkül a munkaszerződés érvénytelen. Az írásba foglalás elmulasztása miatti érvénytelenségre azonban csak a munkavállaló hivatkozhat a munkába állását követő harminc napon belül. A munkaszerződésnek kötelezően tartalmaznia kell a betöltendő munkakört, a személyi alapbért, a munkavégzés helyét. A munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adatlap kitöltése kérhető, illetve vele szemben csak ol yan alkalmassági v izsgálat a lkalmazható, am ely s zemélyiségi j ogait n em s érti, és a munkaviszony szempontjából lényeges tájékoztatást

nyújthat. Ezenkívül fel lehet még tüntetni a munkaszerződésben a munkába lépés napját, amennyiben ez nem egyezik meg a munkaszerződés megkötésének időpontjával; a próbaidőt (ez általában harminc nap, de 3 hónapnál nem lehet hosszabb időt kikötni); egyéb, lényegesnek tartott körülményeket, pl. a munkaidő rendjét, a munkaidőbeosztást, külön juttatásokat stb A munkaszerződésben a felek bármely kérdésben megállapodhatnak. A m unkaszerződés jogszabállyal, illetve kollektív szerződéssel ellentétben nem állhat, k ivéve, ha a munkavállalóra kedvezőbb feltételeket állapít meg. A munkaszerződést úgy kell megfogalmazni, hogy a munkavállaló számára a saját, valamint a munkáltató jogai és kötelezettségei egyértelműek, világosak legyenek. A munkaszerződés megkötésével egyidejűleg a munkáltató a munkavállalót tájékoztatja az irányadó munkarendről, a munkabér egyéb elemeiről, a bérfizetés napjáról, a

munkába lépés napjáról, a rendes szabadság mértékének számítási módjáról, kiadásának szabályairól, a felmondási idő megállapításának módjáról és arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e. A kollektív szerződésben - a munkavállaló előnyére - az M t-től eltérően is lehet rendelkezni a munkaszerződésre vonatkozóan. Vonatkozhat pl a végkielégítés mértékére és a béren felüli juttatásokra (gépkocsihasználat, életbiztosítás stb.) A munkaviszony, ha a szerződő felek másképpen nem egyeznek meg, határozatlan időre jön létre. Ebből következik, hogy határozott idejű munkaszerződés is köthető, de ennek ideje maximum öt év lehet, beleértve az újabb munkaviszony létesítését is. Fontos szabály, hogy amennyiben a határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállaló a határozott idő lejárta után a vezetője tudomásával akár csak egy nappal is tovább dolgozott,

munkaviszonya automatikusan határozatlan idejűvé alakul át. A munkaszerződésben foglaltakat módosítani csak a munkavállaló és a munkáltató k özös megegyezésével lehet. A m ódosítást - amint m agát a m unkaszerződést is - írásba k ell f oglalni A munkaviszony tartós jellegéből is következik, hogy egy idő után nemcsak annak m ódosítása válhat szükségessé, hanem felmerülhet a megszüntetés igénye is, illetőleg bekövetkezhet a „spontán" megszűnés is. A megszűnés és a megszüntetés között az a fogalmi különbség, hogy a munkaviszony megszűnése esetén a jogviszony külön intézkedés nélkül szűnik meg, ellentétben a nnak megszüntetésével, amihez a szerződő felek külön intézkedése szükséges. Ez az „intézkedés" a munkaviszony megszüntetésének kezdeményezése. A munkaviszony az alábbi módokon szűnik meg: a munkavállaló halálával, a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, a határozott

idő lejártával. A munkaviszony megszüntethető közös megegyezéssel, rendes felmondással, rendkívüli felmondással, azonnali hatállyal a próbaidő alatt, határozott idejű munkaviszony esetén a munkáltató kezdeményezésére. A közös megegyezés a munkaviszony megszüntetésének legegyszerűbb esete Ilyenkor a felek megállapodnak a munkavégzés utolsó napjában, írásba foglalják az egymással szembeni kötelezettségeiket (pl. munkaeszközökkel, védőeszközökkel, leltárba vett egyéb tárgyakkal való elszámolás, a m unkakör át adás-átvétele, a k i nem vett időarányos szabadság pénzbeni megváltása, esetleges tartozások rendezése, stb.), azok teljesítésének módját, elszámolnak egymással, és a munkaviszony ezzel megszűnik. Rendes felmondást mind a két fél kezdeményezhet A rendes felmondást a munkáltató köteles megindokolni. Ez az indok csak a munkavállaló képességeivel, munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával,

illetve a munkáltató működésével összefüggő ok (átszervezés, munkakör megszűnése, létszámleépítés stb.) lehet Rendes felmondás esetén a munkavállalót felmondási idő illeti meg. Ez legalább 30 nap, amely a munkáltatónál munkaviszonyban eltöltött idő arányában emelkedik, az egy évet azonban nem haladhatja meg. A felmondási idő tartamának legalább a felére a munkáltató köteles a munkavállalót a munkavégzés alól felmenteni. A felmentés időtartamára a munkavállalót átlagkereset illeti meg. Ha a munkaviszony a munkáltató rendes felmondása, illetve jogutód nélküli megszűnése miatt szűnik meg, a munkavállalót végkielégítés i s m egilleti. Ennek mértéke a munkáltatónál m unkaviszonyban el töltött é vek s zámával arányosan em elkedik. N em j ár v égkielégítés a zonban ab ban a z es etben, ha a m unkaviszony megszüntetésekor öregségi nyugdíjra jogosult vagy korengedményes nyugdíjban részesül.

Rendkívüli felmondással m indkét f él megszüntetheti a m unkaviszonyt, h a a m ásik fél a m unkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Ha a munkáltató kívánja ilyen módon megszüntetni a munkaviszonyt, a tervezett intézkedés előtt lehetőséget kell adnia munkavállalónak, hogy a vele szemben felhozott kifogásokat megismerje, és azok ellen védekezzen. Ha a munkaviszonyt a munkavállaló szünteti meg rendkívüli felmondással, a munkáltató k öteles a r endes f elmondás es etén j áró átlagkeresetet, i lletve végkielégítést k ifizetni. A munkavállaló k övetelheti e zenfelül es etleges k árának megtérítését is. A próbaidő intézménye arra szolgál, hogy annak ideje alatt a szerződő felek „megismerjék egymást". A munkavállaló munkavégzése során

megismeri a munkakörülményeket, az elvárásokat, a vele szemben támasztott követelményeket. Ezek alapján eldöntheti, hogy kíván-e a munkáltatónál dolgozni A munkáltató ezalatt megismeri a munkavállaló tulajdonságait, magatartását, munkafegyelmét, a munkatársaihoz, a munkához való viszonyát, és eldöntheti, megfelel-e a munkavállaló a vele szemben támasztott igényeknek. A mennyiben bármelyik f él úg y dönt, h ogy a m unkaviszony f olytatása s zámára ne m előnyös, a próbaidő alatt írásban, indoklás nélkül megszüntetheti a munkaviszonyt. Határozott időre kötött munkaviszony csak közös megegyezéssel vagy rendkívüli felmondással, illetőleg a próbaidő alatt azonnali hatállyal szüntethető meg. Ha a munkáltató a fentiektől eltérően szünteti meg a határozott idejű munkaviszonyt, a munkavállalót ebben az esetben egyévi, ha a határozott időből hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre jutó

átlagkeresete illeti meg. A munkaviszony megszűnése, illetve megszüntetése esetén a munkáltató a munkavállaló r észére i gazolást ál lít k i a munkaviszonyáról. Az igazolás tartalma a munkáltató személyi adatai, társadalombiztosítási azonosító jele, a m unkáltatónál m unkaviszonyban t öltött idő tartama, a munkavállaló munkabéréből jogerős határozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozás, illetve ennek jogosultja, a munkavállaló által a munkaviszony megszűnésének évében igénybe vett betegszabadság időtartama. A munkáltató köteles i gazolni a zt is, h a a m unkavállaló m unkabérét t artozás nem t erheli, a z említett, a z Mt.-ben előírt igazolásokon kívül ki kell adni a tb-jogszabályok által előírt igazolásokat (SZTK-kiskönyvét, járulék-elszámolási nyilvántartó lapját), az igazolást a munkabéréből levont adóelőlegekről, valamint a munkanélküli-ellátás m egállapításához s zolgáló i

gazolólapot. I gazolni k ell t ovábbá, ho gy a munkavállaló a neki külön jogszabály alapján járó, évente egyszeri 50%-os vasúti utazási kedvezményt igénybe vette vagy sem. A munkavállalóval az utolsó munkanapján el kell számolni, ki kell fizetni a m unkabérét, egyéb járandóságait. A munkaviszony megszűnésekor (megszüntetésekor) a munkavállaló munkakörét köteles az erre előírt rendben átadni, és a munkáltatóval elszámolni. Ennek feltételeit a munkáltató hat ározza m eg. A m unkavállaló k érelmére munkaviszonyának megszüntetésekor (megszűnésekor), illetve azt követően egy éven belül a munkáltató köteles működési bizonyítványt adni. A működési bizonyítvány tartalma a munkáltatónál betöltött munkakör, a munkavállaló ( kérésére) munkájának ér tékelése. A mennyiben a m unkaviszony megszüntetése nem az előzőekben ismertetett szabályok szerint történik, akkor a munkaviszony jogellenes

megszüntetéséről beszélünk. Ha a munkáltató szüntette meg jogellenesen a munkaviszonyt, köteles a munkavállalót - annak k érelmére - eredeti munkakörébe v isszahelyezni. E zenfelül m eg kell t éríteni részére el maradt m unkabérét, eg yéb j árandóságait és f elmerült kárát. A munkáltató k érelmére a bíróság mellőzi a munkavállaló er edeti m unkakörébe való v isszahelyezést, f eltéve, ha a továbbfoglalkoztatás a munkáltatótól nem várható el. Ebben az esetben a bíróság méltányolás alapján a munkáltatót legalább kéthavi, maximum 12 havi átlagkereset bírságként való megfizetésére kötelezheti. H a a m unkavállaló szüntette meg jogellenesen a munkaviszonyt, és ezzel k árt okozott, k öteles azt megtéríteni. 26. A munkavégzés szabályai (a munkaviszony tartalma) /15 p./ A munkaviszony tartalma a felek (a jogalanyok) jogainak és kötelességeinek összessége adja meg. A munkaviszony szerződéses

jellegéből azaz általános elv is következik, hogy valamely fél kötelessége a másik fél számára jogosultságot jelent. A rendeltetésszerű joggyakorlás elve akkor rendeltetésszerű, ha az a jogszabály által megkívánt cél érdekében, e cél elérésére alkalmas módon történik (pl. az arra érdemesek kapnak jutalmat). Nem rendeltetésszerű viszont akkor, ha mások érdekeinek csorbítására, korlátozására, a véleménynyilvánítás elfojtására, zaklatásra irányul. Az együttműködési kötelezettségnél a m unkáltató a m unkavállalóra v onatkozó ad atot, t ényt, véleményt c sak j ogszabály által m eghatározott esetben k özölhet. A m unkavállaló p edig nem tanúsíthat olyan m agatartást, amellyel munkáltatója érdekeit, hírnevét stb. veszélyeztetné Ennél is átfogóbb jellegű az a követelmény, h ogy a m unkáltató, a z ü zemi t anács, a s zakszervezet és a munkavállaló a j ogok gyakorlása és a kötelezettségek

teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni. A joggal való visszaélés tilalmánál visszaélésnek minősül a jog gyakorlása, ha az a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányul, különösen, ha károsításra, jogok csorbítására vagy illetéktelen előnyök szerzésére vezetne. A munkavállalók között tilos hátrányos megkülönböztetést alkalmazni nemük, fajuk, koruk, családi vagy fogyatékos ál lapotuk, nemzetiségük, származásuk, vallásuk, politikai meggyőződésük, munkavállalói érdekképviselethez való tartozásuk, vagy ezzel összefüggő tevékenységük, továbbá minden egyéb, a munkaviszonnyal össze nem függő körülmény m iatt. Tilos a di szkrimináció k özvetett f ormája i s E z akkor valósul meg, ha valamely rendelkezés, intézkedés, feltétel stb. formálisan mindenkivel szemben azonos k övetelményt t ámaszt,

v agy m indenkinek a zonos j ogot bi ztosít, de eg y m eghatározott munkavállalói kör számára aránytalanul kedvezőtlen. Lehetséges azonban a pozitív diszkrimináció Ez azt jelenti, hogy a munkaviszonyra vonatkozó szabály a munkavállalók meghatározott körére azonos feltételek esetén előnyben részesítési kötelezettséget írhat elő. A munkavállaló alapvető, főkötelezettsége a munkavégzés. Ez alapján köteles munkáját személyesen ellátni, az előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni. A helyet és időt a kollektív szerződés, illetve a munkaszerződés határozza meg. A munkáltató gazdasági érdekből ideiglenesen, a s zokásos munkavégzés hel yén k ívüli m unkavégzésre k ötelezheti a m unkavállalót ( kiküldetés). K iküldetés esetén a j ogszabály a lapján j áró k öltségtérítésen t úlmenően a munkáltató köteles a munkavállaló számára megfizetni a kiküldetés során felmerülő

szükséges és i gazolt t öbbletköltségeket. A munkáltatók között létrejött megállapodás alapján más munkáltatónál történő munkavégzésre is kötelezhető a munkavállaló (kirendelés). A kirendelés során a munkaviszonyból származó jogok és kötelességek az t a m unkáltatót i lletik meg, i lletve t erhelik, am elyhez a m unkáltatót k irendelték. A munkaviszony megszüntetésének jogát azonban csak a kirendelő munkáltató gyakorolhatja. A munkáltató működésével összefüggő okból előfordulhat, hogy a munkavállalónak -ideigleneseneredeti munkaköre helyett vagy amellett más munkakörbe tartozó feladatokat kell ellátnia (átirányítás). Az á tirányítás alapján történő munkavégzés időtartama nem haladhatja meg naptári évenként a negyvennégy m unkanapot. E gy naptári é ven b elül a k iküldetés, a kirendelés, az átirányítás időtartamát össze kell számítani és ezek együttes időtartama nem haladhatja meg a

száztíz munkanapot A magyar munkajog ismeri a munkaerő-kölcsönzés fogalmát is. Erről akkor beszélünk, ha a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében átengedi m unkavégzésre a kölcsönvevőnek. A munkáltatói jogok és kötelességek megosztva i lletik meg, illetőleg terhelik a kölcsönvevőt és a kölcsönbeadót. A munkára képességet (megfelelő szellemi és fizikai állapot) a munkáltató jogosult és köteles ellenőrizni. A munkakörébe tartozó munkát ellátni, illetve - csak k ülönösen indokolt es etben - a m unkakörébe nem t artozó f eladatot e lvégezni. U tóbbi kötelezettsége nem haladhatja meg a naptári évenkénti két hónapot, és még átmenetileg sem jelenthet számára aránytalan sérelmet. Munkaidejét a munkahelyén munkával tölteni A teljes munkaidő mértéke napi nyolc óra. A teljes munkaidő mértéke legfeljebb napi tizenkét órára emelhető, ha a

munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát el; a munkáltató, illetve a tulajdonos közeli hozzátartozója. A munkáltató a munkaidőt a munka jellegére, valamint az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeire figyelemmel osztja be. A munkavállaló napi, illetve heti munkaideje a tizenkét, illetve a negyvennyolc órát nem haladhatja meg. A munkaidő beosztásának a munkaszüneti napok m iatti indokolt változtatását a z i lletékes miniszter é venként s zabályozza. E v áltoztatás s orán vasárnap nem nyilvánítható munkanappá. Rendkívüli munkavégzésnek minősül a munkaidőbeosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli, illetve a készenlét alatt elrendelt munkavégzés (a munkáltató elrendelheti, hogy a munkavállaló meghatározott időn keresztül egy esetleges munka elvégzésére „ készenlétben" l egyen). A m unkavállaló s zámára napt ári évenként l egfeljebb k étszáz, kollektív szerződés alapján

legfeljebb háromszáz óra rendkívüli munkavégzés rendelhető el. Munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal végezni. A munkára vonatkozó szabályokat, utasításokat megtartani. Köteles azonban megtagadni az utasítást, ha annak végrehajtása bűncselekmény megvalósítását eredményezné, vagy más személy életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. A munkavállalónak a munkavégzésen túlmenő egyéb kötelezettsége: együttműködés a munkatársakkal, az egészség és a testi épség védelmét szolgáló előírások megtartása, titoktartási kötelezettség, továbbképzésben való részvétel, köteles bejelenteni, ha t ovábbi m unkaviszonyt vagy munkavégzésre i rányuló e gyéb j ogviszonyt létesít. A munkáltatónak a munkaviszony alapján kötelezettségei vannak a megfelelő munkafeltételek biztosításában, a munkavállalók foglalkoztatásának megszervezésében, a szabadidő

kiadása terén, a munkavállaló m unkájának díjazása terén, a béren felüli juttatások kiadása terén. Megfelelő munkafeltételek biztosításában gondoskodnia kell a dologi feltételekről, biztosítania kell az egészséges és biztonságos munkavégzés f eltételeit, gon doskodnia k ell a m unkavállalók s zemélyi felszerelési tárgyainak őrzéséről. Munkavállalók foglalkoztatásának megszervezésében kötelezettséget kell vállalnia a munkavállaló munkára való felkészítése, munkába állásának segítése, betanítása; a munkavállaló munkával ellátása, és az előírások szerinti f oglalkoztatása, a m unkára vonatkozó iránymutatás, illetőleg a tájékoztatás megadása, gondoskodása munkafegyelem megtartásáról, a munkavállalók továbbképzésének megszervezése. Szabadidő kiadása esetén a munkaviszony tartós, állandó jellegéből fakad, hogy nagy jelentősége van a szabadidőnek, amely alatt a munkavállaló kipihenheti

fáradalmait, illetőleg fontos és méltányolható s zemélyes okból vagy közérdekből munkájától távol maradhat. A szabadidő általános jellemzője, hogy annak tartama alatt a munkavállaló a munkavégzési, a munkáltató pedig a foglalkoztatási kötelezettség alól mentesül. Fajtái a pihenőidő és a szabadság. A pihenőidő fogalomba tartozik a munkaközi szünet (a napi munkaidő közben); a napi pihenőidő (két munkanap között); a heti pihenőnap (két munkahét k özött) és a munkaszüneti nap (valamely ünnepre tekintettel). A szabadságnak két fő fajtája van: a rendes és a rendkívüli s zabadság. A munkavállalót na ptári évenként r endes s zabadság i lleti m eg, am ely alapszabadságból és pótszabadságból ál l. Az alapszabadság minimálisan hús z munkanap, am ely a munkavállaló életkorától függően fokozatosan emelkedik, maximálisan 30 m unkanapra. A pótszabadság szintén na ptári évenként és életkor ( fiatalkorúak), g

yermeknevelés, m unkavállalói fogyatékosság (vakok), a m unkahelyi eg észségi ártalom ( pl. f öld alatti munka) miatt j ár A szabadságot természetben és a tárgyévben kell kiadni, időtartamára átlagkereset jár. A rendkívüli szabadságot közérdek, illetőleg méltányolható személyes érdek indokolhatja. Ebbe a körbe tartozik a betegszabadság, a s zülési s zabadság, a g yermekgondozási, -ápolási s zabadság, s zabadság hozzátartozó áp olására, szabadság s aját l akás épí téséhez, t anulmányi s zabadság, s zabadság szakszervezeti t ovábbképzéshez. A r endkívüli s zabadság i dejére a munkavállalót megillető járandóság a szabadság fajtájától függően változatosan alakul, pl. fizetés nélküli szabadság; a tbszabályok, illetve kollektív szerződés által megállapított járandóság A munkaidő-kedvezmény a jogszabály biztosítja. Ilyen lehet a szoptatási időre, a továbbtanulók számára, a szakszervezeti

tisztségviselőknek és az üzemi tanács tagjainak. Ezekben az esetekben a kiesett munkaidőre átlagkereset illeti meg a munkavállalót. Ha a munkáltató saját döntése alapján nyújt ilyen kedvezményt, a járandóság megállapodás kérdése Néhány egyéb jogos távollét: állampolgári kötelezettség teljesítése, közeli hozzátartozó halála, kötelező orvosi vizsgálaton való részvétel, véradás. A felsorolt szabadidőfajtáktól, jogos távollétektől élesen el kell k ülöníteni a z i gazolatlan mulasztást (jogellenes távollétet). Erre az időre munkabér nem jár, és beállnak a jogszabályban, kollektív szerződésben meghatározott jogkövetkezmények. A munkaviszony alapvető tartalmi eleme, a munkaszerződés elengedhetetlen része a munkáltató munkabér-fizetési kötelezettsége. A munkabérről a munkavállaló nem mondhat l e, a m unkaviszony k eretében a dí jazás né lküli m unkavégzés tilos. A munkabér mértékét a felek

megállapodása határozza meg E fő szabály alól kivételt képez a kötelező minimálbér. A munkabér időbérként vagy teljesítménybérként, illetve a kettő összekapcsolásával á llapítható m eg. T eljesítménybérezés es etén a t eljesítménykövetelményt és a teljesítménybér-tényezőket a munkáltató állapítja meg. A munkabér részei az alapbér (a legfontosabb, alapvető bérösszetevő, amely a munkavállalót a v égzett m unka al apján m egilleti), a b érpótlék ( a szokásostól eltérő tényezőket - pl. különleges helyen, különleges körülmények között végzett munka honorálja), a prémium (alapvető célja az ösztönzés, lényege pedig az, hogy előre tűzik ki), és a jutalom (ól végzett munka utólagos elismerésére szolgál). A munkabért magyar törvényes pénznemben k ell m egállapítani, és ha vonta ut ólag eg y í zben el számolni és kifizetni. ( Jogszabályi rendelkezés, kollektív szerződés vagy egyéni m

egállapodás a lapján lehetséges a m unkabér bankszámlára utalása, illetve a munkabér maximum 20%-ának természetbeni kifizetése.) Azokban az esetekben, amikor a munkavállaló munkavégzés nélkül kap munkabért (a jogos távollét egyes esetei), járandóságát ál talában a z át lagkereset f igyelembevételével á llapítják meg. E zalatt a m unkavállaló hosszabb idő alatt kapott munkabérének egy időegységre történő hányadát értjük (így alakul ki az egyórai, eg ynapi, e gyhavi át lagkereset). A z át lagkereset k iszámításának al apjául a z utolsó n égy naptári negyedévben kifizetett munkabérek szolgálnak. Munkabérből való levonásra csak jogszabály, végrehajtható határozat vagy a munkavállaló hozzájárulása alapján kerülhet sor. Ezeket a juttatásokat a munkavállalók nem a végzett munka alapján kapják. Általános jellemzőjük, hogy az életkörülmények javítását, k ulturális, j óléti, egészségügyi s

zükségletek kielégítését s zolgálják. F ajtáikat, m értéküket a kollektív szerződés határozza meg. Leggyakoribb formái a segély és előleg, a munkahelyi étkeztetés, munkásszállás, m unkásszállítás, m unkaruha, l akásépítés-támogatás, ü dültetés, s port- és k ulturális tevékenység támogatása, gyermekintézmények támogatása. A munkaviszony tartalmát adó fontosabb jogok és kötelezettségek érvényesülését, a rendeltetésszerű joggyakorlást elsősorban az állami munkaügyi ellenőrzés hivatott vizsgálni. A munkaügyi ellenőrzés szervei a megyei (fővárosi) munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőségek, valamint ezek felettes szerve, a z O rszágos Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség (OMMF). A felügyelő a foglalkoztatónál külön engedély és bejelentési kötelezettség nélkül ellenőrzést tarthat és a tapasztalt szabálytalanságok megszüntetése érdekében j ogosult f elhívni a m unkáltató f

igyelmét a s zabályok megtartására. Kötelezheti a szabálytalanság meghatározott időn belüli megszüntetésére; megtilthatja a további foglalkoztatást; szabálysértési eljárást folytathat le; rendbírságot szabhat ki; kötelezheti a munkáltatót az 1991. évi IV tv-ben meghatározott fizetési kötelezettsége teljesítésére; írásbeli javaslata alapján az illetékes megyei (fővárosi) felügyelőség vezetője a munkáltatóval szemben munkaügyi bírságot szabhat ki. Az ügyfél az ügyben hozott jogerős határozat felülvizsgálatát a bíróságtól kérheti