Szociológia | Szociálpolitika » Mózer Péter - Adótudatosság, fiskális illúziók és a jóléti állam szükségessége

MÓZER PÉTER - ADÓTUDATOSSÁG, FISKÁLIS ILLÚZIÓK ÉS A JÓLÉTI ÁLLAM SZÜKSÉGESSÉGE • • Az államháztartási reform keretein belül terítékre került a nagy ellátórendszerek átalakítása. Az átalakítás körüli viták okát a szocpol és s közgazdaságtan bölcsőjénél kell keresnünk. o A közgazdaságtan a 18. szd második o A szociálpolitika a 19 szd. végén lett felében, vált önálló tudománnyá, önálló tudomány, és legfontosabb mikor a piaci verseny szabaddá problémája a piac által generált tétele volt a gazdasági fejlődés társadalmi egyenlőtlenségek elleni előfeltétele. fellépés volt. o homo ökonomikusz (racionális) o homo szocilógikusz (normák) Ezek előre meghatározzák a vizsgálandó jelenségeket, társadalompolitikai célkitűzések preferenciarendszerét. A jóléti állam átalakítása előtt nem árt felmérni a polgárok igényeit: kell-e az ellátás, fizet-e érte, mire való az adó? Adótudatosság •

Az állam kiadási és bevételi oldaláról lehet megközelíteni. • Az állampolgárok tisztában vannak a bevételi csatornákkal. • Az állampolgárok 8 ellátást ismernek, amit az adókból finanszíroznak. A fiskális illúzió fogalma is meghatározásra szorul: • A polgárok torzítottan értékeli, és szisztematikusan alábecsülik a közjavak adóárát. • A jóléti gondoskodás 4 területérő kérdezték az embereket- nincsenek egyértelmű adatok. o Egészségügy: Jelentős rész alábecsülte a kórházi költségeket és gyógyszer támogatások adóárát. o Nyugdíjak: fele jelentősen alábecsüli, fele jól tudja. o Szociális rendszer: 1/3 helyes, 1/3 alábecsülte, 1/3 túlbecsülte. o Oktatás: az egyetemi hallgató 5 éves költségét lebecsülték, viszont egy adófizetőre jutó árukra a megkérdezettek 1/3-a 3-szorosan túlbecsülte. Az állami felelősség fenntartásának igénye, és az adózás kapcsolata • A rendszerváltás során a

politikai döntéshozóknak 2 problémája volt: o Az államszocialista ellátórendszert át kell alakítani. o Szembe kell nézni az állampolgárok elvárásaival (’95: jövedelmi helyzettől függetlenül a legtöbben többet is fizetnének a jó ellátásért) • Milyen területeken várják el az állam belépését? o Nyugdíj o Fogyatékok megélhetése o Munkalehetőségek bizt. o Általános iskola o Egészségügyi ellátás  Tárki ’96, SOCO ’95-97 Az ebben a témában felvett számos kérdőív kérdéseket vet fel • Tudjátok-e, hogy mennyi a havi fogyasztásotok adótartalma? • Vajon fiskális illúziókban éltek, és nincs adótudatosságotok? • Vagy baj van az információ szolgáltatással? • Az adórendszer folytonos változása áttekinthetetlenné teszi az elvonás szisztémáit, módozatait, a befolyt összegek nagyságát. És tanulságokat vonhatunk le: • • • • Vannak ellátások, amikre plusz pénzt áldoznánk (családi

támogatás, eü. ellátás, nyugdíj) Vannak, amiken spórolnánk (honvédelem, kultúra, művészet, munkanélküli segély) Az állampolgárok nagy része ragaszkodik hozzá, hogy az állam vállalja a felelősséget a következőkért (Nyugdíj, Munkalehetőségek biztosítása, Egészségügyi ellátás, Fogyatékok megélhetése, Általános iskola) A szükségletek kielégítésére kétféle integráló elv van: o Piac – részben tölti be ezt a funkciót – piaci kudarcok jelentkeznek  állami belépés kell o A társadalompolitika 3 irányból mozdíthatja elő a szükségletek jobb kielégítését:  Nem piaci eszközökkel befolyásolja a piaci elosztást.  Utólag módosítja a gazdaságban létrejövő elosztást.  Szociálpolitikai eszközökkel biztosítja a javakhoz való hozzájutást, vásárlóképességtől függetlenül